Családi szocializáció és fejlődés

TANB-104, 2011-2012. tavaszi félév

8. óra

Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális elmélete

1. Freud pszichoszexuális elmélete Freud orvos, neurológus, pszichiáter, a XX. szd. egyik legnagyobb hatású elméletalkotója ◦ Autoritás, a pszichoanalízis „atyja”. Egész életében módosítgatta elképzeléseit (~ 1900-tól haláláig), de nem tűrte, hogy őt magát kritizálják, vagy megkérdőjelezzék a tételeit ◦ Terápiás oldalról építette fel elméletét (a problémák felől) Ő az első elméletalkotó, aki elsődleges fontosságot tulajdonít a tudattalannak: szerinte minden cselekvésnek oka van, ezek leggyakrabban az elfojtott, kielégítetlen késztetések és tudattalan vágyak, a hozzá nem férhető élmények ◦

◦

Sokféle pszichoanalitikus elmélet létezik, de a tudattalan tételezése és ennek motiváló ereje minden pszichoanalitikus megközelítésben közös Freud pszichoanalitikus elmélete – a tudattalan szerepe ◦

Az emberi viselkedést döntően a tudattalan motívumok befolyásolják (jéghegy hasonlat)

◦

A tudattalan törekvések megmutatkoznak az álmokban, elszólásokban, szimbolikusan kifejeződnek A tudattalan szimbolikusan kifejeződhet a műalkotásokban („az ember igazi énje a tudatalattiban rejlik”)

◦

◦ ◦

Bizonyos tudattalan késztetések neurózishoz vezethetnek A neurózisok gyógyíthatók ezeknek a tudattalan emlékeknek, gondolatoknak a felszínre hozásával

Freud pszichoanalitikus elmélete – a személyiség szerkezete Az Én hármas szerkezete: ID = Ösztönén EGO = Én Szuperego = Felettesén

Solymosi Katalin előadásai

1


◦ ◦

8. óra

Mindegyik rendszernek megvan a maga funkciója, együtt határozzák meg a viselkedést. Egészséges felnőtt embernél jól integrált a három énrész működése.

Az ösztönén (Id) ◦ veleszületett énrész, tartalmát a biológiai ösztönkésztetések adják (pl. éhség, az élet védelme, szexuális örömszerzés) ◦ nincs kapcsolata a külvilággal, szubjektív észlelés ◦ vágyközpontú, energiája a libidó ◦ az ösztönimpulzusok azonnali kielégülésre törekednek ◦ az ösztönén az örömelv alapján működik Felettesén (Szuperego) ◦ A társadalom értékeinek, normáinak belső képviselője, az erkölcsi parancsok forrása, eldönti, egy cselekvés jó-e vagy sem ◦ Három fő funkciója van: ◦ meggátolni az ösztönén impulzusait ◦ eszmei célokra bírni az ént ◦ tökéletességre törekedni ◦ Énideál, lelkiismeret ◦ A felettesén normáinak megsértése, de az erre irányuló gondolat is szorongást okoz, amit bűntudatként élünk át ◦ Ha a szülői normák merevek, eluralkodhat a bűntudat érzése, ami sok problémát okoz (pl. elégtelenség-érzés, gátolt ösztönkésztetések kerülőutas kielégítése) ◦ Ha a normák túl lazák és az egyén viselkedése nem ütközik korlátokba, gyenge lesz a felettesén, ami bűnözéshez vezethet Az Én (Ego) ◦ Az ego „három urat szolgál” ◦ Feladata a valóság követelményeinek és a lehetőségeknek a figyelembevétele ◦ Végrehajtó: eldönti, mely cselekvések megfelelőek, hogy milyen módon lehet kielégíteni az ösztönén impulzusait ◦ Közvetítő az ösztönén és a felettesén között, és közvetít a külső és a belső valóság között ◦ A valóságelv (realitáselv) alapján működik (most várni kell) ◦

Megismerési folyamatok

◦ ◦

Szorongás, énvédelem A felettesén szigorú követelményeinek és az ösztönén vágyainak az összeegyeztetése nem mindig lehetséges, ez szorongást okoz. Ekkor kerülőutas megoldást keres az én, védelmi eljárásokat fejleszt ki.


2


8. óra

Freud pszichoanalitikus elmélete – a személyiség szerkezete. Az én védelme Elhárító = énvédő mechanizmusok ◦ Az Én tudattalan stratégiákat fejleszt ki a nemkívánatos feszültségek kiküszöbölésére (a tiltott késztetés szorongást okoz, ez csökkenthető az elhárítással–átalakítással, az álruhás kifejeződéssel) ◦ Vannak tartós, karaktermeghatározó elhárítások ◦ Az énvédő mechanizmusok függnek az életkortól, fejlődnek az Én fejlődésével párhuzamosan Az elhárító mechanizmusok gyakoribb fajtái (Anna Freud) ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Hasítás: jó és rossz elkülönítése az ellentmondó élmények elviselhetetlensége nyomán (tündér vs. boszi) Tagadás: a fenyegető tartalom nem kerül a tudatba, a realitás tudomásul nem vétele („én ilyet nem mondtam!”) Projekció: a szorongáskeltő indulatoktól úgy szabadul meg, hogy másoknak tulajdonítja („haragszom rá” helyett „ő haragszik rám”) Elfojtás: a kínosnak vagy veszélyesnek tartott vágyakhoz kapcsolódó gondolati tartalmak, élmények kiszorulnak a tudatból. (Alapja más elhárításoknak is) Regresszió: egy korábbi fejlődési szintre való csúszás Reakcióképzés: a vággyal ellentétes reakciók jelennek meg (a túlzásokban érhető tetten) Áttolás: a feszültséget okozó indulatok áthelyezése más, hasonló helyzetre (a főnök helyett a macskát) Racionalizáció: a viselkedés magyarázatához racionális okok keresése Kompenzáció: olyan terület megtalálása, ahol jó vagyok (a félős verekedős lesz) Szublimáció: átdolgozás, magasabb rendű tevékenységbe fordítás

A személyiségfejlődés Freud pszichoszexuális elméletében ◦ A személyiségfejlődés = az ösztöntörekvések, a libidó fejlődése ◦ A libidó = szexuális energia, (kéj)vágy. ◦ A nemi ösztön több részösztönből áll. ◦ A személyiség energiája állandó. Ha egy tiltott késztetést elfojtunk, máshol keres levezetést – a vágy tiltása nem szünteti meg magát a vágyat! ◦ Kisóvodás kortól például a játékban megnyilvánulhatnak a gyereket izgató problémák, illetve a játék alkalmas arra, hogy levezesse a feszültségeket ◦ Felnőtteknél az agresszív impulzusok megnyilvánulása pl. a száguldásban, vagy a humorizálásban stb. ◦ A libidó a különböző életszakaszokban más-más testtájékra települ, és az örömszerzés forrásává válik – ezek az erogén zónák ◦ Az egyes szakaszok kielégítetlensége vagy problémás megélése során rögzülhetnek egyes viselkedésformák = fixáció


3


8. óra

A pszichoszexuális fejlődés szakaszai ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Orális fázis (0-18, 24 hó) Anális fázis (2-3 év) Fallikus fázis (3-6 év) Latencia (kisiskolás kor) Genitális fázis (serdülőkor)

Orális fázis ◦ A csecsemők öröme a szopásból származik ◦ A legelső örömforrás az evés, a nyelés, a kiköpés, a harapás, rágás. ◦ Orális fixációt eredményez pl. a korai elválasztás, vagy ha az anya nem akkor ad enni a gyereknek, amikor éhes, ha a sírást evéssel akarja megszüntetni. Felnőttkorban is enni fog feszültség esetén. ◦ Orális fixáció, orális karakter: ◦ Mohóság, mindig „éhes” valamire ◦ Dohányzásra való hajlam ◦ Mértéktelen beszéd ◦ Túlzott hiszékenység ◦ Cikizés, káromkodás Anális fázis ◦ Az örömforrás a széklet elengedése és visszatartása ◦ Libidó a végbél nyílásán ◦ A pszichoszexuális fejlődés szakaszai ◦ Anális problémák, ha a szülő erőszakkal akarja a bilire szoktatni a gyereket, megszégyeníti ◦ hasmenés (= essünk túl rajta minél előbb) ◦ szorulás (= halogassuk minél inkább) ◦ Anális fixáció, anális karakter: ◦ Fukar, takarékos, nem képes semmit elengedni, kiadni a kezéből ◦ Könnyelműen pazarol, elfolyik a pénze ◦ Túlzottan rendszerető, tisztaságmániás, kényszeres, pedáns Fallikus szakasz ◦ A libidó a nemi szervekre összpontosul, a nemek felismerése ◦ Ödipális konfliktus ◦ Az ellenkező nemű szülőhöz való vonzódás, az azonos nemű mint rivális, vetélytárs ◦ Rosszkívánságok ⇒ ambivalencia ⇒ erős bűntudati szorongás ⇒ azonosulás ⇒ felettesén ◦ Problémák: túl rajongó szülő, vagy túl steril szülői viselkedés


4


◦

8. óra

Fallikus fixáció, ödipális karakter: ◦ Túlzott önérvényesítés (szakmai vagy szexuális) ◦ Impotencia ◦ Csábítás, kacérság szexus nélkül ◦ Exhibicionizmus, erős megmutatkozási vágy (színész, versenyző, közszereplő)

Latencia (lappangás) ◦ A szexuális aktivitás csökkenése, a késztetés gátlása, ◦ relatív nyugvó helyzet, a nemi ösztön energiái egyéb célokra fordíthatók Genitális szakasz ◦ A felnőtt, érett szexuális szakasz bevezetője ◦ Az ödipális konfliktus és valamennyi részösztön újraéledése ◦ A libidinózus vágyak családon kívülre való fordítása, reális szerelmi tárgyak felé

2. Erik H. Erikson pszichoszociális elmélete Erikson elmélete pszichoanalitikus elmélet, a freudi fejlődési fázisokból indul ki, de kiterjeszti azokat ◦ a személyiség fejlődése a születéstől a halálig tartó folyamat ◦ fokozatos, szakaszokban történő kibontakozás, amelyben az identitás újabb és újabb elemei jelennek meg ◦ nem a biológiai tényezőkön (ösztönök) van a hangsúly, hanem az élet során megtapasztalt környezeti és társas jelenségeken, amelyek hatnak a személyiség alakulására = pszichoszociális elmélet ◦ A hangsúly az Énen van (Ego), amely rugalmasan reagál a környezeti, fejlődési kihívásokra („alkotó Én”: a fejlődést szolgáló megoldásokat talál a problémákra) ◦

◦

Központi fogalom az identitás = önazonosság; önmagunk megítélésének viszonylag tartós egysége, a „Ki vagyok én?” kérdésre adott válasz ◦ (énidentitás + szociális identitás) Minden fejődési szakasznak megfelel egy identitáselem

A pszichoszociális fejlődés szakaszai Első életév (0-tól másfél éves korig) ◦ Orális fázis – társas kapcsolatok által (a hangsúly a rendszeresen ismétlődő társas kapcsolaton van, nem a belső kín megszüntetésén) ◦ Bizalom vs. Bizalmatlanság (önmagában és a külvilágban); ◦ Kedvező kimenetel, énerő: bízni tudás, optimizmus, remény


5


8. óra

Második-harmadik életév ◦ Anális-muszkuláris fázis ◦ Autonómia vs. szégyen, kétely ◦ Önkontroll, megfelelés-érzés, akarat Óvodáskor ◦ Fallikus, ödipális szakasz ◦ Kezdeményezés vs. bűntudat ◦ tervezés-megvalósítás, szándék Kisiskoláskor ◦ Latencia ◦ Teljesítmény vs. Kisebbrendűség ◦ Kompetencia-érzés Serdülőkor ◦ Genitális ◦ Identitás vs. Szerepkonfúzió ◦ Önmagáról alkotott egyedi kép, hűség Ifjúkor ◦ Intimitás vs. Izoláció ◦ kapcsolatokban, munkában ◦ Szoros és tartós kapcsolatok, pályaelkötelezettség, szeretet Felnőttkor ◦ Alkotóképesség vs. Stagnálás ◦ Törődés a családdal, jövővel, gondoskodás Időskor ◦ Integritás vs. Kétségbeesés ◦ Beteljesülés, elégedettség az élettel, bölcsesség

Kötelező irodalom: N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, 2004, Osiris. A 3. és a 6. fejezet vonatkozó részei


6

Családi szocializáció és fejlődés

Recommend Documents