Deutsche Schule Budapest
DaF-tervezet Alsó tagozat A német mint idegen nyelv (DaF – Deutsch als Fremdsprache) oktatása az 1.-4. osztályokban
Tartalom 1. Kommunikációs részkompetenciák.......................................................................................................................2 1.1. Hallás utáni / vizuális értés ..............................................................................................................................2 1.2. Beszélgetésben való részvétel .........................................................................................................................3 1.3. Összefüggő beszéd................................................................................................................................................4 1.4. Olvasás utáni szövegértés .................................................................................................................................6 1.5. Szövegalkotás .........................................................................................................................................................7 1.6. Közvetítés.................................................................................................................................................................8 2. Rendelkezésre álló nyelvi eszközök ......................................................................................................................9 2.1. Kiejtés/ intonáció .................................................................................................................................................9 2.2. Helyesírás (ortográfia) .......................................................................................................................................9 2.3. Szókincs ................................................................................................................................................................. 10 2.4. Nyelvtan ................................................................................................................................................................. 10 3. Szövegek és média ..................................................................................................................................................... 11
1. oldal
1. Kommunikációs részkompetenciák 1.1. Hallás utáni / vizuális értés A diákok az 1. osztály elvégzése után képesek megérteni lassú beszédben, tisztán artikuláltan elhangzó ismert szavakat, egyszerű mondatokat és rövid összefüggő szövegeket, melyek saját magukra, a családjukra, illetve mindennapi életük és környezetük konkrét dolgaira vonatkoznak. Ennek megfelelően képesek
egy bizonyos ideig mások mondandójára összpontosítani,
rövid, egyértelműen megfogalmazott, a mindennapi kommunikáció során átadott egyszerű tartalmak lényegét megérteni,
megérteni és megválaszolni személyüket érintő kérdéseket (pl. Életkor, lakhely, származás, hobbik, család),
megérteni és végrehajtani egyszerű utasításokat tanórák keretein belül és általában az iskolai élet során,
számukra ismert verseket és énekeket megérteni és visszaadni.
A diákok a 2. osztály elvégzése után képesek megérteni gyakran használatos szavakat, különálló mondatokat és rövid összefüggő szövegeket életkoruknak megfelelő, érdekes témákban, viszonylag lassú beszéd és tiszta artikuláció esetén. Ehhez alapvető értési stratégiákat sajátítanak el (globális hallás utáni / vizuális értés valamint szelektív információ kivonás). Ennek megfelelően képesek
hosszabb ideig mások mondandójára összpontosítani és lényeges összefüggéseket, fontos részleteket is megérteni a mindennapi kommunikáció során, legyen szó a családról, barátokról, az iskoláról vagy a szabadidőről,
megérteni és megválaszolni egy előkészített témához kapcsolódó kérdéseket valamint megérteni és követni utasításokat, magyarázatokat a tanórákon illetve hétköznapi helyzetekben,
tájékozódni hétköznapi helyzetekben (pl. telefonálás vagy bevásárlás során, postán) és kéréseket és kérdéseket megfogalmazni az általános beszélgetési szabályoknak megfelelően.
A diákok még segítségre szorulnak a gördülékeny párbeszéd kialakításában. A diákok a 4. osztály elvégzése után saját korcsoportjuk számára érdekes témákban megértik a releváns szavakat, mondatokat illetve összefüggő szövegeket. Képesek a főbb információk mellett részleteket is megérteni (globális és részletes hallás utáni értés)
2. oldal
sztenderd nyelvváltozat használata esetén. A médiából szintén ki tudják szűrni a számukra érdekes, lényeges információkat (szelektív hallás utáni / vizuális értés). Ennek megfelelően képesek
a helyzetnek megfelelően az adott beszélgetőpartnerre összpontosítani, megértésre törekedni, hétköznapi beszélgetéseket követni és ezekbe bekapcsolódni, amennyiben ismert témákról illetve eseményekről van szó,
megérteni részletesebb feladatokat, utasításokat és magyarázatokat a tanórák során,
tájékozódni hétköznapi helyzetekben (pl. telefonálás vagy bevásárlás során, postán), reagálni a másik félre és kéréseket, kérdéseket megfogalmazni az általános beszélgetési szabályoknak megfelelően,
nyilvános bemondásokat és hirdetéseket/bejelentéseket megérteni és számukra releváns információkat ezekből kiszűrni, valamint ismerőt témákkal foglalkozó rádió- és tévéfelvételek, játék- és dokumentumfilmek legfontosabb mondanivalóit kiszűrni és megérteni – feltéve, hogy többször meghallgathatják, ill. megnézhetik ezeket.
1.2. Beszélgetésben való részvétel A diákok az 1. osztály elvégzése után némi készüléssel, egyszerű mondatokat alkotva, közvetlenül tudnak beszélgetni ismerős témákról és emberekről, valamint feltalálják magukat konkrét, hétköznapi helyzetekben egyszerű kérdéseket megfogalmazva. Ennek megfelelően képesek
bemutatkozni és nagyon röviden saját élményekről beszélni,
használni a szokványos köszönési és búcsúzási szófordulatokat,
röviden hozzászólni ismerős témákhoz, tetszést, ill. nemtetszést kinyilvánítani,
megnevezni általuk különösen szeretett, ill. egyáltalán nem kedvelt dolgokat,
bocsánatot/elnézést kérni, mások bocsánatkérésére reagálni, alapvető érzelmeket megnevezni és ezekről másokkal beszélgetni,
kívánságaikat/vágyaikat röviden megfogalmazni.
A beszélgetőpartner (tanár) segít megfogalmazni azt, amit a diákok mondani próbálnak. A diákok a 2. osztály elvégzése után tudnak beszélgetni egyszerű, megszokott helyzetekben ismert témákról és tevékenységekről valamint kérdéseket tesznek fel mindezt egyszerű nyelvezetet használva. Ennek megfelelően képesek
bemutatkozni és családjukat is bemutatni, 3. oldal
mesélni saját élményeikről és tapasztalataikról,
röviden körülírni szokásokat, mindennapos tevékenységeket, elfoglaltságokat,
informálni másokat tervekről és megállapodásokról
saját véleményüket megfogalmazni, ill. mások álláspontjára reagálni, egyszerű nyelvezetet használva,
megnevezni és elmagyarázni általuk különösen szeretett, ill. egyáltalán nem kedvelt dolgokat,
megindokolni saját érzelmeiket, megfogalmazni kívánságokat és kéréseket valamint betartani az általános beszélgetési szabályokat.
A diákok még segítségre szorulnak a gördülékeny párbeszéd kialakításában. A diákok a 4. osztály elvégzése után már külön felkészülés nélkül részt tudnak venni ismerős, számukra érdekes témákban folytatott beszélgetésekben és megnyilvánulásaikat az adott szituációhoz igazítják. Ennek megfelelően képesek
ismerős témákról, személyes érdeklődési körükről beszélgetni,
részletesen mesélni saját élményeikről és tapasztalataikról, megfogalmazni saját céljaikat, terveiket és álmaikat,
egyszerű mondatokkal, alapvető demokratikus viselkedésmódban, egy adott témával kapcsolatban saját véleményüket megfogalmazni, ill. mások álláspontjára reagálni,
kifejezni saját érzelmeiket, beszélni általuk különösen szeretett, ill. egyáltalán nem kedvelt dolgokról és reagálni mások hasonló megnyilvánulásaira,
érthetően, tisztán megfogalmazni kívánságaikat és kéréseiket,
betartani az általános beszélgetési szabályokat.
A diákok önállóan tudnak beszélgetést kezdeményezni és folytatni.
1.3. Összefüggő beszéd A diákok az 1. osztály elvégzése után egyszerű, begyakorolt mondatokkal körül tudnak írni bizonyos dolgokat, személyeket és eseményeket közvetlen környezetükből. Mondataik általában célzott összekötés nélkül követik egymást. Ennek megfelelően képesek
4. oldal
bemutatkozni, tájékoztatást adni barátaikról és családjukról, valamint röviden beszélni bizonyos eseményekről,
begyakorolt szófordulatok segítségével hogylétükről beszámolni,
alapvető nyelvi eszközökkel körülírni a mindennapos iskolai történéseket,
szabadidős szokásaikról/elfoglaltságaikról beszélni,
megnevezni általuk különösen szeretett, ill. egyáltalán nem kedvelt dolgokat.
A diákok még gyakran tartanak szünetet beszéd közben a megfelelő szavakon / kifejezéseken, illetve a kiejtés módján gondolkodva. A diákok a 2. osztály elvégzése után egyszerű, összefüggő mondatokkal rövid, begyakorolt párbeszédeket tudnak folytatni egy számukra érdekes témában, egyszerű összetett mondatokat, mondatkapcsolatokat alkotva. Ennek megfelelően képesek
röviden beszámolni eseményekről és eredményekről,
körülírni mindennapos tevékenységeket,
saját élményeikről beszélni,
apró szerepjátékokat kialakítani,
rövid történeteket logikusan összefüggően elmesélni,
egyszerű nyelvi eszközöket használni mondandójuk rendszerezéséhez,
mondandójukat gesztikulációval és tudatos hangsúlyozással kísérni.
A diákok olykor szünetet tartanak beszéd közben, melyek során a megfelelő szavakon / kifejezéseken, az adott fogalmazáson gondolkodnak a minél érthetőbb beszéd érdekében. A diákok a 4. osztály elvégzése után, felkészülést követően beszélni tudnak érdeklődési körüket érintő témákról és saját tapasztalataikról, tudják értékelni azokat. Történeteket tudnak mesélni és logikus összefüggésben/sorrendben beszélnek saját élményeikről. Ennek megfelelően képesek
az adott helyzetnek megfelelően használni a sztenderd nyelvezetet és egyre folyékonyabban beszélni, illetve egy adott témáról szóló, hosszabb, strukturált, előre begyakorolt prezentációt tartani,
beszélni saját tapasztalataikról és élményeikről, körülírva érzéseiket és reakcióikat, 5. oldal
tanári segítséggel szituációs játékokat, eljátszandó jeleneteket kialakítani média bevonásával is,
hosszabb történeteket mesélni az események logikus sorrendjét betartva,
röviden összefoglalni egy könyv vagy film cselekményét,
strukturálni mondandójukat, pl. bevezető és lezáró szófordulatokkal,
kiemelni különösen fontos dolgokat megfelelő gesztikuláció, mimika és hangsúlyozás segítségével.
A diákok rövid szüneteket tartanak, melyek során nyelvhelyességi és szóhasználati szempontok alapján átgondolják, illetve kijavítják mondandójukat, főleg hosszabb szabad beszéd esetén.
1.4. Olvasás utáni szövegértés Az 1. osztály diákjait nem alfabetizáljuk. A 2. osztály elvégzése után a diákok ismerik a betűket (nyomtatott és folyóírásban is). Próbálkoznak a hangok betűkhöz társításával, valamint szavak hangegységekre történő lebontásával. Felismerik a szavakat alkotó kezdő, belső, valamint záró hangokat, szavakat alkotnak hangokból (szószintézis), illetve szavakat bontanak le hangokra (szóanalízis). A diákok képességeinek fejlesztése játékos módon zajlik. A diákok a 4. osztály elvégzése után szinte teljesen önállóan olvasnak és értenek meg olyan témájú szövegeket, melyek érdeklődési körükhöz, saját élményeikhez, tapasztalataikhoz kapcsolódnak. Ennek megfelelően képesek
felolvasni hosszabb szövegeket megfelelő, a szövegek értelmét formáló hangsúlyozással,
megérteni verseket, dalokat, valamint életkoruknak megfelelő formára adaptált elbeszélő és drámai szövegeket ,
megérteni egyszerű személyes üzeneteket (pl. sms, e-mail, üdvözlőlap, meghívó) és válaszolni rájuk,
elolvasni egyszerű nyelvezetű személyes üzeneteket (rövid levelek – köszönetmondás, bocsánatkérés, időpont megbeszélés, válasz egyszerű kérdésekre),
szinte teljesen önállóan megérteni és befogadni hosszabb irodalmi szövegek (gyermek- és ifjúsági irodalom) témáját, cselekményét, szereplőit és hangulatát,
6. oldal
elolvasni és megérteni hosszabb, összetettebb szakszövegeket ismerős témákról,
önállóan elolvasni és követni bonyolultabb feladatleírásokat,
megérteni részletesebb összefoglalókat egész tanórák és egyes feladatok eredményeiről,
önállóan információkhoz jutni koruknak megfelelő szakkönyvekből, újságokból és az internetről,
koruknak megfelelő szóróanyagok (brosúrák, prospektusok) lényegét megérteni és bennük fontos részleteket felismerni,
saját maguk által választott, életkoruknak megfelelő szövegeket önálló szótárhasználat segítségével elolvasni, megérteni és bemutatni,
befogadni egyre több olvasás utáni értést szolgáló stratégiát és a megfelelő stratégiával megközelíteni egy adott szöveget (kritikus hozzáállás, értékelés/bírálás, élvezeti cél)
1.5. Szövegalkotás Az 1. osztály diákjait nem alfabetizáljuk. A diákok a 2. osztály elvégzése után az ábécé betűit folyóírással le tudják írni. Ennek megfelelően képesek
olvashatóan, folyóírással leírni az egyes betűket,
egyszerű mondatokat írni,
egyszerű nyelvezetet használva beszámolni eseményekről és élményekről,
egyszerű mondatokkal körülírni tárgyakat, személyeket és érzéseket,
rövid szöveges formában beszámolni hobbijaikról és érdeklődési körükről, illetve kérdéseket feltenni ilyen témában,
kiegészíteni/kitölteni egy megadott szövegkeretet (pl. személyes adatlap életkorral, testmagassággal, szemszínnel stb.).
A diákok a 4. osztály elvégzése után összefüggő szövegek megfogalmazásában egyre önállóbbak. Az ismerős témában történő szövegalkotás során szövegeiket bekezdések használatával logikailag és időrendileg is strukturálják. Ennek megfelelően képesek
folyóírással egyre könnyebben, folyamatosabban írni,
7. oldal
személyes üzeneteket (leveleket) megfogalmazni és saját élményeiket, tapasztalataikat, érzéseiket és reakcióikat körülírni és megindokolni,
összefüggően beszámolni eseményekről és élményekről, valamint részletekben is érthetően leírni személyeket, tárgyakat, tényállásokat,
történeteket írni különböző, előre megadott elemekből kiindulva (képsorozat, történet kezdete, címszavak),
saját ötleteiket szavakba önteni
a tanár segítségével, illetve vele közösen szövegalkotási segédleteket készíteni (ötletgyűjtemény, szófelhő, szöveg minta), ezeket önállóan használni,
szövegekkel egyre inkább önállóan dolgozni (bővíteni, rövidíteni, elemeiket átrendezni)
kreatív módon használni kézírásukat asztalkártyák, szókártyák, személyes adatlap, plakát készítésénél.
1.6. Közvetítés 1. osztály A diákok egyes szavakat és egyszerű, gyakran használatos mondatokat/szófordulatokat le tudnak fordítani németről a saját anyanyelvükre. 2. osztály A diákok érthetően vissza tudják adni ismerős, mindennapi helyzetekben németül elhangzó rövid szóbeli megnyilvánulások, illetve szövegek lényegét saját anyanyelvükön. Kulcsszavak segítségével németül is el tudnak mondani egyszerű dolgokat, melyeket eredetileg anyanyelvükön fogalmaztak meg. 4. osztályig A diákok a mindennapi kommunikáció és a tanórák során, a kölcsönös támogatás értelmében közvetíteni tudják a tartalmakat a két nyelv között mindkét irányban, részben akár le is tudják ezeket fordítani. A közvetített információk részleteikben is érthetők. A diákok adott esetben kiegészítő megjegyzéseket is hozzá tudnak fűzni, melyek segítenek a teljes megértésben. Irodalmi szövegek esetében gyakran szó szerint fordítanak.
8. oldal
2. Rendelkezésre álló nyelvi eszközök 2.1. Kiejtés/ intonáció A diákok az 1. osztály elvégzése után alapvető kiejtési és intonációs mintákat érthetően használnak. A diákok a 2. osztály végén általában véve helyesen alkalmazzák a különböző kiejtési és intonációs mintákat, azonban nem kizárt az anyanyelv érezhetősége beszédükön. A diákok a 2. osztály végén túlnyomó részt helyesen alkalmazzák a különböző kiejtési és intonációs mintákat, így autentikus szituációkban német anyanyelvűek is gond nélkül megértik őket. A diákok kiejtésük és intonációjuk segítségével (pl. szünet, hanglejtés, beszédsebesség, kulcsszavak kihangsúlyozása) strukturálják beszédüket és képesek megkülönböztetni a sztenderd nyelvet a dialektusoktól.
2.2. Helyesírás (ortográfia) A diákok a 2. osztály elvégzése után általános biztossággal rendelkeznek az alapvető produktív kommunikációs struktúrák helyesírásával. Ennek megfelelően képesek
formálisan helyesen, folyóírással leírni az ábécé betűit
az írás során betartani formális rendet
adott témákhoz begyakorolt szavakat túlnyomórészt helyesen leírni
az esetek többségében helyesen használni az alapvető írásjeleket (pont, kérdőjel, felkiáltójel)
A diákok a 4. osztály elvégzése után többnyire helyesen írják az elsajátított szókincs szavait, mely tartalmazza a leggyakrabban használatos német szavakat és folyamatosan bővül témák, illetve szócsaládok szerint. Ennek megfelelően képesek
adott esetben ismeretlen szavakat ismerős, szokványos minta szerint használni
szavakat helyesen elválasztani
önállóan gyakorolni olyan szavakat, melyek leírása nehézséget okoz nekik, melyek írásos használatát viszont fontosnak ítélik
bizonyos helyesírási szempont szerint szavakat gyűjteni és a tanár segítségével szabályszerűségeket felismerni
szótárakat / szakkönyveket használni
9. oldal
2.3. Szókincs A diákok az 1. osztály elvégzése után rendelkeznek egy olyan alapszókinccsel, melynek segítségével alapvető kommunikációs igények szerint meg tudják értetni magukat a mindennapokban. Ez első sorban a tanórai beszédre és meghatározott, általános kommunikációs szituációkra vonatkozik. A diákok a 2. osztály elvégzése után a rendelkezésükre álló, funkcionálisan és tematikailag bővült szókincsüket megfelelően és érthetően tudják használni ismerős témákban és ismerős helyzetekben történő kommunikáció során. Ide értendő egyrészt a tanóra, másrészt a kommunikáció bizonyos mindennapi helyzetekben és másokkal történő kooperáció során. A diákok a 4. osztály elvégzése után egy olyan szókinccsel rendelkeznek, melynek használatával ki tudják elégíteni saját kommunikációs igényeiket, valamint meg tudják értetni magukat a mindennapi kommunikáció során. Ez alatt az iskolai tanóra mellett az ismerős témákban folytatott beszélgetések, illetve a kooperatív, eszmecserén alapuló közös munka értendő.
2.4. Nyelvtan A diákok az 1. osztály elvégzése után egyszerű, ismerős helyzetekben túlnyomó részt helyesen alkalmazzák az elsajátított nyelvtani alapokat. Ennek megfelelően képesek
megnevezni és körülírni személyeket, tényeket, tárgyakat, foglalkozásokat és eseményeket,
igenlő és tagadó kijelentéseket, kérdéseket és felszólításokat megfogalmazni,
saját élményeikről, őket érintő eseményekről címszavakban mesélni, valamint egyszerű formában kívánságokat kifejezni és érdeklődést mutatni
A diákok az 2. osztály elvégzése után egyszerű, ismerős helyzetekben túlnyomó részt helyesen alkalmazzák az elsajátított, immár bővebb nyelvtani tudásukat. Ennek megfelelően képesek
cselekmények időtartamát, ismétlődését és sorrendjét kifejezni,
tiltásokat és engedélyeket, felszólításokat, kéréseket, kívánságokat, elvárásokat és kötelezettségeket kifejezni,
mesélni eseményekről jelen, múlt és jövő időben,
összefüggésekre rámutatni,
felismerni az elsajátított nyelvtani elemeket és struktúrákat, valamint megérteni egyszerűen megfogalmazott nyelvtani szabályokat.
10. oldal
A diákok a 4. osztály végeztével mélyen elsajátították a gyakran használatos nyelvtani struktúrákat és ez alapján oly annyira tudatosan használják a német nyelvet, hogy képesek például saját magukat kijavítani. Ennek megfelelően képesek
megfogalmazni feltételezéseket és feltételeket, valamint további módozatokban kifejezni magukat
információt közvetíteni – szó szerint és lényeg szerint egyaránt
egy mondaton belül tér- és időbeli, valamint logikus összefüggéseket felismerni és önállóan megfogalmazni
cselekményeket és eseményeket aktív és passzív módozatban kifejezni
értelmesen használni bizonyos szakkifejezéseket
nyelvi szabályszerűségeket és kivételes, különleges eseteket felismerni és elmagyarázni
3. Szövegek és média A diákok az 1. osztály elvégzése után megértik a nekik felolvasott, jelen időben írt, képes könyvek szövegét. A diákok a 2. osztály elvégzése után meg tudják nevezni és körül tudják írni elbeszélő szövegek főszereplőit, valamint megértik és követni tudják a cselekmény egyes lépéseit (pl. válaszolnak ilyen kérdésekre, képeket társítanak a szöveghez, stb.). Át tudnak alakítani, illetve ki tudnak egészíteni egyszerű szövegeket, továbbá képesek őket szerepjáték formájában vagy összefüggő szövegként előadni. A diákok a 4. osztály elvégzése után önállóan el tudnak olvasni és meg tudnak érteni teljes, összefüggő szövegeket, továbbá gyerekműsorokat és –filmeket különböző témákban. Rendszeresen használják az internetet információgyűjtésre, mind a tanórákhoz, mind tanórákon kívüli helyzetekben. Képesek önállóan e-maileket, illetve számítógépen rövid szövegeket írni. Ennek megfelelően képesek
célzottan információt keresni szövegekben, illetve szövegekre irányuló kérdéseket megválaszolni,
egyszerű feltételezéseket megfogalmazni egy szöveg lehetséges folytatását illetően,
különböző médiákból (könyvek, újságok, hangkazetták, filmek) ihletet meríteni önálló szövegalkotáshoz, elgondolkodáshoz,
11. oldal
egyszerű feladatleírásokat önállóan elolvasni, megérteni és a feladatot ez alapján elvégezni.
12. oldal