Darnai Zsolt IRODALOMTANÍTÁS ÉS RÉGIÓISMERET A CSALLÓKÖZBEN Egy információtól az értékteremtésig Az irodalom és a régió kapcsolata az iskolában Az irodalomtanítás és a régióismeret egymást kiegészítve volt képes egy csallóközi iskolában olyan kedvező körülményeket teremteni, amelyeknek köszönhetően egy információ által elindított értékteremtő folyamat eredményeként irodalmi emlékhely1 jöhetett létre a hozzá kötődő, az értékápolást segítő nappal2 együtt. A Csallóköz jeles személyiségeit bemutató kiadványban találkoztam először azzal az adattal, mely szerint a Duna mellett található Baka községben látta meg a napvilágot a régió egyik írója, Jankó Zoltán.3 Mivel mindez akkor kevesek körében volt ismert, első lépésként az információátadás minél hatékonyabb módját kellett megtalálnom. Az iskolában szülőföldünk irodalmán belüli oktatása jelentős előrelépésnek bizonyult, ám hatása továbbra is elsősorban helyi jellegű maradt. A célom azonban a helyismeret mielőbbi régióismeretté válásának elérése volt. Az irodalomórákon az írói életutat évről évre ugyan egyre több tanuló ismerhette meg, az említett szerző művein keresztül pedig egyre többen nyerhettek bepillantást a századforduló (19–20. század) csallóközi meséibe,4 elődeink mindennapjaiba, azonban az életmű köré a feledés homályában épült falakon való áttörésre először az új évezred hatodik évében nyílt lehetőség. Szlovákia legnépszerűbb diákkonferenciájának regionális és országos fordulóin válhatott ugyanis regionális (és országos) ismeretté a múlt század végén még kevesek által birtokolt információ.5 Ugyanezen évben pedig egy bakai emléktáblával gyarapoA csallóközi Baka községben 2006. szeptember 24-én a Csemadok Bakai Alapszervezetének, Baka község önkormányzatának, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége bakai alapszervezetének és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának szervezésében valósult meg a Jankó Zoltánemléknap. A kultúrműsor, a tanulói – tanári előadások és az ünnepi beszéd után került sor a Jankó-emléktábla megáldására, vagyis egy helyi irodalmi emlékhely kialakítására. 2 A Jankó Zoltán irodalmi és kulturális nap 2010-ben az iskolában a hagyományteremtés szándékával indult el. Jelentősége azonban túlmutat az intézmény falain, hiszen a programok segítségével igyekszik a helyieket is megszólítani. 3 „Jankó Zoltán 1871-ben született Bakán.” (PRESINSZKY Lajos, Felső-csallóközi arcképcsarnok, Somorja, Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, 2000 (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 18), 37. 4 JANKÓ Zoltán, Mesél a szülőföldem. Csallóközi novellák, Bratislava–Pozsony, Veritas Kiadóvállalat, 1940. 5 A Jankó Zoltán (1871–1941) és Baka című prezentáció a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kincskeresők – regionális értékeket felkutató diákok című diákkonferenciájának nagymegyeri regionális fordulóján (2006. április 24-én), a szlovákiai magyar helytörténészek X. országos udvardi 1
145
dott a szlovákiai magyar emlékhelyek száma.6 Azóta már a média segítségével újsághírek, televíziós felvételek is készültek a témáról, legutóbb pedig egy szombathelyi nemzetközi konferencián adódott alkalom az információátadásra. Írásomban a régióismeret és az irodalomtanítás összefüggésében eddig nem (vagy alig) érintett kutatási témákat is bemutatok. Már önmagában Csallóköz irodalmi régióként való megközelítése is új kezdeményezés lehet, főleg ha ezt az iskolából kiindulva az élményt középpontba helyező tanulói – tanári információkeresés és -közvetítés segítségével tesszük. Olyan terminusok is megemlítésre kerülnek, mint helyi és regionális ismeret, illetve érték, jövőbeni tantárgyként pedig az országhatárokon átívelő (áttörő?) régióismeret. Közben a helytörténeti – helyismereti iskolai kutatás időszerű kérdéseit is érintem a tanulói – tanári közös prezentáció összeállításával, tehát a közszerepléssel együtt. A Kárpát-medencei vonatkozású hely- és régióismeret mellett az új dalok egyike a kontinensünkön is túlmutató (túlszárnyaló) magyarságismeret, amely az irodalmi élmény ösztönző erejének köszönhetően köthet össze helyeket, régiókat és értékátadókat. Érték, ismeret, információ, régió, élmény A bevezetőben is használt fogalmak általam értelmezett jelentésének pontosítása azért is elvárható a szerzőtől, mivel a médiában és a szakirodalomban megfigyelhető jelentésbeli sokszínűség már eleve befolyásolja az olvasó fogalomhasználatát. Ez pedig a pedagógiában és az irodalomban a téma megközelítése során zavaró „előértelmezéseket” eredményezhet. Érték. Az értelmező szótár szerint az érték valaminek megbecsült volta: az egyén vagy a társadalom részéről megbecsülésben részesül. Ha alkotásban gondolkodunk, akkor a társadalmi élet és a kultúra szempontjából becses, s ezért az egyéntől és a közösségtől nagyra tartott tulajdonság.7 Az említett lexikon alapján hétköznapi szóhasználatban az érték mindaz, ami számunkra jelentős, fontos, illetve lényeges valamilyen szempontból. (Ebben az értelemben lehet anyagi vagy szellemi érték.) Ismeret. A megismerő tevékenység eredménye, az ennek segítségével kialakított, a valóságra, illetve annak valamely területére vonatkozó fogalmak összessége. / Tanulással szerzett tudás.8 Információ. Lehet felvilágosítás, tájékoztatás; hír, közlés; adat; valamire vonatkozó rendszerezett ismeret; illetve új ismeret, újdonság jellegű hír stb.9 találkozóján (2006. április 29-én) és a Kincskeresők I. országos versenyén (2006. május 11-én) került bemutatásra. 6 Az irodalmi emlékhely felkerült a Szlovákiai Magyar Írók Társasága honlapjára a Magyar irodalmi hagyományok és emlékhelyek Szlovákiában A–Z című gyűjteményébe: http://www.szmit.sk/modules. php?name=Lexicon&op=placeid&id=Baka [2012. 02. 26.] 7 A magyar nyelv értelmező szótára, szerk. ORSZÁGH László, Bp., Akadémiai, 1960, III, 443–444. 8 I. m., 560.
146
Helyi. Az értelmező szótárban a helyi szó alatt több magyarázatot is találunk: egy meghatározott helyhez tartozó; az országnak – vagy más nagyobb földrajzi, területi egységnek – csak egy részére vonatkozó dolog.10 Régió. Vidék, tájék, terület.11 Más szótár szerint táj, vidék, övezet, illetve meghatározott területi egység.12 Regionális. Területi, táji, körzeti, tehát valamely nagyobb egységtől elkülönített területre (tájékra) vonatkozó.13 A fogalompárok, helyi és érték, illetve regionális és érték együttes alkalmazása ugyan nem új jelenség, ám a pedagógián belüli kifejtése eddig még váratott magára. A „helyi érték” és a „regionális érték” pedagógiában történő meghonosítása viszonylag új kezdeményezésnek számít, ám a fentiekből kiindulva saját értelmezésem alapján a helyi és a regionális értéket a következő összefüggésben használom: Helyi érték. Egy adott településhez kötődően értéknek tekintem mindazt, amely a helyi közösség és azon belül az egyén részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. Regionális érték. Egy adott területhez kötődően értéknek tekintem mindazt, amely az egyén és az ott élők részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. A fenti gondolatmenet alapján a helyi és a regionális érték az adott közösség részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. Mivel a helyi közösség egyénekből áll, illetve részét képezi egy nagyobb egységnek, a társadalomnak, ezért rögtön adódik a kérdés: hogyan lehet egy ismeretet értékként elfogadtatni? Példaként nézzük a bevezetőben említett helyi kötődésű írói életművet. A tanár helyi értéknek tekintve az egyes tantárgyakban (például magyar nyelv és irodalom, történelem) is megtalálta az információ (az új ismeret) helyét, ezáltal a tanuló is értéknek fogadhatja el, ami idővel, az életmű megismertetése által egy tágabb körben, például regionális szinten társadalmi elismeréshez vezethet. A helyi érték elsődlegesen egyéni értékvállalásokból áll össze, így válva közösségivé. Ezt segíthetik az értékmegőrzés és -ápolás céljából szervezett „napok”.14 Az oktatásnak és a nevelésnek tehát itt is fontos szerep jut: megfelelő módszerek alkalmazásával, hiteles helyi példák felsorakoztatásával és rendszerbe foglalásával lerakható az egyéni (majd közösségi) értékvállalások alapja. Elsődlegesen a lokális jellemzőkből, tehát a település helyi sajátosságaiból kell kiindulni: az iskolában a helyi értékek meghatározása a pedagógusok feladata lehet. „A régió egy olyan egység, amely a régióban élőké, vagyis a helyi társadalmaké”15 – olvasható Rechnitzer János Nyugat-Dunántúl (A Kárpát-medence régiói 5.) Pedagógiai Lexikon, főszerk. BÁTHORY Zoltán, FALUS Iván, Bp., Keraban, 1997, 42. A magyar nyelv értelmező szótára, i. m., III, 214. 11 I. m., 958. 12 Idegen szavak és kifejezések szótára, szerk. BAKOS Ferenc, Bp., Akadémiai, 2005, 561. 13 I. m., 561. 14 A bakai Jankó Zoltán irodalmi és kulturális nap 2012-ben már harmadszor került megrendezésre. 15 Nyugat-Dunántúl, szerk. RECHNITZER János, Pécs–Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2007(A Kárpát-medence régiói, 5), 387. 9
10
147
című kötetében. Találkozhatunk még a makro- és mikrorégió kifejezésekkel is:16 az előbbit nagyrégiónak, utóbbit pedig kisrégiónak nevezem. Szlovákiai magyar viszonylatban Kisalföld nagyrégió, Csallóköz régió, azon belül Csilizköz pedig kisrégió.17 A szülőföld vagy szülőhaza – amely lehet tágabb és szűkebb értelmű is – ezek közül bármelyikkel azonosítható: nekem mint csallóközi magyarnak ez egyértelműen Csallóköz. Fontosnak tartom még megemlíteni a regionális identitás szószerkezetet is. „A regionális identitás a régió és annak lakói közötti harmónia, egység, amely egy személyiséget kölcsönöz a régió számára.” Az idézett szerző szerint azonban az érintett közösségekben nem a térfelfogás a meghatározó, hanem az ott lakók karaktere, identitása és – általam a helyi – regionális értékekhez kötve – értéktudata. „A regionális identitás történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeként jön létre, így jelenthet eszméket, kulturális elemeket, tájat, dialektust, épített környezetet, történelmi gyökereket, gazdasági sikerességeket.”18 Mivel a felsorolt tényezők hatással vannak az említett identitásra, éppen ezért kialakulása és erősítése – véleményem szerint – megfelelő tantárgyakkal (például a régióismerettel) és módszerekkel már az iskolában is elérhető. Tapasztalatból tudjuk, hogy a régió és az állam határa gyakran nem esik egybe. Ebből kiindulva például a Kisalföldön mint nagyrégióban a Duna mindkét oldalán (együtt)működő szakmai intézmények és társadalmi szervezetek segítségével továbbfejleszthetővé válna regionális identitásunk. Ebben a munkában kap(hat)na fontos szerepet egy szlovákiai magyar módszertani központ, egy (regionális) pedagógiai intézet, valamint munkájukat támogathatnák a különböző művelődési intézetek, szabadidőközpontok stb. Végül pedig nem szabad megfeledkezni az egyik legfontosabbról, a családi környezetről sem. Mindezekre pedig további két tényező miatt is szükség lenne: a közös identitás különbözteti meg a régiót egy fizikai tértől, így a fizikai térből a kollektív identitás hozza létre a régiót, valamint nem a tér puszta léte teremti meg a régiót, hanem az ott élők töltik meg tartalommal.19 Élmény: „A siker záloga az élményszerű megismerés: a tanulók aktív, cselekedtető részvételének biztosítása.”20 A helyi és regionális értékek, ismeretek iskolai kutatására és bemutatására irányuló tanulói – tanári munka egyik feltétele. Az élmény ugyanis sok diákot motiválhat olyan feladatok elvégzésére, projektek megvalósítására, amelyek főleg a délutáni szabad idő nem kis részét kívánják. A megismerés ez esetben az elmúlt évszázadok és a jelen (!) sokszor észre sem vett értékeire irányul: ezekre pedig a település és a helyi közösség méltán lehet büszke. A szakköri munka, az iskolai helytörténeti – helyismereti kutatás, régióismeTovábbi kifejezés még például az „eurorégió”. (LELKES Gábor, Régiók és gazdaság, Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008 (Magyarok Szlovákiában, 5), 21–22. 17 A mai Csallóköz kialakulásáról, illetve Csilizközről bővebben is olvashatunk: vö. PÜSPÖKI NAGY Péter, A Csallóköz neveiről. Nyelvészek és történészek feltevései a sziget magyar, latin, német és szlovák neveinek eredetéről és jelentéséről. Adalék a névfejtések történetéhez, Pozsony, Dh-Press, 1991, 172. 18 Nyugat-Dunántúl, i. m., 387. 19 I. m., 388. 20 Iránytű a hon- és népismeret tanításához, szerk. KISSNÉ KIRÁLY Piroska, Miskolc, Bíbor, 2003, 12. 16
148
reti tevékenység és egy-egy prezentáció összeállítása elképzelhetetlen a tanulók cselekedtető részvétele, a sikeres együttműködés nélkül. Ez pedig az ismeretgyarapítás során újabb megélt élmények forrásává is válhat: „Az élmény pedig motivál a további ismeretgyarapításra is, búvárkodásra ösztönözheti a gyerekeket.”21 Ismereteink tárháza és az értékközvetítés Az ismeretátadás és az értékközvetítés közötti összefüggésre már korábban is rámutattam: egy – egy ismeret megfelelő odafigyeléssel és előkészítéssel akár (helyi, regionális, országos/nemzeti, Kárpát-medencei) értékké is válhat. Léteznek azonban olyan ismeretek, amelyek egymásra épülve, egymást kiegészítve járulnak hozzá az egyén önismeretének fejlődéséhez, kiteljesedéséhez. Az egyszerűség kedvéért ezek összességét ismereteink tárházának neveztem el. Elemei közül a család- és hely(ség)ismeret adja az alapot, mivel a család és az adott település múltja sok esetben elválaszthatatlan egymástól. Gondoljunk csak arra az egyszerű tényre, miszerint egy-egy történelmi esemény megértése, időben és térben való elhelyezése mennyivel könnyebb a gyermek számára, ha közvetlen környezetéhez, családjához tudja kötni. Helyismeret alatt tehát az egyén által a településhez kötődő információk összességét értem: nem csupán az adott település (szülőfalu/-város) történelmére, hanem annak jelenére és társadalmi viszonyaira is gondolok. A régióismeret már a korábban megszerzett tudást bővíti tovább. Az így megszilárdított alapra egy-egy képzeletbeli tartóoszlopként helyezzük el a hon- és népismeretet, hogy a végén mintegy tetőként rákerüljön az eddig említett összes ismeretet lefedő, azokat tágabb összefüggéseikben is megvilágító magyarságismeret. Ismereteink tárháza tehát az egymásra épülő elemeknek (szerencsés esetben tantárgyaknak) köszönhetően hozzájárulhat a megfelelő önismeret kialakulásához is. A magyarságismeret pedagógián belüli felvetése elsőre talán újnak tűnhet. Csáky Károly helytörténész, etnográfus és tanár szerint a magyarságismeret és az önismeretre való nevelés sem új keletű találmány, mivel például Hont megye iskoláiban már a 20. század elején ismerték a regionális tankönyveket. Az ilyen jellegű kiadvánnyal a szülőföld szeretetére és megismerésére oktatták a tanulókat.22 Véleményem szerint olyan ismeretek összességét jelenti, amelyek egymásra épülve járulnak hozzá egy átfogó magyarságkép kialakulásához. Így talán régiótól, országoktól (esetleg kontinensektől) függetlenül ismerhetik meg egymást mindazok, akik ugyanazon nemzet tagjainak tekintik önmagukat, illetve egymást. Ha az iskolában eltöltött évek során a „kötelező” tananyag mellett a fent felsorolt ismeretekre is szert teszünk, akkor felnőttként már teljesebb önismerettel rendelkezhetünk. Munkámban csupán a fogalom azon részére utalok, amelynek BALOGHNÉ ZSOLDOS Julianna, Néphagyomány az iskolában. A néprajz tanításának módszertana, Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2002, 30. 22 CSÁKY Károly, Hol is van Európa? = CS. K., A nagyvilág pitvarai. Egy felvidéki helytörténész és etnográfus vallomásai, tanulmányai, jegyzetei, Pozsony/Bratislava, Madách–Posonium, 2010, 72.
21
149
segítségével pontosabb választ kaphatunk arra, kik vagyunk, honnan származunk, hol élünk, kik voltak őseink; a szülőfalu, a szülőföld, a szülőhaza kifejezések a jelenben és a jövőben mit jelentenek nekünk. Új tantárgy az iskolában: a régióismeret Napjainkban az iskola kellő odafigyeléssel helyszíne lehet a helyi és regionális (tágabban országos/nemzeti, Kárpát-medencei) értékek intézményes ápolásának, a helyi közösség (tágabban a társadalom) által elfeledett értékhordozó hagyományok felelevenítésének és a népi kultúra iskolai oktatásának. Mindezt elősegítendő a régióismeret új választható tantárgyként jelenhetne meg. Rendező elve a helyi és regionális ismeretek – értékek rendszerén alapulna: az egyes témakörökben bemutatott példákat így közvetlen környezetünkből (szülőföldünkről) vehetnénk. Tanításának célja a szülőföld megismertetése, illetve közös felfedezése, ezáltal szeretetének megerősítése; hagyományaink, kulturális örökségeink és természeti kincseink ápolása; a régiónkban élő népek kultúrájának megismertetése; a regionális identitás kialakítása (megerősítése), amely a felsoroltak elfogadásán, megbecsülésén, szeretetén és tiszteletén alapul. A tananyag összeállításánál a helyi ismeretekből, értékekből kellene kiindulni, fokozatosan haladva a regionális felé, miközben az összefüggések megértése érdekében érintenénk az országos – nemzeti értékeket is. Így lehetne lépésről lépésre (akár évfolyamról évfolyamra) eredményeket elérni az ismereteink tárházának „felépítésében”. Itt azonban a hangsúly nem a lexikális ismereteken van, hanem olyan szemléletmód kialakításán, amely képes az egyént a helyi közösségen és társadalmon belül az értékfelismeréstől az értékőrzésen át az értékteremtésig elvezetni. A helyi és regionális értékek közvetítését szakköri tevékenységként is érdemes megjeleníteni, illetve a jövőben a régióismeret (tantárgy) tartalmával összehangolni. A tanmenet készítésekor több szempontot is figyelembe kellene venni: a helyi és regionális sajátosságokat, a helyismereti – helytörténeti kutatások eredményeit, az iskola munkatervének főbb pilléreit, a település szervezeteinek és intézményeinek kínálatát, a felhasználható tankönyveket, munkafüzeteket és egyéb kiadványokat, a tanulói csoport összetételét (életkor, előismeretek, készségek stb. alapján) és érdeklődési körét, a pedagógus ismereteit és tájékozottságát az ismereteink tárházában, az anyagi lehetőségeket stb. Az összeállítás előtt javasolt az ötletek összegyűjtése, illetve rendszerezése is.23 A szakköri munka során a forrásmunka megfelelő jelentőséget kaphat, amely a források mélyebb elemzésére ad lehetőséget a hozzájuk csatolt kérdések és feladatok formájában. Így szerepelhet az aktív tanulói tevékenység és a forrásokhoz kötődő tanulói foglalkozás is. A példákat pedig közvetlen környezetünkből (helyi ismeret / helyismeret) és a 23
További ötletek és javaslatok: például Iránytű a hon- és népismeret tanításához, i. m.
150
szülőföldünkről ( regionális ismeret / régióismeret) is vehetjük, ezáltal az ismeretátadás készségfejlesztéssel is párosul. A történelmi körülményekre való kérdezés és a források analitikus – szintetikus elemzése ugyanis „olyan fontos készségek, amelyek a történelmet a történettudományhoz közelítik.”24 A tanuló–tanár közös délutáni tevékenységének egyik előnyeként tapasztaltam a közölt ismeretek „nem kötelező jellegét”: a tanulók többsége ugyanis nyitottabban viszonyult a szakkörön közvetített információkhoz, mint a délelőtti „kötelező” tananyaghoz. „A gyerek sokkal jobban szereti azt, ami nem kötelező – olvasható a néprajzi ismeretek kisdiákoknak való tanításáról szóló könyvben –, hát még, ha tudja róla, hogy az közvetlenül saját szülőföldjéhez, ismerőseihez, családjához, őseihez kapcsolódik!”25 Az ismeretátadás során ezt az előnyt feltétlenül alkalmazni kell. A fent ismertetett szempontokat figyelembe véve az iskolai Farkass Mihály Történelmi Kör26 (hely- és régióismereti szakkörünk) munkájába elsősorban a hetedik, nyolcadik és kilencedik évfolyamok tanulói jelentkeztek. A tanév során feldolgozott témakörök között ott volt szülőföldünk irodalma, a helyi irodalmi emlékhely és jeles írónk életútjának megismerése, valamint a csallóközi regionális értékek, a helyi értékek (például szakrális kisemlékek, népismeret – néphagyomány), a település jelene és múltja a fényképeken és a kiadványokban, saját címer tervezése, családfa készítése. A tanév során helyismereti sétákat, szakköri múzeumlátogatást és régióismereti utat is szerveztünk, valamint rendszeresen szakköri faliújságot is szerkesztettünk. Akadtak olyan tanulók is, akik a közös munkánkat segítve saját maguk készítette honlapon is közzétették a helyi ismereteket. A legfontosabb információkat a szakköri füzetben rögzítettük, valamint fényképekkel dokumentáltuk a tevékenységünket. A régióismeret egyik fontos előnyének tekintem az országhatárok mindkét oldalán felhalmozott regionális ismeretek, illetve megőrzött és ápolt értékek közvetítésének lehetőségét. Ehhez azonban a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar pedagógusok és szakmai szervezetek régiókon belüli és a régiók közötti együttműködésének megvalósítása is szükséges lenne. Természetesen egy új (választható) tantárgy bevezetése előtt több feltételnek is teljesülnie kell: a célok – feladatok – fejlesztési követelmények – témakörök – tartalmak meghatározása, a tankönyv és munkafüzet (régiónkénti) összeállítása, a pedagógiai program és a helyi tanterv kiegészítése, az óraszámok elosztása, a megfelelő ismeretekkel rendelkező pedagógusok képzése stb. Ha ezt így végiggondoljuk, akkor könnyen belátható: jól előkészített és minőségben is megfelelő munkát egyik napról a másikra nem lehet végezni. A régióismeret tantárgyként való megjelenésének lehetőségével mégis érdemes foglalkozni. Iskoláinkban ugyanis a szülőföld ismerete és szeretete, a regionális identitás kialakulása és erősödése mellett a pedagógia terén is rengeteg eredményt kínál: például az önismeret és önértékelés kialakulását; az együttműködő- és segítőkészség fejlesztését, a környezettel való VAJDA Barnabás, Korszerű történelemóra. Hogyan dolgozhatunk forrásokkal?, Katedra, 2010/9, 27. BARSI Ernő, Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában, Bp., OKI–MKM–BTF, 1992, 13. 26 Nevét a 19. században a községben tevékenykedett esperesplébánosról kapta. 24 25
151
harmonikus kapcsolat kialakítását; a megismerési képességek, a problémamegoldó, kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlesztését; az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges képességek fejlesztését, a helyi és regionális ismeretek megértéséhez és befogadásához, a saját és más népek kultúrájának megismeréséhez és a toleranciához szükséges szemlélet kialakítását; a tanuláshoz és a feladatok megoldásához a képességek és az akarat fejlesztését; a legújabb elektronikus (tan)eszközök, információhordozók, a világháló tudatos és célszerű felhasználását a tanulás és a prezentációk előkészítése során stb. A pedagógusok feladata tehát röviden: az ismereteink tárházának „felépítése” a pedagógia és egyéb szakterületek kínálta lehetőségek felhasználása által. Az információk keresése, feldolgozása, átadása A csallóközi (és a szlovákiai magyar) helytörténeti – helyismereti kutatások népszerűségét azok a diákkonferenciák és mozgalmak is segítik, amelyek a tanulóknak és a felkészítőiknek adnak lehetőséget eredményeik közzétételére. Az említett kutatás és a helyi jellemzők iránti érdeklődést felkeltő honismereti vagy néprajzi szakkörök az elmúlt évtizedekben is működtek, ám jellegüknél fogva elsősorban helyi, esetleg regionális jelentőséggel bírtak. Ma már Szlovákiában is évente biztosított az országos szintű bemutatkozás lehetősége,27 csak éppen a pedagógusok felkészítő munkáját segítő (elsősorban a szlovákiai magyar példákból kiinduló) kötetek és tanulmányok száma kevés. Pedig a helyi és regionális értékeket felkutató diákok munkájának irányítása, a kutatási eredményeik egy konferencián előadás keretében történő bemutatása alapos pedagógusi felkészültséget, részletes munkatervet és sokrétű ismeretanyagot igényel. A történelmi, irodalom- és helytörténeti ismeretek mellett szükséges a jártasság a számítógép multimédiás funkcióinak alkalmazásától a sikeres közszereplés kivitelezéséig bezárólag. A regionális értékek átadásához pedig nem elég csupán a forráskutatás és feldolgozás, hanem mindezt a számítógép segítségével egy előadás keretében kell közvetíteni a közönség felé. A különböző szakterületeken (például módszertan, szakdidaktika, tantárgy-pedagógia, múzeumpedagógia, forráskutatás, pszichológia, közéleti kommunikáció, nyelvtudomány) elért és publikált eredmények egy részét pedig a régióismeret szempontjai alapján kell újrarendezni. Az iskolai helytörténeti és régióismereti kutatás népszerűsítésének egyik módját a különböző – a tanulói figyelmet lekötni képes, a diákok kreativitását is igénylő – tevékenységek alkalmazhatóságában látom: például szakkörök, honismereti táborok, tanulmányi versenyek, helyi és regionális vetélkedők, ünnepségek és megemlékezések, kirándulások, különböző intézmények látogatása, helyismereti séták szervezése, pályázatokon való részvétel stb. Az itt felsorolt ötletek akár még a helyi tantervek sikerességének egyik zálogát is jelenthetik. Egy 27
A Kincskeresők és a TUDOK szervezőinek köszönhetően.
152
helyismereti – régióismereti téma feldolgozásának munkafázisait azonban időben, megfelelő odafigyeléssel és szakértelemmel kell megtervezni: például az információ keresése (1.), feldolgozása és rendszerezése (2.), a tanulói – tanári előadás összeállítása és az információátadás (3.) összehangolása által. Ez utóbbi pont megvalósításának munkatervét a Jankó Zoltán (1871–1941) és Baka című előadás28 előkészítésekor így oldottam meg (munkaterv az előadás összeállításához és az információátadáshoz – elmélet és gyakorlat): elmélet gyakorlat I. Az előadás felépítése és a szemléltetés: A téma (Jankó Zoltán és Baka) kifejtése1. az összegyűjtött források áttanulmá- kor a szemléltetéshez a PowerPoint nyozása, által nyújtott lehetőségeket használtuk 2. az információk rendszerezése, fel. 3. az előadás vázának elkészítése. II. Egyeztetés a csoport tagjaival (a tanulók- Az előadás vázlatát először elkészítetkal): tem, majd a tanulókkal közösen kiegé1. tájékoztatás az előadás felépítéséről, szítettük, illetve javaslataikat 2. a vélemények megismerése, beépítettük. 3. az előadás vázlatának kiegészítése. III. Munkacsoport kialakítása a pedagógu- A PowerPoint alkalmazása terén szaksokból: mai tanácsot igényeltünk, a tárgyi forrá1. számítógépen összeállítani és megje- sokról fényképeket készítettünk, Jankó leníteni az előadást, Zoltán egy-egy költeményét pedig az 2. az egyes tárgyi forrásokról vázlat- egyik tanuló ismertette. rajzok készítése, 3. az előadás tartalmától függően szavalat, ének stb. beiktatása. IV. A csoport előadásának kivitelezése és a Az előadások összeállítása és a számífőpróba: tógépes munkák után a prezentációra, a 1. felkészülés a prezentációra, bemutatás minőségének javítására, az 2. az előadó megjelenéséről, előadó megjelenésére, illetve a szöveg 3. a retorikai alapok elsajátítása, hangosítására helyeztük a hangsúlyt. A 4. a főpróba előkészítése. főpróbára az iskola tanulói körében került sor, ezért az ő észrevételeiket is fel tudtuk használni. A Jankó-hagyaték feldolgozásának ismertetésével tehát elsősorban azt szerettem volna bizonyítani, miszerint a helyi irodalmi témát feldolgozó és prezentáló iskolai tevékenységen belül mennyire szükséges az alkalmazásképes tudást kö28Jankó
Zoltán neve a szülőföldjén a 21. század elején sokak számára már nem csengett ismerősen, így a csapat tagjai valóban mint kincskeresők kutattak a még fellelhető források után. Írói pályája mellett az első Csehszlovák Köztársaság idején kifejtett közéleti tevékenységét (publicista, lapszerkesztő, múzeumalapító és mecénás) is igyekeztünk bemutatni.
153
zéppontba helyező oktatás eredményeinek felhasználása. A hely- és régióismereti órákon a tanulók és a pedagógus a téma kiválasztásától, az információk gyűjtésén és feldolgozásán át, az előadás előkészítéséig jó hangulatban és közös élményekkel gazdagodva tudott dolgozni a közös cél elérésének érdekében: egy helyi születésű író pályájával megismertetni a közönséget. Az utólagos elemzéseket elkészítve és a csapat eredményeit megismerve helyesnek bizonyult az egyik legfontosabb célom elérése való törekvésem: az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok egymást kiegészítve legyenek jelen munkánkban és a régióismeret oktatása során. Az értékteremtés egy példája „Tudjuk, ha az identitástudatot erősíteni szeretnénk, földrajzilag szűkíteni kell a teret, míg eljutunk szülőföldünkhöz, településeinkhez, családjainkhoz, melyek hagyományain, szellemi értékein keresztül a hovatartozás-tudat érzését minden túlzott pátosz és romantika nélkül – atrocitásokat kerülve – megerősíthetjük. Azzal is tisztában vagyok, hogy a megközelítés nem egyetlen, de legfontosabb eleme a magyar irodalom lehet.”29 A helyi és regionális értékek kutatásakor a tanulókkal együttműködve a regionális ismereteket (az iskolában és annak falain kívül egyaránt) sikeresen át is adtuk. Csapatunknak ezt a szép eredményt először a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett Kincskeresők – regionális értékeket felkutató diákok című országos diákkonferenciáján sikerült elérni.30 Mivel a pályázatunk megírásakor a témaválasztás időszerűségét is szerettem volna hangsúlyozni, ezért a legmegfelelőbbnek Baka község szülöttének, Jankó Zoltán író pályájának megismertetése mutatkozott (2006-ban volt születésének 135. és halálának 65. évfordulója). A prezentációnkat három kisebb részre osztottuk: Zoltán bácsi emléke Bakán, Jankó Zoltán közéleti tevékenysége, Novelláinak kötődése községünkhöz. Az írói pálya eseményeit nem csupán a történetiség szemüvegén keresztül dolgoztuk fel, hanem a művek ismertetése terén és a prezentációk elkészítésekor nagy hangsúlyt kapott a tanulói alkotóképesség kibontakoztatása is. A regionális és az országos verseny sikerei után a jankói életmű helyi bemutatását egy emléktábla elhelyezésével, vagyis egy irodalmi emlékhely kialakításával egészítettük ki. A Csemadok Bakai Alapszervezetének, Baka község önkormányHRBÁCSEK Magdaléna, Regionális ismeretek elmélyítése az irodalom tanításában = A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én, szerk. Csanda Gábor, Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006, 39. 30 A szervezet által megadott „pályázat célja a szülőföldhöz, a szlovákiai magyarság tájegységeihez, településeihez és etnikai csoportjaihoz kapcsolódó kulturális, helytörténeti és tájföldrajzi értékek felkutatása és bemutatása diákok pályamunkái által, regionális és országos diákkonferenciákon” volt három kategóriában (I.: 1–4. évfolyam, II.: az alapiskolák 5–9. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 1–4. évfolyama, III.: középiskolások) = PÉK László, SZANYI Mária, Kincskeresők. Regionális értékeket felkutató diákok – pályázati összefoglaló, Komárom, SzMPSz., 2006, 3.
29
154
zatának, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége bakai alapszervezetének és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának szervezésében 2006. szeptember 24-én valósult meg a Jankó Zoltán-emléknap. Az író életéről, pályájáról és Baka községről a helyi iskola kincskeresői és felkészítő tanáruk tartott érdekes előadást, az ünnepi beszédet pedig a Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében Tóth László József Attila-, Fábry Zoltán- és Forbáth Imre-díjas költő mondta. Ezután az emléktábla megáldása következett, melynek szövege a következő: JANKÓ ZOLTÁN 1871–1941 BAKÁN SZÜLETETT ÍRÓ EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA BAKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS A CSEMADOK BAKAI ALAPSZERVEZETE. 2006 Egy csallóközi településen megálmodott irodalmi emlékhely létrehozása és az írói életmű iránti tiszteletet és megbecsülésünket kifejező Jankó Zoltánemléknap sikere a közös összefogásnak, az értékek felismerésének és a média közreműködésének egyaránt köszönhető. Ezáltal a hely- és régióismeret terén még a 21. században is létrehozhattuk a társadalom és az irodalom kapcsolatát, illetve együttműködését úgy, hogy egy információtól jutottunk el az értékteremtésig. Ezt az eredményt őrzi, az említett értéket ápolja a helyi iskolában rendszeresen megszervezett Jankó Zoltán irodalmi és kulturális nap, amelyen a tanulók, a pedagógusok és az érdeklődők (például szülők, meghívott vendégek stb.) figyelmét sikeresen ráirányíthatjuk az olvasás és az irodalom fontosságára is. Regionális ismeretek és értékek a pedagógiában A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének honlapján 2011 júniusában indított Regionális ismeretek és értékek című rovat31 szerkesztésével kaptam lehetőséget a címben megadott értékek, illetve ismeretek településünk (szülőfalunk/városunk) és régiónk (szülőföldünk) iskolai megismertetésében betöltött szerepére irányítani a figyelmet. Külön célként határoztam meg az említett értékek és ismeretek iskolai közvetítését segítő lehetőségek számbavételét (például a tananyagba integrálását, a régióismeret mint tantárgy bevezetését, a szakköri munka szervezését stb.), valamint az elmúlt években – évtizedekben pedagógusaink által elért sikerek közzétételét. Az áttekinthetőség kedvéért a rovaton belül tíz kisebb – ám egymással összefüggő – alfejezetet hoztam létre: 1. Régióismeret tantárgy: tanmenetek, óratervek, tananyag-feldolgozások, iskolai segédeszközök stb., illetve mindezek értékelése; 31
A honlap elérhető: http://www.szmpsz.sk/cms/subjects/article.php?th=53&id=137 [2012. 03. 06.]
155
2. Kapcsolódási pontok: javaslatok és ötletek az ismeretek – értékek tantárgyankénti integrálására, a kapcsolódási pontok megtalálására; 3. Szakkörök: tanmenetek, óratervek, tananyag-feldolgozások, iskolai segédeszközök, fényképek stb. közzététele; 4. Ismeretek, értékek a kiadványokban (például tankönyvekben): recenziók, ajánlások, javaslatok stb. írása; 5. Értékek a környezetünkben: (nép)hagyományok, irodalmi kultusz, népköltészet, emlékhelyek, műemlékek, szakrális kisemlékek, tájföldrajzi – természeti – természetvédelmi értékek, tanösvények stb. ismertetése fényképek segítségével; 6. Alapfogalmak: egy-egy fogalom értelmezése (például helyi érték, regionális érték, helyismeret, régióismeret, hon- és népismeret, régió, hely stb.); 7. Média: a témáról szóló cikkek elérhetőségének megadása a figyelemfelhívás szándékával; 8. Kirándulások útvonalai: megvalósított élményszerű régió- és honismereti kirándulások rövid értékelése az útvonalak megadásával, a szervezéshez szükséges információk közzétételével, fényképekkel; 9. Rendezvények (például diákkonferenciák, tanulmányi versenyek, különböző táborok, továbbképzések stb.): felhívások, értékelések, élménybeszámolók, fényképek megosztása; 10. Intézmények, szervezetek: a helyi és regionális ismeretek, értékek átadását segítő intézmények és szervezetek tevékenységének rövid bemutatása. Szövetségünk legújabb kezdeményezése természetesen csak akkor válhat sikeressé, ha idővel egyre több pedagógus, szakember és érdeklődő fogalmazza meg, írja le, teszi közzé gondolatait, véleményét, tapasztalatait. Reményeim szerint a tantárgyi felület működtetésével az egyes iskolákban megvalósított tervek kidolgozói segítséget nyújthatnak a hely- és régióismeret átadásának útjára lépő további intézményeinknek. A helyi – regionális ismeretek oktatása és értékeink közvetítése terén elérhető élményekhez és az iskolai sikerekhez vezető út megtalálásához, a helyes irány kiválasztásához szeretnék a rovatunkkal minden érdeklődő pedagógusnak és intézménynek segítséget nyújtani. Befejezés A fenti fejezetekkel is igyekeztem érzékeltetni, miszerint a helyi értékek, illetve azon belül a helyismereti – helytörténeti kutatás és a régióismeret oktatása több mint néhány forrásanyag feltárása és felhasználása, illetve átadása a tanulóknak. Ha a kutatás eredményeinek összegzését egy előadás-prezentáció keretében annak közzététele is követi, könnyen belátható: a tanulókból álló munkacsoportot irányító pedagógusnak jártasságát több szakterületen is bizonyítania kell. Nem elég a kellő tapasztalatok birtokában összeállítani egy régióismereti tanmenetet, vagy kialakítani egy szakköri csoportot, annak munkáját megtervezni és irányíta156
ni, a tanulókat egy adott feladat elvégzése érdekében kellően motiválni, illetve a délelőtti vagy délutáni iskolai ismeretszerzésre ráhangolni, teljesíteni a kitűzött oktatási, nevelési és képzési célokat, valamint a szakkör munkájának fontosságáról az iskolavezetést meggyőzni, helyét az iskolai munkatervben megtalálni stb. (pedig ez sem kevés feladat). Mindezeken túl a tanárnak az iskola falain kívül is a csoport vezetőjeként kell fellépnie: a könyvtárban, a múzeumban, a levéltárban (a tanulmányi kiránduláson stb.). Képesnek kell lennie az említett intézmények vezetőivel és munkatársaival felvenni a kapcsolatot, az általuk nyújtott lehetőségeket a csoport munkájába beépíteni, a tanulókat a „terepre” elvezetni, az ott folyó munkát velük megismertetni. Ha pedig a kellő információmennyiség öszszeállt, a felkutatott forrásokat „alkalmazni” kell – valamint ennek az alapjait a diákokkal is meg kell tudni osztani. Végül pedig a tanulói előadást felépíteni, a számítógép multimédiás funkcióinak kihasználásával prezentálni, a csoportot a közönség előtti szereplésre felkészíteni. A helyi és regionális ismeretek tantervi beépítése, az ismeretek tárházának a közoktatáson belüli elhelyezése azonban túlmutat egy-egy pedagógus (és iskola) lehetőségein. Ha ugyanis ebben a munkában továbbra is magukra maradnak, akkor vagy az egyéb fontos iskolai feladatok megoldására nem tudnak kellő figyelmet fordítani, vagy a helyi és regionális értékek iskolai megjelenítését megfogalmazó célok kerülnek le idővel a napirendről, esetleg lassan teljesen elfelejtődnek. Ahhoz tehát, hogy tanítóink és tanáraink a pedagógiai programban, a helyi tantervben a helyi és regionális értékeket, ismereteket szakmailag megfelelő módon és minőségben megjelenítsék – ezáltal az iskola arculatát és jövőképét is sikeresen megtervezzék –, még nagyon sok feltételnek kellene teljesülnie. Ezek közül néhány kifejezetten a tanáron múlik: az iskola falain belül rendelkezzen a szükséges pedagógiai gyakorlattal, szakszerűen irányítsa a csoport munkáját a könyvtárak, a levéltárak és múzeumok világában, nagy előnynek számít, ha a közszereplés és a számítógép használata terén is rendelkezik tapasztalattal. A csoport és önmaga teljesítményét kellő objektivitással tudja kiértékelni, azt az érintettekkel ismertetni, a tapasztalatok tükrében a tanulókat újabb feladatok elvégzésére ösztönözni. Az önművelésre is találjon kellő időt, ismerje meg a legújabb kutatási és pedagógiai eredményeket, ezeket építse be mindennapi tevékenységébe. Az irodalomtanítás és a régióismeret összekapcsolásával bemutathatjuk a helyi és regionális értékeinket, ezáltal tovább erősíthetjük a szülőföldhöz való érzelmi-értelmi kötődést, valamint hozzájárulhatunk az összetartozás érzésének kialakulásához. A hely- és régióismereti iskolai kutatás önmagában hordozza a közeli környezet tanulmányozását, az ott élők megismerését, a lokális információk elsajátítását. Az értékmentés a tanuló–tanár közös szellemi élményévé is válhat; alapja lehet egy egyéni, a társadalomban és a világ dolgaiban való eligazodást segítő értékrend, szemléletmód, lényeglátás, gondolkodásmód kialakulásának is. Így a múlt és jelen értékeinek felkutatása, feldolgozása és bemutatása során az oktatás mellett a nevelés terén is jelentős sikereket érhetünk el. Mivel ez a tevé157
kenység rendszeres gyűjtőmunkát igényel, a következő tanévet mindig egy újabb téma kiválasztásával kezdhetjük. Ha ezt rendszeresen, évről évre sikerül elérnünk, akkor a pedagógus munkája nem volt hiábavaló. Az iskolában ugyanis mindig akadnak a helytörténet, helyismeret és régióismeret iránt érdeklődő tanulók, az iskolavezetés örömmel veszi, ha a csapat tanulmányi versenyeken és diákkonferenciákon képviseli az iskolát, a fenntartó önkormányzat is pozitívan viszonyul a helyi értékek bemutatásához, a szülők pedig büszkén tekintenek gyermekeikre, ha egy-egy vetélkedőről élményekkel gazdagon térnek haza. A helyi és regionális ismeretek iskolai oktatásának és az értékközvetítésnek a felvállalása azonban nemcsak az iskoláknak jelent többletmunkát. Itt pedig elérkeztünk talán az egyik legfontosabb feltételhez: miképpen építhető be a helyi közösség (tágabban a társadalom) elvárása a közoktatás megfelelő szintjeibe. Ezért nem csupán a tanár munkáját segítő javaslataimat válogattam össze, hanem a pedagógián belül új fogalmakat alkalmaztam, valamint ismereteink tárházának összeállításával egészen új kezdeményezést is bemutattam. Ilyenkor mindig a helyes irány kijelölése a legnehezebb feladat, ám a várható nehézségek és viták miatt a hatékony cselekvést elmulasztani, továbbra is valamilyen csodatévő mesebeli iránytű megérkezésére várni – pedagógiai, társadalmi, régiófejlesztési és gazdasági stb. szempontból egyaránt – óriási vétek lenne. Ez ugyanis szülőföldünknek, az itt élőknek, intézményeinknek, közvetve pedig az államnak jelentene olyan versenyhátrányt, amely negatív értelemben hosszú évtizedekre befolyásolná jövőnket az egységesülés útjára lépett, ám a régiók megőrzésének fontosságát mindenkor hangsúlyozó Európában, tágabban pedig a szabad és gyors információáramlásra építő nagyvilágban.
158
