CRESPO RODRIGO IGAZGATÓI PÁLYÁZAT JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015.

„Minden művészet világmodell, az egészről készült híradás; szemben a tudományok bizonyított részigazságaival a művészet a bizonyíthatatlan egész kifejezése. De attól, hogy bizonyíthatatlan, nem kevésbé reális. Míg a tudományos igazságot pillanatról pillanatra, lépésről lépésre logika szabja meg a művészet mondatról mondatra, ecsetvonásról ecsetvonásra, választás gyümölcse. Csodája mégis az, hogy nagy és érvényes alkotásaival mégse hat önkényesnek, hanem olyan egyetemes igazságot közvetít, mely attól, hogy bizonyíthatatlan semmivel sem kevésbé reális. Ellenkezőleg meggyőzőbb minden bizonyított realitásnál. A teljesség lélegzet vétele.” (Pilinszky,1971)

1


1. BEVEZETÉS .......................................................................................................... 4 2. MŰVÉSZETI KONCEPCIÓ .................................................................................... 7 2.1. MŰSORPOLITIKA................................................................................................................................. 10 2.2. GYEREK-ÉS IFJÚSÁGI ELŐADÁSOK .............................................................................................. 22 2.3. TÁRSULAT .............................................................................................................................................. 30 2.4. BÉRLETEZÉS ......................................................................................................................................... 35 2.5. MOST FESZT .......................................................................................................................................... 38 2.6. VENDÉGSZEREPLÉSEK, MEGHÍVOTT ELŐADÁSOK, FESZTIVÁLOK, DÍJAK .................. 41

3. NÉPHÁZ, MŰVÉSZETEK HÁZA ......................................................................... 45 3.1. A NÉPHÁZ MŰVELŐDÉSI CSOPORTJAI ........................................................................................ 45 3.2. AZ ALAPMŰKÖDÉSTŐL ELTÉRŐ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK ................................... 46 3.3. A SZÍNHÁZI TEVÉKENYSÉGET KIEGÉSZÍTŐ PROJEKTEK ................................................... 48 3.4. VÁROSI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................. 54

4. SZERVEZET ........................................................................................................ 56 4.1. SZERVEZETI ÁTTEKINTÉS ............................................................................................................... 56 4.2. AZ ÚJ MŰKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSA .............................................................................................. 58 4.3. NÉPHÁZI INTEGRÁLT MŰKÖDÉS .................................................................................................. 59 4.4. HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MOTIVÁCIÓS RENDSZEREK .................................................... 60 4.5. TÁRSULATISÁG ÉS GAMESZ MINT ÚJ SZERVEZETI ELEMEK ............................................. 60 4.6. SZERVEZETI MŰKÖDÉSI TERVEK ................................................................................................. 61

5. GAZDASÁG......................................................................................................... 62 5.1. GAZDASÁGI STRATÉGIA ................................................................................................................... 62 5.2. 2016-2021. IDŐSZAKRA AZ ÉPÜLET ÜZEMELTETÉSÉVEL, FENNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜZEMVITELI FELADATOK ............................................................................... 69 5.3. 2016-2021. IDŐSZAKRA A SZÍNPAD, SZÍNPADTECHNIKA ÉS GYÁRTÓSOR MŰSZAKI IGÉNYEINEK SZINTENTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE ................................................................ 70

2


6. MARKETING ....................................................................................................... 75 6.1. TERMÉK .................................................................................................................................................. 75 6.2. ÁR .............................................................................................................................................................. 79 6.3. CSATORNA ............................................................................................................................................. 80 6.4. KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................................. 81 6.5. EMBERI TÉNYEZŐ ............................................................................................................................... 86 6.6. TÁRGYI ELEMEK (FIZIKAI KÖRNYEZET) ................................................................................... 87 6.7. FOLYAMAT ............................................................................................................................................ 87

7. ZÁRSZÓ .............................................................................................................. 89 8. MELLÉKLETEK................................................................................................... 90

3


1. BEVEZETÉS

„Vajon, mi történne, ha én lennék az igazgató? Mit éreznék, ha valóban nekem kéne döntenem? Ha tőlem várná mindenki: azt az anyagi biztonságot, hogy olyan társulatot építsek, úgy állítsam össze a műsort, azt a darabot válasszam, azt a szerepet osszam, miközben legyek őszinte, bíráljak, de csak egy határig, dicsérjek, de azt határtalanul, szerezzek rengeteg szponzort, mecénást, győzzem meg a fenntartót a szükséges kiadásokról és egyáltalán a színész, a néző, a fenntartó álmainak színházát valósítsam meg.”

Öt évvel ezelőtt ezekkel a sorokkal kezdtem a pályázatomat, majd így folytattam: 4


„Úgy érzem, hogy a tetszés keresését, most már fölválthatja, vagy megelőzheti a szolgálat. Mivel az igazgatói munkakör hatalommal jár, nem vezérelhet más a döntéseimben, mint ez a bizonyos szolgálat. A művészet, a művész és a közönség szolgálata.”

Az igazgatói munkakörben eltöltött évek alatt megtapasztaltam milyen érzés, és felelősség dönteni, és a fent leírt szép elmélet hogyan ültethető át a gyakorlatba. Egy vezető szükségszerűen egyedül van, de nem kell magányosnak is lennie. Azok az eredmények, amiket az elmúlt időszak alatt a Jászai Mari Színház, Népház elért, közös munkának köszönhetőek. A vezetőtársaim egytől egyig a saját területük kiváló szakemberei, elkötelezettek a színház iránt, számukra is többet jelent ez az intézmény, mint egy egyszerű munkahely, tudnak és szeretnek csapatban dolgozni, ami a legnagyobb erősségünk a mai napig. Az őszinteség és az inspiráló munkahelyi légkör az alapja a vezetői csapat működésének. A gazdasági területen Vargáné Meregya Lívia, produkciós vezetőként Juhász Károly, marketing vezetőként Dr. Gyenge Balázs, műszaki vezetőként Szvatek Péter, a művészeti titkári pozícióban Mihály Csaba, művészeti programvezetőként Jenei Gabriella, az üzemeltetési területen Balassa György, és természetesen a művészeti területen Guelmino Sándor munkájára a továbbiakban is feltétlenül számítok. A 2011-ben elkezdett első ciklus a szervezeti átalakításokkal, a színház gazdasági helyzetének stabilizálásával, a színpadtechnikai beruházásokkal, a gyártósor fejlesztésével, a nézők visszaszerzésével, a színház arculatának a kialakításával véleményem szerint megalapozza, hogy a második ciklus – pályázatom pozitív elbírálása esetén – a kiteljesedés időszaka lehessen. A pályázatom végigolvasása után talán láthatóvá válik az az út, amit az elmúlt négy évad alatt a Jászai Mari Színház, Népház bejárt. A szétesésben lévő szervezetből, világos feladatkörökkel bíró összeszokott munkatársakból álló átláthatóan működő szervezetig, a pénzügyi problémáktól a stabil gazdálkodásig, a meghívott előadásoktól a saját kiállítású előadásokig, a virtuális társulattól a valódi társulatig, a nézők fogyatkozásától a nézőszám növekedéséig. A most következő időszakban célom a közönségünkkel való viszony elmélyítése és az érdeklődésük fenntartása, az itt folyó művészi munka megismertetése szélesebb szakmai körökben, a társulat továbbfejlesztése és lehetőség szerint minél több fesztiválon való 5


megjelenés, valamint a színház színpadtechnika fejlesztése. Ezek mind olyan célok, amik inspirálnak és érzek magamban ambíciót és erőt, hogy a következő öt évben kitartóan, lépésről lépésre meg is valósítsam ezeket. A Jászai Mari Színház, Népház igazgatói posztjára kiírt pályázatot az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő szakmai célkitűzések és gondolatok mentén kívánom megpályázni.

6


2. MŰVÉSZETI KONCEPCIÓ Az előző pályázatban általam vállaltak szerint a Jászai Mari Színháznak a megye első számú kulturális központjaként - folyamatosan tágítva vonzáskörzetét - nem is lehetett más célja, minthogy a műfaji sokszínűség mellett, esztétikai elveiben igényes, valóságos problémákat felvető előadásokat hozzon létre, az intézmény fő profiljában a tartalmasan szórakoztató polgári színházi előadásokkal. Az elmúlt 4 évadban ezen előadásokat létrehozva olyan bizalmi viszony alakult ki az alkotók és nézők között, hogy erre alapozva bátran el lehet kezdeni - immár az önálló társulattal - építkezni, továbblépni, és nevelni a közönséget, az egyre bonyolultabb, markánsabb, eredetibb témákat felvető és izgalmas formákat előnyben részesítő produkciók befogadása felé, természetesen megőrizve a népszínházi jelleget, el nem feledkezve a nézői igényekről.

Budapesten ki-ki gusztusa szerint csemegézhet estéről estére a színházak széles kínálatából: vannak

zenés

színházak,

művészszínházak,

polgári

színházak,

bulvárszínházak,

dumaszínházak, kísérleti színházak, stb. Vidéken azonban egy megyében általában csak egy színház van. Egy vidéki színháznak épp ezért egyszerre kell tudnia és kínálnia mindent, műfajok és stílusok tekintetében, hiszen nincs alternatívája. Egy vidéki színház csak népszínházként működhet. Mit értünk ez alatt az elkoptatott, mégis homályos fogalom alatt? Legfőképpen azt, hogy a népszínház minden nézői igényt ki kell, hogy elégítsen. Nem mondhat le egy korosztályról sem, fogékonynak kell lennie minden réteg problémái és preferenciái iránt. Repertoárját a műfaji sokszínűség kell, hogy jellemezze, ugyanakkor közérthetőnek is kell lennie. Az eszményképem egy olyan népszínház, amely képes minden műfajt művészszínházi igényességgel megszólaltatni, ugyanakkor előadásairól élménnyel távozik az egyszerűbb néző és a vájt fülű is. Hiszek abban, hogy lehetséges olyan előadásokat létrehozni, amelyek nem riasztanak el senkit sem a színháztól, ugyanakkor az értő közönség számára tele van valami „plusszal”. Egy olyan kulturális intézménynek, mint a színház nem szabad az „önfeledt” és „felhőtlen” szórakozás ígéretével kampányolnia. Gyors sikert könnyű nemtelen eszközökkel elérni, még könnyebb „elrontani” a nézőt éppúgy, mint amikor a szülő azzal vásárolja meg gyermeke szeretetét, hogy mértéktelenül tömi cukorkával és csokoládéval. Még rosszabb, ha ehhez még önfelmentő ideológiát is társítunk, miszerint „ez kell a népnek”, hiszen épp elég baja van, nem 7


azért megy el a színházba (ül le a tévé elé, stb.), hogy ott is csak problémákat lásson. Szerencsére számos példa bizonyítja, hogy kitartó, ügyes munkával a jó színház szép lassan meg tudja emelni a nézői igényszintet. Ehhez az szükséges, hogy mindig az aktuális igényszinthez képest egy lépéssel előbb járjunk: egy fokkal bátrabb színházi eszközökkel éljünk, mint amikhez nézőink hozzászoktak, egy fokkal jobban számítsunk fantáziájukra és asszociációs készségükre, mint amennyire kényelmes, egy fokkal bonyolultabb struktúrájú, mondanivalójú, egy fokkal érzékenyebb problémát feszegető darabokat vegyünk elő, mint amire számítanak. Ha két lépéssel járunk előttük, leszakadnak rólunk, ha egy lépéssel csak, akkor magunkkal húzzuk őket, ha viszont alájuk megyünk, akkor együtt bukunk a mélybe. A színház alapvető feladata, hogy emberi sorsokat mutasson be (ezzel is szembesítve a nézőt saját életével), minden korban érvényes, alapvető emberi és erkölcsi dilemmákra kérdezzen rá, reflektáljon az aktuális, a nézők életét is befolyásoló, őket is érintő, foglalkoztató társadalmi problémákra, ezzel alakítva a nézők gondolkodását, fejlesztve érzelmi intelligenciájukat. Az önmagát komolyan vevő, felelősséggel bíró, nem az olcsó sikert hajhászó színház látni tanít. Ez egyrészről azt jelenti, hogy emberi sorsokat, jellemeket, magatartásmintákat látva a hétköznapokban is egyre jobban rá tudunk látni önmagunkra és környezetünkre. Megérteni a színpadi hősök motivációit, reakcióit segít jobban megérteni a saját életünket és mások szempontjait egyaránt, összességében pedig értőbb, érzőbb, empatikusabb lényekké válnunk. Másrészről - mivel a színháznak nem csak ez a dolga önálló művészeti ág lévén meg kell tanítania nézőit, a saját eszközeit is látni. Egy hagyományos előadásban minden az, ami: olyan, mint egy képeskönyv, realisztikus ruhák és jelmezek vannak, minden egy az egyben „fogyasztható”. Ám ahogy a gyorséttermi ételekhez szokott ízlelőbimbóknak tanulási folyamat eljutni a csúcsgasztronómia kifinomult, bonyolult ízhatásainak értékeléséhez, úgy tanulási folyamat vezet pl. az asszociatívabb színpadi tér jeleinek dekódolásához. Rá kell szoktatnunk közönségünket, hogy használják fantáziájukat, és a meghökkentőbb, vagy elvontabb színpadi formák megfejtésében szellemi élvezetet találjanak. A lelkiismeretes színházi alkotónak dolga ínyenceket nevelnie. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség, mulattató előadásokra, sőt. Melyikünk ne szeretne nevetni? A kérdés az, hogy mi a humor forrása. Az értékes, mély humor az emberi jellem(gyengeségek)ből, illetve a szélsőséges helyzetekre adott emberi reakciókból fakad. Jó esetben tehát önmagunkat gúnyoljuk ki, állítjuk pellengérre, s a nézőtéren önmagunkon kacagunk. Az igazi komédia mindig egy tőről fakad a tragédiával, csak egy hajszál választja el egymástól a kettőt, és bármikor önmaga ellentétébe csaphat. Ha a 8


néző érzi ezt a tétet, a nevetése a megkönnyebbülésből is fakad, például ha a színpadi hős szorongattatott helyzetéből ügyesen ki tudja vágni magát. Ha egy komédia szereplőinek is tudunk szorítani, ez a felszabadult hahota a mindennapi traumáinkat is oldja. És közben az extrém szituációba hozott színpadi alakot nézve azzal is szembesít: mi hogy reagálnánk? És ez a kérdésfelvetés önmagában elnézőbbé tesz önmagunk és embertársaink iránt. Jól nevettetni kihívás, igényesen szórakoztatni – hiába szokás könnyű műfajnak nevezni – igenis nehéz. Mi az elmúlt négy évben az alkotótársaimmal a nehezebb utat választottuk, és nagy sikerélmény számunkra, hogy nem csak a város vezetésének támogatását sikerült megszereznünk törekvéseinkhez, de maga a város is partnerünkké vált ebben – egyre több játszótársat szereztünk évről évre. Ezen gondolatok mentén kívánom megtervezni a következő öt év műsorát, szerződtetni a társulat tagjait, meghívni a rendezőket, tervezőket, tovább alakítani a színház arculatát.

9


2.1. MŰSORPOLITIKA Átmeneti időszak

A színház átvételekor abban a nem mindennapi helyzetben találtuk magunkat, hogy itt van egy színház gyakorlatilag előadások nélkül. Két választásunk volt: vagy gyorsan bemutatunk valamit, vagy vendég előadásokkal biztosítjuk a nézők számára a színházba járás lehetőségét. Vezetőtársaimmal együtt az utóbbit választottuk, mert ezt láttuk gazdaságilag is vállalhatónak és ez a 2011. januártól május végéig terjedő időszak lehetőséget adott arra, hogy kapkodás nélkül, megfontoltan építsük fel a 2011/12-es, saját kiállítású darabokból álló évadot. Ebben az öt hónapos időszakban a színház igyekezett más színházakból a lehető legtöbb műfajban vendégelőadásokat meghívni. A nézettségi adatok, továbbá a nézők közvetlen visszajelzései a színház döntésének sikerességét igazolták, tekintve, hogy a színház átlagos látogatottsága 87,7% volt. Évadok

A műsor kialakítása mindig felelősségteljes feladat, mert minden társadalmi réteget és minden korosztályt meg kell szólítani – a gyermekektől a hajlott korúakig. Tekintve, hogy a megye egyetlen színházaként működünk, célunk már ebben az évadban sem csupán az volt, hogy csak Tatabánya, hanem a régió és a megye nézőit is elérjük. A repertoár kialakításánál fontos szempont volt a város, a régió és a megye nézőközönsége számára „kulturális alternatívaként megjelenni”. Ennek érdekében 6 felnőtt és 7 gyerek bemutatót tartottunk a 2011/12. évadban. A repertoárban látható volt családi musical (Légy jó mindhalálig), szerelmi história (Lila ákác), dráma (Nóra, Nem félünk a farkastól), kortárs tragikomédia (Portugál), operett (A régi nyár). Az évad első bemutatója a Légy jó mindhalálig telitalálatnak bizonyult. A város és a megye diákjaiból választva a darab debreceni nebulóit, szinte biztosítottuk az állandó nagy érdeklődést az előadás iránt, de ez kevés lett volna, ha nem bizonyulnak ilyen tehetségesnek, 10


és nem találja meg velük a közös hangot az előadás rendezője Pesty-Nagy Kati. Az előadás főszereplője Kiss Krisztofer megrendítő erővel alakította Nyilas Misit, és később A dzsungel könyvében és A négyszögletű kerek erdőben, valamint a Hófehérke meg a hét törpében is együtt játszott a Jászais színészekkel. A 2011/12-es évad másik, jelentős – és elképzeléseink helyességét igazoló, ösztönzőleg is ható – közönségsikere Ibsen Nórája volt, ami bizonyította, hogy az érvényes kérdéseket felvető drámák őszinte színpadi tolmácsolásban bárhol és bármikor értékes sikert tudnak aratni. Az előadás, amit beválogattak ugyan a Vidéki Színházak Fesztiváljára, de betegség miatt sajnos mégsem vett részt a megmérettetésen, a budapesti Nemzeti Színházban (2014ben) is ovációt váltott ki a nézőtéren, számunkra mégis fontosabb volt itt helyben, a (sok más színházban megregulázhatatlannak tűnő) diákközönség értő, megrendült figyelme.

Az előadás díszlete az egyik első példája volt a fentebb említett fontolva haladásnak, a néző előtt járásnak. Miközben többé-kevésbé hitelesen megjelenített egy modern lakásenteriőrt, összhatásában mégis szimbolikus, számos megfejtési lehetőséget kínáló térré tudott nőni. Ez a törekvés aztán a későbbiekben is érvényesült: a szimbolikus, játékos-szürreális elemekkel megbolondított díszletek (A testőr, A vágy villamosa, Az öldöklés istene) előkészítették a terepet a letisztult, szinte absztrakt terek látványvilágához (Rokonok, Sirály). Talán egyetlen alkalommal fordult elő, hogy túlságosan előreszaladtunk: az Édes Anna elvont formavilágú díszlete értetlenséget kelthetett a nézőtéren. Ugyanakkor ez az előadás meghívást kapott a Vidéki Színházak Fesztiváljára, ahol az MTVA rögzítette az előadást. Az évad más fontos tanulságokkal is járt a nézői igények tekintetében. Érdekes volt szembesülni a század eleji polgári vígjáték (Lila ákác) és az operett (A régi nyár) a vártnál lanyhább fogadtatásával. Ezzel szemben a Nóra - az elképzeltnél nagyobb, egyöntetű sikere - a későbbi stúdió előadásainknak is megadta az alaphangot. Elmondható, hogy minden évadban nézők és alkotók egyaránt élvezték az intimebb játékra lehetőséget adó produkciókat, bármilyen stílusú és típusú darabról is volt szó: A testőr leheletfinom, csipkeszövésű játékosságát, Az öldöklés istene abszurdba torkolló „gyilkolászását”, A tribádok éjszakája merész témaválasztású viviszekcióját. (A felsorolt darabokból is látható, hogy a stúdióban is csak fontolva haladó, a nézők előtt egy lépéssel járó kísérletezést tartottunk elfogadhatónak – hiszen nagyszínpadi 11


bérleteink egy kivétellel a stúdió előadásokra is érvényesek. Ez egyrészt szép előadásszámot jelent a kisszínpadi repertoárnak ( Nóra 30 ea, A testőr 46 ea.- koprodukciós partnerrel együtt, Az öldöklés istene 34 ea., A tribádok éjszakája 28 ea.,) másrészt kellő önmérsékletre int – a stúdióban se riaszthatunk el tömegeket a saját ambícióink kiélése kedvéért. Ettől függetlenül az itt bemutatott darabok mindenképpen ínyencségnek számítanak a színház műsorán.)

Az évad talán egyetlen (szakmai) fiaskójának Egressy Zoltán Portugál című, közkedvelt darabja számított. A rendezői elkomorítási törekvésnek a darab módszeresen ellenállt, ezért az előzetesen várt nagy siker el is maradt.

Már ez az évad is számos szép alakítással örvendeztette meg nézőit. A Nóra nagyszerű csapatából feltétlenül ki kell emelni Balsai Móni hatalmas ívű játékát a címszerepben, illetve Honti György újszerű Rank-értelmezését; Pál András és Egyed Attila minőségi jelenlétét a Portugálban; A régi nyár pedig elhozott hozzánk két zenés sztárt (Kalocsai Zsuzsa, Szulák Andrea), tanúi lehettünk benne egy ígéretes pályakezdésnek (Ágoston Katalin) és egy minden hájjal megkent kabinetalakításnak (Spindler Béla). Az 2012/13. évadot a következő beharangozóval indítottuk el: „Úgy érezzük, hogy a mögöttünk lévő évaddal kijelöltük azt a művészi utat, amin értéket közvetítve, mégis szórakoztatva jutotott el a színház a tatabányai közönséghez. Sokszor elmondják azt a közhelyet, mely szerint a színház tükröt tart. A tükör, ez a furcsa, titokzatos tárgy a mindennapi életünkben az egyetlen alkalmas eszköz arra, hogy a saját szemünkkel, mégis kívülről lássuk magunkat. Minden nap megadja a szembenézés lehetőségét. Ki ne próbálgatta volna különböző arcait, pózait, szerepeit eljátszani a tükörben. Ez a tükör metaforaként szerepel a Jászai Mari Színház 2012/2013-as évadának plakátján is. Olyan tükröt szeretnénk tartani, ami nem csak a tükörképet, mint a valóságot mutatja, hanem rajta keresztül a valóság képe mögé is nézhetünk. A jövő évadban egy olyan utazásra hívjuk nézőinket, ahol a főhősök történetein, útkeresésein keresztül ismerjük meg a valóság különböző tükröződéseit. Az évad mottója: Utak és tükröződések. Ebben az évadban született meg az első kiugró előadásszámot (37 ea.) megérő közönségsiker, A dzsungel könyve, mely szakmailag leginkább a lelkes, alázatos és profi ensemble 12


munkájáért dicsérhető (ugyanez aztán a következő évi La Mancha lovagja esetében is elmondható volt), főbb szerepekre pedig olyan közönség kedvenceket sikerült megnyerni, mint Vikidál Gyula és Fésűs Nelly. Egy népszínház palettáján meg kell, hogy jelenjenek tipikusan női darabok is, az ebben az évadban bemutatott Acélmagnóliák (Pápai Erika, Szabó Emília és Egri Kati szép, mély alakításaival, Bálint András értő, érzékeny rendezésében) és a 2014/15. évad utolsó bemutatója, a Mikve az ilyen típusú irodalom jelesebbjei közé tartozik. A magyar színházaknak missziója kell, hogy legyen a kortárs magyar darabok bemutatása. Ebben a szezonban két ősbemutatót is tartottunk: Kosztolányi mára már klasszikussá vált regényéből Závada Pál készített adaptációt, míg Parti Nagy Lajos a Bivaly-szuflé c. darabot írta a Nézőművészeti Kft. és a Jászai Mari Színház, Népház számára. Előbbiben lépett először nálunk színpadra korunk egyik kiemelkedő tehetségű színésznője, Kerekes Éva (de nem szabad megfeledkezni Tóth Rita remekül eltalált epizódjáról és az akkor még egyetemi hallgató, címszerepet játszó Törőcsik Franciskáról sem). A Bivaly-szufléban Mucsi Zoltán és Scherer Péter párosa, és egy régi tatabányai kedvenc, Horváth Lajos Ottó fellépése jelenthetett a néző számára élményt. Az évad Közönségdíjas előadása az Acélmagnóliák lett, a legjobb színésznőnek járó Közönségdíjat Pápai Erika, a legjobb színésznek járó Közönségdíjat pedig jómagam vehettem át. A 2013/14. évad – közönségfogadtatás szempontjából – legkockázatosabbnak ígérkező premierje, Yasmina Reza félabszurdja, Az öldöklés istene lett az egyik legnagyobb sikere a színháznak, a mai napig műsoron van. Az állandó rendezőnkkel, Guelmino Sándorral összeszokott csapat (Major Melinda, Pálfi Kata, Honti György, Crespo Rodrigo) műhelymunkája meghozta gyümölcsét. Nagy öröm számunkra, hogy a szokatlan tónusú előadást nézőink igazán kedvezően fogadták.(Az évad legjobb előadása díját szavazták meg az előadásnak a nézők.) Szintén visszatérő rendező, Hargitai Iván állította színpadra Szakonyi Károly Móricz adaptációját, a Rokonokat. Az Édes Anna után ez volt a második, kortárs író (Szakonyi Károly) által újraértelmezett-átigazított klasszikus magyar regény-bemutatónk, és az első olyan, népesebb szereplőgárdájú előadásunk, amiről elmondhatjuk (köszönhetően itt is a szereplőgárdával jól kommunikáló, összeszokott rendezőnek), hogy mindenki jól teljesített 13


benne, és így az egész előadás egységesen magas művészi színvonalon, azonos színházi nyelven tudott megszólalni. Részt vettünk vele a Vidéki Színházak Fesztiválján, és a közszolgálati televízió is megörökítette. Sajnos, ugyanez nem mondható el az évad vígjáték-bemutatójáról, ami szintén kortárs magyar szerző által felfrissített darab (Ivan Kusan Galóczáját Tasnádi István magyarította A balkáni kobrára), de a szakmai szemmel látható problémák ellenére szép közönségsikert aratott, bizonyítja ezt Bakonyi Csilla és Végh Péter Közönségdíja is többek között, ezért a két főszerepért. Végh Péter a társulat szavazatai alapján a Jászai Gyűrűt is átvehette az évadzáron. A kortárs magyar darabokat kiválóan egészítette ki a Győri Nemzeti Színház produkciója, Örkény István örökérvényű remeke, a Tóték. A groteszk tragikomédia műfaját tekintve izgalmasan feleselt Az öldöklés istenével is. Az évad utolsó bemutatója, A vágy villamosa (Kerekes Éva jutalomjátékával) két általunk preferált darabtípusba is beleillik: a nagy amerikai drámák vonulatába, (Nem félünk a farkastól, Az ügynök halála, illetve a következő szezonban bemutatásra kerülő A salemi boszorkányok) és az érzelmes női darabok közé. A darab másik főszerepét a határon túli magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége, Balázs Áron játszotta. Az ő színpadi találkozása Kerekes Évával önmagában unikális estévé varázsolta a szép pillanatokban bővelkedő bemutatót, amiből Bakonyi Csilla és Schruff Milán is bőven kivette a részét. Kerekes Éva a társulattól megkapta a legjobb színésznőnek járó Jászai Gyűrűt.

A 2014/15. szezont egy családi musical A padlás díszbemutatójával nyitottuk. ” Mert kell egy hely, egy vonzás, melyhez tartozunk, mert kell egy hely, hol néha másról álmodunk, mert kell egy hely, hol elválunk egy hajnalon, mert kell egy hely a Földön és egy csillagon.” Hangzott el az előadás végén, és tudta, érezte mindenki, hogy most ez több, személyesebb, hittel telibb dal, ezzel köszöntötte az új társulat a várost, és érezhetően a taps nemcsak egy jó előadásnak szólt válaszul, hanem a nézők üdvözölték, befogadták a játszókat, akik mostantól tatabányai színészek. Az előadást, amit új hangszereléssel és vizuális effektekkel vittünk színre, még annál is nagyobb szériára számíthat, mint korábban A dzsungel könyve.

14


A stúdióban Az öldöklés istenéhez képest még eggyel emeltük a tétet: az addigi termékeny munkakapcsolatra alapozva Guelmino Sándorral, belevágtunk a jelentős művészi kihívást jelentő, ugyanakkor merész témaválasztású norvég kortárs tragikomédia, A tribádok éjszakája megvalósításába. Az erőfeszítésből fajsúlyos alakítások születtek. A MOST FESZT-en az előadás megkapta a Legjobb stúdió előadás díját. Az előadást a Nemzeti Színházban a budapesti közönség is értékelte, hasonlóan a Hargitai Iván rendezte Vízkereszthez. Ez utóbbi előadás két szempontból is mérföldkő a Jászai Mari Színház életében: ez volt a frissen megalakult társulat első nagyszínpadi prózai bemutatója, másrészt az első Shakespearebemutatónk. A modernre hangszerelt, élő zenekart is felléptető bemutató számos művészi hozadéka közül feltétlenül kiemelendő Schruff Milán és Megyeri Zoltán komikuspárosa, valamint Dévai Balázs igazán eredeti felfogású Bolondja. A fentiekhez képest is nagy vállalás volt Csehov-premierünk, a Sirály. Az ilyen összetettségű remekművek bemutatására csak akkor vállalkozhat egy színház sikerrel, ha ütőképes társulattal rendelkezik, és ha nézői is készen állnak befogadására. A Sirály ugyanakkor színházi önvallomás is, egy induló társulat életében mindig szakmai alapvetésként szolgál. Szabó Emília és Schruff Milán újszerűen értelmezett Nyina-Trepljov párosa katartikus pillanatokat szerzett a nézőknek. Szabó Emília idén megkapta a Jászai Gyűrűt a társulat szavazatai alapján a legjobb női alakításért, Schruff Milán pedig a Jászai Gyűrű mellett idén a legjobb színésznek járó Közönségdíjat is hazavihette. Arkagyina szerepében pedig régi ismerősét, a nagyszerű tehetségű Tóth Ildikót üdvözölhette a közönség. A Mikve női csapatáról igazán elmondható, hogy meghódította a tatabányai nézők szívét, szinte minden előadást álló taps követ. A társulati tagokat (Egri Márta, Szabó Emília, Major Melinda, Danis Lídia – ő lett az idei Közönségdíjas is) remekül egészítik ki a többiek: állandó vendégeink, Pálfi Kata és Lass Bea, valamint a kiváló veszprémi színésznő, Csarnóy Zsuzsanna, és a Szputnyik társulatától érkező Koblicska Lőte. 2015 januárjában mutattuk be Feydeau híres bohózatát, A hülyéjét. Nem könnyű a darab stílusának megfelelni, ráérezni a ritmusára és az alkotók, szinte kivétel nélkül – a rendezőt is beleértve – most találkoztak először bohózattal. A játszók közül kiemelnék néhány színészt Major Melindát, Lass Beát, Pálfi Katát, Kardos Róbertet, Schruff Milánt, Honti Györgyöt, akiknek a játékának köszönhetően a nézők nagyon szerették az előadást, ezért bízhatunk abban, hogy a következő évadban is játszhatjuk majd.

15


Ebben az évadban kezdtük el a felolvasó színházi sorozatunkat az Antré-esteket. Az antré jelentése: bevezető, belépő, és valóban, szándékaink szerint ez az est első találkozás lehet egy mű és a közönség között. Az évben három ilyen „találkozás” volt és egy ráadás. A gyanú éjszakája – Calude Sautet Őrizetbevétel című filmje alapján szövegét összeállította és rendezte: Sediánszky Nóra Viripajev: Illúziók – rendezte: Sediánszky Nóra Mohácsi István: Francia rúdugrás – rendezte: Sediánszky Nóra Ez utóbbit a közönség kérésére még egyszer kitűztük és úgy tűnik következő évadban is fel kell venni a repertoárba.

Az elkövetkező 2015/16. évad musical bemutatója a Godspell lesz, Szűcs Gábor rendezésében, remek fiatal teammel. A nagyszínpadi első bemutató a groteszk tragikomédiák sorát gazdagító ír sikerdarab, Martin McDonagh A kripli c. műve lesz, Guelmino Sándor rendezésében. Idei kortárs magyar-bemutatónk Háy János Házasságon innen és túl c. színműve, másik „házirendezőnk”, Hargitai Iván színrevitelében. A nagy amerikai társadalmi drámát, Arthur Miller A salemi boszorkányok-ját a visszatérő Rába Roland állítja színpadra, aki tavaly remekül talált hangot társulatunkkal. A következő évad vígjátéka egy betiltott szovjet szatíra, Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című darabja, ami igazi össztársulati munka lesz Guelmino Sándor vezetésével, és remélhetőleg nem csak a húszas évek szovjet valóságára reflektál majd, hanem a mai magyar társadalom visszásságaira is. A stúdióban új rendező debütál: izgalommal várjuk Szikszai Rémusz első tatabányai ténykedését, ő Molière halhatatlan vígjátékát, a Tartuffe-öt rendezi majd, Parti Nagy Lajos átiratában.

16


Koprodukciók

A Jászai Mari Színház, Népház 2011 óta folyamatosan mutat be színdarabokat koprodukcióban, mind felnőtt, mind gyerekelőadások tekintetében és hív meg a bérletes előadásai közé máshol már sikeresen lefutott produkciókat. A 2011/12-es évadban Szép Ernő: Lila ákác c. művét a Pesti Magyar Színházzal közösen, a Thália Színházzal és a Fügével együttműködésben Ulickaja: Rövid c. darabját mutattuk be, és koprodukciós megállapodás keretében játszottuk tovább a Győri Nemzeti Színház előadását, Edward Albee: Nem félünk a farkastól c. drámáját. A 2012/13-as évadban Molnár Ferenc: A testőr c. vígjátékát közösen hoztuk létre a Győri Nemzeti Színházzal, és a székesfehérvári Vörösmarty Színház A. Miller: Az ügynök halála c. előadásának díszletében az ottani főszereplők meghívásával színre tudtuk vinni itt Tatabányán is ezt a remekművet. A 2013/14-es évadban átkerült a koprodukciós előadások hangsúlya a gyerekelőadásokra. Amint látható a Jászai Mari Színház, Népház mostanra képessé vált arra, hogy a felnőtt bérleteket saját kiállítású előadásokkal töltse meg, nem kényszerül gazdasági okok miatt esetleges kompromisszumokra, és a társulat meglétével a társulatot alkotó színészek szerepeltetése vált a legfontosabbá. Természetesen a koprodukciók elől nem szabad elzárkózni a felnőtt előadások kapcsán a továbbiakban sem, de a következő években reményeink szerint nem financiális szempontok lesznek az elsődlegesek, hanem a művészileg inspiráló, a társulat szempontjából kihívást jelentő, különlegesebb találkozásokat elősegítő együttműködések kerülnek előtérbe.

17

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. 1. táblázat Az elmúlt öt évad szakmai mutatószámai Forrás: Jászai Mari Színház, Népház Évadok 2010/11 Fogadott előadás Saját előadás Előadásszám

Székhelyen összesen: Tájelőadás Koprodukciós partner által játszott Összesen

Nézőszám

2012/13 31 db 177 db 208 db 12 db

2013/14 44 db 191 db 235 db 21 db

2014/15 35 db 209 db 244 db 9 db

2 db

28 db

62 db

95 db

93 db

183 db

213 db

282 db

351 db

346 db

Székhely

27 453 fő 35 469 fő 43 094 fő 42 015 fő 43 396 fő

Táj

1 750 fő 1 567 fő 1 697 fő 7 782 fő 2 112 fő 111 fő 4 700 fő 7 430 fő 16 116 fő 16 764 fő 29 314 fő 41 736 fő 52 224 fő 65 913 fő 62 272 fő 602 db 1 665 db 2 922 db 3 112 db 3 318 db 2 688 db 3 176 db 3 102 db 3 401 db 3 982 db 3 290 db 4 841 db 6 024 db 6 513 db 7 300 db

Koprodukció Összesen Felnőtt bérletek Bérletezés

141 db 27 db 168 db 13 db

2011/12 23 db 150 db 173 db 12 db

Gyerekbérletek Összesen

Jövő Összegezve elmondható, hogy a színház évadról évadra egyre eredményesebb művészi munkát folytat. Adott egy egyre inkább azonos színházi nyelven beszélő, egymással harmonikus viszonyban lévő, tehetségüket itt kibontakoztató, vagy éppen másodvirágzásukat élő aktorokból álló erős társulat, akik szívesen és eredményesen dolgoznak együtt jól megválogatott vendégkollégáikkal, akik éhesek az új kihívásokra és kreatívan vesznek részt a készülő produkcióban. Adott két-három rendező, akikkel a csapat közös hangot talált, akik szívesen járnak vissza hozzánk, örömmel vállalkoznak velünk új színházi kalandokra. És mi más kell egy markáns profilú színházhoz, mint hogy erős rendezők és színészek, magyarán egyéniségek együtt kialakítsanak egy olyan minőségi színházi nyelvet, amin csak ők tudnak beszélni, ami csak rájuk jellemző? Hátradőlni azonban nem szabad, nem is érdemes. A tehetség múló állapot, állandó odafigyelést, gondozást igényel. Ami a rendezőket illeti, szükségesnek tartom még két-három olyan alkotó megtalálását, aki segítségünkre tud lenni a művészi megújulásban. Idén Szikszai Rémusz a „kiszemeltünk”, de szívesen dolgoznánk együtt a teljesség igénye nélkül Pelsőczy Rékával, Kelemen Józseffel, 18


Forgács Péterrel, Mácsai Pállal, Koltai M. Gáborral, Novák Eszterrel, Rudolf Péterrel, Bérczes Lászlóval, Méhes Lászlóval, Vidovszky Györggyel, Horváth Csabával, tehetséges fiatalokkal és egyszer-egyszer jó lenne vendégül látni olyan nagyágyúkat is, mint Máté Gábor, Mohácsi János, Vidnyánszky Attila, vagy Zsótér Sándor. Az elkövetkezendő évadok megtervezésénél sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a színház a pillanat műfaja, ami azt is jelenti, hogy gyorsan és érzékenyen kell reagálnia az aktuális társadalmi problémákra darab- és témaválasztásaival, ha izgalmas, érdekes darab íródik, akár itthon, akár külföldön, „le kell csapnia rá”, illetve lassan megpróbálkozhatunk azzal is, hogy a társulatunk számára írassunk darabokat (Székely Csaba, Háy János, Szálinger Balázs, Tasnádi István, Szabó Bori). Az előbb sorolt szempontok mellett érdemes figyelembe venni a meghívott rendezők ötleteit, javaslatait, majd mindezeket össze kell hangolni, hogy egy évadon belül a bemutatandó előadások korreláljanak, miközben az előzetes terveken módosíthatnak a társulat esetleges változásai is. Gondolni kell arra is, hogy egy-egy színész kiugró alakítása sokszor szinte magától „bevonz” egy másikat, ugyanakkor a művészek arányos terhelésére is súlyt kell fektetni, de észre kell venni azt is, ha egy társulati tag terhelhetőségében változás áll be. Mindebből az is következik, hogy a repertoár kialakításánál rengeteg szempontot kell mérlegelni, ez a tevékenység nagyfokú rugalmasságot igényel, épp ezért öt évre előre nem lehet kőbe vésett évadterveket kreálni. De példaként álljon itt, a műfaji sokszínűséget szem előtt tartó öt évad terve.

2016/2017 Stephen Sondheim-James Lapine: Vadregény - Into the Woods Shakespeare: Sok hűhó semmiért Szomory Dezső: Györgyike drága gyermek Márquez: Szerelem a kolera idején – regényadaptáció Peter Shaffer: Black comedy John Patrick Shanley: Kétely

19


2017/2018 Alan Jay Lerner-Frederick Loewe: My fair Lady Molnár Ferenc: Játék a kastélyban Musset: Lorenzaccio Shaffer: Amadeus Tremblay: Sógornők Darvasi László: Bolond Helga 2018/2019 Dés-Nemes-Böhm-Horváth-Korcsmáros: Valahol Európában Gogol: A revizor Csiky Gergely-Hamvai Kornél: Buborékok Reginald Rose: Tizenkét dühös ember Eldridge: Az ünnep Samuel Beckett: Godot-ra várva 2019/2020 Kander-Ebb: Cabaret Ibsen: A nép ellensége Feydeau: Bolha a fülbe László Miklós: Illatszertár Móricz Zsigmond: Úri muri Kroetz: Vadászat

20


2020/2021 L. Tolsztoj – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: Anna Karenina Weöres Sándor: A kétfejű fenevad Bulgakov: Álszentek összeesküvése Beaumarchais: Figaro házassága Christopher Hampton: Veszedelmes viszonyok Ionesco: Különóra/A kopasz énekesnő

Nem mehetünk el ugyanakkor amellett, hogy a színház pénzügyi lehetőségei némileg korlátozzák a művészi továbblépés lehetőségeit. Az előadásaink „kiállítására” (jelmezre, díszletre, technikára) fordítható összegek országos összevetésben rendkívül alacsonynak mondhatók, és sokszor csak erősen kompromisszumos megoldások születhetnek, csorbítva ezzel a rendezői mondanivalót, a játéklehetőségeket és a tervezői fantáziát. Sokszereplős darabok, komolyabb apparátust igénylő zenés művek (tánckar, nagyzenekar) műsorra tűzésével épp ezért jelenleg nem is kacérkodhatunk. Hasonlóan kínzó probléma, hogy ha anyagilag művészeinket nem tudjuk megfelelően megbecsülni, az hosszabb távon kiszolgáltatottá teszi társulatunkat a jobb helyzetben lévő színházak csábításának. Ugyanezen okból hazai, vagy külföldi sztárrendezők meghívásáról sem álmodozhatunk, pedig évente egy-egy, ilyen művészi potenciállal rendelkező alkotó meghívása hatalmas jelentőséggel bírna, mind a társulat fejlődése, szakmai előrelépése, mind a színház elismertsége, megbecsülése, rangja szempontjából.

21


2.2. GYEREK-ÉS IFJÚSÁGI ELŐADÁSOK Gyerekelőadások

A gyermekprogram megtervezésekor és az erre vonatkozó bérleti rendszer kialakításakor figyelembe kellett vennünk, hogy a gyermekelőadások a tatabányai Jászai Mari Színház, Népházban komoly múltra tekintenek vissza, hagyományuk van. Ezt a hagyományt mindenképpen szerettük volna megőrizni és tovább fejleszteni. Biztosan elcsépelt frázis, hogy a ma gyermekközönségéből lesz a holnap fizetőképes keresletét biztosító bérletvásárlója, de az is biztos, hogy munkánk homlokterébe kell állítanunk a gyermek és ifjúsági közönség színházba szoktatását és megtartását. Ez természetesen csak az adott generációk igényeinek felismerésével, és azok értő, pozitív irányba ható kiszolgálásával képzelhető el. A gyerekek általában 3-6 éves korukban találkoznak először a színházzal, és csak rajtunk múlik, hogy az itt átélt élmények hatására, pár év múlva, nagy természetességgel váltsanak ifjúsági, majd később felnőtt bérletet. Így nevelünk új közönséget, így érjük el, hogy a Színház a mindennapi életük része legyen és így válik valóra: a Jászai Mari Színház valóban mindenkinek tud programot kínálni.

A gyerekeknek, fiataloknak szóló programok négy, egymástól jól elkülöníthető, de szervesen egymásra épülő lépcsőben épülnek fel. A bérletstruktúrában az első lépcső a 3-6 (óvodás), a következő a 6-10 (alsó tagozat), majd a 10-14 (tagozat), végül a 14-18 (középiskola) éveseket célozza meg. Fontos figyelmet fordítani az életkori sajátosságokra, mind a témák, mind az előadások kiállítása és időtartama tekintetében. Ugyanakkor látni kell, hogy a gyerekek túlnyomórészt az óvodával, iskolával jutnak el hozzánk. Ennek ellenére nem szabad lemondani arról, hogy a színház lehetőséget nyújtson a családi színházi élményre is, és nem szabad elfeledkezni a legkisebbekről sem, hiszen ma már nem számít kuriózumnak a csecsemőszínházi előadás, ami szintén megtalálható a palettánkon a Jászai Játszó keretében. A 2011/12-es évadtól kezdve folyamatosan megtalálható volt a gyerekbérletekben a bábjáték, mesejáték, zenés mesejáték, táncjáték és mese balett, családi musical és ezek egy része

22


ősbemutató volt. Ez a magas bemutató szám a gyerekelőadások tekintetében országosan egyedülálló és nem is szeretnénk ezen változtatni. Azt azonban látni kell, hogy az ilyen magas bemutatószámot kizárólag saját előadásokat létrehozva nem lehetne tartani. Anyagilag sem bírná a költségvetés és komoly logisztikai probléma elé állítaná a színházat, ráadásul nem is biztosítaná a műfaji változatosságot és az egyenletes színvonalat. Ezért folyamatosan kerestük, keressük azokat a koprodukciós partnereket, akik egy-egy területen kiváló művészi munkát végeznek, és akarnak és képesek is együttműködésben előadásokat létrehozni. Ez a fajta erőbeosztás tette lehetővé, hogy tovább növeljük a bemutatószámokat, 7-ről először 9-re, majd a következő 2015/16-os évadban 12-re. Természetesen nem az volt a cél, hogy minél nagyobb bemutatószámot mondhassunk, hanem, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve, ügyelve a műfaji sokszínűségre, a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, gazdaságosan és az újdonságok iránti nyitottsággal tudjunk gyerekbemutatókat tartani minél több gyermek érdeklődését felkeltve a színház iránt. Ezért a következő évadokban is részben saját előadásokkal, részben az együttműködésekben készülő előadásokkal, régi és új partnerekkel, a független szférából és kőszínházakból, részben pedig az elérhető legjobb előadások meghívásával kerül majd kialakításra egy-egy évad gyerekbérletes sorozata. Saját gyerekbemutatóink 2011 és 2015 között: Móricz Zsigmond - Kocsák Tibor – Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig, Pille Tamás: Móka Miki és barátai (ősbemutató), A három kismalac, Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly: János vitéz, Bergendy István – Csukás István: Süsü, a sárkány, Grimm testvérek – Albert Péter – Barabás Árpád – Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék, Csukás István: A nagy ho-ho-ho horgász, Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő (ősbemutató), Dés László – Geszti Péter – Békés Pál: A dzsungel könyve, Romhányi József: Mekk Elek, az ezermester, Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter: A padlás, Kolozsi Angéla – Pálfi Kata: Kutyafül, macskakő, egérút, Kolozsi Angéla – Pallai Mara: Auguszta kisasszony különös tavasza Koprodukcióban bemutatott előadások 2011 és 2015 között: Aprószínház: – Bumba, A hold gyermekei,

Vaskakas Bábszínház: - Gimesi Dóra: A

mindentlátó királylány, Kormos István: A Pincérfrakk utcai cicák, Stúdió K: - Németh Ilona: Madárház, Parti Nagy Lajos: Maya hajója, Inversedance – Fodor Zoltán társulata: Fodor Zoltán: Elvarázsolt kastély

23


Vendégül látott gyerekelőadások 2011 és 2015 között: Győri Balett: - Forgószél, avagy a képzelet csodája, A vaskakas, Inversedance – Fodor Zoltán társulata és a Nemzeti Táncszínház: - Kormos István: Vackor kalandjai, Inversedance – Fodor Zoltán társulata, a Nemzeti Táncszínház és a Művészetek Palotája: - Fekete István: Vuk, Karaván Alapítvány:- Brauszevics – Karnauhova: Mese a tűzpiros virágról, Figurina Animációs Kisszínpad: - Siklósi Gábor: Eszti álma, Mesebolt Bábszínház: - Sütő András: Kalandozások Ihajcsuhajdiában, Aprószínház: - Arany Lille, Manna – Színház- és Filmművészeti Egyetem: - Pálfi Kata: Borka Mumusföldön, Ciróka Bábszínház: - Bartal Kiss Rita – Horváth Mária: Okker és Türkiz, Gimesi Dóra: A csomótündér, Veszprémi Petőfi Színház: - Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr, Momentán Társulat: RögvEst, Brass Cirkusz: Mese a tubatigrisről és a trombitaparipákról.

A 2015/16-os évad gyerekelőadásai: Nagyszínpad: Játék egy regénnyel – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai interaktív beavató színház a Weöres Sándor Színház produkciója; A rézerdő lakói mesejáték a Brass in the Five produkciója; Egerek zenés mesejáték 2 részben, Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján, a Nemzeti Színház, a Karaván Színház, a Csokonai Nemzeti Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és a Jászai Mari Színház, Népház közös produkciója; Egy kiállítás képei a Ciróka Bábszínház és a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ közös produkciója; Gimesi Dóra: Hamupipőke A Ciróka Bábszínház produkciója; Paul Maar: Hoppláda a Mesebolt Bábszínház Szombathely produkciója; Arany János: Toldi elbeszélő költemény a Vígszínház produkciója. Kamaraszínház: A székely menyecske meg az ördög népmese bábokkal a Fabók Mancsi Bábszínháza produkciója; János Vitéz Petőfi Sándor elbeszélő költeménye és versei alapján színpadra alkalmazta: Perényi Balázs; A Jászai Mari Színház, Népház és a Vaskakas Bábszínház közös produkciója; Török Sándor – Tóth Réka Ágnes: Kököjszi és Bobojsza bábjáték a Budaörsi Latinovits Színház produkciója; Nem akarok többé boszorkány lenni! a Tintaló Társulás produkciója; Szabó Borbála: Vicces, királykisasszony?!? humorelméleti mesejáték A 24


MANNA, a Váci Dunakanyar Színház, a Jászai Mari Színház, Népház és a Dumaszínház koprodukciója.

Következő 5 évadban szeretném tovább folytatni a már meglévő koprodukciós partnerekkel az együttműködést (nyilatkozatok mellékelve), szeretném, ha Kolozsi Angélával és Pálfi Katával az eddigiek mintájára további ősbemutatók születnének, az eddig meghívott társintézmények munkáját figyelemmel kisérve további meghívásokkal élnénk, és az alább felsorolt színdarabokból választanánk a saját kiállítású gyerek előadásainkat. M. Ferenc: A Pál utcai fiúk, E. Kastner: Emil és a detektívek, Cs. István: Ágacska, Zalán T.-Huzella P.: Diótörő, Kszel A.: La Fontaine, Aladdin, A.A.Milne: Micimackó, BaumArlen-Harburg: Óz, a csodák csodája Szerencsés és örvendetes tény, hogy míg a gyerek bérleteseink száma a 2010/11-es évadban 2.688 fő volt, addig a 2014/15-ös évadban már 3.954 fő váltott hozzánk gyerek bérletet. 2. táblázat Gyerekbérletek kiosztása a 2011/12-es évad előtt Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Bérlet

Korosztály

Kezdési időpont

Előadások száma

Bérletár

Vuk Dr. Bubó Pom-Pom

óvodás 3-6 év

9.00 10.30

6 db

4 100 Ft

Micimackó Cimbora Kincskereső

alsó tagozatos 7-10 év

10.00 14.30

6 db

4 100 Ft

Gulliver Pinikkió Abigél Bendegúz

felső tagozatos 10-14 év

10.00 14.30

4 db

3 150 Ft

Nemecsek Tüskevár


14.30

5 db

3 900 Ft

25

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. 3. táblázat Gyerekbérletek kiosztása a 2011/12-es évadot követően Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Bérlet

Korosztály

Kezdési időpont

Előadások száma

Bérletár

Vuk Dr. Bubó Pom-Pom

óvodás 3-6 év

9.00 10.30

5 db

3 800 Ft

Micimackó Kincskereső


10.00 14.30

5 db

3 800 Ft

Cimbora Pinokkió


14.30

4 db

3 400 Ft

Lámpás


14.30

3 db

3 500 Ft

Balu


15.00

2 db

2 500 Ft

Gulliver Nemecsek


14.30

3 db

3500 Ft

Maugli


14.30

2 db

2500 Ft

Dömdödöm családi


14.30

2 db

2000 Ft

TIE drámafoglalkozás alsó tagozatos gyerekeknek A alább ismertetetésre kerülő középiskoláknak szóló feldolgozó foglalkozások mellett a 2014/15-ös évadban egy új drámapedagógiai módszert ajánlottunk a környék iskolái számára, mely számos helyen már szépen bizonyított, de városunkban, térségünkben még ehhez hasonlóval nem találkoztak a gyerekek. A foglalkozások megvalósítását szintén NKA pályázaton nyert 500.000 Ft segítette, mellyel ingyenesen, belépőjegy nélkül fogadhattuk az érdeklődő gyerekeket. Ezt az új módszert egy olyan célcsoportnak ajánlottuk fel, mely színházunkban még nem vett részt drámapedagógiai foglalkozáson: az alsó tagozatos gyerekek számára. A programsorozaton meghívott vendégeink, a kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekek és az őt kísérő pedagógusok, a következő oktatási intézményekből kerültek ki: Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon (Bicske), Dózsa György Általános Iskola (Tatabánya), Móra Ferenc Általános Iskola (Tatabánya).

26


Ebben a programban a Jászai Színház partnerszervezete a Stúdió K és a Kerekasztal Társulás volt. (Együttműködési nyilatkozat mellékelve.) Ez a program a színházi nevelés TIE (Theatre in Education) módszerét alkalmazza, mely a drámapedagógiai tevékenység azon ága, melyben más dramatikus tevékenységformáktól eltérően nagyobb teret kap a színházi formanyelv alkalmazása. A darab, problémafelvetés során a gyerekek interakcióira, véleményére, sőt részvételére is kifejezetten épít a dramaturgia, mellyel a megoldás felé tereli a gyerekeket. A színházi nevelési foglalkozások mindig fontos társadalmi, erkölcsi, emberi problémák köré épülnek. Az előadást megelőző, megszakító, vagy azt követő feldolgozó részekben a fiatalok színházi eszközöket, munkaformákat használva, gyakran szerepbe bújva, megélt tudást szereznek az adott problémakörről. E program keretében a Maya hajója előadásunkkal, valamint a Mézeskalácsház (1-2 osztály), illetve a Tükörváros (3-4.osztály) című előadásunkkal találkozhattak a gyerekek. Az előadások és foglalkozások nagy sikert arattak, színházunknak szándékában áll a nevelési program folytatása a következő évadban is.

Ifjúsági előadások

Sajnálatos módon a 2010/11-es évadban már nem került meghirdetésre az ifjúsági bérlet. Azóta viszont folyamatosan elindítjuk, a 2011/12-es évadban egy bérletet (Latinovits) melybe Tatabányáról és Tatáról együttesen jöttek diákok - 4 előadással 5.900 Ft-ért, ezt 256 diák vásárolta meg. A 2012/13-as évadtól kezdve viszont 2 bérletet indítottunk. A Latinovits bérletet Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával pályázat útján a tatabányai diákok kedvezményesen 2 950 Ft-ért vásárolhatják meg. Tata város Önkormányzatának támogatásával pedig elindulhatott az Esterházy bérlet, melyben 180 fős keretig pályázhatnak a tatai diákok, melyhez szintén 2.950 Ft-ért juthatnak hozzá. A számukra bérletbe kerülő előadások a felnőtt bérletes előadásokból kerülnek ki kiválogatva belőlük a zenés - szórakoztató előadások mellé az alapműveltséghez hozzá tartózó klasszikus színpadi műveket, a tananyag részét képező darabokat és a kortárs műveket, ezt a gyakorlatot a jövőben is így kívánjuk folytatni. Az eddigi évadok alatt az ifjúsági bérletbe került darabok a következők voltak: Henrik Ibsen: Nóra, Móricz Zsigmond - Kocsák Tibor - Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig, Szép Ernő: Lila ákác, Egressy Zoltán: Portugál, Dés László - Geszti Péter - Békés Pál: A dzsungel 27


könyve, Arthur Miller: Az ügynök halála, Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé, Dale Wasserman — Mitch Leigh — Joe Darion: La Mancha lovagja, Örkény István: Tóték, Móricz Zsigmond: Rokonok, Tennessee Williams: A vágy villamosa, Presser Gábor — Sztevanovity Dusán: A padlás, William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok, Anton Pavlovics Csehov: Sirály, avagy 80 kiló szerelem, Hadar Galron: Mikve.

Drámapedagógia

Az ifjúsági bérlethez kapcsolódóan a 2012/2013-as évadban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően egy új drámapedagógiai módszert vezettünk be. A „Színházzal nevelés” pedagógiájának lényege, hogy három, jól elkülöníthető részből áll. Közvetlenül a darab bemutatása előtt egy kérdőíves előkészítő foglalkozáson vesznek részt a gyerekek, mely szinte észrevétlenül gondolkoztat el a színpadi mű fő kérdéseiről, irányít a gondolkodásban. Ezután a gyerekek megnézik a színházi előadást, majd az előadás után 2-3 nappal a drámapedagógusok az iskolában kiscsoportos feldolgozó foglalkozást tartanak. A színház partnere ebben a programban a budapesti székhelyű Kontraszt Műhely (Együttműködési nyilatkozat mellékelve.) volt, mely több éves tapasztalattal, szakképzett pedagógusokkal és színházi szakemberekkel rendelkezik ehhez a munkához. Mivel az első év tapasztalatai pozitívak voltak, az iskolák nagy örömmel fogadták a színház új kezdeményezését, a partnerszervezetek megbízhatóan és jól tudtak együttműködni, színházunk ezt a foglalkozássorozatot, minden évben megújult metodikával, azóta is folyamatosan működteti. Általában évadonként két előadáshoz kapcsolódnak ezek a foglalkozások, melyek a középiskolás bérletben szerepelnek. Résztvevő diákok: 2012-13.évad: -

Kapcsolódó előadások: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Arthur Miller: Az ügynök halála

-

A projekt résztvevői: Bárdos László Gimnázium, (Tatabánya) Mikes Kelemen Szakközépiskola (Tatabánya), Színes Iskola (Tata), a Talentum Általános Iskola és Gimnázium (Tata), valamint az Eötvös József Gimnázium (Tata)

28


2013-14.évad: -

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának pályázati támogatásával (500.000 Ft)

-

Kapcsolódó előadások: Móricz Zsigmond: Rokonok, Örkény István: Tóték

-

Bárdos László Gimnázium (Tatabánya), Színes Iskola (Tata), a Talentum Általános Iskola és Gimnázium (Tata), az Eötvös József Gimnázium (Tata), KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (Tata), Názáret Szociális Szolgáltató (Tatabánya)

2014-15. évad: -

NKA

támogatásával

(500.000

Ft)

és

Tatabánya

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzatának pályázati támogatásával (50.000 Ft) -

Kapcsolódó előadások: William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok, Anton Pavlovics Csehov: Sirály

-

Bárdos László Gimnázium (Tatabánya), Színes Iskola (Tata), az Eötvös József Gimnázium (Tata), KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (Tata), Názáret Szociális Szolgáltató (Tatabánya)

A 2015/16-os évadban megvalósítani kívánt pedagógiai program A Kontraszt Műhellyel való drámapedagógiai foglalkozásokat szeretnénk a jövőben folytatni, de egy új tematikával és metodikával. A program címe: Színházi akadémia 5.0. A megvalósítani kívánt pedagógiai programban az újítást az indokolja, hogy az elmúlt években bérletet vásárló diákok már visszajárók, akiknek szeretnénk új programszerkezetet kínálni. Emellett természetesen továbbra is célunk lehetőséget biztosítani a részvételre olyan diákoknak is, akik eddig nem vettek részt hasonló programban, hiszen több Tatabánya környéki középiskola diákjai sosem jártak még a megyeszékhely színházában. A Színházi Akadémia egy olyan többlépcsős, komplex program, mely a fokozatosság elvét is figyelembe véve hosszú távú együttműködést kínál középiskoláknak. Úgy gondoljuk, hogy egy több elemből álló programsorozat hatékonysága az egyalkalmas programoknál lényegesen nagyobb. A résztvevők köre pályázat útján alakul ki, melynek értékelési szempontjai főként az iskola távolságát illetve a színházba járási szokásokat veszi figyelembe. 29


A többlépcsős programsorozat elemei 1. A színház formanyelve (tanítási dráma) 2. Szembesítés (színházi nevelési foglalkozás) 3. A tükör mögött (kulisszajárás az előadást megelőzően) 4. Repertoár kamaraszínházi előadás megtekintése 5.Vitaszínház az előadás után A programsorozatot 2015 októbere és 2016 áprilisa között tervezzük lebonyolítani. Az új tematikájú programsorozat az évadban bemutatásra kerülő Molière: Tartuffe című darabjára épül. A fent vázolt drámapedagógiai foglalkozások megvalósítására a 2015 tavaszán megjelent NKA pályázati forrásból 500.000 Ft támogatást kapott a Színház. A támogatás jelentős összege a 2012. óta gördülékenyen működő drámapedagógiai munkánk elismerése is egyben. Ezzel a támogatással a drámapedagógiai foglalkozások folyamatossága a következő évadban is biztosítva van, reméljük, hogy sok középiskolás kerül ezzel közelebb a színházhoz, a művek értelmezéséhez, megértéséhez.

2.3. TÁRSULAT Minden igazgató közösségben, társulatban gondolkodik. A Jászai eddigi vezetőinek is a társulat kialakítása volt a célja. 2011-re már az addig „virtuális társulatnak” nevezett alkotók is szétszéledtek. Megszakadt egy lánc a közönség és a művészek között. Azok, akiket addig megszerettek, már nem voltak láthatóak a színpadon. A 2010-es évad bérleteiben is csak vendég előadások szerepeltek. Az egyik legfontosabb feladatom az volt, hogy ezt a törékeny kapcsolatot a színház és a közönség között újra szőjem. Ennek érdekében kezdtem el a 2011/12-es évad darabjainak, alkotóinak, művészeinek kiválasztását. Nagy örömünkre szolgált, hogy az első három év során, amíg darabszerződéssel játszottak nálunk a meghívott művészek, szinte kivétel nélkül lelkesen vállalták a felkérésünket, és odaadóan, energikusan álltak a munkához. Ennek nagy valószínűséggel két oka is volt. Az 30


egyik, hogy egy színházi alkotónak szüksége van újabb és újabb megmérettetésekre. Az idegen terep, az új partnerek, a kiszakadás a megszokott közegből mindig új energiákkal, élményekkel, hasznos találkozásokkal jár. A másik ok, hogy az itt fellépő művészek zöme jó hangulatú, értékes munkában vett itt részt, elkezdett kötődni a megismert alkotótársakhoz, izgalommal várta az újbóli meghívásokat és máshol is jó hírünket keltette, ami egyre több alkotót sarkallt arra, hogy jelentkezzen: szívesen lépne fel, vagy folytatná pályáját nálunk. Szép lassan alakulni kezdett egy alkotó közösség, az egy nyelvet beszélő, hasonló munkamorálú, többé-kevésbé azonos művészi képességekkel és célkitűzésekkel rendelkező emberekből. Hosszú távon viszont a művészi fejlődés, elmélyült műhelymunka csakis úgy képzelhető el, ha a magyar színházi hagyományoknak megfelelően valóságos társulat működik a színház falain belül. Hisszük, és az elmúlt egy év tapasztalatai, nézői visszajelzései is ezt igazolják, hogy a közönségnek is szüksége van a társulatra. Részben azért, mert a gyakran látott, megkedvelt színészt idővel elkezdi „sajátjának” érezni; kedvencei lesznek, akiknek a következő alakítására is kíváncsi, és ez által magához a színházhoz is érzelmileg elkötelezettebben viszonyul, másrészt mert a nézőtéren is érzékelhető, ha egy egymást értő, értékelő, ismerő, egyre inkább egy színházi nyelven beszélő csapat van a színpadon. Ez a belső kohézió és összhang nem csak kiegyensúlyozottabbá teszi a művészi teljesítményt, de azt az üzenetet is képes a nézők felé közvetíteni, hogy mi, így együtt, csapatként szeretnénk elmesélni egy történetet, örömöt és élményt szerezni nektek. Ha a színészek otthonuknak érzik a színházat, ott a közönség is otthonra lel. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése ezt felismerve és az eddigi szakmai munkát elismerve 2014. március 27-én épp a Színházi Világnapon, megalapította a Jászai Mari Színház, Népház első önálló közalkalmazotti társulatát. Kicsi, de ütőképes együttest sikerült Tatabányára szerződtetni, szinte kivétel nélkül olyan színészekből, akik Budapestet hagyták ott a Jászai hívására. Ez nagy fegyvertény. Művészeink sokféleképpen terhelhetők: több műfajban, stílusban is otthonosan mozognak, a szerepkörök legszélesebb skáláján képesek hiteles, igényes alakítást nyújtani. Szerencsés módon mindegyikük csapatjátékos, és úgy érzik, a saját pályájuk szempontjából megfelelő közegbe kerültek. Jelen pillanatban az ő foglalkoztatásuk az egyik legfőbb szempont és édes teher a repertoár kialakításakor. A társulatnak van egy öt-hat főből álló „holdudvara” is: olyan színészekből, akik nem tagok ugyan, de szakmailag és érzelmileg is erősen kötődnek a Jászai 31


Mari Színházhoz. Ők nagyszerűen egészítik ki a magtársulatot kisebb feladatokban, vagy olyan szerepkörökben, amelyekre nincs alkatilag megfelelő szerződtetett színészünk. Hátradőlni azonban nem lehet, vagy inkább nem érdemes. Egy társulat építése sosem fejeződik be. Ennek a munkának két vetülete van. 1. Ébren kell tartani szakmai kíváncsiságukat, el kell őket látni olyan feladatokkal, amelyek kihívást jelentenek és fejlődésüket szolgálják, nehogy felüsse a fejét az oly sok színházban tapasztalható fásultság, rutin és elégedetlen keserűség. Ezt a következő eszközökkel kívánom elérni: - a legfontosabb, hogy rendre meg kell bíznunk minden egyes tagot olyan feladatokkal is, melyek „magasabbra teszik a lécet”: melyek által megújulhatnak művészi eszközeik, melyek segítenek tehetségük minél teljesebb kibontakoztatásában, sőt akár személyiségük, gondolkodás- és látásmódjuk mélyítésében is; - kiegyensúlyozottan kell terhelni a társulat színészeit feladatokkal, elkerülendő a szakmai féltékenységet és rivalizálást; - olyan rendezőket kell hívni, akikkel a társulat megtalálta a közös hangot, akikkel jól, művészileg eredményesen tudtak együtt dolgozni, és akik már képesek a színészeinkben gondolkodni, ismerik erényeiket és gyengéiket, és képesek őket a közös munka során fejleszteni; - szükség van ugyanakkor minden évadban egy-két új rendezőre is, mert a másfajta gondolkodású, formavilágú rendezőktől jövő új impulzusok nélkülözhetetlenek a fejlődés szempontjából; - és rendszeresen „ütköztetni” kell őket vendégkollégákkal is, egyrészt szintén az új impulzusok érdekében (jellemző panasz egyes színházaknál pl., ha éveken át ugyanabba az emberbe kell a színpadon szerelmesnek lennie az adott színésznek), másrészt egy jelentős képességű vendégművész jelenléte önmagában is inspiratív és adott esetben az egészséges versenyszellemet is szolgálja. Összegezve: míg egy vendégművész, már csak a jövendő meghívás reményében is, maximumon teljesít, fontos, hogy színészeink a biztonságos társulati létezés hátterével se 32


kényelmesedjenek el, hanem továbbra is ugyanazzal az energiával vegyenek részt a munkában. Az elmúlt egy év ebből a szempontból pozitív tapasztalat volt, és dolgunk is, hogy megfelelő motivációval hosszabb távon is fenntartsuk a lelkesedést és a munkamorált. 2. Bármilyen jó erőkből áll is a jelenlegi társulat, mégsem fed le minden szerepkört, és hosszabb távon további problémákkal kell szembenézni. Minden színházban a középgeneráció (harmincas-negyvenes színészek-színésznők) a társulat tartóoszlopa. A legtöbb (nagy) szerep erre a generációra íródott, és maguk a művészek is ekkorra érnek be, ugyanakkor alkotókedvük, energiájuk is még a csúcson van. A Jászai társulatának kialakításánál is az erős középgeneráció szerződtetésére fókuszáltunk. Egy erőteljes, férfias 35 év körüli férfiszínészre ugyanakkor még szükség lenne, de ez, sajnos, országos szintű probléma. (Eleve ez a színésztípus „ritka madár” manapság, és az ilyen alkatú, képességes színészekre hamar lecsapnak a fővárosi teátrumok.) Hosszabb távon ugyanakkor nem szerencsés „kerülgetni” a drámairodalomnak az ilyen típusú főszereplőkre épülő darabjait, az eddig ebben a szerepkörben vendégeskedő színészekkel (Pál András, Balázs Áron) való rendszeres munkakapcsolat viszont objektív okokból nem megoldható. Hiányzik a társulatból az 50 körüli vezető színésznő is, a „díva”. Neves vendégművésznők jeles alakításainak örülhetett eddig a tatabányai közönség (Pápai Erika, Kerekes Éva, Tóth Ildikó, Csarnóy Zsuzsanna), de talán mondani se kell, milyen hasznos lenne ezt a szerepkört is „belülről” megoldani. Égetően fontos lenne a színházhoz kötni két tehetséges, pályakezdő fiatalt is, a jövő Rómeóját és Júliáját, akiket mi nevelnénk ki. Szükséges lenne továbbá egy szellemi és fizikai kondícióit jól őrző hatvanas férfiszínész szerződtetése is. Összegezve a kompromisszummentes évadtervezés, és a társulatdinamikai szempontok miatt is hasznos lenne előbb-utóbb bővíteni a társulatot, nem szólva a nagyobb szereplőlétszámú darabok biztonságos és optimális kioszthatóságáról. Hosszabb távú probléma az elkerülhetetlen szerepkörváltások gondos előkészítése, de érdemes előre gondolkodni benne. Az évek a színészek felett sem múlnak el nyomtalanul, és egy előrelátó művészeti vezetésnek feladata és felelőssége a művészeket lehetséges új 33


szerepkörök felé terelgetni. Különösen igaz ez a színésznők esetében, akikkel 45 felett igen mostohán bántak a drámaírók. Összegezve, a színház támogatásának növekedésével nyílhatna meg az út, hogy a 10 fős magtársulat még 5 fővel bővüljön. Talán nem irreális, hogy a következő 5 évben a város és a színház közösen munkálkodva, részben saját erőforrásból, részben az állami támogatás növekedésének elérésével, lépésről lépésre megvalósítsa ezt az elképzelést. Műszaki állomány, háttér személyzet A társulat természetesen nem csak művészekből áll. A színházi család a háttérben dolgozókkal válik teljessé. 2011-ben egy alapvetően jó emberekből álló, de kicsit megzilált, motiválatlan háttér személyezettel találkoztam. De mért is ne lett volna így, hiszen nem voltak saját előadások, a siker is elkerülte a színházat, és az is előfordult, hogy a díszítők a színház anyagi gondjai miatt be kellet, hogy üljenek portaszolgálatra. Mostanra egy összeszokott, professzionális, a tárak élén komoly szaktudású munkatársakból álló csapat formálódott. Az ő áldozatos munkájuk elengedhetetlenül fontos, hogy a színház estéről estére sikert arasson. De ugyanez igaz a gyártósoron dolgozó kicsiny, de elképesztő munkabírású gárdára, akik nélkül nem tudnánk ilyen színvonalon kiállítani az előadásaink díszleteit. Sajnos a régóta változatlan közalkalmazotti bértábla és a színház anyagi lehetőségei nem biztosítják a kellő anyagi megbecsültséget. Ezen a téren folyamatosan tettünk lépéseket és a lehetőségeinkhez képest a továbbiakban is figyelemmel kell lenni erre, a fluktuáció elkerülése végett.

34


2.4. BÉRLETEZÉS 4. táblázat A 2009/10. évadig a következő felnőtt bérletei voltak a színháznak (a 2010/11. évad nem figyelembe vehető) Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Bérlet Főpróba

Előadásszám 4

Nap Péntek

Kezdés 19.00

Bérletár 6 950 Ft

Jászai

4

Szombat

19.00

7 700 Ft

Latabár

4

Szombat

19.00

7 700 Ft

Örkény

4

Szombat

19.00

7 700 Ft

Kabos

4

Péntek

19.00

7 700 Ft

4

Csütörtök

19.00

6 950 Ft

4

Szerda

18.00

6 950 Ft

Ruttkai (nyugdíjas) Latinovits (ifjúsági)

Az eddig a színház normál működése mellett kínált bérletrendszeren a fent bemutatottakhoz képest a felnőtt bérletkonstrukció annyiban módosult, hogy 6 előadást nézhetnek meg nézőink 9.900 Ft-ért, melyek közül 5 nagyszínpadi 1 stúdió előadás. Ennyi előadást egy bérletben eddig nem játszott a Tatabányai Jászai Mari Színház. Színházunk bérletrendszerébe visszahoztuk a nyugdíjas bérletet, melynek kialakításánál fokozottan próbáltuk figyelembe venni nyugdíjas nézőink igényeit. Ennek tükrében 7.900 Ft-ért 5 előadást kínálunk nézőinknek délutáni időpontban. Emellett van kifejezetten csak nagyszínpadi bérletünk is (Fedák) melyben 5 előadást láthat a közönség 8.250 Ft-ért. A színház ifjúsági bérlettel is jelentkezett, ennek legfőbb indoka, hogy ezen korosztály megszólítását és színházba történő becsábítását nélkülözhetetlennek tartom. Az ifjúsági bérletet megvásároló nézőink 5.900 Ftért tekinthetnek meg 4 délutáni előadást. A 2012/13-as évad óta 2 ifjúsági bérletet tudtunk indítani, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és Tata Város Önkormányzata által a bérletekre adott pályázati támogatásának köszönhetően. A diákok ebben a konstrukcióban 2.950 Ft-ért juthatnak a bérletekhez.

35


A 2012/13-es évadban a felnőtt bérletek között 2 új bérletet tudtunk elindítani (Tolnay, Bánffy) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által a közszférában dolgozók számára pályázat útján elnyerhető támogatásának révén, mely 40%-os kedvezményt tesz lehetővé, így a 6 előadásos bérletet 5.940 Ft-ért vásárolhatják meg a pályázók. A 2014/15-ös évadban ugyanezen konstrukcióban még egy bérletet nyitottunk meg (Karády) vasárnap 17 órai kezdettel. A fenti bérleteket vásárlók nem a teljes árú bérletesek közül kerültek ki, hanem egy olyan réteget tudtunk megszólítani, akik bár láthatóan nagyon érdeklődnek a színház iránt, rendkívül ár érzékenyek. Bérleteink közé sorolható a patrónus bérlet, mint a színházunknak juttatott sajátos támogatás megvalósulása. A Patrónus kör megalakításának elsődleges célja, a színházunkhoz szorosan kötődő nézőkkel való kapcsolat erősítése, továbbá olyan közösség létrehozása, mely a Jászai Mari Színház életében kiemelt szerepet élvez. A Patrónus kör tagjai patrónus bérletükkel az évad 5 nagyszínpadi premierjét tekinthetik meg patrónus köri díszelőadás keretében, mindig szombati napokon. Az első és az utolsó patrónusköri díszelőadásokat követően patrónusainkat állófogadáson látjuk vendégül, melyen az előadás művészei is részt vesznek. A további előadások szünetében külön büfével várjuk patrónusainkat különtermünkben. A kör tagjait havi műsorunkról hírlevélben értesítjük, valamennyi előadás esetében (patrónus bérlet időpontján kívül tartott előadások, gyermek és ifjúsági előadások) előadásonként 2 fő részére 20%-os kedvezményt biztosítunk a vásárolt jegyek árából. A kedvezményesen vásárolt jegyeket természetesen nem csak patrónusaink használhatják fel. Annak feltétele, hogy valaki patrónus körünk tagja legyen a patrónus bérlet megvásárlása, melynek összege mind magánszemélyek, mind cégek számára személyenként 40.000 Ft. (A patrónus bérlet cégen belül, illetve magánszemélyek esetén családtagok, barátok, ismerősök között természetesen szabadon átadható.) Patrónusaink nevét, amennyiben ehhez beleegyezésüket adják, színházunk weboldalán kiemelt helyen tüntetjük fel. A 2011/2012. évadtól kezdődően színházunk meghirdette Karácsonyi bérletét. E bérletet egyrészt azon nézőink számára alakítottuk ki, akik a hagyományos bérleti rendszerbe különböző okok miatt nem kapcsolódnak be, másrészt karácsonyi ajándékként ajánljuk.

36


A bérlettel az aktuális évad három előadása nézhető meg. Egy előadás és annak időpontja fix, azaz a színház határozza meg, két előadást nézőink választhatnak ki az aktuális repertoárunkból a kiadott havi színházműsor alapján, a szabadon maradt helyek függvényében. Az Á la carte bérletet a 2013/2014. évadtól kezdődően hirdetjük meg. E bérlet létrehozásakor elsősorban azon nézőinkre gondoltunk, akik hétvégi munkabeosztásuk miatt nem tudják előre megtervezni színházba járásuk időpontját, de többször kívánnak jönni az évad folyamán. Az Á la carte bérlettel aktuális évados repertoárunkból négy előadás tekinthető meg: nincs fix előadás, mindegyik előadás szabadon választható. A színház saját utalványa, az ún. Jászai utalvány 2013 októberétől vásárolható meg. 500 és 1000 Ft-os címletekben igényelhető. Az utalvány érvényességi idején belül a színház saját előadásaira váltható be. 5. táblázat Bérletek táblázatos áttekintése

Forrás: Jászai Mari Színház, Népház Bérlet Előadásszám

Nap

Kezdés

Bérletár

Jászai

6

Szombat

19.00

10.900 Ft

Örkény (premier) Latabár

6

Szombat

19.00

9.900 Ft

6

Szombat

19.00

9.900 Ft

Kabos

6

Péntek

19.00

9.900 Ft

Tolnay tám.

6

Szombat

19.00

9.900 Ft

Bánffy tám

6

Péntek

19.00

9.900 Ft

Karády tám.

6

Vasárnap

17.00

9.900 Ft

Fedák

5

Péntek

19.00

8.250 Ft

Ruttkai

5

Péntek

15.00

7.900 Ft

Latinovits tám.

4

Csütörtök

15.00

5.900 Ft

Esterházy tám.

4

Csütörtök

15.00

5.900 Ft

37


2.5. MOST FESZT Már a kezdetektől fogva kerestük a lehetőséget, hogy itt Tatabányán elindítsunk egy olyan színházi fesztivált, ami mind a színház, mind a város adottságainak megfelel és szakmailag is hiánypótló lehet. Ahogy körbenéztünk láttuk, hogy a jelenlegi magyarországi szakmai fesztiválok (POSZT, Vidéki Színházak Fesztiválja, Vidor Fesztivál stb.) ugyan beillesztik programjaikba a stúdiószínházi előadásokat és ritkán a monodrámákat is, de a szakmai válogatás legfőbb szempontja nem ez, így az ezen produkciók által képviselt művészi értékeknek nem volt megmérettetési lehetőségük. A fesztivál ötletén gondolkodva egyértelművé vált számomra és vezetőtársaim számára, hogy a Jászai Mari Színház, Népház a különleges témájú, formavilágú, adott esetben az egyéni teljesítményre fókuszáló, intim térben létrehozott alkotások bemutatását megcélozva, elsősorban vidéki teátrumok, határon túli színházak és független társulatok monodráma és stúdiószínházi produkciónak tudna megmutatkozási lehetőséget adni.

Ezért a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház hagyományteremtő szándékkal hívta életre 2015-ben a MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivált, a MOST FESZT-et. A MOST FESZT nevében is tükrözi, hogy a színház a pillanat művészete, egyben a “most”, a jelenidejűség szinonimája, ugyanakkor a monodráma és a stúdiószínház szavakból alkotott mozaikszó. A 2015. március 26. és 29. között zajló MOST FESZT 2015 négy napja alatt - a terveknek megfelelően - négy monodráma és négy stúdiószínházi előadást láthatott a fesztiválközönség. A monodrámákat Györgyi Anna (G - független produkció), Harsányi Attila (Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll - az Aradi Kamaraszínház – a MASZK Egyesület, Szeged – a Bakelit Multi Art Center, Budapest előadása), Ötvös András (A csemegepultos naplója – az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE előadása) és Hunyadkürti György (Shylock – a kaposvári Csiky Gergely Színház előadása) játszották. A stúdiószínházi előadások sorát a Mártírok c. előadás (a Móricz Zsigmond Színház előadása) nyitotta, majd A tribádok éjszakája (a Jászai Mari Színház, Népház előadása) következett, a fesztivál harmadik és negyedig napján pedig A hetedik lépcsőfok (a nagyváradi Szigligeti Színház előadása) és a Kéjpart (az Újvidéki Színház előadása) című produkciókat láthatta a közönség. 38


A MOST FESZT 2015 kiegészítő programjaként két koncert (MojoWorKings, Nem látlak én téged többé… - bakaoperett) került megrendezésre és egy kiállítást nyitottunk meg („Egyedül” – monodráma történeti kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendezésében) a Jászai Mari Színház, Népház kiállítóterében. A hiteles szakmai zsűri értékelése és az általuk oda ítélt díjak, valamint a szakma más szereplőivel való találkozás, a szakmai orgánumokba való bekerülés lehetősége, a különböző, adott esetben országos médiumokban való megjelenés egy-egy művész pályájának fontos állomásává teheti a MOST FESZT-en való szereplést. Az első MOST FESZT-en a Színházi Társaságot Sztarenki Pál, a Magyar Teátrumi Társaságot Seregi Zoltán, az MMA-t Pregitzer Fruzsina, a kritikusokat Kovács Bálint képviselte. A következő években is szeretnénk, ha a szakmai szervezetek delegálnák a zsűri tagjait. A zsűri tagjai úgy döntöttek, hogy a MOST FESZT 2015 résztvevői között 4 díjat osztanak szét. Díjazzák a legjobb monodráma előadást, a legjobb stúdiószínházi előadást, különdíjat kap a legjobb alakítás, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) különdíjat ajánl fel a legjobbnak ítélt produkció számára. A MOST FESZT 2015 díjazottjai:

Legjobb monodráma előadás Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll (az Aradi Kamaraszínház - MASZK Egyesület, Szeged - Bakelit Multi Art Center, Budapest előadása) rendező+színész Legjobb stúdiószínházi előadás - a díjat a zsűri megosztva ítélte oda Kéjpart (az Újvidéki Színház előadása) rendező+színészek A

tribádok

éjszakája

(a

Jászai

Mari

Színház,

Népház

előadása)

rendező+színészek Legjobb alakítás különdíja Ötvös András A csemegepultos naplója (az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE előadása) című monodrámában nyújtott alakításáért Az MMA különdíja a legjobbnak ítélt produkcióért 39


Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll (az Aradi Kamaraszínház - MASZK Egyesület, Szeged - Bakelit Multi Art Center, Budapest előadása) rendező+ színész

Terveink szerint a következő 2016-os Most Fesztiválon a mostani fesztiválhoz hasonlóan az előadásokat követően moderátor segítségével kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség a nézők számára az alkotókkal, így a közösen átélt friss élmény által generált érzéseknek, gondolatoknak teret adva, a néző és a művész között az előadáson elkezdett párbeszéd folytatódhat. Tapasztalatunk szerint ez, az egyik legnépszerűbb elemévé vált a rendezvénynek. Már kimentek az érintett társulatok felé az értesítések a következő évi fesztiválról és várjuk a jelentkezéseket. A támogatások mértékétől függően tervezzük tovább fejleszteni a Most Fesztet. Szeretnénk egy-egy országosan ismert, a szakmában nagy megbecsülésnek örvendő a monodráma terén kimagasló teljesítményt nyújtó művészt felkérni egy, a „nulladik napon” tartott díszelőadás megtartására és a fesztivál díszvendégeként a zsűrizésre is. Néhány nagyformátumú művész, aki jó lenne, ha az elkövetkezendő években eljönne hozzánk: Vári Éva, Jordán Tamás, Haumann Péter, Bálint András, Mácsai Pál, Udvaros Dorottya, Für Anikó.

40


2.6. VENDÉGSZEREPLÉSEK, MEGHÍVOTT ELŐADÁSOK, FESZTIVÁLOK, DÍJAK Vendégszereplések: 2011. Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Budapest 2011. Kárpáti Péter: Országalma, Budapest 2011. HOPPart Tárulat – Kárpáti Péter: Szörprájzparti, Szatmárnémeti 2011. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly: János vitéz, Balatonfüred 2012. Szép Ernő: Lila ákác, Dunaújváros 2012. Egressy Zoltán: Portugál, Nyíregyháza 2012. Bergendy István – Csukás István: Süsü, a sárkány, Salgótarján 2012. Pille Tamás: Móka Miki és barátai, Komárom 2013. Góczán Judit: Bumba, Budapest 2013. Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé, Temesvár, Nyíregyháza 2013. Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Budapest 2013. Molnár Ferenc: A testőr, Százhalombatta 2013. Robert Harling: Acélmagnóliák, Salgótarján 2013. Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő, Veszprém 2014. Henrik Ibsen: Nóra, Budapest 2014. Robert Harling: Acélmagnóliák, Siófok 2014. Robert Harling: Acélmagnóliák, Pápa 2014. Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő, Keszthely 2014. Góczán Judit: Bumba, Kaposvár 2014. Góczán Judit: Bumba, Budapest 2014. Móricz Zsigmond: Rokonok, Budapest 2015. Yasmina Reza: Az öldöklés istene, Siófok 2015. Yasmina Reza: Az öldöklés istene, Salgótarján 2015. Per Olov Enquist: A tribádok éjszakája, Budapest 2015. William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok, Budapest 2015. Kutyafül, macskakő, egérút, Budapest 2015. Kutyafül, macskakő, egérút, Pécs

41

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. Meghívott előadások:

Vajda Katalin – Valló Péter – Fábri Péter: Anconai szerelmesek (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Aldo Nicolai: Hárman a padon (Budapesti Kamaraszínház) Szabó Magda: Régimódi történet (Veszprémi Petőfi Színház) Donald Margulies: Vacsora négyesben (Kecskeméti Katona József Színház) Csíky Gergely: Lumpok (komáromi Jókai Színház) Donald Churchill: Édes bosszú (Budapesti Játékszín) Csíky Gergely: Nagymama (Kaposvári Csíky Gergely Színház) J. Popplewell – Robert Thomas: A szegény hekus esete a papagájjal (Budapesti Kamaraszínház) Willy Russel: Shirley Valentine Tarr Mari – Dunai Tamás: Mesék a súgólyukból Molière: A fösvény (Új Színház) Robert Thomas: Nyolc nő (Turay Ida Társulat) Bolba Tamás - Szente Vajk - Galambos Attila: Csoportterápia (Madách Színház) Tasnádi István: Nézőművészeti Főiskola (Nézőművészeti Kft.) Békés Itala: Találkozás az égi játszótársakkal Neil Simon: A Napsugár fiúk (Madách Színház) Szabó Magda: Abigél (Bánfalvy Stúdió) Mácsai Pál: Azt meséld el, Pista! Weöres Sándor műve alapján: Tojáséj (Maladype Színház) Johann Wolfgang von Goethe: Egmont (Maladype Színház) Elżbieta Chowaniec: Gardénia (K. V. Társulat) Belinszki Zoltán-Gulyás Levente-Varga Viktor: Holle anyó (Cervinus Teátrum) Ray Connay – Tony Hilton: 1x3, néha 4 (Madách Színház) Pataki Éva: Amikor meghalnak az angyalok Móricz Zsigmond: Pillangó (Vörösmarty Színház) G – monodráma Peter Hacks: Beszélgetés a Stein-házban a távollevő von Goethe úrról c. darabja alapján Marius von Mayenberg: Mártírok (Móricz Zsigmond Színház) Eric Bogosian – José Saramago szövegei nyomán: Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll (Aradi Kamaraszínház, Maszk Egyesület – Szeged, Bakelit Multi Art Center – Budapest) 42


Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója (Orlai Produkció, FÜGE) A hetedik lépcsőfok (nagyváradi Szigligeti Színház) Gareth Armstrong: Shylock kaposvári Csíky Gergely Színház) Jászai Mari: Magam keresése (Klebelsberg Kultúrkúria, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Veszprémi Petőfi Színház, Evangélium Színház, Soproni Petőfi Színház) Hajós Zsuzsa: Mézeskalácsház (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ) Tükörváros (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ) A meghívott előadások közül külön kiemelném az Újvidéki Színházból meghívott előadásokat, fontosnak tartjuk, hogy a határon túli műhelyben folyó szakmai munkát itt is megismerjék az emberek. Frank L. Baum: Óz, a nagy varázsló Madách Imre - Gyarmati Kata - Kokan Mladenović: Az ember tragédiája Ingmar Bergman: Fanny és Alexander Gilles Leroy: Alabama Song Beaumarchais – Kokan Mladenović: Opera Ultima Leonard Bernstein - Arthur Laurents - Stephen Sondheim: West Side Story Michael Witkowski regénye nyomán: Kéjpart Matei Vişnic: III. Richárd betiltva Fesztiválok, díjak:

A Vidor Fesztivál 2012 - Egressy Zoltán: Portugál A Vidor Fesztivál 2013 - Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé Horváth Lajos Ottó az előadásban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb férfi epizódalakítás (Brighella) díját. Vidéki Színházak Fesztiválja 2014 - Kosztolányi Dezső: Édes Anna Kerekes Éva az Édes Anna című előadásban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó díjat. Vidéki Színházak Fesztiválja 2015 – Móricz Zsigmond: Rokonok VII. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Biennálén – Góczán Judit: Bumba (koprodukciós partner: Apró Színház) Különdíj Megyei Príma díj 2014 43


Az év honlapja 2014 - Kultúra kategória- Különdíj MOST FESZT 2015 – Per Olov Enquist: A tribádok éjszakája - Legjobb stúdiószínházi előadás

44


3. NÉPHÁZ, MŰVÉSZETEK HÁZA 3.1. A NÉPHÁZ MŰVELŐDÉSI CSOPORTJAI A Jászai Mari Színház, Népháznak a színházi, művészeti tevékenység mellett alapfeladatai közé tartozik a művelődési tevékenység is. A tatabányai színház esetében ezt a Népház képviseli, mely a színház bölcsője volt a városban. 2011 januárjában a Népház égisze alatt 10 csoport működött különböző működési és fizetési feltételekkel: - Is-is Színpad (vezetője: Sulyokné Nagy Tünde) - Körbe Színpad (vezetője: Kulcsár Nóra) - Orfeusz Társulat (vezetője: László Tibor) - Bányász Képzőművészkör (vezetője: Rochlitz György) - Bányász Táncegyüttes (vezetője: Emmer Róbert) - Cinege Néptáncegyüttes (vezetője: Emmer Róbert) - Show Formációs Táncegyüttes (vezetője: Boros Ilona) - Aprók Tánca (vezetője: Királyvári Dóra) - Rajz Felvételi Előkészítő és ”Fantázia Gyermekműhely” (vezetője: Farádi Vörös Ákos) - Öregtáncos Együttes (vezetője: Petőné Novák Tünde)

2013 őszén a csoportok működését és azok szabályozását átnézve egy egységesebb, átláthatóbb és minden fél számára megfelelőbb működési és szabályozási feltételeket dolgoztunk ki. A csoportok működését ebben a rendszerben egy egységes szerződés szabályozza, mely megszabja a színház és a csoportok együttműködésének támpontjait, a csoportvezetők adminisztratív feladatait és felelősségeit, valamint a csoportvezetői díjak mértékét is. A szerződés szerinti szabályozás arról is gondoskodik, hogy a csoportok működése ne terhelje a színház költségvetését a kelleténél nagyobb mértékben. A színház saját csoportjai (amelyeknek az adminisztratív és pénzügyei a színházon keresztül folynak) 45


ingyenesen, a nem saját csoportok pedig erősen kedvezményesen vehetik igénybe a színház helyiségeit. Emellett a csoportvezetői díjak a befizetett tagdíjak arányában kerültek megállapításra, mely a csoportok működését reálisabbá teszi. Az új működési feltételeket két csoport (Is-is Színpad és a Körbe Színpad) nem tudta megvalósítani, ők megszűntették intézményünkben működésüket, viszont a többi csoport a mai napig eszerint működik átláthatóan és gördülékenyen. A 2013/14. és a 2014/15. évadban két művészeti csoportunk (Bányász Képzőművész Kör, Orfeusz Társulat) eredményes munkájukat elismerve 1-1 millió Ft támogatást nyert el a város önkormányzatától, mellyel szakmai munkájuk, működésük támogatására használhatnak fel. Napjainkban a következő művészeti csoportok működnek a színházban: Bányász Képzőművész Kör, Bányász Táncegyüttes, Cinege Táncegyüttes, Tatabányai Bányász Öregtáncos Együttes, Orfeusz Társulat, Show Formációs Táncegyesület, Aprók Tánca, Fantázia Gyermekműhely és Rajz Felvételi Előkészítő. A színház kapcsolata a csoportokkal és azok vezetőivel eredményes és sikeres, minden évben helyet adtunk a csoportok évadzáró illetve jubileumi gáláinak, kiállításainak. Művészeti csoportjaink működése 2011-től folyamatosan biztosítva van, a színházi tevékenységgel összhangban azzal precízen összehangolva. Ez annak ellenére is megvalósult, hogy a színházi működés, a megemelt előadás szám (és az ehhez kapcsolódó nagyobb próbaszám) jelentősen több időt és teremfoglaltságot igényelt a házban. A Népházi csoportok saját célokkal, jövőképpel rendelkeznek a színháznak ebbe nincs és nem is lehet beleszólása, a mi feladatunk egyértelműen a csoportok ez irányú fejlődésének, törekvéseinek a segítése.

3.2. AZ ALAPMŰKÖDÉSTŐL ELTÉRŐ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK Városi programok A színház a legkülönbözőbb városi programok számára biztosít teret: ingyenes városi gyereknap (2012, 2013), Bányásznap (2011, 2012), iskolai, óvodai, rendezvények, Szent Borbála Napi Ünnepi Közgyűlés, Magyar Kultúra Napi rendezvény, Szépkorúak bálja, „Kávéházi Esték” sorozat (2012).

46


Rendezvények a színházban A Jászai Mari Színház, Népház folyamatosan otthont ad a legkülönbözőbb céges és egyéb rendezvényeknek: OTP rendezvény, Megyei Prima Primissima díjátadó, Déva Gála, Show Formációs Tánccsoport gálái, a Bányász Néptánc Együttes gálái. De itt került megrendezésre 2014-ig az Újévi hangverseny is, és volt, hogy helyet adtunk a Weöres Sándor Országos Gyermekszínházi találkozó Megyei Döntőjének, valamint a Százszorszép - fogyatékkal élők kulturális fesztiváljának. 2014 áprilisában pedig a Tatabányai Kamara Filharmonikusok a Jászai Mari Színházban ünnepelték meg egy csodálatos hangversennyel, a Tatabányai Szimfonikus Zenekar fennállásának 115 éves jubileumát.

Városi Tavaszi Fesztivál A Tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (később az Agora Nonprofit Kft.) szervezésében megvalósuló Tatabányai Tavaszi Fesztiválnak is rendszeres résztvevője színházunk, hangversennyel és előadásokkal. Konkrét együttműködésre és anyagi támogatásra 2013-14-es évadban A vágy villamosa, valamint a Gardénák című darab bemutatója (a K.V. társulat produkciója) és a Retusált sztárok c. kiállítás megrendezésében került sor (Inkey Tibor és Wellesz Ella színházi fényképeiből az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum összeállításában), és a 2014-15-ös évadban pedig a I. MOST Fesztivál megrendezésekor.

47


3.3. A SZÍNHÁZI TEVÉKENYSÉGET KIEGÉSZÍTŐ PROJEKTEK A Színház művészeti működése mellett az elmúlt években számos programot, új kezdeményezést is megvalósított. Ezek a programok sikereseknek és életképesnek bizonyultak, találkoztak a városban lakók igényeivel, színesítették a színházi szolgáltatások palettáját. A programok mindegyike részben kiegészítette a klasszikus színházi tevékenységet, részben a maga nemében hiánypótló funkciót töltött be Tatabányán és művészileg magas színvonalú előadók léptek fel rajtuk. Programok: Rajzpályázat a Légy jó mindhalálig, A négyszögletű kerek erdő és A padlás c. előadásunkhoz, 90 Decibel projekt (akadálymentesített előadások), Próbaterem – Új Forrással együtt, Jászai Játszó (babaszínház, családi koncertek, kézműves foglalkozások, játszóház), képzőművészeti kiállítások.

Néhány projekt részletes bemutatása: Képzőművészeti kiállítások 2011-2013 között a Jászai Mari Színház, Népház kiállítótere a Kortárs Galéria kiállításainak adott helyt. A Kortárs Galéria visszaköltözése után a színház -1. emeletén található Kiállítótérben a színház kezdte el szervezni kiállításait. Ezek jó része színdarabhoz kapcsolódott. A La Mancha lovagja c. előadáshoz Börtönművészet címmel a szegedi Csillagbörtönben készült fotógráfiákból és a fogvatartottak által készített képzőművészeti alkotásokból tartottunk kiállítást. Az Acélmagnóliákhoz kapcsolódóan a Transzplantációs Alapítvány a megújított életekért fotókiállítása volt látható. Papp Gergely archív fotóiból tartottunk kiállítást, a Rokonok című premierünkhöz kapcsolódva az 1930 évek Magyarországát bemutatva, de volt helyi képzőművész emlékkiállítása (Krajcsirovits Henrik) is. Az utóbbi években szoros együttműködés alakult ki az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum munkatársaival és több kiállításuknak is helyt adott kiállítóterünk. Ilyen volt a Tavaszi fesztivál keretében megrendezett az Inkey Tibor, Kálmán Béla és Wellesz Ella színházi fényképeiből összeállított kiállítás, Retusált sztárok címmel. De itt járt a „Díva, 48


Színész, Nő” Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári - 100 fotókiállítás és az „Egyedül” című kiállítás, amelyet kifejezetten a Stúdió-és Monodráma Fesztiválunk alkalmából állítottak össze színházunk számára. A OSZMI-val a jövőben is tervezünk színházi témában kiállításokat és természetesen a Bányász Képzőművészkör tagjainak, valamint Tatabánya és a megye ígéretes és már befutott képzőművészeinek is lehetőséget kívánunk adni a megmutatkozásra.

Próbaterem sorozat 2012-ben kezdődött programsorozat, mely a kortárs művészet különböző ágait próbálta bemutatni és összhangba hozni. Állandó szereplője a tatabányai székhelyű Új Forrás irodalmi folyóirat volt, annak minden alkalommal az aktuális lapszámbemutatója, ezen kívül az ahhoz kapcsolódó egy-egy kortárs szereplő a hazai zenei illetve képzőművészeti életből. A Próbaterem bemutatóit változó rendszerességgel, a fellépőkhöz igazodva a Kamarateremben illetve a 2013-ban újonnan kialakított Jászai Klubszínpadon rendeztük. A programsorozat égisze alatt megvalósult rendezvények: -

2012. február 19. Hobo: Amerikai ima

-

2012. március 26. Szőke Szabolcs Trio koncertje

-

2012. május 21. Dresch Mihály koncertje

-

2012. október 25. Este a Gyimesben jártam – a Muzsikás együttes koncertje

-

2012. november 14. Balázs Elemér Quartet (Norbert Marius, David Boato, Balázs József, Balázs Elemér)

-

2013. január 30. Balázs Elemér Group koncertje

-

2013. február 25. Trio Midnight együttes koncertje

-

2013. május 09. Szulák Andrea Quintet lemezbemutató koncertje

-

2013. július 09. Miért éppen Skócia? - Gareth Dickson lemezbemutató koncertje, Andy Goldsworthy képzőművészeti munkássága

-

2013. október 13. Tim Ries Quartet koncertje

-

2013. november 17. Violetric koncert

Ezek a programok új színt hoztak a város kulturális programkínálatába, a fellépők a hazai és a külföldi zenei élet színvonalas képviselői a jazz, a rock és a népzene különböző területeiről. Általuk a vidéken kevésbé ismert fellépőkkel is megismerkedhettek a látogatók a Jászai Mari 49


Színház, Népház színpadán. A Színház által megkezdett programok (pl. Új Forrás lapszámbemutató, jazzkoncertek – Nyitott rezervátum címmel) 2014-től a Vértes Agorájában élnek tovább, hiszen ott szervesebben illeszkednek a programszerkezethez, pályázati támogatásuk is jobban megvalósítható.

Jászai Játszó Játszóházi sorozatunkat 2012-ben indítottuk útjára. Célunk olyan rendhagyó hétvégi elfoglaltságot jelentő programok megvalósítása volt, mely egyesíti magában a színvonalas koncerteket, a színházat és a játékot, ahogy a sorozat szlogenje is mondja. A havonta jelentkező rendezvény fő produkciója mindig egy népszerű gyerekkoncert vagy gyerekelőadás. Fellépő vendégeink voltak: az Alma Együttes, Halász Judit, Levente Péter, Gryllus Vilmos, Palya Bea, Farkasházy Réka, Makám Együttes – közülük többen minden évben visszatérnek hozzánk egy új műsorral vagy lemezbemutató koncerttel. Ennek kiegészítéseként olyan színházi produkciót kerestünk, amely eddig még ismeretlen volt a városban: a babaszínházat. A babaszínház (vagy csecsemőszínház) norvég kezdeményezésre elindult, külföldön több évtizede működő színházi műfaj. Ez a színház a legkisebbeknek szól, 0-tól 3 évig terjedő korosztályig ezek az előadások nem korhatárosak alulról, akár a még az anyjukba kapaszkodó, a világ megfigyelésében még nagyon kezdő babák is részt vehetnek rajta. Ez a színházi műfaj ledönti a színházzal kapcsolatos sztereotípiákat, miszerint a színházban sötét van, csendesen, rendesen kell ülni szép ruhában, és gyerekeknek szóló előadásokon is legfeljebb akkor lehet bekiabálni, ha a színpadról a színész megkéri rá a gyerekeket. A babaszínházban nem székeken kell feszengeni, hanem a színpad elé kirakott párnákon ülnek a gyerekek és a szüleik is. Lehet sírni, anyához bújni vagy éppen felfedezni a környéket. Az előadás alatt nincsen a kicsik számára félelmetes sötétség, a színpad, nem is színpad annak a maga elkülönült, megközelíthetetlen jelentését értve, hanem egy jól látható játéktér, ahol az előadás alatt a színész van és ahova az előadás után szívesen várja a gyerekeket, hogy megnézzék, megtapogassák az előadás kellékeit, játékait. Az előadás, rövid (20-25 perc) egy egyszerű, kicsik számára is érthető történetet dolgozz fel ismert dalokkal, szereplőkkel, gyakran közvetlenül reagálva a gyerekek interakcióira. Magyarországon is egyre inkább elterjed ez a műfaj, több színház vette fel repertoárjába a legkisebbeknek szóló előadásokat. A Jászai Színház a 2011. évi, a színház által rendezett Városi Gyereknapon két 50


ingyenes előadással, ún. „pilot projekt”-ként próbálta ki ezt a színházi műfajt. A tatabányai szülők nagy nyitottsággal és érdeklődéssel vettek részt az előadáson, a visszajelzések teljes mértékben pozitívak voltak. Azonnal látható volt, hogy ennek a műfajnak a mi színházunkban is van helye, egy új közönségréteget találtunk meg ezzel. Játszóházi sorozatunk harmadik eleme a színház három emeletére kiterjedő játszóház, melyen mindenki ingyenesen vehet részt, aki valamelyik produkcióra (a koncertre vagy a babaszínházra) jegyet váltott. Ezen alkalmakkor a színházi közönségforgalmi terek átváltoznak egy nagy játszótérré, ahol mindig meglepetés várja a gyerekeket: a büfében nem csak enni-inni lehet, hanem festeni, agyagozni, ördöglakatot kibogozni és társasjátékot játszani. Az emeleten egyszer csak egy nagy kalózhajó jelenik meg, ahol kis nemezlabdákkal kell a gonosz kalózokat „ágyúzni”. A színház kiállítóterében kirakók, célbadobó játékok, kisgyerekeknek való ügyességi és logikai játékok kapnak helyet. Igyekeztünk havonta mindig más játékokkal, feladatokkal várni a gyerekeket, voltak ebben állandó partnerszervezeteink, intézmények (Waldorf Óvoda, Helen Doron Nyelviskola) és önkéntes szervezetek is (Bázis Alapítvány, Szabad Levegő Alapítvány). Ezzel a komplex programmal egy egész vasárnap délelőttre szóló színvonalas elfoglaltsággal vártuk a családokat, mely program – főként a Közművelődés Háza bezárásával – hiánypótló volt a városi programkínálatban.

Komolyzenei koncertek A 2012-13-as évadban még többször, nagy sikerrel lépett fel intézményünkben a Tatabányai Szimfonikus Zenekar, majd ez a bérletes sorozat a zenekar felbomlása miatt abbamaradt. A 2014 áprilisában megtartott, a Tatabányai Szimfonikus Zenekar 115. évfordulójára rendezett gálahangverseny alkalmával bejelentésre került, hogy városi támogatással megalakul Tatabánya Város Szimfonikus Zenekara, Román Géza vezetésével. A városi támogatással megerősödött Szimfonikus Zenekar 2015. január 22.-én a Magyar Kultúra Napján tartotta bemutatkozó koncertjét. A jövő évadtól bérletes hangversenyeket tervezünk velük, köztük kifejezetten az ifjúsági korosztály zenei neveléséhez szóló, rendhagyó koncerteket is. Román Géza vezetésével folyamatosan jelen vannak a Tatabánya Város Szimfonikus Zenekarának zenészei a színház zenés produkcióiban és a jövőben is számítunk rájuk. (Együttműködési nyilatkozat mellékelve.)

51


Karitatív tevékenység, akadálymentesítés bemutatása A Jászai Mari Színház, Népház mindig gondot fordított arra, hogy a különböző okokból hátrányba szorult embertársaink lehetőség szerint kedvezményesen vagy térítésmentesen vegyenek részt az előadásainkon, illetve akadálymentesítettük előadásaink egy részét siket és nagyothalló, valamint látássérült nézőinknek.

•

A Színház a Mentálhigiéniás és Rehabilitációs Intézet Tatabánya, Síkvölgy lakói számára ingyen jegyeket ajánlott fel nyilvános főpróbáira.

•

Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szintén ingyen jegyeket kapott több előadásunk nyilvános főpróbájára.

•

Azon

tatabányai

óvodák,

ahová

rászoruló

gyerekek

járnak

50%-os

kedvezménnyel kaptak jegyet gyermek előadásainkra. •

A „Százszorszép - fogyatékkal élők kulturális fesztiválja” számára a színház kedvezményes terembérletet biztosított.

•

A színház a Tatai Diákotthon számára több előadás kapcsán biztosított ingyen jegyeket.

•

A

Máltai

Szeretetszolgálat

által

fenntartott

Máltai

játszótér

tanévzáró

rendezvényét a színház technikai és műszaki személyzetének munkájával támogatta. •

Mus-e – hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatási programjának támogatása.

•

A Becton Dickinson Hungary Kft. támogatásával 42 rászoruló, középiskolás korú fiatal látta a La Mancha lovagja, a Tóték, a Rokonok és A vágy villamosa című előadásainkat.

•

Karácsonyi ajándékcsomag gyűjtés

•

90 Decibel projekt - A Jászai Mari Színház, Népház 2012-ben, a 90 decibel szakmai szervezettel közösen elindította akadálymentesítési programját. Az első évben a siketek és nagyothallók számára jeltolmács segítségével két előadást tettünk hozzáférhetővé (A régi nyár, A dzsungel könyve). Ezt követően a programunkat kibővítettük narrált előadásokkal is - színházunk munkatársa 52


Mihály Csaba 2012 szeptemberében elvégezte a 90 decibel és a Brit Nagykövetség által szervezett narrátori tanfolyamot - így 2013 óta néhány előadásunkat már a vakok és látássérültek számára is sikerült akadálymentesíteni (Acélmagnóliák, A padlás, Mikve). A 2014/2015-ös évadban már két olyan előadást

tartunk,

amelyet

mindkét

akadályoztatott

nézőcsoport

számára

hozzáférhetővé tettünk. És a 2015/2016-os évadban is két előadásunkat fogjuk siketek részére jeltolmácsolni, valamint vakok és gyengénlátók részére narrátori segítséggel akadálymentesíteni (A kripli, Az öngyilkos). Ezt a projektünket természetesen a jövőben is folytatni kívánjuk.

53


3.4. VÁROSI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A városi kulturális intézményekkel, szervezetekkel hagyományosan jó a színház kapcsolata, mely többször konkrét együttműködésben is megnyilvánult. -

Tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola – Tatabányai Tavaszi Fesztivál keretében

-

Tatabányai Város Szimfonikus Zenekara – gálahangverseny megrendezése

-

Alapítvány Tatabánya Tánckultúrájáért – Déva Gála megrendezése, Tatabányai Bányász Táncegyüttes gálái

-

Agora Nonprofit Kft. – rendezvények összehangolása, profiltisztítás

-

KPVDSZ Művelődési Ház (Szépkorúak Bálja, Thália Alapfokú Művészeti Iskola gálája)

-

Tatabányai Városi Fúvószenekar Alapítvány (Újévi Gála)

-

Tatabánya Városi Könyvtár (könyvbemutató)

-

Kuny Domokos Múzeum (Jászai Mari kiállítás)

Önkormányzati, oktatási intézményekkel, társadalmi szervezetekkel való együttműködés -

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kávéházi Esték, Szent Borbála Nap, Magyar Kultúra Napja, Szépkorúak Bálja)

-

Szalagavató, iskolai gála - Bárdos Gimázium, Óvárosi Iskola gálája, Bárdos Gimnázium Adventi Gálája, Benedek Elek Óvoda jubileumi műsora

-

Vállalkozók Országos Szövetsége (Príma Gála)

-

KEM Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány - Fogyatékossággal Élők XI. Kulturális Fesztiválja

-

Ászár Község Önkormányzata (Jászai Mari emlékének ápolása)

-

Tata Város Önkormányzata (kedvezményes bérletek, Európa Nap)

-

Városi és térségbeli oktatási intézmények (bérletek, rajzpályázat, drámapedagógiai foglalkozások) 54


A színház kapcsolata a Vértes Agorájával A város másik nagy kulturális intézményének megnyitásával a színház számára szűkült a piac, mivel a programok kínálata megsokszorozódott. A Vértes Agorája vezetőségével történt megállapodások, egyeztetések révén természetes folyamatként kialakult egy olyan profiltisztítás, mely mindkét intézmény számára hasznos. A Vértes Agorája természetszerűleg átvette (illetve néhány esetben visszavette) azon programok szervezését és lebonyolítását, melyek nem kötődtek szorosan a színházi profilhoz (Gyereknap, Bányásznap, könnyűzenei koncertek szervezése stb.). A színház számára így kitisztult egy olyan profil körvonala, mely konkrétan kapcsolódik a színházhoz, de annak minden lehetőségét és az ahhoz kapcsolódó műfaját magába foglalja. A Vértes Agorája munkatársaival negyedévente egyeztetés történik a tervezett programok ügyében, folyamatos együttműködés és egymás támogatása jellemzi a két intézmény viszonyát. Munkatársaink folyamatosan részt vesznek A Vértes Agorája által szervezett Agora Fórum egyeztetéseken, szekcióüléseken, így nagyobb lehetőségünk van aktívan bekapcsolódni a város, valamint Tatabánya járás kulturális életébe is, melyet segít a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás tagjaival (Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős) való együttműködés is.

55


4. SZERVEZET 4.1. SZERVEZETI ÁTTEKINTÉS A Jászai Mari Színház, Népház 2011. január 1-i átvétele során az egyik legfontosabb feladatnak a szervezet működésének új alapokra történő helyezése tűnt. Természetesen a vezetői pályázat megírása során megszerzett információk, fellelhető anyagok már előzetesen is láthatóvá tettek olyan feladatokat, melyeknek megoldása azért vált szükségessé, mert a színház jövőbeni vezetéséről való gondolkodás és az előzetes tárgyalások a szerződtetni kívánt munkatársakkal ezt indokolták. A szervezetről való gondolkodás valódi fázisa az átadás-átvétel folyamán megszerzett adatok tükrében indulhatott el. Hangsúlyozottan ezekben a dokumentumokban a szabályzatok és szerződések megismerése volt a feladat, a színház gazdasági helyzetére, az adatszolgáltatásokra és a fenntartóval valamint az állami szervekkel történő kapcsolattartás mikéntjére a válaszokat később kellett megtalálni. Az akkori szervezeti struktúra megismerése több módon történt. Részint az érvényben lévő szervezeti és működési szabályzat áttekintése és ennek a valós működéssel történő összehasonlítása, részint a munkatársakkal történő interjúk során megkapott információk rendszerezésével. Ezek a beszélgetések több szempontból is hasznosnak bizonyultak. Látható volt, hogy milyen anomáliák alakultak ki az adott vezetőkhöz rendelt részterületek között, másrészt a munkatársak igyekeztek - mint minden vezetőváltás alkalmával ez megszokott - a problémák és praktikus megoldások megfogalmazásával elősegíteni egy új szervezeti rend megvalósulását. Megállapítható volt, hogy szükséges a szervezet teljes körű átvilágítása, mert elsősorban a felelősségi körök és alá-fölérendelt feladatok megvalósítása volt problémás. A színházi tárak működése, hiányosságai, a műszaki és üzemeltetési feladatok és részben a szakmai vezetői feladatok is így áttekinthetővé váltak. A problémásabb területnek a gazdasági részleg tűnt, hisz gazdasági igazgatója a színháznak csak névlegesen volt, a vezető felmentési idejét töltötte, és az utolsó munkaszakaszának periódusában is, betegsége miatt a munkavégzés minősége kifogásolható volt. A gazdasági helyzet tisztánlátása miatt szükség volt egy nagy helyismerettel rendelkező ember segítségére, így Geiszt Mátyásné (a színház volt gazdasági 56


vezetője, örökös tagja), mint gazdasági tanácsadó vállalkozó szerződéssel foglalkoztatásba került. Az ő személye nagy segítségre volt abban, hogy a működés átláthatóságához megfelelő információt kapjunk, mint több igazgatót is „kiszolgáló” munkatárs beavatott minket a kialakult szokásjogok szövevényébe, a szervezeti működés sajátosságaiba és olyan praktikus adminisztratív folyamatokba, melyet az alakuló működés megalapozásánál is figyelembe tudtunk venni. A pénzügyi - stratégiai feladatokban Markó Angéla volt a színház segítségére, aki mint a Győri Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója, közreműködött az új szabályzatok megírásában, a fenntartó és a minisztérium felé történő kommunikáció kialakításában, valamint az előadó-művészeti törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában. Az ő segítségével sikerült első lépésként a munkavégzés és munkaidőkeret átdolgozását végrehajtani, és a gazdasági hatékonyságra törekvő szervezeti és pénzügyi alapokat megteremteni. A szervezet működésének átstrukturálása nem nélkülözhette azt sem, hogy a szakmai kapcsolatokat újragondoljuk a magyarországi színházakkal, elsősorban a régióban működő intézményekkel. Több vidéki színház szervezeti működését is áttekintettük és vezetőiktől információkat kaptunk tapasztalataikról. A volt igazgató távozásával több, elsősorban színházszakmai munkakör lett betöltetlen, és a terület vezetője, Téri Sándor is jelezte, hogy nem számíthatunk rá a továbbiakban. Éppen ezért kezdeti lépésként a betöltetlen pozíciók szükségességét vizsgáltuk meg, majd a működési területek munkaköreit és esetlegesen a betöltetlen pozíciók, már a jövőben elképzelt szervezeti ábra szerinti betöltését gondoltuk át. Az átvilágítási folyamat e történések és feladatok végrehajtása mentén ment végbe, melynek utolsó aktusaként született meg az új szervezeti működést megfogalmazó szervezeti szabályzat. Ennek alapjául szolgált az alapító okirat módosításában megfogalmazott színház és művészetek háza funkció együttes működtetésének alapelve is. Ezzel párhuzamosan a gazdasági igazgatói pályázatot is kiírtuk, ahol Vargáné Meregya Lívia bizonyult alkalmasnak a poszt betöltésére, így 2011 szeptemberétől valódi gazdasági vezetője lett a színháznak.

57


4.2. AZ ÚJ MŰKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSA Mint minden szervezet esetén, a vezetők és a hozzájuk tartozó területek valamint felelősségi körök kijelölése már nagyrészt megalapozza azt a működést, amellyel elindulhat egy új szervezet. Az ezután következő napi működés, pedig - mint a mi példánk is bizonyítja-, feltárja azokat az esetleges hibákat, melyek korrigálásra szorulnak. A Jászai Mari Színház, Népház szervezeti felépülését és az új működés elindulását a gazdasági igazgatói poszt betöltésének időpontja jelzi. A működés alappillérei lettek a gazdasági vezetés, a produkciós vezetés és a műszaki vezetés. A három vezetési részterület az igazgató közvetlen irányítása alá került. A korábbi működéhez képesti változások a következőképpen foglalhatók össze. A gazdasági vezetőt helyettesítő pozíció megszűnt, és a gazdasági munkacsoport létrehozásával valamint a hozzá kapcsolódó feladatmegosztás meghatározásával és ennek a munkaköri leírásban történő rögzítésével egy autonóm, mégis a színház szakmai működését is figyelmembe vevő gazdasági osztály kezdett el dolgozni. Az új munkamegosztás akadályait a részleg dolgozói jól teljesítették, a hatása hamar érezhetővé vált a napi ügymenetben is. A korábbi színházszakmai vezetői pozíció helyett egy operatív-produkciós terület alakult ki, a produkciós vezetői pozíció kialakításával. Ehhez a területhez rendelődött a művészeti főtitkár és művészeti ügykezelés, az értékesítés és a korábbi közművelődési igazgató helyettesi feladatok

ellátása

helyett

egy

a

Népházi

működést

újragondoló

művészeti

programkoordinátori feladatellátás is. A produkciós vezető felelősségi területébe került a szervezési valamint a sajtó és marketingcsoport feladatainak összehangolása is. Az új szakmai terület kialakítását az motiválta, hogy minden olyan terület egységes kontrol alá kerüljön, mely a darabok bemutatásával, értékesítésével, promóciójával, bepróbálásával, játszásával és gyártásával is összefügg. Másrészt szükség volt egy olyan terület kialakítására, mely kellően integrálja a színházi funkcióba a művészetek háza funkció működését is. A produkciós vezető operatív vezetői teendőit a marketingvezető, művészeti főtitkár, szervezési csoportvezető és művészeti programvezető valamint művészeti programkoordinátor teljes mértékben segíteni tudja és a napi, havi műsortervezés folyamata is átláthatóbbá vált.

58


A műszaki terület átalakításának fő szempontja a praktikusság volt valamint az, hogy a színház gazdasági helyzetének javítása érdekében tett lépések során a saját gyártású díszletek előállítása fontos cél lett. A korábbi műszaki állománycsoport - melyhez együttesen tartozott az összes műszaki dolgozó, színpadi kiszolgáló személyzet és az üzemeltetési területen tevékenykedő alkalmazott - három részre vált. A megnövekedett gyártási folyamatok miatt a terület

egyik

része

a

lakatos,

asztalos,

festőműhely,

a

megfelelő

munkatársak

hozzárendelésével, valamint a varroda. A színpadon folyó feladatok kiszolgálását ellátó színpadi tárak lettek a terület másik részlege, amelyben így a gyártósortól elkülönülten, a munkafolyamatokat átláthatóbbá téve a klasszikus színházi működésnek megfelelve alakultak ki színpadi tárak. A Jászai Mari Színház, Népház felújított épülete, színpadtechnikája, fokozott üzemeltetési feladatot jelent. Meglátásunk szerint azzal, hogy az üzemeltetési vezető irányításával működő részleg önálló műszaki területté vált, a biztonságos, megfelelően felügyelt gondnokság megvalósult. Az eddigi működés nagyban igazolta a szervezeti átalakítások szükségességét, mind a belső, részterületek közötti kommunikáció tekintetében, mind pedig az eltérő feladatellátás átláthatóságában egyaránt. A munkaköri leírások az új szervezeti ábra maximális figyelembevételével készültek el.

4.3. NÉPHÁZI INTEGRÁLT MŰKÖDÉS A Népházi csoportok működésének közvetlen irányítói az új szervezetben továbbra is a csoportvezetők, de a munkájukat a közművelődési vezető helyett a művészetek háza tevékenység újradefiniálása szerint a művészeti programvezető koordinálásával és közreműködésében végzik. A pénzügyi háttér megteremtése leginkább a csoportvezetők jelképes bérezésére, a nyersanyagok anyagi hátterének biztosítására korlátozódik. Esetenként szakmai kirándulások, fesztiválokon és művészeti seregszemléken való részvétel is igényel pénzügyi hozzájárulást, amit jellemzően pályázati forrásból biztosítanak. Az önkormányzat költségvetésében a vezetői ciklus kezdetekor a népházi csoportok működésére biztosított tételsor nem szerepelt. Nagy eredménynek számít, hogy a hagyományosan itt működő, alkotó közösségek és a színház el tudták azt érni, hogy külön soron kapjanak működési jellegű támogatást. A közművelődési háttérmunka vezető szerepe abban rejlik, hogy az önálló programok integrálásával az intézmény komplex műsorába tudja biztosítani azt, hogy a 59


folyamatosság révén egyre magasabb nívójú szakmai munka folyhasson. A terület működtetésében fontos hogy a színház megtalálja azokat a lehetőségeket, ahol a népházi csoportok fellépési lehetőséget kapnak, és a számon kérhetőség megteremtésével a kiegyensúlyozott összhang az önálló működési területek ellenére is megvalósuljon. Az amatőr színházi tevékenység, kiállítások, táncesemények színpadi és szakmai kiszolgálását teljes körűen a Jászai Mari Színház végzi.

4.4. HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MOTIVÁCIÓS RENDSZEREK Az elmúlt öt év minden intézményi működést érintő változtatása a hatékonyság növelésének érdekében zajlott. Igaz ez a gazdasági munkatársak feladatellátására csakúgy, mint a díszítők, hangosítók, bútorosok stb. munkavégzése esetén. Reméljük, hogy a munkakörülmények javítása, a cafeteria rendszer életben tartása, a tervezhetőbb munkavégzés és túlóra szabályozása még több hosszú távú eredményt hoz, mint ez idáig. Az új működés eredményét jelzi, hogy a munkatársak között kisebb a fluktuáció, a tárak és részterületek felelősei időben tesznek lépéseket azért, hogy a munkatársak egyéni problémáira egyéni válaszokat keressenek, növelve így a dolgozók motiváltságát is. Az elmúlt években igyekeztünk lépéseket tenni a csapatmunka motiválására, jelzik ezt a jól sikerült évadzárók is. Az év végi jutalmakra pedig felelősen gazdálkodva fordított gondot a színház.

4.5. TÁRSULATISÁG ÉS GAMESZ MINT ÚJ SZERVEZETI ELEMEK Mint minden szervezet esetén, semmi sincs kőbe vésve. A működés igazán akkor tud hatékony lenni, ha gyorsan tud válaszokat adni az új kihívásokra, az új feladatok esetén a munkamegosztás és feladatellátás gyorsan kialakítható. A 2011 óta működtetett intézményi feladatellátás bizonyított azzal, hogy - amikor több éves vágyunkat beteljesítve Tatabánya képviselőtestülete hozzájárult mind anyagilag, mind erkölcsileg egy állandó, közalkalmazotti társulat létrehozásához - a szervezeti működésben a szerződtetett színészek már egy tisztán átlátható, segítséget adni tudó színházzal találkoztak. A művészek, mivel feladatellátásuk speciális és elsősorban az igazgató művészeti koncepciója alapján bemutatásra kerülő előadásokban közreműködnek, közvetlenül hozzá tartoznak. Színészi munkájukat és az 60


előadások, próbák egyéni rendjét figyelembevevő munkaköri leírásukat és kinevezésüket körültekintő, a komplex feladatellátás minden szegmensét elemző munka előzte meg. A társulat létrejötte a szervezeti működésbe változtatások nélkül integrálható volt. A törvényi rendelkezés értelmében a Jászai Mari Színház, Népház gazdasági feladatait 2015. április 1-től a helyi Tatabányai Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezet látja el. Ez jelentősebb változásokat okozott a gazdasági csoport működésében. Az együttműködés részletes kidolgozása, a hatókörök és elvett státuszok, munkafolyamatok rendszerezése időt, energiát igénylő feladat. A gazdasági igazgatói státusz megszűnése pedig számos helyen, a színház szakmai gazdálkodását tekintve új átgondolásokat igényel, hisz a szakmai munka szempontjából elengedhetetlenek azok a színházi menedzsmentet támogató segítségek, melyek a gazdasági igazgató felelősségi körébe tartoztak. Az új helyzetből adódó megváltozott

működési

modell

és

az

ahhoz

kapcsolódó

személyi

kompetenciák

meghatározása, valamint a pontos ügymenet kialakítása folyamatban van.

4.6. SZERVEZETI MŰKÖDÉSI TERVEK A 2011 óta zajló, a színház életéhez igazodó szervezeti változtatások rugalmasságot és hatékonyságot adtak az itt zajló munkának. Továbblépés lenne, ha a megváltozott műsorstruktúrához - miszerint hat saját készítésű és gyártási előállítású produkciót mutat be a színház egy évadban - új gyártósori kapacitás is bővítésre kerülne. A saját bemutatók magas száma intenzív munkát igényel a műhelyektől és a színpadi táraktól egyaránt. Ezen a területen a szervezet humán erőforrás bővítésre szorul. A színészek létszámát is növelni szeretnénk, biztosítva így a kevesebb vendégművész meghívását. Reményeink szerint a következő öt évben szakmailag magasan képzett és tapasztalatot szerző szakemberekkel bővülhet a színház társulata.

61


5. GAZDASÁG 5.1. GAZDASÁGI STRATÉGIA A kezdetektől világos volt, hogy élére kell állítanunk minden forintot, ha nem szeretnénk ismét olyan helyzetet, ami az átvételkor fogadott minket. A Szervezeti részben említett segítőtársaimmal rögtön elkezdtük a helyzet feltárását és kezelését valamint a megoldások keresését, de az igazi minden részletre kiterjedő munka Vargáné Meregya Lívia pályázat útján kinevezett gazdasági igazgató napi szintű jelenlétével vette kezdetét. A színház működési költségeinek racionalizálása mellett a 2011/12. évad produkciós költségvetésének elkészítése jelentette a legnagyobb feladatot. Erre a színház tervezett költségvetése nem nyújtott fedezetet. Az óvatos tervezés ellenére sem voltunk biztosak abban, hogy nem kell önkormányzati pótelőirányzathoz folyamodni, hiszen az előző évi költségvetésünkhöz képest 10 M Ft- tal kevesebb volt a költségvetésünk, valamint az előző vezetők munkaügyi viszonyának rendezése 9 M Ft többletkiadást követelt. Mindezek ellenére pótelőirányzat nélkül ezt a problémát a bérlet - és jegybevételből, a vendég előadások bevételéből, a saját előadások értékesítéséből, az előadások kiadási és bevételi oldalának különbségéből, a TAO támogatásból, a megtakarításokból, a koprodukciós szerződések adta lehetőség kihasználásából sikerrel tudtuk megoldani. Ez a helyzet alapjaiban azóta sem változott legfeljebb annyiban, hogy évről évre nagyobb saját bevételt érünk el. A támogatások és a bevételek folyamatos növekedése és növelése valamint a kiadások gondos tervezése következtében sikerült stabilizálni az intézmény gazdasági működését. Az elmúlt időszak gazdálkodását a kiadások és bevételek elemzése és azok értékelése jellemezte. Folyamatosan kerestük és keressük a bevétel növekedési lehetőségeket, ugyanakkor a megtakarítási lehetőségeket is. E két feladat párhuzamos értékelése során kellett megtalálnunk azokat a kereteket, melyek biztosítják a minőségi szakmai munka elvégzését. Ezzel együtt ez úgy volt lehetséges, hogy a szervezeti és működési struktúrát is úgy alakítottuk ki, hogy az eredményesen, hatékonyan biztosítsa az elvégzendő feladatok végrehajtását. Fontosnak tartottuk az együttműködést a színház összes területén dolgozó munkatárssal, mely a fenti célok megvalósítását szolgálta.

62


A gazdálkodás területének átfogó, átlátható, hatékony működésének megvalósítása érdekében egy integrált pénzügyi rendszer került bevezetésre. A rendszer számomra is biztosította az adatok hatékony felhasználási lehetőségeit, melyek a szakmai döntéseim meghozatalában elengedhetetlenek voltak. -

Bevételi források és azok teljesítése

6. táblázat Bevételek teljesülésének évenkénti összesített adatai Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Megnevezés Összesített bevételek

2011. teljesítés 439 842



7. táblázat Állami normatív támogatás és az Önkormányzati támogatás alakulása Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Megnevezés Állami támogatás - művészi - működési Összesen Önkormányzati Mindösszesen

2011. teljesítés 35 700 69 000 104 700 161 227 265 927

2012. teljesítés 32 400 73 700 106 100 164 148 270 248

2013. teljesítés

adatok: EFt 2014. teljesítés 533 001

adatok: EFt 2014. 2015. teljesítés terv

65 600 43 800 109 400 169 872 279 272

76 900 51 300 128 200 193 321 321 521

81 600 54 400 136 000 180 000 316 000

Az állami támogatás 2011. évről 2015. évre 30 %-al emelkedett. Ennek a nagyobbik részét a művészeti ösztönző részhozzájárulás növekedése adja, ami a következőkből adódik: - előadás szám növelése -

bemutatók számának növelése

-

nézőszám növekedésének elérése

-

koprodukciós együttműködés keretében létrehozott előadások

-

báb előadás, kortárs magyar és klasszikus drámairodalmi előadás

-

zenekar közreműködésével történő produkciók bemutatása

-

felnőtt és gyermek közönségnek szóló stúdiószínházi produkciók bemutatása

Az önkormányzati támogatás a 2011-2014 időszakban 12 %-os növekedést mutat. A támogatások növekedése fedezetet nyújtott a társulat létrejöttének kiadásaira. A szakmai elképzeléseim megvalósítását a támogatások növekedése csak részben biztosította. Ahhoz, 63


hogy a művészeti és az infrastrukturális elképzeléseim megvalósuljanak a teljes körű működési bevételek növekedését és a kiadások csökkentését tűztük ki célul. Fontosnak tartom annak bemutatását, hogy a színház állami támogatása 2004-2010 közötti időszakban, hogyan alakult. 8. táblázat Jászai Mari Színház, Népház állami támogatása 2004-2010 között Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Megnevezés Állami támogatás

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

adatok: EFt 2009. 2010.

156 112

150 846

145 500

145 500

155 500

180 100

124 000

A fenti adatokból kitűnik, hogy a színház jelenlegi állami támogatása (136 MFt) nem éri el a 2004-2008 közötti még az első Előadó Művészeti Törvény hatálybalépése előtti állami normatíva átlagos mértékét, azaz 150 MFt-ot. Az adat abban a tekintetben beszédes, hogy 2008 előtt a színháznak nem kellett olyan, az Emtv-ben meghatározott szakmai mutatóknak megfelelni (bemutatószám, előadásszám, fizető nézők száma, műfaji előírások stb.) mint, ami jelenleg a kiemelt művészeti intézményi státusz megtartásának feltétele. 9. táblázat Működési bevételek teljesülésének alakulása Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Megnevezés Műk. célú támogatások, átvett pénzeszközök - tao. - egyéb (pályázat) Működési bevételek (jegy, bérlet, áfa, bérleti díj, ruhatár, egyéb) Előző évi pénzmaradvány Mindösszesen

2011. teljesítés 30 000 14 401

2012. teljesítés

2013. teljesítés

adatok: EFt 2014. teljesítés

41 000 7 013

41 450 7 145

43 341 9 894

127 541

145 521

132 511

29 551

72 403

35 222

25 734

173 915

247 957

229 338

211 480

99 963

A működési bevételek a 2011-2014 időszakban 21 %-os növekedést mutatnak. A működési bevételek növekedésének elérése folyamatos feladat. Ennek a megvalósítása több módon lehetséges. Az alapja a saját bevétel növelése, amit elsősorban a jegy– és bérletbevétel növelésével lehet elérni. (Ez magával hozza a Tao-támogatáson keresztül befogadható bevétel növekedését.) Ezt nem elsősorban a jegy- és bérlet árak megemelésével, hanem a nézőszám stabilizálásával és az eddig tartó növekedés folytatásával, még több előadás megtartásával, 64


racionális játszási rendel, a vendégszereplési lehetőségek kihasználásával és az ezekhez kapcsolódó közönségszervezési munkával, az eddig kiépített kapcsolatok ápolásával és új kapcsolatok keresésével, és az általunk választott marketing stratégia folytatásával együttesen érhető el. A támogatott bérletek megjelenésével a színház nem veszített a teljes áru bérleteseiből, hanem egy új, árérzékenyebb célcsoportot talált meg, az ő megtartásuk fontos feladat, nem szabad kockáztatni az esetleges jegyár emelkedésből adódó lemorzsolódást. A meglévő nézőszám megtartása és annak növelése révén elérhető bevétel biztonságosabb növekedést adhat a színház számára. Ezek mellett természetesen törekednünk kell arra, hogy kihasználjuk a pályázati lehetőségeket és minden más bevételi lehetőséget. A források megtalálása küzdelmes feladat. Továbbá problémát jelent, hogy a társasági adót fizető gazdasági társaságoktól beszerezhető bevétel, jelentős hányada decemberben érkezik meg. Ezáltal év közben a kiadások fedezete teljes körűen nem biztosított. A küzdelmen kívül fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség jelenlegi ismereteim szerint 2015. december 31-ig áll fenn. 10. táblázat Kiadások teljesülésének alakulása Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

Megnevezés Személyi juttatások Járulékok Közüzemi díjak Dologi kiadások Kötött dologi Átadott pénz (befizetési köt) Beruházás, felújítás Pénzmaradvány elvonás Mindösszesen

2011. teljesítés 118 494 28 081 52 571 166 935 -

2012. teljesítés 128 697 31 675 58 634 216 283 1 220

9

-

1 349 367 439

23 051 23 423 482 983

2013. teljesítés 123 281 29 610 51 577 260 543 2 015

adatok: EFt 2014. teljesítés 146 167 36 497 42 669 251 387 334

8 884 6 966 482 876

15 569 14 091 506 714

A kiadások a 2011-2014 időszakban 38 %-os növekedést mutatnak.

65


Főbb kiadási csoportok: Személyi juttatások, járulékfizetési kötelezettség: Kinevezésemkor az intézmény költségvetési engedélyezett létszáma 64,5 fő volt. 2014. július 1-vel 74,5 főre emelkedett a 10 fős közalkalmazotti társulati létszámmal. Ez eredményezte a személyi juttatások és járulékok 2014. évi növekedését. A művészeti ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak központi illetmény rendszere 2008 évtől változatlan. 2011 és 2012 közötti emelkedés a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész növelés vonzata. Ennek a lépésnek szükségességét az indokolta, hogy megakadályozzuk a fluktuációt és ezzel elősegítsük a magas szakmai színvonalon működő, stabil háttér személyzeti kör kialakulását. Közüzemi kiadások: A közüzemi kiadások saját módon történő megtakarítására különös figyelmet fordítunk. A fűtés rendszer, a klíma rendszer beindítása valamint a világítás rendszer LED-es izzó felszerelése apránként ugyan, de megtakarítást jelent. Dologi kiadások: A költségvetési kiadásokon belül a dologi kiadások hányada a legnagyobb. 2012-2013 években a szerződések teljes körű átvizsgálását hajtottuk végre. Több esetben a tárgyalások eredményesek voltak, amivel költségcsökkentést értünk el. Ezen kiadási főcsoporton belül a művészeti kiadások, mely a darabok színrevitelét, műsoron tartását biztosítják jelentős értéket képviselnek. Célunk és feladatunk, hogy a produkciók létrehozási és folyamatos működési költség kereteit be kell tartani. Azonban itt muszáj megjegyeznem, a produkciókra fordított összeg sajnos alatta marad az országos szintnek, az, hogy ez nem látszik a színdarabok kiállításán a tervezők és a gyártósor munkájának köszönhető. Beruházások, felújítások Évről-évre beruházásokat és felújításokat hajtottunk végre. A feladatok végrehajtása mind a szakmai mind az üzemelési tevékenység színvonalának növelését szolgálta. • 2011. évben Schow fekete fólia, hang-technikai pultot kiszolgáló számítógép és program, valamit egyéb számítógépek kerültek beszerzésre.

66


• 2012. évben intelligens lámpák és Meyer Sound hangsugárzó került beszerzésre, továbbá önkormányzati támogatással a forgószínpad kivitelezése is megtörtént. • 2013. évben 6. sz. gépi mozgatási motor és a kamaraszínpad került felújításra. Beruházásunk Meyer Sound hangsugárzó eszközre, egyéb fény és hangtechnikai eszközre, valamint fűrészgépre és hegesztőgépre terjedt ki. • 2014. évben a díszletmozgató felsőgépészet, a vasfüggöny lazulásérzékelő cseréje, színpad csiszolása, süllyesztő és járásfény került felújításra. Beruházások során nagy teljesítményű fénymásoló, számítógépek, színpadtechnikai lámpák-hangeszközök kerültek beszerzésre. 2015 évre vonatkozóan a vezetés meghozta azon döntését, hogy ebben az évben beruházást és felújítást nem hajt végre. Vezetői elképzelések a gazdálkodásra vonatkozóan A következő 2016-2021-ig tartó periódusra a kiadási oldalon, nem tervezünk jelentős mértékű emelkedést a 2014. évhez képest. De itt meg kell említeni, hogy ez az időszak a társulatra vonatkozó személyi juttatások és járulék kiadásokat csak a 2014. II. félévétől tartalmazza. A kiadások egész éves alakulásáról 2015-ös évben kapunk átfogó képet, mely számok megmutatják, hogy milyen kiadással jár egy önálló társulattal rendelkező, kiemelt művészeti intézményi kategóriába besorolt színház működése. Bevételi oldalon a cél a működési bevételek növelése, melyek az elmúlt időszakban folyamatos emelkedést mutatnak. Ebből a színpadtechnika, a tárakhoz kapcsolódó berendezések karbantartása, szinten tartása reálisan megvalósítható. Sajnos azonban a fejlesztésekre (lásd 71-74. oldal), amivel a szakmai és nézői igényeknek egyaránt meg tudnánk felelni, valamint a fluktuáció elkerülése érdekében felmerülő bérfejlesztésre nem nyújt fedezetet. Ehhez mindenképpen a támogatási forrás növekedés elérése lenne szükséges. Reményem szerint a következő évek szakmai munkája az előző évekhez hasonlóan az állami támogatás további növekedésével jár majd. (Ne felejtsük el, hogy az állami támogatást tekintve a vidéki kiemelt művészeti intézmények sorában az utolsók vagyunk. Lemaradásunk közel 70 MFt. Nincs még két olyan a sorban egymást követő színház ahol a normatíva különbség ilyen mértékű lenne.) Az önkormányzat eddig is mindent megtett a színház támogatása érdekében, erre a jövőben is feltétlenül számítunk. A magunk oldaláról pedig egyrészt a működési és 67


fenntartási kiadások csökkenésével (takarékosság fokozásával: - szolgáltatási szerződések áttekintése - beszerzések optimalizálása; koprodukciós partnerek bevonása), másrészt a saját bevételek növelésével (nézőszám növelése, előadásszám növelése, szabad kapacitás növelése, pályázati tevékenység erősítése, vendégjátékok növelése, PR és marketing tevékenység erősítése) kívánunk több bevételt elérni. A fentieken túl fontos kérdés a színház jövőbeni gazdálkodásával kapcsolatban a Taotámogatás rendszerének megmaradása vagy megszűnése. Az utóbbival nem csak a Jászai Mari Színház, Népház, hanem az ország valamennyi színháza bajba kerülne és valószínűleg ágazati szintű új finanszírozási modell kerülne bevezetésre. A megmaradásával viszont a stabil gazdálkodás tovább folytatható. Természetesen törekedni kell az pályázati lehetőségek maximális kihasználására és továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni az együttműködésekre, koprodukciókra és a kiadások kontroll alatt tartására. Tehát az állami, az önkormányzati támogatás és működési saját bevételek fokozatos növekedésével, gondos tervezés és végrehajtás mellett lépésről lépésre elérhető, hogy a Jászai Mari Színház, Népház országosan ismert és elismert, a többi kiemelt intézményhez hasonló technikával felszerelt, a munkatársait megtartani és megbecsülni tudó, Tatabánya város hírnevét öregbíteni képes kulturális intézménnyé váljon.

68


5.2. 2016-2021. IDŐSZAKRA AZ ÉPÜLET ÜZEMELTETÉSÉVEL, FENNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜZEMVITELI FELADATOK Az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján a gépészet, légtechnika, légkezelő, hűtőgép, fűtésrendszerben található berendezések folyamatos cseréjére lehet számítani az esetleges meghibásodások ütemében. Az épületfelügyelet elektronikája (komplex informatikai eszköz) 5-6 év alatt elavul, illetve meghibásodik, így a közeljövőben a beépített eszközök cseréje szükségessé válik. A gépészetbe beépített villamos berendezések a folyamatos karbantartás ellenére is elhasználódnak, elkopnak, ezeknek a cseréje is indokolt lesz. (Pl. ventilátor motorok, szivattyúk, villamos elosztókban található beépített eszközök stb.) Nélkülözhetetlen az energetikai rendszer (fűtés, és hűtés) elektronikájának és a beépített szelepek, érzékelők, ütemezett cseréje. A kemény víz miatt a csővezetékek idő előtt elhasználódnak, elvízkövesednek. Fokozott figyelmet kell fordítani az esetlegesen ebből adódó problémákra. Az épület külső homlokzatán vízzáró nemes vakolat több helyen megrepedt, néhol a faltól el is vált, így a vízzáró képességét elvesztette, javítások nélkül beázhat, penészesedhet. Az épület alatt még tömörödik a talaj, ezért a külső díszkövek, műkövek néhol már elváltak az eredeti helyüktől, valamint a belső falakon is jelentkeznek az épület mozgásából adódó repedések. A jövőben is szükséges az állagmegóvás érdekében a hibák folyamatos javítása. Problémát okoz az előadásokra érkező gépkocsik parkolása, valamint a Színház főbejáratának gyalogos megközelítése (különösen télen). A parkoló bővítésére rendelkezésre áll a hely, és a főbejárat gyalogos megközelítésére a járda terve is elkészült. Az elkövetkezendő években célszerű lenne sort keríteni ezen problémák megoldására. Jó gazda módjára eddig is figyelemmel kísértük az épületben jelentkező problémákat, és minden alkalommal a rendelkezésünkre álló személyi, tárgyi és anyagi feltételek legoptimálisabb felhasználásával, legjobb tudásunk szerint oldottuk meg ezeket. Ebben 2015 év eleje óta a Tatabányai Szolgáltató Zrt. a partnerünk és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy kiválóan tudunk együttműködni.

69


A fentieket összegezve úgy gondolom, hogy a nagyobb összegű ráfordítási kényszert elkerülve a jelentkező problémákat lehetőség szerint azonnal orvosolni kell, valamint legalább az előre látható és kalkulálható az üzemeltetési területhez kapcsolódó nagyobb kiadásokat célszerű lenne ütemezni a következő évek költségvetésében. Ez a szemlélet hozzájárulhat nézőink, vendégeink méltó fogadásához, az épület minőségének hosszú távú megőrzéséhez.

5.3. 2016-2021. IDŐSZAKRA A SZÍNPAD, SZÍNPADTECHNIKA ÉS GYÁRTÓSOR MŰSZAKI IGÉNYEINEK SZINTENTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE Az alábbi táblázatok területre lebontva tartalmazzák azokat a költségeket, amik a meglévő technikai berendezések, gépek, szerszámok elhasználódásból, kopásból adódóan periodikusan visszatérő kiadások. Ezek biztosítása feltétlenül szükséges a színház biztonságos üzemelése szempontjából, és a költségvetésünkből ki is gazdálkodható. A többi tétel, a gazdasági lehetőségünk függvényében létrejövő fejlesztéseket tartalmazza (dőlt betűvel), amivel a Jászai Mari Színház, Népház egy hasonló méretű, kiemelt művészeti intézmény színpadi felszereltségét érheti el a következő években.

70


11. táblázat Hangtár Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

2015/2016. évad

2016/2017. évad

Egyéb anyagok (kábelek, csatlakozók)

400 000 Ft

Mikroport 3db és hangszedő 7 db

700 000 Ft

D-box 6 db

250 000 Ft


400 000 Ft

Rádiós mikrofon 3 db

700 000 Ft

Mikroport adó

200 000 Ft

Projektor (kisebb teljesítményű)

7 000 000 Ft

Keverőpult

8 350 000 Ft 2017/2018. évad Kézi mikrofon 3 db

150 000 Ft


400 000 Ft

Centersugárzó Hangszer mikrofon

15 000 000 Ft 16 300 000 Ft

2018/2019. évad Egyéb anyagok (kábelek, csatlakozók)

400 000 Ft

Rádiós mikrofon 3 db

300 000 Ft

Upj-1p hangsugárzó

900 000 Ft

400 000 Ft

Kézi mikrofon 3 db

150 000 Ft

6 450 000 Ft

Projektor (nagyobb teljesítményű)

12 000 000 Ft

5 500 000 Ft

13 750 000 Ft 2019/2020. évad Mikroport vevő

600 000 Ft

Mikroport

300 000 Ft


400 000 Ft


400 000 Ft

Hangszer mikrofon

400 000 Ft

1 300 000 Ft

2020/2021. évad Mikroport adó

200 000 Ft

1 000 000 Ft

A fenti táblázatból látható, hogy a következő 6 évadban összesen kb. 42,8 MFt értékben lenne szükség fejlesztésre ezen a területen.

71

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. 12. táblázat Világosító tár Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

2015/2016. évad Izzó beszerzés Egyéb anyagok Robotlámpa (kicsi) 2 db Szcenikai lámpák

1 500 000 Ft 300 000 Ft 1 800 000 Ft 1 200 000 Ft 4 800 000 Ft

2016/2017. évad Izzó beszerzés 1 500 000 Ft Egyéb anyagok 300 000 Ft Robotlámpa (nagy) 2db 6 000 000 Ft 7 800 000 Ft

2017/2018. évad 1 500 000 Ft Izzó beszerzés 300 000 Ft Egyéb anyagok 1 800 000 Ft Robotlámpa (kicsi) 2 db 9 000 000 Ft Világosító pult 1 200 000 Ft Szcenikai lámpák 13 800 000 Ft

2018/2019. évad Izzó beszerzés 1 500 000 Ft Egyéb anyagok 300 000 Ft Robotlámpa (nagy) 2 db 6 000 000 Ft 7 800 000 Ft

2019/2020. évad 1 500 000 Ft Izzó beszerzés 300 000 Ft Egyéb anyagok

2020/2021. évad Izzó beszerzés 1 500 000 Ft Egyéb anyagok 300 000 Ft Robotlámpa (nagy) 2db 5 000 000 Ft Szcenikai lámpák 1 200 000 Ft 8 000 000 Ft

Robotlámpa (kicsi) 2 db Szcenikai lámpák

1 800 000 Ft 1 200 000 Ft 4 800 000 Ft

A fenti táblázatból látható, hogy a következő 6 évadban kb. 36,2 MFt értékben lenne szükség fejlesztésre ezen a területen.

72

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. 13. táblázat Színpadi karbantartás Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

2015/2016. évad

2016/2017. évad

Színpadkarbantartás (teljes)

1 200 000 Ft

Kamara színpadkarbantartás (teljes)

600 000 Ft

Színpadi függönyök 1/2 Balett szőnyeg 1/2 Egyéb (csavar, szög stb…) Kézi szerszámok Kézi díszletemelők karbantartása

1 250 000 Ft 600 000 Ft 600 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 4 550 000 Ft

2017/2018. évad 1 200 000 Ft

Kamara színpadkarbantartás (teljes)

600 000 Ft 600 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 2 700 000 Ft

2019/2020. évad Színpadkarbantartás (teljes) 1 200 000 Ft Kamara színpadkarbantartás (teljes) Egyéb (csavar, szög, stb…) Kézi szerszámok Kézi díszletemelők karbantartása

800 000 Ft

Kamara színpadkarbantartás (részleges)

400 000 Ft

Színpadi függönyök 2/2 Balett szőnyeg 2/2 Egyéb (csavar, szög, stb…) Kézi szerszámok Kézi díszletemelők karbantartása

1 250 000 Ft 600 000 Ft 600 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 3 950 000 Ft

2018/2019. évad

Színpadkarbantartás (teljes)

Egyéb (csavar, szög, stb...) Kézi szerszámok Kézi díszletemelők karbantartása

Színpadkarbantartás (részleges)

600 000 Ft 600 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 2 700 000 Ft

Színpadkarbantartás (részleges)

800 000 Ft

Kamara színpadkarbantartás (részleges)

400 000 Ft

Egyéb (csavar, szög, stb…) Kézi szerszámok Kézi díszletemelők karbantartása 2020/2021. évad Színpadkarbantartás (részleges) Kamara színpadkarbantartás (részleges) Egyéb (csavar, szög, stb…) Kézi díszletemelők karbantartása

600 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 2 100 000 Ft

800 000 Ft 400 000 Ft 600 000 Ft 200 000 Ft 2 000 000 Ft

A színpad karbantartása évről évre jelentkező költség, a fentebb levő táblázatok az optimális tervezés jegyében készültek.

73

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. 14. táblázat Műhelyfejlesztés Forrás: Jászai Mari Színház, Népház

2015/2016. évad Asztalosipari kombigép Asztalosipari szerszámok Hosszabbító rendszer Festőpisztoly Lakatosipari kéziszerszámok Festő kompresszor

800 000 Ft 150 000 Ft 100 000 Ft 400 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 1 850 000 Ft

2017/2018. évad Festőpisztoly Festő kompresszor Asztalosipari szerszámok

2019/2020. évad Festő kompresszor Festőpisztoly Asztalosipari szerszámok

2016/2017. évad Asztalosipari szerszámok Lakatosipari kéziszerszámok



400 000 Ft 200 000 Ft 150 000 Ft 750 000 Ft

200 000 Ft 400 000 Ft 150 000 Ft 750 000 Ft

150 000 Ft 200 000 Ft 350 000 Ft

150 000 Ft 200 000 Ft 350 000 Ft

150 000 Ft 200 000 Ft 350 000 Ft

A műhelyben egyetlen komolyabb fejlesztési tétel szerepel (800 EFt), az asztalos gép, amely jelentősen meggyorsítaná és megkönnyítené a díszletelemek gyártását. A többi tétel a folyamatos kopásból és elhasználódásból adódóan jelentkezik.

74


6. MARKETING A színházi marketing rendszerének bemutatása, ezen keresztül a Jászai Mari Színház, Népház marketing tevékenységének elemzése, az elért eredmények és a jövőbeni tervek összefoglalása talán a szolgáltatásmarketing tipológia 7P megközelítése alapján a legkézenfekvőbb. Ennek tükrében a Jászai Mari Színház, Népház marketing tevékenységének elemeit a termék (Product), az ár (Price), a csatorna (Place), a kommunikáció (Promotion), az emberi tényező (People), a tárgyi elemek (Physical evidence) és a folyamat (Process) alapján szeretném tárgyalni. Az itt röviden bemutatott összefüggések reményeim szerint egyértelműen bizonyítják majd, hogy a Jászai Mari Színház, Népházban folyó marketing munka nem egyenlő csupán a kommunikációval, hanem olyan koncepciót jelent, mely a színházban végzett tevékenységek nagy részét érinti.

6.1. TERMÉK A színház „termékeinek” talán legegyértelműbben azonosítható elemei az előadás és a színházban dolgozó művészek, melyek a Művészeti koncepció című fejezetben bemutatott összefüggéseivel a marketing kapcsán értelemszerűen nem kívánok még egyszer foglalkozni, marketingvonatkozásaival azonban igen. A színház repertoárjának kialakításakor nem csak művészeti és gazdasági, de marketing szempontból is nagyon fontosnak tartom, hogyan jutottunk el a 2011. év meghívott előadásaitól, a 2011 és 2014 közötti időszak (részben) felújított vagy megvásárolt előadásain (Lila ákác, Nem félünk a farkastól, Az ügynök halála, Tóték), továbbá koprodukcióin keresztül (Lila ákác, A testőr, Bivaly-szuflé /Gengszterek/) a 2014/2015. évadig, melytől kezdve csak saját, a Jászai Mari Színház, Népház számára készülő előadások szerepelnek a felnőtt repertoárban. Ezzel párhuzamosan a színházhoz köthető művészek szerepe és súlya szintén komoly változáson ment keresztül, hiszen az egy előadásra szerződött színész, a több előadásra szerződött színész, majd a 2014/2015. évadtól megalakult közalkalmazotti társulat szerepe, csakúgy, ahogyan az első előadásos rendező és a visszatérő vagy állandó rendező jelentősége egyértelműen más-más marketingvonatkozásokkal bír. Elismerve, hogy az évadhirdetéssel kapcsolatos részletek elsősorban a kommunikáció témaköréhez tartoznak, az előadásokhoz és a művészekhez köthető vonatkozásait mégis a termék alfejezetben tárgyalnám. Ha végignézzük azt, milyen gondolat mentén kerültek az egyes évadok meghirdetésre, mind az előadások, mind a művészek marketingkoncepción

75


belüli szerepének változása tetten érhető. Az első és a második évad tárgyakat, kellékeket és szimbólumokat a középpontba helyező kreatívjai a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijének pakkját és a színházi öltözőasztal körvonalát felhasználó alapötletekkel egyértelműen a „színháziasság” megjelenítését és a minél hatékonyabb figyelemfelkeltést tűzték ki célul, a későbbi évadok koncepciójától merőben eltérő esztétikai jelleggel. A társulatot és a színház saját arcait nélkülöző, a repertoár egy részét nem saját előadásokból felépítő két évad legfőbb célkitűzése a Jászai Mari Színház, Népház népszínházi jellegének hangsúlyozása és ezen keresztül, nem titkolt módon a nézőszám növekedésének elérése volt.

Kép 1. A 2011/2012. évad első bérlethirdetési plakátja

Kép 2. A 2011/2012. évad második bérlethirdetési plakátja

A harmadik évadtól kezdve úgy gondoltuk bátrabban nyúlhatunk olyan megoldásokhoz, melyek kevésbé direkt módon jelenítik meg a szezon előadásait, ugyanakkor egyértelműen azonosíthatóvá teszik az azokat létrehozó művészeket. Ennek megfelelően a 2013/2014. évad plakátja a La Mancha lovagja című zenés színmű malom motívumát felhasználva jelenítette meg produkcióinkat, illetve az azokban játszó színészek neveit. Meggyőződésünk szerint elég ismert volt már a színház (és az általa bejárni kívánt művészi út) a törzsközönség körében ahhoz, hogy minden egyéb, az előadásra utaló vizuális segítség (kép, kellék, tárgy) nélkül, csak az előadások címével vezessük be az adott szezont.

76


Kép 3. A 2012/2013. évad bérlethirdetési plakátja


A 25. jubileumi évad figurás koncepciója, majd a 2015/2016. évad csak a bemutatók címével játszó plakátjai, illetve ezek, a színészek és a megalakult társulat nevével elkészített variánsai, továbbá a gyerekbemutatók ugyanilyen formában történő megjelenítése egyértelműen kijelöli azt az utat, amit a jövőben az előadások és a színházban dolgozó művészek kapcsán – ebben a tekintetben - követni kívánok: azaz, a marketingkommunikáció integrált eszközrendszerét felhasználva, valamennyi megjelenés esetében egységes tartalmi és a lehető legletisztultabb formai elemek használata.

77




Lényegesnek érzem a színház két legfontosabb „terméke” mellett azok felsorolását is, melyek a marketing szempontjából eddig is és reményeim szerint a jövőben is kiemelt szereppel bírnak majd: a Jászai Mari Színház, Népház múltjának, gyökereinek megjelenítése (állandó Jászai Mari kiállítás, időszaki kiállítások, 25. jubileumi kiadvány), a színház és az itt dolgozó művészek elismerései, díjai, az előadásokhoz köthető időszaki, tematikus kiállítások, a színház nyílt napjai és rendezvényei (Próbaterem sorozat, Jászai Játszó, Jászai arcai), fesztiválszerepléseink (Vidor Fesztivál, Vidéki Színházak Találkozója, POSZT, Tatabányai Tavaszi Fesztivál), eseménysorozatokhoz való csatlakozás (Mindenütt NŐ), saját szervezésű fesztiválunk a MOST FESZT, egyéb helyi rendezvényeken való részvétel (például Kulturális Piac), a Jászai Mari Színházba meghívott vendégelőadások, a Jászai Mari Színház táj- és vendégelőadásai, a színház épülete, valamint azok a termékek, melyek valamilyen árukapcsolással köthetőek a színházhoz (éttermek, szaküzletek, szállodák).

78


6.2. ÁR A jegyek és bérletek áraihoz kapcsolódó gazdasági megfontolásokkal a színház gazdálkodását tárgyaló fejezetben részletesen foglalkoztam már, viszont az árakhoz kapcsolódó kedvezményekkel és fizetési lehetőségekkel nem. Kiemelt jelentőségűnek érzem marketingszempontból is annak hangsúlyozását, hogy a Jászai Mari Színház, Népház bérletkínálatában vannak olyan bérletek (közszférában dolgozók bérletei, ifjúsági bérletek, nyugdíjas bérletek), melyeket nézőink Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának, illetve Tata Önkormányzatának (Eszterházy bérlet) támogatását felhasználva a teljes bérletárhoz képest jóval olcsóbban vásárolhatnak meg. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy valamennyi bérlet esetén részletfizetési lehetőséggel élhetnek nézőink, melynek eredményeként két részletben, 60-40 százalékos megosztásban fizethetik ki bérleteik árát. Szintén lényegesnek gondolom, hogy valamennyi előadás esetén – 10, illetve 20 fő fölött – csoportos kedvezményt ad a színház jegyvásárláskor. Azokhoz a bérletekhez, illetve

bizonyos

esetekben

jegyekhez

köthető

kedvezmények

pedig,

melyek

étteremlátogatás, adott szakboltban történő vásárlás vagy szállodában történő szállásfoglalás esetén érvényesíthetőek szintén hangsúlyos elemei a színház (árhoz köthető) marketing eszköztárának. Azt hiszem, nem hagyható figyelmen kívül ebben a témakörben az sem, hogy a színház számtalan egyéb rendezvénye (a teljesség igénye nélkül: nyílt nap, Jászai Játszó foglalkozásai, Jászai arcai sorozat és így tovább) ingyenes. Külön örömömre szolgál, hogy olyan, részben az „árhoz” kapcsolódó akcióink, mint a Jászai kártya (pontgyűjtő kártya) vagy a Jászai utalvány komoly sikert ért el nézőink körében. Az itt felsorolt eszközök jövőbeni fenntartását, biztosítását nézőink számára a megkezdett munka folytatásához kiemelt jelentőségűnek érzem.

79


6.3. CSATORNA A színház marketing mixének csatorna elemei közé azon tényezők sorolhatók, melyeken keresztül eljutnak a színház termékei a nézőhöz, ennek megfelelően itt kiemelten az értékesítési rendszerről szeretnék beszélni. A színház értékesítésének rendszere a külső értékesítési pontok, illetve a bizományosok esetében tapasztalható minimális változásokat leszámítva lényegében állandó struktúrát mutat, azaz: a saját, hagyományos jegypénztári és szervezésen keresztüli értékesítés mellett, a külső (bizományosi rendszerben működő) értékesítők (Vértes Agorája, utazási irodák, jegyirodák, szállodák stb.) és a külső szervezők szerepe kiemelt jelentőséggel bír. Az online csatornákon keresztül elérhető felületeken történő értékesítés, úgymint saját weboldalon és interticket portálon keresztüli vásárlás, illetve last minute jegyvásárlás (maesteszinhaz.hu) igaz dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évadokban, azonban nagyságrendekkel elmarad a személyes jegyvásárlás mellett (2010/2011. évad: 45 jegy, 2011/2012. évad: 596 jegy, 2012/2013. évad: 1069 jegy, 2013/2014. évad: 1256 jegy, 2014/2015. évad: 1677 jegy). A jegyeladások rendszerével kapcsolatban megállapítható tehát, hogy a vásárlások nagyobb része még mindig személyes (jegypénztári, szervezésen történő, telefonos, külső szervezőn keresztüli) formában bonyolódik, melynek elsődleges oka a Jászai Mari Színház, Népház közönségének összetételében, jegyvásárlási (és színházlátogatási) szokásaiban keresendő. Annak következtében, hogy a színház bérletes előadásainak aránya az összelőadás számon belül jelentős (2010/2011. évad: 65%, 2011/2012. évad: 72%, 2012/2013. évad: 73%, 2013/2014. évad: 78%, 2014/2015. évad: 76%) továbbá, hogy a színház nézői között a bérletes törzsközönség aránya magas (2010/2011. évad: 52%, 2011/2012. évad: 62%, 2012/2013. évad: 64%, 2013/2014. évad: 72%, 2014/2015. évad: 76%), a személyes eladásnak kiemelt jelentősége van, így a Jászai Mari Színház, Népház szervezési osztályának feladata összetett, működésének minősége kiemelt fontosságú, tekintettel arra, hogy a jegy- és bérleteladások legnagyobb hányada az osztály vállán nyugszik. Mindez adottság, melynek menedzselésén a jövőben sem kívánok változtatni. A Jászai Mari Színház, Népház legtöbb nézőjét

a

szervezők

névről,

de

arcról

egészen

biztosan

ismerik,

azokkal

a

kontaktszemélyekkel, akiken keresztül a színház nagyobb létszámú néző csoportjait (iskolákat, óvodákat, intézményeket stb.) elérik, kapcsolatuk szintén kiváló. Látni kell tehát, 80


hogy a Jászai Mari Színház, Népház közönségének jelenlegi összetétele mellett az értékesítést végzők és a nézők személyes kapcsolata a legfontosabb faktor a csatornán belül. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy - ahogyan igazgatásom 5 éve alatt, úgy a jövőben is - ne kellene figyelemmel kísérni és felhasználni az értékesítés (és a kommunikáció) online formáinak fejlődését, de csak a helyi adottságok szem előtt tartásával, úgy, ahogyan az a közönség igényeit a legoptimálisabb mértékben szolgálja.

6.4. KOMMUNIKÁCIÓ A Jászai Mari Színház, Népház esetében is igaz az a szakmai közhely, mely szerint egy színház marketingaktivitásai közül a kommunikáció tárgykörébe tartozó elemek a legszembetűnőbbek, leglátványosabbak, illetve az ide köthető eszközök száma a legnagyobb. Értelemszerűen egy igazgatói pályázatnak nem lehet célja - sőt felesleges is lenne valamennyi kommunikációs elem felsorolása és elemzése, azokkal kapcsolatban azonban, melyek az elmúlt öt évad során a legnagyobb változáson mentek keresztül, és amelyek szándékom szerint a kommunikáció jövőbeni irányát is alapvetően meghatározzák majd, röviden néhány gondolatot szeretnék megosztani. A 2011/2012. évadtól kezdve a Jászai Mari Színház, Népház arculati elemeit átalakítottuk, ennek megfelelően a színház számára új logót terveztünk. Úgy gondolom, a 2011/2012. és a 2013/2014. évad között használt logó tökéletesen megjelenítette mindazt, amit ebben az időszakban a Jászai Mari Színház, Népház önmagáról mutatni akart, hiszen a klasszikus – hagyományos forma („Jászai”) és az intézmény neve (jóval modernebb, TwCenMT Condensed betűtípus) zárta közre az épület (cizellált) miniatűrjét. A 25. jubileumi évad logója két törekvést igyekezett egyesíteni: egyrészt szerettük volna, ha valamennyi, az évadhoz kapcsolódó anyagon – így értelemszerűen a logóban is – megjelenik a huszonötös szám, másrészt fontosnak tartottuk, hogy mind az épület, mind pedig az intézmény neve (Futura LT Condensed betűtípus) – a színház által színre vitt és repertoáron tartott előadásoknak megfelelően - letisztultabb, egyszerűbb formában jelenjen meg.

81

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. Kép 7. A Jászai Mari Színház, Népház logója (a 2011/2012. és a 2013/2014. évad között)

Kép 8. A Jászai Mari Színház, Népház logója (a 2014/2015. jubileumi évadban)

A 2015/2016. évadtól a 25. évaddal megkezdett úton haladva (természetesen a huszonötös szám elhagyásával) az egyszerűsített épület és az intézménynév (Futura LT Condensed betűtípussal szedve) kombinációt vittük tovább a színház jelenlegi és - sikeres pályázatom esetén - jövőbeni arculatának egyik legfontosabb elemeként. Ahogyan arra már a korábbiakban – az évadhirdetés plakátjainál – utaltam, valamennyi, a színház arculatát megjelenítő elem, így a logó esetén is az egyszerűbb, letisztultabb vonalak magtalálása volt a cél. Véleményem szerint, a logón és az egyéb imázselemeken keresztüli formaváltást a színház sikeresen vitte véghez, mindezt figyelembe véve, a 2015/2016. évad logóján a következő évadokban nem szeretnék változtatni. Még egy lényeges gondolat tartozik ebbe a tárgykörbe: MOnodráma és STúdiószínházi FESZTiválunkat egyrészt a Jászai Mari Színház, Népházhoz, másrészt a 25. jubileumi évadhoz szorosan köthető, ugyanakkor részben önálló márkaként kezeltük. Ennek megfelelően a MOST FESZT logója mind forma-, mind pedig színvilágában magában hordozta az egyszerűség, (betűtípusában) a Jászai logó (és egyébként az új weboldal), valamint (színeiben és ezek logóvariánsaiban) a 25. évad arculati elemeit. Úgy gondolom, amennyiben a MOST FESZT vezetésemmel a következő évadokban is megrendezésre kerülhet, a logó fekete, fehér, narancs variánsai tökéletesen támogatják majd annak megjelenéseit.

82

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. Kép 9. A Jászai Mari Színház, Népház logója (a 2015/2016. évadtól)

Kép 10. A Jászai Mari Színház, Népház MOST FESZT logója (2014/2015. évad)

A színház arculatváltásának megfelelően természetesen valamennyi kommunikációs felületünk átalakult: szórólapjaink (havi műsor, előadás, bérlet) és plakátjaink (havi műsor, előadás,

bérlet)

struktúráját,

az

alkalmazott

imázselemeket

megváltoztattuk.

Az

előadásplakátok esetén a 2015/2016. évadban, az eddig járt utat megszakítva, új formával próbálkozunk. Az évad bérlethirdetési plakátjával szinkronban valamennyi előadás esetén bármilyen egyéb vizuális elem nélkül, csak a nevek (színész, rendező, szerző, fordító) és a címek megjelenítésével kommunikálunk. Az eddig alkalmazott, minden előadás esetén más formákat használó, általában fényképekre épülő vagy kollázs technikával készült plakátok kevésbé tudták egységesen megjeleníteni a színház integrált arculati elemeit, erőteljesebben szolgálták külön-külön az egyes előadásokat. Látva a 2014/2015. évadban sikeresen lefolytatott „társulati kampány” eredményeit, erre építve úgy gondoltuk, elérkezett az idő, hogy az egész évad valamennyi megjelenését egységes formai elemeken keresztül csak nevek és címek variánsaival kommunikáljuk. Úgy gondolom, az elmúlt öt évad munkájának eredményeként a Jászai Mari Színház, Népháznak sikerült annyira megismertetnie magát a közönség körében, hogy elkövetkezendő évadait az egész évad valamennyi előadása kapcsán könnyen azonosítható, ugyanakkor markáns elemek segítségével egységesen jelenítse meg. A jövőben egyértelműen ezt a koncepciót szeretném folytatni, természetesen elismerve, hogy az előttünk álló évad név-cím koncepcióját - a fent részletezett kommunikációs és arculattervezési elvek szigorú szem előtt tartása mellett - a következő évadokban nem lehet megismételni, más elemek és ötletek felhasználásával kell ezen az úton tovább haladni. Folytatva a kommunikációs felületek sorát, a színház által használt óriásplakátok, citylightok, hirdetőtáblák, pengefalak, a színház épületén belüli molinók, csakúgy, mint a színház facebook jelenléte és weboldala a fentiekben részletezett elveknek megfelelően mind formailag, mind tartalmilag átalakultak az elmúlt évadok során. Ez utóbbival kapcsolatban

83


lényegesnek gondolom, hogy a Jászai Mari Színház, Népház új honlapja a négy évvel ezelőtti igényeknek megfelelően 2011 szeptemberében, jelenlegi weboldala pedig – az új arculatnak és a közönség elvárásainak megfelelően - 2014 szeptemberében indult el, a MOST FESZThez köthetően 2015 februárjában kiegészülve egy mikrosite-tal. Tekintettel arra, hogy az online felületekkel szembeni igények három-négyévente komolyan megváltoznak, a következő igazgatói ciklus második felében a színház weboldalának teljes vagy részleges (át) tervezése ismét szükségessé válhat. A Jászai Mari Színház, Népház marketing tevékenységével kapcsolatban ezen a ponton fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy részben a színház (marketing) költségvetésének kifejezetten szűk határai miatt (az éves marketingbüdzsé 3,5 illetve 5,5 millió Ft között mozgott az igazgatásom alatti időszakban), részben pedig a színház szervezeti adottságaiból következően, valamennyi, a kommunikációhoz tartozó feladat ügynökségi (külső) segítség igénybevétele nélkül, azaz száz százalékban saját megvalósításban történt. Értem ezalatt a kreatívok tervezését, saját film (werkfilm) készítését a bemutatókhoz, programokhoz, az online és a buszos felületekre készülő bannerek, kisfilmek, animációk tervezését és kivitelezését, a két weboldal (+ MOST FESZT mikrosite) tervezését, programozását, fejlesztését és működtetését. Ismerve a színház jövőbeni lehetőségeit és látva az eddig végzett munka minőségét, eredményeit, mindezen a jövőben sem kívánok változtatni. 15. táblázat Médiakapcsolatok Forrás: Jászai Mari Színház, Népház Televíziók

Rádiók

Nyomtatott sajtó

Online felületek

ATV

Forrás Rádió

168 Óra

Facebook

Duna Tv

Info Rádió

24 Óra

Fidelio.hu

Echo Tv

Kékduna Rádió

Criticai Lapok

Footer.hu

Híd Tv

Klasszik Rádió

Élet és Irodalom

Index.hu

Jel Tv

Kossuth Rádió

Grátisz újság

InfoTatabanya.hu

M1, M2

Lánchíd Rádió

HarangLáb

Jaszaiszinhaz.hu

MTVA

Ozone Fm

Helyi Érték

Jel Tv

Oroszlány Tv

Tilos Rádió

Helyi Téma

Kemma.hu

84

CRESPO RODRIGO – IGAZGATÓI PÁLYÁZAT – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015. Oxygén média

Kisalföld

Kreatív.hu

Pápai TV

Komárom Est

Esztergomi Kultura.hu

RTL II

Magyar Fórum

Rtl Klub

Magyar Teátrum

Tatai Tv

Meglepetés Magazin

Tatabánya Tv

Mi Tatabányánk

TV2

MTI Népszabadság Nyugatplusz Pesti Est Régió Regia

Kutszelistilus.hu Librarius.hu Marieclaire.hu Népszava.hu Nol.hu Origo.hu Oxygén Hírügynökség Port.hu Prae.hu Revizoronline.hu Rtl Club Online Spiritusz.hu Szegedma.hu Szinhaz hu Szon.hu Tatabanya.hu Városi, megyei on-line felületek YouTube

A színház kommunikációjához köthetően a leglényegesebb külső kapcsolat a média. A televíziókkal, rádiókkal, nyomtatott és online médiával való viszonyunk a régióban (Oxygén Média, Tatai Tv, Forrás Rádió, 24Óra, Harangláb, Mi Tatabányánk, Régió Régia, Kemma.hu) és néhány országos médium esetében (Klasszik Rádió, Lánchíd Rádió, Magyar Teátrum, Kultura.hu, Szinhaz.hu) kifejezetten jónak, országos szinten azonban éppen kielégítőnek nevezhető. Elismerve, hogy a színházzal kapcsolatos, a regionális médiában megjelenő interjúk, cikkek, ajánlók, magazinműsorok, híradások száma nagyon magas – a 2014/2015. évadban csak az általunk irányított és regisztrált megjelenések száma 350 fölött volt ezekben 85


a csatornákban -, az országos ismertséget eredményező média szereplések mennyisége nem elegendő. Ez utóbbi hiányosságot azonban nem tudom a színház sajtókapcsolatainak rovására írni. A (szak)média vagy éppen a kritika érdeklődésének jellegét, a Jászai Mari Színház, Népházhoz való viszonyulását és annak okait ez a pályázat semmi esetre sem hivatott minősíteni, annyi azonban biztos, amennyiben megkapom a bizalmat, hogy a jövőben igazgatóként folytathassam az intézmény vezetését, az országos médiában való megjelenések számának növelése kiemelt fontosságot kell, hogy élvezzen, ennek minden szakmai és - az estek többségében - financiális feltételének megteremtésével. Hangsúlyozva, ezen csatornák érdeklődésének felkeltése elsősorban nem! marketinges (és sajtókapcsolati) feladat.

6.5. EMBERI TÉNYEZŐ A Jászai Mari Színház, Népház szervezeti felépítését részletező fejezetben elmondottakat nem szeretném megismételni, egyetlen gondolatot emelnék ki csupán, ami marketing szempontból véleményem szerint nagyon lényeges. A frontvonal, mely nap mint nap találkozik a közönséggel

(szervezés,

jegypénztár,

ruhatár,

jegyszedők,

nézőtéri

felügyelő

–

közalkalmazotti státusz és diákmunka formájában), továbbá az őket időről időre kiegészítő kollégák (nyílt napok, nyílt próbák, a Jászai arcai beszélgetések, a Jászai Klubszínpad rendezvényei, a Jászai Játszó alkalmával) kiváló munkát végez. Ez alatt nem a szervezés értékesítési tevékenységét és annak eredményességét értem (az ezzel kapcsolatos számadatokkal az előző fejezetekben szintén foglalkoztam már), hanem azt a munkát, amit az állandóan vagy időlegesen a frontvonalban dolgozó kollégák folytatnak. Korábban, a csatornapolitikánál elmondottakat megerősítve úgy gondolom, a Jászai Mari Színház, Népházban folyó munka kapcsán igen komoly fegyvertény, hogy az itt dolgozó, a közönséggel napi kapcsolatban álló munkatársak elsősorban nem kötelességből, hanem egyfajta szenvedélyből végzik munkájukat, amely nélkülözhetetlen minőségi előnyt jelent számunkra. Feleslegesnek tartom részletezni az eredményesség, a nézői elégedettség vagy az értékesítés mutatószámai tekintetében mekkora különbség van a „csak fizetésért dolgozó” frontvonalszemélyzet és a Jászai Mari Színház, Népház munkatársai között. Ennek az értéknek a megőrzése marketing szempontból a jövőben is a legfontosabb feladatok közé kell, hogy tartozzon.

86


6.6. TÁRGYI ELEMEK (FIZIKAI KÖRNYEZET) A fizikai környezet és a marketing összefüggései kapcsán két dologról szeretnék szólni. Egyrészt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 2009-ben átadott új épület nézőforgalmi tereit hogyan próbáltuk a kihelyezett fényképekkel, plakátokkal, molinókkal, állandó kiállítási anyagokkal, a gyerek rajzversenyek rajzaival, a patrónusok és támogatók falával, a Jászai Gyűrű-díj és a Közönségdíj vitrinjeivel még otthonosabbá tenni. Azt gondolom, ezt a munkát a következő szezonokban – ahogyan eddig is, az anyagi lehetőségek szabta korlátok betartásával – folytatni kell, hiszen a színház épülete ezen a téren küzd még hiányosságokkal. Másrészt lényegesnek tartom azon alkalmak kiemelését is, melyek arról is szólnak, hogyan veheti birtokba a közönség a Jászai Mari Színház, Népház épületét. Ebben a tekintetben a Jászai Játszó, de elsősorban a nyílt napok megrendezése kiemelt jelentőséggel bír. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, milyen hozzáadott értéket teremt egy egy olyan rendezvény, amikor a néző olyan részeit is bejárhatja a színház épületének, melyeket egyébként nem, főleg, ha mindezt úgy teheti meg, hogy közben kedvenc színészeivel is találkozhat. Egyértelmű, hogy az ilyen fajta események kapcsán – főleg egy igazgatói pályázatban – felesleges „feltalálni a meleg vizet”, ezeknek, a részben a néző involváltságát, részben pedig színházhűségét, legoptimálisabb esetben új nézők becsábítását szorgalmazó programoknak a megrendezését a jövőben még kiemeltebb helyen kell kezelni.

6.7. FOLYAMAT A marketingkoncepció utolsó elemének tárgyalásakor a legfontosabbnak azt tartom, hogy a nézők részéről érkező, a színházzal kapcsolatos bárminemű panasz, reklamáció, elégedetlenség száma minimális, olyan pedig, amely valamilyen formában ne került volna megoldásra tudtommal nem volt az elmúlt öt évadban. A következő évadokra vonatkozóan ebben a tekintetben egyetlen feladatot tudok megnevezni: ennek szinten tartását, azaz annak biztosítását, hogy a néző – bármennyire furcsa is ezt egy színházzal kapcsolatban olvasni – érezze annak a szolgáltatásnak a biztonságát, mely az ötlet felmerülésének pillanatától, amikor arról kezd el gondolkodni, hogy a Jászai Mari Színház, Népházat választja, legalább addig a pillanatig tart, amikor az előadás (vagy bármilyen más alkalom) után elhagyja az

87


épületet. Ennek érdekében a szolgáltatás-folyamat menedzselésének jelenlegi rendszerét, illetve annak elemeit a jövőben sem szeretném megváltoztatni.

88


7. ZÁRSZÓ Pályázatom végén szeretném megköszönni Tatabánya Város vezetésének a bizalmat és segítőkészséget, ami elengedhetetlenül fontos volt ahhoz, hogy a Jászai Mari Színház, Népház bejárhassa ezt az utat. A következő öt év a szakmai alapok megteremtése után a művészeti kiteljesedés időszaka lehet. A Jászai Mari Színház, Népház igazgató posztjának újbóli megpályázására ez inspirált, és remélem, hogy ehhez a megtisztelő feladathoz ismét sikerül elnyernem Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának bizalmát.

Tisztelettel:

Crespo Rodrigo

89


8. MELLÉKLETEK 1. Szakmai önéletrajz 2. Szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget igazoló okirat másolata 3. Erkölcsi bizonyítvány másolata 4. Hozzájárulás a személyes adatok pályázattal összefüggő kezeléséről 5. Nyilatkozat az előírt vagyontételi kötelezettség vállalásáról 6. Nyilatkozat arról, hogy a pályázat elbírálásában résztvevők a pályázat tartalmát megismerhetik 7. Nyilatkozat a pályázathoz szükséges benyújtott dokumentumok hitelességéről 8. Ajánlás Ráckevei Anna, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója részéről 9. Ajánlás Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója részéről 10. Ajánlás Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház Zrt. igazgatója részéről 11. Együttműködési nyilatkozat a Vaskakas Bábszínház részéről 12. Együttműködési nyilatkozat az Inversedance/Fodor Zoltán Társulata részéről 13. Együttműködési nyilatkozat a Stúdió K Színház részéről 14. Együttműködési nyilatkozat a TatabányArt Művészeti Egyesület részéről 15. Együttműködési nyilatkozat a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ részéről 16. Együttműködési nyilatkozat a Kontraszt Műhely részéről

90

CRESPO RODRIGO IGAZGATÓI PÁLYÁZAT JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ 2015

Recommend Documents