Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1)

Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1) 277-8301 E-mail: [email protected]

Pedagógiai Program

Budapest, 2014. március 25.

Szénásy Zoltán intézményvezető

Információs példány Ezen példány sorszáma: 04-módosított példány

Kiadás száma: 04

Kiadás dátuma: 2014. március 25.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS..................................................................................................................................... 4 A JELENBŐL NYERHETŐ ISMERETEK ...................................................................................... 6 1. Általános tájékoztató adatok ....................................................................................................... 6 2. Az intézmény bemutatása ........................................................................................................... 7 3. Az iskola tanulói, szociális környezetük ..................................................................................... 8 4. A demográfiai viszonyok alakulása ............................................................................................ 8

I.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI................................... 11 1. 2. 3. 4.

II.

Az iskola jövőképe – hosszú távú stratégiai célok .................................................................... 11 Az iskola jövőképe – középtávú célok ...................................................................................... 12 A nevelőmunka feladatainak kibővülése napjainkban .............................................................. 13 Vallástan és hitoktatás............................................................................................................... 14

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................... 15 1. 2. 3. 4.

Lélektani csoportmódszerek ..................................................................................................... 16 AZ ISKOLA PSZICHOLÓGIÁJÁNAK RENDSZERMODELLJE......................................... 17 PSZICHOLÓGIAI MUNKASZINTEK ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK AZ ISKOLÁBAN 18 AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGVÉDELEM (MENTÁLHIGÉNÉ) .................................................................................................................................................. 23

III. Közösségfejlesztés, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................... 26 IV. A sajátos nevelési igényű tanUlók nevelése, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program .................................................................... 31 1. Az iskola nevelési programja .................................................................................................... 32 2. Alkalmazott pedagógiai módszerek .......................................................................................... 34 3. Pedagógiai eszközeink .............................................................................................................. 35 4. Speciális céljaink ...................................................................................................................... 36 5. Az iskola feladatai .................................................................................................................... 36 Az iskolai csoportok szervezésének pedagógiai indoklása ............................................................. 37 6. Integráció, szegregáció ............................................................................................................. 38 Egységes alapokra épülő differenciálás ......................................................................................... 39 7. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ........................................................................... 39 8. Szakmai kompetencia biztosítása.............................................................................................. 43

V.

FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS, HÍDPROGRAM ........................................ 44

1.

HÍD-PROGRAM (HÍD 1, HÍD 2)

46

VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..................................................................... 54 1. 2. 3. 4. 5.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .................. 54 A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység ...................................................... 56 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................ 60 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................ 64 Gyermek- és ifjúságvédelem ..................................................................................................... 66

VII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....................................................................................................... 68 1. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai .............................................................................. 68 2. A nevelőtestület feladatai .......................................................................................................... 71 3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................... 73

VIII. A TANULÓNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA ................................................... 76

2

IX. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................................ 78 X. Az ISKOLAI írásbeli, SZÓBELI, GYAKORLATI beszámoltatások, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE .......................................... 85 XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI ....................................................................................... 87 XII. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ...................................... 99 XIII. AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ...................................................................... 102 XIV. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................ 104 XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .................................................................... 110

3

„Minden korszak magán hordja a megelőzőnek maradványát, s a következőnek csíráit, s, majd mindig lehetetlen meghatározni azon pontot, ahol az előbbi míveltségi korszak megszűnik, vagy a fejlődő kezdetét veszi.” -Eötvös József-

BEVEZETÉS „A VÁLTOZÁS VÁLTOZÁSA”

Az

iskolánk Pedagógiai Programjának (a továbbiakban: PP) módosítása több célt szolgál.

A legfontosabbak a következők:  a nemzeti oktatási dokumentumokban szereplő oktatáspolitikai célok részletes kidolgozása, az alapvető feladatok rögzítése;  a részletes stratégiai dokumentum (PP) kereteinek kijelölése;  a szükséges stratégiai lépések és a középtávú fejlesztési célprogramok egyeztetése, összehangolása;  a fejlesztést szolgáló költségvetési források biztosítása, hatékony felhasználása. Pedagógiai Programunk a hazai közoktatás értékeire, eddig elért eredményeire és a magyar oktatásügy legjobb hagyományaira épít. Minden szereplő számára elfogadható megoldásokat kínál a mindennapok pedagógiai problémáira, megpróbál segíteni, hogy oktatásunk választ adjon a XXI. század kihívásaira. A fejlesztésre, az oktatás szereplőinek megnyerésére az ösztönzésére, valamint az elszámoltathatóság erősítésére helyezi a hangsúlyt. A Pedagógiai Program megvalósítása két szakaszra bontható. Az első szakaszban a fejlesztés számára kedvező környezet kialakítása történik. Ez magában foglalja:  iskolánk Pedagógiai Programjának elkészítéséhez szükséges sarokkövek (nevelésetika, mérés-értékelés, számon kérhetőség, stb…) meghatározását és kijelölését;  a szabályozási rendszerben szükséges korrekciók végrehajtását;  a részletes stratégiai dokumentum (PP) elkészítését;  a fejlesztést szolgáló célprogramok tervezését;  a fejlesztés megvalósításhoz szükséges teljesítőképesség növelését.

4

A második szakaszban a célprogramok lebonyolítására, az első szakaszban elfogadott szabályozási változtatások megvalósítására és a változások oktatáspolitikai hatásainak mérésére, elemzésére kerül sor. A Pedagógiai Program tervezési rendszere sokszintű és sokszereplős folyamat. A megfogalmazást nyert intézkedési és fejlesztési rendszert kiegészíti egy alapvetően alulról építkező többszintű iskolai, fenntartói tervezési rendszer. Feladata, hogy az oktatás helyi és területi szereplőinek mozgástere megerősödjön, az oktatásban hosszabb idő

alatt

kialakult

felelősség-megosztás

változatlanul

érvényesüljön.

Az elkészítése során külön hangsúlyt kaptak a Nemzeti alaptantervben, a Köznevelési és Szakképzési Törvényben, a kerettantervekben szereplő irányelvek. E mellett kiemelten fontos forrás az Európai Unió egyre gazdagabb oktatáspolitikai célrendszere, és ennek nemzeti tervezete. A Pedagógiai Program három fő részre tagolódik. Az első rész az intézmény nevelésioktatási alapelveit tartalmazza, amely összefoglalja az iskola pedagógiai hitvallását. Ez hivatott azonosítani azokat a problémákat, melyek megoldására törekedni kell a következő évek oktatásfejlesztése során. A második rész a helyi tantervet jelöli ki, valamint a középtávú program legfontosabb feladatait, fejlesztési céljait foglalja össze és értelmezi. A harmadik rész a stratégia megvalósításának eszközrendszerét írja le.

5

„A múlt és a jelen csírája magában hordozza a jövőt. Folytonosságából fakad megismerhetőségének és megértésének lehetősége, melyről a jelenben nyerhetők ismeretek.” -Nováky Erzsébet-

A JELENBŐL NYERHETŐ ISMERETEK „ELŐREJELZÉSI ÉRTÉK”

1.

Általános tájékoztató adatok

Az intézmény neve:

Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola

Az intézmény rövidített neve:

CSISZI

Az intézmény OM azonosítója:

200768

Az alapítás éve:

2006

Az intézmény székhelye:

1212 Budapest, Széchenyi u. 93.

Az intézmény postacíme:

1212 Budapest, Széchenyi u. 93.

Az intézmény telefon és telefax száma:

06-1/277-8301 06-1/276-0022

Az intézmény elektronikus elérhetősége:

[email protected]

Az intézmény telephelyei: 1. 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. 2. 1215 Budapest, Árpád utca 1. Az alapító, fenntartó neve:

Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány

Az alapító, fenntartó rövidített neve: HETA Az alapító székhelye:

1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7.

Az intézmény jogállása:

jogi személy

Az intézmény felügyelete: 

Szakmai és törvényességi felügyeletet: Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány kuratóriuma,



A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét: Budapest Főváros Kormányhivatala látja el.

6

Az intézmény bemutatása

2.

Iskolánk a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, alapítványi iskolaként működik. Az alapítványt – Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítványt – magánszemély alapította 2002-ben azzal a céllal, hogy Csepel

és

környékén

élők,

valamint

a

hátrányos

helyzetű

közösségek

munka-erőpiaci képzését biztosítsa. Iskolánk 2006 szeptemberétől három telephelyen kezdte meg a működését. A Széchenyi u. 93 szám alatt az általános iskola 5-8. osztályos, a szakiskolai 9-10. osztályos tanulói vannak, továbbá 2010 szeptemberétől a tanulásban akadályozott tanulók szakmára felkészítő nevelése – és oktatása folyik. A Csete Balázs u. 15. sz. alatti telephelyen 2012. június végéig a 11-12. szakiskolai évfolyamok oktatása folyt. A Csepeli Erőmű Szak- és Átképző KFT (1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7) elméleti- és gyakorlati képzőhelye biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket tanulóink szakmai képzéséhez, tanulószerződéses formában. A Színesfém utcában található a Színes ABC és fodrász szalon, ahol a lakosság számára is nyitott képzőhelyeken szakmai szolgáltatás közben sajátíthatják el az bolti eladó, valamint a fodrász tanulók a szakma fortélyait. Iskolánk 2009. január 7-én tragikus körülmények között veszítette el két vezetőjét: Takács József intézményvezetőt és Papp László szakképzési igazgatóhelyettest. Az új vezetőség legfontosabb feladata az iskola pozitív megítélésének helyreállítása, a tanulói létszám stabilizálása és a pedagógia élettér bővítése volt: 

2009 szeptemberében megnyílt az iskolai büfé;



2009 októberében intézményünk csatlakozott a Jövő Záloga Térségi Integrált Szakképző Központ iskoláihoz;



2010 szeptemberétől megszűnt az 5. és a 8. osztály;



2010 szeptember 25-én a Jövő Záloga TISZK „A tanulókért a tanulókkal” program keretében – javaslatunkat elfogadva - sárkányhajó bemutatót és versenyt rendezett a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület támogatásával;



2010 októberében szakmai tanulmányúton Portugáliában, két szakiskolát tekintettünk meg;



2010 novemberétől a TISZK-pályázatával elkezdődött a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése; 7



2010 novemberében az eszközfejlesztésen belül lecserélésre kerültek egyes számítógépek, és két interaktív tábla beépítésével bővült az oktatástechnikai eszköztár;



2010 decemberében az első éves fodrász tanulók a Szépségfórum 2010. – „Ünnepi varázslat” nyílt nemzeti bajnokságon I.-IV. helyen végeztek;



2011-ben végzett tanulók vizsgaátlaga 3,9, a női szabóké 4,6 volt.



A 2012/13-as tanévtől iskolánk neve kibővült a „Speciális Szakiskola” megnevezéssel, így a teljes megnevezése Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola lett.



Iskolán

vezetőjének,

alkalmából,

Göbölös

valamint

az

Sándornak

intézmény

nyugdíjba

vonulásának

fejlődéséhez,

eredményes

működéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért az iskolát fenntartó alapítvány elnöke „Címzetes Igazgatói” címet adományozott. 

A 2013/14-es tanévtől intézményünk Speciális Szakiskolai részlegét önálló, gyógypedagógiai intézményegységgé szerveztük.

3.

Az iskola tanulói, szociális környezetük

Intézményünkben a tanköteles és nem tanköteles tanulási és/vagy magatartási zavarral küzdő tanulók képzését, társadalmi beilleszkedésének segítését végezzük integrált oktatás keretében. Az itt tanuló diákok közül sokan veszélyeztetettek, jelentős részük halmozottan hátrányos helyzetű, életükből hiányzik a stabil, családi háttér, az egészséges versenyszellem. Nagy részükre az alapvető ismeretek és készségek hiánya jellemző, amely gátolja az eredményes iskolai előmenetelt. Az egyes tanulókat ért negatív hatások, a tanulási kudarcok okainak felvállalásával készítjük fel tanítványainkat a szakvizsgákra.

4.

A demográfiai viszonyok alakulása

Az elmúlt öt évben az iskola tanulólétszámának adatai azt mutatják, hogy jelentős átalakulások, változások történtek. Az iskola tanulóinak létszáma a 2006-os indulástól kezdve fokozatosan nő, a grafikonon érzékelhető visszaesések a beiratkozást követő körülbelül 2-3 hónapos tanulási készséget, és az azt követő iskolaelhagyás mértékét mutatja. Az iskolánk beiskolázási körzete elsősorban Csepel és a holdudvarához tartozó települések

8

(Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, Érd stb…), elenyésző Budapest I., II., illetve a VIII., IX. kerületből érkező tanulók száma.

Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola teljes tanulói létszámának alakulása 2006.09.15-2013.10.01. között

2006.09.15

220 fő

2007.02.01

228 fő

2007.09.15

509 fő

2008.02.01

501 fő

2008.09.15

675 fő

2009.02.01

633 fő

2009.09.15

640 fő

2010.02.01

684 fő

2010.09.15

652 fő

2011.02.01

661 fő

2011.09.15

593 fő

2012.02.01

556 fő

2012.10.01

396 fő

2013.02.01

390 fő

2013.10.01

324 fő

9

Az „országos előrejelzés értéke” drasztikus tanulólétszám csökkenést jelez, a jelenlegi 475 ezer főről 388 ezer főre csökken az előttünk álló évtizedekben az iskolánk tanulói korosztályához tartozó 15-18 éves tanulók létszáma. Ugyanakkor az intézmény jövőbeni tanulólétszámánál azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1996 után született gyerekeknek 1/6-a – 1/7-e a roma kisebbséghez tartozik, akiknek jelentős része jelenleg is az iskolánkat választja. Az utóbbi évben dinamikus növekedést mutat a tanulásban akadályozott tanulók jelentkezése, illetve érdeklődése az itt folyó SNI- tanulók képzése iránt. A 2009/2010-es tanévben 21 tanuló jelentkezett, a 2010/2011-es tanévben 30 fő feletti a jelentkezők szám. A 2013/14-es tanévben 45 fő SNI-s tanulót tartunk számon, akik túlnyomó részt a négy, kis létszámú speciális osztályban tanulnak. A 2010/2011-es tanévben az intézmény tanulóinak a létszáma 661 fő, a 2011/2012es tanévben 556 tanuló. A 2012/2013-as tanévben az iskola tanulóinak a létszáma 396 főre csökkent, mivel az előző tanév végén 17 osztály tett szakvizsgát. *

Megjegyzés: Az „előrejelzés értéke” függ: a megismerés szintjétől, oksági kapcsolatoktól, időrendi helyzettől, a hasonlóság, analógia alkalmazási lehetőségétől, a helyzet értékeléséről, a róla vélekedésről. Országos adat: Az óvodáskorú (3-5 éves) népesség száma az 1995. évi 370 ezer főről 2005-re 279 ezer főre csökken, 2010-ig, 2020ig stagnál, utána évtizedenként 20-30 ezer fővel csökken, s 2040-ben 240-245 ezer fő lesz. A 6-9 éves korosztály létszáma várhatóan az 1995. évi 495 ezer főről 2005-re 85%-ára, 2010-re 74%-ára csökken. Ezt követően 2025-ig valószínűleg stagnál, majd 2050-re az 1995. évi 60%-ára mérséklődik. A 10-13 éves korosztály létszáma az 1995. évi 511 ezer főről, 2005-re 93%-ára, 2010-re pedig 79%-ára, 2030-ra 72%-ára, 2040-re 64%-ra, 2050-re 59%-ra csökken. – KSH jelzése –

10

„Akik a helyzetet tisztán látják, csak úgy helyezkedhetnek el benne, ha hisznek az ember, sőt az emberiség nevelhetőségében.” -Karácsony Sándor-

I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI „ISMERD MEG MAGAD”

Az

iskolánk nevelési- és oktatási programját két szinten, hosszú és középtávra fogalmaztuk meg. A hosszú távú célok meghatározzák az iskolánk szakképzési

rendszerének kívánatos irányát, a középtávú célok, a fejlesztés számára jelölnek ki feladatokat, hozzájuk mérhető és számon kérhető konkrét siker kritériumok kapcsolhatók.

Az iskola jövőképe – hosszú távú stratégiai célok

1.

A Pedagógiai Program hosszú távú céljai olyan pedagógiai folyamatok elindítását szorgalmazzák, melyek elősegítik, hogy az iskolánkban folyó nevelés és oktatás: 

eredményesen szolgálja a tanulóink fejlődését, személyiségük gazdagodását, az egész életen át tartó tanulásra és aktív társadalmi részvételre történő felkészülésüket;



garantálja a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülését, erősítve a pozitív személyiség kiteljesedését;



szociális helyzetükre, nemükre, származásukra vagy vallásukra való tekintet nélkül biztosítson számukra döntési szabadságot és lehetőséget;



biztosítsa a lehető legmagasabb minőségű szakképzést számukra;



segítse elő a kreatív és innovatív gondolkodásmód kialakulását, valamint a vállalkozó szellem ösztönzését;

______________________________________________________________________ Megjegyzés: A delphoi templom szemöldökgerendájába vésett „Gnóti szeauton”, ’Ismerd meg magadat’! felírat tanúskodik egy fő igazáról, aki a teremtett dolgok közül ki akar emelkedni mint „ember”, azaz mint „önmagát ismerő lény”.

11



eredményével biztosítsa azokat a flexibilis társadalmi és szakmai ismereteket, az önmagával és környezetével szemben igényes munkakultúrát, a használható idegen nyelvi felkészültséget, a saját szakmájában való eligazodást, amely lehetővé teszi más idegen munkakultúra gyors megismerését, eredményes elsajátítását és alkalmazását a vállalkozási és szociális képességek kiteljesedését, ezzel is segítve egy sikeres, gazdaságilag aktív életpálya megélését.

Ezek a célok szükségessé teszik, hogy az intézmény oktatási rendszere:  folyamatosan megújítsa és a társadalom igényeihez alakítsa nevelési céljait, nyitott legyen az oktatási szolgáltatások használói és az e szolgáltatások

eredményességében

érdekelt

csoportok

és

helyi

közösségek szempontjai, érdekei iránt;  az oktatás szereplői számára tegye lehetővé a folyamatos tanulást, s ennek

érdekében

magas

színvonalú

fejlesztő-támogató

jellegű

szolgáltatásokat nyújtson az iskola és személyzete számára;  az intézmény számára biztosítsa a stabil és színvonalas működés körülményeit, az intézmény alkalmazottai számára biztos egzisztenciát és az előrejutás feltételeit;  érvényesítse a szakmai elszámolhatóság körülményeit;  szolgáltatásait olyan intézményen keresztül nyújtsa, melynek élén felkészült és hatékony vezetés áll.

Az iskola jövőképe – középtávú célok

2.

Az iskolafejlesztés céljainak és feladatainak meghatározását a korábban ismertetett koncepció egy része, az itt felvázolt jövőkép és az Európai Unió által elfogadott átfogó oktatáspolitikai célok mellett még egy további elem: a Nemzeti alaptanterv segíti. Mindezek figyelembevételével e stratégia a következő középtávú nevelési és oktatási célokat és feladatokat emeli ki: 

az

élethossziglan tartó

tanulás

megalapozása a kulcskompetenciák

fejlesztése; 

az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése;



az oktatás minőségének fejlesztése;



a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása;

12



az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése;



az oktatás tárgyi feltételeinek javítása;



a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

Ezek a célok közvetlenül kapcsolódnak mind az Európai Unió által megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz, mind azokhoz, amelyeket a Nemzeti alaptanterv és az ehhez kapcsolódó nemzeti oktatási koncepciók programjai rögzítenek. „Mindezekből következnek általános átfogó feladatok az iskolánk számára: mint megtanítani az egész életen át tartó tanulást, a demokratikus részvétel és tolerancia szabályait, az autonóm állampolgári viselkedés normáit, és így tovább, s mindezt úgy, hogy teljesüljenek az alap- és középfokú oktatás mindenkori szükségletei is. Egyfelől a tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket (olvasás, írás, szóbeli kifejezőkészség, számolás, problémamegoldás megfelelő színvonala), másfelől az alkotás alapvető tartalmait is (ismeretek, képességek, értékek, viselkedés, korszerű színvonala), amelyek ahhoz kellenek, hogy az emberi lény képes legyen a túlélésre, fejleszthesse képességeit, méltósággal éljen és dolgozzon, részese lehessen a fejlődésnek, javíthasson életnívóján, világos döntéseket hozhasson és folytathassa a tanulást és teljes jogú résztvevője lehessen közvetlen életkörnyezete alakításának.” (Oktatás-rejtett kincs, Delors jelentés a XXI. századi oktatásról.

3. Az

A nevelőmunka feladatainak kibővülése napjainkban iskolának

–

mint

másodlagos

szocializációs

szinttérnek

–

a

személyiségformálásában betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben alapvető változásokon ment át. Új nevelési problémák jelentek meg, ezekkel a mai gyakorlat már nehezen boldogul. A szocializációs folyamat időtartama megnövekedett. A kulturális rétegzettség növekedése, a kultúra homogenitásának megszűnése, réteg-specifikus eltérései nem teszik lehetővé a nevelés egységes értékrend szerinti vezetését. A szülő-gyermek viszony módosulása, a nevelő-gyermek viszony átalakulását is maga után vonta. A nevelői tekintélynek érzelmi kötelékben hatékony erői csökkentek, a nevelői mintaadó funkciónak a szerepe kedvezőtlenül módosult. Statisztikai tény, hogy hazánkban minden hatodik iskolai tanuló esetében – az iskolánkban ez hatványozottan érvényesül – korrekciót (vagy terápiát) igénylő személyiségzavarral számíthatunk. Így a pedagógusaink felkészültsége még nagyobb hangsúlyt kap. Ezen felkészültség kulcsszava a professzionalizálódás, melynek elfogadása a tanárok részéről is személyes azonosulást és aktív 13

elkötelezettséget jelent. Ennek ismérvei, a tanári hivatás – munka – minőségét meghatározó adottságok és képességek a következők: 

a gyermekek szeretete;



elkötelezettség, szakmai üzenet;



személyiségből jövő erkölcsi üzenet;



a diákok ismerete;



a tanítás és a tanulás többféle modelljének birtoklása.

Szakértelem: a tanított szakterülettel összefüggő tudás szintű művelése és a megújítás igénye; Pedagógiai know-how: a tudás átadásának és a kompetenciák fejlesztésének a technológiái, amelyeken belül egyre nagyobb figyelmet kapnak a tanulásra való motiválás, az együttműködésre késztetés és a kreativitás; A technológia értése: az új technológiák ismerete és használata a tanítási-tanulási folyamatban; Szervezeti kompetencia és együttműködés: a tanítás teamben végzett tevékenység, amely megköveteli a tanárkollégákkal történő tapasztalat- és gondolatcserét; Mobilitás: a tanári és más szakmák közötti átlépés, előny más területeken szerzett szakmai gyakorlat; Nyitottság: nyitottság a külső szereplők, partnerek felé, együttműködés a szakmán kívüli érdekeltekkel, aktív részvétel a helyi közösség problémáinak megoldásában; Forrás: DECD A szakmai identitásnak ez a fajta újrafogalmazása a XXI. század tanáráról egyre inkább úgy gondolkodik, mint a saját szakmai fejlődésében önálló és öntevékenyen működő értelmiségire, akitől elvárható a szakértelem, a professzionizmus és az elhivatottság megjelenítése a mindennapok gyakorlatában. 4. Vallástan és hitoktatás Az iskolánkban tartandó esetleges vallástan/hittan oktatásról a következő elveket valljuk: 

nem tagadható a vallásnak és kérdésfeltevésnek morális jelentősége az egyéni és társadalmi élet szempontjából. Tehát a világ nagyobb vallásai történetének és tradícióinak ismerete fontos része a tanulók nevelésének;



ismerve a vallásos hit és elkötelezettség szerepét az egyéni beállítódásban, iskolánk – ahogy eddig is, ezen túl is – biztosítja a hittanoktatás feltételeit.

14

„Az ember egyéniségnek születik, de az élet során személyiséggé kell fejlődnie .” -Marczell Mihály-

II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK „NE KI AKARJ MENNI, MAGADBA TÉRJ BE…”

A

személyiségfejlődés

egész

életünket

átszövő

és

életkori

ciklusoktól,

életeseményektől (pl. krízisek) függően gyorsabb vagy lassabban haladó folyamat.

A természetes érés és fejlődés okozta átalakulásra számos (szándékos és akaratlan) változás, módosító hatás rakódik rá. Ezek a változásokat okozó hatások az ember társas meghatározottságú életében döntően interperszonális kapcsolatok történései útján alakulnak ki. A változás ígéretét és lehetőségét foglalja magába minden új társkapcsolat, baráti körbe lépés, az intézményes csoportokhoz tartozás (család, munkahelyi kiscsoportok) és az ezekben bekövetkező történések is. A természetes fejlődés önmagában is számos konfliktust, ún. normatív életkrízist hozhat létre a személyiségben és a környezetével való viszonyban (pl. serdülőkori válságok). Ez torzíthatja a személyiségszerveződést, akadályozza a rendszer integrált működését, sőt gátjává válhat az egészséges továbbfejlődésnek. A rosszul szerveződő személyiség sérülékenysége fokozott, ezért az interperszonális kapcsolatokból szövődő hatások is könnyebben okozhatnak további sérüléseket és előnytelen személyiségváltozásokat. Sőt blokkolhatják a személyiség szükséges integrációs és fejlődési folyamatát is. Ha a személyiségrendszer integrációja hibás, akkor a csoporthatások elsődleges célja a zárt és megmerevedett, célszerűtlen viselkedésmintákkal rendelkező struktúra megnyitása és fokozatos korrekciója a társas hatások segítő, módosító, fejlesztő, visszajelentő támogatásával. Ha a személyiség jól szervezett, akkor pedig a további, kedvező fejlődést szolgálhatják a csoporthatások. A csoport mint kedvező változást, fejlődést indukáló társas közeg a résztvevők fejlődését a csoportmunka kezdetekor kitűzött céloknak megfelelően törekszik szolgálni, pl. önismeret-növeléssel, a fejlődési zavarok korrigálásával, az integráció javításával, a készségek fejlesztésével, a rejtett potenciálok, erők felszabadításával, egyegy képesség megerősítésével, új nézőpontok, új viselkedésmódok tanításával, stb… ______________________________________________________________________ Megjegyzés: Szent Ágoston híres gondolata: „Noli foras ire, in te ipsum redi. In interiove homine habitat veritas.” (Ne akarj menni, magadba térj be. A benső emberben lakik az igazság.)

15

1.

Lélektani csoportmódszerek

A 2. táblázatban a lélektani munka „beavatkozási” szintjeinek meghatározási kereteiben tesszük következhetővé a „lélektani szolgáltatás” célját, a cél elérésére felhasználható módszer(eke)t, és azt a kooperációs (team) tevékenységet, amely az eredményes csoportvezetést, csoportmunkát szolgálja. Az „önmagyarázó” táblázat egyes – lélektani munka (egészséges) fejlődését éppúgy tekinthetjük pozitív mentálhigiénés – primer prevenciós – szolgálatnak, mint nevelési fő feladatnak. Az iskolai mentálhigiénés tevékenység „beavatkozási és cselekvési színterei” és a pszichológia alkalmazásának iskolai munkaszintjei tehát egybeesnek. Még inkább tükrözi ezt a 3. táblázatban vázolt „munkaprogram”, amely – csupán fő vonalaiban – lélektani munka feladatai szerint különbözteti meg az 1. edukatív; 2. támogató (szupportív); 3. a korrekciós (hiánypótló) lehetőségek körét, pontos határvonalat húzva a már hosszabb reedukációs, reszocializációs folyamatot szükségessé tevő, 4. gyógyító jellegű vagy kifejezetten terápiás tevékenység, és az iskola kereteiben felvállalható „segítő vagy korrekciós” pszichológiai munka közé. Ekképpen is hangsúlyozzuk, hogy az iskolai csoportmunkát nem kívánjuk medikalizálni, a gyermekeknek nyújtható segítséget nem misztifikáljuk és nem kötjük

az

alapszinten

professzionális

(szakpszichológiai

vagy

terápiás)

„specializációhoz”, sokkal inkább az iskolai mentálhigiénés „saját erők” teammunkájához. A gyermeket – az első problémák felbukkanása esetén – a stigmatizációtól védve, az iskolakörnyezetben látjuk gondozhatónak. A pedagógiai „egészségvédelemben” pedig nagy jelentőséget tulajdonítunk a nevelői „önsegítő” csoportmunkának.

16

1. táblázat

AZ ISKOLA PSZICHOLÓGIÁJÁNAK RENDSZERMODELLJE

2.

ELMÉLET; GYAKORLAT; KÉPZÉSI ANYAG

I. NEVELÉSSZOCIOLÓGIA

Az iskola mint „társadalom” A pedagógustársadalom A szülőtársadalom A gyermektársadalom

II. PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA („GENETIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA”) TÁRSADALOM

III.

NEVELÉSLÉLEKTAN

A nevelési hatások vizsgálatában alkalmazott szociálpszichológia

IV. MENTÁLIS ISKOLAEGÉSZSÉGÜGY

CSALÁD-ISKOLA NEVELÉSI KÖZÖSSÉGEK CSOPORTOK

V. MUNKALÉLEKTAN Iskolai tevékenység szervezése; munkaökonómia

A nevelési hatások vizsgálatában alkalmazott személyiségpszichológia

E közösségek életének, viszonyainak elemzése a társadalmi élet külső színterének, mozgásainak keretében, például:  a lakókörnyezet és iskola viszonya  az iskolaközösség(ek) élete  a szülők és iskola viszonya  a gyermektársadalom az iskola világában

Fejlődés és nevelés összefüggése a szocializációs színterek viszonylatában. Pl.:  szocializációs kölcsönhatások  családelemzés  a nevelői hatékonyság, értékek, elvárások és a nevelt viselkedésének összefüggései  akkulturáció  kultúra és iskola  az osztály (közösség) életviszonyai és hatások a neveltre, osztályélet konfliktusai  effektancia (hatékonyság és eredményesség) elemzés

Növekedés, érés, fejlődés, tanulás összefüggéseinek vizsgálata. A tanuló személyisége, személyiségbefolyásoló tényezők és hatások. A pedagógus személyisége. A nevelő-nevelt személyiségi kölcsönhatások elemzése. Utánzás, mintakövetés, azonosulás, értékközvetítés, stb… Életkorok lélektana.

Szociológiai eljárások;

mikroszociológiai eljárások; szociometria, aktometria, interjú, megfigyelés, csoportkísérlet. Az iskola-intézmény közösségi (csoport) viszonylatainak tükrében

Személyiségés fejlődés-lélektani eljárások, megfigyelés, kísérlet tesztmetodikák és személyiségfejlesztő módszerek. A pedagógus-tanuló diádikus kapcsolata, valamint az individuális személyiségalakulás viszonylatában

és

mikroszociológiai

Az iskola és a társadalom viszonylatában

GYERMEK ÉS NEVELŐ

A nevelt személyiségének és nevelő környezetének viszonylatában alkalmazott klinikai lélektan (és medina)

Iskolai tevékenység munkaökonómia

Testi-lelki-szociális egészségnevelés, prevenció, szűrés, „diagnosztika”, korrekció (terápia); gondozás:

A nevelői munka, a tanulási körülmények és iskolai élet munkaökonómiájának biztosítása. Az iskola élettevékenységeinek, környezeti, eszköz- és emberi tényezőinek optimális összehangolása.

család, gyermek, iskolaközösség mentálhigiénjének biztosítása

szervezése;

Klinikai és személyiség-lélektani diagnosztikai metodikák, személyiségkorrekciós, rekreációs (pszichoterápiás) és medicinális (gyógy) eljárások A gyermek és teljes környezete mentálhigiénjének viszonylatában

Komplex munkalélektani, munkaszervezési, munkaegészségügyi és ergonómiai metodikák. Az iskolai személyi-környezeti-eszköz- és munkaökonómai viszonylatában.

GYERMEK KÖRNYEZET

TEVÉKENYSÉGI, KÖRNYEZETI- ÉS MUNKA-ÖSSZETEVŐK

ÉS

SZEMÉLYI

2. táblázat

3.

PSZICHOLÓGIAI MUNKASZINTEK ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK AZ ISKOLÁBAN

____________________________________________________________________________________________________________ A TEVÉKENYSÉGI SZINTJE

A PSZICHOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁS CÉLJA

AZ ALKAMAZOTT MÓDSZER

VEZETŐJE

A SZOLGÁLTATÁS KERET-TEVÉKENYSÉGE

____________________________________________________________________________________________________________ I. 18

SZOCIOLÓGIAI SZINT iskolaszervezet és környezet (ökológiai aspektus); a „pedagógus társadalom” életével összefüggő létproblémák, feladatok

Az iskola szervezeti életének, struktúrájának és funkciójának fejlesztése  közös tervezés, döntések kialakulása  professzionális szervezőmunka fejlesztése  csoportos érdekképviselet (belső szervezeten belüli és külső, környezettel való) kimunkálása;  együttes akciókészség fejlesztés  problémahelyzetek megoldási terveinek tantestületi szintű kidolgozása  intézményközi és intézeti vezető testületek tanácskozási és vitamódszereinek fejlesztése

”Szervezetfejlesztés” „NCSM=nominál-csoport módszer „tervjáték”-módszer, peproduktív helyzetjáték, „akciójáték”; tervjáték-módszer változatai; szimulációs játék, antipációs tervjáték „pódiumviták”konferenciák szimulálása, „vitafejlesztő tréningek”

szervezetfejlesztési szakember, képzett vezető(k) erre képzett pedagógusok, iskola-pszichológusok

szervezetközpontú konzultációs és/vagy szupervízió felkért konzultánssal

II. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI SZINT nevelők közössége csoportja, érdekviszonyai, konfliktusai; osztályközösségek, tanulók közösségi életproblémái; fejlődési, életkor-specifikus nehézségei a külső, családi közösségekből, mikromiliőből átszármazó problémák



A közösségek stresszvédelme, biopszichikus profilaxisa

relaxációs tréning-módszerek

iskolapszichológus, pedagógus



osztályközösségi élet zavarainak (klikk-képződés, széthúzás, visszaesés, sztárolási jelenség, stb…) feldolgozása konfliktusfeldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, problémamegoldási készségfejlesztés, életkori fejlődési zavarok, nehézségek, családi szocializációs háttérzavarokból eredő közösségi problémák megoldása, hátrá-nyos helyzetű tanulók közösségi problémái

„problémalistán” alapuló megoldási tervjátékok, csoportos megbeszélés „szociális problémamegoldási tréning” (modellezés,brainstorming, shaping, videofeedback) korosztályi fejlesztő (pl. serdülő) csoportok, pályaválasztásra felkészítő csoportok

pedagógus(ok)

személyiségfejlesztő, korrekciós csoport, szülőcsoport és/vagy családgondozás

iskolapszichológus, fejlesztő team, orvos, pszichológus, pedagógus



programközpontú konzultáció pszichológus konzultánssal kezdetben pszichológus konzultáns bevonásával

pedagógiai konzultációval

20

III. DIÁDIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK SZINTJE Pedagógus és tanítványa; tanulók egymás közti diádikus kapcsolatai

A diádikus kapcsolat adott formájának módjának fejlesztése, konfliktusfeldolgozási és kommunikációs készségfejlesztés, empátianövelés, az elfogadás, beleélő beleélő megértés, kongruens viselkedés fejlesztése, kapcsolati dinamika elemzési módjának elsajátítása, pozitív célú befolyásolás, hatáskiváltás

Diádikus helyzetelemzési tréning konfliktushelyzeti szimulációs játék, szociodramatikus szereptréning, „problémaorientált” „internetjavú” gyakorlás; empátiafejlesztő tréning, verbatim módszer kommunikációfejlesztő tréning, szociodramatikus szerepjáték

pedagógus(ok) esetleg pedagógus-pszichológus kettős vezetés

relaxációs módszerek

pedagógus

pedagógus és/vagy esetközpontú konzultáció pszichológussal; konzultáció-szupervíziós megbeszélő munkacsoportban

IV. INDIVIDUÁLIS SZEMÉLYISÉGI SZINT Pedagógusok személyisége, hivatásból, szerepből eredő belső, lelki problémái, egészségzavarai (nem betegsége!)

Tanulók

A személyiség fejlesztése, védelme  stresszkezelés, prventív egészségvédelmi célok védelem a „kiégéstől” megelőzés, profilaxis  hivatásén fejlesztése, pályakezdők felkészítése és védelme az „átmeneti sokk”-tól, pályabeilleszkedés támogatása  pszichikus fáradási, burnout tünetek, „ideges zavarok”  egészségvédelem, stressz elleni küzdelem  személyiségfejlődési érési fázisspecifikus változási folyamatok (pl. pubertás), az iskolai stresszek re adott (beilleszkedési, új felső tagozatba átlépési, stb…) reakciók

önsegítő csoportmunka szereptréningek helyzetgyakorlatok szimulációs játékok; kölcsönös támogató csoport konfliktusfeldolgozó beszélgetések, önismereti személyiségfejlesztő verbális v. dramatikus ralaxációs munka

pedagógus és az iskola pszichológus kettős vezetés; vezető nélkül

pszichológussal ventilációs megbeszélés, konzultatív jelleggel

pedagógus

személyiségfejlesztő, krízisfeldolgozó és egyensúlyhelyreállító csoport (egyéni támogató munka) egyéni és/vagy csoporttréning a változási terhelések feldolgozására

pedagógus és iskolapszichológus páros vezetés, v. iskolapszichológus egyéni vezetés

pedagógus központú és/vagy pedagóguscentrikus konzultáció (egyéni vagy csoportos esetelemző konzultációval)

21

potenciája, fejlődési zökkenői, zavarai, stb… (az egészséghatáron belül!)

 

   

pályaorientáció, pályaválasztási döntés előkészítése a személyiség készségeinek fejlesztése szenzibilizálás, expresszívitásfejlesztés empátianövelés kreativitásfejlesztés társas készség fejlesztése kapcsolat- és kommunikációs készség fejlesztése

pályaválasztás-előkészítő csoport

pedagógus

pedagógus konzultációval

szenzibilizáló tréning

erre képzett pedagógus és/vagy iskolapszichológus

pszichológiai szükség szerint

konzultációval

kreativitási és brain-storming munka social skill kommunikációfejlesztő tréning

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Megjegyzés:

az egyes fejlesztési, védelmi és korrekciós szintek a gyakorlatban nem választhatók el ilyen élesen. Az individuális fejlesztés, védelem pl. történhet diádikus és/vagy közösségi (csoport-) szinten, a módszerek eszerint választhatók meg. A fejlesztő, korrekciós munkafókuszát azonban a cél határozza meg. Két specifikumát emelhetjük ki az iskolában folyó személyiségfejlesztő-egészségvédelmi (és profilaktikus) pszichológiai tevékenységnek: 1. a munka az egészséghatárokon belül (edukáció, prevenció, szupportív, korrigáló-segító feladatszinteken) marad, és nem terjed ki a (testi, lelki, szociális) betegségszintű zavarokra. 2. a csoportos vagy egyéni lélektani munka egyaránt jól együttműködő, egymás szaknyelvére rátanult, a döntéseket közösen kialakító teamben lehet eredményes, függetlenül attól, ki a „vezetője” az adott tevékenységnek.

22

3.táblázat

4.

AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGVÉDELEM (MENTÁLHIGÉNÉ) FELADATSZINTJEI ÉS AZ ELLÁTÁSI KOMPETENCIA

__________________________________________________________________________________________________________ FELADATOK

AZ ELLÁTÁS ILLETÉKESEI

SEGÍTŐI

RÉSZESEI

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

I. EDUKÁCIÓ általános (testi-lelki-szociális) személyiség(egészség-) védelem és- fejlesztés: a személyiség harmónikus, mindenoldalú, egészséges fejlődésének szolgálata; készség, képesség, tehetséggondozás, és –fejlesztés

pedagógus(ok)

zavarfelismerés, zavarszűrés, problémakezelés; preventív védelem, megelőzés

pedagógus-pszichológus együttműködés, közös ellátási, intervenciós terv kialakításával

iskolapszichológus    

tanulók

kooperációval konzultációval facilitációval mediátor funkcióval (módszerátadással)

pedagógus team, szakkonzultáns

szükség

esetén

felkért

tanulók

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

II. TÁMOGATÓ (SZUPPORTÍV) TEVÉKENYSÉG   

pedagógus(ok) tanuló(k) és kapcsolati, közösségi problémáik, zökkenőik feldolgozása (a konfliktus, zavar, probléma átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmi-helyzeti!)

pedagógus(ok) önsegítő [self-help] munka, célzott, 9ntervenciós programok, pedagógus(ok) pedagógus-pszichológus kettős vezetés

iskolapszichológus iskolapszichológus konzultációja egyénileg v. csoportban

pedagógus(ok) tanuló(k)

III. SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓ; PÓTLÓ FEJLESZTÉS TARTÓSSÁ VÁLÓ, ALKALMILAG TÜNETI VISELKEDÉS, ÁLLANDÓSULT MAGATARTÁSPROBLÉMÁK, TELJESÍTMÉNY-ZAVAROK (Családi háttérproblémák talaján, hátrányos helyzettel)

iskolaszervezet és önsegítő lakókörnyezet

otimálisan:

mentálhigiénés team: (pedagógus, pszichológus, családgondozó, iskolaorvos, gyámügyi illetékes, jogász) a jelen gyakorlatának lehetőségeiben: iskolapszichológus, bevonva a pedagógust az ellátásba, családgondozásba

tanuló(k) család(jaik)

pedagógus(ok)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

IV. RESZOCIALIZÁCIÓREINTEGRÁCIÓ, EGÉSZSÉG-HELYREÁLLÍTÁS: TERÁPIA („betegségi szint”, a magatartás- [személyiség-] zavar megoldása gyógyító szaksegítséget kíván)

ÁTIRÁNYÍTÁSSAL, AZ ISKOLÁN KÍVÜLI, GYÓGYÍTÓ-NEVELŐ INTÉZMÉNYBE nevelési tanácsadó, ideggondozó) pszichoterapeuta családterapeuta

gyermek-

iskolapszichológus (kontaktus a terapeutákkal, beilleszkedés elősegítése)

és

visszavezetés,

tanuló(k) család(jaik)

ifjúsági

24

_____________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Megjegyzés:

a feladatkör és az ellátási kompetencia a pozitív mentálhigiénés koncepció jegyében a gyógyító nevelést nem az iskola illetékességébe foglalja! Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Bp.; 1975. Nemzeti Tankönyvkiadó - Szakkönyvként, tanári kézikönyvként használjuk.

A személyiségváltozás mértéke és módja a fentiekből jól látható, attól függ, milyen célú és metódussal dolgozó csoportban vesz részt a tanuló, és milyen hangsúly kerül e munkában magára a személyiségre.

„Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikat, s így mindegyik determinált.” - József Attila-

III. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

„AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS NEM A KONFLIKTUS HIÁNYA, HANEM A KONFLIKTUSKEZELÉS ESZKÖZE.”

A

XXI. század előtt álló legnagyobb kihívás: újjáépíteni az emberi közösségeket. Az iskola, mint a közösségi tevékenység szférája, a szocializáció helyszíne semmi

mással nem pótolható szerepet tölt be a társadalmi kohézióban, az emberi mobilitásban és a közösségi életre való felkészítésben. Minden ember abban a társadalmi közegben tanul élete különböző szakaszaiban, ahová éppen tartozik, Ez a közeg mindenki esetében más és más, de változhat ugyanannak az embernek az életében is. Ebből az alaptételből kiindulva mondhatjuk azt, hogy az ember együtt akar élni másokkal, még pedig közös tervekre épülő csoportokban: a munkahelyen, a társasági életben, egy vallási közösségben, politikai elkötelezettség diktálta közösségben. Így a közösség az oktatás egyik, mindenható vektora lehet, segítséget nyújthat az együttműködés, a szolidaritás, vagyis az aktív állampolgári lét megtanításában. Az iskola feladata: az állampolgári alapismeretek, az elemi „politikai betűvetés” megtanítása. Arra van szükség, hogy az iskola a demokratikus gyakorlat modelljévé váljon, ahol a diákok konkrét példákon kiindulva érthessék meg jogaikat és kötelességeiket, valamint azt, hogy szabadságuk gyakorlását mennyiben korlátozza mások jogainak és szabadságának gyakorlása. Kipróbált gyakorlati fogások segíthetik a felkészítést a demokráciára az iskolai életben: az iskolai közösség alkotmánya, diákparlament, demokratikus intézmények működésének szimulálása játékos formában, iskolaújság, a konfliktusok erőszakmentes megoldásának gyakorlása.

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „Az együttműködés nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktuskezelés eszköze.” Deborah Tannen, The Argument Culture.

Amikor majd a diák állampolgárrá válik, az oktatás lesz állandó kísérője azon a nehéz úton, amelyen össze kell békítenie a közszabadságra épülő egyéni jogok gyakorlását a többi

ember,

illetve

a

hozzájuk

tartozó

közösség

kötelezettségeinek

és

felelősségvállalásának gyakorlásával. Itt rögtön felmerül az egyéni szabadság és a minden iskolában uralkodó tekintélytisztelet közötti egyensúly megtalálásának a problémája, s ez rávilágít, milyen nagy a tanárok szerepe a közéletben való részvételhez nélkülözhetetlen autonóm ítéletalkotás kialakításában. Az igények maximális realizálása érdekében fontos elfogadni, hogy az iskolánk kiemelt feladata a kiépülő modern polgári demokratikus társadalom számára érett, egészséges személyiségű állampolgárokat nevelni, akiknek életesélyei lehetőség szerint (!) és érzékelhetően kiegyenlítettek a tanulmányaik befejezése után. Ez a nevelés egyben a demokrácia megtanítását is jelenti, amelynek egyik alapelve, hogy a demokratikus személyiségek csak demokratikus

nevelés

folyamatában,

demokratikus

személyiségek

hatására,

demokratikus közösségekben formálódnak ki, amelyekben lehetetlen mindenféle erőszak vagy tekintély alkalmazása a természetes konfliktusok megoldásában. Valljuk, hogy nem annyira a tételesen elmondott, szavakkal kifejezett értékrendek válnak mintává, sokkal inkább a szülői és a nevelői magatartás, a különböző helyzetekben megnyilvánuló következetesség. Ez nem más, mint a nevelő személyiségéből jövő erkölcsi üzenet. osztályközösség,

Iskolánkban külön biztosítottak azok a szervezeti formák – tanulók

közössége,

diákönkormányzat,

sportkör,

fiatalok

szakszervezete, kapcsolat a Vöröskereszttel -, amelyeken belük a modellezhetők azok az állampolgári, demokratikus „játékok”, ahol a diákok megtanulhatják, gyakorolhatják az állampolgári, szervezeti feladatukat, létet a közösségért, közösséggel együtt történő tenni akarást. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. A tanulók az osztályközösség tagjaiból megválasztják tisztségviselőiket, képviselőiket. Tanulók közösségei a) Az intézmény osztályközösségei az iskola tanulóinak közösségét alkotják. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségű életük tervezésében, szervezésében, valamint 27

tisztségviselők megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. b) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekének képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Diákönkormányzat A diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diáktanács képviseli. Az iskolai diákönkormányzat képviselőjének biztosítani kell az igazgatóval történő személyes találkozás lehetőségét. A diákképviselőknek a személyes megbeszélést legalább egy munkanappal korábban kell kérniük. A diákönkormányzat

tevékenységét

az

iskolai

diákmozgalmat

segítő

tanár

támogatja, fogja össze. A diákönkormányzat a diákmunkát segítő pedagóguson keresztül

is

érvényesítheti

jogait

és

fordulhat

az

iskolavezetéshez.

A

diákönkormányzatok a rendszeres kapcsolatot a diákmozgalmat segítő tanárral tartják. A diákönkormányzat legkisebb egysége az osztályközösség. Az osztályközösség megválasztja az ODB tagjait, küldöttet delegál az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diáktanács a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből álló tanácskozási fórum, amely összejöveteleit a DÖK működési rendjében meghatározottak szerint tartja. A tanulók nagyobb csoportját érintő lényeges kérdések tárgyalásakor a diákmozgalom vezetője meghívást kap a vezetői, ill. a nevelőtestületi megbeszélésekre. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. a) A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: 

az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor (a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben);



a házirend elfogadásakor és módosításakor;



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

b) A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: 

saját működésére és hatásköre gyakorlására;



a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására;



egy tanítás nélküli munkanap programjára;

28



tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére;



vezetőinek, munkatársainak megbízására.

A diákönkormányzati szervek működésükhöz tanítási időn belül használhatják a kijelölt osztálytermet. Feladatuk ellátásához igénybe vehetik a titkárságon található telefont és faxot. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az iskolai SZMSZ és házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzati célok megvalósításához az intézményvezetés évente meghatározott összeget biztosít, amennyiben a költségvetés

ezt

lehetővé

teszi.

Az

összeg

feletti

rendelkezés

a

diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatában meghatározottak szerint. A diákönkormányzat a pénz felhasználásáról a gazdasági vezető által meghatározott módon köteles elszámolni. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, választ kell adni a tanulók által felvetett kérdésekre. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. c) Az intézményi sportkör Az iskola a tanórai foglalkozások mellett az érdeklődő tanulók számára tanítási napokon délutánonként sportfoglalkozást biztosít, ahol a szaktanárok által összeállított program szerint szerveződik a foglalkozás. Feladatok és ajánlások  A demokrácia szüntelenül veszélyeknek van kitéve. Ezért már az iskolában el kell kezdődnie a tudatos és aktív állampolgári létre való nevelődésnek.  A demokráciában való részvétel valamiképpen polgári erény, de a média és az informatikai szolgáltatások igénybevétele erősítheti, bátoríthatja. Utalásokról és olvasmányokról van szó, hogy erősítsék a megértés és az ítéletalkotás képességét.  A tanuló szocializációja és személyes fejlődése nem kerülhet ellentétbe egymással. Olyan rendszert kell tehát felépíteni, amely képes összeilleszteni a beilleszkedés erényeit a személyes jogok tiszteletben tartásával.  Az oktatásunk egyedül nem képes megoldani a társadalmi kapcsolatokban beállt szakadás okozta problémákat (már ahol léteznek ilyenek). Az azonban elvárható

29

tőle, hogy hozzájáruljon a „közösen élni” szándékának kialakításához, ami a társadalmi összetartás és a nemzeti tudat alapeleme.  Az iskola csak akkor tud sikeres lenni ennek a feladatnak a megvalósításában, ha a maga eszközeivel segíti a kisebbségek felemelkedését és integrálódását, méghozzá maguknak az érdekelteknek a mozgósításával, személyiségük tiszteletben tartása mellett.  Az oktatásnak olyan kulturális alapokat kell nyújtania a diákoknak, melyeknek segítségével képesek a lehetőségekhez képest legjobb értelmezést adni az éppen zajló folyamatokról. Ez feltételezi, hogy szelektálni tudjanak az információk tömegében, hogy jobban értelmezhessék közös történelmük eseményeit.

30

„A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba, s fényt keres, napok, holdak, csillagok vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen.” -Vass Albert-

IV. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE, A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAM „VANNAK SEBEK, AMELYEK ANNÁL KÖNNYEBBEN GYÓGYULNAK, MINÉL BÁTRABBAN FELTÁRJÁK ŐKET.”

A

sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre,

kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. A különleges gondozáshoz való jog azokat a gyerekeket illeti meg, akik sajátos nevelési igényűek, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek. Az új fogalomrendszer két nagy csoportba sorolja az érintetteket. Az első csoportba tartoznak, a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók. A másodikba a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. [A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 11.§ (1) bekezdés b) pont alapján. ]

_______________________________________________________________ Megjegyzés: „VANNAK SEBEK, AMELYEK ANNÁL KÖNNYEBBEN GYÓGYULNAK, MINÉL BÁTRABBAN FELTÁRJÁK ŐKET.” Goda Gábor, Magányos utazás

31

1.

Az iskola nevelési programja

Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának

megfelelő

gyógypedagógiai

intézménybe

(szegregáltan)

vagy

együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága…), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az iskolánkba jelentkező minden fiatal egy úgynevezett tanulási képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás); 2. manuális készség vizsgálat: egy fát kell lerajzolni; 3. írásbeli fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel; 4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN); 5. egyéni beszélgetés a jelentkezővel és az őt kísérő szülővel/gondviselővel, melynek

során

szakembereink

(pszichológus,

fejlesztőpedagógus,

gyógypedagógus, logopédus) értékelik a jelentkező: 

tanulási képességét;



egyéb tanulási akadályozottságát.

Minden jelentkező a képességvizsgálattal párhuzamosan az iskolaorvos és a mellette dolgozó védőnő által végzett orvosi pályaalkalmassági vizsgálaton vesz részt, melynek célja a választott pályára történő alkalmasság elbírálása (pl. asztma, mozgásszervi betegségek, érzékszervi betegségek, belgyógyászati betegségek). A teljes vizsgálat megtörténtét követően értékeljük a jelentkező fiatalt. A kialakult értékek alapján a team dönt a tanuló felvételéről. A felvételt nyert tanulók többségét esetlegesen a kiszűrt egészségügyi problémák alapján további vizsgálatokra irányítjuk (a már az előző oktatási intézményből hozott szakértői vizsgálatok alapján, vagy a nálunk elért tanulási képességvizsgálat eredményei alapján).

32

Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét. Nevelési Tanácsadó

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport:

Célcsoport:

beilleszkedési, tanulási,

sajátos nevelési igényű

magatartási nehézséggel

tanulók (fogyatékos)

küzdő gyermekek

-értelmi fogyatékos -pszichés fejlődési zavarral küzdő -autista -megismerő

funkciók

vagy

a

viselkedés fejlődésének

súlyos

rendellenességével küzdenek - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

33

Alkalmazott pedagógiai módszerek

2.

Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanóráról kikért tanuló egyéni, személyre szabott fejlesztésével valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: 

feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten;



feladat kis lépésekre bontása;



példa bemutatása, mintaadás;



tanítási stílusok váltakozása;



több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat);



szükség esetén több ellenőrzés;



feladaton belüli hangsúlyozás;



a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban);



tananyag változatos feldolgozása;



tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás;



kiscsoportok kialakítása, önálló feladatátadás;



projektmódszer;



kooperatív oktatás.

A tananyag tartalmában: 

változtatás;



kiváltás;



elhagyás, vagy eltolás;



kompenzálás.

Óraszervezés: 

frontális helyett csoport, pár, egyéni munka;



együttműködés előtérbe helyezése;



ösztönző társ megszervezése;



tanulók csoportokba rendezése.

34

Tanítási ütem: 

lassítás;



képesség szerinti terhelés.

Számonkérés módja: 

hagyományos, standardhoz viszonyítás;



tanuló önmagához mért fejlődéséhez;



szöveges értékelés.

Az imént felsorolt módszerek a következő célok elérését segítik:

3. 



képességfejlesztés;



helyes tanulási szokások gyakorlása;



önálló tanulás megtanítása;



sikerélményhez juttatás;



egyéni lehetőségek fejlesztése;



együttműködés fejlesztése;



önellenőrzésre szoktatás;



reális önértékelés kialakítása;



tananyagi lényegkiemelés;



tantárgyak közötti párhuzamok felismerése;



tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól.

Pedagógiai eszközeink hazafias nevelés terén: történelmi emlékhelyek meglátogatása; iskolai és osztály- keretben rendezett ünnepségek, megemlékezések; állami „jelvények” (iskolazászló) megbecsülése;



családi életre nevelés terén: felvilágosító, tájékoztató beszélgetések szervezése külső szakemberekkel;



etikai nevelés terén: szakmai etika kérdései szaktantárgyi keretben való tanítása; az iskolai házirend önkéntes megtartására szoktatás;



esztétikai nevelés terén: iskolai tárlatok szervezése; színház, hangversenylátogatás, színjátszó kör, énekkar működtetése, szereplés biztosítása;



testi nevelés terén: úszás, sportversenyek szervezése; a tömegsport feltételei biztosítása;



logikus gondolkodásra nevelés terén: szaktárgyi és tantárgyi koncentráció;

35



természettudományos nevelés terén: a tantárgyi programokon túl múzeum (pl. term. tud., technikatörténeti, stb…); kiállítás (pl. Csodák Palotája) megtekintése.

4.

Speciális céljaink

A sajátos nevelési igényű fiatalok képességfejlesztése, egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációval,

rehabilitációval

kiegészülve

speciális

nevelés

oktatás

biztosításával történik. Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű, gyermekeket és fiatalokat preventív, korrektív fejlesztés által, illetve magatartásuk rendezése révén visszajuttatjuk a többségi nevelési – oktatási mechanizmusba. A nevelés – oktatás valamennyi színterén kiemelt feladatunk a tehetséges gyermekek fejlesztése. Új OKJ szakmák és alkalmazása a speciális szakképzésben. Életút-nyomkövetés kialakítása és működtetése.

5.

Az iskola feladatai

Iskolánknak fő feladata az ép értelmű és a sajátos nevelési igényű fiatalok nevelése oktatása és középfokú szakképzése. Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megoldanunk: Alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének

megalapozása.

Tanulóinkban

megfelelő

erkölcsi

alap

kifejlesztése, melyre, egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető. Gyakorlati irányultsággal a gyermekek praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre. Az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése. Edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása. Önmaguk és a társak irányában tolerancia, kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása. Igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, és az önképzésre, reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti

36

tisztelet,

a

megalapozása

mindennapi és

életvitel

fokozatos

értékrendjében

kialakítása,

a

az

hazafias

ökológiai nevelés

szemlélet

feladatainak

megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése. Nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, ezen belül is kiemelt szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás, elősegítve ezzel a tanulók személyiségének kibontakozását, kulturális beleélési képességeik fejlesztését, ami fontos tényezője a különböző nemzetiségi, etnikai csoportok együttélésének, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása. Tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában. Pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az otthonnal, és más népcsoportokkal, ezzel segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása. Az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása, megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is. A tanulók számára lehetőség nyújtása tanulmányaik eredményes befejezéséhez vagy fejlettségüknek megfelelő, a munkába álláshoz szükséges végzettség megszerzésének biztosítása, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. Az iskolai csoportok szervezésének pedagógiai indoklása Pedagógiai Programunk felülvizsgálatánál alapul vettük a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. A kötelező és

nem

kötelező

tanórai,

tanórán

kívüli,

valamint

rehabilitációs

célú

foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, a tehetséges tanulók kibontakoztathatóságához szükséges feladatokat, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat.

37

Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – tanórákon, kiscsoportban, egyéni fejlesztő, tehetséggondozó és rehabilitációs órákon valósul meg. Optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok, tartalmak, és a szervezeti keretek mind a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését szolgálják. Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán csak az a szükséglethez igazított pedagógiai megsegítés hoz kellő eredményt, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az integrált, vagy szegregált csoportba helyezéskor a tanuló fejlettségi állapota, személyisége mellett körültekintően megvizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek a nevelés eredményeit erősíthetik, illetve gátolhatják, nevezetesen: a család, amelyben él, a csoport, ahová kerül, (pedagógus személyisége, csoport közösségi szelleme), az időpont a tanuló számára legoptimálisabb kell, hogy legyen.

6.

Integráció, szegregáció

Iskolánkban lehetőség van részleges vagy teljes integrációs formában végezni a tanulók felzárkóztatását, nevelését – oktatását. E lehetőség egyéni elbírálás alapján valósul

meg,

a

fiatal

adottságaiból

kiindulva,

a

szakvélemények

figyelembevételével. Valljuk, hogy az integrációs formának optimális esetben igen sikeres eredményei lehetnek, de nem megfelelő feltételek esetén a gyermek és a befogadó csoport tagjainak fejlődésére igen negatív hatást fejthetnek ki, ami azonnali beavatkozást igényel részünkről. A csoportbontást érvényes jogszabály alapján végezzük, a számszerűség alapján és a képzési programnak megfelelően. A szakmai gyakorlóhelyi csoportok kialakításánál a tanuló egyéni fejlettségét (fejlettségi szint, önállóság), egyéb személyes lehetőségeit (lakóhely, közlekedés) is figyelembe vesszük. A csoportból való ki és bekerülés, az átjárhatóság a nevelés – oktatás eredményességének függvényében történik.

38

Egységes alapokra épülő differenciálás A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: 

olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják

a

tanulás

belső

motivációinak,

önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; 

a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása;



az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére;



az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;



az

iskolai

tanítás-tanulás,

különböző

szervezeti

formáiban

(az

osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani; 

a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

7. 

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza.



Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére.



Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják.

39



Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében.



Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet-mentesen ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket.



Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák

és

személyiségjellemzők

fejlesztése,

valamint

a

projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. Ennek érdekében alapfeladatként valósítottuk meg: 

a tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését;



a finanszírozás megoldását;



a segítő hálózat kiépítését;



szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását;



támogatások lehetőségeinek biztosítását;



az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését;



lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket.

Jelentési kötelezettségek: 

szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása;



sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése.

Intézményünkben a különleges gondozás formái: 

iskolai nevelés és oktatás;



fejlesztő felkészítés.

40

Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 12-24 év). Integráció-együttnevelés A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés. INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS)

INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS)

A módszer, az óraszervezés nem változik. A

módszer,

az

óraszervezés

nem

hagyományos. Frontális, teljesítményorientált stílus.

Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia.

A gondokért maga a gyermek a felelős.

Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia.

A gyógypedagógusra hárul a probléma A megoldása.

gyógypedagógus

partner

a

megoldásban.

Csak az osztályfőnök vállal részt az Szemléletváltás a teljes tantestületben, integrálásban.

nyitott iskola.

Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek.

41

Az integrált nevelés feltételei Tárgyi és személyi tényezők: I. Pedagógiai Program, speciális tanterv; II. a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember; III. fogadókész, felkészült pedagógusok; IV. a tárgyi szükségletek biztosítása; V. osztálylétszám korlátozása. Módszerek: differenciálás eszközei: 

segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban;



a tananyag tartalmában;



az óraszervezésben;



tanítási, tanulási ütemben;



célokban, a megkövetelt szintben;



számonkérés, értékelés módjaiban, típusában.

céljai: 

képességfejlesztés;



helyes tanulási szokások gyakorlása;



önálló tanulás megtanítása;



sikerélményhez juttatás;



egyéni lehetőségek fejlesztése;



együttműködés fejlesztése;



önellenőrzésre szoktatás;



reális önértékelés kialakítása.

Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: 

fejlesztő pedagógus;



gyógypedagógus;



pszichológus;



logopédus;

42



pedagógiai asszisztens;



gyógytestnevelő munkája segíti.

Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát.

Szakmai kompetencia biztosítása

8.

Pedagógus felvétel: 

az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele;



szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása;



a feladatok és az elvárások korrekt ismertetése az intézmény dolgozói által elfogadott belső szabályzatok alapján (munkaköri leírás, IMIP, stb…).

Pedagógus továbbképzés: 

folyamatos képzés biztosítása (továbbképzési terv alapján);



az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal.

Az iskola helyi műhelyei Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek

technikák

alkalmazása,

szükség

esetén

attitűdváltás,

folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer: a végzett diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében.

43

„Azért ügyetlenebb a balkéz, mert nem vele dolgozunk, nem azért, mintha kevésbé volna alkalmas.” -Marczell Mihály-

V. FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS, HÍDPROGRAM „AZ ALÁZATIG AZ JUT EL, AKI FELISMERI, AZ ELŐTTE TORNYOSULÓ AKADÁLYOK MAGUKBÓL NEM OMLANAK LE.”

A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 14. § alapján: (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelésoktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munka-erőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára – igény esetén – biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs 44

feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga

rész-szakképesítést

tanúsít

és

középfokú

iskolában

történő

továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. (4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett. (5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. (6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is.

45

„A nevelés nem állhat meg a célképzet felismerésénél, hanem feladata a felfelé törő lélek segítése.” -Marczell Mihály-

1.

HÍD-PROGRAM (Híd 1, Híd 2) „MINDEN EMBER TÖREKSZIK A TUDÁSRA”

A Híd-program szükségessége A 2011. évi CXC számú, „A nemzeti köznevelésről” alkotott törvény 12. fejezete 14. §-a Köznevelési Hídprogramokat a következőképpen definiálja: „A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális,

képességbeli

és

személyiségfejlesztését

támogató

pedagógiai

tevékenységgel.” Magyarországon évente 5-7 ezerre tehető az alapfokról a középfokra való átmenet időszakában a képzésből kimaradók, lemorzsolódók száma. Esetükben nagy a valószínűsége annak, hogy elkallódnak, azaz a későbbiekben csak nehezen, vagy egyáltalán

nem

szereznek

szakképesítést,

alkalmi

munkavállalóként

vagy

munkanélküliként tengetik életüket. Köznevelési Hídprogramok fontossága és jelentősége abban áll, hogy ezeket a fiatalokat célozza meg, szándékai szerint őket segíti abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába. Az Európai Unió 2020-ra kitűzött öt stratégiai céljának egyike – amelyet hazánk is célul tűzött ki –, hogy az évtized végére 10%-nál kevesebb legyen azon 18-24 éves fiatalok aránya, akiknek nincs befejezett középszintű végzettsége, azaz akik szinte teljesen esélytelenül lépnek be a munkaerőpiacra.

_______________________________________________________________ Megjegyzés: „Minden ember törekszik a tudásra.” Arisztotelész: Metafizika, I, II.

46

HÍD 2. program, közismereti képzés Célok, feladatok Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen

mérsékelő

oktatási

formaként

jelenik

meg

a

közoktatásban

a

Híd-programok szerinti képzés. A Híd 2. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A HÍD 2. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. A HÍD 2. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egyegy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek

47

összevetésére. Képes a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, belátja a XX. század totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltát. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Képes azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Megérti, hogy a nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Belátja, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Az életkori, és egyéb specifikus sajátosságoknak megfelelően ismeri Magyarország Alaptörvényében, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltakat. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). 48

Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni

egyes

információforrások

veszélyeit.

Tudja,

hová

fordulhat

krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Belátja, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. Igényes a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten 49

kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét

a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Olyan

magatartás határozza meg a tanuló viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Rendelkezik

ismeretekkel,

és

tapasztalatot

szerez

a

felkészült

álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. 50

befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A

tanuló

hétköznapi

kommunikációs

helyzetekben

alkalmazza

a

különféle

beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Képes elemi szintű szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia 51

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információ-felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Szociális és állampolgári kompetencia A

tanuló

nyitott

más

kultúrák,

más

népek

hagyományainak,

szokásainak

megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, 52

boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. (Kerettanterv.)

53

„Tulajdonképpen az a normális, ha gyerekkel baj van, akkor élénkek, tettre vágyók.” -Csányi Vilmos-

VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG „HISZEK, HOGY MEGÉRTEK”

1.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

diák első iskolája a család; de ha a családi háttér kívánnivalókat hagy maga után,

A

akkor az iskolának kell megteremtenie a tanulás lehetőségeit. Különleges figyelmet

kell fordítani azoknak a diákoknak a képzésére, akik hátrányos családi helyzetűek, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködnek. Ha a diákoknak olyan speciális igényeik vannak, amelyeket a család nem vesz észre vagy nem elégít ki, az iskolának kell közbeavatkoznia, és olyan irányba terelnie őket, hogy kibontakozhassék minden, a tanulást akadályozó tényező vagy egyéb hátrány ellenében. Pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Felelősei:

osztályfőnökök,

védőnő,

iskolapszichológus,

logopédus,

fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, oktatók, szaktanárok. Időszaka:

tanév eleje, azt követően folyamatos.

Módszere:

megfigyelés, konzultáció, speciális mérőeszközök alkalmazása.

Együttműködés szakemberekkel, a családdal Az együttműködés kiterjed 

speciális fejlesztő programok kidolgozására;



azok gyakorlati megvalósítására;



a munka eredményességének vizsgálatára.

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „Credo út intelligam.” Hiszek, hogy megértsek.

54

Módszere 

egyéni és csoportos konzultáció;



írásos javaslatok, tematikák összeállítása, kidolgozása;



beszámolók összeállítása.

Speciális programok 

egyéni és csoportos differenciált foglalkoztatás tanórákon, speciális tanórán kívüli foglalkozások szervezése iskolán belül, illetve ajánlás megfogalmazása külső szervezetek foglalkozásain való részvételre;



önismereti és konfliktuskezelő tréningek osztályfőnöki órákba építve, illetve fakultatív foglalkozások keretében délután pedagógusok, tanulók, szülők részére;



az évfolyamokon kortárssegítők bevonása a drog és alkohol prevenciós foglalkozások megtartásába;



pályaorientációs foglalkozások szervezése osztályfőnöki órákon, tanórán kívül, az iskolapszichológus, kortársak bevonásával mind a tanulók, mind a szülők részére.

55

„A gyermeknek nem búzaszemek a vékában, a gyermekek mindegyike külön individuum, akinek saját törekvése, gondolatvilága, értelmi képessége van, ezért külön bánásmódban kell részesülnie.” -Nagy László-

2.

A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység

történelemnek olyan időszakát éljük, amikor az egész világ nagy jelentőségű

A

tudományos és technológiai újítások, gazdasági és politikai változások, valamint

demográfiai és társadalmi struktúraváltások színtere. Olyan képzett és felkészült egyénekre van szükség, akik szembe tudnak nézni a gazdaság és a társadalom igényeivel. Fel kell ismerni a kiemelkedően tehetséges diákok („a holnap vezetői”) különleges oktatási igényeit, s a megfelelő választ kidolgozni. A kreatív beállítódás és életszemlélet segítségünkre lehet abban, hogy e változó körülményeket uralhassuk, ahelyett, hogy azok uralnának bennünket. Minden nevelés, amely a képességeket fejleszti, fejleszti a tehetséges gyerekeket is. Ugyanakkor a gyerekeknek szükségük van arra – a tehetségeknek különösen -, hogy elismerjék speciális programokkal formálják, fejlesszék. Kiemelkedő tehetség az oktatásban A kiemelkedő tehetség támogatása azt jelenti, hogy a diákok képességeihez és igényeihez alkalmazkodó oktatási programokat kell kidolgozni. Ezek lehetővé teszik lehetőségeik kihasználását és kivételes képességeik gondozását. Természetesen arra is ügyelni kell, hogy a tanárok magas színvonalú pedagógiai képzést kapjanak. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az azt fogja jelenteni a diákok számára, hogy elegendő csak az átlagos szintet elérni tanulmányaikban, s nem kell kiemelkedő teljesítményre törekedniük.

____________________________________________________________________________________________________ Megjegyzés: Erika Landau: Bátorság a tehetségben. Bp., 1997, Calibra Kiadó, 9. old.

56

A feladat meghatározása… Mielőtt

ez

bekövetkezne,

először

is

másfajta

oktatási

lehetőségeket

kell

megteremtenünk, amelyeknek tartalma és módszerei gondosabban kidolgozottak, jobban megfelelnek az egyéni igényeknek. A tanárokat úgy kell képeznünk, hogy alkalmazkodni tudjanak a legkiválóbb diákok legváltozatosabb igényeihez is. Iskolánk egyik legfontosabb feladata, hogy ösztönző programokat dolgozzon ki és vezessen be, s ezzel a nagyon részletes és alapos tanulás széles körű lehetőségeit nyújtsa a legtehetségesebb diákok számára. A jövő munkásainak, vezetőinek képzésében ez fontos szempont lesz, hiszen ők állnak majd a fejlődéseinek élére. Az iskolai programoknak kellően kidolgozottnak kell lenniük ahhoz, hogy a legkiválóbb diákok lehetőséget kapjanak arra, hogy a legtöbbet hozassák ki magukból. Az akadályozott tehetségek Fontos elfogadni, hogy az akadályozott (fogyatékos, sérült, képességeik realizálásában korlátozott) gyermekekkel kapcsolatban ne általánosítsunk. Igaz megállapítás, hogy az akadályozott tehetségek és az ép tehetségek között nagyon sok a hasonlóság. Az általános intelligencia, a tájékozottság és az emlékezet tekintetében egy szinten vannak az ép tehetségekkel, sokuknak kiváló a hallásuk. Kíváncsiságuk attól függően változik, hogy mennyire tudnak mozogni, közlekedni. Az érzelmileg megzavart fejlődés menetű tehetségek intelligencia struktúrája hasonló az ép tehetségesekéhez, kivéve az értékelés képességét, amelyet vizsgálva megállapítható, hogy a különbséget a divergens gondolkodásbeli eltérés okozza. Nagyon foglalkoztatja őket a szüleikkel és a kortársakkal való kapcsolatuk és hogy mennyire fognak jól teljesíteni az iskolában. A tanulási zavarokkal küzdő tehetségeseknek magas színvonalú a problémamegoldó és következtető képességük, gyenge viszont a percepciójuk és a rövid távú emlékezetük. Az iskolai sikertelenség elfedi a kreativitásukat és szinte mindenkinek alacsony az önbecsülése. Emellett a kortársakkal való kapcsolatteremtés is problematikus. Az a szakadék, ami az akadályozott tehetségek szellemi képessége és aktuális teljesítménye között tátong, a diagnosztikus tanítás segítségével áthidalható. Az ilyen gyermekek alulteljesítésével kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a szülők és a pedagógusok elvárásaik reálisak legyenek. Rendkívül körültekintően kell eljárni a tanulmányi teljesítmény és az affektív fejlődés megítélésében, nagy figyelmet kell szentelni a magasabb szintű kognitív folyamatok fejlesztésének. Az érzékelésükben akadályozott tehetségek esetében a hangsúlyt az intuíción keresztül történő absztrakt gondolkodásra célszerű helyezni, míg 57

a tanulási zavarokkal küzdő tanulóknál inkább a gondolkodtató beszélgetésre és a problémamegoldásra. A legtöbb akadályozott tehetséges tanulónál jól beváltak a csoport dinamikára támaszkodó, az önmaguk és mások megértését célzó beszélgetések. Hasznosak lehetnek továbbá az olyan szimulációs játékok, amelyek fő eleme a kreatív problémamegoldás és a tapasztaltak megvitatása. Nagy figyelmet kell fordítani az akadályozott tehetségek pályaválasztási tanácsadására, hogy ezek a fiatalok ne csak az akadályozottak előtt hagyományosan nyitva álló pályákat lássák maguk előtt, hanem messzebbre

tekintsenek.

Az

igazi

korlátokat

valójában

nem

annyira

az

akadályozottságuk, mint inkább az azzal kapcsolatos attitűdjük, valamint a szülők és a pedagógusok által biztosított lehetőségek jelentik. A tehetség gondozása Tehetségkutatás Felelősei:

osztályfőnökök, szaktanárok, gyakorlati oktatók, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, gyakorlati oktatásvezető, gyógypedagógusok.

Időszaka:

folyamatos.

Módszere:

tanulók

tevékenységének

megfigyelése,

mérések

eredményeinek

elemzése. A tehetséggondozás színterei 

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások;



egyéni tehetséggondozó foglalkozások;



tanulmányi és sportversenyek, pályázatok;



külső szervezetek által szervezett foglalkozások.

A tehetséggondozás módszerei 

differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatás tanórán;



egyéni haladási ütemben történő fejlesztés;



egyéni és csoportos felkészítő foglalkozás tanórán kívül;



tanulmányi és sportversenyek szervezése;



adatbank kialakítása;



iskolai pályázatok kiírása;



nevezés iskolán kívüli versenyek;



ajánlás megfogalmazása iskolán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre.

58

Együttműködés külső szervezetekkel, a családdal Az együttműködés kiterjed: 

a tehetségek szűrésére;



tehetségfejlesztő programok közös kidolgozására;



azok gyakorlati megvalósítására.

Módszere 

egyéni és csoportos megfigyelés, mérés, ajánlások megfogalmazása;



írásos

javaslatok,

tematikák

összeállítása,

kidolgozása,

azok

közös

megvalósítása; 

beszámolók összeállítása, „tehetségek” nyomon követése.

Feladatok és ajánlások  A diákok képességeihez és igényeihez alkalmazkodó oktatási program kidolgozása.  Pedagógusok rendszeres szakmai továbbképzése, valamint a téma információs bázisának létrehozása.  A Magyar Tehetséggondozó Társaság országos, nemzetközi versenyein való rendszeres részvétel.  Szaktárgyi versenyeken és a Szakmai Kiváló Tanulója Versenyen való rendszeres részvétel.

59

„Gondolkozatok feleim a példán, Ilyen az ember, egyedüli példány.” -Kosztolányi Dezső-

3.

A

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

tanulási kudarc formája sokféle lehet: ismételt bukások, a tanulás félbeszakítása év közben, a lehetőségeket nem nyújtó oktatási intézményekbe való áthelyezés. A

fiatalok elbocsájtása zűrzavaros helyzetet teremt, és mind erkölcsi, mind emberi, mind társadalmi téren szívfájdító. Gyakran olyan kirekesztés kiindulópontja, ami a fiatalt egész felnőtt élete során végigkíséri. Az iskolánk elsődleges célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi sebezhetőségének csökkentése, a szegénység és a kirekesztettség ördögi köréből való szabadulás elősegítése. Történhet úgy, hogy felderítjük a gyerekek családi helyzetéből adódó hátrányokat, vagy pozitív diszkriminációt alkalmazunk a legtöbb nehézséggel küzdőkkel szemben. Mindezt ki lehet még egészíteni speciális pedagógiai eszközökkel. Meg vagyunk győződve arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek támogatását az iskolán belül kell megszervezni, például rugalmasabb tanítási programok bevezetésével, amelyeket az iskolarendszerhez rosszul alkalmazkodó diákok számára dolgoztak ki, s amelyek másfajta tevékenységek esetében is használhatók. Ez különleges ritmusban folyó – intenzív – oktatást és csökkentett elvárásokat teljesítő osztályokat is jelenthet. Minden diáknak, szülőnek és tanárnak tudnia kell, hogy senki sincs eleve bukásra ítélve. Mindenki alkalmas arra, hogy az iskola segítségével felelős közösséget alkosson a többiekkel, amely maga irányítja a sorsát. Miután pontosan kialakult, milyennek is kell lennie az iskolának, ez a közösség érdekeltté válik az intenzív oktatást nyújtó iskola kialakításában, s a továbbiakban megtanulja majd maga megoldani a felvetődő problémákat. Pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Felelősei:

osztályfőnökök,

szaktanárok,

oktatók,

gyógypedagógus,

iskolapszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus. Időszaka:

tanév eleje, azt követően folyamatos.

Módszere:

mérések összehasonlító elemzése.

60

A felzárkóztatás színterei 

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások;



egyéni felzárkóztató foglalkozások;



fejlesztő foglalkozások;



külső szervezetek által szervezett foglalkozások.

Ezen foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. Ezt kérhetik a tanulók, a szüleik, javasolhatják az iskola nevelői, az iskolapszichológus, a gyógypedagógus illetve fejlesztő pedagógus, külső szervezetek szakértői. A felzárkóztató foglalkozások időkeretét a Pedagógiai Program, konkrét foglalkozásait, azok időtartamát, időpontját az éves munkaterv határozza meg. Az egyéni felzárkóztatás módszerei, eszközei 

differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatás tanórán;



egyéni haladási ütemben történő fejlesztés;



egyéni felzárkóztató foglalkozás tanórán kívül;



egyéni fejlesztő foglalkozások;



adatbank létrehozása;



szükség

esetén

az

iskola

javaslatára,

a

szülők

egyetértésével,

aktív

közreműködésével egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk az iskolapszichológus vagy külsős szakemberek bevonásával. A felzárkóztatás eredményességének vizsgálata A felzárkóztatás eredményességét félévente vizsgálja az iskola, a felzárkóztatásban résztvevő tanulók egyéni fejlődésének mérésével, elemzésével, kortársaihoz, az iskolai eredményekhez való viszonyítással. A vizsgálat eredményességének és a további feladatok megjelölésének szerepelnie kell az osztályfőnökök és a felzárkóztatási feladatot ellátó nevelők tanmenetében, tevékenységi naplójában, illetve az intézményi félévi és a tanév végi értékelő beszámolókban. A fejlesztő munka Az iskola szakmai munkáját segíti a fejlesztő pedagógus tevékenysége. Feladata:  a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók szűrése;  az iskolai teljesítményeket meghatározó részképesség zavarok korrigálása, megszüntetése;  már kialakult tanulási zavarok kezelése.

61

A fejlesztő munka főbb alapelvei a következők: Diagnosztika  tanulási zavarok azonosítása pedagógiai módszerek alkalmazásán keresztül;  megfigyelési szempontrendszer használata (mely tartalmazza a tanulói teljesítmény elemzés szempontjait és a tanulási nehézségekkel együtt járó jellegzetes viselkedéses megnyilvánulásokat.). Fejlesztő programok kidolgozása alkalmazása -

középpontjában az iskolai teljesítmények javulását eredményedző alapkészségek fejlesztése áll (nem konkrét tananyag tanítása, sem nem korrepetálás).

A gyerekek fejlődésének nyomon követése  iskolapszichológus hatás vizsgálatán keresztül;  teljesítmény – és beilleszkedési jellemzők követése. A fejlesztő munka eszközrendszere 

a foglalkozások külön e célra kialakított fejlesztőszobában kapnak helyet;



speciális eszközök, fejlesztő játékok alkalmazása a foglalkozások során.

Szervezeti keretek A fejlesztő munka változatos kereteken belül valósulhat meg 

tanórán vagy tanórán kívül ( a diákok kiemelésével);



egyénileg vagy kiscsoportos formában.

A fejlesztő tevékenység dokumentálása 

dokumentáció készítése (anamnézis, esetleges családlátogatás tapasztalatai, iskolai megfigyelések, teljesítmény elemzések);



fejlesztő tervezet készítése (éves vagy hónapokra lebontott);



óratervek, óravázlatok (egyes foglalkozások tartalmának rögzítése).

A fejlesztő munka szerepe és helye az iskolai környezetben 

folyamatos konzultáció az iskola pszichológussal;



nevelőtestület, különös tekintettel az érintett tanulók osztályfőnökének tájékoztatása;



szülőkkel való kapcsolattartás.

Fejlesztő tevékenység fejlesztő csoportokra lebontva: Cél: prevenció, a későbbi tanulási zavarok megelőzése

62

Fejlesztő területek: 

mozgásfejlesztés (nagy- és finommozgások);



testsémafejlesztés, téri tájékozódás;



percepciófejlesztés (vizuális, auditív, taktilis);



verbális fejlesztés.

Feladatok: reedukációs munka az olvasás, számolás, írás területén Területek:  olvasás technika, szövegértés, helyesírási készség fejlesztése;  számfogalom kialakítása, alapvető számolási műveletek begyakorlása;  igény szerint részképesség fejlesztés (Sindelar);  dislexia, discalculia reedukáció;  részképesség fejlesztés (Sindelar);  tanulástechnika ismeretek, technikák átadása.

63

„Nézz hosszan egy gyerekarcra, és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik.” -Ancsel Éva-

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

4.

gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több tanuló kerül olyan

A

anyagi helyzetbe, amely az egészséges testi fejlődését és zavartalan tanulását

hátráltathatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek, problémák okainak felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. Szociális hátrányok két területen jelentkezhetnek:  a család, illetve a diák rossz anyagi körülményei;  a család, illetve a diák környezetének a tanulót valamilyen módon gátló mivolta. A rossz anyagi körülmények orvoslására szolgálnak a jogszabályokban körül írt és általánosságban csak „szociális hálóként” emlegetett intézkedések és lehetőségek. Ennek része az iskolában működtetett természetbeni és pénzbeli ellátások rendszere, tandíj, térítési díj-kedvezmény biztosítása. A lehetőségekről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen, de legalább félévenként ad felvilágosítást. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Helyzetfeltárás Felelősei:

osztályfőnökök, szaktanárok, oktatók, gyermekvédelmi felelős.

Időszaka:

folyamatos.

Módszere:

megfigyelés, információgyűjtés.

A segítő tevékenység formái 

tájékoztatás az iskolai szociális támogatások rendszeréről;



tájékoztatás, egyéni segítségnyújtás a szociális problémák megoldását segítő intézmények működéséről, támogatási rendszerükről, ösztöndíjakról;



pályázatok benyújtása.

Az segítő tevékenység anyagi formái 64



tankönyvvásárlási támogatás;



ékezési térítési díj támogatás, természetbeni étkezési támogatás;



pályázatokon elnyert forrásokból anyagi segítségnyújtás erdei iskolában, táborokban való részvételhez;



tehetséges tanulók tanulmányi és sportversenyeken való részvételi díjának intézményi térítése.

Feladatok és ajánlások  A tanulók elemi szükségleteinek biztosítása (élelem, ruházat, tanszer, stb…).  A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskola orvosi szolgálatán keresztül.  A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások - pénzbeli és természetbeli - felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez.  A

tanuló

bevonása

az

iskolai

tevékenységekbe,

felzárkóztatásba,

tehetséggondozásba, a sportköri munkába és az iskolán kívüli kortárs csoportok tevékenységébe.  Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, a drogmegelőzési programokba való részvételről.  Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére.  Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.  Folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések a megfelelő szakemberek bevonásával.

65

„A lelki rab csak úgy szól, mint haszna vagy félelme súgja.” -Széchenyi István-

Gyermek- és ifjúságvédelem

5.

gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a

A

céllal, hogy biztosítsa a diákokat megillető jogok érvényesülését, védő-óvó

intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve az iskoláskorúak igényeit, szervezve a szülőtársadalom és a szélesebb társadalmi közösség alkalmas erőit. Pedagógiai tevékenység Szűrés Felelősei:

osztályfőnökök,

szaktanárok,

iskolapszichológus,

gyermekvédelmi

felelős, fejlesztő pedagógus. Időszaka:

folyamatos.

Módszere:

megfigyelés, mérések, információgyűjtés.

A prevenció színterei 

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások;



közösségi programok;



szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások;



külső szervezetek által szervezett foglalkozások.

Tevékenységformák 

tananyagba épített ismeretek feldolgozása;



hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi eredményeinek, magatartásának folyamatos nyomon követése;



mérések eredményeinek feldolgozása;



önismereti tréningek;



egyéni és csoportos terápia.

66

Együttműködés külső segítőkkel  Nevelési Tanácsadók;  Rendőrség;  Gyermekjóléti Szolgálatok;  Családsegítő Szolgálatok;  Kormányhivatalok. Az együttműködés kiterjed 

az iskolai hiányzásra, tanulók elhelyezésére;



a prevenciós programok közös kidolgozására, megvalósítására;



egyéni segítségnyújtásra, tanácsadásra.

Módszere 

konzultáció;



továbbképzés;



kapcsolatfelvétel.

67

„Az új iskolát keresed, jó ember? Ott van (vagy ott sincs) a te osztályodban, a te órádon, ma nyolctól kilencig, vagy holnapután tíztől tizenegyig.” -Karácsony Sándor-

VII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI „A BÖLCSESSÉG TUD ÉS ÉRT MINDENT”

A pedagógusok helyi, intézményi feladatai

1.



A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók demokratikus nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát, s kereteit az iskola Pedagógiai Programja, az SZMSZ, valamint a pedagógiai, szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Demokratikus nevelő-oktató munkáját az intézmény Pedagógiai

Programjában

lefektetett

pedagógia

módszereinek

szabad

megválasztásával végzi. 

Közreműködik a diákönkormányzat kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az önkormányzat kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből,

az

önkormányzat

kialakításából,

az

ünnepélyek

és

megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a tanulók folyamatos felzárkóztatását s a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a

pályaorientációs,

pályaválasztási

feladatokból,

a

gyermekvédelmi

tevékenységből, valamint az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. 

Ismeri a pedagógia korszerű elméletét és gyakorlatát, ezeket nevelő-oktató munkájában

alkotó

módon

alkalmazza.

Tantárgyához

kapcsolódóan

–

öntevékenyen - részt vállal a szertári állomány fejlesztésében.

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „A bölcsesség tud és ért mindent.” (Bölcs 9,11)

68



Hivatásából eredő kötelessége, hogy a pedagógiai munkáját fejlessze. ennek érdekében felhasználja az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait. Külön jogszabályban meghatározott időszakonként részt vesz a szervezett továbbképzésben.



Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi. Önálló – folyamatosan készített tematikus, illetve éves – tanmenet, vagy - a szükséges kiegészítésekkel ellátott – irányító tanmenet alapján dolgozik. Ezt az igazgató által meghatározott időpont(ok)ban, a munkaközösség-vezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha a tanterv vagy a tankönyv nem változik, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Párhuzamos osztályok számára közös tanmenet is készíthető, de saját példánnyal minden pedagógusnak rendelkeznie kell. A tanmenetet az ellenőrző személyek kívánságára be kell mutatni.



A tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra egyénileg kialakított vázlattal készül. A jól bevált óravázlat – a szükséges kiegészítésekkel – több tanéven át használható. A vázlatot az ellenőrző személyek kívánságára be kell mutatni.



A minisztérium által jóváhagyott tantervek alapján, a tankönyvek és az egyéb taneszközök felhasználásával tanít.



Az írásbeli dolgozatokat, a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. A pedagógusnak minden tantárgyból helyesírási szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkákat.



Nevelőmunkája során fokozott gondot fordít a diákönkormányzattal való együttműködésre. Segíti a DÖK munkáját, látogatja a DÖK mozgalom összejöveteleit;

bevonja a fiatalok közösségeit

a nevelési

problémák

megoldásába; támogatja a DÖK-öt programjának megvalósításában. 

Munkájának szerves része az egészséges életmódra nevelés, a higiénés körülményekről való gondoskodás. Rendszeresen ellenőrzi a tanterem tisztaságát és a szellőztetést.

69



Részt vesz az iskola szülői értekezletein. Három havonként fogadóórát tart. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról – szükség szerint – tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket.



Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyen. Az igazgató útmutatásai szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, a helyettesítést, a tanórán kívüli teendőit, a vállalt tisztségeivel kapcsolatos kötelességeit, a munkakörével járó adminisztrációs és gazdasági munkát.



Az igazgatónak bejelenti a lakcímét, lakcímének megváltoztatását és szabadsága idején a tartózkodási helyét.



Amennyiben munkáját betegsége vagy váratlanul felmerült más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, az iskola vezetőségét időben előre értesíti. Távolmaradása esetén, a szakszerű helyettesítés érdekében, tanmenetét az értesítéssel egy időben a vezetőség rendelkezésére bocsátja.



Az iskola állományába tartozó szaktanácsadót az osztályfőnöki teendőktől mentesíteni kell; egyébként mindazokon a napokon, amikor saját iskolájában teljesít szolgálatot, a nevelőkre az SZMSZ előírt kötelezettségeknek eleget kell tennie. Részt vesz az iskola tanévnyitó és tanévzáró értekezletén. Az iskolai közösségben végzett munkáját az igazgató minősíti.



A pedagógusnak a nevelő-oktató munkával és az iskola működésével összefüggő tanítási órán kívüli egyéb feladatait az SZMSZ, valamint más jogszabályok alapján az igazgató határozza meg. E feladatokat a pedagógus a törvényes munkaidőnek a külön jogszabályban megállapított kötelező óraszám feletti részében látja el.

A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok helyi feladatai a következők lehetnek:  A tanítási órákra, foglalkozásokra való szakszerű felkészülés;  A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása (TIK lapok);  A Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése;

70

 A hivatali titkok megőrzése;  A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása;  A különbözeti, az osztályozó, javító- és záróvizsgák lebonyolítása;  Tanulmányi versenyek lebonyolítása, összeállítása és értékelése;  A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete;  Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése, felügyelete;  Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkományzat-segítői feladatok ellátása;  Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;  Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken;  Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés;  A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben;  A

tanulmányi

kirándulások,

az

iskolai

ünnepségek

és

rendezvények

megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken;  A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése;  Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés;  Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése;  A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása;  Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel;  A szakmai vizsgákon a pedagógiai felügyelet és a kérdező tanári feladatok ellátása.

2.

A nevelőtestület feladatai

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási

71

intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más

jogszabályokban

meghatározott

kérdésekben

döntési,

egyébként

pedig

véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A döntési jogkörébe tartozik:  Az intézmény Pedagógiai Programjának és módosításának elfogadása;  Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása;  Az intézmény éves munkatervének elkészítése;  Az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;  A házirend elfogadása;  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;  Az intézményvezetői (igazgatói) pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;  Az intézményi szinten eljáró diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása;  A középtávú pedagógus továbbképzési (felkészítési) program elfogadása;  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása;  A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása. A nevelőtestületi értekezleteket (rendes vagy rendkívüli) az igazgató hívja össze. A nevelőtestület értekezletei:  tanévnyitó, tanévzáró;  félévi és év végi osztályozó;  havonként tartott nevelési értekezletek (igazgató tájékoztatja a tantestületet az iskolai élet minden eseményéről, folyamatáról);  rendkívüli nevelési értekezlet (ha a nevelőtestület 50%-a, valamint a gimnázium igazgatója vagy vezetősége szükségesnek ítéli); A nevelőtestületi értekezlet előtt előre közzé kell tenni az értekezlet témáit. Ha az értekezleten döntést kell hozni, határozatot kell elfogadni, a döntés, határozat tárgyáról, megoldási javaslatról, a javaslatváltozatokkal együtt előre tájékoztatni kell a tantestületet.

A

nevelőtestületi

értekezletekről

jegyzőkönyvet

kell

vezetni.

72

A nevelőtestület döntései és határozatai az iskola iktatott anyagába kerülnek. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (kivéve a tanulók magasabb évfolyamba való lépése és a fegyelmi ügyeket) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

3.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, a munkáját az intézmény Pedagógiai Programja, az SZMSZ előírásai, a Házirend, az iskola munkaterve, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Az osztályfőnök tevékenységével kapcsolatos feladatok és elvárások: a)

nevelőmunkájukat az iskolai Pedagógiai Programban meghatározottak szerint végzi, folyamatosan tervezi és szükség szerint módosítja.

b) eredményes személyiség- és közösségfejlesztő munkája érdekében:  együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerülő többi pedagógussal (oktatókkal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, nevelőotthonnal, gyógypedagógussal, stb…);  látogatja az osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett szaktanárokkal és szakoktatókkal megbeszéli;  szükség esetén – az igazgató hozzájárulásával – az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze;  vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, megvitatja az addig tapasztaltakat, a következő időszak teendőit és minősíti a tanulók tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát; c)

az osztályfőnök a közösség és az egyén fejlődése érdekében arra törekszik, hogy a tanulók – tanítási órán s azon kívül végzett – tevékenysége, az egyes tanulók személyiségét többoldalúan fejlesztő, egységes és arányos rendszerré szerveződjék. Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a speciális képességekkel rendelkezők megfelelő foglalkoztatására és a tehetséggondozására.

d) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Rendőrség, a Kormányhivatal kérésének megfelelően esetenként az osztályba járó tanulójáról pedagógiai véleményt, értékelést készít. A pedagógiai értékelés elkészítése során figyelembe

73

veszi a tanulókkal foglalkozó pedagógusok észrevételeit és az osztályközösség véleményét, továbbá a gyermekvédelem során szerzett tapasztalatokat. e)

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, esetleges segélyezésére, büntetésére.

f)

tanítványaival tanulmányi kirándulást szervez, kulturális programokon tanulói kíséretet lát el.

g) gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről és amennyiben az órabeosztása megengedi, felügyeli az osztályát. h) a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik növendékei szüleivel. Ennek során:  legalább két-három havonként fogadóórát és szülői értekezletet tart;  ellenőrző könyv (tájékoztató füzet) útján is tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, gondosan ügyelve arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevelőszándékúak, a tanulók tényleges teljesítményével s egyéb megnyilvánulásaival összhangban legyenek. Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket;  ez osztálya szülői értekezletén s egyéb alkalmakkor beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. A szülők pedagógiai ismereteinek bővítése érdekében – az iskolai munkaterv nevelési célkitűzéseivel összhangban – egy-egy nevelési témát is napirendre tűz, tanácsokat ad, a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására törekszik;  e munkaközösség elnökével együtt irányítja az osztálya szülői munkaközösségét. i)

szervezi és feladattól függően irányítja az osztályszintű megmozdulásokat (diákönkormányzat, kulturális megmozdulások, megemlékezések, stb…), segíti az iskolai ünnepségek és megemlékezések lebonyolítását, részvételével hangsúlyozza azok jelentőségét.

j)

elvégzi az osztályfőnök ügyviteli teendőit:  az osztálynapló (digitális) vezetése, ellenőrzése;  félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása;  bizonyítványok, törzslapok megírása;  hiányzások igazolása a gyermekvédelem felé (heti bezárással);

74

 ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel;  rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról;  közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. k) Engedélyt ad tanulóinak a három napig terjedő indokolt távolmaradásra. Az osztályfőnöki megbízás egy tanévre szól, amelyért a vonatkozó jogszabályok alapján osztályfőnöki pótlék jár.

75

„Az önkormányzat nagykorúvá tesz.” -Kossuth Lajos-

A TANULÓNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA

VIII.

„A MEGISMERÉS MÉLY VÍZÉBŐL MEGITSENEK”

A

tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolhatják:  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében;  tisztviselőik megválasztásában;  jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban;  a tanuló joga, hogy válasszon a Pedagógiai Program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusok közül. A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy alkalommal élhetnek. A választás a következő

tanévre

szól,

és

az

iskola

személyi,

tárgyi

lehetőségeinek

figyelembevételével történhet. Joggyakorlás 1.

Osztályközösség

A tanulók az osztályközösség tagjaiból megválasztják tisztségviselőiket, képviselőiket. 2.

Tanulók közösségei

a)

Az intézmény osztályközösségei az iskola tanulóinak közösségét alkotják. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségű életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselők

megválasztásában,

és

jogosultak

képviseltetni

magukat

a

diákönkormányzatban. b) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekének képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „A megismerés mély vízéből merítsenek.” (vö, Péld 20,5)

76

3.

Diákönkormányzat

a) A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: 

Az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor (a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben);



A házirend elfogadásakor és módosításakor;



Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;



A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

b) A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: 

Saját működésére és hatásköre gyakorlására;



A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására;



Egy tanítás nélküli munkanap programjára;



Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére;



Vezetőinek, munkatársainak megbízására.

A diákönkormányzat a diákmunkát segítő pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és akár közvetlenül fordulhat az iskolavezetéshez.

77

„Lenyesik szárnyaimat, lábamon járok, Levágják lámaimat, kezemen fogok járni, Kiszakítják kezeimet, hason fogok mászni, csak használhassak!” -Széchenyi Isván-

IX. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI „… KAPCSOLATAIBAN ÉRTHETI MEG ÖNMAGÁT”

Az

iskola a céljainak megvalósítását a diákok, szüleik és a nevelők szoros együttműködésével szeretné megvalósítani.

Ez az együttműködés az iskolai élet minden területére kiterjed, a jogszabályokban és az iskolai szabályzatokban megfogalmazottak szerint. Az együttműködés fórumai 

osztályközösségek megbeszélései;



diákönkormányzati testületek, diákparlament;



szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatás;



iskolai szülői szervezet értekezletei;



iskolaszék;



nevelőtestületi értekezletek;



kötetlen rendezvények.

Az együttműködés eszközei, módszerei 

szóbeli tájékoztatás, konzultáció;



írásos tájékoztatás, beszámolók;



közös értekezletek, beszélgetések szülői és diák szervezetekkel;



egyéni konzultációk;



rendezvények;



partneri igények, elégedettség mérése.

Az együttműködés konkrét időpontjait, témáit, az alkalmazott módszereket az érintett felek együttműködésével megalkotott munkatervek tartalmazzák. Az együttműködés szabályait, eljárásait az intézményi szabályzatok írják le. ______________________________________________________________________ Megjegyzés: „A bibliai ember elgondolkodott saját helyzetén, fölfedezte, hogy csak a kapcsolataiban értheti meg magát…” (II. János Pál pápa: Fides et ratio, 31. old.)

78

Az együttműködés formái: Igény szerinti rendszeres (napi) kapcsolattartás -

Tanuló-szülő

ellenőrző, üzenő füzet Tanév elején meghatározott fogadóórák, illetve

Tanuló-iskolai pedagógus

igény szerinti egyeztetett kapcsolattartás Szülői értekezlet (Felelős az igazgatóhelyettes) Telefonon történő igény szerinti kapcsolattartás.

Tanuló-kollégiumi pedagógus

(Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Szülő-iskolai,kollégiumi

Igény szerinti kapcsolattartás (pl. telefon, levél)

pedagógus

Ellenőrző könyv Szülői értekezlet Negyedéves tanulmányi értesítő (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)

Iskolai

pedagógus–kollégiumi Rendszeres kapcsolattartás (telefon) Probléma esetén személyes megbeszélés

pedagógus

Nevelőtestületi értekezletek Osztályozó konferencia Szülői szervezetek, közösségek a) Az iskolába járó tanulók szülei jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési

rendjéről,

megválasztásáról.

Az

munkatervének iskola

szülői

elfogadásáról, szervezetének

tisztségviselőinek

legmagasabb

szintű

döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya, melynek tagjai az osztályok szülői szervezetének vezetői. Az iskola igazgatója minden tanévben tájékoztatja a választmányt az iskola feladatairól és tevékenységéről. A szülői választmány megválasztja vezető testületét. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával. b) A szülői szervezet véleményezési joga: Az iskolai szülői szervezet folyamatosan gyakorolja a törvények által biztosított hatásköröket. A szülői szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, 79

kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskola által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. c)

Véleményt nyilvánít: 

Az intézmény működését érintő kérdésekben;



A Pedagógiai Program elfogadásakor.

d) Javaslattevő jogköre van: 

Az iskola irányítását érintő kérdésekben;



Az iskola vezetőjének személyét érintő kérdésekben;



Az intézmény egészét érintő kérdésekben;



A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

A szülői szervezet jogainak gyakorlását és érvényesítését az igazgató köteles biztosítani. Az iskolai szülői szervezet választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik megválasztják tisztségviselőiket.

Az

osztályok szülői

közösségei

kérdéseiket,

véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskolavezetéshez. e)

A kapcsolattartás szervezett formái: 

Szülői értekezlet (évi két alkalommal);



Általános fogadóóra (évi két alkalommal).

f) Az intézmény többi dolgozója:  A nevelési-oktatási koordinátor, a szakképzési koordinátor és a gazdasági koordinátor az ügyvitel felelős vezetői. Feladatul az iktatás, irattározás, postázás és egyéb, az igazgató által megszabott irodai munka végzése.  A koordinátorok feladatait a gazdasági igazgatóhelyettes és a szakképzési igazgatóhelyettes állapítja meg. Ha az iskolában nem működik iskolatitkár, a koordinátorok látják el mindazokat a feladatokat, amelyeket az a) bekezdésben felsoroltakból az igazgató kijelöl.  Az általános iskola nem nevelői munkakörben alkalmazott egyéb dolgozóinak (portás, takarító) feladatait jogszabályok és az igazgató által megállapított munkarend határozzák meg.  Az iskola nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozói az iskolai közösség tagja; munkájukkal, magatartásukkal segíteniük kell az iskola nevelő-

80

oktató munkáját. Az iskola belső életére vonatkozó értesüléseiket kötelesek hivatali titokként megőrizni. 5. §

Az intézmény kapcsolatai (1) Belső kapcsolattartás 

az intézmény hatékony és eredményes működtetése érdekében a vezetés és a testületek (szervezeti egységek) egymással szoros kapcsolatot tartanak;



az együttműködés során a szervezeti egységek minden olyan intézkedésnél, amely a másik szervezeti egységét érinti az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van;



a belső kapcsolattartás rendszeres formái az értekezletek és fórumok;



a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény munkaterve tartalmazza.

(2) A kapcsolattartás szabályai külső szervekkel  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra a kuratórium elnöke vagy az általa megbízott személy jogosult; 

Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabados válaszokat adjon;



A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel;



Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban,

amelynek

nyilvánosságra

hozatala

az

intézmény

tevékenységében anyagi vagy erkölcsi kárt okozna; 

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, a vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény érdekeire.

Adott

esetben

amennyiben

jogszabályban

előírt

adatszolgáltatási

kötelezettség nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben,

amelyek

„hivatali

titoknak” minősülnek és

amelyek

nyilvánosságra kerülése a fenntartó, az intézmény, a munkáltató és a dolgozók érdekeit sértené.

81

(3) Vezetői értekezlet Hetente ülésezik. Az értekezletet az intézmény igazgatója hívja össze. Az értekezletről emlékeztető készül. A feladatokat kitűző állásfoglalásokat nyilván kell tartani, és a végrehajtásáról a határidő lejártával be kell számolni. Az állásfoglalásokat, döntéseket a szervezeti egység vezetők hozzák a nevelési egység tudomására. (4) Nevelőtestületi értekezlet a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. b) Rendes értekezletek, az osztályozó értekezleten kívül: 

Tanévnyitó értekezlet a szorgalmi idő kezdetét megelőző héten az igazgató által kijelölt munkanapon. Ezen az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti az iskolai munkaterv tervezetét.



A félévi értekezlet február első hetében. Ezen az igazgató elemzi a munkatervben megjelölt néhány fontosabb nevelési és tanulmányi feladattal kapcsolatban végzett első félévi munkát, értékeli az addig hozott határozatok végrehajtását, előterjeszti a következő félév feladatait;



A tanévzáró értekezlet legkésőbb június 30. napjáig, az igazgató által kijelölt munkanapon. Ezen az igazgató részletesen elemzi az iskola egész évi nevelő-oktató munkáját, a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok teljesítését, a tanítási órákon kívüli tevékenységet, a munkatervi feladatok és a tanév közben hozott határozatok végrehajtását. Az értékelés tükrözze az iskola munkájában mutatkozó fejlődést, változást; elemezze a pozitív és negatív jelenségek okait, jelölje meg a továbbfejlődés módját, a következő tanév legfőbb munkatervi céljait. A nevelőtestületi vita és határozathozatal után az igazgató ismerteti az iskola nyári programját, a nyári ügyeleti beosztást, valamint a következő tanév előkészítéséhez

szükséges

tudnivalókat,

illetőleg

a

tantárgyfelosztást;

82



Nevelési

értekezlet

ősszel

és

tavasszal

a

munkatervben

meghatározott napon és témából. A kijelölt előadó vitaindító előadásában előterjeszti javaslatait is, amelyekről a nevelőtestület határoz. c) Az igazgató tanítási időn kívül rendkívüli értekezletet hívhat össze, ha azt valamilyen halaszthatatlan ok szükségessé teszi. Rendkívüli értekezletet hív össze akkor is, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a kéri. d) Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – alapos ok esetén – az igazgató adhat felmentést. e) A nevelőtestület tagjai szavazati joggal, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek az értekezleten. A nevelőtestület a határozatait szótöbbséggel hozza. Egyenlő számú szavazat esetén az a javaslat válik határozattá, amelyre az igazgató szavaz. A kisebbség, sőt egyesek is kérhetik a különvéleményüknek a jegyzőkönyvhöz csatolását. A különvéleményt az értekezlet befejezésétől számított 24 órán belül, írásban, kép példányban kell az igazgatónak átadni. Ha az igazgató a többség véleményével olyan kérdésben nem ért egyet, amelyben a nevelőtestületnek határozati joga van, a határozat végrehajtását mindaddig függőben tartja, amíg az illetékes oktatási szakigazgatási szerv, illetve a fenntartó az ügyben dönt. f) Az értekezleten résztvevőkre kötelező a titoktartás. Erre a jelenlévőket figyelmeztetni kell. g) Az értekezletekről – a nevelési értekezlet kivételével – jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetője a gazdasági koordinátor vagy az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyvet a nevelőtestület két, erre felkért tagja hitelesíti. A nevelési értekezletek határozatait kell csak írásba foglalni és a munkatervhez csatolni. h) A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, távolmaradásuk okát, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre felkért pedagógusok nevét, továbbá az értekezleten ismertetett jogszabályok felsorolását, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket, az előző értekezlet jegyzőkönyvére tett észrevételeket, az előterjesztés tudomásulvételét vagy a vitatott témák lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok 83

megoszlását. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a két pedagógus hitelesíti. i) A jegyzőkönyvet az értekezletet követő nyolc napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. j) A jegyzőkönyveket az irattárba kell elhelyezni és az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselőinek kérésükre bemutatni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai bármikor betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó pedagógusok a jegyzőkönyvet utólag elolvassák, és az irattári példányt láttamozzák. k) Ha valamilyen igazgatói intézkedés másképpen nem valósítható meg, rövid megbeszélést lehet tartani. Ha ennek tárgya az iskola munkáját folyamatosan vagy az iskola értékelését lényegesen érinti, arról a munkatervhez feljegyzést kell csatolni. (5) Szülői értekezlet a) A szülői értekezlet formája lehet:  iskolai: valamennyi szülő számára azonos témából;  évfolyami: a párhuzamos osztályok szülői számára azonos témából;  osztályértekezlet: egy-egy osztály szülői számára; b) A szülői értekezletek formáját, idejét, témáját a szülői munkaközösség választmányának meghallgatásával a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az igazgató, illetőleg az osztályfőnök gondoskodik legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. c) Ha valamely nevelési vagy tanulmányi ok sürgőssé teszi, az igazgató engedélyével az osztályfőnök az érintett szülőket rendkívüli szülői értekezletre is összehívhatja, előtte azonban meghallgatja az osztály vagy az iskolai szülői munkaközösség elnökének véleményét. Rendkívüli szülői értekezletet az osztály vagy az iskolai szülői munkaközösség elnöke is kezdeményezhet. d) Az iskolai szülői értekezleten az igazgatónak vagy helyettesének jelen kell lennie.

84

„Az okos ember nem néz annyira háta mögé, mint inkább maga elibe, s elveszett kincse síratása helyett inkább azt tekinti s vizsgálja, mit menthetett meg, s azzal megelégedni s lassankint többet szerezni iparkodik.” -Széchenyi István-

X.AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE „A KÉRDÉS NE LEGYEN A BÍRÓI SZÉK ELÉ IDÉZÉS”

Az

írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét,

feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. A sajátos nevelési igényű tanulóink között speciális esetben (pl.: dadogás) más beszámoltatás alkalmazható,  a tanuló illetve a szülő kérésére. Az írásbeli számonkérés formái, rendje 

év eleji szintmérő dolgozat az évfolyamok számára magyar nyelvből, matematikából és írás-olvasás-számolásból, szövegértésből;



röpdolgozat;



teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal;



írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban);



szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből;



nyelvtani tesztek idegen nyelvből;



magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás;



elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból;



számítógépes feladatmegoldás informatikából;



otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása;



esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből;



otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása;



témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egyegy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik;



év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések.

85

Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe. A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A fénymásolatokat 1 évig meg kell őrizni. Írásbeli számonkérés korlátai  sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján: o egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható; o a tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási

céllal

készülő)

dolgozatoknak,

röpdolgozatoknak,

témazáró stb. dolgozatoknak.

86

„Az Úr: Mondottam, ember küzdj és bízva bízzál.” -Madách Imre-

XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsga megszervezésének szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. alcíme

64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó 87

szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben

a

nevelési-oktatási

intézményben

foglalkoztatottak

végzettsége,

szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában 88

szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni.

89

(2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, 90

d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két 91

másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel 92

kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a 93

vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása

tartalmazhat

rendelkezéseket.

Nem

számítható

be

a

vizsgafeladatok

végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés 94

szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. (2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. (4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. 95

(5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 75. § (1) Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.

Halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanuló

esetén

az

iskola

igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőtanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról 96

a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti. 77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. (2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. (3) Az évfolyam megismétlése - kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. (4) Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.

97

A szakmai központi programok alapján a szakképzésben szintvizsgákat kell tartani. Ezek szakmai gyakorlatból és a szakmai elméleti tantárgyakból összeállított írásbeli kérdéssorokból állnak. A megrendezett szintvizsgákon az iskola gyakorlati oktatási vezetője, a gyakorlati oktató és a tanuló szaktanára vesz részt, mint az intézmény képviselői. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe Az OKJ-s képzésben mentességet kaphatnak a tanulók egyes tárgyak (modulok) tanulása, illetve vizsgája alól az alábbi rend szerint: 1. Vizsga alóli mentesség Az egyes OKJ-s szakmáknak megfelelően a vizsgát felügyelő főhatóság előírásainak figyelembevételével. 2. Órák látogatása alóli mentesség Abból a tárgyból kapható, amelyet a tanuló más képzési formában tágabb tartalommal és magasabb óraszámban tanult, és ezt OKJ-s bizonyítvánnyal igazolja, és az adott OKJ-s képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják. Adott tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára az igazgató adhat felmentést. 78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. (Kivonat a jogszabályból)

98

„Mit ér az az ember, ki egész nap ásít, Ülvén gondolatok here záptojásit! Sok idejét többi, soha ki nem tölti; Halott az az ember, halála előtti.” -Arany János-

XII.AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI „SZEREZZ MAGADNAK BÖLCSESSÉGET, SZEREZZ MAGADNAK BELÁTÁST”

Az otthoni

felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb

jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek minél teljesebb megvalósítására. Az otthoni felkészülés szerepe 

a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása;



a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése;



az összefüggések felismerésének gyakorlása;



a problémamegoldó készség fejlesztése;



az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása;



felkészülés a tanórai számonkérés, a tudás-szintmérés különböző formáira;



az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál;



általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

Az otthoni felkészülés formái 

az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével;



az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat);

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „Szerezz magadnak bölcsességet, szerezz magadnak belátást.” (Péld 4,5)

99



nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat);



a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat);



a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat);



felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján;



átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése 

tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon;



kommunikációs,

szövegértési

és

szövegalkotási,

információ-feldolgozó

ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon; 

speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő;



az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon;



a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját;



a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

Az otthoni felkészülés ellenőrzése 

a számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz;



a kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el,

100

azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük; 

a

házi

dolgozat

értékelésének

elvei

megegyeznek

az

órai

írásbeli

számonkéréssel; 

ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

Az otthoni felkészülés koordinációja 

a feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen;



az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk;



tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti;



a napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők jelzései alapján az osztályfőnök feladata;



ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal;



a hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

101

„Van mértéke a dolgokban, végre is vannak határok.”

-

-Horatius

XIII.

AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI „AZ IGAZSÁG KERESÉSÉNEK ÚTJÁN”

Az

iskolarendszerű szakképzésbe a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szerint az általános iskola 8. évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével

lehet bekapcsolódni. 1.

A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.

2.

A szakképzésbe a felvétel kizárólagos feltétele, hogy a jelentkező tanuló az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek megfeleljen.

3.

A speciális szakiskolában a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 28.§ (4).].

4.

A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján a beíratás napján jön létre.

5.

Iskolánk minden ideiglenes és állandó csepeli lakóhellyel rendelkező tanulót az általános iskolai osztályaiba a Csepel Önkormányzatával kötött közoktatási szerződés alapján a 2015/2016-os tanévet bezárólag felveszi.

Ha az átvett tanuló iskolájának Pedagógiai Programja lényegesen eltér az iskolánk Pedagógiai Programjától – például más a tantárgyi struktúra - , a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezhető, amelyhez felzárkóztató segítséget kaphat, vagy a vizsga letételére szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt az átvételkor írásban értesíti.

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „Az igazság keresésének útján.” (Apcsel 17, 22-23)

102

A felvételi eljárás külön szabályai Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek:  testvére már az intézménybe jár;  testvére az azonos székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár;  ideiglenes vagy állandó csepeli lakos. A más oktatási intézményből a felvétel és átvétel előtt a tanuló a hatékony és eredményes tanulás érdekében a szüleivel előzetes pályaalkalmassági beszélgetésen vesz részt.

103

„Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk.” -Fodor József-

XIV. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK „MI AZ EMBER ÉS MIRE VALÓ? MI JÓ ÉS MI ROSSZ NEKI?”

A

tanulók egészségmagatartásának pedagógiai stratégiákkal, módszerekkel és eszközökkel történő befolyásolásához mindenekelőtt az egészségfejlesztés és az

egészség fogalmát alkotó tartalmak feltárása és a nevelőtestület számára is elfogadható értelmezése szükséges. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével az egészséges életmódra nevelés hangsúlyos szerepet kapott a közoktatásban. Az újonnan belépő korosztályok egy új szemléletű, teljes egészében egyik tantárgy tartalmához sem köthető komplex egészségfejlesztési programot igényelnek. Ennek távlati célja: a fiatalok jobb életminőségének elérése. Ez azt is jelenti, hogy a cél ismeretében a pedagógiai megközelítés módja, szemlélete változott, mivel a nem nem kívánt állapot elérése a cél. Ez a megközelítés tükrözi egyben a pozitív tartalmú egészség fogalmát: tehát nem valaminek a hiánya, nem a nem kívánt állapot elkerülése, hanem a kívánt, egészséges állapot elérése a cél. Vagyis: „az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” WHO, 1946 Eszerint az egészséget nem csupán (1) a testi, biológiai, szervezeti (orvosi) működés alkotja, hanem (2) a lelki, szellemi (önkiteljesülés, belső béke, párkapcsolat) és (3) szociális (társas környezeti) „jólét” is. A „jólét” fogalmába a prevenció az alábbi tényezőket sorolja:  jó erőnlét;  egészségesebb választásra irányuló képesség megszerzése;  egészség örömteli megélése (érzelmi kiegyensúlyozottság);

104

______________________________________________________________________ Megjegyzés: „Mi az ember és mire való? Mi a jó és mi a rossz neki?” (Sir 18,8)

 balesetmentesség;  vágyak és szükségletek kielégítésére való képesség, „életminőség” elérése;  személyes boldogulás, önkibontakozás;  az egészséges és biztonságos környezeti feltételek megvalósulása. Összegezve az egészség, mint dinamikusan változó életvitel azt jelenti, hogy a személyiség „belső” környezetével és a körülötte lévő természeti és társadalmi környezettel állandó, alkalmazkodó és alakító (alkotó) kölcsönhatásban áll. Egészségfejlesztés Az egészség megvédése, illetve fejlesztése között bizonyos szemléleti különbségek fedezhetők fel. A WHO meghatározása szerint: „Az egészségfejlesztés az a folyamat, mely képesség teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egésznek képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen.” Összegezve: Az egészségfejlesztés magába foglalja az egészségmegőrzést (promóciót), a betegség megelőzését (prevenciót), és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is. Az iskola szerepe és lehetősége Az eddig elmondottak alapján belátható, hogy az iskolai egészségnevelés nem tekinthető a korábbi elnevezésének sem, és teljes egészében egyik tantárgy tartalmába sem integrálható. Az iskolai egészségnevelés alapvető feladata, hogy a felnövekvő nemzedékeket intézményesen

is

készítse

életminőségük

alakítására,

elő

egészségmagatartásának

megőrzésére,

mert

a

formálására, felnövekvő

jövendő

generációk

egészségmagatartásának minősége az amely egy hosszútávú egészségnevelési (prevenciós, egészségmegőrzési és –fejlesztési) stratégia alfája és omegája.

________________________________________________________________ 105

Megjegyzés: Az orvosi szaknyelvet uraló angol irodalom elkülönítette egymástól a „health protection” (egészségvédelem, a „health promotion” (egészségmegőrzés), a „health education” (egészségnevelés), a „health development” (egészségfejlesztés kifejezéseket.

A pedagógus szerepe és lehetősége Az eddigiek során egy tartalmában egységes nevelési folyamat fogalmi rendszerét vázoltunk fel, melynek legfőbb célját abban láttuk, hogy az iskoláztatásban résztvevő korosztályok saját jövendő, egészségükért érzett felelős egészségmagatartásuk alakításához hatékony és intézményes segítséget kapjanak. Ezen nevelési folyamat megtervezői és irányítói a pedagógusok. Szándékosan nem valamilyen szakos tanárokról beszélünk, ugyanis álláspontunk szerint – tudatosan vagy tudattalanul, közvetlen vagy közvetett módon – valamennyi pedagógus nevel egészségre is és annak ellenkezőjére is. A pedagógus személyisége és az általa közvetített pozitív vagy negatív minta ebben a vonatkozásban is megkerülhetetlen. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok hogyan értelmezik saját szerepüket az egészségnevelés folyamatában, egy feladat végrehajtójaként vagy együttműködőjeként definiálják-e önmagukat.

Lényeges a

szerepvállalás, ugyanis ez alapozza meg az önreflexiót. Ismeri-e a pedagógus önmagát, mit tud saját testi-lelki egészségről, milyen tényezőknek tulajdonít jelentőséget saját életminősége alakításában, hogyan éli meg a konfliktusokat, segítőkésznek vagy inkább ellenségesnek érzékeli környezetét. A pedagógusok saját magukra vonatkoztatott kérdéseit

és

az

azokra

történő

válaszadást

kulcsfontosságúnak

tekinthetjük.

Belátható tehát, hogy az iskolai egészségnevelés, legyen az bármennyire is tökéletesen

kidolgozott,

egészséges

szemléletű

pedagógusok

nélkül

megvalósíthatatlan. Saját egészségük alakításához részvételre megnyerni a tanulókat csak azok a pedagógusok képesek, akik önmaguk vonatkozásában már meggyőződtek erről. Az elmondottakat úgy összegezhetjük, hogy az iskolai egészségnevelés alapvető előfeltételének tekintjük a pedagógus mintaadó személyiségét, saját magukra és másokra vonatkoztatott felkészültséget, pedagógusi szerepük újraértelmezését. A család szerepe és lehetősége A család, mint elsődleges szocializációs közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában. Egészséges nemzedéket nevelni, a biológiai vagyont magas szinten továbbörökíteni azok a családok képesek, melyek értékrendszerükkel, mint mintával gyermekeik nevelésén keresztül segítik az egyes értékek rendszerbe szerveződésének folyamatát. Azoknál a társadalmi csoportoknál viszont, ahol átlag alatti a születéskor várható élettartam és ezzel egyidejűleg átlag felettiek a megbetegedések, ott az önmagában esetleg értéknek vallott egészség támogató értékek hiányában (vagy az

106

egészséggel ellentétes értékek között) nem képesek az életvezetés során dominanciára szert tenni. Ebben az esetekben beszélhetünk veszélyeztetett csoportokról, mégpedig nemcsak a felnövekvő, hanem a még meg sem született gyermekek vonatkozásában is. Az iskolánkba járó tanulók többsége tanulási, magatartási tudásbeli deficittel küzd. Ennek hátterében a tanulók többségénél a szegénység, írástudatlanság a negatív minta áll. Arról, hogy a tanulók nevelése és oktatása érdekében a család és az iskola, mint a legfőbb szocializációs csatornák erősítsék egymást, nem beszélhetünk, vagy egy-két esetben ha sikerül a szülőkkel felvenni a kapcsolatot, maguk is beismerik, hogy nem bírnak a gyerekükkel, tehetetlenek, legszívesebben javítóintézetbe adnák. Állapotfelmérés 1.

A minta

A mintaválasztás a nemzetközi kutatási protokollban használt (CURRIE és mtsai, 2010) mérőteszt alapján történt 2013 márciusában (Serdülőkorú fiatalok egészséges életmódja 2010, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésbe zajló nemzetközi kutatás 2010 alapján) készült. Az iskola 9-12. évfolyamos tanulói alkották a vizsgált, célpopulációt. Osztályonkénti mintavételi eljárás keretében került sor az adatfelvételre, az elsődleges mintavételi egységek nem az egyes tanulók, hanem az iskola osztályai voltak. Az iskola 390 tanulójából végül 147 tanuló töltötte ki a kérdőíveket. A végleges mintanagyságot befolyásolta az adatfelvétel napján hiányzó tanulók, illetve a szándékosan félrevezető válaszok száma. 2.

Adatfelvétel

A kitöltés előtt a tanulókat tájékoztattuk a vizsgálat jelentőségéről. A kérdőív kitöltése a tanulók számára önkéntes volt, az iskolai osztálytermekben történt és osztályonként egy tanítási órát vett igénybe. Az anonimitás biztosítása érdekében tanárok nem voltak jelen az osztályokban. 3.

Kérdőív

A nemzetközi felmérésben használt kérdőív 15 rizikómagatartást vizsgáló témaköreiből 9-et használtunk az iskolánk sajátos jellege miatt. Ezek a következők:  táplálkozási szokások és fogápolás;  fizikai aktivitás és szabadidős tevékenységek;  dohányzási szokások;  alkoholfogyasztási szokások;  illegális szerek és egyéb drogok fogyasztása;

107

 szexuális magatartás;  sérülések, balesetek;  testkép, tápláltsági állapot, testtömeg kontroll;  iskola, kortárs bántalmazás. A kérdőívek két nagyon lényeges területet nem érintettek, az iskolai agresszivitás területét, valamint tanulóink „lelki gondozását”. Pontosan a lelki gondozás az, amely minden tanár feladatává tette és teszi az egészségnevelést, a tanulók egészség magatartásának pozitív irányú fejlesztését. A tanulóink szociális körülményeit és családi hátterét ismerve mindenféleképpen szükséges egy iskolai pszichológus bevonása a programba. Problématérkép A

felmérésünk

eredményét,

hitelét

egyértelműen

befolyásolta

a

tanulók

bizalmatlansága, félrevezető magatartása, amellyel az egyéni és társadalmi helyzetüket próbálták elfeledni. Ahogy említettük, iskolánk tanulóinak kb. 40-60%-a roma tanuló, illetve a szakképzésen belül is olyan szakmákat oktatunk – kőműves, burkoló, festő -, amelyek nem tartoznak az elit szakmák közé, az azokat választók az iskola legproblémásabb tanulói közé tartoznak. Külön „kategóriát” képeztek a sajátos nevelési igényű tanulóink, akik tőlük telhetően, korrekt módon válaszoltak a kérdésekre. Ennek ellenére egyértelműen megállapítható, hogy a tanulóink egészség magatartásának legkritikusabb pontjai a dohányzás és az illegális szerek és drogok fogyasztása. A dohányzásra vonatkozólag országos felmérés is bizonyítja, hogy a roma kisebbség korai elhalálozásának egyik oka a dohányzásból adódó tüdőrák. Itt egyértelműen vissza lehet utalni a családi minta követésére. A drogfogyasztásnál elmondható, hogy a szakmunkás tanulók az egyik legveszélyeztetettebb rétege az ifjúságnak. Vártuk és beigazolódott, hogy tanulóink nem fognak korrekt, őszinte választ adni a drogozással kapcsolatos kérdésekre, mivel arra számítottak – bár a felmérés anonim volt -, hogy az írásukból visszakövetkeztethetünk a személyükre. Stratégia Mivel az iskola a természetes egészségfejlesztés színterének tekinthető, ami ismeret átadó funkciója mellett alakítja a társas és érzelmi képességeket, az énképet, az önbecsülést, és ezeken keresztül hatással van a tanulók testi-lelki, egészségi állapotára és egészségi magatartására is. A fentiek alapján iskolánk tanulóinak egészségfejlesztési stratégiája nem lehet más, mint hogy rövid három év alatt, amit a tanulók az iskolában eltöltenek, megpróbáljuk az egészségmagatartásukat és személyiségüket kiemelve 108

osztályfőnöki óra keretében, diákönkormányzati napon, sportfoglalkozásokon és még a gyakorlati oktatás keretein belül „fejleszteni”. Cselekvési terv A fejlesztő programunk két dokumentumot vesz igénybe: Bagdy Emőke-Telkes József Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában című könyvét, valamint az Országos Gyermekegészségügyi Intézet által forgalmazott „KamaszOK vagyunk” egészség- és személyiségfejlesztő programot. 1.

Módszertani koncepció

A program a 14-18 éves (9-12. osztályos) fiatalok egészségfejlesztését célozza egyrészt attitűdformálás és ismeret átadás révén, másrészt az önismeret mélyítésén keresztül. Kisfilmek, média anyagok, bemutatott „élethelyzetek” és azok csoportos feldolgozása segíti a fejlesztő, tréningvezető pedagógusok munkáját. Az egészségfejlesztési program tematikája komplex, a kamaszok életének számos helyzetét és kérdését felöleli. A programban szereplő gyakorlatok sajátélményen alapuló interaktív technikákat (pl. szituációs és szerepjátékok, aktív tanulási technikák) alkalmaznak, amelyek elősegíthetik

az

attitűdformálást

és

különböző

döntési,

problémamegoldó,

konfliktuskezelő, kommunikációs, empátiás és más készségek fejlődését. Az iskolai foglalkozásokat vezető pedagógusok feladata, hogy alkalmat teremtsenek a kisfilmek osztályban történő levetítésére és saját elképzeléseik, valamint a módszertani anyag javaslatai alapján az osztály sajátosságait figyelembe véve feldolgozzák a témákat. Az iskola és a tanórák, illetve szabadidős tevékenységek szervezeti keretet biztosítanak a korosztályi egészségfejlesztési munka megvalósításához. Ezen program szakmai irányítója és pedagógiai tanácsadója az iskola orvosa, valamint a védőnője. Visszacsatolás, mérés, hatékonyság Mivel tanulóink csak három évet töltenek el az iskolában, hosszú távú célkitűzéseink nem lehetnek. Ezért ezen program hatékonysága az adott osztályfőnöki órák, foglalkozások, tevékenységek utáni tesztlapok, kérdőívek, gyakorlatok kiértékelésén keresztül történik, illetve minden tantárgy tanórai anyagán keresztül visszacsatolható.

109

„A tárgyi eszközök nem úgy értendők, hogy fizikai eszközök segítségével nevelünk, hanem úgy, hogy konkrét tényerőket állítunk a nevelés szolgálatába.” -Marczell Mihály-

XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Az

eszközök és felszerelések jegyzéke a központilag kiadott tájékoztató a „Funkcionális taneszköz-jegyzékről” című ajánlás alapján készült. A tanév

megkezdése előtt a tanulók jelentkezésének függvényében indított szakmákat, figyelembe véve az ott tanító pedagógusok által összeírt eszközök ütemezett beszerzése. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az adott tanévben induló szakmák gyakorlati képzését külső céggel kötött Együttműködési megállapodás alapján szervezzük meg, kiemelt feladatként szem előtt tartva a központi programokban előírt helység és tárgyi eszköz feltételek meglétét. 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete figyelembe vételével szereztük be az iskola helységeinek bútorzatait és egyéb berendezési tárgyait. Szigorúan figyelembe vesszük a tanévkezdéshez elengedhetetlen, feltétlenül szükséges taneszközök, tárgyeszközök biztosítását. A tárgyi eszközök beszerzésének ütemezést az erre vonatkozó fejezet tartalmazza. Elméleti órákhoz 

tanításra alkalmas tanterem, szaktanterem;



tanterv;



tanmenet;



óravázlatok;



tankönyv, segédanyagok, mellékletek;



funkcionális eszközök;



audiovizuális eszközök;



vizuális eszközök;



szemléltető eszközök;



műszaki szakkönyv bázis;



eszközök tárolására alkalmas szertár. 110

Gyakorlati órákhoz  gyakorlati oktatáshoz szükséges tanműhelyek és oktatóhelyek;  az oktatáshoz szükséges segédanyagok, szerszámok és gépek;  audiovizuális eszközök;  vizuális eszközök;  szemléltető eszközök;  tankönyv, segédanyagok, mellékletek.

111