ELTE FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Vezetője: Dr. Gábris Gyula Egyetemi tanár
FÖLDRAJZ-METEOROLÓGIA DOKTORI PROGRAM Vezetője: Dr. Nemes-Nagy József Egyetemi tanár
CSIKI ANITA AZ AMERIKAI TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK TERJESZKEDÉSI ÉS LOKALIZÁCIÓS STRATÉGIÁI AZ ÉRTÉKESÍTÉSI ADATOK TÜKRÉBEN 1983-TÓL 2007-IG
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
TÉMAVEZETŐ: Dr. Bernek Ágnes Főiskolai tanár A földrajztudomány kandidátusa Készült az ELTE Regionális Tudományi Tanszékén
BUDAPEST, 2010
I.
Bevezetés A disszertáció középpontjában az amerikai transznacionális társaságok (TNC-k) globális
hálózatának vizsgálata áll. A kutatási téma aktualitása mellett szól, hogy e társaságok jelentősége napjainkban óriási. A vállalatok térbeliségének vizsgálata a világ globalizálódása ellenére egyre fontosabb, sőt, éppen a globalizáció az, ami jelentős térszerkezeti változásokat eredményezett korunk világgazdaságában. Ugyan kétségtelen, hogy a globalizáció az élet számos területén mutat a homogenizálódás irányába, azonban mégsem jelent teljes homogenizációt. A TNC-k éppen az országok közti különbségek alapján határoznak lokalizációs stratégiájukról. A téma kiterjedtsége miatt mindenképpen szükség volt a kutatási terület szűkítésére. Az értékesítési adatok elemzését az indokolta, hogy a termelés szerkezete leginkább ezzel a mutatóval vázolható fel. Az amerikai vállalatok vizsgálata pedig két meghatározó tényezővel indokolható: 1. A legrészletesebb és legkomplexebb vállalati értékesítési adatbázis az amerikai vállalatokra vonatkozóan érhetők el. 2. Fontos tényező az is, hogy az amerikai vállalatok jelentős világgazdasági súlyt képviselnek: az UNCTAD (2007, 2008) adatai azt mutatják, hogy a TNC-k értékesítéseinek 1/5-ét az amerikai transznacionális vállalatok bonyolítják le. Ez pedig azt is jelenti, hogy a világ transznacionális szektorában az amerikai vállalatok meghatározó szerepe tagadhatatlan.
II.
A kutatás célja, kutatási tézisek Az értekezés az amerikai transznacionális vállalatok külpiaci tevékenységének jellemzőit
az értékesítési adatokra alapozva mutatja be. A disszertációban hangsúlyosan szerepel a leányvállalatok terjeszkedésének és lokalizációjának bemutatása. Disszertációm céljául az alábbi tézisek vizsgálatát tűztem ki: 1) Az amerikai TNC-k nemeztköziesedettsége (transznacionalitása) növekszik. 2) A leányvállalatok területileg egyre kevésbé koncentráltan szerveződnek. 3) Az amerikai transznacionális vállalatok hálózatában az egyes nagytérségek és államok jelentősége átértékelődött. 2
4) A leányvállalatok kibocsátásának területi jellemzőit leginkább a befogadó ország gazdasági fejlettsége (mérőszáma: GDP/fő – nominális érték) határozza meg. 5) Az amerikai vállalatok ágazati koncentrációja is mérséklődött. Az egyes iparágak területi koncentrációja is csökkent. 6) Az amerikai TNC-k külföldi leányvállalataira egyre jellemzőbbé válik az exportorientált tevékenység. A kivitel esetében a „harmadik országok 1” csoportja felé irányuló kivitel az USA felé irányuló kivitelnél nagyobb ütemben bővül, ami az exportplatform befektetések növekvő súlyát igazolja. 7) A külföldi jövedelem adóztatására vonatkozó amerikai szabályozás miatt az amerikai nagykereskedelmi (disztribúciós) és feldolgozóipari (termelő) leányvállalatok különböző országokban létesülnek. 8) Növekszik a vállalaton belüli értékesítés aránya. A termelés komplexebbé válása abban is megnyilvánul, hogy nő a leányvállalatok közötti értékesítés, azaz a leányvállalatok közötti együttműködés intenzitása erősödik.
Ezen tézisek vizsgálata során az alábbi kutatási kérdésekre kerestem a válaszokat: 1. Az amerikai transznacionális vállalatok nemeztköziesedettsége fokozódott-e a vizsgált időszak folyamán? 2. A változó világgazdasági körülmények milyen hatást gyakoroltak a külföldi leányvállalatok térszerveződésére? Igazolható-e, hogy az amerikai vállalatok földrajzi koncentrációja csökkent? 3. Mely térségek, országok sorolhatók a fő kibocsátó (termelő) területek közé? Megváltozott-e az egyes nagytérségek, illetve országok relatív pozíciója az amerikai vállalatok hálózatában? 4. Milyen tényezők befolyásolják leginkább a leányvállalatok kibocsátásának területi differenciálódását? 5. Mi jellemzi az amerikai tulajdonú leányvállalatok kibocsátásának ágazati megoszlását? Az egyes ágazatok, iparágak térszerveződése milyen sajátosságokkal jellemezhető? Mely ágazatokat jellemez erőteljesebb területi koncentráció, és melyek esetében alakul kiegyenlítettebben a területi megoszlás? 6. A leányvállalatok kibocsátásnak földrajzi orientációjára mi jellemző? (Miként alakul az export eladáshoz viszonyított aránya?) Az exportorientált leányvállalatok esetében 1
A „harmadik ország” a fogadóország és az Egyesült Államokon kívüli egyéb országok. A „harmadik országok” felé irányuló kivitel túlnyomórészt intra-regionális kereskedelmet jelent.
3
kimutatható-e az un. exportplatform leányvállalatok növekvő jelentősége? Mely országokra jellemező a helyi piaci orientáció és mely országokban jut meghatározó szerep az exportcélú értékesítésnek? 7. A
nagykereskedelmi
(disztribúció-orientált)
és
feldolgozóipari
(termelőorientált)
leányvállalatok különböző országokban lokalizálódnak? Mely államokban választják az amerikai vállalatok a nagykereskedelmi leányvállalatokon keresztül történő értékesítést és hol van elsődleges szerepe a termelésorientált leányvállalatoknak? 8. A vizsgált időszak folyamán változott-e a vállalaton belül („intrafirm”) lebonyolított értékesítés összesített kibocsátáshoz viszonyított aránya? Mi jellemző a vállalaton belüli értékesítésre? Az „intrafirm” eladás mely államok esetében vált fontossá?
III.
A kutatás adatbázisa és módszertana A kutatás kezdetét a legfontosabb szakirodalmak elemzése jelentette. Empirikus
kutatásaim középpontjában az amerikai vállalatok értékesítési adatainak elemzése állt. (A külföldön létesített leányvállalatokra vonatkozó adatokat az Amerikai Gazdaságelemző Hivatal („Bureau of Economic Analysis” – BEA) közli.) Az empirikus vizsgálatok folyamán elemeztem az amerikai vállalatok értékesítési adatait, megoszlási viszonyszámokat számoltam és egyéb statisztikai műveleteket (területi és iparági koncentrációs vizsgálat, Pearson-féle korrelációs súlypontszámítás) hajtottam végre. Ezek mellett többváltozós lineáris regresszió-elemzést is végeztem azon célból, hogy azonosítsam a vállalatok lokalizációját befolyásoló tényezőket.
IV.
Kutatási eredmények és következtetések
A kutatás eredményeit az alábbi nyolc pontban foglaltam össze: 1. Az amerikai TNC-k nemeztköziesedettsége vizsgált időszak folyamán fokozódott, azaz az amerikai vállalatokra egyre erőteljesebb külpiaci aktivitás vált jellemzővé. 2. Napjainkban az amerikai vállalatok földrajzilag kevésbé koncentráltan szerveződnek, mint a nyolcvanas években, ennek ellenére az amerikai vállalatok térszerveződésére még mindig magas a földrajzi koncentráció jellemző: 2007-ben az 5 legfőbb célország 4
eladásból való részesedése 41%, a 10 legmagasabb részesedésű állam részesedése 62% volt. 3. Az amerikai TNC-k térszerveződésének vizsgálatát értékelve elmondható ugyan, hogy az egyes országok és térségek részesedését tekintve történtek változások, de e változások összességében nem voltak olyan mértékűek, hogy azok az amerikai vállalatok nagymértékű területi átrendeződésével jártak volna. a. Nyugat-Európa és Kanada a csökkenő részesedés ellenére is megmaradt az amerikai vállalatok első számú kibocsátási területének. b. Növekvő részesedés a fejlett délkelet-ázsiai államokat (NIC I országok: Szingapúr, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea), a közép-amerikai országokat (elsősorban Mexikó és Costa Rica), Közép-, Kelet-és Délkelet-Európát, Kínát és Indiát jellemzi. 4. Úgy tűnik, hogy a fő beruházási tényező a piac, így a leányvállatok túlnyomó részére még ma is erős helyi piaci orientáció jellemző. 5. A vizsgált időszak folyamán mérséklődött az amerikai vállalatok ágazati koncentrációja. Az egyes iparágak földrajzi koncentrációját tekintve ugyancsak történtek változások. A főbb ágazatok közül a járműipar, az elektronika, az élelmiszeripar, a fémipar, a nagykereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a professzionális tevékenységek valamint az információs ágazatok szerveződnek területileg a legkoncentráltabban. A kitermelőipart és a vegyi anyagok gyártását átlagos szintű földrajzi koncentráció jellemezi. 6. Igazolható, hogy az amerikai TNC-k külföldi leányvállalatai továbbra is növekvő mértékben termelnek exportra, azaz egyre jellemzőbbé vált az exportorientált termelés. A kutatás azt is igazolta, hogy az un. „harmadik országok” felé irányuló kivitel az USA felé irányuló kivitelnél nagyobb ütemben bővül, ami jelzi, hogy az exportplatform befektetések jelentősége erősödött. a. A főbb ágazatok közül az elektronika jellemezhető erős exportorientáltsággal. Közepes exportorientáció jellemzi a kitermelőipart, a mezőgazdaságot, a gyógyszeripart,
a
nagykereskedelmi
tevékenységet,
a
gumi-
és
műanyaggyártást, a járműgyártást és a textilipart. Helyi piaci orientáltság az élelmiszeriparnak, a háztartási vegyi áruk gyártásának, az építőiparnak, a kőolajfinomításnak és kokszgyártásnak, a papírgyártásnak, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatásoknak a sajátossága. 5
b. Az exportorientált vállalatok inkább a kisebb, kedvező vám- és adókörnyezetet teremtő, a termeléskihelyezés fő célterületeit jelentő államokban váltak elsődlegessé (az exporrtorientált-FDI fő célterületei: Írország, Izrael, Barbados, Costa Rica, Bermuda, a délkelet-ázsiai államok, Luxemburg, Hollandia, Svájc). c. A nagyobb piacokon (például: Ausztrália, Brazília, India, Kína, Mexikó, Japán) viszont a helyi piac felé orientált leányvállalatok váltak meghatározóvá. Ugyanakkor több olyan kisebb piac is van, amelyek szintén erős helyi piaci orientációval jellemezhetőek, ezek az államok általában egy-egy térségen belül periférikus fekvéssel jellemezhetőek (például: Portugália, Görögország, ÚjZéland). d. A helyi értékesítési adatok empirikus elemzésével sikerült egy további eredményt is kimutatni: általában a nagyobb országokban termelő, a kisebb országokban nagykereskedelmi leányvállalatok bonyolítják le az értékesítést. e. Az exportplatform leányvállalatok a regionális piacok kisebb, összességében kedvező költségű államaiban koncentrálódnak (pl: Írország, Hollandia, Szingapúr). 7. A kutatási eredmények megerősítették, hogy az amerikai vállalatokra vonatkozó adószabályok
(pontosabban
adószabályozás)
miatt
az
a
külföldről
amerikai
származó
jövedelemre
nagykereskedelmi
és
vonatkozó
feldolgozóipari
(termelőorientált) leányvállalatok földrajzilag differenciáltan szerveződnek. A nagykereskedelmi eladások aránya átlag feletti az EU földrajzi perifériáját jelentő Görögországban, Portugáliában és Finnországban, az ázsiai és a csendes óceáni térség perifériájának számító Új-Zélandon, a Közel-Kelet és Európa találkozásánál fekvő Törökországban, de a legmagasabb arányok Bermudát és a karibi „offshore” területeket jellemzik. Mindezek mellett a magas jövedelmű Svájc, Szingapúr, Hongkong és Japán is magas aránnyal jellemezhető. 8. A vállalaton belüli értékesítés aránya is növekedett. A termelés komplexebbé válása abban is megnyilvánul, hogy nő a leányvállalatok közötti értékesítés, azaz a leányvállalatok közötti együttműködés intenzitása erősödik. a. A vertikális-FDI növekvő jelentősége tehát tagadhatatlan, ugyanakkor a horizontális-FDI elsődlegessége továbbra sem kérdőjelezhető meg.
6
b. A vertikálisan integrált termelésbe erősen integrálódott államok főleg a nyitott, exportorientált, kedvező adózású kisebb piacú, illetve magas vagy közepes jövedelmű gazdaságok (pl.: Írország, Luxemburg, Izrael, Szingapúr, Costa Rica, Malajzia, Bermuda, Barbados) közül kerülnek ki, de magas az „intrafirm” kereskedelem aránya a
kitermelőipar által meghatározott
Nigériában is.
Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke
V.
Artner Annamária (2002). Híradás a fejlődő országokról. Délkelet-Ázsia: Válság után, alatt, előtt? Magyar Tudomány, 2002/7. Barefoot, Kevin B. – Mataloni Jr., Raymond J. (2007). U.S. Multinational Companies. Operations in the United States and Abroad in 2007. Survey of Current Business (SCB). Bernek Ágnes (2002). A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentősége. In: Szerk.: Bernek Ágnes (2002). A globális világpolitikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 162-181. o. Bernek Ágnes – Szabó Pál (2008). Az Indokínai félsziget országai. In: Horváth Gergely Probáld Ferenc – Szabó Pál (2004): Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó.564589.o. Brainard, S. Lael (1993). A Simple Theory of Multinational Corporations and Trade with a trade-off between proximity and concentration,” NBER Working Paper n° 4269, February. Dicken, Peter (1998). Global Shift: Transforming the World Economy. London: Paul Chapman Publishing. Hanson, Gordon H.- Raymond J.Mataloni -Jr.- Matthew J. Slaughter, (2001). Expansion Strategies of U.S. Multinational Firms. In: Editors: D. Rodrik and S. Collins (2001). Brookings Trade Forum:2001, Brookings Institution Press, Washington, D.C. Ekholm, Karolina–Forslid, Rikars–Markusen, James R. (2003). Export-Platform Foreign Direct Investment. NBER Working Paper, 9517., February, National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA. Ekholm, Karolina (1998). Proximity Advantages, Scale Economies, and the Location of Production. In: Editors: Braunerhjelm, P.–Ekholm, K.: The geography of multinational firms. Economics of Science, Technology KPMG (2007). Global Tax Rate Survey 2006. April 2006. 7
(http://stats.unctad.org/handbook/ReportFolders/ReportFolders.aspx) Éltető Andrea-Sass Magdolna (1997). A külföldi befektetők döntéseit és a vállalati működést befolyásoló tényezők Magyarországon az exporttevékenység tükrében. Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június 531.546. o. Farkas Péter (2002). A világgazdasági fejlődés szcenáriói. A Gazdasági Minisztérium Szcenáriók a Nemzeti Fejlesztési Tervhez című kutatási program keretében készült tanulmány. MTA Világgazdasági Kutatóintézet. Műhelytanulmányok, 38. szám, 2002. február. Garten, Jeffrey E. (1997). Troubles Ahead in Emerging Markets. Harvard Business Review, May-June. pp.38-49. Iansiti, Marco – West, Jonathan (1999). A technológia integrálása - a sikeres kutatástól a sikeres termékig.1999/4. szám. 21-31.o. Incze Emma (2005). A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői. Versenyképesség kutatások (http://edok.lib.uni-corvinus.hu/157/01/18_mht_Incze_Emma.pdf) Jeney László (2004). Mexikó. In: Szerk.: Probáld Ferenc (2004): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó.179-201.o. Jeney László – Probáld Ferenc (2004). Brazília. In: Szerk.: Probáld Ferenc (2004): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó. 313-336.o. Lankes, Hans-Peter - Venables, Antony J. (1996).: Foreign Direct Investment in Eastern Europe and the Former Soviet Union: results from a survey of investors. (Script). A Literature Review (Kiel, Working Papers no. 668.). Idézi: Éltető Andrea-Sass Magdolna (1997). A külföldi befektetők döntéseit és a vállalati működést befolyásoló tényezők Magyarországon az exporttevékenység tükrében. Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június. 531-546. o. Marshall, Alfred (1920). Principles of Economics. London. Macmillan. In: Krugman, Paul (2003). Földrajz és kereskedelem. Nemzeti tankönyvkiadó. Markusen, James R. (1984). Multinationals, Multi-Plant Economies, and the Gains from Trade. Journal of International Economics, Vol. 16. No. 3. May, 205–226. o. Markusen, James R.-Maskus, Keith E. (2001). General-equilibrium approaches to the multinational firm: a review of theory and evidence. NBER WP 8334. Meyer, Kevin (1996). Business Operations of British and German Companies with the Economies in Transition. Middle Europe Center, Business School Discussion Paper Series, 8
no. 19. London. In: Éltető Andrea.Sass Magdolna (1997). A külföldi befektetők döntéseit és a vállalati működést befolyásoló tényezők Magyarországon az exporttevékenység tükrében. Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június (531.546. o.) Nemes Nagy József (1998). A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Probáld Ferenc (2008). A „termékeny félhold” államai.
In: Szerk.: Horváth Gergely -
Probáld Ferenc – Szabó Pál (2004): Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. 318342.o. Probáld Ferenc (2007a). Írország. In: Szerk.: Probáld Ferenc – Szabó Pál (2007): Európa regionális földrajza. Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. 112-119.o. Probáld Ferenc (2007b). A Benelux-államok. In: Szerk.: Probáld Ferenc – Szabó Pál (2007): Európa regionális földrajza. Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. 53-79.o. Probáld Ferenc (2004). Kanada. In: Szerk.: Probáld Ferenc (2004): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó.138-167.o. Pye, Robert K. (1996). Foreign Direct Investment in Central Europe: Results from a Survey of Major Western Investors. (Script), In: Éltető Andrea-Sass Magdolna (1997). A külföldi befektetők döntéseit és a vállalati működést befolyásoló tényezők Magyarországon az exporttevékenység tükrében. Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június. 531.546. o. Simai Mihály – Gál Péter (2000). Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Vállalatok, államok, nemzetközi szervezetek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000 Slaughter, Matthew J. (2000). Production Transfer within Multinational Enterprises and American Wages. Journal of International Economics, 50, pp. 449-472. Szabó Pál (2004). Az Andok országai. In: Szerk.: Probáld Ferenc (2004): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó.225-289.o. Szegedi Nándor (2007a). Nagy Britannia. In: Szerk.: Probáld Ferenc – Szabó Pál (2007): Európa regionális földrajza. Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó.79-112.o. Szegedi Nándor – Wilhelm Zoltán (2008). India. In: Horváth Gergely - Probáld Ferenc – Szabó Pál (2004): Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. 404-440.o. Tarjányi Krisztina (2008). Gazdasági és társadalmi fejlődés az energiaszektor árnyékában – a feltörekvő Kazahsztán. In: Novák Tamás (szerk.). Kelet-Európa tanulmányok. Sikerek és kudarcok: A FÁK-térség energetikai és integrációs dilemmái. Budapest, 2008. 212-237.o. (http://www.elib.hu/08500/08505/08505.pdf)
9
UNCTAD (2008). World Investment Report 2008: Transnational Corporations and the Infrastructure Challenge. New York and Geneva. UNCTAD (2007). World Investment Report 2007: Transnational Corporations, Extractive Industries and Development. New York and Geneva. UNCTAD (2002). World Investment Report 2002. Transnational Corporation and Export Competitivness. New York and Geneva. UNCTAD (2001). World Investment Report 2001: Promoting Linkages. New York and Geneva. UNCTAD (1999). World Investment Report 1999: Foreign Direct Investment and the Challenge of Development. New York, Geneva. Yeaple, Stephen R. (2009). Firm heterogeneity and the structure of U.S. multinational activity. Journal of International Economics 78. pp. 206-215.
VI.
Publikációk Az amerikai transznacionális vállalatok lokalizációja 1983 és 2007 között. In: Tér és Társadalom. MTA Regionális Kutatások Központja. Győr. (Megjelenés alatt, Befogadó nyilatkozat leadva.) Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években. In: Tér és Társadalom. 2004/3. MTA Regionális Kutatások Központja. Győr. 91-110. old. Az amerikai transznacionális vállalatok belső (intrafirm) kereskedelmük tükrében. In: Bernek Ágnes.– Farkas Péter (szerk.) (2006): Globalizáció, tőkekoncentráció, térszerkezet. A Harsányi János Főiskola és az MTA Világgazdasági Kutatóintézet közös kiadása. Budapest, 236-1280. old.
VII.
Konferenciaelőadás: Az USA intra-firm kereskedelmének térbeli szerveződése (Harsányi János Főiskola és az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének Tudományos Konferenciája, Budapest, 2006. április 6.)
10
