Csók istván antikvitás

Csók istván antikvitás op

2012. április 10. 18 óra

A CSÓK ISTVÁN ANTIKVITÁS XII. ÁRVERÉSE 2012. ÁPRILIS. 10. 18 ÓRA AZ ÁRVERÉS HELYSZÍNE: CSÓK ISTVÁN ANTIKVITÁS 1052, BUDAPEST, VÁCI UTCA 31/A A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ AZ ÁRVERÉS HELYSZÍNÉN, 2012. MÁRCIUS 30 – ÁPRILIS 7-IG MINDEN NAP 10-20 ÓRÁIG.

1. Ismeretlen alkotó: Petőfi élete és halála litográfia, papír 58,5 x 44,5 cm j.n. A Hírmondó jutalomképe. Restaurálásra szorul. Kikiáltási ár: 36 000 Ft

1. 2. 2. Petőfi Sándor: -- költeményei. A költő születése századik évfordulójának emlékére kiadja Budapest székesfőváros lakossága. Bp., 1923. Székesfőváros házinyomdája. XI, (4), 4-626, (2) p. – 195 mm. Sérült, hiányos kiadói papírborítóban. Kikiáltási ár: 3 600 Ft

3. 3. Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870 – Budapest, 1958): Petőfi köszönti a vörössapkásokat a nagyszebeni csatában

MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

ceruza, papír 42,5 x 56 cm j.b.l.: Helbing Kikiáltási ár: 24 000 Ft

TOVÁBBI ELÉRHETŐSÉGEINK: TELEFON/FAX: 361/ 318-28-62; E-MAIL: [email protected] WEB: www.csokantikvitas.hu

4. 4. Bráda Tibor (Karcag, 1941): Petőfi triptichon, 1984 olaj, rétegelt lemez 44,5 x 108,5 cm j.j.l.: Bráda Tibor 1984 (3x) Kikiáltási ár: 240 000 Ft

Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra

3

5. Vigh Tamás (Csillaghegy, 1926): Petőfi Sándor egyoldalas plakett Bronz, d: 11,5 cm. Vigh T. 72 jelzéssel.

9. Kandallóóra 1800-as évek közepe. Feketére fényezett fa talapzaton és tokban, negyedütős, kézi felhúzós szerkezet, római számos, vésett, aranyozott bronz számlap. Működőképes. Kulccsal és ingával.

Kikiáltási ár: 26 000 Ft

Kikiáltási ár: 150 000.- Ft.

5. 6.

9. 10.

6. Renner Kálmán (Sopron, 1927- Sopron, 1994): Petőfi Sándor egyoldalas plakett Bronz, d: 9 cm. RK jelzéssel. Petőfi Sándor portréjával és 1823 1849 valamint Petőfi felirattal.

10. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Nyitra acélmetszet, papír 14,5 x 18 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: J. Umbach

Kikiáltási ár:18 000 Ft

Kikiáltási ár: 17 000 Ft 7. Li jelzéssel: Petőfi Sándor egyoldalas plakett Bronz, d: 8,7 cm. Li jelzéssel.

11.


11. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Körmöcz

7.

8.

acélmetszet, papír 14 x 18,5 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: G. Hefs Kikiáltási ár: 17 000 Ft

8. Petőfi Sándor centenáriumi kitüntetés szalaggal

12.

1949, Magyarország. 8,5 x 4,5 cm. Kétoldalas bronz érme tetején színes rekeszzománc a nemzeti lobogóval, és hímzett szélű szalaggal. „A Néppel Tűzön-Vízen Át! 1848-1849” felirattal és Petőfi Sándor portréjával.

12. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Dévény romjai


acélmetszet, papír 14,5 x 19 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: A. Fesca Kikiáltási ár: 17 000 Ft

4

Csók István Antikvitás – XII. árverés


5

13. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Vágvölgye Lipótvára, -Galgócz-s gróf Erdödy várával acélmetszet, papír 13 x 18,5 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: Ad. Fesca

17. Strobl Alajos (Lipótújvár, 1856 – Budapest, 1926), Anyánk Talapzat nélkül: 47 cm, talapzattal: 70,5 cm. Posztamens: 117 cm Bronz, márvány talapzaton. Tömör diófa posztamensen. j.h.: Strobl A. Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft


13

17.

. 18.

14.

18. Markó Ferenc (Kismarton, 1832 – Budapest, 1874): Pihenő cigányok csacsifogattal, 1867

14. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Beczko a keleti oldalról

olaj, vászon 34,5 x 45 cm j.j.l.: Markó F 1867 Bellák Gábor, művészettörténész szakvéleményével.

acélmetszet, papír 14 x 19,5 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: J. Riegel



15. 15. Tajték pipa XIX. század vége. 10 x 12 cm. 750-es finomságú ezüst, áttört kupakkal, homlokán Kossuth profilképe, alatta vésett 1848. Kosár fedelén 1872-1922 között használt bécsi fémjel, JG mesterjegy, Martiny véséssel. Kikiáltási ár: 30 000 Ft

19. Tajték pipa XIX. század. 12 x 7 cm, szára: 43 cm. 750-es finomságú ezüst, áttört kupakkal, kosarát faragott akantusz levél díszíti, esztergált fa szárral. Kosár fedelén 1872-1922 között használt bécsi fémjel, A hivataljel, JG mesterjegy.

19.


16.

20. Zsolnay dísztányér

16. Zsolnay nagy lapostányér 1880-90 körül. D: 27,3 cm. Festett, mázas fajansz, kék virág díszítéses széllel. Máz alatt kékkel festett Zsolnay Pécs Öttemplom, Teréz Júlia Miklós márkajelzéssel, masszába nyomott Zsolnay Pécs 49 formaszámmal.

20.



6

1880-90 körül. D: 21 cm. Festett, mázas fajansz, kék apró virág díszítés. Máz alatt kékkel festett Zsolnay Pécs Öttemplom, Teréz Júlia Miklós márkajelzéssel, papír matricás jelzések, formaszámok.



7

21. Heinrich Ede (Pest, 1819 – Milánó, 1885): Gyermek portré olaj, vászon 80 x 64 cm j.j.k.: HE 187? Restaurálásra szorul.

25. Ismeretlen XIX. századi festő: Házaspár portréja olaj, vászon 2 x (76,5 x 59 cm) j.n. Restaurálandó állapotban.



21.

25.

22.

26. Karaffa pár

22. Heinrich Ede (Pest, 1819 – Milánó, 1885): Gyermek portré olaj, vászon 80 x 64 cm j.b.k.: HE 1873

26

.


XIX. század, Osztrák-Magyar monarchia területe. 33 x 15 cm. Préselt, gazdagon vésett ezüst fül és belül aranyozott fedél. hámozott, csiszolt üveg test. 1872-1902 között használt, pesti behozatali jel. Kikiáltási ár: 650 000 Ft

23. Boross Gyula (Nagyvárad, 1857 – Budapest, 1930): Gyermek kutyával és karikával olaj, vászon 142 x 66 cm j.b.l.: Boross Gyula 1882

27. 27. Friedrich Gauermann (Scheuchenstein, 1807 – Bécs, 1862): Várrom a folyóparton lavírozott tus, papír 19,5 x 25 cm j.b.l.: F. Gauermann

Kikiáltási ár: 650 000 Ft 24. Zsolnay füles díszváza pár


1880-90 között, Pécs. 31,2 x 18 cm Nagyméretű vázapár, áttört testű, plasztikusan formázott virág motívumok, arany festett díszítéssel. Talpán Zsolnay Pécs Öttemplom, 1880-90 között használt márkajelzés, masszába nyomott Zsolnay Pécs, Made in Hungary 4123 formaszám. Kikiáltási ár: 420 000 Ft

28

.

23

.

.

24

28. Lotz Károly (Homburg von der Höhe, 1833 - Budapest, 1904): Akt tanulmány vegyes technika, papír 38 x 29 cm j.j.l.: Lotz Károly Kikiáltási ár: 140 000 Ft

8



9

29.

29. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Templom az erdő ölén ceruza, papír 10 x 18 cm j.j.l.: hagyatéki bélyegző

33. Nyári öltözék litográfia, papír 31 x 25 cm j.n. Melléklet a „Divatcsarnok” 33ik számához, 1860. Kikiáltási ár: 10 000 Ft


30. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): A fóti templom

34. Koklman M.: Divatkép akvarellel színezett acélmetszet, papír 20,5 x 15 cm j.j.l. (lemezen): Roklman M. A „Honművész” 1838-as számának melléklete.

ceruza, papír 10,5 x 18 cm j.j.l.: hagyatéki bélyegző Kikiáltási ár: 8 000 Ft

33.


30.

31. Tükör 1800-as évek első fele. 136 x 63,5 cm, tükörlapja: 103 x 51 cm. Aranyozott fa, kazettás díszítménnyel.

.

35

34.


35. Divatkép akvarellel színezett litográfia, papír 30,5 x 24,5 cm j.b.l. (lemezen): KK A „Családi kör” 1866-os számának melléklete.

31

.


32.

36. Herendi Waldstein jubileumi étkészlet /6 személyes/

32. Utczai- és báli- nyáriöltözék

36

.

litográfia, papír 31 x 26,5 cm j.n. Melléklet a „Divatcsarnok” 33ik számához, 1862.



10

Festett, mázas porcelán bíbor színű és arany díszítés. Leveses tál fedelével 30 x 31,5 cm; Köretes tál 6 x 26 cm; Salátás tál 7,5 x 28 cm; Kerek húsos tál d: 30,5 cm; Kerek húsos tál d: 32,5 cm; Pecsenyés tál 36,5 x 27,5 cm; 6 db Mélytányér 4 x 24,5 cm; 6 db Lapostányér 2,5 x 24,5 cm; 6 db süteményes tányér 2 x 19,5 cm Összesen 24 db. 1839-1899 közötti jubileumi matricás jelzéssel és maszszába nyomott Herend márkajelzéssel.



11

37. Rózsavölgyi Márk: Elsőmagyar társas táncz Szőllősi Szabó Lajos tánczművész allapterve szerint az 1848-iki carnevál ünepére. Zongorára szerkesztette Hazánk Lelkes Hölgyeinek mély tisztelettel ajánl --. Pesten, (1842), Wágner Jósef. (2), 3-7, (1) p. - 337mm. Korabeli litografált kiadói, papír borítóval.

41. Zsolnay váza 1880-as évek eleje, Pécs. 9 cm. Festett, mázas keménycserép, körbefutó virág festéssel, arany kontúrozás nyomaival. Kék, bélyegzett Zsolnay Pécs Öttemplom, TJM (=Teréz, Júlia, Miklós) márkajelzés, masszába nyomott 401 vagy 407 és bekarcolt 2 formaszámok. Kikiáltási ár: 60 000 Ft

Kikiáltási ár. 44 000 Ft

.

41 37.

38.

42. Orczy Ferencz, báró: Magyar Táncz. Zongorára szerzette B Wenckheim Lászlónak barátságosan ajánlotta --. Pesten, é.n. Walzet. (1), 2-7, (1) p. – 258 mm. Korabeli litografált papír borítóval.

38. Katona Adolph: Országgyülési Magyarok mellyeket forte-Piánóra szerze, s Etthre Antóniának Török Gábor úr hitesének mély tisztelettel ajánla --.


Posonyban, (1835), Trentsenóky József. (1), 2-3, (1) p. - 255 mm (haránt alakú). Korabeli litografált kiadói, papír borítóval. Kikiáltási ár: 44 000 Ft

43.

42. 39. Hesz József: Pesti jogász keringők. Zongorára készítve ’s Pálya-társainak barátilag ajánlva -- által. Pesten, (1838), Miller Károly. (2), 9, (1) p. - 262 mm (haránt alakú). Korabeli litografált kiadói, papír borítóval. Kikiáltási ár: 44 000 Ft

43. A. Adam: Gallop des drapeaux. The Hungarian flag dance, As danced by 48. Danseuses Viennoises, at the principal theatres in Europe, and the United States, Music by --. Boston, é.n., Stephen W. Marsh. (2), 3-7 p. – 344 mm Korabeli litografált kiadói, papír borítóval.

39

.


.

40

40. Rózsavölgyi Márk: Ellenzéki kör - Magyar. Zongorára szerzé és gróf Batthyany Lajos Ő Méltóságának mint az ellenzéki kör lelkes indítványozójának mély tisztelettel ajánlja --. Pesten, é.n., Wagner Josef. (1), 4-7 p. – 261 mm Korabeli kiadói, papír borítóval. Kikiáltási ár: 15 000 Ft

12


44

. 44. Liszt Ferenc: Melodies Hongroises d’aprés Fr. Schubert pour Piano seul par --. Vienne, é.n., A Diabelli. (2), 3-39, (1) p. – 285 mm. Első kiadás. Későbbi, aranyozott gerincű, fél-vászon kötésben. Kikiáltási ár: 65 000 Ft


13

45. Adler tajték pipa XIX. század. 15 x 15 cm. Kiemelkedő minőségű és részletességű faragott tajték, 750-es finomságú ezüst, áttört kupakkal. Kosarát Sárkányölő Szent György ábrázolás díszíti. Analógia: Adler Fülöp fia tajtékpipa-gyár katalógusában, 88. old. Eredeti bőr borítású dobozában. 1872-1922 között használt bécsi fémjel, Adler készítő jelzés.

49. Az 1843/44 országgyülési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva. Pozsony, 1844. Schmid Antal. (7), 8-80 p. – 203 mm. Kötés nélkül, gerincén papír csikkal megerősítve. Kikiáltási ár: 22 000 Ft


45

.

46.

49.

50.

46. A rend, és közrend fentartása tekintetében közgyülésileg kinevezett választmány tagjai mai napon tartott közgyülésben szaporitatván, a fentebbi választmány a következő tagokból áll: (…). Pesten az 1848. évi martius 16-án tartott közgyűlésből. - Szepessy Ferenc, s.k., polgármester.

50. Az országos közszükségek és azok miképen leendő fedezése tárgyában országosan rendelt Küldöttségnek Jelentése.

A névsorban többek között szerepelnek: Petőfi Sándor, Vasváry Pál, Irányi Dániel, Jókay Mór, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Klauzál Gábor, Rottenbiller Lipót. Méret: 392 mm

Pozsony, 1844, Wéber S. Lajos betűivel. (3), 4-16 p., 1 mell.; 5, (1) p., 4 mell.; (1), 2-14 p., 1 mell.; (3), 2-10 p.; (1), 2-7, (1) p.; (1), 2-10 p.; (1), 2-15, (1) p.; (3), 2-11, (1) p.; (14), 29-34, (2) p. – 352 mm. Későbbi, félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal. Kikiáltási ár: 22 000 Ft


47.

51.

47. Általános Osztrák-Olasz Biztosító Társaság, Triest biztosítási kötvénye, 1845-ből.

51. Mészáros Lázár (Baja, 1796 – Eywood, 1858) honvédaltábornagy, hadügyminiszter levele Ung vármegye közönségének. Kelt: Budán, 1848. május 24-én. Méret: 375 mm

Méret: 469 mm



.

48

52. 52. Asztali írókészlet 1800-as évek vége. Tintatartó: 12,5 x 19,5 x 15 cm, tollhegy tartó: 8 x 10,5 x 10 cm, irontartó: 21 x 11,5 cm. Tűzaranyozott sárgaréz, dupla, üvegbetéttel, tintatartó, tollhegytartó és irontartó, historizáló díszítéssel.

48. Felhívás Moson megye minden lakóihoz. Magyar-Óvárott, 1854. (1), 2-5 p. Méret: 342 mm Kikiáltási ár: 12 000 Ft

14




15

53. Sárkány József (inczefalvi) (Duna-Egyháza, 1828 – Budapest, 1903) a budapesti királyi ítélőtábla alelnökének, Kossuth Lajos titkárának tintával írt, aláírt, lepecsételt levele rokonának, Sárkány Eduard úrnak, „Kedveseim” megszólítással, családi ügyekben. Tartalom: Kedveseim! Ma az az Január 25kén egy postával vettem kedves Eduskám mind két leveledett. Ime tüstént beviszem Pestre reájuk válaszomat.Örvendetes volt második leveledből kiéreznem hogy tervünk csakugyan kiviteléhez közelit. Ezt régóta várva várom. Kérded Eduskám hogy belegyezem e a Boronkayféle árendába? -Helyzetemet ismered. Reám nézve semmi sem lehet kedvessebb most,mint egy oly, állapot melly egy részrül foglalkozást más részrül bár milly szegény is biztos és nyugodtan élvezhető kenyeret nyújt. Én tehát előleges szerződésünkhöz képest a Kérdéses Kaposvári szerződésbe megegyezem.? még két körülmény van,mire figyelmedet Eduskám felhívom: 1., itt mint megirtam volt én a körülmények által kényszerítve voltam veszélyben forgó, pár száz forintomat ezüstbe beváltani, - és be is váltottam még a múlt héten 113 Fr és 30 Kr fizetvén 100 forint huszasokban. Igy tehát nekem csak 300 ezüst f-om van huszasokban,- ebbül pedig deligenee-on nem küldhetek,- de azért sem mert ez nem biztos. Egyébiránt ígérem, hogy mire értem eljössz 250 ? mindenesettre összeszerzek,- így, ez nem akadály. 2., A ? jelentettem magamat,- ?,reáirnak ??? - A kifejezés mindenesetre gyanús mi lesz következménye nem tudja senki.- A legrosszabb esetben egymáson segiteni fogunk,-először mint testvérek,- mert ezt a világ parancsolja,másodszor mint a forradalom által megrontott ? kiknek egyforma sorrban kell ?.- Erről többett szóval. Én tehát most készülök és várva várlak Eduskám, s remélem hogy pár napok alatt egy-mást látangyuk.- Addig intezkedni fogok, hogy a Pilisen ekkoraig összegyült pénzből részünket, elvihessünk. Melnáék várnak és kettőre kérnek.- Először hogy igeretedet egyszer már váltsd be, és Belkát,kit mindjájan olly igen szeretünk hozzd magaddal, és másodszor, ha hogy még sátoros kocsimat el ne adjad, jöjj azon, melnnék szeretnék megvenni, s akkor az én kocsimon mehetnénk vissza. Lovamat sem adtam még el - trenirozom hasznos ha,- befogjuk a tieidhez lógóba.Kérlek siess - még jó az út.Mopst csokollak ezerszer mindjájatokat és maradok Holtig szertő Jóskátok Kelt: Hont vármegyében, 1850, január, 25dik napján. Méret: 248 mm. (Két oldal teleírt.) Kikiáltási ár: 170 000 Ft

55. Fikker János (Abrudbánya, 1780 körül – Abrudbánya, 1840-es évek) bányásztörvényszéki bíró tintával írt, aláírt levele testvéréhez „Édes Ecsém Ferncz” megszólítással, bécsi körülményeiről, két rét hajtott papíron. Tartalom: Édes Ecsém Ferencz! Szívesen köszönöm Bécsi kéntelen hósszas mulatásu kedvetlen állapatom iránti tűnődésedet, én valoba még itt vagyok,valaminthogy else mentem vólna aaddig míg nem tudositottalak vólna .Reménségem ellen felettébb lassan fólynak dolgaim,mert a Karátsoni, Új évi, Vizkereszt napi innepek ’s az Új Cancellár B. Jósika Samuel instellatioja miatt szinte egész Januáriusba hetenként csak egy napi Consiliumok tartatván a Peremet hamarébb nem referálhatták mint tsak Fébruárius elein azErdélyi Cancellárián felettébb hoszszas munkáju lévén pedig á Deliberatum, a Referens Úr azt viszont 2. hétig tartotta mégmagánál azután még a Consiliárius Uraknál ’s á Presidiumnál circuláltatott revisióra ’s az Expediturán viszont hoszszason tartván á purisatio csak éppen ma kerülhetett subscriptiora és holnap felküldetik á Status Confiliciumba pro approbatione vagy modificatione ’s azután válikmég osztán Udvari finalis itéletté,,ámi még leg alább is 6. hétig elhalad míg ónnan le küldik- jót kell hogy reméllyek rólla inkább mint roszszat, mert vagy két jó Uraim gratuláltak nékem, de apróra véve még semmitsem tudhatok rólla már csak a Status Confiliárius Urakat kell eljárnam áhéten ’s az Ur Istenre bizva itt hagyom. (…) A szállásamnál alatt jó Traktir lévén mindenféle sok Tisztek is járnak ide Kósztba ’s á Te vólt Pajtásaid közzüli különösen Hólzer Fő Hadnagy Urral igen jó esmerettségbe esvén ezegyszer innen haza menvén Prossnitzba ’s az után még egy más Tiszt is izentem tőlök is Néked hogy ha tsak lehet óhajtalak meglátogatni vagy legalább Bécsből el nem távozam hired nélkül de bizony á dolgaim lasú haladása ’s betegeskedésem miatt sem távozhatnám eddig Bécsből ’smár a Tavasz is közelgetvén ideje volna hazasietni kivált hogy a Költségből is ki fógytam, pedig sem nem teátrumoztam sem nem Báloztam sem pedig csak egy darab ruhát isnem vásároltam, mégis szinte mind el költ a’ pénzem a’ 4. holnap alatt a’ drága Szállásra, Kósztra fára ?, ugyhogy az Ágensem számára tartott 12#ból most csak 6. adhatok néki a’ más 6. elváltva velele utozam mert a’ Gyűrűmet se adhatnám el,mivel utoljára tsak 60F W. akartak adni értte annyiért pedig vétek egy 20# Gyürüt elvesztegetni - ily körülményeimmiatt hátmeg-engedj hogy személyesen nem őlelhetlek, ha az Úr Isten titeket is levezérel folyvást láttjuk egymást édes Honúnkba élve -halva- ezen Levelemet hát buzsuzó Levelemnek veheted mert ha Úr Isten engedi 6.8, nap alatt igyekezem Bécsből szabadulni - Úr Istennek ajánlak Titeket szent oltalmába továbbá is magamat pedig Atyafiságos Szeretetedbe ’s maradok Édes Ecsém hivszivű Unoka Bátyád Fikker János. Kelt: Bécs, 1847. március 9. Méret:176 mm. (Négy sűrűn teleírt oldal.) Kikiáltási ár: 22 000 Ft

54. 54. Hidvégi gróf Mikó Imre (Zabola, 1805 – Kolozsvár, 1876) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere. Levele családjának.

56. Ezüst gyertyatartó pár

Kelt:h.n. 1850.03.14. Méret:246 mm. (Négy sűrűn teleírt oldal.)

XIX. század második fele. 33 x 13,5 x 14 cm, 840 gr. 800-as finomságú ezüst trébelt felület, oroszlánokkal. 1872-1922 közötti bécsi fémjel, AB mesterjegy.


16




17

57. Lotz Károly (Homburg von der Höhe, 1833 - Budapest, 1904): Férfi portré tanulmány vegyes technika, papír 41 x 24,5 cm j.j.l.: Lotz Károly

61.

61. Tajték pipa 1800-as évek eleje. 9 x 9,8 cm. 13 latos antik ezüst, áttört kupakkal, aprólékos faragású tajték, kosara pipázó juhászbojtár alakjával. Kosár fedelén 13 latos jelzés. Kikiáltási ár: 110 000 Ft


57

. 62.

58. 58. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Erdő

62. Ismeretlen alkotó: Lánchíd olaj, vászon 19,5 x 30 cm j.j.l.: ??; Hátoldalon: Presburg den 27 February 1842 No.1.

ceruza, papír 14 x 24 cm j.j.l.: hagyatéki bélyegző Kikiáltási ár: 12 000 Ft


59.

63. 59. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Vízmosásnál

63. Ismeretlen alkotó: „Paraszttűz” olaj, karton 27 x 21 cm j.n.

ceruza, papír 16 x 29 cm j.b.l.: hagyatéki bélyegző



64

60.

.

60. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Csokor

64. A. Jodkiner jelzéssel: Osztrák katona

ceruza, papír 20 x 26 cm j.j.l.: hagyatéki bélyegző Színvázlat.

vegyes technika, papír 23 x 18,3 cm j.j.l.: A. Jodkiner, 1852 Kikiáltási ár: 110 000 Ft


18



19

65. Ismeretlen alkotó: Arisztokrata férfi portré olaj, vászon 29,5 x 21 cm j. hátoldalon: Molerit de Georgie Wantsey Román. I Pesta 26 Mai-4 Juni 831. Pre Fimpu Révoluci Polonilor. Kikiáltási ár: 160 000 Ft

65

akvarellel színezett litográfia, papír 23 x 31,5 cm j.n. A „Családi kör” 1866-os számának melléklete. Kikiáltási ár: 12 000 Ft

66.

.

69. Divatkép

69.

70.

70. Őszi – öltözék litográfia, papír 33,5 x 26 cm j.j.l. (lemezen): rajz K.P. Melléklet a „Divatcsarnok” 41ik számához, 1862.

66. Bécsi iparmű kiállítás (1835) hírdetménye. Méret: 350 mm Kikiáltási ár: 12 000 Ft


71.

67.

71. Nyári öltözék

67. Színházi hírdetmény

litográfia, papír 31 x 25 cm j.n. Melléklet a „Divatcsarnok” 31dik számához, 1860.

Vazul. Eredeti történeti dráma 4 felvonásban. Irta Szigligeti. Bájital (L’Elisir D’Amore). Nagy víg opera 2 felvonásban. Irta Romani Zenéjet Donizetti. Pest, 1843. April 25-dikén, Nemzeti Színház. Méret: 370 mm



72

.

68. Színházi legyező 26 x 47,5 cm Nyírfa burkolat vésett, áttört réz díszítménnyel, selyemszállal összefűzött fenyőfa lapok, mindegyikén színészek és színházi tagok aláírásaival.

72. Koklman M.: Divatkép

68.

akvarellel színezett acélmetszet, papír 21 x 13,5 cm j.j.l. (lemezen): Roklman M. A „Honművész” 1840-es számának melléklete. Kikiáltási ár: 8 000 Ft


20



21

77. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Löcse

73. Zsolnay szálas váza 1882, Pécs. 14,5 cm. Kisméretű keleties stílusú vázácska, áttört, arany festett, bordó díszítésű fehércserép. Máz feletti arannyal húzott Zsolnay Pécs Öttemplom márkajelzés. Masszába nyomott 2031; 18 formaszámok.

73.

acélmetszet, papír 14 x 19 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: J. Richter Kikiáltási ár: 17 000 Ft


77.

74.

78. 78. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Rózsahegy városa

74. Ismeretlen alkotó: Ruine von Schloss-Theben in Ungarn (Dévény)

acélmetszet, papír 13,5 x 19 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: J. Umbach

acélmetszet, papír 14 x 19,5 cm j.n. Kikiáltási ár: 17 000 Ft


75. 75. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Tátrafüred acélmetszet, papír 16 x 20 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: G.M. Kutz

79. Ezüst fejű sétabot 1900-as évek, Bécs. 36 cm. 750-es finomságú ezüst fej, kígyófa bot, ezüst berakással. 1872-1922 között használt bécsi fémjel. J&? mesterjegy.

79.



80.

76. 76. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Hradeki Hámor

80. Jelenkor. Politikai tekintetben a’ két haza ’s külföld hírleveleiből szerkeszti ’s értesítő toldalékkal kiadja Helmeczy Mihály.

acélmetszet, papír 14 x 19 cm j.b.l. (nyomólemezen): L. Rohbock Metszette: F. Foltz

Pesten, 1835. Esztergami K. Beimel József. (3), 4-824 p. – 283 mm. Teljes évfolyam. Korabeli papír borítóban.


22




23

81. Kuthy Lajos: Polgári szózat Kelet’ népéhez 1841. Pesten, 1841. Heckenast Gusztáv. (6), 217, (1) p. – 214 mm. Későbbi, álbordázott félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.

85. Széchenyi István, gróf: Garat. Irta 1842-ben - - . Sajtó alá rendezte és a mű történetét megírta Viszota Gyula. Bp., 1912. MTA (Hornyánszky Viktor). 218 p. – 237 mm. Első kiadás. Későbbi, álbordázott félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.



85.

81. 82. Asztaldísz XIX. század második fele. 12,5 x 23,5 cm. Bronz, márvány talapzaton j.n. Kikiáltási ár: 48 000 Ft

86. Tajték pipa XIX. század. 10,5 x 8,5 cm. Antik ezüst áttört kupakkal, kosarának egyik oldalát faragott Kossuth profil, másik oldalát Kossuth címer díszíti 18?8 évszámmal. JHNS feloldatlan készítőjellel.

82.

86


.

83. Széchenyi István, gróf: Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hibás előítélet eligazítására. Pesten, 1831. Fűskúti Landerer Nyomtató Intézetben. (10), XL, (1), 42-539, (5) p. – 216 mm Első kiadás. Későbbi, álbordázott félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.

87. Emlék pohár XIX. század. 14 x 8,5 cm. Önmagában színezett rubin vörös, fújt üveg, hasábolt palástja kézzel festett Magyar Kossuth címerrel, arany festett „Éljen a Haza!” felirattal. Arany festett szöveg erősen kopott. Egy csorbulás a talpon.



83

87.

. 84.

84. Széchenyi István, gróf: Hitel Pesten, 1832. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István. XX, (1), 22-270, (2) p. – 221 mm. Negyedik kiadás. Kiadói papírborítóban, gerincén címkével. Kikiáltási ár: 100 000 Ft

24


89.

88. Éljen a haza! - Kossuth Lajos XIX. század közepe. 49 x 38,5 cm. Gobelin alapon, viasz szobor, aranyszál- és fonalhímzés, szárított páfrány, aranyozott babérlevelek és nemzeti színű zászló. Kikiáltási ár: 55 000 Ft


25

89. Deák Ferenc és Kossuth Lajos halálával kapcsolatos dokumentum gyűjtemény. 9 darab dokumentum. (Gyászjelentések, meghívók, belépőjegyek.) Kikiáltási ár: 340 000 Ft

89.

92. Jedlik Ányos (Szímő, 1800 – Győr, 1895) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve a dinamóelv első leírása[2] és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető. Fénykép.

.

92

Készült Schrecker J. fényképészi műtermében. Méret: 85 x 54 mm, egy 94 x 61 mm-es kartonlapra ragasztva. Kikiáltási ár: 44 000 Ft

93.

90.

93. Thaly Kálmán (Csép, 1839 – Zablát, 1909) költő, író, tiszteletbeli bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, országgyűlési képviselő. Jókai Mór másodunokatestvérének. Fénykép.

90. Deák Ferenc: A f. év julius 21-én kelt l. f. leirata a képviselőház által augustus 8-án -- inditványára egyhangulag elfogadott fölirás.

Készült Schrecker J. fényképészi műtermében. Méret: 87 x 56 mm, egy 96 x 62 mm-es kartonlapra ragasztva.

Pest, 1861. Engel és Mandello. (3), 4-47 p. – 225 mm. Kötés nélkül, gerincén papírcsíkkal megerősítve.



91.

94

.

91. Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802 – Torino, 1894) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. Fénykép. Ismeretlen készítő. Méret: 87 x 56 mm, egy 104 x 63 mm-es kartonlapra ragasztva.

Készült Schrecker J. fényképészi műtermében. Méret: 86 x 55 mm, egy 97 x 61 mm-es kartonlapra ragasztva. Kikiáltási ár: 44 000 Ft


26

94. Ballagi Mór (Inóc, 1815 – Budapest, 1891) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a pesti református teológiai akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fénykép.



27

95. Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823 – Nagyvárad, 1886) besztercebányai majd nagyváradi püspök, a MTA tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Fénykép. Készült Schrecker J. fényképészi műtermében. Méret: 90 x 56 mm, egy 97 x 61 mm-es kartonlapra ragasztva.

98. Charles Euphrasie Kuwasseg (Draveil, 1838 – Essonne, 1904): Pest kézzel színezett acélmetszet, papír 19 x 26 cm j.b.l. (lemezen): Kuwasseg Metszette: Martens, Párizsban Kikiáltási ár: 180 000 Ft


98.

95.

99.

96.

96. Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817 – Hanva, 1868) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fénykép.

99. F. M. monogrammal: Hyppolyte Doré portréja XIX. század közepe litográfia, papír 16 x 10 cm j.b.k.: FM

Készült Schrecker J. fényképészi műtermében. Méret: 87 x 56 mm, egy 95 x 61 mm-es kartonlapra ragasztva.



97

.

.

100

97. Haske Ferenc (?,? – 1894. Budapest): Tompa Mihály portréja litográfia, papír 40,5 x 30,5 cm j.j.l. (lemezen): Haske Alul Tompa Mihály sajátkezű ajánlása: Róna Jázminnak szíves indílattal. Hanva, febr. 20. 1868 Kikiáltási ár: 100 000 Ft

28

100. Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 – Budapest, 1898): Petőfi Sándor portréja heliogravür, papír 16 x 10 cm j.j.l. (lemezen): Barabás 843 Kikiáltási ár: 24 000 Ft



29

Árverési feltételek

101. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822 vagy 1823 – Segesvár, 1849), magyar költő, forradalmár, nemzeti hős „Mit csinálsz mit varrogatsz, ott?...” (Pest, 1848) című versének, „Két ország ölelkezése” című versének, „A munkácsi várban” című vers első két strófájának tintával írt kézirata. Két helyen a költő aláírásával. (Pest, 1848), (4) – 200 mm. Két, mind a két oldalán teleírt lap.

A negyedik lapon kezdődik az A munkácsi várban című alkotás, melynek első két versszaka szerepel a rajta. Munkács vára fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Az 1600-as évek végén Zrinyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye védte legendás kitartással a várat a császári csapatoktól, így vált ez az építmény a szabadság egyik fontos szimbólumává. Zrinyi Ilona két évig tartotta a várat, amely végül 1688-ban a császári seregek kezére került, de nem sokáig. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc foglalta el a várat és tette stratégiai központjává. A szabadságharc 1711-ben elbukott és a vár fokozatosan veszített jelentőségéből. 1782-ben börtönné alakították, meganynyi forradalmár és szabadságharcos raboskodott falai között. Mikor 1847 nyarán Petőfi meglátogatta Munkács várát az építmény még fogházként működött. Ez a látogatás ihlette a lapokon csak részben szereplő alkotást. A börtön, a rabság gondolata elviselhetetlenül rémisztő a fiatal költő számára „Bátran tudnék a vérpadra lépni, /Oh de ez a börtön... ettül félek.” A kritikai kiadásból ismert szöveg elején mintha kétkedve kérdezné, hogy ez volna az a vár mely évszázadokon át volt a szabadság jelképe, mire az árverésre kerülő lap született a helyzet megváltozott, a várbörtön kapui megnyíltak, így nem meglepő, hogy a lapokon szereplő változat írásjelezése szerint már a hely talán visszanyerte korábbi státuszát. A lapokon csak az első két strófa szerepel, izgalmas kérdés, hogy vajon a költő átfogalmazta-e és ha igen mennyire a költemény második felét a márciusi események ismeretében. A Petőfi kutatás szempontjából, mind a lapokon szereplő változások, mind az érdekes kérdés, hogy vajon mi célból jegyezte le Petőfi ilyen formában és sorrendben éppen ezeket a verseket. (Mivel valahol a lapoknak folytatása van nem tudhatjuk biztosan, hogy összesen hány vers tisztázatáról lehetett szó.) Maga a két lap szinte meglepően jól vészelte át az elmúlt több mint másfél évszázadot, a huszadik század eseményei, nem okoztak benne jelentős károkat. Bár néhány pontján megszakadt és a szélei néhol betöredeztek, de a szövegek nem sérültek, minden ponton tökéletesen olvashatók. Valamikor az évtizedek alatt, feltehetően a lapok állapotának védelmében néhány részletét bélyegragasztóval megerősítették, de ezek a papír szélén helyezkednek el, így nem befolyásolják a szövegek kivehetőségét. Már az is szerencsés, hogy egy ilyen érzékeny emlék ilyen jó állapotban ránk maradhatott. A lapok irodalomtörténeti jelentőségük miatt jelenleg védési eljárás alatt állnak.

1. A Csók István Antikvitás (1052 Budapest, Váci u. 31/a) - továbbiakban: árverező - előre meghirdetett időpontban és helyszínen az árverési tárgyak - továbbiakban árverési tételek – tulajdonosai, vagy eladásra jogosultjai, - továbbiakban: árvereztetők - megbízása alapján árverést rendez és vezet. Az árverező az árverést az árvereztetők megbízásából, mint kereskedelmi képviselő szervezi, rendezi és vezeti. 2. Az árverező az internetről letölthető formátumban katalógust ad ki az aukciós tételekről, melyek az árverés előtti kiállításon megtekinthetők. A katalógus leírásai és az illusztrációk kizárólag azonosításként szolgálnak, így a vevőknek saját maguknak kell – az árverést megelőzően – meggyőződniük az árverési tételek állapotáról, és arról, hogy azok megfelelnek-e a katalógus leírásának. Az árverező árverési katalógusai rendelkezésre állnak az árverező weboldalán, a kiállítás idejére a kiállítás helyszínén, illetve az árverés idejére az árverés helyszínén. Az árverező fenntartja a jogot, hogy a katalógusban szereplő egyes tételek árverésre bocsátását mellőzze. 3. Árverezni kizárólag – az aukció megkezdése előtt név és lakcím szerint regisztrált – licitáló tárcsával lehet. A vevők a tárcsa átvételével, mint rámutató magatartással kifejezik, hogy az Árverési Feltételeket magukra nézve kötelezőnek fogadják el. 4. Az árverésvezető az árverési tételeket a katalógusban megjelölt sorrendben élőszóval röviden bemutatja és kihirdeti a kikiáltási árat, a venni szándékozók pedig a számozott licitáló tárcsa feltartásával teszik meg ajánlatukat. Ha a kikiáltási árra több vételi ajánlat érkezik, az árverésvezető a licitlépcsőnek megfelelően emeli az árat mindaddig, amíg csak egy licitáló marad és a leütéssel létre nem jön az adás-vétel. Így a tárgy vételi jogát leütéssel az árverési vevő szerzi meg, aki a legnagyobb árajánlatot teszi. A tételek a kikiáltási ár alatt nem vásárolhatók meg. 5. Az első vételi ajánlat a kikiáltási ár összege, minden további ajánlat pedig az utolsó árajánlat szerint növelt összegű árajánlatot jelenti. 6. Ha a vevő személye az árverés során valamilyen okból nem állapítható meg, akkor az aukciós tétel árverezését újra lehet kezdeni. A vevők azonban az árverés végén az el nem kelt tételek újraárverezését kérhetik. 7. az árverező az árvereztető nevében és képviseletében, annak teljes körű meghatalmazása alapján jogosult a legmagasabb vételárat kínáló vevővel az adás-vételi szerződés megkötésére és a vételár átvételére az árvereztető javára. Ennek értelmében az adás-vételi szerződés az árvereztető és a vevő között jön létre. 8. A vevő az árverési tétel tulajdonjogát akkor szerzi meg, ha a vételárat maradéktalanul megfizette és az árverési tételt az árverezőtől átvette. 9. A vételár összege a leütési ár, a közvetítői díj, a szerzői díj, valamint a kulturális járulék együttes összegéből tevődik össze. Azaz a leütési ár plusz 18%. 10. A vevő választása szerint vagy a teljes vételárat, vagy annak legalább 20 % - át, mint foglalót az árverésen azonnal tartozik kifizetni készpénzben vagy bankkártyával. Amennyiben bankkártyával kíván fizetni, 3 % bankkártya-jutalék külön felszámításra kerül. Ha a teljes vételár egy összegben az árverésen kifizetésre kerül, úgy a tárgy a helyszínen átvehető. 11. Az árverező biztosítja annak lehetőségét, hogy az árverési vevő a foglalót meghaladó vételárrészt az árverés időpontjától számított 3 napon belül egyenlítse ki 1052 Budapest Váci utca 31/a. sz. alatt. Ez esetben az árverési vevő a tárgyat csak akkor veheti át, ha az árveréstől számított 3 napon belül kiegyenlítette a teljes vételárat. A vételárba a foglaló összege - határidőben történő teljesítés esetén - beleszámít. 12. Amennyiben a megadott határidőig a vevő a tárgy átvételére nem jelentkezik, úgy az árverező fenntarthatja magának azon jogot, hogy az árverési vevő ajánlatát érvénytelennek tekintse és a foglaló összegét megtartsa. 13. A vevő a vételár kiegyenlítését követően köteles gondoskodni a megvett tárgy elszállításáról saját költségére és felelősségére. Ennek elmulasztása esetén az árverező nem felel a tárgy sérüléséért, vagy elvesztéséért, és az árverést követő 14. naptól a vételárra számított havi 5 % tárolási díjat számol fel. Ha az árverési vevő

30


Kikiáltási ár: 34 000 000 Ft Petőfi Sándor 1922 utolsó, vagy 1923 első napján látta meg a napvilágot Kiskőrösön. Élete mindössze 26 éve alatt termékeny és a magyar irodalomtörténet szempontjából egyértelműen megkerülhetetlen életművet alkotott. Egész életében vonzotta a színészet, a színház világa, de a költészet kedvelőinek szerencséjére útja végül mégis az irodalomhoz vezetett. Több mint ezer alkotása között megannyi műfajt, stílust, világképet fedezhet fel az érdeklődő. Kiemelkedő irodalmi szerepe mellett nem elhanyagolható közéleti, „politikai” tevékenysége sem. Az 1848-as forradalom legismertebb alakja, a márciusi események jelképe. Őt tekintjük a forradalom egyik elindítójának, egyike a 12 pont megfogalmazóinak, a Nemzeti dal című verse napjainkban is kihagyhatatlan része minden március 15-ét köszöntő ünnepségnek. Ehhez az eseményhez kötődik fiatalkori halála is, feltehetően 1849 nyarán, Segesvárot vesztette életét. Az 1848-as év, mint ezt a korábban leírtak mutatják kiemelten fontos szerepet töltött be a költő életében, ebből az évből származnak azok a lapok, melyek most árverésünkön kikiáltásra kerülnek. Ez a több mint 150 éves kézirat két teljes vers, valamint egy harmadik vers első két strófájának tisztázata, mindössze egy javítást hagyott benne a költő. Mind a három vers a forradalmi időszak eseményeit, hangulatát festi le. Az első mű a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?... az eddigi ismereteink szerint 1848 januárjában született. Ekkor már áthatja a költőt a forradalom szele. Bár még bizonytalan, hogy mi fog történni, de már érezhető, hogy nagy dolgok vannak születőben. A műben felszólítja feleségét, hogy ruhái rendbehozatala helyet készítsen neki zászlót, így szól a költemény elhíresült refrénje: „Varrd meg azt a zászlót, feleségem!”, amit majd csatába vihet és ami majd győzelemre viszi őt. Mintegy két hónappal később felmerült egy olyan terv, hogy a költők feleségei zászlókat készítenek a nemzetőröknek ezzel is buzdítván őket a csatában. Az árverésre kerülő lapon a vers végén Pest, 1848-as datálás és Petőfi Sándor aláírása olvasható. A második vers a Két ország ölelkezése kevéssel több, mint két oldalon át olvasható, a végén a költő aláírásával. A vers címe alatt, alcímszerűen Az 1848-iki Uniókor. 1848-ban, a Kolozsvárot összehívott országgyűlés kimondta Erdély és Magyarország unióját. Ezt a nemes alkalmat köszönti a költő versében, mint a kor patriótái ő is nagy örömmel fogadta, ezt a régen várt (és talán már meg is késett) eseményt. Az uniót, mint egy kettészakított család újra egyesítését írja le, az első strófában, meghatóan szépen „Oh nemzetemnek drága szép testvére,/ Simúlj, simúlj testvéred kebelére, /Amelyben a szív most oly édesen ver.../ Légy üdvözölve százszor, százezerszer!”. A történelem sajnos korán sem volt ilyen kegyes az unióhoz. Az év végére visszájára fodult a helyzet és véres mészárlás vette kezdetét. Ez az alkotás, melyet a költő 1848 nyarán írt még az idilli helyzetet örökíti meg a két ország közös harcáról, melyben egymást kiegészítve biztosnak tűnik a győzelem. „… Jöhetsz, most már jöhetsz, vihar, Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz, Nem rettegjük már haragod, Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez... Két ország eggyé olvadott, De én nem félek többé a haláltul; Kétélü kard lett a magyar, Viselje bármilyen csalárdul Mely jobbra is vág, balra is vág, A változékony sors magát, És jobbra-balra majd érzik csapását!” Sebet kapunk talán, de nem halált. Az árverésre kerülő lapokon a legfontosabb eltérés egy szó, mely megerősíti azt a kétséget, hogy talán későn született meg a döntés az egyesülésről.


az árverést követően 3 hónapon belül nem szállítja el a tárgyat, úgy azt az árverező – írásbeli felszólítás után - szabadon értékesítheti és költségei levonása után a fennmaradt összeget a vevő javára letétként őrzi. 14. A megbízott a jelen feltételekkel kapcsolatos írásbeli értesítéseit a megbízó által megadott elérhetőségekre küldi. Amennyiben ezek pontatlan közlése, vagy be nem jelentett változása miatt az írásos üzenet visszajön, azt elküldöttnek tekinti, az ebből származó következmények a vevőt terhelik. 15. Tilos mindenféle összebeszélés, amely arra irányul, hogy harmadik személyeket szerfelett magas vételár kínálására rávegyen és megkárosítson. Ugyancsak tiltva van mindenféle, az árverési eredményt befolyásoló összebeszélés, a nyereségen való osztozkodás vagy az előny ígérése. 16. Az árverési katalógusban „VÉDETT", vagy „NO EXPORT" jelzéssel szereplő tárgyakat Magyarországról véglegesen kivinni nem lehet /2001. Évi LXIV. Tv. 59. § (1) bek. b. /pont/. A „VÉDETT" jelzésű tárgyak tulajdonosát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásba veszi a tulajdonos változás pedig bejelentési kötelezettség alá esik /2001. Évi LXIV. Tv. 52. § (3) bek./ Kulturális javak külföldre viteléről a 2001. Évi LXIV. Tv. rendelkezik. 17. Amennyiben az árverési vevő személyesen nem kíván részt venni az árverésen, úgy az általa adott vételi megbízás alapján helyette az árverező - a megbízásnak megfelelően – teszi meg a vételi ajánlatokat. Vételi megbízást a kiállítás ideje alatt fogadunk el. Kérjük, hogy vételi megbízásaikat az árverést megelőzően 24 órával az [email protected] e-mail címre vagy a 00-36-1-318-2862 faxszámra elküldeni szíveskedjenek. A vételi megbízás elfogadásához 20 % előleg befizetése szükséges, amely sikertelen licitálás esetén visszajár. Az összeget befizethetik készpénzzel a Csók István Antikvitásban, valamint átutalással a 11600006-00000000-46280541- ös bankszámlaszámra Ha a vételi megbízás sikeres, az előleg teljes összegét foglalónak kell tekinteni, egyebekben pedig a személyesen jelenlevő vevőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha ugyanarra a tételre harmadik személy magasabb összegű megbízást ad, vagy az árverési vevők magasabb vételi ajánlatot tesznek, a távollevő árverési vevő az árverés után az előleget minden levonás nélkül visszakapja. Lehetőség van telefon keresztüli árverezésre is, a vételi megbízással megegyező feltételekkel. Azonos összegű vételi megbízás esetén a korábban érkező vételi megbízást részesítjük előnyben. 18. A vételár az árverési vevők nyilvános vételi ajánlatai alapján alakul ki, ezért a vételárért az árverező nem tartozik felelősséggel, és nem kötelezhető arra, hogy az árverési tételt ugyanazon áron egy későbbi árverésre bocsássa. 19. Az árverési tételek szavatosság nélkül, minden hibájukkal és hiányosságukkal együtt abban az állapotukban kerülnek eladásra, amelyben az árverés idején vannak. 20. A katalógusban megjelölt kikiáltási ár semmilyen költséget nem tartalmaz. 21. A Csók István Antikvitás valamennyi árverésre kerülő tárgy eredetiségéért szavatosságot vállal. 22. A leütés után kifogásnak, vagy felszólamlásnak nincsen helye kivéve, ha a tárgy hamis – bár a katalógusban eredetinek van feltüntetve. Ebben az esetben az árverési vevő írásban, a tárgy származásával, vagy eredetiségével kapcsolatban felmerült első kételyétől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb az árverés napjától számított 5 éven belül felszólamlással élhet. Az árverező vállalja, hogy az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a felszólamlótól az értékesített tárgyat a leütési ár, valamint az árverési közvetítői díj összegének ellenében visszaveszi, amennyiben arról független igazságügyi szakértő megállapítja, hogy nem eredeti. 23. Valutában való fizetés esetén az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valuta középárfolyam. Jelen feltételek pontjaiban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. paragrafusai az irányadóak, vitás kérdések esetén a felek alávetik magukat a Fővárosi Bíróság illetékességének.

31

VÁRJUK ÖNÖKET KÖVETKEZŐ ÁRVERÉSÜNKÖN IS: 2012. ÁPRILIS 23-ÁN 18 ÓRAKOR

Csók istván antikvitás

Recommend Documents