CSIKSOMLYÓ 2008 1
Csíksomlyó, a kegyhely Csíksomlyó története a XII-XIII. századra megy vissza. Legelőször a pápai tizedjegyzék említi 1333-ban Sumbov, majd 1334ben Sumlov néven. Az egyházközség patrónusa Szent Péter és Szent Pál apostolok. Nevét a Somlyó hegyétől (1035 m) kapta. A Somlyó helynév a somlik - somlyik igéből származik, amely suvadó hegyet jelent. A Csík előnév a tájra utal. A ferences szerzetesek, valószínű, hogy az 1400-as évek első felében telepedtek le véglegesen Csíksomlyón.
Az első gótikus templom A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. (Sarlós Boldogasszony: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, július 2-án van a búcsúnapja.) A gótikus templom építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442). Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba.
A barokk templom A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára.
2
Külön értéket képvisel a temploban a stalluma szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes üvegablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter. Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek. Alkotójuk Vincefi Sándor hajdani csíkszeredai szobrászművész. A templomhajóban, a baloldali hosszú pad támláján látható domborműveket Imets László csíkszeredai művész készítette az 1980-as években. Magyar és ferences szenteket ábrázolnak. A kórus alatt, kimenet jobb oldalon, a háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található (1686). A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik. A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll: ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat. (Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.) A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834). Erőss József kézdivásárhelyi mester építette. A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható: SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs. (Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.) A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják (a tornyok építésének befejezési éve). 3
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és a romlásokat javíttatta ki). 1948-ban, XII Piusz pápa a templomot Basilica minor, (Kisbazilika) rangra emelte.
A kolostor Az 1440-es években épített gótikus templommal egyidőben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mígnem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése. A kolostor mai alakjában az 1773-1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a XVI-XVII. században a sorozatos tatár betörések idején. 1661-ben a török-tatár túlerőnek nem tudtak ellenállni. A pogányok felgyújtották a templommal együtt a kolostort is. Igen sok embert megöltek, az életerőseket rabságba hurcolták. Többek között négy ferences esett áldozatul, négyet pedig fogságba vittek. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették. Az utolsó, keletről betörő tatár hordák 1694-ben ugyancsak pusztítással fenyegették a kolostort és a falak közé, menekült népet. P. Nizet Ferenc, belga származású szerzetes-tanár vezetésével, a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. Érdekes az ebben a szembeállásnál, hogy a tanár papircsákót készíttetett a diákokkal, csatarendbe állította őket és Kissomlyó oldalában, a reggeli ködben olyan zajt és lármát csaptak, hogy a tatár betörők nagy hadsereget sejtve megfutamodtak. Ezt a pánikot kihasználva, a székely atyafiak nyomukba eredtek, szétverték őket. Még a tatár vezér fia is elesett a csatában. Ennek az ütközetnek emlékét őrzi a hosszúaszói Xántusz-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában lévő Véres-kép. Ettől fogva nem volt több tatárbetörés. A kolostor mai alakjában az 1773-1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a XVI-XVII. században a sorozatos tatár betörések idején. 1661-ben a török-tatár túlerőnek nem tudtak ellenállni. A pogányok felgyújtották a templommal együtt a kolostort
4
is. Igen sok embert megöltek, az életerőseket rabságba hurcolták. Többek között négy ferences esett áldozatul, négyet pedig fogságba vittek. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették. Az utolsó, keletről betörő tatár hordák 1694-ben ugyancsak pusztítással fenyegették a kolostort és a falak közé, menekült népet. P. Nizet Ferenc, belga származású szerzetes-tanár vezetésével, a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. Érdekes az ebben a szembeállásnál, hogy a tanár papircsákót készíttetett a diákokkal, csatarendbe állította őket és Kissomlyó oldalában, a reggeli ködben olyan zajt és lármát csaptak, hogy a tatár betörők nagy hadsereget sejtve megfutamodtak. Ezt a pánikot kihasználva, a székely atyafiak nyomukba eredtek, szétverték őket. Még a tatár vezér fia is elesett a csatában. Ennek az ütközetnek emlékét őrzi a hosszúaszói Xántusz-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában lévő Véres-kép. Ettől fogva nem volt több tatárbetörés.
A Kegyszobor A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobra. A XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevőnek, segítő szent Szűznek" nevezi el. A Kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a Kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, megsimogatják a Kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását. A századok folyamán a Kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot. Nagy katasztrófák előtt szomorúnak látták az emberek az arcát. Az 1661-es török-tatár dúlás alkalmával, amikor a templomot felgyújtották a tatárok, a Kegyszobor sértetlen maradt. A hagyomány
5
szerint az egyik tatár vezér, azt gondolván, hogy a Kegyszobor nagyon értékes lehet, el akarta szállítani, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár vezér ledobta a szobrot a szekérről, kardjával hozzávágott, megsebezve a Kegyszobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók a Kegyszobron. A tatár karja bénán hanyatlott alá. Az idők folyamán a hívőknek a Kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a Kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak (fogadalmi tárgyak). Ezek a XVII-XVIIIXIX. századokban készültek. Imameghallgatás esetén ilyen fogadalmi tárgyakat készíttettek és adományoztak hálából a Szűzanyának. Az 1940-es évektől napjainkig, márványból készült hála-táblák tanúskodnak arról, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját.
Kápolnák a Kissomlyó hegyen A Kissomlyó hegyen három kápolna áll. Közülük a legrégibb és művészeti szempontból a legérdekesebb: A Salvator kápolna Építésére hiteles adat nincs. Losteiner Leonárd ferences történetíró adatai szerint "Capistrán János és a nagy Hunyadi 1456-ban, a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 6-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát"; vagyis a nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alkotása. 1680 körül bővítették Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával. Ugyanakkor készült a címerekkel díszített donga is. 1800
6
körül festették a kazetták alakos ábrázolásait, valamint az ugyancsak kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot. A boltozat kazettáin angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított keretekben apostol, illetve ferences, jezsuita és remete szentpárok láthatók. Négy kazetta virágdíszes. A karzat ötkazettás mellvédjén Patrona Hungariae feliratú Madonna, Szent István és Szent László királyok képei, valamint virágdíszek vannak megfestve. 1679-ben készült a főoltár, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. A középső képen a keresztet tartó Krisztus festett alakja látható. Ezt Pál apostol és Katalin vértanú festett képei fogják közre. A diadalív előtti déli mellékoltár, felépítésében, festett faragványaival és a Fájdalmak Emberét ábrázoló oltárképével közvetlenül kapcsolódik a főoltár mesteréhez. Az északi mellékoltár Máriát királynői viseletben, karján Jézussal jeleníti meg. Felépítése és festett dísze késő-reneszánsz jellegű. Ez a második, a két oltár készítőjével egy időben dolgozó, de más mestertől származhat. A déli oldalon egyszerű szemöldökgyámos gótikus ajtó látható "Renov.Salvator 1678" felirattal. A középkori épületnek ez volt a bejárata. A középkorban a kápolnát kőfal övezte. A Salvator-kápolna épülete és művészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jellegzetes és fontos emléke. Az ajtó előtt hatalmas, díszesen kidolgozott kőkereszt áll, oldalán vésett szöveggel. 1876-ban állították a gyergyóalfalvi hívek az 1567-es győzelem emlékére. A Szenvedő kápolna A Salvator kápolna keleti oldalán van a Szenvedő Jézus kápolnája, ami egy kis fülke csupán. Benne az oszlophoz kötözött Jézus szobrát őrzik. A kivételes szépségű szobor 1810-ben készült. A hagyomány szerint ebbe a kápolnába zárkózott be, böjtölt és ostorozta magát az a bűnös ember, aki bűnbánatot akart tartani és vezekelni akart bűneiért. A Szent Antal kápolna A Kissomlyó-hegy nyugati oldalán van a Szent Antal kápolna. Az első kápolnát Mák 7
János ferences testvér építette az 1661-es dúlás után. 1750-1773 között újraépítették - immár nagyobbra méretezve - a mai kápolnát, amelyet azután többször is javítottak. Legutóbb P. Écsy János házfőnök javíttatta 1975-ben és az oltárt szembeoltárra változtatta. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja. A Pünkösdi búcsú Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni". Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére. A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten 8
kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába. Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő mulásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén. A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az "Egészen szép vagy Mária" éneket és azután folytatódik tovább a körmenet.
Csíksomlyó a művelődés szolgálatában A századok folyamán a templom és a kolostor a vidék művelődési központja volt. A barátok a kolostorban kezdettől fogva tanították a nép fiait. Először alsó fokon, majd később gimnáziumi szinten. A gimnázium első írásos említése 1630-ból való. Az 1661-es tatárdúlás után P. Damokos Kázmér vezetésével helyreállították a templomot és a kolostort, újraalapították az iskolát (1667). A
9
csíksomlyói gimnázium virágkorát az 1720-1784-es években élte. Ebben az időszakban játszották a diákok a híres csíksomlyói misztériumdrámákat. A tanárok szerkesztették e vallásos színnműveket - latin és magyar nyelven -, gyakran csak átírták és új formát adtak nekik, és a diákok színpadra vitték húsvét-, pünkösd ünnepén, vagy Szent Antal napján. Ez jelentette Székelyföldön a színjátszás kezdetét. Ebben az időben kezdődött Somlyón, a diákok közreműködésével, a Szent Antal nagykilenced. 1720-ban kezdte meg tevékenységét a Páduai Szent Antal társulat, 1730-ban pedig a Mária társulat. Ez utóbbi a Szűz Mária tiszteletében nevelte a diákságot, szorgalmazta a színdarabok előadását és gazdag könyvtárral is rendelkezett a tanuló ifjúság számára. Lukács Mihály csíki esperes (1678-1730) kozmási plébános adományából szeminárium (bentlakás) létesült (1725-1785). Több csíki gyermek számára vált lehetővé így a továbbtanulás. 1858-ban P. Simon Jukundián, Hajnald Lajos erdélyi püspök támogatásával, Csíksomlyón kántor- és tanítóképző iskolát alapított, amelynek 25 évig igazgatója volt. Itt tanultak a XIX.század második- és a XX. század első felének jól képzett kántortanítói. P. Simon Jukundián több közismert egyházi énekünk szerzője is. (Ébredj, ember... Dicsőség... Az Ige megtestesült Názáretben... Hozzád fohászkodunk...); A gimnáziumot a ferencesek átadták az Erdélyi Katolikus Státusnak 1911-ben, amikor az Csíkszeredába, a mostani Márton Áron Főgimnázium épületébe költözött. Itt működött 1948-ig, mint római katolikus gimnázium.
A nyomda 1675- ben P. Kájoni János ferences polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Ez a sajtó, amely a múlt
10
század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a "Cantionale catholicum" című énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Három évvel később kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mond dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható). A XVII.-XVIII. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is létezett. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Ez az ősi könyvesház, az 1635-ben létesített mikházival együtt, a protestáns fejedelemség idején valóságos menedékhelye lett mind az erdélyi katolikusok, mind pedig a moldvai csángók könyvörökségének. A XVII. század végén és a XVIII. század elején, 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. P. Kájoni János nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catolicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: "Édes hazának akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent". Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban. A kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható.
11
A könyvtár Az elmúlt századok alatt a ferences barátok, nagy gonddal, sok fáradsággal Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. Története a XV. századra megy vissza. Könyvtáruk Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A fennmaradt 96 ősnyomtatvány, a festett pergamen kódexek, a XVIXVII. századi könyvritkaságok - köztük számos régi magyar nyomtatvány -, és a kéziratos kötetek adják e gyűjtemény értékét. A ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára az egyetlen fennmaradt középkori eredetű erdélyi magyar könyvgyűjteményünk. A csíksomlyói ferences templomról, könyveiről a legrégibb említést egy 1444-ben kelt pápai bulla őrzi. Nem kis meghatottsággal olvassa a ma embere a kis híján hat évszázada kelt szöveget, mellyel a híveket a templom javára szolgáló adakozásra, liturgiai felszerelések, sőt könyvek adományozására szólítják... A XVI.-XVII. században a kolostor mellett képíró műhely működött. A XVIIXVIII. században a nyomda mellett könyvkiadó műhely is tevékenykedett. Itt kötötték be a nyomda termékeit és újították fel a híres könyvtár egyes köteteit. Külső megrendelésre is dolgoztak A bőrkötéseket általában vaknyomásos technikával díszítették, de alkalmazták az aranyozást is. A fennmaradt díszítő szerszámok (görgetők, bélyegzők, filéták), 116 darab, a XVII-XVIII. században rézből készültek, értékes ötvösmunkák, és a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében találhatók. A könyvtár értékesebb részének hányatott sorsa volt az 19441987-es években. A keleti háborús front közeledtével a barátok elrejtették a legértékesebb könyveket. Egyrészűket a rendház padlásán, más részüket az ebédlő falában helyezték el. 1951-ben az akkori államrendszer elvette a ferencesektől a kolostort. A könyveket beszállította a csíkszeredai múzeumba. Az idők folyamán sorra előkerültek az elrejtett könyvek. Sajnos, az ebédlői falba tett könyvek beáztak, meggombásodtak. Megkárosodott legalább 1/5-öd részük. A
12
többi értékes könyvet a Csíki Székely Múzeum vezetősége és személyzete gondoskodásából Bukarestben szakszerűen restaurálták és most ugyanott, a Csíki Székely Múzeumban, gondosan őrzik, további törvényes rendelkezésig. Megjegyzés: Az iskola, a könyvnyomtatás, a könyvkötő műhely, a nagyhírű könyvtár, s a képíró műhely a ferencrendiek kolostorát, Csíksomlyót, térben és időben messzire kiható keresztény művelődési központtá tette.
13
