DBH Project Management Kft

Békéscsaba városmarketing koncepciót megalapozó tanulmány, mélyinterjú-felmérés összefoglalója

Készítette:

DBH Project Management Kft.

Budapest, 2015. 12. 08.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló: ........................................................................................................................ 3  Gazdasági és környezeti elemzés .................................................................................................... 5  Mélyinterjú-beszélgetések a város vezető gazdasági szereplőivel és kiértékelésük ........................ 9  1.  Lokáció, elhelyezkedés .......................................................................................................... 9  2.  Helyi lakosok és hozzájuk kapcsolódó témakörök ............................................................... 11  3.  Munkaerő piac (kereslet-kínálat) .......................................................................................... 12  4.  Ipar és mezőgazdaság ......................................................................................................... 13  5.  Turizmus .............................................................................................................................. 14  6.  Csabai Kolbász .................................................................................................................... 15  7.  Oktatás ................................................................................................................................. 16  8.  Városvezetés, politika .......................................................................................................... 17  A város megítélése a médiában ..................................................................................................... 18  Mit mond magáról Békéscsaba? A város “owned media” használata ......................................... 18  Torz tükör? Békéscsaba a sajtóban ............................................................................................ 20  Békéscsabai városimázs ................................................................................................................ 24  Online felmérés kiértékelése........................................................................................................... 26  Kitörési pontok Békéscsaba városmarketing tevékenysége szempontjából ................................... 41 

2

Vezetői összefoglaló: Békéscsaba városa évek, évtizedek óta nehéz helyzetben van. Egyfelől sikeres gasztrorendezvények, értékes kulturális programok gazdája, másfelől kevés szálláshelye miatt a régióba érkező turizmus egyik vesztese. Neve összeforrott a Csabai kolbásszal, de más értékei háttérbe szorultak. Megközelíthetőségéről évtizedek óta ígéretek tárháza szól a politika minden oldaláról, de mai napig szinte elérhetetlen távolságra van a fővárostól közúton. Történelmi hagyományai és a fizikai közelség is Aradhoz kapcsolják, mégsem működnek a szomszéd országbeli kapcsolatok megfelelően. Mélyinterjú-alanyaink elmondása alapján a világon talán egyedülálló módon a megyében a legjobb a termőföld, s évszázadok óta ezt a területet tartják az ország éléskamrájának, mégis magas a munkanélküliség, illetve a gazdasági mutatók jóval az országos átlag alatt maradnak. Akik itt élnek, s sikeresek, befutott vállalkozók, vagy munkájukat szerető vezetők semmi pénzért nem hagynák el a várost, ugyanakkor a fiatalok szinte menekülnek a lehetőségek és az oktatás hiányosságai miatt. Ezek a kettősségek szinte szétfeszítik a várost, s megoldásokért kiáltanak. Békéscsaba számára elengedhetetlen fontosságú, hogy egy jól átgondolt, alaposan körbejárt elemzést követően olyan városmarketing stratégiát alkosson, mely megfelelő iránymutatást biztosít a következő időkben, választ ad a legégetőbb problémákra, s egységbe kovácsolja a városban élőket, az azért tenni akarókat. Az első és legfontosabb feladat, hogy meghatározza Békéscsaba üzenetét az ide látogatóknak és az itt élőknek egyaránt. Miért érdemes ide jönni, miért érdemes itt élni? Ugyancsak fontos, hogy turisztikai szempontból a város összefogjon a régió más kulcsszereplőivel, s közösen fejlesszék tovább a régió turizmusát, mert csak így képesek több turistát, hosszabb időre bevonzani. A stratégiának fel kell mérnie a város lehetőségeit, potenciálját és megfelelő irányokat kell kijelölnie, amelyeken a város a fejlődés, gyarapodás útjára léphet. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a jelenleg korlátként megjelenő gátló tényezőket szisztematikusan feloldjuk. Vannak döntések, melyek túlmutatnak a város keretein, s vannak, melyek befolyásolására, megváltoztatására helyben van lehetőség. Meg kell állítani a fiatalok elvándorlását, melynek két kulcsa a helyi 3

munkáltatók támogatása és vonzóvá tétele a fiatalok szemében, illetve megfelelő színvonalú felsőoktatás újraszervezése a városban. Mivel a város hagyományosan kiugróan jó minőségű földterületen fekszik, erősíteni kell a mezőgazdaság, a gazdálkodás jelenlétét a város környékén, vonzóvá kell tenni azt mind a korábban megszüntetett feldolgozóipar, mind pedig a támogató beszállítók szemében. A Csabai kolbász, mint hungarikum sokszínű és sokrétű. Nem egy tömegtermék, hanem egyedi, egyéniséggel bíró, sokszínű áru. Ennek megfelelően olyan gasztronómiai környezetet kell teremteni köré, mely a Villányi Borvidék mintájára képes önállóan is vonzóvá tenni a várost a gasztroturisták körében. Olyan értékről beszélünk már most is, melyet nem kell megmagyarázni szinte egyetlen belföldi turistának sem, de még országhatárokon túl is ismerik, mint terméket. A stratégiának alkalmasnak kell lennie arra is, hogy Románia felé jobban megnyissa a várost. A szomszédos ország dinamikus fejlődése a régiót a vesztes pozícióból a nyertesek közé emelheti, ha az így kínálkozó lehetőségeket a város stratégiai döntések mentén, szisztematikusan ki tudja aknázni. Ennek kulcsa szintén az összefogásban rejlik. Ezzel egy időben, fontos konzekvensen végigvinni a Gyulával zajló viszonyok újjászervezését is. Interjúalanyaink ellentmondásosan ítélték meg a két város viszonyát: egyesek szerint ez kiváló, míg mások szerint rossz vagy épp nem létező. Az viszont konkrét, jelentős áttöréssel kecsegtető előrelépés, hogy a két város egyesíti turisztikai desztinációmarketingjét, és így még árnyaltabb és vonzóbb képet jeleníthet meg a régióról a potenciális külföldi és belföldi turisták irányába is. Ez a rövid elemzés a jövőben megalkotásra kerülő városmarketing stratégia mélyinterjús és kérdőíves felmérésének tapasztalatait gyűjti össze, elemzi. Célja, hogy a stratégia irányainak meghatározásához, felépítéséhez megfelelő hátteret szolgáljon, megkönnyítve annak elkészítését, megértését és elfogadását, összefoglalva Békéscsaba adottságaival kapcsolatos gondolatokat, ötleteket a városi döntéshozók, gazdasági vezetők és véleményformálók részéről.

4

Gazdasági és környezeti elemzés Békés megye gazdasági és demográfiai mutatói egyaránt szélsőségesen alakultak 2015-ben. Habár a KSH gyorsjelentése alapján úgy látható, hogy a foglalkoztatottság a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 3,3%-kal javult, a munkanélküliség pedig 19%-kal csökkent, mégsem érezhető az elkészített mélyinterjúk alapján a kedvező számokat kísérő javulás. Ugyancsak beszédes, hogy a természetes fogyás folyamata – hasonlóan az országos átlaghoz – itt is erősödött. Ugyanakkor az is kiemelkedően fontos, hogy a megyét globálisan érintő lakosság fogyás döntően az elvándorlásból fakad. A két folyamat tovább erősíti a társadalom természetes „elöregedését”, mely rendkívül kedvezőtlen folyamat. „Békés megyében a gazdaságilag aktív népesség 8,9%-a tartozott a munkanélküliek közé 2015 II. negyedévében, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A megye munkanélküliségi rátája a régióban továbbra is a legkedvezőtlenebb, az országos átlagnál 2,0 százalékponttal volt magasabb.”1 A fenti bekezdés kedvező munkaerő piaci folyamatai ellenére, még mindig a megyében a legrosszabb a munkavállalók helyzete. Ezt támasztja alá, hogy „a keresetek egy év alatt – az országos átlagnál kevésbé –, 3,1%-kal emelkedtek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagosan 176 ezer forint volt, míg a családi adókedvezmény nélküli nettó keresetük 115 ezer forintot tett ki. A keresetek átlagosan 28%-kal voltak alacsonyabbak a megyében az országosnál, amely a megyék közötti rangsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legrosszabb eredmény.”2 Jól látható, hogy a megmegindulni látszó indikátorok ellenére, még mindig a megyében a legrosszabb a munkavállalók helyzete az országban. A problémával nem csak a statisztikák ismerői vannak tisztában, de a mélyinterjúk során kiderült, hogy a helyzet közismert a megyében, ami nem segít abban, hogy a kedvezőtlen elvándorlási folyamatok lassuljanak. Így ugyanis azokat, akik fontolgatják az elvándorlást a közhangulat nem a város számára kedvező döntés - azaz a maradás - irányába hangolja. Fontos látni, hogy az álláskeresők összetétele is szélsőségesen alakul. A pályakezdő álláskeresők több mint egyharmadának mindössze az általános iskolai végzettség a legmagasabb képzettsége, 1 2

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06.) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06.)

5

ehhez kapcsolódik, hogy az álláskeresők több mint tíz százaléka, már több mint két éve keres munkát. Életkor szerint a 20-24 évesek és a 40-44 évesek képviselik a munkakeresők legnagyobb hányadát. „A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 2015. június végén 1484 volt, ami 28%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az elhelyezkedési esélyek így valamelyest romlottak: egy üres álláshelyre az egy évvel korábbi 9-hez képest 10 álláskereső jutott.”3 Jól látható, hogy bár javuló tendencia mutatkozik, a kedvezőtlen folyamatok egymást erősítik: 1) Alapvetően alulképzett a területen megjelenő munkaerő, 2) ugyanakkor a potenciális álláshelyek száma csökken, 3) a terület népessége öregszik és az elvándorlás következtében fogy. 4) A területen működő vállalkozások döntően nem a képzetlen munkaerő iránt támasztanak keresletet, 5) a jól képzett szakemberek pedig igyekeznek elhagyni a megyét az országos szinthez viszonyítottan is alacsony bérek miatt. Összességében elmondható tehát, hogy munkavállalási szempontból a megye rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, melyet a társadalom fogyása és öregedése belátható időn belül kritikus helyzetbe hozhat. A megye beruházásai döntően ipari jellegűek voltak. „Az év első hat hónapjában fejlesztésre fordított összegek legnagyobb hányadát, 67%-át az iparban használták fel. Az iparban legnagyobb mértékű növekedés a víz- és hulladékgazdálkodás területén történt, amely az előző év azonos időszakához képest 8-szorosára emelkedett. A mezőgazdaságban a fejlesztések 10%-a koncentrálódott, a szolgáltató ágak közül pedig a közigazgatás járult hozzá jelentősebb, 8,3%-os mértékben a beruházásokhoz.”4 Jól látható ezekből az adatokból, hogy a beruházások többsége nem a versenyszférához köthető, s az így elért szám, még így is alig éri el az országos egy főre jutó beruházás átlagának mindössze 80%-át! Ugyancsak beszédes az a szám, mely a mezőgazdasági beruházásokat jellemzi az előző év azonos időszakára vonatkozóan, mely így 44,4% volt! 3 4

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06)

6

A mezőgazdaság szempontjából releváns adat, hogy a sertés, az anyajuh és a tojótyúk állomány növekedett 2015 első félévében a korábbi azonos időszakhoz képest. Érdekesség – különösen a Csabai Kolbász jelentőségének fényében – hogy a sertésállomány növekedett a legkisebb mértékben, mindösszesen 4,9%-kal. Ugyancsak szemléletesek a megye ipari adatai is, hogy csak a leglényegesebbeket emeljük ki: „2015 első félévében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Békés megyei telephelyein a termelés volumene összehasonlító áron mindössze 1,3%-kal emelkedett 2014. január-júniusához képest, ami az országos 7,6%-os növekedéstől jóval elmaradt. Az egy lakosra jutó 627 ezer forint termelési érték az országos átlag 46%-a.”5 Jól látható, hogy hiába emelkedik a foglalkoztatottak száma, szinte a feldolgozó ipar teljes spektrumában, a teljes megyét érintő kedvezőtlen helyzet szinte egyáltalán nem javul, sőt! Nagyon szerény a megyében az építőipar teljesítménye is, amit jól mutat, hogy az egy lakosra jutó építőipari termelési érték, a 36.000 Ft-tal, mindössze az országos átlag felét éri el. Ugyancsak sokatmondó adat, hogy a megyében mindössze 40 lakás épült 2015 első fél évében, ami 48%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. „A lakások 30%-át a megyeszékhelyen, 63%-át a megye többi városában adták át. Békéscsabán a 2014 I. félévi alacsony bázishoz képest 2,4szeresére növekedett a használatba vett lakások száma, a többi városban azonban jelentősen (65%-kal) csökkent. A vállalkozói lakásépítés szinte teljesen visszaszorult, csaknem minden lakást természetes személyek építtettek. A lakások mindegyike saját használatra készült, többségük (70%) családi házas formában, 28%-uk többszintes, többlakásos épületben.”6 Sajnos az építőipar tekintetében a kilátások sem túl rózsásak. „Az I. félévben 60 lakás építését engedélyezték a megyei építésügyi hatóságok, 13%-kal kevesebbet, mint 2014 első hat hónapjában”7 Turisztikai szempontból ugyanakkor kissé már kedvezőbb a helyzet a megyében. „A megye kereskedelmi szálláshelyeit 2015. január és június között 97,5 ezer vendég kereste fel, 6,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagos tartózkodási idő mind a külföldi, mind a belföldi vendégek esetében lerövidült. A külföldiek átlagosan 3,0, míg a belföldiek 2,5 5

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06.) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06.) 7 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06.) 6

7

vendégéjszakára maradtak. Külföldről mintegy 10 ezren érkeztek, azaz 8,6%-kal többen, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek 46%-a Romániából érkezett, de Németországból is 1000 fő feletti volt a vendégszám. A hazai vendégforgalom szerényebb mértékben 6,7%-kal bővült. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 2015 I. félévében meghaladta a 2212 millió forintot, a bevétel növekedés csekély mértékű volt az egy évvel korábbihoz képest. Az összes bevétel 48%-a a szállásdíjakból származott. Egy vendégéjszakáért átlagosan bruttó 4283 forintot fizettek, az országos átlagnak alig több mint felét.”8 Elhelyezkedés szempontjából Békéscsaba, mint megyeszékhely talán a legkedvezőtlenebb helyzetben van valamennyi megyeszékhely közül. A városba sem gyorsforgalmi út, sem autópálya nem vezet, így közúton történő megközelítése nehézkes. Habár Békéscsaba rendelkezik saját repülőtérrel, az kizárólag kisebb gépek fogadására alkalmas. A vasúti közlekedés szempontjából a város kedvező helyzetben van, de ez csak a belföldi viszonylatra igaz, a külföldi vasúti összeköttetés továbbra is nehézkes. Mindezekből összességében elmondható, hogy sem iparigazdasági, sem turisztikai szempontból nem kedvező a város megközelíthetősége.

8

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/152/index.html (2015.12.06.)

8

Mélyinterjú-beszélgetések kiértékelésük

a

város

vezető

gazdasági

szereplőivel

és

A városmarketing stratégia előkészítő anyagaként az 1. számú mellékletben felsorolt véleményvezérekkel, vállalkozókkal és meghatározó pozícióban lévő vezetőkkel készítettünk mélyinterjúkat. A beszélgetések során megpróbáltuk feltárni, hogy Ők hogyan értékelik Békéscsaba helyzetét, milyen kockázatokat, lehetőségeket, veszélyeket és kitörési pontokat látnak. Habár egy-egy egyedi érvelés, kiugró vélemény felbukkant, alapvetően nagyon hasonlóan gondolkodnak ezen szereplők a város jelenlegi helyzetéről, problémáiról. Ennek bemutatását az alábbi bontásban részletezzük: 1) Lokáció, elhelyezkedés 2) Helyi lakosok és hozzájuk kapcsolódó témakörök 3) Munkaerő piac (kereslet-kínálat) 4) Ipar és mezőgazdaság 5) Turizmus 6) Csabai kolbász 7) Oktatás 8) Városvezetés és politika A mélyinterjúk során elhangzottakat használtuk fel az online, kvantitatív kutatásban vizsgált állítások és minőségek összegyűjtéséhez is.

1.

Lokáció, elhelyezkedés

Békéscsaba, mint lokáció kedvezőtlen infrastrukturális adottságait minden megkérdezett az elsők között emelte ki. Sokan közülük különösen fájdalmasnak tartják, hogy a rendszerváltás óta szinte minden politikai erő megígérte az autópályát, gyorsforgalmi utat a fővárosba, ennek megvalósulása azonban még mindig várat magára. Habár éppen most jelentették be az M44-es út megépítését Kecskemét és Békéscsaba között, annak átadására még biztosan éveket kell várni. Ez pedig továbbra is nehézzé teszi a város elérését, megközelítését. A döntéshozók jelentős 9

többsége úgy véli, hogy autópálya, gyorsforgalmi út megépülése nélkül a megyeszékhely fejlődése elképzelhetetlen. Furcsa, illetve a válaszadók személygépkocsi-központú közlekedési szokásaira jellemző, hogy egyikük sem beszél részletesen a város vasúti összeköttetéséről, ami jobb, mint a közúti, legalábbis Budapest irányába. A többnyire kétvágányú, villamosított pályán az Intercity szűk 2 és fél óra alatt éri el a fővárost. Az Arad-irányú összeköttetés viszont lassú és a kapacitása is alacsony, felújításra szorul. A vasúti szállítás Magyarországon a közúti szállítás jelentős részét kiválthatná, viszont a megfelelő országos programok és irányelvek hiányában a Békéscsabát vizsgáló potenciális befektetők nem elégednek meg a vasúti kapcsolattal, hanem számukra a gyorsforgalmi közúti kapcsolat hiánya lesz meghatározó. Ez lehet a másik ok, ami miatt a helyi vállalkozói réteg sem találja kielégítő alternatívának a vasút fokozottabb használatát. Mindez felveti a MÁV fokozottabb helyi marketingkommunikációjának szükségességét is, illetve a multimodális közlekedés ösztönzését. Fontos tényező lokáció szempontjából a határ közelsége is. Sokan úgy vélik a megkérdezettek közül, hogy a város és Arad, Nyugat-Románia viszonya meghatározó lehet. A beszélgetések alapján Arad fejlődése, dinamikus növekedése kihatással lehet Békéscsabára is, nem csak turisztikai szempontból, de munkaerő piaci szempontból is. Többen úgy vélik, hogy míg egy évtizeddel ezelőtt Romániából jártak át dolgozni Békés megyébe a munkavállalók, ez a tendencia hamarosan megfordulhat, sőt egyes válaszadók szerint már meg is fordult. Azt viszont minden válaszadó egyértelműen úgy látja, hogy a turizmus egyirányú: azaz a román állampolgárok keresik a kikapcsolódási lehetőségeket Gyulán és így Békéscsabán is. Lokáció szempontjából jelentőséggel bír az is, hogy az egymás szomszédságában lévő városok (Gyula, Békéscsaba, Békés, Szentes, Orosháza) még nem fedezték fel az együttműködésből származó előnyöket, nem aknázták ki a közös fejlődésben lévő potenciált, noha a távolság és a lélekszám is ezt indokolná. A békéscsabai repülőtér körül lebeg a legtöbb kérdőjel a régió közlekedési infrastrukturális beruházásai közül. A repülőteret jelenleg gyakorlatilag nem hasznosítják, egyáltalán, a hasznosítás módjában sincs semmiféle konszenzus a láthatáron se az interjúalanyok vélekedése 10

alapján. Sétarepüléseket szerveznek ide, illetve egészségügyi intézmények használják sürgős beteg-,

vagy

szervszállítások

esetében.

A

repülőtér

veszteségesen

üzemel,

80%-os

önkormányzati tulajdonban van és válaszadóink tudomása szerint készült marketing terv a hasznosítására - bár nem értenek azzal egyet, hogy a kizárólag a helyi közösségekre és sétarepülésekre épülve hasznosítsák, fejlesszék a repülőteret. Fontos tudni, hogy nagyobb gépek fogadására a kifutópálya jelenlegi hossza miatt a repülőtér nem alkalmas. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + Vasúti közlekedés megújulása a főváros irányába + Szomszédos városok közelsége, hasonló problémák közös, kedvező megoldása - Nincsen gyorsforgalmi úthálózat - Elavult vasúti kapcsolat Arad és Románia irányában - Kihasználatlan és körülményesen hasznosítható reptér.

2.

Helyi lakosok és hozzájuk kapcsolódó témakörök

A mélyinterjúk során szinte kivétel nélkül valamennyi megkérdezett lokálpatriótának vallotta magát. Fontos, és meghatározó szerepet tölt be mindegyikük életében a város, akár azért mert itt születtek, ide kötik őket a gyökereik, akár azért, mert máshonnan jöttek, de itt találták meg számításukat. Döntő többségük dolgosnak, szorgalmasnak és vendégszeretőnek állítják be Békéscsaba lakosságát. Alapvetően elmondható, hogy minden megkérdezett szeret itt élni. Legtöbbjük ezt a város „kisvárosias, nyugodt, biztonságos” atmoszférájával magyarázza. Habár ez a nyugalom bizonyos szempontból előnyt jelent, voltak, akik ezt más szempontok alapján a fejlődés gátjának is érezték. Úgy vélik, hogy az “ellaposodott, beletörődő” állapot nem motiválja kellőképpen az itt élőket arra, hogy változtassanak, megújuljanak. A megkérdezettek nagy százaléka mondta, hogy a város egyik legnagyobb problémája a fiatalok nagymértékű elvándorlása. Ezt többen a megfelelő színvonalú egyetemi képzés hiányának tudják be, illetve annak a kilátástalanságnak, amit a város kínál a fiataloknak. Sokan jelentős problémának tartják, hogy mivel nincsen pezsgő egyetemi élet a városban, így a máshol tanuló fiatalok nem jönnek vissza Békéscsabára. Érdekes kontraszt ezzel szemben, hogy többen is 11

gyermekbarát környezetként beszéltek a városról, miközben a gyermekvállalás és a családalapítás a fiatalok elvándorlása miatt folyamatosan csökken. A megkérdezettek döntő többsége túlzónak tartja a Békéscsaba-Gyula konfliktust, melynek gyökerét sokan a múltbeli eseményekben látják. Ugyanakkor az is tény, hogy a két város együttműködése – egészen a mostani városvezetés feltűnéséig – egyáltalán nem volt érezhető, melyet jelentős hátránynak értékelnek. A megkérdezettek alapvetően úgy érzékelik, hogy a két város lakosai között megfelelő a kommunikáció, a kapcsolattartás, nincsen ellenállás, s nem feszül gyűlölet sem közöttük. Arról is beszámolnak, hogy egy-egy témában már megkezdődött az összefogás, sőt Békés- Békéscsaba- Gyula viszonylatában is megindult már egy szemmel látható együttműködés. Az itt élők mostanra már úgy érzik, hogy a város megfelelően saját igényeik szerint alakul. Mindenki nagyon dicsérte a főtér megújulását, az szennyvíz elvezetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását. Alapvetően elégedettek a városi beruházásokkal, azok minőségével, s egy-egy egyedi véleményt leszámítva szükségesnek vélik azokat. Úgy érzik, hogy a város biztosít valamennyi, a megfelelő színvonalú életvitelhez kapcsolódó szolgáltatást. Ugyanakkor bizonyos lokális sajátosságokkal elégedetlenek, mint például a főtéren üresen álló üzlethelyiségek, vagy mint a hétköznaponként korlátozottan elérhető gasztronómiai szolgáltatások. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + Békés, csendes, vendégszerető a környezet + Gyermek és családbarát környezet + A környéken élők tudatában vannak az együttműködés szükségességének lakóhelytől függetlenül. - Nem vonzó a város a fiatalok számára, ezért nagy az elvándorlás

3.

Munkaerő piac (kereslet-kínálat)

A megkérdezettek többségében egyetértettek azzal, hogy a város munkaerő piaca torz állapotban van. Alapvetően e fejlődőképes cégek, nagyon nehezen találnak megfelelően képzett munkaerőt. 12

Habár a városban működik felsőoktatási intézmény, annak színvonaláról, az onnan kikerülő szakemberek tudásáról a megkérdezettek véleménye szélsőségesen megoszlik. Sokan nem tartják megfelelő színvonalúnak a képzést, az onnan kikerült szakembereket, míg mások értéket látnak benne. Sajnos a versenyszférában tevékenykedő vezetők véleménye kifejezetten rossz a helyben képzett felsőfokú végzettséget szerzőkről. Fontos látni, hogy ugyanakkor a középfokú, szakképzett munkaerőből is jelentős a hiány. Több vállalkozás is panaszkodott, mennyire nehezen talál megfelelő végzettségű szakembert, még akkor is, ha versenyképes bért kínál nekik. Az egyik legnagyobb vállalat elmondása alapján nem csak a megfelelő végzettség, de néha a munkavégzési akarat is hiányzik az álláskeresőkből. Mindezek ellenére több vállalkozás is előnynek jelölte meg a város és a megye területén jellemző, az országos átlagnál jóval alacsonyabb bérszínvonalat. Ugyanakkor bizonyos területeken, szakmákban szinte már teljes a hiány a régión belül. A legtöbb megkérdezett vállalatvezető az elérhetőség mellett a megfelelő munkaerő hiányát említette, mint a legkomolyabb kihívás. Itt is felmerült a közelben fekvő romániai nagyvárosok ugrásszerű fejlődése, melynek Békéscsaba munkaerő-piacára is jelentős hatása lesz. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + Alacsony bérek miatti kedvező bérszínvonal a munkáltatók javára - Képzetlen munkaerő kínálat - Hiányzó munkavállalási kedv - Képzett munkaerő elvándorlása

4.

Ipar és mezőgazdaság

A megkérdezettek döntő többsége a feldolgozóipar hiányát említette első helyen, mint a város fő kitörési pontját és egyben legnagyobb hiányosságát. Békés megye, az ország éléskamrája címet viseli, ugyanakkor Békéscsabán mostanra bezárt a konzervgyár, a hűtőház és nem folyik már gabonaőrlés sem, nincsen malomipari tevékenység. Alapvető probléma, hogy a helyben termelt 13

mezőgazdasági termények feldolgozás nélkül kerülnek értékesítésre, így a hozzáadott érték alapvetően alacsony a növénytermesztésben. Valamennyi megkérdezett úgy látja, hogy az eltűnt feldolgozó ipar visszatelepítése kizárólag önkormányzati, helyi politikai befolyás segítségével lehetséges. A megkérdezettek a mezőgazdaság mellett az ipar lehetőségeit alapvetően az országra is jellemző gépipari fejlesztésekben, döntően az autóipari beszállítói szektor bővítésében látják. Ugyanakkor lehetőséget és kitörési pontot éreznek a nyomdaipar területén is, ahol a város hagyományosan erős szakmai háttérrel bír, bírt. Mindannyian kiemelték – különösen a helyben működő nagyobb vállalkozások vezetői – hogy a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiánya komoly hátrány a befektetés ösztönzésben. Fontos látni azonban, hogy a feldolgozóipar nem csak a városban, de a megyében is nehéz helyzetben van. Nem kell messzire menni, hiszen a szomszédos, Gyulai Húskombinát néhány éve még a csőd szélén táncolt, s csak külső segítséggel volt képes talpon maradni. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + korábbi működésből megmaradt munkaerő és tapasztalat még fellelhető - Mezőgazdasági terményeket feldolgozó ipar hiánya - Infrastruktúra hiánya gátolja a további fejlődést

5.

Turizmus

Habár Békéscsaba ad otthont az ország egyik legnagyobb gasztro-fesztiváljának a Békéscsabai Kolbászfesztiválnak, s ehhez igyekszik felzárkózni a Csülök-parádé is, a város turisztikai szempontból nincsen kedvező helyzetben. Gyula, mint a megye legnagyobb turisztikai központja, mind szálláshelyeinek nagyobb száma, mind híres fürdője és téglavára miatt, kedvezőbb helyzetben van Békéscsabánál. Ugyanakkor a város programkínálata jóval színesebb és összetettebb, mint Gyuláé. 14

Békéscsaba számos látnivalót kínál az ide látogatóknak, mint például a lassan kibontakozó, teljessé váló Munkácsy negyed, vagy a Csaba Gyöngye, illetve akár az Árpád Fürdő, vagy a Kolbász Ház. Jól látható azonban, hogy egyetlen egy tartósan működő, nem esemény jellegű, attraktív turisztikai látványosság sincsen a városban. A megkérdezettek egységesek voltak abban a tekintetben, hogy nem feltétlenül az a cél, hogy a turistákat Békéscsabán szállásoljuk el, habár hosszabb távon ez is egy feladat lenn. A turisták már jelen vannak Gyulán, különösen a külföldről, elsősorban Romániából érkező vendégek. A turizmus – melyet a KSH adatok is alátámasztanak – szintén a vonzó, hosszabb tartózkodásra csábító programhiányban szenved. Az ide látogatók 2-3 napra jönnek csak, ami mind Gyula, mind Békéscsaba szempontjából kedvezőtlen. Az is jól látható, hogy ha Gyulára ellátogatnak, akkor onnan már Békéscsabára is könnyen átjuthatnak, ebben azonban a megkérdezettek álláspontja megoszlott. Többségük úgy véli, hogy a Gyulára látogatókhoz nem jutnak el azok a programlehetőségek, melyek Békéscsabán várnák őket. Többen felvetették, hogy Békéscsaba egyáltalán nem hirdet Gyulán, míg fordítva ez nem igaz, s erre számos példát is hoztak. Alapvetően abban egyetértettek, hogy a Gyulára érkező turisták számára kellene olyan csomagokat kínálni, mely nem csak az adott városbeli tartózkodásukat hosszabbítja meg, de át is vonzza őket Békéscsabára, esetleg Békésre, vagy más városokba is. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + Gyula- Békés- Békéscsaba összekapcsolása (a turista itt van, csak át kell hozni) + Jelentős fesztivál turizmus + Gazdag hagyományok, programok - Szálláshelyek hiánya - Nagy, tartósan vonzó attraktív turisztikai látványosság hiánya - Eljutás

6.

Csabai Kolbász

A Csabai kolbász, mint hungarikum rendkívül speciális helyzetben van. Egyfelől óriási hírnévvel bír, s szinte minden megkérdezett megemlítette az interjú során. Ugyanakkor többen kiemelték 15

speciális helyzetét is. Elsősorban egyedi jellege miatt nem állítható elő mindig ugyanolyan ízben, minőségben, állagban. Sokszínűségét pontosan az adja, hogy ahány ház, porta, annyi féle kolbász. Legtalálóbb talán a Villányi borvidékhez hasonlítani a Csabai kolbászt. Előnye itt is az, hogy nincsen két egyforma ízű, formájú csabai kolbász, még akkor is, ha ugyanattól a gyártótól kerül ki, akár szálanként is eltérő lehet az ízvilága. Ez a sokszínűség egyszerre áldás és átok is a terméknek, hiszen nagyobb mennyiségben, állandó ízben nem lehet előállítani. Ugyancsak problémaként említették néhányan a megkérdezettek közül a Csabahús által gyártott kolbászok gyengébb minőségét, melyet kifejezetten károsnak ítéltek meg a márka szempontjából. Habár a Csabai kolbász olyan a város megítélése szempontjából, mint Makónál a hagyma, vagy Villánynál a bor, az ebben rejlő turisztikai, ipari és marketing lehetőségek még távolról sincsenek teljes mértékben kiaknázva. Ugyanakkor maga a termék hozzákötése a városhoz megosztja a megkérdezetteket is. Többen vélik, hogy hátrányossá válhat, vagy már azzá is vált, hogy sokan a várost csak a kolbászhoz, mint a helyben előállított termékhez kötik, pedig ennél sokkal színesebb Békéscsaba. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + Ismert és kedvelt termék + Színes ízvilág + Hungarikum - Változó ízvilág, minőség - A városról csak a kolbász jut az emberek eszébe

7.

Oktatás

A megkérdezettek döntő többsége szerint a város középfokú oktatása nagyon erős. Számos jó nevű középiskola működik Békéscsabán, melyekből a felsőoktatásba bekerülők száma magas. A városban azonban nem működik számottevő felsőoktatási intézmény, s a véleményadók közül számosan fogalmaztak meg erős kritikát az onnan friss diplomával érkezőkkel szemben. A felsőfokú képzés hiányossága, hiánya nem csak a munkaerő piaci hatásában érezhető, hanem 16

abban is jelentkezik, hogy a várost nem találják eléggé vonzónak a fiatalok. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a várost felpezsdítő fiatalos élet is elmarad a hagyományos egyetemi városokban tapasztalhatótól. A felsőfokú képzéssel kapcsolatosan a megkérdezettek azt is felvetették, hogy nem csak színvonalával, de a diploma jellegével is lehetnek problémák. Hiányzik a városban működő munkáltatók által igényelt felsőfokú végzettségűeket kibocsátó intézmény, kar. Sem az autóipari beszállítók által kívánt mérnökképzés, sem megfelelő mezőgazdasági felsőfokú oktatás nem folyik a városban. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + Erős középfokú oktatás számos intézményben - Sem színvonalában, sem tárgyában nem megfelelő felsőfokú oktatás - Hiányzó egyetemi élet, fiatalos lüktetés - Fiatalok elvándorlása a felsőfokú képzés hiányában

8.

Városvezetés, politika

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a város jelenleg politikailag megosztott. A független színekben nyertes polgármester egy döntő többségében FIDESZ-es városvezetéssel dolgozik együtt. Nem csak a helyi és az országos sajtó, de az itt élők is érzik ennek a nehézségeit, problémáit. Ugyanakkor ezt helyben mégsem élik meg súlyos problémának, bíznak benne, hogy kialakul a város szempontjából kulcsfontosságú együttműködés. Ugyancsak egyetértenek abban, hogy a város jelenleg kedvezőtlen infrastrukturális helyzetéért döntően a nagypolitika, szinten minden oldal által megtett és eddig be nem tartott ígéretei a felelősek. Legfontosabb előnyök-hátrányok: + bizalom az együttműködés kialakításában - Ellentét a polgármester és a városvezetés között 17

A város megítélése a médiában Mit mond magáról Békéscsaba? A város “owned media” használata Békéscsabára keresve a Google kereső első találata a város honlapja, míg a második kettő a városról szóló Wikipedia szócikkek magyar és angol változata. A negyedik találat a Békéscsaba 1912. Előre sportklub honlapja, amelynek rendszeres és gondos szerkesztése, kellő színvonalú megjelenése rangot kölcsönöz a város sportéletének látatlanban is. A honlap több, az 1912. Elődjénél erőteljesebb rajongói bázisra támaszkodó klub - pl. Diósgyőri VTK - weboldalánál modernebb megjelenésű. Sajnos a modern megjelenés a város hivatalos honlapjáról - www.bekescsaba.hu - nem mondható el. Az intro-oldali animáció még olyan régi technológiával készült (Adobe Flash), amelyet a modern táblagépek és okostelefonok nem támogatnak, és rövidesen a Windows-on, Apple Mac OS X-en, illetve Linuxon futó böngészőprogramok sem fognak megjelenteni. Az animáció ízléses, de látszik rajta, hogy nem ma készült. Az intro után megnyíló honlap még a hagyományos menüoszlop-hírfolyam elrendezést követi, azaz a honlap fenntartójának fejével gondolkodva rendezi el a tartalmakat. Így az önkormányzat hírei kerülnek előtérbe, attól függetlenül, hogy a látogató először hall Békéscsabáról és tájékozódik felőle, vagy rendszeresen követi az eseményeket. Ezzel a tartalmi szerkezettel tehát a honlap kevésbé a Békéscsaba élményről, illetve az önkormányzat szolgáltatásairól szól, mint inkább a városvezetés híreiről. Az először ide látogatónak, illetve az önkormányzati szolgáltatásokat kereső városlakóknak a honlap így nem annyira veszi figyelembe az érdeklődését, igényeit. Nagy hiba, hogy a turizmusról szóló oldalak szintén nem kínálnak élményeket: a képek mérete apró, ebben a menüben sem érzi magát igazán vezetve a látogató - pedig itt talán még fontosabb lenne, mint az oldal többi részein. Kedvcsináló tartalmak esetén nem hatékony, ha a látogatót újra és újra választásra kényszerítjük, hogy menüpontok és parancsok között böngésszen - galériák, nagy multimédiás felületekkel kellene végigvezetni azon, amit Békéscsaba kínál, és ami miatt érdemes Békéscsabára utazni. 18

A visitbekes.hu oldal már jóval inkább megfelel ennek a szemléletnek. A gond csak az, hogy ez a bekesturism.hu

oldalon

keresztül

érhető

el,

ha

valaki

az

önkormányzati

oldalon

a

Programcsomagok menüpontra kattint. A visitbekes.hu jóval élményszerűbben mutatja be azt, amivel Békéscsaba és környéke, illetve Békés megye várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. A menürendszer ebben az esetben jobban az érzelmekre hatva, az utazni vágyó élethelyzetébe belehelyezkedve ösztönzi az oldal böngészését. Sajnos ez az oldal viszont a Google találatai között nem élvez előkelő helyezést: Békéscsabára keresve sem érhető el az első oldalon és ‘Békéscsaba látnivalók’, illetve ‘Békéscsaba programok’ kereső kifejezéseket használva sem. A visitbekes.hu egy része ugyanazt a célt szolgálja, mint a Bekescsaba.hu Turizmus menüpontja. Attól eltekintve, hogy ez a párhuzamosság felesleges, az átlagos érdeklődő sajnos előbb találkozik az önkormányzati oldallal, mint a Békés Megyei Tourinform látványos oldalával. Az önkormányzat oldalának elsősorban az önkormányzati szolgáltatásokat kellene könnyen elérhetővé, online használhatóvá tenni, így csökkentve a személyes ügyintézések szükségességét, illetve az átláthatóságot szolgálnia. Békéscsaba Megyei Jogú Város néven az önkormányzat Facebook-oldalt is üzemeltet. Ezen jó hírekről, sporteseményekről számolnak be az önkormányzati szervezésű programok ajánlói mellett. A hangnem könnyedebb, mint a weboldalon, barátságos, tegeződő. Az oldal egyértelműen a helyi érdeklődőknek készül, és célja az önkormányzat megítélésének javítása. A központi Facebook oldal mellett még a legutóbbi nagyszabású önkormányzati kezdeményezés, a Csaba kártya is önálló Facebook-oldalt kapott. Sajtóvélekedések szerint a polgármester a Csaba kártya ötletével nyerte meg a helyhatósági választásokat, az oldalra írt felhasználói posztokból látszik, hogy a kezdeményezés sok békéscsabait lelkesít, akik hozzászólásaikkal bátorítják a projekt felelőseit és türelmetlenül várják a kedvezménykártya kibocsátását. Mindkét oldal és a honlap esetében is többet kell a békéscsabai hétköznapokat, a békéscsabai lakosokat szerepeltetni. A programokat nem csak meghirdetni kell, hanem képes posztokkal 19

beszámolni róluk - különben a Facebook oldal nem lesz több, mint egy faliújság, de a mai internetezők ennél többre vágynak. Az oldalakat fel kellene használni a várost sújtó súlyos elvándorlás megfékezésére is. Egy békéscsabait csak a másik békéscsabai győzhet meg hitelesen arról, miért érdemes a városban maradni, adott esetben miért érdemes visszatérni oda a tanulmányok, vagy akár hosszabb külföldi munkavállalást követően. Az ilyen hosszútávú, stratégikus gondolkodásnak, a város számára fontos témák gondozásának, a város üzeneteinek konzekvens megfogalmazásának sajnos nincs nyoma a weboldalon és a város Facebook-oldalán sem. A visitbekes.hu oldalhoz hasonlóan tematikus site-ok bevezetését érdemes megfontolni. A site-ok alkalmazkodnak az önkormányzat által felkarolt változatos témákhoz, más-más layouttal, stílussal és tartalommal hatékonyan viszik át az üzenetet az adott téma iránt érdeklődőknek. Természetesen a központi önkormányzati oldalnak is meg kell maradnia, de ennek fő célja az önkormányzati szolgáltatások elérhetővé tétele, az átláthatóság előremozdítása, illetve sajtó kiszolgálása. Mindezek mellett kell megoldani, hogy erről az oldalról könnyen jussanak el a tematikus site-okra az adott témák iránt érdeklődők.

Torz tükör? Békéscsaba a sajtóban Országos Valóban torz képet ad Békéscsabáról az országos sajtó: legutóbbi hűtlen kezelés miatt kezdődő pereskedés, illetve a vitatott, EU-támogatás nélkül megvalósuló úthálózat-fejlesztésekkel kapcsolatban került be az országos sajtóba a megyeszékhely. Mindkét téma többszörös médiajelenlétet is biztosított a városnak az országos sajtóban - bár az előbbinél a hírértéket fokozta, hogy ‘zugírászat’ miatt is feljelentést tettek, és ez az érdekes kifejezés keltette fel a szerkesztők figyelmét országszerte, ezzel a különleges kifejezéssel csak az Atlatszo.hu rövid összefoglalójában nem találkozunk. Hasonlóan vitatott beruházásként számoltak be az országos ellenzéki médiumok a CSABA-2013 konzorcium által vasút-, és vasútállomás-fejlesztésre elnyert pályázat összegéről - különösen, hogy ez lesz az országban a legdrágábban megújuló állomás. 20

Ellentmondásos gazdasági ügyként érte el a HVG ingerküszöbét a Behir, azaz a Békéscsabai Médiacentrum indításával kapcsolatos vita is, hiszen az adófizetők pénzéből finanszírozott befektetés megtérülése nehezen ítélhető meg. Az egyik, Békéscsabán kihelyezett bevándorlás-ellenes kormányzati plakátot megrongáló férfival szemben lezajlott rendőri intézkedés sem maradhatott ki az országos ellenzéki sajtó hírei közül. A Csaba Kártya bevezetését a Népszabadság Online a helyi politikai csatározások, illetve a választók vonzásához használt ütőkártyaként mutatta be. Politikamentes békéscsabai témákkal is találkozhattak az ország médiafogyasztói. Szarvas Péter polgármester a Blikk.hu-n szerepelhetett azt követően, hogy kijelentette, a rossz menzai fogások miatt a menzák dolgozóit továbbképzésre küldené. A szokatlanul őszinte stílusú megnyilvánulást érdekesnek találták a bulvárportál ügyeletes szerkesztői. Kara Tünde, békéscsabai színésznő kómából történő ébredéséről a Blikk nem csak online, de nyomtatott kiadásában is beszámolt. Egy másik békéscsabai származású művész, Martin Wanda Londonban élő fotós a magyar Glamour online kiadásában szerepelt. Fekete Péter, a Jókai Színház korábbi igazgatója, lemondásával került be az országos lapok kultúrarovataiba. Az Index röviden megemlékezett az első alföldi kőszínház 136 évvel ezelőtti megnyitásáról is, míg az MNO a Magyar Kultúra Napjára szervezett csabai programokat foglalta össze, az Origo pedig az augusztus közepi különleges lecsófőzést ajánlotta olvasói figyelmébe. A Csabai Kolbászfesztivál elrajtolása olyan esemény, amelyről az országos sajtó majdnem teljes egésze beszámolt. A szerkesztők az esemény beharangozásán túl a versenyt is fontosnak tartották, de a rendezvényen fellépő Kis Grófo sem kerülte el a figyelmüket, emellett azonban más hírességek közreműködését is megemlítették. A celebritások mellett a kilátogató politikusokról is beszámolt a sajtó, különösen, hogy a rendezvényen így politikai üzenetek is elhangzottak. Ez a rendezvény az, ami Békéscsaba nevét a női témákkal foglalkozó sajtóba is bevitte, például a Nők Lapja Caféba, vagy a Kiskegyedbe. Természetesen mindezek mellett a sportsajtó állandó szereplője a Békéscsaba 1912. Előre és nem csak a Nemzeti Bajnokságban elért eredmények miatt, de a röplabda-szakosztály 21

teljesítményét is időről-időre dokumentálja az országos sportsajtó is. Sajnos a város és a környék súlyos közlekedési balesetei is okot adnak arra, hogy Békéscsaba neve az ország médiafogyasztói elé kerüljön, hasonlóan a vasúti közlekedés esetleges fennakadásaihoz. A fenti áttekintésből nem derül ki, de összességében átlagosan 2 hetente kerül egy-egy információ, helyi esemény az országos sajtóba Békéscsabáról. Mint látható, az anyagok nagy része közéleti és bulvár tematikát dolgoz fel, így nem a település értékeit közvetíti a médiafogyasztók felé. Konzisztens és tudatos módon Békéscsaba csak a Kolbászfesztivál révén üzen az ország többi részének. A lassan két évtizedes rendezvénynek mára hírértéke lett és legalább az indulásáról beszámolt az országos sajtó. A szervezők igyekeznek a sajtót tudatosan használni, ezért hírességekkel dolgoznak együtt, hogy növeljék a rendezvény hírértékét. A hírértékhez a hagyományos módszerek is hozzájárulnak - ezek az ország nagy része számára kuriózumnak számítanak. A kolbászfesztivál - bár kapcsolt programjai és helyszínei nem különösebben látványosak egy országos zenei fesztiválhoz képest - a fotózási lehetőségeivel, és így a rendezvényen készülő képekkel mégis felkelti országszerte a szerkesztők figyelmét.

A helyi sajtó zászlóshajói: a BEOL.hu és a BEHIR.hu A Békés Megyei Hírlap és a BEOL.hu helyi portál a Mediaworks Kiadó tulajdonában működnek, míg az idén szeptember óta működő Békéscsaba Médiacentrum a városi önkormányzat befektetése és a Csabai Mérleg kiadványra alapozva jött létre. A Behir beindításának oka az volt, hogy az önkormányzat elégedetlen volt a tájékoztatás színvonalával, a helyi közösségek irányába zajló információáramlással. A Behir.hu portált megnyitva láthatjuk, hogy az önkormányzati közlések, hírek áramoltatása hiánytalanul megvalósul az új portálon: leginkább a helyi vezető politikusok nyomában jár az önkormányzati médiavállalkozás és az ő tevékenységükről közvetít. A portálnak sajátos stílusa, arculata, különösebben egyedi szerkesztettsége nincs, de ez nem is kérhető számon egy néhány hónapja működő médiumtól, ami még keresi a saját hangját. 22

A BEOL.hu jóval tekintélyesebb múltra visszatekintő médium, a Békés Megyei Hírlapból fejlődött ki, és viszonylagos önállóságát a vidéki médiumok 2000-es évek második felében lezajló konszolidációja során is megőrizte. Szerkesztői hosszú távon elkötelezett, tapasztalt szakemberek voltak, nem egy közülük a regionális kulturális élet fontos szereplője is volt. A BEOL.hu tulajdonosai révén (hiszen az önkormányzattól független a működése) könnyebben törekedhet a függetlenségre és a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, illetve a Behirnél kritikusabban szemléli a régió eseményeit. Nem csak Békéscsabáról, de egész Békés megyéből tudósít. Témaválasztása szerteágazó, érezhető, hogy nagy a nyomás a szerkesztőkön, így olyan témákat és anyagokat dolgozzanak fel, amely vonzza a látogatókat a portálra, akik a cikkek között böngészve a lehető legtöbb időt kellene, hogy eltöltsék az oldalon. A BEOL.hu Facebook jelenléte is ennek rendelődik alá, fő célja az érdeklődés felkeltése a portál anyagai iránt. Épp ezért a BEOL a megyei hírek mellett időről-időre kuriózumértékű vagy a megye lakói számára is releváns országos témákat is feldolgoz. A portál tehát nem a helyi intézmények kommunikációs csatornájaként működik, mint a Békéscsabai Médiacentrum, hanem fő célja, hogy az olvasók tájékozottságát fenntartsa a helyi ügyekben és időről-időre a “világ dolgaiban is”. Ilyen a Behir esetében akkor fordul elő, ha kormányzati hírről, vagy jelentős sporteseményről kell beszámolnia. Sok saját kezdeményezést is indít szolgáltató jellege erősítéseképpen a BEOL.hu: ilyen például Az év ifjú párja verseny, amin minden az előző évben házasságot kötött békési pár indulhat. Ezek a kezdeményezések, a gazdag fotógalériák a helyi eseményekről segítik a médium beágyazottságát a helyi közösségekbe. A nyomtatott helyi lap, a Békés Megyei Hírlap is olvasottabb a régióban az országos napilapoknál (ez országszerte jellemző a helyi sajtóra) és a BEOL.hu olvasottsága is fejfej mellett halad az Index.hu, a 24.hu, az origo.hu vagy a vs.hu regionális látogatottságával.

23

Békéscsabai városimázs Békéscsaba arculata jelenlegi formájában nem egységes, így nem alakul ki egy konzisztens imázs a városról. A probléma magja a csekély mennyiségű, főként közéleti és bulvár tartalomra szorítkozó irányítatlan kommunikációban rejlik. Mindemellett fontos, hogy az erősen kommunikált, meghatározó rendezvény, a Kolbászfesztivál, valamint a kolbásztöltés, készítés hagyományának összekapcsolása a várossal azt eredményezi, hogy Békéscsabát a Csabai Kolbásszal azonosítják Magyarországon. A legalapvetőbb online kommunikációs eszközön, Békéscsaba weboldalán sem olvasható egységes kommunikáció, amely célzott, felépített képet festhetne a városról. Nem tűnik ki egyértelműen például, hogy mely információ szól az ide látogató turistáknak és mely a helyi lakosoknak. Ezen felül az információszerzést lassítja az a tényező is, hogy a honlap felépítése korszerűtlen. Nehezen lehet rajta tájékozódni és az elavultságból következik, hogy bizonyos tartalmak, elemek nem vagy nem megfelelőképpen jelennek meg egyes multimédiás eszközökön. Célravezetőbb lenne, ha az oldal felépítésében is jól látszódna a megszólított célcsoportoknak szóló szegmentált tartalom. Tehát az információhoz jutás könnyebbsége érdekében, például a nyitóoldal turizmus füle alatt a turisztikai, míg egy várossal kapcsolatos menüpont alatt városlakóknak szóló tartalom jelenne meg. A turizmus menüponttal összhangban a kínált szolgáltatások tehetik vonzóbbá Békéscsabát. Jól látható, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város név alatt futó Facebook-oldalon már a fentieknél sokkal célirányosabb a kommunikáció. Azonban a hírekről és a sporteseményekről való beszámoláson túl, amelyek egyértelműen a helyi érdeklődőknek szólnak, szerepelhetnének békéscsabai lakosok, valamint pontosabb képet lehetne festeni Békéscsaba mindennapjairól. Továbbá a negatív töltetű médiatartalmak ellensúlyozására is kiváló platformként szolgálhat a Facebook-oldal, amellyel nem csak nagyobb tömegeket lehet elérni, de gyorsabban is lereagálhatók az ilyen tartalmak.

24

Az efféle üzenetekkel és a pozitívumok hangsúlyozásával, képi szemléltetésével - egyszóval az eddigi tartalmak bővítésével és színesebbé tételével - egyértelműen megnyerőbbé válhatna Békéscsaba a fiatalok számára is. Összességében elmondható, hogy a kommunikációs stratégia újragondolását elsősorban az üzenetek pontos definiálásával és az információ típusaira való tekintettel a tartalom tematizálásával kellene kezdeni. Az előbbiekben felsorolt kommunikációs stratégiák kialakítása után persze nem szabad elfeledkezni azok folyamatos gyakorlásáról sem, amely során állandóan szem előtt kell tartani a tematizálás, a minőség és az aktualitás hármasát, amely egységes imázst kölcsönöz a városnak. Városmarketing szempontból a fentebb felsorolt eszközök a legalapvetőbbek, de ezek felépítése és konzisztens használata után is számos eszköz szolgál arra, hogy fellendüljön a turizmus, pozitívabb megítélést kapjon a város és könnyebben juthassanak információhoz a helyi lakosok.

25

Online felmérés kiértékelése A mélyinterjúkat követően, a kvalitatív vizsgálatot kvantitatív vizsgálattal egészítettük ki: a kutatás egyrészt vizsgálta a Békéscsaba iránt érdeklődők előzetes véleményét a városról és vonzereje mibenlétéről, másrészt informatív olyan szempontból is, hogy miképpen alakul a város imázsa, az egyes látnivalók értéke a város meglátogatását követően. Több mint fél ezer internethasználó (n=564) töltötte ki országszerte az online kérdőívet 2015. decemberének első három hetében. A kutatásnak az is célja volt, hogy megvizsgálja, a jelenleg Békéscsabán élők számára mit nyújt a város, melyek azok az égető problémák, amelyeket a lehető leggyorsabban orvosolni kell. Sajnos az online kérdőívvel elért csabaiak válaszadási hajlandósága rendkívül alacsony volt, így az összes válaszadónak csak a 3.2%-a származik a városból, ezért az általuk adott válaszok nem értékelhetők ebben a kutatásban. Az elemzésbe viszont mégis bekerültek egy adott aspektusban, hogy érzékeltessük, miben tér el a városban élők nézőpontja és a város iránt érdeklődőkétől. A válaszadást értékes tárgynyereménnyel motiváltuk. A részlegesen kitöltött kérdőíveket az értékelés során nem vettük figyelembe. A válaszadók kor szerinti megoszlása - a kutatás témájából adódóan - az idősebb, utazásra, belföldi turizmusra fogékonyabb korosztályok felé tolódott el:

26

A kördiagrammon a teljes kérdőívet kitöltők kora látható, a részleges kitöltők nem. Látható, hogy az a fiatal magyarországi internetező, aki korából adódóan még nem járhatott Békéscsabán, illetve információkkal sem nagyon rendelkezett róla, a tárgynyeremény ellenére befejezés előtt elhagyta az online kérdőívet, hiszen nem tudott válaszolni a kérdésekre. A jelenség másik magyarázata az lehet, hogy az idősebbeket érdekli csak Békéscsaba, bár ez azért kevésbé valószínű, mert a tárgynyeremény - felsőkategóriás okostelefon - inkább a fiatalok számára vonzó. Nemek tekintetében majdnem kiegyenlített a kitöltők aránya: kevesebb, mint 10% az eltérés a férfiak és a nők között - a nők javára.

27

A kitöltők földrajzi alapadatai, illetve kötődése a városhoz is arról árulkodik, hogy nem csak a tárgynyeremény játszott szerepet a kitöltési szándékban, de az érdeklődés is a kutatás tárgya iránt. A kérdőívet tehát az töltötte ki végig, akinek volt véleménye Békéscsabáról és ez tükröződik az alábbi kördiagrammon is:

Megfigyelhető, hogy a válaszadók között felülreprezentáltak azok, akik már jártak Békéscsabán. Szerencsére elég sok az olyan kitöltő is, aki még csak közvetve - sajtó, online, illetve a közösségi média, vagy ismerősök révén - szerzett információt a városról. Az ő visszajelzésük értékes információ a város külső kommunikációjára vonatkozóan. Még egy szempontból megvizsgáltuk azokat, akik azt mondták, hogy már jártak Békéscsabán, és azt találtuk, hogy több mint a felük egy éven belül ismét tervezi, hogy Békéscsabára látogat. Az összes válaszadó 45,12 %-a mondta, hogy már volt Békéscsabán, és azok aránya, akik egy éven belül tervezik visszatérésüket 23,8 %. 28

Az alábbi táblázatban látható, hogy a válaszadók milyen konkrétan tervezik - vagy nemtervezik - a békéscsabai utazást. A város számára kedvező, hogy a kutatás résztvevőinek több mint 80 %-a szeretne Békéscsabán időt tölteni, és csak 13 % utasítja el a várost. Fontos látni, hogy az a 45%, aki több mint egy év múlvára tervezi békéscsabai útját, igazából nem rendelkezik konkrét tervvel, vagy komolyabb szándékkal, inkább csak az állapítható meg róla, hogy nem utasítja el egy látogatás gondolatát. Érdemes azt is tudni, hogy a Nem-mel válaszolók egy része már járt a városban, így csak 8.8 % azok aránya, akik még nem is jártak Békéscsabán, és ebben a kutatásban azt válaszolták, hogy nem is akarják felkeresni a várost.

Egy éven belül felkeresi

37.63 %

Több, mint egy éven belül felkeresi

45.76 %

Nem megy Békéscsabára

13.43 %

Nem válaszolt

3.18 %

Sokat elárul arról, hogy a közgondolkodásban milyen turisztikai értéket képvisel egy desztináció, hogy hány napot töltenének ott a turisták. Ezért megkérdeztük a nembékéscsabaiakat arról, hány napos utazást terveznének a városba, ha se munka-, se családi-, se pénzügyi kötöttségekkel sem kellene számolniuk.

29

Az idő természetesen még ilyen ideálisan kötetlen helyzetben is érték, ezért ez a kördiagramm jól mutatja, hogy mennyire képzelik, illetve találják sokoldalú, sokat kínáló célpontnak Békéscsabát az ország többi lakói. A válaszadók közel fele 1-2 napot töltene a városban: ennek alapján feltételezhetjük, hogy ennyi időt elégnek gondolnak arra, hogy bejárják, lássák az összes nevezetességét. Ez nem kedvező kép a békéscsabai turisztikai lehetőségekről, hiszen épp az lenne a cél, hogy a városba látogatók ennél több vendégéjszakát töltsenek el. A 3-4 napra voksolók aránya szerencsére nem alacsony, és még nagyobb azok körében, akik már jártak Békéscsabán, azaz szereztek némi közvetlen, személyes tapasztalatot arról, hogy mit kínál a város:

30

Azok között, akik jártak már a városban, kicsivel magasabb azok aránya, akik szerint 3-4 napot megéri Békéscsabára szánni - azaz a turisták egy kis része nem egyszerűen tervezi a visszatérést, de szeretne több időt is tölteni a városban. Ez azt jelenti, hogy látogatásuk során rádöbbentek, többet kínál Békéscsaba és vidéke annál,

mint amit előtte

feltételeztek. Az ő számukra a város kínálata kellőképp sokrétű, csak ez az információ nem jutott el hozzájuk hangsúlyosan azelőtt, hogy a városba érkeztek volna, és ezért tervezték rövidre útjukat. A túlnyomó többség véleménye azonban a város meglátogatása során nem változott meg arról, mennyi időt érdemes Békéscsabára szánni, milyen turisztikai értékkel bír a város. Egyszerűbben megfogalmazva: sem különösen jó, sem különösen rossz meglepetések nem érték őket utazásuk során. 31

Természetesen a vidéki magyar kisvárosokkal szemben élő előítéletekkel is számolnunk kell: sokan gondolják, hogy egy-egy ilyen város gyorsan bejárható, a történelmi városrész, a belváros pár óra alatt akár gyalog is teljesen megismerhető. Logikus tehát, hogy ezek szerint 1-2 napnak elégnek kell lennie a városra. A tervezett kommunikációnak erre nem csak olyan választ kell adnia, amely több helyi látványosságot helyez fókuszba, hiszen a további látványosságokat eltérően értékelhetik a potenciális látogatók, de ennél fontosabb, hogy Békéscsabát és vidékét, környezetét egységes egészként kommunikáljuk - hiszen ez nagyobb szabású élményt ígér, ami akár több napot is megérdemel. Hogy pontosabban lássuk, melyek a város erősségei illetve gyengeségei turisztikai szempontból, a válaszadókat megkértük, hogy egyelőre összeállított listából válasszák ki, mi az, ami elsőre eszükbe jut Békéscsabáról. Ebben az összesítésben minden válaszadó választása szerepel, az egyes lehetőségek annyi %-ot kaptak, amekkora része a válaszadóknak megjelölte a lista adott elemét. Egy-egy válaszadó többet is választhatott a listáról, ha több dolog is eszébe jutott a városról. A lista kínálatát a kvalitatív kutatás során elhangzottak alapján állítottuk össze, kiegészítve a város saját magát bemutató online anyagaiból kinyerhető információkkal.

32

A kolbász, és a kolbászfesztivál kiemelkedő szereplése ebben a kutatásban sem meglepő: a médiajelenlétről szóló részben már láthattuk, hogy milyen nagy szerepe van a fesztiválnak a város ismertségében. A Csaba Gyöngye harmadik helyezésével kapcsolatban fontos, hogy legyenek fenntartásaink: a kifejezés azok számára is ismerősen csenghet, akik nem járatosak a városban és nem ismerik ezt a kulturális intézményt, hiszen a kifejezés egy szőlőfajta neve is. A válaszadók ezért is ismerősnek találhatták a kifejezést és ösztönösen is bejelölhették. A Konzervgyár, a Jókai Színház, és Munkácsy Mihály között olyan kicsi az eltérés (egész pontosan 9, illetve 4 jelölés), aminek alapján hiba lenne rangsort állítani; a két intézmény, illetve a festőművész eredménye egyenértékű, azaz meglehetősen magas. Több békéscsabai turisztikai attrakció sem lépte át viszont a 20 %-os küszöböt: sem a Csaba Park és az Árpád Fürdő sincs a város arculatát meghatározó, a város brandjének értékét növelő intézmények között. Kérdés, hogy ezeknek a létesítményeknek benne 33

kellene-e lennie az “elitklubban”, vagy ez az eredmény megfelel-e valódi egyediségüknek, jelentőségüknek. Épp ezért, hogy pontosan árnyalhassuk az egyes létesítmények vonzerejét, illetve az általuk kínált élményt, a nem-békéscsabai válaszadókat arra is megkértük, hogy jelöljék meg, esetleges békéscsabai látogatásuk során mely nevezetességeket keresnék fel. A kapott adatokból külön rangsort állítottunk azoknak a választásai alapján, akik még nem jártak Békéscsabán, csak hallottak róla, vagy legalábbis látatlanban böngészték a nevezetességek listáját. A válaszadók több attrakciót is megjelölhettek. Az összes válasz, illetve a Békéscsabán még nem jártak válaszai alapján kialakuló rangsort egy grafikonon egyesítettük a könnyebb összehasonlíthatóságért.

A kutatásban két külön választható listaelemként szerepelt a Munkácsy Múzeum és a Munkácsy Emlékház is. A két intézmény említéseit ebben az összesítésben összevontuk, 34

mert azonos motivációk és értékválasztások feltételezhetők mögöttük, és így jobban látható, hogy 2016-ban mit jelent a Munkácsy-örökség a városimázs szempontjából. A Munkácsy-intézmények az összes válaszadó megítélésében kiemelkedő presztízzsel rendelkeznek, a válaszadók számára a festő neve összeforr a “kötelező”, fontos látnivalóéval. Míg az előző kimutatásban a festő neve a középmezőnyben végzett, azaz nem olyan sokan kötik a városhoz Munkácsy-t, addig a név önmagában a látnivalók rangsorának élére röpíti a hozzá kötődő intézményeket. Nem csak arról lehet szó, hogy a válaszadók feltételezik, a város egyedülálló Munkácsy-élményt kínál, ami máshol nem található meg, de arról is, hogy presztízst jelent a válaszadók társadalmi közegében, ha arról számolhatnak be, hogy Munkácsy-hoz kötődő kulturális intézményt látogattak meg. Azaz a társadalmi státusz kifejezése szempontjából is fontosak ezek a látnivalók, nem csak egyéni élmény szempontjából ígérnek sokat. A Kolbászfesztivál látszólag stabil második helyezésnek örvend, akár az összes válaszadó véleményét vesszük tekintetbe, akár csak azokét, akik még nem jártak a városban. Fontos látni, hogy a Kolbászfesztivál és a Munkácsy-intézmények közötti különbség hibahatáron belül van, azaz rangsort felállítani köztük nem tudunk. Fontos azt is látni, hogy a Munkácsy-intézmények eredménye két listaelem eredményének összeadásával alakult ki, így a Kolbászfesztivál elsőségét nem kérdőjelezhetjük meg az összes válaszadó körében. Érdekes, hogy a Csabai Sörfesztivál ennyire népszerű lett a városban nem járt válaszadók között. A kézműves sörök aktuális reneszánsza ma felértékel és divatossá avat minden sörfesztivált, különösen ha egy város nagyszabású és “hivatalos” sörfesztiváljának tűnik az elnevezése miatt. Azaz a Csabai Sörfesztivál sikeres szereplése a kutatásban elsősorban a divatnak, a kézműves sörkultúrát ölelő buzz-nak tudható be. Ha az ember egy magyarországi városba utazik belföldi turistaként, akkor a helyi fürdőt, sétálóutcát, a városi parkot felkeresi - hiszen ezek kevés pénzbe vagy semmibe sem 35

kerülnek és előreláthatóan, kiszámíthatóan jó élményt nyújtanak. Az Árpád Fürdő, a Csaba Park és a Sétálóutca jó eredménye ennek köszönhető. Az István Malom, az Élővízcsatorna vagy a Mese Ház neve már kevésbé egyértelmű élményt kínál, így ezeket a látványosságokat ritkábban jelölték be a válaszadók. A Mese Ház a gyerek nélkül utazók számára nem tűnik első hallásra releváns turisztikai attrakciónak. Érdemes megfigyelni, hogy - többek között - a Jókai Színház, a Csaba Gyöngye, vagy az István Malom iránt jóval nagyobb az érdeklődés az összes válaszadó között, mint azok körében, akik még nem jártak Békéscsabán. Gyakorlatilag azok, akik visszatérnének Békéscsabára, javítják ezeknek a létesítményeknek az eredményét. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy ezek nem a zászlóshajó-attrakciók, hanem másodsorban fontos nevezetességek. Bár az is látszik, hogy a Jókai Színház vagy Csaba Gyöngye kulturális presztízse fontossá válik a városba többedjére látogatók számára. A városról köztudomású információkról sokat mond, hogy akik még nem jártak Békéscsabán általában kevesebb látványosságot jelöltek meg a listáról, mint akik már jártak. Összességében

megállapítható,

hogy

a

gasztronómiai

és

wellness-élményekre

nyitottabbak a válaszadók, mint a kulturális élmények iránt - de a kettő fej-fej mellett halad, és ezen az eredményen akár egy jó imázskampány, vagy egy új attrakciót bevezető kampány is változtathat. Ezen a ponton érdemes megnézni, hogy a kutatásban résztvevő 3,2 %-nyi békéscsabai, illetve korábban a városban élő válaszadó mit tart Békéscsaba fő turisztikai vonzerejének. Ebben az esetben is több elemet is megjelölhettek a válaszadók listánkból.

36

Bár nagyon kevés válaszadóról beszélünk, de érdemes látni a konszenzust a Kolbászfesztivál tekintetében. Fontos azt is látni, hogy mely létesítmények vonzerejét értékeli felül a helyi közösség a potenciális látogatók véleményéhez képest, de még érdekesebbek a helyi közösség által alulértékelt attrakció, például az Élővíz-csatorna. Mindehhez kiegészítésképpen említjük meg, hogy a békéscsabai válaszadók a várost elsősorban azért szeretik mert: ● Nagyon gazdag a kulturális élet (csabai válaszadók 38.9%-a szerint) ● [Jó] A kisvárosi, barátságos hangulat (csabai válaszadók 27.8%-a szerint) A várost eddig turisztikai kínálata szempontjából vizsgáltuk, de a városról kialakult összképet, ami nem csak a rekreációt keresők döntését befolyásolja, de a befektetők, üzleti és politikai vezetők döntéseit is, még nem. Ezért a város élhetőségével, emberléptékűségével és más adottságaival kapcsolatos állításokat is megfogalmaztunk, és arra kértük a válaszadókat, hogy ezek közül is jelöljék meg az összeset, amit igaznak találnak.

37

A kolbász szoros kötődését a városhoz ez a grafikon sem kérdőjelezi meg. Nem csak a város környezeti adottságaihoz, illetve az urbanisztikai környezethez jelölnek meg pozitív állításokat a válaszadók, de az itt élők iránt is pozitív attitűddel viszonyulnak. Fontos látni, hogy a kulináris kultúra, jellegzetességei ebben a kimutatásban is beelőzik a kulturális adottságokat. A válaszadók nem csak vonakodnak negatív állításokat megfogalmazni a várossal kapcsolatban, de az olyan semlegesnek szánt, mégis, a többi állítás mellett negatívnak tűnő állítás megjelölését is kerülték, mint a Vidéki kisváros, de a konkrét közlekedési nehézségeket sem jelölték meg (bár kérdés, hogy ez a probléma mennyire közismert országos szinten). Ez egyrészről jó alapokat jelent Békéscsabának, másrészt fontos ismét megjegyeznünk, hogy a válaszadók között vélhetőleg kissé felülreprezentáltak azok, akik a szokásosnál pozitívabb attitűddel viseltetnek a város iránt. Épp ezért, a város egyes negatív adottságait, nehézségeit olyan gondként fogalmaztuk meg, amelynek oka mintha a várostól független, külső hatás lenne, azaz ezeket “nem a város hibáiként tüntettük fel”. Az ilyen állításokkal könnyebb egyetérteni akkor, ha az 38

állítás alanya iránt pozitív attitűddel viszonyulunk. Ezek közül az állítások közül a válaszadók csak egyet választhattak - azt, amit jelenleg leginkább igaznak gondolnak a városra nézve.

A válaszadók közel kétharmada a városról megfogalmazott két érdemi állítással - legyen az negatív vagy pozitív - nem foglalkozott. Nem találták fontosnak sem a termőföldeket, sem pedig a megközelíthetőség kérdését. Hasonlóképp a turisztikai adottságokkal kapcsolatos állítások sem érintette meg nagyrészüket. Ezeknek az állításoknak az értékeléséhez, elfogadásához is ugyanis az átlagosnál több információval kell rendelkezni Békéscsabáról. A válaszadók kétharmada viszont vagy egy teljesen általános állítást választott - Nem hallani eleget a városról -, ami tulajdonképpen Magyarország szinte összes vidéki városáról elmondható, vagy pedig az egyetlen olyat, ami közvetlen, saját tapasztalat minden hazai médiafogyasztó esetében: Csak a csabai kolbász kapcsán emlegetik.

39

A fenti eredményekből kiderül, hogy olyan általános kép él Békéscsabáról, ami nagyon kevés konkrétumot tartalmaz a város valós adottságairól. A város valóban csak a kolbászról, illetve a fesztiváljáról ismert, ezeken túl egy idealizált vidéki város képe lebeg a válaszadók szeme előtt, amikor felidézik nekik Békéscsabát,

bizonyos esetekben a

kulturális örökség egyes vonatkozásaival árnyalva. Mindenképp szerencsés, hogy a városnak vannak olyan konkrét és széles körben ismert megkülönböztető jegyei, mint élelmiszeripari termékei, illetve rendezvényei. Nem hagyható figyelmen kívül a Munkácsyörökség hatása sem. Az idealizált kép azonban veszélyeket is hordoz, hiszen olyan általános elemekből áll össze, ami az ország, sőt a szomszédos országok más városaira is jellemzőek. Aki pusztán a vidéki város idilljét keresi, nem csak Békéscsabát választhatja. Ezért az idillt keresők számára nem csak azt kell közvetítenünk, hogy ezt megtalálják Békéscsabán (implikálva az is-t), hanem kiemelni azt, mi-mindent csak Békéscsabán találnak meg. Az üzleti, politikai döntéshozói szféra számára pedig konkrét üzeneteket, egy kiforrott “Békéscsaba márka” ernyője alatt kell eljuttatni, mert ez képes a potenciális együttműködésekre ösztönzőleg hatni.

40

Kitörési pontok Békéscsaba városmarketing tevékenysége szempontjából Békéscsaba, mint város számos lehetőség előtt áll, s birtokában van több olyan stratégiailag fontos tényezőnek – mint például a Csabai kolbász elnevezés – melynek kiaknázásával, fejlesztésével sikeresen fejlődhet és jelölhet ki egy fenntartható irányt. Ugyanakkor számos olyan kockázati tényező fenyegeti, melyek megoldását nem halogathatja, akár saját lakossága, akár fenntartható jövője miatt sem! Fontos azonban látni, hogy a sok kisebb-nagyobb lehetőség közül, mindnek a megvalósítására sem erőforrás, sem idő nem áll korlátlanul a város rendelkezésére, ezért nagyon fontos kiválasztani és tisztán látni, meghatározni azokat a célokat, melyeket el kíván érni a városvezetés. Ezeket nem csak kitűzni kell, hanem a megvalósításukhoz vezető utat is ki kell jelölni, s az ehhez szükséges forrásokat megszerezni, majd a felhasználásukról gondoskodni. A városmarketing egy olyan építkező folyamat, mely hosszabb távra tekint, s bár lesznek, lehetnek eredmények rövidtávon is, alapvetően egy fenntartható fejlődést céloz meg. Javasolt kiaknázható lehetőségek: Turizmus, turisztikai desztináció és az ahhoz kapcsolódó marketing, kommunikáció. Feldolgozóipar és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés Kultúra és oktatás, mint a turizmus kiegészítője és mint önálló irányvonal. Nemzetközi kapcsolatok megerősítése Kiemelt fontosságú, kezelendő kockázatok: Elvándorlás megállítása, fiatalok visszatelepülésének ösztönzése Munkaerő kínálat szélesítése, megfelelő oktatás biztosítása Turizmus, mint kitörési pont Békéscsaba életében Békéscsaba, mint önálló turisztikai látványosság sajnos nem bír elegendő vonzerővel ahhoz, hogy csak saját magért látogatókat csalogasson a városba. Habár maga a város számtalan programot 41

kínál a tavaszi-őszi időszakban, s számos fesztiválnak ad otthont, nem rendelkezik olyan tartós turisztikai vonzerővel, mint Gyula, vagy más hagyományosan kedvelt üdülővárosok. Ugyanakkor a Csabai kolbász, a Kolbászfesztivál, illetve a város környezete - ideértve, Gyulát, Póstelket, Békést, Szarvast, Szentest - összességében kedvelté, vonzóvá teszik a várost és a környéket. Gyula jelenleg is vonzó desztináció, de a fürdőbe látogató turisták döntően 2-3 éjszakát töltenek csak a városban. Ez Gyula számára sem kedvező, hiszen alapvetően rövid intervallumokat töltenek el az ide érkezők a városban, a környéken. Mivel azonban itt már van turizmus, így a legfőbb feladat azok befolyásolása, akik amellett döntenek, hogy a környékre látogatnak. Alapvető cél lehet, hogy a Gyulára érkező turistákat átcsábítsa a város Békéscsabára, ott kínáljon nekik olyan programot, melyet Gyulán nem találnak meg. Ezt leginkább olyan együttműködésekkel lehet hatékonyan befolyásolni, mely mindkét város szempontjából előnyös. (Ilyen lehet például a +1, vagy +2 éjszakáért ingyenesen, vagy 75%-os kedvezménnyel igénybe vehető programok Békéscsabán, természetesen kölcsönös elszámolás mellett.) Több, a város turizmusával foglalkozó korábbi és jelenlegi tanulmány is együttműködést sürget Gyula- Békéscsaba- Békés és/vagy Orosháza között. Ezen együttműködések hatékony fejlesztése, kialakítása és megszilárdítása nélkül önállóan valamennyi városnak jelentős nehézséget okoz saját turisztikai vonzásának hangsúlyozása, fejlesztése. Mivel azonban a városok eltérő turisztikai színvonalon működnek fontos, hogy az együttműködésből származó előnyök is ennek mentén kerüljenek kialakításra, a kevesebb több elvet követve. A Kolbászfesztivál és a Csülökparádé jelenleg is jól működő, hatékony turisztikai események. Fontos azonban látni, hogy a Kolbászfesztivál, már régóta kinőtte a város kereteit, túlnőtt lokális fesztivál jellegén. Híre, ismertsége nemzetközi színvonalú, a határon túlról is vonz látogatókat. Ez olyan marketing érték, melyet a városnak a lehető legnagyobb mértékben támogatni kell és az ebből fakadó előnyöket maximálisan ki kell aknázni. Bizonyos összefüggéseiben lehet káros, ha Békéscsabát csak és kizárólag a Csabai kolbásszal azonosítják, de ez az állapot a köztudatban még nem alakult ki. Jelenleg a város többet profitál a Csabai kolbász hírnevéből, mint amennyit veszít, veszíthet azzal, hogy más elemeit, turisztikai értékeit kevéssé ismeri a közvélemény.

42

Minderre tekintettel a Csabai kolbász és az ahhoz kapcsolódó turisztikai, városmarketing érték még számos lehetőséget hordoz magában, melyet ki kell aknázni és hasznosítani kell a városnak. A Csabai kolbász jelenlegi helyzete leginkább a villányi borvidék korábbi állapotához hasonlítható. Ott is több dűlőről szüreteltek, különféle szőlőfajtákat és pincészetenként egyedi borokat állítottak elő belőlük. Ezek a pincészetek bár saját boraikat értékesítették érdekükben állt együttműködni, partnerséget kiépíteni, hegytársaságot alakítani, hogy megismertessék szélesebb körben termékeiket és népszerűsítsék azokat a fogyasztók körében. Nagy a hasonlóság abból a szempontból is, hogy az így készített borok évjáratonként, pincénként, de olykor még dűlőnként is eltérő ízvilágúak voltak, mely jellegzetesség a Csabai kolbászra is jellemző. A legmarkánsabb eltérés a fogyasztási szokások és az eltarthatóság területén jelentkezik. Fontos feladat, hogy megfelelő stratégia legyen a Csabai kolbász vonatkozásában, mely segíti a helyi termelőket, védi a hungarikumot és kellően támogatja a népszerűsítést. Erre vonatkozó kezdeményezések, javaslatok már léteznek, de további vizsgálat és a teljes brand felépítése még hátra van. Feldolgozó ipar és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés Jelen

felmérés

keretei

nem

adtak

lehetőséget

Békéscsaba

és

a

környező

területek

gazdálkodásának felmérésére. Az elmondások alapján azonban a mezőgazdasági terményeket feldolgozó létesítmények hiánya minden bizonnyal kihatással volt a mezőgazdasági termelésre is. A környező birtokszerkezeteket, azok működőképességét és termelékenységét fel kell térképezni. A városból korábban kivonuló feldolgozó ipar visszatelepítése, újra bevonzása egy rendkívül összetett és alapos előkészítést igénylő feladat. Egyrészt fel kell mérni a rendelkezésre álló erőforrásokat, területeket és az azokat művelő termelőket, vállalkozásokat, hogy egyértelművé váljon, van-e megfelelő háttér egy erős beszállítói környezet megteremtéséhez. Ezt követően a terményfeldolgozókat vissza kell csábítani a városba és megfelelő kedvezményekkel, garanciákkal az újbóli termelés megindítására kell bírni őket. A folyamat szempontjából érdemes lenne megvizsgálni, hogy a várost sújtó logisztikai nehézségek mennyiben okozták, okozhatják egy ilyen ágazat újraindításának elhalasztását, esetlegesen teljes megállítását. Fontos látni, hogy egy-egy termelési ágazat teljeskörű restitúciója átfogó hatástanulmányok elkészítését, komoly elemző munkát igényelhet.

43

Mivel Békéscsaba és környéke termőföld és éghajlat szempontjából kiváló, így minden alapfeltétel adott a mezőgazdasági termelésre. A város legfőbb feladata ezen a területen, hogy megteremtse az együttműködéshez szükséges, legkedvezőbb üzleti környezetet. Kultúra és oktatás, mint a turizmus kiegészítője és mint önálló irányvonal Békéscsaba kulturális élete pezsgő, sokszínű. A tavasztól őszig tartó időszakban szinte nincsen olyan nap, hogy ne lenne valamilyen program, esemény, mely várja a helyi lakosokat és az ide látogatókat. Fontos azonban elkülöníteni a helyi lakosok számára készülő eseményeket, rendezvényeket és a szélesebb rétegeket, tömegeket megmozgató, turisztikai szempontból releváns eseményeket. Ugyancsak fontos, hogy bár jelentős érték a város kulturális gazdagsága, beszéljünk akár a vallási értékekről, akár Munkácsy Mihályhoz kapcsolódó gazdag történelmi emléktárról, ezek az értékek kevesek ahhoz, hogy a városba csábítsák a nem ott élőket. Természetesen, ha más okból ide látogatnak, akkor szívesen felkeresik a számukra érdekes, értékes helyszíneket, kulturális eseményeket. Ennek a gazdag kulturális környezetnek a megőrzése azonban áttételesen is fontos a város számára. Habár nem biztos, hogy ezek a legvonzóbb turisztikai értékek, a város lakossága és az ország teljes megítélése szempontjából kulcsfontosságúak. Nem jelenhet meg Békéscsaba úgy a sajtóban, hogy hagyományaira, kulturális értékei kevéssé ügyel, nem ápolja, őrzi, védelmezi azokat. Éppen erre tekintettel mindent meg kell tenni ezen értékek megőrzése érdekében, de be kell látni, hogy ez csak alapja nem pedig elégséges feltétele lehet a turizmus fellendítésének a városban. Oktatási szempontból nagyon nehéz helyzetben van a város. Egyfelől van felsőoktatás a városban, másfelől hosszú ideje nem tudott kialakulni megfelelő színvonalú képzés ezen a területen, különösen annak tükrében, hogy nagyon erős a középfokú oktatás! Ennek egyik következménye, hogy nincsen releváns egyetemi élet a városban. Ez pedig nem csak a fiataloknak hiányzik, hanem a kifejezetten erre épülő iparágat is sorvasztja, így különösen a vendéglátó szektort. Ugyancsak hatással van a helyi vállalkozásokra is, akik küzdenek a frissen végzett, nyelveket beszélő pályakezdőkért, hiszen azok nem a város falain belül végeznek döntő többségben, s csak nagyon kis részük tér vissza Békéscsabára. 44

Ugyanakkor az országosan is ismert és elismert Jókai színház keretin belül folyó OKJ-s képzések melyek az országban egyedülállóak alig kapnak hangsúlyt. Ugyancsak támogatást igényelne a területen nagy hagyományokkal bíró nyomdászati képzés is. Alapvető feladata a városnak, hogy saját oktatási környezetét rendezze. Egyfelől mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a város jelentőségéhez méltó egyetemi képzést telepítsen Békéscsabára. Érdekes elgondolás lehetne ebből a szempontból akár egy határon túli intézménnyel történő együttműködés is. A pezsgő egyetemi élet kedvezően befolyásolhatná a város életét, működését és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló ipar felvevő piacát is biztosítaná. Nemzetközi kapcsolatok megerősítése Békéscsaba sokkal inkább közelebb fekszik, könnyebben elérhető akár Aradról, mint bármelyik nagyobb magyarországi városból, főként pedig a fővárosból. Az M44-es esetleges megépülése, a tervek jóváhagyását követően is több év, rosszabb esetben, akár 4-5 évet is igénybe vehet. Ennyi ideje pedig a városnak már nincsen, hogy várja az elérhetőség javulását. Ugyanakkor Arad dinamikus fejlődése szinte kínálja az együttműködés mélyebb kiaknázását. A közelmúlt néhány sport és turisztikai együttműködését leszámítva érdemi kapcsolatról nem számoltak be a megkérdezettek. Ez a terület szinte adja magát, hogy további kapcsolatok épüljenek ki. Fontos feladat hárul itt az önkormányzatra. Nem csak a hivatalos protokoll kapcsolatok működtetés tekintetében, de a vállalkozói együttműködések, bedolgozások, felvevői és beszállítói pozíciók megerősítését, támogatását is innen kell biztosítani. Magyarország fejlődése a válság következtében jóval elmaradt Románia fejlődési ívétől. Mivel Békéscsaba szinte a határon fekszik, adott, hogy egy határokon átívelő együttműködést alakítson ki Araddal. Erősítse az ottani termékek hazai felvevő piacát, s akár munkaerőben, akár terményben,

feldolgozásban,

egyéb

tevékenységben

kapcsolatot

biztosítson

a

helyi

munkavállalók, vállalkozók és az ottani vevők, megrendelők között. Ebben a relációban fontos szerephez juthat Gyula városa is. A két város összefogásával Békéscsaba két legyet üthet egy csapásra. Egyrészt megkettőzheti erejét az Araddal folytatandó 45

együttműködésben, másrészről szorosabbra fonhatja Gyula és Békéscsaba viszonyát, melyre más területeken is szüksége van a városnak. Elvándorlás megállítása, fiatalok visszatelepülésének ösztönzése Békéscsaba - de a megye és talán az egész ország szempontjából - kulcskérdés a fiatalok kivándorlásának, kitelepülésének megállítása. Egyik amúgy is égető társadalmi probléma az öregedés, mely országos szinten is jelentkezik. Ennek megállítása túlmutat a város keretein, mindazonáltal amit lehet itt is meg kell tenni, a folyamat megállítása, visszafordítása érdekében. A másik kritikus pont a város életében a fiatalok elvándorlása, mely az első folyamatot erősítve a város jövőjét kritikusan érinti. Nem csak a munkavállalók számának csökkenése, hanem az emiatt bekövetkező recessziós hatás, valamint bevételkiesés is veszélyezteti a város fenntarthatóságát. A fiatalok visszacsábítása a városba már most is égető feladat. Programokat kell kidolgozni, hogy milyen kedvezményekkel (visszatelepülési támogatás, betelepülési támogatás, munkavállalási kedvezmény stb.) segíthető az elvándorlás lassítása, megállítása, különösen a kulcsfontosságú képzettséggel bírók tekintetében. Ugyancsak fontos, hogy a fiatalok és a foglalkoztatók egymásra találjanak, s kihasználják a kedvezményeket. Ezt segíthetik különféle pályakezdő, újrakezdő rendezvények, ahol nem csak a helyi vállalkozások mutatkozhatnak be, ismertethetik nyitott pozícióikat, de a fiatalok számára is lehetőség nyílik egy-egy cég működését, mindennapi életét megismerni. Munkaerő kínálat szélesítése, megfelelő oktatás biztosítása Az elvándorlás kapcsán már jelzett probléma a város egészét érinti. A jelentős szabad munkaerő döntő többsége nem megfelelően képzett, meghatározott részük pedig teljesen motiválatlan a munkavállalásra. A több mint két éve állás nélküliek vagy a feketegazdaságot erősítik, vagy egyáltalán nem kívánnak visszatérni a munkaerő piacra. Mindaddig, míg a munkavállalás nem vonzó alternatíva a munkanélküliséghez képest, addig a munkaképes korúak munkavégzési területen kívül tartása jelentős terhet jelent. Nem csak a segélyezés, de fizetőképes kereslet kiesése miatt is. 46

Ugyancsak problémát jelent, hogy a rendelkezésre álló munkaerő nem a munkáltatói igények szerinti struktúrában jelentkezik a régióban. Ennek javítása átképzést, továbbképzést igényel, melynek támogatása elemi érdeke a városnak. Nagyon fontos látni, hogy a preferált foglalkoztatási rendszer

eleme

a

versenyszférában

történő

elhelyezkedés,

nem

pedig

a

közszféra,

közfoglalkoztatás duzzasztása. Ehhez azonban átfogó ismeretre van szükség egyfelől a felvevői oldalon, azaz tudni kell, hogy a munkáltatók milyen képzettségű, szaktudású munkaerőre tartanak igényt, másfelől a rendelkezésre álló képezhető munkaerő állomány mekkora költségekkel, biztosítékokkal,

motivációval

képezhető

át

a

munkapiaci

szempontok

munkavállalóvá. Ennek feltárása komplex háttértanulmányt és elemzést igényel.

47

alapján

vonzó

1. számú melléklet A mélyinterjú alanyai: Ambrus Zoltán (Csabai Kolbász Klub, elnök) Gabnai Csaba (Brill Hotel és Étterem, tulajdonos) Szikszay Csaba (Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, osztályvezető) Antalfay Gábor (Békés Airport, ügyvezető) Prohászka Béla (Venesz-díjas mesterszakács) Kardos Sándor (Mondi Békéscsaba Kft., ügyvezető) Andó György (Munkácsy Mihály Múzeum, múzeumigazgató) Kotroczó Heni (Tourinform Békéscsaba, irodavezető) Seregi Zoltán (Békéscsabai Jókai Színház, megbízott igazgató) Knyihár Ágnes (Knyihár féle házikolbász, kistermelő) Hégely Sándor (Csabai kolbászfesztivál, fesztiváligazgató) Laczó Szabolcs (LBL Kft., ügyvezető) Szente Béla (Csabagyöngye Kulturális Központ, igazgató) Baran Ádám (Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, munkaszervezet-vezető)

48