FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.4
Csatornatisztítás során keletkező biológiai aeroszolok egészségkárosító hatása Tárgyszavak: csatornatisztítás; biológiai anyag; aeroszol; fertőzés; kórokozó; baktérium; penészgomba; vírus; fekália.
Csatornatisztítás során a tisztítást végző személyek a biológiai anyagokról szóló rendelet értelmében nem szándékosan kerülnek kapcsolatba biológiai anyagokkal. A munkavégzés során fellépő expozíció mértékének megítélését a rendelet a munkaadó hatáskörébe utalja. A fertőzési veszély különféleképpen jelentkezik. Legnagyobb figyelmet a fekália szájon át (belégzéssel) való bejutásának, és ezáltal elsősorban a hepatitis-A vírus által okozott betegségeknek szenteltek. Számos mérési adat áll rendelkezésre a bőrön át bejutó kórokozókról, pl. leptospiráról vagy tetanuszról. Ugyanakkor a biológiai anyagokkal folytatott munkavégzés során a belélegzéssel (inhaláció) kapcsolatos veszélyekről alig áll rendelkezésre információ.
Anyagok és módszerek Mintavételi helyek és vizsgálati szempontok A vizsgálatot három város csatornaépítményeiben végezték. Ezeket ismerteti az 1. táblázat. Ennek során végigkísérték a teljes csatornatisztítási munkafolyamatot, egy esetben tisztítógéppel végzett tisztítást elemeztek. A vizsgálat az alábbi helyekre, munkafolyamatokra terjedt ki: – szivattyúház, – duzzasztócsatorna, – tisztítógéppel végzett tisztítás, – tisztítógéppel végzett tisztítás vízszintes lefúvatóval. A szivattyúház tisztításánál különbséget tettek magában az aknában és az aknanyíláson keresztül végzett művelet között. Ez utóbbi esetben a tisztítás szinte kizárólag a mosótömlő végére szerelt szórófej kézi irányításából állt. A szivattyútelep tisztítása az alábbi műveletekből állt: – a lerakódás fellazítása kézi keveréssel, – kaparóval és seprővel végzett kézi előkészítő művelet,
– nagynyomású vízsugárral végzett tisztítás, – kaparóval és seprővel, esetleg mosókocsival végzett utótisztítás. Összesen 32 munkafolyamatot vizsgáltak, ennek során 277 mintát vettek és 688 mérést végeztek. 1. táblázat A vizsgált csatornaépítmények Hosszúság
A tisztítás helyszíne
A hálózatra kapcsolt lakások száma
Az építmény jele
Az építmény jellege
A
1 szivattyúállomás
∅2
2,5
szabadban
kb. 100–150
B
2 szivattyúállomás
∅2
2,5
szabadban
kb. 250–300
C
3 szivattyúállomás
1x2
2,5
szabadban
kb. 20–30
D
4 szivattyúállomás
2x4
2,2
szabadban
kb. 200–300
E
1 szivattyúház
2,5 x 6
2,5
zárt térben
kb. 1000
F
2 szivattyúház
3x3
2,5
zárt térben
kb. 300–400
G
3 szivattyúház
∅2
4,5
zárt térben
kb.60–70
H
1 duzzasztó csatorna és 4 szivattyúház
2,4 x 2,4
4,6
zárt térben
kb. 30–40
I
5 szivattyúház
5 x 10
8
zárt térben
kb. 200–250
J
6 szivattyúház
2,5 x 4
2
zárt térben
kb. 250–300
K
2 duzzasztócsatorna
∅2
zárt térben
ipar és kb. 1500 lakás
Méretek Mélység m-ben m-ben
duzzasztó csatorna 30 m
kb. 100 m
Mintavétel és analitika A vizsgálat az egyes munkafolyamatok expozíciójának meghatározásából állt. A következő paramétereket vizsgálták: – összes baktériumszám, – fekália eredetű enterobaktérium, Coliform baktérium és Escherichia coli, – a Gram negatív baktériumok sejtfalából a levegőbe jutó endotoxin, – penészgomba-koncentráció, – az emberre nézve veszélyes és légúti irritációt okozó Aspergillus fumigatus. A vizsgálatokra valós munkakörülmények között került sor, a penészgomba- és endotoxin-meghatározást 2 órás időtartam alatt gyűjtött mintából végezték. A baktériumszám-meghatározáshoz a mintavétel a munkavégzés időtartamától függően kb. 10 percig tartott. A mintavevőt a munkavégző személyre helyezték fel, ez egy levegőminta-vevő készülékből („Personal Air
Sampler” = PAS) és egy pormintavevő fejből (Gesamtstaubprobenahmekopf = GSP) állt. A fekália eredetű enteriobaktériumok közül a Coliform és az E. coli baktériumok meghatározásához a munkahelyeken mintavevő Petri-csészéket helyeztek ki. Az 57 cm2 területű Petri-csészék az enterobaktériumok tenyésztéséhez VRBD-agart (kristályibolya-neutralvörös-epe-glükóz-agar), a Coliform és E.coli baktériumok tenyésztéséhez szelektív-agart alkalmaztak. A mintákat 36 °C-on 24 órán át inkubálták. A Coliform és E. coli szám meghatározását MPN-eljárással (most probable number) végezték. A mintavevőket a munkavégzés körülményeitől függően a munkavégző személy fejmagasságában vagy az akna szélére helyezték. Ugyanezeken a helyeken stacioner MD-8 mérőműszerekkel szúrópróbaméréseket is végeztek. A mintát a tömlőre helyezett tölcséren keresztül vették. A munkaruhák szennyezettségét kontakt mintavétellel vizsgálták. A mintavétel a biológiai anyagokra vonatkozó TRBA 405 Műszaki Irányelvek szerint történt, de a mintaszámot és a mintavétel idejét a munkakörülményeknek megfelelően módosították. A mintavétel a szivattyúállomások tisztítási sorrendjét követte, és figyelembe vette a közbeeső szakaszokat is. A rövid idejű műveleteknél nem számítottak átlagértéket. A eredményeket ezután egyenként ábrázolták. A penészgombák mintavétele és meghatározása a TRBA 430 szerint, a baktériumoké BIA (Munkabiztonsági Szakmai Intézet) ajánlása szerint történt. A minta beszívási sebessége 3,5 l/perc volt, a penészgombákat és baktériumokat külön-külön 0,8 µm pórusméretű polikarbonát szűrőkön választották le. A közvetlen meghatározás során a penészgombákat tartalmazó szűrőket fiziológiás sóoldatba téve először vízfürdőben 150 ford/perccel 15 percig, majd ezt követően Vibromix rázógéppel 2500 ford/perccel 4 percig rázatták. A mintákból hígítási sort készítettek. Diklorán-glicerin-agar táptalajon minden hígítási fokozatból meghatározták az összes penészgombaszámot. Az Aspergillus fumigatus meghatározáshoz malátakivonat táptalajt használtak. Az összes penészgombaszám meghatározáshoz 25 °C-on, az Aspergillus fumigatus meghatározáshoz 42 °C-on inkubálták a mintákat. A telepek leszámolását a második napon kezdték el, ezt követően naponta végezték. A közvetett meghatározásnál a baktériumszűrőket a mintavétel befejezése után fiziológiás sóoldatba helyezték, és 4 °C-ra lehűtve szállították a laboratóriumba, ahol Vibromix rázógépben 2500 ford/perccel 4 percig rázatták. A hígítási sort az előzőekkel egyezően készítették el. Az óvintézkedések hatásosságát a tisztítógéppel végzett csatornatisztítással hasonlították össze. A közvetlen vizsgálati módszer alacsonyabb csíraszám esetén mennyiségi értékelésre is alkalmas. A szűrőket közvetlenül a táptalajra helyezték. Az összes csíraszám meghatározását kazein-szójalisztpepton-agar táptalajon végezték, amely gombanövekedést gátló cikloheximidet tartalmazott. A tenyésztést 30 °C-on végezték. A Coliform csí-
raszámot és az Escherichia coli-t MPN-eljárással értékelték. A meghatározásnál kromogéntartalmú táptalajt alkalmaztak, amellyel az összes Coliform és E. coli egyszerre határozható meg. A kiértékelés 36 °C-on 24–48 órás inkubálás után specifikus színátcsapás alapján és MPN táblázat segítségével történt. Az MD-8 mérőberendezésben a levegő áramlási sebessége 41,67 l/perc volt, a mintavétel 2 percig tartott. A mikroorganizmusokat zselatin szűrőn fogták fel. A mintákat indirekt módszerrel dolgozták fel. A munkaruhákról 25 cm2-es kontakt lemezzel vettek mintát. A mintafeldolgozás megegyezett a kihelyezett Petri-csészék értékelésével. Az endotoxin mintavétele és meghatározása BIA-módszer szerint történt. Az eltérés mindössze annyi volt, hogy az extrakciót adalék nélküli pirogénmentes vízzel végezték. Az endotoxinok extrakciójához pirogénmentes bórszilikát üveg membránszűrőt használtak, amelyet 4 °C-ra lehűtve hűtőtáskában szállítottak a laboratóriumba. A feltáráshoz a vizes oldatot szobahőmérsékleten 160 ford/perc sebességgel 1 órán át extrahálták. Az endotoxin mennyiségi meghatározása LAL-teszttel történt, amellyel hígítás nélkül 0,005–50 EU/ml (EU = endotoxin egység) közötti endotoxin-koncentráció meghatározható.
Eredmények Háttérvizsgálat A mérések alapján megállapítható, hogy a háttér penészgomba- és az összes baktériumszám, valamint az endotoxinszint összességében elhanyagolható. A számszerű értékeket a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A háttérterhelés vizsgálati eredményei N
Min.
Összes penészgomba
14
18 KBE/m
3
Aspergillus fumigatus
12
<18 KBE/m3
<635 KBE/m3
<60 KBE/m3
Összes baktérium
31
29 KBE/m3
6880 KBE/m3
<952 KBE/m3
7
<50 KBE/m3
<100 KBE/m3
<143 KBE/m3
Coliform
12
<37 KBE/m3
<143 KBE/m3
<86 KBE/m3
Endotoxin
14
0,01 EU/m3
1,67 EU/m3
0,5 EU/m3
Enterobaktérium
Max. 794 KBE/m
Középérték 3
196 KBE/m3
KBE – telepképző egységek
Szivattyúház tisztítása aknanyíláson keresztül A 3. táblázatban a szivattyúház kívülről végzett tisztításánál kapott értékek szerepelnek. A művelet időtartama kb. 30 perc volt. Az A, B és C jelű építményekben a nyitott aknát nagynyomású vízsugárral tisztították. A tisztí-
tást a személy az akna fölé hajolva végzi, ennek következtében közvetlenül ki van téve az aknából felszálló aeroszolködnek. Ennek ellenére a mérési eredmények, amelyek 5 és 18 ezer KBE/m3 között ingadoztak, összehasonlítva az egyéb tevékenységekre kapott értékekkel, viszonylag kisebbnek mondhatók. A penészgomba koncentrációja a háttér nagyságrendjébe esett, de az endotoxin-koncentráció jelentősen meghaladta azt. Az aknában levő fekália vödörrel végzett felkeverése jelentősen megnövelte a baktériumszámot (82 E KBE/m3), de a műveletet végző személy nem volt kitéve aeroszolfelhőnek. A munkát végző közvetlenül az akna szélén állt, a levegővétel helye kb. 2 m-rel az akna pereme fölött volt. Coliform baktérium és E. coli egyetlen műveletnél sem volt kimutatható a levegőben. 3. táblázat Az aknanyíláson keresztül nagynyomású vízsugár és egyéb kézi tisztítás együttes alkalmazásakor kapott mérési eredmények Az építmény jele
Összes csíraszám KBE/m3
Coliform baktérium KBE/m3
E. coli
Endotoxin
KBE/m3
EU/m3
A
5 290
<96
<96
B
4 760
<86
<86
C
17 900
<108
<108
<143 <96
<143 <96
D 1/ 2/
1/
81 900 14 8002/
Összes penészgomba KBE/m3
Aspergillus fumigatus KBE/m3
52
366
<366
76 48
635
<635
felkeverés tisztítás törlőruhával
Szivattyúház-tisztítás az aknában tartózkodva A szivattyúház kézi tisztításakor lényegesen nagyobb értékeket mértek (4. táblázat). A vízsugárral végzett mosás előtt a lerakódott szennyeződést kaparóval és seprővel mechanikusan lazították fel. A művelethez tartozott a vízsugárral végzett mosás befejezése után a darabos lerakódás összesöprése és kilapátolása. A tisztítási idő az állomás méretétől és a szennyezettség mértékétől függően 1–3 órát vett igénybe. Két kivétellel az összes csíraszám a 105 KBE/m3 nagyságrendű volt, az endotoxin értékek 224–461EU/m3 között ingadoztak. Egy alkalommal feltűnően kis értéket találtak. Ez az E létesítménynél egyértelműen a mérés előtt végzett előtisztításra volt visszavezethető. A J létesítménynél az akna kis mélysége miatt olyan nagy volt a fedőnyílás mérete, hogy az erőteljes légáramlást biztosított. A kézi tisztításnál az enterobaktérium-szám 140 – 1710 KBE/m3 közé esett, coliform baktériumra egy esetben adódott 263 KBE/m3 érték. Mivel a folyadéktükör fölötti falon és
gépfelületen megtapadó szennyeződés igen jó táptalaj a penészgombák számára, az értékelésnél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. A 26 500 KBE/m3 értékek jóval meghaladják az aknában levő szivattyúház tisztításánál kapott értékeket. 4. táblázat A többféle műveletből álló kézi tisztítás során mért értékek Az építmény jele
Összes csíraszám KBE/m3
Enterobaktérium KBE/m3
Coliform baktérium KBE/m3
E. coli
Endotoxin
Aspergillus Összes penészgomba fumigatus KBE/m3 KBE/m3
KBE/m3
EU/m3
E
14 700
1710
n.m.
n.m.
n.m.
n.m.
n.m.
E
138 000
357
<215
<215
224
26 500
<680
F
297 000
143
<86
<86
222
26 400
<733
G
409 000
n.m.
263
<86
461
<635
<635
H
221 000
n.m.
<143
<143
n.m.
n.m.
n.m.
I
105 000
n.m.
<86
<86
n.m.
n.m.
n.m.
J
17 100
n.m.
<86
<86
n.m.
n.m.
n.m.
n.m. – nem mérték
Összefoglalóan megállapítható, hogy általában a zárt térben mért értékek magasabbak a szabadban végzett munkánál kapott értékeknél, ami egyértelműen a zárt rendszer következménye. Az alacsonyabb építésű műtárgyaknál vagy a széles aknanyílású szivattyúállomásoknál nem tapasztaltak ilyen problémát. A szivattyúk levegőztetése sem befolyásolta lényegesen a mérési eredményeket (5. táblázat). 5. táblázat A szivattyú levegőztetésekor mért értékek Az építmény jele
Összes csíraszám KBE/m3
Enterobaktérium KBE/m3
Coliform baktérium KBE/m3
E. coli
Endotoxin
KBE/m3
EU/m3
E
2 120
<100
<86
<86
23
nem mérték
nem mérték
E
16 700
<357
<215
<215
40
<2380
<2380
F
28 600
<180
95
nem mérték
nem mérték
nem mérték nem mérték
Aspergillus Összes penészgomba fumigatus KBE/m3 KBE/m3
Lényegesen nagyobb összbaktériumszámot találtak akkor, amikor a személyzet az aknában tartózkodva végezte a tisztítást. Ebben az esetben a falakat, a padlóburkolatot és a szivattyú felületét nagynyomású vízsugárral tisztították. A darabos szennyeződést ezután lapáttal vagy vödörrel, esetenként tisztítógéppel szállították el a helyszínről. Az összcsíraszám 3,4 x 103
KBE/m3 – 2,2 x 106 KBE/m3 között ingadozott. Az endotoxinra 346–800 EU/m3 közötti értékek adódtak. Az enterobaktérium-szám, a coliform és az E.coli az előzőekhez hasonlóan nem volt számottevő. A coliformra két esetben kaptak valamivel a kimutathatósági határ feletti – 86 KBE/m3 – értéket. A penészgomba egy esetben adott kiugróan magas értéket – 105 KBE/m3 – az előbb ismertetett okok miatt. A mérési eredményekből arra lehet következtetni, hogy a terhelés a szennyezettség mértékével, az akna mélységével és az ezzel öszszefüggő kevésbé hatékony levegőztetéssel arányosan nő. Az eredmény a felületi viszonyoktól és a bekötött lakások számától is függ. A nagynyomású vízsugárral végzett tisztításkor sokkal nagyobb értékek adódtak az összes baktériumszámra, mint az utóműveletek során. A tisztítandó térben tartózkodó személy munkavégzés közben benne áll az aeroszolködben. A bejárható duzzasztócsatorna tisztítása A bejárható csatorna falának és padlóburkolatának tisztítását a szivattyúházhoz hasonlóan nagynyomású vízsugárral végzik. A tisztítás kb. 2 órát vesz igénybe. A mért adatok lényegesen kisebbek az előzőeknél, de itt is nagyobb, 450 EU/m3endotoxin értéket találtak. Az összcsíraszámra 104 KBE/m3, a penészgombatelepek számára 103 KBE/m3 értékeket kaptak, az enterobaktérium szám, a coliform és az E.coli elhanyagolható volt (7. táblázat). 6. táblázat A szivattyúházban tartózkodva végzett nagynyomású vízsugaras tisztításkor kapott eredmények Az építmény jele E
Összes csíraszám KBE/m3 34 300
Enterobaktérium KBE/m3
Coliform baktérium KBE/m3
E. coli
Endotoxin
KBE/m3
EU/m3
Aspergillus Összes penészgomba fumigatus KBE/m3 KBE/m3
<150 nem mérték nem mérték
378
8 330
<120
E
34 300
<300
E
130 000
<143
<86
<86
800
100 000
<952
F
38 100
<238
<143
<143
603
15 900
<1590
F
24 800
<100
nem mérték nem mérték 648
1 720
<140
66 700
<200
nem mérték nem mérték 750
25 700
<1360
346
13 800
<227
718
272
<272
H
2 220 000
nem mérték
<86
<86
I
374 000
nem mérték
263
<86
26 200
nem mérték
<108
<108
96 200
nem mérték
103
<86
J
7. táblázat A duzzasztócsatorna nagynyomású vízsugárral végzett tisztításakor mért értékek Az építmény jele
Összes csíraszám KBE/m3
Enterobaktérium KBE/m3
Coliform baktérium KBE/m3
E. coli
Endotoxin
KBE/m3
EU/m3
H*
19 400
nem mérték
<123
<123
25
2720
<1360
K
79 000 28 600
<100 <100
22
6220
<130
23 800 13 300 55 200 8 570 10 500
<143 <143 <143 <143 <143
451
4710
<102
K
nem mérték nem mérték nem mérték nem mérték <86 <86 <86 <86 206
<86 <86 <86 <86 <86
Aspergillus Összes penészgomba fumigatus KBE/m3 KBE/m3
* csak öblítés
A coliformra egyetlen esetben mértek kimutathatósági határ körüli értéket. Az alacsony kimutathatósági határ miatt nem sikerült különbséget tenni a levegőből két MD-8 mérőkészülékkel vett minták és a takarítást végző személyen elhelyezett mintavevőből származó minták között. Ezzel szemben a szűrőpapírral vett minták jól mérhető különbséget mutattak a vizsgált mikroorganizmusok között (8. táblázat). Ezek a vizsgálatok is megerősítették azt a korábbi eredményt, hogy a nyitott aknatetővel végzett tisztításnál lényegesen nagyobb a terhelés. 8. táblázat A szúrópróbák során Petri-csészével vett minták azonosítása enterobaktériumra, coliformra és E.coli-ra Építmény jele
A mérés helye
D
aknanyílás közelében
Enterobaktérium KBE/lemez
Coliform baktérium KBE/lemez
E. coli KBE/lemez
9
1
2
H
fejmagasságban
194
>250
144
I
fejmagasságban
>300
>300
185
Hasonló eredményt kaptak a ruházatról vett minták kiértékelésénél. A 9. táblázat világosan mutatja a védőruházat higiéniai megfelelőségének jelentőségét, amely homogén, vízhatlan felülettel érhető el. A munka befejezése után alkalmazott vizes lemosással megakadályozható a mikroorganizmusok átvitele más munkahelyekre.
9. táblázat A munkaruhákról a szivattyúház tisztításakor vett minták mérési eredményei Enterobaktérium KBE/25 cm2
Coliform KBE/25 cm2
E.coli KBE/25 cm2
A mintavevő zubbo- munkavégzés előtt nya (referencia) munkavégzés után
0 0
0 0
0 0
Védőruha zubbonya munkavégzés előtt munkavégzés után
0 61
0 49
0 0
Védőruha nadrágja
0 73 0
0 37 0
0 0 0
Ruhadarab
Időpont
munkavégzés előtt munkavégzés után lemosás után
Tisztítógéppel végzett csatornatisztítás A nem bejárható csatornaszakaszok tisztítógéppel végzett tisztítása jelentheti a leghosszabb expozíciós időt. Naponta 30, alkalmanként kb. 10 percig tartó tisztítási ciklusra kerül sor. A tisztítógéphez két tartályból álló, összesen 12 850 l űrtartalmú tárolókapacitás tartozik, az egyikben a friss vizet tárolják, a másikba a használt vizet gyűjtik. A mérés a kiszolgáló személyre helyezett mérőműszerrel történt. A mérési pontok a következők voltak: az akna mikrobiológiai szennyezettsége a tisztítási művelet alatt, a kocsirendező irányító fülke, a víztartályok és a vezetőfülke. A tisztítást előtisztítással kezdték, amelynek során a tetőtartó peremet és az aknát mintegy 50 m hosszú csatornaszakasszal együtt a szórófej előretolásával és visszahúzásával átmosták, a művelet végén a mosóvizet kiszivattyúzták. A tisztítás ugyanígy történt, azzal a különbséggel, hogy a szórófejet gyorsabban mozgatták, és a mosófolyadékot folyamatosan szívták el. A mérési eredményekből (10. táblázat) látható, hogy a vezetőfülke terhelése nem volt számottevő, megegyezett a háttérértékekkel. A kocsirendezői munkahelyen valamivel nagyobb volt a terhelés. Az összes baktériumszám vonatkozásában a tényleges mosási fázis expozíciós értékei közel azonosak voltak a nyitott aknatetővel végzett szivattyúháztisztításnál kapott értékekkel, a levegőterhelés a légmozgástól függően 7 x 102–5,5 x 104 KBE/m3 között volt. Nagyobb értékeket az alacsonyabb, 1,5–2,5 m mély aknában mértek. A mélyebb aknákban max. 14 x 103 KBE/m3 értékek adódtak. Endotoxinra 60 EU/m3 értéket kaptak. A penészgomba mérési eredményei a várakozással ellentétben jelentéktelennek mondhatók, nem találtak különbséget az esőcsatorna és a szennyvízcsatorna között. Hasonlóképpen alig volt kimutatható enterobaktérium, Coliform és E.coli. A 26 mintavételből egyetlen esetben mutattak ki 286 KBE/m3 enterobaktériumot, E.coli-t nem találtak. Coliform baktériumot kilenc esetben mutattak ki, ezek értéke 103–6 860 KBE/m3 között mozgott, átlagosan 555 KBE/m3. Az aknában MD-8 mintavevővel vett minták értékei valamennyi mikroorganizmusra negatívnak adódtak.
10. táblázat A tisztítógéppel végzett tisztítás során mért értékek Munkaterület
Összes penészgomba KBE/m3
Összcsíraszám KBE/m3 N
min
Endotoxin EU/m3
max.
átlag
számtani közép
N
min.
max.
N
min.
max.
6
132
900
6
7,8
58,5
n.m.
n.m.
n.m.
n.m.
2
286
366
2
0,64
0,99
2
515
1560
2
0,85
2,36
Szennyvízcsatorna
19
733
36 700
8870
10 028
Esőcsatorna
7
<1190
54 900
7140
20 796
Vezetőfülke
18
<952
5 710
952
1 460
Irányítófülke
6
<952
11 140
<1590
n.m. – nem mérték
A ruházatról vett minták értékei a 11. táblázatban találhatók. A mikroorganizmusok száma a használati idő előrehaladtával meredeken nő, és néhány nap után elszennyeződik. Az is kiderült, hogy a vízhatlan védőkesztyű higiéniai szempontból csak akkor jelent védelmet, ha a felvételt alapos kézmosás és –fertőtlenítés előzi meg, és ha a szennyezett munkaeszköz időnkénti karbantartását védőkesztyűben végzik. 11. táblázat Csatornatisztítás során a munkaruhákról vett minták mérési eredményei Ruhadarab
Hordási idő napok
Referencia a mintavevő munkazubbony ujja
Összes csíraszám Enterobaktérium KBE/25 cm2 KBE/25 cm2 3
Coliform KBE/cm2
E.coli KBE/25 cm2
0
0
0
Kesztyűkézfelület kívül
5 6 7
25 150 elszennyeződött
1 5 20
16 7 70
0 1 68
Kesztyűkézfelület belül
5 6 7
350 150 elszennyeződött
1 3 4
3 11 elszennyeződött
0 0 1
Munkanadrág
1 2 3
60 180 elszennyeződött
0 0 27
1 1 38
0 0 4
Pulóver saját munkazubbony
2 ?
65 elszennyeződött
0 0
0 70
0 0
Tisztítógéppel és vízszintes lefúvatóval végzett csatornatisztítás A különböző csatornatisztítási módok között szerepelt az aknából az utca szintjére felnyúló vízszintes kivezetés, amelyen keresztül az aknában keletkező aeroszolpermetet oldalt lefúvatják. Az összehasonlíthatóság érdekében lefúvatóval és lefúvató nélkül is végeztek mérést. A baktériumszám meghatározásához a mintát 10 percig gyűjtötték, a penészgomba és endotoxinszint meghatározásához 2 órás mintavételt alkalmaztak. Az eredményeket grafikusan tüntették fel az 1. ábrán, amelyről egyértelműen leolvasható a lefúvató kedvező hatása. Az összcsíraszám megegyezett a háttérértékkel. A 60 KBE/szűrő feletti értékeket a szokásos módon „>” jellel jelölték. Az endotoxinérték lefúvató használatakor 46,6 EU/m3-ről 2,8 EU/m3-re csökkent. A penészgomba-koncentráció mindkét esetben megegyezett a háttérértékkel.
Értékelés A csatornatisztítást végző személyek egészségkárosodására vonatkozó vizsgálatok a hepatitis A, a leptospira- vagy tetanusz-fertőzésekre vonatkoztak. Megfigyelték a szennyvízzel dolgozó személyek között gyakrabban előforduló Helicobacter pylori eseteket. Ez utóbbi vizsgálatokat a gyomor- és bélrákkal összefüggésben végezték. Az egészségkárosodással kapcsolatos vizsgálatok a közvetlen fertőzések mellett nem foglalkoztak az indirekt úton terjedő fertőzésekkel. A fertőző források között kiemelt szerepet játszik a ruházat, a védőruha és védőkesztyű. A fertőzés a szennyezett ruházattal könynyen átvihető más munkahelyekre is. 25 000
>22900
baktériumszám, KBE/m3
> 20 000
15 000
10 000 >5480
>4160
5 000
0
>12900
> 11800 > 10000
37
1380
615
349
623
horizontális lefúvatóval mért értékek
396
>1630 72 horizontális lefúvató nélkül mért értékek
1. ábra Az összcsíraszám alakulása horizontális lefúvató alkalmazásával és lefúvató nélkül
A csatornatisztításnál képződő biológiai aeroszolokkal folytatott munkákban a vizsgálati körülmények és a vizsgálati módszerek eltértek az itt ismertetett módszerektől. Az eredmények közötti eltérések részben ezzel magyarázhatók. Másutt viszont a munkavégzés közben kapott eredményeket nem közölték, pedig az különösen alkalmas lett volna az összehasonlításra. A földfelszín alatti csatornatisztítás során mért összcsíraszámértékek a hulladékgazdálkodás más bioaeroszollal terhelt területeire kapott vizsgálati eredményekkel összhangban álltak, azzal a megjegyzéssel, hogy a föld alatti munkáknál a terhelés lényegesen nagyobb. A terhelés elsődlegesen a penészgomba-fertőzéssel függ össze, ami gyakori jelenség a hulladékkezelésben. Ugyancsak kevés adat áll rendelkezésre a csatornatisztítás során keletkező endotoxin-szintekről. Ez a fertőzési veszély különösen a bejárható csatornaszakaszokon áll fenn, ahol a 800 EU/m3 érték jelentősnek mondható. A fertőzés következménye légzőszervi megbetegedés és gyulladásos betegség lehet.
Végkövetkeztetések és javaslatok A mérési eredményekből jól látszik, hogy a biológiai anyagok koncentrációja a szivattyúházban a legnagyobb. Ugyanez mondható el a nagynyomású vízsugárral végzett tisztításról, amikor a tisztító személyzet benne áll a finom eloszlású aeroszolködben. Sőt a „száraznak” nevezett elő- és utótisztításnál is ugyanez a helyzet. A mérési eredmények szerint összcsíraszámra 106 KBE/m3, endotoxinszintre 800 EU/m3 értékek adódtak, ami nemcsak a kontakt fertőzési veszélyre hívja fel a figyelmet, hanem szükségessé teszi a légi úton terjedő fertőzés elleni védekezést is. A bejárható duzzasztócsatorna mérési eredményei az előző adatokhoz képest kisebbek voltak, aminek fő oka, hogy ezek a csatornaszakaszok kevésbé szennyezettek. A falak szennyeződése csak akkor következik be, ha kiadós esőzés alkalmával a szennyvíz visszaáramlik, ami egyúttal a szennyvizet is hígítja. Erőteljesebb szennyeződést csak a csatorna alján észleltek. Ezen kívül a csatornát két aknán keresztül tisztítják, ami elősegíti a jobb hosszirányú szellőzést. A terhelés még kedvezőbben alakult a szabad térben végzett csatornatisztításnál, különösen endotoxin vonatkozásában, de óvintézkedésekre itt is szükség van. Enterobaktériumra a vártnál alacsonyabb értékeket kaptak a szűrőpapírral végzett mintavételkor. A fekális szennyeződés indikátor mikroorganizmusait, pl. enterobaktériumokat, coliform baktériumokat és E.coli-t alig vagy a kimutathatósági határ közelében sikerült találni, ami a munkakörülmények alapján meglepő eredmény. A jelenségnek két magyarázata lehetséges. Elképzelhető, hogy az érzékeny mikroorganizmusok nem élték túl az alkalmazott mintavételi
körülményeket, de az is lehet, hogy nagyobb részecskékhez tapadva már nem érzékelte a mintavevő. A kihelyezett Petri-csészékből és a munkaruhákról vett minták alapján a felsorolt mikroorganizmusok nagy számára lehet következtetni. Az alkalmazott módszer nagy valószínűséggel nem alkalmas enterobaktérium meghatározásra. A vizsgálati eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a csatornatisztítás egyes munkafázisaiban megfelelő óvintézkedésekkel lehetséges és szükséges a terhelés csökkentése. Mivel a szivattyúház műszaki tervezésénél nem tervezik öntisztító fal vagy folyamatos vízporlasztás bevezetését, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a szervezési és személyes óvintézkedéseknek. A TRBA irányelv értelmében a csatornalétesítmények tisztításának megkezdése előtt az alábbi védőfelszereléseket kell alkalmazni: 1. Vízzáró és könnyen tisztítható védőruha kapucnival, szorosan záródó ujjal. 2. Védőcipő vagy -csizma, ami a védőruhák általános követelményei mellett vízálló. 3. Olyan kellő szilárdságú védőkesztyű, amely nedvességgel és biológiai anyagokkal szemben is megfelelő védelmet nyújt. 4. Védősisakkal kombinált arc- és szemvédő. 5. Gázálarc. A 4. és 5. pontban megadott védőeszközöknek kettős követelményt kell kielégíteniük. Egyrészt biztonságos védelmet kell nyújtani a biológiai anyagokkal szemben, másrészt lehetővé kell tenni a gázálarc egyszerű és gyors felvételét veszély esetén. Legalkalmasabbnak a porszűrő betéttel ellátott egyszer használatos, kilégző szeleppel ellátott álarc tűnik. Ez a típus szükség esetén gyorsan eltávolítható, nedvességgel szemben nem érzékeny. A szem és arc védelmére a sisakkal egybeépített arcvédő alkalmazható, esetleg oldalt zárt szemüveg is megfelel. A föld alatti munkáknál kötélbiztosításról is gondoskodni kell. A csatornatisztítás befejezése után a védőruhát friss vízzel alaposan le kell mosni, csak így előzhető meg a kórokozók átvitele más munkahelyekre. A földfelszínen végzett csatornatisztításnál műszaki óvintézkedések is foganatosíthatók. Hatásos védelmet nyújt a horizontális lefúvatóval ellátott tisztítógép, ami jól bevált a nyitott aknatetőn keresztül nagynyomású vízsugárral végzett tisztításnál. Még előnyösebb megoldás lenne, ha a lefúvatót a gépjárműhöz vagy a tömlőhöz fixen rögzítenék. Hatás szempontjából szinte egyenértékű megoldást jelenthet a könnyű, átlátszó aknatető alkalmazása, amelyen keresztül lehetővé válik a mosási folyamat követése. Mindenféleképpen törekedni kell arra, hogy a művelet alatt az akna lefedve maradjon, és a tömlőt távirányítással mozgassák, ami képernyőről követhető. A bioaeroszollal szennyezett munkaruha számos veszélyforrást rejt magában, részben a közvetlen érintkezéssel más munkahelyekre átvitt kórokozók révén. A védőruhákról vett minták azt mutatták, hogy a használati idő
előrehaladtával valamennyi vizsgált mikroorganizmus (enterobaktériumok, coliform és E.coli) koncentrációja nőtt. A gumiból készült védőruházat jó hőszigetelő képessége miatt a mindennapi gyakorlatban, különösen a nyári hónapokban, nem jön szóba. A védőruha kiválasztásánál a szokásos szempontok mellett a higiéniai elvárásokat is mérlegelni kell. Kívánatos lenne a naponkénti védőruhacsere. Csatornatisztításnál semmi esetre sem engedhető meg az utcai ruházat viselése, fekete-fehér öltözőt kell biztosítani. A kéz védelme kiemelt figyelmet érdemel, különösen a kézen előforduló sérülések miatt. A védőkesztyűt vízálló, mechanikai behatásoknak ellenálló és higiéniai védelmet nyújtó anyagból kell készíteni. Bőr erre a célra alkalmatlan. A védőkesztyű felvétele előtt alapos kézmosást és fertőtlenítést kell végezni, ezáltal elkerülhető a kesztyű belsejének elszennyeződése. Ebből a célból minden munkahelyen meleg folyóvízről, szappanadagolóról, egyszer használatos kéztörlőről és fertőtlenítőszerről kell gondoskodni. Ezeken a munkahelyeken tilos az étkezés, ivás és dohányzás. Az étkezési szünetek előtt célszerű a védőruhát levetni, de legalább tiszta kötényt vagy zubbonyt ölteni. Étkezés és dohányzás előtt alapos kézmosás és fertőtlenítés szükséges. A tisztítókocsi vezetőfülkéjét heti rendszerességgel ki kell mosni, a vezetőülésen nem használható üléshuzat, párna. A csatornatisztításkor keletkező biológiai anyagok ellen, amelyek szájon, bőrön és belégzéssel fertőzhetnek, körültekintően megválasztott óvintézkedésekkel és védőruházattal hatásosan lehet védekezni. (Haidekker Borbála) Neumann, H. D.; Buxtrup, M.: Belastungen durch biologische Arbeitsstoffe bei der Kanalreinigung. = Gefahrstoffe – Reinhaltung der Luft, 62. k. 9. sz. 2002. p. 371–380. Karpinsky, C.; Scheidt-Illig, R. stb.: Untersuchungen zur Infektionsgefährdung bei Tätigkeiten in Abwasserleitungssystemen. =Gefahrstolte – Reinhaltung der Luft, 60. k. 10. sz. 2000. p. 413–421. Thoon, J.; Kerekes, E.: Health effects among employees in sewage treatment plants. = American Journal of Industrial Medicine, 40. k. 2. sz. 2001. p. 170–179.
Röviden…. Védőkesztyű vegyszerek ellen: követelmények és védőprofilok A vegyszerek ellen védő kesztyűk nem mindig felelnek meg a gyakorlatban, mivel a mechanikai és hőhatások is befolyásolják a vegyszerek elleni védőhatást. Így akkor is keletkezhet károsodás, ha a kesztyűt a gyártó ajánlásai szerint használják Veszélyes anyagokkal végzett munkánál elengedhetetlen, hogy a védőkesztyű megtartsa anyagi tulajdonságait az alkalmazás egész időtartama alatt. A minimális követelményeket törvényes előírások és szabványok rögzítik. A DIN EN 374-3 a veszélyes vegyi anyagok áthatolási idejét vizsgálja egy védőanyagon keresztül (permeációs vizsgálat). A gyakorlatban azonban a körülmények nem mindig felelnek meg a laboratóriumi viszonyoknak, mivel nem tisztán kémiai folyamatok hatnak a védőanyagra. Nemcsak vegyszer hat a kesztyűre A vegyszerálló védőkesztyűket a következő három legfontosabb anyagkárosító hatás éri: • vegyi hatás, • mechanikai igénybevétel, • hőhatás. A szerves anyagok főleg az anyag duzzadását okozzák, a szervetlen anyagok viszont inkább a polimerek keményedését és irreverzibilis változását okozzák. Kémia és mechanika kölcsönhatása A rendszerint polimerből készült kesztyűket mechanikai hatások is érik, így pl. gyűrődés, nyúlás. A nyúlás csökkenti az anyag vastagságát, és ezáltal a védőhatást. A szervetlen anyagok okozta keményedés szakadásokat eredményezhet, ami a veszélyes anyagok behatolását segíti. A testhőmérséklet is megrövidítheti az áthatolási időt A sugárzó vagy a kontakt hő egyaránt megrövidíti a védőkesztyűk élettartamát. Hosszabb viselésnél a test hőmérséklete is csökkentheti a veszélyes
anyagok áthatolási idejét, így a DIN EN 374-3 szerinti 23 °C-os teszthőmérséklet nem tekinthető a gyakorlathoz közelinek. A szabvány másik hiányossága, hogy valamennyi vegyszerre ugyanazt a határértéket adja, 1 µg/cm2. min permeációs sebességet. Ennek alapján rangsorolni lehet az egyes anyagokat. Ha ezt a határértéket felére lehetne csökkenteni, a kínálat rangsora megváltozna. A kesztyűk újrafelhasználása Ha az áteresztés megtörtént, a veszélyes anyag a polimerben marad. Ekkor a kesztyűt újra kell cserélni, mielőtt a vegyi anyag behatárolása megtörténik. Vizsgálatok igazolják, hogy meghatározott vegyi anyagok és meghatározott védőanyagok esetén lehetőség van a kesztyűk tisztítására, természetesen speciális eljárásokkal. A kesztyűnek tisztítás után az új kesztyű tulajdonságaival kell rendelkeznie. (Arbeitsschutz Aktuell, 2002. 10. sz. p. 8–9.)
