Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, éves gyermekek számára. Készítette: Nevelőtestület

k 20

„Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” Paulo Coelho

ks

Csoda-Bogár Ház Óvoda

Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, 3-7-8 éves gyermekek számára

Budapest 2015.

9

a0 Készítette: Nevelőtestület


Integrált nevelési program

TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE ................................................... 3 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI.......................................................................................... 5 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 6 2. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP – PEDAGÓGUSKÉP ..................................................... 10 2.1. GYERMEKKÉP............................................................................................................................. 10 2.2. ÓVODAKÉP ................................................................................................................................. 10 2.3. PEDAGÓGUSKÉP ....................................................................................................................... 11

3. ÓVODAI HELYZETKÉP.................................................................................................... 12

k 20

3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK ...................................................................................................... 12 3.2.TÁRGYI FELTÉTELEINK ............................................................................................................ 13 3. 3. LEGFONTOSABB NEVELÉSI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK .............................................. 14 3. 4. CÉLKITŰZÉSÜNK ...................................................................................................................... 15 3. 5. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE ................................................................. 16

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI.............................................................................. 17

4.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI .............................................................. 17 4.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ........................................................................ 18 A HIGIÉNÉS SZABÁLYOK BETARTÁSA, TISZTÁLKODÁS .................................................................. 18 ÉTKEZÉS ........................................................................................................................................................ 19 ÖLTÖZKÖDÉS ............................................................................................................................................... 20 MINDENNAPI MOZGÁS ............................................................................................................................... 20 PIHENÉS ......................................................................................................................................................... 21 EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGVÉDELEMI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK ....................... 21 MOZGÁS PREVENCIÓ, KORREKCIÓ......................................................................................................... 22 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SZOKÁSAINAK KIALAKÍTÁSA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ESETÉBEN ............................................................................................................................ 23 GYERMEK-BALESETEK MEGELŐZÉSE ................................................................................................... 23

ks

4.3. ÉRZELMI NEVELÉS - SZOCIALIZÁCIÓ ................................................................................. 25 EGYÉNI BÁNÁSMÓD A KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN ...................................................................................... 26 KÖZÖS ÉLMÉNYEINK - HAGYOMÁNYAINK .......................................................................................... 26 KÖZÖSSÉGI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ ............................................................................................... 27 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK ÉRZELMI NEVELÉSE ......................................................... 27 SZOCIALIZÁCIÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ESETÉN ............................................ 27

4.4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS .............................................................. 28

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK ......................... 30

a0

5.1. JÁTÉK ........................................................................................................................................... 30 5.2. VERSELÉS, MESÉLÉS ............................................................................................................... 33 5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ................................................................. 36 5.4. MOZGÁS ...................................................................................................................................... 39 5.5. RAJZOLÁS, FESTÉS, MITÁZÁS, KÉZI MUNKA .................................................................... 41 5.6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ......................................................................... 43 5.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................... 47 5.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ........................................................... 49 5. 9. BABZSÁK .................................................................................................................................... 51 5.10. TESTSÉMA ................................................................................................................................. 52

6. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ........................................ 53 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ......................................................................... 53

9

NAPIREND, HETIREND ................................................................................................................................ 54

8. DOKUMENTUMAINK....................................................................................................... 56

8.1. CSOPORTNAPLÓ......................................................................................................................... 56 8.2. FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ, ADATLAP ............................................................... 56 8.3. EGYÉNI FEJLŐDÉSI NAPLÓ, FEJLESZTÉSI TERV ............................................................... 57 8.4. GYÓGYPEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK ............................................................................. 57 8.5. A PEDAGÓGUS FELADATAI..................................................................................................... 57

9. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................... 58 9.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD ......................................................................................................... 58 1



9.2. SZÜLŐI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK ...................................................................................... 59 9.3. KAPCSOLATTARTÁS A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL.............................................................. 60

11. GYERMEKVÉDELEM, A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................... 68 11.1. GYERMEKVÉDELEM ............................................................................................................... 68 11.2. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................................................... 77

12. AZ ÓVODA SPECIÁLIS MÓDSZERTANA A VISELKEDÉSTERÁPIA ..................... 81 13. AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK............................................................................... 84 14. A NEVELÉSI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ TÉRÍTÉSMENTES SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................................................. 84

k 20

14. 1. GYERMEKJÓGA ....................................................................................................................... 84 14. 2. CRANIOSACRALIS TERÁPIA................................................................................................. 85

A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS ESZKÖZÖK ........................................... 88

9

a0

ks 2



A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE  Magyarország Alaptörvénye (2011. 04. 25.)  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény   

k 20

módosításáról 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 229/2012. (VIII. 28) kormány rendelete A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény l991. évi LXIV.sz.trv.29.cikk 1./a./ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól

  



Hatálya

ks

A Pedagógiai program az óvodavezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Rendelkezéseit a kihirdetés napját követő nevelési év első napjától kell alkalmazni. Ezzel egy időben hatályát veszti a II/2014/95P számon a fenntartó által jóváhagyott Nevelési program. A pedagógiai programot véleményezésre meg kell küldeni a Szülői közösségnek. Felülvizsgálata: négyévenként.

a0

Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület. A módosítás lehetséges indokai:  a program beválását figyelemmel kísérő ellenőrzést, értékelést követő módosítási javaslat  a nevelőtestület 70%-os indítványa  feladatellátás változása  jogszabályi elvárás.

9

A programmódosítás előterjesztése:  írásbeli előterjesztés az óvoda fenntartójának  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének  írásbeli előterjesztés az óvoda nevelőtestületének  előterjesztést követő véleménykérés – döntés – módosítás elfogadása.

3



A pedagógiai program elfogadása (Köznevelési törvény 26.§. (1) bekezdése szerint A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A kihirdetés napja: 2015. június 19.

k 20

A Pedagógiai program személyi hatálya kiterjed:  az óvodával jogviszonyban álló pedagógusra, alkalmazottakra  az óvodával jogviszonyban álló gyermekekre  az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézményben munkát végző pedagógusra. A Pedagógiai program területi hatálya kiterjed:  az óvodán belüli tevékenységekre  az óvoda által szervezett óvodán kívüli programokra.

9

a0

ks

A program nyilvánosságának biztosítása, a tájékoztatás adásának és tájékoztatás kérésének szabályozása:  az első szülői értekezleten való tájékoztatásnyújtás (intézményvezető)  szülő kérésére előre egyeztetett időpont alapján, szóban (intézményvezető)  a csoport szülői értekezletek alkalmával (csoportban dolgozó pedagógusok)  az óvoda honlapja  egy példánya a többi intézményi szabályzattal együtt átolvasásra elkérhető.

4



AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Csoda-Bogár Ház Óvoda Budapest 1184 Bethlen u. 6. 06 (20) 502 0044 Két Kéz Segítő Alapítvány 1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29. 06 (20) 592 1292 201645 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés

k 20

Az óvoda neve: Pontos címe: Telefonszáma: Az óvoda fenntartója: Címe: Tel: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény alapfeladatai:

Ellátandó alapfeladat: 85101-1 Óvodai nevelés, ellátás 85101-2 A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése a következők szerint:  Sajátos nevelési igényű gyermekek: értelmi (enyhe vagy nem osztályozható) vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése. 5629-12 Óvodai intézményi étkeztetés

9

a0

ks

Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség. Az óvodai beiratkozás intézményünkben egész évben folyamatos. A gyermekeket 2,5 éves kortól várjuk, szobatisztaságtól függetlenül.

5



1. BEVEZETÉS

k 20

Helyi nevelési programunk kidolgozásánál ügyeltünk a mindenkori törvényi szabályozásokkal való megfelelésnek. A Két Kéz Segítő Alapítvány 2010 óta részt vett egy integrált játszóház működésében, ahol egyre gyakrabban szembesültünk azzal, hogy mekkora igény jelentkezik a fejlesztő intézmények iránt. 2010 nyarán döntöttük el, hogy óvodát alapítunk, amelyhez alkalmas épületet találtunk Budapest XVIII. kerületében. Az óvoda földszintes épülete családi házas környezetben, közel az Üllői úthoz, átmenő forgalomtól mentes, csendes utcában helyezkedik el. A csoportszobákon túl fejlesztő szoba, tornaszoba és egy kis udvar áll rendelkezésünkre.

ks

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú – azaz minden cél és feladat meghatározásánál mindenkor a gyermekekből indulunk ki. Az ő igényük, jellemzőik, neveltségi szintjük, családi környezetük, egyéni fejlettségük adja az alapot a további munkánk elvégzéséhez. Hozzájuk igazítjuk az óvodai tevékenységek formáit, alkalmazkodunk egyéni sajátosságaikhoz. A tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkorhoz és az egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

a0

Nevelőmunkánk során a gyermekeknek egyenlő jogokat biztosítunk, hátrányos megkülönböztetéstől és előítéletektől mentesen. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni a gyermekeknek és a szüleiknek is.

9

Intézményünkben az óvodai nevelőmunkával párhuzamosan zajlik a fejlesztő munka, részben csoportba integrált, részben csoportból kiemelő módszerekkel, csoportos és egyéni formában. Ehhez a tanév elején végzett felmérések alapján egyéni fejlesztési terv létrehozása és alkalmazása szükséges. Ily módon egyénre szabott, differenciált fejlesztési program valósulhat meg. Jelen nevelési program elkészítésekor a hagyományos óvodai program alapelveit, célkitűzéseit és feladatait vettük alapul, amit kiegészítettünk a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek kielégítésével. Az integrált neveléssel célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megtanuljanak a társadalom közegében élni, és annak hasznos tagjává válni. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, ha nem tesszük elérhetővé, és nem kezdjük el időben a korai fejlesztést, akkor tíz év múlva már komoly társadalmi problémákkal kell számolnunk. Megfelelő fejlesztő program nélkül ezek a gyerekek felnőttként passzív

6



résztvevőként élnek majd hazánkban, ezt szeretnénk az összes elérhető és lehetséges fejlesztési eszközzel megakadályozni. Az ép gyermekek számára az integráció megtanítja, hogy felnőttkorában elfogadóbb, együttműködőbb legyen sérült emberekkel. Megértésre, toleranciára, emberségre neveljük az óvodásainkat, és környezetünket, mellette megmutatjuk a leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket, hogy az elérhető legjobb állapotba hozzuk a gyermekeket mire iskolába kerülnek.

k 20

Intézményünkben biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő esélyeket, ezáltal csökkenthetjük a társadalmi kirekesztést, ami az utóbbi évek oktatáspolitikájának is kiemelt feladata. Mivel társadalmi szinten is nagy jelentősége van az integráció megvalósulásának, annak, hogy senkit semmilyen mértékben ne különböztessenek meg, ne rekesszenek ki, ezért rendkívül fontos és egyben az egyik legnagyobb kihívás az integráció sikeres megvalósítása. Kollégáink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendelkezzenek tapasztalattal a sajátos nevelési igényű gyermekekről, rendelkezzenek azokkal az alapismeretekkel, amelyekkel képessé válik kezelni a csoportban adódó helyzeteket, példát mutatva a gyerekeknek ehhez. Nevelőmunkánkban hangsúlyt kap a gyermekközpontúság, egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek részére. Derűs nyugodt légkörben, természetessé válik a gyermekek számára a különbözőség, valamint az egymással való kapcsolatukban kialakul a türelem, figyelmesség, a sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, az egymás iránti tolerancia.

ks

Az óvoda speciális módszertana Az óvoda speciális módszertana a viselkedésterápia, viselkedéselemzés elvei mentén szerveződik. Az alapja az, hogy a gyermek megváltozatása helyett a környezet módosítása révén próbáljuk elősegíteni a gyermek viselkedésének módosulását. A kollégák az ezzel kapcsolatos tudást belső képzések keretében sajátítják el.

a0

Célunk, hogy a gyerekek egy játékos, szeretettel teli, de következetes környezetben nőjenek fel, ami kiszámíthatóvá teszi számukra a mindennapokat, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek is felismerik a szociális interakciók fontosságát, valamint élvezetet találnak benne. Emellett lényegesnek tartjuk, hogy önmagában ne a gyermeket változtassuk meg, hanem arra törekszünk, hogy olyan környezetet biztosítsunk számára, ahol ő változni képes. Ennek érdekében minden gyermek esetében megnézzük viselkedésének okait, célját, és csak ezt átgondolva hozunk döntéseket vele kapcsolatban, ez után cselekszünk. Ez a módszer segít bennünket leginkább abban, hogy minél kiegyensúlyozottabbak legyenek, önértékelésük pozitív legyen, szívesen járjanak óvodába, ezért biztosítjuk, hogy minél több sikerélményben részesüljenek, és minél inkább motiválttá váljanak az óvodai életben való részvételre.

9

Óvodánkban a tevékenységformák kiegészültek, ezek megjelennek a pedagógusok tervezésében. Mindkét tevékenységi formára külön foglalkozások keretében kerül sor.

 Babzsák: A babzsákos foglalkozás segít a szociális és kommunikációs készségek kialakításában és fejlesztésében. Autizmus spektrumzavar esetén a gyerekek jelentős eltéréseket mutathatnak ezen készségek fejlődése során a normál fejlődésmenetű társaikhoz képet. Emiatt szükségek ezeknek a készségeknek a speciális, szisztematikus

7



fejlesztése, így leegyszerűsített, következetes környezetben sajátíthatják el a gyerekek a társas élet szabályait és a funkcionális kommunikáció használatát.  Testséma: A sajátos nevelési igényű gyerekek észlelése, érzékelése, kognitív folyamatai eltérő ütemben fejlődnek. Ennek következtében testképük, testfogalmuk és testsémájuk nem alakul ki megfelelően. Ez megnehezíti számukra a külvilágban való tájékozódást, hiszen annak az alapja a saját test határainak kialakulása, a testrészek és azok funkcióinak ismerete, a gravitációhoz való alkalmazkodás, az izmok mozgásának megélése. A testséma foglalkozások ebben nyújtanak segítséget a gyerekek számára.

k 20

Az épületben négy csoport indítására van lehetőségünk, jelenleg három csoportban fogadjuk a gyermekeket. A csoportok létszáma 4-6 fő. A negyedik csoport beindítása a jelentkezők számától függ.

Beszédindító csoport Beszédindító csoportunk a délelőtt folyamán intenzív gyógypedagógiai foglalkozásokkal működik. A csoport kialakításánál figyelembe vettük a specifikumokat, ezért a csoportszoba jellegében ingerektől mentes, a gyerekek igényeit figyelembe véve működik. A napirendbe beépített gyógypedagógiai foglalkozások, rendszeres egyéni logopédiai és pszichológiai fejlesztésekkel egészülnek ki, a gyermek igénye szerint shadow (árnyék – segítő) alkalmazásával. A beszédindító csoportunk célja a gyermek képességeinek olyan szintre hozása, hogy az integrált csoport tagjaként az egészséges gyerekekkel együtt működhessen.

ks

a0

Integrált gyógypedagógiai csoport A csoportba enyhe értelmi fogyatékos, valamint autista gyermekek járnak. A csoportot gyógypedagógus kolléga vezeti, munkáját gyógypedagógiai asszisztens segíti. Elsődleges feladata a gyermekek egyéni fejlesztése az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően. Speciális hetirend alapján szervezi a csoport mindennapjait, a tevékenységek nagy részét a gyerekekkel való egyéni foglalkozás jellemzi. Az óvodai tevékenységi formák csak alapszinten vannak jelen figyelembe véve a gyermekcsoport adottságait.

Ebben a két csoportban speciális hetirend alapján szervezik a pedagógusok a gyermekek mindennapjait, a tevékenységek nagy részét a gyerekekkel való egyéni foglalkozás jellemzi. Az óvodai tevékenységi formák csak alapszinten vannak jelen figyelembe véve a gyermekcsoport adottságait, főbb hangsúly a babzsák és testséma foglalkozásokon, valamint a mozgáson van.

9

Iskola előkészítő csoport Ez a csoport hasonlít leginkább az átlagos óvodai csoporthoz, mégis sok mindenben különbözik. Hasonlóságok:  megjelennek a hagyományos óvodai tevékenységek, mint a külső világ tevékeny megismerése; verselés, mesélés; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; mozgás  megjelennek a munka jellegű tevékenységek

8



Különbségek:  a tevékenységek kibővülnek a babzsák, valamint a testséma foglalkozásokkal  a foglalkoztatási forma legtöbbször frontális, mikro csoportos  az egyes témák akár egy hónapon keresztül jelen vannak A tevékenységek tervezésénél, valamint a tevékenységi forma megválasztásánál fő szempontnak tartottuk a csoportunkba járó gyermekek életkori adottságait, problémájukat, fejlettségi szintjüket. Esetükben szükséges a nap legnagyobb részét szervezetten lekötni, mert figyelmük szétszórt, túl sok szabadidő esetén könnyen „szétesnek”, ilyenkor nem ritkák a dührohamok, dühkitörések. Önként nehezen vonhatóak be tevékenységekbe, ezáltal a játék is sok esetben irányított.

k 20

A gyermekek értékelésénél az óvoda speciális módszertanát alkalmazzuk. A pozitív megerősítés során valamit hozzáadunk a környezethez, vagyis jutalmazunk. Ez lehet szociális megerősítés, tárgyi jutalom, kedvelt tevékenység, étel (általában édesség), zsetonrendszer. Mindig párosulnia kell szóbeli dicsérettel.

9

a0

ks

A gyermekek csoportba sorolásának elvei A gyerekek csoportokba való sorolása óvodánkban nem az életkor alapján történik. Amikor eldöntjük, hogy egy gyermek melyik csoportba fog járni, több tényezőt is számításba veszünk. Egyrészről, a gyermeket az óvodában dolgozó szakemberek (gyógypedagógusok, óvónők, pszichológus) megfigyelik egy héten keresztül. Ilyenkor a beszédértésére, beszédprodukcióra, kommunikációs, szociális készségekre, kognitív képességekre helyezzük a fókuszt. Másrészről, amennyiben rendelkezik szakértői véleménnyel és diagnózissal, azt is figyelembe vesszük. Emellett tekintetbe vesszük a szülők által velünk megosztott információkat, hiszen úgy véljük, ők ismerik gyermeküket a legjobban.

9



2. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP – PEDAGÓGUSKÉP 2.1. GYERMEKKÉP

k 20

Az óvodáskorú gyermek általában életében először kerül közösségbe, szociális érése ebben a korban kezdődik meg. Személyisége fejlődik, melyet a felmenőiktől hozott genetikai adottságok és a körülvevő környezet spontán és tervszerűen alkalmazott hatásai formálnak. Gyermekeink folyamatosan tanulnak a környezetükből, a sajátos nevelési igényű gyermekek is, a mi feladatunk, hogy eldöntsük, mit tanítunk nekik. Fejlesztő nevelőmunkát leghatékonyabban a családok együttműködésével lehet végezni, hogy az óvodáskor végéhez érve empatikus, szolidáris társa legyen a többi gyermeknek. Óvodánkban nincs helye előítéleteknek, így a gyermekek együttműködővé, befogadóvá válhatnak. 2.2. ÓVODAKÉP

Az óvoda az oktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

ks

Az óvoda funkciói:  óvó-védő,  szociális,  nevelő-személyiségfejlesztő.

Ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

a0

Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, minden gyermek személyisége egyedi. Emiatt törekszünk az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre, a gyermekek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására, figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni sajátosságaikat. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánkban víztisztító berendezéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal igyekszünk a gyermekeket környezettudatosságra nevelni.

9

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:  a gyermek testi és lelki szükségletének kielégítéséről érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, ahol a gyermekeket szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés és bizalom veszi körül  testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról

10



 a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékról  életkorhoz és a gyermek egyéni kepésségeihez igazodó megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről  a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

k 20

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és átörökítését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megerősítését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Hangsúlyt fektetünk a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását támogató alapelvekre. 2.3. PEDAGÓGUSKÉP

ks

A pedagógusok és munkatársak A nevelőmunka kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára, éppen ezért a pedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

a0

A pedagógus, dajka - mint modell – legyen:  hiteles  megjelenésében igényes  nyugalmat, elfogadást, megértést, szeretet, vidámságot árasztó  a gyermekek adottságaiból eredő különbözőséget tiszteletben tartó, toleráló  az átlagtól eltérő képességek és személyiségvonások problémáit felismerő- szükség szerint segítséget nyújtó,  személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősödésének elősegítésével az ellentétek okainak felderítésével megoldási eljárásokat kereső  a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű a pedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Egész napi munkája során juttassa kifejezésre:

9

    

a gyermekekkel kapcsolatos együttérzését, szeretetét, játékosságra való hajlamát, a „játszani tudás” képességét, a gyermekek iránti bizalmat, bátorítást, meleg és támogató következetes magatartását, egészséges optimizmusát, pozitív beállítódását, sikerorientáltságát, pedagógiai, pszichológiai ismeretekben, gyakorlati jártasságokon alapuló szakértelmét,

11


      


k 20

a gyermeki kommunikáció megértését, a gyermek, változó testi-lelki-szellemi szükségleteinek kielégítését, kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus, magatartását és viselkedését, igényét önmaga megismerésére, személyiségének fejlesztésére, a rábízott gyermekek fejlődése- fejlesztést elősegítő értékek, eszmék, normák közvetítését, jó szervező- és figyelemmegoszló képességét, a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése, folyamatos önképzés elősegítése különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos új szakmai ismeretek elsajátítására, a differenciálás, kooperatív technikák alkalmazásával a pedagógusaink képesek a különböző szociális háttérrel és fejlettségi szinttel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére differenciált fejlesztésére, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása.





3. ÓVODAI HELYZETKÉP

3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK

a0

ks

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője a pedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánk dolgozóinak feladata, hogy szükség esetén megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai nevelés célkitűzéseit a migráns családok körében. Megfogalmazódik az óvodapedagógus és az óvodai nevelő munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkájának elvárása. Intézményünkben a pedagógusok létszáma: 8 fő  1 fő óvodapedagógus, óvodavezető  2 fő óvodapedagógus  2 fő gyógypedagógus  1 fő pszichológus

9

A pedagógiai munkát segítő dolgozók létszámának alakulása:  3 fő gyógypedagógiai asszisztens  1 fő gyógypedagógiai asszisztens, mozgásfejlesztő szakember  1 fő dajka

12



3.2.TÁRGYI FELTÉTELEINK Intézményünk négy csoportos óvoda. Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezései biztonságosak, a gyermekek kényelmét szolgálják, megfelelnek testméreteiknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. A csoportszobai és udvari eszközökre is jellemző, hogy kielégítik a gyermekek mozgás- és játékigényét. A négy csoportszobához tartozik egy egészségügyi kiszolgáló (mosdók, zuhanyzók, WC-k – melyek kapaszkodókkal vannak ellátva).

k 20

Csoportszobáink berendezései esztétikusak, könnyen tisztán tarthatóak, hozzáférhetően, biztonságosan kerülnek elhelyezésre. A gyermekeket harmonikus színekkel és formákkal vesszük körül, a lehető legteljesebb mértékben természetes anyagokkal. Minden gyermeknek méretüknek megfelelő székeket biztosítottunk, melyek alkalmazkodnak a gyerekek magasságához.

ks

Játékeszközeink korcsoportnak megfelelőek, segítik a kreativitást, logikus gondolkodásukat, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Ízlésesek, praktikusak, alkotókészséget fejlesztőek, színesek, jó minőségűek. Ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, valamint lehetővé teszik mozgásigényük kielégítését. Színes TV, DVD lejátszó, diavetítő, s a gyerekek által naponta használt zenei eszközök rendelkezésre állnak. Tornaszobánk jól, biztonságos tornaszerekkel van felszerelve: csúszásmentes gumiszőnyegek, TSMT, Ayres terápiás eszközök, mozgásfejlesztő termékek, labdák, karikák, bordásfal stb. Gyógypedagógiai fejlesztő szobában az egyéni differenciált fejlesztéshez szükséges, Ravensburger manipulatív eszközök állnak rendelkezésre. A fejlesztőeszközöket szülői támogatásokból biztosítottuk, a jövőben pályázatokból is igyekszünk a hiányokat biztosítani.

a0

Udvarunk rendelkezik biztonságos, esztétikus mozgásfejlesztő eszközökkel, amelyek további fejlesztésre várnak. Sószobát tervezünk kialakítani 2016 tavaszra, mely a légúti megbetegedések megelőzését szolgálja. Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársak számára, valamint lehetőséget nyújt a szülők fogadására is.

9 13



3. 3. LEGFONTOSABB NEVELÉSI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK

k 20

Pedagógiai alapelveink megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy:  a gyermeket megilletik az emberi jogok; az egyenlő hozzáférés biztosításával,  a gyermeket - mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg,  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda csak kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be,  érvényesüljenek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekében megfogalmaz,  érvényesüljenek a pedagógusok pedagógiai nézeteik, értékrendjük, módszertani szabadságuk, megkötöttségeket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmazzon,

ks

ALAPELVEINK:  A gyermeki személyiség egyedi és megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum.  Az óvodai nevelésünk befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére irányul, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a hátrányos megkülönböztetés, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontását.  A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg  Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai eljárásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.  A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.  Felelősek vagyunk az óvodába járó gyermekek neveléséért, fejlesztéséért, és azért, hogy az egyén a közösség erejére támaszkodva megvalósíthassa önmagát.  "...elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai

a0

tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését..."/ a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, l991. évi LXIV.sz.trv.29.cikk 1./a./

9

ÉRTÉKEINK:  Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, minden cél és feladat meghatározásánál mindenkor a gyermekekből, a gyermeki szükségletekből indulunk ki  Derűs, vidám, szeretetteljes környezetet biztosítunk a gyermekek számára  Az egyéni képességek, a gyermeki játékszabadság figyelembevételével, tiszteletben tartásával a környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyermekeket nevelünk  Nevelésfelfogásunk a gyermekekhez az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek különbözőségeinek ismeretében közelít, tekintettel az eltérő adottságokra és képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére.  Lehetőséget adunk a gyermekek számára eltérő szükségleteik kielégítésére, hiányzó szokásaik kialakítására, személyiségük fejlesztésére

14



 A mozgást, a mozgáskészség fejlesztését tudatosan, tervszerűen építjük be a képességfejlesztés minden területébe  Nagy hangsúlyt fektetünk a másság elfogadására, elfogadtatására, munkánk során a prevenció előtérbe kerül  Egyéni bánásmóddal, a képességek egyéni fejlesztésével segítjük a gyermekek integrációját  Az elfogadás, a megbecsülés, a szeretet, bizalom a jellemző értékeink, melyek hozzájárulnak a hatékony nevelőmunkánkhoz.

k 20

3. 4. CÉLKITŰZÉSÜNK

ks

 A gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem, a speciális gondozást igénylő gyermekek ellátásának figyelembe vételével.  A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető szükségleteinek kielégítése.  Érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, melyben jól érzi magát a gyermek.  Harmonikus, nyugodt, vidám, szeretetteljes, egészséges, változatos tevékenységekre lehetőséget adó környezet biztosítása.  Óvodásainkat fokozatosan, türelemmel, aprólékos gonddal, egyéni fejlesztéssel készítjük elő az iskolakezdésre.  Az óvoda segítse az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

9

a0

Jövő életünk záloga a gyermek! A kisgyermekkorban szerzett tapasztalatok, érzelemdús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti meg, dolgozza fel, amit kapott. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, ahol önmagához képest fejlődhet. Hiszünk abban, hogy a 3-6-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az „ÉN” alakulása szempontjából. Nevelőmunkánkat az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra kell alapoznunk.

15



3. 5. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE

9

a0

ks

k 20 16



4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 4.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi, lelki és szellemi szükségleteinek kielégítése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők, óvodapedagógusok együttműködésében.

k 20

Ezen belül: ☺ az egészséges életmód alakítása, egészséges táplálkozás biztosítása ☺ a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ☺ az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, ☺ az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

a0

ks

Minden gyermekre vonatkozó, általános feladatok ☺ Kommunikációs képesség fejlesztése, beszédnevelés. ☺ Érezzen motivációt a gyermek a cselekvésre. ☺ Sikertelenségek, kudarcok elkerülése. ☺ Megismerő tevékenység, kognitív képességek fejlesztése ☺ Magatartás, érzelmi, akarati tényezők nevelése ☺ Családgondozás, tanácsadás. ☺ Önellátás segítése. Segédeszközök használatának megtanítása. ☺ A személyiségfejlődés zavarainak megakadályozása. ☺ Biztosítani a sérülés specifikus módszereket, terápiákat, speciális segédeszközöket, megfelelő szakembereket ☺ A természetes mozgásigényre alapozott rendszeres (napi) testmozgás, a tanulási képességek fejlesztésének megsegítésére, megerősítésére ☺ A másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet kialakítása ☺ Esélyegyenlőség megvalósítása ☺ A diagnózisukhoz, képességeikhez méretezett elvárási szint ☺ Felkészítés az iskolai életre; differenciált fejlesztéssel az SNI-ből adódó képesség/készség vesztések kontrolljának megtanítása; a többségi nevelési-oktatási intézmények elérése a cél

A célokat, feladatokat, a megvalósításában elérendő sikerkritériumokat minden területhez meghatároztuk, és az adott témakörnél került rögzítésre, kifejtésre.

9 17



4.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA

Egészségfejlesztési program

k 20

Célunk:  Alakuljon ki a gyermekek egészséges életmód-, életvitel igénye  A testmozgás egészségjavító hatásának hangsúlyozása  Testileg, mentálisan, szociálisan harmonikusan fejlődjenek  A lelki-testi egészség, mint érték szülői ház általi elfogadása.  A gyermekek egészséges fejlődésének és a nevelés optimális feltételeinek biztosítása.  az egészség (testi, szellemi, szociális) jólét állapotának megteremtése  egészségvédő képesség fejlesztése, az egészséges életvitel iránti igényalakítás,  egészséges életmód választása, az egészséget károsító magatartások visszaszorítása

a0

ks

Feladatunk:  Az egészséges nyugodt, biztonságos, elfogadó, bizalmat ébresztő és szeretetteljes környezet kialakítása.  A gyerekek testi fejlődésének elősegítése, harmonikus összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, mozgásigényének kielégítése, melyet alapul véve a tanulási képesség kialakítása, fejlesztése, megerősítése a cél.  A különleges testi, lelki gondozási igény kielégítése, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok elvégzése csoportos és egyéni speciális megsegítéssel, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal a szülők és a gyógypedagógusok együttműködésével.  Szükséges tárgyi eszközök biztosítása, segédeszközök használatának megtanítása és elfogadtatása.  A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása, pedagógiai módszerekkel támogatva.  A testápolás, ékezés, öltözködés, betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés kialakítása.  Egészséges táplálkozás biztosítása  Anyanyelvi nevelés - kommunikáció fejlesztése

A higiénés szabályok betartása, tisztálkodás

9

Gondozás A gondozás a gyermekek legalapvetőbb szükségleteit elégíti ki. Kialakításakor előtérbe kell helyezni a gyermek egyéni személyiségjegyeit, egyéni bánásmódot. A megfelelő gondozás elősegíti a gyermekek növekedését, fejlődését, egészségének megőrzését, ezáltal hozzájárul jó közérzetéhez, személyiségének fejlődéséhez. Kizárólag a szülő és az óvoda együttműködése alapján lehet eredményeket elérni, és a testi-lelki egészség megőrzéséhez és betegség megelőzéséhez szükséges, testápolási, étkezési, öltözködési szokásokat kialakítani.

Célunk:  A gyermekek egészségének védelme; betegségek megelőzése; testük, ruházatuk gondozása; tisztálkodási igényük, tisztaságigényük kialakulása.

18



k 20

Feladatunk:  Szoros érzelmi kapcsolat kialakítása példamutatással.  A család és az óvoda szokásrendszerének összehangolása.  Tisztaság igényük kialakítása.  Egészségvédő szokások kialakítása.  A napirend keretei között elegendő idő biztosítása a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére.  A tisztálkodási folyamat helyes sorrendjét és technikáját megismertetjük a gyermekekkel.  A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben.  Felhívjuk a figyelmüket a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolására, a ruházat higiéniájára, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektetünk.  A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk.  Fokozatosan alakítjuk ki a gyermeki önállóságot.

Étkezés

ks

A gyermekek higiénés szokásainak kialakításánál elsősorban a példamutatás eszközét használjuk. Pozitív példa alapján, egyéni ütemben tanulhatják meg a helyes alap higiénés, tisztálkodási, öltözködési, étkezési szokásokat, illemszabályokat. Problémák esetén beszélgetést kezdeményezünk és magyarázatot adunk a helyes viselkedési szokások kialakítása érdekében. Így a gyermekek saját tempójukban és befogadó képességükhöz mérten leginkább utánzó képességeikre építve sajátítják el az egészségügyi szokásokat. Törekszünk az önkiszolgálás önálló öltözködés, testápolás, étkezés kialakítására, melyhez a családok segítségét is kérjük. Ha a gyermek az otthonában és az óvodában is ugyanazokkal a szabályokkal találkozik, sokkal hamarabb válik számára természetessé az adott viselkedés.

a0

Célunk:  A gyermeki szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, meglévő egészségének fenntartása, betegségek megelőzése.

9

Feladatunk:  Egészségvédő képesség fejlesztése, az egészséges életmód támogatásával.  Gondoskodni a vitamindús étrendről és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről.  Figyelembe venni az egyéni különbségeket, igényeket és élelmiszerekkel szembeni túlérzékenységet.  A napirend pontos megtervezésével a rendszerességre törekedni és biztosítani a megfelelő időt, helyet az étkezéshez.  Megtanítani a kulturált étkezés szokásait.

Az étkezési szokások kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet kap az utánzás. A pedagógus példamutatásával biztosítja a helyes étkezési szokások elsajátítását. Az otthonról hozott pozitív példát erősítve megtanítjuk a helyes testtartást, evőeszközök használatát, figyelemmel kísérjük a gyermekek kiegyensúlyozott étrendjét. Rendszeresen fogyasztunk gyümölcsöket,

19



zöldségeket, hogy a gyermekek szervezetét még ellenállóbbá tegyük. Az eltérő étkezési kultúrákat figyelembe vesszük. Öltözködés Célunk:  A gyermekek praktikus, célszerű, ízléses öltözködési igényének kialakítása, személyi higiéné, egészségük védelme, betegségek megelőzése.

k 20

Feladatunk:  Együttműködés a szülőkkel.  Megfelelő hely és idő biztosítása az öltözködéshez.  Önállóságra nevelés.

Célszerű rétegesen, időjárásnak megfelelően öltöztetni a gyermekeket, melyhez megfelelő váltóruhát kérünk a szülőktől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek a hőérzetének megfelelően megváltoztathassa öltözékét. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermek öltözéke sem a csoportszobában, sem az udvari játék közben ne akadályozza a mozgását, évszaknak és napi időjárásnak is megfeleljen. Kényelmes, a lábat biztonságosan ölelő lábbelit kérünk a gyerekeknek. Öltözködéskor szükség esetén az életkornak és fejlettségnek megfelelő segítséget biztosítjuk a gyermekek számára. Mindennapi mozgás

ks

Célunk:  a gyermeki mozgásigény kielégítése  testi képességek fejlesztése  mozgásos életmód igényének kialakítása, mozgáskedv megőrzése  élményorientált mozgásfejlesztés

 fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válásához szükséges tudás, készségek és képességek elsajátítása  a gyermekek egészségének megőrzése, fizikai erőnlétük fejlesztése

a0

Feladatunk:  Változatos napi és heti rendben biztosítani a gyermek mozgásigényének kielégítését

 mindennapos tervezett és szervezett egészségfejlesztő testmozgás végzése  az óvodai élet minden fázisában, spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenység biztosítása  fejlődés és fejlettségközpontú testnevelés  a gyermek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásának alakítása  alapvető mozgásfunkciókban (járás, futás, sietés, lépcsőn járás) tudatos, célszerű, összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése  a személyiség fejlesztés komplex mozgás és tevékenykedés során

9

A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. A mindennapi élet keretein belül törekszünk arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt tartózkodjanak szabad levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor a csoportszobában rendszeres szellőztetéssel biztosítjuk a friss levegőt. A többféle mozgásfejlesztő eszközökön gyakorolhatják a gyermekek a természetes nagymozgásokat. Az óvodáskorú gyermekeknél kialakuló alakváltozás, gyakran

20



hanyag testtartást eredményez, ezért a gerinc deformitások megelőzése érdekében prevenciós fejlesztő tornákat végzünk. Pihenés

k 20

Minden nap ebéd után lágy zene vagy mese támogatja a gyermekek pihenését. Az alvás és pihenés a legfontosabb eszköze a testi és lelki fejlődésnek, különösen az idegrendszer megfelelő kialakulásának. Minél kisebb a gyerek, annál több alvásra, pihenésre van szüksége. Alvásidő közben is biztosítjuk a friss, oxigéndús levegőt. Elalvás előtt halk zene, vagy mese nyugtatja a gyerekeket. Célunk:  A gyermekek testi és lelki fejlődésének biztosítása, a gyermeki szervezet megfelelő regenerálódásának biztosítása. Feladatunk:  Egyéni alvásigények figyelembevétele.  Megfelelő légkör, hely és idő biztosítása.  Minél otthonosabb körülmények megteremtéséhez saját ágyneműhuzat biztosítása.  Levegőztetés.  Szoros derekú ruhadarabok levétele.  Az ágyneműk rendszeres cseréje

Egészségnevelési, egészségvédelemi alapelvek, célok, feladatok

a0

ks

Alapelveink: Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a gyermekek és szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

9

Célunk:  a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ),  a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) ,  a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.)  az egészségvédő képesség fejlesztése.  a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása,  az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása,  a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása , egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer)  az egészségügyi szolgálattal való együttműködés Feladatunk:  A behozott gyümölcsöket gondosan lemossuk, ezt tudatosítjuk a gyermekekben is

21



k 20

 A Tűz- és Balesetvédelmi felelős vezetésével a nevelőtestület bevonásával minden csoportban - a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően- végrehajtjuk a Tűzés Balesetvédelmi oktatást beágyazva egy tevékenység keretében.  Fogmosás a mindennapokban.  A táncos, zenés tevékenységekhez kapcsolódó kellékek előkészítése, térrendezés, a terem megfelelő szellőztetése.  Az étkeztetés során az ÁNTSZ által meghatározott szabályok szigorú betartása.  A védőnői- orvosi szűrővizsgálat megszervezése, lebonyolítása, az óvodapedagógus részéről a szülők tájékoztatása.  A mindennapi mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése: szellőztetés, teremrendezés, tornaterem előkészítése, udvari tevékenység előkészítése.  Személyes példamutatás a helyes higiénés szokásokról.  Egyéni bánásmód elvein keresztül a lelki egészségre való odafigyelés.

Mozgás prevenció, korrekció

a0

ks

Az egészséges életmód tudatosságát óvodáskorban kezdjük kialakítani. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. A családokkal, védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal együttműködve igyekszünk az esetleges fejlődési eltéréseket időben kiszűrni, és ezáltal korai fejlesztésben részesíteni a gyerekeket. Gyógypedagógusaink, pszichológusunk és logopédusunk segítségével rendszeresen szűrjük a gyerekeket, hogy a nagyobb, komolyabb gondokat elkerülhessük. A betegségek megelőzése és terjedése érdekében a beteg gyerekeket szülő segítség bevonásával elkülönítjük társaiktól, a fertőzésveszély elkerülése kiemelt fontosságú. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet biztosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:  az egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  a testi-lelki egészség fejlesztése,  viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  bántalmazás, erőszak megelőzése,  baleset megelőzés és elsősegélynyújtás  személyi higiéné.

9

Célunk:  A tudatos mozgásfejlesztéssel elősegíteni a gyermekek természetes mozgásának fejlődését, így a járás, a futás, az egyensúlyozás, az ugrás, a dobás fejlődését  A mozgás által alkalmazkodó, feladatmegoldó képességük fejlesztése

Feladatunk:  Használjuk ki a mozgás speciális hatását a fejlődés valamely területén kisebb-nagyobb elmaradással, beilleszkedési -, mozgáskoordinációs-, vagy funkciózavarokkal, tartáshibákkal küzdő gyermekek prevenciójára, korrekciójára.

22



 A fejlesztéseknél mindig a nagymozgásoktól induljunk ki és haladjunk a finommozgások alakításának irányába, a differenciálás lehetőségének kihasználásával.  Fektessünk nagy hangsúlyt a játékosságra, a fejlesztő játékokra, ezek tudatos megtervezésére, mivel az óvodás korú gyermek alapvető tevékenységi formája a játék. A gyógypedagógus és mozgásfejlesztés területén jártas kolléganő megelőző tornagyakorlatokat állítanak össze igény esetén a tartáshibák, lábboltozat erősítés és helyes légzéstechnika elősegítésének érdekében.

k 20

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában, önmagához mérten a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyerek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy később önállóan tudjon cselekedni. A sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél több időre, türelemre, biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség a feladatok elvégzéséhez, mint ép társaiknál. Ellenkező esetben türelmetlenné, kapkodóvá válhat, elbizonytalanodhat, ami kudarcérzethez, frusztrációhoz vezet.

ks

Szükség van tárgyi segédeszközökre, mint pl. kapaszkodók, feljárók, támaszkodók, valamint szakszerű segítségnyújtásra a gyógypedagógus, az óvónő és az asszisztens személyében. A biztonságérzetet fokozza a tárgyi környezet állandósága, valamint az is, ha előre tudja, számára kiszámíthatóvá válik a napirendje. Az étkezésnek, a pihenésnek, a játéknak meghatározott ideje van. Jó közérzetet és harmóniát ad, biztonságérzetét segíti, ha előre tudja, és szokásává válik a napirend.

a0

A fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési terv szerint történnek, amihez nagyon fontos a megfelelő dokumentálás. Minden sajátos nevelési igényű gyermekről a kötelezően előírt Tü.nyomtatványokon vezetjük napi szinten a fejlesztési foglalkozások célját, módszerét, tartalmát, amely információval szolgál a speciális fejlesztéshez az óvónőnek és a szülőknek. A gondozási feladatok során arra törekszünk, hogy a nem, vagy csak részben sérült funkciók tudatos fejlesztésével nagyobb teret adhassunk a kiesett funkciók kompenzálására. Gyermek-balesetek megelőzése

9

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet 168. §- a rögzíti, hogy az óvodában a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.

23



A kisgyermekek közlekedésének biztonsága szinte teljesen a felnőttek kezében van, hiszen ő dönt arról, hogy hol tolja a babakocsit, vagy megy át az úton kisgyermekével, beszereli és rendszeresen használja-e a biztonsági gyermekülést, a kerékpáron megfelelő ülésben és csak akkor szállítja-e a gyermeket, amikor az már elég érett hozzá, egyenesen, biztosan ül. A nagyobb gyermekek és fiatalok biztonságát pedig a kisgyermekkorban alapozzuk meg. Az önálló közlekedésre nevelés hosszú folyamat, ahol a gyermek készségeit, érettségét, temperamentumát maximálisan figyelembe kell venni.

k 20

A játéknak, a szabadidőtöltésnek fontos szerepe van a gyermekek és fiatalok életében. Az is fontos azonban, hogy mindeközben biztonságban legyenek, ne érje őket baleset, sérülés. Ahány féle játék, szabadidős tevékenység, annyi féle veszély, lehetséges.

ks

Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés.

a0

Célunk:  A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a különböző eszközök, használati tárgyak folyamatos ellenőrzésével, karbantartásával, hibaforrások megszüntetésével igyekszünk megelőzni a baleseteket.  A gyerekek ismerjék meg a helyes magatartási formákat, hogyan kell viselkedni közlekedés közben.  A helyes viselkedés alkalmazásával a gyermekbalesetek megelőzése

9

Feladatunk:  A közlekedési szabályok megismertetése  A gyermekekkel ismertetni kell az épület belső tereiben, az óvoda udvarán valamint egyéb helyszíneken (kirándulások, séták stb.) érvényes biztonsági előírásokat. - Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. - A biztonsági előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül.

24



4.3. ÉRZELMI NEVELÉS - SZOCIALIZÁCIÓ Célunk:  A szociális és egyéni neveléssel el szeretnénk érni, hogy a gyermeket az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig kiegyensúlyozott, szeretetteljes környezet vegye körül  Az óvodai szocializáció folyamatában a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.  Közösségi éltre való felkészítés, a csoport, az óvoda normáinak szabályainak elfogadtatása, betartására nevelés  Képes legyen az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódni

k 20

a0

ks

Feladatunk:  Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig  A gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítése.  Szokások és normarendszer kialakítása, megvalósítása.  A közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése.  A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása.  A folyamatos kommunikáció igényének felkeltése a társas kapcsolatok alakításában, modellértékű kommunikációs formák biztosítása az intézmény minden dolgozója részéről.  A hagyományok kialakítása, ápolása.  A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása.  A különbözőség elfogadtatása, tiszteletben tartása.  Személyes példamutatással elősegíteni a pozitív szociális szokások kialakítását, gyarapodását.  Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatban a pozitív attitűd, érzelmi töltés kialakítása  A szociális készségek fejlesztése az önérvényesítés, önkifejezés megtartása mellett  A sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, különbözőségek tisztelete, a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési igényének kielégítése megfelelő szakemberek közreműködésével.

9

Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modell értékű. Az óvodáskorú gyermekek viselkedését legfőképpen az érzelmeik motiválják. Ezért különösen fontos, hogy a gyermekeket nyugodt, biztonságos érzelmi légkör vegye körül. Amikor a gyermek először meglátogatja az óvodát, már éreznie kell az otthonos, derűs attitűdöt, hogy érzelmi biztonság és kiegyensúlyozottság alakulhasson ki. A jó érzelmi kapcsolat serkenti az egyéni képességek kibontakozását, a gyermeki aktivitást, és az önállóságot, és teret enged önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek. Már a beszoktatás időszakában igyekszünk a megfelelő érzelmi kötődést kialakítani. Az óvodába lépés előtt lehetősége van a szülőknek gyermekével együtt bepillantást nyerni óvodánk életébe. Bejöhetnek megismerkedni a leendő óvónővel, információt kaphatnak az

25



óvoda életéről. A szülő jelenléte, csak megerősítő jelleggel bír. Így szeptemberben már ismerősként üdvözölhetjük egymást, ami a biztonságérzést formálja az új környezet elfogadásához. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermek társas kapcsolatainak alakulását, a szociális érzékenységet, a biztonságérzetet. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokás- és normarendszert, napirendet alakítson ki, mely minden szabad játékos tevékenység elvégzésére elegendő időt és helyet biztosít. A gyermeki önérvényesítő törekvések mellett fontosnak tartjuk a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet előtérbe helyezését.

k 20

Az óvodai nevelés segíti a gyermekben együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, feladattudat, kitartás és szabálytudat kiépítését. Fontos tudatosítani a gyermekben, hogy észre kell venni a környezetében lévő szép és jó dolgokat, melyet elsősorban példamutatással tudunk elérni. Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, kommunikációjában, bánásmódjában, ő szervezi a gyermek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak.

ks

Az ismétlődő közös, örömteli tevékenységek a csoport és az óvoda hagyományrendszerében épül ki és mélyíti az összetartozás élményét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Megteremtjük a lehetőségét a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az óvodai nevelés keretén belül biztosítva az önazonosság megérzését, társadalmi integrálását, az emberi jogok védelmét. Egyéni bánásmód a közösségi életben

a0

A gyerekek fejlődési tempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk érzelmeik, aktivitásuk terén. Az egyéni bánásmódunkkal biztosítjuk, hogy gyermekeink a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Nevelésünk során egyszerre segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és az „éntudatuk” kialakulását is.

Az egyéni bánásmódot az óvodai életünk mindennapi területén minden gyermekre – a halmozottan sérült gyermek speciális fejlesztése során is érvényesítjük. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodában dolgozó szakemberek, ami alapján a fejlesztési munka folyik a szülőkkel történt egyeztetést követően. Közös élményeink - hagyományaink

9

Óvodánk a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját. Célunk biztosítani a gyermekek számára a tevékenységeknek és a társas kapcsolatoknak azt a rendszerét, amelyben személyiségfejlődésük pozitív irányba mutat. Közösen készülünk az ünnepekre (Télapó, Advent, Farsang, Húsvét, a Föld napja, A Víz világnapja, Anyák napja, kirándulások, stb). Az ünnep fényét emeli az alkalomhoz illően feldíszített óvoda. A gyerekek születésnapját, névnapját minden csoport megünnepli (tortával,

26



énekkel, esetleg saját készítésű ajándékkal, kedvenc meséjével). Ezek a programok segítik a gyermekek közösségi érzésének erősítését, a szülői közösség alakulását, erősítik az összetartozást, és az egymásra való odafigyelést. Közösségi nevelés – szocializáció

k 20

Az óvodai nevelés által célunk, hogy megkönnyítsük a társadalomba való beilleszkedés folyamatát, és megfelelő szociális tanulási formákat alakítsunk ki. A szocializáció fejlődésének alapja a családi élet, erre épülhet az óvodai nevelés. A gyermekek személyisége a család és az óvoda hatásai alapján fejlődik, ezért igyekszünk az óvodai nevelést a családi neveléssel összhangba hozni. Ezáltal a gyermekek képessé válnak megfelelő viselkedéskultúra és erkölcsi gondolkodás kialakítására. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását, a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megvalósulását, a szociális hátrányok csökkenésével. Sajátos nevelési igényű gyermek érzelmi nevelése

ks

A sajátos nevelési igényű gyermekek érzelmi nevelése még több figyelmet és gondosságot igényel, mint az ép gyermekek esetén. Erősebb kötődést mutatnak az őket körülvevő személyekhez, tárgyakhoz, emiatt a változásokat nehezebben tűrik. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodába érkezés pillanatától pozitív érzelmi hatások érjék a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban tükröződik a megértés, elfogadás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség légköre.

a0

Fontosnak érezzük a közös élmények megélését, hiszen egy zenés foglalkozás vagy az óvodai műsorban való szereplés közben, elmosódnak a gyermekek közötti különbözőségek. Ezért különös jelentőséget tulajdonítunk a különböző programok szervezésének, helyszínválasztásának, hogy a kiválasztott program az ép és a sérült gyermekek számára is meghatározó legyen. Szocializáció sajátos nevelési igényű gyermekek esetén

Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek számára általában az első helyszín, ahol a családon kívüli világgal találkoznak, így megkezdődhet integrációjuk. Az integrált nevelés a gyermekek számára természetes életszituációkat mutat be, és ép társaiktól pozitív szereptanulási modellt tanulhatnak, ugyanakkor az ép gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, toleranciára és együttérzésre neveli.

9

Ezek a gyermekek mindenek fölött gyermekek, akik valamilyen különbözőséggel bírnak. Ugyanolyan joguk és sok esetben még nagyobb igényük van a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi méltóságuk tiszteletben tartására. Ennek az emberi létformának az esélyét próbáljuk biztosítani szocializációs folyamatban, a társadalom szemléletformálásában, nagy mértékben hangsúlyt fektetve a szocializációs hátrány csökkentésére, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében.

27



4.4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS

k 20

Célunk:  Oldott, biztonságot, elfogadást sugárzó környezetben, a beszédöröm, biztonságos önkifejezés megalapozása.  Beszédkészség, beszédértés, a beszédhallás és szövegértés fejlesztése.  A kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával.  pszichikus funkciók fejlesztése, egyéni adottságok figyelembevételével (észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)  A beszédkedv felkeltése és fenntartása.  A magyar nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, szókincsgyarapítás.

ks

Feladatunk:  A beszélő környezet kialakítása  A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése  Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása  Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása  Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése  Kommunikációs (verbális, nonverbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával, kiegészítve a gesztusnyelv és mimika tudatos kommunikációhoz kapcsolódó megerősítő mechanizmusával  Szoros együttműködés kialakítása a logopédus – óvodapedagógus – család között a megelőzés és korrekció érdekében

a0

Ingergazdag, információkkal teli világunkban ki kell alakítanunk a tájékozódási képességet, a felfedezésre való alkalmasságot. Az óvodai nevelésünkkel ki kell fejlesztenünk az önálló tapasztalatszerzés lehetőségeit, majd megtanítjuk az ily módon spontán szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését.

9

Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életkori sajátossága az érdeklődés és kíváncsiság. Ezt kihasználva meglévő tapasztalataira és élményeire építve változatos tevékenységek biztosításával további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében fontos feladatunk, mely valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó. A beszélő környezet, mintaadás és szabálykövetés segít elsősorban. Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében

28



jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Az anyanyelvi foglalkozások megtartásában logopédus szakember is részt vesz, támogatva átfogó gyógypedagógiai ismereteivel az óvónő munkáját. Sikerkritériumok az óvodás kor végére

k 20

Az egészséges életmód kialakulása terén  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges.  Környezetükben igyekezzenek mindenütt rendet tartani, figyeljenek oda ruházatukra, megjelenésükre  Egyedül mosnak fogat és fésülködnek, kulturáltan étkeznek.  Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukra, környezetükre, saját épségükre vigyáznak, és óvják ezek tisztaságát.  Szobatisztaságuk legalább jelzés szinten kialakult, kommunikációjuk beszéd szintjén megfelelő a szociális és egyéb szükségleteik kifejezésére – a beszédindító csoportra vonatkoztatva.

Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés terén

ks

 Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak a felnőttekhez, társaikhoz, ezt érzelmeikben is nyilvánosságra hozzák.  A szokásokhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak, azokat betartják.

 Közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt.  Odafigyelnek az óvónő és társaik közlésére.

 Konfliktus helyzetekben társaikkal képesek egyezkedni.

a0

 Igyekeznek legyőzni a felmerült akadályokat, a megkezdett munkát, tevékenységet befejezni  Szociálisan éretté válnak az iskolai életmódra. Anyanyelvi és értelmi képességek nevelés terén

 Képes vizuális és auditív érzékelésre. Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. A keresztcsatornák működése korának megfelelő.  Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket.

9

 Bátran és szívesen kommunikál a társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen végighallgatja mondanivalóját, a közölt információt megérti.  Kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja, kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő.

 Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani, ismeri és használja az udvariassági szavakat. 29



 Tud szemkontaktust teremteni és tartani, élményeit és gondolatait el tudja mondani.  Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés  a megőrzés időtartama, a felismerés mellett nagyobb szerepet kap a felidézés  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, melynek fokozatosan növekszik tartama, terjedelme  Cselekvő szemléletes és szemléletes képszerű gondolkodása mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése.

k 20

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK 5.1. JÁTÉK

ks

Célunk:  Az óvodában olyan derűs, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, ahol a gyerekek önfeledten képesek játszani, teljesen beleélve magukat az adott játékhelyzetekbe, amely egészséges fejlődésüket biztosítja és kielégítik elemi pszichikus szükségletüket.  A játék alatt szerzett információk tudatos felhasználása a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésében.  Utánozható pozitív példa adása, amely serkent a játékban való részvételre.  A játék folyamatában a tudatos jelenlét biztosítása az indirekt irányítás felelősségével, szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással.

9

a0

Feladatunk:  A feltételek megteremtése:  Légkör: nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos, szeretetteljes,  Hely: állandó, ideiglenes; csoportszoba, udvar, természeti környezet,  Idő: a napirendben a megfelelő idő biztosítása,  Eszköz: korcsoportonként változó.  Élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz.  A tapasztalatszerzés lehetőségeinek a megteremtése: családi-, óvodai-, közvetlen környezetből hozott élmények (szervezett és spontán).  A gyermekek elmélyült, önkéntes játéklehetőségeinek biztosítása.  A játéktevékenységen keresztül a természeti és társadalmi környezet megismertetése.  A szociális képességek fejlesztése (együttműködés a társakkal, konfliktushelyzetek megoldása, kapcsolatteremtés, versenyszellem).  Mozgásfejlesztés a játék során (nagymozgás, finommozgás).  Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése a játék során.  Az udvari illetve csoportszobai szabad játékhoz az egészséges, biztonságos feltételek megteremtése.

30



A játéktevékenység általi tanulási folyamat kialakulása és fejlődése szempontjából különösen fontos feladatunk, hogy a belső motivációból származó játékot naponta elérhetővé tegyük a gyermekek számára. Figyelembe kell vennünk azonban az óvodánkba járó gyermekek életkori adottságait, problémájukat, fejlettségi szintjüket. Esetükben szükséges a nap legnagyobb részét szervezetten lekötni, mert figyelmük szétszórt, túl sok szabadidő esetén könnyen „szétesnek”, ilyenkor nem ritkák a dührohamok, dühkitörések. Önként nehezen vonhatóak be tevékenységekbe, ezáltal a játék is legtöbb esetben irányított.

k 20

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így a leghatékonyabb eszköz az óvodai nevelésben. A játéktevékenységben megvalósuló tanulás alapvető pszichikai szükséglet, mely segít a gyermeknek az őt ért hatásokat, tagolatlan benyomásokat tagoltan, és mélyrehatóan megélni. A játék összemossa a gyermeket ért külső és belső benyomásokat, hidat képez a való világ és a gyermek képzelete között. A kisgyermek első játszótársa a családban is és az óvodában is a felnőtt. Az óvodai nevelésben hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodapedagógus utánozható mintát nyújt a gyermek számára. A felnőtt jelenléte teszi elérhetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok és a játékfolyamat kialakulását A szocializáció előre haladtával az óvodáskor végére egészséges fejlődés esetén a gyermektársak válnak az elsődleges játszótársakká. Ebben a szakaszban az óvodapedagógus bevonható társ marad, aki ötletei és javaslatai által kezdeményezővé, a szabad játékot támogató segítővé válik. A szabadjátékban az óvodapedagógus tudatos jelenlétének felelőssége hangsúlyozott.

a0

ks

Az 5-6-7-8 éves gyermekek számára biztosítjuk a több napon keresztül folytatható játéktevékenységet is. Mindig annyi időt biztosítunk a játékra, hogy a gyermek átélhesse a játék élményét, felfedezhesse a közös játék örömét. A 3-4 éves gyerekek az óvodapedagógus irányításával, kezdeményezésére játszanak. Szerepés szabályjátékokkal erősítve rá a játék fejlesztő hatásának eredményességére. A játékhoz helyre, időre, élményszerzési lehetőségre, egyszerűen alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra és játékeszközre van szükség. Az eredményes játéktevékenységhez szükséges csoportlégkör és élményszerzési lehetőségek biztosítása az óvoda és az óvodapedagógus feladata.

9

Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszobában állandó játéktereket alakítunk ki, gyakran tematikus, szimbolikus játékszerekkel, például babakonyha, babák, bábok, mesesarok, autópálya szőnyeg, kézi szerszámok. A játékoknak kijelölt helyük van a gyermekek észlelési terében, amely megkönnyíti a játékkezdést és játékelrakást. A gyermekek játéktere jelentősen megnövekszik az udvaron, szabad levegőn. Az udvar lehetőséget nyújt a változatos udvari játékhoz, alkalmas nagymozgásos tevékenységhez, pl.: ügyességi és sportjátékok, közlekedési játékok, de szerepjátékokhoz is. A játéktevékenység elsődleges motivációja az élményszerzés, melyhez megfelelő eszközök biztosítása szükséges. A játékszerek mellett játékeszközzé válhat a gyermek környezetében lévő bármilyen eszköz, ezért a gyermekeknek engedjük megismerni a különböző eszközök tulajdonságait, így a különböző szituációkat kihasználva indirekt módon is bővíthetjük a gyermekek élményszerző játéktevékenységét, ismereteit.

31



ks

k 20

Olyan játékeszközeink vannak, amelyek modernek, ízlésesek, praktikusak, egyszerűek, jól variálhatók és nem veszélyeztetik a gyermekek testi épségét. Rendelkezünk különböző képességeket fejlesztő játékszerekkel, például képes lottók, kártyák, kirakós játékok, érzékelőjátékok. Konstruáló játékok, építőkockák, dramatizáláshoz szükséges eszközök, pl.: bábok, jelmezek, és népi játékeszközök is megtalálhatók a csoportszobákban. A gyakorló játékok folyamán az óvodapedagógus biztosítja a gyermekek számára a játékeszközöket, és mintát ad a helyes használathoz. A gyakorló tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt. A csoportok életében rendszeresen megjelenik a barkácsolás, célunk, hogy a gyermek élje át az élményt, hogy saját maga által készített eszközökkel, játékokkal, dekorációs kellékekkel játszhat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus szerepjáték. A beleélő képesség fokozása érdekében sok kelléket, jelmezt, eszközt használunk, melyet közösen készítünk el. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyerekek bármikor használhassák őket. A gyermekek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat játszanak, amelyek könnyen betarthatók. Igyekszünk olyan szabályjátékokat tervezni, amelyek a nagyfokú mozgásigényt kielégítik. Megadjuk a gyerekeknek azt a lehetőséget, hogy ők maguk is alkossanak szabályokat. A gyermekek játéktevékenységének megfigyelése tájékoztat bennünket a gyermekek értelmi és érzelmi állapotáról. A gyermekek játékmódja – bánásmódja a játékeszközökkel, viselkedése a játék folyamán – egyéb információkkal kiegészítve lehetőség az érzelmi állapot, esetenként a családi és óvodai történések tükröződésének megismerésére. A magát biztonságban érző, kiegyensúlyozott óvodás játéka elmélyült, önálló, nyugodt, ötletgazdag, kapcsolatot kezdeményez a társaival, és elfogadja mások kezdeményezését. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőképesség fejlesztéséhez. Pl.: hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok.

a0

Sikerkritériumok az óvodáskor végére:  Kialakul a csoportban, párban való játszás képessége, képesek társaikkal együtt játszani  A játékeszközökön képesek megosztozni  Képesek egyszerűbb szerepjátékokat játszani  Képes a játékban kifejezni magát  Segítséggel betartja az adott játék szabályait  Elfogadja társai kezdeményezését

9

Játékra nevelés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, enyhén értelmi sérülteknél A játék különféle formáin keresztül, döntő hatással van a személyiségfejlődés egészére. A sajátos nevelési igényű (autista, enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek játékfejlődése az egészséges modelltől eltér, mivel a játékfejlődés alapvető feltétele a kíváncsiság, figyelem, fantázia, gondolkodás, képzeleti tevékenységük az átlagostól eltérő. Sérülésük befolyásolja a játéktevékenységen belüli alkalmazkodóképességüket és kitartásukat is. A gyermekek között vannak, akinél megjelenik az irányítás mellett történő konstruáló, ill. az elemi szerepjáték. Néhányan szervezett, közös játékban is részt tudnak venni rövid ideig.

32



Legnagyobb részük azonban megmarad az egyszerű rakosgatásnál, egyfajta játék ismételgetésénél. A játék és a játékos tevékenység így a sajátos nevelési igényű gyermekeknél kiemelt helyet kap. Gyakorlását rendszeressé tesszük. A kedvenc játék birtoklásáért, használatáért sok olyan mozgást is elvégeznek a gyermekek, amitől egyszeri utánzásra még idegenkednek, visszariadnak. A játékszereket és játékformákat a gyermekek fejlettsége szerint válogatjuk össze. Olyan követelményeket állítunk össze, amelyeket a gyermekek teljesíteni tudnak. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermek jól átélje a játék örömét, sikerét. A játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás, azonban leginkább irányított játék jellemzi a mindennapokat.

k 20

Eltérés adódhat:  A gyakorló játéknál a beszédbeli problémák hatására akadályozottá válik a hangok, szavak ismételgetése. A mozgás és ritmusvisszaadás is sérült, mely később kommunikációs problémákhoz vezethet. A játékszereket, eszközöket, az esetleges fogásbeli illetve manipulációs nehézségek miatt nem tudja megismerni, a velük való játék akadályokba ütközik.  Szimbolikus - szerepjátéknál a problémát az okozza, hogy kevesebb tapasztalata van a világról, az emberekről, a jelenségekről a mozgás akadályozottsága végett. Ezért sivárabb, vagy sokszor meg sem jelenik a szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is.  Szabályjátékoknál: a gyakori mozgásos szabályjátékokban a mozgáskorlátozott gyermekek csak segítséggel vagy módosítva tudnak részt venni.

ks

5.2. VERSELÉS, MESÉLÉS

a0

Az ép gyermekeket megtanítjuk, hogy a játéktevékenység során vigyázzanak sérült társaikra, és a sérülés mértékétől függően a sajátos nevelési igényű gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermekek számára nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjanak mozogni. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, figyelmét a játéktevékenységre tudja összpontosítani. Igyekszünk megnövelni az együttjátszás, együttmozgás idejét és ez által sok új érdekes tapasztalathoz segítjük a gyermekeket.

9

Célunk:  Alkalmassá tenni a gyermekeket az irodalmi élmények befogadására, a bennük való gyönyörködésre és az alkotásra.  Az esztétikai élményeken túl, az érzelmi hatásokon keresztül alakuljanak ki erkölcsi normák, amelyek mélyen beépülnek a gyermekek érzelemvilágába.  A népi hagyományok, népmesék, népi mondókák, találós kérdések megismerésével alapozódjon meg a hazaszeretet érzése, mivel e művek népi kultúrák, bölcsességek hordozói.  A verstanulással, mesehallgatással érlelődjenek az olvasóvá válás feltételei.  Irodalmi anyagunkban jelenjenek meg a népi, klasszikus, kortárs és világirodalmi alkotások is versek, mesék, elbeszélések formájában.

33



Verselés, mesélés formái:  Vershallgatás, versmondás,  Mesehallgatás, mesemondás,  Mondókázás,

ks

k 20

Feladatunk:  A mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel a gyermekek mentális higiénéjének alakítása.  Az állandó hely, a meghitt hangulatú nyugodt légkör, a megfelelő idő megteremtése.  A felhasznált irodalmi anyag igényes kiválasztása. A kiválasztott alkotások erkölcsi tanítása legyen mintaértékű.  A versek, mesék kiválasztásánál az életkor, a gyermekek képességeinek figyelembe vétele.  A mesék hangulata, nyelvezete határozza meg a mesemondás formáját (felolvasás, vagy mesélés).  A megtanulásra kiválasztott versek bemutatása könyv nélkül történjék.  A mondókázásnál a ritmikusság kapjon hangsúlyt.  Az összeállított irodalmi anyagunk tartalmazzon olyan meséket, melyek dramatizálásra, bábozásra alkalmasak. A dramatizálás, bábozás feltételeit eszközökkel is biztosítjuk.  A könyv megbecsülésére, szeretetére nevelés.  A vers, mese alkotása mozgással vagy ábrázolással párosuljon.  Az irodalmi befogadó képesség fejlesztése.

9

a0

A legtöbb kisgyermek az óvodába érkezéskor már rendelkezik bizonyos fokú irodalmi élménye, amely többnyire a képeskönyvek, leporellók nézegetéséből, lapozgatásából áll. Erre az általában pozitív élményre építve óvodáskorban alapozzuk meg a gyermekek irodalomhoz fűződő viszonyát. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a verseken és meséken keresztül az anyanyelv közegén át valódi értékeket adjunk át a gyermekeknek, tanítsuk az emberi kapcsolatokra, mélyítsük az önismeretüket, segítsük a világ megismerését. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok sokszínűsége jó alapot kínál a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, a mindennapos mesélés a mentális higiéné fejlődésének elmaradhatatlan része. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A gyerekeket megismertetjük a népköltészet ízes, őszinte népies kifejezéseivel, de ezek inkább a passzív szókincsüket gyarapítják. A mai modern mesékből megtanulhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyeket a mindennapi életben is használunk. A foglalkozásokon azonban nemcsak arra van lehetőség, hogy szép, stílusos nyelvezetű műveket hallgassanak

34



a0

ks

k 20

meg, hanem arra is, hogy maguk is gyakorolják: versismétlés, mesedramatizálás, bábozás. Óvodánkban az etnikai kisebbség életmódját, kultúráját (mese, vers, ének, sajátos szín és formavilága) szokásait, hagyományait, tárgyi emlékeit tudatosan építjük foglalkozásaink keretébe. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A szeretetteljes, állandó biztonságot sugárzó légkör alapfeltétele annak, hogy a gyerekek felfigyeljenek a mesére, végig hallgassák, később maguk is kérjék. A mindennapos tevékenységgé alakult mesélés közben a gyermek eleven, belső képvilágot jelenít meg, megy az élményfeldolgozás legfontosabb formája. Különösen fontos, hogy tudatosan éljünk a kommunikáció eszközeivel, megfelelő hangerővel és tempóval, jól artikulálva, gesztusok és mimika használatával adjuk elő a műveket. A verseknél kihasználjuk a hangutánzó szavak, színek adta lehetőségeket. A verselés, mesélés mindennapos tevékenységgé válik óvodásaink életében. Kiscsoportban a rövid, mindennapos eseményeket feldolgozó és állatmesék kapnak hangsúlyos szerepet, ez felel meg a kisgyermekek érdeklődésének. A középső csoportos gyerekek már követni tudják a kissé bonyolultabb, hosszabb meséket, megértik az összetettebb jellemű mesehősöket, megérzik a mese tréfás, humoros hangulatát. Az 5 év feletti gyerekek általában már megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű, bonyolult szerkezetű, összetettebb mondanivalót tartalmazó tündérmeséket, realisztikus, novellaszerű meséket a klasszikusaink által gyerekeknek írt elbeszéléseket, és a modern technika jelenségeivel foglalkozó elbeszéléseket, gépekkel és azok működésével kapcsolatos mesék, történetek. Minden korosztály számára élményt nyújt a többszöri ismétlés, ha többször azonosulhatnak a mese szereplőivel. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosítása az óvodai nevelés e tevékenységeinek megvalósulásában. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ezért különös hangsúlyt fektetünk a mesék eljátszására, bábozásra.

9

Sajátos nevelési igényű gyermekek A mese és a vers segít a világ megismerésében, mélyíti az emberi kapcsolatokat, oldja a gyerekek félelmeit, szorongásait. Csoportjainkban legtöbbször a hőcölő, a lovagoltató, a testrészeket megismertető mondókák, versek szerepnek. Ezek nagyszerű alkalmak arra, hogy a pedagógus és a gyerek szorosabb testi kapcsolatba kerüljön egymással, kialakuljon a feltétlen bizalom, elfogadás légköre. Sokat beszélő, mesélő, megértő környezetre van szükség az óvodai élet mindennapjai során, amely a gyerek minden megnyilvánulására reagál.

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a mese tartalma nem mindig okoz örömet, de az intonációval, átlelkesítő előadásmóddal, és a mesék feldolgozásában a bábjátékokkal felkelthetjük érdeklődésüket. A bábjátékokkal csökkenthetjük a gátlásosságot a beszédhibák esetén, hiszen a gyermek elbújhat a báb mögé, szorongásait átháríthatja a bábokra. A gyerekek számára ezekhez a tevékenységekhez eszközöket biztosítunk, melyek egy részét

35



k 20

barkácsolás keretében a gyerekekkel együtt készítjük el. A nem beszélő gyerekeinkhez a tevékenységek közben kérdéseinkkel, magyarázatainkkal, utasításainkkal fordulunk, így biztosítjuk, hogy ők is tevékeny részesei legyenek az eseményeknek. A hallássérült gyermeket közel ültetjük a mesélőhöz. A hallássérült gyereket is szereplési alkalomhoz juttatjuk, ez ösztönző hatással van a beszédfejlődésére. Sokat beszélünk hozzá, hiányos mondatait kiegészítjük, kijavítjuk, célunk, a hallásfigyelem fejlesztése, a beszédfejlődés, és a szókincs gyarapítása. A gyengén látó gyerekek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Játék közben fejlődik a gyerek beszéde, emlékezete, gondolkodása, szélesedik érdeklődési köre, gazdagodik érzelemvilága. Beszéd hallgatásával, reprodukálásával jól fejlődik a gyermek hallása. Meséket mondunk neki, játszunk vele és rövid versekre, mondókákra tanítjuk. Az autista gyerekek fejlesztésében a ritmikus, ciklikusan visszatérő 2-3 mondóka nagyon meghatározó. Köthető hozzájuk nagymozgás-fejlesztés, gesztus-tanítás, festés, zene. A mondókák visszatérő ritmikája, rendszeressége nyugalmat áraszt, így erősítő a ritmikával kísért cselekvés beépülését, idegrendszerbeli támogatottságát. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek mindig annyit segítünk amennyi szükséges, lépésről lépésre adunk segítséget. Rávezető kérdésekkel irányítjuk figyelmüket a lényegre, elmagyarázzuk és megmutatjuk a tennivalókat.

ks

Sikerkritériumok az óvodáskor végén:  A gyermekek szívesen mondogassák a mondókákat, verseket  Igényeljék a mesehallgatást  Segítséggel tudjanak rövid meséket, történeteket kitalálni  Fejlődjenek nyelvi képességeik (nyelvtanilag helyes beszéd) új fogalmakkal bővüljön szókincsük. Alakuljon ki a kontextusos beszéd.

5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

a0

9

Célunk:  A zene megszerettetése, népi kultúránk megőrzése. „A gyermek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen” (Kodály Zoltán).  A közös éneklés, közös játék öröme által alakuljon a gyermek zenei ízlése, képességei, esztétikai fogékonysága.  A dalos körjátékok és az együttes táncmozdulatok közben állóképességük, aktivitásuk, mozgáskoordinációjuk fejlesztése.  A gyermek olyan zenei élményhez való juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket.  A zenehallgatási lehetőségek során – élő előadás, emberi hang, hangszeres játék vagy igényesen kiválasztott hangfelvétel - a gyermekek művészi fogékonyságának fejlesztése. Feladatunk:  A gyermekek életkorát, és az adott csoport képességszintjét figyelembe véve, igényes zenei anyag válogatása

36



ks

k 20

 A megfelelő dalanyaggal és hangszerekkel éneklési készségük, ritmusérzékük, zenei hallásuk, emlékezetük, zenei önkifejezésük fejlesztése  Zenei ízlésük formálását elsősorban a magyar népzenével, életkoruknak megfelelő zenei alkotásokkal, és más népek dalaival biztosítjuk  Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség sajátos kultúráját, helyet biztosítunk megismerésének  A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal.  A gyermekek diagnózisának, képességeinek figyelembevételével egyéni fejlesztésük gyógypedagógus közreműködésével (mozgás – látás - hallássérült, értelmileg elmaradott gyermekek).  A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, zenei memóriájának, játékos zenei alkotókedvének, mozgáskultúrájának fejlesztése.  Alapozó és maradandó zenei élmény nyújtása, amely biztosítja a zenei anyanyelv kialakulását.  A dallam, ritmus és a tánc szépségének felfedeztetése, a közös éneklés örömének felismertetése.  A gyermekek érdeklődésének felkeltése a zenehallgatás iránt.  Az eltérő zenei képességek egyéni fejlesztése.  A gyermek tevékenységére épülő zenei nevelés (kreativitás) megalapozása.  Megfelelő óvodapedagógusi modell nyújtása a gyermekek zenei nevelése során.  A tiszta, szép éneklés eléréséhez a megfelelő hangmagasság kiválasztása.  A zenei befogadóképesség fejlesztése.

a0

Tartalma:  Mondókák, ölbeli játékok  Népi és komponált gyermekdalok  Mozgáselemek, tánclépések énekre, zenére  Hangszerekkel való ismerkedés  Zenehallgatás  Zenei hallást, ritmusérzéket fejlesztő játékok  Komplex képességfejlesztés (formaérzék, improvizációs készség)

dallam

felismerés,

belső

hallás,

9

A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Az óvodában megfigyeljük a környezet hangjait, a közös játékokkal egybekötött énekes, zenés játékok, a népi gyermekdalok örömteli élményt nyújtanak, formálják a gyermekek zenei ízlését, felkeltik fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az eredményes ének-zenei nevelés hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgat zenét, eközben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését, a szülőföldhöz való kötődést segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

37



Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az ének-zenei nevelés keretében szeretnénk megszerettetni a gyermekekkel a közös énekléseket, közös játékokat. Az óvodapedagógusnak ezen a területen is példamutató szerepe van. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik.

k 20

ks

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése A gyermek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük a speciális gyógypedagógus segítségével történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is folyamatos, egész napot átható zenei nevelés történik. A kommunikációs problémákkal, beszédfogyatékossággal, autizmussal élő gyermekek életében a zene egy új kommunikációs, önkifejezési formát kínálhat, amit az óvodapedagógusaink a gyógypedagógusok közreműködésével a lehető legteljesebb módon kihasználják. Hallássérült gyermekek esetén figyelemmel kísérjük a hallókészülék működőképességét, használatát, a gyermekeket pedig az óvodapedagógus közelében helyezzük el, hogy szükség esetén jól követhesse az arcmimikát, szájról olvasást. Az autista, viselkedés zavaros gyerekeknél a zene relaxációs hatású. Ezért csendes pihenő alatt relaxációs zene szól, megkönnyítve a gyermekek számára az ellazulást, megnyugvást. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az óvodavezető folyamatos kapcsolatot tart az óvoda gyógypedagógusaival a fejlesztési lehetőségek megbeszélése miatt. A gyermek egyéni adottságainak megfelelően ének-zenei foglalkozásokkal alakítjuk érzelmi életét, oldjuk gátlásait. Fokozottan figyelembe vesszük a gyermek igényét, csökkent koncentrációképességét, pontatlan intonációját, utánzóképességét, mozgásutánzását.

a0

Sikerkritériumok az óvodáskor végén:  Szeressenek énekelni, énekes játékot játszani.  Mozgásuk koordinálttá váljék, legyen harmonikus.  Értsék meg a zenei fogalompárokat, és azokat segítséggel képesek énekléssel, mozgással alkalmazni.  Alakuljanak ki baráti kapcsolataik énekes játék közben.  Önmaguktól kezdeményezzenek énekes, zenei játékot napközben.  Merjenek egyedül is énekelni  Figyelmesen hallgassák végig társaikat, a felnőttet

9

Úgy készítjük fel a gyermekeket a zenei nevelés során, hogy a zene iránt fogékonnyá váljanak, tisztába legyenek az egyes zenei alapfogalmakkal, zenei képességeik fejlettebbek legyenek. Hatékony zenei nevelésre törekszünk, mely figyelembe veszi a zenei közművelődés távlati igényeit, és ezt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készítjük elő.

38



5.4. MOZGÁS

k 20

Célunk:  A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy-kis mozgásának, testi képességeinek fejlesztése rendszeres egészségfejlesztő testmozgással, játékos formában, egyéni fejlettségi szintjükhöz igazodva.  A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.  A játékos mozgásokkal, az egyéb egészséges életmódot erősítő tevékenységekkel és a heti szervezett formában történő tornával, a mozgás kielégítése. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése, biztosítása.

a0

ks

Feladatunk:  Feltételek megteremtése:  Hely: csoport szobában, tornateremben, szabad levegőn  Idő: a tornatermi beosztás szerint, illetve a mindennapi tevékenységekben, a csoport napirendjéhez igazodva,  Eszköz: a fejlesztő feladatoktól függően (eszköz vagy eszköz nélkül  Spontán vagy szervezett formában.  A gyermekek egészségi állapotának, egyéni szükségleteinek, képességeinek, fáradékonyságának, teljesítőképességének szem előtt tartása.  Az esztétikus mozgással a mozgáskultúra megalapozása. A gyermekek fizikailag, lelkileg, és szellemileg arányos foglalkoztatása.  Az egészséges életmódra nevelés, a mozgási igény napi szintű kielégítése,  az egészségtudatosságra nevelés,  a test fejlődésének elősegítése érdekében a mozgásigény kielégítése és fejlesztése, a testi képességek fejlesztése: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség területén,  a mozgásműveltség segítése, a mozgás megszerettetése,  valamint a mindennapos mozgás lehetőségének biztosítása, valamennyi gyermek számára az egyéni adottságok figyelembe vételével.

9

A 3-8 éves gyerekeknek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testi nevelés nélkül. A mindennapos mozgás tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik, melynek helyszínét az óvónő választja ki (udvar, csoportszoba vagy tornaszoba). A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk, hogy úgy fejlesszük a gyermekek személyiségét, alkalmazkodó képességét, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

A mozgásos foglalkozások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a 39



helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

k 20

Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is különösen fontosnak tartjuk a mozgás szerepét. Elsődleges célunk a sérült funkciók fejlesztése. Feladatunknak tartjuk a mozgásigény felkeltését és kielégítését, hogy megélhessék a mozgás örömét, amely növeli az önbizalmukat. A kommunikációs problémával küzdő gyermekek esetében a mozgás hasonlóan kiemelt szerepet kap, mint a zenei nevelés, hiszen eszközt ad a gyermekek kezébe az önmegvalósításra, önkifejezésre, csökkenti a gátlásokat, magabiztosságot sugall. Óvodánkban beszédindító torna foglalkozásokat indítottunk, mely speciálisan egyénre szabottan gyógypedagógiai, pszichológiai és logopédiai alapú módszerekkel került kialakításra. Nem beszélő, főként autista gyerekeknél alkalmazzuk, beszédindítás, beszédkedv felkeltésének céljából.

9

a0

ks

A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a mozgás és a következményes, vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az óvodai élet során az óvónőnek tisztában kell lennie a sérülés okával, a diagnózissal, a tünetekkel, a kóros mozgásformákkal valamint a legszükségesebb teendőkkel. Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia (mozgásában korlátozott gyermek esetén szomatopedagógus). A sajátos nevelési igényű gyermekeket többször kell biztatni, helyes módon és mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. Ezáltal az önbizalma is növekedni fog, és eljut oda, hogy a mozgás öröméért, az önálló helyzetváltoztatás kedvéért tudatosan képes cselekedni, a fejlesztésben tevékenyen, örömmel részt venni. Mindezekért óvodánkban nem sajnáljuk az időt és az energiát arra, hogy sérült gyerekeinket állandóan motiváljuk, késztessük a mozgásra. Az egészséges gyerekeket úgy neveljük, hogy közös mozgásos játékukba vonják be akadályoztatott társaikat is és segítsenek. A mozgáslehetőségekbe minden szinten bekapcsolódnak a sajátos nevelési igényű gyermekek, de annak kritériumait a gyógypedagógusok határozzák meg a gyermek egyéni állapotának függvényében. Feltétlenül fontos annak ismerete, melyek azok a káros mozgásformák, tevékenységek, amelyeket nem végezhetnek. Ezeket gyógypedagógusainkkal - akik legalább heti két alkalommal foglakoznak sérült gyermekeinkkel - méretjük fel és beszéljük meg. Óvodánkban a gyerekek az óvoda egész területét birtokolják mozgásigényük kielégítése céljából. A gyermek mozgástevékenysége egyben veszélyeket is rejt magában. Ezért az óvoda helységeit, udvarát, eszközeit állandó jelleggel felügyeljük, karbantartjuk. A különböző mozgásformák elsajátítását, annak szabályait a gyerekekben tudatosítjuk, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, ha szükséges kérjenek segítséget.

40



k 20

Sikerkritériumok az óvodáskor végére  Örömmel, szívesen mozogjanak  Alakuljon ki a természetes mozgásigény  Tudjanak mozgást utánozni  Értsék meg az egyszerű utasítást  Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot  Lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek  Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon  Tanuljanak meg rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra  Elemi szabályokat ismerjenek és tartsanak be  Ismerjék az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.  Segítséggel betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban és ügyességi játékokban.

5.5. RAJZOLÁS, FESTÉS, MITÁZÁS, KÉZI MUNKA

ks

Célunk:  Hozzásegíteni a gyermekeket az alkotás élményéhez és öröméhez, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően.  Hozzájárulni belső képeik gazdagításához.  Kialakítani a képi-plasztikai-, kifejező-, komponáló-, térbeli tájékozódó-, és rendezőképességüket.  Formálni esztétikai érzékenységüket, igényességüket.  Fejleszteni a vizuális észlelést – érzékelést (tér, forma, és színképzetek gazdagítása), a rövid- és hosszútávú emlékezetet, valamint a képi gondolkodást és kreativitást.  Gazdagítani élmény-, és fantáziavilágukat.  Megismertetni a gyermeket az eszközök használatával; a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival.

9

a0

Feladatunk:  Az esztétikai nevelés feltételeinek megteremtése.  Az ábrázoló tevékenységekhez szükséges megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása.  Tapasztalat-, élménygyűjtés lehetőségeinek megszervezése.  Technikai alapelemek és eljárások elsajátíttatása.  A finommotorika fejlesztése (rajzolás, festés, gyurmázás, vágás, papírhajtogatás, stb.).  A tevékenység ízlésformáló hatásának kihasználása: modellnyújtás, a szép iránti fogékonyság kialakítása.  A vizuális befogadóképesség fejlesztése.

A gyermeki személyiség fontos része a vizuális nevelés. Az ábrázoló tevékenység különböző formái a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka, ábrázolás. Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését a különböző anyagok, eszközök, technikák iránt, hogy szívesen rajzoljon, fessen, mintázzon, megszeretessük a gyermekekkel a képalkotást, építést, kézimunkát, környezetalakítást, műalkotásokkal, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. A gyermeki alkotás a belső 41



képek gazdagítására épül, emiatt nem az alkotott eredmény, hanem maga a tevékenység, az önkifejezés folyamata a lényeg.

k 20

Az alkotó munka elősegíti a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának fejlesztését. Teret, időt, és feltételeket biztosítunk az egész nap folyamán a gyerekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. Példamutatással igyekszünk kialakítani az igényt az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ha az óvodapedagógusok részéről azt látják, hogy igényesek a környezet formálásában, a természetes, jó minőségű anyagokat használják a csoportszoba díszítésében is, akkor könnyebben merül fel az igény az alkotásra a gyermekek részéről is. Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek meg tudják jeleníteni élményeiket, fantáziájukat képben és térben, így jutnak el az alkotás öröméhez. Az egyszerű munkafogásokon keresztül megismerkednek a különböző anyagok, eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Tekintettel vagyunk a gyermekek életkorára, fizikai teherbíró képességére, fogyatékosságára, ezért az egyes technikák bemutatása csak lépésről lépésre történhet.

a0

ks

Az ábrázoló tevékenység az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az ábrázolások során csak annyi segítséget nyújtunk a gyermekek számára, amennyi szükséges ahhoz, hogy átélje az alkotás örömét. Témajavaslatokkal, témaadással segítjük, hogy felismerje, hogy a környező világban minden megjeleníthető, ábrázolható. A kollektív munkára is érdemes, fontos nagy hangsúlyt fektetni, mert a feladatok megosztásánál megtanulhatják megszervezni a „munkát”, tapasztalhatják az összedolgozás, együttműködés fontosságát – jó lehetőség a közösség alakítására, formálására. Jó alkalom a differenciált feladatadásra, feladatvégzésre is, mindenki saját mértéke szerint vállalhat részt az alkotásban.

9

Közös tevékenységeink jó alkalmat adnak beszélgetésre, verselésre, ami közben sokféle verbális fejlesztési lehetőségünk nyílik cselekvések, testrészek, irányok, térbeli viszonyok stb. megnevezésére, tudatosítására. Egy közös élmény elmondása illetve lerajzolása után felhívhatjuk a gyerekek figyelmét, hogy a közös élményekből mindenki mást ragad ki, mást mesél el, más szavakkal, mást rajzol le, más színekkel. Vegyék észre, hogy a rajzokból, szavakból mások is megismerik érzéseiket, gondolataikat. Támaszkodjunk a gondolkodás és a kifejezőképesség (beszéd, ábrázolás) kapcsolatára.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében célunk, hogy felkeltsük a gyermekekben a cselekvési, alkotási vágyat. Egyéni képességeikhez igazodó differenciált fejlesztést, sikerélményt biztosítunk. A vizuális ábrázolás által fejleszthetjük a kreativitást, szem-kéz koordinációt, az ingerek feldolgozásával segíthetünk a környezet pontosabb felfogására, a valóság megismertetésére.

42



Gyengén látóknál a vizuális észlelés fejlesztése, segíti a látásmaradvány megőrzését, fejlesztését. Az óvodapedagógus megfigyeli, milyen fényviszonyok között, milyen testhelyzetben, fejtartással, milyen távolságból lát legjobban, mely tárgyakat, színeket kedveli leginkább, és ezek alapján kialakítja számára a legmegfelelőbb helyet, eszközt. Autizmussal élő gyerekeknél az alkotásnak kiemelkedő fontosságú, gyógyító-fejlesztő hatása van. Gyógypedagógusunk, heti egyszer, rendszeresen napirendbe iktatott foglalkozásként használja a festést, mint önkifejező, nagymozgást fejlesztő, színismeretet kialakító módszert. Nagy sikerrel.

k 20

a0

ks

Sikerkritériumok az óvodáskor végére:  Bátrabbak, ötletesebbek legyenek az építésben, téralkotásban.  A főbb formai jellemzőket már legyenek képesek megnevezni. Az elemi térviszonylatokat a képeik kialakításánál segítséggel egyéni módon jelezzék.  Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket segítséggel változatos eszközökkel fejezzék ki.  Bátran használják a színeket és önállóan nevezzék meg  Használják változatosan a formákat. Emberábrázolásban segítséggel jelenjenek meg a részformák (haj, ruha, stb.) legegyszerűbb mozgással próbálkoznak. Nyilvánítsanak szóbeli véleményt saját alkotásaikkal, közös munkákkal, műalkotásokkal kapcsolatban.  Megfigyelés és elképzelés után formákat mintázzanak. Egyszerű játékokat, modelleket készítsenek segítséggel egyénileg és közösen is.  A megismert technikákat változatosan, kis segítséggel használják (tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás, stb.) Kis segítséggel díszítsenek tárgyakat.  Kezdjenek érdeklődni az érdekes, különleges jelenségek iránt.  Véleményüket mondják el a környezetükről, és vegyenek részt annak szépítésében  Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködnek bennük  A közösen elkészített kompozíciónak örülnek

5.6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

9

Célunk:  A gyermekkel felfedeztessük a gyermekek szűkebb és tágabb környezetét.  Támogatjuk a tapasztalatszerzést, kihasználjuk a gyermekek természetes érdeklődését a környezetük iránt.  A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.)  A környezet felfedezése során a gyermekek vegyék észre annak szépségét, értékeit, ezáltal jussanak olyan tapasztalatok birtokába, amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő eligazodáshoz szükségesek.  Személyiségükben alakuljon ki a környezetét óvó, védő, tisztelő felnőtté válás csírája.  A gyermekek környezet megismerése közben a minket körülvevő világ mennyiségei, kiterjesztésbeli összefüggéseinek felfedezése, játékos formában matematikai tartalmú

43



tapasztalatokat szerezzenek, a gyerekek igényeihez, ötleteihez alkalmazkodva, ezáltal önálló gondolkodásra képes, az ismeretanyagban okosan eligazodó felnőtté váljanak.

a0

ks

k 20

Feladatunk:  Biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat – és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.  A környezet hangjainak, színeinek, illatainak, formáinak és az élet ritmikusságának érzékeltetése.  Az óvoda és a gyermekek szűkebb környezetének megismertetése és megszerettetése, környezettudatos gondolkodásra nevelés.  A tágabb környezet felfedezéséhez séták szervezése.  Ok-okozati összefüggések felismertetése a gyermekekkel az időjárás és az emberek tevékenysége között.  A felnőttek munkájának megismertetése  Ismeretek szerzése és elsajátítása a közlekedés, az állatok, a növények, az ünnepek témakörökben.  Tevékenységek szervezése szimulációs játékok, képolvasás, beszélgetés formájában, a család és tevékenységeik témakörében.  Anyanyelvi képességeik fejlesztése a tevékenység folyamán.  A környezet megismerése során gyermekek alapvető matematikai ismeretekhez, megoldásokhoz juttatása, mely ismereteket a gyermek a tevékenységeiben alkalmazza. Matematikai tapasztalatok nyújtása (becslés, mérés, összehasonlítás, szétválasztás, azonosítás, stb.).  Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.  Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Támogassa a szerzett tapasztalatok feldolgozását.

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.) A valóság felfedezése során a gyermekeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a természetiemberi- tárgyi világ értékei iránt, megtanulja azok védelmét, értékeik megőrzését. Az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége kell ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék környezetüket, ragaszkodjanak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne.

9

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

44



k 20

A környezet megismerése során a gyermek matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Ha a gyerekek érdeklődését folyamatosan kiegészítjük, újabb feladatokra irányítjuk, fokozatosan fejlődik a matematikai ismeretszerzéshez való pozitív viszonyuk. Az érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formái vannak. A gyerekek ebben az életkorban igen sokat kérdeznek. Kérdéseik között szerepelnek: Mennyi? Mekkora? Hogyan? ami azt mutatja, hogy a gyereket érdeklik a környezetben fellelhető dolgok , jelenségek matematikai vonatkozásai is. A gyerek kutató kíváncsiságára, érdeklődésére kell építenünk a matematikai tevékenységeket is. A gyerekek látás, hallás, tapintás és mozgás útján szereznek tapasztalatokat a tényekről, viszonyokról, műveletekről, különböző eszközökkel önállóan végzett tevékenység közben. Törekszünk arra, hogy a tapasztalatok, minél sokoldalúbban kerüljenek egymással kapcsolatba. Gyakran játszunk matematikai, logikai játékokat is. A gyerekek a megismerés közben szerzett tapasztalataikat, gondolataikat mondják el. Így van lehetőségük a helyes matematikai fogalmak, kifejezések verbális megerősítésére.

ks

Az óvodai tanulás a gyerek számára legyen érdekes. Alkalmassá kell őt tenni a megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyerekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk és tapasztaltassunk meg a gyerekekkel.

a0

Ki kell alakítanunk azokat a szokásokat, magatartásformákat, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják. Az ember a természet része, és így kapcsolatban van önmagával és környezetével. Ezért különös figyelmet fordítunk a környezettudatos viselkedés kialakítására, és a környezet védelmére. Az óvodai neveléssel megalapozzuk a gyermekekben a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Ennek érdekében az óvodába érkező gyerekek számára a beszoktatási időszak után megmutatjuk az óvodai környezetet, megismertetjük az évszakokkal, a természet szépségével, terméseket, leveleket, kavicsokat, megfelelő képeket gyűjtünk. Kipróbáljuk a gyermekekkel a rügyeztetést, csíráztatást, hajtatást, kísérletezünk a víz különböző formáival, hóval, jéggel.

9

A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtésre, újrahasznosítás elveire, takarékosságra. Elemgyűjtést, papírgyűjtést szervezünk, a környezetszennyezés ütemét, a növények fejlődési feltételeit mutatjuk be. A napi tevékenységek és környezetünk megismerése során is számtalan lehetőség kínálkozik az anyanyelvi nevelésre. Gyakran használhatunk verseket, mondókákat, dalokat a környezeti nevelés kapcsán, például évszakok, állatok, növények, testrészek, ünnepek, stb. A környezet megismertetése folyamán célunk még, hogy a gyermekek megismerjék az állatokat, növényeket, a felnőttek munkáját, a hónapokat, napokat, napszakokat, közintézményeket, közlekedési eszközöket, stb. Kiemelt fontosságú a gyerekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

45



A szülők támogatásával megszervezzük az állatok, víz, a Föld, a Fák és madarak napját. Környezetvédelmi szokások Célunk:  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások és a környezettudatos magatartás alakítása.

k 20

Feladatunk:  A helyes magatartási szabályok betartatása óvodán belül és kívül.  Az élő és élettelen környezetünk megóvása.  Hagyományápolás (Föld napja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja, A víz világnapja).  Részvétel biztosítása környezetvédelmi programokon, amelyek életkoruknak megfelelőek.  Balesetmentes környezet kialakítása.  Szűkebb és tágabb környezet megismertetése.  Tiszteletben tartani, óvni az élővilág sokféleségét.  A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtésre, újrahasznosítás elveire, takarékosságra.

ks

Speciális feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is fontos a környezet megismerése, de a sérülés típusától függően ezeknél a gyerekeknél többszöri ismétlésre van szükség. A környezet megismerése érdekében a gyermekeknek elegendő időt biztosítsunk. A megismerési folyamatot általában egyéni fejlesztés keretein belül erősítjük. Külön figyelmet kell fordítani az együttműködő készség, kitartás, feladattartás növelésére, a megfigyelőkészség fokozására. Sokat segíthet az adott témához illő versek, énekek alkalmazása.

a0

Az enyhe fokban értelmileg sérült gyerekek Cél a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint), analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló, szintetizáló készség fejlesztése. A tárgyakkal történő manipuláció mellett a foglalkozásokon a képek is jelentőséget kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt, azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt. Meg kell tanulniuk az időrendi sorrendet, az egyszerű történetek képek segítségével történő felidézést éppúgy, mint a jobb-bal differenciálását, esetleg a névutókat is.

9

Sikerkritériumok óvodáskor végére:  A gyerekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét.  Segítséggel tudják saját születési helyüket és idejüket.  Különbséget tudjanak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudjanak szépségében.  A gyerekek ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.  Ismerjék a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

46



 Ismerjék környezetük növényeit, azok gondozását.  Gyakorlottak legyenek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket.  A tárgyakat tudják megszámlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Tudják megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat, értsék a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.).  Alakuljon ki a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd.

k 20

5.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Célunk:  A gyermeki munka megszerettetésén keresztül a különböző készségek, erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlesztése.  A közös munka során a társas kapcsolatok erősítése, egymás tisztelete.

a0

ks

Feladatunk:  A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása.  A pedagógus mintaadása az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendjének megismeréséhez.  Koruknak megfelelő munkalehetőségek adása.  A munkafajták fokozatos bevezetése és végeztetése a gyermekek fejlettségétől függően.  A munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása.  A gyermekek önértékelésének kialakítása, a további munkavégzéshez kedv ébresztése.  A játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodva a munkára késztető indítékok erősítése a gyermekekben.  A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezése. A munkavégzés folyamatos konkrét, reális (a gyermek saját magához mérten) fejlesztő értékelése.  Az együttélési normák, a felnőtt mintaadása a munka megbecsülése érdekében.

9

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. Ilyen lehet az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb. A játék és munka közötti különbséget az jelenti, hogy a munkának mindig konkrét célja van, és külső irányítással folyik. A munka a gyermek óvodai életének szerves része, önként vállalt tevékenység, melynek során megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek a környezetükről. A sikerrel végzett munka ösztönző hatása elősegíti a személyiség fejlődését, (önállóság, eredményre törekvés,

47



kitartás, fegyelmezettség, szabályok betartása, munkamegosztás, együttműködés, figyelem). A munka elősegíti a gyermek önértékelési képességének és társas kapcsolatainak fejlődését. A közösség által elismert munka öröme a közösségi kapcsolatok és a kötelezettségteljesítés elősegítője. Az óvodában végzett munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet, a munka eredményének megbecsülését.

k 20

Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az óvodapedagógus mintát ad az eszközök használatához, és mindig a szükséges segítséget nyújtja a munka elvégzéséhez, hogy a gyermek minél többször átélje a sikeres munkavégzés általi megbecsülést. A gyermeki munka az óvodapedagógustól a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő, pozitív értékelést igényel.

ks

Az óvodába érkező gyermekeket nyitottságtól függően alkalomszerűen vonjuk be a munkába, például játékok elpakolása, tisztán tartása, teremrendezés. Első pillanattól önállóságra neveljük a gyermekeket az öltözködés, étkezés területén. Ha már készségszinten ismerik az óvodai folyamatokat, akkor elkezdjük a naposi munkát az óvodapedagógus támogatásával. Az óvodáskor vége felé haladva a gyermekek már önállóan végzik a naposi munkát, ízlésesen tálalnak, mindent a helyére tudnak tenni, önállóan végzik a környezetszépítő munkát, segítenek a kisebbeknek. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

a0

Munkajellegű tevékenységek sajátos nevelési igényű gyermekeknél A sajátos nevelési igényű gyerekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. Kellő időt adunk a gyakorlásra, fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat. Kiemelkedően fontos a munka folyamatossága, a légköre, a résztvevők egyéni képességeihez igazodó munkabeosztás és az elvégzett munka értékelése.

9

Fokozottabb odafigyelést igényel az óvónők részéről a gazdaságos munkafogások szervezési feladatok, műveleti sorrendek megtanítása. Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenki képességei szerint a környezet, a növény és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munkavégzésre. A szülőkkel való kapcsolattartásnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos, az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása. Feladatunk minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. Olyan tevékenységre van szükség, amelyek a gyermekektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani.

48



Sikerkritérium az óvodáskor végén  A gyermekek szeressenek közösen dolgozni  Önállóan, ügyesen végezzék a naposi munkát.  Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére  Szívesen közreműködjenek növények gondozásában  Segítsenek a kisebbeknek  A személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan lássák el.

5.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

k 20

Célunk:  A gyermekek képességeinek fejlesztése, hogy sikeresen használják fel, illetve alkalmazzák a már meglévő, valamint újonnan szerzett ismereteiket, tapasztalataikat az újabb azonos – hasonló szituációkban.  A probléma felmerülésénél keressék a megoldás lehetőségeit, felfedező készségüket.  Igényeljék a folyamatos információáramlást, és maguk is vegyenek részt ebben.  Érezzék a felfedezés, a tudás örömét.

a0

ks

Feladatunk:  A feltételek megteremtése tapasztalatgyűjtéshez.  A gyermekek egyéni fejlettsége alapján, annak eldöntése, hogy mikor és milyen formában szervezzük a tanulási, tapasztalatszerzési folyamatokat.  A gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére épülő tapasztalat és ismeretszerzés során az anyanyelv fejlesztése: szókincsbővítés, helyes beszédkialakítás, beszédkedv felkeltése.  Beszédészlelés és beszédértés fejlesztése.  Önfeledt, boldog tevékenykedés biztosítása, buzdítása, személyre szabott dicsérettel, pozitív megerősítéssel, értékeléssel.  Fokozatosan hozzászoktatni a gyermeket a szerzett tapasztalatok, információk tudatos tárolásához és előhívásához az adott szituációkban.  A gyermek egészséges kíváncsiságát felkelteni a különböző problémahelyzetekben.  Lehetőséget adni a kreativitás megjelenéséhez (önálló, eddigiektől eltérő, de eredményes ismeretszerzés, illetve feladatmegoldás).  Az önkifejezési képességek fejlesztése.

9

Az óvodai nevelés folyamán a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A tanulás beolvad a mindennapi életbe, a gyerekek önkéntelen figyelmére és megismerési vágyára támaszkodva az óvodapedagógus irányítja a tapasztalat-, és ismeretszerzés folyamatát. Az irányított ismeretszerzés mellett kihasználjuk a természetes helyzetekben adódó alkalmakat, így a tanulási folyamat természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás során a játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

49



Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Célunk, hogy a gyermekek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége pontosabbá váljék, legyen tartósabb figyelmük, emlékezetük, gazdagodjék fantáziájuk, fejlődjék beszédük és gondolkodásuk. Váljanak képessé problémák felismerésére és megoldására. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

k 20

A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati problémamegoldás

ks

Sajátos nevelési igényű gyerekek tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamata A tanulás iránti motiváció, a spontán kíváncsiság, érdeklődés alapfeltétele lenne a hatékony, önálló tanulás területének. Autista és enyhe értelmi fogyatékos gyermekeinknél a kognitív funkciók (megismerő funkciók: figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás, beszéd, képzelet) eltérő fejlődési üteme miatt kötött, kötelező foglalkozásokat indokol a tanulási folyamat. Természetesen az is fontos, hogy a gyermeki megnyilvánulásokat megfejtsük, lereagáljuk, hiszen ez is motiválja a megismerő tevékenységet. Ehhez biztosítjuk a változatos környezeti feltételeket, és a különböző élethelyzeteket.

9

a0

Minden gyermekhez a betegségének, állapotának figyelembe vételével közelítünk, a feladatokat, célokat, a módszereket egyénre szabottan választjuk meg. Kiemelkedő szerepe van a többszöri ismétlésnek. A legfontosabb az, hogy a gyermek fejlődését mindig önmagához mérten kell értékeljük! Nem hasonlíthatjuk össze egy átlagos gyermek nyújtotta teljesítménnyel. A tanulás idejét a gyermekek képességeitől és motiválhatóságuktól függően, az aktuális hangulatingadozások figyelembe vétele mellett differenciáltan kezeljük. A szervezeti formát a tevékenység tartalmától, a résztvevő gyermekek számától, összetételétől, fejlettségétől függően az óvónő megválasztja, differenciáltan alkalmazza. Óvodánkban jellemzően frontális, valamint mikro csoportos foglalkozatási forma a gyakoribb. Fegyelembe vesszük a gyermekek előzetes ismereteit, tapasztalatait, tudását. A kis létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételére. A pedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek fejlődését, személyiségének kibontakoztatását. Ehhez elengedhetetlen a bátorító környezet. Valamennyi fejlesztési területen figyelembe kell venni, hogy a sérült funkciókhoz társul még a csökkent figyelem, az együttműködési képesség, az érdeklődés, s a motiváltság hiánya.

50



A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A jó hatást azzal lehet elérni, ha a gyerekek:  toleráns légkörben végzik a feladatokat  mindig a begyakorolt, könnyebb, ismertebb feladatokkal kezdünk  minden gyereket a saját teljesítményszintjéhez mérünk  az értékelés mindig a teljesítményre vonatkozik, soha nem a személyre

k 20

Sikerkritérium az óvodáskor végén  A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.  Szívesen vesznek részt tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékban, tevékenységben.  A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak (betegségük figyelembe vétele mellett) megfelelően fejlett.  Kialakulnak a közösségi élet szempontjából fontos normák, együttélési szabályok.(egymás meghallgatása, segítségnyújtás)  Rendelkeznek azokkal a készségekkel, képességekkel, melyek alkalmassá teszi őket a megfelelően megválasztott iskolába való tanuláshoz. 5. 9. BABZSÁK

ks

Célunk:  A szociális és kommunikációs készségek kialakítása és fejlesztése

9

a0

Feladatunk  A szociális készségek fejlesztése. Ennek alapja a csoportban való taníthatóságot megalapozó készségek fejlesztése, az önmagukról és a másokról való tudás fejlesztése, valamint a kapcsolatteremtés készségének kialakítása. Lényeges feladat, hogy ne pusztán a kapcsolatteremtésre, hanem a kapcsolat fenntartására is képes legyen a gyermek.  Feladatunk a gyerekek kommunikációs készségének fejlesztése. Lényeges, hogy változatos helyzetekben megértsék a hozzájuk intézett közléseket, a nonverbális kommunikációs jelzéseket, illetve ki tudják fejezni magukat a nonverbális és a verbális kommunikációs csatornákon keresztül, beszédprodukciójuk fejlődjön. Emellett feladatunk, a funkcionális kommunikáció kialakítása.  A babzsákos fejlesztő gyakorlatok segítségével további feladatunk a kognitív készségek (szociális kogníció, emlékezet, figyelem, közös figyelem, szabálytudat, gondolkodási folyamatok) és az általános ismeretek, tudás bővítése.

Az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek számára nehézséget okoz a szociális helyzetek átlátása és a funkcionális kommunikáció használata. A babzsákos gyakorlatok segítségével a csoportos, szociális helyzeteket leegyszerűsítjük, a szabályokat átláthatóbbá tesszük, ennek

51



következtében a gyerekek képessé válnak szociálisan adaptív viselkedésformák alkalmazására a csoportos helyzetekben is.

k 20

Sikerkritérium az óvodáskor végén:  A gyerekek képesek legyenek lehetőség szerint kis segítséggel vagy önállóan interakcióba lépni egymással, és segítséggel képesek legyenek annak fenntartására verbális/nonverbális eszközökkel.  A gyerekek képesek legyenek egymással és a felnőttekkel is a szemkontaktus felvételére és megtartására is.  Képesek legyenek társaik megszólítására, illetve a megszólítás fogadására.  A gyerekek képesek legyenek türelmesen várakozni.  Segítséggel képesek legyen egymás utánzására és önállóan képesek legyenek a felnőttek utánzására is.  Megértik a csoportszabályait, alkalmazkodnak hozzá, és segítséggel képesek új szabályok elsajátítására.  Közös figyelmi viselkedés kialakulása.  Generalizáció kialakulása. 5.10. TESTSÉMA

ks

Célunk:  A célunk, hogy a gyermek jobban megismerje magát, kialakuljon önmagáról egy képe, ennek segítségével képes legyen magát elhelyezni a későbbiekben a külvilágban is. A külvilágban való tájékozódás alapja a stabilt testséma kialakítása, mely magában foglalja a testkép és a testfogalom fejlődését is.

a0

Feladatunk  Feladatunk a testkép kialakítása tükör használatának segítségével, valamint a testrészek stimulációja révén. Feladatunk a gyerekek testrészeinek, testhatárainak a tudatosítása, a testkép kialakítása.  Feladatunk a testfogalom kialakítása során bővíteni a gyermek ismereteit a saját testéről, hogy képes legyen megnevezni azokat, illetve elsajátítsaz azok funkcióját.  Feladatunk különféle utánzó gyakorlatok és mondókák segítségével a testséma fejlesztése

9

Sikerkritérium az óvodáskor végén  A gyermek képes legyen önmaga azonosítására a tükör előtt.  Örömmel nézegesse saját magát a tükörben.  Kialakuljanak saját testének határait.  Képes legyen magán és másokon megnevezni és megmutatni a testrészeket.  Képes legyen funkció alapján megmutatni a testrészeit, illetve kis segítséggel képes legyen megnevezni testrészeinek funkcióját  Képes legyen megtanulni rövid, testrészekkel kapcsolatos mondókákat, és közben az mondókában elhangzott testrészeket megmutatni, a bemutatott mozgásokat utánozni.

52



6. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE Alapelveink:  A gyermek fejlődését elsősorban önmagához kell mérni.  A gyermek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése az egész óvodai élet során, minden tevékenység által folyamatos  minden pedagógus kötelessége a gyermekek fejlődési ütemének nyomon követése, az egyén képességeihez mért egyéni fejlesztési terv készítése

k 20

Célunk: Alapvető és legfontosabb célunk képessé tenni a gyermekeket a számukra megfelelő iskolára való alkalmasságra Tartalmi vonatkozás:  anamnézis, spontán és direkt megfigyelés  évi két alkalommal elvégzett mérések (mozgás, szociális, érzelmi, akarati, értelmi, nyelvi-kommunikációs képességek)  a mérések eredményeire épülő fejlesztési célok meghatározása

a0

ks

A pedagógusok feladatai:  óvodába lépéskor anamnézis felvétele, szülővel való konzultáció  minél szélesebb körű ismeretek szerzése a gyermekről (bizottsági szakvélemények áttanulmányozása, kapcsolat felvétele a gyermek eddigi intézményével)  intézményi szinten kialakított normák szerinti megfigyelés végzése és rögzítése  megfigyelési eredményekre épülő éves pedagógiai munka tervezése  egyéni fejlesztési tervek készítése  konzultáció a gyermek fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Nevelőmunkánk, az óvodai tevékenységek tervezése és időkeretei

9

Tervező munkánkat minden esetben óvodai nevelésünk cél- és feladatrendszere határozza meg. Tervezésnél a gyermek egyéni képességeiből indulunk ki, figyelembe vesszük a Szakértői bizottságok által kiállított szakvéleményekben foglaltakat. A megvalósítandó feladatokat mindenkor ehhez igazítva tervezzük. Nagyon nagy hangsúlyt kap a gyermek folyamatos megfigyelése, s erre épül a pedagógusok negyedéves intervallumban történő tervezése. A heti tematikus terv vázlatul szolgál, készítésekor mindenkor figyelem be vesszük a gyermeki adottságokat, készségeket, képességeket és azt, hogy milyen területen kell kiemelten fejleszteni a gyermekeket. A terv rugalmasan kezelt, a gyermekek speciális összetételéből fakadóan előfordul, hogy egy-egy téma feldolgozására több héten keresztül vissza kell térni. A gyermekek megfigyelése, egyéni értékelése alapján valósul meg a makro-, mikro-csoportos és az egyéni differenciált képességfejlesztés, mely a személyiséglapon rögzítésre kerül. Az egyéni fejlesztés mindenkor komplex módon a gyermek egyéni üteméhez viszonyítva történik. 53



Az óvodáskor végén a programban meghatározott várható fejlődés eredményét tekintjük az iskolai alkalmasság kritériumának. A foglalkozások csoportos, félcsoportos és egyéni formában zajlanak. A csoportos foglalkozás a csoport minden tagjának kötelező.

Napirend, hetirend

k 20

A napirendet és a heti rendet a gyermekcsoport pedagógusai alakítják ki, gyógypedagógiai és pszichológiai támogatással. Az egész nap során érvényesülnie kell a folyamatosságnak, a szükséges mértékben biztosítjuk a napirend rugalmasságát. Figyelemmel az óvodánkba járó gyermekek sajátos problémáira, törekszünk a mindennapi élet állandóságát biztosítani, hogy lehetőleg minél kevesebb változás következzen be a napi tevékenységek során. Megerősítést nyert a gyermek egyéni szükségleteihez, különböző tevékenységekhez igazodó napirendre helyezett hangsúly az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. A napirend és hetirend tervezésénél, szervezésénél biztosítjuk a feltételeket, megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni szükségleteihez. Fontos szerepet kap a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, melyet a rendszeresség és következetesség támaszt alá.

ks

Napirend összeállításának elvei: Az óvodai élet keretét a napirend adja. A napirend kereti között a gyermekek a szükségleteinek (testi-lelki-szellemi) kielégítése történik. A napirendet a stabilitás jellemzi, mely segíti a gyermekek napi életritmusának kialakítását. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időben visszatérő tevékenységek jelentik. /étkezések időkezdése, szabad levegőn való tartózkodás, pihenési idő kezdete/. Kötelező jellegű tevékenységek /óvodánk esetében a gyermekek adottságait, problémáit figyelembe véve a tevékenységek frontális, kötött formában zajlanak/. Rugalmasság vonatkozik:

a0

 A gyermekek eltérő szükségleteinek kielégítésére, például: eltérő egyéni alvásigény kielégítésére.  A szabad játékba való bekapcsolódásra, befejezésére.

9

Fontos a napirend zökkenőmentes megvalósításához az ésszerű szokás és szabályrendszer, a szervezési feladatok átgondolt kialakítása. Az évszakokhoz igazodó napirendben az időkeretek rugalmasan alakíthatók. A napirend rugalmasságával lehetővé válik, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak, mindig szem előtt tartva: lehetőség legyen az elmélyült tevékenységekre, mindig időt hagyva a tevékenységek befejezésére, pontos elvégzésére. Ez nem zárja ki, hogy egy elkezdett tevékenységet a következő napokban ne lehessen folytatni, a folyamatosságot is igyekszünk biztosítani. A napirend június 15-től augusztus 31-ig módosul az előző időszakhoz képest (szeptember 1június 15-ig). A csoportok összevontan működnek (kevesebb gyermek), az éves szabadságok kiadása erre az időre esik. A tartalmas, szervezett, gyermeki szabadságot tiszteletben tartó nyári napirend kialakításánál, a szabadban történő tevékenységek szervezése és lebonyolítása a domináns.

54



A köznevelési törvényben is rögzített előírás alapján az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus (az intézményünk speciális jellege miatt gyógypedagógus, pszichológus kolléga is) irányíthatja. Illetve a nyári magas hőmérsékletre való tekintettel, nyári napirend kialakítására került sor. Ajánlott napirend A tevékenység megnevezése: Ügyelet: közös játék, szabadon választott tevékenység Szabad játék, szabadon választott tevékenység Tisztálkodás, terítés, előkészületek a reggelihez, reggeli Mikro csoportos tevékenység a hetirend útmutatása alapján Szabad játéktevékenység Testápolás, tízórai Fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési tervek alapján Készülődés a levegőzéshez (öltözködés) Játék a szabadban, csoportszobában, tornaszobában Öltözködés, tisztálkodás, készülődés ebédhez, ebéd Teremrendezés, ágyazás, tisztálkodás Mese, csendes percek Ágyazás, tisztálkodás, készülődés uzsonnához, uzsonnázás Játék, szabadon választott tevékenység. Ügyelet: közös játék, szabadon választott tevékenység

k 20

TEVÉKENYSÉG kezdete: vége: 00 7 800 800 830 830 900 900 1110

1200 1245 1430

1430 1500 1600

1500 1600 1800

ks

1110 1200 1245

9

a0

Hetirend A hetirendben megjelennek az óvodai élet tevékenységformái, azonban mindhárom csoport esetében kiegészül a babzsák, valamint a testséma foglalkozásokkal. A tevékenységeket összehangolva tervezzük, figyelembe véve a tornaszoba használatát. A részletes hetirend a csoportnaplóban található.

55



8. DOKUMENTUMAINK Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Kötelezően használt dokumentumaink:

 Negyedéves fejlesztési terv  Negyedéves fejlesztési terv      

értékelése A fejlődést elősegítő tevékenységek heti bontásban Hivatalos látogatások, vezetői ellenőrzések A gyermekcsoport óvodapedagógusai A gyermekcsoportban dolgozó szakemberek Helyettesítések A gyermekekre vonatkozó balesetmegelőzési előírások Kapcsolattartás a szülőkkel Nyári óvoda: feladatok, értékelés Haladási napló Feljegyzés a csoport életéről (ünnepek, rendezvények, események)

ks

k 20

8.1. CSOPORTNAPLÓ Csoportnapló tartalma:  Óvoda neve, OM azonosítója  Megnyitás/lezárás ideje, óvodavezető aláírása, körbélyegző lenyomata  Gyermekek névsora, óvodai jele  Gyermekek korcsoportok szerinti névsora  Gyermekek összesített adatai  Tankötelesek összesítő névsora  Statisztika  Születésnapok  Napirend, hetirend  Nyári napirend, hetirend  Éves naptári emlékeztető  Aktuális állapot felmérése (szeptember eleje)  Negyedéves nevelési feladatok  Negyedéves nevelési feladatok értékelése  Negyedéves szervezési feladatok

   

a0

8.2. FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ, ADATLAP

Felvételi és mulasztási napló és hozzátartozó adatlap tartalma:

Óvoda neve, OM azonosítója  Megnyitás/lezárás ideje, óvodavezető aláírása, körbélyegző lenyomata

9

 Korcsoport feltüntetése, neve  A gyermek oktatási azonosító száma, naplóbeli sorszáma, neve, születési helye és ideje, állampolgársága, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme,  A jogszerű tartózkodást megalapozó okirat száma, lakcíme/tartózkodási lakóhelyének címe,  Felvétel időpontja,  Apja (törvényes képviselője) neve,  Anyja születéskori neve  Az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítése (adatlapon napi, havi és éves összesítés)

56



 a szülők napközben elérhető telefonszáma  megjegyzés rovatba: SNI gyermekekre vonatkozóan a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság neve, címe, a szakvélemény kiállításának időpontja és száma továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontja  megjegyzés rovatba: elhelyezés megszűnésének ideje, indoka (költözés, átvétel, iskolába lépés). 8.3. EGYÉNI FEJLŐDÉSI NAPLÓ, FEJLESZTÉSI TERV

k 20

Egyéni fejlődési napló, fejlesztési terv tartalma:

 Gyermek adatai, OM azonosítója  Anamnézis (kitöltendő a szülővel történő egyéni beszélgetéskor)  Egészségi állapot  Diagnosztika  Motoros képességek  Szociális képességek  Érzelmi, akarati képességek  Értelmi képességek

 Nyelvi – kommunikációs képességek  Fejlesztési terv  Értékelés  Családlátogatások, szülővel történő egyéni beszélgetések feljegyzései  A speciális segítségnyújtás feljegyzései

ks

Helyi programunkhoz alkalmazkodva készítjük el csoportnaplónkat, mely dokumentumot a 2015/2016-os nevelési évben vezetünk be. Az egyéni fejlődési napló is átdolgozás alatt áll, az új dokumentum bevezetésére a 2015/2016-os nevelési évben kerül sor.

8.4. GYÓGYPEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK

a0

Gyógypedagógusaink, a logopédus által használt dokumentumok: Forgalmi napló, Munkanapló, Egyéni fejlesztési terv, gyógypedagógiai órarend, negyed éves munkaterv, fejlődést nyomon követő mérőlapok, féléves értékelés, Tü. nyomtatványok. Fejlesztési céljaink megvalósításához szükséges a fejlesztési folyamat ellenőrzése az óvodába kerüléstől az óvoda elhagyásáig. A kiinduló állapot, a fejlesztendő területek meghatározását illetően maximálisan támaszkodunk a szakértői bizottsági szakvéleményekre. Óvodapedagógusaink, gyógypedagógusaink, a pszichológus kolléga a gyermek megismerése után, a bizottsági szakvélemények figyelembe vételével elkészítik a gyermekre szabott egyéni fejlesztési tervet. A gyermekek fejlesztése csoportos és egyéni foglalkoztatás formájában történik

9

8.5. A PEDAGÓGUS FELADATAI:

 Az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Éves vezetői munkatervnek megfelelő munkavégzés  A dokumentumok előírásszerű kitöltése, naprakész vezetése.

57



9. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk külső kapcsolatrendszerének ábrája

ks

k 20 a0

9.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Ezt tiszteletben tartva erősítjük a szülők felelősségérzetét, hangsúlyozva a családi nevelés fontosságát. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek legalapvetőbb feltételei a családdal való együttműködés és folyamatos kapcsolattartás. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, együttműködésünk során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái:

9

Beiratkozás alkalmával minden szülőt tájékoztatunk az integrációs programunkról, szemléletünkről, megismerkedik gyermeke leendő óvónőjével, a csoportmunkát támogató, az egyéni fejlesztéseket végző, a gyerekek állapotát nyomon követő-mérő szakemberekkel; pszichológussal, gyógypedagógussal, logopédussal

58



Családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt, vagy közvetlenül utána) – anamnézis felvétele ekkor történik, és meghívjuk a családot az első közös óvodai eseményre, játszónapra „Anyás” beszoktatás: minden alkalommal próbanap vagy próbahét keretében szükséges (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez, illetve megerősítve jelenlétével a gyermek érzelmi biztonságát),

k 20

Napi kapcsolattartás: elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen, a gyermekével történt napi lényeges eseményekről, a faliújságokon elhelyezzük írásban a heti programtervet, illetve a gyermek napi étkezéséről, alvásáról, hangulatáról a csoportszobák ajtaján vezetett jeltáblán kapnak tájékoztatást a szülők. Szülői értekezletekre óvodapedagógusaink és gyógypedagógusaink felkészülnek, lehetőséget adnak a szülőnek gyermeke dokumentációjának megtekintésére. A csoport életéről videofelvételeket vetítünk (a felvétel előtt a szülők hozzájárulását kérjük), teával és aprósüteménnyel kínáljuk vendégeinket. Rendszeres közvélemény-kutatást végzünk a szülők között, ez segít a minőségirányítási munkában is. Valamint összefoglalás történik a csoport addigi tevékenységéről, a jövőbeli tervekről, a kitűzött célokról, azok megvalósításának lehetőségeiről, a módszerekről.

ks

a0

Fogadóóra: Minden nevelési évben három alkalommal, illetve szükség szerint az óvodapedagógusok, és gyógypedagógusok a gyermekek fejlődési menetéről tájékoztatják a szülőket. Ezt a szülők írásban is megkapják, és észrevételeiket megtehetik, valamint részvételüket aláírásukkal igazolják. Szülőcsoportunk újszerű kezdeményezés, ahol szülő – pszichológus, gyógypedagógus – óvónő együtt tevékenykedik. A szülők betekintést kapnak a különböző, óvodánkban használt viselkedés módszertani technikákról, ötleteket adunk az otthoni szabadidő hasznos eltöltésére, és a különböző, óvodában használt eszközöket és játékszereket bemutatjuk a szülőknek. Illetve a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy őket foglalkoztató problémákat vessenek fel, melyek mindig egy következő szülőcsoport témáját alapozzák meg.

9

Jeles napjaink: farsang, gyermeknap, anyák napja, évzáró, nagycsoportosok ballagása, Télapó-várás, Advent. Ezek az ünnepeink nyilvánosak, alkalmasak a család és óvoda kapcsolatának mélyítésére. Szülői szervezet megbeszélései: évente három alkalommal, de szülői igény szerint bármikor. A szülői képviselet tájékoztatása az óvodában megoldásra váró feladatokról, a megoldások közös kidolgozása ezeken a megbeszéléseken történik. 9.2. SZÜLŐI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Óvodánkban biztosítjuk a szülői jogok érvényesülését.  A nevelési intézményt szabadon megválaszthatja (tájékoztatjuk sajátos arculatunkról, integrációról, fejlesztő intézményről a beiratkozni kívánó szülőket). Óvodáskorú

59


   


k 20

gyermekeket a Magyar Köztársaság teljes területéről fogadunk, körzethatár nélkül egész évben folyamatosan. Beiratkozáskor ismertetjük az óvoda nevelési programját és a házirendet. Gyermeke fejlődéséről, rendszeresen részletes és tájékoztatást, neveléséhez, tanácsokat, segítséget kap; Lehetőséget biztosítunk, hogy részt vegyenek a szülői szervezet képviselőinek megválasztásában, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. Az óvodában a szülők, jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkeznek, szervezetet hozhatnak létre. A dokumentumok nyilvánosságra hozásával, és az intézmény, tájékoztatási kötelezettségével, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.



ks

A család és óvoda együttműködése érdekében elvárjuk a szülőtől, hogy:  Gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez megfelelő feltételekről  Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét és a tankötelezettség teljesítését  Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és ehhez adjon meg minden elvárható segítséget  Tartson rendszeresen kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal  Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.  Tartsa tiszteletben az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait  A gyermek betegsége esetén, a csoportos fertőzést megelőzendő, mérlegelje gyermeke közösségbe menetelének körülményeit, az egészségvédelem fényében.

a0

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan keresik fel intézményünket, mivel szakértői bizottsági vizsgálatra van szükség a felvételhez. A szakértői bizottság véleményében az intézmény kijelölt óvodaként kell, hogy szerepeljen, mert ebben az esetben tudjuk biztosítani a fejlesztő foglalkozások heti óraszámát, melyet a sérülési típusnak megfelelő szakkal rendelkező gyógypedagógus lát el. A sajátos nevelési igényű gyerekek beszoktatása a csoportokban nagyon lassan és fokozatosan történik. A szülők bejöhetnek, megismerhetik az óvodai élet sajátosságait és az óvodapedagógussal együtt szoktatják be a gyermeket.

9

9.3. KAPCSOLATTARTÁS A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL Óvodai élet előtt meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a bölcsődék, családok, nevelőotthonok, egyéb szociális intézmények, gyámhatóság, fejlesztő, egészségügyi intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki. Óvodai élet során meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki.

60



Óvodai életet követően meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében az iskolák, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki. Különös tekintettel fordulunk a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő iskolák felé.

k 20

Megfelelő tárgyi és emberi segítségnyújtással, befogadó nevelésünkkel a sérült emberek is képesek az épek világában alkotó módon, tartalmas örömteli életet élni. Ők is hordoznak magukban lelki, szellemi értékeket, amit képesek átadni a külvilágnak. Úgy gondoljuk, hogy az óvodai fejlesztő munkánkkal segíthetünk, hogy a gyermekek a tőlük telhető legtöbbet hozzák ki magukból, és így könnyebben tudjanak iskolába menni. Az integráció segítségével megalapozzuk a másság elfogadását, biztosítjuk az egyenlő hozzáférést és az empatikus készség fejlesztését a felnőtt korra. Ehhez a munkához széleskörű kapcsolatrendszert igyekszünk kiépíteni és erősíteni. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk. Befolyásoló tényező a makro (szakmai irányítók, fenntartó) és mikrokörnyezet (szaktanácsadó, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, bölcsőde, iskola, orvos, védőnő, kulturális intézmények stb.) közvetett illetve közvetlen hatása. Elengedhetetlen, hogy a rendszerben valamennyi résztvevő a gyermekek érdekében egymással összehangoltan végezze a munkáját.

ks

Külső kapcsolataink tartalmát az intézményi SZMSZ részletesen szabályozza.

10. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI

SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS

a0

Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is a nevelés általános célkitűzéseinek teljesítését tűzzük ki célul. A sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és az együttműködés. Fontosnak tartjuk az igény szerinti környezet és a szükséges tárgyi feltételek biztosítását, valamint azt, hogy a gyermekek csak annyi segítséget kapjanak a pedagógusoktól, amennyi feltétlenül szükséges a sikerélmények megéléséhez és a további önálló cselekvéséhez.

9

A gyermekekkel szemben támasztott elvárásoknak szorosan igazodnia kell a gyermek fejlődési üteméhez, fejlesztési tervéhez. A gyermek iránti elvárást a fogyatékosság jellege és súlyossága határozza meg. A fejlesztési programot úgy kell összeállítani, hogy az a gyermekeket ne terhelje túl. A gyermekek terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei határozzák meg. Lényeges a szeretetteljes elfogadó környezet, ami segít a sérült gyermekek harmonikus személyiségfejlődésében. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése több szempontból eltér az ép gyermekekétől. A szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, valamint kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és

61



terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztési programok összeállításának alapja a szekértői bizottság szakvéleménye. A programokat a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettségű gyógypedagógiai tanár állíthatja össze. Az integrált nevelés keretein belül figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének igényeit, és megadunk minden segítséget a gyermekek hátrányainak leküzdéséhez. Biztosítjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, speciális eszközöket és az eljárásokat amelyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz.

k 20

Eredményesnek tekinthetjük a nevelésünket, ha:  Érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása, mely igazodik a gyermek egyéni sajátosságaihoz.

Az óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, a foglalkozások során pedagógiai eljárásait szükség esetén megváltoztatja, problémamegoldásaihoz alternatívát keres, együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógusok javaslatait beépíti a munkájába.

ks

A gyógypedagógus segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására, a gyermek igényeinek megfelelő környezet kialakítására, együttműködik az óvodapedagógusokkal, kapcsolatot tart a szülőkkel. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy:

a sajátos nevelési igényű kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti

a0

 a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg  terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.

Törekszünk:

9

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése egyéni és/vagy csoportos fejlesztő foglalkozások keretében valósul meg. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, mozgásfejlesztő szakember, valamint a gyógypedagógiai asszisztensek együttműködése szükséges. Az egyéni fejlesztési tervben jelöljük a gyermek sajátos nevelési igényét és BNO- kódját.

 a különféle képességek egyensúlyának és összhangjának kialakítására  a szükséges eszközök elfogadtatására és használatuk megtanítására  az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, képességek fejlesztésére

62



Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

k 20

Fontos, hogy olyan gyógypedagógusok, pszichológus dolgozzanak az intézményben, akik a gyermekek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkeznek, akik segítik a pedagógiai diagnózis értelmezését, és egyéni fejlesztési rehabilitációs naplót vezet. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

Óvodánk alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Alapító okiratunk szerint integrálhatunk a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekeket az alábbiak szerint:  értelmi (enyhe vagy nem osztályozható) vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek

ks

Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek integráltan, ép társaik körében nevelkednek és készülnek fel az iskolára.

9

a0

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésének feladatai:  testi szükségletek kielégítése,  alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása (étkezés, öltözködés, tisztálkodás),  az egészséges életvezetési szokások alakítása,  természetes élethelyzetekben való tevékenykedés, gyakorlás,  elemi logikai műveletek, fogalmak, összefüggések tanítása,  az elsajátított képességek önálló használatának tanítása – gyakorlása,  az elsajátított képességek más összefüggésben való alkalmazása,  az új ismeret több szempontú feldolgozása (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés),  a percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás),  a pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai,  kommunikáció fejlesztése (az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok; beszédértés segítése egyszerű mondat használattal, szókincsbővítés;  téri -, időbeli orientáció, téri irányok ismerete, tárgyhoz viszonyítva térben, síkban;  a beszédre irányuló figyelem fejlesztése;  beszédészlelés és megértés fejlesztése; a beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése;),  a nyelvi kommunikáció megindítása,  a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése,  a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a színtaktikai elemek nyelvhasználatba építése,

63



k 20

 a beszédérthetőség folyamatos javítása,  a beszédértés, a szókincsbővítés, a szájról olvasási készség, érthető kiejtés fejlesztése, - a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése,  anyanyelvi nevelés fejlesztése,  a nagymozgás fejlesztése, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság,  grafomotoros képességek fejlesztése,  a mozgások speciális fejlesztése, beszédszervek ügyesítése,  a finommozgás fejlesztése, kézügyesség, írás előkészítés,  látásnevelés, látás használatának megtanítása a távoli és közeli környezetben,  térbeli tájékozódás a látás felhasználásával,  a látás-mozgás koordináció fejlesztése, finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt,  a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése.

a0

ks

Célunk:  Az integráció sikerességének a megvalósulása a pedagógus, a segítő szakemberek, a sajátos nevelési igényű gyermek és ép társai hatékony együttműködésével  A lehető legmagasabb társadalmi integráció. A sajátos nevelési igényű gyermek sajátítsa el azokat az alapvető életvezetési képességeket, amelyek szükségesek a közösségen belüli önálló vagy viszonylag önálló élet eléréséhez  A környezet kialakításával serkenteni a szociális képességek tanulását, a sajátos nevelési igényű gyermek olyan személyiségtényezőinek fejlesztését, amelyek az elsajátított képességek magabiztos használatát eredményezik  Az óvodai nevelésünkben a sajátos nevelési igényű gyermeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekvés  Az elvárásaink mindig igazodjanak a gyermek képességeihez, fejlődésüteméhez.  Fejlesztésünk a gyermekek számára megfelelő területen valósuljon meg  A sajátos nevelési igényű gyermek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munkánk mellett a megfelelő fejlettségi szint elérése

9

Óvodapedagógusok feladatai:  Elfogadó, befogadó környezet biztosítása  A megfelelő környezet kialakításával, a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök meglétéről gondoskodni  A napirend során a gyermeknek mindig csak annyi segítség adása, ami a további önálló cselekvéshez szükséges  Esélyt adni a felzárkózásra, lehetőséget biztosítani a követelmények, elvárások teljesítésére  Egyéni fejlődési üteméhez igazodó differenciált foglalkozás biztosítása – a fejlesztési folyamatot a gyermek egyéni szükségleteihez igazítva  A meglévő képességek, adottságok megerősítése, ezekre építve a sérült funkciók kibontakoztatása

64



k 20

 Az elvárásaink a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása  Annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet  Az alkalmazkodó képesség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő képesség szerint való segítségnyújtás  Az önkiszolgálás fejlesztése, a játék tevékenység elősegítése, a szocializáció megsegítése  Kellő idő, alkalom, vagyis időtöbblet biztosítása  Szoros együttműködés a gyógypedagógusokkal  A természetes szülő – gyermek kommunikáció támogatása  A szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, segítő tanácsadás.  A gyermekcsoport befogadó képességének fejlesztése azzal, hogy az óvodapedagógus természetesen kezeli a sajátos nevelési igényű gyermeket  A sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelésünkkel, a fejlesztésünkkel ne terheljük túl. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és /vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta, pszichológus közreműködése szükséges

a0

ks

Gyógypedagógusok, pszichológus feladatai:  Tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól.  Felhívja a pedagógus figyelmét a beszerezhető szakirodalomra, segítő szervezetekre  Rendszeresen hospitál a csoportnál  Folyamatosan együttműködik, konzultál a pedagógussal  Nyomon követi a gyermek fejlődését  Kapcsolatot tart a szülőkkel  Közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, elsősorban olyan területen, amely az ő szaktudásával oldható meg  Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban résztvevő más szakemberek munkáját (logopédus, pszichológus, orvos stb.).

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

9

Szülő feladatai:  Helyzetét másokkal szemben képviselje  Tanulja meg a környezettel való konfliktusának megoldását  Nyitottan és bátran közelítsen a világ felé  Segítse gyermeke sikeres beilleszkedését az óvodába  Segítse gyermekét az önkiszolgálás és önálló tanulás kialakításában „csak annyi segítséget nyújtani, amennyi még éppen szükséges”  Az óvodai élettel, illetve várható eseményekkel ismertesse meg gyermekét

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a

65



gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

k 20

Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi - vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

ks

Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: a) az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, d) az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

9

a0

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó - nevelési környezetben valósítjuk meg. Az óvodai nevelésünk során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

66



Az autista, autisztikus gyermek

a0

ks

k 20

Az autizmus-spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fõ céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A pedagógustól, fejlesztő szakemberektől elvárható magatartásformák

9

Az integráláshoz elengedhetetlen, hogy a pedagógus felkészült legyen a sérülés alapsajátosságaiból, tisztában legyen a pedagógiai korrekció lehetséges módszereivel Jó, ha a szülő őszintén el tudja mondani a gyermekére jellemző viselkedést, a várható reakciókat, a megnyugtatás esetleges változatait és azt, hogy mi a gyermek fő érdeklődési köre (a szükséges motivációt majd erre lehet építeni). Ehhez azonban a szülő megfelelő hozzáállására van szükség, ami nem mindig együttműködő.

67



k 20

Fontos szempontok a sajátos nevelési igényű gyermek fogadásához  Fontos, hogy a gyógypedagógusokkal, pszichológussal és egyéb segítő szakemberekkel állandó kapcsolatot tartsanak az óvodapedagógusok.  Alapvető dolog, hogy egy szorongó gyermek érzéseit, a szorongása tárgyát mindig komolyan kell venni, csúfolás tárgya soha ne legyen.  A gyermekek számára elegendő mozgást kell biztosítani.  Fontos a szabályok, határok nagyon pontos meghúzása, és annak következetes betartása is.  Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha éppen ostobaságot követett el (nem rád haragszom, hanem arra, amit tettél).  A gyermekekkel szemben nélkülözhetetlen a türelem.  Minden apró sikernek, minden apró viselkedésben beállt pozitív változásnak nagyon kell örülni, állandó és azonnali megerősítésre van szükség, mert ez motiválja majd a gyermeket a további változásra. Ezáltal tudja meg, hogy ahogyan viselkedett egy szituációban, az jó volt.

ks

11. GYERMEKVÉDELEM, A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

9

a0

11.1. GYERMEKVÉDELEM Gyermekintézmény lévén természetes, hogy programunkban kiemelt feladatként jelenik meg az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az elsődleges prevencióra való törekvés. Kötelez bennünket a Gyermekvédelmi Törvény, mely jogi és anyagi keretet szab a gyermekközpontú, humánus, a családokat segítő gyermekvédelmi rendszer működésének. Elveink: A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési hatások összehangolása a fejlődő személyiség veszélyeztetettségének megelőzése érdekében. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Ezt tiszteletben tartva erősítjük a szülők felelősségérzetét, hangsúlyozva a családi nevelés fontosságát. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A társadalmi folyamatok nemkívánatos hatására és egyéb okok miatt a család funkciói sérülhetnek. Előfordul, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat is, a gyermek érdekében. Ilyen esetben az óvoda jelenti a gyermek számára a biztonságot, a családi fészek melegét. Ezekben, a családokban is keressük az együttműködés lehetőségét. Lényegesnek tartjuk a családokhoz való közeledés szemléletét. A kapcsolatkeresésben, kapcsolatteremtésben a kezdeményező szerepet vállaljuk.

Célunk: 68



k 20

 Hozzásegíteni a gyermeket testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családjában történő nevelésének biztosításához  A gyermeki jogok maradéktalan tiszteletben tartása és betartatása, érvényesülésének biztosítása  Minden olyan körülmény feltárása, amely a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásolja, akadályoztathatja, veszélyeztetheti, gátolhatja  A családi nevelés erősítése, a gyermek iránti felelősség ébrentartása  A preventív gyermekvédelem megerősítése, elsődlegességének hangsúlyozása  A prevenció során azon tényezők, okok feltárása, amelyek a gyermek fejlődését Védőóvó intézkedések kezdeményezése a rászorulók érdekébe  A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek fokozott védelme.  A gyermekről szerzett többoldalú információval a hatékony segítségnyújtás elősegítése.  Az „értő figyelemmel” szemlélődő óvodapedagógus a hátrányos és potenciálisan veszélyeztetett helyzetű gyerekeket tünetei alapján történő kiszűrése, segítése, szükség esetén szakemberek igénybevétele.

9

a0

ks

Feladatunk:  A gyermek és családi körülményeinek figyelemmel kísérése  Az elakadás feltárásának folyamatában a családi nevelés feltérképezése  Őszinte, kölcsönös tiszteleten alapuló partneri viszony erősítésével az együttműködés hatékonyságának fokozása  A gyermeknek minden területen a szükséges segítség megadása  A preventív gyermekvédelmi munka előtérbe helyezése  Segítséget nyújtani a hátrányok csökkentéséhez a családgondozás és az egyéni bánásmód keretein belül  A családi háttér minél reálisabb, alaposabb megismerése  Tanácsadás a szülők részére  A gyermek családban történő felnevelésének segítése a rendelkezésre álló eszközökkel  A problémák feltárása a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése  Gyors és hatékony intézkedés foganatosítása a gyermeket közvetlenül veszélyeztető esetekben  Együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségügyi hálózattal, Pedagógiai Szakszolgálattal  A szociálisan hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása  A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek a képviselete  Ismerjük a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szerveket, szükség esetén vegyük fel a kapcsolatot velük  A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működtetésében való részvétel  Ha a pedagógusok a gyermek veszélyeztetettségét észlelik, kötelességük a maguk eszközeivel gondozási tanácsokkal, pedagógiai eszközökkel ezt elhárítani, illetve

69



amennyiben ez sikertelen marad, Gyermekvédelmi Szolgálatnak

jelezni

a

gyermekvédelmi

felelősnek,

k 20

A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerését ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a krízishelyzetben lévő családokét. Tapintattal és körültekintéssel segítjük a szülőket abban, hogy feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermek érdeke, a nevelőmunka sikeressége. A gyermek családi körülményeinek figyelemmel kísérése, fejlődésének követésével együttesen történik. Az esetleges elakadás feltárásának folyamatában megjelenik a családi nevelés feltérképezése is. A megfelelő, őszinte kapcsolat a szülőkkel alapvető feltétel a problémák közös megoldásához. Feladatunk az esélyegyenlőtlenség csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése Feltételezzük, hogy minden család közvetít a gyermek számára valamilyen mértékben értéket. A szülőt partnernek tekintjük a nevelésben, akinek igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéleteink. Felelősséget érzünk a gyermekkor nyugalmának, derűjének megőrzésében, hiszen a rohamos változások, a modern élet stressz-hatásai egyre inkább szükségessé teszik a gyermekek óvását, védését.

ks

A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások az értékek és a normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le.

a0

A fentiek káros hatása megjelenik az óvodákban is, a gyermekek teljesítmény-, magatartás-és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása, hiányzások stb.) itt érzékelhető először. A gyermekvédelem azt is igényli a pedagógusoktól, hogy ismerjék a velük kapcsolatban álló gyermekeket, a rájuk ható tényezőket, és segítsék elő a lelki traumák feldolgozását. Minden dolgozó feladata a családok tiszteletben tartása!

9

A nevelés alapja a családi nevelés erősítése, a hiányosságok kompenzálása és ezzel együttesen a gyermekek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolatot kell kialakítani azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak. Érvényesülnie kell a titoktartási kötelezettségnek minden családot érintő kérdésben. A család a legfontosabb partnerünk. A sikeres nevelőmunka alapvető feltétele a kölcsönös felelősségen, egyenlőségen alapuló jó együttműködés. Fontos, hogy az óvoda és a család együttműködése alkalmazkodjon a kor társadalmi igényeihez, ne szegregálódjon el egy család sem az óvodai élettől.

70



A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jellemezze. A gyermekvédelmi munka fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását.

k 20

A gyermekvédelmi munkát a mindenkor érvényben lévő gyermekvédelmi törvény alapját szervezzük, végezzük. A gyermekvédelmi munkával elsődleges célunk a prevenció és a gyermeki jogok védelme. A gyermekek védelme során nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelemi gondoskodásba kerülés alapján, tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Feladatunk a prevenció, korrekció, felderítés, jelzés a különböző gyermekvédelmi intézmények felé. A nevelési problémákkal küzdő családokat a Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk, javasoljuk, hogy lépjenek kapcsolatba pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, családgondozást kérünk számukra. Az anyagi problémákkal felénk forduló családokat segélykérelem ügyében felvilágosítjuk, környezettanulmányt, óvodai véleményt készítünk a számukra.

Bántalmazó, erőszakos családi környezet Nevelési hiányosságok Erkölcstelen családi környezet Italozó, kábítószert használó szülők Bűnöző családi helyzet Rossz lakásviszonyok Egészségügyi okok Anyagi okok Megromlott családi kapcsolat

a0

        

ks

Súlyosabb probléma, a veszélyeztetettség kialakulásának veszélye esetén felvesszük a kapcsolatot a gyámügyi igazgatással, ahova jelezzük a nevelési, gondozási hiányosságot, az agresszivitást, erkölcstelen életvitelt a családban, az alkoholizmust, az esetleges kábítószerezést, egészségügyi problémákat

A bántalmazás, erőszak megelőzése

9

Alapelvek A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális

71



sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

ks

k 20

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

9

a0

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon

72



k 20

vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt.

a0

ks

A gyermekbántalmazás felismerésének nehézségei: A gyermekbántalmazásnak sok olyan következménye és gyanújele van, amely a gyermek (vagy a szülő) viselkedésében megfigyelhető. Mégsem könnyű eldönteni, hogy adott esetben fennáll-e gyermekbántalmazás vagy nem. Sokszor csak komoly és alapos orvosi, pszichológiai vizsgálatok, a gyermeknek, a családnak és környezetének meghallgatása alapján lehet megállapítani vagy elvetni a gyermekbántalmazás gyanúját. Ennek az az oka, hogy ugyanazok a viselkedéses, kognitív és szomatikus tünetek, melyek a bántalmazott gyermekeknél kialakulnak, a bántalmazáson kívül más tényezők hatására is létrejöhetnek. Továbbá, a bántalmazás súlyosságától, gyakoriságától, a gyermek számára elérhető támogatás mértékétől és egyéb tényezőktől függően, a tünetek és következmények erőssége nagyon eltérő lehet. A gyermekbántalmazás tényének megállapítása tehát komoly szakmai hátteret igényel, általában több szakma képviselői (gyermekorvos, pszichológus, védőnő, szociális gondozó és mások) együttes munkáját feltételezi. Hiba lenne tehát egyes, a gyermekbántalmazás esetén tapasztalható jegyek alapján bántalmazásra következtetni anélkül, hogy az egyéb tényezőket is figyelembe vennénk. Ugyanilyen hiba azonban, ha figyelmen kívül hagyunk bántalmazásra utaló gyanújeleket csupán azért, mert a gyermek jó családból való vagy jólnevelt, vagy mert a szülei magasan iskolázott, rendes emberek az emberek legtöbbje hajlamos azt hinni, hogy minél jómódúbb a család és minél magasabban iskolázottak a szülők, annál jobban nevelik a gyermekeket. Ez a széles körben elterjedt nézet azonban a tényekkel szembeállítva nem állja meg a helyét. Foglaljuk össze az alábbiakban azokat a jegyeket, melyeknek megjelenése a gyermek vagy a szülő viselkedésében felvethetik a bántalmazás gyanúját.

9

Általános gyanújelek:  kifejezéstelen, üres arc, szemkontaktus hiánya,  túlságosan készséges, alázatos viselkedés,  félénkség, riadt, túlérzékeny a környezeti hatásokra,  hypervigilancia, túlságosan éber viselkedés,  bizalmatlanság a felnőttekkel szemben, (esetleg csak bizonyos nemű vagy kinézetű felnőttekre vonatkozik)  bizalmatlanság a közeli hozzátartozókkal, elsősorban a szülőkkel szemben; fél tőlük,

73


       


koraérett magatartás, változékony viselkedés, váratlan, hirtelen változások, depresszió, bűntudat, szégyenérzet, alvászavarok, evészavarok kortársakkal gyenge kapcsolat, szociális készségek deficitje, passzivitás, figyelemzavarok, tanulási nehézségek, vonakodik a levetkőzéstől (pl. testnevelés órán), fél a fizikai érintéstől, elrántja a fejét simogatáskor, a váratlan érintéstől összerezzen.

k 20

A segítségnyújtás lehetőségei: Ha a bántalmazás tényére fény derül, elsődleges feladat a további bántalmazás megelőzése. Ezt a gyermekvédelmi szervek feladata megszervezni, esetleg az óvoda, valamint a család rokonainak bevonásával. Ebben a szakaszban nagyfokú óvatosság és gondos mérlegelés szükséges, mert a bántalmazás napvilágra kerülése a legtöbb családban krízishelyzetet okoz, ami esetleg tovább rontja a gyermek és a család helyzetét. Emiatt - hacsak nincs közvetlen (élet)veszélyben a gyermek –az azonnali beavatkozás nem jó stratégia.

ks

Az óvoda, valamint a gyermekvédelmi szervek feladata kettős:  egyrészt a család segítése, támogatása (pl. alternatív gyermeknevelési módszerek megvitatása, szükség esetén a családtagok támogató terápiája, stb.),  másrészt a gyermek támogatása, segítése és kezelése. Mindkét feladat szempontjából a sikeresség egyik záloga a bizalomteli kapcsolat kialakítása (a családdal, illetve a gyermekkel), ami nagyfokú tapintatot és beleérző képességet igényel.

a0

Ezeket a feladatokat általában arra felkészült, képzett szakemberek végzik, akik a pedagógust meghatározott együttműködésre kérhetik (pl. a gyermek viselkedésének figyelemmel kísérése). A bántalmazó szülővel, illetve a bántalmazott gyermekkel való kapcsolat során nagyon fontos, hogy ne kommunikáljunk feléjük ítéletet, rosszallást, mert ez a felajánlott segítség elutasítását vonhatja maga után.

A pedagógusok hivatásuknál fogva olyan helyzetben vannak, hogy lehetőségük nyílik alaposan megismerni a rájuk bízott gyermekeket és nyomon követni fejlődésüket. Így a pedagógus az elsők között lehet, aki észlelheti a bántalmazásra utaló jeleket a gyermek testén vagy viselkedésében és jelezhetik gyanújukat a gyermekvédelmi szervek felé.

9

A pedagógus szerepe a gyermekbántalmazás felismerésében, megelőzésében és kezelésében:  Munkáját annak szem előtt tartásával végzi, hogy a pedagógusnak nemcsak hogy nem szabad bántalmaznia a felügyeletére bízott gyermekeket, de köteles védelmezni őket és gondoskodni jóllétükről.  Megismerve a bántalmazásra utaló gyanújeleket, képessé válhat észlelni azokat.  Ha a bántalmazás gyanúja felmerül, akkor ezt jelenti a megfelelő gyermekvédelmi szervek felé, együttműködik velük a vizsgálatok során, illetve a megkívánható tapintattal és diszkrécióval kezeli az ügy kapcsán birtokába jutott információkat.

74



k 20

 Ha megismeri a bántalmazás lehetséges pszichológiai és kognitív területeket érintő következményeit, ezek ismeretében lehetőségeihez mérten elősegítheti a károsodás minimalizálását, illetve megkísérelheti a lehetséges mértékig kompenzálni azokat.  Képes lehet érzelmi támaszt nyújtani a bántalmazott gyermeknek (adott esetben hosszabb távon is), elfogadva érzelmi életének ellentmondásosságát, zavarodottságát, szokatlan vagy furcsa viselkedését. Tudatosíthatja a gyermekben önnön pozitív személyiségvonásait, erősítheti önbizalmát. Elfogadó és a szükséges mértékig irányító fellépésével nyújthat alternatív szülőmodellt a gyermek számára, ez különösen a fiatalabb gyermekeknél lehet nagyon fontos, akik érzelmileg is erősen kötődnek a pedagógus személyéhez.  Felfigyelhet az iskolai zaklatásra utaló jelekre és megteheti a szükséges lépéseket annak megszüntetése érdekében.  Magatartásával példát állíthat a gyermekek elé a konfliktusok és problémák békés és konstruktív rendezéséhez.

Munkánkban fontos szerepet tölt be a gyermekvédelem, hiszen a gyermek testi-lelki-szellemi szükségleteinek, jogainak maradéktalan kielégítése, érvényesítése, a boldog gyermekkor biztosításának alapfeltétele, a jövő nemzedék iránti elkötelezettségünk záloga, mely magában foglalja a családok, s a rászoruló gyermek szükség szerinti megsegítését.

ks

A gyermekvédelmi munkához szükséges:  A feltétel nélküli elfogadás, szeretet  Támasznyújtás, empátiás képesség  A családdal való jó kapcsolat kialakítása, a szülő megnyerése  Titoktartási kötelezettség betartása  Az okok feltárásán túl a megfelelő segítségadás

9

a0

A pedagógus magatartása a szülők irányában:  Mintanyújtás a gyermek nevelésével kapcsolatban  Szemrehányásoktól mentes kapcsolat  A szülő magatartásba pozitív, értékelhető elemek találása, s ennek hangsúlyozása.  Udvarias magatartás  A szülő problémáira odafigyelő, értő meghallgatás  A szülő rendszeres tájékoztatása gyermekéről, ügyelve arra, hogy lehetőleg pozitív információkat adjon  Tanácsokat adhatunk, de a döntést mindig a szülőre bízzuk  A jövőbe vetett hit erősítése  A családokkal való kapcsolattartás összhangjának megteremtése a családgondozó munkájával, esetleg a pszichológussal

Az intézmény minden tevékenységével az esélyegyenlőség előmozdítását igyekszünk elősegíteni:  a gyermekek egyéni fejlesztésében  az ismeretközvetítés gyakorlatában

75



k 20

 az óvodai programban megfogalmazottak kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  az iskolai továbbhaladás előkészítésében  Jó kapcsolat kialakítása mindazon szervezetekkel, hatósággal, intézménnyel, mely a gyermekvédelmi rendszerbe tartozik.  A különbözőség tolerálása, elfogadása, az eltérő tulajdonságok tisztelete, fajra, nemre, nemzeti, etnikai hovatartozás megkülönböztetése nélküli nevelés.  Mindenféle hátrányos megkülönböztetés kizárása, mely származás, nemzeti etnikai hovatartozás, hozzátartozók miatt, vagy egyéb okból adódhat.

A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az óvodához kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a feladatok maradéktalan megvalósulásáért az óvodavezető felel. A gyermekvédelmi munka koordinálását gyermekvédelmi felelős látja el, a pedagógusok bevonásával. Szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti a megfogalmazott feladatok maximális megvalósulását.

ks

A gyermekvédelmi felelős feladata:  Minden évben a gyermekek családi helyzetének felmérése.  A potenciálisan veszélyeztetett gyermekek körülményeinek, okainak feltárása.  Gyermekvédelmi szempontból nyilvántartások vezetése.  Egyéni esetmegbeszélések.  Illetékeseknek adatszolgáltatás.  Élő kapcsolattartás az önkormányzat illetékes szakembereivel, a Nevelési Tanácsadóval, Családsegítővel.

a0

Munkánkban fontos szerepet tölt be a gyermekvédelem, hiszen a gyermek testi-lelki-szellemi szükségleteinek, jogainak maradéktalan kielégítése, érvényesítése, a boldog gyermekkor biztosításának alapfeltétele, a jövő nemzedék iránti elkötelezettségünk záloga, mely magában foglalja a családok, s a rászoruló gyermek szükség szerinti megsegítését.

9

A gyermekvédelmi munkához szükséges:  A feltétel nélküli elfogadás, szeretet  Támasznyújtás  Empátiás képesség  A családdal való jó kapcsolat kialakítása, a szülő megnyerése  Titoktartási kötelezettség betartása  Az okok feltárásán túl a megfelelő segítségadás

Óvodapedagógus magatartása a szülők irányában:  Mintanyújtás a gyermek nevelésével kapcsolatban  Szemrehányásoktól mentes kapcsolat  A szülő magatartásba pozitív, értékelhető elemek találása, s ennek hangsúlyozása.  Udvarias magatartás

76



 A szülő problémáira odafigyelő, értő meghallgatás  A szülő rendszeres tájékoztatása gyermekéről, ügyelve arra, hogy lehetőleg pozitív információkat adjon  Tanácsokat adhatunk, de a döntést mindig a szülőre bízzuk  A jövőbe vetett hit erősítése  A családokkal való kapcsolattartás összhangjának megteremtése a családgondozó munkájával, esetleg a pszichológussal

k 20

11.2. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Alapvető célkitűzésünk:  a szegregáció mentesség biztosítása  egyenlőbánásmód elvének teljes körű érvényesítése  az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása

a0

ks

Az esélyegyenlőség előmozdítását az intézmény minden tevékenységével igyekszünk végezni:  a gyermekek egyéni fejlesztésében  az ismeretközvetítés gyakorlatában  az óvodai programban megfogalmazottak kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  az iskolai továbbhaladás előkészítésében  Jó kapcsolat kialakítása mindazon szervezetekkel, hatósággal, intézménnyel, mely a gyermekvédelmi rendszerbe tartozik.  A különbözőség tolerálása, elfogadása, az eltérő tulajdonságok tisztelete, fajra, nemre, nemzeti, etnikai hovatartozás megkülönböztetése nélküli nevelés.  Mindenféle hátrányos megkülönböztetés kizárása, mely származás, nemzeti etnikai hovatartozás, hozzátartozók miatt, vagy egyéb okból adódhat.

9

Az óvodában a gyermekvédelmi munka koordinálását gyermekvédelmi felelős látja el. A gyermekvédelmi felelős feladata:  Minden évben a gyermekek családi helyzetének felmérése.  A potenciálisan veszélyeztetett gyermekek körülményeinek, okainak feltárása.  Gyermekvédelmi szempontból nyilvántartások vezetése.  Egyéni esetmegbeszélések.  Illetékeseknek adatszolgáltatás.  Élő kapcsolattartás az önkormányzat illetékes szakembereivel, a Nevelési Tanácsadóval, Családsegítővel.

Munkánkban fontos szerepet tölt be a gyermekvédelem, hiszen a gyermek testi-lelki-szellemi szükségleteinek, jogainak maradéktalan kielégítése, érvényesítése, a boldog gyermekkor

77



biztosításának alapfeltétele, a jövő nemzedék iránti elkötelezettségünk záloga, mely magában foglalja a családok, s a rászoruló gyermek szükség szerinti megsegítését.

k 20

Óvodánkba jelenleg nem jár halmozottan hátrányos helyzetű, valamint hátrányos helyzetű gyermek. A szülők anyagi lehetőségei széles skálán mozognak. A havi támogatói díj megfizetését a gyermekek lakóhelye szerint illetékes önkormányzatoknak csak egy része vállalta át a szülőktől annak ellenére, hogy intézményünk önkormányzati alapfeladatot vállal át a gyermekek ellátásának, fejlesztésének biztosításával. A fenntartó szociális rászorultság esetén, egyéni elbírálás alapján mérsékelheti a támogatói díj összegét. Célunk:  Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a gyermekek részére.  Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.  Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása

Személyi feltételek:  óvodapedagógusok  gyógypedagógus  pszichológus  gyógypedagógiai asszisztens  mozgásfejlesztő szakember  dajka

9

a0

ks

Feladatunk:  Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve.  Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel.  A szülők munkába járását lehetővé tévő nyitva tartás biztosítása  Intézményvezető Nevelőtestület együttműködése  Rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével  Esetmegbeszélések

Tárgyi feltételek: A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. Egyéni fejlesztéshez képességfejlesztő játékok, vizuális eszközök, mozgásfejlesztést segítő eszközök, finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok. Pedagógiai munkánk kiemelt területei

78



ks

k 20

Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis)  Egészséges életmódra nevelés  egészségtudat kialakítása,  táplálkozási szokások alakítása,  Mozgás  Beilleszkedési -, mozgáskoordinációs-, vagy funkciózavarok, tartáshibák prevenciójára, korrekciójára.  A tudatos mozgásfejlesztéssel elősegíteni a gyermekek természetes mozgásának fejlődését, így a járás, a futás, az egyensúlyozás, az ugrás, a dobás fejlődését  A mozgás által alkalmazkodó, feladatmegoldó képességük fejlesztése  Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés  az intézményes nevelésbe való illeszkedés elősegítése  szociális viselkedési formák megtanítása  kapcsolatteremtő képesség fejlesztése  bizalom-, elfogadás-, együttműködés érvényesítése  Anyanyelvi, kommunikációs nevelés  szókincs-,  nyelvi kifejezőkészség-,  beszédértés-,  beszédészlelés fejlesztése  kommunikációs zavarok feloldása  Értelmi képességek

a0

 egyéni differenciált foglalkozás  kognitív képességek fejlesztése  részképességek fejlesztése  gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens biztosítása  Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése  Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása  környezettudatos magatartás alakítása pozitív minta alapján,  differenciálás,  egyéni fejlesztés,  szülőkkel való megújuló partneri kapcsolatok.

9

Együttműködés a szülőkkel:  Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel  A gyermekek egyénre szabott beilleszkedésének biztosítása  Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről  egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése,  gyermekmunkák bemutatása, elemzése,  szülők részvételi lehetőségének biztosítása a napi tevékenységek során  Egyéni beszélgetések  gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése,

79


 


a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása

k 20

Együttműködés az óvodán kívüli szervezetekkel  Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (Szülők támogatása, erőforrásaik feltárása)  Védőnői hálózat (A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai ké- pesség gondozással kapcsolatos tanácsadás)  Szakmai szolgáltatók – Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálatok, Tanulási képességet vizsgáló bizottságok (Konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások megtervezése, biztosítása) Hátrányos helyzetű gyermek, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a törvényi szabályozás szerint, önkéntes nyilatkozatot tett; illetve akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett az a gyermek, vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

a0

ks

A megszűntetés feladatai:  a felzárkóztatás megszervezése,  a hátrányok csökkentése érdekében egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltése érdekében,  a gyermekek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása,  segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően, együttműködés a társszervekkel, jelzőrendszer működtetés Várható eredmény:  Érvényesülnek a gyermeki jogok  Megvalósul a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek felzárkóztatása  Folyamatos, egymást segítő kapcsolat alakul ki a rászoruló családok és óvoda között  Csökken az esélyegyenlőtlenség

9 80



12. AZ ÓVODA SPECIÁLIS MÓDSZERTANA A VISELKEDÉSTERÁPIA

9

a0

ks

k 20

Az óvoda speciális módszertana a viselkedésterápia, viselkedéselemzés elvei mentén szerveződik. Az alapja az, hogy a gyermek megváltozatása helyett a környezet módosítása révén próbáljuk elősegíteni a gyermek viselkedésének módosulását. A gyermek viselkedésének módosításához annak elemzése szükséges. Ennek alapja az ABC paradigma (antecedent, behaviour, consequence), mely 3 területre helyezi a fókuszt a gyermekkel kapcsolatban: előzmény, viselkedés, következmény. A viselkedés módosítása az előzmények és következmények variálásával lehetséges. Vagyis azt tudjuk megváltoztatni, hogy milyen környezetet teremtünk a gyermek számára, milyen elvárásokat támasztunk vele szemben, mennyire vagyunk következetesek, valamint azt, hogy miként reagálunk az ő viselkedésére. Az előzmény az, ami közvetlenül az adott viselkedést megelőzően jelenik meg, akár egy inger, akár egy utasítás formájában. A következmény pedig az a változás, amit a viselkedés a környezetben vált ki. Ennek 3 fajtája van: megerősítés, büntetés, kioltás. A megerősítés növeli egy adott viselkedés jövőbeli előfordulásának valószínűségét. Az iránya lehet pozitív és negatív is. A pozitív megerősítés során valamit hozzáadunk a környezethez, vagyis jutalmazunk. Ez lehet szociális megerősítés, tárgyi jutalom, kedvelt tevékenység, étel, zsetonrendszer. Mindig párosulnia kell szóbeli dicsérettel, hiszen a cél, hogy a folyamat végén önmagában a dicséret is épp elég megerősítő értékű legyen az adott tevékenység, viselkedésforma elsajátításához. A negatív megerősítés során valamit eltávolítunk a környezetből. Például a gyermek olyan szépen viselkedik, vagy olyan jól teljesít a feladathelyzet során, hogy abból eltávolítjuk őt. A büntetés csökkenti egy viselkedésforma jövőbeni előfordulásának valószínűségét. Ennek is lehet pozitív, illetve negatív is az iránya. A pozitív büntetés során is hozzáadunk valami pluszt a környezethez, ez lehet plusz feladat vagy time out. Ezt a módszert csak a legvégső esetben használjuk, abban az esetben, ha semmilyen más stratégiánk nem vezetett eredményre. A negatív büntetés során eltávolítunk valamit a környezetből. Ez lehet akár a figyelem megvonása, megerősítő elvétele vagy kedvelt tevékenység abbahagyása. A kioltás során egy korábban már megerősített viselkedést nem erősítünk meg többé. Munkánk során elsősorban a megerősítés alkalmazására törekszünk. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor próbálunk előbb eredményre jutni a negatív büntetéssel, és amennyiben ez is sikertelen, csupán akkor használjuk a pozitív büntetés módszerét. A viselkedés elemzésével feltárhatók a viselkedés funkciói, majd a funkciótól függően kezelési tervet készítünk a nem megfelelő viselkedések esetén, meghatározva a megfelelő előzményeket és következményeket, melyek elősegítik az elvárt viselkedésforma kialakulását. A viselkedés funkciói:  Konkrét tárgy megszerzése – Például a gyermek nem szépen, indulatosan, hangosan, sírva kér valamit. A gyermeket ekkor megtanítjuk, miként is kérheti el megfelelő kommunikációt használva a vágyott tárgyat, vagy azt, hogyan tudja kezdeményezni az általa kívánt tevékenységet.  Figyelemfelkeltés – Például a gyermek szeretne egy tárgyat, és addig mondogatja, azt, hogy leesett, míg nem érkezik rá reakció. Többszöri megfigyelés után kiderül, pusztán a figyelmet szeretné magára vonni ezzel a helytelen viselkedéssel. Lényeges, hogy ezzel a nem megfelelő viselkedésformával nem kaphat figyelmet. Helyette megtanítjuk neki, hogyan is lehet felkelteni valakinek a figyelmét megfelelő kommunikációval.  Kibúvó/menekülés - Amikor egy helytelen viselkedéssel szeretne kilépni egy szituációból. Ilyen például, amikor hisztizik az asztalnál, vagy nem szeretne egy

81



k 20

tevékenységet tovább végezni, és ezt hangosan, kiabálással jelzi. A gyermeknek megtanítjuk, ha szépen kéri a tevékenység befejezését, akkor lehetőség van erre, vagy esetlegesen egy rövid szünet tartására. De meg kell tanulnia azt is, hogy előfordulhat, hogy hiába kér szépen, erre nemet kell mondanunk.  Szenzoros stimuláció – A gyermek egy repetitív, ismétlődő tevékenységet hajt végre abból a célból, hogy a szenzoros rendszerét stimulálja. Ebben az esetben a szenzoros igény kielégítésére alternatív foglalkozásokat, elfogadhatóbb tevékenységeket vezetünk be a gyerekek számára.  Kontroll – Gyakori, hogy kontrollálni, irányítani szeretnék a szituációt, ilyenkor nem szabad, hogy érzelmi töltettel reagáljunk erre, de előre el kell tudnunk dönteni, mi az, amit megengedünk neki, és mi az, amit nem. Ezzel kapcsolatban rendkívül határozottan és következetesen kell képviselnünk álláspontunkat. Az ezzel a problémával küzdő gyerekek esetén fontos, hogy gyakran biztosítsunk számukra választási lehetőséget, így biztosítva ezzel a kontroll érzet meglétét.  Fájdalom – Sok esetben előfordulhat, hogy egy gyermek nem tudja megfelelően kommunikálni azt, hogy fáj valamije, de semmi más nem indokolja sírását, kiabálását, esetleges önbántalmazását vagy mások bántását. Ilyen esetekben célunk azon körülmények biztosítása ahol a lehető leghamarabb meg tud nyugodni, illetve fájdalmai csökkennek.

ks

Egyrészről lényegesnek tartjuk azt, hogy ne erősítsük meg az általunk és a szülők által nem megfelelőnek tartott viselkedésformákat, másrészről épp ugyanilyen fontos az, hogy azok helyett elfogadható, alternatív viselkedéseket tanítsunk. A szabályok megalkotásakor arra törekszünk, hogy azt fogalmazzuk meg, mit tehetnek a gyerekek és nem azt, amit nem tehetnek meg, hiszen ennek segítségével ajánlunk fel számukra az alternatív tevékenységeket, melyekkel elfoglalhatják magukat. Célunk egy belső szabályozórendszer kialakítása a külső szabályozórendszer belsővé tételén keresztül.

9

a0

Módszerünk két lényeges alappillére a motiváció és a sikerélmény. A gyereket motiválni sok megerősítővel tudjuk. Célunk, hogy minél inkább motiválttá váljanak a tanulásra, így szinte észrevétlenül, játékosan tanulhatnak, ezáltal nem érzik tehernek a feladathelyzetet, a szabályok betartását. A sikerélményt prompt adásán keresztül biztosítjuk. Asszisztenseink a gyermekek közelében tartózkodnak folyamatosan, így amikor szükséges, segítenek a gyerekek számára, hogy megfelelően tudjanak viselkedni adott helyzetben, hogy képesek legyenek várakozni, megoldani a feladatok, válaszolni tudjanak a kérdésekre. Amennyiben a gyermek nem képes az elvárt viselkedésre, válaszadásra, asszisztenseink azonnal segítenek számára. A segítségadásnak számtalan formája lehet:  A teljes fizikai segítségnyújtás, melynek során az asszisztensek hátulról vezetik a gyermek mozgását.  A részleges fizikai prompt, melynek során már kevesebb segítséget adnak az asszisztensek, részben vezetik a gyermek mozgását.  A modell prompt segítségével megmutatjuk a gyermeknek, hogy mit várunk el tőle.  Az árnyék prompt során a segítő nem ér hozzá a gyermekhez, csak követi annak mozgását.

82



 A gestural prompt segítségével, amennyiben a gyermek beszédértése nem megfelelő, rámutatunk arra a tárgyra, személyre, akivel, amivel az utasítás kapcsolatos.  Szintén beszédértési problémák esetén csökkentjük a lehetséges választási alternatívák számát ezzel elősegítve a válaszadást.  Az asszisztensek nyújthatnak szóbeli segítséget is, vagyis megismétlik a gyermek számára a pedagógus utasítását.

k 20

A fentebb említett két pillér mellett a viselkedéselemzéses megközelítés legfontosabb módszere a pairing. A pairing jelentése önmagunk párosítása a megerősítőkkel. Ez egy elvárások nélküli játék, bekapcsolódás a gyermek játékába úgy, hogy a jelenlétünkkel az még élvezetesebb legyen. Törekszünk, hogy ez mind egyéni, mind csoportos szinten is megvalósuljon. Az óvodába járó speciális nevelési igényű gyerekek sok esetben nehézségekkel küzdenek a kölcsönös szociális interakciók kialakítása és fenntartása terén. A pairing segítségével tudunk kapcsolatot tudunk kialakítani velük, ezzel lehetőséget teremtve számukra a szocializációra. Mivel a pairing során önmagunkat párosítjuk a gyermek megerősítőivel, kedvelt játékaival, tevékenységeivel, ételeivel, így ennek köszönhetően mi is egyre értékesebbé válunk a szemükben. Felértékelődik számukra a személyünk, szívesebben követik az elvárásainkat, és könnyebben teremtenek kapcsolatot másokkal is.

9

a0

ks

Célunk, hogy az óvodában dolgozó pedagógusok és asszisztensek képesek legyenek az instrukciós kontroll kialakítására, mely elengedhetetlen a gyerekekkel való együttműködés során. Ehhez 7 lépés betartása szükséges: 1. Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy mi kontrolláljuk a környezetüket, így csak abban az esetben férnek hozzá kedvelt tevékenységeikhez, játékaikhoz, ha megfelelően viselkednek, a szabályokat, kéréseinket követik. 2. Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy mennyire szórakoztatóak vagyunk. Minden egyes érintkezés és kapcsolat, amelyet létesítünk velük, élvezetes a számukra. Ennek köszönhetően sokkal többször igénylik a kapcsolatteremtésünket és elfogadják irányításunkat, hiszen az pozitív élmény számukra. 3. Megmutatjuk a gyermekeknek, hogy megbízhatnak bennünk. Következetesek vagyunk, mindig csak azt mondjuk ki, amit komolyan is gondolunk és ha kimondtuk, biztosan úgy is zajlanak az események. 4. Tudatjuk a gyermekekkel, hogy az utasításaink követése az ő javukat szolgálja, és a lehető legjobb módja annak, hogy céljait elérhessék. Együttműködésüket mindig megerősítjük. 5. Az irányítás megszerzésének kezdetekor minden egyes apró pozitív cselekedet után jutalmazzuk a gyerekeket, majd fokozatosan csökkentjük a megerősítés gyakoriságát, hiszen hosszú távú célunk az, hogy a gyermekek számára a szóbeli dicséret és a szociális megerősítők elegendők legyenek. 6. Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy legalább annyira jól ismerjük prioritásukat, mint sajátunkat, vagyis tudjuk melyek a legkedveltebb játékaik, tevékenységeik, és melyek kevésbé azok. 7. Megmutatjuk, hogyha figyelmen kívül hagyják utasításainkat és nem viselkednek megfelelően, akkor nem jutnak hozzá a leginkább kedvelt megerősítőkhöz.

83



Munkánk során törekszünk arra, hogy a már megszerzett tudást a gyerekek minél általánosabban, minél többféle helyzetben gyakorolják, így egy általánosam mozgósítható viselkedésrepertoár és tudás alakul ki az esetükben.

13. AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK

k 20

Gyógypedagógusaink erőforrásainak optimális kihasználása érdekében heti 2-6 órában vállalunk ambuláns rendszerű fejlesztéseken vehetnek részt. Ezekben azok a sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési zavarokkal, viselkedésproblémákkal rendelkező gyermekek részesülhetnek, akik szülei, gondozói beadják írásbeli igényüket erre az óvoda vagy a fenntartó részére. Várjuk még azokat a gyermekeket is, akik a kerületi óvodákba járnak, de nem lehetséges vagy nem megoldott a intézményben fejlesztésük. Ambuláns foglalkozások keretében felméréseket végzünk, szükség szerinti fejlesztéseket, terápiákat folytatunk. Ha rendelkezésre áll a szakértői bizottság szakvéleménye, vagy más hivatalos diagnosztizálási eljárásban készült dokumentum, akkor a fejlesztési irányt ez egyértelműen meghatározza.

ks

Ha nem áll rendelkezésre szakember által elkészített vizsgálati eredmény, javaslat, akkor a szakembereink felmérése alapján állítunk össze fejlesztési javaslatot, melyet a szülővel megvitatunk, és ez alapján végzik a szakemberek a foglalkozásokat.

14. A NEVELÉSI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ TÉRÍTÉSMENTES SZOLGÁLTATÁSOK

14. 1. GYERMEKJÓGA

a0

Óvodánk lehetőséget biztosít a gyermekek számára a fejlesztésükhöz szükségesnek ítélt gyermekjógán, valamint Craniosacralis terápián való részvételre. Ezeket a szolgáltatásokat a mindenkori szülői igény figyelembe vétele mellett nyújtjuk a gyermekek számára.

9

A gyermekek fejlődése biológiai törvényszerűségek szerint történik. Függ az örökléstől, a táplálkozástól és a (mozgás) neveléstől. A test feletti uralom megtanulása szorosan összefügg a gyermek pszichés fejlődésével. Tehát, ha a testi/mozgás képességek kibontakozását megfelelő gyakorlatokkal támogatjuk, egyidejűleg a pszichés fejlődést is előmozdítjuk. A jóga gyakorlatok több ezer éves megfigyelések, tapasztalatok alapján alakultak ki, amely minden korosztálynak speciálisan, a csecsemőktől az idős emberekig, koruknak és biológiai szükségleteiknek megfelelően ad támogatást a testi és szellemi egészségük megtartásában, ill. visszaszerzésében. A 3-6 éves korosztály gyakorlatai első ránézésre nagyon hasonlítanak az általunk ismert, óvodákban gyakorolt gyermektornákhoz. Nincsenek hosszan kitartott pozíciók és nyújtó

84



k 20

gyakorlatok az ízületek lazasága miatt, dinamikus mozgásforma. A különbség a gyakorlatok betanításában, ritmusában, ill. azok kivitelezésében van (különös tekintettel a mozgás és légzés természetes összhangjának megőrzésére vagy megtanítására). Nagy hangsúly van a végtagok és fej törzstől különálló, szabad mozgásának kialakításán és azok természetes irányokban való mozdításának megtanításán. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermek képessé válik pl. biciklizés közben a fejét körbe mozgatni, a nélkül, hogy a kormányt elrántsa, könnyűvé válik az evőeszközökkel való evés elsajátítása, a ceruzahasználat, evés közben, ha másra figyel fel, nem rántja el a poharát vagy tányérját a hang irányába figyelve, váltott lábbal, könnyedén mászik bordásfalra, létrára, lépcsőre, megtanul hintázni. Az egyes mozgásformákat különböző szituációkban gyakoroljuk (padon, billenő felületen, talajon, puha felületen), hogy az idegrendszer minél több szituációban megtanulhassa a helyes kivitelezést és kevesebbszer váltson vissza a rosszul rögzültre stressz esetén. A terápiák menete, összeállítása, a haladás sebessége teljesen egyedi, személyre szabott. Az egyéni foglalkozásokon begyakorolt mozgások, elemek könnyen összeállíthatóvá válnak majd a csoportos órákon, ahogy figyelmük, feladattartásuk növekszik.

ks

Hosszabb távon, a légzéssel összhangban, szabad végtagokkal, természetes irányokkal végzett gyakorlatok mintájára, az idegrendszer már minden egyéb, új mozgást is ezen a módon fog kivitelezni. A mozgás harmonizálásán kívül (ami kívülről látványos) ezek a gyakorlatok a belső szervekre is hatással vannak, azok egészséges működését támogatják. Az immunrendszer erősödik, és azt vesszük észre, hogy a gyermekek ritkábban betegszenek meg, vagy ha mégis elkapnak valamit, gyorsabban gyógyulnak ki belőle. A jóga az egész test kiegyensúlyozottságát eredményezi mind pszichikailag mind fizikailag.

14. 2. CRANIOSACRALIS TERÁPIA

a0

A craniosacralis terápia egy különlegesen gyengéd, mégis rendkívül hatékony kezelési forma, amely egyre elterjedtebbé válik széleskörű alkalmazási lehetőséginek köszönhetően. Általánosan javítja az életminőséget és segít konkrét betegségek, problémák kezelésében is. Serkenti a szervezet természetes öngyógyító folyamatait, csökkenti a stresszt, javítja az immunrendszer működését, visszaadja a fizikális életerőt, és jó közérzetet biztosít.

9

A terápia célja a kötőszövetes határok, lemezek ellazítása, az ízületi feszültségek korrekciója, az izom relaxáció, az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának normalizálása, az idegi funkciók harmonizálása, a koponyán belüli keringés javítása. Jellemzője a mikro manipuláció, amely a koponyacsontok mikromozgásainak korrigálásán alapul. Ennek segítségével hatást gyakorolhatunk a csont- és izomrendszerre, az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre, a különböző szervekre, a kötőszövetekre, a testnedvekre és a test energiarendszerére is.

Felhasználási lehetősége ez által igen széleskörű: többek között pl.: fejfájás, migrén, álmatlanság, idegfájdalmak; krónikus nyak- és hátfájdalom; asztma, krónikus hörghurut, arcüreggyulladás; tinnitus és egyéb középfülproblémák, fül-orr-gégészeti betegségek; lázas állapotok, fertőzések; krónikus

85



fáradtság, kimerültség, stressz, feszültség, érzelmi nehézségek, depresszió; hormonális problémák; szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, szédülés; motoros koordináció zavara; ortopédiai problémák, gerincbetegségek; fogászati és állkapocs-ízületi problémák; baleseti agyi és gerincvelői sérülések; műtét utáni működési zavarok; emésztési zavarok; csecsemőkori zavarok: szopási nehézségek, alvásproblémák, kólika, kancsalság.

k 20

Az óvodánkba járó gyermekek esetében nem elhanyagolható, hogy segítséget kínál a gyermekkori zavarok, hiperaktivitás, viselkedésproblémák, dyslexia, dyscalculia, autizmus, epilepszia, központi idegrendszeri sérülés okozta problémák enyhítésére.

A craniosacralis ritmus

a0

ks

A terápia alapja a craniosacralis rendszer, amely a keringési és légzési rendszer mellett a szervezet harmadik nagy ritmusát képezi. Ez egy élettani rendszer, amely minden aggyal és gerincvelővel rendelkező élőlényben megvan. A craniosacralis elnevezés a cranium (koponya) és a sacrum (keresztcsont) funkcionális egységére utal. A rendszer az agyat és a gerincvelőt körülvevő és azt védő kötőszöveti hártyából (dura mater) és az abban képződő és keringő agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) áll. A testben minden ideg kapcsolatban áll a dura materrel. Ebben a kapcsolatban - fizikai vagy lelki sérülések miatt - kialakuló gátak akadályozhatják az agyi-gerincvelői folyadék áramlását, amely különböző rendellenességekhez vezethet. Az agyhártyák mellett minden olyan csont részét képezi a rendszernek, amely érinti az agyhártyákat és az agyhártyákkal összekötött kötőszövetes állományt. Ezek a csontok is állandó mozgásban vannak, és minden csontnak megvan a maga mozgástere. Amikor egy csont kimozdul ebből az adott mozgástérből, vagy egyáltalán nem mozog, az az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának akadályozottságát jelenti. Ha felborul az egyensúly a rendszerben, az nem csak az agy és a gerincvelő, hanem az egész ember szempontjából káros. A craniosacralis rendszer szoros kölcsönhatásban áll az idegrendszerrel, az erek hálózatával, a nyirokkeringéssel, a légzőrendszerrel, a hormonális folyamatokkal és a csont-izomrendszerrel.

9

A craniosacralis rendszernek, a szív-érrendszerhez és a légzőrendszerhez hasonlóan saját, érzékelhető ritmusa van. A craniosacralis ritmus 6-12 ciklus/perc, amely egyénenként változik, de egy emberen belül állandó. A 6-nál alacsonyabb érték alulműködést, a 12-nél magasabb túlműködést jelent. A ritmus létrejöttében a koponya és a keresztcsont játssza a legfontosabb szerepet, mint a rendszer két vége. Természetesen az összes koponyacsont mozgásban van, és ez a mozgás az agyhártyák és az agyi-gerincvelői folyadék révén folyamatosan tovaterjed a testben. Így a tapasztalt terapeuta a test bármely részén kitapinthatja a craniosacralis ritmust, ezáltal megállapítja az agyi-gerincvelői folyadék esetleges változásait vagy áramlásának akadályozottságát, majd nagyon gyengéd, apró mozdulatokkal segítheti a folyadék és a kapcsolódó lágy szövetek természetes mozgását annak érdekében, hogy fokozza a test önszabályozó folyamatait, nyugalmi állapotba hozza az idegrendszert és javítsa az általános egészségi állapotot. A craniosacralis terápia egészen más, mint általában a masszázs, csontkovácsolás vagy a gerinc egyéb kezelési formái. A kezelés során alkalmazott mozdulatok rendkívül gyengédek,

86



aprók, érzékenyek; a terapeuta nem alkalmaz tekintélyes fizikai erőt vagy hirtelen mozdulatokat, a szervezet természetes hullámait és ritmusát követi, ezt használja fel a szervezetben történő változások előidéséhez.

9

a0

ks

k 20 87



A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

k 20

Tornaszoba:  2 db tornapad  1 db tornaszőnyeg  2 db bordásfal  1 db többfunkciós mászó készlet  1 db egyensúlyozó tölcsér  1 db lengőhinta  1 db egyensúlyozó tányér

Fejlesztő szoba  1 db tükör  1 db asztal  2 db gyermekszék  1 db szőnyeg  1 db játék- és eszköztartó polc  Fejlesztő eszközök, játékok (szín, forma egyeztetés, stb.)

ks

Játszóudvar  4 db kerti asztal  8 db kerti pad  4 db gyerek játszóház  4 db homokozó (takarófóliával)  mozgásigényt kielégítő játékok

9

a0

Játékok  Legalább 10 db különféle játékforma:  Mozgásos játékok  Szerepjátékok  Építő-, konstruáló játékok  Szabályjátékok  Dramatizálás  Bábjátékok  Barkácsolás  Mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök  Ének, zene, énekes játékeszközök  Anyanyelv, kommunikációs képességet fejlesztő játékok, könyvek  Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

88


  


Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök A természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei

k 20

A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök:  1 db DVD lejátszó  1 db televízió  1 db diavetítő  1 db projektor  1 db vetítővászon  Hangszer pedagógusoknak  Hangszer gyerekeknek  Egyéni fejlesztést szolgáló eszközök

Beszédfogyatékos gyermekek speciális eszközei:  1 db 120x180 cm tükör  Logopédiai alapkészlet

9

a0

ks 89

Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, éves gyermekek számára. Készítette: Nevelőtestület

Recommend Documents