Cs. és kir, ozabadalm, a uia^a "erőében egyetlen hatású. Egy báaog-doboz á a I ftt doboz 5 Irt o. é. Valódi zsiai, minden rovart irtó por

388

VASÁRNAPI

ÚJSÁG.

2 4 . BZÁM. 1878.

xxv.

ÉVFOI.

TAJt

B O B E Y és T Á R S A I hírneves gőzcséplőgépei. Cs. és kir, ozabadalm, a uia^a "erőében egyetlen hatású

ROBEYES TÁRSAI

L I N C O L N B Ó L

(Angolhonban)

patkány- és egér-irtó szer,

BUDAPESTEN. IX.

I r o d a : tillai-út 1. szám.

Egy báaog-doboz á a I ftt doboz 5 Irt o. é. Valódi zsiai, minden

Gí-yai* é s r a k t á r : IX. JRákos-utcza 7. sz

rovart irtó por.

ajánlják o r s z á g s z e r t e l e g j o b b n a k i s m e r t

tűzanyagot megtakarító S Z é n , f a és S Z a l m a f f i t é s r e berendezett Szab. „vasgerendás" cséplőgép. M O Z D O N Y A I XS. A . T Javított gőzmozdony. G Ő Z 4432 felülrnulhatlan és b á r m e l y i d ő j á r á s v i s z o n t a g r s á g r a i n a l c legjobban ellentálló

Lket

srabadalmazott magán etető szerkezettel vagy anélkül. Kazal-építőket, léjárgányokat, kézi cséplőgépeiket, kaszáié és arató gépeket. M a l m o k a t , Szecska é s répavágókat, Bakerféle rostákat, trienröket é s minden más a gazdasági gépszakmába v á g ó eszközeiket. Mindennemű javítások gyorsan é s l e g o l c s ó b b a n t e l j e s í t e t n e k . B ő v e b b t u d ó s í t á s s a l é s á r j e g y z é k k e l s z i v e s e n s z o l g á l n a k : R O B E Y ÓS T Á R S A I i!ll(lil|H'SÍ, IX. l-lliii u t 1

K o pj áj s z s á g e l l e n , a haj öszülése s korpakéjjzödés meggátlásá-a, a \ naponkint beérkező bizonyítványok és köszönöiratok tanúsága szerint egyedül és kizárólag ha­ tásos a

Hölgyek százezrei szép, tiszta fehér, ifjadad bőrszínüket egyedül és kizárólajr a párizsi dr. Lejosse-féle RAVISSAÍÍTE nevű felülmúlhatatlan börszépitö szernek köszönik. Szeplő, májfoltok, pörsenések, bőrfoltok, rezesség, pat­ tanások, ránczok, himlöheivek biztosan eitávolittatnak s a gyöngéd, ifjúdat!, friss kinézés ismét rögtön előtérbe lép. A siker biztosíttatik. Egy nagy eredeti üveg ára frt 2.50, kicsiny frt 1 50. l>Ítilmulhatlan és nélkülőzhetleii szappannak Hzonvult be, és általánosan elismertetett a kitüno Dr. Lejosse-féle SAVON RAVISSAXTR Ez a legjobb és leghirnevesebb mosdó szappan a világon; a ki egyszer megkísértette, az soha többé nem használ más szappant. Egy darab ára 5 0 kr. — Valódi minőségben kapható

Budapesten TÖRÖK JÓZSEF űr gyógyszertárában, V é r t e s s y S., Iiueff M., V a d á s z F . u t ó d a

tannin-olaj

illattáraiban.

Tek. Török József gyógysz. urnák B u d a p e s t k i r á l y - u t e z a 7 . sz. A Dr. Lejosse-féle Ravissante múlt heti külde­ ménye barátnőim körében teljesen elkelvén, — szíves­ kedjék ezen kitűnő, és valóban meglepő eredményű bőrSnomitó szerből újólag 12 üveg 1 frt 50 kros és 4 (2 frt 50 kros) nagy üveg valódi párizsi Dr. Lejosse-féle IavÍ8Sante-ét küldeni. Kérem ezen rendelményt e sorok v é t e l e után azon­ nal útnak indítani, minthogy többen barátnőim közül, k i k fürdőre v a g y k é j u t a z á s r a k é s z ü l n e k , e z e n nélkfilŐZk e t l e n é s m i n d a m e l l e t t á r t a l m a t l a n n a k b i z o n y u l t szépit ő s z e r r e l m a g u k a t e l l á t n i óhajtják. S z e g e d , 1878. május 8-án. Ii . . . . n Amália. Teljes tisztelettel

i F R I I f l I I T Í Q C I I I I I T ^ ^ írod-intézet kiadásában(Bndapest, egyetem-utcza 4) megjelent és kanható:

Verne Gyula é r d e k e s iratai TThagycur

farcLttdsban.

Sf ROSOff XXR&Y Moszkvától Irkutskig. Számos képpel

Ára Dr. Lengil Frigyes

nyir-balzsama kitűnő hatása és jelességénéi fogva valamennyi szépitö-szer között az első rangot foglalja el, és számos év óta a leghitelesebb készítménynek bizonyai. E talajdonságok világhírt szereztek neki s szükségletté emelték a müveit nemzetek számos férfia és hölgye előtt. — Ezen

növényi szépg-zoiáncz? Utal megnedvesített borrészletek kevés pillanat alatt vakítóan fehérek lesznek, a legnagyobb simaság- és 6nomsággaI összekötve. Minden hasznalat után majd nem észrevehetlen pikkelyek válnak el a börtő , miáltal ezer meg ezer egyén, kik e balzsamot szakadatlanul használták, lova tovább minden börtisztátlanságtól, úgymint: napégés, szeplő, himlöhely, pöraenés, börhólyag, kiütések, az arcz és orr természetlen vörösségc, a bőr b teges külleme, sömör stb. etb. nem csak teljesen megszabadultuk, hanem bőrük minden é v s z a k b a n a z o n b á r s o n y •zerü, fehér ruenuyosságot nyerte, mely a tökéletesen szép bőrszín­ be! megkívántatik, és a melyet e szer használata által a késő aggkorig is megőrizhetni.

fűzve

illustrálva.

1 frt 60 kr.

Magyarország Baranya

megyében

Mohács-pécs-barcsi vasút Pécs és Villány másai közelében.

állo­

Fürdő-évad május hó 1-től sept. hó 30-ig.

50 B. fokú természetes meleg artézi for­ rás, kénes hévriz kitűnő gyógyhatással. P o s t a ,

t á v í r d a .

4523

Minden bővebb tndósitással készséggel szolgál

a

fürdő-igazgatóság.

orosz-bogárt

figyelmébe. A Hoff-féle maláta-készítmán vek az egész világon leg­ kellemesebb és leggyorsab­ ban ható orvosszereknek bi­ zonyultak hurut, sót idült köhögés, valamint rekedtség, mell-, gyomor- és torok-bántalmak ellen; ugy szintén mindig eró'sitó'leg és vérjavitólag hatnak üdülők, el­ gyengült és vérszegény egyé­ neknél is.

fi^ísAí

de la lune« czimü müvek után. Ára borítékba fűzve 1 ft20kr.

Három orosz és három angol kalanűjaí. borítékba fűzve

Ára

2 forint.

Ot lét léliiajón. utazás Afrikában. S r S m u után. — Ára képes borítékba fűzve

1 frt 20 kr.

Utazás a tenpr alatt. Utazás a üli körül nyolc™ nap alatt.

27 nagy díszes képpel illnstr. Ara fdzve 2 forint. Nagy képpel 2 forint.

illustrálva. — Ára fűzve

Grant kapitány gyermeltei. kStetnek

A rejt

Számos nagy képpel il­ lustrálva. — Ára a két

(csotány-bogárjirtó por, dobozok ban (külön szóró kés7ülékkel ellát­ va), ára 1 dobozoak 1 fit és kisebb 55 'ír. o. é. Telj aen méregmen­ tes, b ztos é* gyöke­ res hatású

moly ólat és hangyákat irtó por.

E por nemcsak megóv a molyés hangya-kirigások ellen, ha­ nem még biztosan és gyö­ keresen ki is irtja erőka­ rokat, ha az bu < rok, sző­ nyegek, téliruhák, gyapjukelmék, szücsáruk, ko­ csiba stb. hintetik. Dobo­ zokban o. é. 1 frt 55 kr. éj 30 kr.-jávai. ó t a Cs. és kir. szab/gyökeresen ható

Köszönő-irat

Már h u z a m o s a b b i d ő szenvedtem rekedtségben és e l n y á l k á s o d á s b a n , m i g n e m az ön g y ó g y h a t á s o s egészségi söréhez é s m a l á t a c z u k o r k á i hoz n e m f o l y a m o d t a m ; már n é h á n y u a l a c z k e g é s z s é g i sör elhasználása é s a malátaczukrok é l v e z e t e u t á n meglepő

gyógyhatást értem el, még jomból és rekedtségemból tel­ jesen kigyógyultam, a mely szerencséért i t t legforróbb köszönetemet nyilvánítom é s egyúttal maláta - készítmé­ nyeit nevezett esetekbon min­ d e n k i n e k m e l e g e n ajánlom. B u d a p e s t , 1878. j a n . 2 4 .

Keil Ferencz.

A Hoff János-féle es. k. ud­ vari nmlátakésziíméiiy-gyár Bécs, I., Bránnerslrasse 8.

floff János fióija Budapesten: kalap - utcza

4 forint.

poloska-irtó szer, bútor* k száma a. Egy nagy Üveg50 kr. 6 üveg 2 frt 55 kr. I kis üveg 3 0 kr, 6 üveg i frt 5 3 kr. o. é. Fölfllmnlhatlan hatású

po'oska-irtó szesz falazat számára Fejtésnél, mes élésnél va^y falak mázolásá­ nál' a festékbí, mészbe vagy vakolatba keverésre alkalmas. l< gy pintes üveg ára i frt, 6 piiites üveg 5 frt. I pintes üveg elégsége á egy középnagyságú szobára. Elpusztithatlan mézgariijtntók. me­ lyek segélyé vei a rovar-, moly

oroszbogár-por evyformán azét szórható, és a legkisebb hasa­ dékokba belövelhetö. Egy da­ rab ára 5 0 kr. o. é. Számos megrendelést vár: B E I S S B . , magy. Ur. szabad, vegyszerek gyára

Budapest, király-nteza 46.1. em. F i ó k r a k t á r : 4474 Heyek Adolf ur fiókjában, Pesten, három korona-utcza 9.

Három részben, Képekkel. — Ára fűzve 2 forint.

Egy borsóval, használati utasítással együtt frt 1.50. Valódi minőségben kapható Budapesten Török J ó z s e f gyógy­ szerésznél, király-utcza 1. P o z s o n y b a n P i s z t o r y B ó d o g gyógysze­ résznél, Mibály-kapu. Temesváron Tarezay István gyógysz. iiinzfcen Frtthstück 3. L. kereskedőnél. «36

Harkányi gyógyfürdő

1 csomag ára 5 0 kr. 6 caomas 2trt55kro.é. Teljesen méreg nélküli , gyors is biztos hatású

pedig annyira, hogy nyákba-

Utazás a Mlta és a H l örül

stb.-ket felülmulhatanui1 biztosan es teljes hatású irtószer gyanánt elismerve, dobozok­ ban, minden doboz egy szórókészülékkel elláiva, i f,i 55 kr, és 30kr.o.é. Speciali­ tás, kitű­ nően biztoa és gyöke, résen haló

SVábbogár (Heiitiehen) irtó por.

dr. Moras-tól.

Hatása valóban csodás, mert nem csaka nevezeti bajokat távolítja el, hanem a tudomány alapt te'.ei szerint a hajnak szükséges erőteljes tápanyagokból összeállítva. minden betegha;at uj életre hoz, s ahaj növését bámulatosan elöouozdí'ja. Ezen eredménydús hatást számtalan bizonyítvány hirdeti. — A többi közül álljon itt a következő: -É . is megadom dr. Mm.in tniiilin olnjálink a m«-gi!lető dicsé­ retei, nem csak a haj kihui.á-ni és a korpaképzöaést szüntette meg niUin, hanem uj, eröieljes hajnövést k idézett elö." 4516 Bécs. Anrlriissv. Kapnató üvegenkint 2 és I írtért Budapesten Torok József gyógyszerésznél, király utcza 7. — Határozottan dr. Moras tannin-o>a ja kérendő.

Közvetlen szállitmányu , vegyileg tiszta növenykésiit meny, csupán válo­ gatott, jótállás mel­ lett biztosan ható al­ katrészekből összeá litva télié sen meregnélküli, mint a noloa kák boll.Ak, moly, házi , B .

Fehér Miklós egyedüli vezérügynöke J o h n B a k e r , 3 . K i t t n i e r és E d w . H u m p h r i e s legelső és legnagyobb angol szelelő', tisztító és minő­ ségi r o s t a - g y á r o s o k n a k : ajánlja a n. é. gazd. közönségnek az eredeti angol, — egyedül jjg csak nála kapható, — John Baker és Benj. Kittmer szóró és szelelő rostákat, valamint a legjelesebb qualitás árut készítő E d w . H u m p h r i e s rostákat nemkülönben a legújabb és legjelesebb bármily fajta, — 5 különböző gyárostól birt, — f r a n c z i a v á l a s z t ó g é p e i t , konkoly, vadborsó, bükköny, zab és árpa kiválasztására.

Iroda, raktár, kiállítási csarnok és javitó műhely: Bécsben,

Budapesten,

I I I . P r a g e r s t r a s s e 1 3 . H o t e l H u n g á r i a >, Á r j e g y z é k e k

Ü l l ő i - ú t 1 2 . sz. a l a t t . «Köztelek»«

dijmentesen

K i a d j a é s n y o m a t j a F r a n k l i n - T á r s u l a t B u d a p e s t e n , e g y e t e m - u t c a 4-ik szám.

küldetnek.

^$1

Előfizetési föltételek:

VASABKJSPI TJJSAG éB ( egész évre .. 12 írt együtt POLITIKA] TMIONSAGOK 1 félévre 6•

25-dik szám. 1878.

Széchenyi bej, s a konstantinápolyi tűzoltók. A az idegen Konstantinápolyba érkezik, a szűk utczákban egymás mellé szorított fa­ házak láttára, önkénytelen azon iszonyú pusztulásra gondol, mely tűz esetén az ily óriási deszkalabyrinthot érheti. S valóban ijesztő kép az, midőn a nap hevétől kiszáradt e fa-halmozokon át mohón, s ropogva terjedő lángok néhány pil­ lanat alatt egész városrészt égetnek semmivé. A török főváros utczáin emelkedő uj kő­ házak legtöbbnyire a tűz által elpusztított faépületek hamvain emelkedtek, s bár e szerint Kon­ stantinápolyban a tűz első látszatra a kultúra egyik elemét képezi, másik pillanatban iszonyat­ tal gondolunk a „kisajátítás" oly eszközére, melynek folytán a polgárok ezrei családostul lesznek hajléktalanságra s koldusbotra kárhoz­ tatva. A történelemben följegyzett számos tüzeset egyik legnagyobbika volt a perai nagy tűzvész. Ideje volt tehát, hogy a török kormány erélyes óvó intézkedéseket léptessen életbe. Gróf Széchenyi Ödön (ma Széchenyi „bej") hazájában a tűzoltás szervezése körül ez időtájt már feltűnő tevékenységet fejtett ki, s nem cse­ kély elismerést nyert. Az általa Budapesten ala­ pított tűzoltó-egylet szerte a hazában csakhamar a legnépszerűbb s legáldásosabb intézmények egyikévé fejlődött ki. Abdul Aziz uralkodása végéveiben a perai nagy tűzvész szomorú ese­ ménye komoly elhatározásokra készteté a tö­ rök kormányt, és ez sietett a művelt európai államokban létesített tűzoltó intézményt saját államában is meghonosítani, mely czélból az osztrák-magyar nagykövetség utján fölkéretett a bécsi kormány, szakember kiküldésére. A köz­ bizalom a tűzoltó intézmények terén gazdag tapasztalatokkal bíró gróf Széchenyi Ödön felé fordult, s igy történt, hogy budapesti díszes főparancsnoki állását odahagyva, néhány tekin­ télyes szakférfiúval (Folmann Alajos-, Bárány Nándor-, s Szezerbovszky Szaniszlóval) a tűzoltó egyesület szervezése czéljából Konstantinápolyba utazott.

H

A török főváros talaj- s épitkezésviszonyai, roppant terjedelme, a többi európai fővárosokéi­ nál k nagyobb szabású tűzoltó intézményt igé­ nyelt. De a közbejött trónváltozás, s a nagymérvű politikai bonyodalmak miatt a széles körre kiható

Csupán a VASÁBNAPI UJSÁO

1 egész évre.. -. 8 írt 1 Csupán a POLITIKÁT DJDONSÁOOK: / egész évre.... 6 frt 1 félévre 3 • I félévre 4"

XXV. évfolyam.

BUDAPEST, JÚNIUS 23. eredeti tervezet csak részben talált kivitelre, s a kormány által egyelőre egy katonai zászlóalj (800—1000 ember) deszignáltatott a tűzoltói teendők begyakorlására, mely Széchenyi bej szakavatottsága és buzgalma folytán csakhamar tiszteletre méltó eredményt mutatott fel. Az uj tűzoltó intézmény létesítése óta a konstantinápolyi tűzoltók két osztályt képeznek; egyik a rendes' tűzoltó (jangidzú) csapat, a másik a tulumbadzsik rendetlen serege. A jangidzsik székhelye Pera, hol a Titxim

városrészben tűzoltó gyakorlatokra is alkal­ mas kaszárnya szolgál lakhelyül az egész zászló­ aljnak. Egyenruhájuk csinos. A piros török fezt, hasonalaku, vörösre festett, s bojt helyett réz­ gombbal, hátul nyakvédbőrrel ellátott rézsisak pótolja, felöltőül testhez álló setétkék' kabát szolgál, továbbá ugyanily színű nadrág, mely térdig erő csizmába ereszkedik alá. A konstantinápolyi tűzoltók fölszerelése mai napig is hiányos. A birtokukban levő hat fecs-

SZéCHENYI BEJ. Abdullah

fényképe

után.

390

VASÁRNAPI

kendő Walser Ferencz budapesti gépgyárából került ki, melynek beszerzése után a török gép­ ipar emelése szempontjából több megrendelést nem eszközöltek, mivel azok mintájára otthon akarják a szükséges szereket előállitani. A tűzoltó osztály működése annak szükkörü szervezete miatt legújabb időkig csak a követ­ kező városrészekre terjedt ki: Pera, Galata, Stambul, Mahmud-Pasa, Besiktas, Ortaköj és Feriköj. Ha a tűzvész egyéb városrészben üt ki, a Perában felállított zászlóalj már a nagy tá­ volság miatt sem nyújthat idejekorán segedelmet. Figyelő őrszolgálatra a galatai magas to­ rony van berendezve, melynek erkélyzetes tető­ pontján négy vörös inges tűzoltó (jangidzsi) őrködik. Tűz keletkeztével az egyik őr felzász­ lózott szuronynyal kezében — jeléül annak, hogy előle mindenki kitérni köteles —- futólé­ pésben, „jangin var" (tüz van) kiáltással rohan a Taxim kaszárnyába, ugy adván tudtul a vesze­ delmet. Második figyelő pontul Stambulban a had­ ügyminiszteri palota (szeraszkeriat) előtti téren emelkedő roppant magas torony szolgál, honnan az őrség táviró összeköttetés utján veres zászlók­ kal ád jelt a távol eső Beikosba, hogy az ott levő tüzérség ágyuszóval jelezze a tüzet. Értesülvén a fő parancsnok a vészről, futó lépésben rohan századával a tűzvész színhelyére ; a fecskendőket lovak helyett magok a jangidzsik vontatják, valószínűleg azon okból, hogy a me­ redek utczákon nagyobb biztonsággal haladhas­ sanak fecskendőikkel. A tűzoltók másik osztálya a tulumbadzsik. A rendes tűzoltó zászlóalj felállítása előtt ők vé­ gezték a tűzoltás körüli teendőket. Szervezett csapatot nem képeznek, s csak tüz esetén tömö­ rülnek testületté; mely leginkább ácsorgó utczai elemekből, különösen hajnalokból (hordár) s több efféle népből áll, kik a kormánytól e minőségük­ ben csekély járadékot kapnak. Tüz esetén az illető városrész rendőr-tanyájára futnak össze, vállra kapják az ott elhelyezett fecskendőket, s robajjal, lábdobogással, ordítással futnak a vész színhelyére, hol fontoskodó mozdulatokkal, sür­ gés-forgással fognak hozzá afecskendéshez, s ordí­ tásra készen, tátott szájjal várják a csőből kiszök­ kenő vízsugarát, mely pillanatban az idegenben nevetést gerjesztő taglejtésekkel kiáltanak a lán­ gokra, hogy a Korán szavai szerint ráijesztvén a pusztító elemre, annak nagyobb mérvű elharapózását meggátolják. A szervezett tűzoltó zász­ lóalj felállítása előtt ez emberek üdvösnek lát­ szó mesterségük köpenye alatt, fenyegetésekkel csikartak ki sokszor nagy összeget a tüz folya­ mán a kárvallott gazdáktól, mert különben oda hagyják veszni mindenét. Ily utón szerzett tekin­ télyük ma már alább szállt, mert a tulumbad­ zsik serege is a rendes tűzoltó zászlóalj parancs­ nokának utasításait feltétlenül teljesíteni tartozik. A fényes porta végzetes eseménye után be­ látta a tűzoltó intézmény rendkívüli fontosságát, s elhatározta annak szélesebb körű szervezését, mely szerint nemcsak Perában, hanem Stam­ bulban, sőt Skutariban (ázsiai részen) is állit fel a peraihoz hasonló szervezetű zászlóaljat, s a személyzet számát hatezerre szándékozik emelni. Mint emiitettük, a tűzoltó egyesület a had­ sereg katonáiból áll; innen magyarázható meg azon katonai kitüntetés, hogy a szultán Széche­ nyit tűzoltó főparancsnoki minőségében a rendes hadsereg állományába ezredessé nevezte ki. Ez óta viseli a „bej" czimet, mely rangjában uj ha­ zájának érdekeit valódi önfeláldozással mozdítja elő. Nem régiben vette szárnyára a kósza hir Széchenyi bejnek pasává történt előléptetését. E hir, mint biztosan tudjuk, még nem való, de legközelebbi teljesülése igen valószínű. Mócs

Zsigmond.

ÚJSÁG.

VÖRÖS

25. SZÁM. 1878.

xxv.

ÉVFOLYAM. 25. BZÍM. 1878.

xxv.

ÉVFOLYAM.

Pusztai találkozás.

RÉBÉK.

Elbeszélés.

Irta B a k s a y S á n d o r .

„Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült, — " *

„Asszony! ördög! vidd apádnak

Tollászkodni, már mint varjú,

Ne! a varjut (hol a puskám ?)

Haza ezt a gyermeket —

(Folytatás.)

Útra meglövöm neked."

Egy jegenyefára űlt. A kinek azt mondja: kár !

Varjú azt se' mondja : kár !

Nagy baj éri és nagy kár:

El sem is rebbenti már: „Hess, madár!"

Hess, madár! Ő volt az, ki addig főzte

Híre terjed a helységben:

Pörge Dani bocskorát,

„Tudjátok, mi az eset ? Pörge Dani egy varjút lőtt

Míg elvette a Sinkóék

S Rebi néni leesett!"

Czifra lyányát, a Terát. De most bezzeg bánja már,

Rebi lelke nem vón' kár:

Váltig hajtja: kár volt, kár!

De, mint varjú, visszajár. Hess, madár!

Hess, madár!

Gyilkost a törvény nyomozza :

Pörge Dani most őbenne

Szegény Dani mit tegyen ?

Ha elbotlik, se' köszön,

Útnak indul, bujdosásnak,

S ha ott kapja, kibuktatja

Keskeny pallón átmegyen.

Orrával a küszöbön. Pedig titkon oda jár,

Szembe jött rá a kasznár.

Szép asszonynak mondja : kár !

Varjú elkiáltja: kár !

Hess, madár!

Hess, madár! Keskeny a palló kettőnek:

Czifra asszony színes szóra

Nem térhet ki a Dani;

Tetteti hogy mit se' hajt: „Kend meg köztünk ne csináljon

Egy billentés: lent a vízben Nagyot csobban valami.

Háborodást, házi bajt, Nem vagyok én csapodár."

Sok eső volt: mély az ár.

Rebi néni mondja: kár!

Varjú látja, mondja : kár! Hess, madár!

Hess, madár! Másszor is jön, hoz fehér pénzt,

Bujdosónak kín az élte, Reszket, ha levél zörög;

Piros kendőt s egyebet: „Nesze, lyányom ! e mézes bor

Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja é h : „Megállj, görög!"

Erősítse a szived: Szépnek úgij nem tenni kár!"

Varjú mind' kiséri: „ k á r ! . . . .

— „Hadd jöjjön hát a kasznár."

„Fennakadsz te, szép betyár!" „Hess, madár!"

Hess, madár!

„Most ebédre, hollók, varjak

Háborúság, házi patvar

Seregestül, a ki van !

Attól kezdve van elég;

De szemét ne bántsa senki:

De nem hallik a szomszédba :

Azzal elbánok magam."

Pörge Dani tűri még. A bölcső is ott van m á r :

Fekete volt, mint bogár;

Künn egy varjú mondja: kiír!

Asszony ott sir: „mégis kár! Hess, madár!" —

Hess, madár! Vörös Rébék általment a

Keskeny pallón: most repül; Egy varjúból a másikba Száll a lelke, vég ne'kül ; S kinek ő azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár. Hess, madár! Arany

IX.

János.

* A helyi népmonda csak ennyit tartott fel a tisztes boszorkányról, hogy t i. ,,általment a keskeny pallón, ott varjúvá vált, s elröpült." A többit én toldottam hozzá. — Szerző.

Másnap reggel Ihárosi öt órakor felült a sárga paripájára és ellovagolt Dombayhoz. A lelkészt lugasai alatt találta. — Kéréseim lesznek Önhöz. Ha meg­ engedi itt is elvégezhetjük. Karjába öltötte karját, — ugy indul­ tak tovább a virág-szegélyes utón, mi­ közben egy lepecsételt levelet adott át Dombaynak. — Ez végrendeletem, mely halálom után a familia-gyülésben bontandó fel: elfogadja ön őrizet végett ? — Köszönöm. Most egy másik kérést, fontosabbat az elsőnél. E n egy ravasz fogással vittem oda a dolgot, hogy önt a tarhalmi egyház mel­ lőzze és nekünk hagyja. Elbeszélte mikép, azután hozzátette: — É n megsemmisítettem azt a tisztes jövőt, melyet az ön képzettsége, szónoki tehetsége, tiszta jelleme érdemelt, s nyert volna is, ha én útjába nem állok sorsának. Tárgya lehetett volna egy önt bálványozó nagy közönség szeretetének, és én önt pusztai levitává tettem, kinek sorsát a legszegényebb falusi rektor is kicsinyli, szánja. Ha van valami kedves önnek eb­ ben a szomorú magányban, arra kérem önt, öt évi küzdelmei között ha van a mire édesen emlékezik, arra kérem önt, bo­ csásson meg nekem, kit czélja annyira elvakított, hogy annak feláldozta azt, a kit legtöbbre becsült. Dombay most értette meg élete titkát. Egy elejtett szó zökkentette ki útjából, mint a tekegolyót egy kis kavics a po­ rondon. Kezét nyújtotta a bünvallónak. — Szivemből megbocsátok. — És micsoda biztosítékot nyújt arra nézve ? kérdi Ihárosi, nem fogadván el a nyújtott kezett. — Kezemet. — Nekem az nem elég. A papnak kö­ telessége kezét nyújtani minden megtérő felé. — A férfinak nem. Én a férfitól kér­ dezem. — Ha csak ön maga nem jelöli ki a biztosítékot . . . — Nősüljön meg. Dombay elnevette magát, azután ismét elkomolyodot. — Nem értem mi összefüggésben le­ het ön állítólagos bűnével a feloldozásnak ez a neme. — Nem érti ? Azt csaknem lehetet­ lennek tartom. — Ön, mielőtt állást fog­ lalhatott volna, hajlandóságot mutatott egy derék hajadon iránt: ez arra mutat, hogy az ön lelke a családi boldogságra fogékony. Az a hajadon nem akarta sorsát az önével összekötni: ez arra mutat, hogy az a leány nem érzette ön iránt azt az érzelmet, melyet poézis és élet egyiránt a családi boldogság alapjának tekint, mert különben nem tekintette volna a jövőt hi­ deg, sőt kissé fagyos számítással. Önt ez a visszautasítás nem verte le, mint a csa­ lódott sziveket szokta: ez arra mutat, hogy az az érzelem, melylyel ön a leány iránt viseltetett, lehetett akármi, de nem szere­ lem volt. Jól beszélek ?

391

VASÁRNAPI ÚJSÁG. — Megengedem; de az összefüggést még most sem értem. — Ismét lehetetlennek tartom. Nem hiszem, hogy ön figyelmesebb ne volna mint én, s ne sejtené azt, a mit én tudok. É n tudom, hogy ön szeretve van, — ti­ tokban talán, de igen szeretve van. Azt is lehetetlennek tartom, hogy ön ne gondolt volna arra, a ki ebben a pusztában egye­ dül méltó ö n h ö z . . . . Nem gondolt ön Ámbár Dinára soha ? — De igen, mint a haramia a tekin­ tetes asszonyra Petőfi románczában. Én szegény legény vagyok, de nem haramia. — Ah, ne idézgessen Petőfiből, mert az idő rövid. En láttam a mint az a leány sirva fakadt, mikor önnek sorsáról volt szó. Mit beszél ön szegénységről? Oly kicsinynek látja saját társadalmi helyzetét? — És vagyoni tekintetben nem egyenlő-e ön vele tegnap óta ? Sürgetem a választ, mert időm rövid. Bocsásson meg é s — el. — Tudja ön, hogy én szeretem ezt a pusztát; hogy én ezt a lakot, ezt a hiva­ talt semmi mással el nem cserélném ? —.Asszonyt hozzá, és még kevésbbé lesz kedve elcserélni. •— Es ha elutasít kivel egy pusz­ tában laknom is boldogság, tudja ön, hogy akkor nekem innen el kell menni ? Nem mondom meg hová. Ez utóbbi szavakat indulatosan, majd nem fenyegetőleg mondotta. — De az én megnyugtatásomra — É s fejem veszedelmére — Akkor is én leszek a vesztesebb. Nem bizik ön bennem, a ki oly őszintén vallott ? Győzött. Beléptek Dombay szobájába. Dombay felnyitotta iró-asztalát, s on­ nét egy egészen összeszáradt csomócskát vett ki. Csak a szára volt már, a gyöngy rég lepergett róla. De a gyürü most is ott volt a szárára fűzve. — Ezt a gyöngyvirágot Dína adta ne­ kem első találkozásunkkor a pusztán, azon kilátással, hogy Ő lesz menyasszonyomnak koszorutársa. Azt mondta : adjam meny­ asszonyomnak. — Most hát vigye el ön hozzá, s mondja meg neki, hogy ez az elveszett jószág gazdáját keresi. Hozzon tőle választ, azután meglátjuk a többit. | Ez legyen jele, hogy megbocsátok Önnek. Dávid ur az átvett záloggal távozik, legényes könnyűséggel lép a kengyelbe, s kivágtat az akácz-sorok között. Onnan észreveszi, hogy Ámbár Lőrincz is most lép ki a majorjából másodmagával. A másik nyilván Mecseki lesz. 0 neki pedig még egy kis útja van, tehát még most nem akar velük talál­ kozni, sőt azt sem szeretné, ha felismer­ nék. Visszavonul hát az akáczerdőbe, s ott vár, mig Lőrinczéket egy buczka veszi oltalma alá. Akkor sarkantyú közé kapja a sárgát, és sebes vágtatással röpül az Ámbár-majorhoz. A kerten kivül, a nagy jegenyék alatt leszáll, a lovat bokorhoz köti, maga átlép a kert árkán, s megy tovább, lassan, óva­ tosan és gondolkodva, mert még most jutott eszébe, hogy azt se tudja mihez | kezdjen. De a véletlen kisegíti a providencziális 1 férfiút. Megmutat neki egy gyalogszéket, miI nőt minden béres tud faragni téli unalmá! ban, a nélkül hogy azt fel tudná ékesíteni i

olyan piros papucskával kettővel, mint a minő a mi gyalogszékünkön nyugszik. E z a piros papucska egy pár fehér harisnyára van felhúzva; a fehér harisnyákat viszont hosszú hálóköntös takargatja. A hálókön­ tös is csak övig láttatja magát, többi tartozandóságait elrejtik egy fiatal cseresnyefa gazdag levelei, melyek között két fehér kar bujkál idestova minden harisnya nélkül; a fehér karokon felyül és tul két kökény szem csillog át a leveleken. Ha ez a két szem két tőrré változnék, jaj volna annak, a kire szegezve vannak. Dína szedi a cseresnyét. — Oh az a csúf Dávid bácsi, mit keres itt ilyen korán ? Dehogy szólna neki, hátha nem is veszi észre. De az áruló papucs! Semmi nyelven sem beszél, mégis elárulja Dínát. Dávid bácsi tetteti, mintha sohasem látott volna papucsot. Elmegy a cseresnyefa mellett, ott hirtelen megfordul és befogja a leány szemeit. Dínának semmi kedve sincs az ijed­ séghez, sem a találgatáshoz. — Menjen Dávid bácsi! mintha nem láttam volna. — En most nem tréfálok, mert — — cseresnyét kell szednem. Atyám kilovagolt, anyám pedig még nem kelt föl. — Megyek galambom, megyek, mert sietek. De nem apádhoz jöttem, sem anyádhoz, hanem tehozzád. — En hozzám pedig hiába jött, mert én haragszom Dávid bácsira. — Azért mégis csak tehozzád jöttem. Ugy sem látsz többet, hát láss sziveseb­ ben. Eddig sem sokat aggattam nálatok. — Nem ám, de anyámnak igaza van, hogy minden látogatása kész veszedelem. Apám akkorát nevetett rá tegnap este, hogy megijedtem tőle. — No nem lesz belőle több veszede­ lem. Hát tudod-e, mikor voltam nálatok először ? — Tudom ám, egyszer délben, mikor iskolát épített. — Tudod-e, mit mondtam akkor ? Már hogy tudta volna azt Dína ? — Ölembe kaptalak, és azt mondtam, hogy ha még egyszer eljövök, vőlegényt hozok. Kell is Dínának a Dávid bácsi vőle­ génye ! Az is olyan csúnya, mint a ki hozza. — Már ahoz én nem szólhatok. É n csak igéretemet váltom be; annak pedig itt a bizonysága. Előmutatta a kis csomót. — Ez a kis izé gazdáját keresi. Dína megpillantotta rajta a gyürüt. — Kié ez a gyürü ? — A ki másikat ád helyette. Ennek a gyöngyvirág kórónak, mint magad is tu­ dod, csak egy rendeltetése lehet, t. i. Dom­ baynak menyaszszonyt keresni. Akarsz-e az lenni? — Majd biz' én Dávid bácsira bízom a feleletet! duzzogott a leány, forgatva a gyürüt a csomón. — Rám bizhatod, miután a kérdés rám van bizva. Igen vagy nem ? — Majd megálmodom, addig hagyja itt ezt a kis kórót. — A gyürüt is ? — Azt se hajítom a kútba. — És te mit küldesz helyette ? Dína föltekintett, minth»azon gondolkodnék mit küldjön? A cseresznyefának *

392

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

egy ághegye megrakva cseresnyefürtökkel — ott hajla­ dozott előtte. Azt letörte és Dávid bácsinak nyújtotta. — Ezt. — De kedves lányom én sem hoztam csupaszon a kó­ rét. Nem kötnél te is vala­ mit a nyelére ennek a buzo­ gánynak? különben el sem hiszik, hogy sziv adta szív­ nek szivesen. — Vigye hát ezt is! szólt Dína, lehúzván ujjáról egy piros köves gyürücskét. Akkor kapta a kosarát és elfutott, ott hagyva Dávid bácsit a cseresnyefa alatt. Dávid bácsi vágtatott vissza a békeelőzményekkel. — Itt a válasz ! szólt, ké­ nyesen lépve beDombayhoz. — Din a küldötte ? kérdé reszketve Dombay, a mint a cseresznyegalyon megpillan­ totta a gyürüt. — Igen. — Bánja még ön, hogy Kondorra csaltam? — É s szüléi? — E j ! ne törődjék a szü­ lékkel. Nevezzen ki engem megbízottjának, egyszers­ mind adjon arról elismer­ vényt, hogy tőlem semmi kártérítést nem követel, a miért Kondorra juttattam. — Két kézzel! felelt vi­ dáman Dombay, s leült megirni az igazságlevelet. *

*

*

Ezalatt nyolcz óra elmúlt a nórinbergain, melyet Ábel

A CREUZOTI ÓRIÁS-KALAPÁCS.

25. SZÁM. 1S78. xxv. ÉVFOLYAM.

ur minduntalan előhuzgált. Szeretné már, ha elvégeznék, mert el talál szökni a raj. A három ur nyugtalanul várja a negyediket az erdősaroknál. Lőrincz ur har­ madszor veri ki pipáját, hogy a negyedik énekre gyújtson, a mi arra mutat, hogy a dohányt erősen szívja; ez viszont arra, hogy Lőrincz urnák füstöl a feje. Mert igaz ugyan, hogy deák korában nem egyszer vivott párbajokat, de azok csak amolyan melée-k voltak mint hajdan Ivanhoe idejé­ ben; nem is lóhátról, hanem gyalogszerrel, és nem is bu­ zogánynyal, hanem széklá­ bakkal egyenlittettek ki. De bolond is az ember, a ki szánthat vethet, s ha épen verekedő kedvben van, ott vannak a béresei, a kiket levasvillázhat; osztán nem elégszik meg ezzel a csend­ élettel, hanem keztyüt huz csak azért, hogy oda vágja a hozzá hasonló parasztnak. — Aztán miért? Hiszen ha minden komisz embert, a ki' egy becsületes embert bolonddá tesz, imposztornak bélyegzünk, akkor Csont Ábel egyebet se csináljon, csak buzogányokat áskáljon. Üsse meg a magas mennykő a találmányával együtt. Soha sem látom többet a felesé­ gemet. Agyonverem azt a kótyalagos sógoromat, akkor

r

25. SZÁM. 1878. xxv. ÉVFOLYAM.

becsuknak nem is Kufsteinba, hanem Illa vára. Ahun ni, jön is már. Ho­ gyan szakaszszam én be ennek az embernek a fejét, mikor sógorom ? Már mind­ egy, benne vagyunk. Ihárosi odaléptetett. — Várakoztattam ma­ gamra, monda, de az em­ bernek rendbe kell hozni mindent, ha nagy útra in­ dul. Készen van minden Ábel? — Készen. Itt a susták. Felhajitom fej-e vagy irás? A nagy bolondé lesz az irás, — a nagyobbé a fej. A ki felyül esik, az választ buzo­ gányt. — Megállj legnagyobb bolond! szólt neki Mecseki. Tartsuk meg a szabályokat. Mielőtt a két lovag elindulna a véres útra, a segédeknek kötelességük megkísérteni a békés kiegyenlítést. — Gondolják meg uraim, hogy az Önök találkozása sokkal komolyabb, mint az ok, mely azt előidézte. A fegyvernem, melylyel végeznek — a leg­ végzetesebb. Pisztolylyal egy lövés, karddal az első seb befejezi a vitát: könnyű seb­ bel vagy a nélkül, ölelkezés a vége, — halál ritkán. De buzogánynyal! — Itt csak két eset lehet, két szélsőség; tultragikus vagy tul-komikus, de mindkét esetben ha­ lál. A buzogánynyal lehetet-

VASAKNAPI UJSAG.

INDIAI SHáLOK KÉSZÍTÉSE.

AZ ANGOL KIÁLLÍTÁSI OSZTÁLY HOMLOKZATA. AZ AQUARIUM A TROCADERO-PARKBAN.

KÉPEK A PÁRISI KIÁLLÍTÁSRÓL.

KÉPEK A PÁRISI KIÁLLÍTÁSRÓL.

393 len nem találni, — s nem elég az első seb, mert az első ütés után az ember nem ura magának, hanem addig bunkózza egymást, mig agyon nem veri. Ez fizikai halál, — s ez még nem is baj. De ugy fordul morális halál le­ het belőle, mert a paripa és az élet-ösztön nagyon jó eszközök arra, hogy az em­ ber kereket oldjon, ha szorul a kapcza, s akkor lesz be­ lőle országos nevetség. Egy párbaj, a hol ostorhegyet futnak buzogánynyal! — Az­ tán miért ? Azért, mert az egyik rászedett valakit, a ki a másiknak se inge se gal­ léra. Segéd létemre tartóz­ kodom ítéletet mondani a tény fölött, de annyit mégis legyen szabad megjegyez­ nem, hogy ezen párbaj által érzékenyen megsértetik az, a kiért Ámbár ur bosszút akar állani. Hát micsoda Dombay ur ? Gyermek vagy öreg ember ? Matróna vagy hajadon ? Egyik sem, hanem férfi, még pedig, a mint megmutatta, bátor férfi, a ki nem köszöni meg az ilyen védelmet. Az én nézetem tehát az: Lőrincznek nincs joga láncsát törni Dombay nevében, s nem volt oka megsérteni Dávidot. — Kö­ telessége viszszavonni a sér­ tést, s ez az ő jellemére nem fog homályt vonni. — A mit mondottam

VASÁKNAPI mondottam. Szólt állhatatosan Lőrincz tir, s felvette a buzogányt. — Végez­ zünk. — Még nem. Hátra van még egy módja a kiegyenlítésnek. Ismétlem, nincs joga Lőrincznek más férfi helyett elég­ tételt venni annak engedelme nélkül. Még azt sem tudjuk, sértve érzi-e magát Dombay. Kérdezzük meg hát őt magát, ha Ihárosi eljárására nézve egy értelemben van-e Lörinczczel? Ha igen: akkor vé­ gezzetek. Ha n e m : akkor te Lőrincz ok nélkül követted el a sértést és vissza­ vonod. — E z esetben kész vagyok. -— É s te Dávid elfogadod ezt az elégté­ telt ?

— El. — Mi tehát megyünk Dombayhoz Ábel bácsival. — Felesleges lesz odafáradnotok — szólt Dávid, — én magammal hoztam a mire szükségetek van. Kivette kebléből az irást, és Mecseki­ nek nyújtotta. „ Mely szerént én alolirott minden kényszerítés vagy rábeszélés nélkül, csupán szivemtől indíttatva kije­ lentem, hogy teljes tudatával birok azok­ nak az előzményeknek, melyek által Ihá­ rosi Dávid ur az én Kondorra jövetelemet eszközölte; továbbá hogy én Ihárosi urnák eljárását nemcsak nem neheztelem, hanem épen ezért őt azon kevesek egyikének te­ kintem, a kik által a Gondviselés bol­ dogságomnak s reményeimnek olyan alap­ jait vetette meg, melyeket semmi mással fel nem cserélnék, s melyekért nevezett ur iránt örök hálára vagyok kötelezve."

ÚJSÁG.

bert, hogy most, bár haragudni kellene, — kénytelen örülni a Dávid vallomásain. — Nos tehát most beszélj Ámbár Lő­ rincz, visszavonod-e ? Sürgetó Dávid. — Nem vonom vissza Dávid! felelt Lőrincz ur, földhöz vágva a Chuntu vezér reliquiáját. Ismétlem, hogy te egy kör­ mönfont imposztor vagy. Üssön meg a kő, most meg a lányomat tetted bolonddá. Kezét nyújtotta Dávidnak, a mit az megrázott emberül. — Hanem ha elkezdted, végezd is be. Mert én kimondom, hogy addig nem me­ gyek haza. Mit szól rá az asszony ?' — Az ám. Ez nagy baj. Tudod mit ? Arra valók a segédek, intézzék el ők. Akkor a segédekhez fordult és hivata­ los orrhangon utasította őket: ,,Csont Ábel és Mecseki Tamás urak a szóban forgó ügyben követendő eljárás megállapí­ tása végett kiküldetnek az erdőbe. Véle­ ményes javaslatuk még a gyűlés tartama alatt beváratván." A küldöttség eltávozott, a két ellenfél pedig leheveredett a pázsitra kiszívni a békepipát, — egyik a dohányt, másik a taplót szolgáltatván a béke müvéhez. A küldöttség visszatérvén, előterjesz­ tette szóbeli jelentését, mely szerint legtanácsosabb lesz testületileg jelenni meg az asszony előtt; ebédre ott marasztaltatván lehető étvágygyal megdicsérni a gazdasszonyi erényeket; fekete kávé felé nyil­ vánosságra hozni a titkot, — melynek tolmácsául ott a helyszínén Mecseki ur ki is kiáltatik, mint ékesen szóló férfi és az asszonyok nyelvén értő. (Vége kovetk.)

25 BZAM. 1878. xxv. ÉVFOLYAM.

mely közbevetőleg mondva 1 milló és 500,000 liter vizet tartalmaz — helyenként 15 lábnyi mély. Az aquariumban Gaukler mérnöknek egy igen elmés készüléke van alkalmazva, mely a víz egy részét folytonos mozgásban tartja. Azon halak tehát, melyek (mint a pisztráng) csak sebes folyású vizben tenyésznek, itt is otthonosan érzik magukat. E monumentális aquarium, mely többek között egy méter hosszúságú lazaczokat, úgynevezett „albínókat" (e halak bőre, mint az emberi haj megfehérül) s egyáltalán valamennyi kiválóbb folyóvízi halfaj példányait tartalmazza, minden valószínűség szerint tul fogja élni a kiállítást. Az angol kiállítási osztály homlokzata.

Az iparpalota úgynevezett „nemzetközi utczájának" sajátságos varázst adnak a külön­ böző nemzetek kiállítási osztályainak homlok­ zatai, melyek lehetőleg visszatükröztetni kívánják az egyes országokban leginkább dívó építészeti stylust. E homlokzatok közül a legérdekesebbek egyike az angol kiállítási osztály. Mint rajzunk is mutatja, e homlokzat vol­ takép négy különböző épületből áll, melyek mindegyike különböző typust s a nemzeti építé­ szetnek különböző korszakát tünteti föl. Az első épület egy 17-dik századbeli építészeti ízlésben épült angol házat ábrázol, mely az angol kiállí­ tási jury hivatalos helyiségeit foglalja magában. Mellette a walesi herczeg pavillonja emelkedik, mely mintaképe egy gazdag komforttal épült angol lakháznak. A pavillon éttermében, boudoirjában és a herczeg dolgozó-szobájában gazdagság és ízlés a legharmonikusabban párosulnak. Az étteremben főleg egy nagybecsű fayence-gyüjtemény köti le a műértő látogatók figyelmét. A homlokzat másik két épülete az angol építészeti stylus egyéb válfajait tünteti föl. Ezen épületek Gilbert Redgrave jeles angol építész tervrajzai után készültek. Az indiai shálok készítése.

Az iparpalotának a Mars-mező felé néző homlokzatán egy nagy csarnok fut végig, mely a kiállítás leglátogatottabb helyeinek egyike. Itt mutatják ugyanis be ügyes franczia és idegen munkások és munkásnők, hogyan készülnek az — Ha igy van a dolog — szólt Lő­ ipar némely remekei, s azon csecsebecsék, me­ lyekkel főleg a párisi ipar árasztja el a világot. rincz ur könnyült kebellel — akkor Az aquarium. A közönség majdnem legörömestebb két indiai — Megállj Lőrincz, még ne tedd le a A kiállítási térnek egyik legvonzóbb látvá­ munkás miniature-műhelye körül állapodik meg, buzogányt, mert roszabb lesz, ha újra fel nyossága az aquarium. Majdnem minden külföldi kik a hölgyek által annyira becsült keletindiai kell venni. Gondolhatod, hogy Dombay nagyobb állatkertben vannak halak befogadására shálok készítésével foglalkoznak. nem ugy álmodta meg, hogy ezt az elis­ emelt (üvegfalazatu) vizmedenczék, s az előbbi E pompás kendők előállítása fölötte fárad­ merést nekem kiadja. É n elmondtam kiállításokon is láthatott a közönség aquariu- ságos. Mint rajzunk mutatja, a munkások egyike neki mindent, és bocsánatot kértem, ugy mokat: a Trocadero-domb lejtőjén levő aqua­ szövőszéknél dolgozik, melyen különböző vonók rium azonban ugy berendezésének czélszerüsége, a mint a tiédet nem kérném soha. Ter­ mint főleg hatalmas mérveire nézve fölülmúlja segélyével — melyekre más-más szinü fonál van mészetesen nem azért, hogy a párbajt valamennyit. Sietünk azonban megjegyezni, hogy erősítve — előállítja a shál rajzait, körülbelől 30 centiméternyi széles szalagokon. A munkás nem megelőzzem, hanem egészen más okból, j a tervezett két „haltartó" közül csupán a képünk valóságos rajzot használ mintául, hanem — a mi a mit mindjárt meg fogsz tudni. Teljesen I által ábrázolt, a „folyóvízi" aquarium jött létre. divatlapjaink által közlött utasításokhoz hasonló jóvá akartam tenni a mit sorsán rontot­ A másik, mely a tengeri halak befogadására volt —jegyzetek nyomán szövi a szeszélyesebbnél szeszánva, közbejött akadályok miatt nem jöhetett szélyesb figurákat, virágokat stb. a shálba. Rendkí­ tam, s félig már sikerült. Most téged kér­ létre. vül nagy ügyességet, türelmet, ízlést és mindenek­ lek, fejezd be a másik felét, azért azután Hogy a kettő közül ez lett volna az érdeke­ előtt minutiosus szorgalmat igénylő munka ez, beverhetjük egymás fejét. — E n láttam sebb, azt alig szügséges fölemlítenünk. Hiába, a mely érthetővé teszi a kelet-indiai shálok majd­ tegnapelőtt este, hogy leányodsirva fakadt, mérhetlen oczeán határtalanul gazdagabb halfa­ nem mesés árát. Az ekkép készített shál-szalaa mint az én diplomácziám történetét hal­ jokban, mint a folyók ós tavak. Ki ne óhajtotta gokból aztán a másik munkás összeállítja az lotta. Ebből azt következtettem, hogy Dína volna látni elemükben a nagyságuk daczára egész kendőt. A hímzett shálok készítése termé­ rendkívül fürge delphineket, a röpülő halakat, nem gyűlöli Dombayt, s ha lehetne, kész a csodás tintahalak, a rákok, polypok, stb. kü­ szetesen még fáradságosabb, s a munkásnak, a „türelem és ügyesség példányképének" kell volna itt apját helyettesíteni a bosszuál- lönböző válfajait? Fájdalom, kitűnt, hogy elég lennie. lásban. Én tehát, mielőtt idejöttem volna, gyakran meg nem ujitott tengervízben az oczeán A creuzoti óriás-kalapács. megszámoltam az élettel, bizonyságom lakói meg nem élhettek volna; oly óriási meA Trocadero-palota előtt elterülő kertben Dombaynál letett végrendeletem; meg­ denczét pedig, minő a tengeri aquarium számára tervezve volt, hetenként néhányszor fris tenger­ egy sajátságos alkatú, rengeteg, tömör vastömeg számoltam Dombayval, bizonyságom rá a vízzel megtölteni, lehetetlenségnek bizonyult. vonja magára a közönség figyelmét. Ez egy óriási felolvasott elismervény; megszámoltam így tehát csupán a folyóvízi aquarium jött gőz-kalapács, melyet Francziaország leghirneveDínával, bizonyságom rá egy szép cse- létre. Eoppant medencze ez, mely a Trocadero- sebb gyárainak egyike, a creuzoti vashámor es resznyegaly és annak a szárán egy piros domb lejtőjének azon részén készült, hol azelőtt öntöde állított ki. A creuzoti gyár Francziaorkőbánya volt. Maga a medencze nyitott, s föl- szágban azon helyet foglalja el, melyet Német­ köves gyürü szinével hozzá járul a park díszítéséhez. Üveg országban Krupp esseni vasöntődéje. Csak hogy — Gyürü ? micsoda gyürü ? oldalfalai a park fölszine alatt fekszenek. A mig Krupp főleg romboló eszközökkel, száraz­ — A mit Dína küldött tőlem Dombay- látogatóknak tehát, kik a halak szemléletében földi és hajó-ágyukkal látja el a világot, addig a gyönyörködni akarnak, lépcsőn le kell menni creuzoti gyár kiválóan vashajó- és hid-alkatrenak cserébe. azon oszlopos csarnokokba, melyek a 22 milli­ szeket, vasúti síneket stb. állit elő. Lőrincz ur elámult. Nem azon, hogy méternyi vastag üveglemezekből álló medenczét Bármily roppant súlyt képviseljen is a ka­ mig ő a csatatéren várja ellenségét, ez ad­ köritik. Rajzunk e földalatti, csepköves oszlopok­ lapács ütője: a gőzgép pehely gyanánt mozgatja dig házát veszi ostrom alá s rabolja meg kal díszített folyosókat tünteti íöl. azt. Ha lezuhan az alája helyezett izzó vastömbre, Az a körülmény, hogy a két ezer méternél ütése mennydörgéshez hasonlít. A gőz-kalapácsok álnok praktikával. Nem. Az jutott eszébe, hogy miért is adott csak ő ki a két derék nagyobb fölszinnel bíró medencze nyitott, nem­ segélyével jelenleg a legvastagabb pánczéllemezeknek s egyáltalán a legnagyobb terjedelmű kérőn ? Miért is lett csak ő Dombay lovag­ csak azt eredményezi, hogy a víz frisebb, hanem egyúttal világítása is élénkebb. És szükség is van kikészített vasdarabnak egyenletes szilárdságot jává ? Itt a világos ok. Hiszen tudta és reá, hogy a napsugarak akadálytalanul behat­ lehet kölcsönözni. Ekkép a gözkalapácsok a vas­ akarata ellen ugy megszerette, azt az em­ hassanak az aquariumba, mert a medencze — ipar terén jelentékeny előmenetelt képeznek.

Képek a párisi kiállításról.

g5. 8ZAM. 1877. xxrv. ÉVFOLYAM.

Az angol katonák társasköre. Az angol katonák tudvalevőleg toborzás utján jönnek össze, s igy nem csoda, ha különösen az alsóbb rendűek között igen sok durva s műve­ letlen egyén található. De hogy ezek között is mennyire igyekszik a mindent felkaroló angol társadalom a műveltséget terjeszteni, eléggé tanúsítja az „Európa" czimű hirlap egyik mun­ katársának leírása a Portsmuthban levő katonai klubról, mely a közkatonák s altisztek számára van berendezve. A klubhelyiség kissé sötét utczában, egy régi korcsma s egykor matróz-színház épületé­ ben van elhelyezve a High-streetben. Az ivó szoba még ma is megvan, csak a pálinka, rum és bor tűnt el, s helyét a thea- s kávécsöbrök foglalták el, s e mellett csinos leányok hordják szét a kalácsot, vajas kenyeret s más efféle cse­ megéket. Mind az ételek, mint az italok csak oly jók, mintha London legelső szállodájában rendelnők magunknak. Az ivó szoba háta megett van a Caffe Room, azaz az intézet szalonja s társalgó szobája. Ebből nyílik az ajtó két tágas, jól szellőztetett billiárd szobába; az egyiket a közkatonák használják, a másikat, mely kissé csinosabban van kiállítva, a káplárok és őrmesterek, kik természetesen a luxusért többet fizetnek. Mig ugyanis az első teremben egy játszma egy pennybe (mintegy 6 krajczár) kerül, a másik teremben már másfél pennyt kell fizetni. Miután a szerencsejáték teljesen tiltva van, a billiárdokon sem lehet játszani az úgynevezett poule-t, mely könnyen szerencsejátékká fajulhat. Az intézet szigorú elveiből azonban ujabban már engedni is kezde­ nek. Eddig ugyanis, az angol mérsékletességi fogalmaknak megfelelően, minden nemű szeszes ital ki volt zárva a körből, azonban miután ez a tagokat elidegenítette s más helyen annál nagyobb kicsapongásokra csábította, ujabban komolyan gondolkoznak arról, hogy legalább Gambrinus kevésbbé ártalmas nedvének, a sör­ nek, engedjék meg a meghonosítást. A társalgó terem másik végén van a fogadó­ terem, hol rendesen igen élénk társalgás foly a katonák és nejeik között. Igen, mert az intézet ezeknek is nyitva áll. A katona nemcsak nejét, de egész családját ide hozhatja magával, különö­ sen akkor, ha útközben van egyik kaszárnyától a másikig. Az angol közkatonák közt igen sok nős ember van, s ezek nagy része magával viszi nejét, a hova menni kell, Londonból akár Quebekbe, Kanadába, Gibraltárból Uj-Kaledoniába, Adentől a Jóreménység fokáig stb. Mielőtt üy klubhelyiségek léteztek, a szegény katonánék, kik igen gyakran nem is valami gyöngyei a szép nemnek, gyermekeikkel együtt a menetekben rendkívül sokat állottak ki, mig most tiszta, ízlé­ ses helyiségekben s illemes társaságban lehetnek, u §y ü °gy az uj. intézet nemcsak a katonákra, de azok nejeire nézve is jelentékeny jótékony erköl­ csi hatással szokott lenni. Az épület emeleti részében van többek közt egy olvasó szoba, rendkívül barátságos kinézésű terem, mely a ház egész szélességót igénybe veszi, bőrszékekkel s bőrpamlagokkal gazdagon el van látva, s közepén hosszú asztalon számos hirlap és folyóirat van kiterítve. Miután azonban az alapítók a nőket — elég udvariatlanul — nem tartják képesnek arra, hogy a csendet meg tudják őrizni, ide csak férfiak léphetnek be. A külön­ böző alvó helyiségeket nemcsak példás tisztaság s rend, hanem valódi kényelem is jellemzi. Na­ gyobb termek is vannak köztök, de ezen kivül sok apróbb helyiség 2—(i ágygyal, melyek ren­ desen az utazó katona-családok számára adatnak át használat végett. Vannak hálószobák magáno­ sak számára is, s a portsmouthi erődben magános ember ennél szebb s kényelmesebben berendezett éjjeli szállást alig kaphatna. Ismét leszállva a földszinti helyiségekbe, fel­ találjuk a klubhelyiség iskolai részét. Egyik szo­ bában egy tuczat fiu van, kik nagy szorgalommal tanulmányozzák a geographiából az óriási britt birodalom azon részét, a melyekben atyjuk a monarchia érdekében elküldhető. Jelenleg termé­ szetesen a Beslka-öböl és Gallipoli, a Bosporus és Dardanellák, a Balkán s Bolgárország a leg­ gyakrabban emlegetett nevek. A másik tanterem­ ben mintegy 20 kisebb s nagyobb leányka lát­ ható, kik többek közt a tű ós olló, a czérna és gyüszü titkaival is megismerkednek, hogy egy­ kor a Besika-öbölben vagy bárhol másutt képe­

VASÁRNAPI

ÜJSÁG.

sek legyenek rendben tartani atyjuk öltözékét, mire az anyák rendesen nem alkalmasok, a minthogy a régibb angol családoknál — még a közép osztálynál is — az ily dolgokat a munka­ felosztás következtében egyenesen csak a varró­ nőkre s szabókra bizták. Egy harmadik szobában meg kis katonákat látunk, kik szorgalmasan gya­ korolják magukat a fegyverforgatásban s dobolásban, e mellett azonban kíváncsi szemmel néz­ nek a puddingra s vajas kenyérszeletekre, mely a jól teljesített gyakorlat után tulajdonok lesz. Egy kis szoba van e mellett e fölirattal: „Biblia-szoba". Ha azonban ide is belépünk, csodálkozásunkra a már öreges tanítót rendesen magában találjuk. A katonák nem sokat törőd­ nek a theologiai tudományokkal, s ha a kegyes gondolkozású alapítók határozottan ki nem kö­ tötték volna, hogy ily iskolának múlhatatlanul léteznie kell az intézetben, ma már el lehetne azt törülni. Annál élénkebben s szorgalmasabban láto­ gatják az udvari helyiséget, hol többek közt csodaszép gyepes tér van criquet és croquet ját­ szók számára, két oldalt kuglizó helyiséggel. Mindezen mulatóhelyeket a klub tagjai ingyen használhatják; a billiárd játszmákból befolyó összegek elegendők, hogy ezen labdázó s kuglizó intézetek költségeit fedezzék. Legutoljára vezetik el a látogatókat a klub­ helyiség legérdekesebb részébe, talán oly czélzattal, hogy a végső benyomás minél kedvezőbb legyen. Ez a hely az úgynevezett „music-hall", mely a zöld udvartér végén áll külön csinos s nagy épületben. A terem oly nagy, hogy legalább 1200 személy elférhet benne, vannak páholyai, zártszékei s karzata, mint akár egy rendes szín­ háznak, s feldíszítése festészeti s szobrászati mü­ vekkel igen ízléses. A terem tetőzetét tartó osz­ lopok egyikén ott van az átalános*programm, mely szerint „Első rangú zenészeti előadás min­ den szombaton este tartatik s pontban fél nyolczkor kezdődik. Beléptidij 2 penny (egy hatos); j balkon 3 penny; zártszék 6 penny. A katonák s matrózok csak egy pennyt fizetnek". Angol szo­ kás szerint elnök is van, jelenleg Robinson aszszony, kinek buzgólkodása folytán létesült az ! intézetet fenntartó egyesület, melynek nevében, mint „lady superintendent" most ő viszi a leg­ főbb felügyeletet, a mellett azonban az iskolák­ ban s az isteni tisztelet alkalmával is tevékenyen működik.

395 még a szemüvegét is, ha szót nem fogad, — ha ily fenyegetésekre egy fél óráig a sorban maradt is, egy valamiféle = ptera ismét lecsalta az út­ ról, be a sürü bozótba, hogy Herkulesnek a kü­ lönös gondjára kellé bizni, hogy mindig szemmel tartsa, s ha elmaradoz vagy félre kószál, vissza­ hozza ; a mit Herkules hűségesen meg is tett, s olyankor ugy bánt vele, mint Benedek bácsi a bogarakkal, gyöngéden nyakon esipte a két ujjá­ val, s ha vergődött is egykissé, bizony csak visszahozta szép vigyázva, hogy kár ne essék benne. Dingo, a kutya, sem igen tartott sort a töb­ biek közt; jött, ment, szimatolt, mint a nyomot kereső eb szokott; morgott magában, de haragos ugatásra nem igen ment; szomorúnak látszott inkább és nyugtalannak, mint haragosnak, mint ha ismerné a vidéket, s az szomorú vagy félelmes emlékeket költene benne. Nyugtalanságát min­ denki észrevette, de senki sem tndta megmagya­ rázni. A kis csapat, mint láttuk, jól fel volt fegy­ verkezve, s ámbár, mint Harris ismételte, sem embertől, sem állattól nem volt mit tartani, nagy vigyázattal haladt előre. Az ut, melyen haladtak, alig volt útnak nevezhető. Vadcsapás volt inkább, mint ember-verte ösvény. Azért meglehetős ne­ hézséggel is járt a haladás rajta; naponként tizenkét órát menve, öt-hat mérföldnél nem igen számíthattak többet, hogy előbbre mehes­ senek. Az idő különben nagyon szép, derült volt; ha erdőn kivül nyomasztó lett volna is a hőség, az összefont fák sürü lombozata megszűrte a nap sugarait. Az erdő fáinak legnagyobb része ismeretlen volt mind Weldonné, mind fehér és fekete útitársai előtt. A legsajátabb fa-nemek voltak, melyek neveit Sand Dick, útközben, el nem mulasztotta kérdezni Harristól.

— Soha sem járt ön Dél-Amerikában? — kérdé ez, mielőtt a kérdésre felelt volna. — Soha; s nem is volt alkalmán tanulni sem az itteni növényzetről. — És Weldonné asszony ? O sem ismeri Kolumbia, Chili, vagy Pattagonia partjait ? — Nem, — felelt Weldonné, a ki hallotta VERNE GYULA REGÉNYE. a kérdést. — Férjemet csak Uj-Zélandba kisér­ ELSŐ RÉSZ. TIZENHETEDIK FEJEZET. tem, s onnan tengeren térve vissza, Dél-Ameri­ kában egyszer sem kötöttünk ki. Úton. — Ugy hát, asszonyom s fiatal barátom, önök Sand Dick, ámbár kézzel fogható oka nem itt csupa újságot és csupa különlegességet fognak volt rá, mégis megfoghatatlan bizalmatlansággal találni; még Peru, Brazília, vagy az Argentínai indult neki az erdőnek; mig Weldonnét, kinek köztársaság flórájától s faunájától is tetemesen mint nőnek és anyának kétszeres oka is lehetett elüt az itteni. volna a félelemre, teljes bizalom és megnyugvás töltötte el. Oly tapasztalt és ügyes ember vezér­ S Harris ur, meggyőződvén, hogy e parto­ lete alatt, minőnek Harris mutatkozott, eltéve­ kat útitársai egyike sem ismeri, látható gyö­ déstől tartani nem lehetett, ámbár ez utat ő is nyörrel magyarázta s nevezte meg a feltűnőbb most járta először; a benszülöttek és vadállatok fákat és növényeket. Itt volt a „bauhinia" vagy pedig kevésbbé félelmesek Dél-Amerika e részé­ vasfa; itt a „molompi" vagy más néven „ptéroben, mint más vadonokban. carp", tömött és mégis könnyű fa, a legalkalma­ sabb szerszámfa, melynek hajlékony ágaiból A karaván a következő sorrendben indult, kosarakat fonnak, törzse pedig édes levet izzad melyben állandóan meg is maradt. A csapatot elől Harris ur és Sand Dick ki; itt a festő anyagban bővelkedő „fustet", s vezérelték, amaz hosszú puskájával, emez vont a tizenkét láb átmérőig vastagodó „gaják-fa" csövüjével fegyverkezve fel; azután jött Bat és különböző fajai. Harris az ébenfa számos külö­ Ausztin, mindkettő szintén puskával s öveikben nös faját mutatta meg, melyek a rendesnél is hordott vadászkéseikkel; azután Weldonné és a feketébb s keményebb fát adnak; a patak part­ kis Jakab lóháton, mellettök Náni és az öreg Ta­ ján pedig egy sajátságos sás-fajt, melynek levelei más. A sort Acteon és Herkules zárták be, amaz a papyrus-növénynyel vetekedtek. De legszebbek puskával, emez hatalmas szekerczével a vál­ s feltűnőbbek a mango-fák voltak, melyeknek sűrű, terepélyes koronája izes és leves gyümöl­ laikon. cseivel ép ugy kínálkozott, mig ágaira földtől Benedek urnák nem volt állandó helye a felfutó ihszalag sűrűn szövött hálóhoz hasonló sorrendben. Nem is lehetett volna abban meg­ fátyolt látszék képezni, melybe, mint ringó tartani; nyakában zöldre festett bádog szelenczéágyba lehetett bele ülni az álmadozónak. Sűrű jével, kezében lepke-hálójával, orrán a szemüve­ árnya, Ízletes gyümölcse e fát a legbecsesebbé gével, ő folyvást bogarak után csatangolt; hiába tették; s mégis, mint Harris beszélte, a benszü­ intette Weldonné, hogy el ne maradjon, hiába löttek nem merik tenyészteni. — „A ki mangófenyegette, hogy elveszi a szelenczéjét, a hálóját,

TIZENÖTÉVES KAPITÁNY.

396

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

fát ültet; meghal" — ez a babona van elterjedve köztök. Délután egy órai pihenőt tartottak; s azután kissé emelkedő oldalon folytatták utjokat. Ez még nem a nagy hegyláncz oldala volt, csak szelíden hajló lankaság, mely a fensik természe­ tével biró lapályon vezetett fel, s a hegység első lépcsőjéül szolgált. A fák itt kevésbbé sűrűen, néhol nagyobb tömbekbe csoportosulva, kevésbbé akadályozták volna a haladást, ha viszont a talaj nem lett volna kúszó növényekkel s ihszalagokkal át meg átszőve; máshol ismét vizenyős lápon kellé átgázolni, a hol a lovat a kantárszá­ ron kellett vezetni. A tenyészet kevésbbé bujá­ nak mutatkozott, ámbár itt is dúsabb volt, mint az ó és uj világ mérsékelt öveiben rendesen. Egyetlen fa-család látszék teljesen hiányozni: a kaucsuk-fáké, melyek mézgájokkal tudják anynyira hasznossá tenni magokat az embernek, de itt egyetlen válfajuk sem volt látható, holott déli Amerikának ezek egyik legjellemzőbb fa-nemét képeznék. A kis Jakab, kinek sokat beszéltek e fákról, alig várta, hogy láthasson ilyent, mert

szolgálhatott éjszakára. A mint letelepedtek alatta, éktelen lárma riasztotta fel: az óriás fa ágain tanyázó papagájok s kakaduk rikácsoló, éles, veszekvö lármája. Sand Dick már puskát akart ragadni, hogy közibök lőjön,s fölrebbentse őket; de Harris leverte szándékáról, mondván: — Maradjunk csendesen, akkor maradha­ tunk biztosságban. A rikácsoló lármás madarak csakugyan le is csöndesedtek, s a puskalövés más állatok figyel­ mét sem költötte fel. Azonnal a vaesora elkészí­ téséhez láttak, s azt, a fa is kellemes csemegét szolgáltatván gyümölcseiből, jó ízűen költötték el. Az alatt teljesen besötétedett; a csillagok, az ég virágbokrétái, tündökölni kezdettek. Itt volt a lenyugvás ideje. — Ne gyujtanánk-e éjjeli tüzet ? — kérdé Dick az amerikaitól. — Minek ? — ellenzé ez. — Hideg nincs, s a fa is véd a széltől és légköri lecsapódásoktól. Aztán a ttíz talán ellenségeket vonna ide, épen mint a lövés. Jobb lesz, mondom, maradjunk incognito-ban.

VIZENYŐS LÁPON KELLE ÁTGÁZOLNI.

nv.jypoi.tAM.

dott, hogy elkezdett ásítozni. A többiek sem igen voltak idegenek attól, hogy álomra eresz­ szék fejőket. Az őrizetet ugy rendezték be, hogy a négy fiatal néger, egymást 2—2 óránként felváltva álljon őrt. Először is Herkules kezdte meg, láb­ hoz eresztett puskával, övében a szekerczével. Weldonné a kis fia mellé feküdt a puha fűbe, s még egyszer megcsókolva a gyermeket, csöndesen elaludt. Benedek ur, a kit éjjeli lepékre vadásztából Herkules alig tudott vissza­ hozni, morogva feküdt le; de nem aludt el, s mikor a többieket már aludni vélte, ismét elszö­ kött, hogy fénybogarakat gyűjtsön a bádog szelenczéjébe. Dél-Amerikában ragyogóbbak a fény­ bogarak, s kékes fényök sokkal erősebb, mint nálunk. De mielőtt Benedek ur csak egyet is talált volna, Herkules nyakon csipte s vissza­ vitte fekhelyére. Egy negyed óra múlva, az őrt álló óriá­ son kívül valamennyien mély álomba voltak merülve. (Folyt, követk.)

LETELEPEDTEK A MANGO-FA ALATT.

TIZÉNÖTÉVES azt hitte, kész gumi-labdát szakithat ágairól. Egyelőre azonban meg kellé elégednie a mangofák ízes gyümölcsével. Nem kevésbbé várta a „madár-legyeket", a mint neki a kolibriket, DélAmerika erdőinek e röpülő drágaköveit nevez­ ték ; de azokból sem mutatkozott egy is, s Harris csak azzal biztatta őt s a társaságot, hogy majd, beljebb a partvidéktől, a tanyához közelebb jutva, bővében fognak találkozni velők. Az erdő tekintete egyre változott; mind ritkább lett a sűrűség, s csak egyes nagyobb facsoportok kezdették felváltani a tulajdonképi erdő folytonosságát. A talaj kövesebbé vált, s a helyenként elfogyó fű alól a lapis-lazulihoz hasonló syéne és rózsaszin gránit csillámlott elő. Még a nap nem ment le, mikor a kis csapat már nyolcz mérföldnyire találta magát elindu­ lásuk helyétől. Nem is voltak nagyon elfáradva. De hisz ez az utazás első napja volt, s az erőt kímélni kellé. Abban állapodtak tehát meg, hogy ez nap nem mennek tovább, hanem éji szállásra maradnak, s lehető kényelemmel elhelyezkednek. Egy óriási terebély mango-fát választottak ki e végből, melynek ihszalag fátyola szúnyoghálóul

25 Í Z Í M . 1S78.

KAPITÁNY!

— Nincsenek-e veszélyes vadállatok köze­ lünkben ? — kérdé Weldonné. — Az erdőben mindig vannak vadak, — okoskodik a kis Jakab. — Igaz, — szólt Harris, — csakhogy erdő és erdő, s vad és vad közt is különbség van. — Nincsenek-e kigyók? — kérdé Jakab. — Talán vannak, de azok is alusznak a sűrűben s nem is mérgesek. — Hát oroszlánok, vagy tigrisek ? — Szó sincs róla. Dél-Amerikában a kuguár és a jaguár a legveszélyesebb állat; de jobban fél az embertől, mint tőle az ember. A benszülöttek magok is megtámadják, de a jaguár nem meri megtámadni az embert. — De farkas csak van, — erősködék a kis Jakab. — Farkas van, — monda Harris; — olyan a milyen, mert inkább csak róka biz az; a becsü­ letes Dingo azt hiszem elbánnék vele, ha erre tévedne. „Garász"-nak hivják itt; de nem félel­ mes állat. A kis Jakab már nagyon elálmosodott, s a garász nevű farkas leírásán ugy elgondolko-

Egyveleg. Az angol királynő' ékszerei. Azon ékszerek kö­ zött, melyeket Viktória királynő a világtárlaton kiállít, látható lesz a világhírű Kohinoor gyémánt is, mely egy nyolczvanhat óriási ékkőből összeállí­ tott diademnek képezi központját. Egy másik nyak­ éknek viszont a „Kandavassy" nevű gyémánt ké­ peri központját. E drágakő egykor egy indiai isten­ nek volt szeme s értékét 120,000 font sterlingre becsülik. Van az ékszerek közt egy smaragd nyakék is, mely a maga nemében legszebb a világon. A milliomosok utczája. A világ leggazdagabb utczája valószínűleg a „Tittb Avenue" New-York­ ban. Egyebek között itt lakik ár. Ebinelander 3 millió dollár, M. 0. Koberts 5 millió dollár, Moses Taylor 8 millió dollár, Belmont Ágost ugyanannyi, Bobért és A. Stuart 5 millió, Stevens ur 2. millió, Amos B. Eno 5 millió, Jákob és Wiliam Astor 60 millió, A. T. Stevart 50 millió, Lorillard 3 millió, J. Kernochan 2 millió, Wanderbilt 75 millió, Calvert Joves 2 millió, James Gordon Benett 4 millió, Fr. Stevens 10 millió, Lewis Lorillart pedig 1 millió, összesen 16 személy 249 millió dollár évi jövedelemmel.

25. SZÁM. 1878. xxv. ÉVFOLYAM.

Mozgósítunk. Muzsika szól, verbuválnak, Gyere pajtás katonának!

Hej régen volt az, még a régi jó világban, mikor muzsika szólt, verbuváltak. Nyalka, deli huszárok vonultak be a falu egyik végén, délczeg sarkantyupengéssel, vig muzsikaszóval, a kezökben hosszunyaku üveg­ gel, kotyogós domború kulacscsal, a mely nem kíméli drága piros vérét. Elül a strámester azzal a rengeteg fekete bajuszszal, melyre az a sztereotyp hasonlat, hogy varjut nyelt a gazdája, annak a két szárnya lóg az orra alatt. Sugár barna parasztlegényt ölel át derékon hatalmas karjával, nagyokat czuppant a varjuszárnyas szájával annak az arczára, melyen csak most ütközik a szakáll és suttog neki tün­ déri dolgokat, a minőket soha még szerelmes nem súgott kedvese fülébe a csendes lugasban, — beszél a János pap országáról, óperencziáról, Eldorádóról, a hol fris kolbászból vagyon a ke­ rítés, s késsel a hátában szaladgál a disznó, kí­ nálva a jó fagyos paprikás szalonnát, lágy da­ gadó czipó himbál a fűzágon s magától gurul a csapraütött'hordó végig az utczákon, a miken aranyból és gyöngyből van az uti kavics. Tulipánkehelyből mosolygó tündérek isznak ott sampányit. „Egyenest odamegyünk garnizonba, ecsém, •— nem is hinálak ám máskülönben, hidd meg. Ott megteszlek kapitánynak mindjárt s a te sze­ retőd lesz a tündérkirály legkisebb lánya." S megszólal a verbung, daliás toborzót jár­ nak a legények, oda gyűl a falu kicsinye és nagyja, körülállják a víg czimborákat s nézik, addig nézik, a míg föl nem támad egyik-másik jól megtermett legény szivében a sárga irigység s motozkálni kezd a lelkében addig-addig, hogy egyszer csak azon veszi észre magát, hogy a strázsamester markában a marka s annak csákója az ő pörge kalapjával ime helyet cserélt. Most már annyi, mintha katona volna. Fölcsapott. A példa ragadós. Gyuri nem nézheti, hogy Marczi már ott aprózza a többiek között, ő is belekóstol a verbung borába, utána a többi legény mind mind, a ki arra való, — és van riadalom, országos a lagzi. Ott mulatnak alkonyatig, patakkal foly a bor, zokog a hegedű, a czimbalom kaczag s a vidám nótába belevág a legények hangos kurjogása. „Ez az élet a gyöngyélet, ihajla!" De a vig zsivajba a kerítés mellől halk zoko­ gás vegyül. „Ne sírj, lelkem Böske, négy paripás hintón jövök el majd érted!" így volt ez akkor széles ez országban. Bár­ melyik tájékán járt-kelt az utazó, mindenütt ugyanaz a verbung, ugyanaz a nóta, dal, ujjongás az utczán és csendes zokogás a kerítés alatt. Egy ország, melyben véges-végig vig zeneszó mellett gyűjtik a halál, talán a halhatatlanság jelöltjeit, a kik fölbokrétázva mennek a csatába, mintha vőlegény lenne mindegyik, és megsiratva, mint a kit már veszteni visznek. Mennyi poézis, mennyi romantika volt az önkénytes toborzásban! Legszebb népdalaink ebből a korból és ebből az alkalomból valók, niint a mely a legmélyebben és legáltalánosabban markolt bele a nép kedélyébe, a vig külső mellett is a legfájdalmasabban érinté lelki világát s oka volt annyi megható helyzetnek, katasztrófának, talán tragédiának, melyet dalba, románczba, bal­ ladába foglal a népszellem, de melyet a „maga­ sabb körök" meg se látnak, mert hiszen oly mélyen van alattok. Igen, mélyen. Mint minden tenger öröme, fájdalma . . . Bégen volt az nagyon. Ma már a romanti­ kus korral együtt a népélet e poétikus sceneriája is elrepült. Ma már másként van, sokkal prak­ tikusabban minden. Hivatalos komoly pápasze­ met visel a poézis, rovatos protokollumokba írja költeményeit. Első dolog megnézni a matrikulát, kire vallja a húsz esztendőt. Aztán megnézni az ille­ tőnek fogát, talpát, bele fúvatni palaczkba, jó tüdeje van-e, megmérni a perifériáját alul-felül s rá mondani, hogy „tauglich". Egy kicsit meg­ nyírják, s azzal mehet haza. Azt hiszi, csak mókáz­ tak vele, meg se gondolja, hogy már meg van jegyezve, jobban, mint a kinek billogot sütnek a homlokára. Mikor rövidre vágták fürtös haját, akkor ragadta markába az üstökét egy láthatat­ lan magasabb hatalom: a katonakötelezettség.

397

VASÁENAPI ÜJSÁG. És az többé nem ereszti el. Ott van vele, mikor bus magányos estén tilinkóján kesereg az erdőaljban, ott, mikor babájával enyeleg a kert alatt s halkan vigasztalja, hogy „négy esztendő nem a világ", ott az eke mellett, a templom tornáczán, és a korcsma kecskelábú asztalánál és tartja azt a megnyirott üstökét szakadatlanul, várva, mikor cselekedjék ugy, mint az ur an­ gyala Habakukkal, mikor proviant-liferansává tették Dánielnek a felsőbb hatalmak az oroszlánbarlangbeli főhadiszálláshoz. Ez az alkalom is ott lebeg a feje fölött, mint a Damokles-kard. Szörnyűbb a kardnál: valóságos kigyó, mely prédájára les és leigézve tartja azt bűvös tekintetével. Pedig minő ártatlan jószág máskülönben. Csak egy falatka papir, mely ott rejtezik a viczispán, a szolgabíró fiókjában. Ki van állítva fikszunfertig, alá is van irva és megbillogozva a magasabb hatóság pecsétjével. Csak egy kis hely van benne üresen. Egyszer aztán megérkezik a parancsolat Budáról. Arra az üres helyre be kell jegyezni, hogy „május 15". Aztán pandúr, hajdú, mind a ki van, azon nyomban vigye el mindegyik fa­ luba, adja oda bírónak, nótáriusnak, vagy akár kisbirónak. Már az tudni fogja, mit csináljon vele. Az a kis papir, mely oly ártatlan volt an­ nak a pár betűnek beleiktatása előtt, most ka­ pott fullánkot, ha kigyó, most lett metsző éle, ha Damokles kardja. Hej mennyi szép reményt, ragyogó ábrándot, szövődő vagy már kész bol­ dogságot metsz ketté az az egy szál papir, mely rárepült minden község házára, mintha ő lenne a béke-galamb, olyan fejér. Pedig inkább varjú, emberhúsra leső varjú, hivatalos neve: mozgósítási parancs. Hány fiatal embert riaszt föl megszokott foglalkozásából károgó szavával, hánynak riasztja el csendes nyugodalmát, életének epedve várt legédesebb álmát talán, mikor legjobban örült az életnek, s mikor nem is hitte, mikor nem is félte. Mert elmúlt az az idő, mikor az ment, a ki akart. Az „önkénytes verbung" ma már Európaszerte csak az olyan hátramaradt, czivilizálatlan, barbár országban van meg, mint Anglia. Az előrehaladottabb államszervezet nem ismer más önkény test, mint kénytelen-kelletlent. Akkor az az egész darab föld viszhangzott a zajtól, melyet a Kárpát körülkerít s ország­ világ tudhatta előre, hogy valami készül. Ma titkon, orvul, lopva történik a készület. Tán épen éjjel lep meg a behívó parancs. A legény ott legyen kétszer huszonnégy óra alatt, a hol a zászlaja. Egy hét alatt rukkol a zászlóalj, hogy előbb érkezzék kitűzött helyére, mint a hire. Akkor még volt idő a fegyverkezés és vias­ kodás között még egyszer komoly fontolóra venni, tán meg is gondolni a dolgot. Ma derült égből csap le a háború mennyköve. Más jel alig előzte meg, mint a diplomaták titkos sugásbugása s abból kerekedett elő a zivatar. Ez már igy van, mióta a ,jhétéves háborúk" korát a „hét napos háborúk" válták föl. A gőz és villany mai szakában meghalni is telegráfon illik. Ezt igy hozza magával a korszellem, mely­ nek jelszava a gyorsaság, s az ember alig veszi észre, hogy háborúban volt, csak mikor már agyondurrantották. Csodálatos egy absurdum az a háború! Sziv és agyvelő, ennek minden gondolata, annak minden érzete folyvást ott tartja a vádpadon, statáriumot ül fölötte a világ legragyogóbb láng­ eszeiből, legnemesebb leikéiből alakult esküdt­ szék, halálra Ítélik, összetörik diribről-darabra a vas és ólom orgiáit vasnál keményebb, ólomnál nehezebb argumentumokkal, az emberszeretet és a józanész eltemeti, — és mégis mindig fönnjár, kisért és véres rendeket vág az emberek között ezer élű, lángoló kaszával. És ha az örökbéke ideáljáért rajongó bíróra, a ki elitélte, rá parancsolja az isteni parancs ellenkezőjét: „ölj!" — hát az öl. Miért? Mert elmúlt húsz éves. Húsz év! A tavasz kora. Ilyenkor az ember megirigyli a madarat s fészket készül rakni. Van törvény, mely a madarat oltalma alá veszi ilyenkor, — nem engedi bántani, mert hiszen fészkét rakja szegény s abban megzavarni kegyetlenség volna. És az a törvény, mely ily emberséges tud

lenni a kis madár iránt, bele szúr az ember ké­ szülő fészkébe, elriasztja onnan s kiröpíti világgá, idegen tájakra. Fészket raknia még nem szabad. Bölcs előrelátás ez a törvénytől. A korai házasságok nagyon elszaporithatnák e nemzetet. Hová lennénk e kis hazában egymástól, kivált ha még néhány Nagy Sándor is születni találna, a kinek köztudomás szerint egymagának is szűk volt Maczedonia. Akkor leszünk gazdag ország, ha mindegyikünkre jut egy-egy majorátus. Mivel pedig a földet nem lehet ugy kinyújtani, mint a gummielasztikumot, — hát e nagy állami czélt ugy érjük el legbiztosabban, ha kevesen leszünk az osztozók. Ezért kell más törvény a madárra, más az emberre. E különben elég világos magyarázattal azonban egyátalában nem volt megelégedve egy fiatal pesti ügyvéd barátunk. Mint Jákob Bebekáért, első éves jogász korától kezdve tizennégy évig szolgált szive választottjáért egy tekintélyes ügyvéd irodájában. Ez alatt kiszolgálta az egy­ éves önkónytességet is annak rendje-módja szerint. Két hét előtt meg volt végre az esküvő. A fiatal pár nászútra indult, Parisba ment s bizonyos volt benne, hogy olyan boldogság nincs kiállítva az egész világtárlaton, mint az öve. E napokban borzasztó desperatus állapotban rohan végig a hatvani-utczán. Azt hihette volna az ember, hogy tán ott fogták a feleségét Paris­ ban „a szép asszonyok kiállítása" számára. — Vigyen el az ördög minden újságírót. Addig festettétek a muszkát a falra, hogy itt van la, beparancsoltak. — Parisban ? — Parisban hát. Ott nyomták kezembe a berukkolási parancsot. Már ebben a Bábelben sem bujhatik el az ember tisztességesen. Szegény fiu! Dalmácziába viszik olajbogyót rágni, abba az országba, a hol talán a nászágyban is skorpió terem. H. Elemér elsőrendű gavallér. Minden bálon elötánczos. Mamák reménye, lányok ide­ álja. Mindig olyan csinos, mintha skatulyából vették volna ki. Garderobeja mintaszerű és nagy választékú. Csak kikeményített gallérja több van, mint birka az atyja aklában. S büszke rá, hogy négy álló szekrényt töltenek meg csupán az uj kabátjai. És most beparancsolják s nincs benne mód több ruhát vihetni magával, mint a mennyi a< borjúba belefér. Ez már aztán fátum! Y. közszeretetben álló kitűnő segédorvos va­ lamely klinikán. Olyan állás, melyen szorgalom és tehetség mellett Balassává nőheti ki magát a fiatal ember. Szép garcon-szállása van ott a mintaintézetben, egy muszkaherczegnek sincs különb. De ott hagyja állását, mely pedig oly szép jövővel biztatja s ott hagyja szép lakását is, épen azért mivel garcon-lakás. Mért ő olyan fészket keres, a hol kettecskén is jól talál­ ják magokat, idővel hármacskán és igy tovább. Ott hagy mindent, mivel — házasodik. Hanem hajh, a fölemelt kehely és az ajak között még ezer mértföld a távolság, tartja egy közmondás és e hosszú útban éri a — berukko­ lási parancs. Tán épen a templomajtó kilin­ csével kezében találta a rendelet, mely most visszaveti vágyai édes közeléből ki tudja meny­ nyire. De hát mennyi az üy eset, ha körültekin­ tünk ! Mert utóvégre is nem lehet mindenki a hadügyminiszter által erősen respektált ifjú delegátus kit, a legnagyobb készséggel áthe­ lyezzenek a mozgósított regementből olyan­ hoz, melyet nem mozgósítanak, — míg a delegáczió meg nem szavazott mindent, a mi kí­ vántatott. A pesti ezredet is viszik. Persze ez nagy megütközést szül Pesten. Azt hiszszük, a nagyvá­ radi is Nagyváradon, a kassai is Kassán. De miért viszik épen a pesti ezredet ? zúgolódik a fővárosi közvélemény. Csak a városi hivatalno­ kokból hetvenet! Hát még a többi intelligenczia! A sok fiatal mérnök, orvos, ügyvéd, tanár, mű­ vész, tudós, könyv- és ujságiró és az egyetemi tanulókból álló egy évi önkénytes-állomány egész légiója. Hát nem kár ennyi szellemi tőkéért? Mit respektál azon a fül- és orrmetsző ezernagoracz ostoba golyója ? Hát hisz nem is arra van ez — magyarázza a jó szivü optimizmus, — hanem arra, hogy a megszállandó Boszniában azonnal installálhas­ sunk egy tökéletesen kész adminisztratív, juris*

398

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

dictionális és civilizátorius organismust. Exportczikkünk ugy is kevés, keressünk hát piaczot a nálupk m á r túltengő kulturelemeknek a keleten. É s gyűlik az ember a budapesti kaszárnyák köré. Minden kaszárnya egy-egy géphez hasonló, melybe belelökik az embert monoklival, lakkto­ pánban, a feszesen álló szalonkabát oldalzsebé­ ből kaczéran kikandikáló piros selyem zsebkendő csücskével, — avagy árvalányhajas kalappal, lo­ bogó gyolcs ingben, ezer pitykés mellényben, felkunkorodott hegyes orrú csizmában s kieresztik a másik végén egészen megkékülve, kék leffentyüs sapkában, kék zubbonyban, még azon tisztittatlan cserzett fakó bakancsba szorult kék nadrág­ ban, hátán borjúval és bádogcsészével, oldalán gyiklesővel s a vállán szuronyos puskával. S a legények hosszú sora vonul ez einberátalakitó intézetek felé, vasutakra szállnak s a vaskerekek egyhangú dübörgése közül a po­ ros országutakon fölhangzik a dunántúli népdal, szomorún, elhúzva, ki tudja hányadszor: Hogyha mének Tata felé, Elnyilik az ég kétfelé, Sirnak az sűrű csellagok, Hogy én is katona vagyok. Egy másik kocsiszállitmány visszafelel b u s á n : Éldes anyám, ha eljön kend, Buda felé keressen kend ; Ott vannak az uj regruták, Bodor haját ottan vágják. Bodor hajam ha levágják, Bózsám kötőjébe hányják. Nincsen annyi haja szála, Mennyi könye esett rája.

Törs Kálmán.

A magyar tud. akadémia nagygyűlése.

25. SZÍM. 1878. &xv. gvg01.yAM. 25. SZÁM. 1878. xxv. ÉVFOLYAM.

lett, köszönetet nyilvánított Fraknói Vümosnak, I tudomány kiegészítéséhez nem kis mértékben járul, mint főtitkári helyettesnek, az ügyek buzgó ve­ nyelvünk ismeretét is tudományosabb alapokra' fekteti. zetéseért, s fölkérte őt a további helyettesítésre Mindezen törekvések mellett hol állunk még a is, mire Fraknói kijelenté, hogy mindig szíve­ czéltól, a mely akadémiánk elé, csak mint nyely. sen szolgál az akadémiának. mi velő társulat elé van tűzve'? Mindazon törek­ vések csak hézagos előkészület nyelvünk rendsze­ Az ünnepélyes közülés június 17-én. rének kifejtéséhez. E rendszer egyes részei még vitatva is alig voltak. Nemzeti nyelvünket törvény A teremnek szőnyeggel borított emelvényén, biztosítván, alig karolta föl a közélet éltető ereje, a mely az akadémikusok és kiváltságosak helye, a midőn, a latin nyelv járma helyett, _ egy uj idegen tudományos intézet egyik nagylelkű alapitójá­ nyelv járma nehezült ránk. Uj intézmények, tör­ nak, gr. Károlyi Györgynek arczképe volt föl­ vények és rendeletek a közigazgatásnak eddig álta­ állítva, meggyszin kárpitozat alatt, pálmák lomb­ lunk nem mivelhetett, mert a nemzettől elvont j a i közt. Jobbra-balra foglaltak helyet a tagok, ágaiban i s ; s uj oktatási rendszer a tudományok az alapítók, s a kiváló vendégek: Tisza és báró egész encyclopaediájával. Már az idegen rendszer maga is ujitott gyak­ Wenkheim miniszterek, az országgyűlés elnökei ran, hogy velünk megértesse magát, szintoly ke­ Majláth és Ghyczy; a fővárosi hatóság képvise­ véssé tartván szem előtt nyelvünk törvényeit, mint lője Báth főpolgármester, stb. Jelen voltak gr. alkotmányunkat. A rendszer bukása után pedig Károlyi György fiai is. Az elnöki asztalnál gróf hazánkfiainak buzgósága türelmetlenül sietett el­ Lónyay Menyhért és Csengery Antal ültek. A foglalni azt az egész tért, a melyet addig az idegen hallgatóság legnagyobb részét a nők és az ifjú­ nyelv műszavai és szólásformái töltöttek be az ság képezte. életben és az irodalomban. Ide járult a napi sajtó Tiz órakor kezdődött az ülés, s ötödfél órát rögtönzése. Tanár és hivatalnok, sőt az üzlet em­ bere is, nyelvünk kellő ismerete nélkül, sőt nem tartott, fél 3 órakor érvén véget. Csengery Antal alelnök tartotta a megnyitó egyszer a magyar nyelvészeknek is híjával, hiva­ tottnak érezte magát ujitani. beszédet. Azt fejtegette, hogy mily fontos teendői A nyelvújítás tulságai mellett emlitsem-e a vannak akadémiánknak a nemzeti nyelv fejlesz­ szókötés mindinkább terjedő idegenszerűségét. Cso­ tésére, hogy modernné váljék, s hogy a magyar da-e, ha ilyen körülmények közt akadémiánk, a nyelv akadémiája mellett létre kellett j ö n n i a mely kezdetben a neologia zászlóját lobogtatta, tudományok akadémiájának is. mint nyelvünk őre, szükségesnek vélte most külön A beszéd elején azonban fölemiitette, hogy folyóirat alapításával is gátot vetni, Arany János­ utóbbi időkben a nemzet részvéte hanyatlik az ként, a magyartalan magyarság megdöbbentő inakadémia iránt. Hogy a politikai élet lázas küz­ vasiójának? Miveltebb nyelveket is fenyeget olykor delmei általában nem hatnak kedvezőleg az iro­ hasonló veszély. Az akadémia feladata, őrködni nyelvünk fölött, dalomra és tudományok mivelésére : lélektani csak növekedett fontosságban, mióta idegen hata­ szempontokkal és irodalomtörténeti adatokkal lom ellen bátorságban érezzük e kincset s a hazafi egyaránt igazolhatni. Az ilyen küdelmekre is sok gond nem tudja , hogy önmagunktól is van ok fél­ tekintetben áll az észrevétel, hogy a fegyverzaj­ teni, nem tartja szükségesnek körüle virasztani. ban hallgatnak a múzsák. Vagy ha nem hallgat­ Annál szükségesebb ez az őrködés, mert a mi nak, a napi szenvedélyek szolgálatába szegődvén, eddig csak elméletileg vonzott, a gyakorlati élet az eléjök szabott föltételeket nagy részben tévesz­ szüksége gyanánt is állván előttünk, irodalmunk tik szem elől. Az irodalomtörténet n e m egy idő­ rendszeresebben és nagyobb mértékben most kezdi szaka, minden nagy népnél, az irodalom minden magába fölvenni, a mit más nemzetek a tudomány ágában, igazolja ezt. Nem egyszer láttuk, hogy és irodalom terén alkottak: most kezd csak válni a költő szónoki babérokért küzdött, a történet­ minden-oldalúvá, törekedvén elsajátítani az összes műveltséget. S nehéz föladat, de okvetlenül megol­ író, sőt a phüosoph is a publicista színvonalára dandó, hogy a midőn nyelvünk moderné válik is, szállott alá. megőrizze nemzeti voltát.

A közönség, mely vasárnap az akadémia palotája felé ment, a hol a tudomány tartotta évi ünnepét, lépten-nyomon katona-csapatokkal találkozott. Budáról jöttek, puska helyett még botra szúrt batyu volt vállukon. Bent az akadé­ mia pompás termében aztán n e m lehetett cso­ dálkozni, hogy első tudományos intézetünk ün­ nepélyesen közülésére nem telt meg a terem Majd így folytatta: egészen. A közönség ugyan nincs mozgósítva, Már az 1848. előtti politikai küzdelmek alatt h a n e m a tudományok csöndes ligeteinek látoga­ panaszolta gróf Széchenyi, hogy akadémiánk nincs tásához nem az a kedély kell, melyet a fegyverek divatban, mert más térre vonta a tennivalók ag­ tusája tart izgatottságban. gasztó sora számosb hazafiak figyelmét; s hogy uj Az akadémia pénztári számadásainak az a lelkesedéssel ujakért hevülvén, elhűlünk a fenn­ tétele, hogy a múlt évben csak 1015 frt 75 kraj- állók iránt, a melyek szintoly fontos tényezői elő­ czárt tettek az adakozások és hagyományok, szin­ menetelünknek ; már ő fölemelte hatalmas szavát tén a közelebbi idők eseményeinek jegye. Az a jelzett baj ellen, a teljesített kötelesség önérze­ elnöki megnyitó beszéd is rámutatott a hanyatló tével mutatván rá azokra a nagy feladatokra, a melyeket e tudományos intézet elé a nemzet ön­ részvétre. fenntartásának érdeke tűzött. * S kérdem, megoldvák-e már e nagy föladatok? A közülés előtt még meg kell említenünk a Nem hiszem, hogy volna ember e hazában is, június 14-iki nagygyűlést. A főtitkári állást ille­ a ki ezt hihetné. Hiszen a világon sincs nemzet, a tőleg, ennek teendői alól Arany Jánost még egy mely üyesmivel dicskedhetnék. Két nagy feladatot tűzött ki akadémiánk elé évre fölmentették. Csengery alelnök indítványára a nagygyűlés, a szokott ajánlási eljárás mellőzé­ alapitóink bölcsesége. Nyelvünk megmentése és kimivelése az egyik, sével, Rudolf trónörököst egyhangúlag tiszteleti a legelső feladat. taggá választotta. Hogyan találta akadémiánk, alakulásakor, Ezután betöltetett az igazgató tanácsban nemzeti nyelvünket; és mit tőn annak kimivelése gróf Károlyi György elhunyta által megürese­ körül? dett állás; Szász Károly választatott meg 19 Akadémiánk, mint Fáy megjegyezte, nemzeti szavazattal Gorove István 17 szavazata ellenében. nyelvünket félig római járom alatt nyögve, elha­ Következett az uj tagok választása. Az első nyagolva, idegen szók és idegen szólásformák által osztály ajánlottjai közül csak egy kültagot válasz­ eredetiségéből kiforgatva, szabálytalanul, a tudo­ tottak : Müller Frigyes bécsi tanárt. I m r e Sándor mányok, művészetek és mesterségek legtöbb ágában a rendes tagságra n e m kapta meg a k é t h a r m a d műszókban szegényül vette át, küzdve még elfo­ gultságokkal is. S alig indul meg a tudományos többséget. — A második osztályban levelező ta­ intézet működése, az elnöki és titkári jelentések gok lettek nagy szótöbbséggel Kállai Béni, Gyár­ évről-évre mutatják a fejlődést. Nincs év, mondja fás István, Zsilinszky Mihály, (György Endre már gróf Teleki József, nincs év, mely a tökélete­ nem kapott többséget.) Kültagok lettek ez osz­ sedésnek több jelét ne adná. S ugyan ő hirdeti, tálynál: Gindeli prágai, De Linas franczia s hogy nyelvünk az akadémia első évtizedében már oly nagy előmeneteleket tett, mint az előtt századok, dr. Sickel Tivadar bécsi tudósok. — A harmadik osztályba tiszteleti tagnak megválasztották Kruesz alatt sem. Már Teleki idejében olyan egyformaság Krizosztóm főapátot; levelező tagoknak Fodor jött létre a helyesírásra nézve iróink között, a mi­ József budapesti, dr. Réthy Mór kolozsvári egye­ nővel a tudós német nemzet máig sem dicseked­ temi tanárt, dr. Schulhof Lipótot, a párisi obser- hetik ; már az akadémiánk első elnökének adatott látnia, hogy szavaival éljek, miként növekedett vatorium segédét, ki a kis bolygók elméletéről nyelvünk benső ereje, hajlékonysága szemlátomást; irt munkájával a franczia akadémia négyezer mint engedte magát mindinkább alkalmaztatni a frankos Vaülant-diját nyerte. (Ez osztály aján- tudományok minden nemére ; a megindult forrás iottai közül nem nyertek szótöbbséget: a rendes mint tisztította meg mindinkább az idő által bele­ tagságra Galgóczy Károly, a levelező tagságra kevert idegen részektől; s mint határozta meg mind dr. König Gyula, dr. Mihalkovics Géza, Kriesch szorosabban a jobbra vezérelt nyelvszokás az egyes •János és Schuller Alajos tanárok.) Kültagok let­ ! kifejezések értelmét. Mi pedig azt is megértük, hogy nyelvünk tek : dr. Todaro Ágost palermói s dr. Reiehardt anyaga egybe van hordva; megértük, hogy a nyel­ Henrik. Vümos bécsi fűvészeti tanárok. vek egy nagy ága intézetünk körében találja ez A választások kihirdetése után gr. Lányai időszerint legbehatóbb, legalaposabb mivelőit; s Menyhért elnök, az akadémia közhelyeslése mel- mig munkásságuk ezen része általában a nyelv-

Hivatkozott ezután a nagy nemzetekre, me­ lyek a miveltségben messze előhaladva, mégis nagy fontosságot tulajdonítanak a nyelv és iro­ dalom akadémiájának; s beszédjét következőleg végezte: S ha nyelvünk kiképzése sem eszközölhető tudományos működés nélkül: ugyanaz a nemzeti hűség, mely nyelvünk müvelését, a nemzet önfenn­ tartása érdekében, legelső feladatául jelölte ki tudo­ mányos intézetünknek, már ezen okból is másik, nem kevésbbé fontos teendőjévé tette szükségképen a t u d o m á n y o k m a g y a r n y e l v e n mivel é s é t é s t e r j e s z t é s é t is. Teljes ismeretével birt Széchenyi, minő ha­ talom rejlik e szóban: tudomány. Tudta, hogy nemzete jövőjének biztosítása végett, a mi összes politikájának, egész élete működésének irányelve volt, nem kevésbbé szükséges e nemzet szellemi ere­ jének fejlesztése, mint fenntartása. S ha aggodal­ mas óráiban nem egyszer, mint monda, ugy tűnt fel előtte a magyar, mint valami éhes és sovány sas, mely a czivilisatiótól elszigetelt szikla kúpján ül, mig nyavalgós öntulbecsülési álmainak vége nem szakad: a reformer azon boldog perczeiben, a me­ lyek erőt adnak a küzdelemre, a hit és remény szárnyain szállt képzelete azon szebb jövő felé, a melyben jóslata szerint lesz Magyarország, és látta az ideál népet, mely személyes erényeiben és lelki fensőségében birja az olvasztó varázst. A mely nép pedig élni akar, úgymond, üyen olvasztó sze­ repre kell emelkednie. Egyedül felsőség által ment­ hetjük meg szerinte fajtánkat, vagy sehogy- sem. Nem a mennyiség, hirdette e székből, hanem a mi­ nőség a szellemi erőnek sarkalata. Őt nem ijesztette csekély számunk, de fenmaradásunkért azért re­ megett, mert fajtánk anyagi mint szellemi léte oly fölötte könnyű. Nem azért forog veszélyben lete­ lünk, mert kevesen vagyunk, hanem mivel súlyunk parányi. íme, tisztelt közönség, az inditó okok, a me­ lyeknek következtében a magyar nyelv akadémiája mellett, mely a magyar nemzetiségben s ezzel öszszes állami életünkben gyökerezik, létre kellett jönni egyszersmind a tudományok akadémiájának is; létre azért, hogy megszerezzük, a mennyiben megvan, fejlerszszük e fontos tényező által is azt a felsőbbséget, a mely e földön fajunknak egyedül biztosithatja a vezéri szerepet; hogy megszerezzük és fejlesszük azáltal is azt a szellemi erőt, a mely előrehaladottabb miveltségek terjeszkedési ösztöne ellen egyedül tesz képessé nemzetet kitartó küzde­ lemre ; és hogy a bennünket magyarrá, magyar

színvonalára igyekszik levonni, s a kedélyi elemet nemzetté idomító sajátságok megőrzésével a nyugoti polgárisodás minél bensőbb tényezőjévé vál­ nem méltányolja benne kellőleg. Lehet, ha majd hassunk. áttér az Arany J. Toldijára, jobban fogja azt mél­ A hosszas éljenzés után, melylyel a közönség tányolni. Egyelőre tehát felfüggesztjük Ítéletünket e jeles beszédet kitüntette, Fraknói Vümos olvasta e nagyobb terjedelmű tanulmányról, melynek első föl a titkári jelentést. Fölsorolta az akadémia múlt évi nagymérvű és sokoldalú működésének része alig több, mint Ilosvai teljes szövegének némi eredményeit, a számtalan kiadást, vállalatot, hosszadalmas — s itt-ott felesleges — magyaráza­ melylyel a tudományt gyarapitá, a pályadijat tokkal föleresztett parafrázisa. A szótár-alakú nagy nyert munkákat, az elhunyt tagok (köztök Fá­ nyolezadrétben tömött nyomással 26 lapra terjedő bián, Szigligeti, Fogarasi) érdemeit, a megvá­ füzet ára 50 kr. lasztott uj tagokat, s midőn jelenté, hogy Budolf Költészetünk uj népies iránya, kör (?)- rajz, irta főherczeg tiszteleti taggá választatott, éljenzés Haraszti Gyula; javított s bővített lenyomat a hangzott fel. „Figyelő"-ből. Az uj népies iskola, mely e kis műben Már délfelé járt az idő, midőn gr. Lónyay tárgyaltatik, nem a Petőfi-Arany-féle, mely már Menyhért lépett a felolvasó asztal elé, hogy az akadémia nevében fölelevenítse gr. Károlyi legújabb, hanem a Horváth Ádám, Verseghy, Csokonay, Fazekas stb. iskolája, szóval az e század György emlékét és méltányolja érdemeit. Az emlékbeszédnek különösen azon része, mely elején s a múlt végén feltűnt ortholog iskoláé, mely Károlyi György gr. szereplését az akadémia egyes egyéneiben, többé kevésbbé, behatóan van jel­ megalapításának történetében vázolja, s az ő éle- lemezve. Ára 50 kr. - tének és működésének példáját állitá fel a jelen­ A „Magyar Lexicon--ból. melyet Rautmann legi főúri nemzedék előtt, élénk hatást keltett. Fr. ad ki és Somogyi Ede szerkeszt, megjelent a Mint a nemes gróf hazafias munkásságának 30 3. és 4-ik füzet; az előbbi a 9—12 iveket tartal­ éven át figyelmes tanuja, a tettekre hivatkozott, mazza s tárgyai Álla tempera szótól Amron-ig ter­ melyek egyszerű szavakban felsorolva is magasz­ jednek, a 4-dik füzet 13—16 iveket, s az Amru — talják a valódi érdemet. Az emlékbeszéd gazdag volt életrajzi ada­ Angol czikkeket foglalja magában, tehát az A. betű­ tokban is. Ezek fölemlitését azonban mellőzhet­ nek valamivel érttul a közepén. Ugy látszik a szer­ jük, még élénk emlékezetben lévén a gyászos kesztő vagy elszámította magát az 50 füzettel, vagy aránytalan munkát fog nyújtani, — a mit már a alkalom, mikor a hazafias főúr életének tevé­ 2. füzetnél előre mondtunk. Egyes czikkek: péld. kenységéről kellett megemlékeznünk. Még egy második emlékbeszéd is volt, me­ Andrásig, Angol irodalom, stb. most is elég terjedel­ lyet Haynald Lajos kalocsai érsek tartott a mesek s jók is. A 4-ik füzet melléklete: az emberi magyar akadémia külső tagja, Parlatore Fülöp test alkata s csontváza és boneztani képe. A válla­ olasz tudós fölött. Ez emlékbeszédben a tudo­ latot újra ajánljuk a közönség figyelmébe ; de uta­ mányos főpap nemcsak Parlatore érdemeiről lunk a szerző (vagy szerkesztő) irányában, az előbbi szólt, h a n e m néhány éles megjegyzést tett a füzeteknél tett megjegyzéseinkre. Egyes füzet ára „hitetlen" és „csak a tudományos buvárlatnak 30 kr. — Az első füzet, a szerkesztő értesítése helytadó" természettudósokra is. Parlatore a florenezi herbárium igazgatója szerint, már elkelt s közelebbről második kiadása s a fűvészeti tanszék tanára volt, s az olaszok közt készül. Örvendetes jelenség s biztató a tervezett nagyobb magyar encyclopediára nézve is. a növénytan terén nagy nevet vivott ki. Pulszky Ferencz volt az utolsó felolvasó, de Dékány Mihály közmunka- és közlekedési minisz­ a figyelen már ekkor kifáradt, a hallgatóság meg­ teri fogalmazó a gazda-közönségre nézve érdekes ritkult. A felolvasó tehát tetemes kihagyásokkal, monográfiát irt „A magyarországi ármentesitö társu­ s gyakran csak irás nélkül, szabad szóval rövi­ latok" czim alatt. A mű hivatalos adatok alapján dítve értekezett. „A vezérek korabeli magyar van összeállítva, s egyszerre magyar és franczia leletekről," melyekből következtetést lehet vonni, nyelven jelent meg. A mű egyes fejezetei magyará­ hogy őseink mivel foglalkoztak és mint ruház­ zatokul szolgálnak a minisztérium által a magyar­ kodtak. A pogány magyarok korabeli leleteket két országi árterekről készített térképekhez, melyek a fő sajátság jellemzi. Egyik a 9-ik s 10-ik század­ ból eredő pénzek, másik, hogy a halottak mellett párisi világkiállításon vannak kiállítva. Érdekes a lovak, sőt a pilini sírokban kutyák is találtat­ berekesztő kimutatás, melyben a társulatok álta^ nak. Eddig 15 ily pogány magyar sirt ástak föl elért eredmény összegezve van ; e szerint 4,792.643 s ezek közül kettőt: a szolyvait Lehóczky Tiva­ hold ármentesitésére eddig 35,843.280 frt adatott dar, a pilinit Nyáry Jenő báró tudományos ké­ ki. Ez eredmény kétségtelenül igazolja, hogy az ár­ szültséggel. A 15 sir közül csak kettőben volt mentesítés kérdése hazánkban, a legnagyobb köz­ nő, de ezek mellett is ott volt a ló. Egy helyen gazdasági kérdések közt foglal helyet. fakoporsó nyomai is találtattak. A fegyverzet Visszaemlékezések. Korrajz az 1860—61-ki idő­ közül csak egyenes kard s nyil fordul elő. Ruházatuk valószínűleg bőr lehetett. Az ötvösművé­ szakból, irta Viola. Vácz. Kiadja Serédy Géza. Meg­ szet meglehetősen ki volt fejlődve náluk. Átalá- lehetősen zsenge mű; a jelölt korszak politikai nos jellege tehát a magyar pogányságnak a harcz ébredési mozgalmait, különös tekintettel az ifjúsági s vadászat kedvelése. Nem lehet tagadnunk, hogy (egyetemi stb.) mozgalmakra, de magasabb szem­ állapotuk s művelődésük meglehetős primitív pont s pragmatikai történelmi szellem nélkül vázolja; volt. S hogy mindennek daczára államot tudtak sok frázissal, kevés Ítélettel. A 182 lapra terjedő alkotni, ez bölcsességüknek igen szép bizonyítéka kötet ára 1 frt 20 kr. s egyúttal azon türelmüknek is, hogy mindenféle „Egy anya emlékkönyve." Póeskay Félix beszénemzetiségű egyént meghagytak a maguk köré­ lyei. Áz anya tulajdona. A korán elhunyt tehetséges ben, hadd legyen magyar, ki magyar akar lenni. ifjú művei, édes anyja által közrebocsátva; s igy A még jelen volt közönség nagy érdekkel inkább a kegyelet, mint az irodalmi kritika tárgya. hallgatta a tudós érdekezést, s sajnálni lehet, A csinos kötet egy kis genre-gépet (A vándor költő) hogy teljes bemutatására nem kedvezett jobban s négy nagyobb elbeszélést (Janqeus alfa; Súlyos az idő, t. i. hogy már ekkor a három óra felé járt. napok; Nem volt tisztában; A ,,Szivesség"-hez czimzett nőegylet) tartalmaz; az Athenaeumnál A közülést a „Hungáriában" tartott lakoma nyomatott s ára 1 frt 50 kr. zárta be. Pályázatok. Az akadémia az idén három szépiro­ dalmi pályázatot hirdet. A Teleki-dijra tiszta vígjáté­ kok pályáznak, a bohózatok mellőztével, jutalma 100 arany, beadási határideje ez év decz. 31-dike. A Karácsonyi-dijra kötött beszédű komoly drámai mű­ Ilosvai Péter és Arany János. Irta Moller Ede. vek (tehát középfajú drámák is,) jutalma 200 arany, I. füzet. A szerző, kinek a régibb magyar epikusok­ határideje ez évi decz. 31-dike. Harmadik a 200 ról, Zrínyiről, Vörösmartyról s Debreczeniről „Ma­ aranyas Nádasg-dij elbeszélő költeményre, melynek gyar Kalliopé" ez. alatt irt müvét annak idején tárgya lehet történeti, mondai vagy a jelen életből szintén fölemiitettük, most, mint egy jegyzékéből vett; ennek beadási határideje a jövő 1879 utolsó napja. A két utóbbi dijt csak önálló becsű munka látjuk, az egész Toldi-mondát, s annak régi (Llosvai nyerheti meg. s uj (Arany) feldolgozóját behatólag akarja tár­ Az akadémiai könyvkiadó-vállalat 1878-diki folya­ gyalni. Az első füzet részletesen ismerteti Hosvai mára eső kötetek szétküldését az akadémia könyv­ Toldiját, s azt vonja ki belőle, hogy Toldi nem kiadó hivatala megkezdette ; miről a vidéki pártoló mondai, sem történeti, hanem népies alak; e tagok azzal a kérelemmel értesíttetnek: hogy e kül­ demények kiváltása iránt idejekorán intézkedni megkülönböztetés nem egészen világos ugyan ma­ annál inkább szíveskednének, mert a ki nem váltott gában, de a szerző sem igen fáradoz annak világo­ csomagok a postahivatalok által, a szállítási költsé­ sabbá tételében. Toldit az akrobata (erőművész) gek felszámítása mellett, 12 nap elmultával ismét

Irodalom és művészet.

399

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

visszaküldetnek. Aláírásokat ugy a jelen háromévi eyklusra, valamint az ekkorig (1875—1877-íg) meg­ jelent többi munkára, még mindig elfogadnak. A „Gazdasági mérnök" czimü szakfolyóirat, melyet Gonda Béla műegyetemi tanár a múlt év elején indított meg, rövid fennállása óta bebizonyí­ totta életrevalóságát, különösen az által, hogy több egylet választá szakközlönyéül. A havonként kétszer megjelenő folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt.

„Az első magyar-német hivatalos vasúti és gőzhajózási kalauz" júniusi füzete beküldetett szer­ kesztőségünkhöz. E kalauz a hivatalos menetren­ deket közli a monarchia mindkét felének vasutairól, különös figyelemmel a nyári menetrendek össze­ állítására. A gondosan és csinosan kiállított havi fü­ zetnek az utazó közönség jó hasznát veheti. A kalauz megjelenik évenként 10-szer és előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Megrendelések a „Vasúti Kalauz" kiadó hivatalába (Budapest, VI. Uj-utcza 25. sz.) intézendők. Uj zenemüvek. Táliorszky és Parsch zenemű­ kereskedésében megjelent: a „Ringelsheim-induló", az erdélyi hadparancsnoknak ajánlva, szerzé Blaskovics Sándor ; ára 60 kr. Rózsavölgyi és társa műkereskedésében megjelent a Sturm J. F . „Budapester Zither-Album"-ábóla 21-ik és 22-ik füzet; az előbbinek 63, az utóbbinak 40 krajezár az ára. A nemzeti színházban e héten megint alkal­ munk nyilt egy antik tragédiát látnunk, és pedig Sophokles utolsónak tartott művét, az „Oedipust Kolonosban," mely 402-ben Kr. e. került először előadásra Athénben, tehát már a költő halála után. „Oedipus Kolonoszban" önmagában is kerek egész, befejezett mű, de tárgyát tekintve középső tagját képezi ama trilógiának, melynek elseje „Oedipus király", utolsója a tavaly szinre került „Antigoné". A vakon, megtörötten bujdosó Oedipus végső perczét tárgyalja e mű. Antigoné, a gyermeki és test­ véri önfeláldozás e magasztos nőalakja az Eumenidák ligetébe vezeti Oedipust, honnan az athenei polgárok ki akarják űzni, mivel e szentelt helyet ember lábainak megszentségteleníteni nem szabad. Apolló orákuluma azonban azt a jóslatot adá, hogy az a város, melynek földe Oedipus tetemeit befo­ gadja, diadalmas lesz ellenségei fölött. Oedipus tehát Athénnek akarja fölajánlani tetemét, nehogy az őt száműzött hálátlan Thebe birtokába kerüljön. Ennek királya Kreon, értesülvén a jóslatról, el akarja ragadni Oedipust, de ebben megakadályozza Theseus, az athéni király. Oedipus aztán megdicsőülten távozik a berek egy rejtett helyére, hova csak Theseus követheti s ott meghal. A magasan szárnyaló poézis, az antik plastika, a klassikai tö­ mörség a tragédiában most is nagy hatást tett a kö­ zönségre, s a tisztultabb izlés hódolói köszönettel fogadták az előadást, melyben Kovács Gyula játszta a főszerepet, Jászai Mari asszony Antigonét, Már­ kus Emília Izménét, Egressy Kreont, Nagy Imre Theseust és Hetényi Oedipus egyik fiát Polyneikest. Az egyik karvezető Komáromy, a másik Ney volt. Az előadást Mendelssohn zeneki sereiével adták elő. A népszínház nézőterén is meglátszik a nyár, melynek estéit a zöldben szereti tölteni a fővárosi közönség, s e szokásos utjának eltérítésére „Kolumbus utazása" nem volt elég hathatós. Nagyobb közönsége volt a „Kapitány kisasszony" előadásai­ nak. A czimszerepet Szigligetiné adta jókedvfileg és sok ügyességgel, hanem a tisztább beszéd és a szö­ veg érthető kimondása sem ártana e tehetséges énekesnő valamennyi szerepében. E hét végére Szig­ ligetinek a fővárosban rég nem adott színműve „A zsidó" volt kitűzve.

Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia 2-ik osztályának e hó 17-én tartott ülésén Pestg Frigyes értekezett ily czim alatt: „A helynevek és a történelem." Sorba veszi a Névtelen jegyző, Turóczy, Bonfin s több történetíró által fentartott régi magyar helyneveket, s kimutatja, hogy nagyon valószínű, mikép a ma­ gyaroknak a hazába költöztekor számos ázsiai helynevet honosítottak itt meg. A kiköltözött népek ugyanis előbbi lakhelyök helyneveit rendesen ma­ gukkal viszik az uj hazába. így pl. legújabban, mi­ dőn a hatőrvidék polgárosittatott, e miatt néhány ezer ottani szerb kivándorolt Oroszországba. Ezek ott két kormányzóság földjét benépesítvén, falvaik­ nak Pancsova, Somlak stb. neveket adtak. — Méso#*

400

VASÁRNAPI UJSÁP

d i k értekezésül Szilágyi S á n d o r m u t a t t a be Károlyi Á r p á d t ó l „ A z 1538-ki n a g y v á r a d i békekötés előz­ m é n y e i r ő l " szóló t a n u l m á n y t , m e l y b e n szerző a bécsi titkos levéltárból érdekes a d a t o k a t állított össze az 1536-ban m e g i n d u l t alkudozásokról, s az a k k o r i viszonyokról. Végül az osztály m e g b í z t a Tóth L ő r i n c z e t , hogy az e l h u n y t F o g a r a s i J á n o s fölött emlékbeszédet készítsen.

Egyház és iskola. Az erdélyrészi ref. egyházkerület közgyűlése e h ó 1 6 - á n n y i l t m e g b . K e m é n y G á b o r elnöklete a l a t t . Az e l h u n y t E l e k e s K á r o l y helyébe egyház­ k e r ü l e t i főjegyzővé n a g y többséggel (166 szavazat­ ból 115 szóval) Szász Domokos kolozsvári papot és egyházmegyei jegyzőt választották meg. Uj m a g á n - t a n á r o k az egyetemen. A közoktatási m i n i s z t e r d r . Pulszky Károlynak a képző- és iparosm ű v é s z e t e k történelméből, továbbá dr. Szeless József k e c s k e m é t i j o g a k a d é m i a i rendes t a n á r n a k a statisz­ t i k á b ó l b u d a p e s t i egyetemi m a g á n t a n á r o k k á tör­ t é n t képesítését t u d o m á s u l vette s megerősítette.

Az ..országos köznevelési egyesület" czíme alatt fennálló nyilv. középtanoda és nevelőintézet (főgynin á z i u m és reáliskola) vezetését a jövő t a n é v r e László Mihály g y m n á z i u m i t a n á r vette á t Jagics I g n á c z igazgatótól, ki betegségi okokból vissza­ v o n u l t . Az intézet a u g . 4-től m á r a váczi k ö r ú t o n lesz uj helyiségében (egy egész első emelet két u t c z á r a ) t á g a s t e r m e k k e l . Míg a p r o g r a m m megjele­ n i k s hirdetésekben is értesítve lesz a közönség, a d d i g is a tudakozódások L á s z l ó Mihály nevére a n e m z e t i színház b é r h á z á b a intézendök.

Mi ujság? Mai számunkkal v e s z i k o l v a s ó i n k t á r s l a p ­ j a i n k a „Vasárnapi Újság" é s „Politikai Újdon­ ságok1' előfizetési f ö l h í v á s á t a j ú l i u s s a l k e z d ő d ő u j félévre. U g y a n e z előfizetési i v t a r t a l m a z z a ezenkívül a Franklin-társulat legújabb könyv­ kiadványainak jegyzékét, továbbá a „Nemzeti H i r l a p " , „Jogtudományi Közlöny", „Közigaz­ gatási L a p o k " s végre az ugyancsak általunk szerkesztett „ K é p e s N é p l a p és Politikai H í r a d ó " legolcsóbb és legelterjedtebb képes h e t i közlöny, v a l a m i n t hetilapjaink melléklapja, a „ H á b o r ú K r ó n i k a " előfizetési fölhívását i s . M i d ő n o l v a ­ s ó i n k figyelmét a z előfizetési i v r e f ö l h í v n é k , c s a k a z u t ó b b e m i i t e t t „Háboru-Krónikú"-ra, tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy e hetilapunk a béke végleges megkötése u t á n „Világ-Krónika" c z i m a l a t t fog á l l a n d ó a n , s z i n t é n h e t e n k é n t e g y ivén, képekkel illusztrálva megjelenni, mely át­ alakulását m a g a e l a p legutolsó száma az „Ele­ f á n t é s c z e t h a l " a l l e g o r i k u s c z i m ü s az o r o s z é s a n g o l előőrsöket K o n s t a n t i n á p o l y alatt feltün­ tető k é p szövegében népies m o d o r b a n a követ­ kezőleg adja t u d t á r a a k ö z ö n s é g n e k : „ A legközelebbi kérdés a z , hogy a k o n g r e s s z u s talál-e oly m ó d o z a t o t , hogy az a k é t farkasszemet n é z ő k a t o n a tisztességesen s z a l u t á l v a , békében vál­ j é k - e el egymástól, avagy m i n d e n békülési kísér­ letek d a c z á r a is összekap egymással ? E t t ő l függ a világ a l a k u l á s á n a k sorsa. D e ettől függ a „HáborúKrónika" sorsa i s . M e r t h a az előbbi eset következik b e s b e ü t a b é k e s s é g : akkor m i s e m h á b o r ú z u n k t ö b b é , b e á l h m k j á m b o r , jóravaló polgár embernek, és levetve m a g u n k r ó l a k a t o n a i e g y e n r u h á t , „cziv i l b e n " , m i n t „Világ-Krónika" fogunk beköszönteni olvasóinkhoz, illedelmesen bejelentvén, h o g y „el­ m ú l t a p a t á l i a , n é z z ü n k h á t körül a v i l á g b a n " . E l ­ l e n b e n h a — a m i n e m lehetetlen, — u g y fordulna a dolog, h o g y a berlini k u k t á k összevesznek a tűz­ h e l y körül, s kicsap a l á n g a k é m é n y e n és m é g n a g y o b b t ű z i veszedelmet gerjeszt, m i n t az eddigi v o l t : a k k o r bizony m i is megemeljük a flintát s eddig viselt u n i f o r m i s u n k b a n , m i n t „ H á b o r ú - Kró­ n i k a " újra kezdjük szolgálni a m á s o d i k kapitulácziót. D e elválni h ű szövetségünktől és b a r á t u n k t ó l , a m a g y a r közönségtől, melylyel véd- és daczszövetséget k ö t ö t t ü n k , a z t k a t o n a i p a r o l á n k r a mondjuk, t e n n i n e m fogjuk, h a n e m szolgáljuk h ű tudósítá­ sokkal e z u t á n i s , legyen b á r béke, vagy h á b o r ú ! " Mária Henrietta belga királyné e h ó 2 0 - á n este B u d a p e s t r e érkezett, leánya, L u j z a herczegnő (Kobttrg F ü l ö p herczeg neje) l á t o g a t á s á r a . Az i n d ó h á z ­ n á l v á r t a a k i r á l y n é t fivére, József főherczeg és Klotild főherczegasszony. I n n e n h i n t ó n m e n t e k a l i p ó t v á r o s i kikötőig, h o l egy hajó v á r t , m e l y a Mar­ g i t - s z i g e t r e vitte őket. A k i r á l y n é s z á m á r a i t t az a z é p ü l e t v a n b e r e n d e z v e , melyben József főherczeg családja s z o k o t t l a k n i . A főherczegi c s a l á d n a k j e ­ l e n l e g a régi n á d o r - l a k v a n berendezve.

Egy régi költő emléke. A régi j ó Vitkovies Mi­ hály születésének századik évfordulója a u g u s z t u s 25-én lesz, és szülővárosa E g e r m e g is fogja ü n n e ­ pelni. Az emlék-ünnepélyt a lyceum n a g y t e r m é b e n t a r t j á k . Szvorényi József t a n á r s a rendező bizott­ s á g elnöke m o n d m e g n y i t ó beszédet, Szabó I g n á c z t a n á r Vitkovicsról jellemrajzot olvas föl; továbbá szavalnak Vitkovicstól k ö l t e m é n y e k e t , énekelnek m a g y a r dalokat, megkoszorúzzák arczképét, s a zárbeszédet T a v a s s y A n t a l p o l g á r m e s t e r t a r t j a . A z t á n a Vitkovies szülőházához (görög lelkészlak) m e n n e k , hol Z a l á r József t á r s e l n ö k beszéde mel­ lett leleplezik a h á z b a illesztett e m l é k t á b l á t . Alkal­ m a s i n t lesz h a n g v e r s e n y és díszelőadás is s Vit­ kovies Mihály válogatott müveiből egy kötetet adnak ki.

Kossuth levele egy kéregetó'höz. Még mindig a k a d n a k tolakodó emberek, kik K o s s u t h h o z anyagi segélyért folyamodnak. H á m p l B á r u c h s z a t h m á r i lakos az 1848—49. szabadságharcz a l k a l m á v a l t ö b b n e m ü szállitást v á l l a l t el a honvédség részére. E v á l l a l a t b a n 4 0 , 0 0 0 frtot vesztett. A veszteségért m o s t némi k á r p ó t l á s t k é r t Kossuthtól, ki levelére a következő v á l a s z t i r t a :

25. SZXM. 1878. xxv.

IÍTFOLYAM.

2022 frt 16 kr. E z összegen a szerkesztők (Szabó E n d r e és S z a t h m á r y György) a r a n y járadék-papirt vettek a dévai reáliskolai segélyegylet j a v á r a . Az albumból m é g 157 p é l d á n y k a p h a t ó Tettey és társa bizományában. A török menekültek j a v á r a gyűjtött adomá­ nyokról s z á m a d á s t tesz közé S z t u p a György, a segélyző bizottság p é n z t á r n o k a . B e g y ü l t összesen 19.199 kiló liszt, 18.173 kiló és 4 7 6 4 liter b ú z a és r o z s , 9920 kiló és 81 liter á r p a , 7568 kiló 109 liter főzelék. E z e k részint t e r m é s z e t b e n , részint pénzzé téve küldettek el rendeltetési helyökre. A török sebesültek részére begyült összesen 441 kiló 984 g r a m m tépés, 452 kiló 3 9 0 g r a m m kötéshez való ' vászon és 8 9 3 kiló 5 0 0 g r a m m különféle r u h a n e m ű . — Pénzbeli a d o m á n y befolyt összesen 59.471 frt 4 8 k r , ebből á t a d a t o t t a t ö r ö k konzulátusnak 58,000 frt 5 5 k r , a többi a gyűjtések k ö r ü l felmerült költségek fedezésére fordíttatott. A párisi kiállítás költségei 45.300,000 frankra r ú g n a k összesen. E z összeggel szemben a következő bevételekre s z á m í t a n a k : Belépti dijakból 14 millió, az a n y a g o k eladásából 7 millió, P a r i s hozzájáruld, sából 6 millió, a Trocadero p a l o t a megvásárlásából a v á r o s á l t a l 3 millió, a kiállítási k á v é h á z a k és ven­ déglők adója 37a millió a h a n g v e r s e n y e k jövedelme a T r o c a d e r o p a l o t á b a n 1 millió, összesen 347a mil­ lió frank. E szerint a deficzit valószínűleg majdnem 11 millióra fog r ú g n i . Nyertes magyar 16. B . Wesselényi Béla Zebra nevű lova a berlini versenyen 2000 m á r k á t nyert, s m e g k a p t a a n é m e t császár által felajánlott ezüst emléket.

Collegno ál Barracone, május 2 8 . 1878. U r a m ! On h o z z á m , épen én h o z z á m , a v a g y o n t a l a n öreg s z á m ü z ö t t h ö z fordul, h o g y m e n t s e m m e g O n t a kétségbeesés lejtőjétől, melybe családjával az által j u t o t t , h o g y a s z a b a d s á g h a r c z a l a t t t e t t szállítá­ saiért j á r u l ó 4 0 ezer í r t j á t elveszítette. Szomorú dolog, hogy a n e m z e t , m e l y a n n y i idegen adósságot elvállalt, a melylyel n e m t a r t o z o t t , a z t , a mivel A polgármester órája. A főváros atyái közt a tartozik, n e m fizeti. D e én a n e m z e t e t n e m kárpó­ z á r s z á m a d á s o k egyik tétele n e m kis feltűnést oko­ t o l h a t o m . N e m a k a r a t o m o n múlik, de tehetetlen­ zott. ,,A b u d a i p o l g á r m e s t e r i t e r e m b e n levő óra ségem az oka, hogy én senki n y o m o r á n a világon felhúzásáért 9 frt 6 0 . " H á t m é r t n e m h ú z z a fel a többé n e m segíthetek. E g y kézi t á s k á v a l k a r o m o n , hajdú, a n n a k n e m kellett volna érte s e m m i . Utó­ melyben egy p á r fehérnemű volt, v e t t e m bucsut végre egy esztendőn keresztül ó r a h u z á s s a l fáradni, lesújtott h a z á n k t ó l 29 év előtt — tiszta, de ü r e s megér 9 frt 60 k r t , — gondolták a csendesebb vékézzel, v a g y o n t a l a n u l . Nehéz m u n k á v a l , örökös r ü e k s m á r belenyugodtak volna, h a n e m L a m p l gondok közt kerestem m a g a m s családom s z á m á r a H u g ó a l a p o s a n m a g y a r á z t a , h o g y n e m egy évi fá­ a m i n d e n n a p i kenyeret, — de b á r m a g a m szükséget r a d o z á s r ó l v a n i t t szó, csak egy ó r á n a k egyszeri szenvedtem, s o h a s e m t a g a d t a m m e g a segítséget felhúzásáról. E k k o r m e g c s a k u g y a n m a g a s á r érte h o n f i t á r s a i m n y o m o r á t ó l a m i g csak oly körülmé­ cirka 10 frt. Csak n a g y s o k á r a d e r ü l t ki az igazság. n y e k közt voltam, h o g y keresetre s z á m í t h a t ó k . Az ó r a n e m közönséges m ű ; másfél százados re­ E z e r n y i ezrekre m e n t , a mivel — m a g a m nyomo­ mek, m e l y a r i t k a s á g o k közé t a r t o z i k . Evenkint rogva — segítettem keserves k e r e s m é n y e m b ő l csak egyszer kell felhúzni k o m p l i k á l t szerkezetű m á s o k a t , a kiknél bizony csak h á l á t l a n s á g g a l gépét s egész évben p o n t o s a n j á r . A felhúzásához t a l á l k o z t a m . D e m á r régóta n e m vagyok azon a z t á n m ű é r t ő ember kell, ó r á s , a ki azon alkalom­ helyzetben, h o g y segíthessek. A m i ó t a a hazafiúi m a l a gépezetet is megvizsgálja, s e g y á t a l á n nem kötelesség Angliából Olaszhonba költözni kénysze­ végez oly fölötte csekély m u n k á t . Az ó r a fölhuzási r i t e t t , keresetem n i n c s . — H o n t a l a n s á g o m első tiz költség B u d a v á r o s s z á m a d á s a i b a n is mindig helyet évi keserves f á r a d s á g a i n a k m e g t a k a r g a t o t t rom­ foglalt, tőle örökölte s fizette is m i n d i g a közelebbi jaiból t e n g e t e m szűken öreg n a p j a i m a t , s e romok években B u d a p e s t . is fogyatékán v a n n a k , n e m h o g y v a l a m i feleslegem Montenegró követe a fehér ágyban. Mikor Bozo volna, de m é g szűkre szabott szükségeimet is alig vagyok képes fedezni. Sajnálom O n t , de én sem P e t r o v i c s , Montenegró küldöttje B e r l i n b e u t a z o t t a Önön, s e m senki n y o m o r á n a világon n e m segít­ k o n g r e s s z u s r a , éjjelre hálókocsit kért a vasúton. h e t e k . — Kossuth, s. k. Csábítóan mosolygott r á j a a k é n y e l m e s á g y hófehér Gr. Andrássy ellen is intéztek m e r é n y l e t e t Ber­ ágyneműjével és gondolkozás n é l k ü l , r u h á s t u l , linben. Az a t t e n t a t u m o k és összeesküvések híreiben c s i z m á s t u l n y u g a l o m r a h a j t o t t a fejét. A hálókocsi dúskáló berlini lapok beszélik, hogy A n d r á s s y grófra, I őre m a j d n e m s ó b á l v á n y n y á változott ennek láttára, m i d ő n v a s á r n a p az állatkertben lovagolt, egy m u n ­ de végre is neki b á t o r o d o t t és fölszólalt: „Bo­ k á s egy palaczkkal dobott, mely a z o n b a n n e m érte a csásson m e g , de n e m s z a b a d . . . " E b b e n a pilla­ grófot. A m u n k á s , tette végrehajtása u t á n , a z o n n a l n a t b a n fölugrott az á l m á b ó l fölzavart u r , és villogó m e g f u t a m o d o t t . Uj a d a t a s o c i a l - d e m o k r a t á k világ­ szemekkel m o n d o t t a : „Tudja-e, h o g y én Bozo Pet­ forgató czéljaihoz. rovics vagyok, a m o n t e n e g r ó i s e n a t u s elnöke, és a Néhai dr. Kovács-Sebestyén Endre örökösei az k o n g r e s s z u s r a u t a z o m B e r l i n b e . " Az őrt m i n t h a e l h u n y t szóbeli intézkedése folytán több a l a p í t v á n y t csak leforrázták volna. D e h a m a r föltalálta magát, és jótékony a d o m á n y t tettek. Orvosnövendékek és a legkomolyabb képpel v á l a s z o l t a : „Örülök, részére u t a z á s i ösztöndíjra az egyetemnél 2000 da­ u r a m , de n e m is azért m o n d t a m ; h a n e m Porosz­ r a b a r a n y a t ; továbbá ezer-ezer frtot a t u d . aka­ o r s z á g b a n az a törvény, h o g y senkinek sem szabad d é m i á n á l , a ref. f ő g y m n á z i u m n á l , és a p r o t e s t á n s a c s i z m á v a l feküdnie az ágyba, Poroszországban á r y a h á z n á l ; ötszáz forintot k a p a fővárosi ref. egy­ pedig szigorúan végrehajtják a t ö r v é n y t , azért azt h á z , a szegények, a drégely-palánkai e g y h á z m e g y e g o n d o l t a m , hogy a h a t á r o n f ö l t r r t ó z t a t h a t n á n a k " . . . részében levő ref. p a p o k özvegyeinek n y u g d i j a l a p j a ; „ N o ez m á r m á s — v á g o t t s z a v á b a a nagyméltósá2 0 0 frtot az irói segélyegylet, s t b . gos u t a z ó — akkor h ú z z a le a c s i z m á m a t , nekem Kautz Gyula az á l t a l a n y e r t a k a d é m i a i j u t a l m a t sietnem kell a k o n g r e s s z u s r a . " közczélokra szenteli. 2 0 0 frtos a l a p í t v á n y t tesz az Földalatti összeköttetés a Duna és a Rajna közt. irói segélyegylet j a v á r a ; a többit egyetemi pálya­ E u r ó p a közepén, évszázadok ó t a p o n t o s a n tanul­ dijakra tűzi ki. m á n y o z o t t vidéken, a m ú l t h ó n a p o k b a n fontos föld­ rajzi fölfedezés t ö r t é n t . Kétségtelenül k i m u t a t t á k A budapesti belvárosi főreáltanoda ez évi zár­ u g y a n i s , h o g y a D u n a és a B a j n a közt összeköttetés ünnepélye f. h ó 28-án d. e. 10 órakor lesz. létezik. A D u n a feneke u g y a n i s I m m e n d i n g e n és A népszínházi sorsjáték húzása e h ó 17-én t ö r ­ M ö h r i n g e n közt a j u r a - k é p z ő d m é n y h e z t a r t o z ó fe­ t é n t m e g . A főnyereményt (ezüst evő-, kávé- s theah é r mészkőből áll, s különböző n a g y s á g ú számos készlet 24 személyre 3090 frt értékben) a 14,844h a s a d é k k a l bír, melyek fölött a D u n a el n e m foly­ s z á m n y e r t e , a m á s o d i k n y e r e m é n y t (egy n ő i toih a t a n é l k ü l , h o g y vizének egy részét az ismeretlen lette-készület ezüstből 1000 frt értékben) n y e r t e az mélységekbe n e bocsássa. E hasadékos területtől 1 50,086. s z á m , a h a r m a d i k n y e r e m é n y t (ezüst kávéés fél mértföldnyire fakad az Aach-forrás, és pedig készület 6 személyre, 700 frt értékben) a 74,716-dik l á t h a t ó l a g m a g a s n y o m á s a l a t t , m e r t vize szökőkuts z á m . Összesen ezer n y e r ő s z á m o t h ú z t a k k i . szerüleg lövellik ki a földből. Az A a c h forrása több száz l á b b a l mélyebben fekszik a D u n a m e d r é n é l ; A „Hunyadi-Album" szépen g y a r a p í t o t t a a dé­ az A a c h a bodeni tóba folyik s igy összeköttetésbe vai reáliskola segély-egyletének alaptőkéjét. A hoz­ j u t a R a j n á v a l . A D u n a és az Aach közötti ez össze­ z á n k b e k ü l d ö t t s z á m a d á s szerint a bevétel 3654 frt köttetést m á r régóta g y a n í t o t t á k . A vizsgálódás 3 0 k r , a kiadás 1632 frt 12 k r , tiszta jövedelem

a z o n b a n a b b a n m a r a d t , mivel a t a p a s z t a l á s a z t m u t a t t a , hogy az Aach forrása k é t a n n y i n á l is több vizet ömleszt ki a földből, m i n t a mennyivel a D u n a , medrének hasadékos területén bir. Sőt szá­ raz időben a D u n a vize a nevezett helyen egészen eltűnik a hasadékokban, u g y hogy a m e d e r Tuttlingenig egészen s z á r a z . A k é t folyamterület össze­ függésének kérdése gyakorlatilag is bir jelentőséggel. U g y a n i s a d u n a i iparosok (molnárok, gyárosok stb.) azt tervezik, hogy a folyót e hasadékos mederből ki­ vezetve, m á s árokba terelik, m i , h a a két víz közt c s a k u g y a n v a n összeköttetés, megkárosítaná az Aach-vizét h a s z n á l ó iparosokat. Az i n n é t t á m a d h a t ó jogi kérdések s z á m á r a positiv alapot nyerendő, a badeni k o r m á n y megbizta K n o p karlsruhei t a n á r t a z összefüggés ügyének megvizsgálásával Knop e vizsgálatot a következőleg hajtotta végre : A lehető legalacsonyabb d u n a i vízállásnál 2 0 0 m á z s a kony­ h a s ó t sülyesztett el a legnagyobb h a s a d é k b a , me­ l y e n a D u n a vizének egy része a föld alá eltűnik. E z u t á n az Aach vizét folytonos vizsgálat és vegy­ t a n i elemzés a l á vévén, kiderité, hogy a sónak a D u n á b a t ö r t é n t sülyesztése u t á n 20 órával az Aach vizének s ó t a r t a l m a fokozatosan emelkedni kezdett, 4 8 ó r a m ú l v a e növekedés gyorsabbá lett, s 60 óra m ú l v a m a x i m u m á t érte e l ; a z u t á n szabályosan esve, 90 óra m ú l v a az Aach közönséges s ó t a r t a l m á r a szállott le. (Tudvalevőleg csaknem m i n d e n viz tar­ t a l m a z több-kevesebb mennyiségű konyhasót.) K n o p egyúttal a z t is kiszámitá, hogy a D u n á b a n el sülyesztett 200 m á z s a sóból 185 m á z s a került az Aach vizébe, t e h á t csaknem az összes föld alá ke­ rülő D u n a v i z az Aachba j u t ; azonban m é g vala­ mely m á s földalatti viz is j á r u l az Aach táplálá­ sához, m e r t az ez utóbbinak forrásánál kilépő víz­ t ö m e g k é t a n n y i , m i n t m e n n y i a D u n a medrében a hasadékos helyen t a l á l h a t ó . — B r n c k gyáros h a ­ sonló kísérlete u t á n a D u n á n a k a Bajnával való összeköttetése teljes bizonyossággal megállapitt a t o t t . Sőt megjegyzendő, hogy alacsony vízállás idején a D u n a egyátalán semmi vizet s e m szállít a F e k e t e tengerbe, h a n e m egész víztömegét földalatti u t c n az A a c h n a k adja á t , — s ily időben a felső D u n a egészen a Bajna folyam területéhez tartozik.

A berlini kongresszus a lakomák történetét n a p o n k i n t egy-egy fényes lappal szaporítja. Min­ d e n n a p m á s és m á s h a t a l o m képviselői hívják m e g a fehér asztalokhoz a többieket. A berlini kon­ gresszus eddig valóságos diplomacziai q u a t e r k á z á s . A bornemissza törökök ebben is a rövidebbet h ú z ­ zák. E h ó 13-ika óta, mióta a kongresszus meg­ nyílt, a n n y i l a k o m a volt, a h á n y n a p elmúlt, s tar­ t o t t a k h á r o m ülést, beleszámítva a megnyitó szer­ t a r t á s t i s . Miről folyt a t a n á c s , miben t ö r t é n t meg­ állapodás csak egyetlen p o n t b a n is : ez kongresszusi titok, melyről a sok jól értesült hirlap igyekszik u g y a n föllebbenteni a fátyolt, de az ilyen lopva vetett pillantások n e m l á t n a k biztosan. E l é g az hozzá, hogy a kongresszus folyása lassú, s m é g igen sok l a k o m á r a v a n szükség, mikor végül a békére m o n d h a t n a k köszöntőt. Mert a békét r e ­ ménylik, d a c z á r a hogy eddig az oroszok makacs ellenszegüléséről beszélnek a tudósítások, daczára Anglia h a d i készültségének, és daczára monar­ chiánk mozgósításának. Anglia m á r Oroszországgal megegyezve m e n t a kongresszusra. E titkot egy m á s o d r e n d ű angol l a p , a „ G l o b e " á r u l t a el, s kelle­ m e t l e n meglepetést idézett elő Bécsben. Mint ujabb táviratok jelentik, a kongresszus j ú n i u s 19-iki ülé­ sén K a r a t h e o d o r i , a török megbízott, oly hevesen fakadt ki az oroszok bulgáriai gazdálkodása m i a t t , hogy az elnöklő B i s m a r c k herczeg m e g v o n t a tőle a szót.

Halálozások. SZŐNTI P Á L , a t a n ü g y egyik legismertebb férfia, s a főváros egyik jónevü tanintézetének tulajdonosa, e l h u n y t 71 éves k o r á b a n , hosszas betegeskedés u t á n . A boldogultat széles körben ismerték és becsülték. A t a n ü g y mellett az irodalommal is foglalkozott, s a t u d . akadémia m é g 1846-ban levelező tagjává vá­ lasztotta. Ifjú k o r á b a n a Tisza-család pártfogása mellett képezte m a g á t külföldön, s h a z a jővén, a Tisza-családhoz költözött és a h á r o m Tisza-fiunak (Tisza L á s z l ó , Tisza Lajos, Tisza K á l m á n ) tiz esz­ tendeig volt nevelője. 1848-ban a közoktatásügyi m i n i s z t é r i u m b a n előbb t i t k á r r á , a z u t á n osztályta­ n á c s o s s á neveztetett ki. A függetlenségi harcz u t á n alapította m a g á n ifju-nevelő intézetét, m e l y évrőlévre erősödött s Szőnyi P á l neve általa az egész országban ismeretessé lett. E h ó 19-én t ö r t é n t te­ m e t é s é n igen sokan jelentek m e g ; o t t voltak egykori t a n í t v á n y a i : Tisza K á l m á n miniszterelnök és két fivére, továbbá a t u d . akadémia és természettudomá­ n y i t á r s u l a t számos tagja, képviselők, a t a n ü g y férfiai, s t b . A t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r s u l a t n a k az

401

VASÁRNAPI UJSAG.

25. SZIM. 1878. vxv. ÉVFOLYAM.

elhunyt tiz éven á t volt elnöke, s a t á r s u l a t most Takács J á n o s alelnök vezetése alatt h é t t a g ú küldött­ séggel képviseltette m a g á t s diszes koszorút helyez­ tek koporsójára. Török P á l szuperintendens mon­ dott gyászbeszédet; a z t á n Adler József, az elhunyt intézetének növendéke tolmácsolta t á r s a i nevében a fájdalmat és babérkoszorút tett a koporsóra. A sír­ n á l B a r z ó József, az intézet t a n á r a mély megille­ tődéssel búcsúzott el a halottól, kiknek emlékezete száz m e g száz t a n í t v á n y szivében m a r a d megőrizve. E l h u n y t a k még a közelebbi n a p o k b a n : SZÁLAT E L E K , Borsodmegye egyik legvagyonosabb és derék földbirtokosa, kit utóbbi időkben elmebaj lepett meg, 44 éves korában Tibold-Daróczon. — Kovi.cs ISTVÁN nyugalomba vonult ügyvéd és földbirtokos, ki fiatal korában a francziák ellen síkra szállt insurgensek seregében h u s z á r h a d n a g y volt, 85 éves k o r á b a n Hódmező-Vásárhelyen. — ILLMEB KÁROLT,

a budapesti „ H u n g á r i a " szálloda egyik bérlője és a párisi m a g y a r csárda bérlője, ki e hely nagy kedveltségére sokat t e t t ; szélhüdéstől érve, e h ó 16-án halva t a l á l t á k szobájában, P a r i s b a n , 64 éves korá­ b a n . — WOTTITZ BABKÜCH, egy ötven év óta

fenálló

fővárosi nagykereskedő czég alapitója, 80 éves ko­ r á b a n . — BALÁZS THEOPHIL, a bakonybéli a p á t s á g perjele, 84 éves korában. — NONN KÁROLY lövész­ társulati elnök 56 éves k o r á b a n Nagy-Károlyban. — MÁRTON TERÉZIA asszony, ismert írónk Abonyi Lajos (Márton Ferencz) édes anyja, évekig tartó súlyos betegség u t á n Abonyban. — BAKOS MIKLÓSNÉ, a köztiszteletben élő városi főorvos neje szül. D u b r a vitzky Antónia, 38 éves korában Nagy-Kőrösön. — Ozv. ZÁMBÓ ISTVÁNNÉ szül... Sigray I d a grófnő 48 éves k o r á b a n Győrben. — Özv. ZSAROLÁNI MÁR­ TON LAJOSNÉ szül. Barcza Mária úrhölgy, B u d a p e s ­ t e n . — GRŰNWALD BÉLÁNÉ, belügyminiszteri

titkár

neje szül. Jánovits P e r i n a 30 éves korában. A m e r i k a n a g y h í r ű költője BRYANT CÜLLEN V I L ­

MOS, kinek arczképét l a p u n k is közölte, meghalt 84 éves k o r á b a n . A Mazzini-szobor május 29-diki le­ leplezésekor hajadon fővel állt a „ C e n t r a l p a r k " ban s a n a p hevétől beteg lett. H a z a m e n e t be a k a r t térni b a r á t j a : Wilson tábornokhoz, de a lépcsőn elájult s megsérté agyát. E n n e k esett áldozatul a , m ú l t héten.

A b ó k o l ó fényit. Hogy hangzik eredetiben, hogy az angol fordításban: nem tudjuk. De igy, harmad­ kézből, magyarul: nem igen élvezhető. Egy pár strófája csinosan kezd gördülni, de nagyobb része nehézkes, za­ varos, majdnem érthetetlen. V a g y - v a g y . A közölhetés alternatíváját most sem találta el; a másik sem jobb. B a l t ó l s z o k o t t lelkesedni a magyar . . . De nem az ilyen daltól. H . M. V . Elég csinos ; de tartalma kevés. Szükség­ ből ki lehetne a d n i ; de mi, hála istennek, szükséget látunk e részben. Inkább az ellenkezőt. B a r á t i m h o z . Tartalom s forma tekintetében egy­ aránt gyarló. Dr - B . J . Szíves értesítését köszönettel vettük s érdekes közleményét besoroztuk ama terjedelmesebb közleményünkbe, melyet a Kárpatvidék legérdekesebb pontjait feltüntető számos képpel illusztrálva az uj félév elejével indítunk meg lapunkban. „ K ó t y a P a l i . " Az egyszerű falusi történet csino­ san és sok közvetlenséggel vau elbeszélve. Világos, né­ pies előadása, valamint tárgya is igen alkalmas közleménynyé teszi „Képes Néplap"-unk számúra, melyben nem sokára megkezdhetjük közlését.

BTETI-NJLBTÁR. Kstholikut és protestáns

J'ixrvtu.s Gorog orosz

hó. Izraelit!

23 VJT 2 Szidónia F 1 Iván 11 A l]Hindsz.T.|22 24HjKer. sz. János iAdolf 12 Péterféle b.k. 23 [elpárt. 25K|Prosper | Vilmos 13 Aqnilius J24 Böjt., J. 26 S Mános és Pál vt. Jeremiás HElizens prf.25 27 C László király [László 15 Almos ,26 28,P Jézus sz. szive f Arszlán 16Tichó 27 29JS Péter és Pál ap. Péter és Pál. 17 Bertalan 28 S. Korák H»ld változásai. © Első negyed 7-én 9 óra 36 perczkor délelőtt. T a r t a l o m : Széchenyi bej, s a konstantinápolyi tűz­ oltók (arczkép). - Vörös Rébék. — Pnsztai találkozás. — Ké­ pek a párisi kiállításról (négy képpel). — Az angol katonák társasköre. — Tizenötéves kapitány (két képpel.) — Egyveleg. — Melléklet: Mozgósítunk. — A magyar tud. akadémia nagy­ gyűlése. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Mi ujság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Hetinaptár. Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s .

SAKKJÁTÉK.

(L. Egyetem-tér 6. sz.)

968-dik számú feladvány D o b r u s k y J.-tól.

Egy követendő t a n á c s .

Sötét.

Azon betegségek között, melyek a halálozás statistikájában a leggyakrabban előfordulnak, a tüdővész m o n d h a t ó a n n a k , m i legtöbbször hoz gyászt a családokra, s mely minden haláleset között a legna­ gyobb számú. A t u d o m á n y m é g eddig n e m fedezett fel biztos gyógyszert ez ellen, csupán a r r a szorít­ kozott, hogy a tüdővészesek szenvedéseit megkönynyitse és létüket n é h á n y évvel meghosszabitsa. Mindenki tudja, hogy a mellbetegekuek, téli tar­ tózkodásra enyhébb éghajlatot és a mennyire lehet fenyves erdők közelében való tartózkodást ajánla­ nak, melyek kipárolgása oly kedvező h a t á s s a l vau a tüdőre. — Szerencsétlenségre sok beteg n t m változ­ t a t h a t j a m e g tartózkodási helyét, s azokhoz van j e ­ len cikk első sorban intézve.

b

e

d

Világos,

Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. A

963.szánra feladvány (Drtna J.-töl.)

megfejtése.

Megfejtél. Viligoi. Sitit. 1. Kh8—g7 Ke6—e5 (a) 2. Va2—c4: t. sz. 3. H mattot ad. a. 1 t. az. 2. Va2—e4: stb. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Veszprémben Fülöp József. Gelsén Glesinger Zsigmond. Sárospatakon Gérecz Károly és Németh Péter. Kolozsvárit. Csipkés Ár­ pád. Budapesten K. J. és F . H . Deutsch Adolf. KisVárdán Váczy István. Adán Griesbach György Nagy­ szombaton P . E. és B . L. A konviktusi sakkkör. A pesti sakk-kör.

Szerkesztői mondanivaló. B . M . L . „N—1 I. tnr. teremében." Az érdemes orvos iránti hála s tisztelet mindenesetre nemes érzelem; de a nemes érzelmektől a költői kivitelig és alakításig még nagy köz van. — A másik költeményre (Anyám ravatalánál) körülbelöl szinte ugyanezt lehet mondani.

A legelőször Brüsselben, s az óta majdnem minden helyen ismételt kísérletek bebizonyították, hogy a k á t r á n y , a fenyőnek szurok t a r t a l m ú ter­ ménye, a mell és tüdőbetegre a legkedvezőbb befo­ lyást gyakorolja. M á r ennélfogva is megérdemli ezen t e r m é n y m i n d e n beteg legnagyobb m é r v ű figyelmét. E z e n ­ kívül kiemelendő m é g továbbá, hogy a gyógyszert épen a betegség kezdetekor kellene alkalmazni. A legkisebb meghűlés a tüdő megbetegedését vonhatja m a g a u t á n , minélfogva n e m volna szabad elmu­ lasztani a nagyobb biztonság okáért a k á t r á n y ­ gyógymódot a z o n n a l megkezdeni, mihelyt a köhögés kezdődik. E z e n elővigyázató rendszabály a n n á l aján­ latosabb, mivel a legtöbb mellbeteg betegsége i r á n t nincs teljesen tisztában, s csak nagyobb meghűlés és k ö n n y ű t ü d ő - h u r u t által m e g t á m a d o t t n a k hiszik m a g u k a t , midőn m á r a sorvadás is bekövetkezett. A k á t r á n y n a k alkalmazása leggyakorlatibb a tokocskák alakjában. Guyot u r gyógyszerész P a r i s ­ ban, k u p d a d tokocskákat készit pilula n a g y s á g b a n , melyek könnyed fagyaiékos burokban a legjobb é s legtisztább norvégiai k á t r á n y t t a r t a l m a z z á k , s m e ­ lyekből k é t - h á r m a t minden étkezéskor bevéve m e g h ü t é s , tüdőbetegség, mellszorulás és szédülés ellen m a j d n e m rögtönös könynyebbbedést idéznek elő. — M i u t á n m i n d e n üvegcse 6 0 tokocskát t a r t a l m a z , az egész k ú r a n a p o n t a legfölebb 10—20 krajezárba kerül, s feleslegessé teszi a hűsítő, pasztilla, és syrup alakban alkalmazott gyógyszereket. Guyot u r csak azon üvegcsékért áll j ó t , melyek címkéjén aláírása h á r o m s z í n ű n y o m a t b a n megvan. Raktárak: Budapesten Török József gyógyszer­ t á r a , a „ s z e n t lélekhez", király-uteza 7 ; Wagner J. városi gyógyszertára, városház-tér 6 ; Pillich Fe­ rencz gyógyszertára „ a m a g y a r királyhoz", marokkói-utcza 1.

402

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

25 MAM. 1878. XXT. fa^,

Dr. L e n g i l F r i g y e s

Fehér Miklós egyedüli vezérllgynöke J o h n B a k e r , B . K i t t m e r és E d w . H u m p h r i e s legelső és legnagyobb angol szelelő, tisztító és minő­ ségi r o s t a - g y á r o s o k n a k : ajánlja a n. é. gazd. közönségnek az eredeti angol, — egyedül ^ csak nála kapható, — John Baker és Benj. Kittmer szóró és szeleifi rostákat, valamint a legjelesebb qualitás árut készitfi E d w . H u m ­ phries rostákat nemkülönben a legújabb és legjelesebb bármily fajta, — 5 különböző gyárostól birt, — f r a n c z i a v á l a s z t ó g é p e i t , konkoly, vadborsó, bükköny, zab és árpa kiválasztására.

Iroda, raktár, kiállítási csarnok és javitó műhely: Bécsben,

Budapesten,

I I I . P r a g e r s t r a s s e 1 3 . «Hotel H u n g á r i a ) .

Ü l l ő i - u t 1 2 . sz. a l a t t . • Köztelek».

d í j m e n t e s e n

küldetnél*".

4587

Kopaszság e l l e n ,

m H 7

' i r c d - i n t é ? e tfei»dá8ában(Badapeal egyetem-utcsa 4) megjelent és kapható:

A FRAIKIIG TÍrKIII hl

a haj öezüiése 8 korpaképzódés me-rgátlásá-a, a napot k u t beérkező bizonyítványok és köszfinöiraiok tanúsága szerint egyedül és kizárólag ha­ tásos a

t a n n i n - o l a j dr. Moras-tól. Irta

WOHL STEPHANIE. Máttodlk

bóvitett

kiadás.

Hat fametszettel. - é p n b e r i t é k b a k e m é n y e n k ö t v e , á r a 2 forint. D i u k ö t é s b e x ára 3 forint

Hatása valóban csodás, meri nem csak a nevezet*. bajokat távolítja el, hanem a tudornál.y alapt te­ lei szerint a hajnak szükséges erőteljes tápanyagokból összeállítva, minden betegha at uj életre hoz, s ahaj növését bámulatosan előmozdítja. Ezen eredménydús hatást számtalan bizonyítvány hirdeti. —A többi közül álljon i t t a következő: „E i is megadom dr. Mórás talmin oldjanak a mfgi'letö dicsé­ retet, nem csak a haj kihullását és a korpaképzödéat szüntette meg ná­ lam, hanem uj, erőteljes hajnővést k. idézett elő." 4536 Bécs. Andrásay. Kapható üvegenkini 2 és 1 frtért Budapesten Török József g,ogyS.eresznél király utcza 7. — Határozottan dr. Moras tannin-oiaja kérendő.

Épen most jelent meg a Franklin-Társulat kiadásában a 2 5 — 2 6 . füzet (III. kötet ötödik és hatodik füzete), és minden könyvkereskedésben kapható:

TALÁLMÁNYOK KÖNYVE. I s m e r e t e k a k é z m ű - és m ű i p a r m e z e j é r ő l . Ezen mű 40 füzetben fog megjelenni. Egy-egy füzet ára 4 0 kr. f ö

A l i n t i e 11

\Í i i 1 «; i i

i s

A fötekintet,

A földmivelés-, ipar- éa

ka készült, arra van for­

hazai

dítva ,

iparunk emelkedésének főtényezőjét látván, mat nyújtott

ily

alkal­

állást foglaljon

el a szo­

ros

és a né­

szakmunka

örömmel

szakember

annak kia­

bővítésére

hogy

talál

anyagot és

ezáltal

serkentést

kus lelje

mi tudnivágyát

és

tá­

töltjük ki

egy parlagon

benne a

további haladásra, a lai­

nemcsak hazai egyetemes egy régi

vala­

ismereteinek

irodalmunk

tongó hézagát

közepes

mint arra, hogy midőn a

dására, mert meg vagyunk (győződve,

az

pies előadás k ö z t ,

tesítésére, s mi alulirt iro

vállalkoztunk

hogy

mfi lé­

dalmi intézet, bár tetemes áldozatok árán,

melynek

zemmeltartásával a mun­

szakirodalom

meghonosításában

és

maradt

föl

legtisztább szikéleges ásványvíz.

kitiinó hatása és jelességénéi fogva valamennvi szépitö-szer között az első rangot foglalja el esBzámos év óta a leghitelesebb készítménynek bizonyul. E tulajdonságok világhírt szereztek neki s czükséuletté emelték a müveit nemzetek számos fer&t és hölgye előtt. — Eien

emésztési és húgyszervek idült hnrntos bintalmainál, torok- gége- légcső- és

nöYényi szépség-zoiifc által megnedvesített börrészletek kevés pillanat alatt vakítóan fehérek leszr-ek. a legnagyobb simaság- es finomsággal összekötve. Minden használat után majd nem ész'evehetlen pikkel ek válnak el a börtő miá'tal ezer meg ezer egyén, kik e balzsamot szakadatlanul használták' hova tovább minden Dörtisztátlanságtól, úgymint: napégés szeplő' himlöhely, pörsenés, börholyag, kiütések, az arez és orr természetien vörőssége, a bőr b teges külleme, sömör stb. stb. nem csak teljesen mepszabxduttak, hanem l őrük minden é v s z a k b a n a z o n báraony-azerii, frliér rugttiiyosangnt nyelte, mely a tökéletesen szép bőrszín­ hez megkívántatik, és a meiyd e szer használata által a késő aggkorig is megőrizhetni. E g y b o r s ó v a l , h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l e g y ü t t f r t 1.50. Valódi minőségben kuphat* Budapesten Török J ó z s e f ktyójry•zerésznél, király uteza 7 rozson> Imii P i s z l n r y Bódog gyógrszer sznél, Mihály-kapu. Tfinesváron Tarezay Intván gyógysz. Linzti&S. ken Frühstück J L kereskedőnél. Irfónvi

r>7Íkkl>l<

! 7 - ~ ' ^Wx^

cs női fecskendők

luenyi CZIKKCK.

frt i.8(), 2._, 2.4o, 3.50, dot>ozkészülékek, Haktárszilárd (nagybanés egyenként) ban szivattyús Clisoir frt 3.60. vosoktól sokszor rendeli ágybetétek gyasnak frt —.70, 1.35, 2.70gyermek és beteg. otthon olcsón és folyton uszóövek frt 5.40, 8.— frissen készíthető kellé • ,i ttve figyelmébe I Táplált mes üdítő szódavíznek AÍ1VÍIK S> a gyermekajkafc frt 7, 8, 9, 10, 12. 14 J nyomása által működ Liter V«, 1, lVt, l»/i, 2, 3 nek 1.20. Ösmert angol fog legjobb szóda és borkő 2<|i font gyöngy fogzó gyermeknek 3 . frt 2.—, 10, 20, 30 kr. Japáni gyermekkocsl födéllel ft. 12.60. L o v a g i d - n y e r g e k angov összehajtható legyező. disznóbőr frt 15—36 85 kr. angol kelme nyári kalap. kettős kantár ft 4.8( H a l á « z " k e l l é k e k utasítás­ 10 frtig, kengyelszi sal, Bamtms halász­ frt 2.50—3.60, ter iból; kihuzh. frt 1.40. elö frt 2.20, 3.60 kerékkel frt 7—14, izzasztó frt 3—5, kengyelvas horogeszköz 10—90 krig, csaló­ frt 1.60, . 3.50, zabla frt 1.80 kalegyek, tuczat 80 kr., hálók, 3.75. lóvesszö Einoceros 70 kr horgok, alaphorogzsinor. frt 1.20, 7.— F a s r . v i a l t g é p utasítással, ön­ Belövött biztonsági revolver működő frt 9, 12, 14, 18, hajtó­ 25tölténynyel S-a» val frt 9.S0, 14.50, 21, amerikai nagyság frt 5, 7 habverő frt 1.50, legymentö9, vésett 7, 9, 11 sodrony-borit. 40, 50, 60, 80 kr. röv. középen gyú­ légy fogóüveg fehér, kék 30, 40 kr. Csapos üveg-dugó 75 kr., ló Buldog-revolver frt 13,15,17 csepfogó borüvegdugó 60 kr.,I i i g n u m s a n e t u m - g o l y ó frt 1.40—4, kuglizó kristalgombos dugasz 20 kr., báb frt 2.25, 2.50 kerti szélgyertyatartó 1 frt., angol Croquetjáték szénvasalő 4 frt, Lang-féle tafrt 18, karikajáték karéki gyorsfözd frt 2.50, 2.75, botokkal tucz. ft 1.60 3.—, dugóemelö erősen duga­ nővénygyüjtö szelencze ft 1.20. szolt üvegekhez frt 1.—, 1.30, 1.50, 2.—, gumilabdák, kivilá­ 1.90, 2.15. gítás! lámpások és baliónok Fitjrgő* á g y táskában gyer- kerti ünnepélyeknél 80, 30, 40. meknek frt 2.75, 90 kr. megnötnek sza­ tekercsek badban frt 4.50, R u h a k i m é l ó " frt 5.75, tartóf^ 6.50, léczczel írt x szilárd uti bő­ 4.50. rönd,kézitáska. Féregirtopor - széffnvö válba függeszt­ 50 kr., porok 30, 50, 75 kr. hető táska, an­ amerikai önműködő, egérfogó 85 kr., tyúkszemráspoly 30 kr., gol plaidszij 90 kr., czélszerft tyúkszemkarik. tucz. 24, 60 kr. berendezett utiszekrény, pohár bőrtokban 1 frt stb. We.hreber tanár teljes torna­ i-eszközei isko- Órát igazító lapos w s e b n a n ó r a frt 1.—, uti kől[ Iával frt 14.50, töóra 5.50, uj kényeitornagolyók Intés szoba-vizzuhany kilo 30 kr., 1.50, idömutatóház kétegyes torna­ alakkal 2.—, kapuci­ eszköz iskoláknak. nus 40 kr., cosmopolit rjIlMMI mindennemű czikk csatornás vadászpipa frt 1.—, wlMJalUI személyes oltalomra, házi használatra, beteg ápo­ 1.30. lásra, felöltök és köpenyek K e r t i f e c s k e n d ő tűzvészcsuklóval "frt 7.50, ív—Z~S.—jnél "is" minden kádban haszItt.—, 17.—, légpárna frt 4.20,1 nálható frt 10, 14, 17, 21

benne

Megrendelhető

Kertész Tódornál

est,

D £ £ Katcia

í.

h FRANKI IN TuR^III AT m a S y l r o d - ' B t é ? e t kiadásában (Budapest,. egyetem-atcza 4) megjelent és kaphat*:

azt,

kielégíti,

minek ismerete a mü­

veit ember egyik kelléke.

| tér mivelését veszszük fo­ Egyáltalán a

ganatba, hanem előmozdí­ tunk vele mely

oly

hogy

mű

iránya

olyan, mely lehetővé teszi,

törekvést,

hogy

mihamarább

az

abban

lerakott

győzelemre vergö*djék,min-

anyag

den

hassék és az általános mű­

magyarnak

hazafiúi

óhaja.

közvagyonná

vál-

velődést előmozdítsa.

A földmivelés-, ipar- s hereskedelemüyyi m. k. miniszter megbízásából és az orsz. magyar iparegyesület felügyélete alatt több idevágó munka álapján dolgozta

FRECSKAY JÁNOS. A

szöveget

közel

ÍOOO

szép

U-TSÁG.

403

f a m e ts z é s s e 1 látja

el

Az előfizető az egész mü megvételére nem köteleztetik.

Első és második kötet ára 8 frt.

English-Hungarian Dictionary.

Angol-Magyar szótár. Irta

intézetünk.

LUHI MARGIT-FORRÁS

nyír-balzsama

r

k a p h a t ó .

I kéreskedelmügyi miniszter nr az ipari

VASÁÉN API

Kiadó-hivatalunk számira hirdetményeket elfogad Bf cehem: Hluaa. steln és Vogler Wallfischgaaee Nr. 10, Moste R. Seüerrtátto Rt. j _ Oppelik *. WollzeUe Ni. 22.

9e7 hatwoT haaábzott petit BOT, vagy annak helye egyszeri igtat&snál U krajoaár; többszöri iktatásnál 10 krajezár. Bélyegdij külön minden igtatás ntán 80 kr.

^i.rjegpyzélcel£

-25. SZÁM. 1878. xxv. H O L T A M .

BIZONFY FERENCZ. 3 2 n a g y 8-rétü i v . A r a fűzve 4 frt. 80

Franczia félbőrkötésben W +- -

Hazánk ezen vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a lélegzési hörg-betegségekben kiváló sikerrel használják Budapesten: Dr Korányi Fri­ gyes, — Dr. Kováts Sebestény Endre, — Dr. Gebhárdt Lajos, - Dr. lavratil Imre,

! — Dr. Poór.Imre, - Dr. Kétly Károly, Dr. Barbás lézsef; Bécsben: Dr. Bamberger Henrik, egyet, tanár és közkórházi főorvos urak. — Ezen tekintélyek nyi­ latkozatai szerint a Margit-forrás nemcsak méltó versenytársa a Sltersi — Gleichenbergi — Giesliübli — Badeini — Vichy — Emsi s hason összetételű vizeknek, hanem gyógyhatásban azokat több tekintetben felfii is múlja. A Hargitforrás gyógyhatását igazoló bizonylatok ki-ánatra bárkinek

Dr. Karlovszky

utóda

készséggel

megküldetnek.

forrás-igazgatósága.

Kizárólagos főraktár

Etlesk

L

m. k. u d v a r i á s v á n y v i z - s z á l l i t ó n á l B U D A P E S T E N , JErzsébettér 1-sö s z á m a.

Kapható minden gyógytár és fiiszerkereskedésben.

T. ez.

s pcséipp-i ajánljuk kitűnő minőségű

4553

tömörszenünket

A. F r a n k l i n - T á r s u l a t magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem* utosa 4-ik i s i m ) megjelent éa minden könyvárusnál kapható:

i Székely határőrség története.

c s ö k k e n t e t t ár m e l l e t t .

Salgótarjáni kőszénbánya részvény-társulat Budapest,

Irta

gróf TELEKI DOMOKOS.

V., József tér 6. szám.

A szerző hátrahagyott k é z i r a t á b ó l közzé

XZ E

L

L

ZF1. ^ » .

SZABÓ KAROLY.

45*8

A befolyó jövedelem a magyar irói segély-egylet alaptőkéje gyarapítására forditta tik.

Budapest, II. ker., főntcza, a keresk bank épuletéi.en, ajánlja nagy választékú raktárát férfi, női a gyermek kész fehérnemüekben, minden szövött áru s uri divat-czikkekben legolcsóbb szabott árakon. M'náen levél általi rendelét utánvétellel különösfigyelemmelszigorúan kívánság szerint rögtön legjobban teljesít' 'étik. Más akármily ezikkekrei megbízásokat is szívesen eszközlök. Csomagolást nem számítok. Minden nem te darab kicseréltetik vagy kívánságra érte az ár visszaadatik. Legjobb minőségért kezeskedem.

XJraU r é s z é r e :

H ö l g y e i * részesre s

tette

Ara tűnve 2 frt.

m

*

Rendeléseknél kérem a gallérbőséget. I n g e k vászonból sima darabja 2.10, 2.20, 2.50, 5, I n g e k angol chiffonból (madapolan) minden formá­ 6 darab IS irt, 12.75, 14 20, 17, angol chiffonból (raaban, de most legkeresettebb a 3-zoros sim-" mellű daDolan) sima darabja 1. 0, 1.40, 1.60, f, 6 darab mely legdivatosb s czél»zerttbb darabja 1.40, 1.65, 7.40, 8, 9.20, 11.50, szép melrrarrasaal • .hímzéssel: 2 2.40, S, S.50, 4, 6 darab 8, 9.50, 11.50, IS, 17, S0, darabj > 2, 2 25, 2 50, 3, 3.50, 4, S darab 11.50, 12 S0 28.80. 14.20, 17, 20, 22.80. Szinea perkálbtl legojabb mintákban darabja 1.50, S, C o r s e t t e k angol chlffon- vagy barchetből : darabja 2S5, S.50, 6 darab 8.50, 11.50, 12.80, 14.20. 1.40, 1.50, 1.60, 1.80, 8, 2.50, 3, 3.50, 4, S, 6 darab 8, 3zi e. angol Oxfordból legújabb mintákban gallérral, 8.50, 9, 10, 10.25, 11.50, 13, 17, 80, 22.80, 88 frt. darabja 2.25, 6 darab 18.80. S küISn gallérral, db|a L á b r n v a l o k cbifion- vagy barehetból : darabja 1.35 3.S0, 6 da-ab 81.60. 1.50, 1.75, 2, 2.50, 3, S.50, 8 darab 7.70, 8.50, 10, 11. Inge.Sk gallérral, darabja 60 kr. 6 darab S.25. 50, 14.80. 17, 20. A l s d s z o k n y á k chiffonból, nép azegélylyel é. fod­ L á b r a v a l t f k vászonból minden formában : darabja rokkal : darabja 8.40, 8.80, 3, 3.50, 4, 4.50, 5, 6, 8 1.50, 1.75, 8, 8.25, 8.50) 3, 6 darab 8.50, 10, 11.50. darab 1375, 16, 17, 20, 22.80, 85.60, 28, 33.50, nazály18.80, 14.20, 17. lyal darabja 3.50, 4—10 frtig. Télrei szövött gyapja alsó mellények, Í M nadrágok L o s z ő r s z o k i i y A k fodrokkal i darabja 3.50, 4. 4 25, 5 félharlsnyák. F e i h a r l s n y á k szöVS.-t kstegje fehér ».S0, S, S.50, 5, 5.50. 6 f t. L é a z ö r t o r n u r o k : dbja UO, U 0 , l.«1, S, 8.50. fehér vagy csíkos 4, 4.50, 5, 5.50, egész 10 frtig. u a l i e r s k é z e l ő k legfinomabb, legújabb divata D e r é k f ű z ő k (Mieder) : dar bja 1, 1.85, 1.50, 140, S.50, 3, 3.50, 4. mintában, l köteg gallér szép dobozban 8.50, kéieló Díszített k ö t é n y e k chiffonból, fehér 1, 1.40, 1.75, 4, 4.40, 5.25. 8, 2.85, .ziuea 1.40,1.75 fekete moirból 1.3 •, 1.60, 8.20. Z s e b k e n d ő k , egé>z fehér ragy szines néHal, k8íegje 2.40, 3.60, 4.20, 5. 5.50, < egén 15 írtig, fehér Z s e b k e n d ő k egész fehér vagy szines széllel: drbja 2i krtól, hímzettek 30 krtól. aelyem darabja 90 kr. Legújabb n y a k k ö t ő b aelyemoíl, keskeny 14 krtól SzövStt pamut h a r i a n y á k : kS'egje S.4o, 3.60, 4.2 >, 1 frtig, azéles 20 krtól 3 frtig, kész nyakkótók min­ 5, egész 12 frtig ; 2 gombos n ő i k e s z t y ű k : kitfinó !_lacée párja 1.15, azarvasbór 1.20, 13o, nyári den formában 40 krtól 5 trtig, nyakcsokrok l t krtól azBvStt 20 krtól 8 frtig. Mollgallérok a ujak, leg­ A n g o l p l a i d c k darabja 7.50, 8, 10, IS frt, plaid­ ojabb gallérMarabja 4 krtól . kezelik párja 9 krtól szij 60 kr. richfodrok • kaUpfátyolok 35 krtól, selyem reezeR a n t s c h n k - k ö p e n y e g r darabja 8, 9 frt. ISkBtók (NeUhaube), 17 krtól. K e s z t y ű k kitünó glacée párja 1.15, izarrasbór 1J0, P o n g j o l a T ö k ö t ö k : fehér 70 krtól, szalaggal 85 1 90, nyári sz5v5tt 35 krtól 8 frtig. krtól. Sely.m nyakkendők 80 krtól 3 frtig, fej vagy T ö r ü l k ö z ő k beszegve, kötegje 5—15 frttf. nyak aelyem csokrok 35 krtól, uj divata selyemmel Ruganyos n a d r á g t a r t ó k 70, 90 kr, 1, UO, na*. díszített nyakfodrok 50 krtól 3 fiiig. NSi derékövek ragszij 25 kr. 35 krtól 2.50-ig. Mindenféle fésfl, fogkefe, szappan a E » « " » y S k *—15 frtig. Uri napernySk *—4 frtig. illatszer. Nyárra uszógaryák s sapkák, iürdft'köpeny a ezip5k. Legújabb női napernyők 1.30—10 írig, legyezők 40 krtól l e l i - , k é z e l S - • g a l l e r - l n g g o m b o k caont10 frtig. lyárra aazórnhák a főkőtők, fürdőköpeny ragy bronceból nagy válasz ékban, szép melltűk, a czipők. nyakkeadógyürfk, féaflk, fogkefe, azappan éa finom U j o n s z ü l ö t t g y e r m e k e k részére ingecsk k, illatazerek szövött, horgolt • kStfttt rokolyák a főkötő*, azakálF W k részére kesztyűk, oyakkotók, zsebkendők. kák, vászon . horgolt pólyaszalag, hoaszu vánkos, piqué a levarrott pappl nkák, vászon- a gummi pelen­ L e á n y o k részére fehér éa szinea ehiffbn- éa fekete kák, horgolt czípőcske, harianyák, téli berlini zubbo­ jnoir-kStények, gallér- a kezelik, harianyák, kamasnyok, szoknyácekák a fejkötők a legolcsóbb áron. Uk, aaabkendók, nvakkStók, keatyűk a kerek fejféaOk _ 3«icea kanaváazok vége 8 frt, 8 frt 50 kr., 9 frt. 15 frtig, 30 rífíi fonalváazon < ege 8 frt 50 kr, 9 fr* 9 frt 5v kr, kávés-abrosz 3 frt 30 krtól, kávéakendő kötegje 3 frt 10 krtól, csipke ffig Stiy egy ablakra egy Pár 3 frt 50 krtól 15 frtig, függöny-bojtok párja 60 k tél, ágyterítő^. * fr; 75 krtól, asxtalteritík 4 frt 50 krtól Cbtffon rőfe 20, 23, 25, 28, 30, 34, 40, 48 kr. mindennemű fehér . aitnea barchent a fianell, színes perká ok, pamnt • Mlyem bár ony. Továbbá minden f e h é r á r u k , caipkék, himiett Lemüek bélés szSvetek, diízitiaek szalagok s rövid áruk pottendorfl, 4 azálas fehér s szines gyfirűkötő pamut gyári áron s királykötőczéma.

OZIM URALOK TÖRTMETE EURÓPÁBAN. Irta

Dr.

L Á Z Á R

G Y U L A ,

Két kötet (4! fr, 8-rét, borítékba fű»e.)

Sl

Ára

a két

kötetnek

4 frt.

125. BZAM. 1878.

VASÁRNAPI UJSAG.

404

xxT.ETgoi.tAi.

R Q B E Y és T Á R S A I h í r n e v e s gőzcséplőgépei.

ROBEYES

TÁRSAI

L I N C O L N B Ó L

(Angolhonban)

BUDAPESTEN.

I r o d a :

figyelmébe.

G y á r é sralttár :

A Hoff-féle maláta-készit. ménvek az egész világon leg. kellemesebb és leggyorsabban ható orvosszereknek bi­ S í é n , f a és s z a l m a f Ü t é s r e berendezett zonyultak hurut, sőt idült cséplőgép. vasgerelidás Szab. G Ő Z M O Z D O N T A I K A T Jaritott c i i m o i i oUl±y n j r •. köhögés, valamint rekedtség, ^ a T ^ ^ A J ITM ^m^ ^ • • W " ^ ^ -^™ ^ — — "-^ —— 4432 tálló mell-, gyomor- és torok-bán-' felülmulhatlan és b á r m e l y i d ő j á r á s v i s z o n . t a g r s á g r a i i i a U legjobban ellen talmak ellen; ugy szintén mindig erősitőleg és vérjaM a l m o k a t , swbadalmazott magán etető szerkezettel vagy anélkül. Kaxal-épitőket, léjárgányokat, kézi cséplőgépeiket,eskaszáló és araté gépeket, szecska és répavágékat, Bakerféle rostákat, trieuröket és minden más a gazdasági gépszakmába,vág0f ^ 0 / e ^- A M i nd D en " em *í J avitások gyorsan vitólag hatnak üdülők, elés legolcsóbban teljesítetnek. Bővebb tudósítással és árjegyzékkel szívesen szolgálnak: R O I S X J X e s X A . K & . A . J. BllOapeSl, IX. tllói ut 1. sz. gyengült és vérszegény egyé­ neknél is.

IX.

tJll&i-út 1. szám.

IX. Rákos-utcza

7. sz

ajánlják országszerte legjobbnak ismert

tűzanyagot megtakarító

5iirjL»^^ J » 4 B Í k . « *

Farkas István

gépgyára

Égalji a l p e s i gyogy-hely,

Buda­ pesten Üllői ut •). sz. a.

•). SZ. íl.

légnyomási készülék.

fürdő. Seichenheűli t u t i ;i 1 1 o n Kimerítő tervezetek dij nélkül a kir. fürdő-biztosi hivatni által.

sós-fiMöi.

Buda­ pesten üllői ut

Bad Reichenhall

Savő-

[gv6tivm6d

Harkányi gyógyfürdő Magyarország

Baranya

megyében

Mohács-pécs-barcsi vasút Pécs é s Villány másai közelében.

Van szerencsém ezennel

E- lóerőre alkalmazott cséplöimet, rostáimat melyek készítésére már évek óta kiváló figyelmet fordítok a t. ez. kisbirtokos uraknak megvételre ajánlani. Gyártmányaim mind szilárdság mind czélsz rüség tekintetében nem hagynak több kívánni valót, s e részben hivatkozni merek szá­ mos vevőimre, kik a tőlem vásárolt gépekkel mindenkor teljesen meg voltak elégedve. Szolgálhatok 3 — 4 l ó e r e j n g ő z c s é p l ö k k e l is, melyek csekélyebb sulyoknál fogva az országutaktól távol eső helyekre, valamint hegyes vidékekre is könnyen szállíthatók. Készletet tartok egyéb gazdasági gépekből is, úgymint ekékből, b o r o n á k bál, hengerekből, szecska és répavágókból, k o n k o l y s z e d ő k b ő l stb. s a ka­ pott megrendeléseket gyorsan és pontosan teljesítem. Levélbeli megrendelésekre bővebb felvilágosítással azonnal szolgálok. 4592 F a r k a s I s t v á n , gépgyárnok.

állo­

Fürdő-évad május hó 1-től sept. hó 30-ig.

Köszönő-irat 1878. május 16-ról. Budapest, 1878. május 1

Kellemes kötelesség rám nézve kinyilatkoztatni, ho'v nőm, ki a tél folytán igen he­ ves hurutban szenvedett, anynyira, hogy megfulladástól is feltettük, a Hofí lános-féle sű­ rített malátakivonat haszná­ lata által azt egészen elvesz­ tette. fflerschitz István,

Előfizetési

föltételek;

évre.. ,. 8 írt I í effész érre .. .. Q ht VASAKNAPI UJSAG és együtt: ' « * " é ™ • * ' r t I Csnpin . VASAWÍAPI UJSAG: ' * * " 7 I Csupán* POLITIKAI ÜJBOR8AGOK: I „ , ° I félévre 6 " ' • féjévn POLITIKAI UOrONSÁGOK 4 • i * \ félén* 3 •

26-dik szám. 1878.

BUDAPEST, JÚNIUS 30.

XXV. évfolyam.

dob-uteza 66.

A Hoff Jiínos-féle es. k. ud­ vari malálakcszitmény-gyár Bécs, I., Bráunerstrasse 8.

50 R. fokú természetes meleg artézi for­ floff János flökja rás, kénes héwiz kitűnő gyógyhatással. Budapesten: kalap-ntcza Posta, távírda.

10. szám.

4523

Minden bővebb tndósitással készséggel szolgál

a

fürdő-igazgatóság.

A FROKLIW-TÁRSÜLAT magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem-uteza 4-ik szám) megjelent é, minden könyvárusnál kapható

^^£^0

Osztrák-Ma gyár ország legelőkelőbb orvosai és tanárai K o r i t ni eza vastartalmú s a v a n y u * izét jó reményű nÖkneb, kik könnyen és min­ den baj nél&ül szülni akarnak a legmelegebben ajánlják — aranyeres bántalmakban felülmaija Carlabadot és M a r i e n b a d o t . Bész'etes 1 programmot kívánatra i n g y e n azét a üld a

NŐKNEK.

koritniczai fürdőigazgatóság, (Liptó m e g y e ) Yiz kapható Edeskuf y Ii. m. kir. udvari ásványvíz szállítónál, R a d o c s a y é s Bányainál ég min­ den g y ó g y s z e r t á r és f a s z e r f c e r e s k e d é s h e n . - . 4477

1D c o x GYÖRGY után

A Jr RJUSI x Q J a I N ~ T A x l S U l a A x

az eredeti angol második kiadás szerint magyarra forditotta s bevezetéssel

magyar irodalmi intézet kiadásában Budapesten (egyetem-uteza 4-ik szám) megjelent i minden könyvárusnál kapható:

K O M Á R O M Y L A J O S , tanár.

Köahasanu

ellátta

Vi

Három füzet fűzve 2 frt 20 kr. — Egy vászonkötetbe kötve 2 frt 80 kr.

C S A L Á D I KÖXYVTÁR. Egy-egy kötet fűzve 40 kr. 1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 10.

Legújabb levelezö-könyv a magyar nép- számára. Szerk. Veröczi Sándor. Az alkalmas házi ügyvéd és törvényjártas tanácsadó. Szerk. Verőczi Sándor. Magyarország története rövid vonásokban. Szász Károlytól. 5. Regélő István bácsi. Mulatva oktató családkönyv. Szerzé Májer István. Gazdasszonyok könyve. Vörös Esztertől. Ai figyes szakácsnő. Vörös Esztertől. 9. Egészség könyve. Beniczky Irmától. A tollasok világa. Gyakorlati útmutatás a baromfi és különféle díszmadarak czélszerü ápolására és tenyésztésére. Irta K. B e n i c z k y Irma. 11. 12 A mindennapi életből. A nőknek. Busz K., Moleschott, Doebereiner s mások után irta K. B e n i c z k y I r m a . Két fűzet. 13. A divat szélsőségei. Műveltség- és erkölcs-történeti kútfők nyomán. Irta B e n i c z k y Irma". 14. Házasodjunk! Irta dr. S i k o r Józset. 15. Gyakorlati.széptan. Tekintettel a házi életre. Irta K. B e n i c z k y Irma. 16. Anyák könyve. A gyermek első nevelésének legfontosabb kérdéseiről. Irta Dr. B i e c k e G. A. Fordította K. B e n i c z k y Irma. 17. 18. A nők apró kötelmei s ezek fontossága az életben. Irta K. B é n i e z k y Irma. 19. Babonaság a salonban. Irta K. B e n i c z k y Irma. Tanácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére. Irta dr. S t e i n e r János, a prágai gyermekkórház orvos-igazgatója. Ford. K. B e n i c z k y Irma. 30- Gyakorlati szépitészet Az egészség és szépség természetszerű ápolása. Dr. K l e n k e 91. Ármin után K. B e n i c z k y Irma. A feleség. Irta Dr. S í k o r József. A nők előnyei. Irta Dr. S i k o r József.

Franczia

és magyar

BESZÉLGETÉSEK ÉS TÁRSALGÁS KÉZIKÖNYVE, LÉIiBVM I l l l l á f 'agy

# ;

,

azok számára

inapfcat a tét nyelvijén helyesen és iöiynsépl kifejezni §oursier után (Karády

§gaácz. WADDINGTON.

Ötödik kiadás. (Zsebkiadás,

356 lap.) — Ára fűzve

Angol vászon-kötésben

Kiadja és nyomalja Franklin-Társulat Budapesten, egyetem-utea 4-ik szám.

BISMARCK HERCZEG.

1 frt 20 kr.

RÜLOW.

GORCSAKOFF HERCZEG.

SALISBURY LORD.

BEACONSFIELD LORD. MEHEMED ALI PA8A.

HOHENLOHE HERCZEG.

1 frt 6 0 kr.

A BERLINI KONGRESSZUS

ODO RUSSEL LORD. ANDRÁSSY GRÓF.

TAGJAI.

SAINT-VALLIER

GRÓF.