COMENIUS ÉS AZ E G É S Z S É G I N E V E L É S * 1592-1670 Születésének 300. évfordulójára K A P R O N C Z A Y
K Á R O L Y
16 —17. s z á z a d e l l e n t m o n d á s o k k a l telített kora a feudalizmus b o m l á s á n a k és a polgári t á r s a d a l o m k i b o n t a k o z á s á n a k i d ő s z a k a . A fejlődés E u r ó p a n y u gati t e r ü l e t e i n ( A n g l i a , Hollandia) sokkal nagyobb m é r t é k ű , m i n t a k ö z é p s ő és a keleti részeken. A z iparral és a kereskedelemmel foglalkozó r é t e g e k nemcsak a p o l g á r i k ö r ü l m é n y e k m e g t e r e m t é s é é r t k ü z d ö t t e k , hanem általános t á m a d á s t i n d í t o t t a k a katolikus vallás és az e g y h á z k e z é b e n levő n e v e l é s ü g y ellen is. A z a n t i f e u d á l i s és e g y h á z e l l e n e s m o z g a l o m n é p i - n e m z e t i jelleget ö l t ö t t . A z előz m é n y e k n é l gondoljunk csak a c s e h o r s z á g i huszitamozgalomra, amely e r e d m é n y e k é n t kifejlődött a cseh nemzeti k u l t ú r a . Husz János és k ö v e t ő i , majd a t e h e t s é g e s u t ó d o k a n e m z e t t é v á l á s é r t és a n é m e t h ó d í t ó törekvések e l h á r í t á s á é r t s z á l l t a k síkra. H u s z J á n o s cseh n y e l v ű p r é d i k á c i ó i b a n az antifeudális elvek h i r d e t é s e mellett az emberek t e r m é s z e t e s képességeiről és a t u d á s j o g á r ó l beszélt. A feudális t á r s a d a l o m bírálata vallási k ö n t ö s b e n jelentkezett és n e m v é l e t l e n ü l í t é l t e m á g l y a h a l á l r a Huszt a konstanzi zsinat (1415). A p á p a és a n é m e t - r ó m a i c s á s z á r azt r e m é l t e , hogy a m á g l y á v a l e g y ü t t elhamvad a gondolat is, de ellen k e z ő l e g t ö r t é n t . Felizzott a s z e n v e d é l y , és C s e h o r s z á g g a l e g y ü t t e g é s z K e l e t E u r ó p á b a n a huszitizmus t a n í t á s a i é r e z t e t t é k h a t á s u k a t . N e m s i k e r ü l t a „ v a s f e j ű " cseheket m e g g y ő z n i , és m e g i n d u l t a h á b o r ú , amelyben a cseh n é p nem v o l t egységes. A huszitizmus k é t á g r a szakadt, és a kelyhesek — a gazdag iparo sok, k e r e s k e d ő k és é r t e l m i s é g i e k — m e g e l é g e d t e k c s u p á n az önálló e g y h á z meg alakításával és az e g y h á z i javak e l k o b z á s á v a l . A m á s i k á g , a t a b o r i t á k z ö m e a v á r o s i s z e g é n y s é g b ő l és a p a r a s z t s á g b ó l k e r ü l t k i , és í g y é r t h e t ő , hogy a j o b b á g y s á g felszabadításának g o n d o l a t á v a l és t á r s a d a l m i reformok k é r d é s e i v e l foglal koztak.
A
1
* A szerző dolgozatának r ö v i d e b b , n é m e t nyelvű változata Comenius und die Erziehung zur Hygiene címmel megjelent a Medical History i n Hungary 1970. (Com. H i s t . Artis M e d . Suppl. 4.) 81—92. o l d a l á n . (Szerk.) Husz János (Jan Hus) (Ki(i9? —1415), jobbágy származású prágai pap, egyetemi t a n á r , a huszita mozgalom elindítója. Egyházi reformgondolatokkal lépett fel, ame lyek a feudális kizsákmányolás ellen is irányultak. A n é m e t befolyás alatt álló Cseh országban Husz hatására németellenes mozgalom bontakozott ki és cseh nemzeti jelleget öltött. 1414-ben a konstanzi zsinat elé idézték, s b á r Zsigmond n é m e t - r ó m a i császár védlevélben biztosította, a zsinat halálra ítélte és máglyán elégették. 1
3 O r v o s t ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k 60—61.
2
Á kiváló v e z é r e k k e l r e n d e l k e z ő huszita sereg 1434-ben L i p a n y n á l v e r e s é g e t szenvedett. A m e g t o r l á s idején a h i t e t és a r e m é n y t n e m lehetett k i i r t a n i , és h o s s z ú i d ő n k e r e s z t ü l elvont vallási k é r d é s e k k e l foglalkozó s z e k t á k b a n izzott a szellem. Egy v o l t szerzetes — Gergely testvér — k ö z ö s s é g e t a l a k í t o t t , ahol e m b e r s é g e s e m b e r k é n t k í v á n t a k é l n i . Ebben a s z e k t á b a n — a Cseh T e s t v é r e k S z ö v e t s é g é b e n — vallási k ü l s ő s é g e k b e n élt t o v á b b a huszitizmus. A z ü l d ö z t e t é sek elől külföldre m e n e k ü l t e k . O t t h o n a p o l g á r s á g o t a h u m a n i z m u s és a r e f o r m á c i ó csak e r ő s í t e t t e . A bibliás cseh huszita u t ó d o k a r e f o r m á c i ó h a t á s á r a újra hallatni k e z d t é k szavukat. A Habsburgok n e m n é z t é k jó szemmel az ellenállás szellemét cseh földön. A z e v a n g é l i k u s o k , a huszita t e s t v é r e k és a kelyhesek 1609-ben kivívták a cseh országi v a l l á s s z a b a d s á g o t . Sem R u d o l f , sem pedig M á t y á s nem gondolt arra, hogy az adott jogokat betartsa, A heves csehek e r ő v e l b i z t o s í t o t t á k jogaikat és Pfalzi Frigyes s z e m é l y é b e n p r o t e s t á n s királyt v á l a s z t o t t a k . A Habsburgok újra fegyverrel v e r t é k le a l á z a d á s t : ez v o l t a 30 éves h á b o r ú kezdete is (1619—1648). A végzet újra b e k ö v e t k e z e t t , és T i l l y zsoldosai t ö n k r e v e r t é k a cseheket F e h é r h e g y n é l (1620. n o v . 8.). A m e g t o r l á s újra kegyetlen v o l t . A k i nem azonosult a csehországi n é m e t f ö l d e s u r a k k a l , vagy nem t u d o t t hallgatni, az N é m e t o r s z á g b a n , L e n g y e l o r s z á g b a n és M a g y a r o r s z á g o n talált m e n e d é k e t . A z e l l e n r e f o r m á c i ó e r e d m é n y e s m u n k á t v é g z e t t C s e h o r s z á g b a n . H u s z J á n o s s z e l l e m é t csak az e m i g r á n s o k á p o l t á k , és o t t h o n a barokk ellenszent, N e p o m u k i J á n o s győzedel meskedett. Ű g y l á t s z o t t , hogy m i n d e n sikerült. A papok n é m e t ü l és latinul p r é d i k á l t a k . A szellem is k e t t é s z a k a d t : hazaira és az e m i g r á n s o k é r a . A z igaz csehek berendezkedtek az ellenállásra. Sokan csak színlelték a katoli cizmust és r e j t e g e t t é k a huszita k ö n y v e k e t . K ü l f ö l d ö n m á s volt a helyzet, mivel az e m i g r á n s o k n y í l t a b b a n b e s z é l h e t t e k . Vitáik s o r á n eljutottak a f e u d á l i s állam teljes á t a l a k í t á s á n a k g o n d o l a t á h o z é s fokozottabb é r d e k l ő d é s t t a n ú s í t o t t a k a nevelési k é r d é s e k i r á n t . A p o l g á r i é l e t f o r m á n a k m e g f e l e l ő e n az o k t a t á s t anya nyelven k í v á n t á k tartani és az é l e t h e z i d o m u l ó ismeretek m e g s z e r z é s é t egy hasz nos foglalkozás elsajátításával k í v á n t á k ö s s z e k ö t n i . A k i v á n d o r o l t cseh gondol k o d ó k k ö z ü l E u r ó p a - s z e r t e i s m e r t t é vált Jan Arnos K o m e n s k y (Comenius), a Cseh T e s t v é r e k S z ö v e t s é g é n e k u t o l s ó p ü s p ö k e , a k i t m á r k o r t á r s a i is „ m a g i s t e r gentium"-nak neveztek. 3
C O M E N I U S ÉLETÚTJA Comenius a m o r v a o r s z á g i M a g y a r b r ó d o n ( U h e r s k y Brod) s z ü l e t e t t 1592-ben. Szülei j ó m ó d ú parasztok voltak, A család e r e d e t é t s o k á i g h o m á l y fedte. Comenius szülőfaluja M o r v a o r s z á g keleti r é s z é n t e r ü l el, azon a helyen, ahol a Cseh T e s t v é rek éltek és a M a g y a r o r s z á g felé v e z e t ő ú t k e z d ő d i k . N e m v é l e t l e n ü l n e v e z t é k
2
Jan Zizka, Prokop testvérek stb. Pfalzi Frigyes V. Frigyes n é v e n 1610 —23 között pfalzi választófejedelem, akit 1619-ben cseh királlyá választottak. 3
M a g y a r b r ó d n a k , hiszen a cseh nyelvben az „ u h e r " magyart jelent. A l e g ú j a b b k u t a t á s o k szerint (Bakos József, A. Skarka, Jan Pösteny stb.) Comenius apai á g o n magyar s z á r m a z á s ú v o l t , és a család eredeti neve Szeges (Seges, S z é k e s avagy Székes) v o l t . A nagy p e d a g ó g u s szülőföldjén m i n d m á i g él a s z á j h a g y o m á n y Comenius magyar s z á r m a z á s á r ó l . M á r r é g e n is k ü l ö n ö s n e k t ű n t , hogy Comenius m i l y e n széles k ö r ű ismeretekkel rendelkezett a magyar n y e l v é s z e t é s t ö r t é n e l e m k ö r é b e n . V a n í r á s o s adat is a r r ó l , hogy Comenius egyik m u n k á j á n a k bevezetőjét eredeti c s a l á d n e v é v e l írta alá. Ez a d o k u m e n t u m a poznani a r c h í v u m ban t a l á l h a t ó és a s z ö v e g e t í g y írta a l á : ,,Jan Arnos Ko . . . Szeges". A z bizonyos, hogy Comenius haláláig l á n g o l ó hazaszeretetet é r z e t t s z ü l ő földje, M o r v a - és C s e h o r s z á g i r á n t , de m a g y a r o r s z á g i m ű k ö d é s e s o r á n t a n ú s í t o t t rokonszenve a m a g y a r s á g é s a magyar k u l t ú r a i r á n t b i z o n y s á g u l szolgált arra is, hogy igazi t u d ó s és g o n d o l k o d ó volt. Nemcsak í r á s a i b a n h i r d e t t e a t u d á s é s az ismeretek egyetemes v o l t á t , hanem m i n d e n n a p i é l e t é b e n is f e l ü l e m e l k e d e t t a nemzeti k ü l ö n b s é g e k e n . M a g y a r s z á r m a z á s a b e n n ü n k e t is m é l t ó b ü s z k e s é g g e l tölt el, ami nemcsak a nagy t u d ó s t i l l e t i , hanem a s z o m s z é d n é p e k k ö z e l e d é s é n fáradozó embert is. Comenius alig 10 éves k o r á b a n elvesztette szüleit, és n é m e t o r s z á g i rokonaihoz k e r ü l t Strassnitzba. V a l ó s z í n ű l e g i t t vette fel rokonainak n e v é t , és cserélte fel a Szeges családi nevet K o m e n s k y r e . A Cseh T e s t v é r e k t á m o g a t á s á v a l v é g e z t e el iskoláit Strassnitzban, majd Prerauban. I n n e n a h e r b o r n i , majd a heidelbergi egyetemre k e r ü l t . A h e r b o r n i egyetemen ismerkedett meg a kor egyik kiváló g o n d o l k o d ó j á v a l , Alstediusszal, aki óriási h a t á s s a l volt az ifjú Comeniusra. Alstedius foglalkozott azzal a gondolattal, hogy e n c i k l o p é d i k u s ismereteket k e l l t a n í t a n i az i s k o l á k b a n és í g y k i k ü s z ö b ö l h e t ő k az o k t a t á s b a n m u t a t k o z ó a r á n y t a l a n s á g o k . T u l a j d o n k é p p e n ez a panszofia e l v é n e k egyik k i i n d u l ó p o n t j a . N é m e t o r s z á g i t a n u l m á n y a i u t á n a Cseh T e s t v é r e k Comeniust p a p p á szentel ték, és az egyik m o r v a o r s z á g i g y ü l e k e z e t élére állították. A f e h é r h e g y i csatavesz tés m e g h a t á r o z t a Comenius k é s ő b b i életét. T ö b b évig b u j k á l t , majd 1027-ben m e n e k ü l ő Cseh T e s t v é r e k egy csoportjával e g y ü t t elhagyta az o r s z á g o t . ,,Egész 4
5
életem vándorlás volt, folyton változó éjjeli szállás, hazát soha sehol nem talál tam!"^ — írta k é s ő b b é l e t é r ő l . Ú j r a és újra visszatérő k é p Comenius é l e t é b e n , hogy p u s z t u l ó v á r o s o k és falvak között m e n e k ü l , hogy ú j r a k e z d h e s s e é l e t é t . K ö z b e n elveszti feleségét és gyermekeit, de egyet soha, a t ö r e t l e n h i t é t . Á l l a n d ó a n dolgozik és írja m u n k á i t , amik kora t u d o m á n y o s s z í n v o n a l á n t ú l l é p v e ú j korszakot nyitnak a t u d o m á n y o s élet t ö b b t e r ü l e t é n . E l ő s z ö r a l e n g y e l o r s z á g i L e s z n ó b a k e r ü l t , ahol a helyi g i m n á z i u m t a n á r a ,
4
Bakos József: Comenius származásáról — a Szeges családnévről. — Magyar Nyelv, 1965, 61, 8 9 - 9 1 . Alstedius (Alsted), Johann Heinrich (1588—1638), filozófus és teológus. 1619-ben Erdélybe, Gyulafehérvárra hívták, s i t t is halt meg. Lullus és Ramus elkésett híve, ezek tanítását akarta Aristoteles logikájával egyeztetni. Nem önálló filozófus, de fáradhatatlan munkása a t u d o m á n y o k n a k . Leghíresebb m u n k á j a : Enciklopédia (1620—1630), amelyben az összes emberi ismereteket akarta összeszedni. Ksaft (végrendelet), Amszterdam. 5
6
7
majd igazgatója lett. I t t írta v i l á g h í r ű p e d a g ó g i a i m u n k á j á t , a D i d a c t i c a Magnat , amely m é r f ö l d k ö v e t jelentett a p e d a g ó g i a t ö r t é n e t é b e n és szerves része lett az egész e m b e r i s é g k u l t ú r t ö r t é n e t é n e k . Ugyancsak i t t adta k i a Janua l i n g u a r u m aurea reserata c í m ű m u n k á j á t , amelyet a l a t i n n y e l v ű o k t a t á s m e g r e f o r m á l á s a é r d e k é b e n í r t . L e s z n ó b ó l L o n d o n b a utazott, hogy a panszofia t e r v é t egy t u d ó s társaság é l é n m e g v a l ó s í t h a s s a . A z akkori viszonyok k ö z ö t t — k ö z v e t l e n ü l az angol forradalom előtt — n e m nyílt l e h e t ő s é g erre, b á r élénk é r d e k l ő d é s t v á l t o t t k i . A n g l i á b ó l S v é d o r s z á g b a m e n t , de ú t k ö z b e n Leydenben t a l á l k o z o t t Descartestal, aki elveit r a g y o g ó n a k t a l á l t a , de n e m tartotta m e g v a l ó s í t h a t ó n a k . H a s o n l ó v é l e m é n y t m o n d o t t Comenius elveiről Oxenstierna s v é d k a n c e l l á r is, aki i n k á b b praktikusabb l a t i n n y e l v k ö n y v e k m e g í r á s á r a b u z d í t o t t a . E k k o r s z ü l e t e t t meg a Novissima l i n g u a r u m methodus és az A t r i u m , amelyet a Janua kiegészítésének szánt. S t o c k h o l m u t á n újra Leszno k ö v e t k e z e t t , ahol a cseh t e s t v é r e k 1048-ban p ü s p ö k ü k k é v á l a s z t o t t á k Comeniust. K é t évvel k é s ő b b — a m á r E u r ó p a - h í r ű p e d a g ó g u s — Lorántffy Zsuzsanna m e g h í v á s á r a E r d é l y b e utazott, hogy a s á r o s pataki k o l l é g i u m o t ú j j á s z e r v e z z e . Comenius 1050 és 1054 k ö z ö t t magyar f ö l d ö n t a r t ó z k o d o t t . A s z e r v e z ő m u n k a előtt alapos t a n u l m á n y t k é s z í t e t t a magyar i s k o l a ü g y r ő l . Tapasztalatait é s elképzeléseit írta meg az I l l u s t r i s Patakinae Scholae Idea c í m ű t e r v e z e t é b e n , amelyet Rákóczi Zsigmondnak ajánlott. A ter vezet r é s z l e t e s e b b k i d o l g o z á s á v a l foglalkozott a D e cultura i n g e n i o r u m és a Felicitas gentis - c í m ű m u n k á i b a n . A z elemi oktatás és a hasznos ismeretek h i á n y á b a n l á t t a az e l m a r a d á s okait. A felsőfokú iskoláknál a j o g i és az orvosi karok felállítását s ü r g e t t e . A b í r á l a t o k a t tettek k ö v e t t é k és Comenius s á r o s p a t a k i t a r t ó z k o d á s a alatt n y i t o t t á k meg a 7 osztályos panszofikus iskola alsó t a g o z a t á t . Comenius s á r o s p a t a k i t a r t ó z k o d á s á n a k m é g i s a l e g j e l e n t ő s e b b alkotása az 8
9
10
11
1
7
A Didactica Magnat 1028-ban írta cseh nyelvre, majd latinra fordította le. 1633-ban m á r részletekben ismert m ű lett, b á r csak 1657-ben jelent meg n y o m tatásban. Az 1631-ben írt Janua linguarum aurea reserata gondolatainak folytatása az 1643-ban kiadott Novissima linguarum methodus. Comeniust az angol parlament hívta Londonba, hogy az iskolaügy megreformá lásával foglalkozó bizottsággal működjön együtt, ő nemcsak az iskolaügy miatt fogadta el a meghívást, hanem azért is, hogy vallási közösségének is támogatást találjon az angol protestánsok között. Oxenstierna, Axel, svéd államférfi (1583 — 1654). I X . K á r o l y svéd király alatt birodalmi tanács tagja, 1612-től kancellár, a svéd külpolitika aktív támogatója. 1626 — 1632 között Poroszország kormányzója, 1632-ben átvette a svédektől meg szállt n é m e t területek igazgatását. 1634-ben Svédországnak m i n t a s z e r ű alkotmányt adott, 1648-ban a vestfáliai béketárgyalásokon vezető szerepet játszott. Rákóczi Zsigmond (1623—1652), I . Rákóczi György kisebbik fia. 1654-ben írta, de n y o m t a t á s b a n csak 1659-ben jelent meg Kertész Ábrahám gondozásában, a kiadás helye valószínűleg Nagyvárad volt. 8
9
1 0
1 1
1 2
1:!
Orbis sensualium p i c t u s m e g í r á s a v o l t , amelyben a t a n k ö n y v i r o d a l o m b a n elsőnek alkalmazta a n a g y a r á n y ú s z e m l é l t e t é s m ó d s z e r é t . T ü r e l m e s és sok f á r a d s á g o t i g é n y l ő m u n k á v a l olyan t a n k ö n y v e t szerkesztett, amelyben a s z e m l é l e t e s s é g , a fogalmakat t i s z t á z ó kifejezések és fogalmak ö t v ö z ő d t e k . A tervezett t a n k ö n y v fontosságát m á r a Didactica M a g n á b a n is s ü r g e t t e , de csak a m a g y a r o r s z á g i t a r t ó z k o d á s a alatt t u d t a m e g v a l ó s í t a n i . Comenius a t u d o m á n y a k k o r i állásának megfelelően igyekezett e n c i k l o p é d i k u s á n rendezni é s képekkel kifejezni m i n d a t e r m é s z e t i , m i n d a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k e t . N e m k e l l k e r e s n ü n k v a l a m i f é l e ma terialista r e n d s z e r e z e t t s é g e t , m i v e l Comenius s z e m l é l e t e sem v o l t mentes a kor teleologikus s z e m l é l e t é n e k m a r a d v á n y a i t ó l . A z a l a p v e t ő k é r d é s e k b e n Comenius is idealista v o l t , de a szellem m e l l e t t helyet kapott m ű v e i b e n a t e r m é s z e t a maga gazdagságával is. A k ü l ö n b ö z ő — t e r m é s z e t r a j z i , k o z m o g ó n i a i , technikai, fizikai, k é m i a i és t á r s a d a l m i — ismeretek mellett jelentős az orvosi v o n a t k o z á s ú anyag is. Comenius 1654-ben hagyta el S á r o s p a t a k o t , és i s m é t L e s z n ó b a m e n t , hogy h í v e i h e z csatlakozzon. 1656-ban a s v é d — l e n g y e l h á b o r ú b a n a lengyel csapatok felgyújtották L e s z n ó t , és a Cseh T e s t v é r e k m e n e k ü l n i k é n y s z e r ü l t e k . A kis k ö z ö s s é g s z é t s z é l e d t , és maga Comenius h o s s z ú b o l y o n g á s u t á n Amszterdamban talált m e n e d é k e t . I t t rendezte és adta k i az Opera Didactica O m n i a c í m ű k ö n y v é t . M e g t ö r t e n és elhagyatva, élete u t o l s ó p i l l a n a t á i g dolgozott. Á l l a n d ó anyagi n e h é z s é g e i e l l e n é r e is t á m o g a t t a szétszéledt vallási közösségét. 1670-ben halt meg. A z t j e g y e z t é k fel róla, hogy k ö n y v e i n k í v ü l csak egy k e n d ő b e csavart m o r v a o r s z á g i g ö r ö n g y ö t találtak h a g y a t é k á b a n . 1 1
COMENIUS ÉS
TUDOMÁNYSZEMLÉLETE PEDAGÓGIÁJA
A kor e s z m e v i l á g á n a k jellegzetességéből k i i n d u l v a Comenius p e d a g ó g i a i r e n d s z e r é n e k v i l á g n é z e t i alapjai e l l e n t m o n d á s o s a k . A nagy cseh p e d a g ó g u s benne élt a k o r m i n d e n p o l i t i k a i és t á r s a d a l m i f e s z ü l t s é g é b e n é s aktív harcosa v o l t a k ü z delemnek. Sok o r s z á g b a n élt, í g y t ö b b tapasztalatot t u d o t t ö s s z e g y ű j t e n i a t á r s a d a l o m r ó l és az e g y h á z i nevelés m a r a d i v o l t á r ó l . Ugyanakkor a Cseh T e s t v é r e k s z e k t á j á b a n megismerhette a dolgos h í v e k m i n d e n n a p i m u n k á j á t . A h a z a s z e r e t ő Comenius egész é l e t é n át azon f á r a d o z o t t , hogy megkeresse azt az utat, amely n é p é t kivezeti a f e h é r h e g y i v e r e s é g u t á n b e k ö v e t k e z e t t válságos á l l a p o t b ó l . A f e l h a s z n á l h a t ó eszközök k ö z ö t t találjuk az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g k ö v e t e l é s é t , amelyet joggal t e k i n t h e t ü n k a r é g i huszita h a g y o m á n y o k t o v á b b é l é s e k é n t .
1 3
1653-ban írta és csak 1 ívét nyomtatta ki S á r o s p a t a k o n , mivel a helyi nyomda szegényes felszerelésű volt. A könyv 1658-ban látott először napvilágot — N ü r n b e r g ben — l a t i n — n é m e t nyelven. 1669-ben — ugyancsak N ü r n b e r g b e n — latin — n é met—magyar nyelven is kiadták. 1685-ben már L ő c s é n is kinyomtatták l a t i n — n é met—magyar nyelven. 1657-ben Amszterdamban jelent meg n y o m t a t á s b a n , s a könyvet h á r o m részre tagolták. Ebből az Orbis Pictus és az ugyancsak Sárospatakon írt Serno secretus Nathanis ad Davidem és a Gentis Felicitas hiányzik. 1 4
Comenius v i l á g n é z e t é r e óriási h a t á s s a l voltak a n y u g a t - e u r ó p a i p o l g á r s á g t u d o m á n y o s t ö r e k v é s e i , amelyek j e l e n t ó s t u d o m á n y o s v í v m á n y o k k a l v i t t é k előre a m ű v e l ő d é s ü g y é t . A z ú j , kialakuló t á r s a d a l o m e s z m é n y k é p e i heves f o r r o n g á s t v á l t o t t a k k i a t u d o m á n y o s é l e t b e n , s Comenius helyes érzékkel állt a h a l a d á s o l d a l á r a , amelynek h a t á s á r a f o r m á l ó d o t t k i v i l á g n é z e t e . Comenius v i l á g s z e m l é l e t é n e k alapja a humanizmus, az a humanizmus, amely E u r ó p a k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n — a p o l g á r s á g helyi feltételeitől függően — m á s és m á s s z í n t ö l t ö t t . T e r m é s z e t e s e n vannak közös jegyek, de a nyugati p o l g á r s á g i g é n y e i n e k meg felelően E u r ó p a n y u g a t i t e r ü l e t e i n e l ő t é r b e k e r ü l t a t e r m é s z e t m e g i s m e r é s é n e k és f e l h a s z n á l á s á n a k i g é n y e . Ez főleg azokra az á l l a m o k r a volt jellemző, amelyek hirtelen a fejlődés ú t j á r a l é p t e k . í g y A n g l i á b a n és H o l l a n d i á b a n tapasztalhatjuk ezen t ö r e k v é s e k n e k az e l ő r e t ö r é s é t . Az i n d i v i d u á l h u m a n i z m u s a nyugati polgárság világnézetének m á s haladó jegyeivel e g y ü t t jelenik meg a nagy p e d a g ó g u s m u n k á i b a n . A z i s m e r e t e l m é l e t i o p t i m i z m u s és a Cseh T e s t v é r e k huszita h a g y o m á n y a i , a m e g i s m e r é s h a t a l m á b a vetett h i t és ugyanakkor teleologikus o k o s k o d á s o k e g y a r á n t jellemzik Comeniust és a feltörekvő p o l g á r s á g v i l á g n é z e t é n e k kialakulását. Comeniust azonban ezen t ú l m e n ő l e g demokratizmus hatja á t , é s a h u m a n i t á s o l d a l á r ó l veti fel a t á r s a d a l m i k é r d é s e k e t . A z emberi m é l t ó s á g felismerését a k i s g y e r m e k e k t ő l kezdve az egész t á r s a d a l o m r a kiterjeszti, és í g y a t a n í t á s n a k is szabadon, k é n y s z e r m e n t e s e n kell folynia. A cseh e m i g r á c i ó k e s e r ű éveinek tapasztalatai is h o z z á j á r u l t a k Comenius m é l y h u m a n i z m u s á n a k k i a l a k u l á s á h o z . P e d a g ó g i a i elveivel á t t ö r t e a r e n d i iskolarendszer korlátait, és arra t ö r e k e d e t t , hogy m i n d e n k i e g y e n l ő neve l é s b e n r é s z e s ü l j ö n . R e n d s z e r é b e n m i n d e n k i alkalmas arra, hogy t a n í t s á k és k é s ő b b t á r s a d a l m i előítéletek n é l k ü l b á r m i l y e n állást b e t ö l t s ö n . Elvetette az arisz tokratikus individualista előítéletekkel t e l í t e t t n e v e l é s e l m é l e t e t , és demokratikus t e r m é s z e t e s s é g e n a l a p u l ó m ó d s z e r t a n á t a Didactica M a g n á b a n és s á r o s p a t a k i m u n k á i b a n vázolta fel. Comenius p e d a g ó g i a i e l m é l e t é n e k sarkalatos részei a panszofikus t ö r e k v é s e k voltak. Ennek l é n y e g e a k ö v e t k e z ő : a t u d á s összességét ú g y nyújtsák á t a t a n u l ó nak, hogy az m i n d t á r g y i , m i n d m ó d s z e r t a n i tekintetben egységet alkosson. Ezzel a gondolattal m á r s z á m o s kiváló t u d ó s és p e d a g ó g u s — így Alstedius is — foglalkozott. A kicsit u t ó p i s z t i k u s í z ű panszofia s z á m o s t á r s a d a l m i elemet is tartalmazott. C o m e n i u s n á l a t u d á s a t á r s a d a l o m céljait v a n hivatva e l ő m o z d í t a n i . Ezzel a t á r s a d a l m i viszonyokon is akar s e g í t e n i . Hatalmas t u d o m á n y o s rendszer k ö r v o n a l a i bontakoznak k i , amely magasabb fokon a világ m e g j a v í t á s á n a k gon d o l a t á v a l találkozik. Ez adja a panszofia u t ó p i s z t i k u s jellegét abban a korban, a m i k o r m é g n e m é r t e k meg erre a feltételek. Comenius demokratikus t á r s a d a l o m és t e r m é s z e t f e l f o g á s a , valamint humanista v i l á g n é z e t e áthatja n e v e l é s e l m é l e t é t , amihez h a s o n l ó v a l a 17. századig n e m t a l á l k o z u n k a n e v e l é s t u d o m á n y t ö r t é n e t é ben. 15
1 5
A szó eredeti alakja pansophia (görög, össztudomány). Ezt a gondolatot Comenius a Pansophiae prodamus című m u n k á j á b a n fejtette k i részletesen. Comenius hatása érezhető Leibniz elképzelésén is, aki az egyetemes írás és nyelv gondolatával foglal kozott.
Comenius nevelési r e n d s z e r é b e n a célt az emberi élet céljából s z á r m a z t a t j a . A r e n e s z á n s z felfogás szerint az ember l e g f ő b b célja m e g i s m e r n i az Istent, amely nem zárja k i a t e r m é s z e t i világ m e g i s m e r é s é t sem. B á r a v é g s ő cél misztikus, de az o d a v e z e t ő ú t igenis reális. Comenius bízik az ember k o r l á t l a n m e g i s m e r ő k é p e s s é g é b e n , és az e g é s z életet iskolának t e k i n t i . A z é l e t r e fel kell készíteni az ifjúságot, és az iskola az a m ű h e l y , ahol az élet feladatai i s m e r e t e s s é v á l t a k a gyerekek előtt. í g y é r t h e t ő , hogy a k ö z é p k o r i iskola n e m felelt meg sem r e n d szerével, sem k ö v e t e l m é n y e i v e l a p o l g á r o s o d ó kor g o n d o l k o d ó j á n a k , aki m i n denkire kiterjedő n é p o k t a t á s t követelt. Comenius szerint „ m i n d e n t " kell t a n í t a n i , de ez n e m jelenti a r é s z l e t e k b e n való e l v e s z é s t . A „ m i n d e n " az alapokat j e l e n t i , amelyre felépíthetjük az igazi s z a k t u d á s t . A t a n í t á s k ö z é p p o n t j á b a a nyelv k e r ü l t , amely m e g a k a d á l y o z z a a t u d á s szétforgácsolódását. A n y e l v csak eszköz, amely elvezet magukhoz a dolgokhoz. C o m e n i u s n á l a t ö b b s z i n t ű i s k o l á k b a n a t a n u l ó k a dolgokat m á s - m á s részletességgel é s m á s - m á s s z í n v o n a l o n tanulják. A k o n centrikus t a n í t á s i m ó d s z e r nem sablonos, é s a tananyag egyetlen összefüggő egységet alkot, hiszen a v i l á g o t is e g y s é g e s n e k tekinti. Ez k a p c s o l ó d i k a panszofia elvével is, amely rendezni kívánja az e m b e r i ismereteket, és ez szolgál s e g í t s é g ü l az ember és ember k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k , valamint a h á b o r ú k l e h e t ő s é g e i n e k kiküszöbölésére. Ú j Comenius nevelési célja, de új a n e v e l é s i rendszer is. K ö z ö s nevelés e s z m é jét hangoztatja, és a szervezet nélküli iskola helyébe a k o l l e k t í v m ó d s z e r be vezetésével a szervezett o k t a t á s fontosságát h a n g s ú l y o z z a . Megszabja az ó r a s z á m o t , a t a n u l ó k a t k o r u k t ó l és k é p e s s é g ü k t ő l függően o s z t á l y o k r a csoportosítja, megállapítja az egyes o s z t á l y o k r e n d j é t , hiszen az o s z t á l y a n e v e l ő m u n k a s z í n helye. L é n y e g e s az, h o g y a tananyagot a k ö z e p e s t e h e t s é g ű t a n u l ó k s z i n t j é h e z kell m é r n i . C o m e n i u s n á l a t a n í t á s n a k t e r m é s z e t e s n e k és s z e m l é l e t e s n e k kell l e n n i . Sokat foglalkozott a t a n í t á s m ó d s z e r t a n i k é r d é s e i v e l is. A z i s m e r e t s z e r z é s folya m a t á t a kor h a l a d ó s z e m l é l e t é n e k m e g f e l e l ő e n dolgozta k i . E b b e n a nagy angol g o n d o l k o d ó t , Bacont k ö v e t t e . Hozzá, h a s o n l ó a n Comenius is a t u d á s a l a p j á n a k a t a p a s z t a l á s t tekintette. A z érzékek n y ú j t o t t a adatok felhasználásával és a tapasz talással t u d j u k a t e r m é s z e t e t t u d o m á n y o s a n megismerni. Fontos a j e l e n s é g e k pontos megfigyelése, és a m e g i s m e r é s l é n y e g e s állomása az egyes esetekre v o n a t k o z ó t a p a s z t a l á s . Ez m é g nem k é p e z i a t u d o m á n y o s ismereteket, m i v e l a tapasztalással gyűjtött adatokat fel kell dolgozni, és meg k e l l keresni az ok é s okozatok összefüggését. Bacon a feldolgozás segítségéül az i n d u k t í v m ó d s z e r t ajánlja. Comenius d i d a k t i k a i - m ó d s z e r t a n i gondolatainak n e v e l é s t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é t az adja, hogy az újkor e l e j é n elsőnek fogalmazta meg a n e v e l é s fogalmát, azt tapasztalati alapokra helyezte, valamint s z ü k s é g e s s é g é t m e g is indokolta. S ü r gette, hogy a mechanikus m a g o l t a t á s , a verbalizmus h e l y é r e a k o n k r é t esetekre 16
16
Bacon, Francis (1561 — 1626), angol filozófus. A Novum Organum című k ö n y v é ben a t u d o m á n y o s feldolgozás számára az induktív módszert ajánlotta, hirdette a t u d o m á n y o k összefüggését az emberi szükségletek kielégítésével és a termelés gya korlatával. Az Üj Atlantisz c. munkájában az újkori filozófusok között elsőnek lépett fel a termelőerők fejlesztésének programjával.
v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s és az i g a z s á g k e r e s ő t u d á s lépjen. Ennek alapja a s z e m l é l tetés m ó d s z e r e . Comenius Descartes h a t á s á r a elveti a t e k i n t é l y bizonyító e r e j é n e k t a n á t . I s k o l a r e n d s z e r é n e k felépítése t ö b b f o k o z a t ú , amely az é l e t k o r i sajátosságokhoz i d o m u l . A z e l s ő az anyaiskola, amely a 6. é l e t é v i g tart. Ezt k ö v e t i a 12. életévig terjedő, anyanyelven t a n í t ó n é p i s k o l a . Erre é p ü l fel a harmadik fokozat, a l a t i n iskola, s a negyedik és egyben a legmagasabb fokozat, az a k a d é m i a (18—24 é v között.) Comenius foglalkozott az iskolák szervezésével, f e n n t a r t á s á v a l , k i d o l gozta az egyes iskolai fokozatok feladatait, s z a b á l y o z n i k í v á n t a a t a n í t ó k s z á m á t és t u d á s á t , a t a n k ö n y v e k k i a d á s á t és maga is í r t t a n k ö n y v e k e t . R é s z l e t e s e n az i s k o l a t í p u s o k feladatait a l a t i n u l í r t Didactica M a g n á b a n dolgozta k i . Comenius n e v e l é s e l m é l e t e o l y a n korban s z ü l e t e t t , amikor E u r ó p á t a t á r s a d a l m i átalakulás v i h a r a rázta meg. E k k o r t ö r t k i az angol forradalom és d ü h ö n g ö t t a 30 éves h á b o r ú . A h a l a d á s t j e l e n t ő forradalom és az igazi f e u d á l i s h á b o r ú j e l k é p e z t e a 17. századi E u r ó p a nagy e l l e n t m o n d á s á t , a h a l a d á s és a m a r a d i s á g k é r d é s é t . Ez szolgál m a g y a r á z a t u l , hogy Comenius szakítani t u d o t t a m ú l t ha g y o m á n y a i v a l , és létre t u d t a h o z n i a n e v e l é s t e r ü l e t é n az újat, a h a l a d ó t , amely nemcsak az elmaradott K e l e t - E u r ó p á n a k , de a fejlettebb, n y u g a t i t e r ü l e t e k n e k is utat m u t a t o t t .
COMENIUS ORVOSI ÉS L É L E K T A N I I S M E R E T E I Comenius k ö n y v e i t olvasva s z á m o s olyan fogalommal és e s z m e f u t t a t á s s a l talál kozunk, amely ilyen vagy o l y a n é r t e l e m b e n orvosi v o n a t k o z á s ú , é s k ö v e t k e z t e t é seket enged l e v o n n i a kor o r v o s t u d o m á n y i s z í n v o n a l á r ó l . M i n d e n e k e l ő t t Comeniusnak alapos ismeretei v o l t a k a n a t ó m i a i é s pszichológiai k é r d é s e k b e n . Ezeket k ü l ö n kell t á r g y a l n u n k , m e r t a p s z i c h o l ó g i a i k é r d é s f e l t e v é s n é l az idealista és a materialista elemek keverednek. A Didactica M a g n á b a n és az Orbis Pictusban az embert — b á r isteni t e r e m t m é n y n e k t e k i n t i — materialista m ó d s z e r e k k e l vizsgálja. E l s ő s o r b a n az o k t a t á s h o z s z ü k s é g e s ismereteket ú g y tárgyalja, hogy azok elsajátítási útját k ö n n y í t s e meg. O r v o s i ismereteinek k i a l a k í t á s á b a n nagy hatással v o l t a k Comeniusra a humanizmus o r v o s t u d o m á n y i e r e d m é n y e i , vala m i n t Bacon h a t á s á t is k i e l e m e z h e t j ü k í r á s a i b ó l . A Didactica M a g n á b a n elsősorban a pszichológiai vonatkozások kerülnek elő t é r b e . F e j t e g e t é s e i s o r á n a d d i g j u t el, hogy az emberi g o n d o l k o d á s székhelye az agy, azon k e r e s z t ü l t á j é k o z ó d u n k a világ d o l g a i r ó l . Nagy szerepet tulajdonít az é r z é k s z e r v e k n e k , hiszen r a j t u k k e r e s z t ü l t e r e m t kapcsolatot az ember a k ü l v i l á g gal. Ez a s z e m l é l t e t ő o k t a t á s n a k is az egyik alappillére. A z o k t a t á s e r e d m é n y e sokban f ü g g a t t ó l , hogy a t a n u l ó k ismereteiket ne csak a szavakon, hanem a gyakorlati é l e t e n k e r e s z t ü l ismerjék meg. A z é r z é k s z e r v e k k e l észlelt „ k é p e k " az agyban d o l g o z ó d n a k f e l . É r d e k e s , hogy az agy k ü l ö n b ö z ő r é s z e i h e z köti az agy m ű k ö d é s é n e k funkcióit. E z t az Orbis Pictusban a k ö v e t k e z ő k é p p e n mondja el : „A közönséges értelem a főnek első része alatt megfogja a külső érzékenységekből bevett dolgokat. Az elmélkedő erő (belső nézés, az ember elméjében forgó kép) a fő teteje alatt ezen dolgok között ítéletet tészen, elválasztja egymástól ezeket, gondol-
kodik, álmodik. Az emlékező elme a főnek hátsó része alatt mindeneket elrejt, (eltészen) és viszontag előadja, némelyeket elveszt és ez a feledékenység. Az álom az érzékenységek nyugodalma." Comenius fejtegetései szerint az agy m ű k ö d é s e p a s s z í v , c s u p á n a k ü l v i l á g k é p e i n e k korlátlan b e f o g a d á s á r a alkalmas: „az agyvelő is befogadván minden dolog képmását, mindent magábazár, amit a világegyetem tartalmaz." A be f o g a d ó k é p e s s é g h a t á r t a l a n s á g a m i a t t az ember m i n d e n t megismerhet, és ebben nem szab h a t á r t s e m m i . Ez a kijelentés a maga k o r á b a n forradalminak t ű n t , hiszen d o g m á k által megszabott h a t á r o k a t t é p e t t szét, a m i k o r a k ö v e t k e z ő k e t m o n d t a : „az ész, mozgékonyságával eget és földet beszáguldva, értelmével leigáz mindent, ítélő tehetségével megkülönböztet mindent, emlékezetének tárházában elrejt N e m ismer h a t á r t , hiszen „semmi olyant nem rejt magában a világ, mindent!" ® amit az érzékeléssel és értelemmel rendelkező ember fel ne foghatna".-° B á r Comenius felfogása a mechanikus materializmus felé hajlott, de v a l ó j á b a n h a l a d ó nézeteket vallott a p s z i c h o l ó g i a t e r ü l e t é n , A k ü l s ő és a belső é r z é k e n y s é gek m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é v e l és azok nevelési v o n a t k o z á s o k k a l v a l ó összekötésével a neveléslélektan alapjait rakta le. A legnagyobb j e l e n t ő s é g e t az é r t e l e m n e k tulaj d o n í t , és ezt állítja e l m é l e t é n e k k ö z é p p o n t j á b a . A z é r t e l e m k i m ű v e l é s e a peda gógia feladata. A z é r t e l e m helyes m ű k ö d é s e szabályozza a t u d á s t , és ezt m i n d e n k i megszerezheti. Nincsenek előítéletei és olyan elve, hogy a szellemi k é p e s s é g e t ne h o z n á m i n d e n k i m a g á v a l születésével. í g y m i n d e n k i n e v e l h e t ő , akinek nincs valami szellemi k o r l á t o z o t t s á g a . Comenius foglalkozik a pszichológiai j e l l e m v o n á s o k és t í p u s o k e l e m z é s é v e l is. H a t t í p u s t sorol fel, de egyben közli p e d a g ó g i a i utasításait is az illető csoporttal kapcsolatban. F e j l ő d é s - és n e v e l é s l é l e k t a n i v o n a t k o z á s o k a t is t a l á l u n k Comenius m u n k á i b a n . A gyermekkori sajátosságok felsorolása és az iskolai foglalkozások fejlődéstől függő szintezése s z á m o s m e g f i g y e l é s t és emberi fejlődéssel kapcsolatos ismeretet igényelt. Comenius m u n k á s s á g á n a k általános i s m e r t e t é s é n é l e m l í t e t t e m , hogy abban k ö z p o n t i helyet foglalt el a panszofia elve. A t u d á s r e n d s z e r e z é s e u t á n m i n d e n k i vel a saját a n y a n y e l v é n sajátíttatta volna el az ismereteket és azok általános alap jait. Ideálja a h á r o m n y e l v ű s é g , és ebben első az anyanyelv tökéletes ismerete. Â fogalmak és azok n y e l v i kifejezése igen lényeges dolog C o m e n i u s n á l . A p á r huzamos dolgok t a n í t á s á n á l a t á r g y , a t á r g y fogalma és a b e s z é d , t e h á t a k é p , a fogalom és a fogalmat kifejező szavak t e k i n t e t é b e n fontos a m e g n e v e z é s t i s z t á zása. Comenius a dolgok pontos m e g n e v e z é s é n e k h a s z n á r ó l szóló b e s z é d é b e n k ü l ö n h a n g s ú l y o z t a a pontos m e g n e v e z é s e k fontosságát, m e r t enélkül lehetetlen az alapos m e g i s m e r é s , s e l k e r ü l h e t ő k a k é t é r t e l m ű s é g e k és a félreértések. Ez egyben s z e m b e f o r d u l á s a verbalizmussal, mert az nem lehet a logikus g o n d o l k o d á s alapja. í g y a szavak pontos elsajátításával e g y ü t t a t a n u l ó k n a k meg kell i s m e r n i ü k a dolgok l é n y e g e s v o n á s a i t is. Ezek vezethetnek el a dolgok és a n y e l v i 11
18
1
1 7
1 8
1 9
2 0
Orbis Pictus, X L I . K ü l s ő és belső érzékenységek 123 —124. Didactica Magna, V . 4. „ A lelki tevékenységek kiműveléséről". Didactica Magna, V . (>.
Comenius : Orbis Pictus. X X X I X . H ú s és belső részek ismeretek p á r h u z a m o s s á g á h o z é s alakítják k i a helyes ítéletet. Ezek az elvek é r v é n y e s ü l n e k Comenius s á r o s p a t a k i t a r t ó z k o d á s a alatt írt O r b i s P i c t u s á b a n is. Orvosi v o n a t k o z á s ú l e í r á s a i b a n s z á m o s orvosi m ű s z ó t h a s z n á l t , ezek közül nem egy m é g ma is h a s z n á l a t o s . A z Orbis Pictusban az e m b e r r e l és annak felépítésével, v a l a m i n t betegségeivel foglalkozó r é s z e k közül az első ú g y ismerteti az embert, m i n t I s t e n t e r e m t m é n y é t . A bibliából á t v e t t t ö r t é n e t t e l k e z d i , de a k ö v e t k e z ő lecke m á r mentes a vallási felfogástól. A z embernek k ü l s ő tagjai c í m ű fejezet valójában a n a t ó m i a i leírását adja az e m b e r i testnek, s megmutatja a férfi és a n ő közötti a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é geket is. A k ö v e t k e z ő fejezetekben (A fej és a kezek, H ú s és a b e l s ő r é s z e k , K ü l s ő és b e l s ő é r z é k e n y s é g e k ) n é p s z e r ű t á j a n a t ó m i a i leírást ad. A szövegekhez mellékelt á b r á k o n számjeleket l á t h a t u n k , amelyek megfelelő szakkifejezéseit a 2 1
22
23
25
2 1
2 3
2 4
2 5
Orbis Pictus, X X X V . 113. I . m. X X X V I I . 115-116. L m. X X X V I I I . 117-118. I . m. X X X I X . 119-120. I . m. X L I . 123-124.
24
Comenius : Orbis Pictus. X L . Az erek és csontok s z ö v e g b e n találjuk meg. Comenius c s u p á n leírását adja az emberi testnek és egyben a fogalmak tisztázására és e l k ü l ö n í t é s é r e szolgáló kifejezések g y ű j t e m é n y é t . A leíró résznél — b á r á l t a l á n o s s á g b a n mozog — n e m t a l á l k o z u n k t é v e d é sekkel. Ez bizonyítja, hogy a humanizmus nagy orvosi felfedezése, az a n a t ó m i a , i n t e n z í v felhasználása t e r m é k e n y talajra t a l á l t . A k o r o r v o s t u d o m á n y i tévedéseit, illetve az újkor elején levó' t u d o m á n y o s s z í n v o n a l hiányosságait is tapasztalhatjuk Comenius í r á s a i b a n . Nevezetesen ak kor, a m i k o r az Erek és csontok c í m ű l e c k é b e n az erek f u n k c i ó i t írja le. „A test csévéi az erek, mellyek a vért a májbul, a szököerek (élet erei), mellyek a meleget és az életet a szívből, az inak, mellyek az érzékenységet és mozgást az agyvelőbül a testen által viszik" . Comenius az erek, a máj és a szív szerepét Galenus a l a p j á n ismerteti, b á r m á r ekkor ismert v o l t Harvey felfedezése a kis- és nagy v é r k ö r r ő l , amely orvosi k ö r ö k b e n is nagy v i t á t váltott k i , de a kor felfogása az v o l t : „Inkább tévedni Galenusszal, mint elismerni Harvey igazságát". így nem marasztalhatjuk el Comeniust, hogy n e m Harvey t a n í t á s a szerint m a g y a r á z z a a szív és az erek s z e r e p é t az emberi test m ű k ö d é s é b e n , hiszen nem volt o r v o s . 2&
2 6
1 , m . X L . 121-122.
Comenius : Orbis Pictus. X X X V I I . A z ember külső tagjai
Ennek e l l e n é r e el kell i s m e r n ü n k az Orbis Pictus é r d e m e i t abban a tekintetben, hogy a n é p i s k o l a i o k t a t á s b a n elsőnek tanítja az e m b e r i testről szóló ismereteket. Ezen t é v e d é s e k ellenére Comenius jól látja é s tanítja, hogy a s z ö k ő e r e k az élet erei, de a s z í v e t —• m i n t az élet központját — h e l y t e l e n ü l é r t e l m e z i . M a g y a r á z a t a szerint a s z í v b ő l az erek viszik szét a testbe az életet és egyben a v é r az élet hordozója. Comenius felfogásában helyes és helytelen dolgok váltogatják egy m á s t , í g y helyesen é r t e l m e z i az agy s z e r e p é t m i n t a m o z g á s és a g o n d o l k o d á s központját, de az inaknak m e g i n t különös szerepet tulajdonít. Ú g y m a g y a r á z z a , hogy az inak vezetik az „ é r z é k e n y s é g e t " — m a i s z ó h a s z n á l a t t a l az ingereket — , és ez megint n e m helytálló. E b b e n a korban m é g n e m i s m e r t é k az idegrendszert és annak s z e r e p é t a m o z g á s és a g o n d o l k o d á s t e r ü l e t é n . Az idegrendszert valójá ban az i z m o k b a n és az „ i n a k b a n " á g y a z o t t a n t a l á l j u k . í g y t u l a j d o n í t Comenius különös szerepet az „ i n a k " - n a k . A külső é s a b e l s ő é r z é k e n y s é g e k e l n e v e z é s ű l e c k é b e n Comenius az érzékszer vekről ír. A szem, az o r r , a nyelv és a fül s z e r e p é t tapasztalati alapon jól h a t á rozza meg, de a kéz f u n k c i ó j á n a k i s m e r t e t é s é n é l a tapasztalat helytelen k ö v e t keztetésekre vezetett. Jól látja, hogy a „kéz megismeri egymástul tapasztalással a dolgoknak mennyiségét és minéműségeket, meleget és hideget, nedvest és szárazat,
Comenius : Orbis Pictus. X L I . Külső és belső érzékenységek
11
keményet és lágyat, simát és darabost, nehezet és könnyűt"' M á r e m l í t e t t e m , hogy Comenius kora n e m ismerte az é r z é k s z e r v e k idegrendszeri alapjait, és í g y a t a p a s z t a l á s alapján csak megsejtései lehettek. Jól sejtik, hogy az „ é r z é k e n y s é gek" v a l a m i m ó d o n összefüggésben vannak az aggyal, de valós m a g y a r á z a t á t nem t u d j á k megadni. A z érzőidegek szerepe és az i d e g é l e t t a n i sajátosságok h i á n y a teszi C o m e n i u s n á l — b á r é r d e k e s m ó d o n — a m a i szemmel n é z v e n e v e t s é g e s k ö v e t k e z t e t é s e k e t . H a s o n l ó a n beszél Ccmenius a lélekről is. A z o k a t u l a j d o n s á g o k , az é r t e l e m , az akarat és az elme ( g o n d o l k o d á s ) , amelyet a lélek m ű k ö d é s é n e k t u l a j d o n í t , valójában p s z i c h o l ó g i a i p r o b l é m á k . É r d e k e s fejezete az Orbis Pictusnak az, amikor az éktelenekről és csudat e r m e t ű e k r ő l ír. A z é k t e l e n e k e n a testi h i b á t és a fejlődési elváltozásokat é r t i , de idesorolja a golyvát és a k o p a s z s á g o t is, amelyek b e t e g s é g e k és n e m testi fogyatékosságok. A z o r v o s t u d o m á n y m a n e m találja m e g m a g y a r á z h a t a t l a n n a k a t ö r p e - és az ó r i á s n ö v é s t . Comenius viszont ezeket is t o r z s z ü l ö t t k é n t e m l í t i . A r ó l u k szóló leckét a világ csodálatos t e r e m t m é n y e i r ő l szóló s o r o z a t á b a illesz tette be. 7
1 . m. X L I . 123-124.
K ü l ö n foglalkozik az o r v o s t u d o m á n n y a l is. A z orvos és a beteg k a p c s o l a t á t írja le egyik l e c k é j é b e n . A v i z s g á l a t o t , a g y ó g y s z e r k é s z í t é s t és az egyes gyógy szerek külső t u l a j d o n s á g a i t m a g y a r á z z a el. A v i z s g á l a t é r d e k e s s é g e , hogy az orvos „megtapasztalja a szökőeret, és megnézi a vizeletet ; azután rendeli az orvosságot egy cédulán." . A m á s i k „A seb gyógyító orvos orvosolja (gyógyítja) a sebeket és fökélyeket flastromokkal." M á r Comenius élesen e l k ü l ö n í t i e g y m á s t ó l az orvost és a b o r b é l y - s e b é s z t . Ezek e l l e n é r e nem lehettek j ó „ o r v o s i és g y ó g y s z e r é s z e t i " tapasztalatai, m e r t végső k ö v e t k e z t e t é s k é n t a k ö v e t k e z ő t ajánlja: „Az ételben, italban való jó rendtartás és az imádság a legjobb orvosság'" . Talán a könyv legjobb á b r á j á t m e l l é k e l t e ehhez a leckéhez. A k é p e t ketté osztotta, és a felső a b e t e g v i z s g á l a t o t , az alsó a g y ó g y s z e r t á r a t á b r á z o l j a . Érdekes k é p e t adnak azok a r é s z e k , amikor az iskolákról és azok felszerelésé r ő l ír. A v i l á g o s , tiszta tantermek kialakítását, a gyermekek é l e t k o r szerinti csoportosítását, a kedvező t a n í t á s i i d ő p o n t o k m e g h a t á r o z á s á t , a testi fenyítések mellőzését és k á r o s voltát, v a l a m i n t a j á t s z ó t e r e k h a s z n o s s á g á n a k h a n g o z t a t á s á t ma az iskolai e g é s z s é g ü g y alapjainak l e r a k á s a k é n t t e k i n t j ü k . I t t kell m e g e m l í t e n ü n k , hogy Comenius a gyermekekkel való t ö r ő d é s n é l nemcsak az iskolai foglal kozások szempontjait vette figyelembe, hanem ezt kiterjesztette a c s a l á d r a és az élet minden t e r ü l e t é r e . K ü l ö n k e l l s z ó l n u n k az O r b i s Pictushoz m e l l é k e l t k é p e k r ő l is, amelyeknek Comenius k ü l ö n ö s szerepet s z á n t . Jellemző, h o g y a k ö n y v első k i a d á s á h o z a képeket maga Comenius k é s z í t e t t e , és éveket v á r t a kiadással, m i v e l S á r o s p a t a k o n nem talált o l y a n m e t s z ő t , aki elképzeléseit k i v i t e l e z n i tudta v o l n a . í g y nem M a g y a r o r s z á g o n , hanem N ü r n b e r g b e n jelent m e g 1658-ban. A k é p e k e t végül is Bubenka Jónás f a m e t s z ő metszette. V é g e z e t ü l Comeniust i d é z e m az Orbis Pictus j e l e n t ő s é g é n e k m é l t a t á s á n á l : „Mégpedig semmi sem lehet az értelemben, ami nem volt előbb az érzékekben ! , . . Itt van tehát egy új eszköz az iskolák számára ! A világon levő összes alapvető dolgok és az életben előforduló cselekvések felsorolása szemléletes bemutatásban olyan ábrákkal, melyek időközben elkészülhettek.. . . Má sodszor arra is szolgálni fog ez a könyvecske, hogy felébreszti a tárgyakra irányuló és egyre inkább élénkülő figyelmet, ami már magában is nagy dolog. Ugyanis az érzékszervek, a kezdő gyermekkornak ezek a hatalmas vezérei (mert hiszen ebben a korban az értelem még nem emelkedik a tárgyak elvont szemléletéig), szüntelenül keresik a maguk tárgyait, s ha ezek hiányoznak, akkor megtorpannak, és az unat kozás miatt ide-oda kapkodnak : ha pedig tárgyakra szegeződjenek mindaddig, míg csak kellőképpen nem érzékelték. Ez a könyvecske tehát jó szolgálatot fog tenni abban a tekintetben, hogy a (nagyon is nyugtalan) elméket lebilincselik, és a maga sabb tanulmányokra előkészítik I" 2S
29
3 0
Comenius a modern p e d a g ó g i a atyja, és H u s z J á n o s u t á n a cseh irodalom leg jelentősebb írója volt. C s ú c s a a huszitizmusnak és a 17. századi humanista ter mészetfilozófiai g o n d o l k o d á s n a k , aki p e d a g ó g i a i elveivel m e g t ö r t e a k ö z é p k o r
2 8
2 3
3 0
I . m . C X X V I I I . 240. Uo. I . m . „ Ü d v ö z l e t az olvasóknak."
s z e l l e m é t . Bár v i l á g n é z e t e eklektikus, de m u n k á s s á g á n a k z ö m e t u d o m á n y o s j e l l e g ű , amely egy kivételes t u d á s ú p e d a g ó g u s r a , filozófusra és nem u t o l s ó s o r b a n egy nagy p a t r i ó t á r a v a l l . Comenius a k e l e t - e u r ó p a i humanizmus és a k o r a i barokk l e g k i v á l ó b b m ű v e l ő i s o r á b a tartozik, aki egyéni sorsa v i s z o n t a g s á g a i alatt is t ö r e t l e n ü l m e g ő r i z t e h i t é t , r e m é n y é t és r e n d k í v ü l i haza- és e m b e r s z e r e t e t é t . J e l e n t ő s m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t az új t á r s a d a l o m eszmei k i b o n t a k o z á s á h o z és a t u d o m á n y d i a d a l á h o z a k ö z é p k o r i s p e k u l á c i ó k felett.
I R O D A L O M Bakos
József: Comenius származásáról — a Szeges családnévről. Magyar Nyelv, 1965, 61, 89 — 91 1. Comenius Ámos János : Nagy Oktatástan. Fordította és a bevezetőt írta G e r é b György. Bp. 1953, Akadémiai Kiadó. Comenius Magyarországon. Comenius Sárospatakon írt műveiből. Összeállította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Kovács Endre. Bp. 1962, T a n k ö n y v k i a d ó . Comenius Johannes Amos: Orbis Sensualium Pictus — A látható világ. B p . 1959, Helikon. Gortvay György : Comenius Ámos J á n o s magyar orvosi szavai. Orvosi Hetilap, 1959, 1757-1758 1. Dénes Magda: Egyetemes neveléstörténet. 5. kiad. Bp. Tankönyvkiadó, 1965.
Summary I n 1970 we commemorate the 3 0 0 t h anniversary o f the death of Comenius, a pioneer of modern pedagogy, the most i m p o r t a n t figure o f Czech literature after Jan H u s . He was the product o f H u s i t i s m and the peak of the h u m a n i s t i c n a t u r a l philosophy o f the 17th century, whose pedagogical principles broke the medieval spirit r e t a r d i n g teaching. A l t h o u g h his view o f the w o r l d was eclectic, the b u l k of his w o r k was of a scientific character, revealing a pedagogue and philosopher of exceptional knowledge and a great patriot as well. H i s books contain a number o f references that have a certain bearing o n medicine and allows to draw some conclusions on the medical standards o f his age. F i r s t of all we should mention Comenius's p r o f o u n d knowledge o f anatomy and psychology. W e have discussed t h e m separately as his approach to psychology shows a mixture o f idealistic and materialistic features. I t should be emphasized, however, that he dealt w i t h such questions only i n connection w i t h teaching, b u t one can nevertheless measure the i m p a c t of the medical results of h u m a n i s m and the influence o f Bacon. I n his " D i d a c t i c a M a g n a " Comenius reaches the conclusion that the centre of h u m a n t h i n k i n g is the cerebrum and that the organs of senses play the i m p o r t a n t role o f establishing contact w i t h the w o r l d outside. A c c o r d i n g to his views the brain is passive, i t is capable of recepting o n l y the images o f the outside w o r l d , a l t h o u g h he considers the capacity o f h u m a n cognition to be boundless. The ideas o f the great pedagogue were near to those of the mechanical materialists, b u t he h e l d truly progressive views i n the f i e l d
o f psychology. H i s notions on the h u m a n body a n d its functioning reflect the deficiencies o f knowledge i n that age, e.g. i n his description o f the functions of the arterial system and the role o f the liver and the heart he relies o n Galenus. Comenius was one o f the most p r o m i n e n t figures o f Central European h u manism and the early baroque, w h o remained t r u e t o his patriotism and h u manism i n spite o f the vicissitudes o f his i n d i v i d u a l fate.
P 0ds
umowanie
Comenius, b y ! niewgtpliwie j e d n y m 2 najwybitniejs2ych p e d a g ó g ó w , S 2 c z y t C2eskiej husyckiego l i t e r a t u r y i wspominamy o 300. rocznice jego smierci w t y m roku. S p o t y k a m y sic 2 lyc2nym pojçciem w ksia2kach Comeniusa, które W2gícdem sa medyc2ne i 2 t y m wyciggamy o po2iome medyc2ny wieka. Pr2ede ws2ystkiem Comenius dokladne znal anatomic i psychologic. Osobno powinno sic p o d k r e s î a c , 2e o n znajmuje sic 2 t y m pytaniem w kontakcie ks2talceniem i on b y l pionierem zdrowotniego wychowania.
S
ouhrn
Komensky, otec modern! p é d a g o g i e je najvetsí postavou ceské literatury po Janu Husovi. V roce 1970 se ro2pomínáme na 300. v y r o c í jeho s m r t i . V k n i h á c h Comenia se s e t k á v á m e s nëkolika t a k o v y m i pojmy, j e n á mají v n ë j a k é m smyslu V2tah k lekáfství a dovolují t u d í l u d ë l a t záver o h l e d n ë ú r o v n e s o u d o b é m e d i c í n y . P f e d n ë m e l K o m e n s k y d ú k l a d n é 2nalosti na p o l i anatomie a psychologie. Z v l á s t e je tfeba vy2vednout, 2e se 2abyval s t ë m i t o o t á z k a m i pou2e v souvislosti s v y u c o v á n í m , a ze b y l p r ü k o p n í k e m 2dravotní v y c h o v y .
