CSOMÁD ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
Tartalomjegyzék
A. Települési Esélyegyenlőségi Terv .................................................................. 3 Bevezető ......................................................................................................................... 3 Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe .......................................... 4 2.1. A történelmi múltjáról .................................................................................................. 4 2.2. Általános bemutatás ..................................................................................................... 6 2.3. Kisebbségek helyzete a községben .............................................................................. 7 2.4. Foglalkoztatás............................................................................................................... 9 2.5. Fogyatékkal élők ........................................................................................................ 10 2.6. Közoktatás .................................................................................................................. 10 2.7. Szociális védelmi rendszer ......................................................................................... 13 2.8. Idős korúak ................................................................................................................. 14 3. Általános célok ............................................................................................................. 15 4. Konkrét intézkedések az egyes csoportok esetében ..................................................... 15 4.1. Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések .................... 17 4.1.1. Fogyatékkal élők ................................................................................................. 17 4.1.2. Idős korúak .......................................................................................................... 22 4.1.3. Roma lakosság..................................................................................................... 22 4.1.4. A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása ............................... 24 4.1.5. Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban...................................................... 24 5. A tervprogram megvalósításának forrásigénye és a végrehajtásának ütemezése ............ 25 1. 2.
B. Önkormányzati Esélyegyenlőségi Terv ...................................................... 26 1. Általános célok, etikai elvek ............................................................................................ 26 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód ...................................................... 26 1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása .................................................................... 27 1.3. Partneri kapcsolat, együttműködés ............................................................................ 27 1.4. Társadalmi szolidaritás .............................................................................................. 27 1.5. Méltányos és rugalmas ellátás ................................................................................... 27 2. Helyzetfelmérés ............................................................................................................ 28 3. Konkrét célok ............................................................................................................... 28 4. Programok a célok megvalósítása érdekében ............................................................... 29
2
A. Települési Esélyegyenlőségi Terv 1. Bevezető Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, hatálya alá emeli az egyenlő bánásmód követelményét többek között a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint ezek szervei részére, s megtartási kötelezettséget ír elő jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során. A törvény kimondja továbbá, hogy az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni, illetve lehetőséget teremt a települési önkormányzatok számára, hogy hazánk esélyegyenlőségi programjában meghatározott célokkal összhangban, helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A dokumentum célja, hogy elemezze a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Csomád Község élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb 3
megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat.
2. Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe
2.1. A történelmi múltjáról Csomád története régebbi időkre nyúlik vissza, mint más településeké. FAJSZ-fejedelem (?955) idejében, a honfoglaláskor már létezett Csanád, a mai Csomád. 1219-ben fordult elő először
SUNAD
alakban.
Anonymus,
1280
körül
írt
munkájában
a
GESTA
HUNGARORUM-ban Csanád vezér nevét szintén SUNAD-nak írja, olvasva: CSUNAD. Az 1520-as évek elején, a reformáció hatására a falu lakossága evangélikus vallású lett. 1546 körül egy legenda keletkezett a falu teljes elpusztulásáról, mely szerint az itt állomásozó török csapatok vezérének fia beleszeret a csomádi evangélikus pap leányába, és feleségül kéri. Kérésének megtagadása esetén a falu felégetésével és elpusztításával fenyegetozött. A lelkész szóban ígéretet tett a házasságra. Ki is tűzték a mennyegző napját, folytak az előkészületek. A lakodalmat megeloző éjszakán azonban a lelkész családjával együtt elmenekült Csomádról. Lánya nem lett a hódító, pogány vezér fiának felesége. Az, éktelen haragjában, beváltotta ígéretét, a falut felégette, és teljesen elpusztította. Az 1546-os török adóösszeírásban Csomád már nem szerepel, 1559-ben pedig puszta, elhagyott helyként említik. Ettől az időtől kezdve közel 200 évig lakatlan Csomád területe. 1710-es évek vége felé kezdett benépesülni. Ekkor kezdett kialakulni, épülni a falu azon a helyen, ahol most áll. Kezdetben csak néhány házból álló puszta volt. 1711-ben telepedett le ide négy jobbágy a Hont megyei Klasszitáról, négy a Veszprém megyei Iszkáról, három pedig Tapolcsányról származott. Ők alapították a községet. 1729 után a betelepítés vegyesen történt, szlovák ajkú telepesekkel. A község neve ekkor már Csomád volt. „A legrégibb emlékezetnél fogva, a községnek nem vala más neve csak az, a milyet mostanában visel. A község a legrégebbi időtől óta más nevet nem viselt csak Csomád.” Pesty Frigyes: Helynévtár Pest-Pilis Solt vármegye 1800 89. oldal 3-4. bekezdés 4
Az 1760. évben Csomádon már 553 ember élt. 1742-től indult az iskolai oktatás szlovák nyelven. 1810 júniusában a falu újra elpusztult, a tűz martaléka lett, csupán hat ház és az iskola maradt meg, majd néhány éven belül magyar nyelvu családok költöztek a szlovák ajkú telepesek közé. 1835-ben érkezett Csomádra Esztergály Mihály és családja. Esztergály Mihály evangélikus lelkész nagy erőfeszítéseket tett a faluban a magyar nyelv tanítása és megtanulása, az olvasás és kultúra meggyökerezése terén. Lényegileg az ő ideje alatt kezdődött a magyar nyelv gyakori használata a gyülekezeti alkalmakon, a magyar nyelv tanítása az iskolában, az olvasás első helyre kiemelése, a tantárgyak közül. 1860. július 1-én halt meg, itt temették el, sírja az ó-temetőben található. Az evangélikus lelkész, főesperes nevét utca, az iskola és a róla elnevezett alapítvány őrzi a faluban. 1838-ban Petőfi Sándor is járt Csomádon. Itt tartózkodásának emlékére emelték és szentelték fel a paplak kertjében álló Petőfi követ. Él ma egy legenda mely szerint az e kő mellett álló olajfa alatt írta a fiatal Petőfi egyik versét. 1880-ban a falu lakossága 622 fő, evangélikus. Ezekben az években Csomád lakossága főleg a mezőgazdaságból, földművelésből és állattenyésztésből élt. A földművelés és az állattartás az élelem megszerzésének egyik legfontosabb tevékenysége, alapja. Az I. Világháború és az azt követő nehéz 3 évtized megviseli a község lakóinak életét. A világháborúban hullott bombák, a házak mögötti kerteket és néhány melléképületet rongálták meg. Forrás: Boros Györgyné és Sinkó Mihályné könyve, amely Csomád község múltját, hagyományait és szokásait mutatja be.
5
2.2. Általános bemutatás Csomád község a fővárostól mintegy 25 kilométerre található, a Budapest-Gödöllő-Vác alkotta háromszögben, az M3-as és az M2-es autópályák között. A település a maga 1200 lakosával az észak pest megyei régió egyik dinamikusan fejlődő települése. 2004. január 1-vel létrejött az új területfejlesztési-statisztikai rendszer, amelyben Pest megye kistérségeinek száma 14-ről 15-re emelkedett, hiszen új kistérségként lehatárolásra került a Veresegyházi kistérség. A településen élők száma évek óta dinamikusan növekszik. A legfrissebb adatok szerint 1200 fő a község lakossága, az elmúlt öt évben, több, mint 500 fővel emelkedett a község lakosainak száma, az elmúlt 15 évben pedig a duplájára nőtt. Éves szinten átlagosan 15 %-kal nő a községben született gyermekek létszáma, jelen pillanatban 250 főre tehető a 0-4 éves korú gyermekek létszáma. Csomád népességének alakulása 1400 1200 1000
fő
800 600 400 200 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A község fejlődésének egyik motorja a gazdaságfejlődés. 82 új gazdasági társaság telepedett le a községben az elmúlt évtizedben. A község munkahelyeinek száma az elmúlt években, a betelepüléseknek köszönhetően megtöbbszöröződött. Az elmúlt tíz évben 190 új munkahely létesült. Munkanélküliségi rátája 2 %-os, az aktív népesség fele ingázik a fővárosi munkahelye és lakóhelye között.
6
A kistérség egyik településeként naponta 37 vonat-, illetve 23 volánjárat köti össze Csomádot a fővárossal és vonzáskörzete további településeivel. Az önkormányzat óvodát, és általános iskolát, tart fenn. A település járó beteg ellátását, valamint a szakrendeléseket a Misszió Egészségügyi Központ látja el. A település közigazgatási határától csupán néhány száz méterre fekszik a Veresegyházon fúrt második termálkút. A szomszédos város termálvízre alapozható szolgáltatásai rövidesen bővülnek, melyek Csomád idegenforgalmi helyzetére is kedvező hatást gyakorolnak majd. A Veresegyházon a nyolcvanas években végzett kutatófúrások 65 C fokos termálvizet hoztak a felszínre 1520 m mélységből. Jelenleg a termálfürdő területén egy nyitott medence és egy gyermekmedence található, masszázs és szauna igénybevételi lehetőséggel. A kiépült 6,5 km hosszú termálvezeték megnyitja annak a lehetőségét, hogy a vezeték mentén a hozzá kapcsolódó területeken szállodaépítések kezdődjenek. Az infrastruktúra kiépítettsége a térségi átlagnál jóval magasabb. A villany-, víz-, gáz-, és telefonhálózat kialakítása megtörtént, a csatornázás kiépítettsége befejeződött. A község infrastrukturális ellátottsága: Víz: 100 %; Gáz: 98 %; Csatorna: 98%; Telefon: 85%; Villany: 100 %; Út: 95 %; Kábel TV: 80 %-os kiépítettségű
2.3. Kisebbségek helyzete a községben A kisebbségi hovatartozás pontos adatainak meghatározására az utolsó, 2001-ben készült népszámlálási adatok alapján nyílik lehetőség. Az adatok alapján Csomádon a kisebbségek száma az alábbiak szerint alakult: nemzetiség szlovén román ismeretlen, nem válaszolt szlovák magyar
% 0,5 0,8 4,6 13,9 95,1
7
Nemzetiségi kötődés % -os megoszlása Csomád 2001.
0,5 0,8 4,6
13,9 szlovén román ismeretlen, nem válaszolt szlovák magyar
95,1
A község lakosainak mintegy 19,8 %-át teszik ki a 4 különböző kisebbséghez tartozó lakosok. A legnagyobb lélekszámú kisebbség, a maga 115 fős létszámával a szlovák kisebbség, s ez a község összlakosságának közel 14 %-át, míg a kisebbségeknek 70 %-át teszi ki. A roma népességre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok a népesség saját bevallásán alapulnak. A népszámlálási adatok azonban sokszor nem nyújtanak kellően pontos információt ezen kisebbség lélekszámának alakulásáról, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát roma származásúnak. Egyes felmérések szerint a lakosság kb. 0,8 %-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével és megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk meghaladta a nem roma származásúakét. 2006. októberén történt Szlovák Kisebbségi Választások előtti nyilatkozatuk alapján 115 fő vallotta magát szlováknak.
8
Csomád lakóinak vallási összetétele 2001-ben 9,3 19
3,6
római katolikus
0,4
görög katolikus 1,1
református
8,1
evangélikus más egyházhoz, felekezethez tartozik nem tartozik egyházhoz, felekezethez ismeretlen, nem válaszolt
58,4
2.4. Foglalkoztatás A 2007-es adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma a községben 2005: 19fő 2006: 26 fő 2007: 28 fő Az önkormányzat gazdasági mutatói: Ezer Ft-ban Önkormányzat sajátos működési bevételei Mérlegfőösszeg Módosított pénzmaradvány Tartalékba helyezhető ÖNHIKI
2005. évben 99.583.
2006. évben 124.368.
664.784. 6.753. 6.753. 0
603.872. 23.828. 23.828. 0
9
2.5. Fogyatékkal élők A községben élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Csomádon a Magyar Államkincstár adatai alapján fogyatékossági támogatásban 17 fő részesül. Ugyanakkor a civil szervezetek összesen 34 főt tartanak nyilván azok közül, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Az eltérést indokolja a szigorú jogszabályi előírás, miszerint a fogyatékossági támogatás csak súlyos fogyatékosság esetén állapítható meg. A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl, az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik. A fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségei erősen korlátozottak, elsősorban rossz egészségi állapotuknak, másodsorban iskolai végzettségük alacsony mivolta miatt. A nem dolgozók számára az egyetlen jövedelemforrás az alacsony összegű öregségi nyugdíj, vagy járadék, segély. A fogyatékkal élők tekintetében a civil szervezetek jelenléte a községben jelentős, segítő civil szervezet a Harmadik Életkezdet Egyesület.
2.6. Közoktatás
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény alapján a fogyatékos
10
gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény biztosítja. Az integrált képzési formák elterjedése érdekében szükségessé vált a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel rendelkező közoktatási intézmények számának emelése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Az Önkormányzat fenntartásában működik az általános iskola, és idén ősszel vehetik birtokukba a gyermekek a napköziotthonos óvoda új épületét, ahol a tanulószobás általános iskolai tanulók étkeztetése is megoldódik.
0-14 éves korúak száma 300 250
fő
200 150 100 50 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A 0-14 éves korosztályra tekintve, vagy az összlakosságszámot vizsgálva is azt állapíthatjuk meg, hogy az elkövetkező tíz évben a népességszám megduplázódása várható. Erre kellő módon fel kell készülni, a település infrastruktúrájának bővítésével, intézményeinek kapacitásemelésével az önkormányzatnak meg kel tennie a szükséges intézkedéseket.
11
fő
15-59 éves korúak száma 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Amennyiben a lakosság részéről igény merül fel, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált fejlesztését felvállalja a falu óvodája, iskolája. A község intézményeinek alapító okiratába bekerült a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, így az integrált oktatás a községi óvodában és iskolában szükség szerint megvalósulhat, a jogszabályi feltételek rendelkezésre állnak. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében készítik fel az óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat az integrációs feladatok ellátására, a megfelelő környezet biztosítására, az együttnevelésre. A megalakult szülői klubok, szülői tanácsadás, a módszertani kiadványok segítik a szülőket a speciális helyzetű gyermekek elfogadására.
A településen nem megfelelően biztosítottak az ép értelmű, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának feltételei, mivel az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, és speciális eszközök, hang- és fényjelzések, berendezések hiányoznak. A kistérségi szinten működő Nevelési Tanácsadó, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő tanulók szűrését, fejlesztését, az iskolaérettség vizsgálatát látja el. Előbbi intézményben pedagógiai szakpszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus és gyermekpszichiáter áll a családok és gyermekek rendelkezésére. 1999. októbere óta a környező települések óvodáival és iskoláival is együttműködik.
12
Az MTA Szociológiai intézete által végzett reprezentatív vizsgálatok szerint a roma népesség iskolai végzettségének mutatói ugyan javultak, de tovább nőtt a távolság a romák és nem romák iskolázottsági szintje között. Egy másik elemzés szerint a roma és nem roma tanulók közötti esélyegyenlőtlenség az általános iskola utáni továbbtanulás szintjén több mint tizenötszörös, a középiskola befejezését tekintve több mint ötvenszeres. A kilencvenes évekig csak a - jórészt mára versenyképtelen szakmákat adó -szakmunkásképző iskolák nyíltak meg a romák előtt: a gimnáziumokban, illetve a felsőoktatásban
a
roma
tanulók
aránya
nem
érte
el
az
egy
százalékot.
Az
esélyegyenlőtlenséget a szülők szociális helyzetén, és az óvodai nevelés elmaradásán vagy gyenge színvonalán túl jól dokumentáltan meghatározza az is, hogy az iskolák többsége szakanyagok, alkalmazható programok, és előképzettség hiányában - nincs felkészülve a roma gyermekek oktatására, és hogy nagy mértékű a roma gyerekek elkülönítése. Egy korábbi kutatás szerint, óvodába a három-ötéves gyermekek közül 88, míg a roma gyerekek közül csak 42 százalék kerül. Általános iskolát a cigány fiatalok 82, a középiskolát pedig, csak 5 százalékuk fejezi be, a felsőoktatásba pedig elenyésző számú cigány jár, mindössze 1,2 százalék. A Stratégiai tervben a foglalkoztatás is fontos helyet kap. A roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni, illetve szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. A közoktatásban megvalósításra váró esélyegyenlőségi feladatok végrehajtása az érintett intézmények feladatköréhez tartozik. A speciális feladatok és célok meghatározását, illetve végrehajtásuk módját az intézmények intézkedési tervben határozhatják meg.
2.7. Szociális védelmi rendszer Csomád önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, támogatásokat, valamint az eseti segélyeket. Az
önkormányzat
az
intézményein
keresztül
igény
szerint
segítséget
nyújt
a
lakókörnyezetükben élő fogyatékos személyek részére önálló életvitelük fenntartásában,
13
valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
Az
alapszolgáltatások
teljes
körű
megvalósításával,
az
ellátások
működtetésével jelentősen hozzájárulunk ahhoz, hogy a fogyatékos személyek, illetve családtagjaik mindennapi járulékokat életvitelükhöz segítséget kapjanak, és a még otthonukban gondozható személyeknek ne kelljen bentlakásos ellátást igénybe venni.
2.8. Idős korúak A község népességének összetételében az idős korúak aránya,- az országos átlaghoz megfelelően- emelkedő tendenciát mutat. A nyugdíjban részesülők között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Csomádon a lakosság összlétszámát viszonyítva kiemelkedően jónak mondhatók az időskorúak szociális segélyezése. A kistérségben kettő Idősek Otthona is működik, az egyik a Veresegyház Kistérség Idősek Otthona, míg a másik az Idősek Ápoló Otthona, mely szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást ad. Az előbbi intézmény étkeztetéssel, házi segítségnyújtással, valamint bentlakásos idősellátással foglalkozik. Az otthon biztosítja a szolgáltatást igénybevevő szükséglet szerinti gondozását, ápolását, és egészségi állapotnak megfelelő egészségügyi és pszichés ellátását. Az otthonba időskorú személy költözhet be, valamint a fiatalabbak közül, aki állapota miatt önmaga ellátására nem képes. Fogadják a térségben élő lakosokat, az üres férőhelyekre pedig az ország bármely területén élő embereket. Az időskorúak társadalmi kapcsolatainak javítása céljából kettő civil szervezet működik a kistérségben, az Aranyeső Nyugdíjas Klub, valamint a 2001-ben alakult Értelmes Évek Nyugdíjas Klub, helyben pedig a Harmadik Életkezdet Egyesület. Mindhárom szervezet gondoskodik az idősek életkörülményeinek javításáról.
14
60-99 éves korúak száma 115 110
fő
105 100 95 90 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
3. Általános célok a. Szolidáris,
összetartó
társadalom
megteremtése,
az
esélyegyenlőség
biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, s a társadalmi szakadék megszüntetésével. b. Összehangolni az oktatási, a szociális, az egészségügyi és foglalkoztatási célokat. c. A minimális forráshoz való jog biztosítása a gazdasági területen. d. Biztosítani
a
különböző
juttatásokhoz
és
közszolgáltatásokhoz
való
hozzájutást.
4. Konkrét intézkedések az egyes csoportok esetében Jelen települési esélyegyenlőségi program, mely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a szellemében született, elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi programnak kiemelten tartalmaznia kell a pályázatban érintett oktatási intézménybe
járó
halmozottan
hátrányos
helyzetű
tanulók
esélyegyenlőségének
15
előmozdítására irányuló tevékenységeket. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. E program célja, hogy a község minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítja az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű – főleg roma – polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén. A települési esélyegyenlőségi program elkészítése alapos helyzetelemzésen kell, hogy alapuljon és a civil szervezeteket, valamint az intézményeket is célszerű bevonni a program elkészítésébe. A program a céljait – középtávon – 2015-ig kívánja megvalósítani. Az Önkormányzat vállalja, hogy a programban szereplő pontok, intézményeit érintő pontjait végrehajtja, továbbá segíti az esélyegyenlőség megteremtését más szervezeteknél, illetve más szervezetek által. Az esélyegyenlőségi program végrehajtását kétévente kell felülvizsgálni és az aktuális helyzethez igazítani. Minden célcsoportot érintő intézkedések: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása Az intézkedések elsősorban a rászoruló családok napi megélhetési gondjainak enyhítésére (rendszeres szociális támogatás, alkalmi segély), illetve átmeneti kereseti lehetőségek biztosítására (közmunkaprogramok, közhasznú és közcélú munka) irányulnak, de a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, sok esetben roma családok esélyegyenlőségének hosszú távú javításához, a társadalmi hátrányaikat megalapozó és generációkon át újratermelő okok felszámolásához (oktatás, lakáshelyzet megoldása, munkahelyteremtés) kevésbé járulnak hozzá. Az önkormányzat a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében együttműködik a Pest Megyei Munkaügyi Központtal, és annak Gödöllői Kirendeltségével. Közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése A
tervek
szerint
megvalósuló,
önkormányzati
fenntartású
közintézmények
teljes
akadálymentesítésre a jogszabályi előírások figyelembevételével, legkésőbb 2012-ig sort kell 16
keríteni. A Csomádi Önkormányzat vállalja, hogy kiemelten kezeli és lehetőség szerint támogatást nyújt minden akadálymentesítést célzó pályázathoz. A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése Ezen belül a község lakossága számára, olyan ismertető anyagok készítésének, lakossági tájékoztató fórumok, valamint más típusú programok, rendezvények támogatása, segítése, melyek előmozdíthatják az esélyegyenlőségi program célcsoportját jelentő emberek kedvezőbb társadalmi integrációját és szemlélet váltást eredményezhet a lakosság minden szegmensénél. Az önkormányzat támogat továbbá, a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó, mindennemű tájékoztatási lehetőséget és saját eszközeivel (helyi média, önkormányzati hirdetőtábla stb.) népszerűsíti azokat. A megvalósítás a tervezési ciklusban folyamatosan az éves költségvetés keretein belül – a pénzügyi lehetőségeinek függvényében. A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése Az önkormányzat támogat minden hátrányos helyzetű csoport információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatot, a célcsoport ez irányú képzését, továbbá támogatja, olyan mindenki számára elérhető információs pontok kialakítását, melyeken keresztül a szükséges eszközökkel nem rendelkező emberek a lakhelyükhöz minél közelebb hozzáférhetnek az internethez, valamint az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz.
4.1. Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések
4.1.1. Fogyatékkal élők Csomád
területén
az
önkormányzat
által
fenntartott
közintézmények
teljes
akadálymentesítésére várhatóan 2010-ig fog sor kerülni a vonatkozó jogszabályi előírások
17
figyelembevételével. A Községi Önkormányzat az elmúlt öt évben a következő beruházásokat teljesítette a közintézmények akadálymentesítésének érdekében: Akadálymentesítettség Polgármesteri Hivatal
Részben akadálymentes
Posta
Részben kadálymentes
Gyógyszertár
Bejárata akadálymentes
Nevelési tanácsadó
A bejárat és a földszint akadálymentes
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Nincs akadálymentesítve Óvoda
Részben akadálymentes
Általános Iskola
Csak részben akadálymentes
A fogyatékos emberek a munkavállalók egyik leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerőpiaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet, illetve ha valaki már gazdaságilag aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy korábbi munkahelyén foglalkoztatják. A munkaerőpiacon való részvétellel (normál vagy védett munkahelyen) pénzbeli és nem pénzbeli járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami pozitív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenően a munka elősegíti a személyiség fejlődését, meghatározott státuszt és elismertséget biztosít. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítás járulékot fizetnek, önálló életvitelre képesek.
A célcsoportot érintő fejlesztési célok: A fogyatékos emberek általában kevésbé kvalifikáltak, mint a nem fogyatékosok, magasabb közöttük a szakképzetlenek aránya is. Kiemelt fontosságú így a foglalkoztatási rehabilitáció területén a képzés, átképzés.
18
Az intézmények jelentős részében nem megoldott az akadálymentesítés, ezért a mozgásukban korlátozott igénylők nehezen érik el a szolgáltatásokat. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az alapszolgáltatást igénylő, mozgásában korlátozott személyek az ellátásokhoz nagyobb akadályok leküzdése nélkül jussanak. A fogyatékkal élők sajátos igényei kielégítésére az egészségügyi intézmények még nem kellően felkészültek.
A jövőben az épületekbe való akadálymentes bejutás
biztosítása mellett fontos az épületen belüli közlekedés feltételeinek megteremtése, valamint a mozgáskorlátozott vizesblokkok kialakítása, ahol erre lehetőség nyílik. Tovább kell lépni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítsa terén. A tájékozódást segíthetik a feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, burkolatok, hangok érzékelhetővé tétele. -
A gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket.
-
A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket.
-
A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. Az egészségügyi ellátásban résztvevőknek figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők érzékenységére, törekedni kell a rehabilitáció, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére, és arra, hogy ne erősítsék a betegségtudatot abból kiindulva, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot. A szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni,
hogy
a
fogyatékkal
élők
is
részt
vegyenek
az
egészségügyi
szűrővizsgálatokon. Az érdekvédelmi szervezetekkel, szervekkel kialakított kapcsolatokat tovább kell építeni, bővíteni az együttműködési formákat. A civil szervezetek kezdeményezéseit, rendezvényeit a fogyatékosok számára is elérhetővé kell tenni. Fokozott figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségek megfelelő kihasználására, a fogyatékos ellátás és feltételrendszer kialakítása érdekében.
19
A fogyatékos gyermekek nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben, illetve kirekesztésben, ezért szükséges a szegregáció csökkentése, az integrációban résztvevő intézmények számának növelése a befogadó óvodák, iskolák tárgyi feltételeinek további javítása, a segítő intézményhálózatok együttműködésének erősítése. A speciális oktatás területén felhalmozódott tudást át kell vinni az integrált területre. Az oktatásban elsődleges forma az integráció, a speciális intézmény mint forrásközpont, fejlesztő, tanácsadó, szakmódszertani központ működik. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógusokkal, az integrációban résztvevő szakemberekkel, speciális szakemberekkel, társadalmi intézményekkel.
-
A korai felkutatás, speciális terápia megkezdése, a szülői tanácsadás kiemelten fontos feladat.
-
A fogyatékos emberek kapcsolatlétesítése, és az érintkezés feltételeinek biztosítása érdekében közlekedésük könnyítése, az akadálymentesítés, szállító szolgálatok, távközlés, jelnyelvi tolmácsok, olvasható információk létesítése szükséges. Kiemelt területként kell kezelni a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek
megteremtését.
közlekedőképességű
emberek
Ennek (a
megvalósítása
kerekesszékkel
érdekében
a
korlátozott
közlekedők,
a
vakok
és
csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható.
-
Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell kiépíteni, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.
-
A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell venni ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor a gyalogos 20
forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani a község számos utcáján, figyelembe véve a kerekesszékek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget.
-
A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése.
-
A településközponton kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolás- gátló oszlopok) jelenti.
-
A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani.
-
A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Ha a taxiállomáson megállóhelyi sziget van, akkor a szigetet a homlokoldalán le kell süllyeszteni és az odavezető utat meg kell jelölni.
-
A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni.
-
A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak.
-
Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kell szerelni.
-
Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kell építeni. 21
-
Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.
-
A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani.
-
Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget.
-
Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató- útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk.
4.1.2. Idős korúak A társadalmi adottságok nagymértékben befolyásolják ezen korosztály szociális helyzetét, életfilozófiáját. Ezen a téren jelentős változtatásokra van szükség, ilyen a nyugdíjak reálértékének növelése, illetve szintfenntartása, az időskorúak biztonságérzetének növelése, az elszegényedés elleni védekezés.
4.1.3. Roma lakosság A településen élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A roma társadalmi beilleszkedése nagymértékben függ iskolázottsági szintjüktől. Az érintett populáció iskoláztatási hátrányainak számos oka van: a cigány gyermekek családi szocializációja, a cigányság és a többségi társadalom – család által közvetített kulturális mintáinak különbözősége; nyelvi hátrányok; a roma népesség szociális helyzete; területi
22
elhelyezkedése, hátrányos megkülönböztetés. Az elmondottak következtében magas arányú a lemorzsolódás az általános iskolában, a többségi társadalomhoz képest kis arányú a szakképzésben résztvevők aránya, még elenyészőbb az érettségihez kötött képzésben, valamint a felsőoktatásban résztvevők hányada. A Csomád Községi Önkormányzat minden eszközével igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. A „hagyományos” oktatási rendszer nem képes a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bírnak az említett negatívumok, nehézségek mérséklésére a sikeresen működő roma oktatási-nevelési programok, tanoda programok. A kezdeményezések a roma népesség iskolázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A cigányságot érintő hátrányok – területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények – kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport „szegregáltsághoz”. Főként alacsony iskolázottságuknak és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. A roma társadalom a mindennapi élet során, hivatalos ügyintézés alkalmával – iskolázottsági, szocializációs, nyelvi hátrányaik következtében is számos akadályba ütközik. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A kisebbségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik az önkormányzat a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. Az önkormányzat feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését, elsősorban közmunkaprogramokkal,
szociális
földprogramokkal,
valamint
a
lakáshoz
jutás
megkönnyítésével járultak hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához 23
A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése szintén kiemelt feladat. Szakértői javaslatok szerint elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. Ezért egy olyan Mentor- programot kell biztosítani, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatásukhoz.
4.1.4. A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi). A szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása (betegség, rokkantság, időskor, üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén, munkanélküliség elleni védelem), szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása.
4.1.5. Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával
annak
vizsgálata,
hogy
érvényesül-e
a
településen
a
24
diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyerekek
esélyegyenlősége
előmozdításának
elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik Csomád község közoktatása: -
teljes körű óvodáztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre;
-
az általános iskolákban a már bevezetett képesség-kibontakoztató oktatásra épülő integrált oktatás bevezetése;
-
a közoktatási törvény 66. §-ában megfogalmazott elvek betartása a körzethatárok kialakításánál;
-
az eddig szegregáltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók inklúziójának megvalósítása, az integrált oktatás megvalósítása felmenő rendszerben;
-
a társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttműködése érdekében fórumok szervezése.
5. A tervprogram megvalósításának forrásigénye és a végrehajtásának ütemezése A program megvalósításához szükséges források: egyrészt önkormányzati saját erő, másrészt pályázati összegek, elsősorban Európai Uniós források igénybevételének tervezése. -
A közlekedés és utasforgalmi létesítmények jelző és tájékoztató rendszereknek legkésőbb 2010. 01.01-ig kell megfelelniük.
-
A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást kell megszervezni, oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonokban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos
25
fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. A program feladatainak további végrehajtása – a pénzügyi forrásoknak és a jogszabályi előírásoknak megfelelően – folyamatosan kerül megvalósításra.
B. Önkormányzati Esélyegyenlőségi Terv Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Csomád Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg:
1. Általános célok, etikai elvek Csomád Önkormányzata a következő irányelvek betartására törekszik:
1.1.
A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód
A foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük,
családi
állapotuk,
nemzetiségük,
fajuk,
származásuk,
vallásuk,
politikai
meggyőződésük miatti – diszkriminációjára.
26
1.2.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása
A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.
1.3.
Partneri kapcsolat, együttműködés
A foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett.
1.4.
Társadalmi szolidaritás
A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése.
1.5.
Méltányos és rugalmas ellátás
A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért az önkormányzat méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését.
27
2. Helyzetfelmérés A helyzetfelmérés adatai a 2007. évet tükrözik. Munkaviszonyban álló hátrányos munkavállalói csoportok számszerű adatai az alábbiak szerint alakulnak az önkormányzatnál: A nők létszáma: A 40 év feletti munkavállalók A gyermekesek Két vagy több 10 éven aluli gyermeket vagy egyedül nevelők létszáma
27 18 12 2 1 60
fő fő fő fő fő fő
A felmérések szerint tehát 60 fő fő az érintett dolgozó a község önkormányzatán
3. Konkrét célok Csomád község az alábbi célokat tűzi ki:
o
Az önkormányzat esélyegyenlőségi terv megvalósulása érdekében esélyegyenlőségi referenst alkalmaz.
o o
Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása. Emberi
erőforrás
fejlesztése,
munkahelyi
továbbképzés,
átképzés,
tanulás
szabályozása.
o o
Munkakörülmények javítása, a 4o év felettiek és a fogyatékos munkavállalók részére. Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása, különös tekintettel a családos munkavállalókra.
o o
foglalkoztatásból való kilépés és nyugdíjba vonulás elősegítése. Hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete
A Csomádi Önkormányzat minden lehetőséget igyekszik felkínálni a hátrányos helyzetben
28
lévő munkanélküliek, az inaktívak munkaerő-piacra való visszakerüléséhez, s ezen cél érdekében közhasznú foglalkoztatást, továbbképzéshez kötött foglalkoztatást, valamint közmunkát irányoz elő. Szorosan együttműködik a Pest Megyei Munkaügyi Központtal, valamint annak Gödöllői Kirendeltségével.
A munkavállaló tanulási, továbbképzési és fejlődési igényeit folyamatosan átvizsgálják, azokat a munkavállaló érdekeivel összehangolják. Ennek érdekében a munkáltató minden évben képzési tervet készít, amely során a jövőben külön hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésére. Meg kell találni azokat a pénzbeni, természetbeni, formális vagy informális támogatási lehetőségeket, kapcsolódási pontokat, melyek elősegítik és erősítik a nyugdíjasokkal történő kapcsolattartást és biztosítják azt, hogy az alapvető kötődések megmaradjanak a korábbi dolgozók vonatkozásában. A családos munkavállalók számára, a pénzügyi lehetőségek függvényében, tovább kell erősíteni a szociális jellegű támogatásokat, esetlegesen új támogatási lehetőségek, ösztönzők kialakításával.
4. Programok a célok megvalósítása érdekében
o
Az önkormányzat által alkalmazott esélyegyenlőségi referens feladatkörébe tartozik az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata azzal, hogy 2008. március 31. napig beszámolót készít a terv teljesülésének vizsgálatáról. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet előkészíti, ill. azt a munkavállalói érdekképviselettel egyezteti. Az esélyegyenlőségi referens véleményezi a munkavállaló által beadott panaszt anonim módon, és a munkáltató felé továbbítja.
o
Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása:
29
- Az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő felvételnél - Álláshirdetésekben ne szerepelhessenek életkori kitételek. - A munkaerő felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, jártasságra helyezzék. - A tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél se utasítsák el a 4o év feletti jelentkezőket.
o
Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés átképzés tanulás: - Az életkortól függetlenül az egész életen át való tanulás kell biztosítani - Valamennyi aktív életkorban lévő munkavállaló részére biztosítani kell a továbbképzést, átképzést és a tanulási lehetőséget. - A 4o év felettiek részére kiemelt módon kel biztosítani az átképzés és egyéb tanulási lehetőségeket. - Szervezni kell a 4o év feletti munkavállalók részére képzéseket - nyelvi, informatikai.
o
Munkakörülmények javítása a 4o év felettiek és a hátrányos helyzetű munkavállalók vonatkozásában: - Meg kell szervezni éves prevenciós szűrővizsgálatokat. - A munkakörülmények kialakításánál segítsék elő az öregedéssel járó változások ellensúlyozására a megfelelő munkabiztonsági körülményeket.
o
Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása: - Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, mely hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a juttatások, kedvezmények adása terén a 4o év felettiek és a hátrányos helyzetű egyéb csoportoknál. - Gyermekeseknél beiskolázási támogatást kell biztosítani, valamint törvényben előírt munkaidő kedvezményt.
30
- A törvényben előírt szabadságot kell kiadni egyes családi eseményeknél /születés, esküvő, haláleset stb./
o
A foglalkoztatásból való kilépés és a nyugdíjba vonulás segítése: - A létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körét a munkához való kritériumok meglétére való feltételekhez kell kötni. - Nem kell csökkenteni a nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejét a beleegyezése nélkül. Meg kell vizsgálni a korai nyugdíjazás egyénre és munkáltatóra gyakorolt hatását.
31
A. Települési Esélyegyenlőségi Terv .................................................................. 3 1. Bevezető ......................................................................................................................... 3 2. Csomád Község általános szociális, gazdasági helyzetképe .......................................... 4 2.1. A történelmi múltjáról ..................................................................................................... 4 2.2. Általános bemutatás .................................................................................................... 6 2.3. Kisebbségek helyzete a községben ................................................................................. 7 2.4. Foglalkoztatás.................................................................................................................. 9 2.5. Fogyatékkal élők ........................................................................................................... 10 2.6. Közoktatás ..................................................................................................................... 10 2.7. Szociális védelmi rendszer ............................................................................................ 13 2.8. Idős korúak .................................................................................................................... 14 3. Általános célok ............................................................................................................. 15 4. Konkrét intézkedések az egyes csoportok esetében ..................................................... 15 4.1. Konkrét hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések ....................... 17 4.1.1. Fogyatékkal élők .................................................................................................... 17 4.1.2. Idős korúak ............................................................................................................. 22 4.1.3. Roma lakosság........................................................................................................ 22 4.1.4. A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása .................................. 24 4.1.5. Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban ........................................................ 24 5. A tervprogram megvalósításának forrásigénye és a végrehajtásának ütemezése ............ 25
B. Önkormányzati Esélyegyenlőségi Terv ...................................................... 26 1. Általános célok, etikai elvek ............................................................................................ 26 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód ................................................. 26 1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása ............................................................... 27 1.3. Partneri kapcsolat, együttműködés ....................................................................... 27 1.4. Társadalmi szolidaritás ......................................................................................... 27 1.5. Méltányos és rugalmas ellátás .............................................................................. 27 2. Helyzetfelmérés ............................................................................................................ 28 3. Konkrét célok ............................................................................................................... 28 4. Programok a célok megvalósítása érdekében ............................................................... 29
32
