Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben

Zámbó Balázs

Pécsi Tudományegyetem [email protected]

Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben A Lisszaboni Szerződés ratifikációját beárnyékolták a különböző tagállamokban felbukkanó „ellenállások”, emiatt több országban is majdnem elakadt a folyamat. A Lisszaboni Szerződés egyik legnagyobb „ellenlábasának” azonban Csehország, azon belül is a híresen euroszkeptikus Václav Klaus tekinthető. A cseh államfő több próbálkozásával is igyekezett megakasztani a Reformszerződés csehországi ratifikációját, míg végül a Szerződés ratifikációja megtörtént. Tanulmányomban ennek folyamatát kívánom elemezni.

1. Bevezetés A Lisszaboni Szerződés egyik legnagyobb ellenlábasának Václav Klaus cseh államfő tekinthető. Az első ír népszavazást követően kijelentette: „Vége.”1 Ezzel előre jelezhető volt, hogy Csehországban sem fog minden zökkenőmentesen menni. Az euroszkeptikus hírében álló államfő kifejtette: az írek demokratikus eszközökkel leszavazták a szerződést, ezért véget kell vetni a ratifikációs folyamatnak.2 Erősítette a csehekkel szembeni aggályokat Václav Klaus nyilatkozata, amelyben a cseh államfő leszögezte: véleménye szerint az ír nép döntése „a szabadság és észszerűség diadala volt az európai politikai elit és bürokrácia mesterséges projektje felett”, és a történtek után „a ratifikáció nem folytatható”.3 Szavainak külön sújt adott, hogy az államfő még nem írta alá ratifikációs dokumentumot. Az elnökkel szembeni szkepticizmus egyes körökben már olyan szintre hágott, hogy jogászok kezdtek azon gondolkozni, milyen megoldással kapcsolható ki Klaus a folyamatból.

2. „Első indítvány” a cseh Alkotmánybírósághoz Csehországban nem csak az államfő támasztott kifogásokat a Lisszaboni Szerződéssel szemben. 2008 tavaszán az akkor még kormányzó Polgári Demokratikus Párt egy szenátori csoportja beadvánnyal fordult a cseh 1 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20080613-barroso-az-ir-nem-utan-is-folytatodnia-kella-ratifikacionak.html (2011. 08. 23. 15:24) 2 Szilvássy József: EU: Klaus sem írná alá. = Népszabadság 2008. július 3. 8. 3 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20080616-ir-idokeres-de-a-ratifikacio-folytatodik.html (2011. 08. 23. 15:30)

XII. RODOSZ Konferencia | 2011. december 2–4., Kolozsvár

Alkotmánybírósághoz. A beadványt rendkívül nagy érdeklődés kísérte több szempontból is. Egyrészt azért, mert ekkor Csehország volt az egyetlen olyan ország, amely még nem döntött a szerződéssel kapcsolatban. Másrészt azért, mert a beadványt a kormánypárt tagjai terjesztették elő. Ez a párt volt az, amelynek tagjai részt vettek a szerződés szövegének kialakításában, tehát lehetőségük lett volna arra, hogy az alkotmányos aggályokat korábban eloszlassák. Joggal merült fel a kérdés, hogy az egész beadvány csak az időhúzást szolgálja. Külön érdekesség, hogy a teljes EU a cseh elnökségtől várta a ratifikáció végleges lezárását, most mégis ők gördítenek akadályokat a folyamat elé. A cseh államfő euroszkeptikus véleménye melletti kiállás demonstrálásaként csatlakozott a szenátori csoport indítványához.4 Az indítvány alapját a cseh Alkotmány 87. § (2) bekezdése alapozta meg. Ennek alapján az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy egy, az Alkotmány 10a § alapján megköthető, egy nemzetközi szervezetre történő hatáskör-átruházást lehetővé tevő szerződés, annak − ratifikációja előtt − összhangban van-e az Alkotmányos renddel. Amíg az Alkotmánybíróság nem határozott, a szerződés nem ratifikálható. A beadványban az OSD szenátorai azzal a kérdéssel fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy a Lisszaboni Szerződés összeegyeztethető-e az Alkotmánnyal. Véleményük szerint a Szerződés az államiság olyan alapvető elemeit érinti, mint a Cseh Köztársaság függetlensége, és az egységes demokratikus jogállam. Ezek pedig az Alkotmány 9. § (2) bekezdés szerint a cseh alkotmányos rend megváltoztathatatlan magvát képezik.5 A beadvány az általános kifogáson kívül számos konkrétabb kifogást is tartalmazott. 1. Az első szerint a Lisszaboni Szerződés túllép egy nemzetközi szervezeten. A szenátus szerint az EUMSz. hatáskör megosztásról szóló cikkei már egy szövetségi államra jellemző struktúrát hoznak létre. 2. Sérelmezték az EUMSZ korlátozott hatásköröket kiegészítő cikkét.6 Eszerint az Európai Uniónak lehetősége nyílik fellépésre olyan esetben is, amikor erre nincs hatásköre, ha bizonyos cél elérése miatt szükséges. A korábbi EKSZ-ben is megtalálható volt ugyan ez ehhez hasonló cikk, de ez sokkal szűkebben volt megfogalmazva. Az EKSZ szerint ugyanis lehetőség nyílt fellépésre, ha a közös piac működése során a Közösség val4 Kovács Kolos: A partot ért hajó – A Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata az ír „nem”-től a cseh „igen”-ig = Európai Jog 2009/6. 3-6. 4, 5 Vincze Attila: A cseh Alkotmánybíróság határozata a Lisszaboni Szerződésről = Európai Jog 2009/4. 3-10. 3. 6 EUMSZ. 352. cikk

Zámbó Balázs | Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben

amely célkitűzése megvalósuljon.7 A Lisszaboni Szerződés szerint ez a klauzula sokkal tágabban van meghatározva: ha a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben fogalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon.8 3. A cseh szenátorok kifogásolták a passerelle-eljárást is.9 Mivel az eljárás szerint a szerződések könnyebben válnának módosíthatóvá, akár a nemzeti parlamentek részvétele nélkül, amely csorbítani a cseh parlament törvényhozó hatalmát. Az eljárást különösen büntetőjogi kérdésekben tartották sérelmesnek. 4. Sérelmezték az EU által megköthető nemzetközi szerződéseket is.10 Ugyanis az EU által megkötött szerződések kötelezőek lennének a tagállamokra, fennáll a veszélye, hogy Csehországra akkor is kötelező a döntés, ha ők az ellen kifejezetten tiltakoztak. 5. A szenátorok kifogásolták az Alapjogi Chartát. Tették ezt egyrészt azért, mert véleményük szerint a Charta státusza nem egyértelmű, azaz abból közvetlenül jogok fakadnak vagy csak segédeszköz, másrészt azért, mert attól tartottak, ha kötelező dokumentummá válik, akkor a nemzeti jogvédelmi rendszer kiüresedik. 6. Végül pedig kifogásolták a tagállamok tagsági jogainak korlátozhatóságát.11 Amennyiben az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeket egy tagállam megsérti, annak tagállami jogai korlátozhatók. Súlyosbította az ellenértéseket, hogy a 2. cikkben ezek az értékek nagyon szélesek és többféle módon értelmezhetők. Az EU-ellenes Václav Klaus köztársasági elnök csatlakozott a szenátorok beadványához. Állásfoglalásában a Lisszaboni Szerződés ellen érvelt.12 A cseh alkotmány 1. § (1) bekezdése szerint Csehország független állam, azaz semmilyen olyan kötelezettség nem terheli, amelyhez önként nem járult hozzá. A köztársasági elnök szerint a Lisszaboni Szerződés döntéshozatali rendszere alapján olyan kötelezettségek is terhelnék az országot, amely ellen akár kifejezetten tiltakozott. Emellett Václav Klaus kifogást emelt a közösségi jog elsődlegessége ellen is. Az Alkotmány 10. §-a alapján csak azok a szerződések bírnak elsődlegességgel, amelyhez a parlament hozzájárult. Ez alapján a közösségi jog nem lehet elsődleges, mert az ellentétes lenne az Alkotmánnyal. 7 EKSZ. 308. cikk 8 EUMSZ. 352. cikk 9 Passerelle-eljárás: más néven egyszerűsített felülvizsgálati eljárás. A kifejezés a francia híd szóból származik. Az eljárás lényege, hogy kibővíti a többségi döntés alá tarozó területeket. Amennyiben minden tagállam egyetért, a többségi döntés bevezethető anélkül, hogy az egész szerződést újra kellene tárgyalni. 10 EUMSZ. 216. cikk 11 EUSZ. 7. cikk 12 Vincze Attila: 2009: 4.


Az indítványt előterjesztő szenátorok mellett a köztársasági elnök is kifejtette ellenérzéseit az Alapjogi Chartával szemben. Véleménye szerint az előzőek szerint nem bírhat elsődlegességgel a cseh alkotmánnyal szemben. Sőt, ez valójában egy teljesen felesleges dokumentum, ugyanis a közösség tagjainak rendelkeznek kidolgozott alapjogi rendszerrel, amelynek viszonya az Alapjogi Chartával kérdéses. A cseh Alkotmány kettő részből tevődik össze. Az 1992. december 16-án lefogadott, 1/1993. számú Alkotmánytörvényből13 és a szintén 1992. december 16-án elfogadott 2/1993. számú Alapvető jogok és szabadságok chartájából.14 Ezek az alapjogi dokumentumok rendszerint összetettebbek és kidolgozottak az államfő szerint, mint az Alapjogi Charta. A köztársasági elnök szerint a dokumentum egyetlen célja, hogy az EU átlépjen egy nemzetközi szervezet szintjén, és egyfajta föderális állammá váljon. Előtérbe helyezik az uniós állampolgárságot, a nemzeti állampolgársággal szemben és ezzel igyekszik egy egységes „nemzetet” összehozni, ezzel erősítve egy föderatív állam jellegét. Szintén egy föderatív állam jellemzőit vélte felfedezni Václav Klaus a Lisszaboni Szerződésben található hatáskör megosztásban. Az államfő végül kiemelte, hogy a cseh alkotmány 10a § szerint a Cseh Köztársaság egyes hatásköreit nemzetközi szerződéssel nemzetközi szervezetre ruházhatja. Véleménye szerint ez EU túllép ezen és már egyfajta nemzetek feletti szerepet tölt be.

3. A cseh Alkotmánybíróság „első” döntése Mikor a szenátorok és az államfő indítványa megérkezett a cseh Alkotmánybírósághoz, a testület több felmerülő kérdéssel is szemben találta magát. Először az merült fel, hogy mit is kell vizsgálni. Az indítvány azt tartalmazta, hogy a Lisszaboni Szerződés ellentétes az Alkotmánnyal. Eszerint a szerződés egészét kell vizsgálni. Ugyanakkor konkrét rendelkezéseket is kiemelt, mi szerint csak ezeknek a részeknek az alkotmányellenességét kellene vizsgálni. Ha szerződés egészét vizsgálják, akkor felmerül egy újabb kérdés. Vajon az egész szerződést kell vizsgálni vagy csak azokat a részeket, amelyek újak a szerződésben. Ez azonban újabb problémát vet fel. Mely rendelkezések minősülnek újnak? A cseh Alkotmánybíróság szerint a szerződés rendelkezéseit négy csoportba lehet besorolni. Az elsőbe tartoznak azok a rendelkezések, amelyek az Európai Bíróság eddigi ítélkezési gyakorlatát jelentik. A második csoportba tartoznak azok a rendelkezések, amelyek egy korábbi rendelkezést 13 Ústava České republiky ze dne 16. prosince 1992 ústavny zákon č. 1/1993 Sb. 14 2/1993 Sb. usnesení předsednictova České národní rady ze dne 16. prosince 1992 o vyhlášení listiny základních práv a svobod jako součásti ústavního pořádku České republiky


vesznek át bizonyos módosításokkal. A harmadik csoportba sorolták azokat a szabályokat, amelyek korábban fennállóakat töröltek, a negyedik csoport pedig a teljesen új rendelkezéseket tartalmazzák, azaz olyanokat, amelyeknek nincs megfelelőjük a korábbi szerződésben.15 Ezen csoportok közül normatív értelemben újnak minősíthető a második, harmadik és negyedik csoport. Megoldásként az Alkotmánybíróság azt választotta, hogy csak a kérdésessé tett rendelkezések vizsgálatára szorítkozott, azokat új rendelkezésnek minősítve, azonban ezt kiegészítette az ítélet res iudicata hatásának korlátozásával.16 Ez azt jelentette, hogy a res iudicata csak az azonos problémákra vonatkozik, nem az azonos tárgyra. Vagyis ha később új szerződés megkötésére kerül sor, annak alkotmányos felülvizsgálatára ugyanúgy sor kerülhet. A vizsgálat másik oldaláról is kérdések merültek fel: mi szerint kell megítélni az alkotmányellenességet. Itt a teljes alkotmányos rendet vagy csak annak magvát vegyék alapul. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez a cseh Alkotmány 87. § (2) bekezdését vették alapul, mely szerint az alkotmányozó az alkotmányos rend egészét szabta mércéül. Így a vizsgálat során eszerint jártak el. Az Alkotmánybíróság általánosságban megállapította, hogy az Alkotmány 10a §-a kijelenti, hogy lehetőség van bizonyos hatásköröket nemzetközi szervezetekre ruházni. Ez azonban nem mehet el olyan szintig, hogy minden hatáskör átruházásra kerüljön, illetve tilos olyan hatáskörök átruházása, amely az állam lényegét sértené. Azt, hogy melyek lennének ezek a hatáskörök, nem határozta meg a bíróság, azonban kifejtette, hogy a szuverenitás milyen változásokon ment át idő múlásával. Lényeges különbséget tettek a szuverenitás klasszikus és modern felfogása között. A klasszikus fogalom szerint a nemzetközi kapcsolatok egyedüli szereplői az államok. Azok az államok, amelyek kizárólagos hatalmat gyakorolnak saját területük felett, nem terheli őket semmilyen kötelezettség, amelyeket nem vállaltak. A modern felfogás szerint ez nagyban megváltozott. A gyorsan fejlődő világban a nemzetek biztonsága csak az államok együttműködése révén garantálható.17 Egy állam önmagában nem tudja felvenni a verseny, még ha saját maga erősnek is bizonyul, a kialakult hatalmi csoportokkal, szövetségekkel szemben. Az Európai Unió egy ilyen szövetség, amely segít az egyes államoknak abban, hogy megőrizzék függetlenségüket, függetlenségük korlátozása révén. Az általános megállapításokon túl az Alkotmánybíróság az indítványban megfogalmazott konkrét felvetésekre is választ adott. A szenátus előterjesztésében elsőként hatalommegosztás szabályaira hivatkozva azzal „vádolta” az Európai Uniót, hogy egy szövetségi állam irányába mozdul el. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megvilágította, hogy 15 Vincze Attila, 2009: 5−6. 16 Vincze Attila, 2009: 5. 17 Vincze Attila, 2009: 6.


mivel az EU nem rendelkezik a hatáskör megállapításának lehetőségével. Hatáskört megváltoztatni vagy kiterjeszteni kizárólag az alapító szerződések módosításával lehet. Ezeket az elsődleges jogforrásokat kizárólag a tagországok módosíthatják. Tehát az Unió nem rendelkezik egy szövetségi állam ismérveivel. Ezen felül felhívták a figyelmet a szubszidiaritás és arányosság követelményére. Az EUMSZ-hez csatolt második jegyzőkönyv szerint ezt minden közösségi intézmény biztosítani köteles. Akár semmiségi kereset vagy előzetes döntéshozatal tárgya lehet szubszidiaritás elvének megsértése. Így biztosítva van, hogy az EU ne lépjen túl az átruházott hatáskörök határain. Az indítvány második pontja a rugalmassági klauzulával és a passarelleeljárással szemben támasztott kifogásokat. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a kifogások végső soron arra irányultak, hogy ki rendelkezik a legfőbb hatáskört meghatározó hatáskörrel. A szenátus tagjai úgy vélték, hogy a rugalmassági klauzulával egyfajta általános felhatalmazást adnak az Európai Uniónak, az EKSZ 308. cikkével ellentétben, amelyben kifejezetten meg volt jelölve, hogy felhatalmazás csak a közös piac megteremtése érdekében vehető igénybe. Tagadhatatlan, hogy az EUMSZ 352. cikke nem tartalmazza a korábbi szűkítő értelmezést, mégsem beszélhetünk általános felhatalmazásról, hiszen az EUMSZ több ponton tartalmaz korlátozó rendelkezéseket.18 Korlátozásokat tartalmaz a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 41. és 42 Nyilatkozat. A 41. Nyilatkozat szerint a 352. cikkben található az Unió célkitűzéseire történő utalás Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekre, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik része szerinti külső tevékenységével összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt célkitűzésekre vonatkozik.19 A 42. Nyilatkozat szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke a hatáskör-átruházás elvére épülő intézményi rendszer szerves része, nem szolgálhat alapként az Unió hatáskörének olyan mértékű kiszélesítéséhez, amely túlmutat a Szerződések egésze, és különösen az Unió feladatait és tevékenységeit meghatározó rendelkezések által létrehozott általános kereten. Tehát a rugalmassági-klauzula és passarelle-eljárás nem szolgálhat eszközül a szerződés könnyű megreformálásához, azaz a Lisszaboni Szerződés ezen pontja nem ellentétes a cseh Alkotmánnyal. Az EUSZ 48. cikk (6) és (7) bekezdése is rendelkezik a passarelle-eljárásról, mint az alapító szerződések egyszerűsített módosítási eljárásáról. Az Alkotmánybíróság szerint ezek a szerződések alapján létrejött másodlagos 18 Ilyen korlátozás az EUMSZ 352. cikk (4) bekezdése: „Ez a cikk nem szolgálhat a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos célkitűzések megvalósításának alapjául, és az e cikk alapján elfogadott valamennyi jogi aktusnak tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés 40. cikkének második bekezdésében megállapított határokat.” 19 A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 41. Nyilatkozat: Nyilatkozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkéről


jogforrások, tehát nem lehetnek ellentétesek a Szerződésekkel. Az EUSZ 48. cikk (6) bekezdése alapján módosított rendelkezéseknek összhangban kell lennie a tagállamok alkotmányaival,20 és nem jelenthetik az Unióra ruházott hatáskörök bővülését.21 Az indítvány hatáskör megosztást taglaló részére, mely szerint az Európai Unió elmozdult egy szövetségi állam irányába, a következőket válaszolta az Alkotmánybíróság. Álláspontjuk szerint az Unió nem rendelkezik a hatáskör megállapítás jogával, újabb hatáskörök megállapítása, illetve azok megváltoztatása csak az elsődleges jog alapján lehetséges. Az elsődleges jog módosítására pedig csak a tagállamok hozzájárulása mellett kerülhet sor. Mivel az Európai Unió nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy önmagának hatáskört állapítson meg, így nem lehet szövetségi államnak, sem államisággal bíró más jelenségnek nevezni.22 Tehát ebben a cikkben egyértelműen kimondja a szerződés, hogy az egyszerűsített módosítási eljárás nem vezethet újabb és újabb hatáskörök önkényes átruházáshoz, ebből kifolyólag pedig nem ellentétes a cseh Alkotmány 10a §-val. Az EUSZ 48. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban a bíróság megjegyezte, hogy a minősített többségre történő áttérés egyhangúságot követel meg, így végső soron minden állam részt vesz a döntés meghozatalában és lehetősége van vétóra, tehát a passarelle-eljárás összhangban van az Alkotmánnyal. Ezen felül azt is kijelentették, hogy a nemzeti parlamenteknek is vétójoggal rendelkeznek a 48. cikk (7) bekezdés harmadik albekezdése szerint: „Az Európai Tanácsnak az első és második albekezdés alapján tett minden kezdeményezéséről értesítenie kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, az első vagy második albekezdésben említett határozatot nem lehet elfogadni. Kifogás hiányában az Európai Tanács a határozatot elfogadhatja.” A szenátus indítványában külön kifejtette aggályait az ellen, hogy bizonyos bűncselekmények minimális büntetési tételét lehetőség van irányelvben meghatározni. Ezen felül az EUMSZ 83. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdése szerint a Tanács dönthet úgy, hogy határozatban kiterjeszti azon bűncselekmények körét, amelyeket büntetési tételét irányelvben lehet meghatározni.23 A szenátus szerint ez sérti az állam parlamentjének azon jogát, hogy 20 EUSZ 48. cikk (6) bekezdés második albekezdés: „Ez a határozat csak azt követően lép hatályba, hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyták.” 21 EUSZ 48. cikk (6) bekezdés harmadik albekezdés: „A második albekezdésben említett határozat a Szerződésekben az Unióra ruházott hatásköröket nem bővítheti.” 22 Vincze Attila,2009: 7. 23 EUMSZ 48. cikk: „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék… …A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről


a bűncselekmények és azok súlyosságát meghatározza. Az Alkotmánybíróság azonban felhívta a figyelmet, hogy az EUMSZ 83. cikk (3) bekezdése garanciát tartalmaz. Az irányelvtervezetek az Európai Tanács elé terjeszthetők. A Tanácsban pedig konszenzusra van szükség, így ebben az esetben is biztosítva van, hogy Csehország megvétózza a számára nem elfogadható döntést. Az EU által köthető nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban is több megállapítást tett a cseh Alkotmánybíróság. Véleményük szerint az EUMSZ 216. cikke lényegében a korábbi helyzetet deklarálja. Tehát nem jelent hatáskörbővülést. Az EU nemzetközi szerződést csak abban az esetben köthet, ha rendelkezik az ehhez szükséges felhatalmazással. A szenátus indítványában aggályainak adott hangot az Alapjogi Chartával szemben is, miszerint annak státusza nem egyértelmű. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint az Alapjogi Charta az EUSZ 6. cikke szerint az elsődleges jog részét képezi.24 Ebből kifolyólag elsősorban az Unió szerveit köti, a tagállamokat csak abban az esetben, ha a közösségi jogot hajtják végre. Ezt az Alapjogi Charta 51. cikke is kimondja.25 Az alapjogok védelmével kapcsolatban a Lisszaboni Szerződés azonban tartalmaz még rendelkezést, miszerint az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez.2627 Az Alkotmánybíróság véleménye szerint ez a csatlakozás illetve az Alapjogi Charta alkalmazása nemhogy gyengíti, hanem egyre erősebbé teszi az alapjogok védelmét. Az indítványban az szenátus tagjai kifogásolták, hogy az Alapjogi Charta alkalmazása elvezethet a nemzeti alapjogvédelem kiüresedéséhez. Az Alkotmánybíróság erre a felvetésre idézte a Charta 52. cikk (3) bekezdését,28 illetve a védelem szintjéről szóló 53. cikket,29 mely egyértelműen kijelenti, állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.” 24 EUSZ. 6. cikk (1) bekezdés: „Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.” 25 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikk (1) bekezdés: „E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását.” 26 Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, Róma, 1950. november 4.; http:// www.echr.coe.int/NR/rdonlyres/01BD2C9F-96C5-4AC7-A4F6-389A89ACEE24/0/HUN_CONV.pdf (2011. 08. 30. 04:28.) 27 EUSZ 6. cikk (2) bekezdés: „Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.” 28 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikk (3) bekezdés: „Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.” 29 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 53. cikk: „E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat,


hogy az alapjogvédelem központi eleme a nemzeti alapjogi katalógus lesz, ennek szerepét nem fogja átvenni az uniós jog. Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy mind az EUSZ, mind maga az Alapjogi Charta kifejezetten kijelenti, hogy annak alkalmazása nem vezethet új hatáskörök Unióra történő átruházásához, mely nagyon kényes pontnak számított a szenátus indítványában.3031 Végső soron a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az Alapjogi Charta alkalmazása nem feltétlenül kell, hogy a nemzeti és az EU-s alapjogi rendszer konkurálásához vezessen, hanem azok egymást kiegészítve, esetleg egymási hibáit korrigálva hatékony jogvédelmi rendszerhez tudnak kialakítani. A szenátus indítványának utolsó pontjaként felszólalt a tagsági jogok felfüggesztésének lehetősége miatt is. Az EUSZ 7. cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről, hogy amennyiben egy ország az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeket tartósan és súlyosan megsérti, annak az országnak a szerződésekből származó egyes jogait a Tanács függesztheti.32 Az Alkotmánybíróság erre a pontra válaszul azt a megállapítást tette, hogy az EUSZ 2. cikkében található értékek nem csak az Európai Uniónak, hanem magának a Cseh Köztársaságnak jogrendszerének is a magvát adják, tehát ha az ország továbbra is saját értékei betartja, akkor nem kerülhet konfliktusba az EUSZ-ben foglalt értékekkel.

4. Az alkotmánybírósági vizsgálat közben zajló nemzetközi események A szenátus indítványa kifejezetten nehéz helyzetbe hozta a cseh kormányt. Egyrészt azért, mert mind az államfő, mind az indítványt benyújtó szenátorok a kormányzó ODS párt tagjai voltak, másrészt 2009. január 1-jétől Csehország töltötte az EU soros elnöki posztját, mely elnökségtől mindenki a ratifikációs folyamat lezárását várta. A kormány így két tűz közé került. Egyrészt a Lisszaboni Szerződést támadó saját pártja, másrészt a ratifikáció lezárását szorgalmazó többi EU-s ország közé. amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illetve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részességével kötött nemzetközi megállapodások, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismernek.” 30 EUSZ 6. cikk (2) bekezdés második albekezdés: „A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.” 31 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikk (2) bekezdés: „Ez a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat.” 32 EUSZ 7. cikk: „(2) A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően, az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2 cikkben említett értékeket. (3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat.


Csehország „időhúzása” természetesen hátráltatta az ír probléma megoldását is. 2008 nyarán, mikor Nicolas Sarkozy francia elnök többször érvelt amellett, hogy az íreket elmozdítsa a népszavazás utáni patthelyzetből, a csehek több esetben kifejtették ezzel szembeni ellenérveiket. Véleményük szerint egy nyilatkozat elfogadása egyértelmű elkötelezést jelente a ratifikáció folytatása mellett, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság még nem döntött az alkotmányellenesség kérdésében.33 Az Európai Tanács 2008. június 18-19-i csúcsáról kiadott záróközlemény megerősítette, hogy ratifikáció folytatódik. Azonban kifejezetten cseh nyomásra az okmányt lábjegyzettel kellett ellátni, mivel a cseh alkotmánybíróság még nem döntött, így egy egyértelmű nyilatkozat azt a látszatot keltette volna, hogy annak esetleges negatív döntését nem veszik figyelembe.3435 A tél közeledtével, miközben még az Alkotmánybíróság álláspontjára vártak, a cseh álláspont is elkezdett enyhülni. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök a Mlada fronta Dnes című újságban úgy fogalmazott: hogy országa előtt lényegében kétféle választási lehetőség áll: vagy ratifikálja a Lisszaboni Szerződést, vagy ismét Moszkva vazallusává válik. Szerinte a ratifikáció az ára annak, hogy Csehország részese az euroatlanti övezetnek. A cseh kormányfő szerint az EU szabályokat fektetett le, melyekkel lehet egyet nem érteni, de ezek a szabályok olyan övezetet hoztak létre, ahol az instabilitás évszázadai után szilárd rend és biztonság tapasztalható. Topolánek azt is mondta, hogy az EU – a NATO-hoz hasonlóan – gátat szabhat Moszkva hatalmi ambícióinak.36 Nyilatkozatát erősítette Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter az osztrák Der Standardnak adott interjúja. 2008. november 26-án a cseh Alkotmánybíróság határozatot hozott arról, hogy a Lisszaboni Szerződés nem ellentétes az Alkotmánnyal, bár azt elismerték, hogy nem az Alkotmány teljes szövegét vizsgálták, csupán azokat a pontokat, amelyek ellen az OSD szenátorai és az államfő kifogásokat emelt. Ettől a határozattól mindenki azt várhatta, hogy Csehország is elindul a ratifikáció útján. A cseh szenátus elnöke, Premysl Sobotka kijelentette, nem tartotta valószínűnek, hogy a szenátorok újra az alkotmánybírósághoz fordulnának. „Ebben a pillanatban a parlament két házában semmi sem akadályozza a Lisszaboni Szerződés ratifikálását” Mirek Topolanek cseh miniszterelnök szintén azt mondta, hogy a bíróság döntése lehetővé teszi a reformszerződés parlamenti ratifikációjának folytatását.37

33 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20080620-oktoberben-johet-el-az-igazsag-pillanata-aszerzodesvitaban.html (2011. 08. 27. 12:20) 34 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20080731-a-lisszaboni-szerzodes-kalvariaja.html (2011. 08. 27. 13:05) 35 Az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapja: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/ docs/pressdata/HU/ec/101363.pdf (2011. 08. 26. 17:50) 36 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20081124-kedden-dol-el-hogyan-folytatodik-a-csehratifikacio.html (2011. 08. 27. 14:25) 37 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20081127-nem-ellentetes-a-cseh-alkotmannyal-a-lisszaboni-szerzodes.html (2011. 08. 28. 23:10)


Az alkotmánybírósági határozat kiadását követő szóbeli meghallgatáson a kormány már a Lisszaboni Szerződés mellett érvelt. Sorra állították az ellenérveket az indítvánnyal kapcsolatban. Kijelentették, hogy az EU nem lehet föderális állam, mert nem rendelkezik a hatáskör alapításának hatáskörével. Cáfolták a biankó felhatalmazás a 352. cikkben található korlátozásokkal. Utalva az Alkotmánybíróság érvelésére a passarelle-eljárással kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy a hatáskörök bővítéséhez a Tanácsban egyhangú szavazás szükséges, amely esetén Csehország élhet a vétó jogával, amen�nyiben ez érdekeit sérti. A nemzetközi szerződések megkötésével kapcsolatos aggályokra reagálva jelezte a kormány, hogy a Lisszaboni Szerződés lényegében a fennálló helyzetet deklarálja, illetve felhívták a figyelmet az EUMSZ 218. cikk (8) bekezdésére,38 mely alapján főszabály szerint nemzetközi szerződés kötéséhez mindössze minősített többségre van szükség a Tanácsban, de ha a szerződés olyan ügyet érint, amelyben egyhangúság szükséges, abban az esetben a szerződés megkötéséhez is szükséges az egyhangú döntés. Az Alapjogi Chartával, illetve a szerződésekből eredő jogok felfüggesztésével kapcsolatos kifogásokra válaszul a kormány szinte megismételte az Alkotmánybíróság álláspontját. A Charta címzettjei elsősorban az Uniós intézmények, a tagállamok csak annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A nemzeti illetve az uniós alapjogi rendszer kettőssége pedig egymás erősítését jelenti.

4. Václav Klaus újabb kifogása A döntés után a legtöbben Václav Klaustól is azt várták, hogy a lengyelekhez hasonló álláspontra helyeződik, tehát az újabb ír népszavazástól teszi függővé a ratifikációt. Ebben azonban tévedtek. Az államfő az alkotmánybírósági határozatot követő meghallgatáson tett nyilatkozata után már előre prognosztizálható volt, a cseh ratifikációhoz vezető út nem lesz akadályoktól mentes. Ezeknek az akadályoknak pedig legfőbb „okozója” maga az államfő lesz. Nyilatkozatában Václav Klaus utalt arra, hogy nem ért egyet a kormány álláspontjával. Hangot adott azon aggályának, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után Csehország megmarad-e független, demokratikus jogállamnak és ezzel egy időben megmarad-e a nemzetközi közösség teljes jogú tagjának. Ebből kifolyólag az Európai Unió megmarad-e nemzetközi szervezetnek vagy elmozdul egy szövetségi állam irányába. Mivel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Szerződés nem ellentétes az Alkotmánnyal, megkezdődött a parlamenti ratifikáció. 2009 januárjában Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök-helyettes 38 EUMSZ 218. cikk (8) bekezdés: „Mindazonáltal a Tanács egyhangúlag jár el, ha a megállapodás olyan területre vonatkozik, ahol az uniós jogi aktusok elfogadásához egyhangúságra van szükség, valamint a társulási megállapodások és a 212. cikkben említett, a tagjelölt országokkal kötendő megállapodások esetén.”


elmondta: arra számít, hogy a cseh parlamenti bizottságok még februárban befejezik a Lisszaboni Szerződés ratifikációjával kapcsolatos munkájukat, és ezt követően az alsóház és a szenátus is szavazhat a jóváhagyásról.39 2009 januárjától Csehország töltötte be az Unió soros elnökségi posztját. Csehország enyhülésének jeleként már elkötelezte magát az íreknek nyújtandó garanciák mellett. Még az sem okozott törést a folyamatban, hogy a tavasz folyamán (március 25-én) megbukott a cseh kormány és Mirek Topolánek helyét május 8-tól Jan Fischer vette át. Lendített a ratifikáción, hogy 2009. május 6-án - a képviselőház után (2009. február 18.) – is megszavazta a Lisszaboni Szerződést. A 81 tagú szenátusból (melyből 79-en voltak jelen) 54 szenátor szavazott igennel.40 Annak ellenére, hogy parlament mindkét háza megszavazta a Szerződés, a cseh ratifikáció korántsem volt lezárva. Még mindig hiányzott az Václav Klaus aláírása, aki Kaczynski lengyel kormányfőhöz hasonlóan kijelentette, hogy döntését a megismételt ír népszavazástól teszi függővé.41 Miután az új ír népszavazáson a választópolgárok megszavazták a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, Európa figyelme Csehország felé fordult. Václav Klaus ennek kimenetelétől függetlenül újra az Alkotmánybírósághoz fordult. Egészen pontosan az államfőhöz hű szenátorok egy csoportja az kérdezte a bíróságtól, hogy vajon a Szerződés egésze összeegyeztethető-e az Alkotmánnyal. Ezt megtehették, ugyanis a korábbi beadvány elbírálásakor a bíróság megállapította, hogy csak az akkori beadványban megkérdőjelezett kérdéseket vizsgálta. Ezen felül kérték azt is, hogy az Alkotmánybíróság foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az EU nemzetközi szervezet vagy szuperállam. Ebből kifolyólag az európai szabályokat értelmező Európai Bíróságon keresztül megkerülhető-e a cseh Alkotmánybíróság.42 Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság gyorsított eljárásban kívánta tárgyalni az ügyet, az tovább odázta a cseh aláírás kérdését, mivel az államfő kijelentette, hogy kivárja a döntést. Klaus időhúzó taktikája egyes félelmek szerint egyenesen arra irányul, hogy bevárja a tavasz közepére prognosztizált brit választásokat és előrelátható kormányváltást, és ha így alakul, és David Cameron a konzervatívok vezére ígéretéhez híven népszavazást ír ki a szerződésről, akkor ez akár a dokumentum végét is jelentheti.43 39 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20090126-praga-belso-ugynek-tekinti-a-8222-lisszaboni-8221-ratifikaciot.html (2011. 08. 28. 13:26) 40 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20090506-megszavazta-a-cseh-szenatus-a-lisszaboniszerzodest.html (2011. 08. 28. 15:05) 41 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20090507-mar-csak-klaus-szignoja-kell-a-teljes-csehratifikaciohoz.html (2011. 08. 28. 16:00) 42 Kovács Kolos, 2009: 5. 43 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091001-dublin-utan-pragara-iranyul-majd-a-figyelem.html (2011. 08. 29. 03:15)


Miközben Lech Kaczynski lengyel államfő aláírta a ratifikációs okmányokat Václav Klaus újabb akadály gördített a szerződés elé.44 Korábbi „időhúzásaival” ellentétben itt már sokkal konkrétabb követeléssel állt elő. Klaus szerint Csehországnak kivételt kell kapnia a Lisszaboni Szerződés részét képező Alapjogi Charta alkalmazása alól, ugyanis ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnának a Benes-dekrétumok. Ezek a dekrétumok szolgáltak alapul II. világháborút követően a Szudéta-vidéki német lakosság és más érintett népcsoportok kitelepítéseként. Amennyiben ezek megkérdőjeleződnének, az kártérítési követelést alapozna meg. „A Charta még a cseh bíróságok jogilag kötelező erejű döntéseinek a felülvizsgálatára is lehetőséget nyújt. A Cseh Köztársaságnak a ratifikáció előtt legalább utólag (a lengyelhez és a brithez) hasonló mentességet kell kitárgyalnia. Ez fogja szavatolni azt, hogy a Lisszaboni Szerződés nem idézi majd elő az úgynevezett Benes Dekrétumok megsértését” – jelentette ki a cseh államfő. 2009 októberében Ján Fisher cseh kormányfő bejelentette, hogy Prágának nem érdeke, hogy újranyissák a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát, de mégis megoldást kell találni, hogy az államfő által támasztott követelmények teljesüljenek. A kormányfő azt is kijelentette, hogy egyértelmű garanciákat várnak Václav Klaustól, hogy amennyiben az általa szabott feltételek teljesülnek, nem fog újabb akadályt gördíteni a ratifikáció elé. Ezzel egy időben José Manuel Barroso jelezte, hogy egy ad hoc bizottságot hoztak létre, amely kidolgozza a cseh garanciák rendszerét, amelyekről a 2009. október 29-30-án tartandó EU csúcson fognak előterjeszteni.45 Ami viszont továbbra is kérdésesnek bizonyult, az a cseh garanciák formája. Amennyiben Nagy-Britanniának és Lengyelországnak felmentést adó jegyzőkönyv kerülne újranyitásra, az nem oldaná meg a problémát, ugyanis az újabb ratifikációs folyamathoz vezetne. Ez pedig pontosan az, amit leginkább szerettek volna elkerülni. Legkézenfekvőbb megoldásnak az Írországéhoz hasonló tanácsi határozat elfogadása, mely egy későbbi szerződésmódosítással válna a szerződés részévé, így felmentést adva Csehországnak az Alapjogi Charta alkalmazása alól. A „három B”-nek46 nevezett EU-s ország azonban ellenérzésének adott hangot amiatt, hogy a Prága ezzel a megoldással tulajdonképpen az Európai Unióval kívánja szentesíteni a súlyosan diszkriminatív Benes-dekrétumokat. A történelem során ezek az országok voltak, melyeket érintettek a dekrétumok, amelyek alapján emberek millióit űzték el szülőföldjükről. A három 44 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091012-klaus-most-a-benes-dekretumokkal-zsaroljaeuropat.html (2011. 08. 29. 03:20) 45 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091015-az-europai-tanacs-dont-majd-a-cseh-garanciakrol.html (2011. 08. 29. 08:30) 46 A három B-nek nevezett országok: Magyarország, Németország és Ausztria. Elnevezésüket fővárosaik nevéről kapták: Budapest, Berlin, Bécs.


ország sokkal elfogadhatóbb megoldásnak találta egy politikai nyilatkozat elfogadását, mely egyértelműsíti, hogy a Lisszaboni Szerződésnek nincs vis�szamenőleges hatálya, így a Charta nem érinti a Benes-dekrétumokat. Ebben az esetben a nyilatkozatban nem lennének név szerint megemlítve a dekrétumok, ezért nem lehetne azt állítani, hogy az EU szentesítette azokat. Erre irányuló elképzeléseket erősítette meg Balázs Péter nyilatkozata: „A múlttal senki ne foglalkozzon. Minden eszközzel azon vagyunk, hogy a Benesdekrétumok semmilyen formában ne jelenjenek meg.”47 Tovább nehezítette a kialakult helyzetet Pozsony felvetése. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy országa nem fogad el semmilyen olyan nyilatkozatot, amely „egyenlőtlen jogi és politikai helyzetbe hozná Szlovákiát Csehországhoz képest”. A külügyminiszter úgy érvelt, hogy Szlovákia ugyanolyan jogutódja Csehszlovákiának, mint Csehország. Az pedig, hogy az egyik jogutód állam felmentést kap, míg a másik nem, az egyenlőtlen helyzetet eredményezne. Egy dologban azonban Pozsony hátrányban volt Prágához képest. Ez pedig nem más, mint az, hogy Szlovákia már ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, így nem maradt ütőkártya a kezében.48

5. A „hajó révbe ért” Végül a 2009. október 29-30-i EU- állam- és kormányfők csúcstalálkozóján megoldást sikerült találni, amely mind Csehország, mind a „három B” országok számára elfogadhatónak bizonyult.49 Egyrészt az ülésről készült zárónyilatkozat leszögezte, utalva a Charta 51. cikkének (1) bekezdésére,50 hogy a Charta kizárólag EU-intézmények vonatkozásában hatályos, míg tagországokra nézve csak akkor érvényes, ha uniós jogot hajtanak végre.51 Másrészt elfogadásra került egy jegyzőkönyv a 2009. október 29-30i elnökségi következtetések 1. számú mellékleteként az Alapjogi Charta Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról.52 A jegyzőkönyv értelmében a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 30. jegyzőkönyv módosul, az abban foglalt kivételek Lengyelországon és az Egyesült Királyságon kívül 47 Balázs Péter, Magyarország külügyminiszterének 2009. október 26-i nyilatkozata. 48 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091026-nem-bolygathatja-a-multat-a-klaus-zaradek. html (2011. 08. 29. 08:45) 49 Index: http://index.hu/kulfold/eu/2009/10/30/magyar-nemet-osztrak_osszjatekkal_semlegesitettek_ klaust/ (2011. 08. 27. 12:05) 50 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikk (1) bekezdés: „E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.” 51 Az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapja: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/ docs/pressdata/HU/ec/110908.pdf (2011. 08. 29. 01:15) 52 Jegyzőkönyv az Európai Unió Alapjogi Chartájának a Cseh Köztársaságra történő alkalmazásáról.


Csehországra is érvényesek lesznek.53 Ezek a kivételek a korábbi kettő „kimaradóval” szemben csak akkor lesznek hatályosak, ha azt egy később módosított EU szerződéshez csatolják, és minden tagállam ratifikálja. Ez várhatóan a horvát csatlakozási szerződés lesz. Üdvözölték a döntést a három B országok is, mivel a nyilatkozatban sehol nem szerepel utalás a Benes-dekrétumokra, így nem került sor azok EU-s szentesítésére: „sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs.”54 Időközben Szlovákia úgy döntött, hogy nem kérnek a csehekhez hasonló mentességet az Alapjogi Charta alkalmazása alól. Sőt, Robert Fico szlovák miniszterelnök a csúcsot követő nyilatkozatában kifejezett örömét fejezte ki, hogy országa állampolgárait megilletik majd a Charta vívmányai, amelytől ily módon a cseh polgárok elesnek.55 2009. november 4-én megszületett a cseh Alkotmánybíróság második határozata válaszul a szenátus második indítványára, amelyben megállapították, hogy a Lisszaboni Szerződés nem ellentétes az Alkotmánnyal.56 Most már tényleg minden akadály elhárult a ratifikáció befejezése elől. A cseh kormány által az államfőtől kicsikart nyilatkozat miatt Václav Klausnak nem maradt más választása, mint az, hogy mindössze pár órával az Alkotmánybíróság határozatának megszületése után, 2009. november 4-én délután három órakor aláírta a ratifikációs okmányokat.5758 Ezzel a szerződés hosszúra nyúlt ratifikációs kálváriája a végéhez érkezett. Már csak az hiányzott, hogy a szöveg 2009. december 1-jén hatályba lépjen.

53 EUR-Lex Portál, az Európai Unió joganyagának hivatalos gyűjteménye: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:0201:0328:HU:PDF (2011. 08. 29. 02:00) 54 Bajnai Gordon nyilatkozata az 2009. október 29-30-i brüsszeli csúcsot követően. 55 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091102-klaus-kivansaga-teljesult-hatalyba-lephet-azuj-szerzodes.html (2011. 08. 29. 03:00) 56 Index: http://index.hu/kulfold/hirek/2009/11/03/jovahagyta_a_lisszaboni_szerzodest_a_cseh_alkotmanybirosag/ (2011. 08. 29. 03:15) 57 Bruxinfo Portál: http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091105-befejezodott-a-lisszaboni-szerzodes-ratifikacioja.html (2011. 08. 29. 03:20) 58 Index: http://index.hu/kulfold/eu/2009/11/03/klaus_alairta/ (2011. 08. 29. 03:30)


Felhasznált irodalom Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. Budapest, HVG Orac Kiadó, 2009. 1042 p. Kovács Kolos: A partot ért hajó – A Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata az ír „nem”-től a cseh „igen”-ig = Európai Jog 2009/6. 3–6. p Szalayné Sándor Erzsébet, Mohay Ágoston, Karoliny Eszter, Komanovics Adrienne, Pánovics Attila: Az Európai Unió joga. Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2008. 368 p. Vincze Attila: A cseh Alkotmánybíróság határozata a Lisszaboni Szerződésről = Európai Jog 2009/4. 3–10. p

Internetes források Az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapja: Európai Unió Tanácsa: Elnökségi Következtetések: Az Európai Tanács brüsszeli ülése 2008. június 19–20.; Brüsszel, 2008. július 17. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ ec/101363.pdf (2011. 08. 26. 17:50) Az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapja: Európai Unió Tanácsa: Elnökségi Következtetések: Az Európai Tanács brüsszeli ülése 2009. október 29–30.; Brüsszel, 2009. december 1. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/ HU/ec/110908.pdf (2011. 08. 29. 01:15) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: A három „B”-nek is beleszólása lesz a cseh garanciákba; Brüsszel, 2009. október 26. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091026-a-harom-8222-b-8221-nekis-beleszolasa-lesz-a-cseh-garanciakba.html (2011. 08. 27. 17: 20) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: A Lisszaboni Szerződés kálváriája; Brüsszel, 2008. július 31. http://www.bruxinfo.hu/cikk/20080731-a-lisszaboni-szerzodeskalvariaja.html (2011. 08. 27. 13:05) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Az Európai Tanács dönt majd a cseh garanciákról; Brüsszel, 2009. október 15. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091015-az-europai-tanacs-dontmajd-a-cseh-garanciakrol.html (2011. 08. 29. 08:30) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Barroso: az ír nem után is folytatódnia kell a ratifikációnak; Brüsszel, 2008. június 13. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20080613-barroso-az-ir-nem-utan-isfolytatodnia-kell-a-ratifikacionak.html (2011. 08. 23. 15:24) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Befejeződött a Lisszaboni Szerződés ratifikációja; Brüsszel, 2009. november 5.


http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091105-befejezodott-a-lisszaboniszerzodes-ratifikacioja.html (2011. 08. 29. 03:20) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Dublin után Prágára irányul majd a figyelem; Brüsszel, 2009. október 1. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091001-dublin-utan-pragara-iranyulmajd-a-figyelem.html (2011. 08. 29. 03:15) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Ír időkérés, de a ratifikáció folytatódik; Brüsszel, 2008. június 16. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20080616-ir-idokeres-de-a-ratifikaciofolytatodik.html (2011. 08. 23. 15:30) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Kedden dől el, hogyan folytatódik a cseh ratifikáció; Brüsszel, 2008. november 24. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20081124-kedden-dol-el-hogyanfolytatodik-a-cseh-ratifikacio.html (2011. 08. 27. 14:25) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Klaus kívánsága teljesült, hatályba léphet az új szerződés; Brüsszel, 2009. november 2. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091102-klaus-kivansaga-teljesulthatalyba-lephet-az-uj-szerzodes.html (2011. 08. 29. 17:20) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Klaus most a Benes-dekrétumokkal zsarolja Európát; Brüsszel, 2009. október 12. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091012-klaus-most-a-benesdekretumokkal-zsarolja-europat.html (2011. 08. 29. 03:20) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Már csak Klaus szignója kell a teljes cseh ratifikációhoz; Brüsszel, 2009. május 7. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20090507-mar-csak-klaus-szignojakell-a-teljes-cseh-ratifikaciohoz.html (2011. 08. 28. 16:00) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Megszavazta a cseh szenátus a Lisszaboni Szerződést; Brüsszel, 2009. május 6. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20090506-megszavazta-a-csehszenatus-a-lisszaboni-szerzodest.html (2011. 08. 28. 15:05) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Nem bolygatja a múltat a „Klaus-záradék”, Brüsszel, 2009. október 26. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20091026-nem-bolygathatja-a-multat-aklaus-zaradek.html (2011. 08. 29. 08:45) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Nem ellentétes a cseh alkotmánnyal a Lisszaboni Szerződés; Brüsszel, 2008. november 27. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20081127-nem-ellentetes-a-csehalkotmannyal-a-lisszaboni-szerzodes.html (2011. 08. 28. 23:10) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Októberben jöhet el az igazság pillanata a szerződésvitában; Brüsszel, 2008. június 20. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20080620-oktoberben-johet-el-azigazsag-pillanata-a-szerzodesvitaban.html (2011. 08. 27. 12:20) Bruxinfo Portál: Bruxinfo.eu: Prága belső ügynek tekinti a „lisszaboni”


ratifikációt; Brüsszel, 2009. január 26. http://www.bruxinfo.eu/cikk/20090126-praga-belso-ugynek-tekintia-8222-lisszaboni-8221-ratifikaciot.html (2011. 08. 28. 13:26) Index: Index.hu: Klaus aláírta (Index; www.index.hu; 2009. november 3.) http://index.hu/kulfold/eu/2009/11/03/klaus_alairta/ (2011. 08. 29. 03:30) Index: Király András: Magyar–német–osztrák összjátékkal semlegesítették Klaust (Index, www.index.hu; 2009. október 30.) http://index.hu/kulfold/eu/2009/10/30/magyar-nemet-osztrak_ osszjatekkal_semlegesitettek_klaust/ (2011. 08. 27. 12:05) Index: MTI: Jóváhagyta a lisszaboni szerződést a cseh alkotmánybíróság (Index, www.index.hu; 2009. november 3.) http://index.hu/kulfold/hirek/2009/11/03/jovahagyta_a_lisszaboni_ szerzodest_a_cseh_alkotmanybirosag/ (2011. 08. 29. 03:15)

Cseh aggályok a Lisszaboni Szerződéssel szemben

Recommend Documents