Debrecen Poétái
Debrecen Poétái
Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád
I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa Gergely, Lente Lilla, Lakatos Lívia, Prokisch Lilla, Papp Eszter Iskola címe: Debrecen Liszt Ferenc út 1
1
Debrecen Poétái
Szenzáció A nagy sikerű Lúdas Matyi segíti a tűzkárosultakat
Kölcsey nem szereti Debrecent Kölcsey Ferenc visszautasította a számára felajánlott debreceni Református Kollégium megüresedett jogi katedráját.
A szombathelyi tűzkatasztrófa több épületet elhamvasztott, rengeteg életet követelt és sok embert fosztott meg otthonától. A városégés napokig tartott, a tűzoltást már több város is segítette. A helyiek pánikba estek, így el is kelt minden segítség. A beszállásolt katonákat bár törvény kötelezte, csak a második napon kezdték a tűzoltást.
14 évet töltött el a Kollégiumban, mégsem vállalja el Kölcsey Ferenc az állásajánlatot. A költő elmondása szerint nem szívesen emlékezik vissza diákéveire, barátságtalanság és ridegség, amely jellemzi akkori környezetét. Ellenszenve Debrecennel egyre jobban erősödik, Kazinczy Ferenc társaságában. Kölcsey elismeri, hogy költészetének alapjában fontos szerepet játszott a Kollégium és Csokonai munkássága, ezt bizonyítja egy levelének részlete:
A Lúdas Matyi első kiadása még 1815-ben megjelent Bécsben, Fazekas Mihály tudta nélkül. Ezután Fazekas egy levélben tudatta a kiadóval, hogy a Lúdas Matyi még 1804-ben íródott, de miután 1805-ben nem nyerte el Kazinczy tetszését, nem szánta kiadásra. Ezután újra átdolgozta, és második, javított kiadásként jelent meg 1817. júniusában, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon. Egy példányt 36 koronáért árulnak. A Lúdas Matyi főhőse jellegzetes népmesei figura. Stílusa humoros és tükrözi együttérzését a szegény néppel. Fiatalok és öregek körében egyaránt kedvelt. A jótékony szellemű Fazekas pedig az ebből bejövő összes pénzt a szombathelyi és körmendi tűzkárosultak segélyezésére fordította.
„A poetikában legelső nap a tanító példányokat olvasott Himfyből, Csokonaiból, (Diaetai M. Múzsa) és Mátyásiból. Attól fogva nehány tanuló társaimmal együtt kezdénk olvasgatni magyar és latin írókat... Csokonai 1805-ben meghalt; ott valék temetésén, halála után egymásra jöttek ki versei; azok valának bálványaink.” Reméljük, hogy Kölcsey egyszer szeretettel gondol majd vissza városunkra és Kollégiumára,amely meghatározó része életének.
2
Debrecen Poétái
Élettörténetek alispán juttatta be, ezután visszatért szülővárosába Debrecenbe. Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.)
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Csokonai 1780-ban lép a debreceni református kollégium falai közé. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt az elemi osztályok és a gimnázium elvégzése után kizárták a kollégiumból 1795-ben. Ennek hivatalos oka fegyelemsértés volt: Csokonai a húsvéti legáció után nem tért vissza Debrecenbe, hanem Pestre ment: kapcsolatokat keresett más írókkal, s szemtanúja volt a Vérmezőn Martinovics és társai kivégzésének. Kicsapásának valódi oka politikai megbízhatatlansága volt, mivel Csokonai a verseiben a felvilágosodás eszméit hirdette. Ezután Sárospatakra ment jogot tanulni, de nem maradt ott sokáig. 1797-ben Komáromba ment és megismerkedett Vajda Juliannával (Lillával), akit feleségül szeretett volna venni, de nem volt elég pénze, ahhoz hogy el tudja tartani, ezért állást keresett magának. Míg Csokonai pénzt keresett, a lány szülei férjhez adták Lillát egy gazdag kereskedőhöz, ekkor Csokonai teljesen összetört. Szerelmének elvesztése tudatosította benne társadalmi száműzöttségét, reményeinek végleges összeomlását. 1799-től helyettes tanár a csurgói gimnáziumban, ahová Sárközi István
emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804).
Petőfi Sándor (Kiskőrös,1822.december 31.Segesvár,1849.július 31.) Az a hír járja, hogy Petőfi Debrecenbe jött a vándorszínészek- társulatával.Soproni barátjánál, Pákh Albertnél szállt meg ahol, ha az információ forrásaink nem csalnak betegesen töltötte a napjait. És mint utóbb kiderült Debrecenben született meg mintegy hetvennyolcvan költeménye, amit egy füzetbe írt le.Köztük ezt is: „Hej, Debrecen… sokat szenvedtem én tebenned”.Ezek a szavak hagyták el Petőfi tollát, amikor legutóbb Debrecenbe tartózkodott.
3
Debrecen Poétái A Kollégium, bár Debrecenben igen fájlalták a Kazinczy melletti határozott kiállást, többször is megpróbálta „kiengesztelni” a tehetséges ifjút. A Kazinczy képviselte irodalmi irány és a debreceni népiesebb ízlés között ekkor már oly nagy a szakadék, hogy nem is tehet másként.
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.)
8.–
Ebben az időszakban volt debreceni diák Kölcsey Ferenc. A Csokonai kicsapását követő évben 6 évesen került a Kollégiumba, s mintegy 14 esztendőt töltött ott. Köztudott, hogy Kölcsey nem szívesen emlékezett vissza debreceni éveire. Ridegnek érezte az intézet levegőjét, bár tíz éven át csupán tanulni járt be, különben nagybátyjánál lakott a Kollégium közelében. 1805-ben Csokonai Vitéz Mihály temetésén pillantja meg Kazinczyt, a széphalmi mestert, akivel nemsokára levelezik és jó barátságot köt. Kazinczy döntő hatással és befolyással van írói fejlődésére.
Az ifjú Kölcsey költői fejlődésének legjelentősebb dokumentuma ez a levél, mely arról tanúskodik, hogy a Himnusz szerzője Debrecenben szerezte imponáló klasszikus műveltségének alapjait. A Kollégium könyvtárában – hol Kazinczynak is másolt irodalmi ritkaságokat – ismerte meg a magyar irodalmi régiség javarészét, s bár ízlése később elfordította Debrecentől, műveltségének alapelemei mégiscsak itt kerültek tarsolyába.
Kazinczyval való kapcsolata csak növelte Kölcsey Debrecen iránti ellenszenvét. Súlyos bírálatot írt Csokonai népies stílusáról (1817).
Szabó Magda Munkája elismeréséül, Szabó Magda nevét viseli a Piac utcán található Tóth Könyvkereskedés. A munkálatokat a tél végén kezdték, s már az átalakításokról kaphatunk egy kis ízelítőt, hisz a könyvesbolt mellé egy kávéház is került. Már mindenki nagy izgalommal várja, hogy elkészüljön, hisz a tervek felkeltették az érdeklődést, az egész városban. Reméljük ezzel a tisztelgéssel Szabó Magdának az emlékét örökre megőrizheti a város.
"Egyetlenegy hely van, amelyet sose szoktam megnevezni, ez Debrecen. Ha Debrecenbe akarok menni, s ilyenkor érdeklődnek: most éppen hová, azt felelem: haza.” A debreceni születésű írónőt, immár a város második alkotójaként emlegetik, akárcsak Kodály Zoltánt. Szabó Magda úgy tartozik a város életéhez, mint a Nagytemplom. Életében fontos szerepet tölt be Debrecen, a Dóczy Gimnáziumtól kezdve egészen a Kossuth egyetemig. Munkásságát 19 díj is őrzi, köztük:
Debrecen díszpolgára (1977) Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
4
Debrecen Poétái
Költők, Írók Ady Endréről tudatosodott és vált mondhatóvá a század egész új tartalma, és az új tartalom által felébredt a kedélyesen alvó magyar élet itt volt a harc, amiért harcolni lehetett. A nemzedék többi íróját is Ady Endre magyarázza meg - nem mintha Ady hatása nagyobb kortársaira jelentékeny lett volna, hanem, mert nem lettek volna azok, akik, Ady Endre aurája nélkül, az Ady körüli harcok, az Ady által megindított nagy áttörés, az Ady mögé csoportosuló társadalom lendülete nélkül. Pilinszky János: Vallomás Adyról (részlet) Ady ébresztett rá a költészet értelmére tizennégy éves koromban.[.] Számomra [.] döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar világot. [.]Ady egy irodalomtörténeti pillanatban a glóbus ránk eső pontján magára vette és meg is fordította a világot. A többi irodalom.[.]
Összegyűjtöttem néhány véleményt Ady Endréről, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakjáról. Érdekes megfigyelni, hogyan vélekednek egymásról a nagyok. Móricz Zsigmond arról a napról mesél, amikor legelőször látta a költőt. Egy őszi estén diákok a kollégium sarkán álltunk s egyik kollega hirtelen azt mondja: Ez Ady Endre. Odanézek, csak egy fél percig, vagy addig se láttam, már befordult a kollégium sarkán. Nagy körgallér volt rajta s széles művészkalap, elegáns jelenség volt, csak kicsit zömök. A szívembe vágott valami költő. Sose hallottam addig a nevét, sem hírét, de a feléje forduló szemekből láng csapott ki s megpörzsölt: a jövő fia ment el itt. A következő sorokat Szerb Antal írja: Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani. Az egész nemzedék köréje csoportosult, olyannyira, hogyha a régi egyéniségtisztelő iskola hívei lennénk, Ady Endre koráról kellene beszélni. Adyban volt valami prófetikus, volt benne valami a "jelből, amelynek ellentmondatik". Az első pillanattól kezdve, amint feltűnt, egyszerre formát kapott az addig kaotikus irodalmi tudat: Ady neve két ellenséges táborra osztotta az embereket, egyszerre mindenki pontosan tudta a helyét. Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kristály tavába, és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak az égfelé. Jelentősége messze elhagyta az irodalom határait, és a pro vagy kontra Adyállásfoglalás politikai és világnézeti felfogások elkeseredett szembenállását váltotta ki. A pro-Ady táborban most
5
Debrecen Poétái
Ady Endre a Piac utcáról írt Dal a Piac utcáról (részlet) Krizanténummal a gomblyukban Hódítva jár ott sok legény, A kesztyüjük, az citromsárga, Legalább annak néztem én! Az inggallérjuk vagy négy ujjnyi, Galambszin szürke a kaput, Így látja őket füstöt fújni A Piac út, a Piac út.
Piac utcai fényes korzón Bolyongani most élvezet, Ki egy pár cipőt el nem nyűtt ott, Az udvarképes nem lehet. A szép népkertnek már lefújtak És mindenki csak odafut. Csak egy sétahely van most nálunk: A Piac út, a Piac út.
Horoszkóp Ady Endre: (nyilas) Filozofikus alkat, lelkesedő, eszmék iránt könnyen tűzbe hozható, könnyen befolyásolható, változékony és idealista személyiségre utal. Jól ki tudja fejezni magát. A Nap és a Plútó szembenállása miatt minden megnyilvánulása a Skorpió szókimondásával, őszinteségével, mélységével, szigorúságával, olykor kegyetlenségével is összefüggésbe hozható.
Kölcsey Ferenc: (oroszlán) Ő a legjobb szervező. Büszke és kitartó, s nem tűri, hogy mások előtt jelenetet rendezzenek. Felelősségérzettel rendelkezik, s barátai számíthatnak rá. Szeret szerepelni, szereti a szép dolgokat, s nem tűri az igazságtalanságot. Móricz Zsigmond: (rák) Jobban szeret egyedül lenni, szeret olvasni, tanulni. Aggodalmaskodó, igényli a dícséretet. Szereti a megszokott dolgokat, ragaszkodik családjához. Makacs, de azért tanul hibáiból, s akit szívébe zár, azért mindent megtesz.
Petőfi Sándor: (bak) Jó emlékezőképességű, szeret tanulni és olvasni. Nem nyílt típus, de otthon mindig szívesen segít. Problémáit általában nem osztja meg másokkal. Mindig nyugodt, olykor csendes típus. Kedves és nyugodt természete miatt mindenki szereti.
Arany János és Tóth Árpád: (halak) Fejjel megy a falnak, nem hiába hasonlítják a jegy szülötteit a Koshoz. Nem szereti a korlátokat, határokat, szabályokat. Mindig a tömeg középpontjában áll, szereti, ha figyelnek rá, s szívesen űz küzdősportokat. Őszinte, és becsületes, ugyanakkor nehéz természetét néhányan nem szeretik.
Csokonai Vitéz Mihály: (skorpió) Lázadó típus, szüleinek nincs könnyű dolga vele. Ha problémája van, azt nem mondja ki. Szeret kritizálni és csak felületes barátságokat köt. Csak az igazi szerelemben képes megmutatni egyéniségét. Befelé forduló, s bár nem látszik rajta, félénk.
6
Debrecen Poétái
7
