CSATÁRY GYÖRGY A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei Beregszász (régen Lampertháza) IV. Béla király oklevelének bizonysága szerint 1247-ben vált várossá. Nagy Lajos király 1342-ben pallos- és pecséthasználati jogot adományozott a közösségnek. Modern várossá épülése azonban csak a 19. század második felében és a 20. század elején indult el. A kiegyezés után a város első polgármestere Jandrisics Antal lett. Ekkor emelték azokat a jellegzetes épületeket, amelyek mai napig meghatározzák arculatát. A város központi része, amit az 1880. évi tűzvész szinte teljesen elpusztított, jelentős kölcsön segítségével a század utolsó évtizedeiben épült újjá. Ekkor kezdődött Beregszász villamosítása, telefon- és távíróvonalának létrehozása is. 1885-ben nyitotta meg kapuit a gimnázium, amely 1900-ban díszes épületbe költözött. A város társadalmi mentalitásának sajátja volt a szegények és az árvák javára tett jótékonykodás is.
1
2
3
1
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1szi+szent+mih%C3%A1ly+k%C3%A1polna&hl=hu&sa=G& 2011. júl. 28. 2 http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1szi+szent+mih%C3%A1ly+k%C3%A1polna&hl=hu&sa=G2 011. júl. 28. 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, XIII. 49. Bodnár-Pregitzer házaspár iratai, 1824–1954.
Beregszász legősibb városrésze a Mindenszentek tiszteletére emelt római katolikus templom és környéke. Beregszász alapítóinak, a II. Géza király idején (1141–1162) bevándorolt aranyés sóbányászoknak, valamint a marhatenyésztőknek az emlékét őrzi az északi kapunál lévő két, ún. gyámkő, amelynek egyike emberfőt, a másik pedig bizonyára egy oroszlánfőt ábrázol. A gótikus, háromhajós templom szemtanúja volt a Vérke-parti város sok évszázados történelmi fejlődésének.
4
Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet udvarházat tartott a városban. A római templomnak nagy támogatója volt. 1370-ben ő készíttette a Szent Erzsébet-oltárt, kolostort épített, domonkosokat, pálosokat telepített ide. A templomhoz közel épült fel a ferencesek rendháza. A lelkészlak helyén apácazárda állt. A jelenleg látható templom Zsigmond király idején, 1418-ban épült a korábbi helyén, ezt bizonyítja a Jó pásztor dombormű melletti évszám. Ekkor már állt a templom déli oldalától nyolc méternyire épített Mihály arkangyal kápolna, amelyet 1846-ban lebontottak. A 16. század elején Mária királyné végeztetett felújító munkálatokat a déli kapun és az egyik ablakon, erről árulkodik az 1518 és 1522. évszám. 1565-ben a templomot és a plébániát elfoglalták a protestánsok. A templomot a legnagyobb kár 1657-ben érte, amikor II. Rákóczi György fejedelem sikertelen lengyelországi hadjáratát követően a lengyel csapatok felgyújtották, csupán a négyszögletű kövekből épült részek maradtak meg.5 Ekkor írták a falakra a következőt: „Vicem pro vice, reddo tibi care vicine!”6
4
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1sz+r%C3%B3mai+katolikus+templom&hl=hu&sa=G&biw= 2011. júl. 28. 5 DESCHMAN Alajos: Kárpátalja műemlékei. Budapest, 1990. 104. 6 „Szemet szemért, leróttam adósságom, kedves szomszéd!”
A megmaradt falakat II. Rákóczi György felesége, Báthori Zsófia fedette be. 1686. június 8-án a munkácsi várőrség, Radics Mihály kurucai gyújtották fel a templomot, így űzték ki innen a császári katonaságot. Ekkor lett a lángok martalékává a szomszédos, gótikus jellegű Szent Mihály kápolna is.
A római katolikus templom romjai
Ezután megfelelő fedezet híján 1686-tól 1837-ig pusztán meredeztek az épület falai a mellette lévő kápolnával együtt. A Rákóczi-szabadságharc után, 1715-ben állították vissza a plébániát. A munkálatok során a templom alatt díszes koporsókkal és ékszerekkel teli régi sírboltokat találtak.7 Később a Schönborn-Buchheim család jóvoltából 1743-ban került sor a kápolna rendbehozatalára. 1753-ban Hoffner Ignác lelkész megjavíttatta a templom tornyát. Tíz évvel később helyezték el benne a Szegedi Gáspár által öntött harangot. Ekkor építették fel a templom romjaiból a katolikus iskolát. A templom helyreállítása 1839. november 15-én az ünnepélyes alapkőletétellel kezdődött Haas János szatmári püspök és Tischler Albin beregszászi káplán tervei alapján. A templom kegyura, a Schönborn család háromezer forinttal járult a költségekhez. A munkálatok 1846ban fejeződtek be. A templomszentelés november 1-jén volt. A toronytól számított második oszlopban egy pléhdobozba helyezték el Péchy István levéltárnok írását a templom történetéről. A helyreállítási munkálatok során szimmetrikussá tették a nyugati homlokzatot, a tornyot megmagasították, új pilléreket és hajót építettek, a szentélyt beboltozták. Ekkor építették be a templom nyugati homlokzatába a Szent Mihály kápolna kapuját. A szentély és a sekrestye 7
1723 óta vezetik az anyakönyvet.
közötti kaput a kismuzsalyi romtemplomból hozták át. A méretes csarnoktemplom közel négyzetes hajóját karcsú oszlopok sora osztja fő- és mellékhajókra. A főhajó szélessége megfelel a szentély szélességének. A hajó nyugati oldalát a torony és a karzat zárja le. Jellemző a szentély hossza: 20 méter, ami arra utal, hogy rendi templomként épült. Támpilléres szentélyének déli és keleti ablakai mérművesek. A szentélyhez északról hosszú sekrestye épült. A nyugati homlokzaton és a templomtérben a gótika romantikus elemekkel vegyül. A diadalív felett a következő felirat látható: ÉPÜLT MCCCCXVIII LEBONTATOTT MDCLVII ÚJRA ÉPÜLT MDCCCXLVI. A szentély őrizte meg legtisztábban a gótikus tér hatását többek között „Kálvária” főoltárával, hármas gótikus ülőfülkéjével és szép sekrestyeajtajával. A szószék és a karzaton álló orgona neogótikus remekmű. A sekrestyében látható a templom helyreállítás előtti nagyméretű ábrázolása.
8
A beregszászi római katolikus templom9
A 19. század második felében új orgonát állítottak be,10 új ablakokat készítettek. Bútorokkal, kegytárgyakkal gyarapodott a templom. Fedák Sári színésznő egy miseruhát ajándékozott az egyháznak. Rajta kívül számos jótékony támogatója volt még a templomnak. A templom jellegzetessége, hogy napóra található az oldalán.11 A templomot, a mellette lévő temetőt és a Szent Mihály kápolnát fallal vették körül.12
8
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1sz+r%C3%B3mai+katolikus+templom&hl=hu&sa=G&biw= 2011. júl. 28. 9 Csatáry György fotója. 2011. aug. 4. 10 Az orgonát a Rieger testvérek építették 1899-ben. 11 Ilyen napórával még az ungvári görög katolikus püspöki palota falán találkozhatunk. 12 1957-től kezdve folyamatosan bukkannak elő a Szent Mihály kápolna faragott kövei.
Ebben a templomban őrizték több évtizeden keresztül Beregszász millenniumi zászlaját, amit a beregszászi Szent Anna zárda irgalmas nővérei készítettek.13 A zászlóra erősített rézlapocskák tartalmazták mindazon városlakók nevét, akik adományokkal járultak a zászló elkészítéséhez, a millennium megünnepléséhez. Itt olvashatjuk Czeiner Nándor egyesületi elnök, Fedák Sári színésznő, Ekkel György 48-as honvédszázados nevét is. A zászló egyik oldalán a 896–1896 évszámok, a másik oldalán Szűz Mária és a gyermek Jézus láthatók.14
A beregszászi református templom15
Beregszászban viszonylag korán elkezdődött a református hit terjedése. 1548-tól van anyaegyház. 1552-ben a római nagytemplom a reformátusok kezére került, de a katolikusok később visszakapták.16 Az első zsinatot 1552 első felében, a másodikat ugyanezen év december 1-jén tartották.17 1689-ig a katolikus egyház templomát használták a reformátusok, de az ellenreformáció eredményeképpen az újra a katolikusoké lett. A Rákóczi-szabadságharc idején az 1704. évi úrbér szerint a városi Csiga nevű malom jövedelmének ¼ részét a református pap és az iskola kapta. 1711 után ezt a jövedelmet a Szepesi Kamara átadta a katolikusoknak. Az egyházközség anyakönyveit 1736-tól kezdte vezetni Bagaméri Sámuel lelkész. 1750ben kaptak engedélyt a helytartótanácstól harangöntésre és -használatra. Ekkortájt az egykori ferences rendiek telkén 1715-ben fából készült imaházuk is olyan rossz állapotban volt már,
13
Ma a Beregvidéki Múzeumban látható. A zászlót sokáig rejtegették. Az 1990-es évek elején Horváth Anna művésznő restaurálta. Ma a templom emeleti tanácstermében őrzik más zászlókkal együtt. 15 http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1sz+reform%C3%A1tus+templom&hl=hu&gbv=2&tbm=isc 2011. júl. 28.; Csatáry György fotója, 2011. aug. 4. 16 A városban működő férfikolostorok szerzetesei biztosították az új hithez a lelkipásztorokat is. A két legismertebb hittérítő Kálmáncsehi Sánta Márton és a beregszászi Radán Balázs volt. 17 Itt részt vettek a térség reformátorai, úgymint Pelbárt, a beregszászi iskolaigazgató. A korabeli beregszászi reformátorok közül még megemlíthető Bácsi Kelemen és Batizi Mihály. 14
hogy átépítési engedélyt kértek a megyei hatóságoktól. 1775. szeptember 7-én kapták azt meg azzal a feltétellel, hogy tornyot is építenek az imaházhoz. Az építkezés 1780-ban ért véget.18 A klasszicista stílusú templomuk 1813-ban épült fel. A templomhajó téglalap alakú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén oszlop alátámasztású karzattal. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. A hossztengelyével a főtérre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában késő barokk. Bejáratánál a hívek emléktáblát állítottak Szutor Jenő lelkésznek, akit 1919 végén Nagylónyáról hívtak meg a gyülekezetbe. A templom 24 regiszteres, két manuálos19 orgonájának diszpozícióját Ricsey György orgonaművész, a református templom tiszteletbeli orgonistája tervezte, és 1925-ben a cseh Rieger orgonagyár építette meg. A templom két karzattal 1100 férőhelyes, gazdag úrasztali felszerelési tárgyakban, terítőkben és más templomi kézimunkákban gazdag. A szakirodalom négy régebbi ötvösmunkát említ az 1638–1850 közötti időkből.20 Az egyházközség 1887-ig felekezeti iskolát tartott fenn.21
Az egykori Bethlen–Rákóczi-kastély22
Beregszász legrégebbi világi épülete a római katolikus templommal szemben álló, ma grófudvarnak nevezett épület. Az egyszerűnek tűnő házat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem utasítására építették. Az épület keleti homlokzatának falába Bethlen Gábor halálának
18
Az egyházközség történetét a Beregszászban 1744–1787 között lelkészkedett Kondor Boldizsár foglalta össze. billentyűzet 20 A templom bejáratánál helyeztek el emléktáblát a sztálini munkatáborokban életüket vesztett beregszászi református hívők tiszteletére. A templom nagyjavítását 1987-ben, a tető és a torony újrafedését 1996-ban végezték el. Ekkor fejeződött be a templom külső felújítása is. Belső festését és felújítását 2000. novemberi újraszentelése előtt fejezték be. 21 Az első világháború idején a két kis harangot elvitték a toronyból ágyúöntés céljaira, nyolc és fél mázsás legnagyobb azonban maradt. A legközelebbi tűzesetkor azonban lezuhant és eltört. 1918. május 2-án leégett a torony a templombelsővel együtt. 22 Ma a Beregvidéki Múzeumnak ad helyet. Csatáry György fotója, 2011. aug. 4. 19
évszámát, az 1629-et vésték.23 Későbbi tulajdonosai I. Rákóczi György és II. Rákóczi Ferenc voltak. Az 1686. évi Thököly-szabadságharc idején leégett. Valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állítatta helyre. A Rákóczi-szabadságharc után 1726-ban lett az épület a Schönborn grófoké, akik 1857-ben klasszicista stílusban átalakították. Ekkor építették déli homlokzatának közepe elé a hatoszlopos, timpanonos portikuszt. A földszintes, pincével ellátott, nyújtott téglalap alakú épületet a déli oldal két végén egy-egy szimmetrikusan rövid szárny helyezkedik el. Az északi egyszerű homlokzatot kis timpanonokkal zárt lizénák, a falból kissé kiemelkedő pillérszerű sávok tagolják. A félig zárt, trapéz alakú udvart gazdasági épületek – magtár, istálló – veszik körül. Az első beregi vármegyeháza Mária Terézia uralkodása idején, 1745-ben épült fel. Telkét gróf Schönborn Frigyes Károly adományozta a megyének. Az épületet a Schönborn család segítségével 1771–1774-ben jelentősen kibővítették, de 1776-ban leégett. Ezután épült egy kétszintes megyeháza, amely 1880-ban szintén a tűz martalékává vált.
Megyeháza24
A mai vármegyeháza, a város arculatát meghatározó közigazgatási épület, 1895-ben épült fel – a feltételezések szerint Ybl Miklós tervei alapján25 – neobarokk stílusban, de megfigyelhetők rajta a klasszicizmus jegyei is. Az emeletes épület főhomlokzatának közepén kiemelt középrizalit26 látható. Az épület e részét oszlopsor tagolja. A két szintet az egész homlokzaton végigfutó övpárkány választja el. A rizalit két oldalán az emeleti ablakok aedikula (kis épületszerű) keretezésűek, míg a földszinti ablakok egyszerűek.
23
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem domborműves emléktábláját 1997-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség szervezésében magyarországi és helyi közéleti személyiségek jelenlétében avatták fel. A történelmi épület falán található ezen kívül II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen domborműves emléktáblája. 24 http://www.karpataljalap.net/archivum/471szam/v7.html 2011. aug. 4. 25 Ez az állítás még nem nyert bizonyítást. 26 A rizalit az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész.
A törvényszék épülete
27
Beregszász arculatának meghatározó épülete a királyi törvényszék, amely eklektikus stílusban épült 1908–1909-ben – az épület bejárati folyosóján elhelyezett két márványtábla szerint – Ybl Miklós tervei alapján. A főhomlokzat közepén és két végén erősen előreugró rizalitokkal tagolt. A rizalitokat magas manzárdtetők fedik. Az első és második emeleten keresztül kétoldalt kettős toszkán oszlopok, felettük timpanonnal. A földszint vakolatváderezéssel díszített, egyszerű ablak- és ajtónyílásokkal. Az első és a második szint között övpárkány fut végig. Az első emelet ablakai felett timpanon-szemöldök díszítések. A második emelet keretelt ablakai félköríves záródásúak. Az építés adatait rögzítő emléktáblák szövegei: I.
ÉPÜLT FERENCZ JÓZSEF apostoli király uralkodása alatt Dr.WEKERLE SÁNDOR miniszterelnök Dr. GÜNTHER ANTAL igazságügyminiszter Dr. IMLING KONRÁD Dr. MESKO LÁSZLÓ Dr. TÖRY GUSZTÁV államtitkárok berczeli BERCZELLY JENŐ v.b.t.t. kir. itélőtáblai elnök és SZÉP GÉZA kir. törvényszéki elnök idejében
A beregszászi Magyar Királyi Törvényszék a régió meghatározó igazságügyi intézménye volt, joghatósága több vármegyére is kiterjedt. Az első világháború előtt itt működött a táblabíróság, rendőrkapitányság és a csendőrség is.28 27
http://www.google.hu/imgres?q=bereg+v%C3%A1rmegyeh%C3%A1za&um=1&hl=hu&gbv=2&tbm=isch&t 2011. júl. 28.
29
30
A kaszinó alapítása Eötvös Tamás másodalispán, az 1848-as megyei nemzetőrség szervezője, a megye kormánybiztosa nevéhez fűződik. Megnyitására 1841. március 5-én került sor az „Arany Oroszlán” fogadóban, de gyűléseit, rendezvényeit bérelt helyiségekben és magánlakásokban tartotta. Alapszabálya szerint: „A Casino díszesebb társalkodásra szánt 28
A csehszlovák érában (1919–1939) megfosztották Beregszászt városi és megyeszékhelyi státuszától, a törvényszéket is megszüntették és különböző hivatalokat, iskolákat helyeztek el benne. A beregszásziak azonban meg szerették volna menteni az épületet ezért jótékonysági akciókat szerveztek, amelynek a jövedelmét a felújításra ajánlották fel, de ezeket a pénzösszegeket a város nem használta fel. A továbbiakban különböző járási hivatalokat, könyvtárat és más intézményeket helyeztek el itt. 2002 februárjában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tulajdonába ment át az épület. 29 http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1sz+oroszl%C3%A1n+sz%C3%A1ll%C3%B3&um=1&hl=h 2011. júl. 28. 30 http://www.profila.hu/auctions/toc/-34725523/page-1. 2011. aug. 4.
egyesület, s tagja csak az lehet, ki nemes magaviseletéről ismeretes, ha illendő ruházatban jelenik meg s a többi tagokkal egyformán minden rendszabálynak magát aláveti.” A kaszinó a helyi polgárság szórakozásra és művelődésre vágyó tagjait egyesítette. A szabályok előírták, hogy kalapban vagy kutyával nem volt szabad belépni. A tagok kötelesek voltak önözni egymást, és aki vétett ez ellen, két ezüst forint bírságot fizetett. A kaszinó könyvtára 1841-től jelentősen gyarapodott: Eötvös Tamás gazdasági könyveket rendelt, amelyek között megtalálhatóak voltak Széchenyi munkái is. Később Bay György száz forintot ajánlott fel a könyvtár javára. Beszerezték Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Eötvös József köteteit, valamint folyóiratokat és újságokat rendeltek. 1846. július 30-án érkezett meg Beregszászba gróf Széchenyi István,31 aki naplójában így ír erről a napról: „Buday István Bereg megyei másodalispánnal megyek. Beregszász: reggeli – Péchy szolgabíró adja. Küldöttség ugyanott, este Tiszaújlakon.” Széchenyi beregszászi látogatásáról a Jelenkor 1846. augusztus 19-i száma így számol be: „megyei főkormányzó32 lakban... terítettek asztalt, majd ezután ő a Tiszaújlak felé vonuló rossz országúton megyénk második ispánja s többiek kíséretében, ágyúdörgés közt tovább robogott.”33 1848 folyamán a kaszinó kulcsfontosságú szerepet játszott a szabadságharcosok toborzásában. Június 14-én innen indultak a katonának állók Debrecenbe a 10. zászlóaljba. A szabadságharc után a kaszinó sem működött igazán, csak az 1867. évi kiegyezés után született újjá. Az 1870-es években itt méltatták – még ha titokban is – először március 15-ét. Ekkor már a Deák-párt tagjai voltak a vezetőségben. Nagy népszerűségre tettek szert a városban az itt tartott farsangi bálok. Az 1884. február 3-án tartott közgyűlésen Medvigy Mihály, királyi törvényszéki bíró felvetette egy új palota felépítésének gondolatát. Egy éven belül alapítványt (Casino-alapot) hoztak létre a székház építésére. Az egyesület 1889-ben Füzesséry Péter elnöksége alatt a kaszinó bizottság34 révén Schönborn-Buchheim Ervin gróf jóvoltából 6500 forintért telket vásárolt, amit kölcsönből fizettek. A Vérke partján az ún. Hosszú kocsmát alakították át 1890ben 20 ezer forint költséggel kaszinóvá. Az építkezés tervét Kollár János városi mérnök készítette. A műkedvelők színi előadásaik bevételével segítették a Casino-alapot.35 31
Mint az országos közlekedési bizottság elnöke, második tiszai útja alkalmával tárgyalásokat folytatott a vármegye vezetésével a tiszai vízszabályozásról. A térség vármegyéinek tisztelete azonban már megelőzte ezen a vidéken, mivel Ugocsa 1836-ban, Ung 1837-ben táblabírájává választotta Széchenyit. 32 Ekkor a vármegye főispánja Schönborn Károly volt. 33 VÁRADI-STERNBERG János: Széchenyi a Tiszaháton. Extra Hungariam (A hatodik síp antológiája) Budapest–Ungvár, 1992. 88. 34 Tagjai: Barta Ödön, Dessewffy Marcel, Hunyady Béla, Malonyai Gyula, Pum József, Szilágyi Zsigmond, Matavovszky Béla. 35 A későbbiekben számos nemzeti és helyi eseményt ünnepeltek itt.
Az egyesület hamar kinőtte falait: 1911. október 3-án pályázatot hirdettek egy új palota tervrajzának elkészítésére. Az 1000 koronás pályadíjat Besenszky Gyula munkácsi építész nyerte el. Az építkezés 1912. április 28-án kezdődött és október 13-án fejeződött be, de a falak nedvessége miatt csak a következő évben adták át. Az épület belső tere és helyiségeinek jellege a mai napig páratlan a városban. Homlokzatait rizalitok, párkányok, keretezések, kerámiák, a sarkon kerek torony díszíti. Tetőfelületei változatosak az attikáknak és a különböző mintájú fedéseknek köszönhetően. Első gyűlésüket a tagok 1913. június 18-án tarthatták az új palotában. A kaszinó művelődési szerepét leginkább a két háború között töltötte be, ebben nagy szerepet vállalt a Beregszászi Irodalmi és Műpártoló Egyesület. Elnöke Klein Jenő, titkára pedig Demjén Ferenc volt. Olyan híres vendégek fordultak meg a kaszinóban, mint Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Fábri Zoltán írók, Zathureczky Ede és Zádor Dezső hegedűművészek. Tudományos előadásokat, képkiállításokat rendeztek, jubileumi évfordulókat ünnepeltek meg itt. Bemutatták többek között Ferenczy Károly, Erdélyi Béla, Csók István képeit. Fellépett Fedák Sári, a magyar operett csillaga. Jótékonysági esteket tartottak – többek között – a leégett református templom javára. A csehszlovák hatóság nem nézte jó szemmel a kaszinó működését. 1922-ben, amikor Gáthy Zsigmond lett az elnök, az intézményi élet megélénkült és a magyar társadalmi élet központjává vált. Alapszabályait egyeztették a csehszlovák törvényekkel.36 Beregszászban 1864–1874 között evangélikus református algimnázium működött. Ez 1874től községi polgári iskolává alakult, 1884–1894 között pedig állami polgári fiúiskolává szervezte át az intézményt a Magyar Vallás- és Közoktatási Minisztérium. A gimnázium felállításának terve már 1886-ban megfogalmazódott, de nem vezetett sikerhez. Közben a polgári iskolát fokozatosan reáliskolává alakították át. Wlassits Gyula közoktatási miniszter jóváhagyásával megkezdődhetett a reáliskolának gimnáziummá való fejlesztése. A gimnázium első osztálya az 1895–1896-os tanévben indult. Wlassits Gyulát ezért 1895-ben a város díszpolgárává fogadta. Ezután elkezdődött a ma is impozáns, kétemeletes gimnázium építése, ami 1901. november 1-jén nyitotta meg kapuit a diákok előtt. Az ekkor szervezett ünnepségen részt vett Wlassits Gyula miniszter is. Az első évfolyam 1903-ban fejezte be tanulmányait.37
36
1944-végén, a szovjet éra kezdetén a kaszinó tevékenységét beszüntették, elnökét, Benda Kálmánt a belügyi szervek letartóztatták, koholt vádak alapján elítélték. Adataink szerint Ungváron végezték ki. 37 A gimnázium történetében az első megpróbáltatást az első világháború jelentette, amikor ideiglenesen többször is szünetelt a tanítás. A cseh érában a magyar tanári kart menesztették, és csak később, a csehszlovák
A beregszászi állami polgári fiúiskola Beregszász legrégebbi iskolaépülete, a város első iskolája.38 Az első világháború után Beregszász is a Csehszlovák Köztársaság része lett. Városi jogától megfosztották, nagyközségként kezelték. 1938–1944-ben a magyar fennhatóság alatt ismét megyeszékhely lett, visszakapta egykori városi jogait. A második világháború után járási székhelyként több mint negyven község közigazgatási központjává vált. Az Ukrán Köztársaság idején Beregszászt „területi szintű” várossá tették, ami közigazgatási státuszát illetően nagy előrelépést jelentett. A századfordulós Beregszász
államra tett eskü felvétele után foglalhatták el katedrájukat. Ruszin osztályokat is indítottak, tanárokat ezekbe az osztályokba az ukrajnai és oroszországi emigránsokból toboroztak. 38 Kondor Boldizsár a 17. századi református esperes szerint már 1590-ben „virágzó felsőbb tanintézet” működött itt. Teleky József gróf az iskolának 1000 rénes forintot adományozott. Ez a pénz volt a működési alapja a Beregszászi Algimnáziumnak. Hasonló jótéteményeket tettek az iskola javára a Lónyai nemzetség tagjai is.
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1szi+szent+mih%C3%A1ly+k%C3%A1polna&hl=hu& sa=G&gbv=2&tbm=isch&tbnid=tucXnmoB7J4m5M:&imgrefurl=http://www.delmagyar.hu/forum/regi_m agyarorszagi_kepeket_ide_/24/2000310/%253Faction%253Dkifejt%2526page%253D3%2526ord%25 3D1%2526limit%253D200&docid=WE7HUYAWnFKCWM&w=2400&h=1548&ei=q7AxTtW6N8eqAad4Lj1DA&zoom=1&iact=hc&vpx=495&vpy=39&dur=1328&hovh=180&hovw=280&tx=181&ty=138& page=31&tbnh=130&tbnw=195&start=195&ndsp=7&ved=1t:429,r:2,s:195&biw=819&bih=453
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1szi+reform%C3%A1tus+iskola&hl=hu&sa=G&gbv=2 &tbm=isch&tbnid=dFA5rhdU0QSKrM:&imgrefurl=http://karpatinfo.net/kepgaleria/beregszasz-
kepekben-xix-szazad-vege-xx-szazadeleje&docid=worZGRaNxWrJdM&w=600&h=450&ei=6roxTuahLI-8-QasmozDA&zoom=1&iact=hc&vpx=327&vpy=131&dur=2265&hovh=194&hovw=259&tx=159&ty=105&page=1 5&tbnh=126&tbnw=175&start=87&ndsp=6&ved=1t:429,r:1,s:87&biw=819&bih=453
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1szi+reform%C3%A1tus+iskola&hl=hu&sa =G&gbv=2&tbm=isch&tbnid=zSktNqP4MKuUM:&imgrefurl=http://www.delmagyar.hu/forum/regi_magyarorszagi_kepeket_ide_/ 24/2000310/%253Faction%253Dkifejt%2526ord%253D1%2526limit%253D150%2526page %253D7&docid=H_KONQlEbLT1NM&w=600&h=379&ei=6roxTuahLI-8-QasmozDA&zoom=1&iact=hc&vpx=316&vpy=160&dur=5406&hovh=178&hovw=283&tx=137&ty =151&page=34&tbnh=119&tbnw=204&start=214&ndsp=7&ved=1t:429,r:5,s:214&biw=819 &bih=453
http://www.google.hu/imgres?q=beregsz%C3%A1sz+bethlen&um=1&hl=hu&gbv=2&tbm=i sch&tbnid=rvSMv0NBk4TzjM:&imgrefurl=http://www.delmagyar.hu/forum/regi_magyarors zagi_kepeket_ide_/24/2000310/%253Faction%253Dkifejt%2526page%253D1%2526ord%25 3D0%2526limit%253D150&docid=CUSLa9eyl7nDJM&w=1093&h=687&ei=kL4xTvOZJ4b ugaIkvnoDA&zoom=1&chk=sbg&iact=hc&vpx=315&vpy=160&dur=2203&hovh=178&hov w=283&tx=147&ty=135&page=56&tbnh=125&tbnw=175&start=348&ndsp=6&ved=1t:429, r:4,s:348&biw=819&bih=453
39
SZTEM MAX. 1-2 INTERNETES KÉPESLAP LEGYEN!
39
http://www.profila.hu/auctions/toc/-34725523/page. 2011. aug. 4.
