Csernobil, SZU INES - nemzetközi eseményskála. Fenntartható fejlődés és atomenergia. INES - nemzetközi eseményskála

INES - nemzetközi eseményskála

Fenntartható fejlődés és atomenergia 11. előadás Atomerőművek biztonsága

A csernobili baleset Yamaji Bogdán, Prof. Dr. Aszódi

Paks, 2003. április 10.

Attila, BME NTI Fenntartható fejlődés és atomenergia

Yamaji Bogdán, BME NTI

2

Fenntartható fejlődés és atomenergia


3

Csernobil, SZU – 1986

INES - nemzetközi eseményskála

A csernobili atomerőmű balesetének okai és lefolyása

Fukushima, 2011

• A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fő különbségek • Az RBMK típus jellemzői • A baleset lefolyása • A baleset következményei • A fő okok összefoglalása Fenntartható fejlődés és atomenergia


4



5

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR)

1 Reaktortartály 2 Fűtőelemek 3 Szabályozó rudak 4 Szabályozórúd-hajtás 5 Nyomástartó edény

6 Gőzfejlesztő 7 Fő keringtető szivattyú 8 Frissgőz 9 Tápvíz 10 Nagynyomású turbina


11 Kisnyomású turbina 12 Generátor 13 Gerjesztőgép 14 Kondenzátor 15 Hűtővíz

1 Urán üzemanyag 2 Hűtőcső 3 Grafit moderátor 4 Szabályozórúd 5 Védőgáz 6 Víz/gőz

16 Tápvíz szivattyú 17 Tápvíz előmelegítő 18 Betonvédelem 19 Hűtővíz szivattyú


6

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor

7 Cseppleválasztó/gőzdob 8 Gőz a turbinához 9 Gőzturbina 10 Generátor 11 Kondenzátor 12 Hűtővíz szivattyú


13 Hőelvezetés 14 Tápvíz szivattyú 15 Tápvíz előmelegítő 16 Tápvíz 17 Víz visszafolyás


Hátrányok:

• Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa • Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül • (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére)

A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Yamaji Bogdán, BME NTI

7

Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök:


18 Keringtető szivattyú 19 Vízelosztó tartály 20 Acélköpeny 21 Betonárnyékolás 22 Reaktorépület

8


• Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt • Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki • Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály • Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület

Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását.


9

Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás

A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek Moderátor anyagok jellemzői termikus úthossz [cm]

H 2O

D 2O

Grafit

5,74

10,93

19,7

neutronabszorpciós 0,66 hatáskeresztmetszet [barn]

A vízhűtésű-grafit moderálású rendszerben a víz-gőz keverék neutronméregként viselkedik.

0,0026 0,0045

Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken (pl. erősebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma.

Kevesebb neutron nyelődik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd víz

urán

víz

urán

víz

urán víz víz

grafit

urán víz víz

A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, nő a gőz aránya, tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége

víz

urán

víz

urán

víz

urán víz víz

Nyomott vizes reaktor


grafit

Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztő folyamat !

urán víz víz

Csernobili típusú reaktor


10


A csernobili atomerőmű-baleset

Előzmények (1986. 04. 25., péntek)

Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban, egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 13:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik Yamaji Bogdán, BME NTI

11





14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! 12



13




Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat)

23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! Fenntartható fejlődés és atomenergia


00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik 14







00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik Fenntartható fejlődés és atomenergia


15

01:03, 01:07 - a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, vízszint csökken a gőzdobban 01:15 - „gőzdob vízszint alacsony” jelre az üzemzavari védelem bénítása 16



17




A kísérlet (1986. 04. 26., szombat)

01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából, hogy növelje a gőzdobban a nyomást 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele Fenntartható fejlődés és atomenergia


01:23 - „második turbina gyorszáró zár” jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 18







01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot Az abszorberek alatti grafit vizet szorít ki a csatornákból A pozitív visszacsatolás hatására a reaktor megszalad Fenntartható fejlődés és atomenergia


19

01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 - a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik 20



21


A balesethez vezető okok összefoglalása


Konstrukciós hibák: • pozitív üregegyüttható; • nagy méretű zóna bonyolult szabályozással; • a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); • nem építettek védőépületet; • fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak.

01:24

gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz



22

Társadalmi okok: • ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; • a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelő szakértői intézetekkel és a hatósággal; • az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); • sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; • reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelő szintje; • USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya.

23

• Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. • Jelentősen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. • A névleges teljesítményt az egyes blokkokon 50-300 MWe értékkel csökkentették. • A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. • Üzemviteli kultúrát érintő és vezetési módosításokat vezettek be. • Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerű oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetők képzési színvonalát.

Ilyen erőművet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni! Yamaji Bogdán, BME NTI


Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerőmű-baleset után végrehajtott módosítások

A balesethez vezető okok összefoglalása



24



25

A csernobili baleset egészségügyi következményei

Az RBMK és a könnyűvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek RBMK

PWR,BWR,VVER

A reaktivitás teljesítménytényezője pozitívvá válhat, azaz öngerjesztő folyamatok indulhatnak be.

A reaktivitás teljesítménytényezője minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak.

Nincs védőépület.

Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment.

A hűtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását.

A hűtés elvesztésekor leáll a láncreakció.

A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghető gázokat termel (CO, H2).

A víz nem éghető, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkező hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment.

• A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. • A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 3,5-4%-át szétszórta a környezetben. • A környezetbe került: – a nemesgázok 100 %-a, – I, Te, Cs 10-20 %-a,

Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítő méretű és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhető el! Fenntartható fejlődés és atomenergia


26


– üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3,5 %-a. Fenntartható fejlődés és atomenergia


27


• A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: – közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; – a baleset utáni 7-10. napon a reaktorban fellépő magas hőmérséklet miatt; – A legszennyezettebb területek: az oroszországi Brjanszk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régió. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kBq/m2-t is elérte. (Portugáliában 0,02 kBq/m2-t mértek.) Fenntartható fejlődés és atomenergia


28



29


A csernobili baleset egészségügyi következményei • Baleset legelső közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás)

• A balesetet követően a radioaktív felhő először északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta.

• Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük:

• Ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország nyugati része). A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. Fenntartható fejlődés és atomenergia


A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt).

•

2004 decemberéig 4000, a baleset idején gyermek vagy serdülő korú személynél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány).

•

A 150 mSv fölötti dózist kapott likvidátorok között megduplázódott a leukémia gyakorisága (összesen néhányszor tíz eset).

•

Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése!

•

Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni!

•

Új információk 2011-ben, a baleset 25. évfordulóján:

Betegek száma

Halálesetek száma

6 - 16 4-6 2-4 <2

21 21 55 140

20 7 1 0

Összesen:

237

28

• A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt. 30

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete •

Becsült dózis (Gy)



31

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete • Összesen 340 000 embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. • Összesen 5 000 000 ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kBq/m2 fölötti 137C szennyeződés) kevesebb, mint 1 mSv/év (normál természetes háttér +40%-a).

– 2011 év elejéig 6000, a baleset idején gyermek vagy serdülő korú személynél találtak pajzsmirigyrákot, közülük 15-en haltak meg. (Vagyis a 2005-2011 időszakban a korábbi 4000 után további 2000 pajzsmirigyrákos esetet találtak). – A 28 fő, sugárbetegség következtében meghalt személyen túl (ld. előző oldali táblázat) további személyeknél nem tudták kimutatni, hogy haláluk és az elszenvedett nagy dózis között összefüggés lett volna. – További információk: http://nukinfo.reak.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2562:az-uj-csernobili-

• Ma 100 000 olyan lakos van még, akik 1 mSv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak.

ensz-jelentes-megersiti-a-korabbi-adatokat&catid=5:tanulm



32



33

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete


• A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb 200 000 likvidátor, a 116 000 legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen 600 000 ember) 70 éves élettartama alatt kb. 4000 többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. • Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. • Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. Fenntartható fejlődés és atomenergia


34

A csernobili baleset magyarországi következményei

– A későbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelősök, külső és belső terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 mSv, Ázsiában 0,005-0,1 mSv, ÉszakAmerikában 0,001 mSv volt. Fenntartható fejlődés és atomenergia


35

• Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. • Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. • Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. • A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. • Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. • Az Ukrajnában járt magyar kamionsofőröknél gyakorlatilag kizárt, hogy a csernobili balesetben kikerült radioaktivitás miatt haltak volna meg (nem tudunk arról, hogy a baleset helyszínén vagy egyéb nagy szennyezettségű területen jártak volna).

– Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 mSv külső és 0,09 mSv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. – Ez összesen 0,3-0,4 mSv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 mSv.)

– Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik”. Yamaji Bogdán, BME NTI

– A baleset utáni első hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 mSv, Ázsiában 0,1-5 mSv, Észak-Amerikában 0,1 mSv körül volt. A felnőtteké ennek az ötödrésze.

A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei

• Magyarország:


• A Szovjetunión kívül:

36



37

Halálozási statisztikák Magyarországon (2001) Halálozás a 2001. év során:

132 183

Ebből daganatok miatt:

33 757

hörgő, légcső, tüdő vastagbél emlő gyomor végbél ajak, szájüreg, garat prosztata fehérvérűség csont, kötőszövet, bőr

Keringési betegség miatt: Öngyilkosság miatt: Közlekedési baleset miatt: Fenntartható fejlődés és atomenergia

Rákhalálozás dinamikája Magyarországon

7 902 3 014 2 342 2 166 1 838 1 737 1 372 1 104 894

67 423 3 979 1 352


38

Daganatos megbetegedések Magyarországon





39

Daganatos megbetegedések Magyarországon

40



41

Daganatos megbetegedések Magyarországon A Magyar Nukleáris Társaság tudományos expedíciója Csernobilba, 2005. május 28. – június 4.



42

Feladatmegosztás, csoportok



43

Sugárvédelmi ellenőrzés

Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetők és a résztvevők beosztása:

• Felkészülés a szennyezett területen való munkára. • Belső sugárterhelés meghatározása

1. TLD –Apáthy István, KFKI AEKI, • Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyűjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése – Dr. Vajda Nóra, BME NTI, • Surányi Gergő, Petőfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia – Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, • Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés – Dr. Tarján Sándor, FM • Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem – Dr. Sági László, KFKI AEKI • C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése – Hadnagy Lajos, PARt • Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció – Dr. Aszódi Attila, BME NTI, • TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, • Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor, • •

– egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI)

Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila.



44



45



• Belső sugárterhelés nem lépett fel Csernobilban (2 napig dolgoztunk a zónában és ott is étkeztünk)

• Külső sugárterhelés meghatározása – TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) – hatósági film- és TL dózismérők – elektronikus személyi doziméterek

Impulzus

Aszódi Attila egésztest számlálás eredménye 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

első mérés első háttér második mérés

0

25 50 75 10 12 15 17 20 22 25 0 5 0 5 0 5 0

második háttér

Csatornaszám Fenntartható fejlődés és atomenergia


46




47

Sugárvédelmi ellenőrzés – nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek – az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás

• Külső sugárterhelés ellenőrzése



48



49

Felkeresett helyszínek szennyezettsége

• Szlavutics, az üzemeltetők városa • Csernobili atomerőmű • Szarkofág látogatóközpont • Pripjaty, a kitelepített város • Vörös-erdő • Csernobil, az élő város • Elhárításban használt járművek roncstelepe • Akkreditált terepi referencia mérőhely • Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma Fenntartható fejlődés és atomenergia


50

Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán

Dózisteljesítmény (nSv/h)


250 Budapest, indulási szint

80 60 Indulás Szlavuticsból

40

UkránBelorusz határ

20 0 5:09:36

5:16:48

5:24:00

5:31:12

5:38:24

5:45:36

Folyamatos dózisteljesítmény-mérés

Érkezés a kalibrált terepi mérőhelyhez

150 100

Budapest, indulási szint

50 Belépés a lezárt zónába

0 6:36:00

5:52:48

6:43:12

6:50:24

6:57:36

7:04:48

7:12:00

Idő (GMT)

Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán

Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160

100000 Emlékmű az erőmű mellett

10000



51

200

Idő (GMT)

1000 100 Budapest, indulási szint

10


Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán

120 100


Indulás a kalibrált terepi mérőhelytől

1 9:07:12

Érkezés a Vörös erdő bejáratához

10:19:12

Indulás a Vörös erdőtől

11:31:12

12:43:12

140 120 Budapest, indulási szint

100 80 60 40

0 14:06:43

Idő (GMT)


Csernobil város, étterem

Kilépés a lezárt zónából

20 14:09:36

14:12:29

14:15:22

14:18:14

14:21:07

14:24:00

Idő (GMT)


52



53

A csernobili atomerőmű

Sugárvédelmi ellenőrzés • Mért külső sugárterhelés – TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján • a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 µSv), • az átlagos dózisteljesítmény 200-400 nSv/h (budapesti referencia érték: 100 nSv/h) • Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. – Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka 20-25 µSv. Fenntartható fejlődés és atomenergia


54


A csernobili atomerőmű




55

Mérések Pripjatyban

56



57

Csernobil városa

Csernobil városa

Vesd össze!

A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Fenntartható fejlődés és atomenergia


58

Terepi mérések és mintavétel





59


60



61





62


Vörös-erdő pereme




63


64



65




Vörös-erdő pereme – a nagy zsákmány

66

Labormérések Szlavuticsban



67

Összefoglalás, tanulságok • Az RBMK atomerőmű típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. • A 20 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. • A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. • A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken.



68



69

In-situ gamma spektroszkópia

Összefoglalás, tanulságok

• A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. • A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kBq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nSv/h. A természetes háttérsugárzással (60-110 nSv/h) együtt 450-500 nSv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. • A Vörös-erdő mellett végzett mérések kevesebb Cs-137 szennyezettséget (241 kBq/m2) és ezáltal kevesebb dózisteljesítmény-járulékot (244 nSv/h) mutattak. • A Cs-137 mellett – nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal – a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241.

• A visszaköltözött népesség (kb. 400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 mSv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 – 3 mSv.) • A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. • Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt.



70



71

A szarkofág makettje

A szarkofág • A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. • Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást.



72



73

Új szarkofág - New Safe Confinement

Új szarkofág - New Safe Confinement • 2014. december 2.: újabb 350 millió euró az EBRD-től

• A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen – feltételezett – esemény nem érinthetné Magyarországot. • Az ukrán állam intenzíven dolgozott egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően az instabilitást mutató épületelemeket el fogják bontani. • 2011. áprilisában a csernobili baleset 25. évfordulójára rendezett nemzetközi ún. donor konferencián további pénzügyi támogatásokat gyűjtöttek az új szarkofág építésre. • 2012. április: megkezdődött az új szarkofág (NSC) építése Fenntartható fejlődés és atomenergia


74

Fenntartható fejlődés és atomenergia http://chnpp.gov.ua/en/

További részletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

+ további cikkek (pl. Fizikai Szemle, 2006. április) + 45 perces film (DVD és internet verzió) + fotókiállítás, írott anyagok http://www.reak.bme.hu/aszodi/ Yamaji Bogdán, BME NTI

75

Főbb ellenőrző kérdések

Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: 963 9548 68 5 http://www.typotex.hu/ Megjelent: 2005. november



76

Az RMBK reaktor felépítése Az RBMK típus főbb előnyei és hátrányai Az inherens biztonság hiánya az RBMK típusnál, üregeffektus, pozitív visszacsatolás Az RBMK és a nyomottvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek A csernobili baleset lefolyása A csernobili baleset fő konstrukciós okai A csernobili baleset főbb társadalmi okai A csernobili baleset következményei: a kibocsátások A csernobili baleset egészségügyi következményei: a közvetlen áldozatok A csernobili baleset egészségügyi következményei: BEL, UKR, RUS A csernobili baleset egészségügyi következményei a Szovjetunión kívül A csernobili baleset egészségügyi következményei Magyarországon A jelenlegi helyzet az erőmű környezetében A szarkofág állapota .



77

Csernobil, SZU INES - nemzetközi eseményskála. Fenntartható fejlődés és atomenergia. INES - nemzetközi eseményskála

Recommend Documents