CSEPELI SZALON KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ EGYESÜLET
Alulírott Alapítók közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság 1959. évi IV. törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: CSEPELI SZALON KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2. Az Egyesület székhelye: 1214 Budapest Csikó sétány 5. II. 9. 1 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország egész területe. 4. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet. II. Az Egyesület célja Az Egyesület célja: A helyi kultúra és természet védelme és ápolása, megismerése, megismertetése, különös tekintettel Csepel kulturális örökségére és természeti kincseire. A természetes és egészséges életmód az egészségvédelem megismertetésével, az egyesület hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyar lakosság a szabadidő egészséges és hasznos eltöltésével felzárkózzon az Európai Unió szabadidősport kultúrájához. Az Egyesület, a célok elérése érdekében az 1997.évi CLVI. törvény 26.§ c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi tevékenységeket folytatja 1. Kulturális tevékenység, 2. Kulturális örökség megóvása, 3. Sporttevékenység, (a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével) 4. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító- és egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 5. Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 1
2009.június 16-i módosítás
1
6. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 7. Környezetvédelmi tevékenység, természeti környezet védelme, épített környezet védelme, állatvédelem, Az Egyesület még az alábbi tevékenységeket folytatja:
Szabadidős hobbi tevékenység,
8. Nemzetközi tevékenység (nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok). 1. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az egyesület, mint közhasznú szervezet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez - másodlagosan - gazdasági, vállalkozási tevékenységet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 4. Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 5. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, és internetes honlapján történő közzététel útján biztosítja. 7. Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. III. Az Egyesület tagsága Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki felvételét három egyesületi Alapító tag javasolja, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Közgyűlése dönt. A jelen Alapszabályban, és a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „pártoló tag” kifejezést. Az Egyesület tagjának jogai: – –
részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, szavazhat, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban, a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
2
–
felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni, – képviselettel együtt járó tisztségre választható 18 életévének elérése után, – indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira, – betekinthet az Egyesület nyilvántartásába, – a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. Az Egyesület tagjának kötelességei: - az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, - a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. A tagsági viszony megszűnik: – a tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, – az Egyesület megszűnésével, – a tag kilépésével, – a tag kizárásával. A Közgyűlés kizárja az Egyesület tagjai közül: –
–
azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell és a védekezési lehetőséget számára a közgyűlésen biztosítani kell. A törvénysértő határozat ellen a tag a tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez intézett lemondó nyilatkozat átadása napjának, vagy postai úton történő megküldés esetén a kézhezvétel hatályával.
3
A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíj 6000 Ft/év és a fizetés évente egy alkalommal minden és január hó 15. napjáig esedékes, készpénzben. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. IV. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok Az Egyesület szervei: – – –
Közgyűlés, Elnökség Ellenőrző Bizottság.
1. A Közgyűlés: A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével és a távolmaradás következményire történő felhívással. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A Közgyűlést össze kell hívni továbbá: - ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, - ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, - ha a Bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, amennyiben a meghívóban az erre való figyelmeztetés közlésre került. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
4
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; - az Alapszabály elfogadása és módosítása; - tisztségviselők megválasztása és felmentése; - tagdíj mértékének megállapítása; - az éves költségvetés meghatározása; - az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, és a közhasznúsági jelentés elfogadása; - tagfelvétel, tagkizárás kérdése; - döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. A tisztségviselők visszahívását a tagok egyharmada kezdeményezheti a közgyűlés felé, amennyiben a vezető tisztségviselők feladataikat nem az egyesületi céloknak, az Alapszabálynak és a Közgyűlési határozatoknak megfelelően látják el. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: – az Alapszabály elfogadásához, módosításához; – az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához – a tag kizárásával kapcsolatos határozatához – a közhasznúsági jelentés elfogadásához. A jelenlévő tagok egyhangú döntése szükséges: – új tag felvételéhez. A közgyűlésen a határozatok meghozatala nyílt szavazással történik, de a tagok szótöbbséggel hozott határozattal elrendelhetik bármely ügyben a titkos szavazást. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a közgyűlés által hozott határozatokat a Határozatok könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartama, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
5
2.
Elnökség: Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, két Közgyűlés közötti időszakban – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörét kivéve – irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. A két tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából három éves 2 időtartamra. Az Elnökség feladata és hatásköre: – a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; – az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása; – az Elnök éves beszámolójának elfogadása; – személyzeti munka irányítása; – tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; – az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; – az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére; – közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése; – minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökség határozatképes, ha mindkét tag jelen van. Az Elnökség határozatait egyhangúan hozza.
Az Egyesület tisztségviselői: Az Egyesület elnöke: Az Egyesület elnökét három éves 3 időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. 2
2009. június 16-i módosítás
6
Az Elnök feladata és hatásköre: – az Egyesület tevékenységének irányítása; – a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; – döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; – a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; – kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; – irányítja az Elnökség munkáját; – vezeti az Elnökség üléseit; – képviseli az Egyesületet az alelnökkel együttesen; – intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; – összehívja az Elnökség üléseit; – vezeti az ügyintéző apparátust; – irányítja az Egyesület gazdálkodását; – utalványozási jogot gyakorol az alelnökkel együttesen; – gyakorolja a munkáltatói jogokat; – vezeti az Egyesület Közgyűlése és az Elnökség határozatairól a nyilvántartást melyből a vezetőszerv döntésének tartama, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható; – a közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése; – amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti v agy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatot valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza; – minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. Az Egyesület alelnöke: Az Elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Az Elnök és az Alelnök képviseleti és aláírási joga együttes. Az Egyesület elnöke és alelnöke tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülnek. 3.
Ellenőrző Bizottság: Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely három főből áll. Az Ellenőrző Bizottságot a Közgyűlés választja három éves 4 időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Tagjai közül megválasztja az Ellenőrző Bizottsági elnökét. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
3 4
2009. június 16-i módosítás 2009. június 16-i módosítás
7
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Elnök hívja össze írásban a napirendi pontok közlése mellett. Az Ellenőrző Bizottsági ülés határozatképes, ha azon minden tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, a közhasznú tevékenységet felügyelni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak visszahívását a tagok egyharmada kezdeményezheti a közgyűlés felé, amennyiben a vezető tisztségviselők feladataikat nem az egyesületi céloknak, az Alapszabálynak és a Közgyűlési határozatoknak megfelelően látják el. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: - a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé. - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A közgyűlést a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, az a személy, aki: - a vezető szerv elnöke vagy tagja, - a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, -
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi 8
-
illetve az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. V. Összeférhetetlenségi Szabályok
Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VI. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: – tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; – magán és jogi személyek támogatásai; – az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; – rendezvény bevétel; – egyéb bevételek. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivé-telével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az 9
Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosságszámára elérhető módon közzétenni. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. VII. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik: – ha a Közgyűlés a felosztását vagy más társadalmi szervvel történő egyesülését kimondja, – illetve a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők, kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásától a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
10
VIII. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Budapest, 2009. június 16. napja
.......................................... az Egyesület elnöke
.......................................... az Egyesület alelnöke
Az okiratot készítette és ellenjegyzi:
11
