II. évf.
1932 május—junius hó
5— 6. szám.
A Székelyföldet é s népét ismertető havi folyóirat. Szerkeszti BÁNYAI
JÁNOS
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Odorheiu—Székelyudvarhely Str. Benedek Elek-u.
Csak egy uj támogatót szerezzen minden jóakarója a Székelységnek!
BÉKASI SZOROS. hlolizeies 1932 evre : 150 Lei 4 P.) — amely közvetlen a kiadóhivatalba O^gxííeiu— Székelyudvarhely küldendő Magyaroszágiak előfizetését elfogadja a Studium könyvkereskedés Budanesten. Muzeum-körut 21. amely címre legcélszerűbb a 4041 sz. postatakarékpénztári csekkszámlával küldeni a minden postahivatalnál beszerezhető bianco belizetési lapok utján. — (Tanulók, tanügyiek papok, nyugdijasok és a turista egyletek igazolt tagjainak 100 Lei.)
Jóakaróink figyelmébe ! Kérjük azokat, akik jóakaratú biztatásokkal igyekeztek mozgási kedvünket fokozni, hogy ha részletekben is, de ne feledkezzenek meg legalább kisebb részletek beküldéséről se. A kicsi, de több oldalról jövő részletecskék is kiadják egy egy lapszám előállitési köliségeit.
A székelyföldre utazók figyelmébe ! Fürdőhelyeinkre kedvezményes vasúti jeggyel utazhatunk oly módon, hogy a váltott egész jegyet aláirva a visszautazás előtt láttamoztatni kell a helység elöljárójával s azt a vasúti . pénztárnál le kell bélyegeztetni a visszainduláskor. így 50% nak megfelelő kedvezményhez jutunk. Az utazást megszakítani nem lehet I Közöljük a fürdők jegyzékét záró jelbe téve a vasúti állomás román nevét is. Borszék (Topli{a— Romaná), — Kovászna (Covasna) — Gyilkostó (Gheorgheni), — Szováta (Sovata) — Maroshéviz (Toplita Románá) — Tusnádfürdő (Tusnád Bái) — Élőpatak (Feldioare és Sfántugheorghe) — Zajzon (Bra§ov). Csodálatosképpen az előbbi évekhez képest Székely udvarhely, Csíkszereda, Kászonfürdő, Bálványosfürdő, Kézdivásárhely, Torda, Ma rosvásárhely elveszítették kedvezményüket. (Ugy halljuk sikerül újból megkapniok.) 1932. évre előfizettek. (Akiknek a neve után szám nincs téve azok az egész évre rendezték !) Balázs Alajos Alsósófalva. Csíkszereda: Albert Vilmos, László Ignác, Nagy Imre, Papp János, Ferenciek könyvtára Csiksomlyó. Kilyénjalva: Szász József 80, Kolozsi Ferenc 40. Gyula: Bartha Béla dr. 1*50, Becsy l - 50, Csutak Imre l - 50, Démusz L. T50, Fogarassy Gy. 3—, Vitéz Hamar Endre 1.50, dr. Pál Gábor 1'50, Szalatnay Endre Szőts Gyula l - 50, dr. Tompa Gy. 150, dr. Ürmössy Károly l - 50, Incze Albert Magyaros, dr. Jakó Dénes Alsócsernáton, Kakucs Ferenc Kadicsfalva. Kézdivásárhely: Bajkó Zsigmond dr., Csiszár Dénes 40, dr. Dávid István, dr. J. Dienes Ödön 75, dr. J. Dienes Jenő 40, dr. Fekete András 40, dr. Gyöngyössy István 30, dr. Hoilanday Pál 75, Kovács József kalapgyáros 40, dr. Kovácsy Lajos 40, dr. Molnár Dénes 75, dr. Sólyom Miklós 75, Szini Andor 40, Tóth Balázs 40, Tóth Istvánné 40, dr. Török Ferenc 75, Kiss István kecsetkisfalud 50, Molnár Mózes Homoródszentmárton 30. Nagyenyed: Asztalos József 40, Bányai Máté, Péterffy Gyula Kispest, Ress Sándor Uzon, Szentgyörgyi András Ége 50. Székelykeresztur: Darzsy Gábor, Ferenczy Gábor dr.,
II. évfolyam.
SZÉKELYSÉG
1932 máj-jun. 5 — 6. sz.
Fűrdőügyiink, idegen forgalmunk. Az egyik, a másikat kergető krizises világban kapkodunk minden mentő szalmaszál után. Azon a területen, ahol az Isteni adottság bőven nyújtja az élet alapfeltételeit adó termékeket, megállunk és várjuk a csodát, hogy a kész az ölünkbe hulljon. Irigykedve nézünk más szerencsésebbnek „gondolt" területek felé, pedig arra kellene gondolnunk, hogy azok »szerencséjüket", természetadta előnyüknek okszerű s idejében való felismerésének köszönhetik s annak a nagy munkának, amely évtizedekre visszamenően azt megalapozta. Mikor jön el már itt nálunk a Székelyföldön is annak az ideje, amikor a természeti kincsek közt nem a csillogó gyémántban, amely csak csillogó olcsó osdolai kvarckristály, a csalfa aranyat utánzó piritben, a szénben st.-ben fogjuk a gazdagodásunk hirtelen fellendülését látni, hanem azokban az észre nem vett, vagy figyelemre nem méltatott anyagainkban, amelyek itt nálunk közönségesek, mert bőségében vagyunk, de talán ép ezért semmire sem méltatjuk, mert nem öntenek azok be az ablakunkon egyik pillanatról a másikra milliókat. A természeti szépségeink, ritkaságaink nak és a rengeteg ásványvizünknek a kihasználására gondolunk, amelyek megalapozott, rendszeres munkával megélhetésünk bázisául szolgálhatnak, mert sokoldalú érdekeltségüknél fogva minden kereseti ágra jótékony fejlesztő hatást gyakorolhatnának. Gondolunk-e arra, hogy a szanatóriumokat egyre másra épitő korszakban vájjon miéit kerüljük el — tiszta csodaként— a gyógyvizeink tömkelegét tartalmazó Székelyíöldet az ilyen alapításokkal ? Közegészségügyünk nagy kárára történik mindez, nem számítva a minket közelebbről érdeklő gazdasági oldalát a dolognak. Nem jól van ez igy !
Molnár Józsiás. A székely nagy közönség előtt talán ismeretlen név, egy olyan a többi sok közül, amely a szokásos székely szerénykedés miatt nem tudott a környezetén kivül terjedni, pedig példátadó s a kitartó SZÍVÓS munkára biztató megemlékezésünket, a többiekkel együtt, csokorba fogva kellene az ujabb nemzedéknek, átadni. Élete rövid leírásában benne van mindaz ami minden dicsérgetés nélkül elmondja érdemeit. Ezért nem nehéz egyéniségét röviden jellemezni. Kézdivásárhely, a szorgalmas iparosokat, kereskedőket kitermelő sított magaszékely vartartásukért gaváros a szüugy apja, mint lőhelye. 1841 január 2 án lát anyja fogságnapvilágot a ba kerülnek s hasonló nevü csak 1852-ben kereskedő apászabadulnak nak s anyjáki, amikor aznak Nagy Sátán a kis fiút rának szemea székely udfénye. Elemi varhelyi gimiskoláit az ősi náziumba s »Partikulá«onnan németnak nevezett nyelvre a brasreformátus sói szász gim elemiben keznáziumba vidette meg. A szik. 19 éves 48 as forradakorában a tellomban tanújesen vagyon. talanná vált fiu Sándor öccsével együtt keményen neki áll az életnek. Ecetgyárat, gyertyaöntőt, szappanfőzőt csinál. Majd vízimalmot szerez s az akkoriban gyakori kiállilásokon egymásra nyer kitüntetéseket s ezzel megalapítja a jó hírét a háromszéki gabona termékeknek. Részt vesz városának minden mozgalmában s példás, munkás életének elismerése volt háromizbeni képviselővé történt megválasztása. Az egyszerű, a maga szorgalmából vezető emberré vállt s állandóan tanulmányokat folytató székely képviselő volt az egyetlen, aki mindenki legnagyobb elképedésére fel mert szóllalni Wekerle valuta törvényjavaslatával szemben. 1903 márc. 15-én a szabadság ünnepén halt meg a függetlenségi zászlóhoz tartozó Molnár Jczsiás.
Méltó betetézése volt életének az a végrendelet, amelyben értékes belsőségét »Józsiás és Emilia tanulmányi és sétatéri alap* cimén a városra hagyta s ezzel nemcsak a közegészségügyi szempontból oly fontos szép sétateret adta a város közönségének, hanem jövedelméből sok szegény tanuló előhaladását tette lehetővé. Sírfelirata igy hangzik: Munkás élete volt, emberszeretet hevítette, Honszerelem s becsület az, mi magasba vivé. Jó fiat, hü harcost veszített el benne a Székely. A Hálás kegyelet őrködik álma felett. 'Példát adó élete áldott marad a város közönsége előtt.
Orbán Balázs síremlékének felavatása. A székelység régi nehéz adósságát törlesztette le, ha egyelőre szerény formában is, midőn a »legnagyobb székely* nyugvóhelyét megjelölte. A Magyar Pártnak Vajda Ferenc elnöklete alatt kiküldött bizottsága elismerésre méltó munkát végzett, mikor a mostani nehéz körülmények dacára is a régóta égető bajunkat orvosolta a szükséges anyagiak összehozásával, hogy Haáz F. Rezső tervező szép gondolatát formába önthesse. A síremlék ott ál a Szejkefürdő fölötti magaslaton a keleti oldalon. A bekerített hely közepén van az ősi, szép faragott kopjafa, amely jobban szimbolizálja kegyeletünket mint akármilyen drága, de hideg márvány emlékoszlop. A május 22 én d. e. 11 órakor legfolyt műsor felavató gerincét a mi nagy irónk, Nyirő József emlékbeszéde képezte, mely uj gondolatokat adott s ugy formai, mint tartalmi szempontból is igazi maradandó nyomokat hagyó irodalmi alkotás volt. Énekeltek a székelykereszturi unit. és a székelyudvarhelyi rórn. kath. főgimnáziumok, ref. tanitónőképző, a Székely Dalegylet énekkarai. Megnyitó imát mondott Sigmond József unit. lelkész. Szavaltak alkalmi költeményeket Báthory Margit, Szolga Ferenc, Lőrinczy László. Gálfalvy Samu a székelykereszturi unit. főgim. nevében mond lendületes beszédet s helyez koszorút a sirra. Hinléder F. Ákos dr. a rendezőbizottság nevében átadja a síremléket az udvarhelyi unit. egyház gondozásába. E helyen is hálásan kell felemlítenünk a Szejkefürdő tulajdonosának Bokor Károly ny. igazgatónak az előzékenységét, amellyel az egész akciót áldozatkészséggel támogatta. Hisszük, hogy e hely szent és bucsulátogató helye lesz a székelységnek s ép ugy e vidék minden látogatójának, mert mint a kopjafa felírása is int: »A nemzet jövőjén csak az a nemzedék tud építeni, amelyik tiszteli és megbecsüli a multat* mint ahogy Orbán Balázs is, a példát erre megmutatta nemes, munkás életével I
Székely bölények. Irta: Dr. SxcUay
Béla.
1213-at irunk. 'Mindszentek nyolcadán* (nov. 9) nagy élénkség uralkodott Váradon. A Káptalan megidézte az ország EK-i részeiből a vádlottakat istenitéletre, amelyén a tüzesvaspróba döntötte el sorsukat, ami ellen nem volt felebbezés. — Szentmártonból való András is,* ide sietett tehát, hogy tisztázza magát gyúrói Apaj vádja alól. Régi kulturtörténelmünk megbecsülhetetlen értékű gyöngye, az. egykorú VÁRADI REGISTRUM így adja elő a per tárgyát: Apajnak még azelőtt elveszett a kardja; midőn aztán egy igen hasonló kardot ^pillantott meg szentmártoni András bőlényvadásznál (»venator bubali*), törvényre adta őt lopás miatt. E perben Pál, főbölényvadász- mester bíráskodott. Pristaldus ( = perintéző) Örsi István vala. András tehát a váradi ítélőszék elé járula Mindszentek nyolcadán >istenitéletre, de felmentetett, mert Apaj nem jelent meg«. (Ez a 44. sz. per; régi száma 230.) Mi ez? Kérdezi a mai kor modern, aeroplanos, rádiós fia, — ki a régi dicsőség oly sok emléket nem ismeri. Ezen per szövege és még 3 más hasonló, az egyedüli bizonyítéka egy nevezetes királyi intézménynek és annak, hogy a XII—XIH. században (valószínűleg mára XI ben is) az árpádházi királyok legkedvesebb mulatsága a bölényvadászat volt. Évenként ősszel megjelent az egész udvar az ország EK-i részében fekvő királyi vadászkastélyok egyikében (Ugocsa, Marmaros, Bereg, Zemplén) s innen indult el a bölény hajszára. Itt több ezer »magyar királyi bölényvadász« várt az udvarra tisztjeik (decuriones) vezetése alatt. Valamennyinek a feje a főbölényvadászmester volt: Comes venatorum bubalinorum, ki az egész vadászatot rendezte. — A történelem csak 2 ilyen Comesnek őrizte meg emlékét; 1213 ban Pál volt a Comes, 1214—1216-ban pedig László. Sejtem, hogy Laurentius—Comes, kit Imre király 1199 ben egy veszélyes marmarosi vadászat alkalmából megjutalmaz, hasonlő Comes volt, mert ott csak bölény vadászatról lehetett szó. (Cod. diplm. patrius II. 1.). — Ilyenszerü hivatal lehetett még az 1366 ban emiitett s minket igen érdeklő »erdélyrészi havasok ispánja* is, Comes Alpium nostrorum de partibus »Transilvanis.« (Márkus 1899 II. 570, b.) A magy. királyi bőlényvadészok intézménye oly érdekes fejezete * Akkoriban netn voltak még vezetéknevek: Mindenkit egyszerűen keresztaevéo hívtak, de hozzátették azon község nevét, melyben született.
feulturtörténelmíinknek, amely a nagy, vadászat történelemnek kiváló btlszkesége lehet, mert ennek párja az egész világon nem volt/ A Registrum mint a bőlényvadászók lakóhelyeit emliti Ipp, Gyúró és Dédács községek, mind Szilágy vm.-ben; továbbá Szt.Mártont, melyről eddig senki sem tudta, merre van, mivel 44 Szt.-Márton van az országban. Én, határoztam meg a fekvését: A mai Genyéte községet Biharban (Bihar, Szilágy határán) régen Szt.-Márton néven emiitik az oklevelek — és erről van itt szó (L.: Csánki 1890, I. 608: »Sanct Martin aliter Genyete.« Mindez közelről érdekli a székely művelődés kutatóját is, mert ezen vadászok egy része épen székely jobbágyokból került ki, mert ók voltak azok, kik az ország nagy keleti bölényterületének szivében laktak, kik legjobban ismerték az állatot, annak szokásait, vadászatát, kik tehát a királynak a legjobb szolgálatot tehették. Itt, Szilágy vármegye szomszédságában (Bihar, Szatmár) csak a nyugati kezdete volt azonban a bölények hazájának; ide csak leváltottak a hatalmas bikák a nagy havasokról, mert itt nedvesebb, kövérebb volt a tisztások füve és óriási terjedelmű posványos őserdők védték a fejedelmi vadat t> meglepetés ellen. Hogy mindez csakugyan igy volt, egymás érdekes adat is bizonyítja : Kálmán király alatt 1100 ban Szatmár vm.-ben Krassó vidékén — amely Szilággyal határos — az orosz származású nezdini NopocMezte nemzetség birtokai terültek el (Fejér, Cd. Dipl. III/3 p. 483). Egy 1227. évi megerősítő levél ugy hivja azt a birtokot: Terra fűit Planicies Bubalorum. (Karácsonyi 1900, II. 399). A Szamos mentét, amely laposabb terület, nagy erdőség borította, melyet a nép akkor »Bőlénymezőnek« hívott magyarul, — legalább igy véli igen jeles tudósunk Tagányi 1896 p. X, — de szerintem ez a fordítás nem lehet hü. Planicies annyi mint sikság, holott az oklevelek a mezőt mindig campus szóval adják vissza. Sok kutatás után végre rájöttem, hogy a Planicies Bubalorum igazi magyar neve alig hangozhatott máskép, mint „Belének Laposa." Tudni kéli ugyanis, hogy ez állatok szabad rónákon sohasam tartózkodhattak, mert a fák skérge nélkülözhetetlen eledelük volt. Igy tehát a Planiciest ma síkeidő•nek mondanók. De ép ezen síksági erdőket eleink sokszor »laposerdőnek« vagy röviden laposnak hivták, mit következő oklevéladatok bizonyítanak az 1297 évből: Ad silvam Lapusnyar nuncupatum (Nyár = nyárerdő), b) 1521 : In planicie Sarpan hatalma lápossá dicta. c) 1521 Venit ad Planiciem Asowanlapossa dictam. d) 1453 In quadam silva . . . Laposerdew vocata. (Zolnai p. 574) * Valami hasonlóra csak az északamerikai indiánusok történetében akadtam, Weisze Bisons, 1932« c tanulmányomat).
Itt tehát a Krassó vidéki lapályon a szamosmentr nyirkos őser* dőkről van szó, ahol a keleti Bükkhegységről és az Avas—Gutin hegyláncból a síkságra kilépd Szamos tisztásain a havasokból leereszkedőnagy CBordák — mint mondtuk — teritett asztalra találtak. Ismeretes tény, hogy a régi Magyarország területén a mocsarak hajdan lényegesen nagyobb számban fordultak elő, mint ma. A kultura mindenütt kiszárítja a talajt (lecsapolás, erdőirtás). Ezt bizonyítja külömben a szatmárviőék! Lápos folyó és hegy neve is. A mocsarak az Ecsedr Lápig húzódtak, amely már teljes rónán fekszik, — és még ide is követhetők a bölény-hely nevek Börvély falu határában, ahol egy Belény nevü tanyára akadunk. (Hermán O, 1887 I. 76.) Megemlítem még a Bölöny tanyát Szakácsi község mellett Szilágyban és a Bölényösvény = Calea Zímbrului nevü gerincét a Gutinnak. Délre emelkedik a híres Belényes hegység, amelyről okunk van hinni, hogy a XI. században királyi bőlényvadószterület volt és hogy innen a neve. Ennek szomszédságában, a Ciblesen, mai napig él még ez állat emléke a Bőlénycsúcs, Bőlényforrás, Bőlénytisztás és Bőlényvölgy helynevekben. (Várfu-, Izvoru-, Poiana-, Vatea Zimbrului, Zimbru — bölény). Ez a sok értékes régi emlék mint reflektor világítja meg azt a kérdést, hogy miért utaztak el királyaink a távoli Sz.-Fej érvártól épide: Rengeteg lehetett erre mindenütt a bölények száma akkoriban. Hisz igaz, egyes példányok, kisebb csapatok éltek akkor még a Bakonyban is, Diósgyőr vidékén s a tót felföldön is sok helyen. De a fejedelmek élvezete nem egyes vadak elejtésében nyert kielégítést: A sok száz sőt ezer tagból álló csordák rohanásának mennydörgésszerű robaja, a leghatalmasabb bika kiválasztása, üldözése ez képezte a királyi vadász gyönyörét, — és ezért érdemes volt ide a nagy utat megtenni — »a vadászat idejében — intempore venationis« — ahogy az 1199 évi oklevél mondja. Dehát honnan került e vidékre az a sok bölény ? — A válasz rövid: Székelyországból! Olt volt az ősi fészkük a Gyergyói Havasokban ! Az említett Belényes Hegység, a Bükk, Avas, Lápos összefügge» nek a Cibles közvetítésével az északerdélyi rengeteg tömegű őserdőkkel, a Radnai és Mármarosi havasokkal s az ezekkel délre kapcsolatos Kelemenhavassál, amely Borszéken tnl átterjed Moldovába, és ép itt a határmenti járatlan havasokon volt Bölényország szive, itt volt főhadiszállásuk. Itt vadászlak rájuk a székely daliák ős időktől fogvay és innen terjedtek el délfelé a Görgényi és Csiki havasokba le egészen Brassó alá, ahol sok emlékük maradi fenn. Legkevesebb volt a Fogarasi Havasokban, ahol azt hiszem, már a XIII—XIV. században kiirtották őket. Több volt a Szebeni Havasok területén és folytatódolag
a Retyezát előhegyein. Élterjedésük megszakítás nélkül haladt innen a Szarko-Godjan hegységen át a Bánáti középhegységbe, ahol Steierlak vidékén még az Árpádok alatt bölényekre vadásztak : Egy középkoricsontváz és helynevek maradtak róluk. Tovább nyugat felé hirtelen meggyérült a számuk: Az Alföldön hiányoztak a középkorban. De Horvátországban ismét feltűnnek, ahova az osztrák—olasz határalpokból kerültek. — Megemlítem még, hogy a bihari Belényestől délre keletre, a nyugat erdélyi hegyekben (Érchegység, Moma-Kodru) is megmaradt a nyomuk és csak a Tisza rónája vetett végett nyugat felé való kalandozásaiknak. • Ezen rövid elterjedési vázlat után alkalmilag részletesebben fog,juk nyomaikat követni Erdély több részében. *
*
*
A bőlénykérdés világszerte ismert speciálistájának cikkét röviden ki kell egészítenünk Tamás Albert ny. főgimnáziumi igazgató urnák, a székelyföld állatvilág jóismerőjének a következő adataival. Hagyományaink s irodalmi adataink szerint is Erdélybe az utolsa bölényt állítólag a Székelyföldön lőtték, Petényi ismeretlen adatai nyomán 1814-ben Farkaslaka határán, a Hargitában (1. Brehm: Állatok világa III. 529 1., itt az évszám tévesen 18151) Hankó Vilmosxzerint talán a Kátémén havasalján a Fekete víz mellett ejtették .volna el a& utolsót Ifll7.be. Q)Józ(Tnans. ^agg>)' szerint a-fittéi Boroszlános erdőben n«4^1S75. nsárc. ha.vAhan/még láttak bölényt. Saalay P. Verti, u. ISfítteÜ. 59. £Jg?!I3T5, 1 -r35, L) mindezekkel szemben vadász, elbeszétóaek alapján az 1790-ik időt fogadja el, amikor a Kelemen hegység déli oídáttn egyvvadorzó lőtte le az utolsó nemes nagy vadat Erdélyben. Legújabban Soós Lajos (I. Term. Közi. Bpest. 1931. 597— •606) Újfalvi Sándor közlését tartja legvalószínűbbnek amely szerint az utolsó erdélyi bőtóny a borgói Piájon esett el 1762. okt. 8-án. Vajjo.i< volna-e még az irodalomban eddig ismert adathalmaz mellett valami; nyom e székelyföldi bölényre vonatkozóan ? (helynevek, koponya maradványok, mondák stb.) Ugyan a román »Zámbru« elnevezésekkel nagyon óvatosan kell bánni, mert azt legtöbb helyen a magasabb havasi régióban foltonként előforduló fenyőre (Pinus cembra) is használják, mint azt Nyárády Gyula botanikusunk volt szives közölni s nehogy az ilyen helynevek e fenyőfajra vonatkozzanak. »A Székelység szerezzen magának Székelyudvarhelyen egy közös otthont, melynek földszinti helyiségébsn, minden székely iparosnak és kereskedőnek a pénzszerzés becsületes módjai lehetővé tétessék s az legyen a speciális népiparban s terményeinkben központi áruháza !« (Borszéky S.)
A Gyílkostó eredete és fejlődése. Irta: Csáki Mihály.
Nem is olyan régen a tó messze volt tőlünk, csak a havasi keselyű, a boldog vadász, akit szenvedélye hajtott, a jámbor pásztor, egy-egy merész turista, vagy a költő fantaziája járta be e vidéket. Ma már az 1911 —13 as években épült, jó karban tartott kocsi uton gyorsan elérhetjük a tavat. Utunk a Békénypatak mentén vezet. A Békénypatak elkisér a *Jankó
magasságáig emelkedik, amely vizválasztót alkot egyrészt a Maros, másrészt a Békás vízgyűjtő medencéje között. A Pongráctetőről utunk fokozatosan lejt a 980 méter tenger fölötti magasságig. Körülbelül 30 évvel ezelőtt ez a vidék őserdőkkel volt födve, ahol járatlan, nehéz utak voltak. Elérkezünk a tóhoz, szemben velünk a kristálytiszta víz, amelyben visszatükröződik a hegyek sötétzöldje, elfeledtet ez minden szomorúságot s a lelkedett elragadja a természet szépségének titkos varázsa. E csodálatos hely nem is olyan régen, ezelőtt 95 esztendővel, egy mély völgy volt, ahol kígyóztak a Vörös, a Czohárd, a Likas és a Gyilkos patakok, egy sürü erdő takarta be partjaikat, ahol se virág,
se fü nem nőtt, ahová még a napsugarai sem tudtak behatolni. 1837 esztendőben egy hegycsuszamlás lezárta ezen patakok folyását, különösen a Gyilkosét és Likasét. Ez a földcsuszamlás a vidéknek egy hatalmas rázkódását idézte elő s ez a földalatti mennydörgés távol vidékekre elhallatszott. Az öreg Czohárd megunta a hosszú tétlenséget, megrázta ősz fejét, s az óriás leszakadt sziklák mennydörgésszerüen rohantak le, magukkal hozván földet, fát s mindent ami utjukban volt. A patakok szorgalmasan szállították vizeiket, mig az elzárt völgy megtelt s a viz annyira megszaporodott, hogy eljutott a zárógátnak a tetejéig, amelyet átfürészelt, megapadván igy a tó vize s megkisebbedvén a területe is. A kifolyó viz a Kisbékás-patak, amely valamikor a hasonló nevü szoros megalkotója is volt. A tó hosszúsága kb. 2000 méter, szélessége 200—300 között váltakozik, mélysége egyes helyeken 15—30 m. kiterjedése kb, 15 ha. Elnevezés a patrónusától, a Gyilkoshegytől ered, amely büszkén emelkedik a tó keleti partján 1384 m. magasságban, a tetején a sziklák repedéseiben található a havasi gyopár — a virágok királynéja, — amely juliustól egész késő őszig virágzik, örömet szerezvén a tur'stáknak a fáradságukért. A Gyilkos elnevezés a nép nyelvén onnan ered, hogy egy tél idején a tónak a jege beszakadt, sokan belehaltak szekereikkel és állataikkal együtt. Egyes könyvekben és térképeken a tavat Vöröstónak is nevezik, ez az elnevezés geologiai eredetű, amenynyiben a tó jobb partján vörös szinü mészkő rétegek találhatók, amelyekből a geologusok kalapácsa verte ki a már kihalt tengeri állatok megkövesedett maradványait. Különösen nagy mértékben kapták itt az amonitoknak csigaszerü házait. Hogy a tó valóban, amint fennebb mondottam földcsuszamlás következtében származott, bizonyítják az egykor büszke fenyőknek vázai, amelyeknek csonka ágai minden levél nélkül egy temetőnek néma sírkeresztjeire emlékeztetnek. A mérnökök kiszámították, hogy a tóban és a benne levő patakokban kb. 5000 lóerőnyi energia van, amely felhasználva el tudná látni az egész vármegyét, az összes vasutakat és kereskedelmi vállalatokat hajtó és világító erővel. El kell jöjjön az idő, ezeknek a kihasználására is. A tónak kristálytiszta vizében él a halak királya a pisztráng. Az innen kifogott példányok 7—8 kg.-mukkal bámulatba ejtették a szakértőket is. Az utolsó időben a tónak és vidékének látogatása nagyon fellendült. 1921-ben a boldogult Ferdinánd király volt a tónál Mária királynéval együtt s nagyon el volt ragagtatva a látottaktól I 1930 augusztus haváhan a mostani uralkodó II. Károly király, Miklós herceg kisé-
retében rándult ki a tóhoz, ez alkalommal a helybeli közbirtokosság egy villa telket ajánlott föl Őfelségének, amelyet el is fogadott. A sportvilágban ez évben egy fontos esemény történt. Romániának bajnokai egy egész hetett töltöttek a tél folyamán a tónál s megállapították, hogy korcsolya és általában a téli sportokra keresve sem lehetne alkalmasabb helyet találni. A közbirtokosság a tó és a szoros között Czohárd lábánál egy turista menedékházat épitett, a munkát 1925-ben kezdették s 1926-ban már be volt fejezve, az épités költségei 1,400,000 leit meghaladták. A menedékház megfelel a turisták követelményeinek, vannak lakó és háló szobák nagyobb kiránduló társaságoknak is. Amint értesülünk a közbirtokosság eddig mintegy 46 villatelket osztott ki a kérelmezőknek. A tónak elhelyezése csoda szépségű s tükrén megtelt tutaj vagy csónakséta örök és feledhetetlen emlékeket hagy a természetet imádók lelkében. A tó északi partján emelkedik a kis Czohárd (13'32 m.) ahol menedéket talált szépséges feleségével Nufu Demeter a szomszédos Moldvából, amint azt a népmonda is megőrizte. Nem az emberi erő és képzelet emelte a csodálatos sziklákat, hanem a természet nagy, alkotó keze. A tó csodás szépségét fokozza a szomszédos fehér méssziklák királyi koronája, amely magába rejtegeti a látogatók másik kedves kiránduló helyét a Békás sziklaszorost.
Lapszemle. Boross Eleket, az Aranyosvidék kiválló főszerkesztőjét most ünnepelték 25 éves újságírói munkálkodása alkalmával. Az eredményes szép munkában eltöltött szép múlthoz örömmel gratulálunk s köszöntjük innen a székely anyavárosból is. Csíki Lapok (Csíkszereda) a vidéki lapok egyik tekintélyes repre • zentánsa kénytelen volt az előfizetőinek gyenge anyagi viszonyai miatt ideiglenesen beszüntetni megjelenését. Szomorú adata ez a mai kornak. Jun. 19 óta újból megjelenik. Üdv. Csikl Néplap (Csíkszereda) újból megjelenik 1 Székely Újság. (Kézdivásárhely.) Sok megszívlelni valót mondott László Dénes az 5 folytatásban leközölt cikkében a »Székely nép fennmaradásának alapjaidról. Érdekes város történeti adatokat közöl dr. Török Andor a régi kézdivásárhelyi emberekről. A szakszempontból is értékes sorozat a személyek leírásával kapcsolatban hü korfestő jelentőségűvé vállik a pontos adataival (20—24 számokban.)
A tordai hasadék egy ritka hagymája. Irta:
Oyőrffy
látván (Szeged).
Eme nagyméretű, 80—100 cm. (torda hasadéki példák mérete) magas hagyma1 most már csak a hozzáférhetetlenebb sziklák falrepedéseiben nő. Virágzata szép gömböt alkot, virágai aranysárgaszintlek. Az egész növény — még száritottan is — erős áthaló hagymaszagú. A költők feiedelme: Jókai »Egy az Istenc regényében (Nemzett kiadás II.: 7,229) szintén szóvá teszi az Allium obliquum ot Ama megjegyzése azonban : »Haynald érsek fedezte fel a tordai hasadékban tett ftivészi tanulmányozása alkalmából* helyesbítendő és oda javitandő ki, hogy e növényt 1858 ban virágzó állapotban vitték le a pásztorok Wolff Gábor jeles botanikusnak, az egykoron való tordai gyógyszerésznek, aki e növénytermőhelyét legelőször publikálta (in Verh. u. Mitth. d. Siebenb. Ver. f. Naturw. zu Hermannstadt XVI: 35). Wolff Gábor eredeti példánya az Erdélyi Muzeum Egyesület Növénytára gyűjteményében is megvan, saját szememmel láttam : July 1851»-ben gyűjtve. De viszont őrzi e gyűjtemény a nagy Haynald eredetijét is, amelynek shedája igy szól: »In rupibus calcareis »Tordahasadék* 15/a Junii, 1860. Haynald®. Wolff Gábor azt is szóvá teszi (1. c.), hogy a fiatal (zöld) növényt hagymástól együtt ették a környék pásztorai, sőt szerinte : »a köznép annyira kedveli fokhagyma helyett, hogy alig lehet már életkockáztatással egy-egy példányhoz jutni, mert csak járhatatlan helyen lehet még kapni® (1. Jegyzéke néhány Torda környékén előforduló ritkább növénynek, melyet saját észleletei alapján összeállított Wolff Gábor, — Magyar Növénytani Lapok. Szerkeszti és kiadja Kanitz Ágost I. évf. 4. szám, 1877 április, p. 67). Szibériai flóra-elem 2 — amelynek máskülönben csupán még Sibiria és Turkestan a hona 3 — az egyetlen * európai: Torda hasadékin kivül. Mint falakat mászni szerető, a Tordahasadékban is sokszor kísérleteztem (sőt rá is fizettem Taxus utáni vágyamban). Mint egyetemi 1 Ábrázolását 1. Iuliu Prodán: Flóra pentru determinarea descrierea plaotelor erese in Románia Cluj 1923. Vol. II. p. 175. Tab. CXXIX. Fig. 3. 9 Dr. F. Grundzüge der Pllanzenverbreitung in den Karpathen I : 232. II.: 258,271. 8 Ascherson-Graebner Syn. III 1905-7 : 126. 4 Allium obliquum »csak a Tordai-hasadéknák nő (c f. Jávorka in Flóra Hung. 1925 — 172). Dr Kari Ucgar »Die Flóra Siebenbürgens«, könyvében (Hermannstadt 1925 — 103 bizonyára csak tollhiba lészen : .»nur Tordaer Schlucht und Székelykő «
hallgató is, (ezelőtt 30 évvel), gyűjtöttem a Tordahasadék e ritka hagymáját, többször. Majd professor koromban is felkerestem azt a jellegzetes, jól járható padmalyát a »Széditő magas«-nak, (Peterd felől) és az Ephedra leihelyét (Tordai bejárás felé) ahol szintén nő. 1916. julius 3-án 1 Allium obliqtium ot elvirágzóban gyűjtöttem; 1918 május 3 0 á n 2 már sok virágozni kezdő (közte több teljesen kinyílott) példányt láttam ugy a »Széditő magos on. mint az Ephedra termőhelyen.8 Az Erd. Muzeum Egyesület Növénytára gyűjteményében levő példák alapján is, virágzása : junius közepe tájára esik. Nem árt ritkaságaink élete titkába belesni, de főleg ismeretessé is tenni. Az Allium obliqtium phaenologiája közlését ha nagy későre is, de közzétenni nem árt. . . Hiszen nékem már úgyis csak az emlékezet szárnyán szabad a »Széditő magas falát járnom, s a Hesdát vize zúgását hallgatnom írtam: Szegeden, Brauai Sámuel halálának XXXII. évforduló napján.
Vájjon a homoródalmási barlang és a balánbányai mészkővidékeken nem lehetne megtalálni ezt a ritka növényünket ? Szerk.
Nyaralás — Testedzés. Fürdő városaink közül a múltban kapott kedvezményükhöz mérten a marosvásárhelyi, csíkszeredai, kézdivárárhelyi, székelyudvarhelyi, állomások vesztették el a vasúti kedvezményes utazási jogukat. A kézdivásárhely! sport egylet az agilis Benkő Ernő és derék munkatársai segítségével szép sport ünnepélyt rendezett a dr. Sinkovits Aurél által ajándékozott telepén. A mult évi avatás ulán, tribünök építése volt az anyagi célja a mostani jól sikerült ünnepélynek. A szókelyud varhelyi ref. férfi szövetség dr. Jodál Gábor elnök vezetése alatt szép munkaprogrammot dolgozott ki, amelynek egyik aktuális ága az olcsó s főként gyermeknyaraltatási be szervezkedés lett volna I Az ifjúság önképző sport, kiránduló, cserkész megszervezését dr. Borbáth Samu vette a kezébe s jelentkezők száma s azoknak komoly akarása Vajda Ferenc, dr. Lévay Lajos irányítása mellett hisszük, a többi egyesület szép eddigi eredményéhez hasonló lesz. A székelyudvarhelyi katholikus Legényegylet a helyi kereteket messze túlhaladó jelentőséggel athlétikai versenyt rendezett a jun. 5 én tartott legényavatással kapcsolatban, amelyen a gyergyai és segesvári székely testvéreink is mintegy 150 taggal képviselték magukat. 1
A Szuczawa-ról oroszok elől elmenekült s nálam szíves vendégül látott Dr M. Gu§uleac (most csernovitzi professor) úrral, Dr Bogsch Sándor assístensemmel és Gürtler Kornél kertinspectorommal tett együttes kirándulás. a Bold. Péterfi Mártonnal tett közös kirándu'áskor is egyedül másztam fel; szegény Péterfi szédült a meredekeken. 8 A patak szine felett 80 méternyi magasságban van e hely.
Székely nóta.
Daljátékok székely témákkal.
A székelyudvarhelyi re}, tanítónőképző leány serege az igazgatónőnek névnapján márc. 22 én kedves meglepetést szerzett a rendezett háziünnepélyén midőn, »Egyszer egy királyfi« c. ősi székely népballadát egész kis opera formájában bemutatta. Révay György volt a megzenésítő s az eddigi munkáihoz hasonlóan, az édes fülbemászó melódiáknak valóságos tárházát adta. A közreműködők, akik nagy szorgalommal, vitték sikerre a darabot a következők voltak: Regős — Kassay Sári, Királyfi — Szatmáry Margit, Gazdag lány — Nagy Erzsébet, Szegény leány — Báthory Margit. A szinpad mögött elhelyezett kar Seprődy Anna tanárnő vezetése alatt elsőrendűt produkált. A darab zongora kíséretét a sok szerepléséből ismert Szabó Margit látta el avatott kézzel. A darcb művészi beállítását Haáz F. Rezső és Kovács István végezte. Nagy hálával gondolunk a mindig ötletest adó Nagy Elemér tanárra, aki spiritus rectora volt az egésznek. A Budapest rádió febr. 28 án mutatta be Martos—Huszka: Tündérszerelem c. daljátékát, amely a mai kedves Szent Anna tavunk mondáját dolgozza fel, Kodály Zoltán a székely melódiák kincsesbányájának művészifeldolgozója ujjabban a Székelyfonó egy felvonásos dalmüvével keltett feltűnést, amelyet a magyar operában mutattak be nem régen. A fővárosi sajtó nem teljesen egyhangú elismeréssel fogadta a bemutatót s egyesek talán elég jogosan hangsúlyozták, hogy kár volt idegen elemeket is bevinni egy olyan darabba, amelynek a neve is határozott karaktert követel. Ezzel kapcsolatban jut eszünkbe, hogy a Székely Nemzeti Muzeum 50 éves jubileumi estélyón dr. Keresztes Károly zeneszerzőnk hasonló témája kis operáját hallottuk I Kár, hogy az a darab azzal befejezte pályafutását! Annak meg kellett volna jelennie nyomtatásban ! De az is igaz, hogy hol van egy olyan testületünk, amely vállalhatta volna annak a kiadását I Az udvarhelyi nem rég megalakult turistaegyesület az agilis vezetőséggel stilszerüséget adott a munkájának, amidőn a kolozsvári Erdélyi Fiatalok kiküldötteinek a közreműködésével Székely Estet rendezett ápr. 4-én. Ki kell emeljük a programmból Kónya Jancsi székely verbunkossának az eljátszását, amelyet külön Papp Dénes el is táncolt Darvas Ferenc muzsikálásának a kiséretében. Bokor Izsák két társával meg a csürdöngölőt járta el. Az eddigi sikereihez méltón csatlakoztak
az ujabban bemutatott Nyikómenti nóták, a gyüjtőjtik Sz. Horváth Lajos és B. Sólyom Édith előadásában, Ujváry Elvira bravúros zongora kíséretével. Székely balladát énekelt Ferencay Böske, Ferenczy Annuska zongora kíséretével. Itt került a nagy nyilvánosság előtt bemutatóra a kis székely opera számba menő »Egyszer egy királyfi* Révay által megzenésített darab, a közönség osztatlan elismerése mellett. Haáz F. Rezső székely néprajzi képei nemcsak szépek, hanem komoly mozgalom megalapozására valók voltak. Az ifjak közül Váró György és ifj. Vajda Ferenc ismertették a falu kutatás jelentőségét. Az unitárius Dávid Ferenc dalárdák hangversenye. Az elismerésre méltóan megindult dalkultusz jelentős tanúbizonyság tétele volt a máj. 17-én Székelykereszturon lezajlott verseny. Az eredmény a következőkép alakult. Homoródszentpál nyerte az unit. püspök ur által adományozott ezüst vándor serleget, Homoródalmás ezüstplakettet, Vargyas vándorzászlót, Kissolymos aragonitórát, Alsóboldogfalva bronzplakettet, Derzs a dr. Elekes Domokos ezüst serlegét, Székelykeresztur diszkazettát az unit. püspökné adományából, Boldogfalva dicsérőoklevelet, Ujszékely vándorzászlót, Székelyszentmihály aranyplakettet. A dalárdák közül különösen is kiemelésre méltónak tartjuk a derzsi kezdő vegyes kart, amely a haladó dalárdáknak is díszére válló eredményt mutatott be. A szép hanganyagu, fegyelmezett dalárda Petres Albert karnagyukkal még országos viszonylatban is elsőrendűt produkálhatnak. Dr. Elekes Domokos elnök és Boros Jenő titkár, buzgó munkálkodásának köszönhető az elismerésre méltó eredmény. A székely daloskerület megalakulása. Május 29 én szerveződött meg az udvarhelyszéki 34 dalárda képviseletében a székelydal reprezentáns testülete Székelyudvarhelyen a közponfi kiküldöttek Tárcza Bertalan főtitkár és Lengyel Rudolf titkár közreműködésével. Elnök, a megalapozás körül nagy munkát kifejtő Vajda Ferenc ref. esperes lett. Alelnök: Révay György, Balázs András, Titkár: Benkő József, Jegyző: Máthé Sándor, Pérztáros : Ifj. Nagy Dénes, Ellenőr: Fekete János, Gondnok: Hodgyai Géza. A közgyűlés azt az utánzásra méltó határozatot hozta, hogy központi kottatárt szervez s ide első sorban a székely szerzőink munkáit és a székely témájú darabokat szerzi be, egyúttal B. Sólyom Ediihet, Sz. Horváth Lajost a székely dal apostolait s Inczédy Joksman Ödön Dalsz. elnököt, Tárcza Bertalan főtitkárt tiszteletbeli tagjainak választotta meg. A délután megtartott dalos ünnepély tulajdonkép s igen helyesen a székely dal ünnepe volt. Egymásután vonultak fel legjobb dalárdáink közül a székelyudvarhelyi ref. vegyeskar, a derzsi, hodgyai, szentmihályi, kányádi, farcádi dalkörök. Tárcza Bertalan frappánsul mutatott rá e kerület speciális feladataira. Lengyel Róbert jó emléket hagyott itt az eredeti monologjaival. A székely nóták buzgó apostola Sz. Horváth Lajos,
8. Sólyom Edithel együtt nagy lelkesedést keltettek a székely nótáikkal, amelyeknek a dalolói, az egyszerű falusi emberek ott ültek a hallgatóság között. Valóságos székely apotheozis volt Vajda—Révay Budvár tündére cimü kis daljátéka, amely a kicsi Kovács Margitka és ifj. Nagy Dénes előadásában kitörülhetetlen emléket hagyott a hallgatóságban. <Meg kellene jelentetni, hogy minden székely programmban helyet találhasson ) Méltóan emelték a hatást Bokor Izsák csürdöngölője és Papp Dénes, Darvas Ferenc székely verbunkossá is. Szájharmonikus székely művész. Egy pár évről ezelőttről ismerjük innen hazulról Szent -Iványi Deák Samu kovásznai atyánkfiát, aki az egyszerű kis szájharmonika művészi kezelésével rendsz hangverse • nyeket. A bucaresti rádiós és erdélyi szereplései után mint értesülünk mostanában Magyarországon szerez becsületet az ezermester székely névnek s megértő hiveket a székely dalnak. A Pásztortüznek ázékelyudvarhelyen május 21 én tartott nivós estély műsorából Nyirő Józsefnek a székely faji tragédiát festő elbeszélése érdekelt közelebbről minket, továbbá Halmágyi—Tiboldi meleg, hangulatos Pitypang c. énekszólója, melyet magas teknikával Halma• gytné adott elő Tompa Lászlóné művészi zongorakiséretével, Weres Margit szavaló művészünk által előadott költemények közül Farczády Konok székelye ért el nagy hatást. A tordai dalárda 60 éves munkás és sikerekben dus múltra tekint vissza. A jubeliumi ünnepély alkalmával szeretettel köszöntjük s további kitartást kivánunk. Székely Balegylel jun. 11-én tartott szezonzáró hangversenye első rangú teljesítmény volt. A programm számokból ki kell emelnünk Tompa László Uj Déva vára épül c. költeményét, amelyet Veress Gábor megzenésítésével nagy hatással énekelt a férfikar. Negyedik Erdélyi Estet közvetített budapesti stúdió május 15 én, Csanády György rendezésében. — Műsor: gr. Teleki Pál: »A székely ség világpolitikai helyzete.® Kodály Zoltán: »Marosszéki táncok® és Bartók Béla: Est a székelyeknél® zenekari előadásban. Buday Árpád dr.: »A székely mivelődés története.® Nyirő József: »Udvarhelyi diákok®, rádiójáték 6 képben. Erdélyi szerzők költeményeit szavalták: Abonyi Géza, Sz. Tompa Márta, Kürthy József. A sepsiszengyörgyi ref. kollégium jun. 21-én tartott záróünnepélyén az ifjúsági énekkarok dr. Keresztes Károly székely nótáinak 3 sorozatát adták elő. (Dalárdáink epedve várják a kiadásukat, amely valóban közszükséglet lenne I) » Vannak természeti kincseink s kérdem — miért nem tudjuk ezeket értékesíteni ? Mert nem törődünk az értékesítésükre szolgáló eszközökkel. Ez élhetetlenség I (Borszéky S.)
Irodalom.
Lapszemle.
Paál Elek: Az egyszeregy ta-
nítás vezérkönyve. A kis gyermek legnagyobb nehézségének könnytl áthidalására dolgozott ki ezermester atyánkfia ötletes ujmódszert. Örömmel látjuk állandó munkásságának ujabb tanújelét s a tanitás művészének érdemes munkáját a legmelegebben ajálhatjuk az érdeklődők figyelmébe. A 40 lapra terjedő fűzet megrendelhető a szerzőnél (Kézdivásárhely—Tárgul Secuesc).
Szllády Zoltán: Bulgária. A tőlünk távol álló cime dacára is közelebbről érdekel e munka minket, mert az előttünk szimpatikus szorgalmas népnek a velünk való rokonságát világitja meg temérdek uj adattal. A szakirodalom egyhangú elismeréssel fogadta a sok oldalú tudással s szeretettel megalkotott munkát. A 30 ives diszmü kiadású kötet kedvezményesen 240 leiért a kiadóhivatalunk utján is megrendelhető, mert a könyvárusi forgalomban jóval drágább ! Bogáts Dénes: Az elsd székely huszárezred a török és francia háborúban 1788—1815. A Székely Népben folytatásként megjelent érdekes adat sorozatot szivesen láttuk viszont maradandóbb formában, (mint egy 124 lapra terjedő külön lenyomat). Szorgalmas kutatónk munkáit különben mindig szivesen olvasta a szakembereken kivül a nagy közönség is.
Meteorologla vizsgálatokat meg-
figyeléseket végeznek szabályszerű feljegyzésekkel Kézdivásárhelyen dr. I. Dienes Ödön, Szovátán Ilyés Tibor, Gyergyószentmiklóson Ferenczy Dénes.
Stanciu Victor: Románia ás-
vány tartományai (Románul és német kivonattal a Revista Muz. Geol. Miner. III. évf. 2 sz.) A hasznosítható anyagainknak az uj gondolattal keresztül vitt csoportosítása a legnagyobb része Erdélyre vonatkozik. Nagy rész jut itt is a székelyföldi előfordulásoknak, amelyek a Keleti Kárpátok fiatal vulkánikus tartománya és az üledékes telepek fejezetében nyernek részletesebb ismertetést.
Az Erdélyi Muzeum Egyesület 1931—2 téli előadás sorozatának minket érdeklő témái a következők voltak : Dr. Balogh Arthur ; Kisebbségi kulturautonomia. Dr. Gál Kelemen; Bölöni Farkas Sándor. Dr. Tavaszy Sándor; Apáczai Cserei János, Dr. Imre Lajos; Bod Péter. Bányai János; A homoródalmási barlang és környéke és a hargitai opálbarlang (vetített képekkel,) Török Zoltán ; Jegyzetek a »suvadások« morfologiai jelentőségéről és az ugra— homoródi bazalt breccia. Dr. Kántor Lajos; Magyarok a román népköltészetben.
Szerkeszti: BÁNYAI JÁNOS. Szerkesztőségés kiadóhivatal: Odorheiu —Székelyudvarhely. Benedek Elek-u. Könyvnyomda R.-T. Sz.-Udvarhely.
170
Papp Samu 75, Keul György 75, Tamás Ilonka 75. Székelyudvarhely : Koncz gyógyszertár 75, Sigmond József, Ugrón Ákos, dr. Wenetsek József 100. Tekerőpatak: Feltser Miklós 50, Farkas József 50, Schmidek György 80. Szerkesztői üzenetek. Szója bab. Többnek! Sajnos a szük helyünk miatt nem foglalkozhatunk e témával bővebben. Azért is közöltük az irodalmi adatokat. Most legújabban Szilády Zoltán irt bővebben a Term. lud. közlöny 7—8. számában Magyar kávé cim alatti Parajdi adatoli. Miért nem keresett fel? Pedig nincs o'yan messze a Benedek Elek-utca I Ügyes munkát végezhetne. L, F. S.-szentgyörgy. Munkátokhoz gratulálok, de kotával együtt add ki. L L, A tehetőseink közönye általánosan ismert! A mi lapunkkal szemben nem értjük meg, mert munkánk praktikus eredményeit ép üzletembereink hasszálják ki. Ha ők ezt nem látják be, igy az rájuk nézve szomorú, mert a csak orráig látó nem lehet jó üzletember, üdv. Málé Enyed. Vártam jelzett leveledet Attila, Budapesten a háború előtt megjelent (1906) S2ékely témákkal foglalkozó lapról ki tud bővebbet ? K A. A marosvásárhelyi róm kath főgimnázium és a kolozsvári unit teologia ezúton mondanak köszönetet a lap küldetéséért. Balázs Alajos Alsósófalva. Derék munkát végzett! A Gőzlő kövületei pontusi szárazföldi csigák töredékei fHelix fajok). Nyomozza ki a gőzlő név eredetét. Az Ölyves patakban édesvízi pontusi körületek vannak (főként Limnocardiun — recés, és Congaria — sima kagylók I)
K
i tudna szerény megélhetést nyújtani egy 8 állami líceumot végzett székely testvérünknek, aki katonai kötelezettségének is eleget tett s első rendű munkaerő körjegyzői teendőkben. Perfekt román tudása és gépirási gya— korláta van. Ügyesen is festeget. — — — A Székelyek Kolozsvári Társasága a közelgő iskolai év bezárására való tekintettel, felhívja figyelmét,
kik
fiaikat
ipari
pályára
azon szülők szánták, hogy
lépjenek érintkezésbe a Társaság titkári hivatalával Cluj
strada Cogálniceanu No. 7.
Üresedés van már m o s t : városi s z ű c s , keztyügyári, cipész és asztalos tanoncok
JA barát
k e d v e n c ifjúsági lapunk egy évi előfizetése 1 5 0 l e i . Szerkesztőség és k i a d ó h i vatal Cluj—Kolozsvár, Str. Kogálniceanu 2. Piaristák Főgimnáziuma,
O
részére
lcsóbbak lettek a faragott é s s z é p e n s z í n e zett székely kopjafa mintás V I R Á G K A R Ó K (20 10 lei). S z e n t g y ö r g y i Andr á s l a n i t ó E g e - I g i u p. Houioródszentpál — P a u leni jud. Odorheiu.
Ifjúsági t á b o r o z á s O l a s z t e l e k e n (Udvarhelyin.) aug. 15—19 közt lesz, amelyre az egész Székelyföld ifjúsága készül. Jelentkezések Kolumbán Elák Teli^oara— Olasztelek cimre küldendők aug. 5-ig. Részvételi dij 25 Lei, napi étkezés 25. Pokrócot, párnákat hozzon mindenki. Lányokat magánházaknál szállásolják el. Az ilyen nyári kirándulásokkal egybe kötött táborozásra ideálisabb helyeket találni sem lehet, mint itt a Székelyföldön. Olvassuk a székely anyaváros, Székelvudvarhely politikai, kőzmüv., társadalmi és gazdasági heti lapját a
SZÉKELY KÖZÉLETET. Szerkesztője: Tompa László. Előfizetése egy évre 160 L.
Legfinomabb az aranyerem mel kitüntetett HARGITA teavaj ! Egynegyed kgr. 18 Lei.
A KASSAY-BODEGA
saját tejgazdaságából. Minden nap friss áru! Odorheiu — Székelyudvarhely.
elegáns és szép cipőt vásárolni, ugy keresse fel
akar
DOBRAI KÁROLY cipőüzletétt ahol a legkényesebb igényeket is kielégítő, dús választék áll rendelkezésre* Ugyanott mérték utáni megrendelések vételkötelezettség nélkül készülnek*
j
