CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS

WP 5 ‐ Del 5.14 4th period Szentendre Papers and articles in specialist media

May 2014

Prepared by

Hungary www.emi.hu

Del 5.14 Papers and articles in specialist media

A CONCERTO Project

DOCUMENT INFORMATION

Title:


Attached documents: ‐ “2013‐03‐01‐VGF‐EMI‐Tudaskozpont4‐FreyL.pdf” ‐ “2013‐03‐05_EpitesiMo‐emi‐szip‐gepeszet‐FreyL‐v2.pdf” ‐ “2013‐06‐28‐EMI‐SZIP_Gazdasag_kozelet_130529_nyomdai.pdf” ‐ “2013‐12‐16‐MEI_2013‐6_borito1‐4.pdf” ‐ “2013‐12‐16‐MEI_2013‐6_tudaskozpont_1_2.pdf” ‐ “2013‐12‐16‐MEI_2013‐6_bimbo‐ovoda.pdf”

Date:

May 2014

Task(s):

WP 5 Dissemination activities

Coordinator:

dr. Károly Matolcsy

ÉMI

[email protected]

Other authors:

Tímea Kara-Nagy

ÉMI

[email protected]

Page 2 of 10


A CONCERTO Project

INDEX 1

Article in “Víz-gáz-fűtéstechnika” professional magazine ........................................................ 4

2

Article in “Építési megoldások” professional magazine............................................................ 4

3

Article on “ÉpítészFórum.hu” professional portal .................................................................... 5

4

Article in “Gazdaság és Közélet” professional magazine .......................................................... 5

5

Article in “EuroXTrade” professional magazine ........................................................................ 6

6

Articles in “Magyar Építőipar” professional magazine ............................................................. 6

Annex 1: Article in "Víz-Gáz-Fűtéstechnika" 2013/3......................................................................... 7 Annex 2: Article in “Építési megoldások” 2013/1. ............................................................................ 8 Annex 3: Article in “Gazdaság és Közélet 2013/1-2.” ....................................................................... 9 Annex 4: Cover photo and 3 Article in “Magyar Építőipar 2013/6"............................................... 10

Page 3 of 10


1

A CONCERTO Project

Article in “Víz-gáz-fűtéstechnika” professional magazine

Activity/Work package Short description: Article in “Víz-gáz-fűtéstechnika” professional magazine Full description:

No.:5.14 Milestone ref.:

Photo:

Article in "Víz-Gáz-Fűtéstechnika" magazine, Frey, Lajos [2013.03.01]: ÉMI Építőipari Tudásközpont hő- és hidegenergia rendszere (Heat and cold energy system of ÉMI Knowledge Center of Construction), Vízgáz-fűtéstechnika 2013/3. page 74-77.

Date: 01.03.2013

2

Type: Articles, papers & contributions to Conferences and seminars

Place: Hungary

Article in “Építési megoldások” professional magazine

Activity/Work package Short description: Article in “Építési megoldások” professional magazine Full description:

No.:5.14 Milestone ref.: Photo:

Article in "Építési megoldások" magazine, Frey, Lajos [2013.03.05]: Energiahatékony épületgépészeti megoldások Szentendrén (Energyefficient HVAC solutions in Szentendre), Építési Megoldások - Energiatudatos Megoldások 2013/1. page 6-8.

Date: 05.03.2013

Place: Hungary


Page 4 of 10


3

A CONCERTO Project

Article on “ÉpítészFórum.hu” professional portal

Activity/Work package Short description: Article on “ÉpítészFórum.hu” professional portal Full description:

No.:5.14 Milestone ref.: Opening ceremony of ÉMI Knowledge Center Photo:

Article on “ÉpítészFórum.hu” professional portal by the architects of ÉMI Knowledge Center, Dajka, Péter; Puhl, Antal [2013.06.04]: ÉMI tudásközpont (ÉMI Knowledge Center), http://epiteszforum.hu/emitudaskozpont1

Date: 04.06.2013

4


Place: Hungary

Article in “Gazdaság és Közélet” professional magazine

Activity/Work package Short description: Article in “Gazdaság és Közélet” professional magazine Full description:

No.:5.14 Milestone ref.: Opening ceremony of ÉMI Knowledge Center Photo:

Article in " Gazdaság és Közélet” " magazine, dr. Sárközi, Károly [2013.06.28]: Az ÉMI szentendrei tudásközpontja az építőipari innováció szolgálatában (ÉMI Knowledge Center of Construction is in the service of innovacion in building industry), Gazdaság és Közélet 2013/1-2. page 15.

Date: 28.06.2013

Place: Hungary


Page 5 of 10


5

A CONCERTO Project

Article in “EuroXTrade” professional magazine

Activity/Work package Short description: Article in “EuroXTrade” professional magazine

No.:5.14 Milestone ref.: Opening ceremony of ÉMI Knowledge Center

Full description:

Photo:

Article in " EuroXTrade E-Magazin" magazine, Frey, Lajos [2013.03.05]: Az ÉMI Építőipari Tudásközpontja (ÉMI Construction Knowledge Center in Szentendre), EuroXTrade E-Magazin 2013/7. page 1819. a) EuroXTrade E-Magazin (Hungarian): http://euroxtrade.hu/magazin/julius/hu/ b) EuroXTrade E-Magazin (English): http://euroxtrade.hu/magazin/julius/en/ c) EuroXTrade E-Magazin (Russian): http://euroxtrade.hu/magazin/julius/ru/ Date: 13.07.2013

6


Place: Hungary

Articles in “Magyar Építőipar” professional magazine

Activity/Work package Short description: Article in “Magyar Építőipar” professional magazine

No.:5.14 Milestone ref.:

Full description:

Photo:

Cover photo and 3 Article in “Magyar Építőipar" magazine, a) Frey, Lajos – Matolcsy, Károly – Matuz, Géza – Molnár, Benjámin [2013.12.16]: Minőség és Innováció. Alacsony energiafelhasználású irodaépület az ÉMI Szentendrei Ipari Parkjában, (Quality and innovation. Low-energy office building in ÉMI Szentendre Industrial Park) Magyar Építőipar 2013/6. page 228-237. b) Becker, Gábor – Hegyi, Dezső - HrabovszkyHorváth, Sára [2013.12.16]: Alacsony energiafelhasználású irodaépület térelhatároló szerkezetei - ÉMI, Szentendrei Ipari Park, (Partition structures of low-energy office huilding – ÉMI Szentendre Industrial Park) Magyar Építőipar 2013/6. page 238-244. c) Varga, Luca [2013.12.16]: Bimbó utcai Óvoda bővítése Szentendrén (Expansion of kindergarten in Szentendre Bimbó street), Magyar Építőipar 2013/6. page 265-267. Online version: http://magyarepitoiparkiado.hu/kiadvany.php?kiadvany=3 0

Date: 16.12.2013

Place: Hungary

Type: Articles, papers & contributions to Conferences and seminars Page 6 of 10


A CONCERTO Project

Annex 1: Article in "Víz-Gáz-Fűtéstechnika" 2013/3 Frey, Lajos [2013.03.01]: ÉMI Építőipari Tudásközpont hő- és hidegenergia rendszere (Heat and cold energy system of ÉMI Knowledge Center of Construction), Víz-gázfűtéstechnika 2013/3. page 74-77.

Page 7 of 10


A CONCERTO Project

Annex 2: Article in “Építési megoldások” 2013/1. Frey, Lajos [2013.03.05]: Energiahatékony épületgépészeti megoldások Szentendrén (Energy-efficient HVAC solutions in Szentendre), Építési Megoldások - Energiatudatos Megoldások 2013/1. page 6-8.

Page 8 of 10

Energiahatékony épületgépészeti megoldások Szentendrén Az energiatermelõ és -fogyasztó berendezéseket mikrohálózatba kapcsolják A Szentendrén megvalósuló Építõipari Tudásközpont a nemzetközileg is innovatív technológiákat, a fenntartható, ökoépítés gyakorlati lehetõségeit kívánja demonstrálni. Az ÉMI Nonprofit Kft. tulajdonában lévõ Szentendre Ipari Parkban több ütemben épül fel az alacsony energiaigényû és energiahatékony üzemeltetésû Építõipari Tudásköz pont, mely felsõoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel és érdekelt vállalatokkal kíván stratégiai együtt mûködést kialakítani.

Általános koncepció Az ipari parkon belül innovatív fejlesztések hatására válik az Építõipari Tudásközpont energiahatékonnyá: az ÉMI Nonprofit Kft. új irodaépületét ökologikus, energiatudatos módon alakítják ki, biogáz alapú kapcsolt hõ- és elektromosáram-termelés valósul meg a telepen, szennyvíz-hõ felhasználású fûtési-hûtési hõszivattyú rendszer épül, megújuló forrásból termelik az elektromos energiát az épületbe integrált napelemek.

törekedtek és közelíteni kívántak a német passzív ház szabályzat követelményeihez. A telep nagyságrendje miatt fontos tervezési szempont volt a város energiaracionalizálási tervével való összhang keresése, valamint a szomszédos szennyvíztelep mûtárgy esetleges energetikai termelésben való integrálása. Az Építési Megoldások Szerkezetépítési Megoldások tematikus száma (2012/4.) már bemutatta az új irodaépületbe tervezett speciális építészeti, épületszerkezeti vonatkozású innovatív elemeket. A továbbiakban az Ipari Parkban megvalósuló energiatudatos épületgépészeti megoldásokat ismertetjük.

Használati melegvíz ellátás napkollektorok bevonásával Az új irodaépületben a használati melegvizet a konyhai hõközpontba telepített két, 750 liter ûrtartalmú, két hõcserélõs, indirekt fûtésû melegvíz termelõvel állítják elõ. A termelt melegvíz elegendõ a földszinti étterem üzemi konyhája és az épületben található vizes csoportok számára egyaránt. A tárolók fûtését az év egy részében a tetõre telepített vákuumcsöves napkollektorok fogják biztosítani. Amennyiben szükséges, a kevéssé napsütéses idõben a hiányzó hõ elõállítása a távfûtés segítségével, illetve elektromos patronnal történhet. A tervezett napkollektoros rendszert 14db vákuumcsöves napkollektor felület (összesen kb. 66m2 felülettel) és 2 db 750 literes bivalens melegvíztároló alkotja.

Szennyvízre telepített hõszivattyús rendszer A Szentendrei Ipari Park felülnézete a hõszivattyús rendszer vezetékeinek jelölésével

6/

Az Ipari Parkban felépülõ új irodaház a legkorszerûbb energiatudatos épületgépészeti és építészeti megoldásokat tartalmazza, mint fõ „bemutatótárgy”. A tervezõk a kiviteli tervek elkészítése során az épület energiafelhasználásának a minimumára

Az I. ütemben megépülõ Innovációs és Vállalkozási központ hûtésének és fûtésének biztosítására, illetve az ÉMI Szentendre Ipari Parkban a jövõben tervezett ingatlanfelújítások hõ-, illetve hidegenergiaigényének ellátására a Duna Menti Regionális Víz-

2 0 1 3

/

1

/

w w w . e p i t e s i m e g o l d a s o k . h u

Energiatudatos

m e g o l d á s

m e g o l d á s

megoldások

mû Zrt.-vel kötött megállapodásnak köszönhetõen a helyben rendelkezésre álló, eddig csak kismértékben, illetve egyáltalán ki nem használt megújuló energiaforrásokat szándékozik az ÉMI igénybe venni. Az épületek hûtéséhez és fûtéséhez az Ipari Park melletti DMRV Zrt. Szentendrei Szennyvíztisztító Telepén keletkezett tisztított szennyvizet hõ- és hidegenergia-termelésben hõforrásként, illetve hõelvonó közegként hasznosítják. A szennyvíztisztítási folyamat melléktermékeként keletkezõ biogázt pedig kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés keretében használják fel. A távfûtési vezetékek az ÉMI területén létesített hõszivattyúgépházban a hidraulikus váltóra csatla-

A hõszivattyúgépház belsõ képe

dása, majd szétosztása a keleti szárnyban létesített hõközpontban történik.

A hõszivattyúgépház csövei még szigetelés elõtti állapotban

Felületi fûtés és hûtés Az új irodaépületben jellemzõen felületi fûtés-hûtést terveztek. Az irodaház legtöbb helyiségében a megfelelõ hõérzet biztosítását a vasbeton födémhez utólagosan felszorított, hûtõ-, illetve fûtõpanelok fogják szolgáltatni. Négycsöves rendszer létesül, amelyet egymás mellé fektetett külön fûtési és külön hûtési csõvezetékpár alkot. A keleti szárny 1. és 2. emeletén közvetlenül a szerkezetbe, a mennyezeti födémbe kerül a csõhálózat, azaz itt szerkezeti fûtés-hûtés létesül. A földszinten a konyha és étterem, a 2. emeleten pedig a tanácsterem és a nagyelõadó számára a szükséges fûtést és hûtést a szellõzõlevegõ, illetve álmennyezeti fan-coil készülékek biztosítják.

Szellõzés – klimatizálás Az irodákban a szükséges légcserét az épületszárnyanként és szintenként a vizesblokkok mellett kialakított gépészeti helyiségekbe telepített szellõzõgépek biztosítják, melyek a homlokzatról szívják el koznak. A rendszer nyomástartásának biztosítása és a vízkezelés is az új gépházban történik. A hõközpontba telepítik a távfûtõ- és távhûtõ-vezetékek fogadására szolgáló szerelvények mellett az osztó-gyûjtõt, a zárt tágulási tartályt és a keringetõ szivattyúkat a szükséges szerelvényekkel. Az új irodaépületben hõellátást igényel a fûtés, a légtechnika és a konyha számára létesített használatimelegvíz-termelés. A téli idõszakban 45/35 oC-os, nyári idõszakban 6/12 oC-os hõfoklépcsõvel érkezõ hõhordozó foga-

2 0 1 3

/

1

/


A hõszivattyús rendszer felhasználó oldali vezetékei

/7

haladnak. Ez a megoldás nagyterû irodáknál is így történik, függetlenül attól, hogy ezekben ott valójában nincs folyosó. Az elõkészített levegõ befúvása az álmennyezet homloklapján, a homlokzat felé nézõ rácson át történik, az elhasznált levegõ visszaszívására szolgáló rács pedig az álmennyezet alsó síkján kapott helyet.

Energiafelügyeleti rendszer A kitûnõ hõszigeteléssel megépített új irodaépület hõellátását a legkorszerûbb elvek alapján alakították ki. Az ÉMI Tudásközpontba telepített energiatermelõ rendszerelemek, valamint a jelenlegi és a tervezett energiafogyasztó létesítmények egy mikrohálózatban lesznek összekapcsolva. A gépészeti egységeket, eszközöket – így a jelenlegi ütemben megvalósuló berendezéseket is – a tervezéstõl a kivitelezésen keresztül a mûködtetés fázisáig egymással összehangoltan, az ÉMI Építõipari Tudásközpont egészének hatékony és gazdaságos üzemeltetését figyelembe véve méretezték és alakították ki. A létesítendõ energiafelügyeleti rendszer mindig az optimális energiatermelõt választja ki a gazdaságos energiaellátás érdekében.

Mennyezeti hûtõ-fûtõ panelek szerelés közben

A várható eredmény

Generáltervezõk: irodaépület: Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. Építész vezetõ tervezõ: Prof. Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész: Dajka Péter Pro Architectura-díjas építész Épületgépészet: Oltvai András okl. gépészmérnök Oltvai Tamás okl. gépészmérnök Elektromosság: Ivanics Zoltán okl. villamosmérnök Hõ- és hidegenergia rendszer: Reál-Energo Kft. Fotók: Molnár-Tarján Ervin épületgépész szakértõ

8/

és a tetõ fölé juttatják ki a használt levegõt. Az irodai területek „klimatizálása” úgy valósul meg, hogy a szellõzõlevegõ biztosítja a friss levegõ dotációt állandó 22 oC-os levegõvel, a fûtési és hûtési igények kielégítésére a mennyezeti panelok szolgálnak, illetve a keleti épületszárny 1. és 2. emeletén a mennyezeti födém. A nagy létszámú termek (2. emeleti tanácsterem, illetve az elõadóterem) szellõztetésére és egyúttal a fûtési és hûtési igények kielégítésére az irodai ellátásnál leírtakkal azonos elven mûködõ gépészeti fülkék épülnek. Ezekben a helyiségekben a levegõ alacsonyabb hõmérsékletre (14 oC) történõ lehûtésére, illetve télen akár 30 oC-ra való felfûtésére kell számítani. A tanácsteremben 25-30 fõ együttes jelenléte várható, de mivel mérete a nagyelõadóéhoz hasonló, a légellátást is hasonlóképpen oldják meg, esetleges késõbbi átalakítások megvalósíthatóságára is gondolva. A gépészeti vezetékek, légcsatornák (és kábelcsatornák) az irodaszárnyak középfolyosója fölött, továbbá mindkét irányban a homlokzat felé további 1 m szélességben létesített álmennyezeti sávban

A várakozások szerint olyan épületet sikerül felépíteni, mely követi a mai energiahatékonysági elveket, munkahelyet teremt mind az építés, mind az üzemeltetés során, továbbá innovatív jellegû szerkezeteivel hozzájárul ahhoz, hogy minél hasznosabb és hatékonyabb szerkezeteket ismerjünk meg. Az épület ökologikus szempontrendszer szerinti minõsíttetése (BREEAM) folyamatban van. Frey Lajos okl építészmérnök, projekt vezetõ, ÉMI Nonprofit Kft. A fejlesztési projekt az alábbi Európai Uniós pályázaton elnyert támogatásból, saját forrásból és hitelbõl valósul meg: 1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program keretén belül az Ipari parkok, ipari területek szolgáltatásfejlesztése tárgyú pályázaton (KMOP-1.5.3/D-2 kör 2008-0003) nyert támogatás. A támogatás mértéke a projekt költség 28, 78 %-a, maximum 475 millió Ft. 2. „TREN/FP7EN/239288/PIME'S Concerto – közösségek az épületek és kerületek optimális hõ és elektromos hatékonysága fejlesztése érdekében, mely a MICROGRIDS-PIMES rendszeren alapul” elnevezésû pályázaton nyert támogatás. A támogatás mértéke a teljes beruházás maximum 50 %- a.

2 0 1 3

/

1

/


Energiatudatos

m e g o l d á s


A CONCERTO Project

Annex 3: Article in “Gazdaság és Közélet 2013/1-2.” dr. Sárközi, Károly [2013.06.28]: Az ÉMI szentendrei tudásközpontja az építőipari innováció szolgálatában (ÉMI Knowledge Center of Construction is in the service of innovacion in building industry), Gazdaság és Közélet 2013/1-2. page 15.

Page 9 of 10

Az ÉMI szentendrei tudásközpontja az építőipari innováció szolgálatában Május 10-én fontos esemény helyszíne volt az ÉMI Szentendrei Ipari Parkja: ünnepélyesen átadták az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió Concerto programja keretében elkészült tudásközpontot. bocsátás, mind pedig az energia felhasználás terén érdemi javulást érjünk el. Ennek hasznait talán nem kell különösebben ecsetelni, hiszen gyakran találkozunk a klímaváltozás riasztó jeleit taglaló hírekkel, az energiafüggőség hátrányainak bemutatásával. A helyzetet csak gyökeres szemléletváltással fordíthatjuk a javunkra. A szemléletváltás azonban önmagában nem elegendő, hiszen ha nincsenek kézzelfogható és gazdaságosan alkalmazható megoldások, akkor a szép szó nem lesz több írott malasztnál. A mérnöki szemlélet a megoldásokat keresi és mi a magunk részéről ezt az innovációs központot nyújtjuk át annak érdekében, hogy holnap előrébb tartsunk, mint ma. Régóta várt örömteli, de az utóbbi időben sajnos ritka pillanatnak nevezte az épület átadását dr. Sárközi Károly, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonproﬁt Kft. vezérigazgatója, akit arról kérdeztünk, hogy milyen szerepet vállal a cég az építőipari innováció eredményeinek megismertetésében. Magyarországon egyedülálló intézményt avattunk, ami az építésüggyel kapcsolatos tudás, innováció, a környezeti fenntarthatóság és elkötelezettség ünnepe is volt egyben. Ma már mindenki számára egyértelmű, milyen fontos a modern technológiák, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet mindennapossá tétele az élet minden területén. A házak, amelyekben élünk és dolgozunk, sok esetben messze vannak az környezeti fenntarthatóság legfontosabb elvárásaitól. Az ÉMI célja éppen az, hogy olyan minősítési rendszert működtessen, olyan technológiák elterjedését ösztönözze, amelyek időtállóvá, környezetkímélővé, energiatakarékossá és élhetővé teszik lakó- és hivatali épületeinket. E stratégiai cél elérésének mérföldköve a megnyitott ÉMI Tudásközpont az ÉMI Szentendrei Innovációs és Ipari Parkjában. Amellett, hogy mérföldkőnek tekintjük, szimbolikus jelentősége is van annak, hogy intézetünk fennállásának fél évszázados ünnepén vehetjük birtokba ezt a létesítményt. Számunkra ez azt jelenti, hogy a felhalmozott széleskörű tudás méltó helyet kap az építésügyben, és ezt a tudást meg is oszthatjuk mindazokkal, akik erre igényt tartanak. Milyen osztályzatot kapnak a hazai épületek környezeti fenntarthatóság szempontjából? Magyarországon az épületállomány jelentős része rendkívül leromlott állapotú, elmaradott energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból. Elengedhetetlen, hogy ez a helyzet belátható időn belül megváltozzon és mind a szennyezőanyag-ki-

ÉMI_Gazdasag_kozelet_130530.indd 1

Lehet egy épület egyszerre szép és okos is? Az építészet és az építőipar lehetőségeit nem csupán a művészek fantáziája, a tervezők leleményessége, hanem a rendelkezésre álló technológiák, anyagok is meghatározzák. Az építőiparban – ahogy a termelés, a gazdaság más területein is – egyre fontosabb szerepet kap a technológia. Ma már nem csak a települések arculatának formálása az építészet elsődleges feladata, emellett egyenrangú célként jelent meg a fenntarthatóság és a környezeti tudatosság is. Az épületeknek azt kell kifejezniük, hogy az abban élők, dolgozók felelősen gondolkodnak és gazdálkodnak a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal, nem terhelik a szükségesnél jobban környezetüket. Ennek megvalósításában kulcsszerepe van azoknak a technológiáknak és megoldásoknak, amelyek elterjesztésére és bemutatására az ÉMI szentendrei tudásközpontját szánjuk, mely koncentrálja mindazt a szellemi energiát, ami ma rendelkezésünkre áll. A tiszteletre méltó elképzeléseket át kell azonban ültetni a gyakorlatba, ami nem lehetséges a tudásiparban és a gazdaságban működők folyamatos párbeszéde, a gyakorlat próbája nélkül. Az ÉMI új Tudásközpontjában találkozik mindaz, ami az innovációt ösztönzi, az elméleti modellek valós körülmények közötti, iparilag is alkalmazható megoldásainak kialakítása. Várhatók-e további fejlesztések Szentendrén? A most átadott, összesen 5685 m2-es épület csak az első eleme annak a jövőbeni nagyobb komplexumnak, mely további beépítésekkel adhat otthont középfokú szakképzési intézmények és egyéb innovatív ipari partnerek mellett a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara campusának is.

5/30/13 1:54 PM


A CONCERTO Project

Annex 4: Cover photo and 3 Article in “Magyar Építőipar 2013/6" a) Frey, Lajos – Matolcsy, Károly – Matuz, Géza – Molnár, Benjámin [2013.12.16]: Minőség és Innováció. Alacsony energiafelhasználású irodaépület az ÉMI Szentendrei Ipari Parkjában, (Quality and innovation. Low-energy office building in ÉMI Szentendre Industrial Park) Magyar Építőipar 2013/6. page 228-237. b) Becker, Gábor – Hegyi, Dezső - Hrabovszky-Horváth, Sára [2013.12.16]: Alacsony energiafelhasználású irodaépület térelhatároló szerkezetei - ÉMI, Szentendrei Ipari Park, (Partition structures of low-energy office huilding – ÉMI Szentendre Industrial Park) Magyar Építőipar 2013/6. page 238-244. c) Varga, Luca [2013.12.16]: Bimbó utcai Óvoda bővítése Szentendrén (Expansion of kindergarten in Szentendre Bimbó street), Magyar Építőipar 2013/6. page 265267.

Page 10 of 10

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR UNGARISCHE BAUINDUSTRIE ✶ HUNGARIAN BUILDING INDUSTRY

ALAPÍTOTTA AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET 1957 ✶ 2013. 6. szám

HARKAI BALÁZS ❶

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR

Az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) lapja

Bemutatkozik a Magyar Mérnök Kamara Építési Tagozat Fiatal Mérnökök Csoportja Áprilisban hivatalosan is megalakult a MMK Építési Tagozatán belül működő Fiatal Mérnökök Csoportja. Az eltelt félév tapasztalta, hogy az építés-kivitelezésben dolgozó fiatal mérnökök összefogására, tudásbázisának szükségszerű fejlesztésére, egy összefogó mérnöki közösség kiépítésére nagy szükség lenne, de amint erre időt kellene szánni, – korosztálytól függetlenül – azonnal eltűnik a lelkesedés.

Mi az a Fiatal Mérnökök Csoportja?

Az ÉMI Tudásközpontjának döntött üvegezésű déli homlokzata (Fotó: Szikora Zsombor, 2013)

A CÍMLAPON: Napvitorlák az ÉMI Tudásközpontján (Fotó: Szikora Zsombor, 2013) Főszerkesztő: Tóth Balázs A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Becker Gábor – BME, Budapest A szerkesztőbizottság tagjai: Déry Attila CSc – Plinthosz Bt., Budakeszi; Fátrai György PhD – SZE, Győr; Hajdu Miklós PhD – SZIEYbl, Gödöllő–Budapest; dr. Jancsó Gábor – TREND Kft., Budapest; Dr. habil. Kiss Rita M. CSc – BME, Budapest; Prof. Dr. Koppány Attila – SZE, Győr; Kulcsár Attila DLA – DE, Debrecen; Makovényi Ferenc PhD – SZIE-Ybl, Gödöllő–Budapest; Magyar János – A-Híd Zrt., Budapest; Marosi Miklós – KÖZTI Zrt., Budapest; Mályusz Levente PhD – BME, Budapest; Molnár Tamás DLA – PTE Pécs; Preisich Katalin CSc – BME, Budapest; dr. Szily Imre Balázs – SZIE-Ybl, Gödöllő–Budapest; Tóth Balázs – ÉMI, Budapest; Vízy László – Budapest

Elõfizetési ár: 1100 Ft/db ÁFÁ-val • Éves előfizetési díj: 6600 Ft/év • Bolti ár: 1300 Ft/db A folyóirat lektorált cikkeket tartalmaz

MAGYAR ÉPÍTÕIPAR Szerkesztõség: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. III/81. Tel./fax: 06 1 201-8416, e-mail: [email protected], internet: www.magyarepitoiparkiado.hu Kiadja: Magyar Építõipar Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Sferle-Baranyai Tímea Nyomdai kivitelezés: Keskeny és Társai 2001 Kft. Felelős vezető: ifj. Keskeny Árpád Megjelenik évente hat alkalommal Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága, 1089 Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ az ország bármely postáján, postai kézbesítõknél, e-mailen: [email protected], faxon: 303-3440 További információ: 06 80 444-444 A folyóirat egyes számai megvásárolhatók az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Budapest VII., Hársfa u. 19. szám alatti boltjában. Telefon: 351-9274 Index: 25,553 HU ISSN 0025-0074

„A Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának Fiatal Mérnökök Csoportja az életkor és szakmai érdeklődés alapján közös érdekeltségbe tartozó fiatal mérnökök szervezeti egysége” – határozza meg a csoport Szervezeti és Működési Ügyrendje. 40 év alatti, építés-kivitelezésben dolgozó, szakmájuk iránt érdeklődő mérnököket várunk gyűléseinkre, szakmai problémák felvetésére, tapasztalatok átadására. Előadásainkat mindig az aktuális témákhoz, problémákhoz, tagjainkat érintő és igény szerint bővebben kifejtendő kérdésekhez igazítjuk. Térítésmentes gyűléseinken minden érintettet – tervezőt, kivitelezőt, műszaki ellenőrt, beruházás lebonyolítót, kereskedőt, jogi-gazdasági előadókat – szívesen látunk, hogy a felvetett kérdéseket minél több szemszögből elemezhessük, valamint az előadásokat követő szakmai beszélgetésen, vitán elmélyítsük a hallottakat.

Mi a Csoport célja? A mérnöki munka szerteágazóságának és gondolatmenetének bemutatása mellett elsődleges célunk, hogy elősegítsük a közös gondolkodást, a felmerült szakmai problémák különböző megoldásaival fejlesszük a kreativitást. Közben megismerjük egymás munkáját, kapcsolatokat építhessünk ki egymással, a szakmával, valamint a Kamarával is. Fontosnak tartjuk egy mérnököket összekovácsoló közösség kiépítését, melyet a fiatalok dinamizmusával indítanánk útjára. Minden gyűlésünkön egy vagy két rövid előadást hallhatunk – saját tapasztalatainkról, munkáinkról, illetve külső előadóktól. Az előadások kiterjednek a bemutatott munka❶

elnök, FMCs

HIRDESSEN A HIRDETÉSI TARIFÁK: Teljes lapszám-támogatás célszámként: Teljes külső, átmenő borító (B1, B4): Borító 1 (B1) Borító 3 (B3) Borító 4 (B4) Belső színes oldal:

folyamatok fontosabb lépéseire, a gyakorlati fogások elméleti hátterére, azaz nem csak egy általános bemutatásra hagyatkoznak. Az előadást követő beszélgetés során megvitatjuk az elhangzottakat: azaz az előadótól kérdezni lehet, kérdéseinkre azonnal választ kapunk.

Milyen eredményeket tud felmutatni a Csoport? Első összejövetelünk tavaly márciusban volt. Azóta 16 gyűlést és egy konferenciát tartottunk, amelyeken szakmai előadások, viták, beszélgetések, megemlékezések hangzottak el, valamint bemutattuk a Kamarát is. Aktív kapcsolatban vagyunk több területi kamara elnökségével, nagyon jó az együttműködésünk a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégiumával, valamint a csoport már a szakmától is kapott több közvetlen megkeresést, meghívást is. Az eltelt másfél évben a Kamara céljaiban példaértékű és szakmai szempontból elismert csoportjává váltunk, a korosztály erős passzivitását lassan érdeklődéssé tudjuk enyhíteni.

Mi kell a sikeres működéshez? Elengedhetetlen a taglétszám, az aktivitás növelése. Az elsőt a lehetőségeinkhez mérten legjobb tevékenységi kör bemutatásával, a hallgatók becsalogatásával, a másodikat a megjelenő hallgatók visszajelzéseinek azonnali kiértékelésével, a gyors lépésekkel lehet serkenteni. Még csak az első lépéseknél tartunk, de hisszük, hogy a gyűléseinken, és azt követően mutatott aktív részvétel többet tehet a tudásbázis naprakészen tartásában, mint egy félnapos előadássorozat. Az aktivitás kialakulása esetén már abszolváljuk a közösség kialakulásának alapjait, ami a siker kulcsa.

Hogyan tovább? Céljaink között első pontban szerepel a pályakezdő mérnökök segítése, valamint a mentori rendszer bevezetésének aktív szereplői, az eredmények értékeléséhez szükséges indikátorok kívánunk lenni. Éves programunk megtalálható az ÉTE honlapján, illetve a csoport tevékenységéről bővebben a [email protected] címre írt levélben tudunk tájékoztatást adni.

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRATBAN!

500 000 – Ft + ÁFA 400 000 – Ft + ÁFA 300 000 – Ft + ÁFA 150 000 – Ft + ÁFA 200 000 – Ft + ÁFA 150 000 – Ft + ÁFA

Belső fekete-fehér oldal: 100 000 – Ft + ÁFA Lektorált PR jellegű szakmai cikk 200 000 – Ft + ÁFA (max. 5 oldal) A Magyar Építőipar Kiadó Kft. a listaáraktól eltérően egyedi megállapodások alapján, egyedi igényeknek megfelelően is várja az érdeklődőket. Tájékoztatást ad: Sferle-Baranyai Tímea ügyvezető, telefon: (1) 201 8416, mobil: +36-20/268-3896, e-mail: [email protected]

TARTALOM 2013. LXIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM ◆ INHALT 2013. JAHRGANG LXIII. NR. 6. ◆ CONTENTS 2013, VOLUME LXIII. NO. 6. TÓTH BALÁZS: Tisztelt Olvasónk! Az építés Shakespeare-je BALÁZS TÓTH: Unsere sehr geehrte Leser! Shakespeare des Baus BALÁZS TÓTH: Dear Readers! Shakespeare of building

225

DR. SÁRKÖZI KÁROLY: Hagyományunk az innováció! Az ÉMI Nonprofit Kft. küldetése „Őrködni a magyar építőipar felett” DR. KÁROLY SÁRKÖZI: Unsere Tradition ist die Innovation! Mission der ÉMI Nonprofitgesellschaft.m.b.H. Kft. „Wachen über die ungarische Bauindustrie” DR. KÁROLY SÁRKÖZI: Our tradition is the innovation! Mission of the ÉMI Non-profit Limited Company “Protecting the Hungarian building industry”

227

FREY LAJOS – MATOLCSY KÁROLY – MATUZ GÉZA – MOLNÁR BENJÁMIN: Minőség és Innováció. Alacsony energiafelhasználású irodaépület az ÉMI Szentendrei Ipari Parkjában LAJOS FREY – KÁROLY MATOLCSY – GÉZA MATUZ – BENJÁMIN MOLNÁR: Qualität und Innovation. Bürogebäude von niedrigem Energieverbrauch in dem Industriepark von ÉMI in Esztergom LAJOS FREY – KÁROLY KÁROLY – GÉZA MATUZ – BENJÁMIN MOLNÁR: Quality and Innovation. Office building of low energy consumption in the Industry Park of ÉMI (Building Quality Control Innovation Non-profit Limited Company) in Szentendre

228

BECKER GÁBOR – HEGYI DEZSŐ – HRABOVSZKY-HORVÁTH SÁRA: Alacsony energiafelhasználású irodaépület térelhatároló szerkezetei – ÉMI, Szentendrei Ipari Park GÁBOR BECKER – DEZSŐ HEGYI – SÁRA HRABOVSZKY-HORVÁTH: Raumabschließkonstruktionen eines Bürogebäudes von niedrigem Energieverbrauch – ÉMI, Industriepark, Szentendre GÁBOR BECKER – DEZSŐ HEGYI – SÁRA HRABOVSZKY-HORVÁTH: Space bordering constructions of an office building of low energy consumption – ÉMI, Industry Park in Szentendre

238

ILYÉS LÁSZLÓ: Födémszerkezetek hangszigetelési kérdései – miért lehet hasznos a hangszigetelési tulajdonságok ismerete és mi az, amire nem adnak választ LÁSZLÓ ILYÉS: Schalldämpfungsfragen der Deckenkonstruktionen – Warum kann die Kenntnis der Schalldämpfungseigenschaften nützlich sein und was ist das, worauf keine Antwort seitens dieser gegeben wird? LÁSZLÓ ILYÉS: Sound insulation questions of roofing constructions – why can it be useful to know the sound insulation characteristics and what is, for which these do not give any answer

245

MOLNÁRNÉ MAGA ÁGOTA: Az ablakok energetikai fejlődése az utóbbi néhány évben FRAU MOLNÁR ÁGOTA MAGA: Energetische Entwicklung der Fenster während der vergangenen einigen Jahre MS. MOLNÁR ÁGOTA MAGA: Energetic development of windows during the last some years

252

NÁDASI-ANTAL ZSUZSANNA: Lehetőségek az ÉMI-ben – Beszámoló a PhD kutatásról. Kályhacsempék hő- és áramlástechnikai vizsgálata ZSUZSANNA NÁDASI-ANTAL: Möglichkeiten in ÉMI (Qualitätskontrolle-Innovationsnonprofitgesellschaft m.b.H. für Bauwesen) – Bericht über die PhD Forschung Wärme- und Strömungstechnische Untersuchung der Ofenkacheln ZSUZSANNA NÁDASI-ANTAL: Possibilities in ÉMI – Report about the PhD researches. Thermal- and flow-technical examination of stove tiles

257

TERJÉK ANITA: Kerámia burkolólapok csúszási tulajdonságainak számszerűsítése ANITA TERJÉK: Quantifizierung der Gleiteigenschaften der Keramikabdeckplatten ANITA TERJÉK: Quantification of sliding characteristics of ceramic tiles VARGA LUCA: Bimbó utcai Óvoda bővítése Szentendrén LUCA VARGA: Erweiterung des Kindergartens von Bimbó Straße in Szentendre LUCA VARGA: Enlargement of the kindergarten of Bimbó street in Szentendre KUTHI EDVARD BÁLINT: Építsd az angolod – technikai módszer az építőipari műszaki angolhoz EDVARD BÁLINT KUTHI: Bau dein Englisch – technische Methode zu dem technischen Englisch des Bauwesens EDVARD BÁLINT KUTHI: Do build your English – technical method for the technical English of the building industry HUJBER DOROTTYA: De ki fogja megépíteni? DOROTTYA HUJBER: Aber wer wird das bauen? DOROTTYA HUJBER: But who will build it? KISS RITA: Isten éltesse a „Köves” Tanár Urakat! RITA KISS: Gott erhalte die „steinigen“ Herren Lehrer! RITA KISS: Many happy returns of the day, dear “stony” Professors! Építőipari Mesterdíj Alapítvány: Építőipari Nívódíj 2013 Stiftung des Meisterpreises für Bauwesen: Niveaupreis für Bauwesen 2013. Building Master Prize Foundation: Building Award for Excellence 2013. HARKAI BALÁZS: Bemutatkozik a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozat Fiatal Mérnökök Csoportja BALÁZS HARKAI: Die Gruppe der Jungen Ingenieure des Baustudiums der Ungarischen Ingenieurkammer stellt sich vor BALÁZS HARKAI: The Group of Young Engineers of the Building Branch of the Hungarian Engineers’ Chamber introduces itself

226

261 265 268 270 273 275 Hátsó belső borító

AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS NONPROFIT KFT. CÉLSZÁMA

MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 2013. 6. szám

DR. SÁRKÖZI KÁROLY ❶

Hagyományunk az innováció! Az ÉMI Nonprofit Kft. küldetése „Őrködni a magyar építőipar felett” Leon Battista Alberti (1404 –1472) Tíz könyv az építészetről című munkájában írja: „Valóban meglepő, milyen erős büntetéstől szenvedünk a rosszul elvégzett munka miatt. Ahogy az idő múlik, végül is ráébredünk a hibákra, amelyeket kellő megfontolás híján, ostoba módon elkövettünk a munka megkezdésekor.” A mérnöki munka egyik fontos jellemzője az előre gondolkodás, mégpedig lehetőleg minél több lépéssel előbbre gondolkodás. Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. az 1963-ban alapított Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) és az Építéstudományi Intézet (ÉTI) jogutódja, évtizedek óta kiemelt felelősséggel és feladatkörrel rendelkező szervezet. A Társaság 100%-os állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. Az ötven éves ÉMI tevékenységének – ami az építő- és építőanyag-ipar egész területére kiterjed – egyik kiindulópontja annak felismerése, hogy milyen fontos a modern technológiák, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet mindennapossá tétele életünkben, hiszen az épületek, amelyekben élünk és dolgozunk, igen gyakran még messze vannak mindattól az állapottól, színvonaltól, amelyet el szeretnénk érni. Az ÉMI mindenegyes munkája, tevékenysége jelzi, hogy nem szeretnénk lemondani céljainkról és mindent meg is teszünk elérésük érdekében, ezért élenjáró, európai színvonalú szolgáltatási minőséggel, aktív és felelős társadalmi szerepvállalással a magyar építőipar megkerülhetetlen szereplője kívánunk maradni. Vizsgálatokkal, ellenőrzéssel és tanúsítással közreműködünk az építési termékek teljesítményének igazolásában. Szakértői és tanácsadói tevékenységgel támogatjuk az építési szakterület résztvevőit. Kísérletek elvégzésével és tanulmányok készítésével segítjük az építőipari vállalkozásokat az építőipari termék- vagy technológia fejlesztésében, közreműködünk szakmai szabályozások és hatósági intézkedések előkészítésében. Az ÉMI a tavalyi és az idei évben is több háttérintézményi feladatban kapott hangsúlyos szerepet. Többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelkezése szerint az ÉMI kezelésébe került valamennyi lakossági energetikai pályázat, illetve szintén az NFM megbízásából az ÉMI vezetésével készült el a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Az ÉMI munkatársai részt vesznek a BUILD UP Skills kezdeményezés, nemzetközi épületenergetikai továbbképzési projektben, melynek célja, hogy a szakoktatási és szakképzési rendszereket az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások tekintetében hozzáigazítsák a készség- és képesítési igényekhez. Az ÉMI ❶

Nonprofit Kft. a magyarországi projektben konzorcium vezetőként vesz részt. Egy másik fontos nemzetközi együttműködési terület, a Build Your English projekt célja az építési folyamat szereplőinek kommunikációs készségfejlesztése, különösen a szakmai karrierjüket elkezdő fiatal építőipari szakemberek körében. Az ÉMI Nonprofit Kft. a projektkonzorcium tagjaként munkacsoport-vezetőként valamint partnerként vesz részt a projektben. A tevékenységünk zömét alkotó vizsgálatok, ellenőrzések és szakértések mellett az ÉMI magasan kvalifikált munkatársai részt vesznek a jövő építőipari szakembereinek képzésében is valamint számos kutatás-fejlesztési projektekben is közreműködnek. K+F tevékenységünk eredményeit kollégáink mind tudományos igényű publikációkban, mind pedig szakmailag magas színvonalon megírt ám a felhasználók széles körének érdeklődésére számot tartó, közérthető cikkekben teszik közzé. Az építészet és az építőipar lehetőségeit nem csupán a mű-vészek fantáziája, a tervezők leleményessége, hanem a rendelkezésre álló technológiák, anyagok is meghatározzák. Munkatársaink különböző pályázatok résztvevőjeként magas színvonalon ötvözik az építészet és az építőipar igényeit a korszerű technológiák lehetőségeivel, valamint a fenntarthatóság és a környezeti tudatosság szempontjaival. Az idén májusban átadott Szentendrei Tudásközpont létrehozása tükrözi stratégiai és innovációs jövőképünket, valamint több helyen találkozik a kormányprogramban és a Széchenyi Tervben is megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzésekkel (zöld technológiák terjesztése, zöld építőiparral való együttműködés, pilot projektek bemutatása, egyetemi, önkormányzati együttműködés, ingatlan fejlesztés/racionalizáció). A fejlesztési projekt célja a jelenlegi ipari park olyan innovációs parkká történő fejlesztése, amely nemzetközi színvonalú térségi bázisát képezné az építéssel, építőiparral foglalkozó vállalkozásoknak, K+F tartalmú szolgáltatási szervezeteknek, felsőoktatási és átképzési intézményeknek. A további oldalakon munkatársaink tollából olvasható tudományos vagy „csak” magas szakmai igényű írásokban részletesebben megismerkedhetnek az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. fentebb tömören bemutatott szerteágazó építőipari szakmai, tudományos, tudásközpont építő és projektszervező tevékenységével. HIVATKOZÁS Alberti, a BME Építészhallgatóinak kiadványa 1982, az idézeteket B. Szűcs Margit fordította.

Dr. Sárközi Károly okl. mérnök-közgazdász, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatója


227



FREY LAJOS ❶ – DR. MATOLCSY KÁROLY ❷ – MATUZ GÉZA ❸ – MOLNÁR BENJAMIN ❹

1. táblázat: Kutató és minősítő intézetek Európában, külső tagság

Minőség és Innováció

Vizsgáló, minősítő

Alacsony energiafelhasználású irodaépület az ÉMI Szentendrei Ipari Parkjában ●

KIVONAT

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrzői stratégiájának kidolgozását összekötötte egy olyan, az építésügy területén egyedülálló, több elemű innovációs fejlesztéssel, amely a hazai energiatudatos építés további fejlődésének megalapozója lehet. Az ÉMI Szentendrei Ipari Park területén épülő és első ütemében elkészült Építőipari Tudásközpont távlati célja egy nemzetközi színvonalú térségi bázis kialakítása az építéssel, építőiparral foglalkozó vállalkozások, K+F tartalmú szolgáltatási szervezetek, felsőoktatási és átképzési intézmények számára. A megépült irodaépület a legkorszerűbb energiatudatos épületgépészeti és építészeti megoldásokat tartalmazza. Kulcsszavak: fejlesztési stratégia, energiatudatos építés, Építőipari Tudásközpont, K+F ●

ABSTRACT

ÉMI Non-Profit Limited Liability Company For Quality Control And Innovation In Building has connected its own development strategy to a unique, multi-element innovation developement of consturction field which can be the foundation of the further energy efficient building. The further target of ÉMI Knowledge Centre of Construction (which is being built and the first phase has been finished) at ÉMI Szentendre Industrial Park is to develop a regional base at international standard quality for construction sector businesses, R&D service organisationas, higher education and retraining institutions. The already constructed office building includes the most developed energy efficient building engineering and architectural technologies. Keywords: development strategy, energy efficient building, Knowledge Centre of Construction, R&D

1. ÉPÍTŐIPARI VIZSGÁLÓ ÉS KUTATÓ INTÉZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE EURÓPÁBAN Szinte minden európai országban megtalálható olyan állami, vagy államhoz közeli intézmény, amelynek fő feladata az építőipari szerkezetek vizsgálata, minősítése, illetve a területhez kapcsolódó kutatási feladatok végzése. A teljesség igénye nélkül néhány európai Intézet fontosabb adatait táblázatba foglaltuk. (1–2. táblázat) A tevékenység változó, a fő területek: Európai és nemzeti engedélyek kiadása, anyagtudományi vizsgálatok, épületszerkezeti vizsgálatok, tartószerkezeti vizsgálatok, ezek szinte minden Intézetnél megtalálhatók. (1. ábra) Az Intézetek kisebb része foglalkozik mélyépítési vizsgálatokkal, sok országban ez elkülönült szervezet. Tűzvédelmi vizsgálatokkal a szervezeteknek mintegy fele foglalkozik, kiemelten jó infrastruktúrával, nagyméretű berendezésekkel rendelkezik a lengyel, a francia és a svéd intézet.

❶

228

OIBT UBAtc EMPA IGH TZUS DiBt ETA Denmark IBA IETcc VTT CSTB ÉMI ITC

AT BE CH CR CZ DE DK EI ES FI FR HU IT ICL NL NO PL PT RO SE SK SLO SR UE UK

BBRI EMPA IGH TZUS BAM SBI Enterprise Irland TECNALIA VTT CSTB ÉMI ITC ICI TNO SINTEF ITB LNEC URBAN–INCERC SP TSUS ZAG IMS

SBK SINTEF ITB LNEC URBAN–INCERC SP TSUS ZAG NIISK BBA

Nagyobb Intézet része

Ország

BRE

Egyetemi együttműködés

+

ENBRI

+ ++ + +

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+

+

+ + + + + + + + + + +

+

++ + ++

+ +

++ ++ +

+

+

+

EOTA

UEAtc

CIB

+ + + + + + + + + + + +

+ + + + ++ ++ ++

+ + + +

++

+

++

+ +

+

2. táblázat: Kutató és minősítő intézetek Európában, belső szervezet Vizsgáló, minősítő 1 2 3 4 5 6 7

1. ábra: Az építőipari vizsgáló intézetek Európa szinte minden országában megtalálhatóak

Valamennyien törekszenek a vizsgálati infrastruktúra fejlesztésére, ugyanakkor megindult a korszerű méretezésen alapuló minősítések kora is, és erő-

okl. építészmérnök, projekt vezető, ÉMI Nonprofit Kft. okl. építészmérnök, címzetes egyetemi docens, tudásközpont igazgató, ÉMI Nonprofit Kft. ❸ okl. gépészmérnök, termelési és értékesítési igazgató, vezérigazgató helyettes, ÉMI Nonprofit Kft. ❹ okl. épületgépész mérnök, vizsgáló mérnök, ÉMI szakértő, ÉMI Nonprofit Kft. ❷

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Kutató

södik a számítógéppel segített építőipari tevékenység (ICT). Az Intézetek létszáma 200 körüli, kiugróan nagyobb a francia, német, lengyel, angol intézet. A csak minősítéssel foglalkozó intézetek jóval kisebbek, létszámuk nem éri el a 20 főt. Az intézetek jórészt tiszta profilúak, de található egyéb kutatási területekkel összefonódó nagy intézmény részeként is.


OIBT UBAtc EMPA IGH TZUS DiBt ETA Denmark

8

IBA

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

IETcc VTT CSTB ÉMI ITC

19 20 21 22 23 24 25

Kutató

Ország

BBRI EMPA IGH TZUS BAM

AT BE CH CR CZ DE

SBI

DK

Enterprise Irland

TECNALIA VTT CSTB ÉMI ITC ICI SBK TNO SINTEF SINTEF ITB ITB LNEC LNEC URBAN URBAN –INCERC –INCERC SP TSUS ZAG NIISK BBA

SP TSUS ZAG IMS BRE

Anyag- Épülettani labor labor

+ +

+ +

Tartószerkezeti labor

Mélyépítési labor

+

Tűzvédelmi labor

+ ++

+ +

Európai Nemzeti Műszaki műszaki értékelés értékelés

Létszám 2012

Bevétel 2012

S M L XL M L

S M L L M L

+ + + + + +

+ + +

S, M

S, M

+

+

S

S

+

M L XL M M S M M L M

L L XL M M S M M M M

+ + + + + na + + + +

+ + + + + na + + + +

ICT

+

+ +

+ +

+

+

ES FI FR HU IT ICL NL NO PL PT

+ + + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + +

+ + + +

RO

+

+

+

+

M

M

+

na

SE SK SLO SR UE UK

+ + + + + +

+ + + +

+ + + +

++

XL M M M

XL M M M

+ + +

+

+

+

XL

XL

+ + + + + +

+

+

EI ++

+

++

++ +

+ ++ +

++ +

+

+


Bemutató házak

Living Lab

+

+ + +

+ ++ ++ +

+

+

+

229


Az Intézetek legtöbbje a fővárosban, vagy ahhoz közeli agglomerációban helyezkednek el, legtöbbször ipari környezetben, gyakran közel a repülőtérhez. Egyes intézetek teljesen öszszeépültek egy műszaki egyetemmel (VTT, TNO, SINTEF). Megfigyelhető tendencia, hogy a korábban belvárosban levő egységek is kiköltöznek a külső területekre (például: Tecnalia/Bilbao, CSTB/Párizs, Varsóban) Az Intézetek tulajdonosa esetenként az állam, vagy az államhoz áttételesen tartozó közhasznú alapítvány. Alapításuk döntően a háború utáni periódusra esik, melyet vélhetően a tömeges építési igény elterjedése, a modernizáció és az újjáépítés határozott meg. Az intézetek nagyrészt kap közvetlen állami támogatást is, de ez szinte mindenhol csökkenő tendenciát mutat. A legrégibb szervezet az UEAtc, amelynek működése során számos irányelv látott napvilágot. A CPD bevezetésével az EOTA vette át a nagyobb szerepet. Önkéntes alapon a legnagyobb tagsága az ENBRI-nek van. A CIB-ben való részvétel is erős, itt hazánk Matuz Géza vezérigazgató helyettes személyében Board tagsággal rendelkezik. Az ÉMI felépítése és tevékenysége, fejlesztési tervei összhangban van a nemzetközi trendekkel és a jó példákkal. Az aktív nemzetközi tagság jó hátteret teremt a K+F pályázatoknál és a piacvédelemben, és segíti a nemzeti pozíciónk erősítését.

2. A BERUHÁZÁS CÉLJAI Az ÉMI szentendrei innovációs Ipari Parkja Pest megye északi részén, a vá-ros déli iparterületén, a szentendrei Duna-ág és a 11-es számú főútvonal között, a tervezett M0-ás körgyűrű nyomvonalától 4 kilométerre, északra helyezkedik el. Területe 11,86 ha. A korábban osztatlan közös tulajdonban lévő szentendrei ingatlan az ÉMI és további öt tulajdonostárs birtokában volt. Az Ipari Parkban található épületek túlnyomó többségében az ÉMI Nonprofit Kft. profiljához nem illeszkedő vállalkozások működtek. Az épületek jelentős része felújításra, korszerűsítésre szorult. Az ÉMI Nonprofit Kft. az építésügy területén egyedülálló, több elemű innovációs fejlesztési stratégiát dolgozott ki az ÉMI Szentendrei Ipari Park területére, amely a hazai energiatuda230


tervezett ÉMI Építőipari Tudásközpont területe az ÉMI saját tulajdonába került, amelynek köszönhetően megkezdődhetett az Ipari Park működésének átszervezése és az Építőipari Tudásközpont tervezett tevékenységi struktúrájának megalapozása.

4. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

2. ábra: A Szentendrei Ipari Park fejlesztésének látványterve

tos építés fejlesztésének megalapozója lehet. (2. ábra) A fejlesztés elsődleges célja egy olyan Építőipari Tudásközpont létrehozása, amely nemzetközi színvonalú térségi bázisát képezné az építéssel, építőiparral foglalkozó vállalkozásoknak, K+F tartalmú szolgáltatási szervezeteknek, felsőoktatási és átképzési intézményeknek. A törekvések arra irányulnak, hogy az Ipari Parkban az ÉMI, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara és Szentendre Város Önkormányzata közösen együttműködve létrehozzák az ún. ÉMI Építőipari Tudásközpontot, amelynek keretében tanszékek, laborok költöznének az Ipari Parkba illetve a későbbiekben akár új oktatási épületek elhelyezésére is van lehetőség. A beruházás konkrét célkitűzései és az alapkoncepció 2008. évben a Puhl Antal Építész Iroda munkájának köszönhetően egy megvalósíthatósági tanulmány formájában fogalmazódtak meg I–III. ütemből álló fejlesztés keretében.

3. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA A fejlesztés I. üteme teljes körű út-, közmű- és környezetfejlesztést, egy részben bérbeadásra szánt 5680 m2 összterületű innovációs vállalkozási központ (irodaépület) megépítését illetve az innovációs-, képzési- és irodai szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközpark beszerzését tartalmazta. A fejlesztés első ütemének létrehozásához az ÉMI pályázati lehetőségeket vett igénybe. Az Ipari Park közmű-

rendszerének megújítását illetve az Innovációs és Vállalkozási Központ megépítését tartalmazó projekt megvalósításához elnyert KMOP támogatással párhuzamosan az ÉMI nemzetközi partnerekkel szövetkezve sikeresen szerepelt az EU Concerto PIME’S pályázaton. Ez utóbbi pályázat segítségével az ipari park területén a zöldépítést, megújuló energia-felhasználást ösztönző, innovatív megoldások valósulhatnak meg. 2010 márciusában sikeresen megtörténtek a fejlesztéssel érintett területen lévő épületek bontási munkálatai és elkészültek az infrastruktúra fejlesztéshez szükséges közműkiváltások. A végleges kiviteli tervdokumentáció létrejöttét hosszas előkészületek előzték meg. A tervezés fázis (20072011) alatt a koncepciótervből építési engedélyezési terv született, majd a Concerto pályázat által támogatott innovatív anyagok és szerkezetek a módosított építési engedélyezési tervdokumentációban lettek definiálva. Az engedélyek, szakhatósági hozzájárulások és tulajdonosi jóváhagyások megszerzését követően illetve a szükséges közbeszerzések lebonyolítása után 2011. év őszére rendelkezésre álltak az Ipari Park teljes infrastruktúrájának felújítására, annak innovatív energiaellátását biztosító energiaközpont kiépítésére és egy új irodaépület létesítésére vonatkozó kiviteli tervdokumentációk. A beruházásban érintett, korábban osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosi viszonyai 2012. évben rendeződtek. A telekosztást követően a


A megvalósítás első lépéseként 2012. évben lezajlott az Ipari Park infrastruktúrájának átfogó felújítása. A korszerűsítésnek köszönhetően a korábbi osztatlan közös társtulajdonból létrejött új, saját tulajdonú ingatlanokhoz önálló közműcsatlakozásokkal és fogyasztásmérési lehetőségekkel ellátott közműhálózat alakult ki. A meglévő gázvezeték rendszer felújításra és korszerűsítésre került. Új vízvezeték gerinchálózat létesült, amivel párhuzamosan a telep szennyvízés csapadékvíz elvezető rendszere is megújult. Az Ipari Park elektromos megtáplálását biztosító trafóház szekunder megújult, új korszerű elektromos kapcsolószekrények és elektromos mérők lettek letelepítve. Az Ipari Park bejáratának 11. számú főúttal való csatlakozásánál új jelzőlámpás csomópont létesült. A közműfelújításokkal érintett útfelújításokon kívül az új irodaépülethez egy tömbparkoló létesült 164 db újonnan kialakított parkolóhellyel. 2012. év végére az Ipari Park közműhálózata teljes mértékben megújult, az infrastruktúra hálózat korszerűsítése befejeződött, amelynek köszönhetően rendelkezésre állt az egyik legfontosabb peremfeltétel az ÉMI Építőipari Tudásközpont tervezett létesítményeinek megvalósításához. (3. ábra)

5. ÚJ KÖZPONTI IRODAÉPÜLET Az ÉMI Tudásközpont irodaépülete a legkorszerűbb energiatudatos épületgépészeti és építészeti megoldásokat tartalmazza. A tervezők a kiviteli tervek elkészítése során az épület energiafelhasználásának a minimumára törekedtek és közelíteni kívántak a német passzív ház szabályzat követelményeihez. Az Ipari Park nagyságrendje miatt fontos tervezési szempont volt a város energiaracionalizálási tervével való összhang keresése, valamint a szomszédos szennyvíztelep műtárgy

3. ábra: Az infrastrukturális fejlesztések helyszínei

esetleges energetikai termelésben való integrálása. Az épület kivitelezése 2012. év elején megkezdődött és annak köszönhetően, hogy a kivitelező tartotta az eredetileg tervezett ütemtervet, az épület 2013. május elején ünnepélyes keretek között átadásra került. Az új irodaház 5680 m2 nettó alapterületű, földszint + 2 emelet kialakítású, melyet lépcsőházak bontanak három épületszárnyra. A közlekedőmagok impozáns előcsarnokokból közelíthetők meg, melyek mindegyikéhez külön lépcsőház illetve üvegezett lift került betervezésre. A bérlemények (irodaterek) kialakítására változatos lehetőségek nyílnak. Az épületben kisebb iroda helyiségek és nagyterű irodák is találhatók, azonban ez utóbbiak akár cellásan tovább is oszthatóak. Ezáltal lehetőség nyílik teljes mértékben rugalmasan alkalmazkodni a különböző bérlői igényekhez. Az irodai funkciók mellett a földszinten található egy étterem a hozzá kapcsolódó 150–200 adagos üzemi konyhával és a külön kialakított büfével. A második emeleten egy 150 fő befogadására alkalmas előadóterem és egy 40 fős tanácsterem került elhelyezésre. Az épület lapos tetős kialakítású. A tetőre felvezető lépcsőház közvetlen környezetében tetőterasz létesült, mely az épület további innovatív és energiatudatos szerkezeteinek bemutatására ad lehetőséget. A tetőn 2014. év


végéig napkollektorok, napelemek és hybrid kollektorok kerülnek integrálásra és elhelyezésre. Az épületre érkező napenergia közvetlen hasznosítását biztosító többféle aktív szoláris rendszer alkalmazásával lehetőség nyílik ezen innovatív technológiák hatékonyságának vizsgálatára és azok összehasonlítására. A tetőteraszról rálátás nyílik az épület nyugati oldalán az „A” szárny tetejére telepített extenzív zöldtetőre is. A zöldtető amellett, hogy az épület energiamérlegét kedvezően befolyásolja szintén fontos eleme az ökologikus szemlélet hirdetésének és demonstrálásának.

6. INNOVATÍV ÉPÜLETSZERKEZETEK Az épület déli homlokzatán dobozszerűen kialakított, döntött bevilágító felületű ablakdobozok készültek. A nyílászárók geometriai kialakítása magában foglalja mind a természetes bevilágítás, mind a déli oldalon az ablakszerkezetek illetve a mögöttes irodák árnyékolásának megoldását. A nyílászáró szerkezetek a különböző homlokzati felületeken eltérő, a tájolásnak megfelelő üvegezéssel rendelkeznek. A homlokzati nyílászárók az épület északi és keleti oldalain három rétegű hőszigetelő üvegezéssel készültek (min. 0,9 W/m2K). A déli és 231



4. ábra: Csökkentett ablakfelületek, árnyékoló ponyvarendszer és vízfelület a kellemesebb klímáért

nyugati oldalon a szoláris hőnyereségre tekintettel az ablakok kettő rétegű hőszigetelő üvegezésűek (min. 1,1 W/m2K). Az irodaház főbejárata az „A” és a „B” szárnyak bejárata között kialakított díszudvar. A déli fekvésű főbejárat árnyékolását gondosan megtervezett, hatékonyan működő ponyvaszerkezet biztosítja. A ponyvák teflonnal bevont poliészter szál szövetből készültek, amelyek az acél sodronykötelekből álló hálós szerkezethez raszterenként három ponton a felső, egy ponton az alsó síkban rögzítettek. A szerkezet azon

túl, hogy elrendezésében kreatívan, könnyen változtatható, mind árnyékolásában, mind átszellőztethetőségében megfelelő. (4. ábra) A részlegesen fedett udvar alatt tervezett mesterséges vízfelület szintén kellemes mikroklímát biztosít. Az épület délnyugati sarkán klímahomlokzat, az épület délkeleti sarkán pedig mintegy 54 m2-es felületű zöldhomlokzat készült, amelyek fontos szerepet töltenek be a déli homlokzat nyári és téli energiamérlegében. A klímahomlokzat a homlokzatburkolat síkja előtt, 55 cm széles szabad

átjárható mérettel rendelkező zárt tér, a kültértől minden oldalról lehatárolva. A külső homlokzati héj váza függönyfal profilokból készült. A külső üvegezés 1 rétegű 8 mm vastag edzett üveg. A felső lefedés a szomszédos homlokzati szakaszok általános attika kontúrjához igazodó fémlemez fedéssel készült. A zöld homlokzat kialakítására telepített lilaakác az átszellőztetett kéregpanel burkolattól eltartott rozsdamentes acélháló hátszerkezetre került felfuttatásra. (5. ábra) Az épület keleti- és nyugati homlokzatain külső, függőleges tengely körül forgatható alumínium nagylamellás árnyékolás található. (10. ábra) Az épület irodahelyiségéiben beépített belső, fényterelő zsaluziák a felső harmadukban külön mozgathatóak, így a napfényt a mennyezetre terelik szórt fényt biztosítva az irodákban. A tetőn és a homlokzatokon újrahasznosított hőszigetelések kerültek beépítésre. A tetőn a 20 cm vastag újrahasznosított táblás expandált polisztirol hab hőszigetelésen kívül a vízszigetelés lejtésképzését biztosító könynyűbeton réteg szintén újrahasznosított polisztirol gyöngy felhasználásával készült. A homlokzatok hővédelmét 25 cm (10+15 cm) újrahasznosított kőzetgyapot hőszigetelés biztosítja. (9. ábra) A Szentendrei Ipari Park alacsony energiafelhasználású irodaépülete térelhatároló szerkezeteinek kialakításával foglakozik következő cikkünk.

7. KÜLSŐ KÖZMŰ ELLÁTÁS Az Ipari Park területe épületgépészeti szempontból összközművesnek tekinthető, azaz hálózati hidegvíz, szennyvíz és csapadékvíz csatorna, valamint gázvezeték áll rendelkezésre. A területet ellátó meglévő hidegvíz vezeték nem volt alkalmas a tervezett irodaház számára szükséges mennyiségű oltóvizet szolgáltatni, emiatt az irodaház építésével párhuzamosan történt a meglévő belső út menti gerinc vízvezeték felbővítése és a szükséges mennyiségű tűzcsapok telepítése. Az új vízvezeték kiépítése mellet a meglévő szennyvíz- és csapadékvíz csatorna hálózatot is fel kellett újítani. A csatorna csatlakozásokhoz új ágvezetékeket kellett kialakítani az épület igényeinek megfelelően. Az irodaépületbe egy gáz csatlakozást készítettünk tervezett 200 adagos étterem berendezéseinek az ellátására. Tekintettel arra, hogy a meglévő gázvezeték nem volt alkalmas az ipari park megnövekedett energia igényeinek az ellátására, új vezetéket kellett kiépíteni. Az irodaház hő- és hidegenergia ellátását egy új szennyvízre telepített hőszivattyú biztosítja, szükséges volt távvezetéket kialakítani a talajszint alatt, a hőszivattyú gépház és az iroda épület között. A távvezetéket négyvezetékes rendszerben alakítottuk ki, hogy igény szerint lehetővé tegye az épületben az egyidejű fűtést illetve hűtést is. A hő távvezeték nyomvonalán lefektettünk a kivitelezés során egy erősáramú és egy kommunikációs kábel kö-teget is így lehetővé téve egy későbbi mikro grid rendszer kialakíthatóságát.

A használati melegvizet központilag állítjuk elő a konyhai hőközpontba telepített két, 750 ℓ űrtartalmú, kéthőcserélős, indirekt fűtésű melegvíztermelővel, mely elegendő melegvizet biztosít a konyha és a vizes csoportok számára egyaránt. A tárolók fűtését az év egy részében a tetőre telepített vákuumcsöves napkollektorok biztosítják, kevéssé napsütéses és hideg időben a hiányzó hőt a távfűtés illetve elektromos patron szolgáltatja. A tervezett napkollektoros rendszert 14 db vákuumcsöves napkollektor felület (öszszesen kb. 66 m² felülettel) és 2 db 750 literes bivalens melegvíztároló alkotja. A melegvízhálózat a hidegvízvezetékkel párhuzamosan épül ki. A HMV vezetékben lévő víz lehűlésének megakadályozására cirkulációs hálózat létesült.

9. CSATORNÁZÁS A keletkező szennyvizek a vizes csoportoktól és a konyhából közvetlenül kerülnek kivezetésre. Önálló kitörés készül a konyhában keletkező zsíros szennyvizek számára. Az északi irányban kilépő zsíros szennyvíz zsírfogó műtárgyba folyik mielőtt a csatornába kerül. A csapadékvizet vákuumos esővíz elvezető rendszerrel gyűjtjük össze és vezetjük ki az épületből – épületszárnyanként egy-egy (összesen három) kitörést létesítve. A kis dimenziójú és vízszintesen szerelt csatornát a 2. emeleti (zárófödém alatti) közlekedő álmennyezetében kerül elhelyezésre.

10. GÁZELLÁTÁS, HŐELLÁTÁS – KÖZPONTI FŰTÉS Az új irodaépületben gázellátásra csupán a földszint „A” jelű épületszárnyba tervezett 200 adagos főzőkonyhában van szükség. A számításba vett technológiai gázkészülékek nyílt égésterűek, kémény az épületben nem épül. Az épület a fűtési hőenergiát a háztól kb. 300 m-re lévő hőszivattyú gépházból kapja. A tervezői kalkuláció szerint a méretezési állapotban a következő hőigények jelentkeznek: Mennyezeti fűtés: 165 kW Szellőzési hőigény: 455 kW Melegvíztermelés hőigénye: 70 kW* Összes hőigény: 620 kW A használati melegvíz termelés hőigénye az összesítésnél nem lett figyelembe véve, mivel terv szerint a „távfűtés” előnykapcsolást élvez. A kívánt hőfokot az év nagy részében a tetőre telepített napkollektorok illetve elektromos patron állítják elő. Az épület hőellátását a közeli Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telephelyén rendelkezésre álló szennyvízre telepített hőszivattyús berendezés biztosítja. A DMRV területén kialakításra került egy vízkivételi mű, ahonnan a szűrt, tisztított szennyvizet a gépházba vezetjük, egy 150m hosszú távvezetéken. (7. ábra) A gépházban a szennyvíz két nagyteljesítményű hőcserélőn adja át a hőenergiáját a höszivattyú primer körének. A szekunder kör 45 ºCos melegvizet állít elő. A hőszivattyú gépházban jelenleg két víz/víz hőszi-

8. HIDEGVÍZ- ÉS HASZNÁLATI MELEGVÍZ ELLÁTÁS

5. ábra: Klímahomlokzat és döntött ablakok a Tudásközpont épületén

A víz a nyugati homlokzaton elhelyezkedő szellőző gépháznál lép be az épületbe majd a belépést követően kombinált vízmérő után ágazik el a használati- és a tűzivíz alapvezeték. A használati vízvezetéki hálózathoz való csatlakozás átöblíthető finomszűrővel, beépített nyomáscsökkentővel, primer-szekunder nyomásméréssel ellátott házi ivóvíz állomáson keresztül történik az igényes szerelvények védelmére. A hidegvíz alapvezeték a közlekedők álmennyezetében, illetve a függőleges aknákba lettek beépítve.

232



6. ábra: A hőközpont hőszivattyúi

233



melt hőt visszaadjuk a DMRV-nek, ahol ők azt a szennyvíz iszap erjesztésére használják.

11. HŰTÉS – FŰTÉS

7. ábra: Hőcserélő a szennyvízkiemelő gépházban

vattyú van telepítve, de a telep további fejlesztése esetén lehetőség van a fejlesztésre. (6. ábra) A távvezetéken érkező 45/35 C-fokos hőfoklépcsővel érkező hőhordozó fogadására, majd szétosztására a keleti szárnyban létesítettünk hőközpontot. Az épületbe lépő távfűtési vezetékek a hőközpontban lévő hőcserélőre csatlakoznak. A rendszer nyomástartásáról és vízkezelésről a hőszivattyú gépházban gondoskodtunk. A távvezetékben a hőhordozó, környezetvédelmi okokból propilénglykol. A hőközpontba kerültek a távfűtőés távhűtő vezetékek fogadására szolgáló szerelvények mellett az osztógyűjtő, a zárt tágulási tartály, és a keringető szivattyúk a szükséges szerelvényekkel. Az egyes épületszárnyak leszakaszolhatóak, és a hőfogyasztásuk önállóan mérhető. A hőszivattyú gépház mellett került elhelyezésre egy kogenerációs gázmotor is. Az ennek működtetéséhez szükséges biogázt szintén a DMRV szennyvíz tisztítójától kapjuk. A gázmotor villamos teljesítménye 86 kVA, termikus teljesítménye 120 kW. Az itt megtermelt villamos teljesítményt a hőszivattyú gépházban használjuk fel a kompresszorok és szivattyúk hajtására. Az itt nyert hő rásegít szükség szerint az iroda épület fűtésére. Abban az esetben, ha az épületben nincs szükség fűtésre, illetve a HMV készítés sem igényel hőt, akkor a gázmotoron ter234

Az irodaház hűtési igénye az alábbiakból tevődik össze: Mennyezeti hűtés: 240 kW* Szellőzési rendszerek hűtése: 335 kW Összes hűtési igény: 575 kW * a helyiségek összes hőnyeresége 150 kW, a feltüntetett érték a helyi maximumok összege Az épület hűtővíz ellátását az energia központba telepített hőszivattyú berendezések biztosítják. Innen jut el a hideg energia távvezetéken keresztül az iroda épületbe. A 6/12 ºC-os hőfoklépcsővel érkező hidegenergia fogadására, majd szétosztására a keleti szárnyban létesített hőközpont szolgál – a fűtési ellátással közösen. Az épületben jellemzően felületi fűtés-hűtés lett kialakítva, Az irodaház legtöbb helyiségében a megfelelő hőérzet biztosítására vasbeton födémek alászerelt hűtő/fűtő álmennyezetet szereltünk föl. Négycsöves rendszer létesült, amelyet egymás mellé fektetett külön fűtési és külön hűtési csővezetékpár alkot. A keleti szárny 1. és 2. emeletén közvetlenül a mennyezeti födémbe került beépítésre a csőhálózat, azaz itt épület szerkezet temperálást

alkalmaztunk. A kétféle rendszer alkalmazását az indokolja, hogy így kétféle rendszer működését tesztelhetjük, illetve monitorozhatjuk. (8. ábra) Az egyes rendszereket egyedi helyiség szabályozással, illetve nagyterű helyiségeknél csoport szabályozást alkalmaztunk. A földszinten a konyha – étterem, a 2. emeleten pedig a tanácsterem és a nagyelőadó számára a szükséges fűtést – hűtést a szellőző levegő illetve az étteremben álmennyezeti fancoil készülékek biztosítják.

12. SZELLŐZÉS – KLIMATIZÁLÁS Az irodákban a szükséges légcserét az épületszárnyanként és szintenként a vizesblokkok mellett kialakított gépészeti helyiségekbe telepített szellőzőgépek biztosítják. Ezek a homlokzatról szívják be a frisslevegőt és az elhasznált levegőt a tető fölé juttatják ki. A szellőző gépekben minden esetben legalább 70%-os hatásfokú lemezes hővisszanyerő került beépítésre. Mind a befúvó, mind az elszívó ventillátorok direkt meghajtásúak, és a szállított levegő mennyiség folyamatosan szabályozható. Az irodák állandó 22 ºC-os befújt levegőt kapnak, a fűtési és hűtési igények kielégítésére a mennyezeti hűtő/fűtő panelok szolgálnak, illetve a keleti épületszárny 1. és 2. emeletén az épület szerkezet temperálás. Az épület 2. emeletén található egy 120 fő befogadására alkalmas konferen-

8. ábra: Légcsatorna, gépészeti vezetékek és felületi hűtő-fűtő panelek burkolás előtt


cia terem, valamint egy 40 fős tanácsterem. A nagy létszámú termek (2. emeleti tanácsterem illetve az előadó terem) szellőztetésére és egyúttal a fűtési és hűtési igények kielégítésére az irodai ellátásnál leírtakkal azonos elven működő gépészeti helyiségek épültek. Ezekben a helyiségekben a levegő alacsonyabb hőmérsékletre (14 ºC) történő lehűtésére illetve télen akár 30 ºCra való felfűtésére kell számítani. A tanácsteremben 40 fő együttes jelenléte várható, azonban a nagyelőadóval hasonló méretéhez igazodóan hasonló légellátás biztosított a későbbi átalakítások megvalósíthatósága végett. Az étterem és a konyhai területek számára egy további légkezelő berendezés állítja elő a kezelt levegőt, ugyanakkor külön elszívást létesítünk a konyhai elszívó ernyő számára, a konyhai háttér helyiségek részére, valamint az étterem számára. Ezen berendezések az erre a célra kialakított tetőfelépítménybe kerültek. A gépészeti vezetékek, légcsatornák (és kábelcsatornák) az irodaszárnyak középfolyosója fölött, továbbá mindkét irányban a homlokzat felé további 1 m szélességben létesített álmennyezeti sávban haladnak. Ez a megoldás nagyterű irodáknál is függetlenül attól, hogy ott effektív nincs folyosó. Az előkészített levegő befúvása az álmennyezet homloklapján, a homlokzat felé néző rácson át történik, az elhasznált levegő visszaszívására szolgáló rács pedig az álmennyezet alsó síkján kerül elhelyezésre. Az épületben 11 szellőző rendszer található. Ezek szabályozását a gépekre telepített szabályozók és beavatkozók végzik. A szabályozó berendezések alapjeleit egy központi számítógépre vittük ki, és onnan állíthatók is. Az épületre eredetileg épület felügyeleti rendszer lett tervezve, azonban ezt költségcsökkentés miatt elhagytuk. A jelenlegi szabályozást azonban úgy alakítottuk ki, hogy az továbbfejleszthető legyen. A létesítendő épületautomatika rendszer mindig az optimális energiatermelőt választja ki a gazdaságos energiaellátás érdekében. A jó közérzetet a felületi temperálás és a frisslevegőt adó szellőzés biztosítja az irodaépületben. Létesítettünk továbbá az épület mellett egy PV mini erőművet is. Ennek teljesítményterve 15 kVA. Ezt kiegészítve a felújítandó E épületi PV rendszerrel, az áram termelő egysé-

gek egy mikro grid rendszerbe integrálhatók, ezzel is elősegítve a belső energia rendszer optimalizálását.

13. ÉPÜLETENERGETIKAI MONITORING RENDSZER A monitoring rendszer nem más, mint egy megfigyelő rendszer kiépítése, esetünkben az épületgépészeti folyamatok mérőműszerekkel történő ellenőrzésére. A műszerek adatait lehetőség szerint központi számítógépen gyűjtik. Ezeket az adatokat folyamatosan értékelni kell. Ezáltal meg lehet határozni, hogy a mérési eredmények menynyire térnek el a tervezett paraméterektől. Az eredmények alapján gyors beavatkozást lehet megvalósítani az épület üzemeltetésénél. Már 100 évvel ezelőtt is használták a vizek szabályozásával kapcsolatban a monitoring rendszert. Először felszíni vizek mérőállomásait építették ki majd a talajvizek szintjét figyelő kutakat hoztak létre. Az itt kapott eredmények felhasználásával a vizek állapotát tudták követni. Ezek az adatok fontos szerepet kaptak az árvizek előrejelzésénél. A kiépített rendszer a mai napig működik. Ez csak egy a sok lehetőség közül. Az ipar robbanásszerű fejlődésével a monitoring rendszer teret nyert az élet minden területén. Ezt nagyban segítette a számítógépek elterjedése, ahol a mért adatokat tárolni és pillanatok alatt értékelni tudjuk. Az energetikai megtérülések bizonyításán felül a monitoring rendszert más felhasználási területen is alkalmazhatjuk. Az egyik legfontosabb terület az üzemeltetés. A monitoring tevékenység fontosabb előnyei az épületeknél: – Az épületekben zajló folyamatok nyomon követése – Az üzemeltetés során felmerülő hibák feltárásában segítséget nyújt – Energiapazarlás helyének megállapítása – A rögzített adatokból a tényleges energiafelhasználások nyomon követhetők – Segítség a pályázati utóellenőrzésekhez (pld. CO2 kvóta) Az Európai Uniós pályázatok fontos része az energetikai megtérülések bizonyítása a vállalt határidőn belül. Ezt természetesen folyamatosan évenként ellenőrzik az NKEK (Nemzeti Környe-


zetvédelmi Energia Központ Nonprofit Kft.) részéről. A központi ellenőrző rendszerrel, melyekhez kapcsolódnak a mérők, kézben lehet tartani az épület energiafelhasználását és a CO2 kvóta betartását. Az egyre fogyó energiakészletek, és a megnövekedett CO2 kibocsátás is megköveteli az energiahatékony épületek létrehozását, és a régi épületek korszerűsítését. A felújítások során a megtakarított energiának a monitorozása elengedhetetlen követelmény már a pályázati pénzek elbírálásához. A CO2 kibocsátás megtakarítását (CO2 kvótát) is nyomon tudjuk követni.

13.1. Szentendrei Tudásközpont monitoring rendszerének kialakítása Épületszerkezeti, és gépészeti kialakítások: – Újrahasznosított fokozott hőszigetelés – Döntött nyílászáró szerkezetek a déli homlokzaton – Zöldtető – Tisztított szennyvíz hőforrású hőszivattyú fűtési/hűtési rendszer ellátására – Szennyvíztisztítás során keletkező biogázzal üzemelő gázmotor (kapcsolt energiatermelés) – Vákuumcsöves napkollektorok – Napelemek – Mennyezet hűtő/fűtő rendszer – A konferenciatermeknél kialakított szellőző rendszer számára a hőszivattyú biztosítja a szükséges hideg/meleg energiát Jelen pillanatban az ellenőrző rendszer koncepciójának kidolgozása folyamatban van. A kivitelezés során a különböző mérőműszereket elhelyezték. A Tudásközpont épületét kb. 300 méterre lévő energiaközpontból látják el hideg-, és meleg energiával egyaránt. Az ellenőrzéshez szükséges műszereket mindkét helyen felszerelték. Ezeket az adatokat később központi számítógépen tudjuk nyomon követni. A fontosabb mérési pontok elhelyezése: A Tudásközponttal együtt kialakított energiaellátó rendszer, és az épületben kialakított fogadó központban elhelyezett mérők a következő folyamatokat regisztrálják: – Megújuló energiák mérése – A telepítendő napkollektorok által biztosított hőmennyiséget 235



0251704320 NAPELEMEK (PV, BIPV)

TÁJOLÁS SZERINT ÜVEGEZETT

MAGAS FOKÚ (ÚJRAHASZNOSÍTOTT

KÜLSŐ- ÉS BELSŐ LAMELLÁS

ZÖLDTETŐ ZÖLD HOMLOKZAT

FELÜLET HŰTÉS

ÜVEGEZETT KLÍMAHOMLOKZAT

NYÍLT VÍZFELÜLET HŐ CSILLAPÍTÁSÁRA

PONYVASZERŰ UDVAR ÁRNYÉKOLÁS

ABLAKDOBOZOK

9. ábra: A Tudásközpont főbb innovatív elemei

– A napelemek által biztosított elektromos energiát (mért termelt-, és felhasznált elektromos energia) – A gázmotornál a felhasznált biogáz mérése után az előállított elektromos energia, illetve a gázmotor hűtővize által szolgáltatott hőenergia együttes mennyiségét – A tisztított szennyvízből nyert energiát (primeroldali hőmennyiségmérés). – Tisztított szennyvíz primer hőforrású hőszivattyúk SPF /Sesonal Performance Factor – szezonális teljesítmény mutató/ (éves COP-jósági fok) értékének a pontos meghatározását – Az elektromos energiafelhasználás szeparált értékét

13.2. Monitoring rendszer felépítése az ÉMI Nonprofit Kft. Szentendrei Tudásközpontnál A kialakítás során a következő helyekre szükséges mérőket elhelyezni: – Forrásoldal: – Napenergia – Biogáz – Tisztított szennyvíz – Elektromos energia – Hidegvíz Energia átalakító egységek: – Napelemek – Napkollektorok 236

– Gázmotor (Kapcsolt energiatermelés) – Hőszivattyú – HMV (használati melegvíz) termelés Fogyasztók: – HMV felhasználás – Fűtési rendszer – Hűtési rendszer – Szellőző rendszer – Elektromos energiafelhasználás Elhelyezendő műszerek fajtái: – Hőmennyiségmérők – Elektromos mérők – Folyadékmennyiség mérők – Gázmérők A hőmennyiségmérőket az energia átalakító egységek elé és mögé célszerű beépíteni. Ilyen hely például a hőszivattyú primer és szekunder oldala. Elektromos mérőket az alábbi berendezések elé célszerű elhelyezni: – Épületgépészeti berendezések által felhasznált elektromos energia (szivattyúk, kompresszorok (hőszivattyú kompresszorait is beleértve), motoros szelepek, ventilátorok) – Fűtési rendszer működéséhez felhasznált elektromos energia – HMV rendszerhez felhasznált elektromos energia (nem kell külön mérni, ha a fűtési rendszerrel kombinált, de a Tudásközpont esetében majd a napkollektoros rend-

szer által felvett elektromos energia mérése külön szükséges) – Hűtési rendszer működéséhez felhasznált elektromos energia – Világítás által felhasznált elektromos energia – Segéd/Kiegészítő energia bevitelnél a felhasznált elektromos energiafelhasználás – Egyéb elektromos energiafelhasználás (főzés, számítógép, stb.) A folyadékmennyiség mérőket a hidegvíz és melegvíz felhasználások regisztrálására kell használni (hidegvíz, HMV).

14. TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK Az új irodaépület ökologikus szempontrendszer szerinti minősíttetése (BREEAM) folyamatban van. A beruházás következő ütemében az ÉMI központi laboratóriumainak és a budapesti központ Szentendrére való kiköltözése a cél, amely várhatóan 2014. év végéig megvalósul. A fejlesztés során a laboratóriumok az ÉMI hosszú távú K+F+I stratégiája mentén, flexibilisen úgy lesznek kialakítva, hogy az új építőipari és piaci kihívásoknak is megfeleljenek. A szentendrei tervek között szerepel az is, hogy innovatív, korszerű technológiák felhasználásával referenciahá-


10. ábra: Szabályozható külső árnyékolók

zak épülnek, amelyek egyben állandó kiállításként is működnek a jövőben a szakemberek és az érdeklődők számára. ÉMI tervezi építőipari partnerek bevonásával nyugat-európai példákhoz (pl.: Blaue Lagune) hasonlóan alacsony energiafelhasználású, Min-

taház Park kialakítását Skanzen 21 projekt néven. Az ÉMI célkitűzései ma legfőképpen az épített környezet magas színvonala, a fenntartható és energiatudatos építés, a biztonság, valamint az energiaforrásokkal való hatékony gaz-

dálkodás köré csoportosulnak. Ezt a gondolkodásmódot hivatott szolgálni az ÉMI Építőipari Tudásközpont, illetve ezt a személetet tükrözik a tudásközpont már elkészült illetve a későbbiekben még megvalósításra kerülő további létesítményei is.

A fejlesztési projekt az alábbi Európai Uniós pályázaton elnyert támogatásból, saját forrásból és hitelből valósul meg: 1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program keretén belül az Ipari parkok, ipari területek szolgáltatásfejlesztése tárgyú pályázaton (KMOP-1.5.3/D-2 kör 2008-0003) nyert támogatás. A támogatás mértéke a projekt költség 28, 78%-a, maximum 475 millió Ft. 2. „TREN/FP7EN/239288/”PIME’S” Concerto – közösségek az épületek és kerületek optimális hő és elektromos hatékonysága fejlesztése érdekében, mely a MICROGRIDS-PIMES rendszeren alapul” elnevezésű pályázaton nyert támogatás. A támogatás mértéke a teljes beruházás maximum 50%-a. ÉMI Tudásközpont I. ütem – Generáltervezők: Központi Irodaépület: Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. Építész vezető tervező: Prof. Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész Dajka Péter Pro Architectura-díjas építész Építész tervezőtárs: Füzesi Katalin okl. építészmérnök Huszár Tamás okl. építészmérnök Speciális épületszerkezetek: Dr. Becker Gábor okl. építészmérnök egyetemi tanár Horváth Sára okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd

Statika: Hatolkay Márta okl. statikus vez. terv. Kalmár Zsolt okl. statikus vez. terv. Épületgépészet: Oltvai András okl. gépészmérnök Oltvai Tamás okl. gépészmérnök Elektromosság: Ivanics Zoltán okl. villamosmérnök Hő- és hidegenergia rendszer: Reál-Energo Kft.


237



BECKER GÁBOR ❶ – HEGYI DEZSŐ ❷ – HRABOVSZKY-HORVÁTH SÁRA ❸

Alacsony energiafelhasználású irodaépület térelhatároló szerkezetei – ÉMI, Szentendrei Ipari Park ●

KIVONAT

A Szentendrén felépült irodaépület tervezése során kiemelt szempont volt az alacsony használati energiaigény. Az épületek energiafelhasználása éghajlat-függő, és kijelenthetjük, hogy a hazai kontinentális éghajlaton a jól szigetelt és légkondicionálással ellátott irodaházak esetén – a jelentős belső hőterhelés következtében – nem a téli fűtés, hanem a nyári hűtés jelenti a nagyobb energiaigényt. A tervezést alapos kutatás, majd az irodaház térelhatároló szerkezeteinek energetikai szempontból optimalizált kialakítási lehetőségeit tartalmazó tanulmányterv készítése előzte meg. Az épület koncepciója – az adott épületforma mellett – az intenzív hőszigetelés és légtömörség, a szoláris hőnyereség maximális kihasználása és tárolása, a hatékony árnyékolás és szellőztetés, valamint megújuló energiák- és energiatakarékos elektromos berendezések használata. A megvalósult változat legfontosabb elemei: a határoló szerkezetek intenzív hőszigetelése és tömegük növelése mellett döntött üvegezés a déli homlokzaton, egy kis szakaszon klímahomlokzat, külső- és speciális belső fényvető-árnyékoló szerkezet, valamint zöldhomlokzat és zöldtető telepítése. Az épület külön érdekessége a főbejárat előtti „átrium” egyedi ponyvaszerkezetű árnyékolása, amit a kedvező mikroklíma kialakítása érdekében vízfelülettel kombináltunk. Kulcsszavak: környezettudatos irodaépület, döntött ablakok, ponyvás árnyékoló, zöld homlokzat, klimahomlokzat ●

2. KONCEPCIÓ

ABSTRACT

Designing the newly built office building in Szentendre the main goal was to achieve low energy demand. The energy use of a building highly depends on the climate and we can state that in the case of a well insulated building with air conditioning, cooling in the summer consumes more energy than heating in the winter, in a continental climate, because of the high internal thermal load. Before the actual design process started, the engineers carried out an investigation and made a study about the different possible ways to optimize the buildup of the building envelope from an energetic point of view. Intensive thermal insulation, zero infiltration, optimal solar gain and heat storage, efficient shading and ventilating, and the use of renewable energy sources and energy-efficient appliances were fundamental principles. The most important elements of the realized version: the intensive thermal insulation of the building envelope, the inclined high-performance windows, the climate façade, the external and special internal shading system, and the installation of a green roof and green façade. An interesting feature in the building is the membrane roof of the atrium in front of the main entrance. To achieve an optimal microclimate it was combined with a reflecting pool. Keywords: sustainable office building, inclined windows, sun sail, green façade, climate façade

1. ELŐZMÉNYEK, TANULMÁNYTERV Az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kft. a Szentendrei Ipari Parkjának fejlesztése keretében új irodaépület építését határozta el Puhl Antal építészirodájának tervei alapján. Az engedélyezési tervek már elkészültek, amikor új szempontként az merült fel, hogy a létesítményt úgy fejleszszék tovább, hogy azon az energia- és környezettudatos építés minél több eszközét használják fel. Ezt egyrészt lehetővé tették sikeres pályázataik, más-

❶ ❷ ❸

részt egy ilyen változatos megoldású épület az ÉMI tevékenységének egy fajta brandje is lehet, továbbá a megbízó méréseket-kutatásokat is kívánt végezni az egyes térelhatároló szerkezetekkel kapcsolatosan. A hazai gyakorlatban kivételes az olyan megbízói magatartás, mely mindenek előtt gondosan feltárja a műszaki lehetőségeket. Az ÉMI munkatársai – bár, vagy éppen hogy mivel maguk is rendelkeznek bizonyos ismeretekkel a területen – ezt az utat járták: megbízást adtak egy kutatásra és tanulmányterv készítésére. A határoló

tanszékvezető egyetemi tanár, BME Épületszerkezettani tanszék, egyetemi docens, BME Szilárdságtani és tartószerkezeti Tanszék tanársegéd, BME Épületszerkezettani tanszék

238

li tervdokumentációjának elkészítésében. (1. fotó) Az „alacsony energiafelhasználású épület” megjelölést az 5–50 kWh/m2 év fajlagos fűtési energiafogyasztású épületek viselhetik Európa-szerte (ún. „passzívház” esetében ez kisebb, mint 15 kWh/m2 év). A kutatásainkból levont következtetések alapján négy változatban készítettük el az irodaépület alacsony energiafelhasználású koncepciójának lehetséges homlokzati kialakítását. Az egyes változatok energetikai minőségét, azaz a fűtési hőigények közelítő számítását a passzívház tervezői program segítségével ellenőriztük (Passivhaus Projektierungs Paket, PHPP 2007). Az volt a célunk, hogy az épület tervezési fázisában pontos energetikai mérleget készítsünk az épületről, és megállapítsuk az egyes fő komponensek hatását a teljes energiaigényre, elősegítve ezzel a hatékony hőszigetelési koncepció felállítását.

felületek energetikai és ökologikus szempontból való elemzése volt a feladatunk, a fellelhető előremutató műszaki megoldások felkutatása, bemutatása, elemzése; az épület számára lehetőleg originálisan új, energetikai szempontból kedvező, és környezettudatos megoldásokra javaslatok készítése, azok szűkítése, a reálisan megvalósítható változatok elemzése és bemutatása. A kutatási jelentés tanulmányterv változatokkal zárult, amelyben konkrét építészeti javaslatokat készítettünk több változatban is az irodaház térelhatároló szerkezeteinek energetikai szempontból optimalizált kialakítási lehetőségeire. A megbízói és tervezői döntések alapján részt vettünk a kiválasztott megoldás általunk javasolt homlokzati szerkezetei kivite-


Az épületek energiafelhasználása éghajlat-függő: a hazai kontinentális éghajlaton általában a téli fűtési energiafelhasználás a legjelentősebb, azonban – a globális felmelegedés következtében egyre fokozottabban – foglalkoznunk kell a nyári hővédelem problémájával is. Energetikai számítások és tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy hazánkban a modern, jól szigetelt és légkondicionálással ellátott irodaházak esetén nem a téli fűtés, hanem a nyári hűtés jelenti a nagyobb energiaigényt. A megfelelően hőszigetelt irodaházakban a használat során a világításból, a számítástechnikai eszközök működtetéséből, valamint a benn dolgozók hőleadásából származó belső hőterhelés ugyanis olyan jelentős, hogy az a fűtési idényt is jelentősen lecsökkenti, míg a hűtési idényt meghosszabbítja. Az alacsony energiafelhasználású épület koncepciója – az adott épületforma mellett, amihez már nem állt módunkban hozzányúlni – az épület intenzív hőszigetelésére és légtömörségére, a szoláris hőnyereség maximális kihasználására és tárolására, a megfelelő árnyékolásra és gépi (hővisszanyerős) szellőztetésre, valamint megújuló energiák használatára és energiatakarékos elektromos berendezések alkalmazására tért ki, de tartalmazott szürkevíz felhasználási javaslato-

1. fotó: A déli homlokzat döntött ablakokkal

kat is. Az általunk készített tanulmánytervben már csak a térelhatároló szerkezetek építészeti és épületszerkezeti kialakítási lehetőségeivel foglalkoztunk. A megvalósult változat legfontosabb elemei: a határoló szerkezetek intenzív hőszigetelése és tömegük növelése, döntött üvegezés a déli homlokzaton, klímahomlokzat, hatékony külső árnyékoló, speciális belső fényvetőárnyékoló szerkezet, valamint zöldtető telepítése. Külön érdekesség az „átrium” (valójában inkább Cour d’honneur) egyedi árnyékolása, amit a ked-


vező mikroklíma kialakítása érdekében vízfelülettel kombináltunk. (Vízfelületek alkalmazása már eredetileg is szerepelt az építészeti koncepcióban.) A térelhatároló szerkezetek áttervezése során az eredetileg függönyfalas homlokzatok helyett az épület tömegének növelése érdekében a déli oldalon lyukszerű döntött ablakokkal ellátott homlokzatokat ajánlottunk 20 cm vastag vasbeton falon 25 cm szálas hőszigeteléssel, a többi homlokzatra is kisebb ablakokat javasoltunk vb falakkal, végül itt a mellvédfalak készültek vasbetonból. A tetőre 30 cm hőszigete239



lést ajánlottunk, 25 cm került a kiviteli tervekbe. A hőcsillapítás növelése érdekében zöldtetőket javasoltunk, amelyeknél nagy tömegükön kívül további kedvező hatás, hogy a növények, ill. a nedves talajfelület párolgásával tovább csökken az épület és környezetének hőmérséklete. Az építési telekre meghatározott épületmagasság miatt csak extenzív zöld tető kialakítására volt módunk. A talajon fekvő padlóba is 20 cm vasalt beton lemezt terveztünk 40 cm üveghab granulátumra, utóbbiból végül 20 cm PS hab lett. A számítástechnikai eszközökkel végzett irodai használatból adódik az a követelmény, hogy a helyiségeket bizonyos mértékig le kell sötétíteni, tá-

szórt fény

3. fotó: Benapozás 2013. szeptember 20-án délelőtt

árnyék

1. ábra: Fényvető-árnyékoló lamella működési elve

vol kell tartani a direkt napsugárzást, ugyanakkor biztosítani kell valamilyen egyenletes szórt fényt a helyiségekben. Nagyon gyakran ez úgy történik, hogy a homlokzati üveg felületeket részlegesen lezárják, majd a szórt fényt mesterséges világítással hozzák létre. Túl azon, hogy ezáltal többnyire a kitekintést is megakadályozzák, ez jelentős energiapazarlást jelent. Az épületbe ezért olyan mozgatható és állítható lamellás árnyékolót terveztünk be, amelynek felső harmadában a lamellák a (fehér színű) mennyezetre vetik a fényt, megfelelő szórt világítást biztosítva ezzel az irodák ablaktól viszonylag távol eső területein is, míg az alsó kétharmad a fénysugarak túlnyomó részét visszaveri. (1. ábra) Minden iroda ablakainak belső oldalára ilyen fényvető-árnyékoló elhelyezését javasoltuk. A keletre és nyugatra tájolt ablakokra az ilyen helyzetben leghatékonyabb árnyékolás, külső oldalon elhelyezett, függőleges síkban futó, függőleges 240

2. ábra: A döntött nyílászárók működési elve: nyári és téli napállás

2. fotó: Átrium egyedi árnyékolása és alatta a vízfelület

3. SPECIÁLIS HATÁROLÓ SZERKEZETEK 3.1. Döntött homlokzati üvegezés

tengely körül forgatható lamellasor került. A lamellákat a központi épületfelügyeleti rendszer állítja, ill. irodánként a helyiségből kézzel is szabályozhatók. A koncepció kiemelt része volt az „átrium” egyedi ponyvaszerkezettel való árnyékolása, ami az épület hangsúlyos elemévé, az egész épület egyfajta jelképévé vált (lásd lapszámunk címoldalát!). Az átriumban kialakított vízfelület az árnyékolással kiegészítve kellemes nyári hőérzetet biztosít, ugyanis az alatta lévő vízfelületek párolgási hőelnyelésük révén 2–4 °C-kal csökkentik a léghőmérsékletet, jelentősen javítva ezzel a nyári melegben a mikroklímát. (2. fotó) A nyári belső hőkomfort javítása és az energiafelhasználás optimalizálása

érdekében a központi épületfelügyeleti rendszer a napállás és a széljárás függvényében állítja az (esetenként eltérő) árnyékoló szerkezeteket, illetve tervünk szerint mozgatja a nyílászárók egy részét is, aminek révén megoldható az épület éjszakai átszellőztetése is, jelentősen csökkentve ezzel a nappali felmelegedés hatását, ill. a hűtési energiaigényt. A rendszer helyiségenként bizonyos időtartamra egyénileg felülbírálhatóan készül, tehát az ott tartózkodó be tudja magának állítani a helyiség árnyékolását, bevilágítását, de a vezérlés a munkaidő végén, ill. az esetleges használaton kívüli időszakokban az irányítást „visszaveszi”, az árnyékolást a leghatékonyabb módozatra állítja be. A rendszer fokozatosan épül ki.


A déli homlokzatra a nyári a túlzott felmelegedés elkerülésére érdekében minden esetben fokozott figyelmet kell fordítani. A tervezés során ennek első lépése az volt, hogy az eredeti tervben javasolt homlokzati üvegezési arányt csökkentettük, azaz a sávablakok megszüntetésével az ablakok számát mintegy 50%-kal csökkentettük, természetesen ügyelve arra, hogy az irodákban megmaradjon a szükséges természetes megvilágítás. A fennmaradó nyílászárókat a homlokzati síkból kifelé döntött módon helyeztük el. Ennek a nyílászáró-kialakításnak az az előnye, hogy nyáron – magas napállásnál – a direkt besugárzást kizárja, de a fényt beengedi és a dolgozók számára a kitekintést biztosítja. Ősszel és télen, alacsonyabb beesési szögű napsugár-

4. fotó: Döntött ablak a homlokzaton

3. ábra: Döntött ablak dobozának metszete


241



5. ábra: Az árnyékoló ponyvarendszer rögzítése az attikafalhoz

5. fotó: A klímahomlokzat részlete

3.2. Klímahomlokzat

4. ábra: A klímahomlokzat metszete

zás esetén átengedi a napsugarakat, és ezzel a belső térben hasznosítható a szoláris nyereség. (2. ábra és 3. fotó) A döntött homlokzati nyílászárókat sakktábla-szerűen javasoltuk elhelyezni a főhomlokzaton. A „dobozok” kétféle méretben, egyszeres –135/170 cm és kettős – 270/170 cm méretben készültek. Szerkezetüket porszórt, hőhídmentes, a gyártó által méretezett alumínium függönyfal profilból alakítottuk ki, hőszigetelő üvegezéssel. Az ablakdobozok külső burkolata, a homlokzatburkolathoz igazodóan, porszórt felületű alumínium lemez, a geomet242

riának megfelelően hajlítva; a vasbeton hátszerkezethez lég- és vízzáróan csatlakoztatva. Külső burkolata mögött intenzív, a legvékonyabb keresztmetszetben is 15 cm szálas hőszigetelés készült, belülről gipszkarton építőlemezzel borítottuk. (3. ábra) A dobozok ablakainak felső nagyobb egysége fix üvegezésű, míg alsó részén egy befelé bukó szárny került beépítésre. Üvegezésükben a ferde (és emiatt fej felettinek minősülő) üvegezés okán a külső réteg 2×4 mm ragasztott üveg, ami vagyonbiztonsági okból edzett üvegből készült. (4. fotó)

A megbízó első elképzelése az volt, hogy az épület teljes déli oldalán klímahomlokzat készüljön. Előzetes számításaink azt mutatták, hogy az épületen nem a minél nagyobb hőnyereség biztosítása, hanem a hűtés és az árnyékolás a fő feladat, ezért csak egy viszonylag kis épületrészre terveztünk klímahomlokzatot. Ez többszintes egybefüggő légterű, szerkezeti felépítése hagyományosnak mondható: a külső héj egyrétegű 8 mm vastag edzett üvegből egyszerű, hőhídmegszakítás nélküli függönyfal bordákkal készült, a belső héj hőszigetelt, teljes értékű térelhatárolás. A két héj közötti átjárható távolság 55 cm, a légtérben árnyékolóként is funkcionáló szervizjárdák kaptak helyet. (4. ábra) Az alsó lég be-, ill. kivezetést talajba fektetett, és felül nyitott, ráccsal fedett beton csatornával oldottuk meg, a felső ki- és bevezetést a külső héjba beépített, távvezérléssel működtetett emelkedő ablakokkal. Ez a megoldás lényegesen olcsóbb, és kisebb helyigényű, mint szabályozható zsalurendszerek alkalmazása az attikafal mentén. (5. fotó)


6. fotó: A megvalósult ponyvaszerkezet részlete

Nyáron nappal a helyiségek szellőzésére szolgáló lehűtött, de már elhasznált levegőt a talajba fektetett légcsatornákon keresztül bevezetjük a légtérbe, ahol az a felmelegedett teret hűti, és az ablakokon keresztül távozik. Télen sötétben, amikor nincs hőnyereség, az üzemmód hasonló, de ekkor a szellőző rendszerből távozó levegő a hideg légtér felmelegítését szolgálja. Télen nappal az áramlás megfordul: a külső levegőt felül az ablakokon szívjuk be, az üvegházhatás következtében az a légrétegben felmelegszik, és ez az előmelegített levegő kerül a légkezelőbe.

3.3. Árnyékoló ponyva A főbejárat előtti udvar fölé tervezett ponyvákból álló árnyékolóval az átriumra néző üvegfalak és ablakok külső árnyékolását oldottuk meg, és egyben kellemes mikroklímát biztosítunk a főbejárat előtti térnek. Az átrium árnyékolását kötélhálóra feszített ponyvaelemekből kialakított szerkezet biztosítja. A kötélhálózat térbeli kétrétegű rácsostartóként lett kialakítva, ennek a térrácsnak a mezőibe lehet kifeszíteni torznégyszög alakú ponyvafelületeket. A kis magasságú, kétrétegű térrács


ötletét az adta, hogy az épület tömegét ne változtassa meg az árnyékoló szerkezete. A térrács az ablakok szemöldöke feletti sávba, azaz a lapostető attikájának magasságába lett befeszítve. A kialakított hálózat az épület falaival párhuzamosan fut 2,8×3,3 mes raszterben. A feszíthetőség érdekében az árnyékoló rögzítésére is alkalmas mezőket a homlokzattól 55 cmre eltartottuk. A hasznos mezők sora az épület homlokzati síkjától 1 m-re vissza van húzva, hogy az így kialakuló sávban ferdén futó kábelekkel a teherhordó kábeleket vízszintes irányban is meg lehessen feszíteni. (5. ábra) Az épület homlokzatával párhuzamosan futó szélső kábelek csak esztétikai céllal lettek elhelyezve, hogy ne az imént említett ferde kábelek zárják a homlokzatot. A kötélrácsostartó magassága csupán 1 m, amihez 17,6 m-es támaszköz tartozik. A viszonylag kis hatékony magasság azért volt elérhető, mert a terhelés kicsi, és az alakváltozási igények egy függesztett árnyékolóval szemben nem olyan magasak, mint a hagyományos tartószerkezetek esetén. A kötélrácsostartó térbeli szerkezet ugyan, de a teherhordást elsősorban a főhomlokzattal párhuzamos tartókötelek biztosítják. A merőleges irány kábelei csak az együtt dolgozásban segítenek. A rácsozás kialakítása eltér a szokásos rácsostartó rendszerektől. Az alsó és felső övek elsősorban az együtt dolgozást biztosítják, a teherhordást a sugarasan elhelyezett, a támaszok alsó és felső sarkából indított rácskábelek adják. A sugaras elhelyezésnek az előnye az, hogy az egyes csomópontokból közvetlenül a támaszokhoz viszszük az erőt és így kevesebb erőátadó kapcsolatot kell kialakítani a szerkezeten belül. A kábeleket párban helyeztük el, hogy így még vékonyabb átmérőjű köteleket lehessen használni, amiknek a szerelése egyszerűbb és a kiegészítő elemek kisebbek, egyszerűbbek, olcsóbbak. A térrács elemei nagyrészt húzott kötelek, de a függőleges rudak nyomott csövek. (6. fotó) Az árnyékolást a térrács acélcsöveihez rögzített torznégyszög felületű ponyvák biztosítják. Ezek rögzítésére olyan általános megoldás készült, ami lehetővé teszi, hogy idővel más-más elrendezésben kerüljenek fel az árnyékoló elemek. Az eredeti elképzelés szerint a ponyvaelemeket csak a nyári időszakban helyeznék fel, hiszen télen nincs szükség az árnyékolásra. Mivel 243



ILYÉS LÁSZLÓ ❶

Födémszerkezetek hangszigetelési kérdései – miért lehet hasznos a hangszigetelési tulajdonságok ismerete és mi az, amire nem adnak választ ●

KIVONAT

A födémszerkezetek esetén két alapvető hangszigetelési tulajdonságot szokás megkülönböztetni: a léghangszigetelést és a lépéshangszigetelést. Ezen tulajdonságok szabványosított vizsgálati módszerekkel és mennyiségekkel írhatok le. A mennyiségeket általában csak leíró jelleggel kezeljük, azaz a hangszigetelési képességek összehasonlítására és a szabványosított akusztikai követelmények teljesülésének vizsgálatára használjuk. Ugyanakkor a hangszigetelési mennyiségek az akusztikai méretezés, a hangterjedés és zajszint számítás eszközei is lehetnek. A tévutak és a hibás eredmények elkerülése miatt lényeges a mennyiségek értelmezésének korrekt ismerete. Kulcsszavak: épületakusztika, léghangszigetelés, lépéshangszigetelés ●

ABSTRACT

Usually two basic acoustic properties are distinguished about the floor structures: the airborne sound insulation and the impact sound insulation. These properties can be described by standardized test methods and quantities. The quantities are usually managed only as a descriptive way, so used to compare acoustic properties and standardized testing and comparing acoustic requirements are met for the sound capabilities. However, the quantities of acoustic insulation could be tools for acoustical design, and for calculations of the sound propagation and the noise level as well. Because of falsehood and avoid erroneous interpretation of the results it is important fair knowledge of quantities. Keywords: building acoustics, airborne sound insulation, impact sound insulation

6. ábra: A zöldhomlokzat metszete

a tervezés időszakában az üzemeltetés ilyen szinten még nem volt tervezhető, végül amellett döntöttünk, hogy a szerkezetet a hóteher felvételére is alkalmassá tesszük. De alpintechnikával gyorsan átrendezhető, bontható az árnyékoló minden eleme.

3.4. Zöldhomlokzat Az épületeink környezetében telepített növények árnyékoló hatásuk és párologtatásuk révén érezhetően csökkentik az épület körüli mikroklíma hőmérsékletét és ezzel a nyári nagy melegben kellemesebb hőérzetet biztosítanak. A növényeket elhelyezhetjük az épület körül, illetve akár az épület határoló szerkezeteire telepítve. Esetünkben a napsugárzásnak leginkább kitett déli homlokzat egy szakaszára, valamint a lapostetőre került növényzet. A zöld felületek barátságosabb kör244

7. fotó: A zöldhomlokzat a növények telepítése után néhány héttel

nyezetet teremtenek, valamint fontos szerepet játszanak a levegőminőség javításában is, ugyanis kiszűrik és megkötik a levegőben található szennyező anyagokat és oxigént juttatnak a levegőbe. Az épület délkeleti sarkán közel 54,0 m2 felületű zöld homlokzat készült: a beton kéregpanel burkolat külső síkja előtt futó háttérszerkezetre felkapaszkodó lombhullató növénnyel. A lombhullató növények alkalmazásának előnye, hogy míg nyáron a zöld leveleik leárnyékolják a homlokzati falakat, télen leveleiket lehullatván átengedik a napsugarakat. (6. ábra és 7. fotó) A homlokzat elé telepített növényzet támrendszere egy – az épület falára rögzített – rozsdamentes konzolok között futó acél pálcákhoz erősített, függőlegesen futó rozsdamentes acél huzalháló, az átszellőzetett kéregpanel burkolati síkjától eltartva. A konzolok rögzítése során – az épület egyéb

szerkezeteihez hasonlóan – kiemelt figyelmet fordítottunk a hőhídmentes kapcsolat kialakítására. A növényzet gondos és folyamatos karbantartást és évenkénti visszametszést igényel. A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében a földsávon csepegtető szálas öntözést terveztünk, de ezen felül a közelben egy kerti csap elhelyezésére is sor került. Munkatársak: Dr. Becker Gábor és Hrabovszky-Horváth Sára (kutatás, tanulmányterv, kiviteli terv), Dr. Hegyi Dezső (árnyékoló ponyvarendszer kiviteli terve), Kuntner Ferenc (kiviteli terv), Varga Edit (épületfizikai számítások). Fotók: a szerzők felvételei


1. BEVEZETÉS Az épületakusztikában két tipikus rezgésforma különböztethető meg: a léghang és a testhang. A léghangok esetén a levegővel határos a hangot kibocsátó forrás rezgő felülete (pl. hangsugárzó membránja, beszéd, stb.) vagy a hang magában a levegőben keletkezik (pl. szél okozta áramlási zaj). A testhangok esetén az épületszerkezetekhez közvetlenül a hangforrás csatlakozik, fizikai kontaktusban van azzal. Tipikus testhangok az épületakusztikában: ajtócsapódás, elhaladó villamos, közvetlenül a födémre helyezett centrifuga, épületgépészeti berendezések, vízvezetékek, emberi járkálás okozta zajok. A léghang és a testhang azonban nem független egymástól: egyfelől a testhangok kialakulásakor általában léghang is megjelenik; másfelől a testhang részben lesugárzódik a felületeken és léghang lesz belőle; és fordítva: a léghang a szerkezetekbe behatolva részben testhangként terjed tovább. Az épületakusztikában az egyik testhang külön nevet kapott: a födémeken történő emberi járás-járkálás okozta testhangot lépéshangnak nevezzük.

❶

zaj- és rezgésvédelmi szakértő, ÉMI Nonprofit Kft. Szerkezetvizsgáló Laboratórium

A továbbiakban definiáljuk és értelmezzük a hangszigetelés mennyiségeit, majd röviden bemutatjuk azok használatát, külön kiemelve azt is, hogy mely esetekben nem adnak kielégítő pontosságú eredményeket az ezen mennyiségek alapján levont következtetések.

2. LÉGHANGSZIGETELÉS FOGALMA A léghangszigetelés legjellemzőbb mennyiségét, a léghanggátlási számot az alábbi képlettel definiáljuk és az 1. ábrán látható elrendezés szerint értelmezzük: 10 logW1 [dB] (1) W2 W1 – a vizsgált szerkezet felületére sugárzott hangteljesítmény a zajos oldalon (jelölése még: Wi) W2 – a vizsgált szerkezet által a vevőtérbe sugárzott hangteljesítmény a vevőoldalon (jelölése még: Wt) R=

A fenti egyenletnek megfelelő vizsgálatokat a kerülőutak kizárásával lehet elvégezni. Erre szolgálnak az épületakusztikai laboratóriumok; jellemző elrendezés az 1. ábrán. Ha a hangteljesítményt – vagy azzal valamely közvetlen kapcsolatban lévő mennyiséget, például a hangintenzitást – közvetlenül tudjuk mérni, akkor a megadott definíciós egyenlet alapján a léghanggátlási számot is megkapjuk.


245


hogy ez milyen hatással van a majdani viselkedésére (tapadás, súrlódás).

6. ÖSSZEGZÉS A kutatás egyik célja az volt, hogy a kereskedelmi forgalomban fellelhető mázas és mázatlan kerámia burkolólapok csúszásellenállását meghatározzuk a rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek és berendezések felhasználásával. Mérési eredményeink szerint a burkolóanyagokon való megcsúszási hajlamot és az alkalmazható tisztítószerek hatékonyságát a felület érdessége nagymértékben befolyásolja. Ezek segítségével, pontosabban a felületre gyakorolt hatás ismeretében a felhasználási területek, alkalmazások egyértelművé válnak. A csúszásgátlás, a tisztíthatóság és az érdesség a padlóburkolat egymással összefüggő tulajdonsága. A polírozott felülethez kis súrlódási együttható érték tartozik, ezek a megcsúszás szempontjából veszélyesek. A felület érdesítése viszont pozitívan hat a csúszásellenállásra, míg gátolja a szennyeződés könnyű eltávolítását. A három egymást befolyásoló tényező kompromisszum-kötésre kényszeríti a felhasználót. A kerámia burkolólapokra vonatkozó EN 14411 a többi harmonizált szabványhoz hasonlóan nem minden termékjellemzőre ad követelményt. Sok-


szor nincs információnk arról, hogy egy adott alkalmazáshoz milyen teljesítményszint elérésére lenne szükség. Az Építési Termék Rendelet, CPR életbe lépésével a nemzeti követelmények nagy hangsúlyt kapnak, hiszen megfelelő követelményszintek meghatározásával szabályozható egy adott országban egy adott felhasználási területen a beépített építési termékek teljesítményszintje. Ezért nem elegendő csak annak meghatározása, hogy egy burkolólap felületi kialakítását tekintve biztonságos vagy nem, mivel használat során a csúszásellenállás a felületek jellegétől függ, és ez a padló élettartama alatt változhat. A padló mintázatából, rögzítéséből, karbantartásából és tisztításából eredő tulajdonságok együttes ismerete elengedhetetlen. A gyártóknak felelősséget kell vállalniuk a termékeik teljesítménynyilatkozatban szereplő teljesítményének megfelelőségéért, ezért a felhasználási területre vonatkozó ajánlás segíthet csökkenteni a megcsúszás veszélyét. Nagyobb hangsúlyt feketetve a csúszásellenállás számszerűsítésére és ezen adatok közlésére, a felhasználók öszszehasonlíthatják és megválaszthatják a felhasználási területnek megfelelő terméket. Eddigi tapasztalataink szerint meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a megfelelő burkolóanyag megválasztása, rendeltetésszerű használata és szak-

szerű tisztítása, karbantartása együttesen járul hozzá a balesetmentes burkolat létrehozásához. HIVATKOZÁSOK Építési Termék Rendelet (305/2011/EU–CPR) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/construction/legislation/index_en.htm. MSZ EN 14411:2013 Kerámiai burkolólapok. Fogalom meghatározások, csoportosítás, jellemzők, megfelelőség értékelés és megjelölés Terjék A (2009). Csúszásellenállás-vizsgálatok, Magyar Építéstechnika, XLVII. évf. 10. sz. p.30-31. ISSN 1216-6022. DIN 51097:1992 „Kerámia burkolatok vizsgálata. A csúszásgátló tulajdonság meghatározása. Mezitlábbal igénybevett nedves térségek.” DIN 51130:1991 „Padlóburkolatok vizsgálata. A csúszásellenállási tulajdonság meghatározása. Munkaterek és területek fokozott csúszásveszéllyel. Járási módszer lejtő.” Terjék A (2012). Bel- és kültéri padlóburkolatok csúszásgátlása – előadás. Comfort Budapest Szakkiállítás és Konferencia I. MAPEI Burkolástechnikai Konferencia. MSZ EN 13036-4:2012 „Utak és repülőterek felületi jellemzői. Vizsgálati módszerek. 4. rész: A felület csúszási ellenállásának mérési módszere: ingás vizsgálat.” Bowman R, Strautins CJ, Devenish DA and McEwans T (2003). Practical aspects of slip resistance of ceramic tiles, Tile Today, 38 pp 20–30 www.tiletoday.com.au. Bowman R (2000). Where to next with slip resistance standards?, Qualicer, GII pp 155– 178. MSZ EN ISO 4287:2002 „Termékek geometriai követelményei (GPS). Felületminőség: Metszettapintó eljárás. Fogalmak, meghatározások és felületminőségi jellemzők.”

Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja! Örömmel tudatjuk kedves Olvasóinkkal, hogy megújult a Magyar Építőipar honlapja a www. magyarepitoiparkiado.hu. A weboldalon megtalálhatóak lesznek a korábbi lapszámok cikkei, hírek, érdekességek, aktuális rendezvény-megjelenések. Tekintettel arra, hogy a lapban közreadott cikkek alapvetően tudományos jelentőségűek – ennek megfelelően komoly szakmai kutató munka előz meg egy-egy írást –, így azok hozzáférhetőségét regisztrációkötelessé tettük; az elmúlt és az aktuális évét, pedig online előfizetéssel kötöttük össze. Ezek fényében lehető-

ség lesz az oldalon keresztül aktuális és korábbi lapszámok megrendelésére, illetve választhatnak többfajta online előfizetési lehetőség közül. A regisztrációval jogot nyernek arra is, hogy egyes cikkeket kommentáljanak, véleményüket elmondják. Erre hivatott a Ma-

gyar Építőipar hivatalos Facebook oldala is, ahol szintén követhetőek lesznek a megjelent anyagok. Kérjük, látogasson el hozzánk, legyen Ön is egy kiemelkedő építéstudományi közösség tagja!

ONLINE MEGRENDELÉSEK ÁRAI: 2012. évi lapszámok online olvasási megrendelése: 3800 Ft+ÁFA 2013. évi lapszámok online olvasási megrendelése: 3800 Ft+ÁFA Éves korlátlan hozzáférés az online tartalomhoz: 7000 Ft+ÁFA Papír alapú újság éves előfizetési díja 6600 Ft. Az egyes megrendeléseket a Kiadó kezeli, előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága, 1089 Budapest, Orczy tér 1. További információ előfizetésről: 06 80 444 444.

VARGA LUCA ❶

Bimbó utcai Óvoda bővítése Szentendrén ●

KIVONAT

A CONCERTO program keretében Európai Uniós támogatással megújul a Bimbó utcai óvoda Szentendrén. A szerkezetek és a fűtési rendszer korszerűsítésére, duplafalú klímahomlokzat kialakítására és a csoportszobák bővítésére kerül sor, ezáltal az óvoda fenntartási költségei csökkenek korszerű mai igényeknek megfelelő csoportszobák alakulnak ki az oktatási intézményben. Kulcsszavak: Szentendre, óvoda, PIMES, bővítés, kéthéjú klímahomlokzat, fenntartható, energiahatékony, innovatív, környezettudatos ●

ABSTRACT

Within the CONCERTO program Bimbó Kindergarten in Szentendre will be renewed with European Union subsidy. To reduce the maintenance costs of the building and to correspond to today’s modern needs; the building constructions and the heating system will be modernized, a double-wall climate facade will be built and the kindergarten homerooms will be expanded. Keywords: Szentendre, kindergarten, PIMES project, expansion, double-wall climate facade, sustainable, energy efficient, innovative, environmental conscious

1. ELŐZMÉNYEK A CONCERTO (Energy solutions for smart cities and communities) Európai Uniós kutatás-fejlesztés és demonstrációs kezdeményezés 7. Keretprogramjának ENERGY témakörben Magyarországon az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., Szentendre Város Önkormányzata, Városi Szolgáltató Zrt., METeOR Kft. a PIME’S projekt nemzetközi konzorcium tagjaként vesz részt. A projekt közösségi léptékű energiahatékony és nagyléptékű megújuló energiaforrásokat felhasználó épületek felújítását és megvalósítását támogatja. Szentendrén a PIMES projekt keretén belül több lakó és középület energetikai felújítására, közművek korszerűsítésre és az ÉMI Nonprofit Kft. új irodaépületének energia-hatékony kialakítására került sor. A PIMES projekt következő elemeként a szentendrei Bimbó utcai Óvoda újulhat meg innovatív, környezettudatos megoldások felhasználásával. A cikkben az óvoda csoportszobáinak energiahatékony, fenntartható építészeti megoldásokkal történő bővítését mutatom be.

1. ábra: Fölszinti alaprajz

2. ábra: Emeleti alaprajz

2. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT Az épület 1960-as években épült családi házként. Későbbiekben az ingat❶

264


*okl. építészmérnök, ÉMI Nonprofit Kft.

3. ábra: Metszet


265



lan az önkormányzat tulajdonába került, melyet óvodává alakítottak át. Az oktatási intézmény jelenleg három csoportszobával rendelkezik. A déli oldalon, a földszinten és az emeleten két nagyobb méretű csoportszoba található. A harmadik csoportszoba kisebb méretű, É-i tájolású az emeleten helyezkedik el. Az épület szerkezetei energetikai szempontból kedvezőtlenek: az épület vázas szerkezeti rendszerű, a falszerkezet, a tető és a padlószerkezetek hőszigetelése a mai követelményeknek nem felelnek meg, nyílászárok rendkívül hőhídasak, az épület fűtése korszerűtlen.

4. ábra: Déli homlokzat

3. TERVEZETT ÁLLAPOT

5. ábra: Látvány

6. ábra: Látvány

A bővítés során fontos szempont volt az óvoda fenntartási költségeinek csökkentése és a korszerű mai igényeknek megfelelő csoportszobák kialakítása. A telekadottság az épület déli oldalán két szintet egybefogó bővítésére adott lehetőséget. A déli oldalon a földszint és az emelet 20,7 m2 alapterülettel növekedett. A kedvező tájolása miatt a külső térelhatárolás kéthéjú klíma homlokzattal oldottam meg, mely napcsapdaként működik a két foglalkoztató előtt. A külső üvegezett héj csökkenti a belső felületet érő szél hatását, így megakadályozza a homlokzat téli lehűlését. A nyári időszakban a két üveghéj közötti tér átszellőztetésével védi a belső teret a felmelegedéstől (Jambrik és Massányi, 2012) A túlzott felmelegedés ellen a megfelelő árnyékolás biztosítására mozgatható külső árnyékolót terveztem. A szerkezetnek köszönhetően a foglalkoztatók világosabbak lesznek, a tér barátságosságát a színes üvegbetétek adják, mely a gyerekek szempontjából is kedvező. Az északi oldal bővítése a harmadik csoportszoba korszerűsítése miatt vált szükségessé, ez a meglévő teraszok beépítésével történik. Az északi oldal kedvezőtlen tájolású, így a nyílászárok üvegszerkezete jelentős lehűlő felületként jelentkezik, ezért minimális számú és méretű nyílászáró szerkezet található ezen a homlokzaton.

8. ábra: Laban Tánccentrum

megoldásokkal találkozhatunk. A Londonban található Laban Tánccentrum épület esetén Herzog & de Meuron (Richters, 2003) svájci tervező páros kettősfalu klímahomlokzatot tervezett. Az épület belső tereinek közvetlen lezárását funkciók alapján áttetsző vagy homokfúvott üvegszerkezetből és az előtte elhelyezett színes áttetsző polikarbonát lemezekből alakították ki. A két szerkezeti réteg közötti 60 cm légrésben természetes módon elinduló légcsere segíti a ház megfelelő energiaháztartásának fenntartását. A duplafalu homlokzat eredményesebben védi a házat a kedvezőtlen környezeti hatásoktól (túlzott napsugárzás, hősugárzás, ragyogás) (www1) Kéthéjú klímahomlokzat kutatási eredményeinek bemutatására, az elméleti megoldások igazolására, továbbfejlesztésére építették fel az ausztriai Kufsteinben a Főiskola egyik épületét (www2). A kívülről egységes képet al-

9 . ábra: Kufstein – Főiskola

kotó kettősfalú klímahomlokzat a mögöttes funkciók szerint differenciálódik. A belső homlokzati rétegen a nyílászárok méretét a belső funkciók határozzák meg. A homlokzati rétegek közti levegőréteg áramlását a külső homlokzati rétegben kialakított lamellák és a nyitható felületek segítségéve, a belső tér megfelelő minőségű levegő ellátását az egyes helyiségekben elhelyezett szenzorok adatai alapján szabályozzák (Henke, 2002)

5. ÖSSZEGZÉS A tervezett bővítések az épület jelenlegi nyílászáróinak cseréjével (korszerű, két-vagy három rétegű üvegszerkezettel, légzáró szegély beépítésével, Uw<0,8 W/m2K), a homlokzatok hőszigetelésével (ásványi szálas hőszigeteléssel javasolt a fal szerkezet U értékének javítása) és a fűtés (kondenzá-

266

HIVATKOZÁSOK Henke D: Fachhochschule in Kufstein [5.] DETAIL 6/2002 (6)., – Fachhochschule in Kufstein 776–782. oldal. Jambrik Cs.,saba, Massányi T.:ibor: Üvegszerkezetek tervezése, Budapest: Terc 2012. Richters C: [3.] DETAIL 7-8/2003. – Laban Centre in London. DETAIL 2003 (7–8), 791– 797. oldal www1: http://www.herzogdemeuron.com/index/ projects/complete-works/151-175/160-laban-dance-centre www2: [4.] http://www.henkeschreieck.at/

Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves Olvasónknak!

4. PÉLDÁK A KLÍMAHOMLOKZATRA 7. ábra: Látvány

ciós gázkazán beépítésével) korszerűsítésével együttesen biztosítják az épület fenntartási költéseinek csökkenését. Az épület fűtési energiaigénye az energetikai számítások alapján a harmadára csökkenne. A bemutatott átalakítások és korszerűsítés hatására az óvoda épületének energetikai besorolás a jelenlegi F kategóriából A kategóriába kerülhetne.

Több külföldön megépült oktatási intézményeknél is hasonló innovatív



267

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5

Recommend Documents