Csoportosított mérési adatok és ábrázolásuk Szemléletessé és egyszerübbé teszi az adatok kezelését viszont információ veszteséget okozhat. Bontsuk fel a mért értékeket tartalmazó intervallumot m darab ∆x szélességű szakaszra és legyen egy-egy elemi szakaszban n1; n2…nk…nm számú mérési adat. Ha a k-adik számú ∆x szakaszban a mért érték xk és az intervallum nk számú mért értéket tartalmaz.
1 1 x= ∑ x = ∑ xn, n n n
m
n= ∑ n k=1
i= 1
k
1 E = ∑ x − xn , n m
k=1
k
k
s= ±
m
i
k=1
k
k
1 ∑ ( x − x) n n− 1 m
k=1
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
2
k
k
Hisztogram n n
k
relatív gyakoriság
n f(x ) = n⋅ ∆ x k
k
empirikus sűrűségfüggvény
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
Analóg mérőműszer bizonytalanságának megadása
•h a mérés bizonytalansága
x ± h= ±h x
mh
•hpo pontossági osztály •xmh méréshatár
po
m
•xm mért érték
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
Digitális kijelzésű műszer hibájának Hameg műszer meghatározása esetén megadott összetevők
x D ± h= ±h + ±h + ± 100% x N fs
rdg
fs
rdg
K
•h a mérés bizonytalansága •hrdg (reading) leolvasott értékre vonatkoztatott hiba TR 1667/B műszer •hfs (full scale) méréshatárra vonatkoztatott hiba esetén megadott x méréshatár • fs összetevők •xrdg mért érték •D (digit) bizonytalan jegyek száma •Nk a digitális műszeren kijelzett teljes szám értéke a tizedes pont nélkül
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
A mérési eredmények megadása metrológiailag helyes formában
xh a mérés helyes értéke
x = x + K± ε h
xm a mért érték
m
K a korrekció (a rendszeres hibából) ±ε a véletlen hibák intervalluma (bizonytalansági sáv)
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
Thevenin helyettesítő kép elemeinek meghatározása Mivel az áramkör két ismeretlen mennyiséget (Ug; Rg) tartalmaz, két mérést végzünk két különböző bemeneti ellnállású műszerrel, az egyiket analóg-, a másikat pedig digitális műszerrel. Generátor belső ellenállása
A műszer bementi ellenállása
U K = I ⋅R = ⋅R R m
m
g
g
Az analóg műszer adatai: Um(A) = 8 V Umh(A) = 10 V Rv(A) = 200 k Ω hpo(A) = 1,5 A digitális műszer adatai: Um(D) = 12 V Umh(D) = 20.00 V Rv(D) = 10 M Ω Pontosság Rg és Rv hrdg=+0,5% ; D=1 osztót alkotnak
v
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
U
R =U R + R
m ( A)
g
g
U
g
R =U R + R
10 MΩ 12V = U R + 10 MΩ
⇒
g
g
g
v( A)
v(D)
m(D)
200 kΩ 8V = U R + 200 kΩ
⇒
v ( A)
g
v(D)
g
8V ⋅ R 12V ⋅ R + 8V = + 12V 200 kΩ 10 MΩ g
50 ⋅ 8V ⋅ R − 12V ⋅ R = 4V 10 MΩ g
g
⇒
g
388V ⋅ R = 4V ⋅ 10 MΩ
R = 103,093 kΩ g
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
g
Rg kiszámítása 2 egyenlet, 2 ismeretlen
U K = I ⋅R = ⋅R R m
m
g
g
A korrekció kiszámítása
v
U K = R
m ( A)
A
8V ⋅R = ⋅ 103,093kΩ = 4,12372V 200kΩ g
v ( A)
U K = R
m( D)
D
v(D)
12V ⋅R = ⋅ 103,093kΩ = 123,712mV 10 MΩ g
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
x ± h= ±h x
mh
po
m
Az analóg műszer adatai: Um(A) = 8 V Umh(A) = 10 V Analóg műszeres mérés Rv(A) = 200 k Ω bizonytalanságának hpo(A) = 1,5 meghatározása
U 10V ± h = ±h ⋅ = ± 1,5% ⋅ = ± 1,875% U 8V Az eredmény metrológiailag helyes K = 4 , 12372 V formában való megadása mh
UA
p
A
A
x = x + K± ε h
m
U = U + K ± h = 8V + 4,12372V ± 1,875% A
A
UA
U = 12,12372V ± 1,875% BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
x D ± h= ±h + ±h + ± 100% x N fs
rdg
fs
rdg
K
D ± h= ±h + ± 100% = N
A digitális műszer adatai: Um(D) = 12 V Umh(D) = 20.00 V Rv(D) = 10 M Ω Pontosság hrdg=+0,5% ; D=1
rdg
K
1 = ± 0,5% + ± 100% = 1200 = ± 0,58333% x = x + K± ε h
K = 123,712mV D
Digitális műszeres mérés bizonytalanságának meghatározása
m
U = U + K ± h = 12V + 123,712mV ± 0,58333% D
D
UD
U = 12,123712V ± 0,58333% BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
Hídkapcsolás kimeneti feszültségének meghatározása különbségi méréssel
A mérés során UA=5,8 V, UB=5,7 V-ra adódott. Az analóg műszer pontossági osztálya 2,5, a méréshatár 10V. A kimeneti feszültség értéke:
U = U − U = 0,1V ki
A
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
B
A felhasznált képletek Az abszolút- (H) és a relatívformában (h) megadott hibák közti átszámítás
H H h = ≈ x x h
m
Hibák összegződése kivonás (z=x-y) esetén
H = H + H Z
X
H + H h = x − y X
Y
Y
Z
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
U 10V ± h = ±h ⋅ = ± 2,5% ⋅ = ± 4,310345% U 5,8V h 4,310345% ± H = ± ⋅U = ± ⋅ 5,8V = ± 0,25V 100% 100% mh
UA
p
A
UA
UA
A
U 10V ± h = ±h ⋅ = ± 2,5% ⋅ = ± 4,385965% U 5,7V h 4,385965% ± H = ± ⋅U = ± ⋅ 5,7V = ± 0,25V 100% 100% ± H = ± H + H = ± 0,25V + 0,25V = ± 0,5V mh
UB
p
B
UB
UB
B
U ki
UA
UB
H 0,5V ±h = ± ⋅ 100% = ± ⋅ 100% = ± 500% U 0,1V U ki
U ki
ki
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
Hibák összegződése szorzás, osztás (z=x*y; z=x/y)
h = [h + h Z
s = Z
X
Y
]
legpesszimistább eset
( ys ) + ( xs ) 2
X
2
legvalószínűbb eset
Y
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
Számítással történő teljesítmény meghatározás hibája a legpesszimistább becslés szerint hR
± h = ± 2h + h = P
Az ellenállás értéke R = 100Ω +5% Az áram értéke I = 0,5 A+0,01 A P=I2R=0,52A*100Ω =25 W
HI
± hR = ± 5% 0,01A ± h = ± 100% = ± 2% 0,5A
I
[
R
]
= ± 2 ⋅ 2% + 5% = ± 9% szórásként számolva
± h = ± ( 2h ) + ( h ) = 2
P
2
I
R
= ± (2 ⋅ 2) + (5) = ± 6,4%
I
BMF-KVK-Műszertechnikai és Automatizálási Intézet
2
2