Csecsemőápolás. és -gondozás

Csecsemőápolás és -gondozás

Pró

bal

PRÓBALECKE

eck

e

Az ELO Könyvkiadó Kft. Csecsemőápolás és -gondozás tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni és megérteni gyermekük fejlődését, viselkedését és olyan ismeretekre kívánnak szert tenni, mely révén szülőként vagy szakemberként biztos tudással tudnak helytállni a csecsemők gondozásában. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt a csecsemőápolás széles körű feladatairól. Többek között tanulhat az egyedfejlődés, fajfejlődés menetéről; az egészség szerepéről a magzat fejlődése szempontjából, és az egészséges újszülött kritériumairól, az újszülöttekre jellemző élettani reakciókról. Részletesen taglaljuk az újszülött ellátásának módját közvetlenül a szülés után, az ehhez szükséges eszközöket; az anya-gyermek kapcsolat létrejöttének és fenntartásának a fontosságát, a kötődés szerepét; a testi fejlődés, a szoptatás, táplálás lépéseit és a testsúlyváltozás okait. Kitérünk a mozgás fejlődésének fontosabb állomásaira; a fognövés periódusaira; a táplálás különböző módjaira, a táplálék összetételére; a játék és a mese fejlődésben betöltött szerepére; a levegőztetés fontosságára. Szó lesz még a beszédfejlődés menetéről; az alvás szerepéről; a fürdetés lépéseiről; a szobatisztaságra szoktatás kérdéséről; az értelmi fejlődésről és annak zavarairól; a gyermekbalesetek ellátásáról és megelőzéséről; a testvérkapcsolatok fontosságáról; az érzelmi fejlődésről és annak zavarairól, valamint a gyermekbántalmazás felismerhető jeleiről, a rizikótényezőkről.  Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában.  Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybevételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához!

A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.

2

PRÓBALECKE



CSECSEMŐÁPOLÁS ÉS -GONDOZÁS

A LECKÉK FELÉPÍTÉSE A Csecsemőápolás és -gondozás tananyagsorozat 32 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsomagonként (16 db) fogjuk elküldeni Önnek. Minden tananyagcsomag két leckét tartalmaz. Minden leckének meghatározott, egységes felépítése van. A leckékben minden egyes téma főbb fogalmaival, azok tanulást segítő vázlatos megjelenítésével fog találkozni. A leckék a fogalom meghatározáson túl olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek segítenek a tartalom gyakorlásában, a fogalmak alkalmazásában. Egy-egy lecke végén összefoglalást talál, mely segíti a tudásanyag rendszerezésében. Minden lecke házi feladattal végződik, amely révén ellenőrizheti az ismeretek elsajátításának szintjét. A házi feladat megoldásához és a lecke gyakorlásához segítségként önellenőrző és gyakorló feladatokat építettünk be minden egyes részbe. A leckék követhetőségének érdekében jelrendszereket alkalmazunk, amelyek elősegítik a tanulást. A tananyagcsomagot leckénként dolgozza fel a megadott menetben! Ismereteinek ellenőrzéseként oldja meg a leckékhez adott feladatokat, amennyiben szükséges, ismételje át a tanultakat! Tanulásához használja fel gyakorlati tapasztalatait! Otthoni tanulásához válassza ki a megfelelő helyet és időt! Minden tanulási egység feldolgozására szánjon legalább 1–3 órát, valamint megfelelő időt a feladatok megoldására, a gyakorlatok elvégzésére, a beküldendő feladatok megoldására. A felsorolt ajánlott, felhasznált szakirodalmakat használja fel a leckék feldolgozásához, olvasmányként, gyakorlatként, melyeket megtalál a könyvtárakban.



@

A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.

ÜGYFÉLOLDAL Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.

A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást.

3


PRÓBALECKE

A Csecsemőápolás és -gondozás tananyagsorozat tematikája 1. lecke: Egyedfejlődés, fajfejlődés. A lecke feldolgozásával képes lesz a szocializáció első szakaszának irányítására, megértésére. Megismeri a megtermékenyítés és a gyermekágy jelentőségét, a méhen belüli élet szakaszait, jelentőségét és az érés és fejlődés alapfogalmait. 2. lecke: Az egészség szerepe a magzat fejlődése szempontjából. Bemutatjuk az emberiség globális problémáit, és az egyén, a társadalom és a természet közötti kölcsönhatásokat, a testi-lelki-szociális nézőpontot.

17. lecke: Az alvás szerepe a gyermek fejlődésében. Felvázoljuk a csecsemő alvásigényét, az ezzel kapcsolatos zavarokat, az elalváshoz használt tárgyak jelentőségét. Tanácsokat adunk az alvási rendellenességek megoldásához is. 18. lecke: A fürdetés menete, az öltözködésről általában. A lecke elsajátításával megismeri a fürdetés menetét, a szárazra törlés és öltöztetés lépéseit. Áttekintjük a ruházkodás fejlődésben elfoglalt szerepét, a megfelelő ruhadarabok kiválasztásának szempontjait.

3. lecke: Az egészséges újszülött jellemzői. Átfogó képet nyújtunk az egészséges újszülött kritériumairól, az újszülöttre jellemző megnyilvánulásokról és élettani reakciókról. 4. lecke: Az újszülött ellátása születés után. A lecke végére ismerni fogja az újszülött közvetlenül a születés utáni ellátásának módját, eszközeit, az ellátás fontosságát, továbbá alkalmazni tudja a szoptatás, teáztatás fontosságának ismereteit is.

19. lecke: Szobatisztaság. Ismertetjük a szobatisztaság anatómiai, élettani alapjait, jelentőségét. Foglalkozunk a szobatisztaságra szoktatás jellemző technikáival. A lecke elsajátításával alkalmazni tudja azokat a nevelési eljárásokat, amelyek elősegítik a szobatisztaság kialakítását. 20. lecke: Szobatisztaságra nevelés 2. Végigvesszük a szobatisztasághoz vezető utakat, módokat, feltételeket és a szobatisztaságra nevelés során előforduló hibákat és következményeiket.

5. lecke: Az anya-gyermek kapcsolat fontossága. Bemutatjuk az anya-gyermek kapcsolat létrejöttének, fenntartásának lehetőségeit, a kötődést, és azokat a szociokulturális tényezőket, amelyek meghatározzák az újszülött, a csecsemő fejlődését, a biztonságos és szeretetteljes családi hátteret. 6. lecke: A testi fejlődés, szoptatás, táplálás. Ismertetjük a gyarapodás és a testsúlyváltozások okait és annak összefüggéseit. Továbbá foglalkozunk a lesoványodás okaival és a kóros jelzéseivel.

21. lecke: Az értelmi fejlődés. Bemutatjuk a pszichológiának, mint tudománynak a kutatási eredményeit az értelmi fejlődés idegrendszeri alapjairól és egyéb feltételeiről. 22. lecke: A beteg gyerek. Képes lesz felismerni a betegségeket tüneteik alapján, a leggyakoribb gyermekkori betegségekre vonatozóan is. Megismeri azokat a teendőket, amelyekkel tüneti kezelésben részesítheti a csecsemőt a szakszerű segítség megérkezéséig.

7. lecke: A mozgás fejlődése. A lecke feldolgozásával elsajátíthatja a mozgásfejlődés fontos állomásait, a mozgás fejlődését biztosító tényezők kialakítását, a jellegzetes testhelyzetek kialakításának okait. 8. lecke: A testi fejlődés, a fognövés. Bemutatjuk az egészséges gyermek fejlődésének menetét, a súlygyarapodás összetevőit. Kitérünk továbbá a fognövés menetének bemutatására és megtanulja alkalmazni a testarányok változásainak mérési lehetőségeit.

23. lecke: Az értelmi fejlődés zavarai. Áttekintjük az értelmi fejlődés zavarainak tüneteit és felismerhetőségük lehetőségeit. Segítséget nyújtunk az értelmi fogyatékosok gondozásában és kezelésében. 24. lecke: A beteg gyermek ellátása. Tovább bővítjük tudását a betegségek felismerése kapcsán. Kitérünk a fertőzések okozta hasmenések, hányások tüneteire és az azokkal kapcsolatos teendőkre, mint például a lázcsillapítás és a folyadékpótlás.

9. lecke: Együttműködés alakulása a különböző élethelyzetekben az ellátás során. A lecke végére képes lesz kialakítani a megfelelő szülő és gyermek közötti kapcsolatot, mely elősegíti a gyermek tárgyi ismereteinek fejlődését, és a jó kapcsolat mentén a kiegyensúlyozott gyermeki fejlődés biztosítását. 10. lecke: Táplálás, hozzátáplálás (kevert táplálás). Megismertetjük a táplálás különböző módjaival, a megfelelő táplálék összetételével és mesterséges ill. természetes táplálékok elkészítésének módjairól is.

25. lecke: Az érzelmi fejlődés. Áttekintjük a csecsemő hangulatát befolyásoló érzelmi tényezőket, az érzelmi fejlődés sajátosságait, feltételeit, az érzelmeket kifejező kommunikációs jeleket és az érzelmek funkcióit, jelentőségét. 26. lecke: Gyermekbalesetek megelőzése és ellátása. Ismertetjük a lehetséges balesetek forrásait, a megelőzés lehetőségeit és a balesetek gyors felismerésének lehetséges módjait. A lecke végére alkalmazni tudja a különböző sérülések ellátásának módjait.

11. lecke: A játék szerepe a fejlődésben. Ismereteket szerezhet a játéktevékenységek fejlődésben meghatározott szerepéről, az életkori sajátosságokhoz igazított tevékenységekről. 12. lecke: A rágás, az elválasztás és az etetés nevelési feladatai. A lecke elsajátításával megismeri a rágás funkcióját, jelentőségét, szerepét, az étkezéssel kapcsolatos helyes szokások kialakításának nevelési lehetőségeit, az étkezések összeállítását, az átállás fokozatosságának jelentőségét.

27. lecke: Testvérek és ikrek. Áttekintjük a testvérkapcsolatokból származó előnyöket és hátrányokat, a szülői magatartás szerepét a testvérkapcsolatok helyes irányításában. Ismertetjük a testvérsorban elfoglalt hely szerinti életút-alakulásokat. 28. lecke: A koraszülöttek ellátása intézményben és otthon. A leckében megismeri a koraszülés okait, megelőzésük lehetőségét, a kiemelten fontos elváltozások felismerésének lehetőségeit. Foglalkozunk még a kórházi körülmények közötti ellátás jelentőségével is.

13. lecke: A mese szerepe a gyermek életében. Tanulhat a mese meghatározó szerepéről, a tudatos mese kiválasztásáról az életkori sajátosságoknak megfelelően. Képes lesz figyelembe venni a fejlődési szakaszokat a mese, a képnézés tevékenységénél, meghatározni a mesélés idejét, helyét, szerepét a gyermeki fejlődés érdekében. 14. lecke: Levegőztetés. Bemutatjuk a levegő összetételének hatásait, a levegőztetés jelentőségét, a gyermek szobájának kialakítási módját, a szoba levegőjének biztosítását.

29. lecke: A szocializáció. Bemutatjuk a szocializáció és a család fontosságát, jellemzőit és szerepét a csecsemő fejlődésében. Képet adunk a korai családi hatásokról, amelyek meghatározzák a gyermek jövőbeni fejlődését és alkalmazkodó képességét. 30. lecke: A gyermek, a betegség és a kórház. A lecke végére megismerheti a beteg gyermek testi-lelki változásaival kapcsolatos összefüggéseket, a gyermek feszültségéből, szorongásából adódó személyiségzavarok kialakulásának veszélyeit.

15. lecke: A beszédfejlődés. A lecke elsajátításával megismeri a beszédfejlődés menetének lépéseit, és alkalmazni tudja a beszédfejlődést elősegítő technikákat. Szó lesz azokról a feltételekről, melyek elősegítik a beszéd nyelvtani szerkezetének elsajátítását. 16. lecke: Nevelési feladatok a csecsemő gondozása során. Képet adunk az életkori sajátosságoknak megfelelő fiziológiás szükségletek kielégítésének módjairól, a mindennapi tevékenységek során a különböző szituációkban használatos nevelési feladatokról.

31. lecke: Érzelmi zavarok és következményei csecsemőkorban. Bemutatjuk az érzelmi fejlődés fontosabb állomásait, a család szerepét a nevelésben, az érzelmek fejlődésének biztosításában. Bemutatjuk azokat a tüneteket, amelyek az érzelmi fejlődés zavarait mutatják. 32. lecke: Gyermekbántalmazás. Ismertetjük a bántalmazások fogalmát, történetét és társadalmi megítélését. A lecke elsajátításával megtanulja felismerni a bántalmazás tényét, tanulhat a rizikótényezőkről és a családsegítés különböző formáiról.

4

PRÓBALECKE


2. lecke Az egészség szerepe a magzat fejlõdése szempontjából

Bevezetés Bevezetés, melyből megtudhatja, miről szól a lecke.

Az egészség olyan érték amellyel nem pusztán önmagunk számára biztosíthatunk teljes és minõségi életet, hanem gyermekünknek, családunknak és ezen keresztül a társadalom számára is értéket teremtve élhetünk felelõsségteljes életet. Egészségünk védelme, megtartása, a betegségek lehetõség szerinti megelõzése kötelességünk az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt. Az egészséges születéshez, élethez való jogunkat az alkotmány biztosítja, az állam köteles jogainkkal való élés lehetõségét biztosítani, míg az egyén kötelessége önmaga és családja egészségének érdekében megtenni a lehetõ legtöbbet. A terhes anya és családja olyan körülményeket kell, hogy biztosítson, amely a magzat fejlõdését, jövõjét meghatározzák. Így tudatosan kell az egészséges életmódot, életvitelt kialakítani, megválasztani az egészséges magzat fejlõdése érdekében.

A lecke célja A 2. lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

 Jellemezni az egészséget mint dinamikusan változó egyensúlyi állapotot.  Megmagyarázni az összefüggést az egyén egészségkulturáltságának színvonala és egészségi állapota között, másokat segíteni egészségük megõrzésében és fejlesztésében.

 Felismerni az emberiség globális problémáit.  Egységben szemlélni az egyén, a társadalom és a természet közti kölcsönhatásokat.

 Elfogadni az egészség holisztikus szemléletet, testi-lelki-szociális nézõpontból.  Ismerni az ember szükségleteit, a szükségletrendszereket, az egészséges terhesség kritériumait, a terhesgondozás jelentõségét, az egészséges szülés körülményeit.

(2. lecke, 29. oldal) 5

PRÓBALECKE


30

2. lecke

Csecsemõápolás és -gondozás

I. Az egészség, betegség definíciója 1. Az egészség Az egészség az emberek teljes magas fokú testi, szellemi, szociális jóléte amely nemcsak egyszerûen a betegség vagy valamilyen fogyatékosság hiánya (WHO). Az egészségi állapot komponensei: testi (szomatikus), szellemi pszichés (lelki) társadalmi szociális mikro(család) makro(társadalom). Lelki egészség

Jó közérzetben megnyilvánuló egyensúlyi állapot, amely jelenti: az összhangot, derûs kedélyállapotot, a kiegyensúlyozottságot, az alkalmazkodást a világhoz, embertársainkhoz, az élénk szellemi érdeklõdést, továbbá a tapintatos társas viselkedés képességét.

Az egészség az emberi szervezet és környezet dinamikus, a változásokhoz állandóan alkalmazkodó– egyensúlyi állapota, amely lehetõvé teszi az ember harmonikus testi, szellemi fejlõdését, hosszú szellemi aktív életét. A betegség (morbus): a szervezet és a környezete közötti dinamikus egyensúly felborulása. 1. Keressen egészséget befolyásoló tényezõket családjában! 2. Keressen környezetében olyan betegségeket, amelyeket a környezet káros hatása okozott! 3. Gyûjtsön olyan környezeti hatásokat, amelyek befolyásolják egészségünket!

2. Az ember és környezete Környezet: a bennünket körülvevõ világ, amelyben élünk és tevékenykedünk. Az ember környezete a Föld! Az ember fizikai létét, szellemi és társadalmi fejlõdését meghatározó környezet: az élõvilág élettere, a bioszféra.

Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak összeállításánál.

A bioszféra részei: a földkéreg (litoszféra), a vizek (hidroszféra), a légkör (atmoszféra) az a része, amelyet az élõ szervezetek benépesítenek.


PRÓBALECKE



2. lecke

33

Az ember alapvetõ szükségletei: testi, biztonsági, szociális, pszichés.

Az önmegvalósítás szükséglete (önfejlesztés, önmegvalósítás) Az elismerés iránti szükségletek (önbecsülés, elismerés, státusz) Szociális szükségletek (tartozás valahová, szerelem) A biztonsági szükségletek (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság) Maslow-féle szükségletpiramis

Összegző ábrákkal rendszerezzük az ismeretanyagot.

3. Az egészség Szükségletek kielégítése és minden szinten önállóan vagy félautonóm módon aktív élet, munkaképesség, család, tanulás, munka, harmonikus életvitel, pozitív életvezetés. 3.1. Egészségpolitika

Azoknak a céloknak és intézkedéseknek az összessége, amelyek a lakosság egészségének megvédésére, fokozására, betegségek megelõzésére és gyógyítására, a testi és szellemi erõk fejlesztésére, hosszú és aktív élet biztosítására irányulnak. Az egészség nagy érték az egyén és a társadalom számára egyaránt.

(2. lecke, 33. oldal)

7

PRÓBALECKE


14

3. lecke


IV. Az újszülött érzékelése Csecsemõkori érzékelési képességek Érzéklet

Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát.

Képesség

Hallás

Fonémák megkülönböztetésének képessége Anyanyelv iránti preferencia

Látás

Születéskor kissé homályos

Szaglás

Születéstõl kezdve jó szaglás

Ízlelés

Születéstõl kezdve jó ízlelés

Érintés

Születéstõl válasz az érintésre

Hõmérséklet

Születéstõl érzékenység a hõmérsékletváltozásra

Testhelyzet

Születéstõl érzékenység a test helyzetének változására

1. A hallás Tudjuk hogy a csecsemõ már három hónappal születés elõtt képesek felfogni a hangokat. A modern technika lehetõvé teszi, hogy pontosan tanulmányozzuk, mit csinál a magzat, ha hirtelen zajok törnek be védett kuckójába, a méhüregbe. Legkorábban a huszonnegyedik terhességi héten lehet kiváltani a magzat reakcióját. Az éles, erõs zajra határozottan összerezzen. Ilyen korai idõszakban még nincs minden alkalommal visszajelzés, de a huszonnyolcadik terhességi hétben már kivétel nélkül mindenkor kiváltható. Vagyis a méhen belüli élet utolsó harmadában a gyermek nemcsak növekszik, de figyel is, hallja anyja testének ritmikus neszeit, sõt a külvilág zajaira is reagál. Minél élesebb a zaj, annál hevesebb a reakció. Azért van ez így, mert a hangokat nemcsak az anya teste tompítja, hanem a magzat középfülét kitöltõ magzatvíz is, amely lefojtja, halkítja a beérkezõ lármát. Ez a helyzet addig áll fel, amíg a magzatvíz fel nem szívódik a középfülbõl, a csecsemõ megszületése után néhány napig. Ez a baba védekezése, a születéskor rázúduló hangzavarral szemben. Folyadék híján nyilván nem is tudná elviselni az egészet. Élesebben reagál a magasfrekvenciájú nõi hangokra, mint a mélyebb férfihangra. Vagy arról van szó, hogy a csecsemõ megszokta anyja méhében a hozzáérkezõ hangját, vagy pedig az anyai hang elõnybe részesítése veleszületett tulajdonság. Jelenleg nem tudjuk, hogy melyik magyarázat a helyes, hiszen a terhesség idején állandóan hallja anyja hangját.

Akárhogy is van a gyerek, úgy érkezik a világra, hogy beállt a füle a legfontosabb hangra új környezetében, s ez a hang a védelmezõ édesanyáé. Felbecsülhetetlen ez a hang. Ha az anya gügyög és csicsereg az újszülöttjének, nagyon jót tesz. A lágy kedves hang kifejezetten pozitív választ hív elõ, ugyanúgy, ahogy hangos, éles zaj fájdalmat és rémületet kelt. Érdekes, hogy néha a fel-


PRÓBALECKE


32

4. lecke


V. Az újszülöttkor

A téma legfontosabb alapfogalmait információként kiemeljük.

A szoros értelemben vett újszülöttkor a születés pillanatától addig az ideig tart, míg az anya szervezetével való kapcsolat külsõ nyomai el nem tûnnek, azaz a köldökzsinór csonkja le nem esik, és a köldökseb be nem gyógyul. Ez az idõ átlagosan kb. 8 nap. Tágabb értelemben azonban az újszülöttkor ennél tovább, kb. 6 hetes korig tart. Ez idõ alatt az újszülött még az anyai szervezettel, az anya vérkeringésével való korábbi szoros kapcsolat hatása alatt áll, és csak lassanként változik meg. Viselkedése betegségekkel szemben még lényegében olyan, mint az elsõ héten.

1. Az újszülött megfigyelése, ellátása, fürdetése Az újszülöttet közvetlenül a születés után a szülésznõ látja el. A gondozónõ (gyermekápolónõ kezébe csak akkor kerül, amikor a születéssel járó veszélyeken már túl van, amikor már lélegzik, sír. A gondozónõ (gyermekápolónõ megnézi:

 az újszülött bõrét,  a köldökét,  a haját stb. Az elsõ fürdetést, legtöbbször szülõintézményben a szülésznõ végzi. Amennyiben nem, akkor ez is a gondozónõ feladata. A gondozónõ megméri:

 az újszülött súlyát, hosszát,  a fej körfogatát,  megfigyeli légzését és egyéb életmegnyilvánulásait. Megvizsgálja nem lát-e valami rendellenességet az újszülöttön. A gondozónõ ezenkívül tájékozódik a terhesség és a szülés lefolyásáról:

 Egészséges-e az anya és egészséges volt-e a terhesség alatt?  Normális terhesség volt-e?  A várt idõben született-e a csecsemõ?  Simán ment-e a szülés, vagy szükség volt valamilyen beavatkozásra?  Hosszú vagy gyors lefolyású volt-e?  Koponyatartásban vagy valamilyen más helyzetben született-e az újszülött?  Felsírt-e azonnal a megszületés után, vagy szükség volt-e élesztésre, nyákszívásra?


9

PRÓBALECKE


36

6. lecke


 csak akkor vezessünk be új szoptatási rendet, ha több jelét is látjuk annak, hogy a régi már nem felel meg,

 ha a jól fejlõdõ csecsemõ rendszeresen nem ébred fel a szoptatási idejére,  vagy ellenkezõleg, sohasem várja ki a szoptatási idõt, hanem fél-egy órával elõbb sírni kezd,

 vagy ha napokon keresztül nagyon egyenlõtlenül szopik Az újszülött szopásrendjének kialakításakor elkövetett hibák, és elkerülésük módja: 1. A kezdeti nehézségek miatt az idõrend gyakori, két-háromnaponkénti változtatásával próbálkoznak, attól félve, hogy nem fejlõdik kielégítõen az újszülött. 2. Ilyenkor sem õrá nem bízzák, hogy mikor kíván szopni, sem pedig nem segítik elõ, hogy a külsõ rendhez alkalmazkodjék. így azonban nem jutunk célhoz. 3. Ha el akarjuk érni, hogy az újszülött alkalmazkodjék, a kialakítandó rendhez, türelemre van szükség. 12 óra

levegõzés 15 óra

9 óra 3 x 3 óra 2 x 4 óra 5 óra

18 óra 22 óra

éjszakai szünet

10 óra alvás, fürdés 5 óra

1 x 4 óra 2 x 3 óra

13 óra 16 óra

1 x 5 óra 1 x 9 óra

21 óra

éjszaka

4. Ha néhány napig türelemmel várunk, az esetek többségében az újszülött fokozatosan kevesebbet sír, egyre többet szopik, és súlygyarapodása is megindul, illetve egyenletesebbé válik. 5. Ha a helyzet nem javul, akkor is indokolt néhány napi várakozás. 6. Ha ez alatt a pár nap alatt gondosan megfigyeljük az újszülöttet, megtudjuk, hogy mikor szokott rendszeresen sírni, minden szopás után elégedetlen-e, vagy pl. csak az éjszakai szünet túl hosszú stb. 7. Ezeket a megfigyeléseket felhasználjuk az új rend kialakításához, amit így a csecsemõ egyéni szükségletéhez alkalmazhatunk. 8. Tartsuk szem elõtt, hogy az újszülött élete elsõ 4-5 napján általában veszít súlyából, majd 2-3 napig változatlan a súlya, és csak ezt követõen kezd gyarapodni. 9. Ha a súlycsökkenés nem haladja meg a születési súly 5-8 %-át, felesleges a szopásrenden változtatni. 10. Figyelemmel kell kísérnünk a napi szopásmennyiségeket is. 11. Ilyen esetekben a tejmennyiség fokozására kell törekedni tehát erélyesen fejni de sem a szopás idõtartamán, sem a szopás rendjén nem kell változtatni, és a lefejt tejet se adjuk oda az újszülöttnek. 12. Természetesen be kell azonban avatkoznunk akkor, ha néhány napi stagnálás után a szopásmennyiség vagy a testsúly vagy mind a kettõ csökkenni kezd.

Hasznos tanácsokat adunk a tanultak alkalmazásához.


PRÓBALECKE


50

8. lecke


Ez a valóságban azonban nem így van a fél éves – két és fél éves korú gyermek nyûgös, ne gondoljunk elsõsorban a „fogzásra”. Nem tudhatjuk, hogy azért nyûgös-e, mert idõnként ráharap az ínyére, s az fáj neki, azért nyûgös, mert fáj a füle, a hasa, mert beteg lesz, vagy mert lázas. A nyûgös gyermeket mutassuk meg orvosnak, és csak akkor fogadjuk el, hogy a növekedõ fog nyugtalanítja, ha minden vizsgálat negatív eredménnyel végzõdik. A láz, hasmenés, görcsölés nem a fognövéstõl származik, hanem a gyermek olyankor beteg, és gyógyítani kell. Sok csecsemõ életébe került már, hogy ilyen esetben nem vitték orvoshoz. A fogkinövéstõl várták a gyógyulást, s nem kezelték a bajt. A csecsemõ meghalt, mielõtt kinõtt volna a foga. De nem a fog kibújástól, hanem a tüdõgyulladás, középfülgyulladás vagy az agyhártyagyulladás miatt. E téren rendszeres felvilágosító munkát kell végeznie minden gondozónõnek. Nehezíti a küzdelmet az is, hogy a lázas állapotú csecsemõnél gyakran azért látunk átbújni fogat, mert az anyagcsere-folyamatok meggyorsultak.

4. Az ujjszopás és a fognövés

Érdekességekkel színesítjük az elméleti ismereteket.

A fogak átnövésével kapcsolatos babonákon túl, sok tévhit szól a fogak szabályos elrendezõdésével kapcsolatosan is. Így sokat beszélnek arról, hogyha a gyermek szopja az ujját, fogai kimozdulnak a helyükbõl. Az egészséges gyermek egészséges fogazata nem válik rendellenessé az ujjszopástól. Ha az ujjszopás átmenetileg okoz is bizonyos elmozdulást, az egészséges csecsemõ és kisded fogazatán azonban maradandó elváltozást nem okoz. Jól fejlõdõ gyermekek a maradandó fogak átbújása után különben sem szopják tovább rendszeresen az ujjukat. A fogak fõleg akkor mozdulnak ki rendes helyükbõl:

 ha a csecsemõ angolkóros tehát függetlenül attól, hogy szopja-e az ujját vagy sem,

 az öröklésnek nagy szerepe van a rendellenes fogazat alakulásában.

5. A fogak jelentõsége A fogazat igen fontos szerve az embernek. A fogak segítségével rágja meg, zúzza össze táplálékát. A rossz fogú ember nemcsak, hogy nem kellemes jelenség, hanem rendszerint beteg gyomrú is, és gyakran szenved olyan betegségben, amelynek végsõ oka éppen beteg fogazatában keresendõ. Döntõen fontos, hogy fogazatunk ép és egészséges legyen.


11

PRÓBALECKE



9. lecke

17

A segítés valódi haszna ebben a korban még nem túl nagy, nevelési értéke annál nagyobb. A gyerek számára ebben a korban és az ezt követõ években is komoly megtiszteltetés, ha segíthet. Megilletõdött örömmel kapcsolódik be a felnõtt munkájába. Még nem kitartó.

Két és fél-, hároméves korban már kisebb, állandó jellegû feladatokat is meg tud csinálni, és fõleg önállóan el tudja végezni. Terítésnél szétrakja a szalvétákat, ételt kínál, esetleg oszt. A gyerekek ebben a korban, ha megfelelõ segítséget, ösztönzést és tényleges feladatot kap türelmetlenül, várja azt a napot, amikor õk lehetnek a naposok, õk lehetnek a felnõtt segítõtársai.

Soroljon fel olyan problémákat, amelyek megoldásában elsõsorban a barátai, elsõsorban a tanárai, illetve elsõsorban a szülei segítségére számíthatna!

Feladatainkon keresztül elmélyítheti megszerzett tudását.

XIV. Gyermekágyi depresszió A gyermekágyi depresszió két héttel a szülés után jelentkezik. Oka lehet: hirtelen változások (testi, pszichés, környezeti). Lehet „könnyû” (nõk 2/3-ánál), súlyos: (1000bõl egy). A gyógyuláshoz gyógyszer szükséges.

A depresszió tünetei

 Reménytelenség érzése, úgy érzi, hogy haszontalan    

rossza anya. Öngyûlölet, túlérzékenység a kritikával szemben. Bûnösségérzés, energia-, motivációvesztés. Alvásproblémák, szexuális vágy csökkenése, hirtelen fogyás, fizikai fájdalom. Öngyilkossági gondolatok, a csecsemõ bántalmazásának gondolata.

Van kiút? A családtagok és szakemberek hozzáállása sokszor nagyon szélsõséges. Az egyik véglet a „szedd már össze magad”, a másik, amikor a legdrasztikusabb intézkedéseket tartja szükségesnek a környezet, pl. gyógyszer, az anyatej elapasztása, kórházi beutalás. Gyakran egymásba csap át a két véglet, egyik nap a „súlyos betegség” keltette pánik uralkodik, másnap pedig neheztelnek az anyára, aki „még mindig” nincs abban az állapotban, hogy belássa, legszentebb, elévülhetetlen kötelessége a boldogság, a többiek boldo-


PRÓBALECKE


16

11. lecke


Érdemes átvenni néhány kukucsjátékot, mivel sok mindenben hozzájárulnak a csecsemõ fejlõdéséhez, és sok vidámságot is szereznek.

 A harmadik szakasz elsõ felében a szülõ olyan kukucsjátékot játsszék a

Gyakorlataink révén kipróbálhatja az elméletben tanultakat.

csecsemõvel, amelyben a szülõ az arcát rejti el, majd ezután csak részleteiben fedi fel magát.  Késõbb ezt lehet úgy is játszani, hogy valamilyen játékot rejtenek el egy tárgy mögé, és azt fedik fel részleteiben.  Mivel a csecsemõ a szemével követi a tárgyakat a leérkezés helyére, a szülõk mutassanak neki egy kis, könnyû mûanyag csengõt, és ejtsék le a csecsemõ elé a takaróra. Ismételjék meg és figyeljék, hogy látja-e elõre, hogy hová fog esni a tárgy.  A harmadik szakasz végén még késõbbi fázisában a csecsemõ a szemével keresi az eltûnt tárgyat. A szülõ rejtsen el egy mûanyag kulcscsomót egy kispárna mögé. Terelje a csecsemõ figyelmét a kulcsokra, és amikor a csecsemõ figyel a kulcsokra, takarja le azokat egy takaróval. Nem sokkal ezután, amikor a csecsemõ még figyel, fedje fel a kulcsokat újra. A  harmadik szakasz végére a csecsemõ úgy keresi azt a tárgyat, amelyet megfogott, hogy ugyanazt a fogó mozdulatot folytatja. A szülõ csúsztasson ki egy tárgyat a csecsemõ kezébõl. Figyelje a fogó mozdulatot, és helyezze vissza a csecsemõ kezébe a tárgyat. 3.4. Térbeli összefüggések Ebben a szakaszban a szülõknek arra is lehetõsége nyílik, hogy a csecsemõ térrõl kialakított fogalmát is tágítsa.

Néhány javaslat:

 Ahelyett, hogy a szülõk egyszerûen a csecsemõ kezébe adnák a tárgyat, próbáljanak meg lassan közelíteni vele a csecsemõ felé, hogy elérhesse azt. Milyen közel kell lennie a tárgynak a csecsemõhöz, hogy érte nyúljon? Változik-e a távolság a tárgy méretétõl függõen?  A szülõk mozgassanak úgy egy csörgõt a csecsemõ elõtt, hogy elõször maga elé, majd jobbra, balra, és végül föl a magasba kelljen nyúlnia érte. Ez a játék ösztönzi a kinyúlást.  Amikor a szülõk a csecsemõvel a tükörbe néznek, mutassák meg neki egy játék tükörképét. Vigyék a tárgyat a csecsemõ háta mögé úgy, hogy az látható legyen a tükörben. Hova nyúl a csecsemõ? A tükörben látja a játékot, nem pedig a háta mögött!

A harmadik szakasz folyamán:

 A csecsemõ véletlenül rábukkan egyes reakciókra, és ismételgeti azokat, hogy érdekes környezeti változásokat idézzen elõ. A  csecsemõ elkezdi befolyásolni a külvilágot.  Elkezdõdhet a mászás.


13

PRÓBALECKE


4

15. lecke


mõ kapcsolatot talál a hangképzése és a hallása között. Ekkor kezdõdik a gõgicsélés és a beszédtanulás kezdete, amelyek a továbbiakban következnek.

II. A beszédfejlõdés kezdete  A második hónaptól a csecsemõ különbséget tesz a hangok minõsége között, az emberi hangra, és a kellemes zenére másképpen reagál.

 Egy hónappal késõbb, tekintetével a hangforrást keresi.  Öt hónapos kora körül elég pontosan meg is találja a hangforrást.  Ebben az idõszakban felfedezi saját gõgicsélésének hanghatását, és élvezi, szándékosan létrehozza azt.

 Hét-nyolc hónapos korban, a hangképzésben az egyes hangokat differenciálni képes, hallás után megfelelõen utána mondja.

Figyelje meg a gyermek kommunikációjának kezdeteit gyermekén, és hasonlítsa össze a megfigyeléseit az eddig elhangzottakkal!

1. A beszéd kezdetei A csecsemõk már négy hónapos korban felismerik a saját nevüket, és meg tudják különböztetni a nevüket más, hasonló hangzású nevektõl. Hat hónapos korban mutatják az elsõ jelét annak, hogy megértik a gyakran hallott szavakat, például mama, apa. Nyolc-kilenc hónapos korban ismerik fel a kifejezéseket a beszédfolyamatban. Ezekre a képességekre építhetõ késõbb a nyelv elsajátítási képesség.

1.1. Tagolatlan, globális reakciók Az újszülött elsõ hangadása – tagolatlan, globális reakció része, még nincs mögötte szándék.

1.2. Gügyögés és gurgulázás 10-12 hetes korban a gügyögés és a gurgulázás jellemzõ. Az elsõ hangadás, amely a beszéd szempontjából már figyelemreméltó, az élet nagyon korai szakaszában megjelenõ gõgicsélés. A gõgicsélés egy-két magánhangzóból, egy-egy fonetikailag meg nem határozható torokhangból áll, és tulajdonképpen a hangadásnak a gõgicsélésben nincs jelentõsége. Ennek a legszebb bizonyítéka az, hogy a siket gyerekek is gõgicsélnek, a saját kiadott hangjukat azonban nem hallják. A gõgicsélés tehát csak izomjáték, funkciógyakorlás, a gyerek gyönyörködik izmainak játékában, és ez semmi jelentõséggel nem bíró hangadással jár. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szociális környezetnek a gõgicsélés mennyiségére és mértékére nincs hatással. A következõ szakaszban a szociális környezetnek már nagyon jelentõs a szerepe.

A logikus tagolás átláthatóvá teszi az elsajátítható ismereteket.


PRÓBALECKE



18. lecke

29

 Nem az a döntõ, hogyan szoktak általában feküdni a csecsemõk, hanem az, hogy az a bizonyos csecsemõ hogyan fekszik a legkényelmesebben.

A hasra fordított csecsemõ megszárítása

 Nyakszirtjét és hátát megszárítjuk, megkötjük az ingét és a réklit.  A csecsemõ felsõteste fel van öltöztetve.  Most állánál fogva rögzítjük a fejét, és hátul lekeféljük, megfésüljük a haját, most tehetjük a legkényelmesebben, mert szabad a tarkója.

Gyakorlatias tudnivalókat építünk be a leckékbe.

 Azután kiterítjük az odakészített többi öltözékét, pelenkát, és a csecsemõt teljesen kibontjuk a fürdõlepedõbõl. A  comb hátsó felületét, az ülepet szárazra nyomkodjuk, majd felemeljük a csecsemõt, és ráfektetjük az elõkészített pelenkára.  Ehhez vissza kell fordítanunk a hátára.

Visszafordítás

 Fordítani arrafelé szoktuk, amerre nekünk éppen a legkényelmesebb.  Ha jobb irányban akarjuk fordítani, akkor jobb karját jobb kezünkkel elõrenyújtjuk a feje mellett.

 Bal kezünkkel bal karját a vállközben megfogjuk, és karjánál fogva ráforgatjuk jobb alkarunkra, közben jobb kezünkkel fejét alátámasztjuk, majd jobb kézzel jobb karját vállánál átkulcsoljuk, bal kezünkkel oldalról az ülepe alá nyúlunk, így két kézzel elemeljük, és letesszük a pelenkára.

Képekkel, illusztrációkkal gazdagítjuk a tartalmat.

Az alsótest letörlése A fürdõlepedõbõl kivett pelenkával leszárítgatjuk a lábat, lábszárat. A hajlatokat mindig különös gondossággal majd a köldököt, a hasat, végül a lágyékhajlatot, majd kisfiúknál a penis és a herezacskó, a herezacskó és a gát közötti hajlatokat. Legvégül a végbélnyílást szárítjuk meg.

Az öltöztetés befejezése Ezután bepelenkázzuk a csecsemõt, ráadjuk a korának és a napszaknak megfelelõ ruházatot. A fürösztés befejezéseképpen megfésüljük a haját, elöl is. Ha nem száradt meg egészen a haja, hûvös idõben vékony vászon fejkötõcskét adhatunk rá. Megigazítjuk a gallérját, visszahajtjuk az ingujjat, azután a csecsemõt karra véve visszavisszük a helyére.

Rendrakás fürösztés után Miután a csecsemõt visszavittük a helyére, a fürösztõ helyen rendet teszünk. A fürdõlepedõt kiterítjük száradni, a pólyázót letöröljük, rendbe hozzuk az ápolószeres tálcát, kimossuk a fürdõkádat, feltöröljük a padlót, majd kezet mosunk.

29. MK


PRÓBALECKE



24. lecke

29

II. Az inkubátor A koraszülöttekre jellemzõ, hogy:

 a bõr alatti zsírszövet hiánya és a hõszabályozásuk éretlensége miatt hajlamosak a lehûlésre,

 a tüdõ tágulása elégtelen,  mindezek miatt a koraszülöttek melegítésre és oxigénadásra szorulnak. A környezeti levegõ relatív nedvességének emelése egyrészt csökkenti a koraszülött hõ- és folyadékveszteségét, másrészt mérsékli az oxigén izgató hatását. Normális testhõmérsékleten a legkisebb a koraszülött anyagcseréje, legkisebb a hõvesztesége, szinte minden energiáját a saját testfelépítésére fordíthatja. Régebben a koraszülötteket kondicionált levegõjû kórtermekben tartották. Ma inkubátorban ápolják õket, és lehetõleg minden ápolási feladatot az inkubátorban végeznek el.

Az inkubátor elõnye, hogy a gyermekek nem hûlnek le, védve vannak a fertõzésektõl, több oxigént kapnak, és nem terheli õket a szállítás. A koraszülött – az inkubátor ápolási részében – felnyitható, átlátszó plexibúra alatt tálcán, mûanyag borítású szivacsmatracon fekszik.

 A tálca egyes inkubátortípusokban mérlegként is használható.  A tálca lapját hossztengelyének megfelelõen dönthetjük, feltámaszthatjuk, ezáltal a gyermek feje vagy lábrésze megemelhetõ.

 A tálca kihúzható, és alá filmkazetta helyezhetõ röntgenfelvétel készítése céljából.

 A plexiburán zárható ablakok és nyílások találhatók, amelyek lehetõvé teszik, hogy az ápolónõ kézzel benyúljon, eszközöket helyezhessen bele, csöveket vezessen be vagy ki. A buratérben a levegõ hõmérsékletét és páratartalmát elektromos automatika szabályozza, és állandóan a kívánt szinten tartja. A megengedettnél nagyobb változások esetén hang- és fényjelzést ad.

A lényeges tudnivalókat kiemeljük.

A buratér levegõjének cserélõdését, és oxigénnel való dúsítását egy berendezés szabályozza. Hõ- és nedvességmérõ teszi lehetõvé a készülék mûködésének ellenõrzését. Az inkubátor ápolási része kerekeken gördülõ szekrényen helyezkedik el. Ennek felsõ fiókjában foglal helyet az elektromos berendezés: az alsó részében


PRÓBALECKE

46


30. lecke


11. Milyen szempontok szerint szükséges a testi fogyatékosokkal foglalkozni? 12. Milyen ismereteinek kell lenni az ápolónak hivatása szakszerû ellátása érdekében?

Önellenõrzõ kérdések 1. Hogyan alakult a gyermekgyógyászat fejlõdésében a gyermekek sorsa? 2. Milyen összefüggések felismerése tette lehetõvé a gyermekekkel való bánásmód, nevelési elméletek megváltozását? 3. Milyen intézményekbõl alakultak ki a kórházak? 4. Milyen fontos felismerés tette lehetõvé az újszülöttek kórházi tartózkodását az anyával együtt? 5. Mit jelent a családcentrikus születés? 6. Milyen elvek mellett válik lehetõvé a szoptatás jelentõségének tudatossá tétele? 7. Milyen jelek hívják fel a figyelmet a betegség megjelenésére? 8. Milyen hatással van a túlzott féltõ és elhanyagoló szülõi magatartás a betegségre? 9. Milyen bántalmazások nehezíthetik, súlyosbíthatják a gyermek fejlõdését?

Kérdések megválaszolásával ismételheti át a tanultakat.

10. Mit jelent a gyermek számára az anyai kötõdés? 11. Milyen reakciókat válthat ki a gyermekbõl a betegség, a kórház, az orvosi beavatkozás? 12. Milyen pszichés ártalomhoz vezethet a gyermekek bántalmazása? 13. Mit jelent a hospitalizáció? Sorolja fel a hospitalizáció szakaszait! 14. Milyen módszereket alkalmazott Pikkler Emmi a hospitalizáció megelõzésére? 15. Milyen magatartással lehet megelõzni a gyermek kórházi ártalmát? 16. Milyen reakciókkal találkozhatunk akut és krónikus betegségeknél? 17. Milyen reakciókat vált ki a rossz hír közlése? Milyen lelki reakciókat vált ki a gyász? Hogyan hat a gyermekre a halál gondolata? Milyen problémák merülnek fel mûtét esetén? 18. Hogyan kell segíteni a beteg gyermekek kapcsolat kialakítását? 19. Milyen lehetõségek vannak a kórházi ártalmak elkerülésére? 20. Mi jellemzi a lelki pszichés eredetû betegségeket? Milyen okok vezethetnek kialakulásukhoz? 21. Milyen segítséget kaphat a gyermek és a család a lelki zavarok megoldásában?


17

PRÓBALECKE



30. lecke

47

22. Milyen szerepe van a kórházi dolgozóknak? 23. Mit kell tennie a nõvéreknek, gondozóknak a beteg gyermek érdekében? 24. Milyen pszichiátriai kórképekkel találkozhatunk? 25. Mit kell szem elõtt tartani az értelmi fogyatékosoknál? 26. Milyen szempontok szerint szükséges a testi fogyatékosokkal foglalkozni? 27. Milyen ismereteinek kell lenni az ápolónak hivatása szakszerû ellátása érdekében?

30. lecke – Összefoglalás Ismerni és pontosan alkalmazni kell azokat a nevelési, fejlõdési fokokat, amelyek a gyermekkel való foglalkozáshoz, játékhoz elengedhetetlenek. A tudatos beszélgetés, ismerkedés a gyermeki személyiséggel, szükség szerinti mese, olvasás, diavetítés a nõvéri munkát gazdagító módszerek lehetnek. A gyermeki játék pszichológiájának, nevelés elméletének alapos ismerete sokat mozdítja elõ a gyermekkel való foglalkozást. A játékról sokféle felfogás és elmélet van, egy azonban bizonyos: a játék a gyermeki élet és személyiség fontos eleme. A gyermek ebben alkot, épít, örömet és vigasztalást talál. A játékban rejlõ kifejezõ erõ a gyermeki személyiség megismerésére és terápiás befolyásolására is alkalmas, sõt egész élethelyzetérõl, történetérõl, vágyairól és hiányérzetérõl vall. A mackó, akit szeret, akinek mindent megad, vagy egy rossz baba, aki kikap, mert rosszul viselte magát, nem volt elég tiszta stb. a gyermek családi helyzetérõl, szüleihez, testvéreihez fûzõdõ érzelmi viszonyáról tájékoztat.

Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát.

Gyermekosztályra érzelmileg stabil, személyiségében érett, egészséges kiegyensúlyozott lelkû nõvér való. Kiválasztása alapos megfontolást igényel. Labilis, kaotikus, súlyosabban neurotikus egyéniségek, akik esetleg pszichoterápiával sem korrigálhatók, gyermekosztályon különösen alkalmatlanok. Tapintatlanságukkal, durva megnyilvánulásaikkal többet ártanak, mint használhatnak. Tehát környezeti ártalmaktól kímélhetjük meg kis betegeinket, ha sérült személyiségû nõvéreket nem helyezünk a gyermekosztályra. Jól vezetett osztályon a pszichológiailag is megalapozott ápolás beteg gyermekeinket nemcsak testi egészségük helyreállításával segíti, hanem személyiségfejlõdésüket is elõmozdítja. A jól szervezett gyermekosztály minden oldalról megvizsgálva jól alakítja a beteg gyermekkel való foglalkozás minden területét. A szakismeret, a betegápolás testi oldalának szakszerûsége mellett kiterjed pszichológiai és pedagógiai ismeretekre is. Ez a komplex tudás biztosítja a gyermekek testi-lelki egészségének helyreállítását, fejlõdését. Mindig szem elõtt elõtt kell tartani, hogy csak hozzáértõ, szakszerû magatartással lehet a különösen érzékeny gyermekekkel eredményt elérni és a kórházi ártalmakat megelõzni.


PRÓBALECKE


48

30. lecke


30. lecke – Házi feladat

Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását.

1. Milyen fontos felismerés tette lehetõvé az újszülöttek kórházi tartózkodását az anyával együtt? 3 pont 2. Mit jelent a családcentrikus születés? 3 pont 3. Milyen jelek hívják fel a figyelmet a betegség megjelenésére? 3 pont 4. Milyen hatással van a túlzott féltõ szülõi magatartás a betegségre? 3 pont 5. Milyen hatással van az elhanyagoló szülõi magatartás a betegségre? 3 pont 6. Milyen reakciókat válthat ki a gyermekbõl a kórházi körülmény? 3 pont 7. Mit jelent a hospitalizáció? 3 pont 8. Sorolja fel a hospitalizáció szakaszait! 3 pont 9. Milyen szerepe van a kórházi dolgozóknak? 3 pont 10. Mit kell tennie a nõvéreknek, gondozóknak a beteg gyermek érdekében? 3 pont 11. Milyen ismereteinek kell lenni az ápolónak hivatása szakszerû ellátása érdekében? 3 pont

Elérhetõ pontszám összesen: 33 pont Elért pontszám: Elért eredmény:

%

Felhasznált és ajánlott irodalom Dr. Hárdi István: Pszichológia a betegágynál. Medicina, Bp., 1995. Dr. Pikkler Emmi: Az egészséges csecsemõ és gyermek fejlõdése. Medicina, Bp., 1972.

A témához kapcsolódó szakkönyveket ajánlunk.


19

PRÓBALECKE


46

32. lecke


Idegen szavak és szakkifejezések Child abuse A gyermekek sérelmére elkövetett különbözõ bántalmazá(vert gyerek szindróma) sok gyûjtõneve.

A témához kapcsolódó szakmai kifejezéseket összegyűjtjük és elmagyarázzuk.

Depriváció (lat. megfosztás)

Hiány, szisztematikus megvonás.

Diszfunkció

Súlyos funkciózavar.

Elhanyagolás

Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentõsen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlõdését.

Hospitalizáció (lat.)

Orvosi értelemben a kórházi betegségeknél járulékosan kialakuló fertõzések kórházi baktériumok vagy újabban az antibiotikumokkal szembeni rezisztenssé válás, pszichológiai értelemben, a csecsemõknél és kisgyermekeknél hosszabb kórházi tartózkodás után vagy gyerekek és fiatalok intézeti nevelése során az érzelmi elsivárosodás következtében (mindenekelõtt az anyától való elszakadás) kialakuló zavar. Ezen zavar beilleszkedési nehézségben, kontaktusszegénységben, monoton testmozgásokban, öncsonkítási hajlamban, infekciós betegségek iránti fogékonyságban nyilvánul meg.

Inceszt (lat. tisztátalan) Vérrokonok közötti nemi kapcsolatok, vérfertõzés. Minden ismert emberi társadalomban elítélik, büntetik, kivételt képeznek egyes uralkodó családok. Veszélyeztetés

A gyermek fizikai és/vagy pszichológiai szükségleteinek tartós elhanyagolása és/vagy a gyermek bántalmazása.

Veszélyeztetettség

A Gyermekvédelmi Törvény szerint olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlõdését gátolja.


PRÓBALECKE


Online házi feladatait ügyféloldalunkon keresztül tudja megoldani és visszaküldeni szaktanárának.

Szülőként vagy leendő szülőként szeretne felkészülni gyermeke megfelelő ellátására? Esetleg érdeklődik a csecsemőápolás szakterülete iránt és megalapozná szakmai elhelyezkedését? Rendelje meg még ma a Csecsemőápolás és -gondozás tananyagsorozatunkat!

Ne habozzon, hívjon minket most!

Tel.: 1/382-0610

www.elo.hu 21

Csecsemőápolás. és -gondozás

Recommend Documents