:cx) Zsilinszky, Kdhaly Az 1703-ki pozsonyi országgylés törtenetéhez

:cx)

co

o CD

Zsilinszky, Kdhaly Az 1703-ki pozsonyi országgylés törtenetéhez

AZ

1708-Ki

nmm mimlm TÖPiTÉNETEHEZ.

ZSILINSZKY MIHÁLY L.

(Olvastatott a M. Tud.

Akadémia

TAOlüL.

II.

osztályának 1888. máj. 7-ki ülésén.)

MÍCROFÍL.MED BY

UNÍVERSITY OF TORONTO LIBRARY

MASTER negatíve

NO.:

f^^.CpSQ

BUDAPEST.

1888.

KIADJA A MAGY. TUD. AKADÉMIA.

/

Budapest,

1ÍSS8.

Nyomatott a.

A theu

a e a

m

r.

társ.

nyomdájában.

Elzmények.

—

Forradalom

terek és tanácsosok.

és

—

József els intézkedése.

Herczeg Eszterházy Pál

—

Új minisz-

niidor.

Mikor I. József, atyja halála után, kezébe vette Magyarország kormányának vezetését, oly viszonyokat talált, melyek között a legügyesebb

fejedelemnek

is

államférfiúnak és

a legtapasztaltabb

bajos lett volna eligazodnia. Annál nehezebb

feladat volt ez Józsefre nézve, a ki alig töltötte be 26-dik évét,

mikor a feldúlt viszonyok rendezéséhez

A Két ers

II.

fogott.

Rákóczy Ferencz-féle forradalom javában

és elkeseredett párt állott

nek mindenike külföldi szövetségesekre támaszkodott. téren történt mérkzéssel

folyt.

egymással szemben, melyek-

egyidben

A harczi

folytak a l)éketanácskoz-

mányok, mindazon pontok felett, melyek a fegyverhez nyúlt szövetséges magyarok sérelmeit foglalták magokban. E békepontok között voltak olyanok, melyek a legjobb akarat mellett sem voltak biztosok által elintézhetök felett

;

melyek

okvetlenül az országnak kellett volna nyilatkoznia, hogy

végképen és

törvényesen

megoldathassanak. Részint ezen

körülmény, részint és különösen az új király által

tett

azon

ígéret és ünnepélyes nyilatkozat, miszerint az ország alkot-

mányát

és törvényeit

tiszteletben fogja tartani, arra kötelez-

ték Józsefet, hogy az ország rendéit minél elébb országgylésre hívja össze.

Ez

volt a nádornak, ez

volt a

f-

és

köznemességnek

közkivánata. Ezt emlegette, ezt sürgette mind a két harczoló összes magyarsága.

fél

Honnan van mégis

az a különös jelenség, hogy a

nem-

zetnek e jogos és törvényes kivánsága úgyszólván húsz esztend óta M

nem Tni>.

teljesíttetett ?

AKAU. ÍIUTKK

A Ti'inT. TUD. KÖH. XIII.

K'.

1

l.P/..

1*

ZSlMN.s/KY

Ha

MllIAIiY.

Lipót császár hosszúra nyúlt uralkodása idején nem

hagyta volna magát a Kollonics-féle magyarellenes párt félrevezettetni

;

által

ha tanácsosai gyakrabban emlékeztették volna

az ország törvényeinek és saját királyi hitlevelének megtartá-

mint a jogaik tiszteletben tartását óhajtó magyarok és

sára,

protestánsok elleni gylöletre

bizonyára

nem

akkor a kétségbeesett nemzet

:

nyúlt volna a visszatorlás veszélyes fegyveréhez,

Rákóczy Ferencz-féle forradalom tragédiája nem játszódott volna le hazánk történelmében. Alkotmányos országokban a nemzet sorsának vezetésére hivatott tényezk összhangzatos mkíidésének nincs nagyobb

és a II.

biztosítása,

mint a felmerült nehézségeknek, óhajtásoknak és

eszméknek szabad megbeszélése

;

a közvéleménynek és közakaés végre a megha azok hiányosak és

ratnak törvény alakjában való összefoglalása alkotott törvényeknek

tökéletlenek

—

— még akkor

is,

;

lelkiismeretes végrehajtása.

Mindez hiányzott hazánkban 1687 óta; st mondani, Lipót király trónra lépése

óta.

azt lehet

Az országgylések

megalkotott törvények idegen miniszterek által könnyel-

által

men

megsértettek,

s

h végrehajtását esküvel ígér

az azok

királyok fogadalmai üres frázisokká, a törvények pedig félre-

dobott rongyokká létre

lettek.

Ez

a szerencsétlen állapot hozta

a forradalmat.

Mikor a törvények uralmát az erszak foglalja

el

;

mikor

a szent korona jelképe alatt összefoglalt jogok és kötelességek

gyakorlása hivatlan és a nemzet érdekeitl teljesen idegen kezekre kerül

;

mikor a nemzeti

és

emberi si jogok, a szellemi,

erkölcsi és anyagi érdekek sérelmei oly

vakmerséggel ismé-

hogy ellenök a természetes emberi érzés felháborodik: akkor következik be a forradalom. Sohasem csinálja

teltetnek,

azt a nép, rajta.

mok

hanem mindig

az,

a ki jogtalanul uralkodni akar

Sohasem okozza az elre való behozatala,

hanem mindig

szakos akadályokat gördít.

A

törekvés, a józan refor-

az, a ki

a haladás útjába er-

természet és a társadalom egy-

aránt mutatják, hogy a fejldésnek megvannak saját törvényei. ki azokat megsérti, az okvetlenül forradalmat idéz el, épen úgy, mint az a k, melyet a sebesen lerohanó patak vize

A

elébe dobunk.

A

víz habjai összetörnek,

rakásra torlódnak, és

AZ 170S-KI roZSuNYI iMÍii(l;i(l(lii,'

duzzadnak,

iiií^

i>RSZ.\(i(iVÍ''I.KS

l'<"ÍH

1

KNEI'ÉME/-.

.')

viust'kkr v.iliiak a tcniiószotes

vU''
lialadás iikiuliílyáiiak rliuo/dításiíia.

Ez a

tennéíszetos tüneiiuMiy

ismétldt

l

a 11.

Uákóczy

Fert'uc/.-ft'Ic l"urradal<>mhaii.

A

nemzeti erük tcniK'szetes íejlödésr-nek erszakos aka-

ilályozása

;

az ország szabadságainak és jogainak durva meg-

sértése okozta a forradalom kitörését, és mindazt a rosszat, a

mi a belháború veszélyeivel együtt szokott járni. Xem ok nélkül kezdett tehát a sokat szenvedett ország reniélleni, mikor az ifjú király azon ünnepélyes Ígérettel

meg

kezdte

uralkodását, hogy tiszteletben fogja

tartani az

ország alkotmányát, a jiemzet jogait, szabadságait és kiváltságait. rata,

Ezen alkotmányos

történelmi

érzülete, szelid természete,

katonai

és

jóaka-

kiválóan alkalmassá

ismeretei

tették öt az uralkodásra.

Attól függött minden, képes lesz-e magát az atyja korá-

uralomra vergödíitt idegen tanácsosok befolyása alól megszabadítani A kik közelebbrl ismerték, azok azt jósolták, hogy a régi rendszer embereit elbocsátja, mihelyt lian

t

!

kormányának gyepljét. Stepney már azt írta kormányának, hogy a bécsi minisztériumban nagy változások vannak kilátásban és hogy vah'tszinüleg Salms herczeg lesz az els miniszter. saját kezébe veendi az ország

bécsi angol követ, Lipót halálának napján írott levelében

:

Hogy

valóban bírt némi alappal, azt azonnal

e jelentés

igazolta a régi miniszterek között támadt zavar és forrongás,

mely különösen abban nyert

kifejezést,

hogy mindenik

volt

miniszter és tanácsos igyekezett felhasználni összeköttetéseit arra,

hogy

elnyerhesse.

állás:ít ^)

megtarthassa, st, ha lehet, az els helyet

József a helyzethez képest higgadt, erélyes

embereket keresett, kikkel a magyarokat síteni,

ha

lehet szép szóval,

szava volt: »amore et

('s

ha

kell,

!•:.

;

de azt

már

')

Btepiie.v

levele

A)i-ul

l)i|)l.

lev. II. 7-'

lehessen csendeis.

Jel-

timore.<^í

József természetesen sok fell kitéve

le

fegyveres ervel

jöv

az idegen szemlélk

Hallej

—

7:f.

luiiiitizterliez

befolyásoknak volt

is

máj.

tudták

.")-éröl

róla,

hogy

17o.'). Siiinjiiyi

ZSILINSZKV MIHAT.Y nincs annyira a je/suiták hatalmában, mint az atyja volt.

Anyja

iránt kiváló tiszteletet tanúsított,

némelyek féltették részben mellett

annak

is

kell tapintatot

is

befolyásától.

tanúsított.

A

úgy, hogy

e

^)

miatt

Azonban József

e

hatalom gyakorlása

sem feledkezett meg ugyan fiúi kötelességérl, de gonis annak, mintha anyja vezetné. Nehéz

dosan kerülte látszatát

els gondját a kabinet megalkotása képezte. magyarok lecsendesítése nagy részben attól függött,

feladatának

A

felkelt

kik lesznek tanácsosai

:

mert mindenki tudta, hogy a régiekkel

semmire sem lehet menni.

nem lett volna helyes, hogy ha a kormány eddig mködött férfiakat egyszerre eltávolította

Mindazáltal rúdjánál volna.

A

bizalmatlanságnak

ily

kívül megboszulta volna magát.

tanácsos számát 34-re szállította

ez

mennyi jogosult

király

le

nem

szervezett

is

nagyjelentésü

!

16(» állami

El lehet képzelni, mennyi

és jogosulatlan

megsértve! Sokaknak az sem

által

az

hogy József az eddigi

újítás volt a l)écsi udvarnál,

családi érdek,

rideg nyilvánulása kétségen

Egyelre

tetszett,

ambiczió

lett

hogy az

új

külön miniszteri tanácsot, hanem a

viszonyokhoz képest, az összes tanácsosokból, a kik a biroda-

lom különféle tartományait képviselték, tetszése szerint hívta magához azokat, a kikre épen szüksége volt.

Els

miniszterré, vagyis az államtanács elnökévé, csak-

ugyan Salms herczeg

lett,

a ki

még Lipót

császár idejében

sokat forgolódott József körül, és mint kipróbált fiú, teljes

bizodalmát

bírta.

Az

hség

fér-

angol követ azt írta róla, hogy

ügyes, értelmes ember, a kitl többet lehet várni, mint eldjétl, mivel nincs annyira a

A

magyarok

iránt

papok hatalmában, mint az

azonban elfogultan

ben nehezítette a béke

itélt,

volt.

mi nagy mérték-

helyreállítását.

Mellette egész seregét látjuk azon német minisztereknek,

a kik részint egyes szaktanácsok élén állottak, részint pedig egyes tartományok képviseli gyanánt szerepeltek. Ott volt a régiek közül gróf Harrach, a ki Lipót császár korában, mint

fudvarmester, épen nem nagy rokonszenvet tanúsított Magyarország iránt továbbá gr. Ottingen, a császári udvari tanács ;

U.

o. 80.

\/

ITO^-KI POZSONYI OR.SZÁGOTÜLÉS tARTKSETÉIIE/..

7

elnöke, ts gr. MansfeJd, Lipót császárnak egykori kanczellárja

I.obkovicz herczeg és

Ott voltak:

füudvarmesterei kanczellár volt,

Thnrn

grót",

a császárn<'

Bucelini gróf államtanácsos, a ki eddig udvari

;

s

a kinek helyébe most két udvari kanczellár

m. gr. >^'inzenclorf és báró iSeilern. Mind a kett kivál('> tehetség férfiú csakhogy amaz szelid és a magyarok iránt is méltányos gondolkodású, míg emez, kivált a felkel magyarok iránt, ellenséges indulattal viseltet, türelmetlen természet férfiú volt. A magyar ügyekben, az összes

jött

egyszerre,

ú.

:

:

német miniszterek között, egyedül ez bírt némi tájékozottsággal. Részt vett még Lipót korában a béketanácskozásokban, a hol rendesen kihívólag viselte magát.

A selmeczi tanács-

urának, a miért kozmány lefolyásáról hamis jelentést Rákóczy érzékenyen panaszkodik leveleiben. Minden alkalommal hevesen kikelt a »lázadók« ellen, és semmit sem akart hallani az azok által követelt külföldi garancziáról. Mindig tett

ügy

szerepelt,

mint a császári tekintély védelmezje. Talán

benne Lipót annyira, hogy még végrendeletét is vele irattá meg. A jezsuitáknak nem volt nagyobb bámulója, mint b. Seilern, a ki a békealkudozások föltételeit rendesen azoknak elleges bírálata alá bocsátotta. ^) Általában olyan

ezért

bízott

jó jezsuitának tartották, mint akár atyát. p]zt

méltán rosszalta Eiujen herczeg

tanácsában

is

is,

híres la Chaise

a ki az új király

megtartotta a haditanács elnökségét

ségben alelníik-társával, tett

magát a

gr.

;

s e

min-

Herbersteinnal nagy szolgálatokat

urának. Minthogy Magyarországot Bécsben fegyverrel

meghódított tartománynak tekintették,

az

összes

magyar

ügyek a haditanács hatáskörébe utaltattak; hol leginkább és Tkiel hadügyi referens-

Eugen berezegnek, mint elnöknek, nek javaslatai fogadtattak

A

régiek közül

el.

megmaradtak még

az új király tanácsá-

ban, mint Lipótnak régi bizalmas emberei, Dietrichstdn Fülö[) gróf, és

Dietrich.itein herczeg,

mint flovászmester, továbbá

Martinitz gróf, Lipótnak volt udvari marsallja, és Líc^fensíem

Ádám

Gróf ember Stahrenhercj

herczeg, mint a birodalom leggazdagabb embere.

Windisf/rafz hasonlóképen ')

régi

udvari

Stepuey levele Haiiey miniszterhez

Archiv. Rakúczianum

II. 35. 109. és 69.

1.

17<>,-,.

f.O.r.

_'><.

Siiii.inyi K.

!

:

ZMLINS/KV MIIIALV. 'Dautson grófot úgy tekintették, mint nagy

gróffal együtt.

magyar ügyeket, magyar ügyek feletti

tapasztalásu férfiút, a ki némileg ismeri a lévén alkalma

nem

egyszer jelen lehetni a

tanácskozásokban.

Kevésbbé

Most

nagy

Az

egyes

kanczellári

tartományokban

tagjai voltak az új kabinetnek

Gr. Tschernin

f

czímet

nyert.

Waldstein udvari marchall.

ismeretes volt gr.

viselt

hivataluknál

fogva

még a következk

várgróf, mint cseh alkirály.

Gr. Kinsky, Csehország nagy kanczellárja.

Wratislav cseh alkanczellár, a ki azeltt Bajor-

Gr.

ország kormányzója

és

volt,

a ki a Rákóczy-féle forradalom-

ban a békealkudozásokban tevékeny részt vett. Mint a jezsuiták nagy tisztelje, nem szerette a külföldi protestáns hatalmak követeit, a kik következetesen

az

állami

ügyekre.

sokalták a klérus befolyását

Mellette szerepelt, mint cseh miniszter '

Sternherg Venczel gróf.

Gr. Traun, birodalmi marchall, az alsó-ausztriai nemesség

feje,

gyakran fordult meg hazánkban,

leges országgyléseken

nem

ben tanúsított ügyességet

és a felvidéki rész-

egyszer kényes természet ügyek-

és igazság iránti szeretetet.

Gr. Wels, alsó Ausztria kormányzója, képviselte tarto-

mányát Eggenbevíj Siegfried herczeggel, a ki az ausztriai tanács igazgatója volt. Hasonló állásban maradt Lambeiuj továbbá Lichtensteiii József, fels Ausztria kormányzója ;

Antal berezeg, a spanyol király bécsi minisztere, ki mellett Moles berezeg tartotta

Az u. m.

Grimani

:

érsek, és

fel

egyházat négy

a spanyol udvarral való levelezést.

férfiú képviselte

kardinalis,

Lamberg

a minisztériumban,

kardinalis, regensburgi

Kollonks esztergomi bibornokérsek,

magyarországi nagykanczellári méltóságot

ki egyúttal a

is viselte,

és végre

Ágost szász berezeg, gyri püspök és a királyné megbízottja, majd az esztergomi bibornok-érsek helyettese és Zeitz

Ezen két utóbb nevezett

Magyarország érdekeinek képviseletére lett volna hivatva berezeg Eszterhdzy Pál nádorral egyetemben, a ki a 34 miniszter és államtanácsos között egyetlen magyar ember volt Már ezen körülmény is elegend annak megvilágosítá-

utódja.

sára,

hogy miért nem

férfiú

lehetett a bécsi

udvarban érvényt

sze-

A/ 1708-Kl POZSONYI

ORSZÁGGYLÉS TÖRTÉNETÉHEZ.

'

luagyar törvényeknek, és miért kellett kudarczot vallania minden békekísérletnek, mely a két egymással harczolú (-rzékfél között annyiszor megkezdetett. Hogy a nádor kell lezni a

kel bírt az alkotmányos

tormák

iránt, és

hogy a királyt nem

egyszer figyelmeztette a törvények szigorú megtartására, arról tanúbizonyságot tesznek az ö hivatalos fölterjesztései és

De ezeknek liatástalansága hizonyítja azt is, nem bírt nagynev eldjének, a Bethlen korában szerep-

könyörgései.

hogy

Eszterházy Miklósnak erélyességével és hatalmával. az utat és módot a megzavart béke helyreállítáKereste magyarázta sára javasolta is az országgylés összehívását

lett gr.

;

:

alapvonásait, de azok nem is kollégáinak a magyar alkotmány Hiába volt, nádori tanácsait. sem oktatásait, jogadták be sem között közbenkirálya és nemzet fogva, a magyar állásánál

az

járó,

jezsuiták

nem

ö fölterjesztései rendesen b. Seilern és ez által a békealkudozások vezetését birálata alá kerültek.

A

reá,

hanem Széchényi Pál

tanácsosoki-a bízták.

nem

az

A

józan nézetei,

kalocsai érsekre és a német

Magyarországot illet kérdésekben

hanem idegen miniszterek

szeszélyei,

fondor papok

cselszödicsvágyó durva tábornokok érdekei és de vényei döntöttek. Eszterházy nádor érezte mellztetését tekintélyét tényleg volt ereje arra, hogy" hivatalos ;

nem

helyreállítsa.

Ezt fogjuk

látni az

merült tárgyalásoknál

országgylés elkészítése körül

fel-

is.

II,

A

nádor megkezdett békealkudozások eredménytelenek maradtak. — A összehíváBécsbe szorult magyar furak kivánják az országgylés Az országgylésen kívül megorvosolható sérelmek pontjai.

és a sát.

—

—

Alkotmány-magyarázatok a német miniszterek számára. feletti

tanácskozás Bécsijén.

— A nádor

- A

újabb fülterjesztése.

négy pont

—

A

király

elleges tiltakozása az ónodi országg.ynilés ellen.

fentebbiekbl az az egy bizonyos, hogy az új bécsi kormány sem hajlammal, sem érzékkel nem bírt arra, hogy a

A

magyar ügyeket alkotmányos

úton, tehát országgylés össze-

ZSITilNSZKV MIIIALV.

Az

hívása által pr()l)álja megoldani.

kodott errl a nemzet

A

a kérdés: mikép gondol-

maga?

nemzet két részre levén szakadva, nem nyilváníthatta

A

közös akaratát.

Rákóczyhoz csatlakozott rész a szécsényi ki, hogy Józseffel haj-

országgylésen közakarattal jelentette landó kibékülni,

s

a fejedelmet felhatalmazta a békealkudozá-

sok megkezdésére.

nem

A

Józsefhez híven ragaszkodó magyarok

nyilatkozhattak, mert a király

nem

nyújtott nekik

módot

hogy országgylésileg fejezhessék ki óhajtásukat. Ez a körülmény csak megersítéséül szolgált annak, a mit Rákóczy a mozgalom kezdetétl fogva mindig állított, hogy tudniillik a bécsi kormány nem szinte l)arátja a békének hogy nem a arra,

;

nemzet akarata

és

törvénye,

hanem

saját korlátlan hatalmá-

nak érdeke vezérli elhatározásaiban. Az európai háború esélyei azonban mégis rákényszerítették, hogy ha nem is az ország-

gylés rendeletébl, de legalább zett

abba

óvatosságból,

St

Rákóczyval a békealkudozásokat.

megkezdje

nagynehezen beleegye-

hogy a külföldi hatalmak járhassanak közben a De mert a Rákóczy

is,

magyarországi béke helyreállításában

!

részérl felhozott sérelmi pontok közt oly lényeges kérdések vettettek

föl,

melyekhez sem az idegen mediatorok, sem a többi

osztrák miniszterek

hatalmának dékának

nem

eltörlése, az

értették

visszaállítása, az idegen

függetlenítése,

;

mivel az örökös királyság

aranybulla eltörölt elleutállási zára-

katonaság

kivitetése,

Erdély

a nádori és kanczelláriai hivatalok régi tekin-

télyének visszaállítása, a vallás szabad gyakorlatának biztosítása, s általában a kir.

hitlevél

pontjainak meghatározása

kizárólag az országos rendek hatásköréhez tartozott

;

és mivel

végre Rákóczy következetesen ragaszkodott azon kívánságához,

hogy a netán létrehozandó békepontok megtartásáért a

külföldi

hatalmak jótállása elfogadtassék

:

mindezeknél fogva

a nagyszoml)ati tanácskozmányok eredménytelenek maradtak.

A látták

magyar furak vérz

nádor, és a veletartó

a

békealku

fonalának

megszakítását

inkább, mert úgy voltak

meggyzdve, hogy

nak legnagyobb része

olyan,

annyival

is

a sérelmi pontok-

melyeknek orvoslását

—

bár

magok is már többször sürgették az udvarnál. nádor nem sznt meg könyörögni ö felségénél, hogy hívja

hiába

A

— k

;

szívvel

;.

;

:

; :

AZ 1708-Kl POZSONYI

ORSZÁGGYLÉS

Össze az országgylést, mint a elintézni a

még

;

:

liol

irtRTÉNETÉSHEZ.

egyedül

fenforgi) nehézségeket.

lehet

II

helyesen

Társainak hozzájáru-

lásával és helyeslésével kijelölte azokat a sérelmeket, melyek

csak is egyetemes országgylésen orvosolhatók meg és azokat, melyek országgylés nélkül is, királyi hatalommal megszüntethetök. Ez utóbbiakat 18 pontban foglalta össze azon kéréssel,

hogy elleges tárgyalás czéljából a miniszterekkel

is

közölni kegyeskedjék.

Valóban csodálkozni lehet fölötte, hogy niég az oly szemmel látható és kézzel fogható sérelmek megszüntetéseért azokban is, ennyit kellett a nádornak könyörögnie. Nem volt egyéb kérés, mint hogy az ország törvényei végrehajtassanak, íme röviden összefoglalva tartalmuk 1

vét

hogy a királyi rendeletek

császári

tessenek 2.

fbb

és

és országos törvények ellen

kisebb hivatalnokok példásan büntet-

;

hogy a király az országban

lakjék, az törvényes és

jogos kívánság 3.

hogy az országgylés tartására vonatkozó törvényt

megtartsa 4.

felsége

hogy a magyar ügyek nem a hadi

és udvari

kamarai,

vagy más idegen, hanem egyedül magyar tanácsosok

által

intéztessenek, a törvények értelme szerint 5.

hogy a rendes

és rendkívüli

törvényszékek idöröl-idore

összehivassanak, és a törvénykezés semraiképen

meg

ne akasz-

tassék

hogy az egyházi javak, melyek a törvények ellenére idegeneknek és alkalmatlan személyeknek a l)elföldiek rovására adattak, hazai alkalmas fértiaknak adassanak úgy, a 6.

mint a törvény rendeli

;

az ágostai és helvét hitvallású evan-

gélikusok ügye pedig a legújabb törvények alapján a legközelebb tartandó országgylésig háborítatlanul hagyassék; 7.

hogy a nádori hivatal régi tekintélye tényleg

vissza-

állíttassék, és megtartassék

hogy a szabad kir. városok szabadságaikl)an és kiváltságaikban megtartassanak 9. hogy a magyar kamarák, melyek törvényellenesen 8.

összekapcsoltattak az udvari kamarával, ettl függetleníttes-

;

1

;

;;

;

;

:

;

;

ZSILINSZKY MIHÁLY.

2

senek,

beiiszülött eliiük állíttassák élére, és a tanácsosok

s

száma megszoríttassék elbbi állapotára helyeztessék

fölösleges

10. liogy a sókereskeclés vissza, s a só

ára rendeletileg leszállítassék

hogy az országos f és kisebb hivatalok ne idegenekre, hanem belföldiekre ruháztassanak 12. hogy az ö felsége által megersített adómérséklés .11.

jövre egyedül az országgyléstl függjön hogy mindaz, a mi a töröktl

13.

visszafoglaltatott, a

szent koronához csatoltassék és az ott törvénytelenül állított

hivatalok a neoaquistica commissióval együtt

megsznjön

;

a

törvényellenes eljárások állítassanak be és a birtokok elöbbeni

birtokosaiknak azonnal visszaadassanak, felmaradván a fiscus

számára a törvényes út követése 14. hogy egyéb bizottsági

és

delegált

bíróságok

és

dikasterialis küldöttségek soha ne szerveztessenek 1

hogy az idegenek számára

5.

sok és az udvari kamara 16.

általi

tett

birtok-adományozá-

eladások érvénytelenek legyenek

hogy a kanczelláriának régi tekintélye

visszaállíttas-

sék és fentartassék 17.

vissza

;

hogy a jászok

úgyszintén

és

kunok

kiváltságai megtartassanak 18. hogy a

A

régi állapotba helyeztessenek

a hajduvárosok és ;

más eljogos helyek

végre

korona királyi haszonvételei visszaállíttassanak.

gondoskodtak, hogy az idegen kormány felvilágosíttassék arra nézve, hogy a magyarországi mozgalmat nem lehet az összes magyar rendeknek tulajdonítani. Azt kellett kimutatniok, hogy azt

nádor

miniszterekbl

és társai arról is álló

csak néhány elégületlen úr kezdte, a kikhez aztán némelyek részint fegyveres

er

által kényszeríttetve, részint bizonytalan

szabadsági remények által kecsegtetve, csatlakoztak.

mint

illik

E czélból,

egy oly kormány részére, mely a reá bízott ország

alkotmányának még csak alapvonásait sem ismeri, a követ-

kez magyarázatokat

csatolták fölterjesztésökhöz

hogy Magyarországban négy rend van, ú. m a fpapok, a mágnások, a vármegyék és kir. városok nemesei. Ezek képezik törvény szerint az ország négy rendjét, melyeket az 1608-ki 1.

koronázás utáni

:

1. t.

ez.

világosan elszámlál, mint olyano-

:

AZ 170f<-KI Í'OZSANYI ORSzAfKJYÍI.ks TÖRTÉNETEMÉ/. kiit,

melyek

1 .{

kíjzországgyíílésekn* nu-gliivatiiiik, választják,

:i

beiktatják és uiegkoioiiiizzák a királyt, alkotják a kiiiily meg-

ersítésével és

a

a tíirvényeket,

királvi

ügyei

s

általában közuiegegyezésökkel

lioz/.íj.írul.íssMl

(líintt'iu'k

.i/

í>r^/n'j

<",s;«;zes

felett •2.

hogy ezen négy rend között, hivatásánál fogva, a

vilá-

giaknál magasahl) méltóságot visel papi rend az els, melyhez az érsekek, püspökök, prelatusok, apátok, prépostok és

egyéb egyházi személyek tartoznak ország furai

(barones Regni),

minisztereinek

tekintetnek,

álló,

a

azután következnek az

különben

kik

király

a

az ország legfbb

elfoglalják

Ezeknek külön üléseik vannak

hivatalait.

tatnak

s

;

;

hozzájok számít-

a nádor, az országbíró, a kiráhi udvarmester, ajtón-

:

konyha- és pincze-

lovász,

és

curiamesterek

;

úgyszintén

Trencsén- és Pozsony-vármegyék fispánjai, továbbá a mágnások,

mink

a vármegyék fispánjai, a grófok és bárók méltó-

ságuknál fogva képezik a második rendet.

A

harmadik rendet

képezi a nemesség, a negyediket pedig a szabad királyi városok,

melyeknek szavazataik nem számuknál, de értéköknél

fogva érvényesülnek az

országgylésen, oly

formán, hogy

elébb mindent a két els rend Ítélete alá bocsátanak,

nak hozzájárulásával határoznak, de

e

s

azok-

nélkül semmi sem

érvényes.

Ezeknek elrebocsátása mellett azt mondják, hogy ha a jelenlegi mozgalom követinek számát ezen rendi szempontb('»l veszik, napnál világosabbá válik, hogy az ország rendéinek számra és súlyra nézve jelentékenyen nagyobb része a király hsége mellett maradt ennélfogva a mozgalmat nem lehet ;

általánosságban ezeknek tulajdonítani, talanság illetni.

azt

az

Kitnik

egész

s

a legnagyol)b igaz-

nemzetet infámis rebbelió vádjával

úgymond

-

ezekbl, hogy az ország dol-

gaiban tanácskozási és határozási joggal bíró négy országos rendnek nagyobb része, és így Magyarországnak többsége

mozgalom vezetivel és különösen azoknak törvénytelen és vakraer eljárásával hogy sokan épen e miatt, mivel azoknak nézetével nem egyeztek, velk

ellentétben

áll

a jelen

;

együtt fegyvert fogni

nem

akartak, összes javaiktól megfosz-

tattak, sokan pedig a császár egyéb szomszédos tartományaiba

;

:

;

ZSIIJNSZKV MIHÁLY.

14

menekülve, nyomorban tengetik életöket, míg mások, némely váraikban, melyek ellenséges

még meg nem adták magokat, mindenfell

fegyverektl körülvéve, a legnagyobb szükség és

éhség szenvedésére kényszeríttetnek.

Hogy mindezek igazságát kétségen kívül helyezzék, hsége mellett maradt országos rendek

csatolják a király

névjegyzékét, mely az összehivando országgylésen megjelent

rendek névsorával majdnem teljesen egyez.

Idközben

^)

szerencsével folyt a háború,

változ(')

s

kóczy, a franczia udvar biztatására, komoly lépéseket

arra nézve, hogy a magyar trónt üresnek jelentse 1707. május elsejére ki

Ez

A

megtette

is

ki,

Rátesz

e czélból

hirdeté az ónodi országgylést!

hatását

a

kormánykörökben

bécsi

József pártján lév magyar furak,

s

is.

köztök az új eszter-

gomi bibornokérsek Keresztély Ágost szász berezeg is, mindent elkövettek, hogy az ónodi országgylés eltt a béke létrehozására és az oly régóta hiába sürgetett országgylés összehívására nézve valami határozó lépés történjék. Kérésökre a

hogy magyar hívei Bécsben

király végre megegyezett abban,

összejvén, tanácskozzanak a felett, s

még függben maradt négy pont

mondjanak véleményt a további teendkre

Az összegylteknek

nem

neveit

ismerjük.

nézve.

A

nádor az

ezek által megállapított »Opinio« bevezetésében csak annyit

mond, hogy a magyar udvari kanczellária útján azokat a

magyar tanácsosokat hívta össze, a kik Bécshez közelebb Hogy »nem csekély számban* és g3^orsan jelentek

laknak.

meg, azt szintén ez irat bevezetésél)en volt az esztergomi bibornok-érsek és

tudjuk

meg. Jelen

néhány bécsi miniszter.

Tanácskoztak a béke helyreállításának módjáról, hazafiaknak kibékítésérl.

genült

és az elide-

Pontonkint elvették az

ellenfél által legkényesebbnek kijelölt kívánságokat, melyek a következkben foglalhatók össze 1. hogy a külhatalmak garantiája elfogadtassék 2. hogy Erdély külön fejedelemség legyen ')

intestiuis

Regestrum Statuuui

Sunm Clementissimum cedendi

et

Ordinum Eegni Hungáriáé sub modernis

tumultibus in debita erga legitimum

modum

Regem

et

Duum Dnum

persistentium et tunmltantium temerarium pvo-

aspirantinm.

Fanda

et

Nef.

Nemz.

Miiz.

:;

1708-Kl

\7.

OKS/AlU;VÜLÉS TÖUrkNRTKUKZ.

l'O/.SONYI

') I

katonaság kivezettessék az országból

.{.

liogy az idegen

4.

hogy a vallás-szabadság

A

nádor, hangsúlyozásával annak, hogy c pontok tárgya-

biztosíttassék.

lásánál a közbékc érdeke, az ország tíirvénye és alkotmánya szolgált

melyeknek figyelembe

zsin<'irnu''rtékül,

következkben adták el egyhangú véleményökel I.

A

küliiatalmak

nézetüknek adtak

garantiájára

kifejezést,

és királyai

hitlevelek által ])iztosíták egymást,

valók királyaik esküvel

nak

:

is

.1

azon

vonatkoz<'»lag

»ámbár a küliiatalmak

hogy

kezességének közbejötte sérteni látszik

miután eddigelé a nemzet

vi'tclf'vcl :

a királyi tekintélyt,

is

magok illend

s

közt, koronázási is,

hogy az

alatt-

pecsételt szavának teljes hitelt adja-

mivel azonban a szövetséges rendek épen e hitleveleket

támadják meg,

hogy ezen

hitlevelek,

szabadságok

;

állítják,

az általok biztosított országos jogok,

s

id

szerzdések

és

mind iratban azt

szóval,

hogy azoknak már

gültek,

pontja

mind él

s

meggyen-

folytával annyira

alig

hogy a mit a király szentül

meg valamelyik

tartatott igért

is,

miniszterei s kor-

annak végrehajtását meggátolták e miatt aztán oly bizalmatlanság támadt az országlakosokban, hogy egy újabb békeszerzdésben is csak úgy nyugodhatnak meg, mány-testületei

;

ha azért küliiatalmak

kezeskednek

is

inkább elfogadhatónak vélik

kezességet annál

e

:

és tanácsolják

felsége hívei,

minthogy ez különben sem példátlan újság a nemzet történetél)en,

A

ugyanis, nemcsak a

bécsi békekötés alkalmával

szomszéd tartományok, hanem Ferdinánd fherczeg, akkoron Stiria és Karintia független fejedelme is kezeskedtek a szer-

zdés

megtartásáért.

1618-ban, pápa,

midn

a felséges

a spanyol,

s

is

van

ennek

Udvar Bethlen Gábornak a római és

királyok

lengyel

hogy az a

más az akkoron fölöslegest, nem

kimaradt,

példája

világosabb

franczia

önkényt megajánlotta,

nem

Még

kezességét

vele kíitött liékébl

oka, mint sürgette.

hogy azt

mégis

B(!thlen,

mint

Mivel pedig jelenleg a

szövetséges rendek bizalmatlansága oly nagy, hogy e kezesség nélkül szerzdni egyáltalán

nem akarnak

készebbek magokkal együtt a hazát könyíirögnek tehát

a békéért

is

h

ezen

tanácsosai

is

;

s

kétségbeestíikben

végveszélybe dönteni

felsége (iltt,

áldozatot, melytl

hozná meg

végnapjaiban

ni.ir

/.SILINSZKV MIHÁI.V.

] ()

császár sem volt idegen,

IjC'opold

alku tárgyául ismert

s

melyet

maga

ö felsége

is

el.

Erdélyt illetleg ügy vélekedtek a kir. tanácsosok, tartomány a törvények szerint elválhatatlan ugyan

IT.

hogy a

e

magyar

tása

is

koronát<')l

ebhl nem

de

;

1595-l)en Báthoryval

az l<)()6-han Bocskayval kötött szerz-

s

Ezeknél fogva kénytelenek

dések.

ország

következik, hogy igazga-

közvetlen a király kezél)en legyen. Bizonyítják ezt az

törvényeivel

jogaira nézve sérelmes császár, a

kir.

s

is

is

hogy

kijelenteni,

az

hitlevelekkel ellenkez, a korona

azon oklevél, mely szerint a boldogult

magyar országtanács tudta

s

beleegyezése nélkül,

szabályozta Erdély jelenlegi állapotát. Mivel azonban Leopold a szabad

fej edelem- választást

oklevelileg megersítette, s az

erdélyiek valamint akkor csak e föltétel alatt hajlottak hozzá,

ügy azt most

a

magyar szövetséges rendekkel együtt fentartani sem lehet. Oda kellene mindazál-

kívánják, mellzni azt most tal

az

fordítani

ügyet,

mi nem volna

lehetetlen,

hogy az

már különben is megválasztott fejedelmet fogadják el, vagy válaszszák meg újonnan, ki azután, vagy — ha t az erdélyiek befogadni nem akarnák egy más választandó fejedelem is, a király iránti hségeskü mellett Erdélyt régi határaiban, a részek nélkül erdélyiek

Apafy Mihályt, az

általok egykor

—

kormányozza. III. Mi a szövetséges rendek azon kívánságát nézi, hogy az idegen hadak kivezettessenek, arra nézve odajárul a

tanácsosok véleménye, hogy az országnak, a kereszténység e védfalának, biztosságát a törvényekkel megegyeztetve, mihelyt

a béke helyre

áll,

a mezei katonaság az országból,

magánosok váraiban

és belföldi

úgy a

városokban lév rségek

is,

mint már szükségtelenek, valóban kivezettessenek a határszéli várakban mindazáltal idegen hadak is maradhatnak, de ;

a

magyarokkal

parancsa

alatt,

egyenl

A

számban fkapitányságok

és is

magyar kapitányok az ország belsejébl

szintén a határszélekre tétessenek át oly formán, mint a többi

örökös tartományokban

IV.

A

is

divatozik.

vallásügy tekintetében végre, minthogy az utolsó

soproni és pozsonyi országgyléseken a protestánsoknak, a kath.

vallás kisebbségével

is

elég szabadság engedtetett, a

AZ iTnS-KI roZSONYT ORSZAoGYClKS TrmTKNRTfeHR/

17

mennyiben

e gylések törvényei pontos végrehajtást nem nyertek volna, azok az illet felekezetek megnyugtatására teljesen

foganatba

tétessenek;

zavargás ideje alatt hivatalaiktól

a

elmozdított egyének visszahelyeztessenek

erszakkal

még ezek

protestánsok netalán

országgylésen tárgyaltassék,

meg

értelme

is

rozatait

illeti,

semmit sem

tett

A

hol

A

fog határozta tui.

mit a

kivánnának, az a

jöv

a

igazi

földesúri jog

mi a szécsényi gylés hatá-

azokra nézve, mivel ö felsége eltt ismeretlenek, nyilvánítani, legfeljebb

kell

»Es ezek azok

h

felett

a

egyetemes országgylésen azok Felséged

a katholiknsok által

;

templomok visszaadassanak.

elfoglalt

is

hogy a

azt,

jöv

tárgyaltathatnak.

— úgymond

—

a nádori felirat

miket

tanácsosai a felkeltektl sarkalatosaknak tekin-

négy pontra nézve általam közmegegyezéssel

s

alázatosan

elterjeszteni kívántak, könyörögvén Felséged eltt

ezekre mennél elébb kegyelmes határozatát,

tandó biztosai

által

s

adná

:

ki

e végre utasí-

tudatná azt méij az ónodi gylés eltt a

szövetségesek fbbjeivel

hogy ket mennél elbb a béke-

is.

alku újabb megkezdésére lehessen indítani

visszatartóztatni

s

minden veszélyes szándékoktól, melyekre ket a kétségbeesés ragadhatná hogy ekkép, dics eldei példája szerint, kik a mozgalmakat mindig szelidebb eszközökkel igyekeztek meg;

sóvár szívvel

szüntetni, a

békét helyre állítván,

<')hajtott

e

sokat szenvedett haza Ínséges nyomorából valahára megnyu-

godhassak,

s

erejét összeszedhesse.*

A

bécsi

maga megfogyatkozott

Felséged szolgálatára a

kormány

és bölcseséget a

^)

ezúttal

sem mutatott kell mérsékletet

veszély elhárítására czélzó eszközök megvá-

lasztásában. Mint rendesen, úgy most

jében bizakodott,

eltérbe

s

Ezt látva a nádor,

új

felsége eltt,

meg

új fölterjesztésekkel kívánta

hogy az országban dúló egyenet-

voltaképen a törvényeknek

')

Opiiiiii Priiicipis Palatiiii

NViiiz Mú;;.

li-v.

V.

."..

lábbal

való

taposásából

ac >Iati:naf mii ViViiiiain convncatoruiu

in uriliiif a
W.

a fegyver szerencsé-

tolta a királyi tekintély sérthetetlenségét.

bebizonyítani lenség

is

a királynak adott tanácsaiban mindenkor

Horváth M. VT.

köt.

TUD. AKAIi. ÉKTEK. A TÖKT. TUD. KÖR.

Famla et Xefaiula 461—464. I. .

.

93.

.

XIII. K.

1 1

.

SZ.

•

.!

sz.

l

ZSll.lNSZKY MIIIÁI.V.

ered, és liogy azt egyedül a törvénytisztelet és

országgylés

egybehívása által lehet lecsendesíteni. 1707. márcz. 25-kén elterjesztést tett ö felségének a

további

béketárgyalások

országgylés

az

és

folytatására

összehívására nézve.

Hivatkozik arra, hogy ö felsége tanácsosai már ismételten tanácskoztak az összehívott li

hogy

ben, és

e részben

gyltek véleményét

:

magyarokkal a béke ügyé-

nem régen be

is

nyújtotta az egybe-

de hogy a békeügy minél könnyebben

elmozdíttassék, és hogy az elégületlenek ne kovácsolhassanak líj

fegyvert abból, hogy a törvények és királyi diplomák a

király által

meg nem

tartatnak, szükségesnek véli

felségének

némely hathatós reraediumokat ajánlani. Teszi ezt azért

is,

mert ezzel a tanácskozók egyenesen megbízták. Emlékezteti arra, miszerint megboldogult édes atyja megígérte volt,

nem

legközelebb tartandó országgylésig adót kiróni

ugyanezt ígérte József király

;

is

hogy

fog a nemzetre

trónralépte

alkal-

mával azon resolutiójában, mely az elégületlenek között kihirdettetett, és

melyben biztosította a nemzetet, hogy az

ország szabadságait, kiváltságait és törvényeit szerint sértetlenül fogja megtartani. kell tapasztalni, ;

és a

kir. hitlevele

De naponként

hogy az ilyen királyi

nak meg st ellenkezleg az is, melyek hívek maradtak

hanem a

is

l)iztosítások

fájdalmasan

nem

tartat-

történik, hogy az olyan vidékek

felségéhez,

király katonasága által

is

nemcsak az

ellenség,

kegyetlenül pusztíttatnak

nép kiállhatatlan adózással terheltetik. így Vasvárme-

gyében, a melynek alig fele szabadíttatott ki az ellenség kezé-

bl, 25969 ember ellenség,

Kszeg

és

lószám szerint kivetett portio,

és

úgy az

mint barát által annyiszor kifosztott és elhamvasztott városától 782 portió lett a Babutin-féle katonaság által

a legsúlyosabb katonai végrehajtás által kizsarolva. Ugyanez történik Sopron, Mosón,

Gyr

melyeknek hasonlóképen csak a hol a katonai biztosok

—

kanczellária engedélye nélkül

men

adót vetettek

nem egészen és

ki.

és

Komárom

vármegyékben,

kis része biztos az ellenségtl,

a király

—

a

téli

í^em különben

és a

magyar udvari

tartáson kívül ezrekre

áll

a dolog a most majd-

lev Pozsonyvármegyében, Pozsony városában, hol 868 portió természetben, vagy az ellenség kezében

ii"--Kl ro/xiN^i

A/.

I

annak me^'feldü összegben

.|:s/, viiii

VI I.KS

r<>K IKNKIKIIK/..

1

'.t

követeltetik. M;ir pedig a folytonos

terhek által nyomott Pozsony városa ezen mozgalom kezdete óta töbl), mint 25 ezer forintra riígó adót fizetett, ö felsége szolgálatában fizetni.

hajlandi'i

megyt'k

nigct

is

akkor azt tapasztaljnk, hogy a könnyen

4o,(»()o

portió mellett sokkal több terhet kell viselniök,

mint a mennyit békésebb idben

Hasonló eljárást tapasztalt

Gyr

állandóan hívek maradtak

küls

tovább

a nevezett vár-

vidékére a hadi biztosok által kivetett ad»'»összeget

összesziimítjiik,

frtra

Ha

s

Magyarország viselt. vármegye és városai, melyek fél

felségéhez, s a kiknek e miatt

birtokaikat az ellenség elfoglalta, mind a mellett azon

ürügy

alatt,

hogy a várnak szükségletei vannak, folytonosan

exequáltatnak és kimeríttetnek

minél fogva a városok lakosai

;

addig, míg a fizethetés czéljából a katonaság czéljaira kölcsönvett összeget megfizetik, hosszú

tek ki önmagokra, melynek

idre

súlyos illetékeket vetet-

kezelését és beszedését a városi

hatóságtól a vár j)arancsnoka elvevén, e jogot

magának

köve-

teli.

Ezzel a városok és nemesek eljogait súlyosan megsér-

tette

;

mert az illetékek behajtásával a polgárok

házait megrohanja,

törvénytelenül

ket

elítéli,

és

nemesek

és cselédeiket elfogatja,

megidézi és

maga

kötelességé-

és az eljáróságot a

nek teljesítésében akadályozza, törvénytelen regálékat szed, ezekért a gyriek ily

még

csak panaszkodni sem mernek

panaszok emeltetnek a

parancsnokai ellen

is

szigeti

és

!

s

Épen

baranyai más várak

a kik tetszésök szerint vetnek ki úgy

;

természetbeli, mint pénzbeli adót a népre, és azt a zsaroló

rácz katonákkal oly pusztítás kiséretél)en hajtják be, hogy a nevezett két vármegyében alig van

végképen

el

nem

pusztult.

komáromi várparancsnok

már néhány

mely

falu,

Ugyanilyen panaszok vannak a

ellen

is,

a ki a szegény népet szintén

mindenféle terheltetéssel sújtja; újabban a mocsári bírót kell

ok nélkül rútul megverette. Ilyenekre mutatott a nádor, mint tényekre, annak magyarázatául,

hogy sokan a

donítanak,

közeitl

és

kir.

resolutióknak kevés értéket tulaj-

hogy ekkép kifosztatva és a megélhetés

megfosztva,

a

király

házokba fogadni nem akarják, nába

s

katonaságát

hanem

falujokba

inkál)b az

erdk

eszés

vado-

innét az ellenséghez menekülnek, honnét aztán nehéz 2*

;

:

Z.SILINSZICV MlllAhV.

20

ket

szövetséges

a

liogy

vezérei ezt felhasználják, az egyes példákat híveik-

magyarok

nek túlozva adják el, ersítik,

természetes,

Igen

visszetéríteni.

leikökben

s

s

ezzel híveiket

mindinkább magokhoz

l)izalmatlanságot

a

megersítik,

st

növelik.

Ehhez

járul,

hogy az Ausztriával határos magyarországi

helyek, városok és falvak gyakori ellenséges becsapások által

Hogy

háborgattatnak.

ö felsége szolgálatál)an való

íiz

mara-

dásukat és az isten jóvoltából a föld mívelése folytán nagy fáradsággal szerzett jövedelmöket, mely leginkább borból áll, az ellenség torka ellen biztosíthassák, boraikat a biztosabb ausztriai földre viszik jóbarátaikhoz.

De ebbl

is

az a vesze-

delem támadt, hogy az ausztriai rendek az ilyen borok visszamegtagadják,

vitelét

st

egyenesen lefoglalják, mi által meg-

élhetésök kétségessé tétetik.

Nem

mértékben van megsértve az ország törvénye

kis

és a királyi hitlevél az

által,

hogy De Prie határ-rgróf az

udvari kamarával oly egyezségre lépett, mely szerint Csák-

tornya és a Muraköz birtokát elcserélte a görög kamarának

egy más külföldi birtokával. vél sérelmével tett ezen cserét,

A

magyar törvény és kir. hitlea magyar földnek idegen ható-

ság alá ezen bocsátását és a szent koronától való elszakítását fájdalmas szívvel hallották az egybegylt rendek. legyen

is

e tény

koronától

nincs a szent

Bármint

kimagyarázva, hogy ez által a nevezett föld elszakítva,

csak más

birtokosnak

átadva, ott a példa a Zrinyi-Frangepán birtokoknál, melyek

hasonló

módon

és hasonló

görög kamarának,

s

ürügy

alatt adattak át

és biztosító levelek daczára, a szent koronától

elszakították.

ugyanazon

idöfolytáu, az ország törvényeinek ellenére

De különben

is

a nevezett

De

vakmer módon

Prie rgróf ellen

Muraközön fekv Légrád várrsége súlyos panaszt emel melyeknek részletes eladása után a rendek arra kérik a

felségét

hogy az eladott panaszokat, melyek ép oly érzékeny fel az ország törvényeinek, mint a mennyire

sérelmét tüntetik

gátolják az óhajtott béke létrejövetelét, királyi szívére venni

kegyeskedjék, és azoknak megszüntetése által a bajok forrását elzárni és egyúttal elrendelni méltóztassék azt

is,

hogy a

leg-

AZ 1708-KI I'OZSOSVI ORSZAOr.YÜt-ÉS TORTÉSKTKIIK/,.

21

minden .Mlószedés felfügges/hogy a gyriek által elointo önkényt ervel beszedett illetékek, mint az ország

közeléhl) taitaml('> (>rs/ág;gylésig

tessók

kiilíinösen i)edig,

;

majd

elvállalt,

tVílök

törvényei által örök

tessenek

a katonai

;

idre eltörölt adiuiemok, azonnal eltörölfnökök és várparancsnokok a nép elnyo-

másától, -a király tudtán kívül kirendelt hadi tanácsosok pedig

minden néven nevezend adókivetéstl

cs beszedéstl eltiltas-

sanak. Hiszen az országgylésileg meghatározott adó besze-

magyar udvari kanczellária szokta meghagyni a vármegyéknek hagyja meg azt is, hogy felségének biztosító dését a

;

nek

A

szigoruabban raegtartassék.

levele

fedezésérl,

a

természetbeli

katonaság szükségletei-

provision

akképen

kívül,

legyen gondoskodva, hogy a nép egyéb tartozásának legyen eleget tenni.

A

melyre most szükség nincs, egészen törültessék betöltése

a

jöv országgylésig

el,

elhalasztassék.

biztosság kedvéért Ausztriába vitt efféle

képes

is

most üresedésben lev geueralatus,

s

vagy annak

A

lefoglalt

ott

nagyobb borok az

elkobzástól fölmentessenek, és elbbeni birtokosaiknak

akadály nélkül visszaadassanak, hogy a szegény nép saját termését

kamara

szabadon használhassa és élvezhesse. és

De

Prie

rgróf pedig Muraköznek

elidegenítésétl együttesen eltiltassanak

;

s

további kezelése, mint hajdan, úgy most kanczelláriára

bizassék.

említett rgróffal

Ha

pedig

Az

udvari

törvényellenes

az illet birtoknak is

a magyar udvari

a légrádiak a többször

szemben kétségtelen jogaikba vissza nem

helyeztethetnének, azon esetben küldjön ki

felsége egy bizott-

ságot, mely ez ügyet megvizsgálja és a nádor s a hozzá csato-

landó más magyar tanácsosok eltt kérné, hogy azok jogai elismertessenek és a nevezett

rgróf további hatalmaskodás-

ban megakadályoztassák. ') Ezen nádori fölterjesztésnek

is

csak annyi haszna

volt,

mint a többinek.

A

bécsi

szövetségesek veszélyei

nem

minisztereket által

Ónodra

sem a múlt eseményei, sem a országgylés fenyeget

hívott

térítették le eddigi útjokról.

Ez utóbbiak

ellen-

súlyozásául áprilll-kén egy körlevelet bocsáttattak ki József ')

Eszterházy Pál nádor levele, Bécs,

Nelanda. Nemz. ilúz.

17(.i7.

márcz.

"20.

Fanda

et

;

ZSILINSZKY MIHÁLY.

22

melyben

által,

ez

-

miután a béke helyreállítására irányzott,

de sikertelen törekvéseit elszámlálta és

— arról vádolá Rákóczyt

annak tanácsosait, hogy a belháború szítogatása

magán-hasznukat

keresik.

»Es mivel

tani lehet,

hogy (Ónodra) kihirdetett gylésökben

tekintély

ellen

nemzetet

még nagyobb bajokba

az

összeesküdni

gylésen való

e

már

a

s

is

sokat

;

inti,

a

maga

csak

gyaní-

a királyi

is

szenvedett

bonyolítani szándékoznak*,

mindenkinek

megjelenést

megtiltja

is

megsemmi-

híveit álhatatosságra, a felkelket

megtérésre

annak, mint törvénytelennek határozatait eleve síti

által

— úgymond

míg kegyelmének

útjai

nyitva állanak, a makacsokat

fegyverei hatalmával és a felségsértkre kiszabott büntetéssel fenyegeti.

III.

— az el magát Ennek javaslatára

József országgj'lés összehívására határozza

—

érseknél elleges tanácskozás tartatik.

;

esztei'gomi

1708. febr.

29-kére Pozsonyba hivatnak a rendek.

Az Ezek

Ónodi országgylés tényei és határozatai ismeretesek.

teljesen

elszakították

az eddigi

alkudozások fonalát.

Józsefnek fegyverrel kellett megmutatnia, királyi trón

jogait

meg

nem

üres,

hanem hogy

bírja védelmezni.

kozás kibocsátásával egy és

Az

hogy a magyar

oly király ül l)enne, a ki

ónodi határozatok elleni

idben

fúvattak

a teljesen kimerült nép kelletlenül

tilta-

meg a harczi riadók,

ment a csata mezejére.

Általános volt a lehangoltság.

Ezt a hangulatot ügyesen használta ki a bécsi kormány. Elszedte a nádornak és a veletartó magyar tanácsosoknak a nemzet sérelmei orvoslására vonatkozó elterjesztéseit, és többé

nem

ellenezte az

országgylés összehívását.

meg nem gyzdnie, hogy a nemzet összehozására nincs más mód, mint ha az országgylés összehívása által tényleges tanúbizonyságát Józsefnek

is

lehetetlen volt

kétfelé szakadt

adja annak, hogy az ország törvényeit tiszteletben tartja

s

kész módot nyújtani arra, hogy a nemzet sérelmei alkotmányos úton megorvosoltassanak.

AZ 1708-KI POZSONYI ORSZÁQGYÜIifts TARTÉNETKIIEZ

Bécsi tanácsosai

tak

de részint

;

részint

arra

iictlig

most

iiK'f;

liozzií liü

nfhózségeket támasztot-

is

körteinek sürgetései, maradt magyar tVIurak kíinyörgésoi

kiillVtldi

liatalinak

hogy komolyan taiiácskoziis

Itírták,

min

a

a

úton és

2'?

tárgy;iv;í tegye azt,

eszközök által lehetne az egész nemzet

raily

bizalmát megnyerni? Számot kellett vetnie az egész Európjít

mozgásban tart() háború esélyeivel nem zárhatta el magát a Rákóczy által folytatott dimplomacziai tárgyalások azon lehet következményeinek gondolatától sem, hogy esetleg vagy ;

vagy a porosz király fia, vagy a gyzelmes svéd magyar trónra megbivatni Mi lenne akkor Magyarországból ? és mi lenne az ausztriai házból is, ha eseta bajor berezeg,

fog

király

a

!

Spanyolországot

leg

is

elvesztené ?

külföldön úgy, mint a hazában

is,

.

.

Rák()czy ügyének a

.

hatalmas támogatói voltak.

Ezt okvetlenül számításba kellett vennie akkor, mikor a kibontakozás felé vezet módokat és eszközöket mérlegelte. magyaMindenekeltt meg akarta hallgatni a hozzá

b

rok véleményét. Megbízta tehát az esztergomi bil)ornok érseket,

hogy a maga lakásán Pozsonyban hívja össze az ország kiválóbb furait,

s

országgylésen tárgyalandó kérdések

A

leg-

tanácskozzék velk a legközelebb tartandó fölött.

bibornok-érsek 1707. nov. 26-kán, mint elnök, ünne-

pélyes beszéddel üdvözölte a megjelenteket, vázolva elttök

az országban dúló egyenetlenségeket és az azokból származó szerencsétlenségeket, és kérve az ország üdvére czélzó tanácsaikat,

melyeknek alapján kellene aztán határozott javaslatot

tenni

felségének.

félremagyarázni

» Reméli

azon

tettét,

-

úgymond

hogy

—

- senki

mieltt

sem fogja felségének

kívánságához képest a spanyolországi hosszú útra indulna

—

értekezni akart a jelenlevkkel, hogy meghallgassa vélemé-

nyöket az

felségének adandó tanácsra nézve, melynek alap-

ján kellene az országban dúló pártviszály tüzét eloltani, és

úgy a király érdekét, mint a törvények megtartását, és az urak eljogainak védelmét is elmozdítani. a maga részérl mindent kész megtenni e czél tól

is.

Sajnálatát fejezi ki a

elérlietésére felett,

;

ezt kéri az urak-

hogy a nádor, levélben

adott válasza szerint, betegsége miatt

nem

jelenhetett

meg

e

24

MIHÁLY.

Z.S1L1N.SZKV

tanácskozmányl)an

noni kótli

;

hogy

;iz(»iil):ui,

;iz

is

szívesen

fogja az ország javát eluniozdítaiii.

Az egybegyltek

íigyeleiiimel hallgatták a

fpapi elnök-

nek ezen szavait hálás köszönetet mondtak neki az ország és ;

király ügyei iránt tanúsított jóakaratáért

ték ki a

felett,

elutazni,

midn

lenne

folytonos

;

sajnálatukat fejez-

hogy a király rendelete szerint kénytelen a nehéz viszonyok között oly nagy szükség jelenlétére.

De

ezen

nem

változtathatnak.

Azért fölkérték t, hogy elmenetele eltt, az ország nádorával, mint a király és ország közbenjárójával együtt, az alább követfelségénél elteralázatos véleményt és kérvényt

kezend

jeszteni, sürgetni és óhajtott czélra vezetni szíveskedjék.

Ugyanis az egybegylt rendek kivétel nélkül azon nézekifejezést, hogy mindenek eltt a törvényes

töknek adtak

úgy az egyházi, mint az

állapot állítandó helyre

állami,

úgy a

katonai, mint a közgazdasági ügyekben. Föl kell költeni és

meg

kell szilárdítani a lakosság lelkében a

iránti hitet

;

meg

kell

törvény tekintélye

gyzni a kételkedket

és az elégedetle-

neket arról, hogy a király kijelentett akaratának érvényt

is

tud szerezni, és hogy valóban tiszteletben kívánja tartani az ország alkotmányos jogait és törvényeit. fog megtörténhetni,

ha

felsége

Ez pedig csak úgy

Magyarország

és kapcsolt

részeinek összes karait és rendéit minél elbb, lehetleg ez év telén, országgylésre hívja össze.

lan szükségét a

gatták

következ indokokkal

Ennek

még

elodázhatat-

és törvényekkel

támo-

:

1.

hogy a dicsségesen uralkodó király megkoronázta-

tása alkalmával a rendeknek adott kir. hitlevelében arról biztosította az országot,

hogy a sérelmeket országlása kezdetén

hat hónap lefolyása alatt összehívandó országgylésen orvosolni fogja, és

boldog emlékezet atyjának halála után közvet-

lenül kiadott,

az ország összes rendéihez intézett és 1705.

május 14-kén Bécsben kelt kir. pátensében ugyancsak azon karoknak és rendeknek azon Ígéretet tette, hogy nem sokára országgylésre fogja ket összehívni, s ezt nemcsak az országban, de a szomszéd tartományokban kibocsátott több rendbeli leirataiban

is

ismételte;

st

a rault évben a bóketárgyalásokra

kiküldött teljhatalmú biztosai

is

több pontokba foglalt sérel-

:

AZ 1708-KI

elintézését az összeliivandt) országgylésre

halasztották, s erre ö felsége

is

hivatkozott

hogy ü felségének minden eldei,

2.

J

ORSZÁGGYLÉS TÓRTÉNETÉHKZ.

ru-,4,S<>NYI

meknek törvónyes

;

lioldog

kormányzá-

suk kezdetét országgylések által szokták volt megersíteni felségének lG87-ben,megkoronáztatása alkal-

továbbá, hogy

mával ünnepélyesen

tett

és törvénybe igtatott esküje világo-

jogaikl)an, szabad

san mondja, miszerint az országlakók az

ságaikban, kiváltságaikban, régi

-

birtokaikban és elfogadott

szokásaikban sértetlenül meg fognak tartatni, ez alatt természetesen az országgylés és a rendek közös megegyezése is értetik

ehhez járulnak

;

a régibb és újabb hazai törvények, jelesül Ulászló

3.

kir. III. decr. 1. trv-cz.

;

továbbá

16.S5: 49.,

49. trv.-czikkek, és a királyi hitlevél

1647:

154.,

1655:

második pontja, melyek

arról biztosítják a nemzetet, hogy az új király trónraléptéig

netán fölmerülend sérelmek mindjárt annak uralkodása kezdetén hat hónap alatt összehívandó

országgylésen fognak

megszüntettetni, úgy szintén, hogy azután minél gyakrabban,

mindenesetre

három

Minthogy pedig fogva

még

ez

össze

évenkint,

fog

országgylés

tartatni.

felségének uralkodása óta bármely oknál

nem

hivathatott, s a kir. hitlevél pedig azt

hogy az uralkodás három évének lefolyása eltt mindenesetre hivassék össze országgylés, tehát méltán várhatják, követeli,

hogy

felsége a rendek e részbeli kérését 4.

Nem

kell

letleneknek arra, hogy saját kir. hitlevelét

meg fogja hallgatni.

alkalmat adni az ellenfélnek és más elégüfelségét azzal

meg nem

vádolhassák, mikép

tartja, és a koronáztatása alkal-

mával országgylésileg megállapított eskü felel

meg, mi által a királyi tekintély

zóvá

válik.

is

föltételeinek

nem

föltételessé és ingado-

Ennek alapján

hogy az efféle ellenséges beszéd megszüntettessék, felvalamint hogy a letett eskü föltételei teljesíttessenek is, 5.

sége megindíthatja az országgylési tárgyalásokat.

Ezt kívánják a fentebb idézett törvények és kir. hitlevél megtartása, a törvénykezés és a legfbb királyi jog és tekintély megszilárdítása, azonkívül a jelen zavargás idején

vagy

máskép elidegenített és elvesztett királyi és országos jíivedelmek és koronajavak törvényes rendezése, a végvidék ellá-

ZSILINSZKY MTHÁT.Y.

26

tása és a közbéke és nyugalom biztosítása, és a netán közelg háború eltávolításáról s az ország véflelmérl idejekorán való intézkedés, az elnyomott igazság visszaállítása, mint a mely

nélkül országok fel

nem

állhatnak.

Mindezek az országgylés-

tl várják megszilárdulásukat és állandósításukat. 6. Ha az országgylés által a megigazítandók megiga zíttatnak és ha el)bl a törvényes király és ország jogainak megújítása következnék, akkor ez lenne a legjobli alkalom és ösztön arra, hogy az elidegenedett magyarok a tartozó hségre a hívek, kik kimerülten a

és tiszteletre visszahozassanak, és

megélhetés eszközeitl

is

megfosztatván, egyedül a jöv ország-

gylés eredményében reménykednek, megóvatnának a végs nyomortól és tönkrejutástól.

Az országgylés

7.

mozdítaná el, ha

szerencsés sikerét

felsége

nem kis mértékben

megboldogult atyjának azon reso-

lutiójára való tekintetbl, mely az adókivetést a

gylésig

felfüggeszti,

és az arra

jöv

ország-

megparancsolná, hogy a hségben maradt

visszatérend vármegyék kíméletesebben bánjanak

a szegény néppel

;

ezt látva az elpártolt

leg visszapártolnának,

megyék

míg ellenben az adóval

is

remélhet-

siíjtott

szegény-

htlenek kornemcsak azok számát fogja

ség megfosztatván a megélhetés eszközeitl, a

mánya

alá fog menekülni,

s

ezzel

hogy az ekkép elpártoltak panaszai és siránkozásai még azokat is elrettentik, és nyakasokká teszik,

szaporítani, de fél,

kik különben hajlandók lennének a tartozó

hség megtartására.

Látni való, hogy az egybegyltek helyes úton jártak,

midn

ezen pontokban a törvényes rend helyreállítását és az

országgylés összehívását javasolták kellett,

hogy

ezzel

még nem

tették

felségének.

De érezniök

meg mindazt,

a mi a vál-

ságos helyzet megszüntetésére okvetlenül szükséges volt. ellenfél vezérei sokkal

Az

kevesebb bizalommal viseltettek a bécsi

semhogy annak még legüdvösebb intézkedéseit is gyanúval ne szemlélték volna. Hogy e gyanút és bizalmatlanságot némileg enyhítsék, az egybegylt furak azt a kérdést Eákóczyt és híveit is megbeszélték, hogy miképen lehetne

kormány

iránt,

ezen javasolt országgylésben való részvétre bírni? szín alatt

nem akarták

Semmi

elismerni azt, mintha az ország kétfelé

volna szakadva. Józsefnek minduntalan azt bizonyítgatták,

!

AZ 1708-KI POZSONYI

ORSZÁGGYLÉS TÖRTÉNETÉHEZ.

hogy csak néhány elégületlen

21

távol a népet kirá-

foiír tartja

hogy a köznemesség hajlandó lenne a király

és

lyától,

:

országgylésen megjelenni. Azt akart;ik

összehivand('»

által

tehát,

hogy ezen országgylésre pártkülönhség nélkül, minden toür, minden vármegye és minden város meghivassék, tehát a szabadságért küzd szövetséges magyarok is. De hogyan és mikép y Ez volt a nagy kérdés Hosszas tanácskozás után végre abban állapodtak meg, hogy mivel

1.

báróknak

és

ország

az

törvényei

mágnásoknak személy

az

vármegyéknek, káptalanoknak és szabad követek általi képviseltetését rendelik ról az

1608.

jónak,

de

is,

császár

és

által,

is

el, s

találták,

hogy az elidegenedett

hanem együttesen valamely pátens

magyar királynak,

hívei

szolgálhat

általános

akarónak

;

hivassanak meg.

biztosítván

salvus

conductus

minden

I.

visszatérni

mellett

biztosítása

Akár megjelennek, akár nem,

megtartatik és oly formán, mint

képest

nem különben

elején található felhí-

amnesztiát

egyúttal

Zsigmond

kívánságához

Ferdinándnak szintén törvényeinek

vása,

a

ezek megliivatásá-

kiadott és az ö decretumának elején olvasható, I.

;

városoknak pedig

oly módon, mint a hívek, egyenkint

meg. Erre például

hivassanak

kir.

gondoskodik: ennél fogva nemcsak

nem ugyan

meghívó

királyi

által

trv.-cz.

szükségesnek

magyarok és

1.

fpapoknak,

összes

szerinti megjelenését

az országgylés

Ferdinánd korában

történt,

eredményre fog vezethetni. És mivel 2.

kételkedni lehet, hogy Rákóczy és

engedik-e az

efféle

Bercsényi meg-

felhivásnak híveik közötti kihirdetését, és

hogy különösen a vármegyék tudomást fognak-e róla venni felsége határozza el akár azt, hogy az e tekintetben beleegyezésével valamely híve a karok és rendek nevében

azokhoz kimenjen és a felhívás néhány példányát magával vivén,

az illetket az összehívott

gének

és

a többi

h rendeknek

országgylésnek, ö

világosíthassa, mely esetekben bizton

a vármegyebeli nemesek, ha alatt,

mód

felsé-

ní'zetéröl és intenti('>járól fel-

nem is

remélhet

lenne,

hogy

egyenkint, de együttes név

kiküldenék követeiket az országgylésre felségének bármi oknál fogva

nem

;

vagy ha ezen

tetszenék, azon eset-

ZSILINSZKY MIHÁLY.

28 ben a

uátloi-.

küzhenjárói hivatalánál lógva, a fentebb említett

amnesztiának megküldése mellett hívhatná

fel

Rákóczyt

és

híveit s azokat súlyos érvekkel és lelkiismeretökre való hivat-

kozással kényszeríthetné, hogy az ország békéjének helyreállítására kínálkozó ezen alkalmat el ne szalaszszák,

kegyelmét a vármegyékkel

nek

és

felségé-

az ország nemességével

tudassák, különben felelsek lesznek isten és az egész keresz-

tény világ eltt az ártatlan vér folyásáért, és az ország végelpusztulásáért.

Hogy

3.

pedig ezek meghivassanak, arra nézve például

és alapúi szolgálhatnak

azon régibb idk, melyekben ilynem

forradalmak elfordultak,

t.

Zsigmond

i.

és

I.

Ferdinánd

királyok korában hozott törvények.

Ha

4.

rendekkel

az országgylés azok mellzésével egyedül a

tartatnék

h

meg, az sérelmére szolgálna a királyi

tekintélynek és a törvénykezésnek, mintha

felsége

azért,

mert azok vakmeren és törvénytelenül interregnumot hirdettek

ki,

ket

alattvalóinak elismerni

nem akarná,

a

mibl

az

következnék, hogy némelyek az országos rendek és alattvalók sorából kizárva éreznék magokat, okot formálnának a köteles

— és az

hségtl

való feloldásra

telen

a karok és rendek ellenmondása által semmisnek^

és

ónodi

-

egyébiránt törvény-

mondott, de országgylésileg (mint például

még

nem

1.526. 17. és

1608.

gylés tényeire nézve azon hiszemben lehetnének, hogy azok, ha nincsenek is egészen eltörölve, de legalább el vannak trve mások pedig, és pedig sokan, kik erszak és félelem által kényszeríttettek a szövetsé14.

trv.-cz.)

el

törölt

;

gesek táborába, kik birtokaikon és váraikban maradtak, és királyi

kegyelemtl megfosztattak, de szívökben sokat szen-

vednek, mert nejeiket, gyermekeiket és jószágaikat elhagyni,

prédának kitenni

és

nem akartak, a legnagyobb st egyéb bajok is követ-

azokkal menni

kétségbeesésnek tétetnének

ki,

keznének.

Az jelenvolt

itt

felhozott okok, törvények és példák alapján a

furak

azt remélték,

hogy

felsége hajlandó lesz

Végül ismételve is sajnálatukat hogy a bibornok-érsek épen most kénytelen

az országgylést összehívni. fejezték ki a fölött,

Spanyolországba menni, holott az ország érdeke azt kívánná,

liogy

felsrgónck oldala mellett maradjon. KI

«'»

hogy ez irányban kérni fogják azon fárasztó

ciáját

tAutknrtkhe/.

170^<-KI i'o/.soNYi oRszÁooYÜi.K.s

A/.

lít

felségét,

liatúrozták,

is

mentse

ö eminen-

fel

idben

kötelessége alól és a veszélyes

Az országgylés

itthon haszn:ílja föl tevékenységét.

!".•

ítsszehi-

vását akár az ellegesen meg:íllapítandó fegyverszünet mellett,

akár a nélkül, okvetetlenül szükségesnek jelentették

A

határozatai és

kelk

ki. ')

bibornok-primás lakásán tartott értekezletnek ezen (')hajtásai

nagy benyomást tettek

soraiban, mint a bécsi

kormánykörökben

a bibornok-érsek szilárd magaviselete

tnt

fel

úgy a felKülönösen

is.

mindenkinek.

")

József a kíivetkez 1708-ik évi február 29-kére csak.

ugyan országgylést hirdetett Pozsonyba és pedig nemcsak a h, hanem a tle elpártolt magyar rendeknek is. Nagy esemény volt ez, melynek jelentségét még az ellentáborban

hozzá

is

elismerték és komoly tanácskozás tárgyává tették. ')

Praepaiatuiia Diaetalia Anni 17o7.

Pnsnniensis pro die 29-a Mensis Februarii Rp}j;iam Civitatem It^si

Posonipnsem SS.

—

Lásd

Diaiiiini Diaetae

Anno 1708

in

Liberam

et

OO. Regui indictae. Országgyu-

nt

levéltár.

Erre vonatkozólag különÖHen érdekes fényt vet Bercsényinek a

»)

melybl

fejedelemhez febr. 4-kén irott levele, sorok lést s

álljanak

itt

a következ

»Mert az új érseknek i-ettenetes híre kezd Lenni, és mind az gymind Stahrenberg változását neki tulajdonítják hogy az békes:

;

mignem ausrotten az magyart. - azofi felpattant s azt mondta vagy nem él, vagy solia tovább Stahrenberg nem commandiroz és csak imprimálta magának megcsinálja az békességet. Kívánta, hogj- mind Felségedet, mind engem

ségrl szólva mondotta Stahrenberg

ne bízzék ahhoz,

:

:

:

;

híjának az gylésre, kit ehidálni akartak Fölséged fejedelmi titulussának meg nem adásával, kit potenter manuteneált nem lehet Fölséged:

nek denegálni született fejedelemségét

Végre én

!

is

fordultam el,

azt

s

meg kell adni azon becsületit. ha az török ministereknek praetendál, nem detrahálhatnak nékem is. Bell concepto az — ei-go én is (V. 5.3.3.) ... »Hallottam már olyat is, hogy

állította:

.

.

.

—

MZ kit tíirök,

!

—

!

intentiójok legyen az

i.'!

punctumot

a capite ruminálni és

diaetaliter concludálni. articulusokat formálni

az császár ceptus

—

és

így cessálni fog

s

mindenekrl

arra megesküdni kíván

minden praetensiónk. Hamis

kis con-

az mit publico tractatu denegált, privato conventu akarja ad

:

speciem ígérni, sine securitate. sine formalitate tractatus hihet, cuni rnserva executionis ad pacem, ut interini fallat. Be nevetném, mikor ;iz ;

efluctiót

militiai-

Mudának az Duna (V. '

.

.

:>:U.)

hiriink nélkül, és megnyitná hogy kén ln-léniHnnünk. mikor nagy az

articulariter rnsnlválná

kajjuit

'

Vr

i>itfn.

ZSILINSZKY MIHÁLY.

30

IV.

A

— Bercsényi

nádor szétküldi a mcghivúkat.

Rákóczyhoz

vója

és Bei-csényiliez.

—

—A

ezeknek válasza.

Az országgylés megnyitásáig

—

agp^odalmai,

R:íkóczy nézetP a mefíliivók visszautasítására nézve.

tanácsai,

—

nádor meghí-

—

és nézete.

idt

rendelkezésre álló

a nádor a kell elkészületekre fordította. A királyi meghivók elkészültek és a pozsonyi értekezlet javaslatához képest

nemcsak József híveinek, hanem a Rákóczy hatalmában volt vármegyéknek is megküldettek. A királynak a béke iránti hajlamai s a sokat szenvedett nemzet hajai iránti részvéte és atvai gondoskodása ügyesen volt bennük hangsúlyozva.

A

nemzeti ügy mellett fölkelt szövetséges magyarok értesültek a pozsonyi javaslatokról. Gróf Bercsényi

fejei eleve

Miklós eleinte gúnyosan csak »farsangi mulatságnak« nevezte az egészet

;

de minél több és komolyabl) hírt kapott róla,

meg

mirl gyakran tesz Január végén jelenti, hogy »az pozsonyi gylésnek híre continuál« a hova, úgymond,

annál több aggodalom szállotta

lelkét,

említést a fejedelemhez írott leveleiben.

engem

is

bizonyosan várnak

tíz

;

urat küldenek zálogba helyet-

tem, öt németet és öt magyart, mert csak beszélleni akar az császár

velem. «

')

Ez azonban

csak puszta hír

Több

volt.

alappal bírt ennél az, hogy a József-pártiak, a pozsonyi elta-

nácskozmány határozataihoz képest, egy-két elkel

férfiút,

vagy a mint Bercsényi hallá »két derék urat« fognak hozzájok küldeni.

Ezek a

hirek, és a

vármegyében megindított rábeszélé-

sek, kecsegtetések és ígéretek,

komolyan gondolkodóba ejtették

a felkelk vezéreit.

Bercsényi tagadja,

hogy

gyakran

ír

errl a fejedelemnek,

nyugtalanságot

okozott

neki

az

:

és

nem

micsoda

praesumptióból indíttatott az pozsonyi gylés és az békesség-

nek ennyi hire! ...

és miért

nem fél prostitutiójátúl

ország nélkül gylést praetextuálni

?

Találgatja

békülni akar az elégületlen magyarokkal ?

De

) Bercsényi

levele

Rákóczyhoz Korponáról

V. köt.

:)-_'t>.

1.

jan.

hogy talán

hát miért

mutat irántok akár directe akár indirecte jó vum Rákóczianum.

:

az császár

.il.

nem

indulatot ? Thaly. Archí-

TK IKNK'I'KIIK/.

AZ ITOí^-KI ro/.sONVl OKS/wUlOYÍ'l.KS liercsényi

lueket

és

úgy gondolja, hogy uz/cl talán rsak a kiilfcjcdcla/okat akarja telrevezt'tui, a kikrl hiszi, hogy

Rákóczy ügyének

Az

hívei.

ö nézete szerint a császár

akarja, hogy az interregnum kimonchísa

országgylést

tovább

tart.

magát az uralkodásban. letenni az

nem

béke-

»üzettessék-fíizettessék<,

(Jtt

ismét ígérni fog mindent, új hitet

alkotmány megtartására. Mindezt csak azért

fogja cselekedni, hogy aztán

nem a maga

országgylés nevében küldhessen a kik

particularis

hanem hogy annak határozatával ersíttesse meg

tanácskozásokhan

i'og

.'H

ket meghívják

és

ki

békére

nevében,

hanem

az

Rákóczyékhoz embereket,

sz<')lítsák. P^ljböl

kényes helyzete lesz a felkelknek. Mert ha

aztán igen

nem fognak akarni

megjelenni az országgylésen, akkor az egész világ eltt azt fogják rólok mondhatni, hogy íme javát és békéjét

!

Ebbl

:

fognak -

nem akarják az ország úgymond keresni az

köztünk való disseusióra okot. Bercsényi gondolatmenete helyes

volt.

A

császár taná-

csosai csakugyan kényes helyzetbe akart;ík hozni a felkelket.

Semmivel sem

lehetett volna nagyolib bizalmat ébreszteni a

császár ügye iránt^ mint az országgylés összehívása által.

De

sem lehetett töl)bet ártani Rákóczynak, ha sikerül a nemzet nagyobb részét arról gyzni meg, hogy íme, nem akarja, vagy nem meri a nemzet ítélete alá bocsátani ügyét, mert nem is a haza sorsa, hanem magán viszont semmivel

mint az

által,

érdeke vezéreli

t!

Attól függött minden, sikerl-e ezt a köz-

véleményt létre hozni, vagy nem.

továbbra

is

Ha

nem, akkor Rákóczy

a nemzet szabadságainak és jogainak védjekép

a dicsség fénysugarával övezve tovább folytathatja, és pedig a gyzelem biztos reményével, a harczot. veszve van Magyarországon, hátra, mint a

s

neki

Ha

nem

igen,

akkor ügye

fog maradni egyéb

számzöttnek vándorbotja, mely egyedüli

h

társa lesz az életnek további keserves útján.

Bercsényi ezt a dilemmát

maga eltt látta. Meg

is

rettent

annak rideg alternatívája eltt. Mindazáltal azt írta a fejedemind ezekre nem sokat ád »hacsak - úgymond valamely erltet potentia közbe nem veti magát és nem fog kívánni praescribálni nem is tartok jobban (semmi-

lemnek, hogy

—

;

tl), mint saxótól.«

ZSII-TMSZKY MIHÁLY.

32

\oöx\

Minthogy

liizonyos volt,

hogy a József

hívandó országgylésre a felkelk

akaróknak

megjelenni

a

és

küldetni bécsi

kormánynak ezen

legyen

?

Ha

meg fognak

is

kell

salvus

a felhívás

ügyes

fogásával

elször Rákóczyhoz fog

De ha

követjére nézve.

zám nem

is

admittalni

alatt,

— úgymond

—

intéztetni,

minden

lesz

elször csak hoz-

engedelmem kérésivel ideig ? jobb-e meg sem hallgatni senkit közlök azon

jön, elvehetem-e

czím

hivatni,

conductusok

hogy a szemben mitév

akkor annak magatartása és válasza irányadó hit

Pozsonyba

sokat töprenkedett magában,

Bercsényi

:

által

.

s

.

.

hogy Felséged az interregnum idejétl fogva a

(Jonfoederatió tudta és beleegyezése nélkül tractába ereszkedni

semmiképen nem akar Bercsényi

?

mértékben tudta

teljes

felfogni

helyzet

a

Ki is fejezte ebbeli nézetét a fejedelem eltt, mondván » megvallom, mégis in illó statu vagyunk, hogy propter populum pacis cupidum, nehéz simpliciter postpokényes voltát. :

nálni az békesség ígéreteit, et projjter colligationum funda-

menta, nehéz ereszkedni in speciem tractatus.« Azért e nehéz helyzetben kéri a fejedelem parancsolatját:

»mitev

legyen,

ha mi ilyen occurálni tanál?« érdekes, hogy Bercsényi, mieltt kérdésére a

Fölötte várt feleletet

maga

nézetét.

megkapta

Elre

volna, sietett bizalmasan elmondani a

elképzeli,

országgylés küldöttsége,

mint fog hozzá jönni a pozsonyi

mint

fogja

mokkal ostromolni, mint fogja elébe tett

dilemmát,

ers argumentu-

hazafiságára és honszerelmére való hivatko-

s

zással mint fogja szeríteni

t

állítani a fentebb emlí-

t

akarni határozott nyilatkozatra kény-

!

De

nem akar

ügyetlenül a

trbe

kerülni.

A

ravaszul

kivetett hálót hasonlóképen diplomatikus ravaszsággal akarja széttépni,

vagy még inkább kikerülni. »Azt tartom

— úgy-

mond — talán nem volna rossz, ha Fölséged tetszésébl magam mintegy

magamtól admittálnám ket,

és kitanulva

minden

principiumjokat, akár suspendálni, akár kiadni lehetne rajtok.

Fölséged parancsolatjától való dolognak tartván. És lehetne

külsk eltt

is

valóságos

declaratio,

hogy csak megérteni

kivánta általam Fölséged, mit akarnak? pro diffidentia popu-

: ;

17(»S-K-I i'o/>n\vi

A/,

lari íjof

toUenda

!

könnyebb

is

tetszik,

színezve hírrel

lesz

TÍun'KMKTKIIKZ.

UlfiVÍii.KS

Mert nekem úgy

plhitofn! havn'san

nekünk

<)i:s/.

,

kömn/ehh az hamissá

mintsom ha szemre kél

megösmertetnünk

néppel az ellen-

;iz

ség fortélyait, ba öliben terjed, mintsein ba

meg sem

ballásá-

nagy birü jónak fogják privatuminkat bitegetni.« ') íme Bercsényi, mint diplomata! A fejedelem azonban

val az

nem

.{."{

helyeselte nézetét.

A

mint hírét vette az országgylés

összehívásának,

azonnal tanácskozott Károlyival és Vay-val, a Bercsényi által

kérdésrl is. Mind a hárman azon véleményben volhogy az ónodi gylésen egyszer kimondott »abrenuntiatio«

fölvetett tak,

ntán, az orszdfjos rendek akarata nélkül semmiféle traetába

nem

hogy

lehet bocsátkozni. Figyelmezteti,

Kökényesdi követségére

is,

»a

ki által

affidatiókat tettünk az bavárusnak.«

A

reflektálni kell a

nagy particularitású mi pedig Bercsényinek

hogy az esetleg hozzá érkezend küldötteket meghallgassa-e ? vagy sem ? arra nézve a fejedelem azt azt a kérdését

illeti:

válaszolta neki, hogy jóllehet a szóban

lev követség még csak

kilátásba van helyezve: »de ha szinte küldetnék

is,

szükséges,

hogy consideráltassék, kitl küldetik ? Mert az abrenuntiatió meglévén se királyul, se országgylésül, se státusoknak, se :

columnáknak (proscriptusok lévén) ket nem agnoscálhatjuk még csak Kegyelmed is, már locumtenens lévén, se nem admit-

sem

tálhatja,

nem

;

mert

lehetetlen volna akarni és elhitetni,

hogy

nevezet alatt levelöket

ily

más országok eltt

el

veheti

azt a fejedelem vagy ország megbízása nélkül követné

Máskép

állana a dolog, ha az illetk, mint

el.«

magán szeEz eset-

mélyek, salvus conductus iránt fordulnának hozzája.

ben azt lehetne nekik válaszolni, hogy ha az országgylésileg összegylt magyarok nevében kivannak jönni, akkor nem

")

hallgattatnak meg, de mint privát egyének megkaphatják a salvus conductust

magukkal.

liiTcséiiyi

')

V.

:.:'.!.

.

.

.

úgy hogy credentionalist is sem hoznának nem jönnének úgy mint tárgyalás végett

P]z esetben

Jevele

Rákóczy! idz

17n,s.

.n

jan.

.

'I'lialy

Avcli. H.

1.

*)

A

levélben az áll ugyan, liogy »nieg;lial!;(attatnak*, de a »uem«:

szócska valósziníileg nyomdahibából kinianidt.

A

helyes értelem csak így

líllítható helyre. M,

TITI).

AKAII. í;r{TKK. A TÜHT. TUI>. KÖII. Xlll.K,

1

1

.

SZ.

:!

ZSILINSZKY MIHÁLY,

.)4

— úgymond —

Ez

kiküldöttek, liaiiem csak mint értesítk.

ulyan i'orma dolog volna, a mint eddig Szirmaival és Vizával a

érintkeztünk,

kiknek

mégis elhittük szavokat.

nem

miszerint

inkább a üzenni.

.

.

Az dettek.

ugyan

A

muszka

ktivet

által

volt,

Rákóczy, talán

;

akarnak

^)

alatt a király

A

kijelenti

hogy a kiküldetés megtörténjék

hiszi,

visszatait(')ztatott .

nem

credentionalisuk

maga részérl

meghívó

országban szétkül-

lev vármegyék

József pártján

hívtak össze,

levelei az

rendéi gyléseket

azokon szokott módon a követeknek adandó

s

utasítások lelett tanácskoztak.

Nem

így

ment

a dolog a

fel-

kelk hatalmában lev vármegyékben, a hova a meghívó levelek nem juthattak el oly könnyen. Ennélfogva a nádor azon expedienshez nyúlt, hogy január

2(3-

kán Rákóczyhoz

küldötte a meghívók több példányát, külön levélben kérve t,

venné szívére a haza romlását és az óhajtott béke érdekében osztaná szét a meghívókat a pártján álló vármegyék között,

s

ne gátolná, hogy azok követeiket az országgylésre felküldhessék,

melyen

minden sérelmeket megorvosolni

felsége

szándékozik.

Ezen

levél

»Méltóságos Fejedelem Felsvadászí Rákóczy

Ferencz kedves Ocsém-Uranmak

Kegyelmének «

volt czí-

mezve. Bevezetésében hivatkozik a király azon jóindulatára,

melynél fogva vetett,

1)

IÖ7.

1.

Rákóczy

sanyaruságok

annyi

»az

megnyomorodott

levele Bercséuyihez febr.

a hol febr. rj-ki levelében

erre

gondolkodtunk, mi lehet oka az feljebb tartóztatásának

?

egyebet

nem

változások

és

hazánkon kegyesen 6.

1708.

I.

vonatkozólag írt

m. írja

II. :

166.

1.

»Noha

V.

ö.

eleget

Bécsbi jöv czár követje meghanem mivelhogy az bécsi

Ítélhettünk,

:

ndvar mindenütt hirdetteti az békességet, hogy meglészen, üx-szággyíílé.st is

alá

szánakodván«.

és

ugyan

convocált pro 29 Februarii Pozsonj-bau, hihet, praevie

az által akar némely propositiókat nekünk tenni

semmit ez iránt nem

:

mivel

még

eddig, noha

mégis szemtelem'íl hirdetni meri, hogy már követinket is küldíittük volna az tractára. és magunk között meghasonolván. minket a békességbííl akar kireke.szteni, a melj' teljességjelentett,

—

nem igaz lévén, ezen med az czár udvarát. II. gel

költött hír hamisságáról inforniálhatja Kegyel167.

AZ 170S-KI és

íi

l'i./.MiSNi iiKS/. AiiliVI

lo|{

l.l'>

1

km;

1

KUK/..

.'{,")

keresztény vérnek »bÖYséges kioiitásáii megkönyörülvén*

elhatározta magiit az országgylés összehívására.

Es hogy a haza kív:lnatos lecsendesítése ne csak közelítessék, hanem könynyebbíttessék is >félre tévén az tndva lév eddig elkövetett ,

.

,

alkalmatlan állapotokat* vele született kegyességébl jónak hitta

azokat

is

meghívni, >a kik ö felségének tartozó

eltértenek,« biztosítván

ságáról.

ket eljövetelük

»Hogy mind azon

magának Kegyelmednek tett kegyelmes írunk

is

—

által

hségétl

és eltávozásuk szabad-

folytatja

a

nádor

kiváltké|)en lehessen tudtára emlí-

felsége vnuja j<>hI/á(ji/íhoz ily

bven

megmutatott kegyelmességit, és Hazánk csendességének megszerzésében, annak megtartásaiban való igyekezetét

ságát

tapasztalhassa,

Kegyelmes Urunk

íme, az

s

kíván-

Nemes Vármegyéknek

szíUó,

gylésre hivó regalis

felsége azon

leveleit

a végre kívántam Kegyelmed kezéhez juttatnom, hogy onnan

mind bizonyosb alkalmatosságával elküldetvén, nyilván legyen mindnyájok eltt, és a Nemes Vármegyék, úgy az többi

is,

a kik gylésekre hivattatni szoktanak, kétségen kívül megértsék nemcsak ezen gylésnek megtartását,

Kegyelmes Urunk

dóságát és királyi gondviselését.

Ezek után

hanem azon fell

felsége ezen országhoz való atyai hajlan.

.

palatinusi tiszte

.«

s

közbenjárói hivatala sze-

rint inti és hazaszeretetére való hivatkozással »kéiiyszprHi^<si

hogy a regálisokat a maga hathatós munkálkodása

által

pub-

hogy a nemes vármegyék követjei, s mások is, kik az ország gylésében megjeleinii szoktanak »és azzal tartoznak

licálja,

is«

a mostani országgylésre eresztessenek és küldettessenek.

Egyébiránt attól

tart,

hogy ha az meg nem történik, az elmu-

latásnál sokkal több és veszedelmesebb,

s

netalántán váratlan

alkalmatlanságok ne kövessék szegény hazánkat; kik miatt bizonyára, isten és a keresztény

így zárja be levelét

világ

eltt Kegyelmedre

és

a

fbb

vezérlkre háramlik min-

mindazok az országbéliek által Kegyelmeteknfík fognak tulajdoníttatni, úgy hogy Kegyelmetek holta után is nem egyéb, hanem szomorú és keserves endékezeti kik Kegyehnednek is föntmaradván, azt a maradékok is

den ok és vétek,

valaha jekben.«

élni

és

fognak

—

átkozódva

fogják

forgatni

elmé-

;

36

ZSII.INS/.KV

MIHÁLY.

Csekély változtatással, ugyanez hez

')

és a töl)bi

Az

a

fvezérekhez

íi

levél

ment Bercsényi-

is. ^)

hang, melyet a nádor a felkelk fvezéreivel szem-

ben használni jónak látott, épen

nem

alkalmas arra, hogy

volt

azokat az országgylésen való megjelenésre hirja. Daczára

annak, hogy Rákóczy t » kedves

pedig

tartalma

A

» kedves

öcscseurának*,

sógor urának « szólítja,

e

Bercsényit

levelek hangja és

nem mondható bizodalmasnak de hivatalosnak ;

sem.

fenyegetzés, gyanúsítás és isten Ítélszéke elé való idézés

másfell a király getése egészen

szükség

iránt való jó indulatának emle-

» jobbágyai «

más érzelmeket

ébresztettek, mint a

minkre

Bercsényi sértve érezte magát és nemesi

lett volna.

méltóságát ilyen kifejezések

Egyik levelében azt java-

által.

meg

solta a fejedelemnek, írná

válaszul a palatínusnak

ne

:

prostituálja a nádorság nevezetit, minthogy nemesi méltósága

Nemes Magyarországnak nem illeti meg az jobl)ágyot! A császár keresse másutt a maga jobbágyait. Magyarországban nincs jobbágy-nemesség Nemes nemzetet illet meg az országúgymond — neki írnya Ha Fölséged gylés, nem mást nem akar, s nekem parancsolja én bizony megirom s mind visszaküldöm neki, még pedig be az gyléskor, ad publicam !

.

.

—

.

:

faciem

loci. ^)

Hogy

Bercsényi mennyire lenézte és becsmérelte a po-

zsonyi országgylést, azt az arról szóló nyilatkozatainak gúnyos *)

Febr. •20-káról Kis-Tapolcsányból írja Bercsényi Rákóczynak

:

»Ezen órában érkezek Kedves sógor- uramtúl« (hg. Eszterházj- Pál nádor) Fölségednek, mint i Kedves öcscse-urának« ii'ott at3'afiúi szeretetibl s maga kókóságábúl irott levele, egj'iUfaz acclusákkal. Elgondolhatom az nékem irott levélbl az Fölséged levelének tenorát. Elhiszem, nem kedve

van

szerént

nem

akarják, -)

ez

az mediatoroknak, ha csak akarják mediatiójokat,

— tudom, nevetik

!«

(543.

s

ha

1.)

»Az regálisoknak per omnia másikját divnlgálni kivánván.

mindenütt az commendantoknak küldték

:

Btidára, Szegedre, Trencsénbe.

hova azok iktatják ki. — már nálam is egynehány benne. Az trencséni commendant, eg3' dobos furir, és valami regiments Secretarius által Ocskaynak küldött egynehányat megarestáltatta dobos-követ urairaékat. Az mennyire vizsgálom, mióta hangja inent szómnak, hogy nem ex praescitu nostro van az gj'ulés minden csak bolondságnak s hamisságnak tai'tja éppen semmit sem mozdít az emberekben. « (V. r)4+.) =) Bei'csén3'i levele E.ákóczyhoz febr. •22-rnl. Thaly. i. m. V. .")47. 1.

s

;

:

;

.

.

A/,

ÍOSkI

I

történktéhkz.

I'OZSONVI ()KSZÁ(;nYÜLÉS

'M

maró hangja logiiik.ibl) teltünteti. »Most biztatom Obed Andrást (egy udvari bolondféle embert) menjen bé és mondja meg, bogy nem találkozott köztünk több bolond, csak , a ki :

bé akart volna

nM'niii :iz gyíílésre,

nussal és urakkni famulici.

vab'i

hanem

bement az

ö

cum pauco

Nem

tagadhatta

.« ^)

.

Rákóczy megtai'totta bölcs mérsékletét. ugyan, hogy a nádor levele öt

legfbb gondját nem az

kellemetlenül érintette

is

éleskedés,

hanem annak minél

sebb ellensúlyozása képezte. Tapasztalván

gylésre való

Vay

id

rövidsége

mikor már szétküldötte

A Ebben hogy

hogy az országis

elterjesz-

közölte Bercsényivel, csak akkor,

volt. ^)

körlevél február 18-ról volt keltezve Nagy-Károlyban.

az összehívott országgylést csak arravalónak tartja,

ott a király mellett álló

»

kevés számú pártos magyarok-

azután így folya bécsi udvar) mily hasznos volt az utolsó

kal* hazánk törvényeit újabban megrontsa tatja:

de

megnyugtatni. Ennek tartalmát

és

nem

miatt

;

sikere-

egyetértésével sietett azokat egy kör-

által felvilágosítani

levél

azt,

meghivók az o vármegyéiben

királyi

Károlyi és

tettek,^)

palati-

tanácskozásra, niég pedig

»Látván

(t.

i.

pozsonyi gylésnek alkalmatosságával

maga

hívása, a hol a

47.

»A

össze-

ama közmon-

mit az úr kér, azt a jobbágy-

')

U.

')

Febr. 18-káiól írja Károlybúl

az o)szággylését

oly diaetának

megcsinált emberei által

dást bízvást kimondhatta: o.

;

1.

illeti

:

Rákóczy Bercsényinek: »Az mi

liogy az convocatoriák kiterjedtének,

látván,

mert a Heves vármegyeit maga az szegény püspök, pecsételve, az Sárosit Bertúti, az közép-szolnokit, az, mely "Váradról küldetett volt ki. az bloqiiada tisztei küldöttek kezemhez ^)

.

.

.

.

.

.«

Tlialy,

i.

Praevie az Kegyelmed opinióját

m. is

II.

1H9.

1.

kívántam volna veimi

Rákóczy — de ligy mód nélkül elkésett volna levelem, és még az is meghaladta volna az gylés termiunssát. Nevetségre méltó íonceptusok, és reméllem, csak avval is prostituálni fogják magokat idegen országokban, hogyha az coníbederatióban lev vármegyék nélkül

-

•

írja

latálása

ország nevével fognak végezni

nek látták vala

jó iiitentiói vannak,

eltte

holott ezeknek

is .sokat és

Hogy

.

.

(II. 169.)

is

jelenléteket

szükséges-

az szegény nem-érseknek

abban kétségem nincsen, mert tudom, hogy annak

szívesen segítette az nemzet dolgait

az simillitudója és az consequentiája

cat is!

:

lenni, azért conv<jcálták.

:

az

:

de bezzeg claudi-

török, ergo

Kegyelmed

/STLINSZKY MIHÁLY.

38 iiak

akarni kell,* és azon kevés számú gyülekezet által mind

az esküjének záradékát: »prout conventum fuerit« magyaráz-

mind az örökös királysága

tatni,

jíirmot

és

azon igát nyakunkl)a

által az elviselhetetlen vas vetni,

a melyet eddig való

fegyverünk boldogulásával és összeszövetkezett szívünkkel hírünkkel nyakunkból kivetettünk. Kitetszik ennél

is

s

nyilváb-

ban szándéka abból is, hogy mindaddig, míg a békességet vagy propositiókat tétetett, vagy a tétettractálni kivánta tekre válaszolt, holott mostanában mindeneket félretévén :

emlékezetbe sem hozván,

és

számú

kevés

ban, ármádiája között

a hol a

tle úgraevezett országgal mindazokat újabmegersítéssé, a melyeknek elviselhetetlensége miatt

távollétében

ban

csak gylést hirdet,

maga birodalmában lév városkedve szerint alkudhasson, st azok

követekkel,

is

is

a

kényteleníttettünk

fegyverünkhöz

nyúlni.

Melyeket

midn

a nemes vármegye eleibe levelünk által újonnan terjeszteni kívántunk, nincs kétségünk benne, hogy kinek-kinek egyenkint

ügyünk

szövetségünkben hitünk mellett szíve úgy felgerjesztetik, hogy ellenségünk ily csalárdságát látván, hitünk is

és

nemcsak országos végzéseinket fentartani kívánja, is mindaddig zni akarja, a szent felsége kegyelmébl súlyos hadakozásunmiglen isten kat állandó békességgel és keresett szabadságunknak helyre-

szerint

is

de föltett hadakozásunk czélját

Hogyha mindazáltal találtatnának

állításával koronázhatjuk.

némelyek, a kik ellenségünk hitegetéseinek és hízelkedésoinek

azon gylésben személyek szerint (ámbár azt szövetségbeli hitök és igaz magyarságok meg nem engedné) elttünk megjelenvén, útlevelünket annál is inkább megtagadni nem fogjuk, mentül inkább kívánjuk igaz igyekezetünket és hazánk boldogulása mellett

nagyobb

hitelt

adván

.

.

.

jelen lenni kívánnának,

fáradozó, igaz, eltökéllett szándékunkat, úgy ellenben ellensé-

günk csalárd hitegetését

.

.

.

nyilvánvalóvá tennünk.

^)

Megjegyzend, hogy Yay Ádám, a kivel a fejedelem eleve nézetben volt, hogy jó volna valakit, minden megbízás nélkül, elküldeni Pozsonyba »ad protestandum«. De Rákóczy ezt nem helyeselte már csak azért

közölte fogalmazványát, azon

')

Országgylési irományok.

A/ 17(ÍS-K1 l'OZSONVl

OKS/.Áar.Yi'lI.KS

'rftKTKNKTKHKZ.

sem, inert az ilyen küldött életével játszanék

mond

justo jure nyakon köthetnék. «

hogy az

O

azt

;

-

úgy-

azt akarta csak,

tájékozva a bécsi kormány

hívei kellleg legyenek

csalárdságáról. Ezt czélozta azon

második szózata, melyet

19-kén Krucsay ellenjegyzésével bocsátott ki,')

febr.

'M\

nek tartalma a következ: »Einiek

eltte

s

mely-

úgymond

is«

-^egynehányszor kibocsátott pátensinkból a német ellenségünk-

nek álnok incselkedési és hiteget csalogatási, nem kétljük,

bven

constálhatnak minden Kendeknél, melyben azon ntá-

nnnk lesked ellenségünk még mostan vetni,

ván

nem

csak

azt,

régiben

hogy istenünki)en

vetvén, fegyverével

nünk

is

mesterségét kivánván

közinkben bocsátotta,

levelét

is

lát-

ügyünkben reménységet

és igaz

maga szándékát végben nem viheti, nem öntheti, és noha az eltt

forralt mérgit ki

elle-

való

pátensiben mindnyájunkat utolsó veszedelemre és fegyverre eltökéllet

volt

ságával a vén,

Haza

szándékában, ha az isten engedné,

(cselt?)

hátramaradás nem lenne

:

most mindazonáltal hizelked álnok-

lakosi között így

is

konkolyt hinteni igyekez-

elbbeni kegyetlen uralkodásának elviselhetetlen vas (kit az elmúlt siralmas esztendkben az egész Haza

jármát

lakosival keservesen tapasztaltuk)

nyakunkba

vetni kivánván,

melyet ekkoráig Istenünk kegyelme által fegyverünk boldogulásával elkerültünk.

Hirdetett ugyan gyíílést mostani birodalma alatt való

Pozsony várossába, maga hada és fegyvere között, nem is oly móddal, a mint annak rendi volna, hanem csak kevés számú követyeit kivánván a Nemes Vármegyéknek, hogy azoknak elraéjöket

elbbeni országos gylésnek szokása szerint köny-

nyebben elfordíthassa a végre, hogy a mellette pártos, kevés

számú magyarokkal hazánk törvényeit újabban vagy megrontsa, vagy az által megrontathassa, annyival inkább (maga szabados uralkodására czélozván) akaratja szerint magyaráz-

')

Nos Franciscus, Dei gratia

tSacri

Roiuaui

Imperii Priuceps

Rákóczy, pro libertate Confoederati Regni Hungáriáé Statuum

num Dux

etc.

Praeeminentiaeque

et

Conditionis Inclyti

notitiam habituris Salutem 1708,

et

Ordi-

Universis et Singulis cujuscuiique Status. Gradus, Honori.s.

etc.

.

.

.

Dátum

— Fanda et Nefanda. Nemz. >Iúz.

Cojuitatus in Castro

.

.

.

Praesciitium

Károly die

1!>

Febr.

;

ZSILINSZKY MIIIALV.

4(1

tatliassa

erszakos királyságát, melynek az egész keresztény-

ség eltt publicc abrenuntialtunk, fölállíthassa, hitegetett és

mai napig

hitegetni akar bennünket,

is

kivan vigasztalni

;

tractaltunk

is

hogy

békességgel

véle két ízben az

Haza

köz-

hogy ne vádoltassunk a kereszténység eltt

akaratjiíbúl,

raj-

tunk való elmúlással.

De minem hogy az

kimenetelét tapasztaltuk? Mindenkor azt,

mindenkor csak idt kívánván magának nyerni,

alatt

fegyverét ellenünk alattomban indította. Láttuk, mely színes

meg mostan;iban az baváriai lakosomagok szabadságinak helyreállítására hasonlókép-

csalárdsággal így csalta kat, a kik

pen fegyvert fogván

midn

ellene, a

színes ajánlásával fegyveröket

velk

beunök számos ezereket hóhérkeze

hízelked szavaival letétette,

által

mészároltatott föl!

Éhez több hasonló ámításoknak mindenkoron netele.

Ers

és

annak utánna

ilyen vala kime-

bizonyságot (tesz errl) az egész kereszténység,

kiknél nyilván vagyon a német nemzetnek szokott hitegetése.

De ne menjünk ámbár messze

édes hazánk siralmas sorsával

lássuk az elmúlt közelebb való esztendkben, minekeltte

nemzetünket Isten

szent

minem

helyreállítására fegyverre indította,

ket követett

el

i,

kedvetlensége-

nemzetünkön, elannyira, hogy gyermekének, (minek utánna a szegény lakosokat

feleségének eladásával

mindenbl kiprédálta

volna)

hóhérlástól

lenítettenek

t.

hazánk szabadságának

felsége

magok

megváltani

keserves életöket kénte!

Nemde nem szemünk

eltt forog az portiózásnak súlya alatt keserves szenvedésünk, sok jó

módok

sunk, és

alatt való siralmas kínoztatásunk, zaklattatá-

majd kétségbeesésünkkel minden javainktól való meg-

fosztatásunk

?

Midn

ezért hajdani szabadsággal tündökl édes hazánkmind ez elvett, mind ezekrl több elöszámlálhatatlan német nemzetnek sanyargatása által való szenvedett nyomor úságinkat, (melyben magunk vagyunk él bizonyságok)

nak

lakosai,

keserves szívvel említjük, hamis hitegetésének csak gondolattal is

bl

szivünkben helyt ne adjunk, hanem Istennek kegyelmé-

kezünkbe adott fegyverünket, egyenl

mint eddig,

teljes

és közakarattal,

tehetségünkkel segéljük, míglen azon Isten,

a ki eddig fegyverünket szabadságunknak visszahozására és

AZ 170S-KI helyroállításáiM

l)()l(U>gul

kességgel, liazánkban j

unkát

megmaradással

cseiulcs

val<'>

Ix'-

iniiidnyá-

kor()niiz/,(tn.<

Vihígos

cblM'il,

következtében,

gyzdés lebr.

íl

vezérelte, csendes és kiviíiialos

nagy

lingy l{;iki')czy

hívei megértsék a helyzetet, és

hogy

lOin'ÉNETÉHK/-.

l'u/.Si»\VI •tKSZ.\i;«;YÍh,K.s

siilyt

hanem önkényt, ügyök

gyléstl. Vayhoz

nádor levelére vonatko-

irott levelében erre és a

zólag többek között ezeket írja

:

való meg-

igazs;ígáról

folytán tartózkodjanak a jjozsonyi

2n-kán

fektetett arra,

hogy nem annyira tilalom

ugyan még

>>.7utott

dictálá-

hogy imádságnak fogja Kegyelmed tartani az Isten itél széki eleibe való hivásokat de azt a vármeaz szükségesnek láttam lenni, hogy t. gyékre nézve is

somban

eszcml)e,

:

i.

:

aljassá

is

való bizodalmunkat.«

A

ügyünk igazságában

az euil tereknek általláthassa ^)

28-kán,

nádorhoz szóló válasz csak febr.

tehát az

országgylésre kitzött határid eltt egy nappal hamarabb küldetett

el

Bercsényi útján Pozsonyba.

Bercsényi szerint, senkinek

sem

vallja

Ki

is

felett,

mely

»Mert

— úgymond — az

ellen,

nem imádság, hanem

itt

ad reddendam rationem

elégedve vele.

volt

lehet kifogása.

Isten széke elébe való hivás ria,

meg

tökéletesen

örömét a helyes szerkesztés

fejezte

nézete

citato-

vilicationis,

úgyis villicusnak

magát I« Egyúttal tudatja a maga

válaszát, mely rövid-

ségével és szánó hangjával éles ellentétet képezett a nádor

meghivójával. Mindössze egy mondatban fejezte ki

»

csodálko-

zását « a nádor levele fölött és »szánakodását« a nádor és »a

odaszorúlt

többi

forgó

sorsán. «

E

magyar

uraknak

rövidséget

boldogtalanságban

ily

azzal indokolja, mert remélli,

hogy a vezérl fejedelem bvebb válasza meghatotta czegségének szivét és magyarságát.

A a

fejedelem ugyanis

meghivó

illeti

levelet.

t és az uralkodó házat. A nádornak szóló válasz

Ebben néhány

^)

kemény szavakban

Dorgálásnak

beill

utasította vissza

szemrehányásokkal

Tokajban

szóval a múltat idézvén

föl,

kelt febr. 28-kán.

elmondja, hogy a

')

Rákóczy

')

Bercsényi válaszii a nádorhoz, keltezve Selnietzröl uiárcz.

levelei. TljalyiiHl II. 171.

olvasható Thalvnál V. 567.

1.

her-

I.

7-rüI,

«

ZSIMNSZKY MIHÁLY.

42

nagy-szombati )>ékealkuclozásokkor

volna ideje az ország-

lett

gylés összehivásának. Azután a nádor személyéhez fordul, és kéri t és kevés társait, kik abban, hogy magokat a császár alattvalóinak nevezik, nagyobb dicsséget látnak, mint hazájuk szabadságá,ban

meg

ne gyalázza

:

az országot a külföld

eltt azzal, hogy a császárnak oly kis számú hívei magokból

ervel Magyarországot akarnak csinálni

.

.

.

Ne

emlegesse

közbenjáró hivatalát, ki az ország szabadságának elnyomását

nyugodtan nézte, inkább az

st

—

»Mivel pedig

különben

is

maga

Kövesse

segítette.

is

Perényi nádor dicsséges példáját.

így végzi szavait

tartalma a vármegyék

levelek

nem

azt elnyomni

el felejthetetlen

—

a hozzám küldött

eltt tudva vagyon,

azok

s

az császártól jnek, kit urunknak senki közülünk

azokat Kegyelmednek eredetiben

ismer,

illetetlenül

s

visszaküldöm.

A víílasz

—

fejedelem

—

mint láttuk

Bercsényire

szának mellékelésével, katonai pontossággal válasz

bízta e

elküldését a nádorhoz, a ki megbízását, a saját vála-

kiegészítette

egymást,

teljesítette.

rendén valónak találta a dolgot. »Fölséged pirongatja,

s

A két

hogy Bercsényi egészen

úgy,

— úgymond —

én szánom szegényt. Akartam ugyan válaszol-

nom minek hívnak bennünket a gyíílésre ? midn már törvény:

telen törvényével proscribdlt

—

doltam

nem

jó lesz,

bennünket nyomtatva

ha nem

ironice

tanálják

Azért csak elégségesnek ismervén Fölséged elküldém tudom, már desiderio várják a ;

olvassák

A

de

— gon-

érteni.

bölcs választ,

.

.

írását,

hadd

!«

dunántúli vármegj'ék magatartása.

Az els

;

ülés márcz. .3-kán.

szövetséges

—

A

—

Az

összejött rendek névsora.

királyhoz küldöttség menesztetik.

magyarok meghivása ügyében.

—

A

—

— a

személynöki állás betöl-

tésére vonatkozó javaslat.

Rákóczy válasza mindenfelé nagy hatást gyakorolt. vármegyék nagyobb része tartózkodóvá lett. Egynehány dunántúli vármegyében azonban mozgalom támadt oly irányban, hogy tiltakozzanak a pozsonyi országgylés ellen.

A

1708-Ki ro/.soNvi

A/.

Nemes

(»R.sz.vrt(iYÍ:LKs

tArtknrtéiikz.

Zala, Baranya és Tolna v.iriuegyék

ily

Bercsényinek

a

testatiójokat

be

— ha jónak

látja

küldték

is

[:\

tartalimi

[»ru-

végbl,

hogy

küldje be a császárnak, vagy egyenesen

a pozsonyi országgylésnek.

Amaz

Ezt azonban azért, mert

Kákóczy nem helyeselte. hogy csak oly kevés vármegye

se Bercsényi, se

keveselte,

emez pedig azért, mert leghatalmasabb protestatiónak tartotta magát az interregnumot. ^) De azért nem lehet protestál

;

mondani, mintha közönyösen néznék a pozsonyi és bécsi készüldéseket. Bercsényi különös kedvteléssel nézte a dunántúli

magyarok tüntetését a császár

ket

ellen, a

dicsértetni a fejedelem által.

miért

meg

is

kivánta

Azzal kecsegtette magát,

hogy »az Dunán túlsó földnek resolutiója majd meggyzi az

innens keméiiyszájú magyarokat.* fogja szétrobbantani.

A

St

azon gondolattal

is

hogy az összejövend országgylést hadervel

foglalkozott,

2)

lev vármegyék nagy remények között meg követeiket, és szokott módon az ország béké-

király pártján

választották

jének helyreállítását és az ország törvényeinek megtartását sürgették utasításaikban.

Az

nem tudták magokat

gés})en tartották az udvart,

hogy mi tevk legyenek. Az a

meg

nyissa

az

terv,

országgyíílést,

megállapitva. ^feg

hogy

naponként érkez hirck

alatt Bécsben, hol a

is

tétettek a

márczius

felsége

els

rctte-

elhatározni,

hogy a király személyesen

kétségen kívül helyesen volt

kell elkészületek napjaiban

ari'a nézve,

kísérettel

teljes

Pozsonyba menjen.

Azonban

részint a Bercsényi fenyegetzéseinek, részint

pedig a svéd király elnyomulásának hírei nagy aggodalomba ejtették a király környezetét.

kozó állást foglalni és az azok között

E

el,

Jobbnak

látták egyelre vára-

és bevárni a rendek összegyülekezésct,

mutatkozó hangulatot.

végbl az esztergomi bibornok-érsek, sok fÖpap

')

Thalynál L.

')

U.

o. II.

.•)62.,

.^74.

1.

»Eu is tettem propositiókat — irja Bercsémenüének Pozsouylxoz az gylésre ha bé nem

178. és 565.

nyi a fejedelemnek

—

;

bocsátják, szidják össze az olyan vendégliiv«')kat, gyújtsák ott

:

de

üd

kell

kísé-

ahhoz

s

kicsiny víz, mert vissza

is

fel s

hagyják

kéne onnan gyünni

.

.

,

:

;

ZSILINSZKY MiriÁLY.

44 rétében,

furak

már február 22-kén megindult Pozsonyba. és követek csak igen lassan gyülekeztek.

Pál nádor és

Erddy György

országbíró

érkeztek meg. Legpontosabb volt a

fpapok

A

többi

Eszterházy

márczius rendje,

elsején

melybl a

következk sorakoztak az esztergomi primás köri Széchényi Pál, az egyesített kalocsai és bácsi egyház-

megyék

érseke,

a

Rákóczy-íélc mozgalom kezdetétl

a

ki

fogva fáradhatatlan buzgalmat körül

;

fejtett ki

a béke helyreállítása

a ki éppen ezért kiváló népszerségnek és tisztelet-

és

nek örvendett. Gr. Csáky Imre, nagyváradi püspök és Biharvármegye

örökös fispánja, a

ki

protestáns eredet anyától és híres

régi családból származván, igen

lrt

világias hajlamokkal

a szövetséges magyarok ellen a leghatározottabban küzdött, s

többnyire Bécsben tartózkodott. Egyik testvére, Mihály, a

Rákóczy táborában küzdött.

Erddy Ádám

Gr.

vére, a ki irodalmi

úton

nyitrai püspök, az országbíró testis

küzdött az eretnekek

maga hatáskörében mindent megtett azoknak

ellen, és

a

megtérítésére.

Gr. Nesslród János Vilmos, pécsi püspök. Gr. Eszterházy Imre váczi püspök, a ki egyéni és családi érdemeinél fogva

késbb

esztergomi primássá emeltetett.

Brankovics Márton, zágrábi püspök, Patasics György, boszniai püspök,

Bedekovics Benedek, segniai püspök. Illés

András, erdélyi püspök,

Matusek András káptalant

is

tinnini püspök, a ki egyúttal a

gyri

képviselte.

Faviny János szerémi püspök. Gr. Volkra Ottó János Keresztély skardonai püspök, a ki a pozsonyi prépostságot is képviselte.

Gr. Kolonics Zsigmond scutarii püspök. Gr.

Erddi Gábor

arbei püspök.

Pongrácz Imre sebeuicoi püspök. Ordódy Zsigmond cattarói püspök. Ghillányi György novii püspök.

Kovacsóczy Mihály vegliai püspök. Illés

István samandriai püspök.

:

:

4"»

A/ 1708-KI POZSONYI (tRsZÁr.r.YÍI.KS Tr»RTKXKTÍ:HK/,. .Taszlóczky Jakali Elek. tribuiiiczi

Kazó

)>ii>^i)ök.

István l)elgnidi püspök.

Wlasics Miklós scopiai püspök. Gr. Rátkay Adáiii

Látni

sal>iniai püs})öl<.

val('>.

liogy n

püspöki kar lejiinkábl) czímzetes püspökíikluil állott. Távol voltak, s részben a felkelkhöz csatlakoztak egri

püspök

A

;

:

Telekessy István

Bakó János váradi nagyprépost.

káptalanok, aj)átságok és prépostságok részéiöl meg-

jelentek

:

Luljy Imre és

b.

Mednyánszky Ferencz, az

eszter-

gomi káptalan részérl Balogh ^lárton

és

Spáczay Pál a pozsonyi káptalan

és

Bnmbnics Mátyás a gyri káptalan

részérl.

Matusek András részérl.

Ravasz István

és ? a pécsi

káptalan

részérl.

Ezen

kívül képviselve voltak: a vasi, zágrábi, császmai és segniai

káptalanok, de

Jelen

nem

tudni kik által.

volt Krisztolovics N., a paulinusok generálisa

;

Karner Egyed pannonhalmi, szentmártoni fapát, Grimani Vincze pécsváradi apát, továbbá a tihanyi, pásztói, borsai és vaskói apátságok képviseli.

A prépostságok részérl

:

Csekonics Pál zágrá])i, Zsigray

Volkra Ottó János pozsonyi, Lippay Miklós vágújhelyi prépostok továbbá a jászói és leleszi, és végre a

János

szepesi,

;

pozsegai prépost.

A

furak közül megjelentek mindazok, a kik Józsefliez hívek voltak, és a kik jelenlétök által még inkái >b ki akarták tüntetni hségöket.

A

fentebb

már

említett

nádoron

és országbíríMi kívííl

ott volt

Gr. Pálfy János horvát bán, az egész mozgalom alatt egyik legmozgékonyabb embere és leghívebb vezére a királynak.

Gr. Illésházy Miklós, magyar udvari kanczellár, a ki a kormányrendeletek expediálásában nem sokat tördött azzal,

magyar törvényeknek vagy sem. Gr. Csáky Zsigmond tárnokmester.

jnegfelelnek-e a

Gr. Czobor

Márk

királyi fajtónálló mester.

Gr. Eszterházy Mihály, a

kir.

kúria itélmestere.

:

:

^.SILINSZKY MIHÁLY.

4()

Gr. Battyány Ferencz, föpohárnokmester. Gr. Kéry János királyi flovászmester.

Gr. Draskovics János királyi fkaraarásmester. Gr. Zichy Péter királyi fasztalnok mester. Gr. Pálfy Miklós koronar.

Gr. Kolonics

Ádám

koronar.

Gr. Nádasdy Ferencz fszertartás mester

Erddy

;

tov:ilil)á

Sándor gróf vasvármegyei fispán.

Nádasdy Tamás

gr.

somogyi fispán.

Id.

Eszterházy Ferencz

Ifj.

Eszterházy József

gr.

fehérvármegyei fispán. fispán.

gr. zalai

Koháry István gr. honti fispán. Forgách Ádám gr. nógrádi fispán.

Ádám gr. tornai fispán. Erddy György gr. árvái l'öispán.

Keglevich Ifj.

LöwenJ)nrg János, Jakal)

gr. békési

fispánok.

Ezeken kívül a többi grófok közül jelen voltak Batthyáni Zsigmond gr. Zichy Imre gr. Pálfy Lipót :

Kéry Ferencz

gr.

Cziknlin János gr.

Draskovics cs.

Ádám

gr.

Keglevich Péter

kamarás. Id. Eszterházy József

gi-.

gr.

gr. Ifj.

Eszterházy Ferencz és Gáspár ezredesek. Csáky György

gr.

Nádasdy Pál gr. Forgách Pál gr. Széchenyi György gr. Serényi Farkas gr. Peth Mihály gr. Szentiványi László gr. Szirraay István gr. Peth János gr. Ráskay György gr. Orehóczy Szaniszló gr. Kolonics Henrik és Sigfried grófok. Brankovics .János Pál gr. Eszterházy Péter gr. a jászok és kunok kapiaz Ebergényi-féle regiment alezredese.

Zichy

.lános gr.

tánya.

A

bárók közül

Andrássy Péter gömöri, Macskássy Péter Szörényi fispánok. Szunyogh László. Id. és ifj. Mednyánszky Pál. Ebergényi László. Sennyey Sándor, Patasics Boldizsár, kanczelláriai tanácsos.

Amadé

Antal. Skarbala András, alnádor. Hor-

váth Simonsics János kir.

táljlai bíró.

Nyáry Zsigmond. Révay

János. Perényi Mihály, az Eszterházy-féle regiment hadnagya.

Maholányi Antal, József és Tamás bárók. Sándor Gáspár. Ghillányi György. Révay Péter. Kordics György László. Draskóczy István. Delisimonovics Ferencz. Vojnovics Péter.

:

AZ ITOs-Ki ro/,s<»NYi

Reviczky

(T:is|)ár.

í/,Á(;i;ví i.íN

Szuiiyogli

i

hk ikm: rkiiK/.

.Ijíiion immiív. k:nii,tr:ii

47

tanácsos.

Fraics János Ignácz. Miiskon János.

Az

özvegyek képviseli nem soroltatnak

csak küldiknek neve ekképen

névszeiint,

fel

:

Batthyáni Ad:im bán özvegye. Araade Magdolna, gr. Zichy István tárnok m. özvegye. Nádasdy Magdolna, gr. Draskovics János özvegye. Lichtenstein Szidónia, gr. Fálfy Károly özvegye.

Strattman Eleonóra,

Erddy

gr.

Ádám özvegye. Ádám özvegye.

Borbála, gr. Gzobor

.lakiisits Teréz, gr.

Zichy

Kéry Ferencz

iSzécliy Júlia, gr.

özvegye.

(Jcskay Magdolna, gr. Eszterházy János özvegye.

Kegsberg Mária,

Traun Margit, Koliáry Mária,

Fhddy

gr.

gr.

gr.

Koháry Farkas

özvegye.

Eszterházy Gábor özvegye.

Keglovich Zsigmond özvegye.

Zsigmond özvegye. György özvegye. Maholányi János özvegye.

Krisztina, gr. Kátkay

Nadányi

Zsófia, báró rihillányi

Péterfy Juditli,

b.

Egresdy Mária, Szapárs Péter özvegye.

Bokros Éva, Duszárd Jakab özvegye.

Révay Katalin, Osztrosith Máté özvegye. Eszterházy Katalin,

b.

Pinnyey János özvegye.

Bittersbotl'er Teréz, (Jrsics

Balázs özvegye.

Schofmann Szidónia, Makar János özvegye. Perényi Erzsél»et, Viczay

Ádám

özvegye.

Balassa Zsuzsanna, Völgyi (xáspár özvegye.

Az itélmesterek sorából Meskó Ádám nádori. Nagy

\)

István és Plenics György

Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok itélömesterei.

A

királyi

Ítéltábla részérül

Barlt-gb István és Durn-

:

niczky Bernát.

A

A

teljes.

Í8

Berényi család levéltárában

vármegyék

illet

mi

váiiuegyék és városok kíiveteinek névjegyzéke nem

lev jegyzék csak

és városok neveit sorolja

fel.

az

Ezt közöljük

kiegészítve itt-ott a követeknek a tárgyalási naplókból

;

')

Mint özvegyek

k«ivetei .szerepeltek

Gábur. Kapoviiaky János, bizottságban

;

Gábor továbbá Bsze Mihály a IJsz

és

:

Vajay Peiencz, Gyüng^össj'

Cseszkay Adáni

jirot.

bizottságban.

—

a

sérelmi

:

48

ZSILINSZKY MIHÁLY.

vett neveivel. Nevezetes,

hogy oly vármegyék követei gyanánt

is

szerepelnek egyesek, a melyek tényleg Rákóczy kezében voltak.

Ezeket nem a vármegyék, hanem a király néhány embere küldötte

ki.

Trencsénbl Tiajman Péter. Nyitrából Novota István. Pozsonyból Morócz Lénárd és Marczius. Mosonyból Naszvády István. Gyrbl Sajnovics Mátyás és Iványos Miklós. Komáromból Baranyay G-yörgy és Hammel Márton. Esztergoml)ól Nedeczky Mihály. Pest-Pilis-Soltból Mecséry Ádám. Fehérvármegyél)ül Eiáth János. Szabolcsból

Zalából Szegedi Pál.

?

Vasból Zsigray József. Sopronból Töttösy Pál

Unghból

?

Tolvay

és

Verczébl? Szörénybl? Valkóból?

Pozsegából?

Dániel.

Szathmárból

?

Zemplénbl ? Abaujból

'?

Sárosból

?

Gömörbl ? Borsodból ? Hontból ? Küls-Szolnokból ? Beregbl? Ugocsából? Tornából? Biharból? Máramarosból ? Közép-Szolnokból? Krasznából? Zarándból? Csanádból? Bé-

késbl? Aradból? Szepesbl? Nógrádból? Hevesbl? Árvából Okolicsányi

György.

Barsból

Gáspár.

Czingell

Kiszely Mátyás. Turóczból Okolicsányi

Liptóból

Zólyomból Bohus

?

Ferencz. Baranyából Polyák János. Tolnából Daróczy István.

Yeszin'émbl ? Bácsból ? Somogyból Madarász László. Csongrádból ? Kövárvidékérl ?

A

szabad

kir.

városokból ezek jelentek

Pozsony (Eöszler András

és

meg

Skaricza Gábor). Nag}^-

szombat (Pyber Ferencz). Szt.-György (Kecskés

István)

?

Bazin (Scharf). Modor, Szakolcza, Trencsén (Szuliányi János).

Sopron (Trimmel Mátyás, Gremel Pál, Unger Mátyás

és

-Dobner Ferdinánd). Gyr, Rnszt, (Gábriel Sándor). Kismarton, Fejérvár, Esztergom, Pest, Buda, Szeged, (Szcitaróczy Kristóf). Szegnia,

Kaproncza

és

Várad, Zágráb,

Krös.

-)

Mindezek elször marczius 3-kán gyülekeztek össze a még a kell ülésekrl sem volt gondoskodva, úgy hogy a megjelentek közül csak is a nádor és az

zöld házban, hol azonban

esztergomi primás körül,

s

ezek környezete ülhetett

míg a többiek

—

és

pedig igen

voltak kénytelenek hallgatni a nádor

')

Acta Dinetae Anuo 1708. Beiviiyi

le

a zöld asztal

elkel urak

— állva

üdvözl beszédét. lev, a

nemz. Múzeumiján.

A/

1

VOS-Kl

I'O/.SONVI

OKS/ÁCCYÍ'l.KS ToK'l'KSETklIH;/..

4ít

ben.

Mikor a nádor fölemelkedett, síri cseiul támadta teremMindenkinek tekintete feléje fordult. Húsz éw (Ha, mely

id

alatt rendkívüli

események folytak

hazánkban, ez volt

le

az els alkalom, a hol a nemzet törvényes képviseli, is

teljes

nem Köny-

Jia

és óhajtott számban, együtt lettek üdvözölve.

nyen érthet tehát az ünnepélyes hangulat, a mely a jelenvoltaknak lelkét tdfoglalta, és melynek hatása alatt a nádor reszket hangon kezdette meg beszédét. Szívbl fakadó szivélyes

hangon üdvözölte ket,

hogy az

isteni

gondviselés

s

boldognak nyilvánította magát,

megengedte

érnie e pillanatot,

melyben az ország rendéit így együtt láthatja, a kik ö felségének hívó szózatára a végett gyülekeztek össze, hogy az ország békés fenmaradása és jövend felvirágzása felett tanácskozzanak. Köviden jelezte

midn

a

czí'dt,

mely a király szemei eltt lebegett,

ezen országgylés összehívására határozta

melyen személyesen kíván jelen

lenni,

hogy ez

magát,

el

által is

el-

mozdíthassa a régen óhajtott békének helyreállítását. Sajnála-

hogy erre kevés

tát fejezte ki a felett,

ü felsége által meghivott elégedetlenek

kilátás nyilik, mivel az

nem

jelentek meg, való-

szinüleg azért, hogy azután mondhassák, hogy »de nobis sine

nobis conclusum est.« Szükségesnek vélné, hogy a jelen ország-

gylés küldöttségileg kérné

meg

az elégedetlenek meghívására és ki

engedné meg, hogy

felségét:

rábeszélésére

küldessenek

néhányan innét a rendek sorából, már csak azért

is,

hogy

azok késbben ne mondhassák, hogy mellztettek.

Rz ugyan, a fentebb eladottak indítvány volt által

s

akadtak

is,

ut;ln, teljesen fölösleges

a kik ezt hangsúlyozták

;

mindaz-

következ

a többség a nádor indítványát elfogadván, a

tagokból álló küldöttséget menesztette a királyhoz

:

és pedig

fpapi rendbl gr. Csáky Imre nagyváradi püspököt; a furakból gr. Nádasdy Tamást a nemesek közül Fiáth Jánost a

;

és a városok

adva az

is,

részérl Röszlor Andrást. Utasitásul volt nekik

hogy ez alkalommal fejeznék

felsége eltt a

ki

rendeknek abbeli nézetét, miszerint addig, míg az elégedetlenek közöl valaki

meg nem

jelenik,

Pozsonyba

vah't jövetelét eliia-

lasztani kegyeskedjék.

Szóba hozatott aztán még azon kérdés esetben, ha M.

Ilii".

is,

hogy azon

felsége a rendek ezen kérését meghallgatja, kik

AKAD. KUTKK. A

TÍiKT.

TUU. KÜK. MII.

K.

1

I

.

SZ.

4

Zsilinszky mihálv.

50 küldessenek

ki

az elégedetlenek fejeihez ?

Ez annál kevésbbé

lehetett közönyös kérdés, mcit kétségtelen dolog, hogy az

kényes természet ügynek elintézésére csak oly egyének

ily

alkalmazhatók, a kik nem

(;sak ö felségének rendíthetetlen hívei,

hanem a kiknek hazafisága sem ket,

e

és jó intentiója az ellenfél által

vonathatik kétségbe. Ilyennek találták a rendek a két érsei.

t.

midn

az esztergomit és a kalocsait, a kiknek elseje,

bizalom nyilvánulását tapasztalta, azt lelkes szavakban

megköszönte, kifejezvén abbeli érzelmeit, hogy e haza javáért kész életét és vérét feláldozni.

E

készséget a rendek hálával fogadták,

a lelkes fpapot

s

megéljenezték.

Ennek kapcsál)an szóba hozatott még a dése.

personális kér-

Ugyanis az országnak törvényes personalisa, a kinek a

rendek alsó tábláján elnökölnie

kellett

nem

Ferencz, a felkelk táborához csatlakozván, az

országgylésen. ISTémelyek

azon

Klobusiczky

volna.

nézetben

jelent

meg hogy

voltak,

helyébe egyszeren más personálist kellene kineveztetni

;

míg

mások, kik a béke helyreállításában még bíztak, azt akarták,

hagyassék ez állás betöltetlenül, hogy az esetleg megnyerend elégedetlenek ne mondhassák, hogy ell)beni hivatalukból kizárattak.

Ezt sokan

ellenezték,

Klobusiczky önkényt hagyta hatni,

azon

el állását,

már

indokolással, hogy

tehát

nem

fogja

mond-

hogy abból kizáratott. Egyelre abban történt a meg-

állapodás, hogy kövessék a régi gyakorlatot, mely szerint a personális távollétében az alnádor vezette az üléseket.

A nádor

megbízatott, hogy a rendeknek ezen határozatát közölje felségével, valamint

sitiókat

biztosai

azon kérelmöket

által

Ezzel az els ülés véget

minél ért.

elél)b

is,

hogy a

királyi propo-

lekükleni kegyeskedjék.

;

170S-KI

\7.

A

koriiiáuv UfTfítMlHlinai. -

bérsi

tései

l'<»/S«)NVI «)l{s/,Á(;UYÖl.KS

protestánsuk

a

ii
—

\

I.

A

svéil

év

Heicséiiyi

részérl

király kílzeledése

Ehlkészületek

sárH. -- és a szövet-séjíes iiiai;yavi>klii>/

Rákóczy

tArtésetkukz.

jíltt

;i

kir.

ügyél>eii.

korniány

;i

és sürge-

liiztnsok togadíí-

küldend követek

válaszok után

—

Ól

—

A

fi'Ihesza-

kítja e társívalásnkal.

A

rendek

a uádürral együtt máiczius 4-kéu

kiildílttségL'

érkezett Bécsbe, a hol különféle hírek tartották rettegésben a minisztereket.

Mindenek eltt

Bercsényinek

a »gylés

niegzajdítá-

sában való fáradozása « okozott nekik aggodalmakat. Attól tartottak,

felségének

hogy valamely

véletlen

támadás következtében ö

veszedelembe

személye

Pozsonyban,

jöhetne

a

minek kitenni t semmi körülmények között sem szabad. Az is közbeszéd tárgya volt, hogy a magyarok közül sokan a svéd királyt akarják a magyar trónra emelni, hogy ekképen az elégedetlenek akaratjának teljesülésével Magyarország egyszerre visszanyerje függetlenségét. Ez sem látszott egészen alaptalan mendemondának, annyival is inkább, mert tudva volt, bogy Károly diadallal vonul ^Magyarország felé.

Az

angol bécsi követ tudósításából látjuk, hogy József

még márczius

3-kán, tehát az országgylési küldöttség meg-

érkezése eltt,

el

volt tökélve,

hogy a pozsonyi gylést

sze-

mélyesen fogja megnyitni. Ugyanis ekkor hivatalosan tudatta a

külföldi követségekkel,

szándékozik mulatni

hogy azok oda

;

hogy Pozsonyban csak rövid ideig

ennél fogva

elkisérjék.

nem

tartja szükségesnek,

O — úgymond

-

csak az ország-

gylés megnyitásánál kivan személyesen jelen idközben a magyar korona a svéd királynak

lenni, és fel

nem

ha fog

ajánltatni,

azon esetben az országgylés bezárása eltt ismét

vissza fog

menni Pozsonyba. Az angol követ úgy volt értekirályt sokan akarják magyar királynak

hogy a svéd

sülve,

de azt

is

megírta kormányának, hogy

venné a korona felajáidását,

')

Archiv. Rákétcz. Simtjnvi

az,

nem fogadná Ern

III.

:í»>.'>.

ámbár

azt

1,

el, *)

jó

néven

55S1LINSZKY MIHÁLY.

h':>

Ezen

hírek, és a

magyar országgylési küldöttség azon

hogy ezúttal ne jöjjön Pozsonyba, arra bírták Józsefet,

kérése,

hogy a pozsonyi útról lemondott. IVfaga helyett Lichtenstein herczeget és Trauii grófot l)ízta meg az országgylés megnyitásával.

Az

e tárgy felett folytatott bécsi tanácskozásokról csak

annyit tndunk, hogy a svéd király követelleg lépett

fel

a

magyarországi protestánsok érdekében.

A

császár ugyanis, mikor az országgylési propositiók

megállajiításáról volt a szó, a

magyar klérus részérl ersen

ostromoltatott és ösztönöztetett arra, hogy a katholikus egy-

házra nézve sérelmesnek mondott törvények megsemmisíttessenek,

ság

ennél fogva a protestánsoknak engedett vallás-szabad-

s

egyszeren töröltessék

el

;

annyival

is

inkább, mert a

klérus nézete szerint a lázadásnak ez a legfbb okozója.

')

József hajlandó volt a klérus kedveért engedni valamit,

ha nem

oly mértékben, a öiint azt a

is

Annyit ugyanis még lentett volt,

hogy

febr.

követelte.

protestánsok érdekében többé

a

engedni. Beismeri, hogy eddig

menmavel a

fpapság

22-kén kiadott rendeleté])en

már

is

kije-

nem

fog

többet engedett, mint a

E

rastadti ])éke szerint tartozott volna.

szerint

ugyanis a vallás szabad gyakorlata csak a lutheránusoknak

van

minél fogva József arra határozta

biztosítva,

el

magát,

hogy azt a kálvinistákra nem fogja kiterjeszteni. ^) Most azonban, az országgylés kezdetén, a mikor

e

kérdésnek szellztetése okvetetlenül kellemetlen következményeket vont volna

maga

után, József

nem

látta tanácsosnak e

határozatának életbeléptetését. Hozzájárult ehhez Károly svéd királynak azon határozott kivánsága, hogy a magyarországi

protestánsoknak

vallási

nélkül, biztosíttassék

pontján

túl,

hísuakra

is

a

;

szabadsága,

különbség

magyar törvények értelmében, a helvét

Ervp vonatkozólao- a klernsniik

;

s

a vallás szabadságának

niés;

ITdij-vi'il

volt

két

niiuluma lukadva, oly czélhól. hogy aznk az mszággyülésnek tesseuek. *)

hitval-

kiterjesztve maradjon.

József kénytelen volt engedni ')

felekezeti

tehát hogy az a rastadti békének illet

Sinuuivi E.

i.

111.

III.

:5fit3.

1.

memo-

1ieter]Vsz-

AZ

7nS-KI

I

l'()/,suSVI <)KS/,Á(;(}Y
7t^

megszorítúsiira voiiatkozíj iviulek'U'-iK'k kihocsátását, a klérus-

nak nem

kis boszankodásáia, elhalasztotta.

alapj:íul

sitiók

ben I'ozsonyha

a

hitlevél fogadtatott el

kir.

utaz«'»

;

A

királyi propo-

s

a király nevé-

biztosoknak utasításul adatott, hogy a

rendekkel szemben tapintatosan járjanak

el.

^[ielött ezek leutaztak

volna, a nádor márczius H-kára

ülésre hívta íissze a rendeket,

hogy kell fogadtatásukra meg-

Ez alkalommal az alsó táblának akaratához képest is, Karbala András

tegye a szükséges lépéseket. elnökségét, a király

alnádor foglalta

el.

Alig nyitotta meg az

ülést, alig fejezte ki

a béke helyreállítására voiuitkozó reményét, és alig olvastatott

Bécsben járt követek

a

fel

jelentése, a

midn

megjelent a

nádor titkára és felhívta a rendeket, hogy mivel a frendek a magok kebelébl már megválasztották a kir. biztosok fogadására

kiküldend

ugyanezt

követeiket, ill,

Majd

cselekedje.

hogy a követek táblája

ezeknek

ugyancsak a nádori titkár hozta át a

Ez

megválasztása kir.

is

után,

biztosok fogadásá-

nak rendjét tartalmazó

iratot.

ellenkez eljárás

felszólaltak a rendek, és követelték,

ellen,

ellen,

mint a régi szokással

hogy a frendek részérl jöv átiratok ne a nádor privát titkára, is

hanem küldöttség

a dolgok rendje az

által

volna,

hozassanak át

;

de különben

hogy minden az alsó táblánál

kezdeményeztessék, és ennek megállapodásai vitessenek át a

frendekhez

szíves hozzájárulás végett.

Ezt a frendek helyes-

nek találván, megígérték, hogy jövre a szerint fognak eljárni.

Sok

id

telt

a kell padok beszerzése, és az ülések

el

vármegyék és városok elsbbsége melyekbl érdekes színben tnik fel a

elrendezése, valamint egyes fölött folyt

régi

vitákkal,

jogokhoz

való

elsbbsége sok szóval

szilárd ragaszkodás.

Buda

és

Pozsony

vitattatott.

Márczius 15-kén

jött tárgyalás

alá ö felségének azon

melyl)en beleegyezését adja, hogy a rendek részérl

leirata,

két követ menesztessék az elégületlen magyarokhoz.

Daczára annak, hogy e leiratban két küldöttrl volt a szó, mégis a felett támadt a vita, hogy hányan küldessenek hát ki

?

miféle rendhez tartozzanak azok ? kinek nevében és

miféle utasítással menjenek ? Röszler András, mint a bécsi

követségnek egyik tagja, azon véleményének adott kifejezést,

ZSILINSZKY MIllÁLV.

54 liogy csak

hanem

kiiklöttröl lehet szó, a kik

kt'i

nem

egyes rendeket,

az országhxkók összeségét képviselnék.

nézet felé hajolt,

s

azt kivánta kimondatni,

A

tölíbség e

hogy a küldöttek

De

a frendek abban a nézetben Imre, n.-váradi püspök, Csáky voltak, liogy négyen, jelesül gr. Koháry István generális, Fesztetics Pál és Röszler András egyike frendi tag legyen.

küldessenek

ki.

azután az a kérdés vettetett

Itt

föl

:

helyes-e oda köz-

nem jobb volna-e, ha az ország els tekintélyeibl valamely fpap és miniszter küldetnék ki ? E tárgyban Morócz Lénárt ezeket monda: »Ha a felséges nemes embereket bocsátani,

s

Tábla csak ilyen-amolyán embereket küld hozzájok, azok a magyarok még csak audientiát sem adnak

nagyrahéjjázó nékiek.«

Ezt sokan rossz néven

vették, s azt

megdicsért Kegyelmed bennünket

emberek az ország

és

:

mondák

:

»

Valóban

tehát csak ilyen-amolyan

vármegyék követjei ?« Morócz, belátván

szavainak helytelenségét, azokat nagy zavarodottan visszavonta.

Hogy mennyire eltér

nézeteik voltak a rendeknek e

tárgyban, mutatja az, hogy több napon át folytatták fölötte a tárgyalást.

meg

jól

A

frendek újra meg líjra azt javasolták, hogy a kérdést, nehogy olyat határozzanak,

kell fontolni

a mi sem

felségének,

sem az elégületleneknek nem

tetszenék.

felségének leiratában csak két küldöttrl van szó. Vigyázni kell,

hogy ellentétbe ne jöjjenek a rendek a király

intentiójá-

A

frendek közül némelyek erre való tekintetbl most azt javasolják, hogy maradjanak két küldött kiküldetése mellett. Az esztergomi bibornok-érsek, hogy véget vessen a val.

medd

vitának,

felsége

arra

Írásba foglalta véleményét, mely szerint

volna fölkérend, hogy ne kett,

követ küldessék ki az elégedetlen magyarokhoz.

hanem négy

Ha

felsége

megmarad a kett mellett, akkor a rendek is nyugodjanak meg benne, és inkább a felett tanácskozzanak, hogy min utasítás adassék a kiküldendö követeknek ?

gadtatván, az e

tárgyban

felségéhez

E

javaslat elfo-

intézend kérvény

szerkesztésére, valamint a kiküldendö követek részére

adandó

közlend utasítás elkészítésére a következ bizottság küldetett ki Meskó Ádám, nádori itélöinester, Szegedy Pál, Tolvay Dániel és Röszler András. és

felségével ellegesen

:

A/-

170>>-KI l-it/SONYI DR.S/.ACCiYÜI.Ks IttKTKNKTklIK/..

Ezek

;i

iiiárczius

1

5.")

7-ki ülésen olvasták tol javuslutaikat,

melyek csekély változtatással

fogadtattak.

el is

kiküldend követek utasításában világosan

A

frendek a

kitenni kivánták,

hogy azok az elégületlenekkel egyenkint semmiféle érintke-

hanem mindent együttesen

zésbe ne bocsátkozhassanak,

nyilvánosan végezzenek.

A

conductiis ügyében Írandó levélre

ménye

vonatkozólag azon

hogy az ne az ország, hanem csak az

volt,

és

nádornak a Kákóczyhoz salvus

íí

véle-

nevében

Írassék alá.

A kir. személynöki hivatalnak általi

betöltési

módja

ellen

szerre az elégületlenekhez

Horváth Simonsich János

történt felszóllalások után egy-

küldend levi szerkesztésérl,

ille-

hogy ha azok a jelen országgylésen megjelenni nem fognak, azon esetben a királyhoz híven ragaszkodó

tleg arról van

szó,

rendek gondoskodni fognak, hogy ö felsége az ö határozataikat megersítse.

Mikor ezek

javában folytak a tárgyalások, akkor

fölött

érkeztek a nádorhoz Rákóczynak

Bercsényinek fentebb

és

közlött leveleik a hozzájok csatolt visszaküldött regálisokkal

A nádor ezekkel azonnal Bécsbe futott. A király és miniszterei nagy megdöbbenéssel

együtt.

e

Sértette

leveleket.

Bercsényinek gúnyos szánakozása, mely a ugyan, de

A

voltaképen az

levelek tartalmából

egész

volt,

meggyzdtek

hogy az elégületlenek

>interregnum«-nak tartják,

magyar ')

királyt.

^)

arról,

fejei

;

volt

hogy

itt

és

szólt

szánva.

a barát-

mert különben

is

a magyar állapotokat

hogy külföldön keresik a leend

.

Miksa Emánuel

segélylyel az

és

nádornak

kormánynak

ságos úton való kiegyezés teljes lehetetlen

tudva

fogadták

ket Kákóczynak szemrehányása,

bajor

Óuodun üresnek

választóffjetlelmet

n3Ílvánitott

akarták

magyar trónba

franczia

ültetni.

Erre

vonatkozólag írja Bercsényi épen ez idtájt a fejedelemnek: »Az franczia solennis követségét úgy látom, csak akkorra kell halasztanunk. az mikor per honoris

illik

megköszönnünk

azt,

a mit ád,

s

azzal segít az költségen

mikor hasznát mutatja barátságának, azaz, mikor az lincántst cnm dolennitatc invitálni küldünk ; de meg kell elébb az gyíi ni váltásnak is,

lenni ... (V. 580.)

ZSIMNSZKV MIHALV.

A

német miniszterek, különösen

(lásokban

törtek

ki

>lázadók«

a

b. Seilein, éles kifaka-

Seileni hivatkozva

ellen.

régebbi jóslatainak teljesülésére, kivánta, hogy a legszigoníbb

rendszabályok vétessenek

foganatba

;

méltók arra, hogy ö felsége többé szóba biek

mert is

felkelk nem

a'

álljon velk.

A töb-

helyeselték e nézetet, és végképen szakítani kívántak

is

velk,

a királynak azt javasolták, ne engedje meg, hogy az

s

országgylés

békít követek kiküldessenek, mert

által kért

»non esset dignum, ut ejusmodi Ablegatio ad ipsos exmittatur.« A német miniszterek felindulásáról Huissen orosz követ is

megemlékezett Bercsényi eltt, azt mondván, hogy Rákóczy-

nak a palatínushoz és

írott levelén » Bécsben

nagyon megindultak

extrema praeparatiókat tesznek készületjekkel.«

')

A

Pozsonyban összegyülekezett rendek, kiknek gyléRákóczy egyik levelében »nagy hírrel és méltósággal tün-

sét

dökl gyülekezetecskének« nevezte,^) más véleményben voltak. Ok nem akarták még ekkor elszakítani a kibékülést czélzó tárgyalásoknak fonalát. Kedvetlenül hallgatták ugyan meg a márcz. 26-ki gylésen Rákóczynak és Bercsényinek vissza-

Erdödy Sándor által még már egyszer czélba vett küldöttség kimenjen Riíkóczyhoz, vagy ha ezt nem tartaná többé lehetnek, legalább írásilag hivassék meg még utasító leveleit is

;

de mindazáltal

gr.

kérték ö felségét, engedné meg, hogy a

Nem csekély dicsségére szolgál a rendekhogy találkoztak köztök olyanok, a kik Rákóczynak

egyszer a gylésre.

nek

az,

eljárását

ha nem

is

helyeselték, de legalább mentették. Fel-

hogy hiszen a felolvasott levelek voltaképeu nem támadják meg az országgylést, csak annak összehívási módja

hozták,

és

ideje ellen tesznek kifogást.

megbántani, de annyit

sabban

is

Nem

akarták ugyan a nádort

nem tagadhattak

eljárhatott volna a szövetséges

el,

hogy tapintato-

magyarokkal szem-

Bercsényi levele ápr. 2o-káról.

I. m. V. 636. 1. Márcz. 30-káról Kassán kelt levelében azt írja Rákóczy Béresetöbbek között az országgylésre vonatkozólag »bár csak azt

')

2)

mének

:

tudnám, mit statuált

e

fell

(t. i.

válasza fell) az nagy hírrel és méltó-

tündökl gyülekezetecske ? s én is úgy hiszem, hogy ha érseket vesznek el. az kalocsai lesz mert az másikának nagy derogamenjére volna oly mezítelen ábrázatú dologban avatni magát, s olyan vízben

sággal

;

ugratni, az

melynek fenekét nem

látja.* (11. '220.)

AZ 170S-KI Ihmi.

(

'zélravezettiiu'k

találták,

rával az ellenfél i)ecsülését

is

magának. Hivatkoztak Stahrenberg ügyéhen

gr.

Bercsényihez, az a legnagyohh tisztelettel

Ilyen

neki.

ember

kell

modo-

ki szelíd, tapintatt)s

kivívta

hogy ime, mikor az elfogott

fordult

57

hogy az esztergomi Mhuinok-

érsek vetni' magát kíizhe, mint a

arra.

H iH l'ÉNK TKIIK/,.

I'ii/.soNVl itK.s/,A<;tiVI I.Ks

válaszolt

béke ügyének ápolására, vs nem

a

olyan, a ki hatalmát szükségtelenül fitogtatja.

A is

többség azonban a nádor eljárását lielyeselvén, most

azt kívánta, hogy csak a nádor írjon a szövetséges rendek

Egyébiránt a

frjeihez.

hogy ha

A

mód

is

igénybe

veszi.

Azért

megválasztását.

király kegyesen meghallgatta a rendeknek ezen kíván-

arra april 2-kán gr. Ei'dödy Sándor által azt a

s

adta,

letet

tekintetébl azt sem ellenezték,

reá bízták a kell

egyenesen

ságát,

czél

felsége a priraás szolgálatát

hogy

fele-

a szövetséges rendek kibékítése és ország-

gylésre való meghívása czéljából kész

volt

egy küldöttség

menesztésébe beleegyezni akkor, mikor még azoknak gondolatait

nem

ismerte.

Minthogy azonban Rákóczynak

csényinek a nádorhoz intézett leveleibl ez teljesen

és Ber-

meggyzdött, hogy

haszontalan és eredménytelen volna

:

ennél fogva

nem engedi meg, hogy küldöttség menesztessék, sem

sem

azt

nzt.

hogy akár a nádor, akár a primás

levelet írjon hozzájok.

Ezzel vége volt a szövetségesekkel való minden további hivatalos érintkezésnek.

VII.

A

kh-ály teljhatalmú biztosai

tásuk

A

;

—

leérkeznek Pozsonyba.

az i'vszágpyíjlés megnyitása

;

—

—

Fényes fnpadta-

a sérelmek ösíszeirápa.

szövetséges magyarokkal való érintkezésnek reméllett

Lurgyalási fonala ekkép elszakíttatván, a király leküldte fenbiztos.iit Pozsonyba, hogy nevében az országgylést ünnepélyesen megnyissák. A kormány nagy súlyt helyezett arra, hogy ünnepélyes

tebb nevezett

legyen a fogadtatás, épen úgy, mintha ö felsége személyesen jelent volna meg.

E

czélból nagy részletességgel

még Bécsben

dolgoztatta ki a bevonulási és megnyitási szertartás rendjét

/Sn,lNSZKY MlllALY.

58

melyet aztán miheztartás végett leküldött a nádorhoz.

mint

illett,

gadták arra

is

közölte a rendekkel

azt.

Csak

is

;

A nádor,

ezek pedig, mint kellett,

elfo-

azt a változtatást koczkáztatták meg,

elleges engedélyt kérve a királytól, hogy a nádor ne

tartozzék egész a biztosok kocsijáig elre menni.

Mintegy 27 hat-hat fogatú kocsi vonult hol a rendek

ki a Dunához, mind a két házából kiküldött bizottság várt

reájok.

A egy

Icis

királyi teljhatalmú biztosok

ladik sietett

le,

hajókon érkeztek. Elttök

melyrl egy ágyúlövés

jelezte a

Hain-

burgból zeneszóval megindult, különféle zászlókkal és országos czímerekkel díszített hajók közeledését.

A

megérkezést és

bevonulást folytonosan ágyúk dörgése és trombiták harsogása kísérte.

Az ünnepélyt

a király biztosai

a közönség

A

Xapló még azt is följegyezte, hogy jobb lábbal léptek ki a magyar földre, a mit leíró

magyarázott.

jó jelnek

megérkezetteket

gr.

Eszterházy Imre váczi püspök

üdvözölte, mire Lichtenstein herczeg köszönte

meg néhány

Aztán megindult az impozáns menet a város kapuja felé. Itt a város nevében Paksy János fogadta ket és üdvözlések kíséretében vezette föl az elre szóval a szivélyes fogadtatást.

elkészített lakásokra.

Másnap

reggel

után, rövid ülésre

tíz

órakor,

az

Isten

gyltek össze a rendek

gének a Nádorhoz intézett decretumát elkészületeket a következ napon

;

s

és

lelkének kérése

felolvasták

felsé-

megtették a kell

leend ünnepélyes meg-

nyitáshoz.

April 4-kén reggel már talpon volt az egész város, hogy tanuja legyen a rég .10

nem

látott ünnepélyességeknek.

A

rendek

órakor a Szt. Márton ftemplomába gyülekeztek össze a

»Veni Sancte« meghallgatására; azután a Zöld-házba siettek. nádor eladta, hogy felségének teljhatalmú biztosai

Itt a

))iegérkezvén, ill dolog,

hogy az országgylés megnyitására

küldöttség által hivassanak

meg a rendek

körébe.

Az

egybe-

gyltek elfogadván a nádor javaslatát, a küldöttség tagjaiul: gr. Erdödy Ádám püspök vezetése mellett, gr. Zichy Pétert, gr. Nádasdy Tamást, Zsigray Józsefet, Tolvay Dánielt és Röszler Andrást választották meg.

AZ 17(tö-Ki rozsoNvi ()RszA^larO^K^^ tOutknktkiikz.

Fényes fogatokon

mentek érettök

liint(')kkal

"iH

elre

és

;

velk a Zld-

megállapított sorl)an, lassú léptekkel vonultak

melynek kapujánál egy más küldöttség várta és fogadta ket. Fent a fels lépcsnél állott a nádor, a kalocsai ház

felé,

érsek, az országbíró, a

horvát bán és más országos méltósá-

gok; kik kevés szóval üdvözölvén, bevezették

Ott az ország priraása reájok

;

k

felállított

helyén

szokott

ket a díszterembe. díszben

teljes

várt

pedig vörös bársonynyal fedett mennyezet alatt

trónszer karos székekben foglaltak

helyet.

Ünnepélyes mély csendben érczes hangon szólalt meg berezeg Lichtenstein, mint a királynak

indították,

t.

i.,

hogy

állásánál fogva azon törekszik, miszerint ezen

országnak « (Regno huic Suo haereditario) az óhaj-

» örökös

tott

arra

felségét

hogy a jelen országgyíílést összehívja,

magas

királyi

Eladta

helyettese.

röviden latin nyelven azon okokat, melyek

békét megszerezhesse.

saját felséges személyében

tök megjelenni,

Elmondá

ket

s biztosítani

Ezután még társa n felségének jóakaratáról

gr. ;

s

azt

is,

miszerint

felsége

kész a rendek kívánságára köz-

is

királyi

kegyelmérl.

Traun is biztosította a rendeket mind kettejök részérl kifejezte a

készséget arra, hogy a közjó érdekében a rendekkel együtt

mködjenek. Azután átadták megbizó

levelöket és a királyi

propositiókat az ország prímásának, a ki azokat viszont azon

módon

lepecsételve nyújtotta át a nádornak.

A

rendek nevé-

ben ugyancsak a primás hálás köszönetet mondott

felségé-

nek Magyarország iránt tanúsított atyai indulatáért, úttal kijelentette, is

s

egy-

hogy »mi magyarok, mint eddig, úgy ezután felségéért életünket és vérünket feláldozni

készek leszünk

;«

mely utóbbi szavak nagy lelkesedést támasztottak a rendek soraiban.

Végi

elmozdítására

hálát mondott a kir. biztosoknak

is

a közjó

kifejezett készségökért.

Ezután a

kir.

biztosok,

jöttek, visszamentek lakásaikra.

ugyanazon rendben a hogy

A

kir.

propositiók felolvasása

után, megválasztatott a sérelmek összeírására rendelt bizottság,

^)

és a rendes ülések a húsvéti ')

a

E

bizottsáff tagijai voltak

papi reiuUiöl

:

Liibx'

:

ünnepekre való tekintetbl

a királyi tábla

(isfizt's

tagijai.

Azután

Imre. Kovácsovics Tamás, Dubuics Mátyás, Ra-

vasz István és Spáczay Pál.

A

vármegyék részérl

:

Morócz Lénárt,

ZSILINSZKY

HO ápril

1

l-k(''ig

oliiapoltattak.

A

MTIIAI.Y.

követke/ö napon a bibornok-

visszamentek Bécsbe, bogy

érsek és gr. Traiin

a

spanyol

királyné házassági ünnepélyén jolen lobcsscnek.

megkezddött a sérelmek

Április 12-kén

összeírása és

pedig az l(i87-ki királyi bitlevél pontjai szerint. elpanaszolták a rendek, hogy daczára

Az els pontban a

királyi

azon biztosításainak, miszerint a királyi

hitlevél

örökösödés mellett

is

minden alkotmányos törvények

teljes

épségben maradnak s az ország nem fog más örökös tartományok módjára igazgattatni a sarkalatos törvények felette :

sokban csorbát szenvedtek, azokat tehát épségben

állítsa helyre.

vádoltatnék elfogni,

is

teljes

— még ha htlenséggel

törvénynek, miszerint nemes embert

-

felsége

Nevezetesen, ellenére azon sarkalatos

csak törvényes elmarasztalás

után lehet

számos urak nemcsak egyszer vádra elfogattak,

s

törvénytelen, jobbára idegenekbl szerkesztett törvényszékek

elébe állíttattak,

ezeknek önkénye,

s

nem pedig

a honi törvények

szerint Ítéltettek el a legsúlyosabb büntetésekre, jószág- s fejvesztésre, s többen

még maiglan

Ezen törvényszékek tehát senek

el,

valaki a

s

az

elítélteknek ...

Ítéletei

stb.

örökre törültes-

szolgáltassék.

elégtétel

jövben htlenséggel vagy

tartatnak

elfogva

is

azoknak

s

Ha

felségsértéssel vádoltatnék,

a honi törvények szerint rendes hazai bírák által ítéltessék el.

Nemkevésbbé

vénytelen,

sértik az alkotmányos törvényeket azon tör-

az ország hozzájárulása nélkül, gyakran csak a

st

tábornokok, császári biztosok, a haditanács,

kapitányok által kivetett önkényes adók, ízben eltöröltettek

—

mégis a hol

melyek

lehet, tényleg

egyes vár-

—

bár több

a legnagyobb

kegyetlenségekkel hajtatnak be, úgy, hogy a miatt urak

s

nemtelenek pedig verésekkel

is

nemesek börtönbe

vettettek, a

oly borzasztólag

zaklattattak,

hogy többen

Tolvay Dániel, Novotlia István. Zsigray

.József,

fizetni

máskép

Szegedi Pál,

Fiátli

Madarász László, Kajmann Péter, Czingell Gáspár, Naszvády István, Mecséry Ádám, Sajnovics Mátyás. Nedeczky Mihály, Baranyay A távol lev' mágnások és Grvörgy, Polyák János és Darócz}^ István. özvegj'ek részérl Vajay Ferencz. Gyöngyösy Gábor, Kapornaky János, Usz Gábor és Cseszkny (V) Ádám a városok részérl Röszler András,

•János,

—

!

;

Pyber Ferencz, Trümmel Mátyás. Szuliányi János

:

és Sczitaróczy Kristóf.

A/ 1708 KI Po/.SnNYI fmszÁOGYíir-fes tArtíínrtkmk/..

módjok noni

lóvén, gyermekeiket

adták

cl,

vagy a kínzások

miatt kétségbeesve, öngyilkosságra vetemedtek. a«lók tch:it örökre törültessenek el

vessen

;

nemesség jogaira nézve a

töröktl

gyakorlott fegyverjog, mely

annyi

koldusbotra.

juttatott

Az

törvénytelen

törvénysért a

visszafoglalt

részeken

hajdan virágzó családot

szerzeményi

új

E

azontiíl csak ors/ággyíílés

az országra. Szintoly sajnos és

ad(')t

<>1

bizottság

tehát

minden bevégzett vagy még folyamatban lev préivel szüntettessék meg, s a javak törvényes birtokosaiknak adassanak vissza. A só árának meghatározása ezentúl csak országgylésen történhessék.

Szóval,

az

ország

rendéinek valamennyi

jogai sértetlenül fentartassanak.

Az

2.

országgylés, a sarkalatos törvények szerint,

legalább minden három évben múlhatatlanul tartassék meg.

A

püspököknek

joga

más egyházi személyeknek végrendelkezési

s

épségben állíttassék helyre.

teljes

Magyarország ügyei egyedül a törvényes kormánymagyarok által, a törvények értelmében tárgyaltassanak. A magyar udvari kanczellária minden más ide3.

székek, született

gen hatóságoktól függetlenné tétessék láttassék

s

magyar tisztviselkkel

el.

Az

4.

idegen hivatalnokok az országot annyira elárasz-

hogy a szegény hazafiak, a magyar nemzet legnagyobb megvetésével s annak gyalázatával minden tisztségbl kiszotották,

rítva,

s

hazájukban úgyszólván számzöttek, szomorú

szívvel

trni megvetett sorsukat. Ezentúl tehát mind kapitányságok, a fispánságok, a magyar kamarai minden más tisztségek, úgy az egyházi javadal-

kényteleníttettek

a határszéli elnökség,

mak

is,

s

az idegenek elmozdíttatván, csak magyarországiaknak

adassanak

;

ezen

utóbbiak tekintetében egyedül a mostani

esztergomi érseket, mint a ki

érdemeket 5.

szerzett,

A

gesztettek,

de akkor

magának a haza

iránt

nagy

vévén ki a többiek közül.

törvényes hazai bíróságok, melyek l()50óta felfüg-

úgy hogy azok

e félszázad alatt

egyedül 1700-ban,

csak úgy tartattak meg, hogy a fiscus ellen senki sem kereshetett igazságot, helyreállíttatván, ezentúl a törvé-

nyes

is

idkben szakadatlanul mködjenek. A

mindenbon

királyi ügyigazgató

kivétel nélkül szorítassék a törvények tiszteletére

ZSILINSZKY MIHÁLY.

()-2

s kereseteit

és

csak ezek szerint, mint bármely magánfél intézze

;

a magszakadások eseteiben eddigelé gyakorlott számtalan

visszaélései

végképen szüntettess(!iiek meg.

Vallását mindenki az IGoB-ki, 1681

6.

vények szerint szabadon gyakorolhsasa

és.

1687-ki tör-

a mennyiben e tör-

;

vények eddigelé végre nem hajtattak, haladék nélkül foganatba vétessenek.

E törvények

záradéka:

»

épségben maradván a

föl-

desurak joga«, akkép értelmeztetvén, hogy a kath. földesúr

kényétl függjön, akar-e vagy nem protestáns hitfelekezet lelkészt

trni

likus vallású

A bírói,

jt'iszágán

;

a protestáns f()ldesúr ellenben a katho-

jobbágyokat

s

lelkészt jószágail)ól el ne

még a

további sérelmi pontok, melyek

báni és

más fméltóságokról,

zhesse.

nádori, ország-

a végvárak ellátásáról, a

bányavárosok kiváltságairól, a korona örizetérl, az ország határáról, az idegen katonaság kivezetésérl, az elszakított

országrészek visszakapcsolásáról, és a hajdúk kiváltságairól szólottak, kevés

vitára

A

adtak alkalmat.

egyértelemmel kívánták

rendek meglehets

az e részl)en hozott

régibb

törvé-

nyeknek szigorú megtartását.

Csak egy kérdésben, lási

kérdésben támadt oly

t.

i.

a hatodik pontban foglalt val-

mely megérdemli, hogy az

vita,

egykorú níqjlók alapján részletesebben

is

megemlékezzünk

róla.

VIII. Eltér

utasítások.

sérelmei.

—

—

az ev. convent tanácskozásai

—

és a protestánsok

Külíin emlékiratukat külön küldöttség- viszi Bécsbe.

—A

miniszterek uyilatkozatai.

Már

az országgylés elején

eltérk voltak a nézetek

arra nézve, hogy a vallás ügye tárgyaltassék-e vagy

A

kormány azt

jelentessék

jérl.

De

ki,

és

szerette volna,

mint

hogy

e

sem

?

kérdés magánügygyé

ilyen, levétessék a

tárgyalás napirend-

a követek e tekintetben határozott utasítással voltak

A hol katholikusok voltak többségiben, ott a követeknek az volt utasításul adva, hogy a protestánsok egyszeren

ellátva.

megfosztassanak vallásuk szabadságától. így például a trencséni követek utasításának 8. és 9. pontjában azt olvassuk,

AZ l70S-KI I'OZSONYI i'RSZAoOYÖLÍtS TÖRTÉNETÉHEZ. luigv

mivel

protestánsokat

a

aklába visszaterelni, csak ersödnek

:

s

szék

A

Ha

pedig a béke miattok nem volna létre-

késbben mindenesetre

A

ket

trencséni rendek nézet*' szerint a

azon esetben kénytelenségbl

hüzhat<'»,

a kath. egyház

lázadás .ilkahnával

leikérend lenne, hogy alkalmas eszközöket

is

ajánljon e czélra.

de

iniiuleii

tehát kerestessék mód, mik('|>en lehetne

az országhói kiirtani? szent

nem sikerit

mivel azok

Cy'\

kiirthatok.

természetesen

protestánsok

ngyan megtíírhctk^

')

;illáspí)ntia

védi'lini

helyezkedve, azt kívánták, hogy vallásuk szabadságának biztosítására eddig alkotott törvényelv megtartassanak sították követeiket

A is,

erre uta-

megjelent protestáns követek, részint a katholikusok

ellenséges indulata, részint pedig csekély által

s

is.

számuknak érzete

arra ösztönöztettek, hogy összetartsanak, hogy minél

több tekintélyes hitsorsosokat körükbe vonjanak,

közremködésével minden

oly tárgyat,

s

azoknak

mely a vallásra vonat-

kozik, ellegesen és együttesen megbeszéljenek.

így jött létre az úgynevezett

evangélikus

»conveid«,

mely ezentúl a két testvér prot. egyház tertiaiból minden országgylésen megalakult, s az országgyléssel egyidejleg ügyei

tanácskozott e vallás

felett.

Figyelemmel kísérte az

országgylési tárgyalásokat, úgy, mint a vidéken elforduló sérelmes eseteket. -) Javaslatokat és indítványokat tett, melyek ')

vánnegye

Treucséii-vár)neo;yei követek ntasítása. az illet

levél-

tárában. *)

ki a

A

ríoproni városi tanács két kath. és két evang. követet

pozsonyi országgylésre, jelesül: Trimel 3Iátyást

é.s

külil<>ft

fíi-emer i'ált

;

Unger Mátyást. Ezen utóbb nevezett kéi Pocii evang. követliez még a következ evang. férfiak küldettek ki János György. Keller Sámuel, Sviler György Vilmos. Reichenhaller Richárd, a végbl, liogy a vallás kérdésében azoknak mindenben segíttovábbá Dobiier Ferdinándot

és

:

ségére legyenek a

»quibus Dnis Evangelicis in negotio quideni Religionis es.sent« »iisdem Ablegatis Dnis Kvangelicis tani

:

latere a
ordiuariis.

quam

.

.

.

a latere deputatis, ii.sdemfjue adjunctis vei sinml vei

divisim constitutis, in negotio Religionis hactenu.s variis módis attrito. ac variis difficultatibus involuto. pro Instructione .lequentia puucta

commendamus omnia autem. cum negotiuni

genter <»bservanda .\nte

lám secessionem

!t

dili-

:

reli(j\iu

Siadi Kvaiitrelii-o

Religionis

sit

t'a<'ieui1aiii.

communi'. nul-

veiuni omnia eu

:

ZSILINSZKY MIHÁrA',

04

esetleg az országos rendek elé vitettek

st nem egyszer — czélhoz nem juthat-

;

ha a rendek kedveztlen hangulat miatt tak s

-

egyenes összeköttetésije lci)etta becsi kormányférüakkal

azok közbenjárása

mellett

panaszaikat

felsége

elé

is

terjesztette.

Ezen,

zk

felette fontos

hivatása coiivent tagjai a követke-

voltak

Röszler András Farkas pozsonyi tanácsos és követ, pozsonyi

egyház felügyelje.

ev.

s

a

^)

Usz Gábor református. Sömberi N. evangélikus. Iványos Miklós gyri követ ref. Dobner Ferdinánd soproni követ ev. Hammel Márton komáromi követ ref. Schamóczay N. Osztrosith báróné követe Pázmándy Gergely gyri nemes ref. Schömberger Ádám gyri procurator ev. Burgstaller N. pozsonyi bíró

ev.

Segner József pozsonyi tanácsos

Doktor Martius pozsonyi követ

ev.

ev.

Poch János György soproni tanácsos Fischer Vilmos pozsonyi jegyz ev. Kecskés István szentgyörgyi követ Consul baziniensis

ev.

ev.

ev.

ev.

Scharíf N. bazini tanácsos

ev,

Kleinrath János ruszti bíró Gábriel János ruszti követ

ev.

ev.

Skaricza Gábor pozsonyi procurator

ev.

Pillér N. pozsonyi aedilis ev.

<(uae

Legibus Regni

promovebunt Tleligionis

.

.

.«

et

Diplomati contbrmia evunt. cum eisdem

fideliter

Dobner, Diarium Diaetae Conventuale, Negotinni

Evangelicae Orthodoxae.

Anno 1708

et sequ. Posonii

tuni conceruens, ex Commissione et voIl^ntate Inch'torum

exartia-

Statnnm

et

Ordinum fidelium Evangelicorum conscriptnm. et quoad ejns per virinni tenuitatem lieri licuit dictatum a Fei'dinando Dobner Reip. Sopi-on. Patr. Senatore Seniore Ablegato, ejusdem Conventns Ássessore. M. nemz Múz. levélt. 590. Ibi. lat. ')

Tns])ectov

Eei Ecclesiasticae Posoniensis.

.

.

:

;

AZ 1708kI l'O/SONVI ORSZÁOOYLÍSS TÓKTÉNKTÉHEZ,

Bössze

Mihály,

gróf Eszterházy

Afiliály

()

.*»

özvegyének

kíivete.

HorY:ítli

L;iszl('i

Kli'iiiiútli

pn/soiivi

|MiljL;;ir

e\

Aiuliás ruszti tanácsos

.l:iger-]Mayr

N. moilori követ

cv.

ev.

Összesen tehát 24-en voltak, a kik mellett a Dohnerféle

szövegében

íliariuni

Ostfy

említtetnek

Türk János Vilmos,

^Mihály,

még:

Hajnal

Weichartl

.7(')zser,

Gottfritnl,

\\'ohlmuth János és Reichenhaller Lipót, mint olyanok, a kik a tanáeskozásoklian szorgalmasan részt vettek.

Hlsü ülésöket márczius

13-kán tartották meg, a

felett

tajiácskozván, hogy raiképen biztosíthassák egyházuknak régi

miképen oltalmazhassák meg a

jogait,

felhál)orított

nép

lelki-

Szemök eltt tartván az 16U8. 1., Iti47. 5., és 1651. 1. törvényczikkeket, valamint más országgylési határozatokat és a kir. diplomákat is, kivánataikat a következ ismereti szabadságát.

pontokban foglalták össze 1

hogy minden

elvett

templomaik, iskoláik, k(3rházaik,

temetik, harangjaik, parochiális l)irtokaik és minden egyéb tartozandóságaik adassanak vissza; 2.

hogy

teljes

szabadsággal

választhassanak, a hova

csak szükséges, superintendenseket, espereseket, iskolai igazgatókat, tanítókat és lelkészeket tetszés szerinti számban, kik

az egyházi hatóságot képezzék, a házassági és bármely

más

egyházi ügyekben határozzanak, következleg, hogy az evangélikus hívek peres ügyekben a katholikiis lelkész eltt megjelenni ne kényszeríttessenek: 3.

hogy a protestánsok a katholikusok szertartásaira,

s

körmeneteikben való részvételre ne kényszeríttessenek 4.

hogy a hivatalokból

hanem minden vazhassanak ").

és

czéhekbl

ki

ne zárassanak,

ellenmijudás nélkül befogadtassanak és sza-

;

hogy az evang. vallást önként és szabadon elfogadni

kívánókat ebben ne akadályozzák, fogsággal és más hasonló büntetéssel ne sújtsák,

engedtessék •j.

hanem

az átmenetel szabadon meg-

;

hogy az evangélikus apának

íiai

az apjok vallásában,

a leányok pedig anyjok vallásáltan neveltessenek M. TUD.

AKAU.

í-KTfeK.

A TÜKT. TUU. KÖR. XHI.K,

1 1

.

SZ.

;

az evang, 5

;

ZSILINSZKY MIHÁLV,

fifi

lelkészek az ö vallásukhoz tartozó foglyokat és gonosztevket

szabadon 7.

és háboríttatlanul

meglátogathassák:

hogy az evangélikus polgárok alapítványai az evan-

más

kezében hagyassanak és azokhoz

gélikusok

liitl)eliek

igényt ne tarthassanak; 8.

hogy az evangélikusok

által el

nem

fogadott ünnepek

megtartására ne kényszeríttessenek 9.

hogy az evangélikus szlktl, melyek az alapítók

akaratához

képest evang.

istentisztelet

és

evang.

vagy tanító fentartására rendelvék, a tizedet ne a pajjság a papságot is

ezt czélozza.

A

míg

nem

lelkész

fizessék,

mert

tizedeltetheti, és az 1()47. 11., t.-cz.

^)

e

kivánatoknak

mikénti

teljesíthetése

felett

tanácskoztak, addig a kiküldött országos sérelmi Ijizottság ápril

l2-kétl egész május 14-ig dolgozott,

Ez id

alatt rendes országos ülés

össze a sérelmeket.

s írta

nem

tartatott.

A

protes-

tánsok conventje ápril 14-kén elvette újra a fentebb jelzett sérelmi

pontokat,

s

Röszler

kívánságához

képest újonnan

szövegezte. Röszlernek ugyanis az volt a nézete, hogy a fogal-

mazás minél kevesebb kifogásra adjon okot a kormány férfiainál. Az egyház érdeke követeli, hogy szükségtelenül ne ingereitessenek azok, a kiknek hatalmokban áll az egyház javára dönteni.

Ehhez képest a conveut elhatározta, hogy magán úton lev tanácsosokat informálni, s

kell a király kíh-nyezetében

különösen pedig azoknak jóakaratát kikérni, a kik az ország-

gylésre

felségének helyettesei gyanánt, mint biztosok van-

nak kiküldve. Lichtensteiu herczeghez kiküldettek és ki

:

Dobner Ferdinánd

Hajnal Márton. Ugyanezek mentek gr. Traun Ottóhoz, a német nyelven a következ megnyugtató válaszszal bocsá-

ket »Le vagyok kötelezve, hogy az evangélikusok bizalommal viseltetnek irántam és mivel felségének méltóztotta el

:

;

tatott

engem

ide rendelni, mint olyat, a ki az országot isme-

rem, kész vagyok az evangélikusoknak szolgálni,

')

hogy

valláskülönbség

is,

nélkül

Dobner, Diariuin Diaetae Anni

I7w.

országos levéJtárbau és a Nnniz. Mázliimban.

a mennyire lehet,

mindenkinek

Kovacliieli

elég

(ivi'íjt.

az

.

AZ iToS

KI ro/.SOSYI (.R.SZÁOOYÍII,fei<

TÓRTÉNETKHEZ.

1)7

legyen téve. Minthogy én mind a két vallásból tudok jót és lüssszat. híven fogom tenni a jót, a mit csak egy jó keresztyén

ember tehet* Dobuer arra

és becsületes

hogy

a herczegprim:is

iránt.

Ez azonban

testáns

protestánsok

a

kikérje

j('tindulatát

alkalmat,

azt viilaszolta, hogy nincs kifogása a pro-

gyakorlata

valhís

is talált jó

sérelme nélkül történik.

ellen,

Ha

míg az a kath.

a

vallás

a protestánsok ill határok között

sem tett volna ellenök mert ö nem ha az evangélikusokat erszakkal térítgetik. Nézete szerint csak tudománynyal és jó élettel lehet téríteni.

maradtak

volna, eddig

;

íirömest nézi,

E

józan és hiiígadt nyilatkozatra Dobner megjegyezte,

hogy az evangélikusok nem kívánják a kath. vallás sérelmét; csak azt akarják, hogy suum cuique, mindenkinek megadassák a magáé.

Hogy

álláspontjokat minél világosabbá tegyék,

már

a

sérelmi bizottság tárgyalásain elvették a soproni és pozsonyi

mind azon törvényekre szabad gyakorlatát datik,

niök,

és

Hivatkoztak

sérelmeiket.

elterjesztett

országgyíílésekon

diplomákra, melyek vallásuk

kir.

melyekben világosan kimon-

l)iztosítják,

hogy szabad templomokat, iskolákat, paplakokat építeliarangokat és temetket használniuk s melyekben végre ;

büntetés szabatik mind azokra, kik e törvényekkel ellenkezleg

templomaikat, iskoláikat és paplakjaikat elfoglalják, papjaikat

elzik

és az

ev.

iparosokat vallásukkal ellenkez szertartá-

sokra kényszerítik. Ilyenek t.-cz.,

:

az

1

tí08-ki koronáziis eltti

mely Mátyás király idejében hozatott

;

következett országgylések törvény czikkei, jelesül az 1625: Ifi35: 1<».

29.

Azonkívül az 16 J 8:

t.-czikkek, és az 1659-ki

Mind

diplomának

ezen törvények és

gélikusoknak

minden

77.,

1630:

kir.

6.

1

ilyenek az utóbb

33.,

1647:

5.,

2:^.,

1649:

pontja.

diploma ellenére az evan-

templomjok,

parochiáik,

a

iskoláik,

hozzájok tartozó jövedelmekkel együtt erszakosan elvétettek és a katholikusok által elfoglaltattak

;

a vallásgyakorlat meg-

akadályoztatott, és különösen a vármegyék és városok népe

minden módon

üldöztetik, a közhivataloktól elmozdíttatik

;

a

lelkészek és tanítók elzettek, börtönbe vettettek, gályarab-

ságra hurczoltattak és más számtalan módon, törvényellenesen zaklattattak és kegyetlenül megölettek.

A

legközelebbi

:

ZSILINSZKY MTHÁrA'.

(iS

soproni és pozsonyi országgyléseken az evangélikusok benyújtották az elfoglalt

minden sérelmüket

írásával

kérték

lásiit

templomok

jövedelmek részletes össze-

és

és

azoknak diplomaszer orvos-

de a helyett, hogy ez történt volna, akaratjok

;

ellenére a 25. és 2()-ik t.-czikkek alkottattak, és a törvény-

künyvl)e

Ezt az evangélikus rendek

iktattattak.

ellenezték,

részint azért, mivel azon törvény czikkek homlokegyenest ellen-

keztek a királyi diploma tartalmával

jogosan és törvényesen

templomok

elfoglalt

az evangélikusoknak

;

részint azért, mivel a

de a katholikusok által ervel

jövedelmek egyike sem adatott vissza

és ;

bírt,

végre pedig azért, mert ezen törvények

ereje által az egész evangélikus vallás annyira megszoríttatott,

hogy ennek következtében kevéssel utóbb majdnem egészen kiirtatott.

Ezen elégtételt

és

ezekhez

és

jövre nézve

fentartotta jogát arra nézve, hogy

folyamodhassék 26-ik

t.-cz.

nézve,

s

ott sürgethesse az orvoslást

utolsó záradékában

hogy követeléseiket

sem záratott

és kérvényeiket

a,

;

felségéhez

st

el

az 1681;

az út arra

jöv országgy-

épségben hagyatván a

léseknek beadhassák, által

okokból mondott ellent az

hasonló

soha nem nyert evang. status az illet törvényeknek,

diplonui

kir.

megersített törvények.

Mind

ezeknél fogva

az evangélikusok felhasználják a

jelen országgylés alkalmát arra,

hogy sérelmeiknek törvényes

következ pontok

elintézését és teljes orvoslását a

szerint

megsürgessék 1.

hogy minden templomjok,

iskoláik, kórházaik, ezekhez

tartozó fundusaik, ingó és ingatlan tartozékaik, melyeket az

evangélikusok a fentebb érintett törvények és erejénél fogva a városokban, falvakban,

jóhiszemüleg bírtak,

s

kir.

várakban

diplomák

és földeken

melyek a múlt országgylések

elé

benyújtott sérelmek között részletesen felsoroltatnak, vissza-

adassanak

továbbá azok is, melyeket a katholikusok ezen országgylések után erszakosan tényleg elfoglaltak, nem

tördve

;

az

ményekkel, kir.

idközben

st

létrejött

határozottan

diploma szentesítésével

ságon alapszik

;

tárgyalásokkal

ellenkezve is.

az

és

egyez-

érvényben lev

Ezen kérelmök a közigaz-

mivel semmi sem

felel

meg inkább

az igaz-

;

;

;

;

AZ I7(>S-KI ru/SONVI ságjiiak,

mint hniíy

:iz

olts/.

AdC VI

eii>szakt»s:in

K>

I

cs

;iz

Ilii;

IK\|-

I

KIM/

ti'l

ins/.ag turvéiiyciiifk

birtokok kölcsönösen elbbi törvényes bir-

elfoglalt

ellt'm''rc'

;

tokosaiknak visszaadassanak

hogy

2.

szabadsággal bírjanak (az

teljes

1608.

t.-cz.

szerint), a hol csak kell, superintendcnseket, espereseket, lel-

készeket és más egyházi és iskolai igazgat<')kat választani, kik

hatósági joggal bírjanak az evangélikusok házassági ügyeiben és

más hasonló egyházi ki'rdésekbcn

intézkedni és határozni

kizárván a katholikus plébánusoknak azon jogát,

ügyekben

a mint az eddig történni szokott

hogy

ily

evangélikus

hívek felett hatóságot gyakorolhassanak:

hogy a katholikusok sz(ntartásaira

o.

és körmeneteire

az evangélikusok, legyenek azok nemesek, városok, iparosok,

toldmívelk, vagy bármily

emberek, az

1

647

:

midn

mint az eddig történt,

hogy ezzel az

isten

végett

zaklatás

foglalkozású

és

evang.

állású

t.-czikk ellenére ne kényszeríttessenek, a

5.,

a katholikusok jóllehet tudták,

imádása nem mozdíttatott el, csupán

kényszerítették

hogy körmeneteiken

evangélikus

az

iparosokat,

más egyházi szertartásaikon

és

részt

vegyenek

hogy a nyilvános, országos, megyei és városi hivataaz czéhekbl a mint eddig történt

4,

—

lokból, és iparos

evangélikusok ki ne zárassanak; elfogadván az igazság azon

hogy a kik hasonló terheket viselnek, hasonló eljogok-

elvét,

ban

részesíttessenek,

és

hasonló

méltóságot és tisztséget

viselhessenek

hogy mivel mindenkinek szabad

h.

annak lehet fel,

is

kell

lennie,

—

s

van

vallása

arra senkit kényszeríteni

és

nem

- ennél fogva mindenki szabadon azt a vallást vehesse

a mely neki legjobb

gatások és

meggyzdése

börtönöztetések,

szerint tetszik

üldözések,

melyeknek eddig különösen a szegény nép urak részérl, ezentúl sznjenek meg 6.

;

a befo-

birságolások pedig volt kitéve a földes-

;

hogy az evangélikus lelkészek az

vallásukhoz tar-

tozó betegeket, foglyokat és gonosztevket meglátogathassák,

azoknak

lelki

szolgálatukra lehessenek és Mzokért háboríttat-

lanúl kérvényezhessenek

;

Z.S1MN.SZKY MIIlAl.V.

70

evangélikusoknak evangélikusok

hogy az

7.

tett alapítványaik, az

evang.

szlkbl jöv

számára

tizeddel és egyéb

mint más gazdasági jövedelmekkel együtt, az úgy evangélikusok kezében maradjanak, és azok, melyek tlük katholikusok az elvétettek, visszaadassanak, és valamint a iskolai,

evangélikusoknak, úgy viszont az evangélikusok se tartozzanak fizetni katholikus plébánusoknak az 1647: 11., t.-cz. értelme szerint

hogy végre valamennyi karoknak és rendeknek, bármily rangúak legyenek is azok, tehát a nemeseknek és városiaknak, népnek és parasztoknak, az említett diplomák, törvények és közszabadság szerint, a templomok és fundusok 8.

visszaadásán kívül,

vallásuknak

mind azoknak, melyek a örök biztossága legyen,

teljes

nem

s

vallásgyakorlatuknak

és

vallásszabadsághoz tartoznak,

állván ellent,

st teljesen kizárván

a klérusnak és világi katholikusoknak a világos diplomákkal

ellenkez

s

eddig tett minden magyarázatát

eltörölvén ezek-

s

nek azon sérelmes záradékát is, hogy »a földesurak jogainak sérelme nélkül,« mely semmiképen nem terjeszthet ki a vallásra és a lelkiismeretre,

hanem csak egyéb földesúri jogokra, a munkára vonatkozhatik. Továbbá,

szokásos censusra, adóra és

hogy gondoskodva legyen hathatós rendeletekrl azok ellen, kik mind a két részrl, úgymint a katholikusok evangélikusok ellen,

vagy evangélikusok katholikusok

békét felbontják üldözések

és

ellen törekednek, és

a

mert különben soha sem sznnek meg az

;

foglalások,

állandó nyugalom.

Már

és

nem jön

szilárd béke és

létre

pedig e végett hozattak mind azon

törvények, melyek a vallásszabadságról szólanak hívta össze ö felsége

is

;

és a végett

a jelen országgylést, hogy létrejöjjön

azon béke és nyugalom, melyet úgy a katholikusok, mint az evangélikusok egyiránt buzgón óhajtanak, és épen azért keresni fogják az eszközöket, melyeknek segítségével e czélt

kétségenkívül

el

fogják érni.

Mert a klérus

katholikus férfiak részérl hiába hozatott sül az,

nem

hogy a vallás ügye magánügy,

jöhet

el

fel

és

kir.

elég világosan bizonyítja,

diploma hatása

némely

világi

eddig ellenveté-

hogy ennélfogva

az országos közsérelmek között

szándékosan kivenni a

és

;

alól.

hiába akarták

A tapasztalás

hogy a vallás-üldözés miatt

és a

AZ ITOS-KI

ügyébeu hozott

vallás

nyugalom.

A mi

A

is

fel

zavarva a közbéke és

lett

fel nem állhat, azt nem hanem közügynek kell tekinteni.

nélkül tehát a közbéke

magánügynek

lehet

71

és szentesített oly sok törvény megsér-

nagyon

tése következtében

IÖK IKNKrÉIIK/..

ttRS/Á(;«JYI l.kS

r(»/,>.(>NVI

tartani,

többi sok jogtalanságra, zaklatásra és végtelen üldö-

zésekre nézve, melyeket tollal méltóan kifejezni

nem

lehet, s

melyek a régibb országgylési sérelmekben részletesen

fel-

soroltatnak, és melyek azóta nagyon felszaporodtak, kérik ö

hogy törvényes igazságot

felségét,

találjon mcklot, eszközöket arra.

méltó elégtételt nyerjenek.

A

kell

jelesül

')

nekik, és

h evangélikus rendéi

^)

protestáns rendek április 20-kán tartott külön ülésök-

ben azt határozták, hogy által

szolgáltasson

hogy

átadni

az

Horváth

pedig

Gravauiiua

tit

külön küldöttségek

legbefolyásosabb

Simoncsics

János

embereinek,

personálisnak.

Istantiae Evangelicornni in Xeo^otio Keligiouis sub

Auuo

Diaeta Posoniensi

e sérelmi iratot

ország

1708.

A

uemz. Múz. kéziratai között két egyez

példány szerint. Ug\anott azonban olvasliatú egy harmadik fogalmazvány

mely a nyolcz pontra nézve egyez az elbbeniekkel csak a condusio is a multak sérelmei ersebb kifejezést >Tot oppressionum. persecutiouum, violentiarum nyertek ekképen spiritualinm et saecularinm Personarum uuice propter Keligionem incaptivatiomun sub variis praetextibns conductionum ad carceres detrusionum ad Triremes missioniun. aliorumque certe calanms exj)rimere non potest. iunumerarum contra charitatis Cliristianae Leges Evangelicis per plurimos piaeteritos annos illatarum iujuriarum, justam vindictam et legalem satisfactionem Evaugelici merito possunt praetendere. Humillima tamon is,

;

különbözik azokétól. Ug3an :

cum

Hubjectione clementissimi Suae ^íajestatis Sacratissimae dispositionl

submittuut, qiialenam praeter Diplomaticam Satisfactionem et restitulio-

nem praescriptorum ab ipsis occupatorum Templomin et reliquarum onmium Appertineutiarum futuramque de perpetua securitate procurandam provisionem, pro tantis perpessis injuriis et violentiis satisfactionis Reniedium benignissime oi-dinare dignabitur. qui prouti se minimé peccaturos credunt quod Sacro Verbo Regio sacrisque dijdomatibus inni.xe. ;

devotissima

cum

subjectioue legitimorum suorum postulatorum admis-

sionem, vestitutiouemque restituendorum humillime petaut

pro hac Suae Majestatis Sacratissimae

gi-atia

tanquam

:

ita

etiam

fideles subditi in

contestationem humillimae perpetuaeque Suae Fidelitatis residuum for-

tunarum facultatumque suarum, quod sub adhuc remausit,

mae

inio

vitám

servitio consecrare

et

liis

infelicibus Kevolutionibus

saugvinem pro Suae Majestatis

non intermittent.«

Sacratissi-

zsiLixs/.Kv milAi.y.

72

Eszterbázy

Traiin

berezegnek,

Licbtenstein

nádornak,

})rimásnak,

berezeg

Keresztély bibornok

Pál

Wratislav

és

grófoknak.

Egy Béesben bikó tanáesos, kinek nevét azonban felnem találjuk, basonlóképen felkéretett, hogy a Bécsbe

jegyezve

menend

bibornok-érsekkel

értekezni

kegyeskedjék a

pro-

testáns vallás érdekében összebivandó tanácskozás ügyében.

A

követek április 26-kán tettek jelentést

kiküldött

A

követségök eredményérl.

német tanácsosoknál Röszler, a

bibornok-primásnál Dobner és Gábriel János, a personálisnál pedig Üsz Gábor és Kecskés István jártak. Mindenütt szíves fogadtatásban, és általános biztatásban, sültek.

Csak a personalis

hogy az ország

vetette fel a kérdést,

midn

mostani helyzetében,

Ígéretekben része-

csak a közügyek lennének elinté-

zendk, tanácsos-e e tárgyat elvenni ? Nem volna-e helyesebi) elhalasztani ? Mire a küldöttek tiszteletteljesen megjegyezték, e tárgy nagyon is közügy, melynek elintézésétl sok is ember nyugodalma függ. A personalis válaszolá, hogy

hogy

fontosnak és elintézendnek tartja, de sérelmi bizottságban

tagok

is

A

elismerték,

nem

hatták, hogy a háborús

id nem

A

ket, hogy az

a prot.

vette,

mint az

is

tagad-

igen alkalmas vallási kérdések

új király

sürgsen kénysze-

igazságszeretetétl követeljék

a mit a régi király üldözési korszakában elvesztettek.

halogatás a múltban

mes

úgy

A jelenvoltak nem

elintézésére; de a viszonyok rendkívülisége

azt,

magok

hogy elintézése elhalasztható.

personalis ellenvetéseit mindenki

udvar akaratának nyilatkozatát.

rítette

most. Hiszen a

szóba jött e kérdés, de

is

volt

;

jogaiban megsértett lehetett

is

sok rosszat szült, most

is

mert nem lehetett tagadni, hogy a vallási s

épen azért

elkeseredett

veszedelés polgári

népet

nem

Rákóczytól visszahozni, a ki különösen a vallási

sérelmek orvoslására mindig késznek mutatkozott.

Ezen súlyos okoknál fogva a personalis megsürgette a sérelmi bizottság tárgyalásait és felhívta a vármegyék és városok követeit, hogy sérelmeik benyújtásával annyival is inkább siessenek, mivel május 6-kán túl nem fognak elfogadtatni.

A

protestáns rendek

ily

körülmények között azt hatá-

AZ 170S-KI rozsoNvi oiiszA(?OYrr,fts TöuTÉNETKiiK/,. rozták,

liojíy

7

;

fentebb érintett sérelmeik mellé egy külün emlék-

irat szerkesztessék,

mely a sérehnekkel egyidejleg ne a

kir.

tanácsosoknak, hanem egyenesen ö felségének nyújtassék be,

hogy ezekbl alkalma legyen személyesen meggyüzdnic \notestáns alattvahnnak nyomorult helyzetérl. Elénk színekkel ecsetelték ez emlékiratban eddig szenvedett

sérelmeiket.

Nem

mind azon templomokat mindazon papjaikat

akarják

részletesen

elsz;iml:íliii

melyek tölök

és iskolákat,

és tanítóikat, a kik

elvétettek,

elzettek és bebörtö-

mind azon üldöztetéseket, melyeket vallásukért elszenvedni kényteleníttettek. Mind ezeket eladták a soproni és pozsonyi régibb országgyléseken de a méltán várt elégnöztettek

s

;

tétel helyett,

tak,

a kath. papság sürgetésére, oly határozatok hozat-

melyek egyházuk végrondását fognák elidézni, ha a

földesuraknak

ekkép

az

engedett

evang.

hatalom

továbbra

is

fentartatik, s

templomoknak erszakos foglalása meg-

engedtetik.

Ezen határozatok

mint a melyek a

ellen,

ellenkeznek, az evang. rendek akkor

is

kir.

diplomákkal

óvást tettek,

s

jogaik-

nak kivívását boldogabb idre halasztották, már csak azért is,

mert az 1681 -ki 26.

t.-cz.

megadja az engedélyt

arra,

hogy

az evangélikusok részletesebb követelések iránti kérvényeiket

a

jöv országgylésen eladhassák. Az

országgylés után

is

üldözés a nevezett két

fenmaradt. Most van elször alkalmuk az

evangélikusoknak, hogy az idézett t.-czikkben fcntartott sza-

badságuknál fogva törvényes keresket hetik,

személyét

és

családját

készek lesznek.

Nem

ellenségei

hiszik,

hagyhassa ket. Bizalmuk mert

Felsége elé terjeszt-

a kinek jóságában és kegyességében bíznak,

hogy

és

ellen

s

a kinek

védeni mindenkor

Felsége vigasz nélkül

reményök annál szilárdabb,

Felségének propositiói elég világosan fejezik

ki abbeli

hon megzavart békéjét visszaszerezze. Nem lehet tagadni, hogy az evangélikus vallás és nép erszakos törekvését, hogy a

üldöztetése nagy részben a belháború következménye

mert semmi sem képes a kedélyeket annyira felháborítani, mint a vallás és lelkiismeret megsértése. Ok azt hiszik, hogy mind ez meg fog sznni, ha a kir. diplomák és annyi országos törvény által biztosított vallásuk üldözéséért

még

;

ezen országgylés alatt

Z.SIMNSZKY

törvényes elégtételt kapnak,

datnak.

E

végbl

MIIIAI.Y,

elfoglalt

s

templomaik visszaa-

azoknak az

írták össze sérelmeiket, s kérték

országos sérelmekkel való együttes fölterjesztését

de némely

;

katholikus rendek, kiváltképen pedig a fpapság, ezt ellenezte,

hogy az

állítván,

vallás

ev.

fegyverrel csikartattak

ki.

tumok már sokszor meg

hanem

magánjogi,

De

törvények

hozott

ezen és más hasonló argumen-

lettek czáfolva,

mert a királyi meg-

békekötések

diplomák,

nyert

ersítést

biztosítására

törvények

és

közjogi ervel bírnak.

Nagyon

nem

veszélyes

dolgok következnének, ha ezen elv elfogadtatnék, mert azzal

minden törvényt fel lehetne forgatni. Érzékenyen panaszolják továbbá, hogy a klérus a béke és nyugalom megzavarásával vádolja ket. Ezt igazságosan nem lehet állítani. Mert nézetök szerint minden vallási törvény épen a béke és nyugalom czéljából hozatott ez van kimondva :

a linczi béke második pontjában; ez van mondva az 1659-ki kir.

diploma 6-ik pontjában, és ez van mondva végre az 1681.

25. t.-czikkben

is.

Ebbl

világos,

hogy

midn

a papok annyi

törvénynyel ellenkezleg templomokat foglalnak s egyéb erzavarják meg a békét, a szakosságokat követnek el, akkor

k

sem háborgat jogaik gyakorlatában. Az evangélikusok csak azt kívánják, hogy az, a mit annyi törvény biztosít, ténylegesen megadassék nekik, és a mi erszakosan elvétetett tlök, az nekik visszaadassék. Ezen jogukat nem

kiket pedig senki

gyengítheti

meg a

klérus által oly gyakran idézett záradék,

mely a bécsi békében és az 1608-ki koronázás eltti 1. t.-czikkben foglaltatik mert ügy Mátyás fherczegi nyilatkozatából, mint királyi diplomájából világos, hogy e záradék nem rosszhiszemleg tétetett oda, hanem azért, hogy mind a két rész ;

saját vallásának és

anúl fentartassék.

némely

ma már

6-ik pontjában

szorítani

és

ideig fenn

világi katholikusokkal

rozatokat, s

által.

templomainak használatában háboríttat-

Ez egy

Ez

még

igyekszik

is

tartatott

csakhamar

;

de a klérus

felforgatta e hatá-

odáig ment, hogy az országos sérelmek

az 1681-ki

2.5.

és 26. t.-czikkeket is

meg-

a földesúri jogokra vonatkozó záradék

kényszerítette az evangélikusokat arra,

hogy a klérus

némely katholikusok ezen törekvései ellenében egyedül

felsége

kegyességében

és

igazságszeretetében

keressenek

A/ 170K-KI POZSONVI

OR.SZÁt!»;YÍ';LÉS TÖKT^A'I-rrKMK/..

T'í

oltalmat, alázatosan könyörögvén, mélt()ztas.sók királyi

országgylés

alatt az idézett törvények és

jogaikba

régi

hogy evangélikus

fogva intézkedni,

raánál

javaik

sérelmeikért

szenvedett

ezen

diplomák alapján

erszakosan

visszahelyeztessenek,

visszaadassanak,

iiatal-

még

hívei

elfoglalt

elégtételt

nyerjenek; jövre nézve pedig atyailag gondoskodni méltóztassék a fell, hogy e válságos

szabadságuk biztosítása

reti

sával

idben

által

vallásuk és lelkiisnu'-

megvigasztaltassanak.

')

Ezen emlékirat, és a fentebb idézett sérelmek átnyújtáSchömberger Ádám és Skaricza Gábor bízattak meg,

kik kell utasítással ellátva,-) május

18-kán

el

utaztak

is

Bécsbe.

Megérkezésök utáni napon mindenekeltt megjelentek az evangélikus vallású báró Steinnál és csak azután a kor-

mány

befolyásosabb tagjainál, jelesül gr. Trautsonnál és hg.

k magok

Salmnál, azon kéréssel, hogy ügyöket necsak karolni,

hanem

felségénél

is

föl-

elmozdítani szíveskedjenek.

Egyúttal átadták sérelmeiknek jegyzékét, a hozzájok csatolt emlékirat másolatát és azon törvények és diplomák kivonatait,

melyek a vallásszabadságot

biztosítják.

Trautson a hozzá intézett beszédre az ügy eltte

nem

ismeretlen.

Még

kijelentette,

Pozsonyban

testánsok sérelmeirl, és azokról jelentést tett

Sajnálatát fejezte ki a

felett,

hogy

értesült a pro-

felségének.

hogy a kivánt audientiát más

napra nem helyezheti kilátásba, mivel

felsége épen kirán-

dulásra készül, honnét csak két vagy három nap múlva fog visszatérni.

Salm berezeg szintén azon nyilatkozattal lepte meg ket, hogy a sérelmekrl van tudomása. Mindazáltal átvette az iratokat, a »sérelem« szó felett megütközésének adván kifejezést.

')

Diarinma

A

»sérelem« szó

Humilliiiiiuii .i3

— 61.

— úgymond —

.Memóriáié

Kvanirelicoiuin

kemény Anni

kifejezés.

17MS.

Doimer

1.

') Instiuotio ino JJnis Ablegatis ad Suani .Mttini Sorniain et AugusAiilam per Stalus et Ordines Evangelicos, nuuc in Uiaeta Posouiensi

t;tin

Anni

liujiis

17o8.

congrejíatos

nenipe et Geuerosis Unis

Dobner. U.

<>.

(lei)utati.s

et

Vieunaui asoensuris Perül

Adannj Schömberger

et

Gábrielé Skaricza.

76

zsiLiNSíOKv miiiAlv.

nagyon fogja bántani.

inely a klérust és a katholikusokat

Egyébiránt megigérte, hogy az iratokat át fogja nézni. Wratislav

gróf, kit

els napon nem

találtak otthon, csak

az elszobában fogadta a küldötteket, és a nélkül, hogy leül-

ket, a kamaráshoz,

tette volna

Míg

Szentkereszti

ket, addig

gr.

legnagyobb

a

Trautsonhoz utasította.

elzékenységgel

fogadta

Seilern udvari kanczellár kétszer fárasztotta

gr.

magához, míg elfogadta. Végre május 22-kén kihallgatta kérelmöket, és megigérte, hogy tehetsége

hogy a lakosság

törekedni,

között

szerint

azon fog

tekintetében

vallás

is

nyugalom uralkodjék. A földesúri jogra nézve nyilvánítá, hogy az nem terjeszthet ki a lelkiismeretre mert az e feletti uralom egyedül az istent illeti. O úgy tudja, hogy felsége, sem a földesúri jogra vonatkozó záradékot sem l)ékeség

és

;

nem

miniszterei

a

felett,

hogy a

mulasztá

ügye

el

nem kételkedik Azonban nem

jól fog elintéztetni.

inteni a küldötteket,

el

mulaszszák

értelmezik úgy; ennélfogva

vallás

hogy a magok részérl ne Azután lielebocsát-

az akadályokat elhárítani.

kozott az evangélikus országok és fejedelmek ügyeinek szellztetésébe

is

hogy

kiemelte,

;

ott ezt az

föld ura egyszersmind a vallás ura

is.

elvet állították fel

:

a

Magyarországon pedig

nagy helytelenségek származnak abból, ha az evangélikus

jobbágyok eltulajdoníthatják a kath. földesurak templomait, és azokat

De e kérdésnek bvebb fejnem bocsátkoztak csak általánosság-

ezektl megfoszthatják.

tegetésébe a küldöttek

;

ban hivatkoztak az ország közjogaira

és a diplomatikus béke-

kötésekre.

A

következ napokon várták

Idközben

új

felsége audientiáját.

^)

ha ki nem érintkezésbe tették magokat nemcsak a

utasítást eszközöltek ki azon esetre,

hallgattatnának, és

Pozsonyban lev

prot. rendekkel,

lekezetek tanácsaival

is.

hanem egyes elkelbb gyü-

Mindenfell azon biztatást nyerték,

hogy a diploma hatodik pontjához ragaszkodjanak,

és

ahhoz

képest az evang. vallás szabad gyakorlatának biztosítását, és

a

sérelmek

felmerült ')

Lásd

:

követeljék.

Röszler,

Diai'iuni super itiuere nostvo Vienneusi et liabita ibideni

negotiatione secuuduiu

Dobner N. Múz.

orvosoltatását

lev.

datam nobis

Instructione.

Skaricza

Gáboi-tól.

A/.

17<»M-K1 roZSONYI (íUSZÁOOYÜLks TftRTkSETkUK/.

Skaricza és Dobner rendkívüli tevékenységet fejtettek

udvarnál közbenjártak, informáltak

;

a

7<

ki.

A/

pedig élesz-

vidéken

tették a gyüzeb-m iránt niár-niár kibalt rcniénvségt't. KI voltak

batározva, bogy ba e gylés íolyania ahitt semmit si'm bínuí-

nak

országgylésen megiíjítják kérti-

kivívni, a legközelebbi

meiket, és mindaddig könyörögni fognak nt'iii

felségénél,

míg meg

ballgattatnak.

Három

beti

elé IxKsáttattak

várakozás után azonban még

') s

is

ö felsége

jó reménységgel tértek vissza Pozsonyba.

IX.

A

séi-elinek

A

szerkesztésének új módja.

klérus emlékirata

:

—

— Vallásügyi p'jnt

a pmtestáns rendek

tárgyalása.

—

észre%'ételei.

protestáns küldöttség Bécsben járt, az alatt a

Míg a

sérelmi bizottság munkálata elkészült, s az országos ülések

tárgyalásainak fonala ismét fölvétetett.

Régi szokás szerint a sérelmeket a szerkesztették,

szerint

Skaricza Gábor jnn.

')

>.

.

.

Szívünknek nagy

9-kéii

a ki

(t.

i.

Bécstx'Il

értettük,

(irüniével

extra tinlinaria audientiát nyert

ketten

kir.

diploma pontjai

mely eljárás szerint a nagyszámú

.

.

ezeket írja Rüszlernek

hogy

számunkra.

<'!

.

Skaricza és Sclninherger.) .szablyássau

.

:

felségétl

Kxizel.

Bemenvén

azért mi

Felsége szine elihe.

asztalhuz támaszkoflva kDSZijerdesseu és süvegessen, nagy gra vi-

is

tással

nemcsak

figyelniessen és kegyelmesseu meghallgatta Schünberger

uram

succinta

propositióját

satisfactiót oretenus

vizsgált liennünket. eatiót

is

uua cum gravaminibus

propter ilyeténképjjen

az melyben diplomatica

hanem

nostris et Extractu

:

<">

igen-igen

meg

is

Felségéhez az Suppli-

Legum

ac

Diplomatum

Felsége kegyelme.ssen elvette, és praeter-

a/.t

felelt

Quod

in negotio Iteligionis

Vestrae recur-

ex vestra (pioque Proposinon intermiftam hoc Negotiiim in ulteriorem retlexiimem

snm ad me sumatis Vos :

tütt),

Benyújtván jjeniglen de genu

pro Keligione sonanlium.

tione intelligo

diákul

(kit

alázatosan kívántunk,

et prin
quod pro vestro veslrorumipie printipaliuni consolalione fuerit, decernere. Voiiis autem et |>rinii|)alilMis vestris liratia

accipere, et pos.sLbiU'

nostra í'aesarea et Regia ].ro|)ensus maneo.«

Kz meglévén, ö Felsége hostilndiunna ment és így mi megvidál>i>bner gyjt. Nemz. Múz.

moilván. szállásunkra jöttünk.

.

.

.

:

ZSILINSZKY MIHÁLY.

78

a legkülönbözbb tárgyakat foglalták össze minden

]»oiitok

rendszer nélkül.

Most a frendek május 8-káról azon

javaslatot tették,

hogy a sérelmek szerkesztésénél czélszerübb mód alkalmaztassék jelesül, hogy a rokon tárgyú pontok csoportosíttassanak s több jegyz által szerkesztessenek, minek következtében ;

egyfell az oiszággylés idt nyer, másfell pedig a sérelmek is

alaposabban lesznek megvitathatok.

A

personális ellenezte a javaslatot, mert ez

eddigi munkálatot kárba veszettnek tartotta.

A

az

által

rendek több-

sége elfogadta, és pedig a következ megokolással

A

1.

rendek

gylések lényege tulajdonképen al)ban

által

pedig máskép

hogy a

áll,

elterjesztett sérelmek orvoslatot nyerjenek

nem

történhetik meg, mint

utolsóig, a legiuigyol)btól a legkisebbig

ez

;

ha azok elstl az

pontosan összeiratnak.

Ekkép minden követ észrevelieti, hogy megyéjének általa és bizonyos, hogy benyújtott sérelme nem melloztetett-e másoknak panaszai is pontosabban írhatók össze, ha a rokon fajúak együvé állíttatnak. 2. A rendeknek legfbb érdeke, ;

hogy a közgylésen minden akkép adassék el, hogy az egyes követek elmondhassák felette nézetöket; a mi sokkal bizto-

sabban fog megtörténni, ha a különféle sérelmek külön csoportokban állíttatnak össze, mert ha oly vegyes tömegben adat-

nak el, megtörténik, hogy míg az olvasó a végükhöz

már nem emlékszik

hallgató

tárgyak

különféle

meg sem

olvasás

és

formalitások

történhetik.

ér,

a

az elejére, különösen a hol oly

.3,

Ha

miatt a

egy

különféle

az

ülésen

sérelmek

külön csoportokban szerkesztetnek, akkor a királyi válasz

adása

is

megkönnyíttetik, mivel a királyi válaszokban egy

különböz okokból

vétetik, ezért

portja szerint számíttatnának vételei,

fel

ha a sérelmek egyes

is

cso-

a pauaszlók okai és észre-

sokkal sikeresebben lehetne

felsége kegyességét is

megnyerni.

Ehhez képest a personális hozzájárulásával Meskó nádori

ítélmesterre a

törvénykezési

és

Ádám

közgazdasági, az

országbírói jegyzre a megyei, a személynöki egyik ítélmesterre, nevezetesen Szentiványira, a klérus és városok,

a másik

AZ 1708-Kl i'uzsOSYI oRSZÁCiOYÖuéS TÖRTÉSKI KIIKZ. szeiuélynöki

ítélömesterre pedig

magán

:i

családi

70

sí^Teliiick

szerkesztését bízták a rendek.

l-kén kezddött

Aíájus l'ololvastu

elször a

a

valhísi

diploma

kir,

vita.

liatudik

Mcsktt Ad;im

pontját; azut;ín

pedig a sérelmi bizottságnak arra vonatkozó véleményét.

A a

diplomának 6-ik pontja akképen hangzott, hogy nyugodalmasabb lenmaradása tekinteté-

kir.

vallás az ország

itl valamennyi rendeknek a s

magok

és a kir. ügyész jószágain

a véghelyeken a bécsi békekötés és ltí()8-ki koronázás eltti

szabványai szerint szabadon és sértetlenül niegniaradj<Mi,

t.-cz.

és pedig olyképen,

hogy a

nemeseknek, mint

és kir.

vallás gyakorlata

sz. kir.

úgy a furaknak

városok rendéinek a magok és a

ügyész birtokán, úgyszintén a véghelyeken, valamint a

városokban és falvakban mind azoknak szabad legyen, a kik azt önként elfogadni akarják

rend

legyen

is

;

és

bármi rangú

senki

— annak szabad használatában

korlatában sem

felsége,

sem a földesurak

és

és vallásgya-

által

semmi

szín

ürügy alatt ne háborgattassék és ne akadályoztassék.-

és

A

sérelmi bizottság javaslata pedig ez volt:

»Az ország

rendéi az ágostai és helvét hitvallást, mely

eddig az ország egysége és békéje kedvééit l(i81-ki 25. és 26., úgyszintén 1687. évi

mei/fürefetf, s az

2l-ik t.-czikkekben

körüliratik, továbbá is az ott kifejezett s a

papság

és

némely

katholikusok, valamint Horvát-, Sziavon- és Dalmát-

világi

országok rendéi mellett

által is megújított

óvások és ellenmondások

ugyanazon állapotban hagyják.

És ha

az e törvényekben foglaltak eddigelé végre

hajtattak volna

st

;

ha a nevezett törvények hozatala

mind a két részrl történtek volna erszakos foglalások,

—

ha lehet

-

annak befejezése

Azonban felsége

ez

még

fegyverrel

záradéka:

óta az(»k

ezen országgylés alatt, máskülöid)en

iitán elöbl)eiii

nem

íieni

birtokosaiknak visszadassanak.

terjesztetik ki azon részekre, melyeket

hódított

vissza.

»épségben maradván a

Végre a törvények

az<Mi

földesurak joga« akkép

lenne értelmezend, hogy a kath. földesúr kényétl függjön

akar-e vagy

a a

nem

maga jószágán

protestáns lelkészt vagy alattvalót ;

megtrni

ellenben a protestáns földesurak, minthogy

róm. kat. vallás ezen apostoli országban örökölt vallás, az

«

iiStLlNSZKY MIHÁLV,

80

ágostai és helvét hitvallás pedig az ország törvényei ellenére s

azok tilalma daczára fegyveres

és a

zaj között

csak becsempészve

közhéke kedvéért megtrve van, a katliolikus lelkészeket

nem zhetik

és jo])búgyokat el

birtokaikról.

Ezen pont ellen a protestáns követek felszóllaltak, mivel abban az felekezetök nem bevett, hanem csak trt felekezetnek van feltüntetve. Egyúttal óvást tettek a bizottság azon mely szerint a protestánsoknak sérelmeit ellen,

eljárása

mellzte. Iványos Miklós, Hajnal marton, Röszler András és

Dobuer Ferdinánd

erélyes

hangon követelték, hogy sérelmeik,

melyeket Röszler annak idején a bizottságnak bemutatott, az országos ('>vásuk

sérelmek

sorába

és tiltakozásuk

Kívánták, hogy

foglaltassanak.

megtételérl bizonyítvány adassék ki

nekik, mely ly el eljárásukat az utókor eltt

igazolhassák.

is

Ezzel szemben a katholikusok részérl

Luby Imre

esz-

tergomi és Ravasz István pécsi kanonok, némely világi kath. A'iszont

a protestánsok tiltakozása ellen

tettek ünnepélyes óvást, s

errl hasonlóképen bizonyítványt

követekkel

együtt

kértek magoknak.

A

vitatkozás folyama alatt nagy hévvel liizonyítgatták,

hogy a protestánsok Magyarországban csak

tnrt felekezetet

kegyelmen alapúi, de mely jog azonnal megsznik, ha a protestánsok nyugtalankodni és valamit követelni merészelnek. Magyarázgatták a »hactenus képeznek, melynek létjoga a

kir.

toleratiim« kifejezést, mely az 1681-ki 25. t.-czikkben foglalt

»adhuc« szóval hasonló érteleanben veend, vagy

is,

hogy az

evang. valbís szabadsága csak addig állhat fenn zavartalanul,

a míg megtretik, vagy a míg a rendek mást Természetes, hogy a protestánsok a

nem határoznak. magok álláspont-

jának igazolására szintén a törvényekre és azoknak igazi értelmére hivatkoztak,

s állították,

hogy

k épen

törvényesen Levett vallásfelekezetet képeznek.

sem fogadhatják

el

száz év óta

Már

csak azért

a sérelmi bizottság véleményét, mert

k,

mint »evangelikus rendek« nem ismerik el, hogy rendi minségük sérelmével felettük a kath. rendek mondhassanak Ítéletet.

Tagadják, hogy a »toleratum« kifejezés az

jogaikra

vonatkoznék. Mert azon urak, a kik egykor az evang. vallást

önként elfogadták, ez által nem szntek meg úri birtokaik-

AZ 170H-KI POZSONYI ORSZÁOOYÖLKS T«')nTKNKTKllKZ.

nak

jogaiknak tulajdonosai

és

Ebbl

egyáltalában

nem

hogy a kath. uraknak, mint ilyeneknek, joguk akár trni, akár nem trni st inkább, minthogy

következik,

volna

lenni.

>1

ket

;

semmi sem

lehet

szabadabb

doloii,

mint a

vallás,

s

minthogy

az evang. karok és rendek szabad elhatározásuk szerint váltak ki

a római kath. egyházl)ól

s

ismervén a kath. hatalmat

:

fogadták

el

ennélfogva

az ev. vallást,

nem

lehet'

hogy az evangélikusok valhísa a katholikusok Mindezeknél fogva nem ismerhetik

volna.

el

mondani,

által eltüretett

hogy a katho-

el,

likusoknak bármiféle hatalmuk volna az evangélikusok

Nem

lehet helyesen

is

viszont azok

Azon

nem

felett.

mondani, hogy ezek amazoktól vagy

emezektl megtretnek.

^)

elkeseredett hang, mely e tárgynál az országgylés

tárgyalásain uralkodott, eléggé mutatta, hogy a protestánsok

nem várhatnak semmit a kath. rendeknek sem méltányosságától sem

igazságérzetétöl. Azért folyamodtak egyenest a királyhoz,

a ki minden pártok

feletti állásánál fogva,

egyedül képes alatt-

valóinak javát elmozdítani.

Nem

lehet tagadni,

nak igen nehéz feladat a klérus

is

hogy az adott helyzetben a

király-

volt igazságosan Ítélnie, kivált

mikor

elállott saját sérelmeivel és dagályos eralékirat;ival.

Semmi sem mutatja világosabban a papság

fenhéjázó

gondolkozásmódját, mint azon emlékirat, melyet az a kath.

egyház egyedüli uralma érdekében benyújtott. és az

országos törvényekbl

vett

A

szentírásból

mind azon egy

idézetek

eszme támogatására vannak összeszedve, hogy ezen apostoli országban egyedül a kath. vallás bír valódi létjoggal

:

minél

fogva az evangélikus vallás mindenképen kiirtandó.

Már

a bekezdés jellemz, a mennyiben Jeremiás

siral-

mainak következ szavaival szólal meg »Emlékezzél meg uram! mi történt rajtunk; tekintsd meg és lásd a mi gyalázatunkat. Örökségünk idegenekre szállott.« 2) Ily megszólításra kényszeríti, úgymond, a boldogtalan id, melyben élnek, Magyarország els királyától és :

Országgylési injinányok 17U8. V.

')

ö.

az angol és hollandi bécsi

követek jelentéseit saját kormányukhoz, Simonyi

379—381. «)

M.

Ern

Dipl. Oki. III.

1.

Jer.

.

TUÜ. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT. TLD. KÖK.

XIII. K.

11.

SZ.

•;

ZSILINSZKY MIHÁLY.

82

annak

öröklött római katholikus vallás,

fiíítól

századon át békeben

volt,

^)

mely annyi

néhány év óta annyira felzavarta-

felségétl, bogy vérkönyeket kell sírniok felette, és mint ez örökség védjétl, ^) igazságot kénytelen könyörögni. felsége, hogy Szt. István Emlékezzék meg tehát és lássa tott,

király miképen ajánlotta fel országát a szent széknek, miké-

pen

hogy abban a róm. kath,

Ígérte,

mozdítani fogja; ezért ruházta Sylvester

pápa apostoli

t fel

hitet feutartani és

el-

országalapíto bullájában

királyi czímmel, az egyház kegyurá-

más jogokkal. Innét nak jogával, a van az ország seinek a kath. vallás sértetlen fentartásában való buzgalma, mely inkább a zsinati, mint polgári törvényekhez alkalmazkodott. Innét van az idegen királyoknak az si vallás fentartásában kifejtett apostoli buzgalma is, kereszt elvitelével és

melynél fogva az eretnekek Ulászló által bélyegeztettek, fia Lajos által

^)

litlenségi

bnnel

pedig a Lutheránusok ellen

*)

a legsúlyosabb törvények hozattak. Innét van végre

I.

Ferdi-

nánd és II. Rudolfnak azon törekvése, hogy ezen apostoli országból kipusztítsák az eretnekséget, vallás felvirágzását.

Nem

hitbuzgóság és lelkesedés

^) és

biztosítsák a róm. kath.

kételkednek a fpapok, hogy ezen él

felsége kebelében

is,

s

azért

bátorkodnak kérni, hogy az si vallást ne engedje megsérteni.

Felhívják Jeremiásként, hogy emlékezzék

meg

és lássa

a kath. hit gyalázatát, melyet a bécsi békekötés és az ezt meg-

Innét ered minden baj, ersít törvények ejtettek rajta. mert nem vétetett figyelembe a papság és némely világi urak ellenmondása. Köteteket lehetne írni az ebbl származott bajokról. Az egyik igazságtalanság a másikat vonta maga **)

után. A sért sértettnek vallja magát, a bántalmazó bántottnak mondja jogait, melyek sohsem léteztek. Csak egy joguk tagadhatatlan a protestánsoknak: a fegyver joga, mely ly el a

')

Lib.

I.

«)

Isto.

Decr.

»)

1495.

*)

1523. 54., és 1524.

«)

1548.

')

lfi06 és 1608.

Decr. Tit. lib. 2.

2.

cop.

1.

4. t.-cz.

5. t.-cz.,

4., t.-cz.

1554.

7. t.-cz.,

1563. 32.

Koronázás eltti

1. t.-cz..

t.-cz.. Ifi04., 22. t.-cz.

1625. 47 és 59.

t.-cz.

\7.

1708.KI POZSONYI ORSzAr.OYÜLfeS TÖUTÉSETKIIi:/..

hazát és az egyluízat feldúlták, raelylyel a békét fenyegetik, ha törvénytelen kívánságaik

Mindezeknél mint a

tenni,

fogva,

nem

H^

vakmeren

teljesüllietnek.

nehogy kevesebbet

látszassanak

protestánsok, hivatkoztak Iclkiismeretökre,

nem akarván szennyet hagyni nevükön

az utódok eltt,

s

s

nyu-

godtan akarván megállni egykoron az Istennek itél széke eltt, folyamodnak a királyi felség kegyességéhez

;

a legünne-

pélyesebben protestálnak a protestánsok által beadott kívá-

uatok valamennyi pontjai és záradékai ellen

óvást tesznek

;

ellenmondanak azon kívánsággal, hogy ellenmoudásuk a törvénykönyvbe iktattassék. Alázatosan kérik felségét, hogy és

veleszületett

buzgalmánál fogva, az els királytól

vallásos

megállapított római katholikus vallást, mely annyi századon át virágzott, régi méltóságára emelni, az isten rajta

ejtett

sérelmektl megmenteni,

vallást ezen apostoli országban régi

méltóztassék.

A

és

végre

jogaiba

egyházát a az apostoli

visszahelyezni

^)

papság ezen

» sérelmi «

emlékiratát a frendek nagy

st mondhatni lelkesedéssel üdvözölték. Május 22-kén csodálkozásukat fejezték ki a felett, hogy

megelégedéssel,

a követek háza

mekhez

;

nem

csatolta e sérelmeket az országos sérel-

mire a personális azt a felvilágosítást adta, hogy

mihelyt annak rendje szerint elkészülnek, azonnal az országos sérelmekhez fognak csatoltatni.

^)

hogy erre nézve a kath. rendek között is eltér nézetek merültek fel. Legalább erre mutat azon körülmény, hogy jún. l-jén, midn a klérus a diploma

Ügy

látszik azonban,

pontjai szerint összeállított sérelmekre nézve illetleg

saját

sérelmeinek

rendek többsége azt

vinni, a

odacsatolását

saját nézetét,

akarta

keresztül

elvetette.

A

tárgyalás alatt egy érdekes jelenet adta el magát. Kovácsovics János prépost, a klérus nevében felszólalván,

egész elkeseredéssel monda, hogy szerint intézkednek, és

')

1708.

1708.

a rendek kényök-kedvök

nem hagyják magokat

Venerabilis Cleri Meniraiale conüa Statum Evangelicum.

Nemz. Múz. kéziratai közt. *) Diarium Diaetae Posoniensis pro .

.

felvilágosítani,

die 29-a Mensis Febr.

imlictae. Országgy. könyvtár. 6'=

Auno Anno

;

ZSILINSZKY MIHÁr.Y.

8-1

Ezt

a

rendek tekintélyesebb része rossz néven vette és vissza-

utasítá az ifjú

Ezen

dettek vissza

A

pap naiv

leczkéztetését.

jelenet után a katli, sérelmek a ;

elintézésök a

jöv

frendekhez

kül-

ülésre halasztatott.

protestáns lendek, kik Bécsbl, június elején haza-

érkezett követeiktl

örömmel vették ö felségének az audientia

alkalmával adott kegyes válaszát, remélni kezdtek, és siettek

ama kegyes is

válaszért

hálás köszönetet mondani. Annyival

inkább, mert azóta az országos rendek felküldötték volt

sérelmi iratukat, melyben az evangélikusokra nézve oly sérel-

mes hatodik pont

is

Ez alkalmat által

foglaltatott.

felhasználták arra

is,

hogy

a katliolikusok

beadott sérelmi iratra, valamint a sokszor említett hato-

is elmondják » észrevételeiket,* melyekbl kitnik, hogy amaz egyenesen a fennálló törvények és diplomák érvényét támadja meg, emez pedig magát a kir. diploma hatodik

dik pontra

pontját forgatja

Els

fel. ^)

észrevételök a »regnicolae« kifejezésre vonatkozik,

mely csak akkor volna helyesen használva, ha az összes rendek, tehát az evangélikusok

pontot.

is

elfogadták volna a vallásügyi

Minthogy azonban az országgylésen jelen

volt evan-

gélikusok ez ellen, mint vallásukra nézve sérelmes pont ellen óvást tettek,

s

arról bizonyítványt

is

kértek

magoknak kiadatni

ennélfogva azon általános kifejezés helyett »regnicolae« ezt kellett volna az

igazságnak megfelelleg tenni

Komano-catholici.«

És minthogy ezek a

:

»regnicolae

vallás dolgában az

evangélikusokkal szemben ellenpártot képeznek, tehát azok

nem mondhatnak. második észrevétel a »liactenus« és »toleratum« szavakra vonatkozik, melyek a régiebb »adhuc« szóval rokon értelmet fejeznek ki. Ezekkel a katholikusok azt akarják mondani, hogy az evangélikus vallás szabadsága csak addig tar-

felett ítéletet

A

tatik

fel,

míg a rendek mást nem határoznak, vagy a míg

felségének tetszeni fog,

Hum. Mem.

s

az

is

Evansf. Dobner.

csak azon helyeken, melyek az

1. ]j.

AZ 1708-111 POZSONYI ORSzAOOYClÉ.S TARTÉNETfelIK/..

16Bl-ki

2.T.

idk

inimleii

részében

önként

elfoga
biztosítva

diplomákon

a kir.

A

e

s

De

vantjak.

einlitvo

t.-c/.ikkbeií

szabadsága, a legújabb

volt

szabadság

az evaiig. vallás

mindig

kivételével,

azokfiak,

a

és az ország

kik c vallást

i»
r/

»'•-

alai)últ.

mi pedig

'toleratum* szót

a

sebb, mint az »adhuc< volt. a kik'bajdan e vallást

még

az

illeti,

Mert azon evang. urak

sérelme-

és lendek,

szabad tetszésök szerint elfogadták, az

nem mondtak le törvényes javaikról és jogaikról. Ezen ténybl nem következik, liogy a katbolikusoknak ezért joguk lenne ket akár megtrhetni, akár meg nem trhetni st ellenkezleg, mivel semmi által, liogy a katli. vallásról lemondtak,

;

sem lehet önkényesebb dolog, mint a vallás, tehát az evang. karoknak és rendeknek is teljes joguk volt a katli. vallás elhagyásával az evangélikus vallást felvenni

nem

lehet azt következtetni,

nek lelkiismeretök

felett

;

a

mibl

egyáltalában

mintha ezért kénytelenek lenné-

a katholikusok hatalmát elismerni.

Ezért nem lehet mondani, hogy az evang. vallás a kath. urak által

megtUretett,

az ellenkezt

is

mert csak az trhet, a kinek módjában van

tennie.

Mindezekbl világos, hogy a katholikusok semmi hatalommal nem bírnak az evangélikusok felett minélfogva nem ;

amazok ezektl

lehet állítani, hogy ezek azoktól, vagy viszont

megtürethetnének. Jobb volna, ha a

lelki

egység háborgatói

mert ezen Magyaroiszág törvényeiben ismeretlen, mert a katho-

felhagynának az ilyen kifejezések használatával kifejezés

likus

status

nem

gyakorolhat

hatalmat

az

;

evangélikus

status lelkiismerete felett, és mert a hazai köztíuvények és kir.

diplomák szerint a róm. katholikusok, az ágostai

hitvallásuak,

vallásuk

és helvét

szabad gyakorlatára, templomok

és

egyéb javak használatára nézve egyenl jogokat élveznek.

Harmadik

észrevételük vonatkozik a

katbolikusoknak

azon eljárására, mely szerint a vallás ügyét az 1681. évi 25. és 26.

t.-cz.

és

az

1687-ki 25.

t.-cz.

alapjára akarják ugyan

helyezni, de csak az akkori állapot fentartásával tetlenség,

mert ha ezen törvényczikkek

óvása ellenére meghozattak

is

;

az

;

a mi lehe-

evangélikusok

de mivel azok végére

magok a

katholikusok azt a záradékot tették, hogy az evangélikusok

ZSILINSZKY MIHÁLY.

ftf;

követelések iránti folyamodványukat a jöv országgyléseken elterjeszthetik, (nem állván ellent a klérus és

bvebb

némely világi katliolikusok ellenmondása) teliát ez egyáltalálában nem zárja ki a régicbb törvények és kir. diplomák érvé-

Minélfogva a vallás ügyét se

nyét.

azon állapotban hagyni

;

st

nem

lehet se

nem szabad

inkább az evangélikusok panaszai

Mert hiába

ezen országgylésen lennének elintézendök.

lett

volna felhagyva a folyamodás szabadsága, ha a panaszokat

nem

kellene elintézni

;

és hiába lett volna

hozva azon záradék,

ha az elbbeni törvények érvénye fenn nem tartatott volna. Mert valóban a vallás szabadságára vonatkozó törvények és kir. diplomák mitsem érnének, ha a katholikusoknak jogukban volna az evangélikusok kívánságait mellzni. Negyedik észrevételök az, hogy a katholikusok az illet sérelmi pontban nem elég világosan fejezik ki, hogy mi voltaképeni értelme azon kifejezésnek »továbbá s

Sziavon- és Dalmátországok rendéi által és

is

az ott kifejezett

a papság és némely világi katholikusok, valamint Horvát-, is

megújított óvások

ellenmondások mellett, ugyanazon állapotban hagyják. « Mert

a »továbbá« kifejezésnek ketts értelme lehet; vagy pillanatnyi belenyugvást, vagy hosszabb

különben

is

s

bizonytalan

russal és világi katholikusokkal,

Ha

idt

jelentvén.

mit akarnak »az ott kifejezett« móddal,

st

s

De

a klé-

a horvát rendekkel

is ?

az 1681-i 25, és 26. t.-czikkekben foglalt módozatot értik,

úgy azokat megvalósítani nem

lehet,

mert

»

a földesúri jogok

sérelme nélkül« való záradékot oly módozat alapjául veszik,

mely szerint a kath. földesúrnak szabadságában állana jobbágyait

vagy

áttéríteni,

evangélikusok az eltt is

felszólaltak,

s

vagy birtokáról elzni, mi is

ellen az

óvást tettek, a jelen országgylésen

felsége,

kegyelmességéhez

folyamodtak,

hogy az evang. vallás necsak némely helyeken, hanem mint a törvények és diplomák biztosítják, az egész

kérve

öt,

országban mindenhol szabadon gyakorolhathassék.

A

horvát

rendekre való hivatkozást sem lehet érteni, mert hiszen a

horvátok a vallás dolgában saját határaikon túl soha sem intézkedtek,

hanem a magok ügyérl külön

mint azt az 1687-ki 23.

t.-cz.

bizonyítja,

intézkedtek, a

AZ 1708-Ki po/.soNvi oíjszÁooYÍír.KS Tr)RTí:NRTí:m:z

K7

vonatkozik, moly

(Jtödik észrevételük azou kiíejezésro

szerint a katliolikusok a klérus és nérnely világi katholikusok

ellenmondásának fentartiisa mellett kívánják a vallás ügyét a régi állapotban t'entartani.

Holott

k

jól tudják,

hogy

efféle

ellenmodásuk örökre érvénytelennek van kimondva az lG47-ki

országgylés

5.

ezikkében.

Hatodik észrevételük az a vallás szabadságát

ellen szól, liogy a katholikusok

nem akarják kiterjeszteni azon

melyeket ö felsége fegyveres ervel foglalt

el

;

vidékekre,

daczára annak,

hogy a vallás szabadságáról szóló törvények és kir. diplomák azt mindenütt és mindenkinek biztosítják. Aztán feledik azt, hogy ö felsége azokat a részeket nem csupán katholikusokkal, hanem az evangélikusok segítségével is foglalta vissza, s épen azért méltán lehet kivánni, hogy azok ott

is

élvezhessék val-

lásuk szabad gyakorlatát.

A

hatodik észrevétel azon záradékra vonatkozik, mely

a földes urak jogainak épségben maradását akképen magyarázza, hogy a kath. földesúr

nem

kényétl függjön, akar-e vagy

evangélikus lelkészt vagy alattvalót

jószágán

megtrni a maga

ellenben az ev. földesúr, azon oknál fogva, mert

;

a kath. vallás ezen apostoli országban öröklött vallás, míg az s

ágostai

és helvét hitvallás az ország törvényei ellenére

azok tilalma daczára fegyveres zaj között csempésztetett be,

a katholikus lelkészeket és jobbágyokat

el

ne zhesse birto-

Magyarországot seink még a keresztyénség behozatala eltt saját verkkel hódították meg és a mint István király

kairól.

;

alatt lelkiismeretük

tyénséget, a nélkül,

evangélikusok

sei

szabadsága szerint elfogadták a keresz-

hogy hazájokat elhagyták volna, úgy az is

lelkiismeretük

elhagyták a katholikus vallást

fogadták

el,

Mibl következik, hogy ez

róm. kath.vallás az ürüküs,

hanem a

gának örvend országos karok és kir.

szabadságát

követve,

helyette az evangélikus hitet

a nélkül, hogy régi jogaikról és örökségeikrl

lemondottak volna.

országnak.

s

Ebbl

diplomák

és

országban nem a

lelkiismeretük szabadsá-

rendek törvényes örökösei az

ismét következik, hogy a türvényesen bevett

által biztosított vallások

bármelyikét szabad

tetszésük szerint elfogadhatják és pedig a hozzájok tartozó

néppel egyetemben.

Nem

lehet tehát helyesen állítani azt, a

ZSILINSZKY MIHÁLY.

88 mit a

hogy

katholikusok az illet sérelmi pontban mondanak,

r.

a

t. i.

kath. vallás öröklött vallás,

r.

míg az evangélikus

fegyverzörej között csempésztetett be és csak a béke kedvéért türetett

meg

idáig

;

nem

is

lehet ez állítást a kath. földesurak

kiváltságának megokolására felhozni, mert sem az egyik, sem a másik vallás

nem mondható örökl

hanem egyedül

az e vallásokat szabadon elfogadható karok és

vallásnak az országban,

rendek az igazi és törvénj^es örökösök, teljesen egyenl jogúak

egymás között úgy vallásuk és lelkiismeretök, mint polgári Ezen egyenjogúságuknál fogva sem a katholikus rendek az evangélikusok felett, sem az evang.

jogaik tekintetében.

rendek a katholikusok

st

lommal,

diplomák

inkább

által

e

felett

nem bírhatnak semmiféle

hata-

rendek mindenike positiv törvények és

van biztosítva már egy század óta vallásának

szabad gyakorlatában, olyképen, hogy ha egyik a másik ellen vétene, az positiv törvényes büntetés által sújtassék.

Az

evang. vallásnak

nemvolt szüksége fegyveres

hogy bevétethessék, mert nem fegyver, s nem az ágostai hitvallású

hanem

sök

zajra,

és helvét

valamely erszakossága terjesztette e

vallást,

az isten igéjének hirdetése, mit a lelkiismeret szabad-

sága magával hozott továbbá mert az ország törvényei ;

gos

szavakkal mondják, hogy

vilá-

császári és atyai indulatból

adták ki a vallás szabadságát biztosító diplomáikat, és végre

mert a

vallási szabadságot biztosító országgylések legtöbbjének idején semmiféle háború nem dúlt ez országban, a mint azt mutatják az 1609., 1618., 1625, és 1630-ki, továbbá az

1635., 1655. és végre az 1659-ki országgylések.

fogva csodálkozásukat fejezik ki az

Mindezeknél

evangélikus rendek a

hogy a róm. kath. status csak az ö jogait biztosító diplomákat kivánja elismerni, mely diplomák ha azon oknál felett,

fogva lennének érvénytelenek, mivel háborús ki,

akkor azokat

nézve

meg

ily

idkben adattak

okoskodással minden más szabadságokra

lehetne sérteni. Ugyanis a »jus reformandi «

oly országokban

is,

még

melyekben a vallás szabadsága nincs köz-

nem illethet meg hanem csak a legfbb hatalmat; annál kevésbbé igényelhetnek magoknak ily jogot a földesurak hazánkban, a hol a király és ország köztörvények által már megtörvények és diplomák által biztosítva, egyeseket,

;

17l>8 KI l'O/SdNYI

A7.

ahliaii,

fgye/.lt'k

A

legyen.

\:illásszahads;ig

a

li'>i;v

0U8ZAQGYÜLÉ8 TÖRTÉNETÉHEZ.

katholikusok

tehát

hatnak az ö manyarázatukhoz, vel

89

örökre biztosítva

seminik<*pen

nem folyamod-

jnely az ország köztörvényei-

homlokegyenest ellenkezik, és mely a közhitet és közjogot

mélyen

sérti.

Ha alatt

a róni. katholikusok által az orsz;ig rendéi czíme

készített

sérelmi

pontot összehasonlítjuk

diploma

a

hatodik pontjával, mely szerint a vallás szal)adsága

szabad gyakorlata minden megszorítás nélkül

rendeknek a magok és a

kir.

annak

s

valamennyi

ügyész birtokain, úgy szintén a

véghelyeken a bécsi békekötés és 1608-ki

k. e. t.-czikk

szab-

ványai szerint szabadon és sértetlenül fentartandó, és hogy e

gyakorlat úgy a furaknak, és nemeseknek, mint a sz. kir. városok rendéinek, valamint a városokban és falvakban mind

azoknak szabad legyen, a kik azt önként elfogadni akarják — bármi rangú és rend legyen is - annak szabad felsége, sem a földeshasználatában és gyakorlatában sem

és senki

urak

által

semmi

szin és

ürügy

alatt ne háborgattassék és ne

akadályoztassák, azonnal kitnik, mily nagy eltérés van a kett között, és

min er

tulajdoníttatik a kir. diplomának. Hiszen

az a pont, melyet a katholikusok ennek czíme alatt adnak,

nem

nevezhet semmiféle sérelemnek mert józanul sérelemnek csak a törvény és diploma megszegése nevezhet. Az általok is

;

szerkesztett pont pedig

hanem inkább annak helyesebb tenni,

st

nem

a törvény és diploma ersítését,

felforgatását czélozza.

szükséges

lett

Ennek helyébe

volna az evangélikusok sérelmét

mint a melyben világosan

van mutatva a fennálló

ki

törvény megsértése.

Mindezeknél fogva az evangélikusok remélik, hogy felsége kegyességénél és hatalmánál fogva elégtételt fog nekik szolgáltatni.

')

^)

Observationes circa Religionis Gravamen. per Dominus

Romauo

Anni 1708. occasione Diplomaticae Conditionis Sextae appositae. Dobner Naplójában, mintegy raagyarázatiil. a következ szavak foglaltatnak »Praece(lentes observationes Viennae c jncepit (referente id mihi Dno Schömbergero) Dominus Gábriel Hkaricza. et Dnus Röszlfr jjassim annuit et eraendavit.« ü. o. 12.3. lap. catholicos in praesenti Diaeta Posoniensi

:

6**

W>/

7/y ^^^/ój

ác'

ZSILINSZKY M. AZ 1708-KI POZSONYI ORSZÁGQY. TÖRT.

90

Azonban a convent

azt

határozta,

hogy ezen észre-

vételek ne nyújtassanak

be töljbé az úgy is oszló félben lev országgylésnek, hanem egyenesen felségének és bécsi tanácsosainak, mint a kiktl több méltányosságot és

ságot lehet

Az

várni, mint a többségben

lev

átnyújtás Röszlerre bizatott, a ki azt

tette

;

hségesen meg

de eredmény nélkül, mert a király

választ.

igaz-

kath. rendektl.

nem

is

adott reá

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY

" .".

'

-

:3rpt"t B =. 4ia{t.