COLUMBIA LIBRARIES OFF. CU F85 Hazai és kt.ulft.oldi l

COLUMBIA LIBRARIES OFF

CU56373015 1 370.94391 F85 Hazai és kt.ulft.oldi l

Columbia Untberfittp ín tíje Cttp of J^ THE LIBRARIES

' •

A HAZAI ÉS

w

r

KÜLFÖLDI ISKOLÁZÁS A XVI. SZAZADBAN. A M. T. AKADÉMIA ÁLTAL JUTALMAZOTT PÁLYAMŰT.

IBTJL

FRANKL VILMOS.

BUDAPEST, EGGENRERGER P. MAGYAR AKADEM. KÖNYVÁRUSNÁL (HOFFMABN ÉS UOLNÁB.) 1873.

. •

Budapeit, 1873. Az Atheuaeum nyomdájából.

ELŐSZŐ. *N i

A M. T. Akadémia 1869-ben a Góró ve-ala pítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra : »Adassék elő a hazai és külföldi is kolázás a XVI. században.* Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és teteme sen bővítve lát napvilágot, érdemesíté a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az e l s ő a hazai tanügy és a magyarországi is kolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők" és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlá sát és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai ; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szer

IV.

vezve ; mily tantárgyakkal foglalkoztak, s mily tan könyveket használtak ; milyen volt a tanítók és ta nulók helyzete ; mily városokban és falvakban talál kozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolák ról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapo tainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkez tem adatokkal. Amásodik rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint taná rok működtek ; kimutatva az állást, melyet elfoglal tak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítvá nyokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fennállottak ; valamint méltányolni igyekezem azok érdemeit, kik áldozatkészségek által hazánkfiai nak a külföldi iskolák látogatását megkönnyítették. A tudomány- és irodalom-történeti műveket, helytörténeti monographiákat teljesen igyekeztem fölhasználni. De bár ezek nagyszámú becses adato kat nyújtottak, még gazdagabb eredménynyel jutal maztak kutatásaim az ország több levéltárában és kéziratgyüjteményében . Ezek a következők : a magyar kamarai levéltár ; Bártfa, Beszterczebánya, Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony, Zólyom sz. k. városok ;

az esztergomi érsekség, az esztergomi, szombathelyi káptalanok ; a pesti evangélikus convent és a debreczeni superintendentia levéltárai ; a Nemzeti Mú zeum, Magyar Akadémia, Pesti Egyetemi könyvtár, a debreczeni, késmárki, sárospataki prot. collégiumok kéziratgyííjteményei. Mindazáltal távolról sem vélem müvemet teljes nek ; sőt reméllem, hogy a történeti nyomozás, mely mindegyre szélesebb mérveket vesz föl, lehetővé ^teendi egykor, hiányait pótolni.

VI

II. A tárgynak, melylyel e munka foglalkozik, je lentőségét nem szükséges hosszasan bizonyítni. A mennyire visszahat az iskola a nemzeti élet összes irányaira, annyira szoros összeköttetésben áll a tanügy és az iskolák története a nemzet szellemi fejlődésének, műveltségének történetével. f

És azon században, melynek iskolai viszonyait megvilágítani törekszem, a nemzet szellemi élete oly nagyhorderejű átalakulási processuson ment keresztül, melyhez hasonló csak a kereszténység behozatala volt A szellemi mozgalom, melyet a renaissance és a protestantismus nyugati Európában megin dítottak, villanyfolyam gyanánt vonult végig a nem zeti test minden tagjain, s fokozott élettevékenységre hívta föl azokat. így történik, hogy a politikai sülyedés és a török hódítás, a polgár háborúk és vallási küzdelmek borús napjaiban, a XVI. század lefolyása alatt, nemze tünk a míívelődés pályáján meglepő haladást tett, a tudomány terén magasra emelkedett, a szellemi érdekeket szokatlan hévvel karolta föl.

VII

Katii, főpapjaink előkelő állásukat, melyet a vallási szakadás és elszegényedésük folytán megin gatva láttak, újra megszilárdítják szellemi felsőségök által. A

protestantismus

magyarországi

hírnökei a külföldről gazdag tudományos ismere teket hoztak bazájokba, hol legtöbben közűlök a tanügy és irodalom terén lényeges szolgálatokat tettek. Főurainkat nemes ambítio lelkesíti: isko lák alapitói, tudósok barátai, tanulók pártfogói. Városaink nemes versenyt fejtenek ki egymásközött a cultúrai érdekek fölkarolásában. Mindezen tényezők összehatása nevezetes ered ményeket szült. Nagyszámú iskoláink jeles tanerőkkel bírtak. Jelentéktelen városokban, kis falukban hírneves tu dósok és írók foglalják el a tanszékeket. Idegen tudósok és tanárok rendkívüli nagy számban keresték föl hazánkat. Magyarországi ifjak, kik sűrűn látogat ják a külföld főiskolait, mindenütt tiszteletreméltó helyet vívtak {ki magoknak ; többeket soraikból a század legnevezetesebb férfiai barátságukkal tisztel tek meg. Végre a külföldi sajtók nagy számban

VIII

nyomtatták magyar irók müveit ; míg viszont a kül föld irodalmi müvei nagy közönséggel bírtak ha zánkban. És némi büszkeséggel hangsúlyozhatjuk, hogy XVI. századbeli civilisátiónkat és irodalmi virágzásunkat nem a fejedelmi pártfogás sugarai, hanem egyedül a nemzeti életerő hatalma hozta létre.

ELSŐ RÉSZ.

A HAZAI ISKOLÁK A XVI. SZAZADBAN.

c, JIAZ.U Í..-Í KÜLF. I3K. XVI. SÍ.

I. A magyarországi kaíliolikiis iskolai állapotok általános jellemzése. A középkorban, miként nyugati Európa minden álla maiban, úgy bazánkban is a kalJ>. egyláz volt a művelődési mozgalom kiindulási- és középpontja, s következőleg a tan ügynek is vezetője. A székesegyházi , kolostori és plébániai iskolák voltak a tanítás közegei. Csak kivételesen kelet keztek tanodák fejedelmek, vagy világi urak bőkezű kezde ményezéséből ; s ezek is az egybáz befolyása és föltigyelete alatt állottak. A protestantismus kiragadta ugyan az egybáz kezeiből a tanitás ezen monopóliumát ; azonban a katholikus iskolák viszonyát az egyházhoz, alig változtatta meg. A katholikusoknál tehát az iskolák állapota szoros összefüggésben állott a papság műveltségi állásával. Ez a XVI. század elején a hanyatlás szomorú jeleit tünteti föl. Nem hiányoztak főpapok, kik a kor színvonalán állottak, teljes mértékben bírták a humanistikai műveltséget, s mint irók, vagy maecenasok kitűntek. Bakács Tamás és Szálkái László prímások, Észtéi Hippolit bibornok, Perényi váradi, Báthory váczi, Brodarics szerémi püspökök nevei a külföld tudomá nyos köreiben is ünnepeltek valának. ') Azonban az alsó papság nagy tömege cultúrai tekintetben teljesen elhanya1) Tudjuk ezt Erasmus Rotterodamusnak és az olasz Calcagnininak , Észtéi Hippolit udvari emberének nyomtatásban közrebocsátott levelezéseiből.

goltatott. Bizonyítja ezt azon tény, hogy az egyházi pálya jelöltjei irányában emelt igényeket a legszerényebb mértékre látjuk leszállítva. Az 1493-iki esztergomi tartományi, az 1494-iki nyitrai és az 1515-iki veszprémi megyei zsinatok végzéseiben ez áll .- „Kik az egyházi rendeket fölvenni kí vánják . . . megvizsgáltatnak, s csak akkor szenteltetnek föl, ha a kellő kort elérték , jó erkölcsökkel birnak , törvényes házasságból származnak, jól tudnák olvasni, énekelni és az elemi ismeretekben némiképén jártasok." ') A XVI. század első tizedeiben uralomra emelkedett demoralisátió és politikai zavar nem lehetett alkalmas akár az egyházi élet, akár a tanügy emelésére. És jött a mohácsi vész, követve a trónvillongások, a vallási mozgalmak, a törökök pusztitó hadjáratai és fogla lásai által. Ekkor a püspökségek , káptalanok s kolostorok tetemes része elpusztult ; a fönmaradt javadalmak éveken át üresedésben hagyattak ; birtokaikon, amennyiben a török területen kivül estek, a királyi kamara osztozott ragadozó 'urakkal. A fölügyelet hiányában, az egyházi fegyelem az alsó papság körében annyira fölbomlott, hogy magas vallás erkölcsi és civilisátori hivatását betölteni alig lehetett képes.2) Ennek folytán a katholikts iskolaügy, a székesegyházi főtanodáktól a plébániai elemi iskolákig végtelen zavarba jutott. Ekkor egy kiváló férfiú emelkedik a prímások székére és jobb fordulatot idéz elő. Oláh Miklós a XVI. században restaurátorává lön a magyarországi kath. egyháznak; föltar toztatta további hanyatlását és megvetette ujabb felvirágzá sának alapjait. Magas műveltséggel,3) hatalmas tetterőt ') „Qui bene sciant legére ét cantare, ét ín primitívig sínt aliqualiter instructi." Péterfy. Sacra Hungáriáé Concilia. I. 227, 249, 288 11. 2) Hogy ezen állítás nem túlzó, bizonyítják az Oláh Miklós által .'i/. esztergomi egyházmegye főesperestségeiben elrendelt kánoni látoga tások jegyzökönyvei, melyek a lelkészek erkölcsi állapotát a legsötétebb színben tüntetik elénk. 3) Irodalmi müvein kivül, milyen „Atillája", hirdetik ezt levelei, melyeket Európa legkiválóbb tudósaihoz intézett s azoktól vett. (A kis martoni Eszterházy-levéltárban.)

párositott. Zsinatok, kánoni látogatások, jó példa- és kérlelhetlen szigorral visszaállítani igyekezett a fegyelmet és tiszta erkölcsöket. Majd hasonló buzgalommal karolta föl a cultúrai érdekeket. Nagyszombatban jeles főiskolát, szegény tanulók befogadására eonvictust létesített, és alapitójává lön Magyarországban az első papnevelő intézetnek. Nem fe ledkezett meg a népnevelés ügyéről sem. Az 1560-iki nagy szombati zsinaton elrendelte, hogy minden plébános iskola mestert tartson ; a szegényebb községek pedig egyesüljenek s közös költségen fogadjanak tanítót. A lelkészeknek köte lességévé teszi, hogy a tanítókra gondosan fölügyeljenek, azokat támogassák. Egyúttal ismételve figyelmezteti az egy háziakat, hogy jó erkölcsök mellett a tudományokra is szükségök van ; buzdítja , hogy szorgalmasan foglalkozzanak azokkal, nehogy járatlanok maradjanak az isteni és világi tudományokban; mert Isten felelősségre vonja őket, ha magok is vakok, más vakokat fognak vezetni."1) Az Oláh által adott irány halála után is uralkodó ma radt. Ezen kor többi főpapjai, kiket nagyrészt az ő befolyása emelt székeikre, részt vettek üdvös tevékenységében, s foly tatták azt. Első helyen utódját, a klassikai műveltségű Verancsics Antalt, & tudományok lelkes barátját kell kiemel nünk. Továbbá Ujlaky Ferenczet, Gregorianz Pált, Listhi Jánost, Draskovich Györgyöt, mind négyen Győr püspökei, kik melegen érdeklődtek és érdemeket szereztek a tanligy körül. Mosóczy Zakariás nyitrai és Telegdy Miklós pécsi püspökök csatlakoznak még hozzájok. Az esztergomi káp talan tagjai között is találkoztak többen, kiknek nevét kegye lettel kell megemlítenünk. Z o n d i P á l nagyprépost 1557-ben Bolognában magyar-illír növeldét alapit. Poklóstóy Máté és Kutassy Q-yörgy a Bécsben tanuló magyar ifjak javára ala pítványokat tesznek. Illidnus Péter, Monoszlőy András, Cserödy Márk a nagyszombati főiskolának jeles tanárai.2) A katb. tanügy fölvirágoztatása országgyűléseinket is foglalkoztatta. Az 1548. VI. t. ez. 4. §-a fölhívja a főpapokat, ^Péterfy II. 111 s. 117 11. 2) Mindezekről a megfelelő helyeken tüzetesen fogunk szólaui.

hogy „tehetségökhöz képest iskolákat alapítsanak.0 A XII. t. ez. pedig új jövedelmi forrást nyit iskolai czélokra. Az el pusztult egyházi javadalmak birtokairól akként intézkedik, hogy azok a lelkészek segélyezése mellett „fordíttassanak iskolák helyreállitására és alapítására, tudós és jóerkölcsli tanítók ellátására, tehetséges tanulók segélyezésére." Két évvel utóbb, az országgyűlés (1550) újra fölkéri a királyt (XII. t. ez.) hogy „az elhagyott egyházak, káptalanok , kon ventek birtokait s jövedelmeit késedelem nélkül rendelje iskolák fölállítására fordíttatni." I. Ferdinánd, fölhatalmazva ezen törvények által, több egyházi javadalmat adományozott iskolai és nevelési czélokra. l558-ban a nagyszombati tanodának átadta a széplaki apát ságot és a bényi prépostságot , szegény tanulók segélyezésére, ugyanazon intézetben, a nagyszombati harminczad jövedel meiből 104 forintnyi évi segélyt utalványozott. A Jézustáreaságot Magyarországban megtelepitve, egyik czélja az volt, hogy tagjaiban jeles tanerőket szerezzen az országnak. Ugyanő 1560. april 10-én egy, törvénykönyvünkbe fölvett rendeletet bocsátott ki, melyben intézkedik , hogy az idegen kézen levő egyházi javadalmak jogos birtokosaiknak vissza adassanak ; de kivételt tesz azokra, melyeket iskolák főntartására adományozott ; egyúttal megengedi a főpapoknak, hogy az elpusztult javadalmak birtokait magok is iskolák alapítására és föntartására fordíthassák. Miksa király 1571-ben Lőcsén akadémiát tervezett alapítani.1) Rudolf pedig a túróczi prépostságot a Jézus társaságnak adományozta. Azonban pénzzavaraikban gyak ran kénytelenek voltak eltérni a törvényeknek , az egyházi javakra vonatkozó rendelkezéseitől. *) Az erre vonatkozó levelezések a budai kamarai levéltárban.

II. A magyarországi protestáns iskolai viszonyok általános jellemzése. A protestantismus megalapítói , magok is jeles taná rok, nagy gondot fordítottak az iskolákra. Luther és Melanchthon Németországban írj tanulmányi rendszernek létesítői , mely csakhamar általános elfogadtatásra talált. Alig telt el néhány évtized és a protestánsok nagyszámú tekintetes főiskolákkal és figyelemreméltó tanilgyi iroda lommal dicsekedtek. Wittenbergen kivül főleg Strassburg és Goldberg gyakorolt irányadó befolyástaprotestans iskolaügyre. Amott Sturm, itt Trotzendorf fejtettek ki ez irányban nagy mérvű és sikeres tevékenységet. E három főiskolát — mint látni fogjuk — nagy szám ban keresték föl a papi és tanítói pályára készülő magyar ifjak és magokkal hozták onnan a paedagogiai elveket, melyeket hazájukban érvényre emeltek. Magokkal hozták a tanügy körüli meleg érdeklődést is, melyet híveikben és kü lönösen főrangú követőikben fölébreszteni és ápolni tudtak. Innen van, hogy a magyarországi protestáns zsinatok komolyan fölkarolják az iskolák ügyét. Oda hatnak , hogy minden lelkész mellett külön tanító alkalmaztasaék ; minél fogva amazok eltiltatnak a tanítói hivatal viselésétől. Az iskolamesterek fölhivatnak, hogy minden egyéb foglalkozást mellőzve, egyedül tanítói hivataluknak éljenek, szorgal masan teljesítsék kötelességeikeit, az isteni tisztelet és teme tések alkalmával a lelkészeknek segédkezzenek. Általában az iskolamesterek szoros függésbe hozattak a lelkészekhez, kikre az iskolák igazgatása bizatik. A protestantismua is megtartotta azon katholikus álláspontot, melyszerint az iskola a templom előcsarnokának tekintendő és hivatva van a gyer mekeket korán buzgó vallásosságban és jó erkölcsökben nevelni.1) *) Lampe. História Ecclegiae Reformatae in Hung. ét Transylr. 133, 296,30111. Bartholomaeides. Memorabilia Provinciáé Csetnek. 214 lap.

8

A píotestantismns főrangú követői között számosan volfak, kik bőkezű áldozatkészséggel karolják föl a cultúrai czélokat. Iskolákat alapítanak, jeles tanárokat hívnak meg, tanulókat segélyeznek a haza és a külföld iskoláiban. Ilyenek Dobó Ferencz, Drágfy Gáspár, Horváth-Stansich Ferencz, Nád ásdy Tamás, Petrovich Péter, Perényi Péter és Gábor, Réwaí Ferencz és Mihály, Thurzó Elek stb. A főurakkal versenyeznek a királyi városok , főleg Bártfa, Beszterczebánya, Eperjes, Kassa, Késmárk, K'órmöcz, Lőcse, Selmecz. Nem kiméinek költségeket, hogy iskoláiknak jeles tanerőket nyerjenek meg. Gyakran valóságos árveré seknek vagyunk tanúi; nem ritkán külföldre követeket kül denek, hogy valamely kiváló férfiút meghívjanak. Mig a protestantismusnak magyarországi származású hírnökei mint Dévay Bíró Mátyás, Szegedi Kis István, Stöckel Lénárd, Szikszói Fabricius Balázs, Pesthy Gábor, Ujfalvi Imre stb. az iskolák szervezése és felvirágoztatása körül lényeges érdemeket szereztek; e tekintetben nagy hatással birtak azon nagyszámú külföldiek is; kik a magyarországi iskolák tanszékein működtek. A hosszú sorozatból csak a következőket, mint jelesebbeket emelem ki. Bártfán: Erhard Miklós Pfalzból (1592), - Gera Konrád Brandenburgból (1595), — Gerstmann János Sziléziából (1587). Bélán Critius András Morvából (1540 körül), — Magovita Pál Morvából (l 545 körül), — Glogaui Kristóf Sziléziából (1550 körül), — Melczer Gergely Morvából (1555 kö rül), — Lindner György Thüringiából (1560 körül),— Bratz Sámuel Sziléziából (1570 körUl). Beszterczebánydn Schremmel Ábrahám Strassburgból (1575). Kassán Coxe Lénárd Angliából (1521). Keresztúron Ottó Dániel Brandenburgból (1591). Késmárkon Gabelmann Miklós Mecklenburgból (1585), — Mylius János Morvából (1595). Körmöczön Grünfelder György Szászországból (1561), — Florus Miklós Würtembergből (1560), — Gabel Miklós Morvából (1596).

9 Lőcsén Libschowitz Benjámin Sziléziából (1551.) Modoron Agricola Gáspár Bajorországból (15L'4). Rozsnyón Schrötter Tamás Meissenból (1572), — Schumann Simon Meissenból (1592). Selmeczen Tilgner Bálint Sziléziából (1642), — Egeranus János Meiszenból (1568), — Döring Fábián Sziléziá ból (1579) — Lentz Pál (1595) Morvából.1)

III. Erdély iskolai állapotainak általános jellemzése. A gyászosemlékti mohácsi Ütközetnek egyik következ ménye volt az ország megoszlása. Erdély, Magyarország éjszakkeleti részeivel külön állammá alakult. Miként Magyarországban, ngy Erdélyben is a protestantismtis elterjedése új alakot adott a közművelődési álla potoknak. Itt azonban erőszakosabb volt föllépése és gyor sabban emelkedett uralomra. A katb. püspökség , a kápta lanok és kolostorok úgyszólván teljesen megsemmisültek, a kath. clérus száműzetett. Ezen vész a kath. iskolákra is enyészetet hozott. És mig a régi iskolák megsemmisittettek; ujak csak lassan emelkedtek. Éhez hozzájárult, hogy a Zápolya János, majd fiának uralkodása alatt L Ferdinánddal olyt háborúk a cuKúrai érdekek elhanyagolását vonták ma gok után. A helyzetet, mely ekként keletkezett, sötét színekkel ecseteli az 1557-iki országgyűlés. Fájdalommal hangsúlyozza nob neglectam juventutis institutionem in dies barbariem mafis ét magis augerí ét ereséére." A rendek ugyanekkor mindent megtettek, hogy a bajon segítsenek. Fölhívták Zá polya János özvegyét, Izabella királynét, hogy az elpusztult egyházak jószágait iskolák fölállítására használja ; a szer. *) Mindezekről a megfelelő helyeken külön is szólunk.

10 zetesek által elhagyott kolostorokban gymnásiumokat állítson föl „in quibus — így szólanak — juventus per viros doctos, lingvarum peritos, pie ét in solidum, in omni disciplinarum génére erudiatur." Az 1557. június havában Tordán tartott gyűlés is föl kérte a királynét, hogy Kolozsvárt, Váradon és Vásárhelyen iskolai czélokra engedjen át kolostori épületeket és segé lyezze az iskolákat ; mit készségesen megígért. János Zsiomond nagykorúsága alatt is gyakran foglal koznak az országgyűlések iskolai ügyekkel. 1565-ben föl kérik a fejedelmet, hogy a gyulafehérvári iskolát fölépíttesse és kellő jövedelmekkel ellássa; a marosvásárhelyi iskolának pedig adja meg az Izabella által megajánlott segélyösszeget. Ezt az 1566. májusban tartott gyűlés ismétli, oly szavakkal, melyek az iskolaügy iránt uralkodó meleg érdeklődés tanuságai. „Mostan azért könyörgünk Te Felséged hívei, mind három nemzetül alázatosan, mint kegyelmes Urunknak, hogy az jelenvaló esztendőre is parancsolná megadatni Felséged azon segítséget az oskolához, és az jövendő esztendőre is oly deputátio levelet méltóztassék adni, hogy ne kényszeríttetnék az Felséged hivei Te Felségedet ezzel bántani ; . . . mely kegyes adományát Felségednek az hatalmas Úr Isten ezerképen megfizeti Te Felségednek."1) Az uralkodó, kihez e szavak intézvék , maga is lelkes pártfogója volt a tudományoknak és iskoláknak. Komolyan foglalkozott azon tervvel, hogy Erdélyben főiskolát, Akadé miát fog alapítani. Evégböl 1567. nyarán Blandratát Bázelbe küldé, hogy Celsio Secundo Curiót , az egyetem egyik hír neves prot. tanárát Erdélybe meghívja. „Cum auspice Deo — olvassuk a levélben, melyet éhez irt — Academiam in hoc Regno nostro instituere velimus, üt solidiora fundamenta litterarum studiis jacere possimus, opera ét consilio Vestro üti statuimus. Cujus rei gratia mittimus ad Vos hunc hominem nostram cum plena instructíone. Hortantes Vos benevole, velitis hornini nostro fidem habere indubiam ; caetera fusius Veszély. Erdélyi Egyháztörténelmi adatok. I. 177 lap.

11 intelligetis ab excellenti Georgio Blandrata Doctore nostro, fratre vestro."1) Ezen tárgyalások nem vezettek eredményre. Két évvel utóbb 1569-ben a párisi egyetem egy nagynevű tanárával Eamus Péterrel helyezte magát érintkezésbe. De ez kevéssel utóbb, mint a Bertalan-éj áldozata meghalt s igy a fejedelmi szándék meghiúsult.2) Szikszói Fabridus Balás hires pataki tanárhoz is intézett ily meghívást.3) Báthory István, Kristóf és Zsigmond uralkodása alatt Erdély katholikus iskolái részesültek a fejedelmi pártfogás előnyeiben. A jezsuiták megtelepedése azoknak történetében az emelkedés korát jelezi. Kitűnő tanáraik a protestáns ifjakat is körükbe vonták. Ezt az 1588-iki megyesi ország gyűlés a jezsuiták ellen fölhozott panaszok sorában kiemeli. „A fiúkat — írják — atyjuk karjaiból kiszakasztani és ben nünket gyermekeinkkel együtt, kiket neveltünk, halójukba keríteni szándékuk. Kolozsvárt Akadémia neve alatt erősség épült ellenünk." 4) Hogy egyrészről a fejedelmi pártfogás hiánya, más részről a jezsuiták megjelenése a protestáns iskolák helyze tére visszahatott, erről tanúskodik az 1587-iki országgyűlés következő fölterjesztése. „Megszolgáljuk Nagyságodnak mint kegyelmes urunknak, hogy Nagyságod mind ami könyörgéBünket S mind pedig a tanuló helyeknek, schóláknak puszta ságokat és a benne lakó ifjaknak fogyatkozásokat szeme eleibe vévén, a többi között a vásárhelyi schólához ilyen kegyelmességét nyújtotta, rnind az tanítóknak, s mind az tanu lóknak táplálásokra méltó és szükséges subsidiumot rendelt Nagyságod. Könyörgiink Nagyságodnak, hogy Nagyságod kegyelmességét ennekutánna is efféle tanuló rendről és schólabeli építésekről meg ne vonja, hogy az ifjúságnak a tanulás hoz jobb alkalmatossága lévén, inkább gyarapodhassanak."5) ») Kelt Tordán 1567. jún. 22. A bázeli egyet, könytár eredeti pél dányából közölte Zsindely István. Sárospataki Füzetek. 1861. 839. 1. 2) Schuller Literaturgesohichte Siebonbürgens 1857. 7. lap. 3) Caesar György a Fabricius fölött tartott emlékbeszédben ki emeli ezt. 67 lap. *) Veszély i. nj. 196 1. 5) Veszély i. m. 198 lap.

12 De csakhamar mutatkozott a visszahatás. 1588-ban száműzetnek a jezsuiták, fö'loszlattatnak intézeteik. Az 1591-iki gyulafehérvári országgyűlésen még tovább mennek" a protestánsok. Egyedül a csikszéki székelyek részesülnek azon kiváltságban, hogy kath. papjaikat és iskoláikat meg tarthatják. „Ez felyül megnevezett helyeken kívül, — igy szól a törvény — efféle religión való tanítók mindenütt kivettessenek. .... Azonképen schólájuk, templomuk ne lehessen sehol, se Nagyságod (a fejedelem) jószágában se sehol." Azonban a fejedelemnek sikerült már néhány évvel utóbb ezen törvények módosítását kieszközölni és a jezsu itákat, egy időre, ás általok birt tanodákba visszahelyezni.1)

IV. Az erdélyi szászok iskolai állapotai. Az erdélyi szászok cultúrai tekintetben a magyar korona népei között kivételes állást foglaltak el. A fensőbb műveltséget, a fejlettebb ipart és a ma gasabb fokú vállalkozási szellemet, melyet Németországból magokkal hoztak, új hazájokban nemcsak megő rizni, hanem emelni is tudták. Azon előjogok, melyeket királyainktól nyertek ; s azon szabadság, melyet az egész nép — nem csak egyes osztályai — a politikai közigazgatás és az egyházi élet terén élvezett, emeltyűi voltak a szellemi fejlődésnek. A papság is magas fokán állott a műveltségnek. Nagyrészt Németországban nyerte kiképeztetéset. És egy 1444-ik évi statútum szerint, plébániát csak az nyerhetett el, ki vala mely főiskola bizonyítványát volt képes előmutatni.2) *) A jezsuiták tanügyi munkásságáról Erdélyben részletesen szó lunk a kolozsvári tanitézetnél. 8) A bárczasági káptalan emiitett statutumja szerint senki sem lehet plébános »nisi . . . sit in aliquo stúdió generáli approbatus." Teutach Geschichte des Sch&ssburger Gymnasiums. (Brassó 1852) 3 lap.

13 Ézekután természetes, hogy e nép körében nagyobb számú és jobban szervezett iskolák léteztek, mint Magyar ország és Erdély egyéb részeiben. Nemcsak a városok, melyek a szász földön sűrűén elhintve vannak, birtak jeles tanodákkal ; a népiskolák is nagy mértékben vették igénybe a nemzetnek és papjainak gondoskodását. Az egyházi kerületek, melyek itt káptalanoknak („Kapitul") neveztetnek, gyűléseikben gyakran foglalkoznak az iskolaügyekkel, így már 1361-böl ismerünk végzéseket, melyek a falusi iskolák tanítóiról rendelkeznek. 1397-ben a temetések után járó dijakból biztosítanak nekik méltányos részt. 1438-ból tudjuk, hogy a községek fogadták föl is kolamestereiket; de a püspökök sürgetik, hogy ez a lelké nek hozzájárulásával történjék. Utóbb (1546) a szász nemzeti egyetem az iskolák ala pításáról, tanítók alkalmazásáról fontos határozatokat hoz ; az iskolák föntartását a községeknek kötelességéve teszi és megengedi, hogy e czélra a kolostorok is igénybe vétes senek. 1568-ban fölhívja a superintendenseket, gondoskod janak, hogy a tanítók dijukat és illetményeiket pontosan megkapják. Az 1572-iki zsinaton megállapított „Formula pii consensus" is hangsúlyozza az iskolák fontosságát. *) A bárezasági káptalan 1578-iki szabályai pedig elren delik, hogy a templomok jövedelmeinek egy része szegény gyermekek ruházására és ellátására fordittassék, hogy ekként ezek is az iskolába vonzattassanak. A lelkészek voltak az iskolák fölügyelői. Ők határozták meg a használandó tankönyveket. A tanítóknak csak az ő megegyezésükkel volt szabad a község meghívását elfogadni J) Kitűnik ez e helyből : »Ingena thesaurus ex scholastica disciplina ét pia institutione puerili ad omnes homines emanat, sünt enim scholae bene constitutae quasi publicae officináé doctrinarum, prudentiae virtutum ét disciplinae .... Quid enim caetera omiiia sine doctrinae ét litterarum cultura esent aliud, quam quod apud Platonem Gorgias dicit multituiHnem, copiam rerum necessariam, opes, aedificia, a rína, apparatum, sine disciplina ét studüs doctrinae liberális tantum ease corpus ét inutilem molem privátam omni anima. «

14 Ki ez ellen vétett, 8— 10 forint birságnak volt alávetve. Ha a tanítóválasztás körül a község és a lelkész nem tudott megegyezni, az esperes (dekán) döntött. Csak sz. Bertalan napja után volt szabad a tanítói állomásokat keresni. A ta nító, ki előbb tett lépéseket valamely állomás elnyerése végett; vagy a lelkész, ki előbb Ígérte oda a községebeli állomást , l forint birságot fizetett. Miután a tanító hivatalát törvényszerűen elnyerte, fogadást kellé tennie, hogy htt marad protestáns vallásfelekezetéhez, és hogy azon esetre, ha előkelőbb hivatalba jut, a tanítókat nem fogja üldözni. A tanítók kötelesek voltak lelkészüknek minden lehető dologban, főleg az egyházi működéseknél, szolgalatjára lenni. Sőt tartoztak, ha épen nem mindennap, mindenesetre többször hetenként a lelkésznél látogatást tenni. Aratásés szüretkor, vagy nagy veszedelem alkalmával, szolgaszemélyzetökkel együtt tartoztak a lelkésznek segítségére lenni. Ki a népet lelkésze ellen izgatta, 10 — 1 2 forintnyi bírság mellett még a kerületből kiutasíttatott. A tanítók, ha szolgát fogadtak, kötelesek voltak a lelkész jóváhagyását kikérni. A tanítók, kik lelkészeiknek nem engedelmeskedtek, 5 forintnyi birságot fizettek, vagy a kerületből kiutasíttattak. Kik iszákosak, kicsapongók, kártyások voltak, testi bünte tésekkel sujtattak, vagy 12 forintnyi birságot fizettek. Este 9 órakor házuknál kellé lenniök. Az iskolaépületben tiltva volt tánczmulatságot rendezniök; kik ezellen vétettek 5, advent- és nagyböjtben 12 forintnyi birságot fizettek. Tiltva volt a tanítóknak borbély, asztalos, pintér, vagy egyéb mes terséget űzni. Pálinkát sem volt szabad mérni ; bort, csak a lelkész jóváhagyásával. A törvények még haj vis'eletöket és ruházatjokat is sza bályozzák. Hosszú, a vállakra leomló hajat viselni nem volt megengedve. Tiltva volt oláh, vagy lengyel ruhát használni, továbbá rókaprémes mentéket, ezüst csattokat, selyem öve ket, sarkantyúkat stb. viselni. *) Ki ezellen vét, vagy a tiltott ruhadarabtól megfosztatik, vagy két tallér birságot fizet. ') Egy 1 572-iki zsinati törvény által tiltatnak : »Pilei marté scyrl>i<';i obducti, mentecae decurtatis manicis, laicorum more confectae,

15 Á tanító főkötelessége volt a hittan elemeire oktatni tanítványait. Oly községekben, melyekben diakónusok voltak alkalmazva, ezek magyarázták a katekizmust, a tanítók pedig csak emléztették. Kisebb községekben nem csak tanít ványaiknak, hanem Ünnepek és vasárnapok délutánjain a templomba összegytilekezett népnek is a tanítók magyaráz ták a katekizmust ; sőt régi szokás szerint vecsernyék után prédikácziót is tartottak. A templomi énekekre ők oktatták a tanulókat. A rendes tantárgyakon (olvasás, írás, számtan) kivül számos szász helységben a latin és görög nyelv is taníttatott. A tanítók jövedelme rendesen a község pénztárából fizetett évidij mellett a lakosokra kivetett illetményekből állott. Legtöbb községben azon lakosok, kik saját marhá jokkal müvelik földeiket, egy köböl búzát, kik két holdnál kevesebbet bírnak, félköblöt, a birtoknélkliliek 5 dénárt fizettek. A nagy temetésért járó 25 és a kicsinyért járó 16 dénár egyharmada a tanítót illette. A tanítónak meg volt engedve, tanítványait bizonyos házi és klilső munkákra használni. De tiltva volt őket túlterhelni, vagy oly szolgála tokra kényszeríteni, melyek méltatlanok voltak s rendszerint nőiszolgák által végeztettek; nehogy iljképen az iskola látogatásától elriasztassanak. A tanítók kötelességéhez tartozott a hajnali és esti harangozásról gondoskodni ; úgyszintén a superintendensek körleveleinek tovább szállítását eszközölni. ')

V. Elemi iskolák. Azon korban, melyről értekezünk, az egész tanügyet, az iskolák minden fokait fölkaroló szervezet nem létezett. oblongi ét humeros circumvolantes capilli, fibulao argcntae, tunicae praetiosioris matériáé, scilicet lazur, granatho, machair (?) cujuseumque coíoris, cingiili item sericoi, elevati calcanei ét soleae annuli. ') Az előadottak összeállitvák azon zsinati és egyéb törvényekből,

16 Sem az állam, sem az egyházak nem bírtak közegekkel, melyek hivatva lettek volna az iskolákra felügyelni, azoknak tanrendszert eló'irni, vagy a fönállót módosítani. Minden főpap, főúr, vagy város, saját belátása szerint rendelkezett iskolájáról, kinevezte a tanítókat, megállapította azok számát, qualificátióját, fizetését; meghatározta a tan* tárgyakat, a tanrendet, az iskolai szabályokat. ») Ennek ter mészetes következménye volt a legnagyobb ktilönféleség az iskolák körében. Mindegyik sajátos szervezettel birt. És ugyanazon iskola szervezete időnkint változott, amint változ tak azok, kik föntartották, s azok, kik tanszékeit elfoglalták. Valamely iskola, mely bőkezű pártfogók és jeles tanárok által a virágzás magas fokára emeltetett és a főiskolák szin vonalat megközelítette ; utóbb midőn megvonatik tőle az anyagi támogatás, vagy jelentéktelen férfiak állanak élén, teljes jelentéktelenségre sülyedt. Innen van, hogy gyakran kis faluhelyeken a latin, görög sőt néha a zsidó nyelv is taníttatott ; ellenben nagy városok iskolái néha csak az elemi ismeretekkel foglal koznak. Az iskolák különböző fokai sem voltak oly szorosan megkülönböztetve és elválasztva, mint ma ; működési körük, tantárgyaik, osztályaik száma nem volt állandón meg állapítva. Ha tehát mindamellett a XVI. század iskoláit osztályoz zuk, és megkülönböztetjük az elemi iskolákat, a gymnásiumokat, az akadémiákat, uekünk kell ellesni a jellemvonáso kat, melyek által egymástól különböztek. Az elemi iskolák azok, melyek rendszerint a plébániák mellett állottak főn, s tantárgyaik a hittan-, írás-, olvasás- és számolásra szorítkoztak. Németországban ezek „német iskoláku-na,k neveztettek, mivel a tannyelv a német volt, s a

szabályokból, melyeket Saher Mihál közlőit ily czimü értekezésében : »Zur Gescbichte dér sSchsischen Volksschule in Siebenbürgen.* A megyesi evang. gymnasium 1861 éa 1862-iki programmjában. 2) Némileg kivételt tesz az erdélyi szász föld, melynek egyes kerü leteiben, mint láttuk, iskolai törvények voltak megállapítva.

11 klassikai tanulmányok kivül állottak körén. ') Ezen elneve zéssel felső Magyarországnémely városaiban is tálaikózunk,2) ellentétben a „latin iskolák" -kai, melyekben a latin nyelv tantárgy és az előadás nyelve is volt. Ezen elemi iskolák számáról, belső szervezetéről tel jesen hiányoznak adataink. Valószínű, hogy a kath. clérus erkölcsi és cultúrai sülyedése a XVI. század elején, kedvezőtlenül hatott vissza a népnevelés ügyére is, mely egészen a lelkészek kezeibe volt letéve. Utóbb Oláh Miklós, felfogva ezen Ügy vallási és nemzeti horderejét, szokott buzgalmával karolta föl. Az 1560-ik évi nagyszombati zsinat — fönnebb érintett — hatá rozataiban kötelességévé tette a lelkészeknek, hogy hiveiket a hittan elemeiben oktassák; az evangéliumokat, epistolákat, a katekizmust, az apostoli hitvallást és a közhasz nálatban levő imádságokat magyarázzák. Ugyanakkor el rendelte, hogy minden plébánia, vagy a szegényebbek többen egyesülve, iskolamestert (ludi magister) alkalmazzanak. Ennek hivatása az ismeretek elemeibe beavatni a gyerme keket ; vagyis az olvasásra, Írásra,, egyházi énekre és a val lástanra tanítani.3) Mennyiben lettek foganatosítva e zsinati végzések, arról nincs tudomásunk. A protestáns egyházi gyülekezetek is odahatnak, hogy elemi iskolák lehetőleg minden plébániában létessíttessenek. És egy kimutatás, mely a XVII. század első éveiben készült, csakugyan állítja, hogy minden prot. község — a legsze gényebbek kivételével — külön iskolamesterrel birt.*) Mikép képeztettek ki, s mily képzetséggel bírtak á kath. elemi iskolák tanítói : adatok hiányában nem határozhatjuk meg. . *) Raumer Károly, »Geschiclite dér Padagogik.« Stuttgart. 1843. I. 279,286 11. 2) így Selmeczen, Körmbczön, Késmárkon a városi latin iskolák mellett magán vállalkozók által létesített iskolák »német iskoláks-nak neveztetnek. 3J XXIV. XXV fejezet. Péterfy i. m. 103. s. kk. 11. *) Lampe i. m. 571. s kk. 11. FR4.KKL. HAZAI ÉS KÜLF. ISK. XVI. SZ.

2

18 A protestánsoknál az ifjak, mielőtt a külföldi főisko lákra utaztak, vagy ha innen visszatértek, mielőtt lelkészt állomásokra alkalmaztattak, rendszerint falusi iskolákban kezdették meg nyilvános pályájokat. És kétségtelen, hogy azon gyakorlat, melyszerint az iskolák tanszékei lépcsőkül szolgáltak a lelkészi hivatalokhoz , az iskolaügyre nézve mindenekfölött előnyös volt. Mind a katholikusok-, mind protestánsoknál a tanítók a templomban is szolgáltak, az isteni tiszteletnél, temeté seknél segédkeztek a papnak, s a templomi éneket vezették. Az, hogy tanítók egyúttal a jegyzői teendőket is vi selték, a ritkább esetekhez tartozik. A fönnebb mondottak után valószínű, hogy a legtöbb kath. és prot. plébánia mellett létezett a XVI. században elemi iskola. Azonban e munkában csak azokról leend szó, melyeknek tanítói közöl egynek, vagy többnek nevét emlé keink megőrizték.

. VI. Középiskolák. A XV. és XVI. században a tudományos oktatás irá113 ára eldöntő befolyást gyakorolt a tudományok újjászüle tése. A vallási eszmének eddig kizárólag gyakorolt uralmá ban osztozkodik most a klassicismvs. A tanítás egyik leg főbb föladatául tekintik a klassikai nyelvek és müvek beható ismeretét. Róma és Hellasz nyelvén csínnal irni és be szélni, a remekírókat érteni és idéxni : ez volt a magasabb mű veltség lényeges tulajdonsága, tanítók és tanulók ambítiója. A XVI. század első tizedeiben ezen irány dominál. Midőn a vallási reformátió megindul, és a vallási kérdések a szelle meket századok óta szokatlan élénkséggel foglalkoztatni kezdik, az iskolákat is érinti e mozgalom. Katholikusok és

10 protestánsok egyaránt igyekeznek iskoláikat táborhelyekké alakítani, melyekben bajnokokat neveljenek hitök védelmére. A középiskolákat a katholikusoknál a székesegyházi és kolostori, a protestánsoknál a városi és főúri tanodák k épviselik. Amazok a XVI. században is még mindig a középkori trivium és quadrivium keretében mozognak. Tantárgyaik a hittan mellett: grammatika, rhetorika, dialektika, arithiietika, geometria, astronomia, és zene, illetőleg ének. írásbeli dol gozatok prózában és versben, szónoklati és vitatkozás! gya korlatok kigészítö részei a tanrendszernek. Azonban, miként /a külföldön, úgy hazánkban is nem minden iskolában tárgyaltattak az említett tudományágak teljes számban. így a nagyváradi káptalani iskolában a tanár reggel a grammatika szabályait, déltájban a rhetorikát és logikát adta elő. Délután a szavalásban és a latin nyelv helyes ki ejtésében gyakorolta tanítványait. A költészet és bölcsészet rendkívüli tantárgyak voltak. Az énekgyakorlatokat a káp talani karénekes vezette.1) A s irospataki ágostoniak kolostorában a XV. század végén virágzott iskola tantárgyaira s tanmódszerére érdekes világot vet egyik növendékének Szálkái Lászlónak, utóbb esztergomi érseknek, iskolai könyve, melybe tanárainak elő adásait bejegyezte. Itt taníttatott a latin és görög nyelvtan, a szónoklattan, költészet, csillagászat, gyógytan és zene.2) A XVI. századbeli székesegyházi iskolák szervezetéről legrészletesebben tájékoz a szabályzat, melyet Oláh Miklós a nagyszombati tanoda számára 1554-ben megállapított. Az iskola igazgatója az olvasókanonok. Ez választja meg & tanít ót (alolvasó, sublector), ki tudós, katholikus férfiú, amennyire lehetséges a szabad művészetek mestere legyen. A megerősítés az érsek joga. Tiszte : vasáriiapoukint az evanJ) Az 1370-iki statútumok alapján. (Battyáiiyi Leges Ecclesiasticae III. 255. 1.) Kétségtelen , hogy ezek a XVI. század elején iá érvényben voltak. 2) E kézirat az esztergomi föcgyházi könyvtárban őriztetik. Is merteti Lányi Magyar Egyliáztörténelein. I. 567. s H<. 11.

2*

20 géliumot magyarázni s a bittanból előadást tartani. A köz napokon magyarázza a latin nyelvtant; olvassa a költők közöl : Virgilt, Horáczot; Ovidiust, Terentiust ; a szónokok közöl : Cicerót és Quintiliánt ; a történetírók közöl : Liviust, Sallustiust, Caesart. Ezenkívül tanltja a dialektikát, rhetorikát, számtant „és a többi szabad művészeteket." Hetenkint legalább egy Írásbeli föladványt ad a tanulóknak , hogy ma gokat a költészetben és prózában gyakorolják ; szónoklat! és vitatkozási gyakorlatokat is rendez. Ünnepeken és vasárnapokon egyházi öltönyben jelenik meg az isteni tiszteleten az egész tanuló ifjúsággal ; közna pokon fölváltva az ifjúság negyedrészét vezeti misére. Segédeit (socii scholares) az idősebb és jelesebb tanu lók közöl választja, kik között a kisebb tanulókat felosztja; ezeknek előadásokat taríanak s velők a tanár előadásait is métlik. Külön énekmester (succentor scholasticus) tanítja az egyházi éneket.1) Hasonlóan szervezett tanodák voltak a török hódítás előtt minden püspöki székhelyen ; a XVI. szá zad második felében csak Pozsonyban, Győrött, Egerben, Zágrábban. A nyitrairól semmit sem tudunk. A jezsuiták, kik e században hazánkban is megtele pedtek , Nagy-Szombatban } Túróczban , Sellyén , Váradon, Gyulafehérváron és Kolozsvárt középiskolákat alapítva, ezekben sajátlagos iskolai szervezetet honosítottak meg; melyet szigorii egyforinasággal Európa minden államaiban keresztülvittek. Megkülönböztették a „studia inferiora" (középiskolák) és „studia superiora" (akadémiák). Amazok öt osztályból állottak, melyek a következő nevekkel jelöltettek. . Infima classis grammaticae. Media classis grammaticae. Suprema classis grammaticae. Humanitás. J) „Emi D. Nicolai Olahi "Arcliiepiscopi Strigoniensis cum dolegatis personis Capituli, nec non adhibitis otiam judice ét civibus Civitatis TyrnaYiensis, super reatauratioue scholae Tyrnaviensis A. D. 1554. in die Circumcisionis Domini facta Orűinatio." (Eredetije a príruási egy házi levéltárban.)

21 Rhetorica. Az iskolai tanítás és nevelés bevallott és mindenkor szem előtt tartott czélja : az egyháznak hű és érdekeiért lelkeslilni tudó férfiakat nevelni. Emellett azonban teljes kiter jedésében fölkarolják a klassikai tanulmányokat. A latin nyelv ügyes kezelése szóval és Írásban , elöttök is föfontossággal bír. Különösen Cicerót előszeretettel tanulmányozzák és tanítják ; példánykép gyanánt állítják föl, kinek irályát megközelíteni a legnagyobb dicsőség. A görög nyelv — ámbár csak második sorban — szin tén a tantárgyak közé tartozik , hasonlag a szónoklattan és költészettan, a számtan, az ókori történelem s régiségtndomány, végre a zene és ének. A jezsuiták mindenütt kitűnő eredményeket mutattak föl a tanításban. Ennek megfejtésére elég kiemelni azon alapos készültséget, melyet tanszékeikre magokkal hoztak ; továbbá azorf önfeláldozó buzgalmat, melylyel magokat egészen föladatuknak szentelték ; végre ligyes tanmödszeröket. Különösen szerencsések voltak abban, hogy tanítványaik között a verseny szellemét fölkelteni és ébrentartani tudták. Gyakori próbatéteik, nyilvános szónoklati és vitatkozási gyakorlataik, jutalmak osztogatása, stb. megannyi eszköz volt a czél elérésére. J)

A magyarországi protestáns középiskolák , miként azok nagyobb városainkban : Bártfán, Beszterczébányán, Kassán, Selmeczen stb. fennállottak, külföldi minták szerint voltak szervezve. Luther és Melanchtkon wittenbergi, Trotzendorf goldbergi és Sturm strassburgi iskolai rendszerei voltak általánosan elfogadva és életbeléptetve. Ezek lényegökben azonosak, csak kevésbbé jelentékeny részletekben térnek el egymástól. Mindannyian az iskolában a templom előcsarnokát J) A jezsuita iskolákban uralkodó rendszer 1586-ban lett a fönnálló gyakorlat után, összefoglalva, ily czimíi munkálatban ; „Ratio atque institutio .studiorum per sex Patres ad id jussu E. P. Praepositi Generális deputatos, conscripta." Megjelent Rómában 1586., s azóta számos kia dásokban.

22 és folytatását látják; a tanulás czéljául Isten megisme rését és parancsaioak teljesítését tűzik ki. A vallási tanul mányokra nagy gond és sok idő fordíttatott. Wittenbergben a tanulók tartoztak minden reggel az ó- és ujtestamentomi szentkönyvekből egy-egy fejezetet olvasni, ebéd után pedig a zsoltárokból és Luther német énekeiből néhányat énekelni. A vasárnap reggeli óráit a katekizmus magyarázata, a dél utánt a szentirás olvasása és ének töltötte be.1) Luther három osztályba csoportosította a. tanulókat. Az első osztályban olvasni tanultak, oly kézikönyvekből, melyek az a b c mellett némi imákat tartalmaztak. Ugyan akkor Donatus latin nyelvtanát tanulták és Ca'to erkölcsi mondatait emlézték, úgyszintén naponként néhány latin szót kellett emiékezetökbe vésni. Miután az olvasásban jártas ságot nyertek, kezdettek írni tanulni. Eközben részt vettek az énekgyakorlatokban. A második osztályban a latin nyelvtan elméleti és gya korlati oktatása képezi a főtantárgyat. A reggeli órákban mindenekelőtt Aesopus meséiből, utóbb Terentiusból, végre Plautasból olvasnak egy részletet, s azt elemezik. Közvetlenül dél előtt a nyelvtan elmélete adatik elő: az etymologia,syntaxis és prosodia. És midőn a tanító a három részt elvégezte, újra elölről kezdve, ismétli. A tanulók emlézve tanulják a nyelv tani szabályokat. A délutáni órák ismét Aesopus meséinek, Mosellanus Paedologiájának , Erasmus Colloquiáinak olva sására és magyarázására fordíttatnak. Este, midőn a tanulók hazamennek, a tanító mindenkor egy költői mondatot jelöl ki, megtanulás végett. Hetenkint egy nap a vallási oktatásra szenteltetik. A tanulók elmondják a közönséges imákat, melyeket a tanító magyaráz. Olvassák Máté evan géliumát, szent Pál és János leveleit, a bölcseség könyvét, és emlézve tanulnak néhány zsoltárt. A harmadik osztályban átismétlik a latin nyelvtant, különös gondot fordítva most már a verstanra (metrica). Miután a tanulók e téren kellő jártasságot szereztek, a tanító J) Academiae Wittenbergensis leges de studiis ét moribus auditorum scriptae a Ph. Melanchthone. 1524-.

23 a délelőtti órákban, a dialektikát és rbetorikát tanítja. Dél után Virgilius Aeneise, Ovidius Metamorphosisai, Cicerónak müve „de officüs", vagy levelei olvastatnak. A tanulók hetenkint irálygyakorlatokat mutatnak be.1) A latin meilett a görög nyelvtan is taníttatott. Azon ban tanulmányozásának czélja nem a nyelv gyakorlati el sajátítása, hanem csak a remekírók megértése volt. Olvasták Euripidest, Aristotelest és az njtestamentomi szentirás görög szövegét. A német nyelv helyes kezelésére is figyelem fordíttatott. Olvasták Luther; Melanchthon, Justus Menins és Pontanus német müveit. A bölcsészet részei gyanánt szerepelnek : a dialektika, ihetorika, arithmetika, pbysika, astronomia és ethika. Az előa dásokban még mindig Aristoteles, Euklides, Ptolomaus, Quintilianus, továbbá Joannes de Sacro-Busco és Peuerbach müvei vétettek alapul. A történelem nem taníttatott önállóan ; csak az ethika függelékéül tekintették és igen fölttletesen tárgyal ták. 2) Plinius, Livius, Sallustius, Caesar és Suetonius mellett vezérkönyvül szolgált Melanchthon müve. „Chronicon Philippi, quod Charionis nomine est vulgatum."3) A goldbergi Trotzendorf tanrendszere a tanyagot te kintve, teljesen azonos a wittenbergivei. Jellemző sajátsága az, hogy iskolájában hat osztálylyal találkozunk, és hogy az iskola igazgatásában nagy részt engedett a tanulóknak. Soraikból Oekonomusokat, Ephorokat, Quaestorokat rendelt ; ugyszintén tizenöt tagból álló törvényszéket állított össze, élén a consullal.4) Ezen gyakorlat, mint látni fogjuk , hazai tanodáinkban is meghonosíttatott. ű) Luther M. „Unterrioht dér Visitatoren" czimü, 1538-ban közre bocsátott, iratából. Raumer K. Geschichte dór Padagogik. I. 173. s kk. 11. 2) Érdekes, mikép hozták összefüggésbe a két tantárgyat. »Pertinet ad ethicam doctrinam — írja Melanchthon — etiam stúdium colligendi firtutum exempla, negotiorum ét casuum communium, öt insignium mutationum in Imperiis, ex historiarum scriptis. Séd cum históriáé non facile propter temporis augustiam pueris enarrari possint, privato ipsornm stúdió hanc operám commendo." 3) Melanclithonnak fönnebb idézett „Academiae Wittenbergorisj i leges" czimü iratából.

*) Raumer i. m. I. 216. s kk, 11.

24 Kevésbbé volt hazai viszonyaink között kivihető Sturmnak strassburgi iskolai szervezete , mely tíz osztályon ve/ette át a tanulót. Azonban több paedagogiai elve nálunk is alkalmazásba jött. ]) Hazánkban a protestáns középiskolák, mint említettem, kölönböző szervezettel bírtak, mind az osztályok és tanítók^ számára, mind a tantárgyakra nézve. Bártfán Stöckel Lénárd 1539-ben egészen a witten bergi elvek és formák szerint szervezte iskoláját. Az ál tala kidolgozott szabályok szerint, a tanulók fögondja legyen : Isten félelme, mely a bölcseségnek kezdete ; emiatt buzgón kell elmélkedniük Isten szavai fölött,és lelkiismeretesen teljesí teni parancsait. Minden nap reggelén, mielőtt iskolai tanul mányaikat megkezdenék, imádságokat végeznek és a szent írásból egy fejezetet olvasnak. Ünnepeken és vasárnapokon megjelennek az isteni tiszteleten, és gyakran járulnak az Úr asztalához. Az iskola korán reggel fogadja be a tanulókat. Reggel öt órakor jelennek meg ott és déli tizenkettőkor másodszor. Három osztályba csoportosulnak. A legalsóban az olvasást, írást, a hittan elemeit tanulják. A másodikban a latin nyelv tant és Terentiust. A harmadikban a latin nyelvhez járul a görög, továbbá a mindkét nyelvű remekírók, ékesszólástan, költészettan, számtan. A társalgási nyelv a latin. Minden héten a tanulók egy latin írásbeli dolgozatot készítenek, melyet mindegyik a felsőbb osztály tanulói közöl részére kijelölt javítnoknak ad át. A legfelső osztály tanulóinak dolgozatait a tanító javítja ki. Szónoklati és vitatkozási gya korlatok is tartatnak.2) Modor városában, az 1594-ik évi tanrend értelmében, a tanulók két asztal körül voltak elhelyezve. A felsőbb osztály tanulói „primani," az alsóbb tanulói „seeundani" neveztetnek. A fötanító (Rector Scholae) és az éneklész (Succentor) ok tatták őket. A tanórák reggel héttől tízig, délután tizenkettőtől 1) Raumer i. m. I. 230. s kk. 11. 2) Leges Scholae Bartfensis. Stöckelnek 1540-ik évből származó kez'ratjából közli Klein. Nachrichten von den Lebensumstanden und Scbj-iften Evangelischer Prediger. I. 332— 341. 11.

26 háromig tartottak. Reggel a tanítás előtt imádságok végez tettek és az ótestamentomi szentirásból «gy fejezet olvas tatott. Azután héttől nyolczig hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken mindkét osztály tanulói Mylius „Nomenclaturá"jából, vagyis szótárából, hat szót vettek föl, a melyeket kivlilröl megtanulták, hajtogatták, ragozták, és használatukban gya korolták magokat. Szerdán és szombaton héttől kilenczig a tanító Luther katechismusát magyarázta ; a magyarázott részlelet a tanulók közöl a németajkúak latin nyelven, a magyarajkúak német nyelven mondották föl. X Nyolcztól tízig hétfőn és csütörtökön az evangéliumok latin szövegéből magyarázott a tanító egy részletet, monda tait, szavait nyelvtani fejtegetésekre használva. Kedden nyolcztól kilenczig a tanító a nyelvtani szabályokat magyagyarázta ; kilencztöl tízig a primánusok Castellio pár beszédeit olvasták, a secundánusok a hajtogatásokban és ragozásokban gyakorolták magokat. Szerdán és szombaton kilencztöl tízig a számtan adatott elő. Pénteken nyolcztól tízig a tanulók által készített latin Írásbeli gyakorlatok javí tásával foglalkozott a tanító. A délutáni órák ekként voltak elfoglalva. Hétfőn és kedden tizenkettőtől egyig a másodévesek az énekben, az elsőévesek az Írás elemeiben, betűket irva a táblára, gya korolták magokat. Egy órától kettőig a primánusok a tanító által előadott és magyarázott szókötési szabályokat emlézik és azoknak gyakorlati alkalmazását, Cicero leveleit olvasva, tanulják. A secundánusok Heiden Sebaldus „Pueriles for muláé" czímü munkájából a közhasználatú latin szólásfor mákat tanulják. Kettőtől háromig a tanító a primanusoknak Erasmus „De Civilitatae", a secundanusoknak Cato „De moribus instituendis" czímü müveiből olvas föl részleteket, melyeket azután emlézve tanulnak a gyermekek. Továbbá a tanárnak kötelessége naponkint arra szorítani tanítványait, hogy a latinul előadottakat anyanyelvökre lefordítva ismételjék, és leírják. Minden kedden este pedig a tanulók szállásukon készítenek, a tanító által kijelölt tárgyakról, írásbeli gyakorlatokat, s ezeket pénteken délután magokkal hozzák az iskolába.

26 Szerdán is szombaton délután csak egy órát töltöttek a tanulók az iskolában, s ezt is énekgyakorlatra szentelték. Pénteken tizenkettőtől egyig ismét énekgyakorlat volt; egytől báromig a kedden kijelölt Írásbeli dolgozatok kijaví tásával foglalkoztak ; mire a tanító ujabb tárgyat jelölt ki feldolgozás végett. Pénteken tizenkettőtől egyig ének ; egytől báromig a tanító Cicero leveleit és Castellio párbeszédeit magyarázta ; figyelmeztetve tanítványait a szebb helyekre, az ékesebb szóla mokra. Az ünnepek és vasárnapok kizárólag az isteni tiszte letnek és vallási gyakorlatoknak voltak fönntartva. Szokás volt, hogy a tanító az ünnep evangéliumából a legfontosabb mondatot kijelölte avégett, hogy azt a tanulók emiékezetökbe véssék. ') Az előadások és az iskolai társalgás közege kizárólag a latin nyelv volt. Évenkint négyszer vizsgálat tartatott : január 2-án, apríl 1-én, július 1-én és szeptember 29-én. Az iskolai felügyelőség három scholarchára, vagy visitátorra volt bízva ; a lelkész, egy senator, s a város jegyzője viselték e tisztet; ezek az iskolát gyakran látogatták, a ta nítókat és tanulókat kötelességeik teljesítésére buzdították. A büntetésekre nézve a tanító azon általános utasítást nyerte, hogy a tanulók megbüntetésében és megfeddésében a hanyagságtól tartózkodjék ; mindazáltal szigorú legyen kegyetlenség nélkül, és megrójon szidalmazás nélkül. A rész letebre áttérve, a vesszözés büntetése van szabva azokra, kik kellő ok nélkül az iskolából és a templomból elmaradnak, a tanítónak nem engedelmeskednek, kik az iskolában a rendet és nyugalmat zavarják, vagy más kihágásokat követnek el. A testi büntetést pénzbírság is pótolhatja.2) *) „Brevis ordo lectionum discipulis in schola regii oppidi Modor observandus. Prnpositus 3 die martii, anno gratiao 1594 sub Judicatu prűd. ét circ. viri Joh. Preieri, Bectoratu verő Caspari Agricolae Norinbergensis lib. artium ét Pliil. Mágiáin." Egykorú másolat Selmecz sz. k. város levéltárában. *) „Leges Scholae Modrensis A. D. 1594 sub Judicatu prűd. ét circ.

27 Lőcsén magasabb fokon állott a városi iskola, mert 1589-ben négy osztálylyal és ugyanannyi tanítóval bírt.1) Tantárgyairól és belső szervezetéről nem maradtak reánk adatok. Azonban a szászföld reformátora Honter János által, a brassói városi iskola részére kidolgozott iskolai szabályzat2) teljes képét nynjtja egy nagyobb város prot. középisko lájának. Az iskola fölUgyelöje a városi lelkész. A főtanító*t, ki „Kector Scholae" czimet visel, a városi tanács egy évre vá lasztja. Segédeit maga jelöli ki; közttlök azok, kik a magasabb osztályokban működnek „lectores," vagy „synergi," kik az alsó osztályokban tanítanak „collegae" vagy „paedotribae" czimet viselnek. A magasabb osztályok növendékei is alkal maztatnak mint segédtanítók az alsóbb osztályokban. A templom karmestere az iskolában mint énektanító működik. Az iskolai előadások reggeli 6 órától 10-ig, és déli 12 órától 4 óráig folynak. A tanoda feloszlik nagy és kis iskolára. Ez utóbbi hat osztálylyal bír. Az első osztályban az olvasás és irás, a többi osztályokban a latin és görög nyelvtan, számtan és földrajz taníttatott. Latin és görög remekírók olvastatnak ; a szentirás latin és görög szövegéből egyes részletek cmléztetnek. Latin és görög Írásbeli dolgozatok, prózában és versben készíttetnek. A nagy isfcola már az akadémiák sorába tartozik. A tanulók között a rendet és fegyelmet , magok által saját kebelökböl választott tisztviselők -tartják fönn. A leg főbb — többnyire valamely előkelő családnak jó erkölcstt és szorgalmas sarja, — királyi czimet visel. (Rex adolescentum.) Alatta állanak : két censor, a praefectus, orator, secretarius, D. Johannis Preieri latae." Egykorú másolata Selmeez sz. k. város levél tárában. *) Mylius János lőcsei tanítónak 1589 szcpt. 22-én a városi tanicshoz intézőit levele alapján. Lőcse város levéltárában. 2) „Johannis Honteri Constitutio Scliolae Corouenais." Közölte Dück „Geschichte des Kronstadter Gymnasiums." (Brassó 1845) 122 s kk. 11,

28 aedilis, musicus, praeco. A tanulók "századokra és tizedekre vannak osztva ; élükön állanak a centuriók és decuriók. A király hivatala egy évig tart, a többié csak félévig. A vá lasztás alkalmával, mely szavazás utján történik, szavalatok, beszédek tartatnak. A király elnöke a gyűléseknek és az iskolai törvény széknek, kalapján megkülönböztető jelvényt1) visel. A két censorral itél a tanulók vétségei fölött, megszabja a bünteté seket, őrködik a rend és fegyelem föntartására. A praefectus hivatása volt szabad napokon az ifjúság katonai játé kait vezényelni. Az orator az ifjúság szónoka ; ő tartotta az alkalmi beszédeket és az iskolai törvényszéknél ő volt az ügyvéd. A secretarius az iskolai jegyzőkönyvet vezette s egyúttal a tanulók Írásbeli dolgozatait javította. A praeco, hjrnök, összehívta a gyűlésekre az ifjúságot, megidézte a vádlottakat. Az aedilis az iskolai épületekre fölügyelt. Az egész ifjúság némi katonai szervezettel birt. Két századra (centuria), s minden század tíz tizedre (decas) volt felosztva. A századosok és tizedesek közvetlen fölügyelöi valának az alájok rendelt ifjaknak. Kik a szónoklati gya korlatokban magokat kitüntették, a századosok és tizedesek hatósága alól kivétettek. Ezen, Honter által megalapított szervezet kétségkívül jól átgondolt és üdvös hatású intézménynek tekinthető, mely alkalmas volt az önállóság érzetét és a nemes versenyt az ifjú szellemekben fölébreszteni.2) A szebeni gymnásiumnak 1598-iki szervezete egészen hasonló ahoz, melyet Honter Brassóban megállapított. Fölügyelője a városi tanács és a lelkész volt. A tanári személy zet állott afötanítóból (Rector Scholae), kit a tanács választott, és a főtanító által fogadott segédekből, névszint az olvasókból J) „Rex diademate supra pileum, si volet, utatur." 2) Dück i. m. 25 s kk. 11. Mellékletben közli Honternek szabály zatait. Ilyenek : „Ordinatio scholae Coronensis — Leges scholasticae — Ordo Magistratum Scholasticum instituendi. — Leges scholasticae, secundum quas Gymnasii nostri officiales in judicio publico officio censorum fungentes cuivis delicto scholastico meritum suum lata sententia determinare jubentur." 128 s kk. 11.

29 (lectores), kik vele egytitt a magasabb osztályokat tanították, két segédtanítóból (collaboratores) kik a két alsó osztályt (grammatika, syntaxis) tanították, végre az énektanítóból (cantor). A tantárgyak : hittan, latin- és görög nyelvtan, remek írók, rhetorika és bölcsészet. A rectornak kötelessége az intézetbe belépő tanulót megvizsgálni, kijelölni az osztályt, mely előképzettségénél fogva megilleti, és az iskolaépületben lakását. Naponkint két előadása van, reggel egy, és délután egy órakor szintén egy. A hittant maga tanítja s ebből minden vasárnap reggel examinál. Hetenkint Írásbeli gyakorlatokat készíttet és havonkint nyilvános előadásokat tartat a tanulókkal. Ö jelöli ki segédeinek teendőiket, a tantárgyakat, melyeket elöadniok kell ; minden szombaton reggel ismétlik tanítványaikkal azt, mit az egész héten át tanultak , délután pedig Luther katechismusából egyes részleteket német, latin, görög nyelven emléztetnek. Az énektanitó naponkint délben tizenkettőtől egyig az énekben gyakorolja a tanulókat, ezeket ő vezeti a tem plomba , temetésekre és recordátiókra. Pénteken és szom baton délután testgyakorlatokat tartanak a tanulók ; havonkint egyszer nagyobb kirándulásokat tesznek. A tanulók között itt is a katonai szervezet és az ön, kormányzat elve van uralomra emelve. A tanulók századokra, tizedekre oszolnak, századosok és tizedesek vezetése alatt. A tanulók választanak magok köréből egy királyt (rex), kit a rector megerősít ; ez a rector által segédei közöl kinevezett két censorral minden pénteken délután egy órakor törvény széket tart. A többi iskolai hivatalok a következők. A praefectvs gondoskodik, hogy a tanulók között a rend és fegyelem föntartassék. Az orator megnyitja a gyűléseket. A secretarius följegyzi és beszedi a birságokat. A historiographus havonkint történeti előadást tart. A zenészek (musici) a templomban elöénekesek. Az aedilis gondoskodik az iskolában a tisztaság föntartásáról, s e czélból rendelkezik a kolduló tanulókkal. A hírnök (práeco) végrehajtja az iskolai törvényszék által kimondott Ítéletet. A két százados (centurio) az iskolai tör vényszék elé vezeti a vétkeseket. A tizedesek (decurio) a ma

gasabb osztályok tanulói, kiknek felügyeletére bízatnak az alsóbb osztályok tanulói. A könyvtárnok fölligyel a könyv tárra. A harangozok (pulsantes) az isteni tiszteletnél és te metések alkalmával a papnak szolgálnak. Az oeconomus a kapu mellett lakik, azt esti 8—9 órakor bezárja, azután megvizsgálja a lakszobákat és följegyzi a későn jövőket. Szent György és Mibál nap körül hosszabb, farsang végén és vásárok alkalmával bárom napig tartó szUnidő engedtetik. J) Említést kell tennünk e helyen az iskolai játékokról is. A protestáns iskolákban általánosan szokásos volt, hogy sz. Gál napján kakasviadal rendeztetett a tanulók által.2) Mivel azonban ezen kakasviadalok alkalmával a tanulók összecsödülésében a kisebb gyermekeket gyakran baj érte ; továbbájóval akakasviadal napját megelőzőleg a tanulók elha nyagolván tanulmányaikat, kakasaik betanításával foglal koztak} több helyen, igy Késmarkon 1596-ban, eltöröl ték azt.3) Nemesebb mulatság volt a tanulókra nézve & színdarabok előadása. Ilyenek a jezsuiták tanodáiban rendszerint nagyobb ünnepek alkalmával rendeztettek. Nyomával birunk, hogy némely protestáns iskolákban is tartattak ily előadások, így a kassai tanács 1557-ben 2 forint jutalmat szavazott meg a tanítónak ily szindarab előadása után.3) *) Statuta Scholae Cibiniensis. A szebeni evang. Gymnasium 1861-iki Programmjában. 50—60 11. 2) Boeatius megénekeli ezen iskolai kakasviadalokat. L. Klein . I. 360. 1. 3) A késmárki 1596-iki iskolai szabályzatban olvassuk : „Auf Galli, ob mán wol das Hanbeiszen und Herumreiten ausz hochwichtigen Bedenken hat eingestellt, wegen vieler Gefahr, die sich in solchen Herum reiten dér kleinen Kinder oft zugetragen, dazu auch kommt, dass die Jugend etliche Woclien faszt mehr mit den Hahnen, dieselben abzurichten, als mit Büchern umgangen ; nichtsdestoweniger sollen allé Schiller schuldig sein die gewöhnlichen 3 dénár dem Schulmeister zu gebén." (Késmárki levéltár.) *) Az 1557 iki városi számodásokban áll: »Sabbato ante Purificationis Máriáé. Dem Schulmeister fiir die Comedia fi. 2 « (M. T. Aka démia ké/.irat.gyüj tömény e.)

31

VIII. Főiskolák. A külföld egyetemeinek szervezetével , vagyis négy karral : hittudományi, jogi, orvosi és szépművészeti karral, hazánkban úgy látszik csak azon főiskolák birták , melyeket Mátyás Pozsonyban és Budán alapított. Amaz kevéssel ala pitójának halála után elenyészett. A budai föntartotta magát a mohácsi vészig ; és habár a XVÍ. század elején hanyat lásnak indult, még mindig jeles tanárokkal — közöttük több külföldi tudóssal — és nagyszámú tanulókkal dicsekedett. Sajnos, hogy részletes adatokkal e főiskoláról nem bírunk. A pécsi főiskola, Nagy Lajos alkotása, túlélte a mohácsi vészt. Csak 1543-ban szűnt meg. Azonban a hittudományi és úgylátszik az orvosi szakot is nélkülözte. Fösúly a jogtudo mányra volt helyezve, mely már azon korban is tömegesen vonzotta iskoláiba a hazai ifjúságot.1) A mohácsi vész után hazánk nem bírt egyetemmel. Azonban a pécsin kívül is találkozunk iskolákkal , melyek a középtanodák színvonalánál magasabban állanak ; a meny nyiben a tantárgyak között a latin és görög nyelv mellett a héber, továbbá a hittudornány és a bölcsészet is előfordul. Ilyen akadémiává emelte a nagyszombati föegyházi iskolát 1558-ban Oláh Miklós prímás, midőn annak új szer vezetét kidolgozta. Igazgatását az esztergomi fökáptalanra bízta; úgy hogy pénzügyeit a nagyprépost, az olvasó- és éneklő kano nokok kezeljék, egy negyedik kanonok pedig az intézet íölügyelöje (superintendens) legyen. Ez utóbbi meghatározza a tanrendet, felfogadja a tanárokat, fölUgyel reájok, hetenkint kétszer, pénteken és sz< mbaton meglátogatja az egyes osz tályokat és vizsgát tart a tanulókkal. Egyúttal hivatva van mint tanító is működni ; a felsőbb osztályokban hittudományi !) Alább összeállítjuk az adatokat, melyek e főiskolák XVI. szá zadbeli történetére vonatkoznak.

32 előadásokat tart, különös tekintettel az eretnek tanok czáfolására. Ezen fölügyelő három tanítót (magistri) fogad. Az első osztálynak tanítója „Rector Scholae" czimet visel. Előadja a latin nyelvtant, magyarázza Cicerót, Terentiust, Virgiliust, Caesart. Idősebb és jelesebb tanítványai közöl hármat vagy négyet mint altanítókat (hypodidaskalos) alkalmaz, kik a kezdő tanonczokat az írásra, olvasásra, a latin nyelvtan elemeire tanítják. A második tanító előadja a dialektikát, a görög nyelv tant és magyarázza a görög klagsikus írókat. A harmadik végre előadja a rhetorikát, a latin, görög, és ha képes a zsidó nyelvtant is. Minden héten megvizsgálják tanítványaikat és pedig pénteken a latin, görög és zsidó nyelvtanból ; szombaton a dialektikából és rhetorikából. Havonkint egyszer dialektikai és rhetorikai tételek fölött disputátiók tartatnak. Evenkint háromszor a kormányzó kanonok fölügyelete alatt, a kath. hitágazatok fölött nyilvános vitatkozások tartatnak a na gyobb tanulók által. Ezek a vitatkozás tárgyát írásban is kidolgozzák ; munkalatjuk bemutattatik az érseknek, ki azt; ha szükségesnek látja, az egyházmegye plébánosainak, hasz nálat végett, szétktildi. Az ünnepeken és vasárnapokon kívül, csütörtök délu tán is szünet van. Továbbá farsang végén két hét, húsvétkor 8 nap, aratáskor 15 nap, szüretkor két hét a szünet. A tanulók ünnepeken és vasárnapokon misét és prédikáczlót hallgatnak ; a ki elmarad egy forint bírságot fizet. Evenkínt háromszor ; húsvét, pünkösd és karácsony ünnepei előtt gyónnak és áldoznak. Naponkint reggel az előadások előtt térden állva elénekelik a „Veni Sancte Spiritus" kez detű hymnust, a Miatyánkot, Üdvözlégyet és Hiszekegyet. Emellett imádságot mondanak el a királyért és az érsekért.1) A jezsuiták nagyszombati és sellyei tanodái az úgy nevezett „studia superiora" jellegével bírtak. Ezek a jezsuita l) Modus ét ordo regendae scholae Tyrnaviensis, iustitutus per Emum D. Strigoniensem 20. febrnarii A. D. 1558. Közrebocsátva a „Ma gyar Sion"-ban. 1867. 208 g kk. 11.

33 tanrend szerint 2— 3 évre terjedő hittudományi tanfolyamot foglaltak magokban. A bölcsészeti tanfolyam tantárgyai : a logika, metaphysika, physika, ethika, Aristoteles és Aquínói Tamás nyomán; továbbá a mennyi ségtudomány. A hittudo mányi tanfolyam tantárgyai : a ^szentírás magyarázata & ezzel kapcsolatban a héber nyelv ; a Theologia Scholastica Aquinói Tamás nyomán és a Casuistica.1) Figyelemre méltó tény, hogy 1571-ben Miksa király i& foglalkozott azon tervvel, hogy egy kath. főiskolát fog föl állítani ; evégböl a pozsonyi és kassai magyar kamaráknak javaslatait kérte ki. Az utóbbi Lőcsét, amaz pedig Bártfát tartotta legalkalmasabb helynek az alapítandó tudományos in tézet részére. Az építés és az intézet föntartásának költségeire felsőmagyarországi egyházi javadalmakat szándékozott a király adományozni. A pozsonyi kamara ajánlotta, hogy a tanárok Németországból hivassanak meg, oly férfiak „kik az evangélium tiszta és igaz tudományát követik." És pedig egyelőre elég lenne négy tanár ; az egyik a hittudomány, a második a dialektika, a harmadik a rhetorika, a negyedik a nyelvtudomány tanszékét foglalná el.s Azonban e terv nem tett valós

A magyarországi protestánsok magasabb tanintéze tekkel Debreczenben és Sárospatakon bírtak. Ezeken is a következők voltak a tantárgyak : a hittudomány, a szentlrá& magyarázata ; latin, görög és zsidó nyelvtan ; a remekírók közöl Cicero, Virgilius, Ovidius, Horatius, Caesar, Homer, Hesiod, Demosthenes, Isokrates, Plutarchus ; a dialektika, rhetorika, és a „többi szabad művészetek." 3) Erdélyben a brassói tanodában az úgynevezett „nagy iskola hasonló fokon állott. 1) Eatio atque institutio stúdiómra S. J. 2) A pozsonyi kamara 1571. június 6. és október 3-án kelt fölterjeztéseinek eredeti fogai mazatai a m. k. kamarai levéltárban. 3) Ezen iskolák törvényeiből. FRA.NKL. HAZAI ÉS KÜLF. ISK. XVI. SZ.

3

34 A debreczeui és sárospataki iskolák belső életével meg ismertetnek minket ezen intézetek régi törvényei. A tanuló, midőn az iskolába fölvétetni kíván, a fötanítónál jelenti magát, ünnepélyes beszédben adja elő kíván ságát és írásbeli nyilatkozattal kötelezi magát az iskolai törvények megtartására. A tanulók nem járnak naponkint a templomba. Köz napokon csak hatan kísérik oda a cantort. Ellenben iinnepés vasárnapokon, úgyszintén a nagyobb ünnepeket megelőző napokon mindannyian megjelennek a reggeli és délesti isteni tiszteleten, hol nemcsak imádkozni, hanem énekelni is tar toznak. Ki meg nem jelenik, vagy ha megjelenik és nem énekel, vagy illetlenül viseli magát, 1 — 8 dénár birsággal büntettetik. Készt vesznek a temetésekben is; az elmaradókat, aszerint amint száraz, vagy esős idő van, 3—4 dénárnyi büntetés sújtja. Az iskolai előadásokról elmaradni tilos. Ki engedély nélkül elmarad, 3 dénárt tartozik fizetni. Sárospatakon a tanulók magok gondoskodtak az is kolaterem fűtéséről. Télen mindegyik naponkint hozott ma gával néhány darab fát. A nemes ifjak és mások is, kik ettől magokat fölmenteni akarták, tél elején egy kocsi fát, vagy annak árát hozták. A kályhafütő dijára a nagyobb tanulók 3, a kisebbek 2 dénárt adóztak. A kályha kijavítására min den tanuló 3, és az ablakokra l dénárt fizetett. Az iskolában a tanulók latinul tartoztak beszélni s a magyar nyelv használata tiltva volt. ') Ki ez ellen vét, Debreczenben 3 dénárt fizetett ; Sárospatakon a nagyobb tanuló egy dénárt fizetett, vagy e bírság helyett 10 latin mondatot, vagy ssoltárverset tartozott megtanulni, a kisebb tanuló veréssel bííntettetett, vagy latin mondatokat tanult. Hogy a tanulók a latin nyelvet tökéletesen elsajátítsák, latin írásbeli dolgozatokat készítenek és szónoklati előadásokat *) D,>breczen: „Lingvae nativae sive vernaculae licentia scholasticls in nmversum omnibus prorsua interdicatur." Sárospatak : „Nativae seu veruaculae lingvae licentiam in universim scholasticis omnibus gravi sub edicto interdicimus."

35 tartanak prózában és versben. Kik ezt elmulasztják, 3 — 25 dénárt fizetnek. A nagyobb tanulok hit- és bölcsészettudományi kér dések fölött vitatkozásokat, disputátiókat rendeznek. Ezek részint nyilvánosak, amelyekre vendégek is hivatnak, részint magánjellegüek. A tanár jelöli ki a tárgyat, a védelmezőt (respondens) és a támadókat (oppugnans). Az utóbbiak közül az elsőnek félóráig, a többinek rövidebb ideig kellett kérdéseivel, ellenvetéseivel foglalkoztatni ellenfelét, ki sze rényen, nyugodtan tartozott tételét védelmezni. Ha a védel mező nem jelent meg a vitatkozásra 25, ha valamelyik tá madó elmaradt, 10 dénárt fizetett. Hasonlag pénzbírságok sújtották azokat, kik készületlenül jelentek meg, s a vitat kozás szabályai ellen vétettek. Szokás volt, hogy a védelmező megvendégelte a táma dókat. De megállapítva volt, hogy az ebéd legfölebb két óráig tartson, három tál ételből és egy pint borból álljon, és 9 vendégnél több ne legyen hivatalos. Egyébkint minden kinek szabadságában állott e vendégeskedést elhagyni. Ki többet meghív, több ételt ad, a lakomát hosszabbra kinyújtja, mint megengedve van, maga vendégeivel együtt 6 — 12 dénár bírságot fizet. A magasabb osztályok tanulói, hogy magokat szerzett ismereteikben gyakorolják, rendszerint az alsóbb osztályok növendékei közül néhányat gondviselések alá kaptak, kik nek fölügyelőik s oktatóik voltak. Gyalázatnak tartatott, ha valaki hanyagság, vagy bűntény miatt tanítványaitól megfosztatott. Ekkor sem Debreezenben, sem Patakon nem volt a tanulóknak egyenruhájok. Csak általán tiltva volt a föltűnő, il letlen öltönyök, és különösen a magas gallér, a bő öv, kato nai köpeny, tatár kesztyű viselése. A hajzat fésülésének módja kiválóan magára vonta az elöljárók figyelmet. Sáros patakon egyenesen a törvény parancsolta, hogy hajukat hátulról előre fésüljék, miszerint a fülek felét födje, vagy legalább ezeknek szélét érje. Debreezenben a túlságosan hosszú kaj viselése, vagy pedig a főnek leborotválása török 3*

36

módra, 25 dénár bírság, esetleg kiutasítás büntetése alatt tiltva volt.1) A játékok tekintetében a tanulók igen meg voltak szorítva. Csak a lapdázás, vagy hasonló játék volt megen gedve. Ellenben tiltva volt a nyilakkal, parittyákkal való játszás, a kártya- és koczkajáték, a folyóban való fürdés és csolnakázás/ madarászás, télen a szánkázás és hógolyókkal való bajigálás, tornyokra, sziklákra, fákra mászkálás. Ezen tilalom elleni cselekvésre 4—12 dénár birság van szabva, vagy testi büntetés. A tanulóknak tiltva volt fegyvert viselni. Ki ezt tette, társát párbajra hívta, veréssel fenyegette, 25 dénárt fizetett. Ki társának cselt hányt, vagy azt megverte, bilincsekbe vettetett és az elöljárók Ítéltek fölötte. A fajtalan az iskolai börtönbe vettetik és az iskolai törvényszék elé állittatik. A lakomák, melyeket a tanulók farsangban, vagy szttletésők napján tartani szoktak , eltiltattak ; kik ilyeneket rendeznek 40, kik azokban résztvesznek 20 dénárt, kik ide geneket megvendégelvén lerészegítenek, 20 dénárt fizetnek. Azok kik, a tanulók között pártoskodásokat, zavarokat, lázongásokat előidéznek, az iskolából gyalázattal kiküszöböltetnek. Hasonló büntetés éri azokat, kik társaikon vala mely bántalomért boszút állanak. A boszúnak egyik szo kásos módja az volt, hogy többen összebeszéltek, kitűzött áldozatukat megragadták, s lepedőbe helyezve a levegőbea alá s föl hányták. A verekedőket bilincsekbe verve börtönbe vetették, hasonlag a tolvajokat, csalókat, a kertekben kárttevőket. ') Sárospatak : „Immodestam vestifus deformitatem tam in reliquis indumentis, quam in disjectis pileis, usurpare severe prohibenms BÍC etiam turcicam rasuram . . . Posterior pars capillorum aut médiás aures tegat, aut summas ipsas attingat." Debreczen : „Crines calamistratos, subductos, nimium longos, ét instar turcici kalpag eervici, ét tantűm non humero incumbentes, collare altum, rulgo miszirigaller vocitatiiin, cbirothecas tartaricaa, nlias praeterqnam nigri vei subnigri coloris, cingnla nimium lata, ét distenta, penulas denique militares, ét !.,; turcica rasura, qua caput foedissime deturpatur, abstinento."

37

A rágalmazó, káromkodó, gúnyverseket szerző, első 'esetben nyilvánosan bocsánatot kérni kényszerült attól, kit megbántott ; ha javíthatlannak mutatkozott, az iskolából kizáratott. Miként az erdélyi szászok gymnási urnáiban, Debreczen'ben és Sárospatakon is az önkormányzat elve volt uralomra emelve a tanulók között. Elöljárójukat, kit amott királynak, itt seniornak neveztek, magok választották, a tanárok meg erősítették. Hivatása volt őrködni a rend és fegyelem főntartására, a törvények végrehajtására. Kezelte és szétosz totta a szegény tanulók részére összegyűlt alamizsnát. Kilencz tanácsossal (primarii) képezte az iskolai törvényszéket. Jövedelme a közpénztárból hetenkint 10 dénár és a bírságok egy harmada. Segéde fegyelmi dolgokban a contrascriía, a pénztár kezelésében a praébitor. Minden héten osztályonkint örökét (custos) és följelentöket (coricaei) rendelt. A tanulók tanáraikat nem csak a rend föntartása körül, hanem a tanításban is segítették. A rector az idősb tanulók közül választotta rendszerint a segédtanítókat (collaboratores) kik az alsó osztályokban tanítottak ; vagy csak ma gyarázták és kikérdezték azt, mit a rector már előadott. Emellett az alsóbb osztályok tanulói csoportonkint a magasabb osztályok tanulóinak (paedagogi) vezetése alá rendelteitek, kiknek kötelességük volt erkölcseikre fölügyelni, őket a taJiulásban segíteni.

VIII. Tankönyvek. 1. A tantárgyak sorában első helyen állott a hittan. Mily hittani kézikönyveket használtak a kath. elemi magasabb iskolákban, nem tudjuk. A protestánsok Luther, Melanchthon és Brentius káté

38 kizmusait használták, melyek Magyarország és Erdély nyom dáiban is többször napvilágot láttak. Magyar nyelven Székely István adott ki hittani kéziköny vet: „Azkeresztyénségnek fundamentumárul való tanúság." Krakó 1538. 1544 és 1546, Továbbá Heltai Gáspár: „Catechismus, melybe a mennyei tudmánynak sommája, a derék szent írásból, és sok keresztyén tanítóknak írásokból rövideden egybe szerzettetőtt és befoglaltatott." Kolozsvár. 1553. Hasonlag Gálszécsi István Krakó 1538, Batizi András Kolozsvár 1555 Szikszói Hellopaeus Bálint 1574. Debreczenben stb. Wagner Bálint pedig 1544 Szebenben görög nyelven adott ki protestáns katekizmust. 2. A középkor tanrendszerében a latin nyelv nagy sze repet játszott. Folyékonyán latinul beszélni és correcte írni, a tanulás egyik főczélja volt. Az iskolai törvények szigorú büntetések alatt tiltották a tanulóknak az anyanyelv hasz nálatát. Mihelyt az iskolába léptek Kóma nyelvét kellé használniuk. Kérdés, mikép volt ez lehetséges ? Mikép hasz nálhatott a gyermek társalgásában oly nyelvet, melynek elemei is teljesen ismeretlenek voltak előtte ? Ezen nehéz séget, a tanító ügyessége és türelme mellett, kis gyakorló könyvek voltak hivatva leküzdeni. Ilyen a következő czímü : „Formuláé puerilium colloquiorum latino-ungaricorum pro primis tyronibns per Sebaldum Heyden conscriptae. Debrccini. Excudebat Joannes Czaktornyaj. 1591." (16-od réü 24 levél.1) Ezen ritka könyvecske párbeszédeket tartalmaz majd két tanuló, majd egy tanuló és a tanító között. Tárgyaik az iskolai és házi élet legközönségesebb körülményeire vonatJ) Egy példánya az Akadémia könyvtárában s egy a késmárki év. lyceum könyvtár. A modori iskola 1594-ik tanrendéből tudjuk, hogy e könyv ott is használtatott.

koznak. ') Mind latin, mind magyar nyelvezete a középszerű ségen alantibb fokon áll.2)

Némi latin nyelvismeretet föltételezett már a latin nyelvtannal való foglalkozás, miután a nyelvtani kézikönyvek mind latin nyelven voltak szerkesztve. Magyar nyelven írt latin nyelvtannak a XVII. században nem találjuk nyomát. Leginkább a negyedik században élt Aelius Donatus nyelvtanát használták, melynek első része a helyesírás sza bályait, a másik a nyolcz beszcdrész használatának módját adta elő. Bizonyára nem létezett tankönyv, mely az iskolákban oly soká föntartotta volna magát, mint ez. A IV. században íratott és a jezsuiták még 1735-ben is használták. 3) Emellett még Alexandtr de villa Dei grammatikája volt elterjedve. Mindkettőt Kaym Orbán budai könyvárus, magyar iskolák részére, a külföldi sajtókon többízben kinybmatta. (1517 — 1525).4) A protestáns iskolákban leginkább Melanchthon latin nyelvtanát tanították, mely 1525-ben első és 1542-ben hetedik ') Salutatio matutina, meridiana, vespertina. Sub prímám pacem nuctera. Dum itur cnbitum. Dum reditur cubitu. Dum itur ad scholam. Inter euudum in scholam. Inter discendum in scliola. De c;r*endis ín üchola corycaeis. De ferala. De jentaculo. De reditu a jentaudo. De instrumentis scholastici?. Inter redeundum a schola. Dum instruitue mensa. A prandio redeuntium iu scliolam. In schola ludentium. De diraissione a litteris. Litigantmm de sessione. Invitantium se invicem. D. stúdió interrogantium. De absentia a schola. Mutuo gratulantium sibi. Agnoscentium sese mutuo. Litigautium de re ablata. Prodeuntium in. fiinns. Formuláé puerorum exitum e schola rogantium. 2) Például az első dialógus „Salutatio matutina" így kezdődik : „Bonus dierf Jó napotok.

Salve Clemens Köszbnek neked kelemen s a t." 3) Kink. Geschichte dér k. Universitat in Wien I. 85. 1. *) A pozsonyi káptalani könyvtárban több példány található.

40 kiadását érte. Honter 1548 körül Brassóban szintén kinyo mattá.1) Gemmarius Tamás szebeni tanító 1528 körül maga szerkesztett és adott ki latin nyelvtant.2) Honter 1535-ban Brassóban ily czímü kézikönyvet bocsátott közre : „Compendium Grammatices latináé." 1577ben második kiadásban jelent meg. Végre 1556-ban jelent meg Kolozsvárt „Elementa örammatices latináé pro recta scholasticae jtiventutis institutione ex praecipuis grammaticorum praeceptis a Gregorio Molnár contracta. "

4.

Miután a tanítás és társalgás nyelve az iskolákban a latin volt, természetesen nélkulözhetlen volt a tanulókra nézve latin-magyar szótár. Mindazáltal ilyet soká nélkülözni kény szerültek. Legelső Pesthi Gábor hatnyelvű szótárt adott ki Bécsben 1561-ben. ily czím alatt : „Nomenclatura sex lingvarum, latináé, italicae, gallicae, bohemicae, hungaricae ét germanicae. Lingva autem hungarica noviter accessit, cum latinarum dictionum quamplurimarum, quae prius depravatae fuerant, restitutione." 1570 körül szerkesztette Szikszói Fabricius Balázs sá rospataki tanár „Nomenclatura, seu Dictionarium latinoungaricnm" czímü kézikönyvét, mely azonban számos éven át kéziratban használtatott Sárospatokon és egyéb iskolák ban. Csak tizenhárom évvel halála után, 1590-ben eszkö zölték Debreczenben e munkának kinyomatását. 1593-ban ugyanott második és 1597-ben ugyanott harmadik kiadása jelent meg.3) ') Seivert. Nachrichten von Sibeubürgischen Gelehrten und ihren .Schriften. 180. 1. 2) Seivert. i. m. 115. 1. 3) Ujfalvi Imre szótárának előszavában Pesthi szótáráról iejy ír : „Nullum scriptum hujus generis nostris scholis, proh dolor, autea lande dignum quod viderim exstabat, magnó sane discentium impedio, si nomenclaturae cujusdam Viennae Austriae a. Ch. 1568 (?) excu-

41

1597-ben Ujfalvi Imre szerkesztett „Dictionarimn latino ungaricum. Neveskönyv deákul 9 magyarul" czímü inüvet, mely azonban kéziratban maradt.1) Mylius János késmarki tanártól is jelent meg egy „Nomenclatnra" , mely 1594-ben a modori iskolában használ tatott. Azonban egy példánya sem ismeretes.2) E szótárak lényegesen különböztek azoktól, melyeket jelenleg szoktunk használni. A szók nem a-b-c rendben vannak összeállítva ; hanem a rokontárgyakra vonatkozó szók külön fejezetekbe vannak csoportosítva, így például külön fejezeteket képeznek az iskolában, az ebédnél, sé tánál, s a t. használatba jövő gzavak. És e szótarak való ságos tankönyvek gyanánt szerepeltek ; amennyiben azokból a tanulóknak naponkint néhány szót kellett megtanulniok 5. A latin irálytanok közül leginkább Wertheimer Bertalan pforzheimi tanáré használtatott. Heltai Gáspár 1562-ben Ko lozsvárt ily czim alatt adta ki : „Troporum, schematum ac figurarum commnnium libellus ex variis authoribus in usum studiosorum Theologiae ét bonarum artium collectus, una cum indice."3) G.

A latin remekírók sorából hazai iskoláinkban a kö vetkezők olvastattak. Költők : Virgilivs, Ovidius, Horatius, Terentius. Szónokok : Cicero, Quintílianus. Történetírók : Livius, Salustius, Július Caesar. Bölcsész: Seneca. Továbbá

• sae, cui lingva ungarica tűm noviter cura Gabrielia Pesthini noatria pueris difficilioribus quoquoinodo expresaa accessit, excipias rudiiueuta, quae ét pancis in his partibus visa ét non longe aníe hanc nata." (A kézirat a M. T. Akadémia gyűjteményében.) Fabricius első kiadásának egyetlen iámért ipéldánya a késmárki könyvtárban. (Szabó K.^közleménye. „Sázadok." 1872. 689 lap.) J) A M. T. Akadémia kéziratgyűjteményében. 2) A modori iskola 1594 -iki tanrendé Selmecz sz. k. város levél tárában. 3) Szerzőjét, kit a kiadó elhallgat, földeríti Seiverti, m. 156. lap.

42 Cátótól: pEnchiridion de moribus instituendis." Tneodnl pásztorkölteménye. Castellio párbeszédei. Erasmits Rotterodamustól „De civilitate morum." *) Ezen latin írók müveit a külföldi sajtók számtalan kia dásokban bocsátották közre, melyek hazánkban is használ tattak.2) Külön kiadásokat a hazai iskolák részére rendezni, fölösleges volt. Mindazáltal egyes latin irók müvei hazánk ban is kiadattak. így Honter Brassóban kinyomatta Terentius költemé nyeit3) 1548-ban közrebocsátott egy anthologiát, ily czím alatt : „Odae cum harmoniis ex diversis poetis in usum ludi litterarii Coronensis decerptae." Wagner Bálint brassói tanártól a következő kiadások származnak. „Insignes ét elegantissimae sententiae ex L. Annáéi Senecae ad Lucillnm Epistolis, caeterisque ejusdem auctoris scriptis selectae, ét in nsum stúdiósáé juventntis editae." (Brassó 1555.) „Sententiae ex Senecae libro de ira." „Sententiae ex Senecae libello de beneficiis." „Ciceronis Epistolae elegantiores."4) Végre kétségkívül iskolai használatra adattak ki a következő munkák : „Liber elegantissimus, qui iűscribitur Cato, de praeceptis vitae communis. Az az igen szép könyvecske, mely neveztetik Cátónak, ki tanít ez közönséges életben kinekkinek életit és erkölcsét hogy hogy kelljen eszesen szabni és hordozni." (Debreczen. 1591.) 5) „Dicta Graeciae snpientum, interprete Erasmo Eotteradamo, item Mimi Publiani. Az Görög országbeli bölcsek nek szép jeles mondási, melyek az embert életiben és er ') Iskolai tanrendek éi törvényekből ös.-zeállítva. 2) Régibb könyvtárainkban, Pesten, Esztergomban, Debreczenben, Késmárkon, Sárospatakon számos iskoláinkban használt példányok ta lálhatók. 3) Seivert i. m. 180 1. *) Seivert i. m. 478—480 11. 5) Egyetlen példány ezen kiadásból a késmárki év. lyceutn könyv tárában. Az 1620-ik évi kiadásból újra kinyomatta Toldy F. Magyar prózairók a XVI és XVII. századból. (Pest 1858) I 289-315 11

43

köleseiben való magaviselísére intik és tanítják. Kihez adattanak az Publiannsaak emlékezetre méltó mondási." (Debreczen 1591.-) „Civilitas Morum Erasmi, in succintas quaestiones digesta ét locupletata per Reinhardum Hadamarinm. Az er kölcsnek tisztességes (emberséges) volta, kire tanít Erasmns, mely rövid kérdisekre oszlattatott és megöregbittetett Reinhardns Hadamarius által." (Debreczen. 1591. Végre Baranyai Decsi János ily czímti müvet adott ki: „Adagiorum graeco-'latino-ungaricorum chiliades quinque ex Des. Erasmo, Hadriano Jnnio, Joanne Alexandro, Cognato Gilberto, ét aliis optimis quibusqne Paroemiographis excerptae, ac ungaricis proverbiis, quoad ejns fieri potuit translatae." 7.

A görög nyelvtan mily kézikönyvét használtak a hazai iskolákban, erre nézve nem bírunk adatokkal. A protestáns tanodákban valószínűleg Melanchthoné volt elterjedve, mely 1518-tól 1580-ig huszonöt kiadást ért. Wagner Bálint brassói tanítótól jelent meg: „Compendium grammatices graecae" , mely Brassóban 1535 elő. szőr, és l íj 62 másodszor látott napvilágot. Károli Péter kolozsvári tanártól jelent meg : „Elemcnta grammatices graecae." Végre Honter is adott ki görög nyelvtant3.) 8. Görög remekírók közül Homer, Xenophon, IsoTtrates, Plutarch müvei olvastattak; úgyszintén az újszövetségi szentírás görög szövege. Külföldi kiadások használtattak. 9. Kétségtelen, hogy Debreczenben, Nagyszombatban, Sárospatakon, sőt egy ideig Mosóczon is a héber nyelv tanít 1) EÉ?y példánya a M. T. Akadémia, egy a késmárki lyceum könyv tárában. Kiadta újra Toldi/ i. m. I. 251—288 11. 2) Egy példánya a M. Akadémia és egy a késmarki év. lyceunj könyvtárában V.1 Ö. Szabó Károly közleményét. „Századok." 1872. 689 1. 3) Seivert. i. m. 177 lap.

-44 tatott. De mily nyelvtani munka alapján ? E kérdést nem vagyunk képesek eldönteni. 10. Habár a XVI-ik századbeli iskolákban, kivétel nélkül, a latin nyelv volt a tanítás és társalgás közege, a magyar nyelv nem hanyagoltatott el teljesen. Sőt a magyar nyelv tan számos helyeken a tantárgyak között foglal helyet. A XVI. században két magyar nyelvtani mű lett sajtó utján közrebocsátva. Az első latin nyelven van írva. Czime : „Grrammatica Hnngaro Latina in usuin puerornm recens scripta. Joanne Sylvestro Pannonio antore. Neanesi A. 1539." Négy részre van osztva, melyek a betűket, szótagokat, mondatokat és beszédet tárgyalják.1) A másik magyar nyelven van írva. Czíme : „Orthographia Ungarica. Azaz igaz irás módjáról való tudomány. Magyar nyelven irattatptt. Mostan pedig ujonnon megigazittatott és kinyomtatott. 1549. Krakó." (Ez a második ki adás ; az első, melynek minden példányai elvesztek, 1534ben, a harmadik 1550-ben jelent meg.)2) Szerzője nem ne vezi meg magát. Toldy és Révész Dévay Bíró Mátyás ne vezetes reformátornak tulajdonítják. Magában foglalja az a b c-t, a magán és mássalhangzókról, „e két igécskéről az ez" szóló értekezést. Hozzá vannak mellékelve a tíz parancsolat, imádságok, szent irási helyek s a t. 11. A rhetoríka föladata volt a tanulókat az ékes beszédre tanítani; mikép kelljen bármily előadáshoz az alkalmas anyagot kiszemelni, elrendezni, részekre osztani, megfelelően kifejezni, betanulni, végre teljesen kiejteni és hatátosan elszavalni. Idejárulnak a trópusok és figurák használatának szabályai, végre a levélírásra vonatkozó utasítások. Vezér könyvek gyanánt használtattak Aristotdes, Brentliivs, TyJ) Ezen nyelvtant újra kiadta Toldy Ferencz egész terjedelmében ily czimü munkájában : „A régi magyar nyelvészek Erdösitől (Pest 1866.) 3—78 11. 2) Ezen nyelvtant is újra kiadta Toldy F. egész terjedelme iben, imént emiitett munkájában. 98 — 114 Ik

45 tinus régi müvei ; úgyszintén Melanchihontól : „ Elementorum rhetorices libri duó." Hontertöl 1539-ban Brassóban megjelent: „Gompendium Rhetorices ex Cicerone ét Quinctiliano." 12. A költészet/aura nagy súlyt helyeztek hazai iskoláink ban is. A tanulók nemcsak elméletét sajátították el; oly Ügyességre tettek szert a magasabb osztályokban, hogy nem csak latin, hanem görög verseket is képesek voltak ( írói. A hazai és külföldi tanodákot látogató számos magyar iíjaktól jelentek meg nyomtatásban latin és görög költemények ; többnyire üdvözlő versek tanáraik, jótevőik, tanulótársaik tiszteletére ; részint önállóan, részint nagyobb munkák élén. Mondani sem kell, hogy mindében müvekben a technika bi zonyos ügyességénél egyebet nem lehet keresni. A költészettannak mily kézikönyve használtatott, nemvagyunk képesek meghatározni. 13. A bölcsészettudomány következő részékre oszlott : a dialektika- (logika), physika-, metaphysika- és ethikára. Többnyire csak a dialektika taníttatott. Az egész középkor ban, a XVI. században is, Aristoteles tekintélye volt ural kodó. Iratainak keresztény szempontokból való értelmezése és fejtegetése képezte a bölcsészeti oktatás tárgyát. A katholikus iskolákban Aquinói Tamás , Fonseca és Toletus müve szolgáltak vezérfonálul. Protestáns iskolák részére Melanchthontól a következő tankönyvek jelentek meg. „De Dialectica libri qnatuor." „Erotemata Dialectices." „Initia doctrina Physicae." „Philosophiae morális epitome." Hazai íróktól is jelentek meg bölcsészeti tankönyvek. Hontertöl: „Rudimenta praeceptorum Dialectices ex Aristotele ét aliis collecta" (Brassó 1539.) Wagner Bálinttól: „Aristotelis libellus de virtutibus ét vitiis. Sententiae diversorum auctorum de eadem matéria."

46

(Brassó. 1555.) És ugyanaz kiadta görög nyelven Aristotelesnek az erényről („nesi ' ageTwv11') czímti müvét. 14. A számtan és mértan terén a XVI. században is még mindig Euklides volt a fötekintély. A legelterjedettebbek Joannes de Sacróbusco éá Gemma Frisius tankönyvei valának. Ez utóbbinak munkája hazai nyelvünkre is lefordíttatott és több kiadást ért. így: „Az számvetésnek rövid és hasznos uta avagy módgya, mely tanulóknak hamaráb való értelmekre az Frisiustól irattatott számvetésből anno 1577 rövideden rendeltetett." „Arithmetica azaz az számvetésnek tudománya, mel fordítlatott Gemma Frisius Arithmeticájaból magyar nyelvre, az calculáris számvetés is szép rövid értelemmel kiadatott." (Debreczenbe Rudolphus Hoffhalter nyomatta 1584.) „Magyar Arithmetica, azaz az számvetésnek tudo mánya. Most újonnan az Frisiusnak Arithmeticájaból sok új és hasznos példákkal kiadatott."1) 15. A csillagászat körében Ptolomaus elvei voltak érvény ben. Cremonai Gerhard „Theorice Planetarum" és Joannes de Sacróbusco „De Sphaera" czimü munkái használtattak az iskolákban. Ezzel kapcsolatban targyaltatott 16. A földirat, melynek tankönyvét hazánkban első Honter szerkesztette. „Rudimenta Cosmographiae libri duó" czimü, Baselben 1534 és Brassóban 1542 kiadott müvével tette az első kísérletet. Öt térkép van hozzá mellékelve és a csilla gászat elemeit is magában foglalja. Utóbb bővített kiadá') Figyelemreméltó a magyar áldagozónak következő megjegyzése a társaaszabályról (regula societatia). „Magyarországban ennek a regulá nak igen nagy haszna nincaen, mert a magyarok igen kemény nyakúak és egyaránt az fizetést restellik. De mégis, ha az több speciesekről szólí tunk, szólljunk erről valami keveset."

47

sokat adott ki, három, végre négy könyvben. E munka a külföld iskoláiban is használtatott és számos kiadásokat ért. Az újabb, vagy a hazai történelem nem fordul elő a tantárgyak között. Az ókori történelmet a latin és görög re mekírókból tanulták.

IX. A tanítók anyagi ellátása. A tanítók fizetése és anyagi ellátását szabályozó tör vényekről, vagy állandó intézkedésekről a XVI. században szó sem lehet. Minden város, község, főpap, vagy főúr eset ről esetre állapította meg azt akkor, midőn a megürült taní tói állomás betöltetett. Az ellátás rendszerint évi fizetésből, a tanulókra rótt illetékekből, az egyházi szolgálatok után járó díjakból állott, íme összeállítjuk itt a tanítói fizetésekre vonatkozó adatainkat.1) Bártfán 1568-ban a tanító fizetése 62 forint, 8 forint ajándék gyanánt, 8 köböl búza, 26 öl fa. A segédtanítóé ugyanakkor 40 forint. Hodrusbányán 1589-ben 36 forint 40 dénár. Kassán 1557-ben a tanító évi fizetése 40 forint; a collaborátoré 16 forint; a cantoré 20 forint. Késmárkon 3560- bán 60 forint és fa, amennyi szük séges. 1595-ben 104 forint és 24 öl fa. Körmöczön 1578 bán 52 forint. Lőcsén 1554-ben 40 forint 1566-ben 66 forint 1574-ben 44 forint 1587-ben 50 forint Ugyanott a segédtanító fizetése 1554-ben 16 forint, 1587-ben 29 forint. *) Ezeket & városoknak részint levelezéseiből , részint számadási Jiönyveiből veszem.

48

Nagyszombatban az Oláh Miklós által megállapított szervezet 1558-ban a tanárok fizetését 50 forintra, az ének mesterét 25 forintra tette. Emellett a plébános asztalánál nyerték élelmezésöket. Ugyanott a papnövelde tanárának 1508-ban fizetése 60 forint volt. Az intézettől nyert élelmet, naponkint egy pint bort, rubamosást; és szolgáját is az intézet élelmezte. Pozsonyban a tanitó fizetése 1567-ben 25 forint. Selmeczen a tanitó fizetése 1565-ben 130 forint. Sopronyban a tanitó fizetése 1565-ben 100 forint, 1574ben 110 forint. Szászvárosban a tanitó fizetése 1568-ban 50 forint, 1590-ben 80 forint. Szelénben a tanitó fizetése 1493-ban 20 forint 1526-ban 16 „ 1530 körül 30 forint 1539-ban 64 forint 1545-ben 120 forint 1578-ban 100 forint, 3 hordó bor, 25 köböf búza. 1582-ben 156 forint, 4 hordó bor. 1583-ban 120 forint. 1594-ben 120 forint. Ugyanott 1530 körül a lector fizetése 12 V2 forint, a cantoré és collaborátoré 11 — 11 forint. 1555-ben a-lectoré 50 forint, 1556-ban ugyanazé 60 forint. 1582-ben és 1594-ben a két lectoré 50—50 forint, a. cantoré és a collaborátoroké egyenkint 44 forint. Zólyomban a tanitó fizetése 1510-ben 6 forint. 1510-ban 12 forint.

49 A tanulók által fizetett tandijak körül is különböző szokásokkal találkozunk. Bártfán 1540-ben a tanítónak negyedévenkint 25 dé nárt; az altanítónak a különböző osztályok szerint l, 7 vagy 13 dénárt fizettek évnegyedenkint. Ugyanott 1562-ben minden idegen tanuló évenkint 2 forintot, a városban született fiúk jiegyedévenkint 14, vagy 26 dénárt fizettek. Késmárkon 1595-ben a tanulók évnegyedenkint 2 déTiárt, az év három föünnepén 2 dénárt, vagy kalácsot, a két vizsgálati napon 3 dénárt, Gallus napján 3 dénárt fizettek. Pozsonyban 1567-ben a tanulók beiratási díj gyanánt 10 dénárt fizettek. Szebenb'tn 1598-ban a felsőbb osztályok tanulói egy forint, az alsóbb osztályok tanulói 50 dénár tandijt fizettek, és a tanítók háziszükségletére fát szolgáltattak. Miután a tanítók, a katholikusok- és protestánsoknál egyaránt, egyházi szolgálatokat is végeztek , ezekért külön dijakban részesültek, különösen a temetésekért, melyekben tanítványaikkal résztvettek, így volt ez Nagyszombatban és Debreczenben egyaránt. Amott a tanító a díjat megosztotta a segédtanítókkal, itt a szegény tanulókkal. Késmárkon 1596-ban nagy temetésért a tanítónak 18, a segédtanítónak 2—3, a cantornak 4 dénár járt. Közép-szerü temetésért a tanítónak 6 dénárt fizettek. Kis temeté seknél csak a cantor jelent meg, 2 dénár díjért Deutschkreutz erdélyi szász helységben a nagy teme tésekért fizetett 25 és a kis temetésekért fizetett 16 dénár illeték egyharmadát a tanító nyerte. Ugyanott a harangozásért is fizettek a tanítónak. És pedig a nagy harang után egy nagy kenyeret, a két kis harang után két kis kenyeret adtak. A tanító minden keresztelés után l dénárt, az asszo nyok beavatásánál egy kenyeret, menyegzöknél pecsenyét, bizonyos szász nemzeti ételt, két kalácsot, bort kapott. Bártfán szokásban volt, hogy nagypénteken a tanító tanítványaival Krisztus koporsójánál a zsoltárokat énekelte. Ezért a város pénztárából l forintot fizettek a tanítónak. Végre jövedelmi forrásul szolgáltak a tanítóknak az úgynevezett recordátiólc. Szokás volt, hogy bizonyos meghaFRANKL. HAZAI ÉS KÜLF. :SK. XVI. SZ.

4

50 tározott napokon a szegény tanulók vagy magok, vagy a tanító kíséretében megjelentek a város elöljáróinak és elő kelőbb lakóinak házainál és itt szent énekeket énekeltek; amiért azok jutalomban részesültek és pedig nemcsak azoktól, kiket megtiszteltek, hanem néha a város pénztárából is. így Bártfa város számadásaiban 1504-re 56 dénárt, 1506-ban 3 forintot ; Zólyom város számadásaiban 1500-ban 25 dénárt, 1511-ben l forint 15 dénárt, 1546-ban 25 dénárt találunk bejegyezve, mint recordátiók alkalmával fizetett összegeket. Késmárkon 1595-ben megállapíttatott, hogy a Gallus utáni vasárnapon és a négy vásár alkalmával tartott recor dátiók jövedelme a tanítót, a Márton napján és három király ünnepén tartott recordátiók jövedelme a segédtanítót illeti ; a mi karácsony, húsvét, pünkösd ünnepein, a vasárnapokon és csütörtöki napokon tartott recordátiókból befolyt, a szegény tanulók segélyezésére fordíttatott. Sok helyütt a tanító a plébánosnak asztalánál nyerte élel mezését, így Nagyszombatban. Szikszói Fabricius Balázs híres debreczeni tanítóról olvassuk a fölötte tartott gyászbeezédben, hogy midőn Nagy-Idán tanító volt (1550 körül) a prédikátor igen roszul élelmezte, méltatlanul bánt vele, lealázó konyhai szolgálatokra akarta alkalmazni. És a szónok hozzá teszi: „Vajha napjainkban is ne találkoznának, kik az ifjakat lenézik, s azokat a megillető élelemtől megfosztják."1) A tanító a várostól nyerte élelmezését Váradon2), az uradalmi tiszttartónál Szombathelyen és Újvárban. Szelénben az 1598-iki iskolai törvények megállapítják, hogy minden tanuló tartozik minden tizennegyedik napon tanítójának ételt és italt szolgáltatni.3) ') Caesar György Orátiója. 28. lap. 2) Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1588 szeptember 23-án váradi tiszttartójához intézett levelében említi, hogy Várad városa szó'lleit a tizedtől és kilenczedtől felmentetni kéri, mert „azoknak hasz nából az prédikátoroknak és schóla mestereknek asztalát tartanák." (Ere detije a m. k. kamarai levéltárban ) 3) Schwarz K. Vorstudien zűr Geschiehte des stadtischen Gymnasiums A. K. in Hermanstadt." Az 1861-iki iskolai programmban. 59. lap.

51 Altalán a tanítók anyagi helyzete nem volt egyenlő. Sokan, főleg a városokban, vagy tudománypártoló főurak bir tokain, igen kedvező viszonyok között éltek. Nem hiányoztak azonban oly tanítói állómások sem, melyeken nélkülözések és nyomor várakoztak a tanítókra, kik hogy életöket föntarthassák, kényszerítve látták iragokat oly foglalkozásokhoz nyúlni, melyek hivatásukkal legkevésbbé sem állottak őszhangzásban. Némelyek korcsmát vagy borbélymühelyt nyi tottak, mások mesterséget kezdettek ; ami ellen a protestáns zsinatok ismételve felszólalnak. Bocatius, mint eperjesi tanító, a következő versekben jellemezte a XVI. századbeli protestáns tanítók egy részének szomorú állapotát. Quid contemptius est docere ludis? Quid molestius est docere ludis ? Quid pauperius est docere ludis ? Hoc olim haud bcne credidi magistris, Quod sat experior modo magister. Eloquar, taceam-ne? sustinemus, Nos nos coelum humeris, Atlantis ingens, Ét fors conditio rudis bubulci Est nostra potior : laboriosi, Quod noctesque diesque taediosum, Exantlamus onus, nec ulla nostris, Sors arridet ; ét ulla gratiarum Se non praebuit optimis ben'gnam Praeceptoribus arte liberali. 0 mellite magister ! o juventae ! Quondam Musae meae beatioris. Ipse nunc didiéi docere ludis Crucem maximam ét esse id eruditis Tacdiosius omnibus molcstiis.2) Azonban, mit a költő általánosan mond, általános érvénynyel 1J I&7 P' °- a szebeni káptalan 1597 Tegzeseinek 8. czikke igy hangzik : „Ludirectores . . . non sínt venatores, barbitonsores . . . mensatores aut alterius opificü mechanici cultores, nec diebua dominicis tublim ati vici venditores." Az 1859-iki szebeni programm 8 lap. 2) Hungaridos libri poematum V. Bartfa, 1599. 299. lap.

52 nem bír. A fönnebbi adatok bizonyítják és a következő lapok kitüntetni fogják, hogy a tanítói hivatal egyátalában nem volt megvetett a XVI. században ; sőt többnyire tiszteletet és előnyös anyagi helyzetet biztosított azoknak , kik azt kellően betöltötték. A tanítók állásának súlyát nem kevéssé emelte azon körülmény is; hogy többen a városok külső, vagy belső tan ácsainak .tagjaivá választattak, mint Bártfán, Eperjesen, Kassán. Sopronyban. Némelyeket polgártársaik bizalma városi jegyzőkké, vagy épen polgármesterekké is emelt.

X. Convictusok. A XVI. században általánosan uralkodó szokás volt a külföldön, hogy a közép- és főiskolák mellett intézetek állot tak fönn, melyekben a tanulók lakást, élelmezést nyertek és szoros felügyelet alatt éltek ; és pedig részint ingyen, részint mérsékelt dij lefizetése fejében. Az ily intézetek költségei ré szint alapítványokból, részint a községek járulékaiból, vagy végre a közönség adakozásaiból födöztettek. Hazánkban is így volt ; ámbár nálunk ezen gyakorlat nem fejlődött ki teljesen. A convictusok többnyire az iskola épületben, vagy a tanító lakásán voltak, hol a szegény tanulók (mendicansok) lakást nyertek. Az adatok, melyeket birunk, nem elégségesek, hogy teljes képét adhassuk ezen intézetek nek, s az életnek, mely azok körében folyt. A szegény ta nulók élelmezésére néhány városban alapítványok léteztek, másutt a városi pénztárból adakoztak e czélra. Többnyire a sze gény tanulók magok koldulták ö'ssze élelmöket. Több város ban azon gyakorlat uralkodott, hogy a polgárok sorban, na ponkint más család, látta el azokat élelemmel. Különösen a protestánsok gondoskodtak buzgón szegény tanulóik ellátásásáról. Ezen áldozatkészségöknek köszönhették leginkább, hogy iskoláikat oly nagy számban látogatta az ifjúság. És

53 Szántó István jezsuita atya emlékiratában, melyet 1600-ban a magyarországi vallási állapotokról a szentszéknek beterjesztett, a szegény tanulókról való ilyetén gondoskodást azon okok közé sorolja, melyek a prestantismus elterjedését Magyarországban előmozdították. *) Bártfán Stöckel Lénárd 1540-iki iskolai törvényeiben külön pontok rendelkeznek az iskolaépületben közösen lakó szegény tanulókról. Ezeknek élén a körükből választott „Senior" állott. Naponkint reggeli 10 órakor mindannyian a városba mentek élelmiszereket koldulni. A ki elmaradt, megbüntettetett. Az ebéd közös' volt ; előtte és utána a legifjabbik elmondta az asztali imát. Esti 9 órakor mindannyinak a házban kellett lenni. Recordátiókban csak azok vehettek részt, kik a zenében jártasak voltak. A harángozás is teen dőikhez tartozott.2) Hányan részesültek ezen előnyökben, nem tudjuk. Mi dőn Faber Tamás 1567-ben a bártfai tanítói állomásra meghi vatott, javaslatba hozta, hogy legalább 14 szegény tanuló nyerjen ily módon ellátást a kőzalamizsnából ; ha pedig még többen ajánlkoznának, ezekre nézve czélszerünek vélte a golddergi gyakorlat elfogadását. Eszerint egy szegény tanulóra hét vagyonos tanuló bizatik magántanitás végett, s ezek közöl naponkint más látja el élelemmel, oktatóját.3) Brassóban az 1547-bon elkészült iskolaépület első eme letén kilencz museum, vagyis lakszoba, volt berendezve tanu lók részére, kik itt hármankint,| négyenkint laktak. Éleimet *) „Qno facilius — úgymond — juventutem ungaricam ad se allicerent, pauperibus, qui se alere non possent, proeurarunt stipendia, vei üt ipáimét cives praeberent ipsis quotidie epulas, ita üt coquerent illis una die tria aut quatuor fercula, altér altefo die, ét sic deinceps, doneo omnes aedes percurrerent. Ét hunc módúm servaverunt Calvinistae "Varadini .... Pauperes igitur studiosi videntes se gratis literas graecas atque latinas apud haereticos addisoere, ét praeterea laute quotidie convivari, ultro ét libenter ad illos confluxerunt, quorum haeresim imbibentes, ín Ministros ét Magistros Scholarum sünt promoti." (Hevenesy kéziratgyüjteménye. IX. 2 1.) 2) „Leges Mendicantium." Közli Klein. Nachrichten. I. 340 lap. 3) 1567. augusztus 26-án kelt levele, Bártfa sz. k. varos levél tárában.

54 csak kétszer hetenkint kaptak a város költségén. Az isteni tiszteletnél és temetéseknél való segédkezésökért meghatárorozott dijakat nyertek. Egyenruhájok is volt ; fekete felső öl tönyt és czobolyprémmel ékesített föveget viseltek.1) Debreczenben és Sárospatakon is nagyobb számú tanu lók laktak közösen az iskolaépületben, s a tanárok fölllgyelete alatt saját körükből választott elöljárókkal birtak. Élükön áll a Senior. Ez őrködik a fegyelem és a törvé nyek megtartása fölött, ítél a vétségek fölött és végrehajtja a törvényekben megállapított büntetéseket. Az ujoncztanulóknak ő jelöli ki lakásaikat. Az élelmiszerekben befolyó ala mizsnát az egyes asztalok közöttj szétosztja. Kezeli a köz pénztárt, melyről hetenkint bemutatja számadásait a taní tóknak. Hetenkint jutalma tiz dénár. A pénztár és az alamizsnák kezelésében segéde a praeíitor; a fegyelem és rend föntartásában a contrascriba. A kilencz primarius a senior elnöklete alatt alkotja az iskolai törvényszéket. Az oeconomus reggeli 3 órakor, télen nyáron egyaránt, csengetyüvel jelt ad a fölkelésre. A közös ima után felolvassa a tanulók névsorát. Vasárnap az összes tanulókat, vigíliákon azoknak harmadrészét a templomba vezeti. A temetésekre is ő vezeti az ifjúságot. Őrködik a tisztaság és csend föntartásara, valamint arra is, hogy a tanulók anyanyelvükön ne tár salogjanak. Reggel és este bejárja a museumokat, vagyis lak szobákat. Este ismét csengetyüvel jelt ad, mire a tanulók öszszegyülekeznek, meghallgatják a bibliai felolvasást, és lefeküsznek. Szombaton délután egy órakor a vétkeseket az gazgatóhoz vezeti. Vasárnap vagy latin beszédet tart, vagy a bibliából betanult néhány fejezetet előad az ifjú ságnak. Az alamizsnák gyűjtését a „Decanus mendicantium" vezényelte. A tanulók köréből választatnak szakácsok (coqui) és mosók (lotores\ Végre az ifjabb tanulók szolgái. (famuli) az idősebbeknek, kik által viszont taníttatnak. A tanulók tartoznak a reggeli és esteli imákon, az is') Dück Gesch. dea Kronstadter Gymnasiums. 23. s kk. 11.

55 kólái előadásokon megjelenni. Csak az ebéd és vacsora utáni időt használhatták föl játékokra. A törvények áthágása pénz bírságokkal büntettetett. Egyenruha nem volt megállapítva. •Csak szokatlan, különcz ruhák viselése tilalmaztatott. *) Ezen intézetek jövedelmeiről keveset tudunk; kezdetben, úgy látszik, csak alamizsnákból állottak. Utóbb lassankint alapítványok is tétettek e czélra. Debreczenben a temetések alkalmával fizetett díjból 8 dénár a szegény tanulókat illette. 1592-ben pedig e város tanácsa elhatározta, hogy a malmok jövedelmének bizonyos része, az eltévedt uratlan marhák, é» a magvaszakadt polgárok birtokai, melyek előbb a városi kór ház javára fordíttattak, ezentúl egyharmadrészben „a scholában levő tanuló deákok hasznára és táplálására rendeltessenek."2) Hodrusbányán 1576-ban mendicánsokkal találkozunk, kik a tanítónak az iskolai és templomi teendőkben segélyére vannak. 3) Kassán 1557-ben a város pénztárából hetenkint 25 dé nár fizettetett az iskolában lakó szegény tanulók segélyezé sére.*) Körmöczön 1573-ban a tanító panaszkodik a városi ta nácsnak, hogy egy idő óta elmaradván a városi pénztárból fize tett segélyöszeg, a maga költségén kénytelen ellátni a szegény tanulókat.5) Lőcsén a Tburzó-féle alapítványból 1587 óta hetenkint 53 dénárt fordítottak szegény tanulók segélyezésére.6) Nagyszombatban az érseki tanoda mellett 1558-ban nö1) A debreczeni és sárospataki collégiumok törvényeiből. (Ezen collégiumok levéltárában.) 2) Szűcs. Debreczeu városának története. II. 587, 393 11. 3) A hodrusbáuyai tanító 1576. február 19-én a selmeczi tanács nak írja: „Und wenn die Mendicen nicht waren, nimmer kormt ich in dér Schulund Kirohe bestében." (Selmecz város levéltárában.) *) A város számadásaiban hetenkint előfordul e tétel „Den Schulleren in dér Schul den. 25." (A M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében.) 5) 1573. marczius 1-én kelt levele Körmöcz város levéltárban. 6) A Thurzóféle „Testament-Buch"-ban 1687-töl kezdve evénkint előfordul e tétel „Schulern wochentlicb zu Unterhalt per den. 33, thut woehen 52 = 17 flór. 16 den." (Lőcse város levéltárában.;

56 veidé szerveztetett. Ennek kétféle lakói voltak. A szegény kol duló deákok (mendici) naponkint reggel és este, egy- egy órán át koldulva bejárták a várost, alamizsnát gyűjtve. A többi időt az iskolában töltötték. Meghatározott napokon, a tanító ve zetése alatt, recordátiókat is tartottak. Ezeken kivül 24 ifjú, kik magokat kötelezték, hogy az egyházi pályára lépnek, a növeldében három éven át lakást, élelmet, fekete posztóruhát,, könyveket és író szereket nyert. I. Ferdinánd a nagyszom bati iskolában tanuló szegény tanulók segélyezésére hetenkint 2 forintot rendelt a nagyszombati harminczad pénztá rából fizettetni. ') Sopronyban is létezett a XVI. században sze gényebb tanulók számára tápintézet, mely azoknak szüksé geiről gondoskodott, a niiért azok egyházi szolgálatokat végeztek.2) Szelénben a mendicánsok az iskolaépületben laktak. Elöljárójuk az aedilis volt, kinek hivatásához tartozott az iskolaépületben a tisztaság föntartásáról gondoskodni és a mendicánsokra fölügyelni. Naponkint reggeli négy, és este hét vagy hat órakor összegyűjtötte ezeket, énekelt és a bibliát olvasta velők. Csütörtökön és szombaton kitisztíttatta általok az iskolát. Hetenkint kettőt rendelt közülök az iskola ka pujához öröknek.*) Váradon a Kálvin felekezetéhez tartozó polgárok,, meghatározott sorrendben, naponkint más, látták el élelemmel a szegény tanulókat.*) Zólyomban a szegény tanulók a recordátiók jövedel meiből segélyeztettek.5) ') Az Oláh által 1558-ban megállapított iskolai szabályzatból. (Prímási egyházi levéltár.) 2) Müllner Mátyás. A soproni evang. fötanoda története. (Sopronyv 1857.) 18. lap. 3) Szebeni iskolai programra 1861. 42 1. *) Szántó látván jezsuita elbeszélése. Hevenesi IX. 2 1. •') A város levéltárában őrizett számadásokból kiemeljük a követ kező' tételeket : 1600 Scolaribns recordantibus d. 35. 1511 Scolastico ac clientibus pro recordationibus fl. 1. d. 15. 1512. ScolaribaB cantantibus. d. 33. 1618. ín növő anno scolaribus citaristis, bubeuikom fl. 1.

57 Zsolnán 1578-ban Colacinus híres tanító háza növeldéül szolgált. A medicánsokon kívül külföldiek is, csehek, sziléziaiak, poroszok, laktak nála. A főurak gyakran része sítették segélyben.1)

XI. Az első magyarországi papnövelde. A tridenti zsinat előtt kath. papnöveldék, minőkkel ma rendszerint minden egyházmegye bír, sem hazánkban, sem a külföldön nem léteztek. Az ifjak, kik a papi pályára kivántak lépni, a hittani tanulmányokat a káptalani és mo nostori iskolákban, vagy a külföld egyetemein végezték; részben magok költségén, részben egyházi pártfogóik által. vagy e czélra tett alapítványokból, segélyezve. De sem kö telezve, sem képesítve nem voltak arra, hogy egytltt lakja nak, valamely külön e czélra szentelt, a főpap felügyelete alatt álló intézetben. Midőn tanulmányaikat elvégezték, megjelentek a pllspök előtt. Itt megvizsgáltattak, és miután még beavattattak az egyházi szertartások, a papi teendők, ismeretébe, fölvették az egyházi rendeket.2) A tridenti zsinat ezen gyakorlat czélszertitlenségét fölismervén, a papjelöltek nevelésének és tanításának ügyét beható tárgyalás alá vette. Erre vonatkozólag 23-ik ülésé ben fontos határozatot hozott. Elrendelte, hogy minden ér') 1678. szept. 13-án kelt levelében olvassak. „Adolescentes, qüi diutiugcule hic vixerunt, dimisi ad SUOH. . . iViuio . . . solummodo 8 adolescent«s domi habeo : 4 scepnsios, unicum domegticum , quendam rascianiim ét dnos silesios, quorum t.'tmou altér attingit í'cro fines Borussiae, qui heri vererunt cum sucorescente quodam bohemo. Hős nunc saltem babeo domi, praeter mendicantes ét alios pueros nobiles 28 habeo, Zolnenses non multos. Nuper fai apud Balassa ét Forgach ín Bitchá . . . petitarus sabsidii qniddam pro scbola." (Eezik Gymnasiologiai kéziratjából.J 2) V. Ö. Theinjr Ágoston. „Gesehichte dér Geistlicben Bildungsanstalten." Műin/. 1835.

-58 seki és püspöki székhelyen collégium alapíttassék, melybea a papi pályára készülő ifjak nemcsak közös tanításban és nevelésben, hanem egyúttal közös ellátásban is részesüljenek. Az előadandó tantárgyak : nyelvtan, szentírás magya rázata, szent atyák ismertetése, a szentségekről szóló tanok fejtegetése, az egyházi ének és a szertartások. Az intézet föntartási költségeinek födözésére a püspök, káptalanának és a papság képviselőinek hozzájárulásával, megadóztat hatja az egyházmegye összes javadalmait. A érsekek és tar tományi zsinatok utasíttattak, hogy a főpapokat ily papnö veldék fölállítására bírják.1) Borromei Károly, Milánó szent érseke, volt az első, ki a, zsinat e rendeleteit végrehajtotta. Nyomban követi őt Oláh Miklós esztergomi érsek. IV. Pius pápa 1565-ben, bécsi nuntiusa, Delfino Zakariás bibornok által, fölhívta őt, hogy mielőbb létesítsen egyházmegyéjében papnöveldét. Az érsek sietett eleget tenni a pápai kívánatnak. Azonnal gondos kodott épületről, mely a czélnak megfelelne. De fölmerült akadályok miatt, az intézet megnyitását elhalasztani kény szerült. Ennek folytán V. Pius újólag figyelmeztette öt kö telességére és Ígéretére.2) Oláh 1566 tavaszán összehívta káptalanát és ennek megegyezésével igénybe vette a tridenti zsinat fölhatalma zását, az egyházi javadalmak megadóztatására vonatkozólag. Megállapított kulcs szerint, az esztergomi káptalan összes javadalmasai együttvéve 250 forintot tartoztak évenkint fizetni; ugyanannyit ajánlott föl ő a maga érseki jövedelmei ből. Határoztatott, hogy végrendeleteikben a papnövelde javára az érsekek legalább 100, a káptalani méltóságok 6, az egyszerű kanonokok 3 forintot hagyományozzanak. Oláh ugyanakkor az intézet szervezetét is megállapí totta. Kormányát két fölUgyelő fogja vezetni, kiket a káptalan tagjai közöl az érsek nevez ki. A fölügyelök választják a tanárokat, ha lehet a Jézustársaság tagjai közöl, ha pedig ilyeneket megnyerni nem lehet, a megyei papság soraiból. *) Sessio XXIII. caput 18 de reform. 2) A pápai bréve kelt 1566. február 11-én.

59 Az intézet egyelőre csak tizenhárom lakost volt hivatva be fogadni : tíz növendéket, két tanárt, egy szolgát. Ezen rendelkezéseket magában foglalja az alapító okmány, melyet az érsek kérésére, Miksa király is mege rősített, 1567. július 1-én.1) A papnövelde haladék nélkül megnyittatott. Első fölíigyelöi: Teleqdi Miklós és Novak Miklós kanonokok. A ta nárokat a nagyszombati jezsuítacollégium szolgáltatta; de ez már néhány hónap múlva feloszlott. Oláh, hogy még biz tosabban megvesse az intézet alapjait, rábirta a királyt, hogy a jezsuiták által bírt két javadalmat, a széplaki apát ságot és a bényi prépostságot a papnöveldének 'adomá nyozza.2) Az ifjú intézetre nagy csapás volt Oláh Miklós kora halála, 1568 január 14-én. Az érsekség üresedése alatt, a kamara, mely az érseki javakat kezelte, vonakodott kifizetni az alapító okmányban rendelt évi 250 forintot. A káptalan a királyhoz kényszerült fordulni, mire ez ismételve elren delte ezen összeg kifizetését.3) A kamara utóbb kísérletet tett a papnöveldétől elvonni a széplaki és bényi javadalmakat. Csak a pápai nuntius közbenjárása hárította el e veszélyt.4) J) Az alapító okmány nincs nyon.tatásban közzétéve. Föltalál ható Hevenesy kéziratgyiijteményéuek LXVII. kötetébon. 2) Az adományozási okmány kelt 1567 október 8-án. 3) 1568. június 9-éu a pozsonyi kamara, királyi parancs következ tében, rendeletet bocsát Us.ily Péterhez, az érseki javak igazgatójához. Ez nehézségeket tesz. Erre a kamara 1568. júliua 13-án fölterjesztést tesz a királynak. Ez 1568. november 28-án emlékezteti a kamarát, hogy a 250 ft. kifizetését már régebben elrendelte ; ,.cum autem id fao.tum non sit, ét Capitulum Strigoniense denuo solutionem apud nos solicite urgeat, • . . mandamus, üt taudem illius molesta interpellatione levemur, üt hoc fieri . . . curetis." A kamara e tárgyban 1569. májns 13, 1570. jan. 9. 1574. aug. 3. rendeleteket bocsát Usalyhoz. (Ezen iratok a budai m. k. kamarai levéltárban.) *) Delphinus Zakariás 1571. aug. 21 én Becsből az esztergomi káptalannak irja : „Utprimum a Canonicia vestris certior factus sum, qua in re auxilio meo egeretis, statim . . . S . C. Majestatem conveni, eamque accomodatissimia verbis, effieaciaeque plenis exoravi, ne Abbatia ... ab Imperiali Camera auferatur . . . Quibus Caesar breviter rés_pondens dixit, se maximam Ecclesiae vestrae rationem habituram. Hoc

60 Ezen anyagi nehézségek, hozzájárulván az érsekségnek Verancsics érsek halála ntán bekövetkezett újabb, hosszú üre sedése, az enyészet szélére hozták rövid fönállás után afontos intézetet. A tudós és lelkes Telegdi Miklós érseki helynök, buzgó igyekezetei daczára, nem volt képes föltar toztatni teljes felbomlásit. Midőn Draskovich György bibornok a jezsuiták visszahívását Magyarországba sürgette és 1586-ban a túróczi collegium megalapítását kivitte, főleg^ azon czél lebegett szeme előtt, hogy a papnevelés ügyének újabb lendületet adjon. Azonban a helynek távolsága és ked vezőtlen fekvése meghiúsította ezen szándékát. És a szent szék bécsi követe 1.588 körül Kómába jelenti, hogy egész Magyarországban nem létezik tanoda, melyben hittudományi előadások tartatnak. E bajon akként kívántak segíteni, hogy a tiiróczi colléginm Kassára helyeztetnék át. A nuntius terve szerint itt legalább 100 ifjút kellene nevelni, felerészben a. király, és felerészben a török hódoltság területéről. Számí tása szerint az egész növelde íöntartása évenkint 10,000tallért igényelne, melyet egyházi javadalmak adományozása által lehetne az intézetnek biztosítani. *) Ugyanekkor egy világi főúr foglalkozott rokonirányú tervekkel. Ez Pálffy Miklós, Győrnek hős fölszabadító] a. 1584-ben kezdett a pápai nuntiussal értekezni egy collegium létrehozása iránt, melyejt maga kívánt dotálni. Majd midőn a collegium Sellyén létesült, itt mellette óhajtott papnövel dét fölállítani.2) igitur imprimis a vobis curandum esse puto, üt aliquem Viennae habeatis, enni mihi minimé liceat quotidie in aula versari." (Eredetije a prínutsi világi levéltárban.) 1) „Discurso dello stato ílell a Religione cattolica nel Eegno d'Ungheria." Egykorú másolata a vatikáni könyvtárban. 2) Pálffy Miklósnak élénk érdeklődése a papnevelés ügye iránt oly tény, mely eddig teljesen ismeretlen volt. Földerítik azt a Pálffy csa lád pozsonyi levéltárában őrizett eredeti levelek. A nuntiusnak 1584. pridie calendas quintilis, 11 calendas sextilis, 13 calendas sextilis, és octavo calendas novembris, Pálffy Miklóshoz, ennek 1584. november 14. a nuntiushoz intézett levelei. Yégre Carillio Alfons a sellyei collegium rectora 1600 jan. 30-án Pálfly Miklóshoz ir. Ez többi között megjegyzi; „Si pro 12 alumnig fnndatio institueretur, oporteret pro unó quoque 60

61 Azonban míg e tervek nem mentek valósulásba, az esztergomi káptalan 15£0-ben újra megnyitotta papnövel déjét, a mely eredmény nagy részben Cherödy Márk kano noknak volt érdeme.1) Utóbb Kuthasy János érsek is fölka rolta ezen intézet ügyét.2) Ezen papnövelde szervezetéről, viszonyairól és belsőéletéről érdekes felvilágosításokat nyerünk, az 1598/9-ik évi számadási könyvből, melyet a nagyszombati érseki belynökség levéltára részUnkre megőrizett.3) Igazgatója és pénzügyeinek kezelője Ruber Pál eszter gomi kanonok, tudós férfiú, kitől az esztergomi káptalan hajdani tagjainak szorgalmasan összeállított névsorát bírj ük.4) A növendékek tanára előbb Zegedei Pál, majd ennek utódja Zelesianus (talán Szöllösi) István.*) Fizetése évenkint 60 frtból állott. Élelmet a neveidében nyert, naponkint egy pint bort6), ruhamosást ; a borbély a növelde költségén évenkint nyolczszor megmosta fejét/) végre szolgáját a növelde élelmezte. Az intézet tizenkét növendéket látott el. Ezek a kö vetkezők voltak : Zsolnai Dániel Dejtei János Cheyke Máté fl. hung. asignare. Coemenda praoterea, aut exaedificanda Selliae doínus, qnam inhabitarent, ad quaoi quidem iá perpetuum sartam tectam conservandam aliquos fl. 50, aut paulo minus essent addendi." *) Nevét a restaurált papnöveldéi épület homlokzatára tett fölirat, örökíti. „Domus Seminarii Venerabilis Capituli Strigoniensis. Restaurata per Dominum Marcum Cherodi de Fylethincz P. S. G. de viridi campo id temporis Seminarii Praefectum. A. D. MDLXXXX." 2) 1597. april 2-án Pozsonyból az esztergomi káptalannak írja : „Seminarii certe omnium judicio neglecti ex aliqua parte milii jam curara incumbere optims scio ; non d'inro meis partibus, rebus meis bene ordinatis ; interim no illud omnino desoletur ét pessum eat Dominatioues Vestrae curabunt." (Eredetiji az esztergomi káptalan levéltárában.) 3) 1598. május l -tol, 1599. april 30-ig. *) Memória Cons"crationis Basilicae Strigouiensis 147 1. 5) Az előbbi 1598 augusztus 31-ig működött, 6) A számadásokban e jegyzet áll : „Magistro etiam aliquando cum petit haustum, non est illi denegatum."

') A fej mosása borbély által régente általánosan szokásbas volt.

62 Vinodoli Tamás Semberi István Zabó István Vasvári György Plesko Mihály Szakolczai Gáspár Zsolnai Gáspár Gengesi Péter „Joannes Baptista." Ezek soraiban az év lefolyása alatt némi változások történtek. Zsolnai Gáspár és Gengesi Péter áldozárokká szentel tettek. A sziléziai származású Dejtei György — ki mint énekes, („discantista") volt alkalmazva a székesegyháznál — hazájába tért vissza. Végre Zsolnai Dániel, magasabb tudományos kiképeztetés végett, a bécsi egyetemre küldetett. Helyökbe csak két új növendék jött az év alatt: Gengesi Márton Horosiczka György. A tizenkét növendék teljesen ingyen ellátást nyert és „Seminaristae" elnevezés által lettek megkülönböztetve azok tól, kik ellátásukért fizettek, s ^Convictorok"-nak neveztettek. Ilyenek voltak Jakab, egy orgonista fia és Mészáros János. E kettőért összesen 71 forint fizettetett az intézet pénztárába. A növendékek asztala egyszerű volt. Marhahús ren desen adatott föl ; szárnyasok csak kivételesen. A számadá sokban csak 6 kappan, darabja 18 dénárral, és 5 lúd, darabja 28 dénárral számítva, fordul elő. És e tételek igazolására, az igazgató szükségesnek látta kiemelni, hogy miután egy ideig Nagyszombatban nem árultak marhahlist, ezt kellett pótolni. Sertést csak kettőt hizlaltak. Abból, hogy négy mérő borsót, ugyanannyi lencsét, s egy mérő árpakását szereztek be,1) következtethetjük, hogy a növeldei étlapon ezek leggyakrabban szerepeltek. Egyéb • ') Egy mérő borsó 50 d., lencse 60 d., árpakása 50 d.

63

főzeléket az intézet kertje szolgáltatott. Tésztás ételek igen ritkán adattak; még a „túrós étek" — e magyar kifejezést találjak a latin számadásban — sem lehetett gyakori, mert egész éven át csak négy font túró fo gyott el.1) Bor nélkül, régi időkben , nem lehetett képzelni étke zést. A növendékek naponkint délre egy messzelyt, estére ugyanannyit, ünnepi napokon egy itczét kaptak. Nagyobb lakoma csak egyszer rendeztetett , Nagybol dogasszony napján, mikor az intézet védasszonyának Ünne pét, búcsúját ülte. Ekkor, és csakis ezen egy alkalommal jöttek az asztalra czukorral s füs/errel készített ételek. Evégből vásároltak egy font czukrot 45, egy font borsot 60, egy lat sáfrányt 50, két lat gyömbért 10 dénárért. A növendékek ruházatjárói is az intézet gondoskodott. Köpenyt, felsööltönyt, alsó öltönyt, nadrágot, czipöt, föveget, inget kaptak. A posztót a nagyszombati vásárokon vették, rendesen morva gyártmányt. Ara különböző volt. A fino mabbnak2) röfe l ft. 40 dénárba, a durvábbnak röfe csak 41— 50 dénárba került. A posztó, melyet vettek, nyers álla potban volt. Ekkor a posztómetszőhex adták. Ez előbb beáz tatta, amely műtéte után a posztó 10 rőf után l V2 röföt vesztett. Egy rőf után l és 7A o • dénárt fizettek. A szabónak egyedül a munkáért egy felső öltöny után 45, egy alsó öltöny után 32, egy nadrág után 18 dénárt kellett fizetni. A czipőnek ára 26 és 40 dénár között váltakozott. Föveg más volt télre, ugj mint kucsma bárány bőrből vidra bőrrel díszítve, és más nyárra, úgymint posztókalap. A vászonnak, melyet ingek készítésére vásároltak, röfe 15 dénárba került. A varrásért 18 dénárt fizettek. A czérnáért külön 46/í0. dénárt számítottak. . A növendékekhez, az intézet költségén, évenkint nyolczszor eljött a borbély és megmosta fejőket. Minden alka lommal fejenkint 4 dénárt, a tanár személye után többet, 6 dénárt, fizettek neki. ') Egy font túró 8 d. 2) Pannus saja (?)

64 Az intézet szolgaszemélyzete a következő egyénekből állott : Kulcsár (Lévai János), fizetését borban kapta, 10% akót, mi 31 V2 forintot képviselt. Alkulcsdr (Subclaviger), fizetése 7 forint, egy pár czipő, egy pár saru és két ing. Kertész, fizetése 15 forint, egy pár czipő. Naponkint egy itcze bort kapott. 8zakácsné, fizetése 20 forint. Naponkint egy itcze bort kapott. Kenyérsütö, fizetése 12 forint, egy pár czipő. Pintér, fizetése 27 forint. A papnöveldének saját szőllei voltak. A termés 1598han 60 akó bort eredményezett. A gerencséri tizedből 42 akó folyt be. A papnövelde jövedelme egyébkint a következő volt. Az érsektől .... 250 forint A káptalantól ... 56 „ 50 dénár A széplaki apátságból . 317 „ 84 „ A gerencséri és csebli tizedek egy harmadának bérletdijából . . 50 forint. 674 , 34 „ Emellett az érsekségtől természetben 350 mérő búzát kapott. Sajnos, hogy e képet ki nem egészíthetjük. Mert a szel lemi életre vonatkozó részletek csak igen gyérek e számadási könyvben. Ismeretlen marad, mi volt a növendékek élet- és íanrendje. A legtöbben itt fejezték be tanulmányaikat és azonnal áldozárokká szenteltettek. Némelyek Bécsbe kül dettek, hol az egyetemen tanuló papjelöltek részére több alapítvány létezett ; vagy Eómába, hol ekkor már megnyílt volt a német-magyar collégium a magyar ifjak előtt.

XII. 'Szegény tanalók segélyezése a pozsonyi kamara által. Szegény tanulók az iskoláztatás költségeinek födözésében sokféle segédforrásokra számíthattak. Külföldi egyete mek és hazai tanintézeteink mellett nem jelentéktelen alapít ványok, amott bursák, itt convictusok is léteztek. A főpapok főurak sőt még a városi hatóságok jótékonysága is sokak nak nyújtott eszközöket arra, hogy magokat kiképezhessék. A koldulást sem tekintették azon korban lealázónak ; a szegény tanulók énekelve bejárták a vagyonasabb házakat anélkül hogy emiatt pirnlniok kellett volna szerencsésebb társaik előtt. A kormányhoz, illetőleg a. pozsonyi magyar kamarához, is gyakran fordultak a szükségben szenvedő tanulók és más tudományokkal foglalkozók, és reszesíttettek azon évi 300 forintnyi összegből, mely a kamarai költségvetésben szegé nyek segélyezésére volt kirendelve. A Nemzeti Múzeum kézíratgyüjteménye az 1569— 1596-iki évekből huszonhét kedvezően elintézett folyamodványt tartott főn. Ezek sok tekintetben érdekkel bírnak, a folyamodók személyei és folyamodások indokolása miatt. A folyamodók részint ha zaiak, részint külföldiek. Némelyek egyszerűen azzal indo kolják kérelmüket, hogy szegények és árvák, s 10— 25 dénárt kapnak. Mások kiemelik, hogy Bécsben a jezsuiták növen dékei (mint 1590 júl. 21-én Uclanovits Miklós) s 40—50 dénárt kapnak. Chernkeozy János föltárja, hogy pap akar lenni, s 50 dénárt nyer. Kovákh Pál ellenben , bár „Philosophiae baccalaureus" és szintén az egyházi rendeket készül fölvenni, 1596 szept. 20-án 25 dénárt nyer. Hegy János és Imre testvérek 1590 márczius 17-én, avégett kérnek segélyt, „üt cnrsum studiorum . . . in aliquo praeclaro Gymnasio" folytathassák ; három magyar forint utalványoztatik részökre, De három évvel utóbb, 15?3 aug. 27-én Samsinoczy András FRASKI.. HAZAI ÉS KÜLF. ISK. XVI. SZ.

5

66 és Csabay Máté nagyszombati tanulók, bár„artium liberalium gratia" Rómába készülnek, csak 12— 12 dénárt kapnak útiköltségül. Nem hiányoznak olyanok sem, kik a kamara elnökeit és tanácsosait ékes ódák és phrasisokban dús levelek által igyekeznek megnyerni, így Obratkovics Mihál horvát ifjú, a bécsi egyetem tanulója s „Philosophiae baccalaureus" 1590. márczius 19-én egy költeményét ily sorok kíséretében teszi át. jScio • . . Vestras Dominationes amare liberales disciplinas, e quibus divina poesis non aliter lucet, quam Berecynthia inter stellas minores. Talis ea est, qualis sydereae sublustri noctis in umbra Hesperus, astrorum decus ét pulcherrimu& ignis, eminet apparens. De fonté huius scientiae laboréin meum D. V. in génére consecro. " A levél a következő hát irattal van ellátva. „D. Perceptor. Huic litterarum ét bonarnm artium studioso carminibus oblatis suam poesim commendanti, viatico destituto, date ex pecunia eleemosinaria 50 nummos hung. (= l/2 tallér) accepta quietantia. . . . Ex. Consilio Gam. Hnng. Episcopus Nitricnsis." E siker által buzdítva, három évvel utóbb, 1593 márczius 19-én ismét egy verssel kereste föl a kamarát. Most egy forint utalványoztatott részére. Külföldi utazó tanulók is nem ritkán jelentek meg Po zsonyban s igénybe vették a kamara segélyezését, így 1583 an. 17-én Cambius Vilmos brüsseli „miser studiosus" ; 1583 jún. 7-én Kehe Vilmos haliéi „artiurn liberalinm studiosus" ; 1590 május 21-én Amerimus Jeremos sziléziai és Geszler György svábországi „misen studiosi" ; 1590 május 29-én Michaelis András, ki „ex Francia Orientali" került Po zsonyba. Ezek csak átutaztak. De voltak olyanok is , kik ha zánkban tanítói állomásokat kerestek, vagy találtak is ; de különféle csapások által sújtva szegénységre jutottak. Ilyen. volt 1569-ben a wormsi „Magister Michael Westermann ss. Theol. Baccalaureus", ki Pozsonyban szerezett magának hi vatalt, de ezt, súlyos betegségbe esvén, elvesztette. 1587-ben „Joh. Stussini Sicherhausanus" eredmény nélkül keresett alkalmazást. ..Longum iter emensus sum — írja — ét

67 nullibi, ubi stadia litterarum vaeent, locnm habere potui." Ugyanemiatt panaszkodik 1587-ben „Michael Scotus studiosns." Azért jött Pozsonyba „quod hic scholasticam functionem me nactnrum censuerim. Spe autem fallente hinc vicissim discedere cogor." Végre kiemelem Wendeltus Dá vidot, ki a szebeni iskolában két éven át „docendo sacras artes ét honestatem" működött ; s 1590 nyarán hazájába visszatérni szándékozván, hivataláról lemondott. Azonban útközben sok veszély érte, melyet ékes nyelven leír. Egy folyó hullámaiban majdnem sírját lelte. Innen menekülve rablók kezeibe került, kik életét megkímélték, azonban pén zétől fosztották meg. Most azon kérelemmel fordul a kamara elnökéhez , hogy vagy hivatalt adjanak neki , vagy legalább segélyt „nt Academiam aliqnam rursus invisere possim."1) J) A Jíemzeti Muzeum kézirataiból.

<68

A magyarországi és erdélyi iskolák a XTI. században.1) 1. Bajmócz (Protestáns). Ezen nyitramegyei hely iskolája a Tkurzókban lelkes pártfogókkal birt. Tanítói közöl ismeretesek : 1580 Mensatoris Dániel. 1582 Serator György. 1599 körUl Téka András.2) 2. Bakabánya (Protestáns). Tanítók : 1565 Jenckner György.3) 1576 Aurora (Hajnal) Ábel.*) 3. Bán (Protestáns). Tanítók: 1567 körül Galacei (vagy Gollacinos) Miklós.*) a) Itt következnek betűrendben azon magyarországi és erdélyi iskolák, melyeknek XVI. századbeli történetére, résziut a nyomtatásban megjelent, vagy kéziratban levő történeti müvekben, részint a levéltá rakban és kéziratgyüjteményekben részletes adókat, gondos kutatásaim közben, föltalálnom sikerült. Mellö'zöm tehát azon iskolákat, melyekről egyebet, mint azt hogy fönnállattak, nem tudunk. Gyakran oly munkákra kellé támaszkodnom, melyek felsorolván a tanítok neveit és megjelölvén miíködésök idejét, a kutforrásra nem hivatkoznak. A felelősséget ily ese tekben mind a nevek orthographiájára, mind a chronologiára nézve az illető munkák szerzőire hárítom. A latinra fordított neveket változatlanul adom, s csak akkor csatolom hozzá a magyar, vagy német eredeti nevet, midőn azt teljes biztossággal állapíthattam meg. 2)Rezik GymnasiologiaEvaugeliea. Kézirat a Nemzeti Múzeumban. 3) Szeptember 21-én kelt és Selmecz város tanácsához intézett levele e város levéltárában. *) Bartholomaoides 731. '") Bartholomaeides 45 1. Wallaszky 171 1.

69 1567 Thúróczi Jeromos.1)

Hlésházy István a XVI. század végső éveiben gymnásiummá tervezte átalakítani , s e czélból Wittenbergből egy tanárt hívott meg. De tervét csak neje valósította, 1609 ben.2) 4. Bártfa. Sárosmegyének ezen ma jelentéktelen , csak hatalmas gyógyerejti forrásairól ismert, szabad királyi városa , a XVI. században élénk szellemi életnek volt színhelye. Lakosainak száma jóval meghaladta a mostanit. A nagy piaczot környező emeletes házakban lakó polgároknak a Lengyelországból átvezető kereskedelmi út sokféle alkalmat adott vagyonra szert tenni és a müveit külfölddel érintkezni. A piacz közepén emel kedő városházából, mely a XVI. század első éveiben építve,3) a góth és renaissance styl átmeneti formáit tünteti föl, tekin télyes bírák és tanácsnokok igazgatták a várost. Iskolája is híres volt. Már a XVI. század első éveiben sze repelnek számadásaiban, aközpénztárból iskolai szükségletekre tett kiadások. Majd az iskolatermet kell jó karba hozni,4) majd a tanító és tanulók részesülnek a város bőkezűségében. A tanítók fizetése nem fordul elő. Ez igen csekély le hetett, mert élelmezésüket a plébános asztalánál nyerték; csak 1506-ban történt erre nézve kivétel, midőn a tanítót 7 forinttal kárpótolták. 5) A tanítók templomi szolgálatokat is végeztek. Többi között nagypénteken a szent sírnál tanít ványaikkal a zsoltárokat olvasták, miért a város (1513 — 1 536) l forintot fizetett, a tanulókat pedig két ebéddel jutalmazta;6) ») Hornyánszky 209. 2) Wallaszky 177 1. Ribini 427. 3) A városház építésére vonatkozólag a számadási könyvek 1506— 8 érdekes részleteket tartalmaznak. *) Például 1602 „Carpentariis ét ad dealbationem stubae scolarium ét certis operariis den. 96." 5) A város számadásaiban : „Georgio baccalaureo scolastico, eo quod apud plebanum mensam fere per unum annum non bábuit, ín recompensam mensae eiusdem dedimus fl. 7." 6) A templom számadásaiból : 1512 „Sabbato ante palmarum scolaribug pro duobus prandiis, den. 47." — 1513 „í^colaribus pro duobus prandiis pro lectione psalterii ante sepulcrum den. 55."

70

a szent sírt őrző tanulók külön díjban részesültek,1) s azok is kik Úr napján az oltári szentséget énekelve kisérték, és ezeknek a város reggelit is készíttetett. 2) Ezenkívül a tanács egyéb czimek alatt is juttatott némi csekély összegeket a szegény tanulóknak.3) A régibb tanítók közöl ismerjük : 1506 György baccalaureust.4) 1520körül a lindaui-Ecfc Bálintot, ki utóbb főbíróvá lett. 5) 1532 Kreyl Márkot.*) Ennek utódjává a tanács megbívott egy férfiút, ki hivatva volt az iskola hírét és emelkedését megalapítani. Ez Stöckel Lénárd. Bártfán 1510 körül született. Hason nevű atyja a város jelesebb polgáraihoz tartozott és a közbizalmat teljes mértékben bírta. 1515-től a templom gondnoka volt,7) a mely hivatalt 1520-ban a főbírói tiszttel cserélte föl. Fiának kiképzésére nagy gondot fordított, s azt Kassára küldötte, hol a híres Coxe Lénárd angol tudós tanított.8) De midőn a halál korán elragadta, jó névnél egyebet alig hagyott fiára. Ez nélkülözések közepette kény szerült folytatni és befejezni tudományos kiképzését.9) Korán megismerkedve és megkedvelve a protestáns tanokat , hogy magát azokba tökéletesen beavassa, a wittenbergi egyetemre ment, hol az 153%-iki tanévben jegyezte magát az anya könyvbe. Társai itt Dévai Bíró Mátyás, Gálszécsi István, Sylvester (Erdösi) János stb. 1 °) Jeles tehetségei, szorgalma és szeretetreméltó modora által kivált társainak nagy töimv i *) A temp'ora számadásaiból. 1513 „Scolaribus sepulcrum eustodientibus den. 7." a) A város számadásaiból. J) A város számadásaiból : „1502 feria 6 post Epiph. recordantibus scolaribus őrt. 1." — 1603 „Scolaribus pro recordatione den. 54." — 1506 „Scolastico ex parte commemorationum unius quartalis auui ti. 3." s a t. *) A városi számadásokban. 5) Klein. Nachrichten. I. 1861.] és III. 175 1. Vesprémi II. 75 s kk. 11. *) A városi számadásokban. 7) A templom számadásaiban. ») Klein. Nachrichten. I. 186 1. ') Ezt maga elbeszéli 1538. február 17-én a bártfai tanácshoz Wittenbergből írt levelében. '•) Bevesz közleménye. Tört. Tár. VI. 816 1.

71 géböl, magára vonta nagynevű tanárainak figyelmét és ki vívta magának barátságukat. Lutherrel , Melauchthonnal, Agricolával szívélyes viszonyba lépett és azokkal később, midőn hazájába visszatért, levelezésben állott. Főleg a szelíd, mérsékelt irányú Melanchthonnak bírta rokonszenvét. Ennek pártfogása által több előkelő házban, többi között egy feje delmi család sarjainál is,1) mint nevelő, előnyös foglalkozást nyert, mely fölmenté az anyagi gondok terheitől és képessé tette, hogy ifjabb testvérét Pétert is magához vehette, s gondos kodhatott szükségleteiről.2) E közben egy ideig Luther szülő helyén, Eislebenben mint tanító volt alkalmazva.3) Nyolcz évet töltött már Wittenbergben, tudományos foglalkozások között, a reformátió vezérférfiainak társasá gában. Ekkor 1538 elején szülővárosának tanácsától meg hívást vett, hogy a tanítói állomást elfogadja. Azon hő óhajtás, hogy tudományával hazájának szolgálhasson, s a protestantismus megszilárdítása érdekében működhessék , nem kevéssé vonzotta haza. Azonban számos körülmény vissza tartotta. Maga leginkább azt emeli ki, hogy lekötre lévéu azon családoknál, melyek nevelőül felfogadták, azonnal nem távozhatik. Mindazáltal kétségtelen, hogy nyomatékosabb okok sem hiányoztak. Erre utal az is, hogy Melanchthon maga ajánlkozott a bártfai tanács előtt a meghívás el nem fogadása miatt kimenteni.4) De a város még ily hatalmas J) Worner György Stöckel barátja, ki bizonyosan jól volt érte sülve, 1539. aug. 1. Réwai Ferenczhez intézett levelében írja, hogy Melancbthon ^annyira becsüli Stöckelt „üt in ejus disciplinam Principis sui filios ei tradendum duxerit." (Réwai levéltár) De vájjon a gzász vá lasztót, vagy a würtembergi herczeget érti, kétséges. 2) Ezt maga irja fönebb említett levelében. Péter 1536-ban jegyez tetett az egyetem hallgatóinak sorába. Bevesz i. h. 217 1. 3) Egykorú adattal Stöckel eislebeni működéséről nem bírunk. Föntartotta ezt a hagyomány Bártfán. E város tanácsa 1668. nov. 31-én kelt levelében tesz arról említést. Klein. I. 367 1. *) Ezt maga irja fönnebbi levelében. Hogy Melanchthon csak ugyan irt ügyében a bártfai tanácshoz, kitűnik Klein következő soraiból, „lm J;ilire 1538 und 39 wechselten Luther und Melanchthon fleisig Briefe mit den Stadtmagistrat zu Bartfeld, welche noch bis dato auf dem Kathause aufbewahrt werden. In diesen Briefen wird besonders dieseg ihres -Stadtkindes . . . Person gerühmet." (I. 1861.) Sajnos, hogy e levelek ma .már nem találhatok többé a bártfai levéltárban.

72 közbenjárás után sem mondott le vágyáról, a jeles férfiút kkolájának élén láthatni. Sikerült is leküzdeni ellenszegttilését Stöckel 1539 nyarán már Bártfán volt.1) A reményeket, melyeket a távolból fölkeltett , fényesen igazolta. Első teendője volt a gondjaira bízott tanodát újjászer vezni és a németországi tanintézetek színvonalára emelni. Új iskolai törvényeket dolgozott ki. 2) Már az első hónapokban betöltötte hírével az ország felső részeit. Távol helyekről nagy számban gyülekeztek körébe az ifjak, kik között előkelő családok sarjaival is találkozunk. Ilyenek Perényi Mihál, Serédi Gáspárnak egy unokája, Réwai Ferencz k. személynök három fia: Mihál, János, Lőrincz. Ez utóbbiak leveleiből meg győződhetünk azon hatásról, melyet Stöckel tanmódszere és tár salgása az ifjak szellemi tehetségeinek és jellemök kifejlő désére gyakorolt.*) Utóbb Perényi Ferencz tárnok fia János, nevelőjével a hires Szikszói Fabricius Balázssal is itt tanult négy éven át (1561 —55).*) Sőt 1569-ben maga Verancsics Antal egri püspök hozzá küldötte unokáját Domitius Je romost. 5) Tevékenysége nem szorítkozott az iskola falai közé. Nagy befolyást gyakorolt a protestantismus megszilárdulá sára és szervezkedésére szülővárosában és a fölvidéken. Midőn az öt főividéki város : Bártfa, Eperjes, Kassa, Lőcse, Kisszeben egy közös hitvallás szerkesztésére követeket ktil ') Pontosan nem határozhatjuk meg, mikor jött Bártfára. 1538 nonis novembris Wittenbergből ír a körmöczi jegyzőhöz. (Eredetije a Réwai család levéltárában.) 1539. július 18-áról bírjuk első Bartfáról irt levelét, Werner sárosi kapitányhoz intézve. 2) „Leges scholae Bartfensis." Az 1540-ik évből származó kézirat ból, melyet Stöckel saját kezével írt, közli Klein. I. 332—341 11. 3) Ezeknek nagyszámú levelei 1539—44 évekből, midőn Stöckel tanítványai voltak, a Réwai család levéltárában. Ugyanitt Stöckelnek 18 levele 1539 —44 Réwai Ferenczhez intézve. *) Caesar Györgynek Fabricius fölött tartott emlékbeszéde. 38 1. 5) 1569 deczember 1-én ír unokájához Bártfára. „Ét quia annus adíiuo non est — írja többi között, — quod in doctissimi viri Leonardi Stöckelü schola versaris, exposuerisque 150 fl. ad sustentationem tuorum studiorum" emiatt megrója és takarékosságra inti öt. Kö?li e levelet Schmitth. Episcopi Agrieuses III. 8S—8 11.

73

dött ki, az ő dolgozata lett elfogadva és szolgált századokon át irányadásul.1) Azonban, mint minden kiváló embernek, neki is voltak ellenségei, sőt üldöztetésnek volt kitéve. Egyike lévén a városi képviselőtestület tagjainak, (Hundertmann) 1555-ben a tisztujításánál ellenkezésbe jött a túlnyomó többséggel, melynek most haragját magára vonta. Elkeseredve kilépett a képviselőtestületből. 2) De ennek da czára nem szűntek meg a bajok. Azzal vádolták, hogy tanítói kötelességeinek nem felel meg kellően, és hogy a városnak több kárt, mint hasznot okozott. A sértett önérzet hangján fölhívta a tanácsot, vizsgálja]meg iskolai tevékenységét, adjon neki alkalmat, hogy számot adjon eddigi működéséről. 3) A hálátlanság, mely tizenöt éven át, önfeláldozó buz galommal és fényes sikerrel folytatott iskolai hivataloskodását jutalmazta, arra bírta, hogy 1556 nyarán a várost el hagyja. -Késmárkra vonult és itt folytatta tanítói működését. Azonban a bártfai tanács csakhamar megbánta, kogy távozni engedte. Követeket, leveleket küldött hozzá, fölkérvén, hogy mielőbb visszatérjen és hivatalát újra átvegye, s Ígérvén a föl merült bajok orvoslását. Stöckel, bár Boroszlóba és Kassára is nyert meghívást, szülővárosa kérelmeit hallgatta meg. A következő év elején ismét Bártfán volt.4) Itt azon elégtételben részestilt, hogy egy katholikus főpap, Verancsics Antal egri püspök, nnokáj át küldötte iskolájába.5) Azonban a város nem 'soká bírta. Májbajbanszenvedett. 1 560-ban húsvét ünnepén, az isteni tisztelet alatt, midőn a kart vezényelve a „Sálve dies festus" éneket megkezdette, éles fájdalmak lepték meg, úgyannyira, hogy rögtön házába mennie kellé. Nyolcz hétig betegeskedett. Idöközönkint szünetelt baja ; ilyenkor ágya köré gyűjtötte tanítványait s folytatta előadásait. Néhány J) Confessio christinae doctrinae qninque liberarum Ciritatum ín Hungária superiore. 1549. Másként Confessio Pentapolitana. Ezt I. Fer dinándnak nyújtották be. V. ö. Klein. I. 65 1. 2) Erre vonatkozó két dátum nélküli levele a bártfai levéltárban. 3) Dátum nélküli levele ugyanott. *) Késmárkról 1555. szeptember 20, deczember 9. és 1556. január 6-én a bártfai tanácshoz intézett levelei ugyanott. 5) Schmitth. Episcopi Agrienses. III. 85 1.

"74 nappal halála előtt Wittenbergből magyar tanulók érkeztek meg s Melanchthonak levelét hozták neki. Könnyek között olvasta azt, mert már előbb jött meg nagynevű barátja halálának híre. „Nemsokára szóval fogok válaszolni" ; monda. És a Szent háromság vasárnapját megelőző szombaton kimúlt.1) Életében csak egy hittudományi munkája jelent meg. 2) Kettő halála után látott napvilágot. 3) Stöckel neve ismert volt nemcsak Magyarországban, hanem a külföldön is. És iskoláját Európa nevezetesebb tanintézetei közé sorozták.4) Tanrendszerét évtizedeken át érvényben, emlékét századokon át kegyeletben tartották szülővárosának polgárai.6) Stöckel utódjává tanítványa, Fober (vagy Fabri} Tamás választatott. Midőn pedig ez 1565 utolsó napjaiban Selmeczre ment át; 6) helyébe Bervisius Joakim hivatott meg Eperjesről. 7) *) Klein : „Leonhardus Stöckelius communis Ungariae Praeeeptor. Kintelli 1770. — Stöckel három fiút (János, Dávid, Lénárd) és három leányt (Anna, Dorottya, Fides) hagyott hátra. Amazok szintén a tanítói pályán működtek. Ezeknek egyikét Fabri Tamás, Stöckelnek Bártfán utódja, vette nőül. 2) „Tractatus cuius titulus desumtus est ex I. Joan. 2. 18. apo lógiám ecclesiae Bartfensis continens contra barbarorum blasphemias, qui accusabant eam haereticam ét propugnatricem idolomra." 1558. 3) „Annotationes locorum communium Phüippi Melanchthonis." Bázel, 1561. És Postillái. Bártfa. 1596. *) Erre nézve Fabri Tamásnak 1567, 5 cal. martii Selmeczró'l a bártfai tanácshoz intézett levelében érdekes részletet találunk, írja, hogy egy tudós férfiútól hallotta „aliquando ín consessu doctissimorum in Helvetia virorum factam ease mentionem scholarum celebriorum, quae passim sünt in regnis Európáé, ét ibi illatain fuisse etiam mentionem Bartphae, scholaeque illius ét Stöckelii.^ (Bártfai levéltár.) 5) Henisch György bártfai születésű augsburgi tanár 1592. marczius 20-án írja a bártfai tanácsnak : „Judico, quamdiu Bartpha módúm docendí Stöckelianum retinuerit, scholam celebrem Bartphae numquam desituram." (A bártfai levéltárból.) 6) Még 1565. decz. 14-én Bártfáa van, s jelenti a tanácsnak : „Curavi . . . describi controversias a me jussu Pastoris nostri praeterito anno conscriptas. Continent autem scriptum de materiis in hoc Regno nostro controverais s. antiquitatis ét recentium orthodoxorum judicia." •(Ugyanott.)

') 1566 4 cal. dec. Eperjesről írja, hogy elfogadja a meghívást. ((Ugyanott.)

75 Ez nem sokáig volt itt. A bártfai tanács már 1567 elején visszahívta Fabrit. Ez nem vonakodott visszatérni ; de le kötve lévén Selmeczen az év végéig, addig ajánlá maga helyett Schwengler Márton beszterczebányai segédtanítót, ki Stö'ckelnek tanítványa volt, s Wittenbergben annyira meg kedveltette magát, hogy Major és Éber tanárai levelezés ben állottak vele.1) Schwengler meghivatott, elfogadta a fölajánlott hivatalt2) és mint „prorector" közmegelégedésre működött.3) Faber, bár a selmecziek mindent megkisérlettek, hogy visszatartsák,4) 1568 tavaszán elfoglalta a bártfai tanszéket. Előbb azonban hosszas tárgyalásokat folytatott fizetése és egyéb részletek iránt. Az eddigi fizetéssel (62 forint, s 8 forin ajándék) meg volt elégedve, de a gabona- (8 köböl búza) és failletéket (26 öl) emeltetni kívánta. Továbbá indítványozta, hogy a tanulók dijaikat rendesen, hetenkint mindegyik egy dénárt, fizessék ; legalább 14 tanuló közköltségen nyerjen ellátást; padok vagy ujak készíttessenek, vagy legalább a régiek rendbe hozassanak. „Illő — úgymond — hogy tiszta legyen a hely, hol ép úgy lakik Isten az ő angyalaival, mint az égben." Sehwengler részére az altanitói, éneklészi tiszte kérte (40 forint fizetés- és mellékjövedelmekkel.) A másik altanítót Kelement is megtartatni javasolta.5) Faber évek hosszú során át, 1592-ben bekövetkezett haláláig, viselte hivatalát6) és iskolájának iontartotta Stöckel által megalapított jó hírét.') 1575-tői; 1591-ig a híres Scul*) Fabri egyúttal megjegyzi, hogy Schwengler majd ha ö Bártfára jő, segéde lehet. 1567, 5 cal. martü és marcz. 18. (Ugyanott.) 2) Meglepő, hogy a város fölkéri, ne vegye rósz néven „exiguum defectum germanismi." 1567. marcz. 20. Beszterczebányáról. (Ugyanott.) 3) Faber 1567. augusztus 12-én Selmeczröl írja a bártfai tanács nak : „Cogitavi vos conteutos Martini opera fortassis non amplius desiderare meum adventum." (Ugyanott.) «) Említi 1567. október 7-én. s) Fabrinak 1567 aug. 26. és 1568 marcz. 12-én, Schwenglernek dátum nélküli levelei. e) 1578-ban a pozsonyi országgyűlésen követ volt. ') Az eperjesi tanács 1591 april 3-án írja a bártfainak : „Scimiu -floruisso vestrain scholam tempore D. Stöckelü p. m. ét florero etiam

76 tetus Severin volt segéde. a) Utódja 1592 szept. 22-től 1595-ig a pfalzi Erhard Miklós2), 1595 aug. 6-tól 1597-ig a bran denburgi Gera Konrád, 1697—1600 ismét Erhard.3) Ennek segédei voltak Molitor Péter és a sziléziai Gerstmann János.4) ő. Bazin (Protestáns). 1560 körül Tinctoris György.*) 6. Béla, szepesi város (Katholikus és Protestáns). Iskolájában 1546-ig katholikns, ezután protestáns ta nítók működtek. Ezeknek névsorát 1526-tól kezdve bírjuk, anélkül azonban, hogy meghatározhatnók, mikor léptek az egyesek hivatalba 1526 Fiikai (talán Felkai) Vitus. Christophorus Caesareoforensis. Mátyás Kristóf. Bartholomaeus Hospes. hódié sub disciplina .... Thomae Fabri, quod tamen nos . . . non invidemus, imo potius pro hoc insigni dono reipublicae vestrae divinitus concesso una vobiscum Deo gratias agimus." J) Scultetus 1575 Lukács napján kelt levele. 1591 Eperjesre meghivatik, s april 3-án eziránt az eperjesi tanács ír a bártfainak. ") Előbb a bártfai születésű ffenisch György hivatott meg, ki Áugsburgban orvos és tanár volt. El nem fogadta. (1592 marcz. 20. kelt levele.) Ajánlotta Glaser Bernátot , ki Dudicg Endre fiainak nevelője volt Boroszlóban. (1592 május 23-án kelt levele.) A bártfai tanács ke restette Glasert Boroszlóban, de nem találták. (Steinberg Miklós mester levele Boroszlóból d. n.) 3) 1599 május 18-án Bocatiushoz intézett levelében panaszkodik állásának nehézségei miatt. „Fors conditio rudis bubulci nostra non est pejor . . . propter juventutis protervam malitiam." ») Klein III. 106 1. 1599 Bártfán a pestis dúlt. Mindamellett 8 tannló Molitor segédtanító házánál maradt. Segélyt kér. (Dátum nél küli levele a bártfai levéltárban.) s) Bartholomaeides. 911. Hornyánszky 30 1. ,

77 Vartenbergi Pál. Cribius András, Morvából. Butenvs Simon. Stanislaus Polonus. Braun Simon. 1546 Serpilius Lörincz. Paulus Magovita Gloviensis. Christophorus Glogoviensis Silesita. Melczer Gergely, Morvából. Jacobus Neosoliensis. Schwartz Kristóf. 1552 Johannes Lubloviensis. Graff Dömjén. Lindner György, Thüringiából. Frölich Mátyás. Sommer Máté. Lamm Sebestyén. Fabricivs János. Bartsch György. Bratz Sámuel, Szüéziából. Topschauer. 1585 Pascher. 1585—1594 Eaab Bálint. Fulgentius János. 1596 Cornides Dániel Johannes Pratorius Eoxensis. Gutgesell Dániel.'1')

1.

Beczkó (Protestáns). 1568-ban Balázs nevű tanító működött itt.2)

') Rezik. Gymnasologia. 2) Hornyánszky Victor. Beitrage zűr Geschichte »T»ng. Qe-jneinden in Ungarn. 26 1.

78

8. Berzevicze (Protestáns). A Berzeviczy család alapított itt iskolát 1599 körüf Czaban Ábrahám volt itt tanító. J)

9. Beszterczebánya (Protestáns). E város tanítói közöl első ismert 1538—1540 Pausius Antal, kinek iskolájában tanultak Réwai Ferencz k. személynök fiai, Mihál és János 1538 april havától, 1539-ik évi áprilisig.2) Pausius 1540-ben Selmeczre hivatott meg tanítónak. 3) Kik voltak közvetlen utódai, nem ismeretes. 1560 Fabri Tamás.*} 1560 körül Freund Mátyás.*) 1566 Goznoviczherus Szaniszló.6) 1575- -7 Schremmd Ábrahám, strassburgi.7) Segédta nítók alatta Pribitzer Jakab,8) Schwengler Márton') Grynaena. János György1 °) és az, ki öt a tanítói hivatalban követi 1578—80 Hilarius (Frölich) Tamás. 1580 körül Czindonymus (vagy Cryndonius} János. ») Bartholomaeides 104 1. 2) A fiúk öt levele Beszterczebányáról a családi levéltárában Sztyávnicskán. 3) Pausiusnak 1540 dominica ante festum Magdalenae a selmeczi jegyzőhöz intézett levele, melyben megegyezését jelenti, a selmeczi levéltárban. *) Hornyánszky 151 1. s) Klein III. 164 s) Lacsny névsora. (História Evang. Ecclesiarum in Bars, Hont ét Zólyom. Kézirat saját könyvtáramban.) 235 1. f) Ugyanott. 8) 1577 megbívatik Körmöczre tanítónak. Levelei a körmöczi levéltárban. 9) 1578 megbiratik Körmöczre tanítónak. 1578 május 14-én kelt levele ugyanott. 1 °) Klein III. 164 1.

79' 1590 Nanticowius Joakim.*) Ekkor segédtanítók Caulparsius Lőrincz és Kreusel Márton.2) 1596 Halnepaxíus (?) Pál mester. Segédje : Blankenhagius Márton.3) 1598 körül Gruber János.*) 1599 Jacobaei János.5) 10. Besztercze (Erdélyben). Az iskola történetéről és belső elrendezéséről semmit sem tudunk, Csak a tanítók névsora maradt reánk. Ez itt következik : Katholikusok. 1538 Seraphinus György. 1540 Germanus Menyhért. 1541 Glacius Mátyás. 1542 Ludovicus Péter. 1544 Totschner Mátyás. 1546 Parvus (Klein) Lukács. 1547 Wagner Ferencz. 1550 Honniva Miklós. 1551 Dávid Ferencz. Protestánsok. 1552—54 liajdel Mihál 1555 Scharveder Bálint 1558 Seraphimfs Bálint. 1563 Eisner Fülöp. 1564 Teutsch Joakim. 1566 Daum Ferencz. 1578 Sommer János. J) Hornyánszky 151 1. 2) Lacsny névsora.

3) 1596 marcziua 16-án kelt levelök Selmecz város levéltárában. «) Klein. III. 49 1. 5) Lacsny névsora.

80 1570 Láng György. 1572 Gottachik Kelemen. 1575 Schulter András. 1577 Gierescher János. 1579 Groh János. 1580 Pirus Jakab. 1582 Scharvalder Pál. 1584 Pomarius György. 1587 Teutsch Ádám. 1589 Krecher Lénárd. 1592 Jbcwndwa János. 1593 Rohrmann Gallus. 1598 Pints /sivár?.1) 11. Bicse (Protestáns). A Thnrzók székhelye, hol virágzó iskolát tartottak fb'n. Tanítók : 1575 körül Thaurius (vagy Turszky) András.*) 1580 körül Baricius Miklós.3') 12. Bírócz (Protestáns). 1586 körül Lazitius János.*) 1586—89 Mikovini Jákob.*) 13. Brassó (Protestáns). A szászföld ezen előkelő városában a legrégibb időktől jeles városi iskola (Schola Civitatis — Schola Parochialis) *) Közli Wittstock Henrik. „Kurzer Abriss dér Geschichte dea Bistritzer Gyninasiums." (A Gymnásium 1852-ik éri programmjában.) 35 s kk. 11. -., Bartholomaeidea 69 1. 3) Klein III. 47 1. *) Bartholomaeidsa 98 l *) Hornyánszky 26 1.

81 állott főn. Sőt a XVI. század első évtizedeiben a szent Bertalanról nevezett külváros is külön iskolával bírt. A város számadásaiból tudjuk, hogy a tanítók évi fizetése 48 forint volt. Ezek 1529-ben Lucas baccalaureus 1530-ban Christophorus és 1543-ban Thomas Ungarius voltak, kiknek választása a városi tanácshoz tartozott. J) A tanoda, midőn a protestantismns Brassóban ura lomra emelkedett, nagy virágzásba hozatott. Ez Honter János müve. Brassóban született, Krakkó és Wittenberg főiskoláiban nyerte tudományos kiképeztetését. 1533-ban szülővárosába visszatérvén, itt nyomdát állított föl, mely Luther és más ki váló reformátorok müveit a szász földön terjesz tette. Ugyanakkor anyjának hazában magán iskolát nyitott meg, melyben maga a latin és görög nyelvet, úgyszintén a földiratot tanította. A tankönyveket maga írta és nyomatta. Ezek színvonalán állottak kora tudományának , több kiadást értek és Erdélyben, sőt részben a külföld némely főiskoláiban is, elfogadtattak.3) A protestantismus érdekében kifejtett tevékenysége oly nagy és sikeres volt, hogy 1542-ben a tanács elfogadta az általa kidolgozott és Luther által jóváhagyott hitvallást, melyhez csakhamar a város és környék egész lakossága csatlakozott. Ekkor a város első prot. lelkészévé választatott meg. Ezen állásában minden befolyását az iskola emelésére irányozta. Maga új iskolai rendszert (Constitutio scholae Coronensis) dolgozott ki4), s ezt a tanács által elfogadtatta. Ennek folytán az iskola a gymnásinmok magaslatára emel tetvén, tágasabb helyiségeket igényelt. Kezdetben a város ideiglenes épületet adott át, melyben az előadások 1544 decz. 1-én vették kezdetöket. Majd 1545-ben új, nagyobb épület alapjait vetették meg, mely 1547-ben befejeztetett. Első eme

') 2) 3) 4)

Dück. Geschichte des Kronstadter Gymnftsiums. 7 I. Ezekről fönnebb szólottunk. Ezekről fönebb szólottunk. Ezt fönnebb megismertettük.

VRÍNKL. HAZAI Í6 KÜLF. 1SK. XVI. BZ.

82 létében 9 musaeum-, vagy lakszobá\al bírt, melyekben a ta nulók harmankint, négyenkint laktak. Földszint a tantermek mellett nagy auditórium , díszterem ünnepélyes előadások-, disputátiókra volt rendelve. Ezen épület „nagy iskolá"-nak neveztetett, mert a felsőbb osztályok befogadására volt hi vatva. Mellette emelkedett a „kisebb iskola", mely földszint az alsóbb osztályok tantermeit és az emeletben a tanítók lak szobáit foglalta magában. Ezen két részre osztott intézetben az elemi ismeretek mellett, mindazon tantárgyak adattak elő, melyekkel a főiskolák bölcsészeti karai foglalkoztak ; milyenek : a hittan, latin és görög nyelv, a philosophia, a földrajz és történelem. Sőt az erdélyi jogtudomány is az előadások tárgyát képezte. A gymnásium mellett Honter jeles könyvtár alapjait vetette meg, mely azon korban egyike volt a kitünöbbeknek, és a török által elpusztított görögországi s budai könyvtárak számos megmentett müveivel dicsekedett; mig 1696-ban a lángok martaléka lett. a) A város polgárai tanintézetüket bökeztileg támogatták közköltséggel és a magán jótékonyság bizonyítványaival. így 1547-ben Fuchs János bíró egy házat adományozott az iskolának, melyben a tanulók számára kenyeret sütöttek és a szegény tanulókat hetenkint kétszer élelemmel látták el.2) Honter nem soká örvendhetett müveinek gyümölcsein. 1549. január 23-án fejezte be tevékeny életét. Érdemei közül kiemelnünk kell még azt, hogy Brassóban városi leányn'öveldét is létesített.3) Az általa alapított gymnásium, miként már életében, úgy halála után is jeles tanárokkal birt. Ezeknek elseje Wagner Bálint volt, ki Wittenbergában a bölcsészet tudorává és a szépmüvészetek mesterévé avattatott. 1544-től Honter haláláig viselte a tanári tisztet, amikor is annak a lelkészi hivatalban utódjává lön. Meghalt 1557-ben. Tudományos képességeit hirdetik kiadott tankönyvei és egyéb hittudo') Dück 23 2) 3)

Seivert 170—181 11. Czivittinger 178—184 11. Benkö 310 1. a kk. 11. Dück 41 1. Dück 22 1.

83 mányi s bölcsészeti munkái. Ugyanő közrebocsátotta a brassói sajtó által Melanckthon, Brentius, Cicero és Aristoteles több müveit, részben eredeti görög nyelven.1) Alatta 1544-ben kezdették az intézetbe lépő tanulók neveiket az anyakönyvbe jegyezni, mely napjainkig fönmaradt. A legnagyobb szám 1559-ben 38, a legkisebb 1576-ban 4.2) Wagner utódjai az igazgató tisztben : 1545 Fi'onins Mátyás, több jogtudományi munka szerzője. 3) 1546 Vulpinus Miklós. 1547 — 48 Lucillus Domonkos. 1549—50 Fischer Jakab. 1551 Redd Mihál. 1552—54 Veres Péter. 1554—55 Mellembriger Jakab. 1556 Veres Péter. 1557 Sigler Mihál.'1'} 1558 — 60 Mellembriger Jakab. 1560— 62 Literatus János. 1563—64 Mássá Simon.5') 1565—67 Sommer János.*) 1568 — 69 Prodner Domonkos. 1569—71 Oltarfh Márton. 1572 Fink Farkas. 1573—74 Kerz Lörincz.7) 1576 Greff György. 1577 WicMvs György. !) Seivert 472—481 11. Czwittinger. 396 1. 2) „Catalogus stúdiósomra, qui in schola Coronensi liberaliori doctrinaedant opsram." Közrebocsátva a brassói év. gymnásinra 1863-iki programmjában. 11 s kk. 11. 3) Seivert 112 1. Czwittinger. 161 1. *) Ily czímíi inunkat hagyott hátra kéziratban „Chronologiae rerum Hungaricarum, Transylvanicarurn, ét vicinarum regionum libri duó." Kiadta Bél. Apparátus. Decas I. Monum. II. 5)„ChronieonTransylvauiae" czimümü szerzője. Seivert. 282 —3 11. *) Viszontagságos életéről a kolozsvári unitárius iskolánál szólunk. 7) Két történeti müvet hagyott hátra kéziratban. Kiadta Bongars. vScript. Ker.Huug. I. 874 8 kk. 11.

6*

84 1578—79 Ruffinus Keresztély. 1580—82 Schirver Péter. 1583—84 Fischer Pál.1) 1585-90 Albelius Márk. 1590 Feurinus Ezekiel.*') 1590—92 Knedler Mátyás.3') 1592— 93 Schimmer Ferencz* 1593—95 Wagner Mihál.*) 1595—97 Sadler György. 1597—98 OöMl János. 1598—1600 Zell János.5),

14. Brezndbánya (Protestáns). Tanitók : 1560 körül Berger Péter. 6) 1575 Sculteti Severin. 7) 1577—79 Melik Sámuel.*} 1584 Kudelka (Kadelius) Kristóf.**) 1590 körül Socovszky (Sotzovinus) Sándor. 10)' 1592 körül Bormius János.11)

*) Marienburgi származású. 2) WürtembergI származású. 3) Alatta 1692 Mellemberger Jakab volt segédtanító. (Lector.) *) Alatta, 1594 marczius 18 halt meg Hellner György segédtanítói 5) A névsor leghitelesebben találtatik a gymnásium anyaköny vében, mely a gymnásivtm 1863-iki programmjában közrebocsáttatott. 6) Hornyánszky. 35 1. Eezik 1685 körül teszi. 7) 1575. Lukács napján mint bártfai segédtanító jelenti a bártfai' tanácsnak, hogy Breznóbányára hivatott. (Bárfa város levéltárában.) Hornyánszky és Kezik névsorában hiányzik.

8) Hornyánszky 36 1. Klein (II. 362 1.) nyomán 1595 működött itt") Hornyánszky 36 1. Rezik szerint 1593 körül működött itt. ") Hornyánszky 36 1. Bartholomaeides 94 1. ll) Rezik névsora.

SÖ

15. *

Buda. A ludai föis\ola, mely a nagy Mátyás uralkodása alatt tanárainak jelessége és tanítványainak száma által európai jelentőségre emelkedett, tehetetlen utódjai alatt gyors ha nyatlásnak indult. II. Ulászló és II. Lajos alatt enyészete föltartózhatlanná lett. Siettette ezt azon körülmény is, hogy a főiskola idegen tanárai Grynaeus Simon, Láng János, VinsJieimius Víd a Luther által megindított mozgalomhoz csatla koztak. Ekként magokra vonták a főpapság s a király üldözését. 1523 körül tanszékeiket és hazánkat elhagyni kényszerültek. Grynaeus Bázelbe költözött s ott a görög nyelv tanszékét nyerte el, majd 1541-ben az egyetem rectorává lön. Vinsheim Wittenbergben alkalmaztatott mint a görög nyelv tanára. Ekként a mohácsi katastrófa későn jött, liogy Mátyás ezen müvét is megsemmisítse. 1)

16. Csanád (Protestáns). A XVI. század közepetáján Szegedi Kis István volt itt tanító.2)

17. Csepreg (Protestáns). Nádasdy Tamás az ujszigeti iskola alapítója, itt iá léte sített az általa fölkarolt protestantismus érdekében, tanodát. Utódai sem szűntek meg azt pártfogásukban részesíteni. 1565-ben Sybolthi Demeter hivatott meg ide tanttónak Gyuláról.3) !) Toldy Magy. írod. Tört. 1851 II. 22 1. Knauz Mátyás, k. budai egyeteme. M. Sión 1865 68 1. Watlaszky 173 1. Lampe 65 1. Zsindely Istv. A bázeli egyetem anyakönyvéből. (Sárospataki fűz.) 1860 151 1. 2) Czvittinger 366 1. 3) Klein. 11.493 1. Hornyánszky 40 1.

86 1590-ben pedig a mecklenbuvgi Gabelmann Miklósmester működött itt.3) •

18. Csetnek (Protestáns). Tanítók : 1562 Moller Márton.2) 1569 Zalungh Márton. 1585—1596 Viznery Fábián. 5) 1595 Fabricius Tamás.6) 1598 KriUnyi Mihál.7)

19. Czegléd (Protestáns). A XVI. Kis István.6)

század közepetáján itt

tanított

Szegedi

20. Debreczen (Protestáns). Ezen város iskolájának első ismert tanítója Dézsi András, ki itt 1536 körül működött.7) 1557-ben Szegedy Gergely (Gregorius Zegedinus magister in Debreczen.8) 1558-ban a wittenbergi főiskolából meghivatik Somogyi Mdius Péter, ki azonban tanszékét rövid idő múlva fölcseréli J) Genersich Merkwürdikeiten dér Freistadt Késmárk. II. 160 1. 2) Klanicza. Fata Aug. Conf. Ecclesiarum. (Kiadta Fabó. A. Monumenta Evang. Aug. Conf. in Hung.) 171. 3) Bartholomaeides Descriptio Comitatus Gömör. 465 1. *) Klanicza i. h. 5) Bartholomaeides i. h. 6) Czvittinger i. h. 7) Sinai kéziratai nyomán Szűcs Debreczen város története. II. 589. 1. 8) 1557 szept. 28-án a kassai tanácshoz intézett levele a kassai levéltárban

87 a lelkészséggel. Több hittudományi munkának és egy magyar növénytannak („Herbárium") szerzője.1) 1561—3 Theanius István.2) 1567 Laskai János.3) 1572 Thuri Mátyás.'1') 1579 Bólyi Borsói (Piső) Fábián. 1580 körül Félegyházi Istcán.>) 1584 Kolosi János.6) 1585 — 6 Gyulai János. J 586 Gönczi György.7} 1588 Csorba István. Ennek segéde Nogheri János. 1590 Békési György. 1592 Taraczk János. 1595 Débreczeni János. 1596 Szilvás Ujfalci Imre, ki mielőtt tanárrá lett, be utazta Angliát, Dániát, Németországot.8) 1598 Monoszlai András. 1599 Décsi István.9) Az iskola 1564-ben a várost pusztító tűzvész áldozatja lett ; de csakhamar a tanács bőkezűségéből újra fb'lépült. 1567-ben a tanács közreműködésével megalkottattak az iskola törvényei (majores articuli). Ezek elvesztek, s csak az 1657-ik évi iskolai törvényekből ismerjük, melyek nagy részben átveszik amazokat.10) !) Szűcs. II. 589 1. Weszprémi I. 105 1. 2) 1562, 3 cal. julii Debreczenből a kassai tanácsot tudósítja, hogy a fölajánlott kassai tanítói hivatalt el nem fogadhatja, inert a dtbreczeni tanács ismét rgy évre felfogadta. (Kassai levélt.)

3) Gönczi György debreczeni lelkésznek 1567 Wittenbergben meg jelent müve mellett Laskinak egy epigrammja olvasható. *) Szűcs. II. 590 1. 5) Bartholomaeides, 101. 1. 6) A wittenbergi magyar tanulók társulatának, könyvében olvas suk, hogy 1584-beu „Doctissimus vir Joannes Colossius rector scholae tűm quidem Debreczinae, séd mox Albam discessurus" fakelyhet küldött a társulatnak. (Debreczeni könyvtár.) 7) Szűcs. II. 590 1. 8) Weszprémi I. 191 1. Klein. II. 104 1. 9) Az alább említendő anyakönyv alapján. 19) Ezekről más helyen szólottunk.

88

Az iskola anyakönyve 1588 óta fönmaradt. Csak az ujonbelépő tanulók (novitii) neveit tartalmazzák. Beje gyeztetett 1589-ben 51 1590-ben 25 1591-ben 15 1592-ben 45 1593-ban 17 1596-ban 37 1597-ben 17 1598-ban 16 1599-ben 23. *) Az iskola javára tett hagyományok közül a következők ismeretesek. Szűcs Jánosné 1576-ban 25 forintot, Literati FodorGyörgy 1588-ban 100 forintot hagyott végrendeletében.2) A szegény tanulók segélyezésére, a tanácsnak 1556 és 1571-ik évi határozatai értelmében, minden temetés dijából 8 dénár fizettetett. E czélra rendelte a tanács 1592-ben mind azon jövedelmek harmadrészét , melyek előbb egészen kór házakra fordíttattak ; így a malmok jövedelmét, eltévedt marhák értékét, magvaszakadt polgárok birtokait stb. 3) 21. Dées (Unitárius). Itt 1570 körül Bellarinus Tamás tanított.*) Ezen időtájban Hagymási Kristófban bőkezű pártfo góval birt e tanoda.5) 22. Dobsina (Protestáns). 1572 Aztman (vagy Pezelius) Zsigmond, 1594—5 Mztern Péter tanítottak ez iskolában.6) !) Az anyakönyv a debreczeni főiskola könyvtárában őriztetik. 2) Szüca. II. 591, 4 11. 3) Szűcs. II. 587, 594 11. *) Sehuller i. m. 20 1. 5) Székely S. Unitária vallás történetei Erdélyben. 6) Bartholomaeides Descr. Conút. Gömör. 460 1.

89

23. Eger (Püspöki iskola.) A püspöki palotában rendszerint iskola létezett, mely ben azon nemes ifjak kiképeztetésöket nyerték, kik a főpap személye körül mint apródok, udvarnokok szolgáltak. Hyppolit egri püspök 1508 ik évi számadásaiban is talál kozunk iskolamesterrel, ki a püspöki palotában nyert élel mezést. ') Magasabb hivatással és hatáskörrel birt azon iskola, melyet Verancsica Antal egri püspök 1558-ban nyitott meg székhelyén, két tudós tanárt rendelvén, kik mintegy 20 ifjút íanítottak a hittani tudományokban.2) 24. Eger (Ágostoniak iskolája). Az Ágoston rend egri kolostorában hittudományi intézet •volt, melyet kétségkívül nemcsak a rend, hanem az egri egy házmegye növendékei is látogattak. Egyik tanára 1501 Fráter Thomas de Zak<m, lector sacrae Theologiae.3) 25. Eger (Protestáns iskola). Mikor alapittatott meg e városban a prot. hitközség, nem határozható meg. Tanítói közöl ismeretesek 1568 Szikszói Hellopaeus Bálint.1) 1590 körül Miskolczi Boldizsár. L) Bartholomaeldes Descr. Com. Gömör. 460 1.' 2) Nyáry Albert közleménye. Századok. 1872. 297 1. 24 jegyzet. 3) Verancsics 1658 decz. 5 levele. Katona. Hist. Critica. XXIII. 96. 1. *) Fráter Matheus de Crisio provinciális 1501 nagypénteken a bártfai tanácshoz intézett leveléből. (Bártfa város levéltárában.) 5) 1568 a wittenbergi magyar ifjúságnak l forintot küld. (Ennek jegyzökönyve a debreczeni ref. lyceum könyvtárában.)

.90 1591 körül Sárközi Bálint.*) 1592-ben Ujfalvi Veresmarti Máté.2)

26. Enyed (Unitárius). Ezen iskola egyik tanára Hunyady Demeter volt, ki János Zsigmond költségén tanult külföldön.3)

27. ' Eperjes (Protestáns). 1539-ben Fridericius Andrást, ki több év előtt Kassáról jött ide, találjuk az eperjesi iskola1 élén.4) 1541-ben András,*) 1550-ben János6) nevű tanítók működnek itt Ennek híres utódja volt Gyalul Torda Zsigmond, ki öt évet töltött (1539—1544) a wittenbergi főiskolán, itt a tanárok és ta nulók szeretét kikiizdötte, s huszonhét társa között a szépmtivészetek mesteri fokozatának elnyerése alkalmával a legki tűnőbbnek bizonyította magát. 1545-ben Melanchthon ajánló levelével ellátva7) visszatért hazájába. Révvai Ferencz nádori helytartó megnyerte öt nevelőnek fiai részére, kikkel egyideig Bártfán; majd Pádnában tartózkodott. Az utóbbi helyen nagy 1) Bartholomaeides 82 1. 2) Toldy F. Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 3) Székely S. Unitária vallás történeti Erdélyben. 94 1. 4) Említést tesz róla Werner György 1539 augusztus 1-én Eper jesről Eéwai Ferenczhez intézett levelében. (Eéwai levéltár.) 5) 1541 feria 5 ante judica tudósítja a lőcsei tanácsot, hogy meg hívását a lőcsei tanszékre el nem fogadhatja. (Lőcsei levéltár.) 6) „Joannes W. P. ludi magister" 1550 június 7-én fölhívja az eperjesi tanácsot, hogy segédeinek fizetését utalványozza. (Eperjesi levéltár.) 7) Melanchthon 1545 marczius 27-én Perényi Péternek irja : „Te obtestor, üt huné Sigismundnm virum honestissimum non solum in lingva latina ét graeca, séd etiam in doctrina ecclesiastica praeclare eruditum complectarls." (Leveleinek 1565-iki kiadása. 514 I.)

91 mértékben magára vonta a közfigyelmet rögtönzött gyász beszéde által, melyet 1547 január elején Grangia Péter jogtanár sírjánál tartott. A prot. ifjú beszédét ínég a szer zetesek is megtapsolták. Tudományosságát egy irodalmi mű is tanúsította. 1549-ben jelent meg ily czimtt értekezése: „Qnestio, an honesta natura sint, an verő opinione ? Itt Páduában, 1548 végén kereste öt fel az eperjesi tanács levele, melyben a tanítói állomás elfoglalására meg hivatott. Erezte értékét ; mert igényei nem voltak s/,erények. Lakást, élelmezést és 200 forintnyi fizetést kivánt. És ezért ő naponkint csak l —2 előadást volt hajlandó tartani, a bölcsészet- és ékesszólástanból; míg a többi tan tárgyakat, a város által fizetendő segédtanítókra bízná. A város nem sietett elfogadni e föltételeket. Zsigmond mester 1550 nyarán visszatér hazájába, de Réwai Ferencz birtokára, Szklabinya várába megy. Ekkor újra meghívják az eper jesiek és most követi a felszólítást. Itt Eperjesen tanít ványai voltak, és házában is laktak, Réwai Ferencz legifjabb fia Ferencz , mostoha fia Pöstyéni András és egy Rákóczy fiú. Buzgó tevékenysége által az eperjesi iskolát nagy hírre , az akadémiák színvonalára emelte.1) Azonban Torda már 1554-ben elhagyta a tanítói pályát és I. Ferdinánd szolgála tába lépett, ki a kamaránál alkalmazta- -) 1557-ben Kolb Jakab a tanító.3) 1) Torda Zsigmondnak 1546 marcz. 15 Pozsonyból, 1647 jan. 17, 1548 aug. 26, nov. 16., decz. 22, decz. 1549 10 cal. febr., jiil. 25.. oct. 20, 7 id. dec. Páduából, 1550 12 cal. aug. Szklabinyáról, 1551 cal. jaii. é» jan. 16-én Eperjesről Réwai Ferenczliez intézett levelei a Réwai-levéltárban. Ugyanott találtatnak Réwai Ferencznek és Pöstyéni Andrásnak is Torda Zsigmond házából szülőikhez intézett leveleik. Amaz egyikben (1550 decz. 28) jelenti „20 die decembris in Academia nostra recitasee orationem." 2) 1554 május 20-án kelt Ferdinándtól ; „Instructio fideli nestro Egregio Sigismundo Thorda de Gyula data, juxta quam idem in negotüs nostris penes fldelem nostrum Egregium Georgium Wernerum in cura administrationis provectuum nostrorum in partibus Regni nostri Hungáriáé superioribus tanquam coadjutor procedere ét se gerere debeat." (Eredeti fogalmazata a m. k. kam. levéltárban.) 3) Az eperjesi levéltár irataiból

'92 1560—76 Walther Ferencz Fabinus Lukács Fabinus Kelemen.1} 1577 őszén Frölich János, Schwabi Bálint fiainak ne-velője hivatik meg; de csak a következő év elején foglal hatja el állomását.2) 1580 Káról György mester.3) 1582-ben Láng György Bártfáról hivatik meg4) és 1583 bán a külföldön tanuló Glatz Lénárd ajánltatik segéd tanítónak.5) 1584 elején a tanítói hivatal Üresedésben van. Miután Minichin Pál késmárki tanító a hozzá intézett meghívást nem fogadja el/) a városi tanács Walther Ferencz frankensteini tanítóhoz fordul azon kéréssel, hogy tanítót szerezzen. Ez a Frankfurtban tanult Tiler Jeromost ajánlja.7) Azonban a tanács 1585-ben Wagner Jakabot alkalmazza.8) Ezt követi 1596 Tolnai Tamás.9) 1597—1591 Sculteti Severin1") 1591 Christiani Ábrahám szepes-szombati tanító.11) 1594 január 20-án meghivatik a lausitzi származású (Bock) Bocatius János. Classikus műveltségű férfiú, kinek !) Bartholomaeidos 19, 44, 55 11. - 2) 1577 nov. 10-en kelt levele a lőcsei lavt. 3) Hornyánszky 63 1. *) 1582, 3 cal. nov. jelenti, hogy a meghiváat elfogadja. Ugyanott. 6) 1583 marcz. 18. Wagner Márton bártfai lelkész levele. Ugyanott. 6) 1584 febr. 6 és 16-én kelt levelei. Ugyanott. 7) 1584 június 13-án kelt levele. Ugyanott. 8) 1584 július 2-án kelt levele. Ugyanott. ') Innen 1586-ban a wittenbergi magyar tanulóknak egy aranyat küld. (Emlékkönyvük Debreczenben.) 10) 1587 okt. 14-én Wagner Márton bártfai lelkész levele az eper jesi tanácshoz, az eperjesi levt. Sculteti 1591-ben meghivatott Bártfára lelkésznek. Az eperjesi város vonakodott öt elbocsátani. „Pericnlum est — írja — ne schola nostra corruat ét dissipetur." Utóbb mégis kény telen engedni. 1591 marcz. 29 és april 8-án Bártfához intézett levelei a bártfai levt.

u) 1591, 6 cal. junii jelenti, hogy elfogadja a meghívást. Eperjesi ievéltár.

93 latin költeményei a XVII. század legkiválóbb irodalmi ter mékeihez tartoznak. 1596-ban Wittenbergbe utazott , hol a bölcsészettudományból a mesteri fokozatot elnyerte. Negy vennégy társa között ő állottá ki legjobban a szigorlatokat. Ez alkalommal nyilvános előadást tartott, melyet kinyomatván Selmecz város tanácsának ajánlott. Marékkor „poéta laureatus" czimmel él.1) Segédei Fabinus Miksa és Janotkowitz Ádám.2) Bocatius 1599-ben Kassára ment át hasonló minőség ben. Utóbb városi jegyzővé végre polgármesterré Ion, s mint ilyen politikai szerepet is játszik. Eperjesen utódja 1599— 1600 Rochatius Menyhért mester, kinek segédei Fabinus Miksa és Cosmann János.3) 28. Erdőd (Protestáns). Drágfi Bertalan egyike volt az elsőknek azon főurak között, kik hazánkban Luther tanait fölkarolták. Ezeknek érdekében erdődi birtokán iskolát alpitott, melynek vezeté sére a tudós Kopatsi Istvánt hívta meg, ki itt 1547-ig mű ködött, amikor Nagybányára ment át. Tanítványai közöl bi zonyára a legkitűnőbbek sorába tartozik Balsarati Vitus János. 4) 29. Esztergom (Katholikns). Miként minden székesegyház mellett, úgy Esztergomban is a legrégibb idők óta fönállott káptalani iskola5) , melynek szervezetét megállapította az 1397-ben tartott visitátio. Ennek szabványai bizonyára a XVI-ik század elején is érJ) 1596 július 29-én aselmeczi tanácshoz intézett levele a selmeczi levéltárban. 2) 1595 májua 13 „Querela rectoris scholae ét ejus collegarum contra germanicum scribam", ki zúgiskolát tartott. Eperjesi levéltár. 3) Klein. II. 427. *) Bód Péter. Magyar Atliénás. 21 1. ') Vass J. Hazai és külföldi iskolázás az Árpád korszaka alatt. 451.

94 vényben voltak. A tanoda az olvasó kanonok (canonicus lector) fölUgyelete alatt állott, ki ha képes, vagy hajlandó nem volt e hivatalában eljárni, a káptalan és az érsek meg gyezésével helyettest (sublector) fogadott; ezt rendes fize téssel ő, élelemmel pedig a főpap látta el, kinél a várban ebédelt, ha pedig télen a várba föl nem mehetett, húst, bort és kenyeret küldött neki az iskolába. A káptalan bizonyos mennyiségű bort és gabonát tartozott neki adni. Mind ezek fejében a sublector — vasárnapot, ünnepet és az ének tanulás napját kivéve, — naponkint három előadást tartott ; de szabadságban állott rendkivüli előadásokat is tartani. Az iskolából senkit sem tárhatott ki ; a szegényeket, úgy a kanonokok rokonait és az általok tartott ifjakat ingyen tarto zott oktatni. A tanonczokkal naponkint megjelent a nagy misén és a vecsernyén. Voltak segédei, s ezek közé tartozott az s énekmester, ki az éneklő kanonok helyettese volt (subcantor. *) Sajnos, ezen iskoláról nem maradtak főn, vagy leg alább nem ismeretesek a XVI-ik századbeli részletek. Egy 1565-iki tanuvallatásból tudjuk, hogy a XVI-ik század elején virágzó és látogatott volt. Ugyanis Vértesi István ko márommegyei birtokos és főbiró vallotta, hogy ő „gyermek korában Esztergomban Tamás érsek (Bakács) iskolájába járt" ; Markházi Bertalan csallóközi birtokos is kiemelte, hogy ő az esztergomi iskolában tanúit.2) Ezen időben szokás volt, hogy az esztergomi érsekek a nemes családok ifjait udva rukba gyűjtötték, hol neveltettek, taníttattak, és egyúttal mint apródok, később mint tisítek szolgáltak. Különösen Várdai Pál (1526— 1549) udvara volt e tekintetben nevezetes. Az ifjak itt oly kiváló műveltségre tettek szert, hogy ha valakit a műveltség hiánya miatt megróni kívántak , mondani szokták „ez sem neveltetett Pál érsek udvarában."3) 1543-ban az érsek és főkáptalan Nagyszombatba tette át székhelyét, ide költözött át a káptalani iskola is és csakhamar örvendetes virágzásnak indult. a) Battyányi Ign. Leges Ecclesiastiei 1IÍ. 310 1. 2) Győri Tört. és Rég. füzetek III, 96 1. 3) Schmittli Arohiepiscopi Strigonionsej II. 47 1.

95 30. Feketepatak (Katholikus). E helység iskolájában 1539-ben Mercator Mátyás volt tanító.1) • 31. Galgócz (Protestáns) Thurzó Elek gróf alapított a várlak közelében iskolátTanítói : 1580 körül Pruno János, Thurzó Györgynek, az utóbbi nádornak nevelője.-) 1586—96 Seratoris Gyürgy. s) 1596 Drietomi János.*) 1598 Sotzovinus (Szoczoszky) Sándor.*) 1599 JaUonovszky Pál (Paulus Malus).6)

32. Göncz (Protestáns). 1587-ben Pelei János volt itt tanító, ki lelkészé nek Károli Gáspárnak a biblia magyar fordításában se gítségére volt, s kinek taníványai között találjuk Szeuczi Molnár Albertet.7') 1) A sárospataki ref. collegium könyvtárában az 1520-iki „Ordinarius Strigoniensis" egy példánya találtatik, melynek hátsó tábláján a következő sorok olvashatók : „Orate pro me. Hic érát mathias mercator in ludo litterario videlicet in nigro rivulo, pene s dominum plebanum gregorium cruciferum anno salutis 1539." 2) Bartholomaeides 67 1. 3) Előbb Bajmoczon, Trencsinben tanít. Költeményeket és egy gö rög levelet irt. 1587 Melanchthonnak egy munkáját nyomatja Galgóczon. Rezik Gymnasiologia. *) Eezik Gymnasiologia. 5) Előbb a neerei iskolában segédtanító, majd mosóczi tanító. Több költemény és polemikus munka szerzője. Rezik. Hornyánszky szerint. í(65 1.) 1600-ban volt Galgóczon. 6) Rezik. Hornyánszky szerint (65 1.) csak 1609-ben volt Galgóczon 7) Ezt elbeszéli Molnár Albert bibliafordításának előszavában.

96 1597-ben Debreczeni Boldizsár tanított e helyen. Egy általa előadott latin nyelvtan kézirata a debreczeni reform, collégium könyvtárában található. J)

33.

Gyöngyös (Protestáns). 1594-ben Bakai Péter tanított itt.2,)

34. Győr (Katholikus). A székesegyházi iskolát Győrött Újlaki Ferencz püspök magas virágzásra emelte, midőn 1549 elején Olaszországból hívott meg tanárt. Ennek tudós előadásai nagyszámú tanulókat gyűjtöttek körébe. Sajnos, nevét nem ismerjük. Miután azonban a püspök nem volt képes az iskola föntartásának költségeit viselni, a magyar helytartótanács javaslatot tett I. Ferdinánd királynak, hogy a zirczi apátság javait engedje át e czélra.2) A király nem fogadta el ugyan e tanácsot; azonban utóbb K6ny helységet adományozta a győri kápta lannak, oly módon, hogy annak jövedelmeiből az iskolát löntartsa. Erre nézve a káptalan akként intézkedett, hogy a nevezett helységet rendesen az őrkanonok bírja, s az évenkint száz forintot fizessen az iskola föntartására. 3) 1566-ban nagy csapás érte az iskolát. Teuffel Kristóf a győri vár élelmezési fölügyelöje elfoglalta épületét és azt magtárrá alakította át. A káptalan óvást tett ezen eljárás!) Tractatus d» Grammatica latina praelectus a E. D. Baltasare Deb. in ludo litterario Gönczensi. Anno 97. 2) A wittenbergi magyar tanulók társulatának könyvében olvassuk,, hogy „PetruB Bakai Scholarcha Gyöngyösiensis" 1594-ben két tallért küldött. (Debreczeni könyvtár.) 3) A magyar helytartótanácsosok 1549 május 5-én I. Ferdinándhoz, intézett fölterjesztése gróf Viczay Héder hédervári kéziratgyüjteményében.. *) Az erre vonatkozó irományok a győri káptalan magán levéltárában.

97 ellen és többször folyamodott a királyhoz, hogy más al kalmas helyiséget engedjen át az iskolának. *) Miksa király meghagyta ugyan a győri főkapitánynak , hogy a káptalan jogos követelésének eleget tegyen. Azonban több év múlt el anélkül, hogy a székesegyházi iskola visszaállíttatott volna. 2)

35. Gyula (Protestáns). Itt tanított 1545 körül Szegedi Kis István*} és 1562 körül Sybolthi Demeter.*}

36. Gyulafehérvár (Katholikus). Itt a káptalan mellett rendes iskola virágzott, a mely azonban megszllnt, midőn a káptalan 1550 körül elenyészett. Az 1557-iki gyulafehérvári országgyűlés panaszkodik az iskolák elpusztulása miatt, mely a káptalanok és szerzetes rendek száműzetését követte. De a fehérvári iskola restaurátiójáról csak az 1565-iki kolozsvári országgyűlés intéz kedett. „A fehérvári schóla megépítésére, — határoztatott itt — jövedelemnek ahoz szakasztására és tudós személyek nek tartására, kik görögöt, deákot tanítsanak, és az egyházi szolgálat naponként Isten tisztességére hogy öregbedjék, ő felsége jóllehet a keresztyéni kegyességből azelőtt is gondos kodott róla ; de az ő kegyelmek országúi való intésekre és kívánságokra oly gondot akar viselni, ügy akarja megé píteni a fehérvári schólár, hogy országúi ő felségének egye tembe kedveskedhessünk." Ezen iskola viszonyairól János *) A győri káptalannak 1569-ben Miksa királyhoz intézett folya modása ugyanott. 2) A győri káptalan 1576 feria 4 post festum b. Pauli primi Eremitae, kényszerítve látja magát megújítani régibb óvását. (Ugyanott.) 3) Rezik Gymnasiologia. Hornyánszky 40 és 72 11. 4) Klein. II. 493 lap. Horuyánszky 72 1. KRAXKL. HAZAI ÉS KŰLF. ISK. XVI. EZ.

T

98 Zsigmond és Báthory István uralkodása alatt, nem ismere tesek a részletek. Nincs kétség aziránt, hogy Báthory István , a tudományoknak avatott és lelkes pártfogója, gondjait ezen iskolára kiterjeszté s annak fö'lvirágoztatását esz közölte. Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1579—1588 között és 1595 után a jezsuiták Gyulafehérvárott collégiummal bírtak, melylyel látogatott iskolák voltak összekötve. *) 37. Gyulafehérvár (Protestáns). A protestánsok itt erős állást foglaltak el a XVI-ik század közepetáján, s ekkor iskolát is alapítottak. Tanárai közül ismerjük a következőket. 1575 körül Wagner György. 1580 körül Illosvay Benedek, ki Wittenberg főiskolá jában tanult és fehérvári tanárból e város lelkészévé vá lasztatott. 1582 körül Dávid Zsigmond a szépmüvészetek mestere. Miután Olász-Német-Francziaország ésSvajcz főiskoláit meg látogatta, előbb Váradon, majd Fehérváron nyert tanszéket Midőn ez utóbbi helyen 1584-ben a pestis dúlt, ily czímti munkát bocsátott közre: „Dialógus quo Praesides Traúsylvaniae de suorum morte dolentes, consolatur."2) 1584-ben Kolosi János.3} 38. Gyulafehérvár (Unitárius). A domonkosiak zárdájában János Zsigmond alatt, 1557ben alapított protestáns iskola, 1567-ben az unitáriusok birto!) Veszély I. 176 1. Socherus 287, 341 s kk. 11. Litterae Annuae S. J. 1600. 501 s kk. 11. 2) Benkfí Transylvania II. 152 1. 3) A wittenbergi magyar tanulók társulatának könyvében ol vassuk, hogy 1584-ben „Doctissimus vir D. Joannes Colossius rector scholae tűm quidem Debreczinae, séd mox Albánt disoessurus" fakelyhet küldött a társulatnak (Debreczeni könyvtár.)

99 iába ment át. Azonban már 1579-ben Báthory Kristóf meg fosztotta őket attól és a jezsuitáknak adta át. Mint tanajók működtek : Gyulai Benedek. Óvári Benedek. Simándi. 1)

39. Háj (Thúrócz. Protestáns.) Tanítók: 1560 Csudlik Tamás. 1571—2 Wranka (Cornides) Pál.*) 1573—75 Hmselius Albert.3) 40. Hajnik (Protestáns). 1588 körül Lowcsáni György tanított itt.4) 41. Helmecz (Protestáns). 1574-ben Artopaeus Gergely volt tanító.5) 42. Herrengrund (Protestáns). Tanítók : 1570 Stöckel Tóbiás. 1590 Apiarivs János.*) ») Székely S. Unitária vallás történeti Erdélyben. 94 lap. 2) Hornyánszky 73 1. — Wranka magas műveltségű férfiú volt Könyvtárában Petrarca összes müveit is bírta. (1496-iki b.iseli kiadás.) Ez jelenleg a bártfai sz. Ferenczrendüek kolostorában van. Tábláján olvashatók e sorok : „Datus liber in pignus amicitiae ét perpetuum -amoris vinculum a Paulo Wranka Prividiensi Zachariae Scbolgino ibidem. Anno a partu salutis humauae 1578. 3 idus januarii." 3) Klein. Ili: 181 1. 4) Bartholomaeides. 84 1. 6) 1574-ben a wittenbergi magyar társulatnak egy aranyat küld. ;Ugyanö 1571-ben mint sárospataki tanuló egy tallért küldött. (Liber bursae Wittenbergicae. Debreczeni könyvtár.) 6) Hornyánszky. 74 1. 7*

100 43. Hidvég (Unitárius). A XVI. században a Mikó család alapított itt tanodát.. Tanítóit nem ismerjük.1) 44. Hodrusbánya (Protestáns). E hely Selmecz sz. k. város hatósága alatt állott. A selmeczi tanács nevezte ki a hodrusbányai lelkészt és tanítót. 1576—9 Frölich Miklós tanító ismételve panaszkodik a selmeczi tanácsnál az iskola elhagyatott állapota és saját állásának nyomorusága miatt. 2) 1597 Timpfelius Erhard^ volt tanító. 45. Homonna (Protestáns). 1570 körül itt tanított Pilzius Gáspár.*') 46. Horvát-Gurab (Protestáns). Ezen pozsonymegyei helység iskolájának pártfogója Illésházy István volt. 1596-ban a templom és az iskola segé lyezésére egy malom jövedelmeiből 20 mérő búzát rendelt évenkint kiszolgáltatni.5) ») Székely S. Unitária vallás történeti Erdélyben. 95 1. 2) 1576 febr. 19 panaszt emel a lelkész ellen, ki jövedelmét cson kítja. A szttlö'k sem fizetik a díjakat, gyermekeiket nem küldik iskolába. Alig van 5—6 tanítványa. „Und wenn die Mendicen nicht waren, nimmer konnt ich in dér Schul und Kirehe bestében." 1579 jan. 8-án pedig kiemeli, hogy nagy nyomorúságban van ; fizetése hetenkint 70 dénár, ebből 50 megy a kenyérre. „Ab uxore etiam nullum levamen habere possum, quia nihil aliud novit, quam ligna bajulare." (Selmecz város levéltárában.) 3) Ezt 1597 febr. 17 hívja meg a selmeczi tanács. Ugyanott. *) Hornyánszky 42 1. 5) Illésházynak 1596 május 1-én kelt adománylevele a m. k. ka marai levéltárban.

101 47. Igló (Protestáns), Tanítók : 1569 Róth Menyhért.*) 1570 Piscatoris Joakim. 1571 Ursinus János mester.2) 1586 Simonides Gyöörgg.*) 1590 Golcz Joakim mester. 1591 Pélargus Gáspár.*) 1593 Motter Jakab.*) 1594 Praetorius Gáspár.6) 1580-ban itt tanult Eéwai András, Mihálnak fia.7) 48.

Jolsva (Protestáns). Tanítók : 1567 körül Fabricius György. 1595 körül Lányi Illés.*') 49. Kálmancsa (Protestáns). Ezen somogymegyei igénytelen helység a török pusz títás előtt város volt. Iskolájában tanítók : 1548 körül Enderik Máté. 1559 körül Bettenius Tamás. Imre. Kamnasi János.3) *) Előbb kassai tanító. 1569 decz. 6-én kelt levele, melyben a kassai tanácstól búcsút vett, Kassa levéltárában. 2) Hornyánszky 148 1. 3)\Rezik Gymnasiologia. *) Klein III. 180 1. s) 1593 jan. 1-én a lőcsei tanácshoz intézet levele. 6) Rezik. 7 1580 decz. 13-án atyjához intézett levele a családi levéltárban. 8) Bartholomaeides. Gömör. 467 1. Hornyánszky 75 1. 9) Ribini I. 91 1. Lampe 673 1.

102 50. Káposztafalva (Szepesség. Protestáns.) 1090-ben tanító Corvinus Jakab. *)

51. Kassa a XVI. században Magyarország felső részeinek, legelőkelőbb városa volt. Polgárai, kik gazdagságok és művelt ségük által kitűntek } nagy gondot fordítottak iskolájukra, melyjeles tanárok vezetése alatt nagy hírre emelkedett, s hova az ország minden részeiből gyülekezett a tudományszomjas ifjúság. 1510-ben, Temesvári Miklós váradi kanonok ide kül dötte két öccsét.2) 1514-ben Bebek János, a hatalmas dynaszta, itt »a kassai gymnásiumban« neveltette fiát.3) 1516-ban a városi tanács Gönczi András mester pesti tanítót nyerte meg tanítónak.4) Kitűnő műveltségű férfiú volt; a pestiek csakhamar megbánták, hogy őt elbocsátották.5) *) Hornyánszky 81 I. 2) 1511 pünkösd utáni szerdán Váradról írja a kassai tanácsnak,, hogy két öccsét a múlt évben Kassára „pro stúdió" hozván, itt 28 forint évdíjért Paisgyártó Péternél helyezte el őket. Ez azonban többet követel és az ifjak ruháit letartóztatja. Emiatt panaszt emel. (Eredetije Kassa . sz. k. város levéltárában.) 3) 1514 május 27-én Szendröröl jelenti a kassai bírónak, hogy Imre nevtt udvari káplánját Kassára küldi „ad revidendum ét consolan- • dum filium nostrum, quem in gymnasio vestro erudiendum servamus." (Ugyanott.) *) Szakmáry Gy. pécsi püspök 1516 kisasszonynapja utáni csütör-tökön Budáról írja a kassai tanácsnak : „Intelligimus vos cupere ad rectoratum istius scholae Cassoviensis hunc Magistrum Andreám alias rectorem scholae Pestiensis, ipsumque a vobis vocatum fuisse. Qui cum sít homo noster, nosqne eum doceri, atque erudiri feceramus" tőle kérte clbocsáttatását. A püspök elbocsátja és ajánlja a város pártfogásába. (Ugyanott.) •) Jakab fi pesti plébános 1616 július 6-án Pestről írja „Magistro . Andreáé de Gench ludi litterarii Cassoviensis Praefecto" . . . „Taedet eos (cives) jam, summis praecibus te non retinuisse." (Ugyanott.)

103 Pesten köztiszteletnek örvendett és előkelő férfiakkal ba ráti viszonyban állott. Jakabfi János és Péter pesti plébáno sok, úgyszintén Naghzajw Márton pesti bíró élénk levelezést folytattak vele, ismételve kifejezést adva baráti szeretőtöknek.1) András utóbb jegyzővé választatott Kassa városa által, mely hivatalát számos éveken át viselte. 2) Tanszékét 1521-ben egy még híresebb férfid fog lalja el : Coxe Lénárd, ki egykor VIII. Henrik angol király nevelője volt és hónából — ismeretlen okból — távozni kényszerülvén, Krakóba s innen hazánkba jött. Előbb Lő csén, utóbb Kassán működött. Tevékenységéről semmit sem tudunk. Stöckel Lénárd tanítványa volt. Csak rövid ideig tartózkodott itt. Ismét visszatért Lengyelországba. Már 1526bán Krakóban találjuk , hol élénk irodalmi munkásságot fej tett ki.3) 1529-ben Fridericius András hivatott meg Krakóból tanítónak.1) Ez még 1533-ban is Kassán volt.5) Utánna következnek: Eck Bálint, előbb bártfai tanító.6) Sigismundus Literatus és Bihari Balázs.7) 1544-től 1550-ig Caesar (Császár) Mátyás volt tanító.8) ») A kassai levéltárban Jakabfinak 4, Péternek és a bírónak l —I Gönczihez intézett levelét találtam. 2) A hozzá, mint jegyzőhöz intézett nagyszámú levelek a kassai levéltárban találhatók.

3) Klein. I. 186. jegyzet. És Keler Godfrid- értekezése Coxeról a M. T. Akadémia kéziratgyűjteményében. *) Fridericius pünkösd vigiláján Krakóból a kassai tanácsnak írja : „Accipite, me provinciára echolae suscepturum ad imminens qnartale ; ante enim hinc abire non mei juris sum, scd meorum disipulorum, quos ín eruditione habeo." (Eredetije a kassai levéltárban.) 5) Honter János 1533-ban Váradról Melczer András kassai jegyző höz intézett levelében irja : „Andreám Fridericium ludimagistrum ex me plnrimum D. V. salutare jubeat." 6) Hornyánszky 90. 1. 7) Ezeket a Rezik-féle kézirati Gymnasiologia névsorában találjuk. 8) 1544 és 1650 mint kassai tanító említtetik. (Szalay. A. Négy száz magyar levél. 26. lap.) Azonban 1548-ban a város tanítót keres. 1648. május 28-án Valierin Konrád Bártfáról írja Melezer András kassai

104 Különösen ékesszólása és a görög irodalom alapos ismerete miatt magasztaltatik. ') 1554 ben Gergelius Simon bártfai származású, Stöckel tanítványa, áll a kassai iskola élén.2) 1555-ben egy német tanító, kinek nevét nem ismerjük, az iskola hanyatlását idézi elő. „Oskolánk pusztán áll, — olvassuk egy ez időben Kassáról írt levélben — mert egy né met mestert hozának , mely német mester kiveré az magyar deákokat belőle ; most egy inast állottak belé ; gyermekein ket széjjel kell bújdostatnunk, nincsen ki tanító."3) 1557. első felében egy Richárd nevű tanítóval találko zunk. Bertalan a segédtanítónak (collaborator) neve.4) 1557-ben Csabai Mátyás foglalja el a kassai tanszéket ; magyar származású férfiú, ki a német nyelvet sem bírja töké letesen, de tudományossága által már korábban elhíresült. Bártfán Stöckelnek tanítványa, majd segéde; általa lön ajánlva a kassai tanácsnak. 5) Június második felében jött tanácsnokhoz: „Ich habé vernommen . dasz ír eines Schulmeiatera bei Euch bedürftig seiet, und derhalben einen ausz Euerer Mitte . . . zu unserem Schulmeister gesandt, mit anlangender Bitté, ob ér irgend einen in seinen Schulen, dér tüchtig zu Ampt ware, dasz ér Euch mit cinen versorge." Stöokel ajánlott egyet, Goldtschmid János fiát, kit atyja sajá költségén három éven át Wittenbergben és egy évén át Goldbergben ta níttatott. A levélíró is ajánlja. „Euer Wtirden darf sich nicht besorgen, dasz Ihr ein Spieler, Laufer, oder dergleichen an ihm habén werdet" (Eredetije a kassai levéltárban.) 1) Fia Caesar György, emlékbeszédében, melyet Szikszói Fabricius Balázs fölött Wittenbergben tartott és 1577 ugyanott kinyomatott, beszél atyja tanári működéséről. 30 lap. 2) 1554 június 29-én Stöckelhez intézett levele Bártfa város levél tárában. 3) Régi Magyar Nyelvemlékek II. 101. lap. *) Kassa város 1567-iki számadási könyvéből. (A M. T. Akadémia kéziratgyttjteinényében. s) 1556 május és júniusban többször jártak a kassai tanácsnak kűldönczei levelekkel Stöckelhez, miként ez az 1657-iki számadási könyv ből kitűnik. — Csabai, 1557 május 8-án Bártfáról a kassai tanácshoz intézett levelében irja magáról, „perfectam lingvae germanicae, etiamsi jiliqnid ex ea intelligam. cognitionem non habere." (Kassa város levél tárában.)

105 Jussára.1) Alatta ismét nagy hírre emelkedett a kassai ta noda.2) Segédei voltak : Grringrang Gergely,3) Szikszói Fa bricius Balázs*) Schochot Ádám. s) Csabai tanársága alatt a város új iskola-épllletet kezdett emelni.6) A hírneves tanár 1561-ben hagyta el Kassát ; valószínűleg amiatt , mert a vá rosi tanács fizetésének kiszolgáltatásában oly hanyagul járt el, miszerint nem egyszer nyomornak volt kitéve.') A város már 1560. végén meghívta Kauffin Richárd késmárki tanítót. Ez azonban két föltételt tett. Először, hogy 1561. június 5-ig Késmárkon maradhasson; ezután, hogy évi 60 forint fizetést nyerjen.8) Föltételei bizonyára elfogadtat tak; mert 1565—1570 a kassai tanszéken találjuk.9) Mint segédtanárok működtek mellette 1562. és 1563-ban a -szász Ulrich János és 1564—1569 Róth Menyhért.10) 1) Csabai 1557 június 15-én fölkéri a kassai tanácsot, hogy két kocsit küldjön érette Kassára. Egyúttal kérdést tesz, vájjon hozzon-e magával cantort ; miután egy e hivatalra alkalmas ifjú ajánlkozott öt 'Bártfáról Kassára kisérni. (Ugyanott.) 2) Caesar György Fabricius fölött tartott, már emiitett, emlékbe szédében Fabrieiusról írja : „Operám imprimis dabat cuidam docto viro, qui illis temporibus eruditionis suae glória totam per Ungariam clarus habebatur, multosque solidioris doctrinae cupidos in urbem perduxerat 'Cassoviam, quod ét in caeteris artibus esset eruditus, ét in proponendis poetarum scriptis excelleret." 30 1. 3) Kassa város 1657-iki számadási könyvéből. 4) Csabai Pabriciust egy dátum nélküli levélben ajánlja a kassai tanácsnak, hogy öt segédévé (collega) nevezze. (A kassai levéltárban. Kassai tartózkodásáról szól emlékbeszédének szerzője i. h.) 5) A bárfai lelkész 1558 aug. 11-én mint „collaboratori in schola -Cassoviensi" ír neki levelet. (A kassai levéltárban.) 6) Egy dátumnélküli levélben kéri a tanácsot „üt aedificatio iu schola ét circa eam D. V. curae sit." (Ugyanott.) 7) Egy dátumnélküli levélben irja a tanácsnak : „Fateor ingeuue -ex quo pueritiam reliqui, nunquam magis me indiguisse, quam Cassoviae." (Ugyanott.) ") 1560 deczember 5-én kelt levele. (Ugyanott.) 9) Fabricius Pannonius 1570. július 22-én mint kassai tanítóhoz ír levelet. (Ugyanott.) 10) Az utóbbi 1569 deczember 5-én mint „vocatus rector Igloviensis" búcsút vesz a kassai tanácstól. Említi, hogy hat év óta tanít Kassán.
106 Kauffin utódairól neveiknél többet nem tudunk. Ezek t Kosselius Mihál, Braun János mester 1570-ben. Breslak Márton mester 1575-ben. Molinus Tamás 1579-ben.1) Melczer Jakab. Pilzius Gáspár. Paksi Mihál 1579. körül. Hentschel Tamás 1587—1589.a) Károli György 1590-ben. Brechtéi Márton 1592. körül. Kunisch Péter.3)] 1597-ben Néereről meghívatott Grawer Albert, ki azon> kor vallási küzdelmeiben szóval és tollal is élénk részt vett. Több polemikus munkát adott ki. Két hittudományi dísputátiót is nyomatott, melyeket iskolájában tartott volt.4) Midőn ö \ 599-ben Wittenbergbe távozott, helyébe meghí vatott : Bocatius János eperjesi tanító, e kornak egyik jelesebb latin költője. De már néhány hónap múlva jegyzővé válasz tatott meg.5) Mint segédtanítók alkalmazva voltak 1573—1579 Sonntag György6); 1579. körül Paevicerus Márton7); 1593 körül Krechtiui Mátyás*); 1599-ben Fabricius Erasmus.*) *) Hornyánszky 91. 1. 2) Rezik Gyinnasíologiájából. 3) Klein. I. 106.1. *) „Disputationes variae, qnarum prior ágit de orali manducatione corporis Christi in coena Domini, posterior verő de passione ét morte D. n. J. Christi. In schola Cassoviensi a M. Alb. Gravero rectore ibidem in gratiam juventutis propoaitae ét explicatae." Bártfa 1598. 5) Rezik. Gymnasiologiájából. Fabricius 1600 október 11-én mint „collega" írja a tanácsnak, hogy a múlt év óta, Bocatius visszalépte után, vezeti az iskolát. 6) 1573 június 14-én jelenti a kassai tanácsnak, hogy elfogadja a segédtanítói és karvezetöi tisztet. 1579 nov. 14-én jelenti a selmeczi fő bírónak, hogy elbocsáttatását kérte. T) Rezik Gymnasiologiájából. ») Klein. I. 106. 1. 9) Lásd a 5-ik jegyzetet.

107' 52. Kecskemét (Protestáns^. A reformatió első korszakában is létezett itt kétségte lenül iskola, melyben 1596. körül Veresmarti Mihál taní tott. *) Nagyobb virágzásra akkor emelkedett , midőn a hires tolnai iskola 1599-ben, a török hadjáratok következ tében pusztulásra jutott. Ekkor ugyanis tanítója Petri György a collégiumbeli ifjúság nagy részével Kecskemétre köl tözött át.2J 53. Keresztúr (Protestáns). A Nádasdyak e birtokán 1591-ben a brandenburgi szár mazású Ottó Dániel tanított.3) 54. Késmárk (Protestáns). A Szepességnek ezen Lőcse után legnevezetesebb városa kétségkívül a legrégibb időktől fogva, jeles iskolával bírt A város számadási könyveiben, 1482. óta fordulnak elő isko lai kiadások.4) Az első tanító, kinek nevét ismerjük : 1510-ben György.*') Későbbi utódjai : 1556-ban Gáspár.6) 1) Veresmarti Mihál Autobiographiája. (Kiadja Ipolyi Arnold.) 3 I. . 2) Értesítvény a kecskeméti helv. hitv. főiskoláról. 1864. 5 1. ég 1857 12 1. 3) Eezik. » *) 1482 „Scolasticus túlit fl. 1. tertia die decollationis a. Joh. B. super Salve Regina." 1483. „Capellano ét Scolastico de Salve Regina fl. 4." 1509. „Magister Scholae dia dóm. aute Gregorii túlit fl. 2. d. 32. Peria tertia post Epiph . . . . fl. 6. d. 71." 5) A város számadásaiban 1510. „Georgius Scolastictu túlit ratione cellarii fl. 5. d. 80." 6) A város jegyzökönyvében 1556 okt. 16. emlittetik „Des Gáspár Schulmeistcrs Weib."

108

1558—65 Kauffin Richárd, kit I. Ferdinánd nemes rangra emelt. 1565. Kassára ment át.1) 1566—71 Fabinus Lukács.2) 1571—75 Thorakonymvs Mátyás. Tanárságának utolsó éveiben segéd nélkül lévén, egy ideig maga viselte hivatalá nak egész terhét. Ekkor reggeli 5 órától 10-ig és déli 12-től esti 5-ig volt elfoglalva.. Állása csak akkor lett kedvezőbb, midőn Schemen Kelement Bártfáról segédnek nyerte.3) A tantárgyak, melyeket előadott, a következők: hittan, latin és görög nyelv, ékesszólástan és mennyiségtudomány.4) Kálvin hitelveivel rokonszenvezvén , az orthodox lutheránus lelkészszel súrlódásokba bonyolult, minélfogva távozni kény szerült. 1575 Sonntag Imre. 1576—80 Ambrosius Sebestyén. 1581—82 Greiffenzweig János. 1582— 83 Rechtnnius Dávid. 1583—85 München Pál. 1585— 88 Gabelmann Miklós mester, Mecklenburgból 1588 —89 Sonntag György. 1590—94 Marthius Mihál mester. 1595—98 Mylius János mester Morva-Iglóból. 1598—99 Kunisch Márton. 5) Midőn az imént említett Mylius meghivatott, az iskolafölltgyelői, a városi tanács hozzájárulásával, szerződésre léptek vele. Ebben kötelességévé tétetik a hittant előadni, a „sza*) 1558 nonis novembris kelt levele a kassai tanácshoz Kassa v. levt. 1560 meghivatik Kassára tanítónak ; kész menni, de kijelenti, hogy 1561 június 5-ig Késmárkon köteles maradni. Tovább maradt. 2) Genersich (II. 146. 1.) előtt kétséges, vájjon Fabinus tanító volt e, vagy csak segéd. Azonban a késmárki városi levéltárhan találtatik egy 1570-ik levele, melyet mint „Rector Scbolae" ír alá. Elmaradt fizetését kéri és megjegyzi „röquirit hoc non solum mea, verum etiam collegarum meorum uecessitas." 8) Thorakonymusnak kilencz levele a Sinairgyiijteményben. (Debreczeni helv. hitv. superint. levéltára.) *) 1575 május 5-én Ambrosius Sebestyén részére kiállított bizo nyítvány. Klein. I. 2 1. 5) Genersich II. 145. s kk. 11.

109' bad művészeteken kívül" a latin és görög nyelvet tanítani. Fizetése hetenkint 2 tallér, évenkint 24 öl fa. De segédeit maga tartozik fizetni. Minden tanulótól negyedévenkint és a három főtinnep mindegyikén 2, Gallus napján 3 és a két vizsga alkalmával 3 dénárt nyer; emellett a recordatiók és temeté sek alkalmával iá mellékjövedelmei vannak.1) , 55. Kis-Szeben (Protestáns). Tanárok:2) 1568 Ulrich János 1570 körül Grynaeus János Jakab. 1574 „ Erasmi János. 1578 „ Ifjabb Stöckel Lénárd. 1581 „ Hertelius Kristóf. 1590 „ Bellius Márton; 1596—7 körül Molitor Péter. 1599 körül Frölich Zakariás.3) t

56. Kolozsvár (Katholikus). Azon iskolákról, melyeket Erdély fővárosában a tanács és a kolostorok föntartottak, nem birunk adatokat.*) Báthory István Erdély nagy fejedelme, egyidejűleg elő mozdítani kívánván a kath. egyház és a közművelődés érde*) Késmárk város levéltárában. „Protocolhim Correspondentiarum. 1589—1620." 2)Kis-Szebenvárosa 1459 sz. Bertalan utáni csütörtökön Bártfa város tanácsához intézet levelében említi „Laurentius Baccalaureus unser Schulmeyster." (Bártfai levéltár.) 3) Rezik Gymnasyologia. — Klein. III. 165—6 11. Molitornak egy 1597-iki levele a bártfai levéltárban. *) Ezeket hiába keressük Jakab Elek „Kolozsvár Története" czímü nagy munkájában, (I. kötet. 1870.) A 612-ik lapon említi ugyan hogy a „tudomány és műveltség érdekeit a reformált Perenczszerzet farkasntczai tanodája ifjúsága erős tanári kara (sic) képviselte. Hol 4—5 ko szorús tudor tanított, atuiás nem hiányozhatott." Azonban a jegyzet nem. igazolja a szöveget.

110 keit, elhatározá a jezsuitákat megtelepíteni Erdélyben. Szán dékát azonban csak akkor valósítá ; midőn Jjengye'ország királyi trónján ült. 1579-ben Leleszi János atyát Gyulafehér várra küldötte, hol Báthory Kristóf fiának, Zsigmondnak ne velőjévé lön. Ugyanazon év október havában Lengyelországból tizenkét jezsuita-atya Kolozsvárra küldetett. A legkitűnőb bek közöttök : Vangrovitius Jakab , előbb vilnai rector, és Odescalchi Jakab. Báthory István a \ haj dán szent Benedekrendű kolosmonostori apátságot, Monostor, Bács, Jegenye helységekkel adományozta nekik, hogy jövedelmeiből a collégiumot és az iskolát, melyet haladéktalanul megnyitottak, föntartsák. *) Azonban már két évvel utóbb czélszerübbnek látszott az iskolát a városba, Kolozsvárra áthelyezni, hol a király két el pusztult kolostort helyezett rendelkezésökre és azt saját költségén berendezte.2) Ugyanő J 581. május 12-én Vilnában kiállított okmánya által a kolozsvári gymnásiumot az Aka démiák rangjára emelte s mindazon kiváltságokkal, melyeket ily főiskolák birni szoktak, kitüntette. Tanúskodik ezen ok mány nemcsak a Jézus-társaság iránti tiszteletéről , hanem a tudomány és tanügy iránt viseltető lelkes érdekeltségéről is. Kiemeli, hogy minden időkben azon volt »ut exemplo caeterorum Principum doctos viros , pietate ac vitae commendatione insignes, in Transylvaniam accerseremus, quorum doctrina ét piis institutis , vera pietas in suam antiquam possessionem rcstitueretur ét sacrarum literarum atque humanitatis studiis juvenesinstructi, alii ad tractandas rés sacras, alii ad civilitatis studia aptiores redderentur ; quarum quidem causa nostrae gentis homines longissimas peregrinationes, magnó sumptu suscipere sünt coacti : cum neque in Transylvania, neque in ipsa Ungaria, Collegia, aut Academiae ullae haberentur; imo saepe permultis praeclaris ingeniis alio ob sumptuum inopiam proficisci non liceret .... hinc intermis')Socherua. História Societatia Jesu Provinciáé Austriae 1 79,218 s kk.ll. 2) Báthory István 1583 február 13-án irja : „Collegium . . . fundavimus, sumptus iis necessarios suppeditavimus, scholaa aedificavimus, ac omnibus in rebus eorum uaibua abunde prospeximus." Kaprinay. His tória Diplom. I. 48 1.

111 sis honestís literis inter militares homines scieutia destitutos, «tiam pietatis studia refrixerunt, ét omnis vitae elegantia sublata est.* Emiatt elbatározá a jezsuitákat Erdélyben megtele píteni, s kolozsvári collégitímj oknak adományozza a szt. Ferencz-rend elpusztult kolostorát, valamint a szomszéd apáczakolostort, hogy az iskolává átalakíttassék. Egyúttal megálla pítja, hogy ki ezen tanintézetben „in humanioribus literis, haebreis, graecis, ét latinis cum laude versatus fuerit, e-t postea ad alterutrius facultatum, sive Theologiae , sívé Philosophiae fastigium , argumentis prius doctrinae suae editis , judicio Collegii pervenire voluerit, ad gradus, ét baccalaureatus} ét maffiaterii, ét doctoratus promoveri possit. Quae quidem promotio tantum dein juris, dignitatis, praeeminentiae, ornamenti habeat, quantnm istiusmodi promotiones in Italiae, Galliac, Hispániáé ét Gerrfaniae Academiis de jure ét consvetudine habere solent. Quod üt auctoritate Pontificis Maximi aanciatur . . . apud Sédem Apostolicam contendemus."1) A főiskola 1581-ben nyittatott meg ünnepélyes vi tatkozással, melyben Puschius János jezsuita növendék Schreck Wolfgang hittanár vezetése alatt ; egy hittudományi tételt védelmezett.2) A király a collégiumot később újabb adományokkal hal mozta el, Tiburcz, Bogártelke és Kajántó falvakat engedve át. Ekként lehetővé vált, hogy Bécsből, Lengyel- és Olaszország ból több jeles rendtag küldessék ide. Számuk csakhamar 30-ra emelkedett. Közöttök több kiváló tehetségű és ügyes tanár találkozott. Képességeik és sikereik híre nagyszámú tanít ványokat gyűjtött körükbe. Protestáns szülők is szívesen küldöttek gyermekeiket tanodájukba. Ezek közül számosa kat megnyertek a kath. egyháznak , némelyeket rendjöknek 1) Kaprinay Hung. Diplomatica I. 41 s kk. 11. 2) A kolozsvári lyceum könyvtárában őriztetik egy három és fél ívnyi nyomtatvány, melynek czíme :"„Theses de puro ét expresso Dei verbo, tam scriptis quam viva voce tradito, ét pari utrinque autoritate, necessitate, utilitate ac fine. Ad disputandum publice propositae, cum Claud'opoli nóvum Gymnasium aperiretur. A. D. 1581. Defendentnr a Joanne .Euschio S. J. Praeside, Wolfgango Schreckio Theologo ejusdem S, J."

112 is. így 1587-ben négy tanulót vettek föl ujonczaik sorába; közöttük volt Pázmány Péter.-1) Az Akadémia mellett nagy hatása volt a convictusnakr a növeldének, melyet 1583-ban szerveztek. Ennek megalapí tására Báthory Istvánt XIII. Gergely pápa hívta föl, ki maga évenkint fizetendő ezer aranyat ajánlott költségeire. — A király örömmel karolta föl ezen kivánatot. „Illud quoque nobis omittendum non fűit, — írja 1583. február 13-án kelt ok mányában, — quin ingenuorum adolescentum ét juvenum stndiis addictorum frecjuentiam, seu s égetem quandam ubcrem produceremus, eamque sumptu nostro ad spem pietatis ét literarum laudis continue aleremus." Ezért a pápa buzdí tásaira „Collégió S. J. Claudiopoli in Transylvania, una cum scholis iám erectis , Seminarium quoque iuvenum, nobilium ét plebejorum, qui nempe ob tennem eorum fortunam, ingenium literis excolere non possent, adjicimus."' Ezen intézet költsé geire maga is évenkint fizetendő 1000 magyar aranyat utal ványozott. „Ea lege, üt haec pecunia, collata cum Pontificia .... ad solos tantum studiosae juventutis, egenae videlicet ét ope indigentis usus, victusque rationem convertatur."2) A növelde egy régi, elpusztult, a szt. Háromságról czimzett kolostort nyert lakhelyül s csakhamar oly virágzásra emelkedett, hogy néhány évvel utóbb 80 növendéket szá mított. Azonban a jezsuiták által kiküzdött eredmények fölkel tették a protestánsok ellenségeskedését. Éhez járult , hogy többen az atyák közül , buzgalmok által elragadtatván , sze mélyes ellenségeket is szereztek. Az 1588-iki enyedi gyűlé sen tétetett az első kísérlet arra, hogy a jezsuiták az ország ból kiutasíttassanak. Ezen ügy a következő gyűlésre halasztatott, hol szenvedélyes vitákat idézett elő. Báthory Zsigmond soká vonakodott a prot. rendek sür gető kivánatát teljesíteni. Végre engedett és megerősítette a törvényczikket, mely a jezsuitáknak száműzetését kimondá. Ennek folytán a rendtagoknak távozni kellé és iskoláik föl") Franki. Pázmány Péter és kora. I. 9 1. Kaprinay i. m. 49 1.

1Í3 oszlottak. De hét évvel utóbb, 1595-ben Báthory Zsigmond reábírta a gyulafehérvári országgyűlést, hogy az előbbi végzést megsemmisítse és megengedje, hogy „az páter jezsui ták Kolozsvárra, Monostorra és ide Fehérvárra bejöhes senek. " Ennek folytán a jezsuiták ismét visszatértek elhagyott kolostoraikba és újra megnyitották kolozsvári főiskolájokat. Ennek állapotáról csak az 1600-ik évből bírunk tájékozó adattal. Ugyanis a collégium évi jelentésében olvassuk : „Magistri fuerunt octo, qui casus conscientiae, capita fidei hac tempestate in controversia posita, Philosophiam, Rhetoricam, Humanitatem tradidernnt ét Grammaticam." Azonban kevéssel utóhb, Báthory Zsigmond visszavonu lása után, a Báthory Endre meggyilkoltatását követő zavartel jes időkben ismét távózni kény szerűitek. Akadémiájukat 1603ban a nép tö'vestől lerombolta. 1)

57. Kolozsvár (Protestáns). E városban egyideig az ágostai felekezet volt túlsúly ban , mig utóbb a református egyház által háttérbe szoríttatott. Az isko]át is egyideig amaz, majd ez birta. 1545-ben Vízaknai Molnár Gergely tanított itt. 'E tu dós férfiú Holtainak a biblia magyar fordításában munka társavolt. Latin nyelvtant is szerkesztett. Meghalt 1558-ban. 2) Utódja Dávid Ferencé a wittenbergi főiskola növendéke. Nem csak a tanszéken, hanem a hitviták és a hittudományi iroda lom terén is kitüntette magát. Utóbb kolozsvári lelkészszé,

!) Socherus i. m. 234 s kk. II. Benkö Transylvania II. 24G 1. Veszély K. . Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok. 1860. I. 186 s kk. 11. Litterae Annuae S. I. 1600. 495 s kk. 11. 2) Benkö Transylvania II. 271, 319 11. Korányi Memória II. 655 1. Bartholomaeides. 27. 1. FRANKL. HAZAI ÉS KLLF. ISK. XVI. SZ.

8

114 majd superintendenssé választatott. Az unitáriusokhoz csatla kozván, e felekezet egyik legbuzgóbb apostolává lön. ') 1565. körül Károli Péter, a század egyik kiváló tudósa, ezen iskolában kezdette meg nyilvános pályáját. Itt adta ki görög nyelvtanát. 1570-ben a váradi prot. egyház lelkészszé választotta. 2) 1565-beu Szikszói Fabricius Balás sárospataki tanító hivatott meg. Élénk részt vett az unitáriusok elleni polémiák ban. Emiatt távozni kényszerült. Visszatért Patakra. 3) 1 590. körül Félegyházi István működött itt mint tanár. *) Megemlítjük ; hogy ezen tanoda 1564-ben János Zsig mond visszatértét Erdélybe egy versezet kinyomatásával ün nepelte meg. Czíme : „ Congratulatoriae Scholae Claudiopolitanae, de victorioso reditu Illustrissimi ét Serenissimi Principis ac Domini Joannis secundi .... Patroni studiorum clementissimi." 5) 58. Kolozsvár (Unitárius). Az óvárban létező domonkos! zárdát Izabella királyné, az 1556-iki országgyűlés végzése értelmében, Kolozsvár váro sának tanodái czélokra átengedte. Ennek közvetlen közelé ben János Zsigmond roppant termet , mely 30 ablakkal birt, építtetett. Ez „Apollatium" vagy „ Apolló palatium" nevet viselt. Ezen tanodát és az épületet 1564-ig Luther , 1566-ig *) Életrajzát adja s munkáit felsorolja Seivert 54 s kk. 11. De is meretlen volt eddig azon tény, hogy öt Kassa városa 1557 ben lelkészszé választotta meg , s ö a meghívást nem fogadta el. Az erre voratkozó le velezések Kassa város levéltárában. 2) Lainpe 617 lap. 3) Említi ezt Caesar György azon emlékbeszédben, melyet Fabri cius fölött Wittenbergben tartott. 47 lap. 1565-ben a kolozsvári lelkész menyegzöje alkalmából üdvözlő költeményt nyomatott. (Egy példány a debreczeni könyvtárban.) *} Bartholomaeides. 90 lap.

5) Impressum Claudipoli Transylvaniae in officina Casparis Helti anno 1564. A kis 4-ed rétü nyomtatványból a két első levél megvan a debreczeui ref. collégium könyvtárában.

115 3£alvin hívei bírták. Ekkor János Zsigmond az unitáriusok-nak adta át, kinek adományleyelét 1571-ben Báthory István, az iskola seniorának Válaszuti Györgynek kérelmére , meg erősítette. Az unitárius tanoda első igazgatója Dávid Ferencz superintendens, kinek oldala mellett mint tanárok Basiliiis Ist ván kolozsvári lelkész és Theobald működtek. 1570-ben mint tanár alkalmaztatott a meisseni szárma zású Sommer János jeles nyelvész és költő. Vittenbergben és Odera melletti Frankfurtban végezte tanulmányait. 1561-ben részt vett Heraklides János moldvai hadjáratában , s midőn ez Moldvát meghódította , általa egy gymnásium szervezésé vel bízatott meg. Midőn 1563-ban pártfogója elüzetett, ő is menekülni kényszerült. Hosszú bujdosás után Erdélybe jött. Előbb Brassó és Szeben iskoláiban tanított. Blandrata 1570ben Kolozsvárra hívta, hol az unitárius vallás buzgó apostola volt. Itt működött 1573-ig. Több történelmi , polemikus és költői müvet irt. Utódja 1573—77 Paldolog Jakab , állítólag a görög császári ház sarja. Miként származását , úgy halálát is homály bo rítja. Állítják, hogy Rómában máglyán végezte életét. 1577 — 79 Hunyady Demeter az igazgató. Laskói János tanító. 1579—87 Pintzovitz Mátyás , kit krakói tanszékéről Blandrata hívott meg. Szintén Lengyelországból hívatott meg a brandenburgi származású Franké Keresztély tanár, ki 1 585ben Epiktet egy bölcsészeti munkáját adta ki Kolozsvárt. 1590-ben Prágába távozott. 1587—92 Enyedy György igazgató. 1590—90 a pomelániai Fischer Simon tanító. 1592—96 Szentmargitai János igazgató. 1596— 1600 Szentmártvni Pál igazgató. ')

») Székely S. Unitária vallás történeti Erdélyben. 100—108 11. Benkö Transylvania. II. 134 és 319 11. Seivert. 9 í, 95," 404—418 11. •Czvittiuger 362 1. Bartholomaeides 90 1. 8* ..'

116

59. Komárom (Katholikus). A XVI. század második felében a várkapitányok tar tottak főn e városban iskolát. 1594-ben Marcus Boldizsár volt itt a tanító.1 60. Körmöcz (Protestáns). E város tanodájának tanszékét 1525-ben Schrödter (vagy Schwarmer) György szebeni származású tanító fog lalta el, kit Achatins Imre a terjedő protestantismushoz szító lelkész kényszerített távozni. 2) 1530—1538 Scheider Pál mester működött itt, 3) 1546-ban pedig Thesler Gáspár. *) 1560-ban nagy tűzvész pusztított a városban, melynek az iskolaépület is áldozatává lön. A város nem késett ugyan újraépítéséről gondoskodni ; de miután pénzügyi helyzete épen a tűzvész következtében igen szomorú volt, csak lassan haladt előre, bár a kamara is hozzájárult a költségekhez. 1563tavaszán a tanács az esztergomi érsekhez is fordult, segélyért esdve; folyamodásában kiemeli, hogy már is 200 forintot adott ki az építésre , melynek felét a kamara szolgáltatta. 5) Egyébkint az iskola költségeit nem egészen a város viselte. A hívek is adakoztak reá , a templomban e czélra

*) 1594 deczember 2-án a pozsonyi tanácshoz intézett levelében „Balthasar Marcua geweseer Schulmeister in Górnom" irja magát alá Kimondja, hogy Komáromban, „in dér kaiserlichen Majestat Dienst" állott és a török ostrom miatt kényszerült hivatalát elhagyni. Nagy nyomorban lévén, a tanácstól segélyt kér. (A levél eredetije Pozsony város levél tárában.) 2) Klein II. 395 1. 3J Lacsny kézirati munkája 189 1. 4) Ennek 1546, 15 cal. április Körmöcz városához intézett levele a körmöczi levéltárban. 5) A körmöczi tanácsúak 1562 april 3-án az esztergomi érsekhez intézett folyamodásából (Egykorú másolat. Ugyanott. )

117 ífölállított szekrénybe , mely „Gottes-Kasten" nevet viselt. *) Az esztergomi érsekek pedig a pisetum-jövedelemből évenkint hat forinttal járultak a tanítók fizetéséhez. -) Ezen időtájban Ho/stetter János Ádám volt „conrector." Ez 1559-ben foglalta el állomását és 1565-ban is még birta azt, amikor a városi tanácshoz intézett folyamodásában panaszkodik, hogy hat év előtt megállapított heti béréből a város 7 ,,poltúrát" levon, mi annál nehezebben esik neki, mert semmi mellékjövedelemmel, a „húsvéti recordátiók" kivételével, nem bír; ellenben oly szorgalmasan működik, hogy 2 óra helyett, mire kötelezve volna, naponkint négy órát tölt az iskolában. 3) Segéde a wartenburgi származású Grünfelder György (1561—1565), ki 1565 őszén egy szomszéd helység lelkészéve választatott. 4) E két férfiúnak helyét 1566-ban Staudenhertz Lénárd, •.mint „ludirector" és Sock Tamás, mint „cantor" foglalta el. 5) Ezek egy évtizednél tovább működtek Körmöczön. Staudenhertz kitűnt buzgósága és önzetlen áldozatkészsége által. Miután a kamara az előbb fizetett segélypénzeket meg tagadta, s a tanulók szülei is vonakodtak a szokásos tandijt lefizetni : ő a maga költségén tartott magának segédeket, kiket — szokás szerint — a tehetségesebb, idősb tanulók so raiból választott ki. De nemcsak pénzügyi nehézségekkel kényszerült küzdeni. Az ifjak hanyagsága a tanulásban, s engedetlenségök oly nagy volt, hogy eredménytelenül merítette i) Hoffstetter tanítónak 1565 nov. 27. a város föbírájához intézett folyamodásában. '•'•> A tanítói karnak 1573 april 10-én ezen illeték újabb utalványo zása tárgyában Verancsicshoz intézett folyamodásából. 3) 1565 nov. 27. a város ffibírájához intézett folyamodása. „Ware mir auch unmöglich — irja többi között — bei só geringen Einkommen hinfüro des Tages vier Stnnden zu laboriren ; würde vielmehr gezwungen zu den vorigen zwei Standén, darauf ich vocirt bin, wieder zu greifen." (Eredetije) *) A körmöczi polgármester által 1565 okt. 13-án kiállított aján lólevél, midőn magát pappá azenteltetendö Brieg szilézifli városba utazott. 5) A körmöczi lelkészeknek és tanítóknak 1566 július 21 a körmöczi (tanácshoz intézett folyamodásából.

118 ki az intések-, sőt még a botbüntetéseknek minden nemeit. Ezen idő alatt a várost újabban súlyos csapás érte. 1571-ben. pestis látogatta meg, mely megtizedelte a lakosokat és szét riasztotta a tanulókat. Az iskola két éven át majdnem telje sen elhagyatva volt. Csak 1573. kezdenek ismét sűrűbben gyü lekezni a tanulók. Amikor is a tanító nem mulasztotta el a város^ tanácsát a tanügy érdekeinek buzgóbb fölkarolására inteni. J) Egyúttal lépéseket tett arra nézve is , hogy a tanoda régi jövedelmei birtokába visszahelyeztessék. 2) Már néhány héttel utóbb ki volt egészítve a tanítói tes tület. 3) És vezetése alatt az iskola csakhamar nagy hírre emelkedett. A főurak is szivesen küldöttek ide gyermekeiket, így 1570-ben Kendi János4} és Kéwai Mihál főispánnak fia Lörincz, 5) voltak tanítványai. Kéwai Mihál 1576. nyarán ifjabb fiáit is ide bocsátotta.6) Ezek hét évig tartózkodtak itt. Tindel Péter nevű polgár házánál laktak. Velők volt nevelőjök — • előbb Draskóczi György, utóbb „ Domanizenus " Mihály — és egy szolga. Fejenkint minden héten 73 dénárt fizettek a lakásért. 7) De ezalatt a derék Staudenhertz megszűnt működni. 8) Utódai csak rövid időt töltöttek a körmöczi iskolában.

') Staudenhertznek 1573 marczius l a körmöczi tanácshoz intézet nagyérdekü emlékiratából. 2) 1573 april 10 az esztergomi érsekhez és 1574 szept. 30 a kama rához intézett folyamodása. 3) Az 1573 april 10-én az esztergomi érsekhez intézett folyamodás így czímeztetik : „Réctoris, Cantoris ét caeterorum Collegarum ludi lite rarii Cremnieiensia supplicatio." 4) 1570 november 9-én és 1571 april 9-én kelb levelei a Kéwai család levéltárában. 5) 1570 október 18-ától 1571 april 9-ig tanult Körmöezön. Ne velői voltak Karácsonyi Mihál és egy András nevű ifjú. (Leveleik a család levéltárban.) 6) Eéwai Mihálnak 1576 ang. 30, szept. 12 és 16 a körmöczi fő bíróhoz intézett levelei. f) Domanizenus nevelőnek 1583 aug. 19 a körmöczi tanácshoz, intézett levele, melyben a gazdával történt leszámolás tárgyában föl merült nehézségek iránt ír. 8) Mikor és mikép történt ez, nem tudjuk.

119 Sonntag György már 1578- elején távozott.1) Utána 2), ScJiwengler Márton beszterczebányai tanító hivatott meg. De ez csak akkor foglalta el állomását, mikor föltételeit a kö'rmöczi tanács elfogadta. Ezek pedig a következők voltak. Két külön épület , egyik lakházul , másik a tantermek szá mára ; az eddigi fizetésnek — mely hetenkint egy forintból állott — fölemelése, s a háztartásra szükséges fa megajánlása ; végre a város találjon módot, hogy a tanulók rendesen, min den héten megfizessék a tandíjt. 3) Meddig tartózkodott Schwengler Körmöczön, nem tudjuk. 1589. tavaszán a tanítói állomás üresedésben volt és a schmalkaldeni származású „Magister Nicolaus Florus" nyertééi.*) De nem bírta soká; kevéssel utóbb elragadta a halál.3) 1590. körül Creuselius Márton a „ conrector. " 1595. Schimkó (vagy Simonnides) János a „conrector ".") 1596-ban a szilezia Gcibel Miklós hivatott meg, ki 1600-ig tanított, amikor Körmücz városa lelkészszé válasz totta. Kitűnő férfiú, kit Bocatius megénekelt. 7)

1) 1578 február 19. elbocsáttatáaát. febr. 27. elmaradt fizetését sürgeti. 2) A város 1577 okt. havában alkudozni kezdett Pribitzer Jakab beszterczebányai tanítóval. De ezt a beszterczei tanács vonakodott elbo csátani. (1577 4 idus oct , 1518 marcz. 13 és 22 a körmöczi tauácshoz intézett levelei..) 3) Schwenglernek 1578 május 14-ún a körmöczi tanácshoz in tézett irata. *) Ennek 1589 jún. 26. n körmöczi tanácshoz intézett kérvénye, a tanács hátiratával. 5) „Johann Müller, Herr Huttenbreiter's Kinder Praeceptor" Beszterczebányáról 1580 okt. 2, a körmöczi tanácshoz intézet levelében kérdést tesz Florus hagyatéka iránt. 6) Lacsny 189 1. ?) Klein Nachrichten. 81, 87 11. — Bartholomaeides szerint Sebald , Erasmus ég Daduck Márton is tanítottak Körmöczön a XVI. százid má sodik felében. (Memória. 41, 77 1.) Ezeknek nyomaira a város levéltá rában nem akadtam.

120 61. Korpona (Protestáns). Tanitók : *1570 körül Saltzbank György mester. 1574 „ Krupina András. 1584 „ Drechszler Lörincz.1) 62. Alsó-Kubín (Protestáns). 1580 Rozinszky Márton. 1599 Hrabecz Miklós.*}

63. Látókó" (Lechnicze. Kolostori iskola.) A Szepességben a karthauziak jeles zárdával bírtak, a mely mellett a XVI-ik század elején iskolájuk volt. Év könyveikből tudjuk, hogy 1500-ban „P. Jodocus" lett ta nárrá „Professor huius domus." Magasztaltatik ügyessége és szorgalma miatt, melyet a könyvek másolásában kifejtett. 1508-ban János atya lett utódja. 1512-ben Thyr Mihál választatott perjellé, ki előbb tanár volt. 1517-ben is Eucherius atya tanárból választatott perjellé. 3) Miután a mohácsi vészt követő időkben a zárda el pusztult, birtokait I. Ferdinánd 1565 nov. 11 én Bornemissza György szepesi prépostnak adományozta; de kötelezte őt, hogy a jövedelmekből „tudós és jó erkölcsu tanítókat tartson." *) 1) Csery. £orpona v. története. (Tudom. Értekező. II.) 425, 431 11. — Bartholomaeides 64 1. 2) Klanicza (Fabó kiadása) 82 l. Bartholomaeides 75, 99 11. 3) Wagner Analecta Scepusii. I. 77 s kk. 11. *) Wallaszky 175 1. Ez azonban nem felelt meg kötelességének, sőt a kolostort Kátay Ferencznek zálogba vetette. Ennélfogva, midőn 1572-ben a karthauziak főnöke ezen kolostor visszadását kérelmezte A pozsonyi kamara 1572 marczius 18-án kelt fölterjesztésébon azt vé leményezte, hogy a király Bornemisszát — ekkor már Csanádi püspököt — •e javadalomtól megfoszthatja. (A m. k. kamarai levéltárban.)

121 64. Leibitz (Protestáns). 1576 körül Hutter Ádám. 1590 „ Frölich János. 1594 „ Serpilius (Qu&ndel) János.1) 65. Libetbánya (Protestáns). Iskoláját nevezetessé tette Gregori nevű iskola mestere, ki mint a protestantismns egyik legelső terjesztője, s a bá nyavárosokban támadott zavargásnak vezére, Verbőczy által törvényszék elé idéztetett és 1527 augusztus 24-éu Dobronán kivégeztetett. 2) 1575 körül Wagner Márton tanított itt, ki a prot. hit tudományi irodalom terén is tevékeny volt. 3J 66. Alsó-Lindva. (Protestáns). Itt 1559-ben tanító volt Beythe István, utóbb superintendens.*) 67. Lippa (Protestáns). A XVI. század közepetáján tanított itt Szegedi Kis István. 5) 68. Liptd-Szent-Miklós. (Protestáns). Itt a Pongrácz család pártfogása állott fönn iskola. Ta nítói voltak : 1573 Záborszky Márton, 1583 Bárány Lénárd.*} l) Bartholomaeides 75 1. Klein. I. 395 1. Hornyánszky 108 1. J) Eibini. Memoralilia I. 19 1. Révész. Dévay Bíró Mátyási 23 1. 3J Bartholomaeides. 55 1. *) Fabó A. Beythe élete. 6. 1. 5) Czwittinger 365 1. 6) Klanicza. (Fabó) 59 1.

122

Lőcse. A Szepesség ezen legelőkelőbb városában bizonyosan már a legrégibb időkben létezett iskola. A tűzvész, mely 1550-ben a várost és levéltárát elhamvasztottá, megfosztott minket ezen iskola régibb történetére vonatkozó emlékektől. A XVI. század első feléből csak gyér adatokkal bírunk. 1520-ban Henckel János, a város nagytudományú lel késze, a vezetése alatt álló iskolának kitűnő tanítót nyer meg. Ez az Angolországból bevándorolt Coxe Lénárd „koszorúzott költő," előbb állitólag VIII. Henrik nevelője. Azonban csak l3/* éven át bírta öt Lőcse. 1521-ben Kassára távozott, melynek tanácsa tanodájának igazgatását bízta reá. *) 1545-ben Klestskó János volt a tanító ; azonban elbocsát tatott, mivel protestáns szellemben tartotta előadásait. A tanács helyébe egy Henkó Balázs nevű ifjút alkalmazott, de csak ideiglenesen egy évre, mert igen fiatalnak találta és sem baccalaureusi, sem magisteri fokozattal nem bírt. Képessége igen gyarló volt ; alig tudott egyebet, mint olvasásra és a nyelvtan elemeiben oktatni tanítványait. 2) 1541-ben a tanítói hivatal üresedésben volt. A tanács András eperjesi tanítót hívta meg. Ez azonban nem fogadta el a meghívást. 3) 1542. Türk Dániel, tanító ny iltan Luther követőjének val lotta magát és a protestantismusnak buzgó hírnöke volt. A tanács, mely szintén csatlakozott a reformátióhoz, csakhamar jegyzőjévé választotta. 1543 bán ismét nincs betöltve a tanítói tiszt. Tudjuk ezt Kapy András, magyar ifjú leveléből, kit a német nyelv megtanulása végett küldtek szülői a lőcsei iskolába. 4) 1545 Henckel Konrád a tanító. *) Wagner. Analecta Scepusii. II. 140 1. 2) Ugyanott 177 1. 3) András mesternek 1541 feria 2 ante Dóm. Judica a lőcsei ta nácshoz intézett levele a lőcsei levéltárban. *) Szombathy História Scholae Sárospatak. 127 1.

123; 1547. Windeck Erasmus mester. 1549. Lucillus Domonkos. 1551. Liebschwitz Benjámin. Trotzendorf híres goldbergi tanár növendéke/) kinek két segédével (collaboratores) együtt, évi fizetésök 88 forint. 1552. Zimmermann Bertalan. 1553. Lavius Albert. Ennek társa (collega) Horler Pál baccalaurens , segéde (collaborator) Hilárius, kinek utódjai 1559. Kramer Gáspár, 1561. bizonyos Joakim. 1555. Horler Pál a tanító. 1559. Bö/el Mihály. 1567. Schndl Tamás. 1567—72. Plattner Tamás. 2) 1572 — 77. Krammer Gáspár. 1577. Reidulphus János. 1578. Greiffenzweig János. 1580. Antal mester. 3) 1581. Hentschel Tamás. 4) 1588-ban befejeztetett egy új diszes iskola építése. Ek kor, Sebastianus Ambrosius késmárki lelkész ajánlatára, Morvaországból Mylius János mezericzi lelkész hívatott meg. Ez azonban csak 1589. májusban foglalta el állomását. Ugyanakkor Sturm Márton conrector helyébe Lockmann Máté lett segédtanárnak kinevezve. Az iskola négy osztályból állott s Mylius I5í!0-ben három segéddel bírt. Ezek: Töppchin

V Trotzendorf 1551 marczius 2-án ír róla a lőcsei tanácshoz. (Lő csei levéltár). 2) Hornyánszky 114 1. 3) Platner lőcsei lelkész 1581 tudósítja Husselius Albert mosóczi tanítót, hogy „Antonius rector" betegsége miatt fölmentetett hivatalátó', melynek elvállalására őt fölhívja. „Quod lingvam germanicam non calles — írja többi között — nec tibi, nec nobis oberit. Habebis germanicum collegam ét cantorem." (Rezik Gymnaaiologia.) • *) Ferschius János boroszlói segédtanító 1581 július 9-én jelenti a lőcsei tanácsnak, hogy a vett megbízás folytán Hentschelt felfogadta, lőcsei tanítónak. (Lőcsei levéltár.)

124 Dániel, Bels Márton, Clementis Mihál. Az első és az utolsó 1599-ig működtek e minőségben. ') Magát Myliust 1592-ban követi Ehau János mester, ki a század végéig áll az iskola élén. 2) 1596—97. Schmidt Erasmus, Meissenböl. 1597. Ifjabb Krammer Gáspár.3) A lőcsei iskola nem egészen a város költségén tarta tott fönn. Thurzó Elek gróf országbíró 1543-ban késztilt végrende letében 10,000 forintnyi alapítványt tett Lőcse városánál jóté kony czélokra ; többi között arra is, hogy két lőcsei ifjú kül földi iskolákban kiképeztessék és ezeknek évenkint 40—50 forint adassék. ") A város ebből nemcsak azon előnyben ré szesült, hogy tehetséges fiait külföldre küldhette, s azok kö zöl lelkészeit és tanítóit nyerte ; hanem az alapítvány jöve delmeiből fizette tanítóit, könyvekkel és egyéb iskolai szük ségletekkel, sőt élelemmel is ellátta a szegényebb tanu. lókat.5)

70. Malaczka (Protestáns). 1506—1600 Huldenreich Erasrmts6*) tanító. !) 1589 febr. 25 Ursinus János mezericzi tanító ajánlja Myliust. Ezen levél, úgy szintén Myliusnak 1590 jan. 4., február 25, szeptember 22, 1591 aug. 16, 1592 inarcz. 18, október 9, 1593 marczius 5-én a lőcsei tanácshoz intézett levelei, a lőcsei levéltárban. 2) 1599 — Ehau kéri a városi tanácstól negyedévi fizetését ; ö maga 20, a collega 8, a senior 5, a két „auditor" 2 forintot kap. 1699 május 19-én panaszt emel collégája Toppchin ellen, ki öt és segédeit bántalmazta. Az utóbbiak közül megnevezi bizonyos Mihál nevűt. (Lőcsei •levéltár.) 3) Hornyánszky 114 1. *) A végrendelet eredetije s az arra vonatkozó irományok a lőcsei levéltárban. Közli azt Wagner is. Analecta SceptiBÜ I. 168 s kk. 11. 5) Lőcse városában őriztetik a „Testament Buch" mely a Thurzó. alapítvány számadásait 1551-től kezdve tartalmazza. 6) Klein III. 1801.

12571. Markusfalva (Protestáns). A Máriássy család által alapított és föntartott iskolában Tanítók : 1577-ben Stenzel Jakab. ') 1580 Grei/enzweig János. 1588 Rajeczi András1600 Fabricius János.2) 72.

Marmarossziget (Protestáns). 1569 Szegedi Albert tanító.3; 73. Modor (Katholikus és Protestáns). Tanítók : 1506 Pongrácz pap, egyúttal jegyző. *•) 1 594 Agricola Gáspár.^

1599 Malus (Jablonovszky) Pál, előbb neerei segéd tanító, szorgalmas író.6) 74 Marosvásárhely (Protestáns) Itt a XVI. század első felében kolostori iskola állott fönn, ') Hornyánszky 121 I. -') Eezik Gymnasiologia. Az utolsó helyen említett Fabricius, ba ráti viszonyban állót Bocatiushoz, s költői leveleket intézett hozzá. 3) „Szegedi Albert diák Schólamester." Századok. 1870. 259 1. *) Modor város jegyzökönyvében „Item anno domini 1506 jár hat dér Eat — ausgeben ein waingarten — dem pangratz phaffen derzeitt Schulmaister und Marktschreiber hier zu Moder." (A viros levéltárában.) 5) Brevis Ordo lectionum discipulis in schola r. o. Modor observandus. Propositus 3 d. martii a. d. 1594 sub . . . Rectoratu Gaspari Agricolae Noribergensis, liberalium artium ét philosophiae magistri. (Egy korú példánya Selmecz város levéltárában.) 6) Gyurikovits Mátyás kézirat! dolgozata ezen iskoláról. (Saját gyűjteményemben.)

126 mely az egyháziak ellen megindított üldözés idejében elenyé. szett. Ennélfogva az 1557-iki gyulafehérvári országgyűlés föl hívta Izabellát, hogy a szt. Ferencz-rend elhagyott kolostorát iskolává alakítsa át; mit az készségesen megígért. Az ugyan azon évben tartott tordai gyűlésen pedig kilátásba helyezte Izabella, hogy az iskolát a székely tizedekből befolyó jöve delmekből segélyezni fogja. És csakugyan e czélra évenkint fizetendő 250 forintot rendelt. Halála után, János Zsigmond fejedelem ezen összeget szintén folyóvá tette. Az 1565-iki kolozsvári gyűlés egyik czikkében olvassuk : „A székely vásárhelyi scholához a harmadfél száz forint segítséget ő felsége a meghalt kegyelmes asszonyunk levele tartása szerint ez esztendőben is megadatta és jövendő esztendőre is meg adatja Isten segítségével, mert kedvez ő felsége a tanúság nak és a tanuló személyeknek." Az 1566-iki tordai gyűlés egyik czikke újra előadja h°gy »a székely-vásárhelyi oskolabeli tanuló deákok nak táplálásokra és oskolamesterek fizetésére az boldog emlékezetű megholt kegyelmes királyné asszonyunk, felséged szerelmes anyja donátiója szerint méltóztatott esztendőként a székely dézmából harmadfél száz forintot adatni." És ennek kapcsán fölkéretett János Zsigmond , „hogy a jelenvaló esz tendőre is parancsolná megadatni felséged azon segítséget az oskolához és az jövendő esztendőre is oly deputátio levelet méltóztassék adni, hogy ne kényszerlttetnék a felséged hívei te felségedet ezzel bántani." A fejedelem sietett e fölterjesz téstjóváhagyni. És erről a későbbi években sem feledkezett meg, mint ezt az 1537-iki kolozsvári országgyűlés bizonyítja. -„Megszolgáljuk nagyságodnak — olvassuk annak egyik czikkében — hogy nagyságod mind ami könyörgésünket, s mind pedig a tanuló helyeknek , scholáknak pusztaságokat és a benne lakó ifjúságnak fogyatkozásokat szeme eleibe vévén, a többi között a vásárhelyi scholához ilyen kegyelmes•ségét nyújtotta, mind az tanítóknak, s mind a tanulóknak -táplálásokra méltó és szükséges subsídiumot rendelt nagysá§9d."i) Ezen iskolában 1582-ben Tsókás Péter alkalmaztatott '; Veszély. Er.lélyi Egyháztört. Adatok. I. 168 s kk. 11.

127 mint tanár, ki Monedulatus Lascovius nevet vett föl Witten bergben. Több nevezetes hittudományi munkát adott ki. Utóbb fogarasi lelkészszé lett, s mint ilyen nyolcz évet töltött Európa főiskoláiban. a) 1593-ban Baranyai Decsi János hivatott meg , ki szin tén beutazta volt Nyugot-Európa nagy részét s több tudomá nyos mtivet bocsátott közre. Haláláig, mely 1611-ben követ kezett be, tanított Vásárhelyen.2)

75. Mosócz (Protestáns.) Alapítója ez iskolának Réwai Ferencz nádori helytartó. Ennek fiai Mihál és Fereucz is pártolták ; egy malmot ado mányoztak föntartására. Tanárai : 1570. körül Thúróczi Jeromos. 3) 1576. körül Batisaeus József, utóbb nevelő a Réwaiaknál. *)• 1580. körül Oalacei Miklós. 5) 1583. Institoris György. 6) 1584. Husselius Albert. 7) 1588. Lochmann Mátyás. a) 1589—91. Dorricz (Dorothicius) Tamás. 9) 1597—98. Malus (Jablonwszky) Pál. 10) 1599. Láni Dániel.1^ ') Weszpréini I. Cent. 189 s kk. 11. 2) Bartholomaeides 85 1. Weszprémi I. 191. 1. Klein. II. 203. 1. Decsi életrajzát lásd Toldy F. összegyűjtött munkái I. 149 s kk. 11. 3) Hornyánszky 209 1. *) Bartholomaeides 45 1. 5) Ugyanaz 45 1.

6) Klanicza (Fabó) 156 1. 7) Klein. III. 182 1. 1584 okt. 22-én Mosóczon levelét közli Rezik. 8J 1588 okt. 29 hírja meg Réwai Miklós. (Rezik.) 9) Rezik Gymnasiologia. 10) Klanicza 256 1. 1599 marcz. 16..1c6lt levele Réwai család levélt. ") Hornyánszky 141 1.

128

Nagyida (Protestáns). 1550. körül tanított itt Szikszói Fabricius Balázs, egyút tal Perényi Ferencz fiainak nevelője. *) 77. Nagybánya (Protestáns). 1547—49 Kopátsi István.2) 1589. körül EuckscUoss Dániel*) tanítottak itt.

78. Nagyszombat (Katholikus.) E város kétségkívül a legrégibb időktől fogva birt is kolával. Tanárai közül ismerjük : 1547. körül Szaniszlót. *) 1549-ben Stephanus Pannonius-t. 5) Alatta a tanulók oly nagy számban gyülekeztek az iskolába, hogy azokat alig volt képes befogadni. 6) Utódja 1550—54. Turkowics (DombrinusJ György nem dicse kedhetett hasonló eredménynyel. Versenytársra talált a plé bánia éneklésében, ki a maga hazában iskolát nyitott és az ifjúság nagy részét megnyerni tudta. 7) 1552. végén pedig a pestis űzte szét tanítványait. 8) Pénzügyi nehézségekkel is kényszerült megküzdeni. Fizetését a várostól és díjait a ta1) Kassai Császárnak Fabricius fölött tartott gyászbeszéde. 23, 32 11. 2) Bód. Magyar Athénás 211. 3) Bartholomaeides 89 1. *) 1549 oct. Epiph.mint selmeczi cantor kéri a nagyszombati ta nácsot , hogy öt a tanítói hivatalba visszahelyezze. (Eredetije Nagy szombat város levt.) 5) 1549 július 12 a nagyszombati tanácshoz intézett levelében em líti, hogy már félév óta működik itt. (Ugyanott.) 6) Az imént idézett levélből. 7) 1551 június 8-án panaszt tesz a nagyszombati tanácsnál (Ugyanott.) 8 1652 nov. 20-án ezügyben ír a nagyszombati tanácsnak, (Ugyanott.)

129 nulóktól nehezen tudta behajtani ; *) valamint azon összeget is, melyből a szegény tanulók élelmeztettek. 2) Ugyanezen időben az esztergomi káptalan, mely 1543ban az érsekséggel együtt Nagy-Szombatba helyezte át szék helyét, szintén tartott főn itt iskolát. Ennek vezetésére 1551. végén meghívta Illicimis Péter hit- és jogtudort, siénai szár mazású tudós férfiút, ki előbb Pécsett tanított , s midőn itt a főiskola elenyészett, Bécsben nyert alkalmazást. Az érsekség üresedésben lévén, a káptalan egy kanonoki s egy oltár javadalmat adományozott neki. Ö viszont kötelezte magát, hogy (1552. húsvétig) lakását Nagy-Szombatba teszi át, itt az iskola igazgatását elvállalja, naponkint a 'kanonokok részére a kánoni és polgári jogból előadásokat tart, melyeket mások is, bizonyos díj lefizetése mellett, látogathatnak.3) A következő, 1553-ik évben Oláh Miklós foglalta el az érseki széket. Egyik első teendőjének ismerte : fölkarolni az iskolaügyet. Evégből a városi és káptalani iskola egyesíté sét tervezte, mit 1554. új év napján, a káptalan s a városi tanács megbizottjaival tartott tanácskozmányban keresztül vitt. Ugyanekkor megállapíttatott az iskola új szervezete és a tanárok fizetésének fölemelése. „Miután — így szól a tanácskozmány jegyzökönyve — mind a keresztény vallás ter jesztésére, mind a városok igazgatására és az államok kor mányzására sürgetően szükséges az iskolák átalakítása : az érsek, káptalan és városi tanács közmegegyezéssel elhatá rozták, hogy az iskola igazgatójának, vagyis a sublectornak fizetését fölemelik , miszerint így könnyebben sikerüljön tu dós férfiakat megnyerni." Az iskolaépület fülállítását és 4) 1662 szept. 24-én a nagyszombati jegyzőhöz intézett levele. (Ugyanott.) ' 2) 1663 jan. 13-án a nagyszombati tanácshoz intézett levele (Ugyanott.) 3) A káptalan 1552 január 6-án kelt adománylevelébon többi között írja : „Quod in Jure Pontificio ipsis Canonicis lectionem . . . enarret. Si alii, praeter eos Canonicog ab eo discere voluerint, aut audire, solvere illi cogantur." És Illicinus 1552 február 23-án kötelezi magát : „Quod lec tionem Juris Canonici ét Civilis audire volentibus enarrabo quotidie." (Mindkét okmány az esztergomi káptalan magán levéltárában.) FRANKt. HAZÁI ÉS KŰLF. ISE, XVI. SZ.

9

130 föntartását a város vállalta magára. A felügyelet meghagya tott az olvasó kanonoknál. Egy tanár (aublector) alkalma zása terveztetett, ki hivatva volt a hittant, nyelvtant, rhetorikát, dialektikát és számtant előadni , a római remekírókat magyarázni. Oldala mellé segédek és egy énekmester voltak helyezendök. J) Az első tanító, kit a1? érsek és a város közösen felfo gadtak, Velikinus György volt. Ez 1555-től 1558-ig bírta hi vatalát és évenkint 40 forintot kapott a város pénztárából.2) Azonban a város hanyagul teljesítette elvállalt kötele zettségek. Az iskola építése lassan haladt előre.3) A tanító fizetése körül is panaszokra adott alkalmat.4) Oláh ily körülmények között állandón biztosítani óhajt ván az iskola fönállását , kieszközölte a királynál, hogy a széplaki apátságot és a bényi prépostságot adományozza, és a nagyszombati harrainczad jövedelmeiből évenkinti 104 frtot

*) A „Keformatio Scholae Tyrnaviensis" czímfi jegyzőkönyv, melynek tartalmáról már más helyen szólottunk, a prfmási világi és a nagyszombati városi levéltárban található. 2) 1556 szept. 1-én kelt nyugtája és öt, dátum nélküli levele a nagyszombati levélt. Ugyanott egy 1559 július 4-én kelt okmány, melyet már mint városi jegyző állít ki. 3) Oláh 1655 okt. 2 1, és nov. 6-án kelt leveleiben sürgeti a ta nácsot, hogy az épitést siettesse „Illám exignum laborom — írja többi között — qui adhuc in ipso aedificio scholae restat absolvendns, tűm nostri, tűm totius reipublicae vestrae utilitatis ob respectum absolvi ét perfici faciatis, üt pauperes scholaros undique conrenire possint. Nam modo quoque audimus non paucos esse, qui libenter iu istam Civitateni venirent, si domicilia ad habitandum haberent. Si nostrum proprium negotium id esset, adhuc sperassemus, nos istam parvam rém a vobis potuisse impetrare ; nedűm cum scire potestis ex frequentia scholasticorum vestram ét totius Civitatis utilitatem resultare. Impossibile est enim, quin etiam dominorum nobilium liberi, ét alii qui sumptus sünt habituri, conveniant ; praesertim cum loca alia ubi erudiantur vei pauca vei nulla reperiantur." (Ugyanott.) V Velikinusnak dátum nélküli és Oláhnak 1556 február 11-én a nagyszombati tanácshoz [intézett levele. „Meminisse posestis — írja az utóbbi — nos jam saepenumero dixisse, ét ita omnino est, quod decor ipsius scholae pincipaliter ad vestrum omnium communiter honorem ét utilitatem cedit." (Ugyanott.)

131 utalványozzon az iskola czéljaira.1) És midőn ezt kivitte, a főiskolák színvonalára óhajtotta emelni. Ennek folytán 1558. elején új szervezetet állapított meg, melynek értelmében a kanonok-kormányzó alatt három tanárt, több segédet és egy énekmestert volt alkalmazandó. Az eként szervezett gymnásiumhoz növeldet csatolt. En nek föladata volt oly ifjakatfogadni be} kik Ígéretet tettek, hogy az egyházi pályára lépnek. Számuk egyelőre 24-ben állapít tatott meg, kiket a káptalan 16—25 éves magyar, né met és tót ajkú ifjakból vesz föl. Ezek a növeldében nyertek lakást, élelmet , fekete posztó ruhát, könyveket és írószere ket. Három éven át látogatták az iskolát éa ezen idő alatt csak a kormányzó engedelmével távozhattak. Ezekkel együtt élelmeztetettek azon ifjak, kik mint énekesek működtek a főegyházban. A növelde anyagi ügyeinek kezelése egy kul csárra (dispensator) voit bízva, ki 10 — 12 forintot, élelme zést és egy ruhát kapott. A fölügyelő kanonokok hetenkint számot kértek tőle. Az iskolában a szegény gyermekek külön mesterek ál tal taníttattak. 2) Ezek naponkint reggel és este, egy-egy órán át, koldultak, a többi időt az iskolában töltötték. Meghatáro zott napokon, az énekmcster vezetése mellett, énekelve bejár ták a várost, s a gyűjtött pénzt magok között elosztották. Oláh Miklós kilátásba helyezte , hogy az eként szerve zett gymnásium részére a királytól privilégiumokat fog ki eszközölni; névszerint azon jogot, hogy tanárai a baccalaureátusi és magisteri fokozatokat adományozhassák ; valamint tervezé , hogy a főiskola használatára nyomdát fog beren dezni. 3) *) I. Ferdinándnak 1558 július 20-án kelt adománylevele Kaprinai kéziratigyüjteményében. 2) „Mendici habeant proprios doctores ét informátoré , qui eos instituant." 8) Ezen nagy érdekű szabályzat czime „Modus ét ordo regend'ie scholae Tyrnaviensis, inatitutug per Emum D. Strigonienaem 20. februári! A. D. 1558." „Kőzetévé a Magyar Sión 1867-iki évfolyamában 208 s kk. H. 9*

132 Arról, hogy terveit valósította volna, nincs tudo másunk. A főiskolának első kormányzója filicinus Péter volt, ki a Jézus-társaság megtelepítéséig mtíködött. Oláh már 1560-ban alkudozott a jezsuiták bécsi tarto mányi főnökével aziránt, hogy néhány rendtagot Nagy szombatba ktildjö'n , kik itt mint tanárok működjenek. A nagyszombati tanácsot is megkereste, hogy részökre megfelelő épületet engedjen át.1) 1561-ben nyáron érkezett meg az első két jezsuita ; egy tanár s egy hitszónok. Azonban számuk csakhamar tizenket tőre emelkedett. Perez Hurtadus volt kormányzójuk. Sclavus Tamás az ékesszólástan, Hero Gellért a költészettan és Canisius Theodorik a latin nyelvtan tanára volt. 1561. végső napjai ban kezdették meg előadásaikat , melyeket a székesegyház egyik kápolnájában három napon át tartott hittudományi és bölcsészeti vitatkozás előzött meg. Két osztály a plébánián, a harmadik a városi iskolában volt ideiglenesen elhelyezve. Lakházat Telegdy Miklós, kertet vegliai Horváth Gáspár aján dékozott nekik. Dotátiójukat a széplaki apátság és a bényi , mislyei és tapolczíii prépostságok javai képezték. Emellett a király 300 forintot a zalavári apátság és 400-at a turóczi prépostság ja vaiból rendelt nekik évenkint fizettetni. Oláh 1 5 66-ban a tanári személyzet szaporítását sürgette, mert Nagyszombatban hittudományi és bölcsészeti tanfolyamot óhajtott megnyitni. Azonban a remények, melyeket a virágzó intézet jövöjéhez csatoltak, nemsokára meghiúsultak. 1567ben a collégium lángok martalékává lön, s miután fölépíté sére a szükséges pénz egyelőre hiányozott, a rendfőnök fel oszlatta a collégiumot. 2)

') Oláh 1560 május 5-én irja a tanácsnak : „Pium ét sanctum in at itutum nostrum non tantam ad conservationem verae ét orthodoxae religionis valde proficuum, Terűm etiam pro erudienda pubo ét juventute oumprimis utile est." (Nagyszombat város levéltárában.) 2) Ortus ét progressus almáé arcliiepiscopalis Univ. Tyrn. (Nagygzomb. 1725) 7 s kk. 11.

133 Ekkor ismét a káptalan vette át az iskolát. Tanára i : 1569-ben Dubovszky Mihál esztergomi kanonok.1) 1572—77. Kuthassy János.-') 1577. Batalich János esztergomi kanonok.3) 1581 — 82. Monoszlói András esztergomi kanonok/) több tankönyv szerzője.5) 1585—86. Kossuthych Márton.*) 1587. Napragy Demeter esztergomi kanonok.7) 1589. Gubasóczy Boldizsár.*) J) 1569 decz. 1-én költ, 44 forintnyi évi fizetéséről szóló nyug tája Nagyszombat város levéltárában. 2) Ezt, midőn tanulmányait a bécsi egyetemen befejezte, Verancsics nevezte ki tanárrá. „Juvenia est — írja róla — non imperitus, ét oo etiam peritiorem judicamus, quoilj praesefert gratissimam omnibus modedtiam ét morum honestatem. Quum itaque Vienna redicrit, collocetis eum ét admonete, ne mores műtét, ét socratico instituto idem sít semper, neo ingenium műtét nisi in melius." (Katona Hist. Crit. XXV. 369 1.) Kuthassynak 1575 marcz. 1-én kelt nyugtája 44 forintnyi évi fizetéséről Nagy szombat város levéltárában. Kuthassy 1577-ben esztergomi kanonokká, utóbb győri püspöké, végre esztergomi érsekké neveztetett. 3) Memória Consecrationis Basilicae Strig. 145 1. A nagyszombati tanácsnak kötelezvénye 50 ftról, mely összeget Batalics kanonok és tanár kölcsön adott, a város levt. *) Mint tanárnak, dátum nélkül, a nagyszombati bíróhoz intézett levele a város levt. O a bécsi egyetemen tanult és itt szorgalmasan jogyezte a tanárai által tartott hittudományi és bölcsészeti előadásokat. Ezen kéziratait ismerteti Knauz. A pozsouyi káptalannak kéziratai. 193 s kfc. 11. 5) Ilyen : „In dialecticam Joannis Caesaréi . . . Tractatus primus. Auctore ét professore A. M. Scholae Tyrnaviensis Rectore. Incepi a. 1581 die 2 nov. Absohi 1582 2 oct. Knauz i. h. —. Ki volt Monoszlói közvetlen utódja, nem ismeretes. 1582 nov. 10-én Telegdy Miklós pécsi püspök Po zsonyból írja az esztergomi káptalannak, hogy az kit a tanári hivatalra meghívott, nem fogadta el. Ajánlottak naki bizonyos Mártont „séd non libenter uxoratum ibi viderem, uaxime eum de more debeat chorum in habitu eanonici intrare." Ö inkább bizonyos Talasi mellett van. (Le vele az esztergomi káptalan magánlevéltárában.) «) 1585 marcz. 13, jún. 12, szept. 18, decz." 28, 1586 febr. 26, szept. 17-én, egyenkint 11 forintról szóló nyugtái a nagyszombati levt. 7) 1587 íebr. 20 éa szept. 16. egyenkint 11 forintról szóló nyugta. Ugyanott. 8) 1589 máj. 23-iki 11 tallérról szóló nyugtája. Ugyanott.

134 A nagyszombati iskola tanulói az L Ferdinánd által utalványozott 104. forintnyi évi segélyt rendesen élvezték. >) Azonban nem ismeretes, miképen lett az értékesítve. Oláh Miklós végrendeletében nem feledkezett meg a nagyszombati tanodáról , melynek ő restaurátora volt. Az ál tala bírt lánzséri uradalomról akként intézkedett, hogy csa ládjára szálljon ; ha azonban ez kihalna egy harmadrészben a nagyszombati iskola tanulói javára, a többi -kéthar mada kórházra, szegényekre, papi pályára készülő ifjakra, végre szegény leányok kiházasítására fordíttassék. 2) Az esztergomi káptalan több tagja jelentékeny alapít ványokat tett iskolai czélokra. Mindszenti/ András 1577-bén 3000 forintot tett le, melynek kamataiból részint török fog lyok váltassanak ki és szegény szüzek házasíttassanak ki, ré szint szegény ifjak taníttassanak.3) Derecskéi János, ki 1581-' ben halt el, végrendeletileg két kertet és egy malmot hagyott az iskolának.4) Öt évvel utóbb pedig Poklóstói Máté ezer fo rintot, Csepely Mihál is ugyanannyit hagyományozott, hogy kamatait a nagyszombati tanács szegény tanulók között kioszsza. 5) 79. Neczpál (Protestáns). Ezen túróczmegyei helységben a Justh család alapított iskolát, melynek 1598-ban Fabricius Máté volt tanítója.6) ') A pozsonyi kamara ez ügyben 1574 nov. 3. és 1575 jan. 14-én a nagyszombati harminczadhoz rendeletet bocsát. Azonban 1575. jan. 15-én fölterjesztést intéz a királyhoz, melyben kiemeli, hogy e segély összeg fizetéséből „nihil utilitatis reipublicae accedere considerantes, Majestas verő V. S. divorsis gravibusque sumptibus sit nunc onerata, eam pen»ionem tollendarn esse demisse judicaremus." Ered. fog. a m. k. kam. levéltárban. 2) Az 1562 július 27-én kelt végrendelet a primási világi levt. 3) Az alapító okmány a primási egyházi levt. *) Ezügyben Monoszlói András, mint tanár, súrlódásba jött Telegdy nagypréposttal. A nagyszombati bíróhoz intézett dátuin nélküli le vele, a város levt. 5) A i :ig-yszombati tanácsnak 1586 július l én kelt kötelezvénye Hevenesy kéziratigyüjteményének 67-ik kötetében. 6) Eezik. Gymnasiologia.

135 80. Neére (Protestáns). Neére , vagy más néven Stráska , igénytelen helység a Szepességben, alig egy mértföldnyire Késmárktól. A terjedel mes várlakot ; mely mai nap legjelentékenyebb középkori épületeinkhez tartozik, a XVII. század végén Horváth Stansich Gergely a tudományos munkásságnak színhelyévé tette. 0 1578-ban Bázelben, majd Straszburgban képezte ki magát ; beutazta Német-, Franczia-, Angol- és Olaszországot. 1590ben gazdag ismeretekkel és buzgó tudományszeretettel tért vissza hazájába. ') Hogy itt a tudomány és a protestáns fele kezet érdekeit előmozdítsa, elhatározá saját birtokán gymnásiumot szervezni. Áldozatokat nem kímélve, kastélya közelé ben templomot és iskolát építtetett. Bártfa városa, melynek tanácsához szívélyes viszonyban állott, tettel és tanácscsal tá mogatta. 2) Majd jeles tanárokat hívott meg a külföldről. Az első, kit megnyert, a tangermundi Gera Konrád mester volt. Ez 1594-ben jött ide Straszburgból és az iskola igazgatása mel lett a lelkészi teendőket is végezte.3) Midőn ez, már 1595. tavaszán, Bártfa városának meghívását elfogadta/) helyét a dalheimi (pfalzi) Erhard Miklós foglalta el. Ugyanakkor Jénából Grawer Albert jött, ki a hit- és bölcsészettudomány ból tartott előadásokat.5) Malus (Jallonotoszky) Pál pedig 1596. és 97-ben mind segédtanító működött.6) J) Eezik Gymnasiologia. Wallaszky. 140 1. Bartholomaeides 93 1. 2) Bártfa város levéltárában Horváth Gergelynek a bártfai tanács hoz intézett hat levele találtatik. 1593 augusztus 25, október 7. 1594 ja nuár 22. november 11. 1595 június 1. 1596 november 14. 3) így irja magát: „M. Conradus Gera Tangermundensis, Pastor Ecclesiae ét Eector Scholao Neerensis." *) Gera 1595 május 31-én jelenti, hogy a meghívást elfogadja. Jú nius 2-án írja, hogy be kell várnia utódjának megérkeztét. Június 28-án fölkéri a bártfai tanácsot, hogy július 25-re hat kocsit küldjön bútoraelszállítására. (Levelei Bártfa város levéltárában.) 5) Grawer 1596-ban Bártfán polemikus munkát adott ki Lahm késmárki lelkész ellen. Erhard jeles latin költő volt. 6) Utóbb Modoron működött mint tanító. (Gyurikovlc.; M. kézi rataiból.)

136 A buzgó alapító nem elégedett meg azzal, hogy az inté zet ellátására évenkint 600 forintot fordított *) és tehetséges, hazai s külföldi ifjakat saját költségén taníttatott 2); hanem maga is tanított ; előadásokat tartott az ethika - és rhetorikából.3) Részt vett azon vallási vitákban is, melyek ez időszerint a két protestáns felekezet hívei között a fölvidéken folytak. 1591-ben megjelent Csepregen, a június 3-án Beythe András superintendens és Sculteti Severin bártfai lelkész kö zött tartott vallási vitatkozás alkalmával.*), 1592-ben pedig maga adott ki Bártfán polemikus mtivet a Kálvin felekezeté hez szító Lahm Sebestyén késmárki lelkész ellen.5) A lelkes férfiú azonban már 1597. január 4-én kimúlt. Kiskorú fiának gyámjává és iskolájának fölligyélőjeve Bártfa városának tanácsát nevezte ki. Azonban ez, buzgó gondossága daczára, nem volt képes a vezérétől és pártfogójától megfosztott iskolának feloszlását megakadályozni, mi már 1598-ban be következett.6)

81. Német-Lipcse (Protestáns). 1560. körül Hébner Kristóf mester.7) 1564. „ Jessenius (Jeszenszky) Simon.*') 1568. „ Baros Péter.*) 1578. „ Mokossini Lénárd.10) !) Ezt kiemeli Erhard a gyászbeszédben, melyet 1596 Horváth neje fölött tartott. 2) Ilyen volt a rostocki Cristiani Pál. Klein III. 106 1. 3) Ezt szintén Erhard említi gyászbeszédében. *) Ennek történetét maga összeírta. (A kézirat Eperjes város levéltárában.) 5) Erhard Miklósnak Bártfa városához 1597 és 1598-ban intézett több levele találtatik Bártfa város levéltárában. 6) Klein III 164 1. '} Bartholomaeides 56 1. Hornyánszky szerint Tessenszky. (41 1.) 8) Ugyanaz 63 1. Barost Wallaszky 172 1. az írók közé sorolja. ») Bartholomaeides 83 1. Az ó testamentumot versekbe foglalva, kiadta Wittenbergben. Wallaszky 171 1. 10) Bartholomaeides 84 I.

137 1580. körül Perlagi Dömjén.*) 1588. „ Czabányi MiháL-) Megemlítendő, hogy Illésházy István gróf az iskola mellett íönálló convictusnak földet adományozott3) 82. Német-Pröna (Protestáns). 1580. Sehonnan András. 1592. Buchholtz Joachim.*} 1597. SCMO János. 83. Pápa (Katholiktis). A protestántismus elterjedése előtt itt több kolostor ál lóit főn. Az iskolákról, melyek ezeknek falai között kétség kívül léteztek, nem biruiik adatokat. A városnak is volt isko lája. Ennek 1508-ban Kayári István volt tanítója. Ez évben nagy pestis dúlt a városban és környékén , minek következ tében a tanúlók is szétfutottak.5) 84. Pápa (Protestáns). Itt korán alapittatott meg a prot. egyház, mely enyingi Tőrök Bálintban hatalmas pártfogóval birt. Kétségtelen, hogy a protestantismus behozatalával egy időben iskola is szerveztetett. De ennek emlékét semmi egyéb nem tartotta főn, mint a pápai ref. collégium könyvtárában létező két ha rang, melyeken ily fölirat olvasható : „scholae reformatae papensis 1531." Az irodalmi és tudományos élet Pápán ké ') Rezik. 2) Klanicza 59 1. 3) Ugyanaz 115 1. 4) Stepbanus de Kayar „exschela Papensi." 1508 sz. Lörincz vigiliáján kelt levelében a pestisről tudósítja egy névtelen barátját. (A levél másolota a M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében.) s) Tóth Ferencz szerint „az iskola régi jegyzökönyveiből világos." hogy a tanoda inár 1531-ben főnállott. (A magyarországi és erdélyi pro testáns ekklésiak históriája.) I. 163 1.

138 söbb nagy lendület nyert a nyomda által, melyet itt Huszár Dá vid lelkész 1577-ben alapított. De mennyiben foglalkoztatták e sajtót az iskola tanárai, s kik voltak ezek, nincs földerítve.1) 1585. Hollósi Péter, 1600. Győri István tanítottak itt.2) 85. Pécs (Katholíkus). Pécsett már az Árpádok alatt létezett jeles főiskola, mely ben kivált a jogtudomány birt nagyszámú tanárok- és hallga tókkal. De a XlII-ik század végén elenyészett. Nagy Lajos, a korabeli uralkodók példájára, itt egyetemet alapított. V. Orbán pápa , a király kérelmére , megerősité azt, s megen gedte , hogy a világi s egyházi jog , a szabad művészetek és, a hí ttudomány kivételével, minden egyéb tantárgyak tanít tassanak. Ugyanakkor a főiskolát a szokásos kiváltságokkal fölruházta. Tanárai részint a király , s a püspök által gaz dagon díjaztattak, részint egyházi javadalmakkal adományoztattak meg. így még Lajos életében, 1370. körül Galvano Bethini, a Bolognából meghívott jogtanár, a piispöki pénz tárból 300 ezilst márka évi fizetést élvezett ; emellett bírta egy falu jövedelmeit. IX. Bonifácz pedig föl hatalmazta a pécsi püspököt, hogy a pécsi és pozsegai prépostságokat az egyháziés államijog tanárainak adományozhassa. 3) A főiskola a XVI-ik században, a királyok tehetetlen sége és a belzavarok elhatalmasodása daczára, sem szUnt meg. Istvánffi Miklós jeles történetirónk itt tanult. Az ő ta núsága szerint az 1543-iki háború előtt 4), 2000 tanulója volt a főiskolának, kik kőiül 300 Mohácsnál elesett.5) Az előbbi szám azonban kétségkivül túlozva van. A főiskola utolsó tanáiainak egyike az olasz lllicinus Péter6} jogtudor, ki utóbb Nagyszombatban nyert tanszéket és káptalani javadalmat. ') Ötvös Lajos. A pápai nyomda története. Századok 1868. 310 1. 2), Tóth i. h. 3) Koller Hist. Ép. Quinqueecl. III. 39 és 380 II. *) Nem a mohácsi vész előtt, mint íróink nagy része Istvánffit félreértve, állítja. 5) Istvánffi 1798 bécsi kiadása 161 1. 6) Wallaszky 173 1.

139 86. Pécs (Protestáns). Itt a XVI-ik század közepetaján megalakult református egyház mellett iskola is állott főn, mely némi hírre vergő dött. ') 87. Pest (Katholikus). 1516-ban Gönczi András mester, kit Szakmáry György pécsi piispök saját költségén neveltetett, volt itt tanító. lunen meghivatott Kassára , hol több éven át működött. Végre vá rosi jegyző ktt. Utódjává Pesten bizonyos Ferencz válasz tatott. 2) 88. Pest (Protestáns). 1563. körül protestáns iskolának nyomait találjuk itt. Tanítója ekkor Skaricza Máté volt.3) 89. Pojnik (Zólyom. Protestáns). 1567. Czapkoivits György. 1577. Transalpini Máté.*) 1596. Galides János, 90. Pozsony (Katholikus). Pozsony , egyike az ország legjelentékenyebb városai nak, a legrégibb időktől fogva bírt iskolával. A legelső, melylyel az emlékekben találkozunk, szent ') „Pécsini illuatre Collegium habebant primi reformátoré* ;" ol vassuk egy 1647-iki közleménybon. Lampe 673 1. 2) A pécai püspök Budáról 1516 feria 5 post nativitatem b. V. Máriáé jelenti Kassa városának , hogy Andrást elbocsátja. A kassai levél tárban ezen levélen kívül találtatnak Jakabfi Jánosnak számos levelei András mesterhez intézve. 3) Bartholomaeides 55 1. 4) HornyAnszky 210 1.

140 Márton egyháza mellett állott főn. A XIV. század közepén Jakab főbíró már újra építteti, minélfogva a pozsonyi kápta lan 1365-ben rendeli, hogy Jakab lelki Üdvéért az iskolames ter naponkint énekelje el tanítványaival a „Salve Reginát." 1448-ban Löríncz, és 1529-ban szt. Mihál egyháza mellett is említtetnek iskolák.1) Szt.-Márton mellett, a káptalan gondjai alatt álló isko lában 1531-ben Holprech János a tanító. 2) Várdai Pál prímás 1549-ben ez iskolát felvirágoztatni óhajtván, a királyhoz azon kéréssel fordult, hogy e czélra az elpusztult lechniczi karthauzi zárda javait adományozza.3) Azonban Várdai már néhány hónappal utóbb meghalt , s e terv nem ment valósulásba. A következő években a város nagy áldozatkézsé get tanúsított. 1551-b?n az iskola épületét átalakíttatta4), és a tanító mellett két segédet (succentor és coadjutor chori) alkalmazott. Ugyanakkor Újlaki Ferencz k. helytartó meg hagyta a városi tanácsnak , hogy a zúgiskolák megszünteté séről gondoskodjék. 5) *) A városi számadásokból. 2) Házassági válópere a pozsonyi káptalan levéltárában. 3) 1549 marczius 27-én írja : „Cum beneficiorum desertorum bona ét proventus ad scholas erigendas sínt per Majestatem V. deputati, ego verő statútum habeam doctum quendam virum conducere, qui hic bouai litterasdoceat, digneturMajestas V. boua fratram cartliusianorum de lapide refugii . . . ad conductionem stipendiumque bujus, qui non mediocribus sumptibus conducendua ét alendus érit, applicaro ét convertere . . . Nam sine hoc, vei alio hujusmodi subsidio Majestatis V., id per me praestare non possem. (A helytartótanács protocollumából, gr. Viczay Héder kéziratgyüjteméuyében.) *) Az Ió51-ik évi városi számadásokban szeptember 13-ára áll : „Herr Burgermaister aamt Chamerei mit Magister Matrissen von Wien gedingt die Sehull pei Sanct Martin zu pawen, uamlichen hinton hinaus zvvai gewelb aufeinander, rund um zu anwerfen, in zwo schidmauern zu feuren, 6 fenster von den herrn stoin einzusetzen, im gewelb zu pflastern mit zigeln." 6) Újlaki Ferencznek 1551 apríl 18-án Bécsből a pozsonyi tanács hoz intézett rendelete. „Cum novus Kector ad ludum litterarium istius Civitatis ordinatus sit, cum quo in schola alli duó commorabuntur, nempe succentor ét coadjutor chori;... necessarium est, üt illorum docendi

141 1554-ben üresedésben lévén a tanítói állomás, a városi tanács a nagypréposttal egyessége lépett a tanító fizetése tárgyában. Ez egészen a prépostot terhelte, a város csak évi 10 forintot ajánlott föl ; a tanulók pedig, midőn magokat beiratták, 10 dénárt fizettek a tanítónak. 2) Midőn azonban a tanács 1567-ben Winkler Andrást nevezte tanítóvá, a városi pénztárból 25 forintnyi fizetést rendelt neki. 3) Már előbb 1557-ben Draskovics György pozsonyi pré post a flandriai származású Gerardus Arnoldot hívta meg tanítónak , ki csakhamar ugyanott kanonoki javadalmat nyert el.4) 1587-ben Zwierschlag Gáspár mester volt tanító, kit hi vatalában több segédtanító támogatott. 5) Muche Pál pozsonyi kanonok 1558-ban 40 aranyat hagyományozott szegény tanulók segélyezésére. 6) munus tollatur. qui extra scholam hactenus docere soliti sünt, séd quisque 8U09 filios ét nepotes in unum ludum Civitatis dirigere ét mittero debeat." (Pozsony város levéltárában.) J) A pozsonyi tanácsnak 1554 szeptember 22-én Újlaki Ferencz győri püspök- éa pozsonyi nagypréposthoz intézett válaszirata. (Egykorú másolata ugyanott.) 2) A város 1567-ik évi számadataiban olvassuk: „Den 10. február nam rath und gémein Magistrum Andreám Winkhler ein Sohulmeister auff, und damit ér die Jugent desto fleisiger instruire, sagt mán im von gemeiner Stat diesz jár zu 25 hung. gulden." 3) Ez 1557-ben Ingolstadtban ily czímü munkát nyomatott „Hun gáriáé ad omnes S. I. ordines pro subbsidio adversus Turcam conferendo, suplex oratio, composita ab Arnoldo Gerardo Flandro. 1557" (16-ad rétü 26 lap.) Regensburgbau írt ajánlólevelét mint „designatus Mederator inclyti Gymnasii Posoniensis0 Draskovicshoz intézi. (Egy példány a M. T. Aka démia könyvtárában.) *) 1587 október 23-ikán a pozsonyi tanácshoz intézett levelében (melyet ekként ír alá : Mag. Casparus Zwierschlag derzeit Ludirector Posoniensis") megjegyzi : „"Wasz die Schul belangt is gott lob gueter frid, hab auch jetzt frembte Nationen nicht bei mier, ohne meine Collaboratores, wasz aber dió Cantores oder Singer belangt, íré habitationes andere Orthen." (Eredetije Pozsony város levéltárában.) Kiemeljük még, hogy a város 159-1 -ik évi számadásaiban e tétellel találkozunk: „Maler den Schulmeister eme grosze schwarze Taffl mith rothen streifen zu farben 5 s."

5) Lányi. A magyar clerus érdemei. II. 79 1.

142 Verancaics érsek saját udvarában klilön iskolát állított föl, mely hivatva volt a főrangú családok sarjait kiképezni. 1573-ban az Apponyi, Baranyai, Bogáthi, Dersffi, Eszterházy, Keszthelyi, Kubínyi, Majthényi, Mérey, Ormány, Pálffy, Pesti, Kéwai, Sándorfi, Somogyi, Thapolcsányi, Theleky, Zsámboki családok sarjaival találkozunk ezen udvari iskola tanulói között. ») A protestánsok, bár a XVI. század második felében te kintélyes számban találtattak Pozsony lakói sorában, a kö vetkező század elejéig nem bírtak itt iskolával. Ezen körül mény indította Kapornaky Ferenczet arra, hogy 1581. február l-jén Győrött szerkesztett végrendeletében, 2000 rajnai forin tot hagyományozott oly czélra, hogy e tőke kamataiból a po zsonyi tanács rendesen két magyar ifjút taníttasson vala mely protestáns tanintézetben. 2)

91. Privigye (Protestáns). Taoitók : 1560—64. Liptói László.*) 1566. körül Schupka Márton.*) 1567. „ Sotzovinus Sándor,5) *) A prímási levéltárban talált jegyzék alapján, Lányi. Magyar Egyháztörténelem. II. 152 1. 2) „Lego 2000 fl. rhen., üt Posouienses cives conservent pro perpetuo, pro commodo civitatia, eisque utantur. Ea tamen conditione, üt in aliquo honesto Collegio semper siue ulla iutermisaione duos honestos ét bonae indolia juvenes, semper veros ét natos hungaros, si fieri poterit semper ex família mea, in expensis aufficientibus . . . alant ét interteneant .... Ét quia Confessionem Auguatanam totó pectore amplector, in qua etiam morior, velim, üt juvenes quoque ipái atudiosi iu Collegio ejuadem confessionis studeant." Azonban alapítványához különös föltételt csatolt; aztj hogy a városház tornyára alkalmazandó fólirat hirdesse bőkezűségét. A vároa e föltételt akként teljesítette, hogy nem ugyan a toronyra, hanem a levéltár ajtaja fölé helyezett márványtáblába vésette a kívánt feliratot. (A végrendelet eredeti példánya Pozaony város levéltárában.) 3) Klein III. 181 1. *) Hornyánazky 226 1. 5) Bartholomaeidea 76 1.

143 1570. körül Colacinates Miklós. 1577. „ Bajmóczi Simon.1) 1578. „ DvorszJcy Jáaos. 1580. „ Sarcocius (Sárközi) János. 2) 1581—82. Husselius Albert. s) 1586. körül Lochmann Mátyás.*) — — Körmöczi Mátyás. — Petri Mihál. — — Hrabedus Rafael.6') 1598. — Marikovszki Miklós.6) 92. Púcho (Protestáns). 1562. körül Gélen György') és 1599. „ Petroschinus cseh menekült tanítottak itt. 93. Radvány (Protestáns). Tanítók : 1570. Hodik Mátyás. 1576. Alitis (Molitor) Márton. 1578. Francisci György.6) 94. Radnót (Erdélyben. Unitárius). E helyen Békési Gáspár alapított iskolát, mely azon ban, midőn e főúr Erdélyből eltávozott, 1575-ben megszűnt. ') *) 2) 3) *) 5)

Hornyánszky 225 1. Klanicza 151 1. Klein III. 182 1. Rezik. Hornyánazky (226 1.) 1658-ra teszi.

6) Klanicza 151 1. 7) Eezik Gymnasiologia. 8) Klefn. III. 67 1.

9) Székely S. ünitária vallás történeti Erdélyben. 96 l»p.

144

95. Rasztócz (Protestáns). 1570. körül Wranka Tamás volt itt tanító.1) 96. Rózsahegy (Protestáns). Itt Krusich János alapított iskolát. Pártfogói voltak az Illésházyak. György gróf, a XVI. század végén, nyolcz ta nuló javára ösztöndíj-alapítványt tett. Tanítók : 1567. Jacobaei András. 1569. Nosticius (Nosiczky) Zigmond. 1570. Czengler András. 1573. Czubor András. 1580. Drobny Imre. 1/583. Philomathcs János. 1584. Andris Sámuel. 1585. Kossá András. 1587. Dorothicius Tamás. 1589. Fabri Joakim. 1590. Budaeus Dávid. 1591. Simonides Dávid. 1594. Dorothicius Tamás. (Másodszor.) 1596. Lukács András. 1598. Kalinka János.2) 97. Rozsnyó (Protestáns).

1525. Philadelphus Antal. 1570. Schrötter Tamás, Meissenból. 1574. Böhm (Bohemus) Fábián. !) Bartholotnaeides. 56 1. 2) Kezik. — Klanicza 58 1. — Klein II. 129 l — Bartholomaeides 66, 86, 88 11.

145 1580. Tyourecius Miklós. 1585. Marthius Simon. 1592. Schumann Simon MeissenbóL l) 98. Sajó-Szent-Péter (Protestáns). 1555. Szikszói Fabridus Balázs,2') 1563. Esztergami Ferencz tanítottak itt.3,) 99. Sáros (Protestáns). 1569. körül Klaczkó Gál,*) 1583. „ Charitdnus Máté tanítottak itt. s) 100. Sárvár (Protestáns). Itt 1563 körül tanított Beythe János, a későbbi híre superintendens. 6) '

101. Sárospatak (Protestáns). Sárospatakon a szent Ágoston-rend kolostora már a XV. század végén nevezetes tanodával birt. 1489. körül Kisvárdai János mester volt egyik tanára. Ennek vezetése alatt tanulta Szálkái László — a későbbi prímás — a latin és gö rög nyelvtant, a szónoklat- és költészettant, a számtant és csillagászatot. 7) !) Klanicza 16 1. Klein II. 129 1. 2) Caesar emlékbeszéde 38 1. 3) Aug. 13-án írja a kassai tanácsnak, hogy egy évre lekötve lévén, nem fogadhatja el a kassai tanítói hivatalt. 4) Bartholomaeides 54 1. ») Rezik. «) Fabó A. Beythe élete. 6 1.

') Szálkáinak kézirata, melybe iskolai előadásait jegyezte, az «Bztergami fó'egyházi könyvtárban őriztetik. Ismerteti Lányi. .Magyar Egyháztörténelem." I. 567 s kk. 11. VKANKL. HAZAI ÉS RŰLF. ISK. XVI. SZ.

JÓ

14G Azonban a XVI. század elején, e hely ara Perényi Pé ter főkapitány és koronaőr az elsők között volt, kik a Luther által megindított vallási mozgalomhoz csatlakoztak. Már 1527. körül több tudós' prot. férfiút találunk környezetében. Ilyenek Kopácsy István és Siklósi Mihál, előbb a szt. Ferenczrend pataki zárdájában szerzetesek. Ezeknek buzdítására és az ő közreműködésekkel prot. iskolát alapított, mely csakha mar elhíresült.1) Fia, Perényi Gábor főispán még többet tett. Az iskolát collégiummá fejlesztette ki, melyben az úgyneve zett szabad művészetek mellett a hit- és bölcsészettudomány is taníttatott. E czélra helyreállította és berendezte a ferencziek egykori kolostorát ; az intézetnek Erdőbényeu telket, négy szőllöt adományozott, s átengedte az ardói malom szom bati jövedelmét. A tanárokat bőkezűen pártfogolta, jelenté keny évdijakat rendelt nekik. Emellett Kopácsi Istvánnak és Fabricius Balázsnak telket ajándékozott, Balsarati Vítus Jánosnak II. Miksánál nemességet eszközölt ki. A tanulókat is segélyezte és a tehetségesebbeket a külföldi főiskolákra küldötte. 1567-ben történt magtalan halála után birtokai a kamarára szállottak. Ezen változás nem veszélyeztette a collégiumot. Miksa király 1569. október 29-én megerősítette a Perényi által tett adományokat és elrendelte, hogy az évi ille tékek ezentúl is, mint eddig, az uradalom pénztárából kifizet tessenek. Sőt ezeket még gyarapította, szegény tanúlók javára évenkint 40 köböl búzát, 4 hordó bort és 4 sertést engedé lyezvén. Hasonló szellemben járt el Dobó Ferencz főkapitány^, ki Sárospatakot 1575-ben zálogjogczímen megszerezte. Ezen főrangú pártfogók rendelkezése folytán a collégium fölttgyelöi a zempléni superintendensek, igazgatói a pa taki lelkészek voltak. Tanárai közül a következők emléke maradt reánk. 1549-ben Kopácsi István. Ez Nagybányáról, Perényi Gábor által meghivatott és a tanársággal a lelkészt hivatalt egyesítette. Meghalt 1562. körül. Tanítványa, utóbb segéde,. ') Kapy Miklós löcBei tanuló 1543. ezept. 6-án írja : „Édes bátyám uram, az több dolgok közt ez dolog felől is kelletik megtalálnom, hogy asszonyom ö kegyelme írja, liogy ha rágondolnám, hogy jobb ha Patakra küdene."

147 végre utódja Balsarati Vítus Janó?, ki 1560-ban Witten bergből visszaérkezvén, foglalta el a pataki tanszéket. Ké sőbb lelkészszé választatott. Több hittudományi munkát írt. Meghalt 1575-ben. Öt követi : 1563-ban Szikszói Fabricius Balázs. Tudományosságá nak hire az ország minden részeiből nagyszámú ifjakat gyűj tött Patakra.1) Miután itt két évig működött volt, 1565-ben Kolozsvárra hivatott meg. Azonban a Dávid Ferencz által támasztott vallási viszályok által elkeserítve, csakhamar viszszatért Patakra. Itt üli már 1567-ben menyegzöjét Balsarati Vítus leányával; amely alkalommal tanítványai Wittenberg ben üdvözlő verseket nyomatnak tiszteletére.2) Meghalt 1577ben. 1567-ben Perényi Gábor fölött gyászbeszédet tartott ; a következő évben Egri Lukács ellen az oltári szentség tárgyá ban vitairatot adott ki. Tanári tevékenysége kiterjedett a tudomány minden szakaira. A grammatika, rhetorika, dialek tika, geometria, törtérielem, ethika, gazdászat, politika, physika, hittudomány és zene köréből egyaránt jeles előadá sokat tartott. 3) Utódjai: 1577. Beregszászi Péter. 1578. Kassai Császár (Caesar} György. 1587. Ujfalvi Imre collaborator.4) ') Tanítványa Caesar Gyürgy írja róla : „Scholam ap«> ^.^ pata. kiensem, in quara ex omnibus Pannoniamra region-^^ "confluxerunt ingenio ét stúdió litterarum elegantiorura praes';^^" juvene9; 6xciuti eximia bonitate ét doctrina nostri praecepto-;^ cujus fama Iol,giri(luiore9 quoque regionea transgressa, remotas -^ gentes e(. Hngva aiver8a8 ipsi conciliavit." A fölötte, Wittenr,;^^ ^^ emlékbeszédben. 45 L 2) Két ily alkalr-^, Dyomtatyányt találtam a debreczeni refor. collésrium könyvtár^'^-" ^ioan. ' " ríiíío de vita ét obitu elaris»imi viri, pietate, sapientia, virtute, j^ et eastaa^ incorruptaeque religionis stúdió praestantissimi, J^iíitatis orthodoxae patroni ét propugnatoris imprimis strenni, ae de juventute pannonica optime meríti, Domini Basilii Fabricii Szikszoviani, habita a Georgio Caesaré Cassoviensi, sui praeceptoris amantissimi, • ét tanquam parentis uniói, obitum pro luctu ét lachrimis deplorante apnd popul.iros suo3 Witebergae optimarum disciplinarum studiis operám navantes." (Wittenberg. 1577. 41 levél.) *) Ezt maga említi 1597-ben szerkesztett latin magyar szótára előszavában. (A M. T. Akadémia kéziratgyüjteményéban.) 10*

148 1588—91. Károli András.*) 1590. Thorakonymus Mátyás. 1596—97. Krdkomus Demeter. 1599. Katona Imre, több hittudományi munka szerzője.2) 102. Sátoralja-Ujhely (Protestáns). Perényi Gábor a sárospatakihoz hasonló gymnásiumo szándékozott itt alapítani. Tervének kivitelét halála gá tolta meg.3) 1561-ben Szántói Lukács *) és 1586-ban Sárosi András 5) volt itt tanító. 103. Sellye (Katholikus). Ezen nyítramegyei mezőváros a túróczí prépostság bir toka volt, és a prépostok, mint kegyurak tartoztak itt fóntartani az iskolát, fizetni a tanítót. Ezen kötelesei göket egy ideig elhanyagolták. Verancsics prépost, 1564-ben Oláh Miklós prímás által fölhíva, intézkedett, hogy az iskola újra megnyittassék.6) 'x A wittenbergi magyar tanulók társulatának könyvében olvassuk, l; •-. Carolinus Kector Scjiolae Patakinae" 1580 fél tallért, bogy „Andrea^ < 5gl \ foriutot küldött. (Debreczeni könyvtár.) 1589 ugyanannyit, , 1(eu c0i]6gü Ref. Sárospatakiensia. Delineata 2) História Scbolae . .,v. Jánog< 1860 a Jós. Szombathy. Kiadta Erdéi^ „ataki tznár Perényi Gábor fölött 3) Szikszói Pabricius Balázs azs , ,t ^je^ea-édében írja „Ador-

tartott és 1568 Wittenbergben kinyomatou .„Uentior6in, quam donanabat etiam Ín vicina Neapoli soholam multo íre^ ,reT6rat) si iong;or t;onÍDU8 muninCÍ8 illa vita contigisset. ( gium könyvtárában.)

-—' C0»é-

- • --* •** """" uúniBtri similes detuerunt." Katona.

Utóbb a prépostság hosszú időn át üresedésben volt és a kamara által kezeltetett. A tanító Felnémefy Péter (1571) ekkor nagy nyomorba jutott. Fizetése egy ideig elmaradt és élelmétől is megfosztva volt, mert ezt rendesen a plébános asztalánál nyerte, a plébánia pedig üresedésben volt. Végre a kamara visszahelyezte fizetésébe , a király is megkönyörült rajta és 40 rajnai forintot utalványozott részére.1) 1586-ban Rudolf király a tiiróczi prépostságot a Jézus társaságnak adományozta. Ennek főnökei előbb Túróczban, Várallján szerveztek magasabb tanintézetet, melyben a magyar Kassaiistván igazgatása alatt a kölni Busavs Tivadar tanította a vitázó hittant. De már 1598-ban Sellyére helyezték át, hol a híres Carillio Alfonz atya kormányzósága alatt 11— 13 rendtag működött. Az öt osztályhoz 1600-ban a hatodik (rhetorika) já rult. A tanulók száma meghaladta a kétszázat. Forgách Ferencz nyitrai pUspök egyházmegyéje részére 1 2 papnövendéket neveltetett itt.2) 104. Selmecz (Protestáns). Azon tanítók közül, kik e város iskolájában működtek, az első, kinek nevét emlékeink föntartották : J) A pozsonyi kamara 1571 aug. 11 a Sellyéi tisztnek írja : „Cognoscetis ex ... libello supplice Petri Agriensis, Reetoris scholae oppidi istius Selye, quod is apud hanc Cameram de suo salario supplicet. Committimns igiiur vobis, üt quod de vetere consuetudine ét usu observato D. PraepOBÍti Turoczenses . . . dare solebant, id ipsi cjuoqua Pet.ro Agriensi . . . solvite." Ugyanazon karaara 1571 szept. 19 n királyhoz ír : „Supplicem libellám Petri Felnémety Rectoris Scholae oppidi Selye a Mte V. S. pro informatione nobis missum, humiliter accepimus«. Ad quem Mti V. S. doniisse rescribimus, eam fuinse veterera consvetudinein ín illő oppido Selye observatam, üt Parochus . ; . Rectorem Scholae aleret." Jelenleg a plébánia üresedésben van. Ajánlja, hogy a tanítónak 35—40 forintot utalványozzon. És csakugyan, 1571 szeptember 30-án a király „Petro Agriensi Rectori Scholae Selyensi" 40 forintot utalványoz, melynek ki fizetése iránt a pozsonyi kamara október 6 -án rendeletet bocsátott a selyei tiszthez. (Ezen iratoknak részint eredeti példányai, részint fogalmazatai a budai kamarai levéltárban.) 2) Socherns. História Societatis Jeeu. 339 s kk. 11. Litterae Annuae S. J. 1600. 486 s kk. 11. Kazy Hist. Univ. Tyrn. C9 s kk. 11.

150 Pausius Antal. Ez 1540-ben Beszterczebányáról hiva tott meg; de csakhamar a tanítói állomást a jegyzői tiszttel cserélte fo'l.1) Utódja: 1542-ben Tttgner Bálint , ki mintán Boroszlóban és Wittenbergben tanulmányait elvégezte, egy sziléziai helység ben volt tanitó. Innen, Moibanus András boroszlói lelkész ajánlására, hivatott meg. 2) 1550-ben a város új iskola-épUletet emelt.3) 1560. körül Saltzbach György tanító.*) ' 1562. „ Urbánus Bilicensis tanító. 5) 1563. „ Hensel János tanító, ki paráznaság bűne miatt halálra Ítéltetett és lefejeztetett. 6) 1564. körül Fábián Kelemen. ?) 1566—68. Fabri Tamds, előbb és utóbb bártfai tanító. Segéde 1567-ben' Arnold Lőrincz mester. 8) Fabri lemondása után a tanács Lukács selmeczi lelkészt Frankfurtba küldötte, hogy ott tanítót keressen 9) Bizonyára ez nyerte meg 1568 — 70. a meisseni származású Egeranus (Egran)

4) Pausiusnak 1540 Dominica ante festum b. Magdalenae a gelmeczi tanácshoz intézett levele a selmeczi levéltárban. — 1541 Dominica Invocavit már jegyző volt. (A városi tanács 1540 elején Staudacher Zsigmond wittenbergi tanárt kérte föl, hogy Selmeczre tanítót ajánljon. Ez 1540 april 17-én Weyczenhorn Jánost ajánlja. De a város nem fo gadta föl.) *) Moibanusnak 1541 d. n. levele és Tilgnernek 1542. 8 idus junii kelt levele, melyben jelenti, hogy a meghívást elfogadja, a selmeczi levéltárban. 3) Az épületen a következő fölirás állott : „Almáé pietati, boniaque litteris sacrum S. P. S. opera impensaque publica P. M. D. L." *) Bartholomaeides 18 1. 5) 1562 július 3-án kelt, a tanács által kedvező hátitattal ellátott, folyamodása. Ugyanott. «) Lacsny György, egykor kBrmöczi lelkésznek kézirati munkája „Hist. Eccl. Evang. in septem 1. mont. elv." 318 1. ') 1664, 11 caj. sept. Grrysaus Bertalan tescheni tanító ajánlkozik. De a város már 1564 augusztus 9-én tudósította Fabinust, hogy öt kinevezte. 8) Hornyánszfcy 248 1. 9) Fabrinak 1667 okt. 7-én Selmeczröl a bártfai tanácshoz intézett levele a bártfai levéltárban.

15! János mestert.1) Segédje Slemin Albert, előbb tescheni cantor,2) ki 1571-ben a tanítói hivatal üresedése alatt az iskola élén áll.3) 1570. Eberhard Mátyás mester Morva-Iglóból a tanító. *) 1572. deczember 9-étöl 1575. april 22-ig Schwengler Márton. 1574-ben segéde Stöckel Dávid. 1575. augusztus 18-ától 1578. június 13-ig a straszburgi Schremmel Ábrahám tanító. Tanársága alatt 1577. július tól ^i következő év elejéig szünetelt az iskola , a városban dúló pestis miatt.6) Segédje, majd utódja 1578. június 27-töl 1579. július 19-ig a meisseni Eck'Tiard Kristóf mester.6) Ezt követik: 1579. július 28-tól 1580. október 4-ig a boroszlói Dó ring Fábián. 1579. Donischer Lörincz.

1581 — 83. Scho'z János mester. 1585—94. Hounold János. 7) Segédei voltak: 1587-ben Curio János, 1589-ben Blösel Jakab, 1591-ben Weigel János, 1594-ben Sonntag György. Az utóbbi elbocsáttatott, mert Kálvin tanaihoz szított.8) 1594—95. Lochmann Mátyás. »)

1595— 96. Lentzius Pál mester, előbb Morvaországban :mezericzi tanító; ll) utóbb selmeczi lelkész. 1) Lacsny 318 1. 2) Wenczel teseheni herczeg 1670 aug. 20-án fölkéri a eelmeczi tanácsot, engedje meg Slenius Albertnek, hogy a hg nem rég született fiának kereszteléseig Tescheiiben maradliasaon. (Levele a selmeczi levéltárban.) 3) Július 19-kén a városhoz intézett előterjesztése. Ugyanott. •*) Hornyánszky 146 1. 5) Klein III. 2. 6) Ezután a város Becker Péter schweidniczi tanítót hívta meg. "De ez 1579, 6 nonaa Julii jelenti, hogy a meghívást el nem fogadhatja. Selmeczi levéltár. 7) 1587-ben a tanácsnak előterjesztést tesz az iskola viszonyairól, a, teendő javításokról. A városi levéltárban. 8) Leveleik a város levéltárában. 9) 1595 jól. 29-én jelenti a tanácsnak, hogy Zsolnára megy taní tónak. Ugyanott. 10) 1595 okt. 13-án tudósítja a tanácsot, hogy meghívását elfogadja. •sUgyanott.

152 1096. Folanus János. Segéde: Schober Simon. *) A városi iskola mellett, 1561-ben a tanács engedélyé vel, Peckh Mihál, midőn olasz- és németországi utjából vissza tért, magántanodát állított föl. Olvasni, irni, számolni taní tott. Iskolája „német iskolának", míg a városi „latin isko lának" neveztetett.2) 105. Sempte (Protestáns). A Thurzók pártfogása alatt keletkezett itt iskola, mely a XVII. században gymnásiummá fejlődött. 1565. körül Sybolthi Demeter, 3) 1590. „ Vásárhelyi Ferencz tanított itt. *) 106. Somodi (Eatholikus). 1520. körül Gergely, utóbb sepsii káplány, tanított itt.5) 107. Somorja (Katholikus). A somorjai iskola több tanulója 1590. marczius 30-án fo lyamodást intéz a pozsonyi kamarához ; segélyt kérnek, hogy tanulmányaikat magasabb tanintézetben folytathassák és ma gokat papokká kiképezhessék. 6) 108. Soprony (Protestáns). E város müveit polgárai kétségkivtil a legrégibb idők óta bírtak magasabb tanintézettel. De csak 1537-töI kezdve ismerjük tanítóit. Ezek a következők : !) 1598 okt. 29 elbocsáttatását kéri. 2) 1661 nov. 18-án, a tanácshoz intézett, hátirattal ellátott folya modása a város levt. 3) Klein II. 493 1. «) Bartbolomaeides 80 1. 8) Eimek 1524-iki levele, raeljben somodii működéséről emlékezik, Kassa város levéltárában. «) Eredetije a Nemzeti Mnzeumban.

153 1537—45. Löwe Márton. 1545—47. Klopfer Kristóf. 1547—48. Márton. 1548 —49. Leysinger Lukács. 1549—51. Raidel András mester. 1551—53. Spillinger Farkas. 1554 — 57. Ismét Raidel András. 1557 — 61. Nusser Boldizsár. 1562—63. Wolf Máté. 1563—65. Sielenbürger Domonkos.!^ 1565 —71. A mansfeldi születésű Hartmann Ferencé, ki Bécsújhelyből hivatott meg. 1571 — 73. Hauck János. 1573 — 74. Az osztrák-bádeni születésű Zeitvogel Gáspár mester, később Bázelben orvos. 1574— 79. Rüstler Mihál mester , kinek -a görög, latin és zsidó nyelvben, úgyszintén a hit- és bölcsészettudomány ban való kitűnő jártassága magasztaltatik. 1579—82. Fűnk János. 1582—84. A straszburgi Schremrael Ábrahám, ki azon ban 1584-ben, a Draskovics győri püspök által megindított val lási üldözés következtében, segédtanítójával Virgilius Fediusal a várost elhagyni kényszerült. Ezóta 1606-ig katholikus tanítók alkalmaztattak. Azon ban hatásuk a protestáns lakosságra igen csekély volt, mert az gyermekeit inkább a szomszéd Keresztúrra küldötte is kolába. Az iskola virágzási kora 1557-ben kezdődött, midőn a város a régi épületet leromboltatván, helyébe újat emelt, mely négy osztály befogadására volt alkalmas. Ennek folytán a tanítók is szaporíttattak. 1 563- bán há rom segédtanítóval találkozunk. A városi iskola mellett magyar iskola is létezett, mely ről először 1578-ban történik említés. Mint tanítói említtetnek : Csatay János, Lindvay János és Muraközt György ; az utóbbi 1584-ban cserélte föl tanszékét a lelkészi állomással Dersffi Ferencz udvarában. >) ') Gamauf Teofil sopronyi lelkész kézirati munkája és Müllner •

154 109. * Szántó (Protestáns). 4

Itt 1540-ben a lelkész István pap volt egyúttal tanító, kinek iskolája/úgy látszik, jó hírben állott, mert a kassai fő bíró is hozzá küldötte fiát. ') 156b. körül Szántói Lukács, ki Wittenbergben képezte .ki magát, volt itt tanító. 2) Követte őt 1564-ben Stöckel Lénárd fia, János.3) 110. Szászváros (Schassburg).4) E város, mely már a XIV. században jelentékeny ipar«és kereskedelem székhelye volt, kétségtelenül legrégibb időktől fogva birt plébániai iskolával. Okiratok csak 1522ben tesznek róla említést. Ez évben ugyanis a város tanácsa négy forint értékű öltönyt ajándékozott a tanítónak — ki boccalaureus volt — a végből, hogy nagyobb szorgalomra buzdítsa.5) 1545-ben a trappoldi származású Gielius János volt itt tanító, ki azonban ekkor már elhagyni késztilt állomását és a szebeni tanácsnál kérelmezett tanszéket;6) de eredmény nélkül. Mátyás: „A soproni evang. fötanoda története." (Soprony 1857.) 15 s kk. 11. *) Stophanus a Szantho" 1540 Dénes napja előtti szombaton Szabó "Tamás kaesai főbíróhoz intézett levelében írja : „ Joannem tuum curo recte institui .... Studiosis mei» sí aeinos (?) pressos in torculari dares, pro loreis faciendis, esset mihi pergratum." (Eredetije Kassa város levél tárában.) 2) Bartholomaeides 35 1. 3) 1564 aug. 18-án a bártfai tanácsboz intézett levele, e város le véltárában. é) Geschichte des Schassburger Gymnasiums. Von G. D. Teutsch. A szászvárosi gymnásium 1851/2-ik évi programmjában. 5) A város számadásaiban áll : „Baccalauroo Rectori Seholae, causa unius vestis, quam domini consules dederunt illi, üt haberet diligenti.'in) cum juvenibus, fl. 5." 6) A szebeni tanácshoz intézett folyamodásában többi között írja : ^.Confido spiritui Dei per Josum Christum, nihil mihi defoi-e ét artia ét

155 Ugyanezen időben fogadta be Szászváros a reformátiót. Ekkor az iskolai viszonyok is lényegesen átalakultak. Két tanoda állíttatott föl, egy magasabb, hol a rector mellett cantor és collaboratorok is működtek és egy elemi iskola. Aman nak rectora évenkint 5P forintot nyert fizetésül , mely 1590ben 80-ra emelteti; bizonyosan oly kötelezettség mellett, hogy segédeit maga lássa el. A kisebb iskola tanítójának fizetése csak négy forint volt. De a tanács készségesen segé lyezte egyes alkalmakkor ') ; valamint a tanulók irányában is többször bizonyította be áldozatkészségét.2)

111. Szeben.3) E város főhelye lévén az erdélyi szász nemzetnek, mindenkor gyupontja volt cultúrai mozgalmainak. Iskolájáról, mely a Mária plébánia templom, a mai protestáns föegyház mellett létezett, első említést e templom számadásaiban a XIV. század közepetáján találunk, midőn építkezésekre 19 forint fordíttatott. *) intellectus ... sí igitur ad puram ét veram vitae chriatianae religionem induci pueros vestros, atque utriusque sexus seniores, adultioresque cupitis" tegyék m«g tanítóvá, vagy lelkészszé. „íffc id ip8um vos deterreat, quod non Wittembergae didicerim. Nam verus atqúe divinus intellectus non humana instructione ingenitur cuiquam, séd divini spiritus suggestione." !) A város számadásaiban : 1565 „Dem Scliulmeister auf dem Spital gégében seines Armuts halber fl. 1." 1585 „Dem groszen Schulmeister" kölcsön ad 75 forintot. 1595 A rectornak menyegzó'i ajándékul 4 ft. 26 dénárt ad. 2) A város számadásaiból. 1567 „D. Senatores addixerunt cuidam misero scholastico germano, sumptibus ne vestimentis deatituto, ac iu schola nostra degenti, •bumillime supplicanti fl. 1." — 1588 „Advenae scholastico ex Germania oriundo bibarii fl. 1." — 1595 „Scholasticis (fentum) Galli cellebrantibus dati ex fisco, üt considerata praesentis temporis ratione, ne circumirent plateas, fl. 4." 3) Voratudien zu einer Geschichte des stádtischen Gymnasiums in Hermanstadt. Von Kari Schwarcz. A szebeni evang. gymnásium 1858/9 •és 1559/60-ik évi programmjaiban. *) „Item das mán den scholae hat gemacbt XIX fl. item l őrt."

156 A XV. század végén a tanitó a várős pénz tárából rendes fizetést húzott, mely évenkint húsz forintot tett. A XV. századbeli tanítók közül ismerjük néhánynak nevét. Ilyenek 1446. Johannes Arnoldi de Graderitz artium baccalaureus. 1457.' Stephanus de Gros'schenk liberalinm artium magister. 1496. Mathaeus magister. Teljesebb a XVI. századbeli tanítók névsora. 1507. Andreas magister. 1510. Johannes Műd baccalaureus. 1516. Mathias Colomannus magister. 1516 — 17. Simon de Apoldia. 1518—19. Thomas Ball (vagy Wall) magister. A bécsi egyetemen hallgatta a bölcsészetetésjogtudományt. 1520ban ismét visszatért Bécsbe, hol Horácz s Ovid müveit magya rázta. ] 520. Clemens Opulitanus magister. 1524— 25. Mild János másodízben. És miután ez a jegyzői hivatalra ment át, 1526. Andreas Martini baccalaureus, kinek oldala raellé a város egy conrectort helyezett és ellátására évi 16 fo rintot rendelt. 1526 — 29. Thomas Gemmarius (Steiner) baccalaureus, egy latin nyelvtan szerzője, melynek azonban egy példánya sem maradt reánk. 1536. Laurentius. 1539. Johannes Dietrichius , kinek tanársága idejében a városi tanács 20 forintról 64-re emelte a tanítói fizetést. 1543—47. Martmus Hentzius (Heinz, vagy Hienz) je les csillagász volt. Alatta emelkedett uralomra Szeben váro sában a protestantismus. E mozgalom vezérei melegen érdek lődtek az iskola emelése körül. A város 1545-ben 600 forin ton új, az előbbinél tágasabb épületet vásárolt, s azt megfele lően berendezte. Ugyanakkor a főtanító fizetése 64 forintról 120-ra emeltetett.

157 Néhány évvel utóbb, 1549-ben Stancharus Ferencz olasz tudós hivatott meg , hogy az iskola szervezése körül a városi tanácsot támogassa. *) 1550. Doctor Bernardus tanított itt. 1551. Martinus Calvus (Glatz). 1552—54. Magister Mathias Hebler, ki előbb 1551-ben segédtanító volt ugyanitt. Tudós férfiú, több vitairat szerzője. 1555 —57. Stephanus Maior (G-rosz). Azon évben, midőn ez tanítói hivatalát elfoglalta, a városi tanács a tanoda fölvirágoztatása érdekében több fontos határozatot hozott, melyek által azt az Akadémiák magaslatára emelte. Ugyanis követ kező tantárgyakat rendelt taníttatni : a klassikai tanulmá nyok ; latin és görög nyelvtan s remekírók ; a szép művé szetek : rhetorika, dialektika, szám- és mértan, zene és csil lagászat ; végre a bölcsészettudomány. Ez a tanerők szaporítá sát igényelte. Emiatt a város a „rector" mellé — azon segédeken kívül, kiket ez maga szokott fogadni és ellátni — egy má sodtanítói állomást szervezett ; úgy hogy erre mindénkor oly tudós férfiú hivassék meg , ki a tanulókat a latin nyelv correct használatára oktassa , a latin és görög remekírókat ma gyarázza, végre bölcsészeti előadásokat is tartson. Czíme „lectoi1", fizetése pedig 50 forint lenne, a melyet azonban a tanács kész fölemelni, ha ezt a másodtanító tulajdonai kíván nák. Ez állomásra legelőször, 1556. február 16-án Magister Lucas Unglerus (Ungleich) neveztetett, és pedig 80 forint évi fizetéssel ; mi a város áldozatkészségéről és Ungler kiváló képzettségéről egyaránt tanúskodik. Ekkor tájt egymásután több súlyos csapás érte a várost. 1556. marczius utolsó napján nagyrésze, és a következő cvben ismét fele lángok martalékává lön. 1557-beri a pestis 3200 embert ragadott el. Ily szomorú körülmények között foglalta el Ungler (1557—65.) az iskola igazgatóságát. Nagy tevékenységet fejtett ki. Az iskola-épUlet kijavítása- és nagyobbítására a szász universitásnál 100 forintot eszközölt ki ; míg az elszegényedett város e czélra csak 10 forintot áldoz*) G. D. Teutsch. „Zár Gesch. des Sehassburger Gymnaaiuma." Brassó. 1862. 7 1.

J58 hatott. Ugyanakkor az iskola könyvtára részére 100 forinton könyveket rendelt Wittenbergből. Utódjai : 1565 — 70. Magister Johannes Auner.. 1570—82. Georgius Mdas (Schwarz.) Ennek igazga tósága alatt, 1578-ban az iskolát az egész szebeni kerület pártfogása és segélyezése alá vette és Németországból egy tu dós férfiút hívott meg . Magister Martinus Breslacus volt ez, Ftirstenbergböl. Fizetése 100 arany forint- 3 hordó bor- és 25 köböl rozsban állapíttatott meg. Egyúttal fölhivatott, hogy segédjét Rüttinger Esronius mestert is magával hozza. Amaz később szebeni lelkészszé lett, és mint ilyen. 1594. april 2-án halt meg. Az utóbbiról semmit sem tudunk. Tanári munkás ságukról is hallgatnak az emlékek. Mily nagy volt ékkor a tanári személyzet, látjuk az 1582-ik évi városi számadásokból. Ezekből kiderül, hogy egy igazgatótanár (rector) 156 forint és négy hordó bor, — két lector Henczius Mátyás és Ágoston 50—50 forint, végre egy cantor és két collaoorator, egyenkint 44 forinttal volt al kalmazva. Összesen hat egyén, 388 forint fizetéssel. 1583 — 85. A fönnebb említett Henczius Mátyás lett igaz gatóvá, 120 forint fizetéssel. Alatta Ágoston és Schervert Péter lectorok, Wurmlecher Mihál a cantor. Két utódja az igazga tóságban csak rövid ideig működött. Schirmer Péter 1585 marczius 8-án igazgatóvá, és már ugyanazon év apríl 18-án groszaui lelkészszé választatott. A helyébe lépett Keinzel Má tyást pedig ugyanazon év szeptember 19-én a pestis el ragadta. Kik igazgatták a tanodát 1586-tól 1591-ig, nem tudjuk. De a város számadásai bizonyítják, hogy ezen években sem hanyatlott az. Mert 1587-ben bizonyos Ferencz, mint első lec tor, Keryner Mihál mint cantor, és bizonyos Gáspár mint har madik collaborator vagyis a harmadik osztály tanára, emllttetnek. 1589. és 90-bén Wendelius Dávid volt a tanárok egyike.1) Az iskola igazgatóinak sorában kitűnő helyet foglal el Deidericus György (Deidrich, vagy Ditrich). Miután Erdély !) 1590 azept. 20-án Pozsonyban a kamarához folyamodik segélyért,, kiemelvén, hogy előbb a szebeni iskolában működött „sacras artes ét honestatem docendo. (A Nemzeti Muzemban.)

159* legjelesebb iskoláit meglátogatta, 1587 Straszburgba ment, hol a főiskola Sturm vezetése alatt virágzásának tetőpontján ál lott. Itt kimagaslott az Európa minden országaiból össze gyűlt nagyszámú tanulótársai fölött. Több iskolai dolgozatát érdemesnek látták arra, hogy kinyomattassék. Elnyerve 1589-ben a mesteri fokozatot , Olaszországba utazott. Rómá ban véletlen tanúja lévén egy közhelyen történt verekedés nek, ö is elfogatott. Egy ismerős jezsuita atya közbenjárá sára visszanyerte szabadságát. Tudományos műveltsége ál tal saámos barátokat szerzett magának. V. Sixtus pápa nem csak kihallgatáson fogadta, hanem azon kitüntetésben is ré szesítette, hogy emlékkönyvébe czímerét lefestetvén alája a következő sorokat sajátkezüleg jegyzé: „Sixtus V. Pont. 0. M. Filio suo, Georgio Deidricio, transylvano scribebat." 1590-ben visszatért hazájába és a következő évben a szebeni iskola igazgatójává neveztetett. A gazdag tapaszta latokat, melyeket a külföld híres tanodáit látogatva, szerzett, sietett itt értékesíteni. Igyekezeteit buzgón támogatta Lupinus szebeni lelkész, mint ilyen az iskola fölUgyelője ; továbbá a tudós Hűét Albert királybíró és Bayer János polgármester. Ezeknek köaremtiködésével megalapította a tanoda könyvtárát, melyhez számra és értekre hasonlóval Magyar- és Erdélyország egy iskolája sem bírt. Díszes helyisíget rendeztetett be szá mára a kápolnában, mely egykor szent László tiszteletére volt szentelve. A leghíresebb régi remekírók éa tudósok, a reformátorok és a szebeni iskola körül érdemesült férfiak arczképeivel diszíté. Hűét a maga gyűjteményét is ide aján dékozta és 2000 forintot hagyományozott szaporítására. A tanulók a könyveket a könyvtárban, az őr fölügyelete alatt, használták. ') Deidricb, más főiskolák, példájára, szokásba hozta a nyilvános vitatkozásokat és szónoki előadásokat. Egy, 1592 február 19-én tartott disputátió erkölcstani tételeit nyomtaJ) E nevezetes könyvtárt, melyben a XVI. századbeli nyomtatvá nyok száma 300-ra, a XVII. századbelieké 6000-re megy, tüzetesen is merteti SchwarE id. dolgozatában. 1866-ik évi szebeni Programm 13 —27 11..

160 • tásban is kiadta/) valamint egyéb iskolai kiadványok is származnak tőle.'2) E kiváló férfiú azonban nem soká állott az intézet élén. l5S2-ben tanártársa, az egyik leclor, Her mann Lukács azon vádat emelte ellene , hogy titkon a kath. valláshoz szít, a pápának és jezsuitáknak híve. Az ügy a kerületirgytilés elé került, és a vizsgálat alatt vádló és vád lott fölfüggesztetett hivatalától. Deidrichnek sikerült ugyan magát igazolni, mire Hermann állásától megfosztatott ; de igazgatói hivatalát többé nem foglalta el. Utódja 1592—94 Magister Leonhardus Basilius , özebeni születésű, ki Wittenbergben tanult és kétségkívül Deidrich segédjeihez .tartozott. 0 a bíttudománv rá helyezte a füsúlyt, abból tartott előadásokat és rendezett disputátiókat. így 1593-ban, a szintén nyomtatásban közrebocsátott thésisek a szentírás, szent háromság, a törvény, bűn, szabad aka rat, igazulás, jó cselekedetek tanára és az igaz egyház ismertető jeleire vonatkoztak. Azon tanulók neveit is kinyomatta, kik a vitatkozásokban részt vettek; miáltal a szorgalom és ver seny fölébresztésére kívánt hatni. 8) Segédei voltak : két lector — Lukács és Hebler, — a cantor és két collaborator. Az igazgató fizetése 120, alectoroké 50—50, a többieké egyenkint 44 forint volt. Midőn Basi lius 1594-ben petersdorfi lelkészszé választatván, az iskolából eltávozott, az igazgatótanári állomás, úgy látszik, egy ideig üresedésben maradt.4) Csak 1598-ban találjuk ezen hivatalban Hermann Lé nárdot, ki Odera melléki Frankfurtból, hol több terme szettani dolgozatot adott ki, mint a bölcsészet tudóra és a szépnitivészetek mestere, tért vissza. Alatta az iskola új szer !) Theses Ethioae de causa efficiente virtutum moraliura ex libro 2 Etbic. Aristot. in celebri Cibinienaíum Gynmasio ad disputaadum propositae. 19 febr. 1692. 2) Programmá ad discipuíos. Cibinii. 1591 X. kai. januarii. — És. Programmá Cibinii. 1698 X. kai. jan. 3) Theses Theologicae in seliola Cibiniensi ad disputandum propositae anno 1593. *) Theses Theologicae de veris Ecclessiae visibilis notis in Gymnasio C^biniensi die 80 maji ad disputandum propositae 1694.

161 vezetett és részletesen kidolgozott törvényeket nyert, melyek jövő jelentőségét és virágzását biztosították. Ezekről más he lyen szólottunk. 112. Szeló'cze (Protestáns). 1588-ban Paczolthy Gáspár volt itt tanító. ») 113. Szenicz (Protestáns). Itt NyárynJiBítoikl. Tanltéi : 1593 Balthasarides János. 2) 114. Szent-Erzsébet (Erdélyben. Unitárius). Balási István udvarhelyszéki főtiszt pártfogása alatt létezett itt tanoda , mely 1580 táján, a nevezett úr elhunyta után, elenyészett. 8) 115. Szentivány, Liptdban (Protestáns). 1582 körül Andris Sámuel. 1596 „ Melik Salamon volt itt tanító. *) 116. Szent-Kereszt Barsban (Protestáns). Ezen iskola tanszékét 1578—81 között Schormann András,5) 1597 körül Péntek Mihál foglalta el. J) Bartholomaeides. 88. 1. 2) Hornyánszky 256 1. Klanicza 150 I.

3) Székely S. Unitária vallás történeti Erdélyben. 96 lap. *) Eezik. Gymnasiologia. 5) Bartholomaeidea 56 és 103 11. iFRAHKI . BAKAI í;8 Kt'tP. ISK. JCVT. SZ.

M

117. Szent-Kereszt (Vas megyében. Protestáns.) Nádasdy Ferencz itt jeles iskolát alapított, melynek tan székét 1591-ben a brandenburgi származású Dániel Ottó fog lalta el, ki az említett év június 3-án Csepregen Sculteti Severin és Beythe András kö'zb'tt tartott vallási vitatkozás alkalmával, mint Scultetinak bizalmi embere, a jegyzői tollat vezette.1) 118. Szent-Mihály (Thúrócz. Protestáns). A Béwai család pártfogása alatt álló iskolának 1587ben tanítója Desericzky Pál. -) 119. Szent-Péter (Liptóban. Protestáns). 1542-ben Pssarin Lukács volt itt tanító.8) 120. Szepesszombathely (Protestáns). Tanítók : 1559 Szuliczky János. — Flaschenburg Bertalan. — Tornatilis Dániel. — Fikulney Pál. — Steinhart Péter. — Palóczy. 1573 Lamm Sebestyén. 1575 Bildhauer András. ') História Colloquii Csepregiensis . . . Consignata partira a Gregorio Horváth de Stansits . . . partira per delectos'ad id Notarios, üt An dreám Beythe Superattendentis filium, in Surán Pastorem Ecclesiae, ex parte ipsius Superattendentis ; ét Danielem JUarchicum Arnswaldensem, Scholae in Sancta Cruce, possessione Domini Nádasai Rectorem, ex parte Dominis Sei'erím, (Eperjes város levéltárában.) 2) Hornyánszky 209 1. 3) 1542 május 1-én a bártfai tanácshoz intézett levele a bártfai, levéltárban.

163 1575 — — — — 1588 — — — — — —

München Pál. Topschauer Miklós. Niger Ferencz. Servatius Márton. Briccius Sámuel. Sonntag János György. ») Niger András. Christiani Ábrahám. Pomeranus Márton. Hermelius János. Frölich Zakariás. Rechen. Tóbiás. 2) 121. Szepesváralja (Protestáns).

Tanítók : 1555 Melczer Gergely. 3) 1570 Lambert András. 4) 1596 Moller Jakab. 5) 1598 Palugyai György. «)

122. Szepsi. (Abaúj. Protestáns^. 1590 körül Katona Imre volt itt tanító. 7) 1) Klein I. 28. 1. II. 73 1. Hornyánszky 67 I. 2) 1588 jún. 10 kelt levelében menyegzőj éré- meghívja Lőcse város tanácsát. 3) Klein. III. 271 1. *) Hornyánszky 96 1. 5) Bezik. Gymnasiologia. 6) Hornyászky 96 1. 7) Czwittinger 199 1. Kanholomacides. 100 1. A debreczeni ref. collégium könyvtárában egy XVI. századbeli ily ezímü kézirat őriztetik : „Brevia quaedara Erotemata Gramraatices. Dicta in schola Szép. per hűm. viitim Pe. De." A végén áll : „Johannes Szepsinua." A „Pe. De." Kezdőbetűkkel jelölt szepsii tanító nevét, sajno.j, nem ismerjük. 11*

164 123. Szerdahely. (Csallóközben. Protestáns). 1560-ban Franciscus Literatus volt itt tanító. *) 124 Szikszó. 1526-ban György baccalaureas volt itt tanító.2) 1538-ban Székely István. 3) 1540-ben Dévay Mátyás híres reformátor Sárospatak ról, Perényi udvarából távozni kényszerülvén, Serédi Gáspár által a szikszói iskola vezetésére küldetett. 4) 1550 körül Literatus Zsigmond és Bihari Balázs alatt az iskola nagy virágzásra emelkedett. s)

125. Szombathely (Katholikus). E város tanodája Draskovics György győri püspöknek, az iskolaügy lelkes pártfogójának, áldozatkészsége által a XVI. század második felében nagyobb virágzásra emelkedett. 1579-ban Pitacsics Márk állott élén. 6) 1590-ben Heresinczy Péter győri püspök halála után, a püspökség három éven át üresedésben lévén, ezen idő alatt a 1) Hazai Okmánytár. I. 414 1. 2) „Georgras baecalaureus ludi Hterarii ín Zikzo praefectus." 1526 nagyböjt el»ö vasárnapján a báttfai tanácshoz intézett levele a bárti'ai levéltárban.

3) Krakóban nyomatott katekizmusát szikszói tanítványainak ajánlja. *) Stöckel Lénárd 1540 postridie Magdalenae tudósítja erről Réwai Ferenczet. (Franki. Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. 24, 57. 11. 5) Kassai Caesar György Sz'kszói Fabricius Balázs fölött tartott emlékbeszédében említi : „K;i civitas non solam mechanicarum artium praestantia, séd accrrimis quoque ingeniis, eruditiorique schola in laudem praecipaam sese extulit. Unde orti sapientissimi homines per omnes Van noniarum regiones hnmanitate politas etiam nostra aetate celeberrima sui nis glória aunt pervap^ati." 22 1. 6) Toldy F. Az újkori magyar irodalom története. I. 19 1.

165 kamara, mely birtokait kezelte, ezek jövedelmeiből tartotta ion az iskolát és buzgón gondoskodott annak érdekeiről. Befejezte az iskolaépületnek, a püspök által megkezdett épí tését, oly módon , hogy abban szegény tanulók is lakást nyerjenek, kiknek élelmezéséhez a kamara hetenkint pénzsegélylyel járult. ») Ez időben Kitkovics (Kithovitius) János volt itt tanító, ki élelme/ését a várparancsnok asztalánál nyerte és a püs pökségjövedelmeiből évenkint 15 forintnyi fizetést élvezett.2) Midőn ez 1591 végén állomását elhagyni készült, a pozsonyi kamara melegen kérte öt maradásra, dicsérettel kiemelvén buzgalmát és kilátásba helyezvén , hogy a király megfelelő jutalomban fogja részesíteni jó szolgálatait. 3) 126. Sztropkó (Protestáns). 1581-ben tanító Palinszki Mihály, egyúttal jegyző.*) ') A pozsonyi kamara 1590 szeptember 20-án írja a szombathelyi tiszttartóhoz : „Joannes Kithoyitius Ludimoderator ibidem petit, üt incholataejusscholaeaedificatio , pro pauperibus stúdiósul pernecessaria, antequam hiems nos praeoccupat, perfioiatur. Cum autem ea exigua colonorum ét civium opera ibidem perfici posse intelligamus, insuper omniuo censemus, üt miseris scholasticis . . . provideatur, ne metu venturi hiemis perterriti alio migrare, scholamque illám vacuam relinqueró debeant curet ergo D. V., ne id eveniat, séd ita ipsis prospiciatur, üt commodum isthic manendi ét durandi habeant loonm. Petit etiam idem Rector Scholae ejusdem, üt iisdem scholasticis singularum septimanarum provis őriem ex arcé restitui faciainus. Quare D. V. ea etiam in parte id faciiit, quod aequum justumque érit, ét quod antea hujus gratuitae pensionis nomine ipsis praestitum fűit. (Fogalmazata a m. k. kamarai levéltárban.) 2) A pozsonyi kamarának 1590 szept. 14-én Mátyás föherczeghez intézett fölterjestése és 1590 szept. 24-én és október 3-án a szombathelyi tiszttartóhoz intézett iratai. (A fogalmazótok ugyanott.) 3) A pozsonyi kamara 1591 november 5-én írja a szombathelyi ta nítónak : „Quia schola illa Sabariensis hoc tempore opera D. V. carere omnino nequit, ideo hortamur eam ét requirimus d'ligenter, ne se loco moveat, verum sedulam juventuti instruer.dae, prout hactenus, navet operám, expectet aliam ét majoréra Suaa Majestatis C. gratiam, uberioremque laborum ét servitiorum suorum recompensam," (Fogalmazata ugyanott.) *) 1581 feria 3 ante festum Michaelis, a birtf.ii levélt/wban.

166

127. Szucsán (Túrócz-Protestáns). Tanítók : 1583—85 Drobny Imre. 1589—90 Bankái Jakab. 1600 Szálai Pál. *) 128. Tállya (Protestáns). 1596-ban tanító. Baros Miklós 2) 129. Tarczal (Protestáns). 1585-ben tanító Szamosközi Boldizsár. 3) 130. Tasnád (Szath marban. Protestáns). 1544-ben tanító Szegedi Kis István. ") 131. Tarnócz (Liptóban. Protestáns). Itt tanítottak : 1580 Brezanszky János. 1598 Bohus Tamás. 5) 132.

Temesvár (Protestáns). 1548-ban Petrovich Péter — János Zsigmond egyik gyámja — a híres Szegedi Kin Istvánt hívta meg tanítónak. 8) 1550 körül itt tanított Lippai Kristóf.7) !) Hornyánszhy 265 1. 2) Hornyánszky 266 1. ' 3) Ez évben fél tallért küld a wittenbergi magyar tanulóknak. (Jegyzökönyvük a debreczeni könyvtárban.) *) Hornyánszky 143. 5) Hornyánszky 271 1. 6) Lampe 71 1.

') Bartbolomaeides 19 1.

167

133. Thoroczkó (Erdélyben. Unitárius). 1595-töl 97-ig Csanádi Pál volt tanító. ') 134. Tolna (Protestáns). Ez a XVI. század elején jelentékeny város volt ; több ezer lakossal és jeles iskolával birt, mely 1549-ig a katholiknsok kezeiben volt. Tanítók : 1546 körül Karancsi Mihál. 1550 „ Dombi Péter, ki 22 éven át tanított. 1573 B Barovius (Baranyai) Fábián. 1575 ., Tolnai Bálint, ki a héber nyelvben kitű nően jártas volt. 1581 körül Tulyók Ferencz. 1583 Ayricola János „poeata laureatus." 1586 tízarafi Ferencz. 1588 Katona Miklós. 1590 Tolnai Dávid. 1592 Herczeg Gáspár. 1595 Siklósi Péter. 1599 Petri György, ki a török hadjáratok folytán ta nulóival Kecskemétre vonult. 2) 135. Torda (Unitárius). E városban , mely az unitárius mozgalomnak egyik gyupontja és több zsinatnak színhelye volt, bizonyosan korán alapított e felekezet iskolát. Azonban a legrégibb adat 1589') Székely S. Uuitária vallás történeti Erdélyben 99 1. 2) Lampe 667 s kk. 11. Ribini 90 1. Bartholomuoides. 42, 71, 80 11.

ícÖ röl szól, midőn áj, emeletes, 12 termet magában foglaló is kola-épülete létesittetett. Mint tanítók működtek. 1596-ig Szentmártoni Bálint : 1598—99 Csanádi Pál. >) 136. Tót-Keresztúr (Vasmegyében. Protestáns). 1590-ben tanító Zwonarics Mihály, később superintendens és tevékeny hittudományi író. 2) 137. Tói-Lipcse (Protestáns). Tanítók : 1567—73 Hülner Kristóf. 1579 Crydonimus János. — Urtica János. — Melilc János. 1580 Corony Boldizsár. 1590 Kreusel Márton. 3) 138. Tőt-Próna (Protestáns). Tanítók : 1572—75 Wranka (Cornides) Pál. 1575 Bristensky Balázs. 1580 Michalza Mihál. 1585 Grelnertius Boldizsár. 1586 Kapirius András. 1588 Reviczky Mihál. 1590 Tnovicenus György. 1600 Panek Jakab. *) J) Székely S. Unitária vallás történeti Erdélyben. 98 lap. 2) Hornyánszky 95 1. 3) Lacgny kézirata. «) Hornyánszky ?28 1.

169 139. Trencsín (Protestáns). Tanítók : 1565—70 Baros Péter. 1572 Colacinos Miklós. 1575 Saurius (Thurszky) András. 1580 Pruno János. 1586—90 Sartorius Jeremiás. 1593 Sartorius György. 1590 Szopoczy György. 1597 Berger Illés, később királyi historiographus. 1599 Sotzovintis Sándor. ') 140. Trsztena (Protestáns). 1597-ben Lutilai Ádám volt itt tanító. 2) 141. Túr (Protestáns). 1550 körül Szegedi Kis István, 1555 „ Túri Pál volt itt tanító.3) 1567-ben Félegyházi István tanított itt. 4) 1579-ben e tanoda gymnásium jellegével birt, a midőn a tanulók fél tallért küldöttek a wittenbergi magyar tanulók testületének segélyül. 5) 14-?. Túrócz-Szent-Márton (Protestáns). Tanítók : 1557 Jeszenszky Simon mester. ') Klanicza 105 I. Klein III.-47 1. Wallaszky 171 1. Bartholomaeides 69—94 11. 2) Rezik. Gymnasiologia. 3) Czwittinger 365 1. Bartholornaeides 28, 83 11. *) Gyulai János. Threuos de morte Th. Félegyházi.Debreczen. 1586. 5) „Artium ét lingvarum studiosissimi ex schola Thnriensi." (A. jegyzőkönyv a debreczeni könyvtárban.)

170 1564 Záborszky Márton. ') 1568 Dvorszky János. 1572 Éber Menyhért. 1572 Rajthyni Mátyás. 1579 Pduch Imre. 1581 Duchon János. 1582 'Ihuri András. 1583 Elid Menyhért.

1584 Thuri András. 1585 Franciscí András. 1590 Szlukovini Márton. -~) 1594—1600 Chrjastell Gáspár. 3)

143. Újsziget (Protestáns). Nádasdy Tamás hazai főuraink között egyike volt az elsőknek, kik a protestantismust fölkarolták, egyike a legbuzgóbbaknak, kik azt hazánkban terjesztették. Midőn 1534ben a közügyektől egy időre visszavonulva, lakását nejének Kanisay Orsolyának vasmegyei birtokaira helyezte, maga köré gyüjté a reformátió több kiváló hirdetőjét és ezeknek közreműködésével 1535-ben Sárvár alatt, Ujszigeten szilárd anyagból , nagy költséggel iskolát épített s azt jeles tan erőkkel látta el. Emiatt Melanchton is 1537 október 6-án hozzá intézett levelében magasztalja. „Intelligo — irja többi között — ex Mathia (Dévay), te magnó sumptu scholam constituere ét optimarum artium studiaexcitare." Valószínű, hogy Dévay Mátyás és Erdösi János, kik egy ideig Nádasdy udvarában tartózkodtak , tanárai voltak ezen iskolának , s hogy Erdösi ezen iskola használatára szerkesztette magyar nyelvtanát. *) a Réwaiakhoz intézett levele, melyben lelkésze ellen panasz . kodik, a Kéwai levéltárban. 2) Hornyánszky. 122 1. 3) Klein. II. 428 1. *) Wallaszky 139 1. Révész. Dévay Biró Mátyás. 1863 35 l. Dankó Joannea Sylvester Pannonius. 1871. 22 s kk. 11.

171

144. Újvár (Nyitramegyében. Katholikus). Kétségtelen, hogy az esztergomi érsekség e birtokán, .melyet Oláh Miklós erődítményekkel látott el, a XVI. század második felében az érsekek iskolát tartottak főn. Mert Veráncsics halála után, midőn az érsekség birtokait a kamara kezelte, 1587-ben az újvári tanító — kinek azonban nevét nem ismerjük — folyamodott a kamarához, hogy előbbi ellátása jövőre is meghagyassék. A tanító élelmezését a tiszttartó asz talánál nyerte ; mintán pedig ez megszüntettetek, kárpótlá sul 20 mérő búza és 25 akó bor rendeltetett neki. ') Hó. Vágujhely (Protestáns). Tanítók : 1590 körül Sartorius Mihál 2) 1594 Abrahamides János. 3) 1599 körül Vacivs Gergely. ") 146. Várad (Katholikus). A káptalani iskola, mely e városban létezett, a mohá csi vészt követő időkben elenyészett. Várad ekkor Szapolyay János uralma alá került és Erdélyhez csatoltatott. Azonban a katholika egyház itt nem volt kitéve oly üldözéseknek, mint Erdélyben. Az 1557-iki tordai gyűlés is, bár fölhívta Izabel lát, hogy a Mindenszentekről czimzett váradi zárdát iskolai czélokra átengedje, elrendelte, hogy Várad két más kolos torában a szerzetesek zavartalanul megmaradhassanak, így 1) A pozsonyi kamarának 1587 i'ebruár 17 ón és marczius 7-én a bécsi kamarához intézett fölterjesztései. (A fogalmazatok a m. k. kamarai levéltárban.) a) Klein. III. 49 1. 3) Hornyánszky. 153 1. <) Klein. III. 49 1.

172 történt, hogy Váradon folytonosan létezett kath. iskola. Egyik tanára Mindszenty András, ki 1568-ban esztergomi kanonokká neveztetett. ') Báthory István jezsuitákat telepített meg. 1581-ben Arator (Szántó) István atya küldetett ide ki, miután több éven át a gráczi egyetemen a bölcsészeiét tanította és Rómában gyóntató volt; hazájába bocsáttatott vissza. Váradon nagy tevékenységet fejtett ki. Midőn 1582-ben két szerzetestárs Sidlovius Péter és Sardensis Bálint küldetett segélyére, isko lát nyitott, melyet Báthory Kristóf bőkezűen támogatott. 1586-ban a pestia elragadta oldala mellől két tára át. De ezeket csakhamar mások pótolták. 1588-ban Szántó Gyulafehérvárra küldetett s ekkor Szikszói Márk és Thoman Mátyás váltották föl. 2) 146, Várad (Protestáns). 1557-ben gyökeret vervén itt a protestantismus , ennek, hívei gymnásiumot alapítottak, mely számos jeles tanárok kal bírt. Ezeknek sorát megnyitja : Sasvári Gergely, ki 1560 körül a görög nyelvtant és költészetet tanította. 1565 körül Károli Péter Kolozsvárról Váradra hivat ván, itt reá bízatott a tanoda igazgatása. Több munkát irt és az unitáriusok elleni küzdelemben vezérszereppel birt.3) Utódjai : 1569-ben Vethési János.*') 1578 körül Kassai Zsigmond Dávid. ') Memória Consecrationis Basilicae Strigoniensis 144 lap. 2) Socherua Hist. Societatis Jesu. 230, 276, 287, 294, 341 11. 3) 1669-ben a wittenbergi magyar társulatnak egy tallért küld, (E társulat könyvéből. Debreczeni könyvtár.) *) 1572-ben Károli Péter a váradi tanács nevében meghívja Heidelbergböl Paksi Mibált tanárnak. Ez nem fogadja el. (Ennek 1572 apríl 10-én Simlerhez intézett levele a debreczeni Sinai. gyűjteményben.)

173 1588 körül Joó János, ki Arator jezsuitával nyilvános -disputátlót tartott. 1590 körül Ungvári János. 1595 „ Czeglédi János és Göncei József 1597 „ Gellai (Gyulay) János voltak tanárok e gymnásiumban. *) A város, szőlleinek jövedelmeiből, látta el a tanárt éle lemmel. 2) Az iskola virágzásának tetőpontját Vefhési és Károli alatt érte el, a midőn mint ,,hires gymnasium" nagy számú tanulókat fogadott be, kik némi irodalmi tevékenysé get is fejtettek ki. Midőn Beregszászi János és Debreczeni János ezen is kola két tanulója Wittenbergbe ment tanulmányai folytatá sára, tisztelőtökre két társok : Beregszászi Péter és Va.rsányi Mihály búcsú költeményeket írtak, melyek Wittenbergben kinyomattak. 3) J) Lampe 6S8 1. Szömbathy História Scliolae Sárospatak 134 1. Bartholomaeides 65, 89, 98, 100 11. Weszprémi I. 191 1. Klein. II. 103 1. 2) Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem írja 1588 szept. 23-án váradi tiszttartójának, hogy a váradi tanács szó'llöit a tizedtől és kilenczedtöl fölmentetni kéri, miután „azoknak hasznából az prédikátornak és schola mesternek asztalokat tartanák." (Eredetije a m. k. kamarai le véltárban.) 3) Propemptikon in disceísum ornatisaimorum juvenum Dominorum Johannis Beregzasü ét Johannis Bonifacii Debreczini e Gymnasio celebri Varadiensi Wittebergam proficiscentium scriptum a Petro Beregzazio anno 1568 20 Julii Witebergae 1569. (Négy negyedrétü levél.) És Pro pemptikon ingenio, eruditione ét morum honestate decorato juveni Dominó Jolianni Bonifacio Debreczino e gymnasio Varadiensi Wittebergam proficiscenti, amico suo amicissimo Michael Varsanius seribebat A. D. 1568 13 calendas octobris. Wittebergae. 1569. (6 negyedrétü lerél.) Ez utób biban a következő verseket találjuk : „Tam eito Pannonicam cur Jane reliquis amande ? Urbem praelustri Varadinum nomine diétám. Musis florentem, culta juvenumque corona." (E két érdekes nyomtatványt a debreczeni ref. collegium könyvtárában találtam.)

174

148. Velicsna (Protestáns). Tanítók : 1568 körül Falricius Pál. 1578 „ Baricius Miklós. 1580 „ Mensatorii Dániel. 1088 „ Libany András. ') 149. Veresmart. (Baranyában. Protestáns.) XVI-ik századbeli tanítói közül a következőknek emlé kezete maradt főn : Nyíró István, Fogtól János, Maróthi János.2)

150. Veszprém (Katholikus). A székesegyházi iskola, mely itt fönnállóit, a mohácsi vész után sem szűnt meg. 1532-ben Pál nevezetű taní tója volt. 3) 151. Vittencz (Katholikus). Itt 1596-ban Dechtick János volt tanító. Az iskola in gatlan javakkal, többi között egy malommal birt. 4) 151. Zágráb (Katholikus). A káptalani iskoláról, mely itt fönnállóit, keveset tu dunk. 1549-ben Krancsics János működött abban mint tanító ') Bartholomaeides 79 1. Klanicza 83 1. Klein III. 46 1. 2) Lampe 665 1. 3) „Paulus MagiBter Soholae." Ládi Demeter veszprémi olvasó kanonok 1632-ben készített végrendeletében egyik végrehajtóul rendeli. (Egykorú másolata a bécsi CB. titkos levéltárban.) *) A vittenczi mezőváros elöljáróinak 1696 feria 5 proxima ante festum beati Thomao Apostoli kiállított okmánya, mely az iskola birto kairól szól, ekként van aláírva : „Scripta per me Joannem Dechtick Reotorem Scholae ejusdem." (Eredetije a nagyszombati érseki helynökség levéltárában.)

175 (Ludi moderátor.)1) 1570 körül ezen iskolában Heresinczy bölcsészeti előadásokat hallgatott, miből tudjuk, hogy az a magasabb tanodák sorába helyezendő. 2) Draskomcs György püspök 1563-ban a trienti zsinatról visszatérvén, sietett az itt hozott végzés értelmében papnövel dét alapítani. A növendékeket egyelőre saját zágrábi palotá jában helyezte el, míg az épület elkészült. A szükséges alap ról is bőkezűen gondoskodott. 3) 1606-ban mind az iskola, mind a papnövelde jezsuiták vezetésére lett bízva. *) 153. Znio-Várallja. (Eatholikns). A túróczi prépostság ezen székhelyén a jezsuiták, mi dőn 1586-ban e javadalmat elnyerték, gymnásiumot ala pítottak. Tanárai közül Busaus Tivadar atya nevét ismer jük. 5) Mivel utóbb a város fekvése kedvezőtlennek bizo nyult, 1598-ban az intézet Sellyére helyeztetett át. Azonban Yárallján is maradtak rendtagok, kik a lelkipásztorkodás mellett az elemi oktatással foglalkoztak. 6) 154. Zólyom (Katholikns). A város számadásaiban már 1466-ban találkozunk a tanítók illetékeivel. 1510 Tamásnak fizetése 6 forint 1513 János tanító. 1544 Kristóf, tanító és jegyző. 154f>-ban segédtanítók is említtetnek. 7) >) Wallaszky 177 1. 2) Farlati Illyricum Sacrum V. 546. 3) Farlati i. h. V. 541 1. «) Farlati i. h. 556 1. 5) „Scholarum Praefectum egit, controversias etiam grammatistis praelegit, quas pueri condiscebamus de verbo ad verbum" írja egyik tanítványa, Szeghi Ferencz atya. Ortus ét progressus Academiae Tyrn. 21 1. i 6) Kazy Hist. Univ. Tyrn. 69 ') A varos levéltárában.

176 155. Zólyom (Protestáns), Tanitók : 1549 Oravszki András. 1560 Gloriades György. 1572 Schwengler Márton. J) 1576 — 78 Fabricius (Falriciades) János. -} 1580 Vodidanus (Wodnyászky) Illés. 3) 1588 Chudicius Márton. 4) 1590 Velics György. 5) 156. Zsolna (Protestáns). 1577 —78 Colacinos Miklós. Ezen tudós férfiú tanító sága alatt külföldiek is fölkeresték a zsolnai tanodát, így 1578-ban több csehországi, sziléziai, sőt egy porosz tanuló is tartózkodott házánál. 6) Utódjai ; 1580 Husselim Albert. 7) 1595 Fabricius Balázs. 8) 1596 Lochmann Mátyás. 9) Kiemeljük, hogy 1595-ben Dersffi Miklós fölhatalmazza zsolnaiakat, hogy ezentúl szabadon választhassák tanítóikat.11) • i) Klein III. l 1. 2) Bartholomaeides 73 1. 3) Klanicza 285 1. *) Klanicza i. h. Bartholomaeides Hibáinak nevezi. 83 1. Hornyánszky. 3 1. 5) Bartholomaeides 86 1. 6) 1578 szept. 13-án kelt levelét közli Kezik Gymnasiologiajában. ') Előbb segédtanító. Klein. III. 181. 8) Rezik. '•') 1595 júliua 29-én mint aelmeczi tanító jelenti a tanácsnak, hogy «lfogadta a zsolnaiak meghívását. 10) „Dummodo sit evangelicus." (M. k. kamarai levéltár.)

Pótlékok.*) i. A beszterczebányai gymnásium tanrendje. (A 24-ik és kőv. lapokhoz.)

A beszterczebányai gymnásiumnak tanrendjét Schremmel Ábrahám, midőn 1567-ben a tanítói hivatalt elfoglalta, dolgozta ki; de csak 1574 február 1-én mutatta be a városi tanácsnak megerősítés végett. Ebből látjuk, hogy a straszburgi származású tanító a straszburgi Sturmnak rendszerét és paedagogiai elveit igye kezett meghonosítani. A tanulók nyolcz csoportba voltak osztva ; e csoportok azonban nem képeztek külön osztályokat, a mai értelemben, nem látogattak külön előadásokat. Úgy látszik két teremben két tanító működött; de a tanulók, különböző előismere teikhez képest, különböző tárgyakkal foglalkoztak. És rend szerint nyolcz év telt el, míg a tanuló a legutolsó csoportból, melyben olvasni tanult, a legelsőbe küzdötte föl magát, melyben a zsidó nyelvet és a logikát tanulta. A tanítót a cantor és collaborátor segítette teendőiben. Emellett, miként más intézeteknél úgy itt is, az alsóbb osz tályok tanulóinak bizonyos száma a magasabb osztályok egyes kiválóbb tanulóira bizatott ; ezek öröknek (custodes) neveztettek. *) A munka nyomatása alatt folytatott könyv- és levéltári kuta tásaim eredményeit adom itt összeállítva. FHANKl., Iliiül ÉS KÜLF. 1SK. XVI. SZ.

12

178 A tantárgyak a következők valamik : Hittan , latin, görög és (rendkívüli tantárgy gyanánt) a zsidó nyelvtan, a klassikusok és a szentírás latin , görög , zsidó szövegének magyarázásával ; számtan, ékesszólásjan, költészettan, logika és zene. A tanulók rendesen reggeli hat órakor jöttek az isko lába, hol a „Veni Creator Spiritus" eléneklése és a reggeli ima előzte meg a tanulást. Délben tizenkettő előtt másodízben jelentek meg az iskolában és a déli barangszóra elénekelték a „Da pacem" hymnust s elmondták a Miatyánkot. Esti négy órakor, mielőtt szétmentek, elmondták az esti imát, elénekeltek egy hymnust és- meghallgatták a tanító intő szózatát. A leczkerend ekkép volt megállapítva. Vasárnap reggeli hat órakor összegyUlekeztek az is kolában. Az istenitisztelet előtt a nagyobbak a nap evangé liumának magyarázatát hallgatták, a kisebbek az evangélium és katecliismus egyes részleteit emlézték. Délután egy óra előtt ismét összejöttek. Az isteni tisz teletet megelőzőleg, a nagyobbaknak a tanító görögül, a kisebbeknek a collaborátor latinul a táblára írta az evan gélium egy mondatát, melyet magyarázott. Négy órakor, ének és ima után, szétoszolnak. Heffön reggel hat órától hétig az első osztály Melanchthon nagyobb latin nyelytanával, a második ugyanannak ki sebb latin nyelvtanával, a többi csoportok Medler rövidleti latin nyelvtanával foglalkoznak ; a kezdők az olvasásban gyakorolják magokat. Héttől nyolczig a tanulók őreik előtt ismételik a ta nultakat. Nyolcztól kilenczig az első osztályban egy görög mon dat, a többi osztályokban egy latin mondat elemeztetik. Délután tizenkettőtől egyig a cantor énekre tanítja azokat, kik erre alkalmasok. Egy órától kettőig a számtan adatik elő. Kettőtől háromig a nagyobbak a táblára német nyelven írt gyakorlatot leirják magoknak, hogy azt otthon péntekig latinra fordítsák. A kisebbek az Írásban gyakorolják

179 •

magokat, leírva a latin mondatokat, melyeket részökre a collaborátor a táblára fölírt. Háromtól négyig a tanító a nagyobbaknak Erasmus Apophthegmáit magyarázza; a collaborátor a kisebbekkel Jézus Sírák, vagy Salamon példabeszédeinek könyvéből egy mondatot fejteget. Kedden hattól hétig az első osztályban a tanító a logi kából tart előadást; a többi osztályoka latin grammatika tanulását folytatják. Héttől kilenczig jelen vannak a templomban, isteni tiszteleten. Kilencztől tízig a collaborátor az első osztályban a köl tészettant magyarázza ; a többi osztályok a ragozás- és haj togatásban gyakorolják magokat. Délután tizenkettőtől egyig énekóra. Egytől kettőig az első osztályban a tanuló Terentiust olvassa és magyarázza, vagy Melanchthon rhetorikájából tart előadást ; a második osztályban Cicerónak „De officiis" czimti munkáját, a Stöckel által készített kivonatban ; a har madik osztályban Gato distichonjait olvassák; a kezdők Heyden Sebaldus latin-magyar párbeszédeit tanulják. Szerdán hattól hétig az első osztályban logikai előadás ; a többi osztályokban a hittannal foglalkoznak. Héttől nyolczig a nagyobb tanulók a latin szókötés szabályait ismétlik át. Nyolcztól kilenczig a tanító az első osztályban Cicero leveleit és beszédeit olvassa s magyarázza; figyelmeztetve tanítványait rhetorikai tökélyeikre. A második osztályban Melanchthon kisebb latin syntaxisát tanulják. Délután egytől kettőig az első osztályban Terentiust olvassák. Kettőtől háromig, mint hétfőn, a tábláról gyakorlatokat és mondatokat írnak le. Csütörtökön reggel az első osztályban a görög nyelv szabályai magyaráztatnak ; a többi osztályok a szerdán előadott tantárgyakkal foglalkoznak. A délutáni órák úgy töltetnek be, mint szerdán. Három órától négyig az első osztály tanulói, miután a 12*

180 görög nyelvtan szabályait elsajátították, a görög írókat, Aesopot, Lucianust, Demosthenest, vagy Hesiodust kezdik olvasni. Pénteken a reggeli órák úgy töltetnek be, mint szerdán. Kivéve azt, hogy héttől nyolczig az első osztályban a görög nyelvtant tanulják, s. nyolcztól kilenczig a második osztály ban Erasmus „De civilitate morum" munkáját olvassák. Délután tizenkettőtől egyig ének; egytől kettőig a tanulók bemutatják otthon elkészített gyakorlataikat ; kettő től háromig a templomi ájtatosságban vesznek részt; há romtól négyig analysálnak, vagy a tanultakat ismételik. Szombaton hattól hétig a szentírást olvassák és a katechi sírni sí tanulják. Héttől nyolczig a templomban vannak. Nyolcztól kilenczig az első osztályban újra előveszik a katechismust és Chytraeus életszabályait tanulják. A többi osztályok ez órát ismétlésekre szentelik. Kilencztől tízig az első osztálynak csak kiválóbb ta nulói maradnak az iskolában, kiket ekkor a tanító a zsidó nyelvtan elemeiben oktat, s miután némi haladást tettek, a zsoltárok eredeti szövegét olvassák. A délutánt a templomban töltik. Zsoltárokat énekelnek, meghallgatják a vasárnapi evangélium olvasását és ma gyarázatát a tanítótól. Ezután a tanulók, kik mint „örök" működtek és a templomi szolgálatokat végezték a lefolyt héten át, rövid beszédben lemondanak tisztökröl. Végre egy hymnust énekelnek és elvégezik az esti imákat.1) II. Tankönyvek. (VIII. fejezet 37 s kk. 11.) A beszterczebányai iskola tanrendjéből ismer jük az összes tankönyveket, melyeket ott használtak. Ezek a következők : *) Ordo lectionum öt exercitiorum, qui in scliola NovosoKensi iám per annos fenne sejrtem servatus, nunc iii gratiam stúdiósáé iuventutis, aRectoreejusdem-dftra/íamo/SWiremefíűArgentinensi scripto complexus, praemissa praefatiuncula ad studiorum patronos , scholarumque nutritores. Anno 1574. Cal. Februarii. (Eredetije Beszterczebánya város levéltárában.)

181 Melanchthon és Trotzendorf hittani kézikönyvei. Melanchthon nagyobb és kisebb latin nyelvtana. Medler „Compendium Grammatices Latináé." Melanchthon latin syntaxisa. Clenardus Miklós görög nyelvtana. Varennius görög syntaxisa. Hayden Sebaldus „Formuláé puerilium colloquiorum." Mosellanus Dialógusai.

Cato Distichonjai. Erasmus Botterodamus „Apophthegmata." Chytraeus „Reguláé Vitae." Cicero levelei Sturm János kiadásában. Cicero beszédei. „Compendium Officiorum Ciceronis a L. Stöckelio." *)

Virgüius Eklogái és Bukolikonja. Aesopus, Lucianus, Demosthenes és Hesiod görög művei. Melanchthon Rhetorikája. Sturm Dialektikája. Gemma Phrysius és Rysius Ádám Arithmetikája. Rudolphus Keresztély Algebrája. Eck Bálint mint bártfai tanító a következő munkákat adta ki iskolájának használatára : „Q. Horatii Flacci Liber de Arte Poetica ad Pisones. Ex vetusto exemplari summa cura ét diligentia recognitus." Krakkó. 1521. „Q. Horatii Flacci Epistolarum Libri II. Ex antiquissimo exemplari studiosissime recogniti." Krakkó. 1522. „De ratione legendi autores libellus." Krakkó. 1523. 2) III. A tanítók anyagi ellátása. (IX. fej. 47 s kk. 11.) Beszterczebányán 1542-ben az iskolai személyzet anyagi helyzete a következőképen szabályoztatott. J) Stöckel ezen munkája teljesen ismeretlen. Kúhó^es, vájjon nyomtatásban megjelent-e, vagy pedig csak kéziratban használtatott, 2) Weszprémi. II. Ceuturia. 82 1.

182 • „Soll ein Jeder vonwegen gehabter mühe und arbeit, allé viertel iar mit danckh, freintlichkeit und guttwillen den Sehulmeister sein precium zuschickn, und dies nit bys auff ein iar oder halbs vertagen ; wurde aber Jemand hirrinne untreglich begrieffen und beclagt, dér sol von eine Erszame ratt nach erkentnis gestrafft werden. Allé und Jede accidentalia, recordaciones, decimales a funeribus, und dergleichen, welche bísher andere Schulmeis ter genossen habén, sol dér nach auch one hindernis geniessen. Auff das ér aber von seinen Succentor oder Cantor unbeschwert bliebe, hat Ein Erszamer weyser Ratt dies vergutt angesehn, das sie den ankünfftigen Cantor selbst besolden wollen, allé viertel Jare, und dies in dér massen, és habén bisher die gesellen dér schullen wochentlich umb den ring und in gassen dér Statt zwei recordationes gehalten, eine ám Sonntage, die andere ám donnerstage, welche só sie misbraucht sint worden, Ein Erszamer Katt wil auffgehoben ha•ben, das sie nun fortan nit mehr sollen gehalthen werden. Nichts desto weniger Ein ieder bürger só ám ringé oder in dér gassen wonet, sol solcher geltung nit freylosz und ledig sein. Sonder wochentlich die 2 d. Inne habén und bey szeitte legén. Wen die herrn des rats ftir dem Quartal darnach schicken werden, gutwillig dargeben, und zu den henden dér herrn einstellen. Von welchem geld dem Cantor allé viertel Jár sol fűr seinen soltt gefallen fl. 12. (?) Jedoch alsó da ér nit alleine inn dér Kirchen, sondern auch zuer ambt und Collaboratuer dér Schuelen soll verpflicht sein, und sonnst seine recordaciones geniessen, wie vor, nach bestén verstanit. Vöm übrigen sollen zweu oder drey Erbare und tttchtige schulgesellen gehalthen werden, die allé vleys bey dér Kierchen und Schule sollen ferwenden, und dér weinheuser mussig gehn, denen sich dér schulmeister auch von seinen kleinen accidencien sol verhalten. Auff das aber mit solcher geltung nyemant nitt be

183 schwertt wtirde, und den armen ein vernehmen geseheb, Ist nachvolgende ordnung gemacht worden. Ein jeder bürger ám ringé gesessen só wein schenkt, dér vormals wochentlich sonst den gesellen, só recordatum sein gangén, 2 d. gebén hat, soll allé quartalia gelthen l őrt. das yst d. 25 Dér pfarrer im sspytal gibt allé quartal fl l den. 25 unser her pfarrer „ 50 Die hern des Obernhausz — — „ 50 Dér herr pnschspann „ 5Q Den Fleischers wollen sie auch gepietten dér Carnisa- ' tion halben, das sie sich in dem wie von aldrs her verhalten habén, noch verhaltn wolthn. Dem Cantor sol dér Schulmeister ein tttsch bey hern Cristoffero im spytal bestellen, das dér pfarrer mit übrigen uncosten nitt beschwert wird. Die Knaben sollen dem Schulmeister allé angaria ungsaumpt dies das sie schuldig zu gebén sein zalen und entrichten. Dér Schulmeister sol 2 erwachsene Knabe zue Kalkieren (?) anstellen, und die fl 4 von Kierchvetem emphohe (?) von den tranckgeld gebén den Knaben, das ander den fleissigen gesellen ansteylen." J) Ugyancsak Beszterczebányán 1553-ban a cantornak évi fizetése 16 forint vo'lt, a városi kórházban pedig élelmet nyert. A collaborátornak hetenkint 75 dénárt fizettek. 2) 1571-ben a tanító fizetése hetenkint egy forint volt.3) Jelentékeny jövedelmi forrásul szolgáltak itt is a recordátiók, melyeket a tauító évenkint ötször: pünkösdkor, Gallus és Márton napján , végre karácsonkor és három királyok napján tartott. Ezeket azonban 1579-ben a tanács megszüntette, és a~ tanítót a város pénztárából kárpótolta. Az 1579-ík évi számadásokban deczember 19-ére áll : „Dem Herr M. Panlo Haluepapío Schuelmeister .... wegen dér Recordation Martini, weil mán das herumbgehen mit dér Gansz ein und 1) A városnak 1542 marczius 21-ikén hozott határoz.if.-ii. 2) A tanító által a tanácsnak bemutatott számadásokbúi. 3) Az 1571 október 5-iki tanácsülés jegyzökönyvéből.

184 abgestellt, zu gebén bewilliget worden floreni 6." 1581 június 3-ra: „Dem Herrn Schulmeister zalt die bewilligte verehrung wegen dér Eecordation auf trium Regum floreni fi." A színdarabok előadása alkalmával1) is némi tisztelet díjban részesült a beszterczebányai tanító. Az 1577-ik évi számadásikönyvben april 27-re főije, gyezve van : „Dem Herru Schulmeister und Cantor zalt, das sie den jahrlichen Brauch nach, beim Herrn Richter zum Fasching ein Comedii gehalten, florenos 6." 1579 február 28-ra: „Dem Herrn Schuelmaister verehrt worden, das sy dem altén Brauch nach ín beysein Eines Ersamen Raths, beim Herr Richter ein Tragédiám vöm ,Absalon gehalten, florenos 6."2) IV. 157. B a d i n (Protestáns). 1595-ben Matthaeus Pomienus nevű tanító mtiködödött itt.3) 158. C s e n g e r (Protestáns). 1562-ben llosswai Péter vott itt tanító, ki ezen év jú lius 22-én öngyilkosságot követett el.4) ' 159. Nyék Sopronyban (Protestáns). 1588 körül Egerer Jakab volt itt tanító.5) *) Erről szólok e munka 30 lapján. 2) A színdarab előadását lakoma követte, mely a városnak 1577ben 141/2 foirntba, 1579-ben 10 forint és 16 dénárba került. 3) 1595 június 25-én történt házasságát följegyzi a beszterczebá nyai emiékönyv. (E város levéltárában.) *) Batizi Miklós evang. prédikátor naplójából. (A pannonhalmi könyvtárban.) ') 1590-ben Dersfi Ferenczhez intézett levelét ekként írja alá : „Jacobus Egerer Szomolnokii Ludimoderator, aute hoc tempus in Neckenmarkt." (Eredetije a pesti evang. convent levéltárában.)

185 160. Szomolnok (Protestáns). 1590-ben Egerér Jakab volt itt tanító.1) V. B á r t f á h o z (4. szám. 75. lap.) A bártfai tanítók névsorában a lindaui Eck Bálintról csak annyit jegyeztem meg, hogy 1520 körül működött ezen iskolában. E tudós férfiú szülővárosa-, Lindauból Krakkóba jött, hol több éven át élt a tudományoknak. Innen meglátogatta hazánkat is. Thurzó Elek gróf megismerkedvén vele, házába fogadta és leányának tanításával bizta meg, majd reábirta a bártfai tanácsot, hogy öt mint tanítót alkalmazza. Néhány év múlva a krakkói egyetemen a költészettan tanszékéi nyerte el. Azonban utóbb visszatért Bártfára s miután több éven át az iskolát vezette, jegyzővé, végre polgármesterré választa tott. 1550 körül halt meg. Nyomtatásban közrebocsátott mü veinek száma tizennyolcz ; versek és beszédek. Az éveket, melyeket a bártfai iskola élén töltött, pon tosan nem határozhatjuk meg. Mint bártfai tanító 1517-ben Rueber András, az ujon választott polgármester tiszteletére verset ír ; 1519-ben ki adja „De mundi contemptu ét virtute amplectenda" czímü párbeszédet ; 1520-ban a Kassára érkező György pécsi püs pök és a menyegzőjét ünneplő kassai bíró tiszteletére verse ket ad ki; 1521-ben Horatiusnak „De arte Poetica a czímü müvét és 1522-ben Horatius költői leveleinek két könyvét közrebocsátván, e kiadványai elé a bártfai tanulókhoz inté zett verseket helyezett. Mint bártfai jegyző 1525-ben Urunk föltámadását énekli meg. Mint bártfai bíró 1526-ban Prudentiusnak hymnusait nyomatja ki.2) 1) Lásd a 184 1. 5-ik jegyzetet. 2) V. Ö. Weszprémi. II. Centuria. 75—87 11.

186

VI. Budához. (14. szám. 85. lap.) E városban 1512-ben Tobrinrcher Ulrik működött mint tanító;1) azouban kétséges, vájjon a főiskolán, vagy más al sóbb rendű intézetben bírt tanszéket. 1518-ban pozsonyi ka nonokká lett.2) VII. Beszterczebányához. (9. szám 78 lap.) . A beszterczebányai városi levéltár irományai3) szerint 1523-ban Eynsezer Jakab volt tanító.4) 1528-ban Bálint nevű tanító működött itt.5) 1529-ben Erasmus.6') 1537—38 Siegler János.7} 1538—40 Pausius Antal8) 1542 marczius 21-én Trébniczi János választatott meg tanítóvá. Ez alkalommal szabályoztatott a tanitó-szeJ) Joachimus Vadianus Helvetius nMythicum Syntagma" czímü Bécsben 1613 kiadott müve előszavában írja : „Cum nuper Budám . . . attigissemus . . . Immanisaimus nec protritae eruditionis vir, Ulrichus Tobriacher, qui tűm ludo Hterario praefectus, nos ét humaniter ét elegauter non sernél excepit." V. ö. Wallaszky 163 1. 6-ik jegyzet. 2) Knauz N. Balbi Jeromos. Magy. Sión. IV. 341. 3) Ezeket csak a jelen munka nyomatása közben volt alkalmam tanulmányozni. 4) 1528 október 11-én Körmöczröl írt levelében emlékezteti a beszterczebányai plébánost, hogy midőn bt év előtt Beszterczebányáról Bécsbe távozott, ígéretet vett a bírótól, hogy bármikor kívánja, vissza nyerheti a tanítói hivatalt. 5) Eynsezer az 5-ik jegyzetben említett levelében írja, hogy Bálint állomásáról lemondott. 6) A beszterczebányai plébános 1529 apríl 1-én kelt nyilt levelé ben írja, hogy miután Erasmus „universorum Consularium consensn ta nítóvá lett, — „sí qui se memorato Erasmo ad officii huius pleniorem executionem iungere velint, tuto ét secure possunt." ') Ennek többféle magánügyeire, pereire vonatkozó iratok talál tatnak a levéltárban. ') V. Ö. e munka 78 lapját.

187 mélyzet anyagi ellátása és azon mód, melyszerint éhez a polgárok hozzájárulni tartoztak. A tanító mellett egy cantor és két collaborátor volt alkalmazva.1) 1552 és a következő évben Wendig Kristóf volt tanitó. Ez 1552 szeptember 30-ikától 1553 január 27-ig iskolai költ ségekre 44 forintot kapott. A cantornak évi fizetése 16 forint volt; emellett a városi kórházban élelmet nyert ; mivel pedig ez elmaradt, a tanító kárpótlásul hetenkint egy forintot adott neki. A collaborátorok fizetésére 16 forint volt ren delve}; az említett időben csak egy „baccalaureus" volt alkal mazásban, kinek a tanító hetenkint 75 dénárt fizetett.2) 1560-ban Fabri Tamás a tanító.3) 1563 nyarán Freundt Mátyás Teschenből hivatott meg.4) 1566 marczius 26-án többrendti panaszokkal és ké relmekkel fordult a városi tanácshoz. Ugyanis az iskola helyisége a folytonosan szaporodó tanulók befogadására elég. telén volt; saját lakása pedig annyira csekély volt, hogy nyolczan kényszerültek egy szobában aludni ; végre miután a tandíjakat csak nehezen és késedelmesen szedhette be, folytonos gondok között élt és gyakran kölcsönökre volt utasítva.5) Szenvedéseinek a halál rövid idő múlva, 1567 február 25-én, véget vetett.6) Helyét 1567 marczius 4-én a straszburgi Schremmel Ábrahám foglalta el, ki Olmützböl, hol 10 éven át működött,

') A beszterczebányai tanácsnak 1542 marcziua 21-én hozott ha tározatai a jegyzőkönyvben. 2) Verrechnung des gelts, só ein Ersamber Kát dieser kiSniglichen Berkstat Kewsol tzur Erhaltung dér Schueln gebén hat. 1553. 3) Hornyánszky. 151 1. ') Munkám 78-ik lapján, Kleinra (III. 161 1.) támaszkodva hatá rozatlanul írtam, hogy Freundt „1560 körül" működött Beszterczebányán. A városi levéltár megőrizte Freundt levelét, .melyben 1563 szeptember 15-én Teschenből tudósítja a beszterczebányai tanácsot, hogy a meghivást elfogadja. 5) A városi tanácshoz intézett leveléből. 6) Halála napját a városi emlékkönyv feljegyzi.

188 hivatott meg.1) Azonban nem felelt meg a hozzá kapcsolt re ményeknek. A városi tanács, a község panaszai folytán, 1571 július 14-én hozott határozatában megintette őt az isko lában tapasztalt rendetlenség miatt, és kötelességeinek buz góbb teljesítésére hívta föl ; egyúttal a városi lelkészt újra megbízta az iskolaföl Ügyelő teendőivel.2) Ily előzmények után természetesnek tarthatjuk, hogy a városi tanács Schremmel folyamodását, fizetésének (hetenkint egy forint) föleme lése tárgyában, visszautasította. 3) Ellenben az iskolaépület megnagyobbítását határozta el, és e czélra egy szomszéd házat vásárolt.*) A tanács intelme nem m radt hatás nélkül. Azon buzgó tevékenységnek, melyet Schremmel utóbb kifejtett, és a virágzásnak, melyre iskoláját fölemelte, bizonyságát találjuk azon tanrendben, melyet kidolgozott, életbeléptetett és 1574 február 1-én a városi tanácsnak előterjesztett.5) Schremmelnek segédei voltak : Grynaeus János, Frőlich Tamás;6) továbbá 1570-ben egy Hermann nevű ifjú, ki mint zeneszerző tüntette ki magát7) és 1571-ben Vlentzen György.8) Midőn Schremmel 1575 augusztus IS^án a selmeczi J) Munkám 78-ik lapján Lacsny kézirat! müvére támaszkodva, hibásan tettem Schremmel beszterczebányai tanárkodását 1755—7-re és 1566-ra Goznovicrerus Szaniszlót. A városi levéltárban találhatók Schremmelnek 1567 marczius 6-án és május 4-én Olmützböl irt levelei, melyekben a meghívás elfogadását jelenti. 2) A jegyzőkönyvben olvassuk : „Auff dér Erbarn Geroaine fiírgebrachte beschwar wegen dér grossen Unordnung und Unfleisz, só bei den Schulen, die zeither vemerkth11 intette meg a tanítót és „den Herrn Pfarher vor iteuen zu cinem Superintendenten und Inspectoren verordnet." 3) Az 1571 október 5-iki ülésben. *) Az 1570-ik évi tanácsjegyzőkönyv több helyén szól az erre vonatkozó tárgyalisokról. 5) Lásd fönebb 177 lapon. 6) Hornyánszky. 151 1. ') A beszterczebányai tanács 1570 apríl 28-iki ülésében két tallért szavaz meg „Dem Hermann Studenten und Componistén, só sieh bei den Schulen ein Jár herumb allhie aufgehalten, auch zuvor óin Officium oder A miit; welches vor und nach dér Predigt in den Kirchen zu singen pfleget,einem Ersamen Eat dedicirt,und jetzo anheinb zu reisen vcrhabens."

8) Az 1571 október 5-iki tanácsülés, fizetésének emelésére vonat kozó kérésére tagadó választ ad.

189 iskolába ment át, helyébe Schwengler Márton hivatott meg, ki 1579-ig működött itt.1) Segédei közül Pribitzer Jakab2) és Heyd Kristóf (1575—77) neveit ismerjük. 1579 marczius 7-én a beszterczebányai tanács követet küldött Morvaország Igló városába, hogy a brandenburgi származási'! Haluepapius Pál3) mestert meghívja. Ez elfo gadta és csakhamar elfoglalta a fölajánlott hivatalt, *) melyet 1584-ig viselt, midőn a város által lelkészszé választatott.5) A buzgó férfiú ekkor azon ajánlatot tette, hogy ezentúl is hetenkint négyszer előadásokat tartand, hogy befejezhesse Melanchthon hittanának, és Cicero „Pro lege Manilia" beszé dének megkezdett magyarázatát. 6) Segédei: 1579-ben Burck Bertalan mester,7) 1580-ban Sorgenius Kristóf,8) és 1580—81 testvéröccse Haluepapius Izsaiás, ki utódjává is megválasztatott, de mielőtt Kassáról, hol cantor volt, Beszterczebányára jöhetett volna, a halál elragadta.9) Helyette Simon György hivatott meg. 1 °) Segéde 158 1-ban Stöckel Tóbiás volt.11) !) V. Ö. e munka 119 lapján a 2-ik jegyzetet. 2) 1575 február 15-én, mint collaborátor, folyamodik fizetésének (hetenkint 1/» forint) emeléseért. Midőn 1577 apríl 27-én Bártfára távozik, a beszterczebányai tanács egy forintot szavaz meg részére. 3) Majd így majd Haluepaxius-n&k. írja magát. E munka 79 lapján Lacsny nyomán, hibásan írtam öt Ilaluopapiusnak, é.s hibásan tettem öt 1596-ra. *) Az 1571-iki számadási könyvben előfordulnak az Iglóba küldött emberek költségei. Haluepapius már 1579 deczember 1-én nőül vette a beszterczebányai jegyző leányát, s ez alkalommal a város 5 forint 48 dénár értékű ezüst serleggel tisztelte meg. 8) 1584 február 27-én a tanácshoz intézett levele a város levél tárában. 6) 1584 april 26-án a tanácshoz intézett levele. 7) Haluepapius Pál 1580 szept. 2-án jelenti a tanácsnak, hogy Burck „collega" felmondott. 8) 1580 nov. 6-án, mint collaborátor, házasodik. 9) Haluepapius Pál 1580 szeptember 2-án ajánlja öccsét, ki ekkor szülőhelyén Arnswaldban tanító volt, collaborátornak. 155H szeptember 15-én Haluepapius Izsaiás „Dér Schuelen Collega" elbocsáttatását kéri a beszterezebányai tanácstól. 1584 szeptember 1-én Haluepapius Pál öccsét ajánlja utódjának. Haláláról emlékezik a beszterczebányai emlékkönyv 10) Tamás kassai plébános 1585 február 26-iki levele. Simon 1586 jan. 28-án házasodott. u) Réwai Ferencz 1686 apríl 25 innen meghívja Mosóczra tanítónak .

190 1598 körül Gruber János és 1599-ben Jacobdi János a tanító.1)

vra. Czeglédhez. (18. szám. 86. lap.) Itt 1595 körül Veresmarti Mihály volt tanító, ki később a katholika egyházhoz csatlakozott és pozsonyi kanonokká lett.2) IX. D e b r e c z e n h e z. (19. szám. 88. laphoz.) A debreczeni collégium tanárainak névsorában 1580-ra tettem Félegyházi Istvánt, Bartholomaeidesre támaszkodva. Ez azonban összezavarta Félegyházi Istvánt, Félegyházi Ta mással az íróval. 3) Az utóbbi és nem az előbbi volt Debreczenben tanár. Félegyházi Tamásnak halála alkalmával Gyulai János debreczeni tanár által kiadott gyászversből4) tudjuk, hogy ő Debreczenben született, itt, Krakkóban, Boroszlóbau, Odera melletti Frankfurtban és Wittenbergben tanult. Az utóbbi he lyen őt kell keresnünk azon „Thomas Debreczinus" alatt, ki 1564 január 18-án jegyeztetett az egyetem anyakönyvébe.5) Visszaérkezvén hazájába, 1567-ben Túron volt tanító. Innen egy év múlva (1568) Debreczenbe hivatott meg. De csak két éven át működött itt, mert Kolozsvár városa nyerte meg őt gymnásiumának vezetésére. A debreczeni ifjúság annyira ra gaszkodott a tudós férfiúhoz, hogy nagy része követte őt Er délybe és a debreczeni tanoda úgy szólván elhagyatva állott ; minélfogva a debreczeni tanács mindent megtett, hogy visz1) L. e munka 80 1. 2) Autobiographiájában maga tesz említést czeglédi tanítói mű ködéséről. (Kiadja Ipolyi Arnold.) 3 1. 3) Memória. 83 1. *) Threnos Ecclesiae Debreczinae de morte Clarissimi Theologi D. Thomae Felegihazii Debrecini, pátriáé pa3toris laudatissimi, inter médiás preces hóra 9 vespertina, diei decimi sexti veteris Januarii placidissmie expirantis. 1586. A Johanne Giulaio Scholae Debrecinae Rectore. (Debreczen.) Egy csonka példányt az Erdélyi Múzeum könyvtára bír, melyet Szabó Károly szívességéből használtam. s) Bartliolomaeiden. Memória. 44 1.

191 szanyerje. Ez már egy év lefolyta • után sikerült. 1571—72 iámét a debreczeni iskola élén áll, míg Melius halála után 1573 elején lelkészszé választatott. E hivatalt 1586 január 16-án bekövetkezett haláláig viselte. X. Gyulafehérvárhoz. (Unitárius. 38. szám. 99. lap.) Ezen iskola tanárai között megneveztem Óvári Bene deket, az év meghatározása nélkül. 1568-ban működött itt; collegája Wagner Gergely volt.1) XI. Herrengrundhoz. (42. szám. !»9. lap.) Itt 1595-ben Czelenski Sámuel működött mint tanító. 2) XII. Kassához. (51. szám. 105 lap.) E város iskolájának tanítói között megneveztem Kunischius Pétert, így nevezi őt Rezik Gymnasiologiájában. Azon költeményből, melyet Bocatius hozzá intéz, kitűnik, hogy Ádám volt keresztneve. 3) 1584-ben a.brandenburgi Hahtepapius Izsaiás volt itt cantor.*) Xffl. Kolozsvárhoz. (Protestáns. 57. szám. 1 14. lap.) Ezen iskola tanárai között 1590-re tettem Félegyházi Istvánt, tévedésbe vezetve Bartholomaeides által. 5) Nem ez, hanem Félegyházi Tamás működött itt mint tanár, és pedig nem 1590-ben, hanem 1570-ben. Debreczenből hivatott meg és Debreczenbe ment vissza. Rövid egy évi tanársága alatt 1) Az 1568 marczius 8-áii Gyulafehérváron tartott vallási disputatio alkalmával működő négy jegyző között van „Benedictua Ouari Rector Scholae Albanae" és „Gregorius Wagnerus Scholae Albanae Col lega." (Brevis euarratio disputationis Albanae. Gyulafehérvár. 1668.) 2) 1595 aug. 29-én történt házaságáról említést teuz a beszterczebányai emlékkönyv. 3) „Symbolum Adami Kunischii . . . Conrectoris Cassovierisis." Hungaridos Poematum libri V. Bártfa. 1B99. 194 1. *) 1584 augusztus 14-én bekövetkezett halálát följegyzi a beszterczebányai emlékkönyv. s) Memória. 83 1.

192 nagyszámú ifjúságot gyűjtött Kolozsvárra. Debreczenből is sokan követték ide.1) XIV. Körmöczhbz. (60. szám. 116. lap.) 1528-ban a katbolikus Eynsezer István volt itt tanító.2) 1599 körül a sziléziai származású Gebei Miklós mester Morva-Iglóból hivatott meg.3) XV. Mosóczhoz. (75. szám. 127. lap.) Itt 1584 körül Tranus András volt tanító ; midőn ezt a pestis elragadta, helye egy ideig betöltetlenül, s az iskola üre sen állott. Eéwai Ferencz 1586 april 25-én meghívta Stöckel Tóbiás beszterczebányai conrectort.4) XVI.

, Selmeczhez. (104. szám. 150. lap.) Itt 1545-ben Tartler János volt tanító.5) XVII. Trencsinhez. (139. szám. 169. lap.) 1585-ben a tanítói állomás üresedésben, és a dúló pestis miatt, az iskola zavarteljes állapotban volt.6) *) Gyulai János. Threnos de morte Thomae Felegyházi, í 587. 2) 1528 október 11-én a beszterczebányai plébánoshoz folyamodik a beszterczebányai tanítói hivatalért, kiemelvén : „De Lutlieranorum dogmate nihil est quod suspiceris . . ." (Eredetije Beszterczebánya város levéltárában.) 3) „M. Nicolao Gebelio Suidnicensio Silesio, Iglavia Marcomaunorum ad Cremniciensium scholam gubernandam vocatio." Bocatius. Hungaridoa Poematum libri V. 162 1. *) Réwai Ferencznek 1586 apríl 25-én a beazterczebányai tanács hoz intézett levele, e város levéltárában 5) 1545 pridie calendas martii Selmeczröl a beszterczebányai ta nácsnak ajánlja föl szolgálatait. jjEgo . . . hoc vitae meae genus, in quo nunc versor, propter exilitatem precii, haud in longos annos conservabo. . , . Oro vos candidi Senatores, üt de successione in provincia scholastica aliquid certi statuatis . . . Cupio enim Schemniciensium scholam relinquere, meque in alias regiones, ubi fortasse studiorum caterva gratior érit, conferre. (Eredetije. Beszterczebánya város levéltárában.) 6) A trencsini jegyző 1585 július 5-én a beszterczebányai bírónak írja : „Kemittitur domum Balthasar Tham, ex eo quod schola rectore orbata cárét morum ét scientiae disciplina." A pestis nagy pusztításokat visz végbe. „Ubi conquieverit perturbatio, dabitur opera, üt status scholae restauretur." (Ugyanott.)

MÁSODIK RÉSZ.

A KÜLFÖLDI ISKOLÁZÁS A XVI. SZÁZADBAN.

*T*AHEL. RAEAI Í8 sCl.F. TSK.

XVI. BZ.

l 15

J"'

Hazai tanodáink a magyar ifjak tudományszomját soha, egy időben sem elégítették ki. Ezek mindenkor nagy szám ban keresték föl a külföld nevezetesebb tanintézeteit, honnan a tudományos ismeretek gazdag kincseivel , szélesebb látkörrel tértek vissza szülőföldjükre. De a külföldi főiskolák soha oly hatalmas vonzerőt nem gyakoroltak, mint a XVI. században, midőn LengyelOlaszország, a Svajcz és fóleg Németország számos egye temei virágzásuk magas fokún állottak és gyupontjaivá lőnek azon szellemi mozgalomnak, mely a müveit világot szokatlan hatalommal foglalkoztatta. így történt, hogy a XVI. században mindegyik nagyobb hírű iskolában számos magyar ifjú élt a tudományoknak. Az sem tartozott a ritka esetek közé, hogy egy ifjú egymásután több főiskolát látogatott meg és bejárta az egészmüveit Európát, így tettek például Balsarati Vitus János, Bogner Péter, Dudich Endre, Jordán Tamás, Szenczi Molnár Albert, Tsókás Páter, Zsámloki-Jiínos1) stb. Olyanok pedig, kik két, vagy három egyetemet látogattak meg, igen nagy számban találkoznak. A külföldié utazó magyar ifjak több oldalról számít hattak segélyezésre, a mennyiben költségeik födözésére magok képtelenek voltak. Katholikus ifjak, kik valamely szerzetes- rend tagjai voltak, a szerzetek által küldettek ki. Úgy látszik szent Be nedek-rendének pannonhegyi apátsága rendesen két növenEzekről az egyes külföldi intézeteknél külön szólunk.

13*

196 déket taníttatott külföldi főiskolákon.1) Azok javára, kik a papi pályára készültek, Bécsben, Bolognában, Rómában, társodák alapittattiik.2) Nem volt szokatlan az sem, hogy lelkészi, vagy kanonoki javadalmakkal bíró papok, megtartva javadalmaikat, engedélyt nyertek a külföld egyetemein töl teni néhány évet. Bécs, Krakó, Pádua, Bologna magyar ta nulóinak alább közlendő névsorában számos plébánossal, ka nonokkal és főesperessel fogunk találkozni.3) A magyar főpapok nemcsak papjelölteket, hanem világi pályára készülő ifjakat is segélyeztek. És pedig első sorban rokonaikat ; Wárdai Pál prímás unokaöccsét Tamást, Oláh Miklós unokaöccsét Bona Györgyöt; azután idegeneket is. így Wárdai Pál Réwai Ferencz nádori helytartó fiait, Oláh Mik lós Istvdnffi Miklóst stb. A protestáns ifjak külföldi iskoláztatását leginkább fő urak és városok segítették elő, midőn nagy számban küldöt tek jeles ifjakat a külföldi egyetemekre. Amazok közül ki emeljük a következőket. Alaghy János 1558-ban Szántói Lukácsot és 1561-ben Stöckel Jánost küldötte Wittenbergbe.4) Balassa András költségén tanult ugyanott Brúnó Jáncs 1579-ben.5) Balassa Menyhért költségén ugyanott Sclimiddiw György 1594-ben. 6)

') X. Leó pápa 1514 június 18-án kelt oklevelében, melyben az apát ság régi privilégiumait megerősíti, ezek között kiemeli azt is, hogy „duos monachos dicti monasterii, qui magis idonei viderentur, ad aliquam atudii generális Universitatem mittere, ét illi inibi studere possent." (Jászay kéziratgyüjteményében a Nemzeti Múzeumban.) 2) Ezen társodákról alább, maga helyén, tüzetesen szólunk. 3) Itt csak arról emlékezünk meg, liogy 1618-ban Ferencz po zsonyi kanonok az esztergomi érsektől általánosságban engedélyt nyert „gtudiorum gratia unó anno abesse." Katona. História Critica. XIX. 140 l, *) Bartholomaeides 35 1. ») Ugyanaz 98 1. «) Ugyanaz 711.

197 Bánfi Farkas fiával Wittenbergbe és Straszburgba küldötte Baranyai Decsi Jánost. J) Békési Gáspár a XVI. század közepetáján Bolognában és Páduában taníttatta Gyulai Pált.2) Berzeviczi Marton kíséretében Danzigban tanult 1589 körül Kapy Zsigmond. 3) BetUen Gábor 1583-ban Károli Györgyöt Wittenbergbe küldötte.4) Bocskay István segélyezte a Straszburgban tanuló Mol nár Albertet. 3) Csáki Mihál költségén Wittenbergben 1559-ben tanult Vetés János. Forgách Imre költségén Wittenbergben 1584—89 ta nultak : Sartorius Jeromos és György, Baticius Miklós, Mikovius Jakab.6) Kálnai Ferencz 1587-ben Wittenbergbe küldötte Simonides Dávidot.7) Kendi Sándor erdélyi cancellár költségén Tsókás Péter 1578— 1582 meglátogatta Németország, Svajcz, Francziaés Olaszország főiskoláit.8) Perényi Gábor költségén 1550 körül Balsarati Vitus János meglátogatta a külföld számos egyetemeit.9) Ugyan ezen főtr több más magyar ifjút is segélyezett.10) Petrovics Péter költségén Wittenbergben tanult 1557 Zegedi Gergely.

1) Toldy F. összegyűjtött munkái. I. 151 1. 2) Weszprémi. II. Cent. 144 1. 3) Levelei a Sinai-féle kéziratgyüjteménybcu Debreczenben, *) Bartholomaeides 78 1. 5J Toldy F. Adalékok a régibb magyar irodalom történe téhez 107 1. 6) Bartholomaeides 79, 86, 90 11. ?) Ugyanaz 87 1. 8) Weszprémi I. Cent. 189 1. 9) Ugyanaz I. Cent. 111. *•) Szombathy História Scholae Sárospatak. 29 1.

Í98 Béwai Fermcz Páduában tanuló fiai mellett több ma gyar ifjú mint nevelő folytatta tanulmányait.1) Sulyok Ferencz költségén 1557 Wittenbergben tanult Károli András. Telegdy Miklós fiait kisérve Paksi Mihál meglátogatta Genf, Heidelberg, Lyon, Paris egyetemeit.2) Még nagyobb mérvű áldozatkészséget tanúsítottak a felső-magyarországi városok. Bávtfa költségén tanultak : Eck Bálint Görlitz- és Wit tenbergben. (1566—67.) •- Faber András Wittenbergben. (1580.) — Figuli Jónás Morva-Iglóban. (1584.) — Henisch György Wittenbergben. (1567 — 69.) — Libner György Gráczban. (1591 — 94.) — Radaschinus György Wittenbergben. (1579.J — Schaider János Krakóban és Wittenbergben. (1554— 55.) — Scherer Salamon Wittenbergben. (1555.) — Schulz György Boroszlóban és Lipcsében. . (1571—75.) — Stöckel Dávid Görlitz- és Wittenbergben. (1557—67.) — Stöckel Lénárd Boroszlóban. (1576.) stb. Eperjes város költségén Wittenbergben tanultak : Ártopaeus György (1577—78.) — Beliskius János. (1566.) — Charitanius Mátyás. (1577 — 78.) — Fábri János. (1572.) — Gretffenzweig János. (1562.) — Kolb Jakab. (1555.) Stb. Kassa város költségén Wittenbergben tanultik : Esz tergomi Ferencz. (1563.) — Melczer Jakab. (1566—68.) — Miskolczi Demeter. (1562—63.) — Mustricius István. (1558—60.) - Scharffl Márton. (1563.) — Theani István. (1558—60.) — Zikzai Gergely. (1563.) stb. Körmöcz város költségén Wittenbergben tanultak: Landtmann Kristóf (1589) és Maschkó Boldizsár. (1579.) Korpona város 1576-ban Krupina Andrást küldötte Wittenbergbe. Selmecz város költségén tanultak: Moldner Jfa'íe'Goldbergben. (1544.) — Salczer János Boroszlóban. (1538—40.) 3) !) Franki. V. Kéwai Feroacz fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. 26skk. 11. 2) Paksi levelei a debreezeni Sinai-féle kéziratgyűjteményben.

3) A nevezettek segélyt kérő, vagy a segélyt köszönő leveleik nagy (számban találtatnak az illető városok levéltáraiban.

199 Három Táros magánalapítványokkal rendelkezett, me lyeknek jövedelmei külföldön tanuló ifjak segélyezésére valának rendelve. Kassán bizonyos Franciscus Literatus hagyományozott előttünk ismeretlen összeget , hogy annak kamatait a vá rosi tanács külföldön tanuló ifjaknak adományozza.1) Lőcse városa Thurzó Elek alapítványából rendesen két ifjút taníttatott a külföldön, kiknek a végrendelet értel mében, mindegyiknek külön 40— 50 forintnyi évi segélyössze get fizetett. -) Ebből a következők részesültek : 1551 két lőcsei ifjú Kvakóban. 1552—59 Platnnr Antal Goldberg- és Wittenbergben. 1557 Fischer Márton Wittenbergben. 1557—59 Bárd Márton Wittenbergben. 1563—64 Krómer Gáspár Wittenbergben. „ „ Topscher György Wittenbergben. 1568 Rudloff János Wittenbergben. „ Rudloff Szeraphin Wittenbergben. 1577—83 Tílrlc Péter Boroszlóban és Wittenbergben. 1578—80 Henckel Konrád Wittenbergben. 1578—82 Breyer Brúnó „ 1580 Huber Boldizsár „ 1580—87 Stwrm Márton Schweidnitz- és Witten bergben. 1581 —83 Moller Czirjék Boroszlóban. 1583—85 Homonnai Tamás Wittenbergben. 1588—92 Schöppel Péter Boroszlóban és Bécsben. 1590 Töppchin Dániel Wittenbergben. 1592 Bretuer János _ *) Az alapítóokmáuyt nem ismerjük. Miskolczi Demeter 1563 január 23-án Wittenbergből a kassai tanácshoz intézett levelében segé lyezést kér ezen alapítványból. -) Az alapítóokmányban áll : „Item üt alantur bonae indolis adólescentes scholastici duó ín Gymnasiis, qui potissimum sacras literas discant iu eum lincin, üt suo tempore concionari, populumqao docerc possint . . . singulis ad studia continuanda flór. 40 vei 50, aut prout Senatni magis expedire videbitur, dentur quotannis. „(Eredetije Lőcse sz. k . város levélirában.1)

200 1592 Xylander István Nürnbergben, Wittenbergben és Königsbergben. 1593—87 Spillenberger Sámuel Görlitzben, Wittenberg ben és Bázelben. 1597 Krómer Jakab Regensburgban. ') Selmecz városának javára Schlacher Quirínus tett ala pítványt 1544 deczember 15-én. 800 magyar forintot adott át a boroszlói tanácsnak, oly módon, hogy kamataiból évenkint 20—20 forinttal két ifjú segélyeztessék, kik Boroszló ban vagy más külföldi főiskolán tanulnak és kötelezik ma gokat, hogy tanulmányaik végeztével Selmecz városában ta nítói, vagy más megfelelő állomást elfogadnak. A stipendium adományozása a boroszlói tanácsot illette, de különös tekin tettel kellé a selmeczi származású ifjakra lennie.2) E stipen diumot elnyerték : 1545 Anser Boldizsár Wittenbergben. „ Neugebauer Jakab „ 1546—47 Lugislandt Gáspár Goldbergben. 1554 Sycelius Mihál Wittenbergben. 1556 Staudacher Pál Wittenbergben. 1563 Kressling János „ 1564 — 66 Salczer András „ 1565—66 Kressling Timót „ 1567 Lévai Mihál Tttbingában. 1571 Kirmeser Kristóf Wittenbergben, 1579—80 Cunradi Magnus Schweidnitzben. 1580 Scholz János Wittenbergben. 1581 „Michael Senensis" Tübingában. 1582—87 Reinhard Márton Wittenbergben. 1588—91 Malick Boldizsár „ 1589 Lanius Antal „ 1593 Lewiani Timot „ 3) !) A TImrzó-alapítványiiak Lőcse város levéltárában őrizett jegy zökönyvéből. Ugyanott találtatnak a megnevezett ifjaknak számos le velei, melyeket a tanácshoz intéztek. 2) Boroszló város fassiója, Selmecz város levéltárában. 3) A felsorolt ifjaknak számos levelei találhatók Selmecz varos levéltárában.

201' A külföldön tanuló magyar ifjak közül a XVI. század ban többen a külföldi iskolákban mint tanárok működtek. Ezek a következők : Aurifaber János Bécsben 1553-ban. Benedicti Lörincz Prágában 1598 körül. Erdösi János Bécsben 1544-ben. Fabinus Lukács a gráczi evangélikus tanodában 1560 körül. Fabricius András a morvaországi Oszlavanban 1570-ben. Fabricius György a csehországi Ratajban 1577 körül. Forró György a gráczi egyetemen 1600-ban. Franko witz Mátyás (Flaccius Illyricus) Braunschweigban 1546—47, Jénában 1557—62, Regensburgban 1562—67. Henisch György Augsburgban 1576—1618. Jeszenszky (Jessenius) János Prágában 1598 körül. loannes Hungarus Brettenben ésPforzheimban 1510—55. Kirmeeer Kristóf Neissban 1573 — 80. Nagy János a gráczi egyetemen 1600-ban. Pázmány Péter a gráczi egyetemen 1597— 99. Preysz Bálint Königsbergben 1588—94. Preysz Kristóf Goldbergben 1541-ben, Odera melletti Frankfurtban, 1C42—59 és Königsbergben 1580—90. Salczer Ambrus Bécsben 1540—68. Sartorius György a morvaországí Prérauban 1595-ben. Scalich Pál Bécsben 1550—57. Stöckel Lénárd Eislebenben 1537 körű). Zsámboki János Páduában 1555 körül.1) Még nagyobb azoknak száma, kik a külföldön tudo mányosságuk, irodalmi tevékenységek által kitűntek és a magyar névnek oly tiszteletet, tekintélyt vívtak ki, melylyel a tudományos világban soha sem bírt sem előbb, sem utóbb. 2) 1) Ezekről külön szólunk azon intézeteknél, melyeken alkal mazva voltak. 2) A magyarok által külföldön írt, illetőleg közrebocsátott miivek; láthatók azon lajsromban, melyet e munka függeléke gyanánt aunkd.

202

I. Augsburg. Az augsburgi protestáns gymnásiumban a bártfai szár mazású Henisch György orvostudór, ki "Wittenberg és Bázelben nyerte tudományos ki'ipeztetését,1) 1576-ban a szónoklat és számtan tanárává lön. 1580 október 8-án, Wolf Jeremiás halála után, a gymnásiumnak igazgatójává választatott. Számos orvosi; bölcsészeti és nyelvtudományi munkát adott ki. 1592ben Bártfa városa meghívta őt tanárnak. De a meghívást el nem fogadta.2) Munkás életét 1618-ban fejezte be.3) 1581-ben Grundl Tamás lőcsei fiú tanúit itt, a Thurzó alapítványból segélyeztetve.*) II. Bázel. E város főiskoláját H. Pius alapította 1459-ben. Azon ban korán csatlakozott a protestantismushoz, melynek egyik vezére itt tanárkodott. 5) A XVI. század első felében kevés !) 156? jan. 2ó-én, 1569 april 12-én Wittenbergből a bártfai ta nácshoz intézett levelei Bártfa város levéltárában. 2) 1595 marczius 20-án és május 23-4n a bártfai tanácshoz in tézett levelei ugyanott. J) Weszprémi I. Cent. 66 s kk. 11. *) A Thurző alapítvány jegyzökönyvéből. Lőcse város levél tárában. s) Lutz. Geschichte dér UniverBitSt Basel. Aarau. 1825.

203 magyar látogatta, bár a budai egyetem egykori tanára Grynaeus Simon ide költözködött és Erasmus Rotterodamusnak itt tartózkodása nagy vonzerővel birt a classikai tanulmá nyok barátaira. Ez utóbbinak tanítványai között találjuk a kassai Antoninus Jánost, ') kit később is, midőn ez Lengyelor szágba költözködött, leveleivel megtisztelt.2) 1533-ban Honter János, a szász föld reformátora tanult itt és különösen a híres Keuchlin előadásait hallgatta.3) 1552-től kezdve az egyetem anyakönyvében találjuk az ide sereglett magyar ifjak neveit.4) A következőképen van nak b ejegyczve : 155á Petrus Bognerus Trausylvanus. 1558 Joannes Fidemannus Pannonius. 1562 T/iomos Jordanus Transylvanus. 1569 Lucas Kötzer Transylvanus. 5) 1573 Georgius Henischius Bartfensis Pannonius. Ez 1576-ig tartózkodott itt, amikor orvostudorrá lön. 1573-ban adta ki „Enchiridion Medicináé" czimti müvét 1575 Hermannus Weinhof Transylvanus. 6) ., Gcorgius Schirmerus t „ 1578 Georgius Horváth de Gradecz Ungarus. 1584 Stephanus Szeyedinus. 1586 Jacobus Gregory Pannonius. Ez az orvostudománytan képezte ki magát. 1586 november 15-én nyilvános vitat kozást tartott „DePhthysi."7) 1587 Joannes Hirtilius Transylvanus. ') Horányi Nova Memória Huugarorum. I. 170 1. 2) Franki Henckel János. G és 8 11. 3) Seivert 171 Itp. «) Közlötte Zsindely István a Sárospataki füzetekben. 1860. 155 1. A névsorból kihagytam kettcít : Joh. Franc. Scardmus Siculus-t és 1559 Antonius Anselmus Mesanensis Siculus-t. Közlő siculus alatt székelyt értett. Pedig itt kétségtelenül siciliai értetik, miként ezt a második név mellett levő „mejsínai'" melléknév kétségtelené teszi. 5) Még 1570-ben is itt volt. 1671 cal. uov. Heidelbergbó'l írja hogy a múlt évben Bázelben volt. („Lucas Cracerus Bistricensis" így írja magát alá.) Levele a Sinai gyűjteményben Debreczenben. ') Horányi Memória Hung. II. 96 1. '1 Weszprémi i. m.

204 1588 Joannes Schwechert Neusidlensis Pannonius. 1590 Gallus Rhormannus Transylvanus. 1599 Mathias Basilides Malchovicus Pannonius. E névsorból hiányzanak : Beregszászi Péter, ki 1587-ben itt adta ki „Adversaria de controversiis hoc saeculo de religione natis" és 1590-ben „Opuscula varia de Calendario Gregoriano" czlmll müveit. Spillenberger Sámuel lőcsei fiú, a Thurzó alapítvány ból segélyeztetve, 1593-ban jött ide és 1597-ben orvostudorrá lett. Ez alkalommal „De morbo hungarico" czímti értekezé sét sajtó utján közrebocsátotta.1) A XVII. században sűrűbben keresték föl Bázelt a ma gyar ifjak.2)

ni, Bécs. A bécsi egyetem Habsburg! Rudolf unokájában IV. Ru dolf ausztriai herczegben tiszteli alapítóját, ki 1365-ben a párisinak mintájára szervezte és bőkezűen megadományozta. A magyar elem mindjárt kezdetben nagy contingenst szolgáltatott a főiskola népességéhez. És midőn, középkori szokás szerint, az egyetem tanulói nemzetiségek szerint négy csoportra oszlottak, az első az ausztriai volt, melyhez az ola szok is tartoztak; a második ,a rajnai, melyhez a francziák és spanyolok számíttattak; a harmadik a magyar, mely hez a csehek, morvák és lengyelek csatlakoztak ; a negyedik pedig a szász volt, melyhez az angolok és skandinávok ki egészítő részekUl tekintettek. Mindegyik e négy nemzet kö zül félévenkint külön elnököt procurátort választott, ki lehe tett tanár, tanuló, vagy más Bécsben lakó tudor. A procurátorok választották az egyetem rectorát, és ennek elnöklete alatt az egyetem törvényhatóságát képezték. A procurátorok i) A Thurzó alapítvány jegyzökönyvéből. És Weszprémi II. Cent. 457 1. *) Zsindely i. h. Révetz. Történelmi Tár. IX. 239 s kk. 11.

205 szükség esetében összehívtak a nemzet tagjait gyűlésekre és anyakönyvet vezettek, melybe a tanulók neveit, midőn az egyetem tagjaivá lettek és tudóri fokozatokat nyertek el, be jegyezték.1) A magyar nemzet procurátorai között természetesen csehek, lengyelek is találkoztak ; de 1565-ig többnyire ma gyar származásúak voltak, ezóta a XVI. század végéig nem magyarok. Álljon itt amazoknak névsora, amint az a ma gyar nemzet anyakönyvében található.2) 1500 Georgius Mandel Posoniensis. B Michael de Premarthon Pannonius. 1502 Georgivs de Sancta Anna Licentiatus ex Theologia. 1503 Martimis Capinits Cibiniensis. „ Georgius Mandel Posoniensis Artium ét Sacri Juris Pontificii Doctor. 1504 Joannes Stubenrauch Cremniciensis. „ Michael de Premarthon. 1505 Jacobus Vexillifer de Transylvania. 1505— 1506 Andreas Meizner ex Cremnicia. 1508 Martinus Pylades Cibiniensis Plebanus in Omlasch(?). 1508 Ambrosius Saltzer de Sopronio. 1509 — 1510 Joannes Croner Parisiensis (?) de Braschovia. leli Melchior Chall Cassoviensis Artium liberalium magíster. 1512 Jacobus Vexillifer Traosylvanus. 1513 Ambrosivs Saltzer de Sopronio ss. Theologiae Baccalaureus. !) Kink. Geschichte dér kaiserlichen Universitat in Wien. (Bécs 1854. két kötet.) Aschb'ach. Geschichte dér Wiener Universitat im ersten Jahrhunderte ihres Bestehens. (Bécs. 18"í5.) 2) A magyar nemzet proeurátorainak névsorát 1453-tól 1771-ig közzétette Locher Speculum Academicum Viennense "(Bécs. 1773) 246 — 275 11. Azonban rém emliti meg szülőföldjüket. Azt , mely a szövegben következik, az anyakönyvből kiírva, magánszivesség utján nyertem.

206 1514 Rév. Andreas Mayzner Cibiniensis.1) 1516—1517 Joannes Au-.ifaber Varasdiensis. 1519 Cristainus Borbandinus Kyzer de Enyed. (?) 1521 Thomas Wall Cibiniensis. 1522 Rév. Jacobus Fanentrager Transylvanus. fl 'Joannes Aurifaber Varasdiensis. 1524 Michael Pannonius de Premarthon. 1525 Ambrosius Saltzer. „ Joannes Aurifaber. 1527 Michael Pannonius de Premarthon.'*) 1528. 1531. 1537. 1539. 1541 Joannes Aurifaber. 1528. 1530. 1531. 1535. 1539. 1547 Ambrosius Saltzer. 1555. 1561. 1562. 1562. 1564. 1565 Ladislaus Stuff Transylvanns de Kellimik (?) Medicináé Doctor. A magyar tanulók száma, kik 1500 — 1588 között a bé csi egyetemen tanultak, meghaladja a hétszázat.3) Ebből az 1500—1526 közötti időkre közel ötszáz esik. A mohácsi vészt követő korban megfogyott a Bécsben tanuló magyar ifjak száma Ennek oka leginkább a vallási szaka dás volt, mely a protestáns ifjakat a reformátió tűzhelyeire vezette. Annál szívesebben küldöttek Bécsbe a főpapok nö vendékeiket, kiknek javára jelentékeny alapítványokat tettek.1) A magyar tanulók szorgalom és előmenetel tekinteté ben nem engedték magokat a többi nemzetek által túlszárnyaltatni. A négy kar mindegyikében számosan versenyez tek sikerrel a tudóri fokozatok elnyeréseért, így például 1500—1549 között a bölcsészeti karban negyvenkettő lett magisterré és negyvennyolcé baccalaureussá. Többen elnyer ték a legmagasabb egyetemi méltóságot a rectoratnst. Ezek a következők : 1506. 1507. 1508 Michnel de Premarthon Artium ét Medicináé Doctor. ') Bejegyezve, hogy 1515. »z. Apollónia napján meghalt. a) Bejegyezve, hogy 1528 május 26 meghalt. 3) Névsorukat, mely most először íratott ki a magyar nemzet anya könyvéből, mellékletben adom. «) Loc.her 20 l

207 1527. 1533. 1535. 1539 Johanues Áurifaber Varadinensis Artium ét SS. Theologiae Magister, Professor Canonum. 1565. 1567 Dionysius Pioppius Epriscopus Modrnsiensis. SS. Theologiae Doctor.1) A hittudományi karban a sopronyi Saltzer Ambrus hét szer (1540, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 49) választatott meg de kanná; Pioppius modrusi püspök 1568-ban.2) A jogtudományi karnál az erdélyi Capinus Márton há romszor (1505, 1510, 1516) viselte a dékáni tisztet.3) Az orvosi karban 1558 és 1567-ben az erdélyi Stuff László volt dékán.4) A bölcsészeti karnak 1526 és 1531-ben Áurifaber János dékánja.5) Az egyetem tanári kara a következő magyarokat birta kebelében. Az erdélyi származású Wolfhard Adorján 1512-ben a bölcsészet és szépmüvészetek tanára volt.6) Aurifnber János 1533-ban lett a kánoni jog tanára.7) Saltzer Ambius 1540-ben nyerte el a hittudományi tan széket, melyet 1568-ig bírt. Pioppius Dénes modrusi püspök és egri prépost 1565 körül tanárkodott itt.8) Erdfísi János 1544-ben nyerte el a héber nyelv tan székét.9) Scalich Pál, fúróczmegyei magyar 1550 körül bölesé

!) Locher 1. 2) Locber 72 t. 3) Loeber 99 1. *) Locher 127 1. 5) Locher 148 1. 6) „Adrianus Wolí'hardus Transylvanus Artium ét Philosophiae Profes- 01." így írja alá 1 512. 9 cal. oct. Bécsből testvéréhez intézett aján lólevelét, melyet Kölni Bertalannak egy általa 1512-ben közrebocsátott müve elé helyezett.

') Jegyzetek Kaprinay kéziratgyüjteményében. kötet. 193 1.) 8) Révész és Dankó müvei Sylveeterröl.

(40-ik

qnart

•208 szettudományi előadásokat tartott, 1557-ben pedig szent Pál leveleit magyarázta.1) Bécsben az ausztriai tartományi rendek is tartottak főn iskolát. E^t szintén látogatták magyar ifjak. A következők neveit ismerjük : 1568—70 Thury Pál. 1571—75 Pap Gáspár. 1572-77 Földváry Miklós. 1572— 76 Bornemissza János. 1572—75 Nyári Pál 1573—74 Gyulai Eustaclnus. 1573 — 76 Bornemissza István. 1573—74 Sibrik Gáspár. 1574— 75 Somogyi Farkas. 1574—75 Horwáth Gáspár. 1574— 75 Horwáth János. 1574—76 Török Mátyás. 1575—76 Perneszi Ferencz. 1575 — 76 Magyar János. 1575—76 Háttér István. 1575—77 Földváry Lajos. 1577—77 Balásy János.2') A bécsi Krisztus collégium. Budai János (Joannes de Buda) barsi föesperes és esz tergomi kanonok szegényebb magyar ifjaknak megkönnyitem kívánván a külföldi főiskolák fölkeresését : 1309 körül alapítá a Krisztus-collégiumot, s e czélra Budán levő négy há zát ajánláföl. E Krisztus-collégium elnöke a barsi föesperes vo't, s az esztergomi érsekek köteleztettek a barsi íb'esperes•aéget olyannal tölteni be, ki a collégium költségén külföldi ') Weszprémi I. Cent. 160. 2) Emészt foh -rezeg 1585 július 12-én a pozsonyi kamarának ír „de exigendis debitis nobilium quorundam hungaroruni, qui in schola Provinciáimra hic litteria operám dederunt." Mellékelve ran : „Verzeichniss déren Parteyen, só iu die kayserliche Landschul schuldig sein." (A fizetendő' illeték Lónaponkiht két forint rolt.) A m. k. kamarai le véltárban.

209 •egyetemeken végezte tanulmányait. A főesperes viszont tar tozott jövedelmeiből mindazt, mi szükségleteinek födözése után föumaradt, a collégiumra fordítani, a mely halála után is örököse volt. A collégium jövedelmein szegény tanulók küldettek a külföldi egyetemekre; hol négy éven át tartóz kodtak s kötelesek voltak, ha visszatérvén jövedelmesebb állomásokra jutottak, a reájok fordított költséget megté ríteni. *) Azon ifjak neveit, kik ezen intézet költségein külföldön tanultak, nem ismerjük. Demeter 1380 körti), Budai János 1393 körül, Kozárdi László 1453 körül, Budai Gergely 1459 körül bavsi föesperesek,2) valószínűleg azok sorába helyez hetők. De kétségtelen , hogy ezen intézet tagja volt Pesthi Gergely esztergomi kanonok, ki 1509-ben átíratván VIII. Inczének 1485-bcn a Krisztus collégium javára engedményezett bulláját, következőleg czímeztetik : „Gregorins de Pesth in decretis licentiatus . . . allumpnus Collegii Christi, paupemm scolarium nuncnpati, Strigonii fundati." Ugyanaz 1512-ben mint barsi főesperes Budán levő házát egy polgárnak örök bérbe adta, oly foltétel alatt, hogy a collégiumnak évenkint 10 aranyat fizessen.3) Utóda a föcsperességben és a collé gium igazgatói tisztében Lipthai Péter volt, ki 1525 körül a collégium pénzeiből 1000 rajnai forintot Bécsben elhelyezett, hogy a töke 5% kamatjai, a bécsi egyetemen tanuló ke'., vagy három magyar ifjú segélyezésére fordittassanak ; föntartva magának és utódainak, hogy az alapítvány fölügyelöjét (Superintendens) Bécsben maguk nevezhessék. Mivel pedig a mohácsi vész után Buda idegen kezekre jutott, a Krisztus-collégium elvesztette ott házait és egész; alapja a Bécsben elhelyezett összegre szorítkozott. Ezen ala pítványt 1539-ben Salczer Ambrus bécsi kanonok kezelte, ki magát a Kvisztus-collégium helyettes felügyelőjének czíniezi „Substituirter Superintendent des Collegii Christi ", s mint ilyen ') Az esztergomi káptalan 1397-iki visitátiója Battyányi Leges Eccles. III. 233 1. 2) Memória Consecr. Basilicae Strig. 125 s kk. 11. 3) Kuauz N. A Krisztus-társulat. Magyar Sión. 1863. 361 s kk 11. PKANKL. lfAX',1 ÉS KÜLF, ISK. XVI, SZ.

14

-

210 az 1000 forintból álló tökét Schraatz Sebestyén és özvegy Peernfurt Anna bécsi lakosoknak adta kölcsön, az alapítvány rendeltetésével megegyező föltételek alatt. A Krisztus-collégium ezen bécsi alapítványa az eszter gomi érsekek és kanonokok adományai által utóbb jelenté kenyen gyarapodott. Oláh Miklós végrendeletében egyebek közt így intézkedett : „Lego ad erudiendosetalendos panperes studiosos ét adolescentesbonae indolis,eostamejj qui sacris initiari etsacerdotes essevolunt, ét non alios in moneta fl. hang. 1000." A végrende leti végrehajtók ezen összegetaKrisztus-collégium tökéjéhez csa tolták, s a bécsi egyetem az alapítványt 1569 deczember 7-én el fogadta, megállapítván egyúttal kezelési módját. „Olahianum stipendium" czimet nyert. A fölegyelöt (Superintendens) az esztergomi káptalan nevezi és pedig az egyetem erdélyi szár mazású tagjaiból, csak ha ilyen nem találtatik, magyar, dalmát, horeát, vagy szláv nemzetiségűt, ki a bécsi egyetemen jogtudori fokozatot elnyert. A töke (1000 magyar forint, 1133 raj nai f. 20 kr.) kamatjait két ifjú fogja nyerni. Az egyiket az ala pító rokonai, a másikat a föltigyelö, a káptalan s a rokonok, jóváhagyásával, nevezi. Mivel pedig az alapító erdélyi volt, az erdélyi ifjak elsőbbséggel bírnak; csak ha ilyen nem ta lálkozik, lehet más, a magyar korona teruleíén született, ifjú nak adományozni az ösztöndijt. Rendesen csak oly ifjak nyerhetik el az ösztöndijakat, kik az elemi iskolákat (scholae triviales) kellő sikerrel elvégezték és az egyetemi előadásokhallgatására képesek ; de ha az alapító rokonai között sze gény ifjak találtatnak, ezekre nézve kivételt lehet tenni. A végrendeleti végrehajtókaként rendelkeztek, hogy az ösztön díjas ifjak ne legyenek kényszerítve csak a hittudományi előadásokat hallgatni, hanem szabadságukban álljon „üti humaniora stndia absolverint," bármelyik tudományszakot föl karolni. Rendesen hét évig élvezték az ösztöndijt ; a fölügyelö'nek hatalmában állott ezen időt meghosszabbítani, ha a ta nuló jelentékeny előmenetelt tett, vagy megrövidíteni, ha hanyagnak, vagy vétkesnek bizonyult. Az ifjak, midőn az ösztöndijt elnyerték esküvel, kötelezték magokat, hogy ille delmes, tanulóknál szokott öltözetet fognak használni; a

211 f

rector és fölügyelő iránt engedelmesek lesznek, a többi ta nárokat tisztelni fogják ; békében és csendben élnek ; az if jabb ösztöndíjas az idősebb vezetésére bízza magát ; hogy a tanulmányoknak több időt szentelhessenek, lakszobájukba idegent nem bocsátnak ; rendesen három leczkét hallgatnak, s a latin nyelv tökéletesebb elsajátítása végett, anyanyelvükön nem beszélnek; a fölligyelö engedelme nélkül egy éjt sem töltnek a bursán kivül, s egy mértföldnél távolabbra a városból nem távoznak; havonkint bizonyítványt állíttatnak ki a tanároktól s azt bemutatják a fölügyelönek ; három év leteltével az első, ujabb két év mnlva a második szigorlatnak alávetik magokat ; tanulmányaik végeztével szolgálatukat fölajánlják az esztergomi káptalannak és az alapító örököseinek; ha utóbb kedvező anyagi viszonyok közé jönnek, az alapítványt gyarapítani fogják.1) Az alapítványhoz l">70-ben ujabb 800 magyar forint járult, melyeket Kuthassy György (f 1568) esztergomi ka nonok a Krisztus collégiumnak hagyományozott, oly föltétel alatt, hogy kamatait az esztergomi káptalan által nevezendő oly két magyar ifjú élvezze, kik a bécsi egyetemen tanul mányaikat elvégezvén egyházi pályára lépnek. Az ala pítvány fölügyelöjét, a bécsi egyetem magyar nemzetiségű tudorai vagy mesterei közül, az esztergomi káptalan nevezi2) Majd Poldostóy Máté esztergomi kanonok és sághi prépost .még életében, 1571-ben 1100 rajnai forintot tett le hasonló czélra ; azon meghagyással, hogy a gabonaárak szerint, a ka matokból egy, vagy két ifjú tanittassék Bécsben, kiket a sághi prépost, vagy midőn ilyen nem létezik, az esztergomi káptalan nevez és a Krisztus-collégium fölllgyelöjének praesentál. Ezen ifjak tartoztak az egyházi pályára lépni és a sághi prépostságban, vagy az esztergomi megye más helyén szolgálni. 3) Ugyanaz később még 1000 tallért csatolt előbbi ala pítványához, melynek kamataiból a bécsi egyetemen tanuló egy

1) Az egyetemnek 1569 decz. 7-én kelt okmányából. 2) Az egyetemnek 1570 ?,pril 18-án kelt okmányából. 3) Az egyetemnek 1573 in vigilia Asaumptionis H. M. V. kelt okmányából.

14*

212 vagy két ifjú segélyeztessék, kiket a nyitrai káptalan jelöl ki1) Az ifjak, kik a Kuthassy- és Poklóstóy-féle alapítvá nyokat elnyerték, ugyanazon törvényeknek voltak alávetve, melyeket az egyetem az Oláh-féle ösztöndíj birtokosaira nézve megállapított. Lakásuk a „Bursa Agni" czímü társodában volt, melyet 1408-ban Czestorffer bécsi polgár alapított.2) Még a XVI-ik század második tizedében is találkozunk ezen bursában a Krisztus-collégitim alapítványaiból segélyezett magyar ifjakkal. így 1556-ban két hely állott az esztergomi káptalan rendelkezésére. Az egyiket Thewser Máté, a má sikat Márton bírta. Midőn ez a mesteri fokozat elnyerése után hazájába visszatért, helyére az esztergomi káptalan nem magyart, hanem egy oppelni származású ifjút küldött ; neve Henryti Péter.*} Később a Pázmány által alapított bécsi pap növeldére ruháztattak át a magyar alapítványok. Ezeknek tökéi 21, 750 forintra emelkedtek és jelenleg is a cs. egyetem által kezeltetnek.4) !) Az egyetemnek 1581. april 24-én költ okmányából. 2) Aschbach Geschiclite dér Wiener Universitat. 1865. 1&9 1. 3) Az esztergomi káptalannak 1556 június 17-én kelt levele „Excellentissimo D. Joanni Hascher Artiutn ét PhilosopMae Doctori ét Collegii Christi Superintendenti." (Eredetije az esztergomi káptalan magánlevéltárában.) *) A bécsi magyar alapítványokról Kemp Mibál esztergomi ka nonok, névtelenül, érdekes füzetet adott ki. „luforinatio de stipendiis scuolasticis nune sub nomine Olaliianae fundationis venientibus, apud almám Univ. Viennensem sec. 16 fuudatis." Esztergom 1853.

Melléklet. (Kivonatok a bécsi egyetem anyakönyvéből.)*

Doctores theologiae, juris utriusqne, medicináé, tűm licenciát! eornndem. 1505. Franciscus de Bodogassonfalva praepositus ecclae Hantensia ét Canonicus ecclae Scepusiensis.

Magistri artium cnjnscnnqne status aut conditionis infra baronatum. 1500. Magister Matheus de Zagrabia. M. Jacobus de Clausenburga. 1503. M. Joannes Stubenrauch de Cvemnicia. M. Andreas Paulus de Transylvania. 1504. M. Stephanus de Coloschwar. M. Joannes de Pesth. M. Franciscus de Pesth. 1505. M. Melchior Chall ex Caschovia. M. Ambrosius Saltzer ex Sopronio. M. G-eorgius Pinther de Mezleu. M. Franciscus ex Pesth. 1506. M. Martinus Hurter ex Cibinio. *) Miután ezen anyakönyvet gyakran nem-magyarok vezették, a magyar nevek számtalanszor hibásan és érthttlenül jagyeztettek be.

214 M. M. M. M.

1507. Q-eergius Kochatar ex Sopronio. Stephanus de Olmotz.1) Matheus Lachomperger Posoniensis. Joannes Croner Pariz de Corona.

M. M. M. M.

1508. Joannes Hincrel de Lewschovia. Marcellus Faustinus Trausilvanus. Joannes Fridricus ex Musna. Georgius Greff Transilvanus Schespurgensis.

1511. M. Benedictus Strigoniensis. M. Simon Huetter ex Cibinio. M. Jacobus Siculus Cibiniensis. 1512. M. Joannes Goldmunzer Cibiniensi?. 1513; M. Andreas Thanaz Albensis. 1515. M. Thomas Wall Cibiniensis Transilvanus. M. Laurentius Armbrust Cibiniensig. M. Joannes Greslinger Budensis. M. Bartholomaeus Franck Budensis. M. Matheus Hagymás. M. Joannes Aurifaber Varasdiensis. M. Georgius Medvey. 1516. M. Joannes Schnell ex Neusolio. 1517. M. Crístannus Borbandinus Enyediensis. 1519. M. Joannes Talicaaeus Posoniensis. 1521. M. Franciscus Siculus Trausilvanus. M. Georgina Alberti ex Cascbovia.

*) Későbbi kéz a Stephan fölé ezt írta: ,Tarínnut", s a margóra : „Hic érát vlr egregius Canonicus Archediaconusque ac Vicariug Albe Julié, Artium ac Juris utriusque Dootor. Obiit Cibinü in vigilia peuthecostes anno Dni 1519."

215 1522. TVI. Christophorus Korha ex Buda. 1524. M. Benedictus de Nagysarlo Can. Ecclae Chanadiensis. 1539. M. Jacobus Haynis. 1549. M. Georgius Drascovicius Croata.

Raccalaurei artiam. 1500. Matheus de Zagrabia. Andreas de Transylvania. Pranciscus de Pesth. Georgius de Vaskapu. 1503. •Georgius Pinther de Meszle. Franciscus Wolff de Pesth. Stephanus Kolozsvár. 1504. Ambrosius de Waswar. 1505. •Christophorus Pannonius de Temeswar. Leonardus Jámbor ex Zelisio. Georgius de Baya. Petrus de Zilas. Joannes Pellipary ex Megies. Casparus ex Helta. Dyonisius Brosyus (?) de Tholua1 Pranciscus Tholninus. 1506. Georgius Hűt ex Soprouio. Thomas de Zenkiral. 1507. Benedietus Chychay Jaurinensis. 1508. Jounnes Goldmiinzor ex Cibinio. Fráter Joannes Lomuicensis ordinis Hyerosolimitanorum. 1510. Andreas de Jauriuo.

216 1511. Jacobus Siculus Cibiniensis. 1512. Gregorius de Quinqueecclesiis. 1513. Paulus Suartz ex Sopronio. Martinus Pichler de Sopronioi Benedictus Znetman (?) ex Sopronio1514. Matheus de Hagymás. Adrianus Volfhard Enyedinus. Joannes Ztayes Cibiniensis. 1515. Joannes Aurifaber. Clemens Heldner Cibiniensis. Georgius Alberti Caschoviensis. 1516. Cristannus Borbandinus de Eoyed. 1517. Georgius Hladen Varasdiensis. 1518. Christophorus Khocham Buflensis. 1519. Joannes Antony Cassoviensis. Valentinus de Segedino Pistoris. Andreas Nagy de Mwrcz. Franciscus Siculus Transilvanus. Blasius Damiaui de Kwfaly. Andreas Helwich de Schesburga. Joannes Crewtz de Corona. Emericus Cardos de Tholna. 1520. Cesmas Kchyser Transilvanus. 1521. Ludovicus de Zalaz. Nicolaus Steffani de Czeidino Transilvanus^ 1522. Lucas Mandori. Petrua Waytes (?) Sagrabiensis. Joanncs Holer ex Corona.

217 1523. Valentinná Zatainus. Thomas Gemarius Cibiniensis. 1546. Andreas Reid Supruniensis.

Fraelati minores scholares. 1505. D. Joannes Burger de Oorona. D. Joannes Hedelterg beneficiatus in Növő Solio. D. Bernardinus Sibenburg ex Cibinio Beneficiatus eí Capellanus Canouicorum Korensium. (?) 1£08. D. Martinus de Beluss, benefieiatua in Szered oppido in comitatu posoniensi. 1521. D. Albertus N. plebanus de Magna Villa Transilvanua Capituli Bistríciensis benemeritus. D. Andreas Stridfordinus Transilvanns.

Scholares nobilinm status tenentes ínfra baronatnm. 1500. Michael Etheley Ladislaus Kemendy Franciscus de Thas Joannes Stubenrauch Cremniciensis Mathias de Bystricza. 1503. Gregorius Wary de Laad Dyonisius Tohinus Martinus Thoninus. 1504. Joannes Bubek de Navadicz Stephanus de Abba Achacius de Erseacz Pranciscus de Tora. 1505. Joannes Kermendi Martinus Nobilis Joannes Volscucz de Zuold

4

.-•

1218 Michael Banphi. Michael Zolomi. 1506. Nicolaus Gömöriensis Joannes Segi de Sur. 1507. Andreas Besenik de Z. Emerick. 1508, Michael Közén de Mutha. 1511. .Fran^iscus Chaldy Nicolaus Thomory Petrus ex Pesth Ladislaus Verbó'czy Paul us Zentmihaly. 1512. • Joannes Zerechen de Meztecznyew. 1513. Paulus Bosodty. 1514. Christhophorus Chsory. 1515. Joannes Wasdinney Martinus Wasdinney Joannes Derr ex Wilhelsmann natus in Posonio Matheus de Karol. 1516. Baphael de Listhua. 1517. • Joannes de Lindwa. 1518. Andreas de Nagb. Joannes Chyaky 'G-eorgius Tassalus. 1519. Petrus Horwatb ex Tryncze Christophorus Magyar ex Makó. 1520. Bartholomaeus de Zeged Franciscus Wesszedy.

219 1528. Franciscus Zalatscha de Muladt. 1539. Stephanns Can;iy . 1542. Joannes Ky/ Quinqueecclesiensis.

Scholaros sub nobiliuiu statibas non comprehensi. 1500. Chiistophorús de Themezwar. Nieolaus de Keresztes Joannes de Strigonio Thomas de Lippa Augustinus de Waradino Blasius Schwartz de Sopronio Franciscus de Sathmar Georgius Doleatioris de Mesle Stephanus Hussar de Buda Nicolaus ex Zagrabia Stephanua de Coloswar Gregorius de Monoslo Michael de Salathnolch Joanucs Sartoris de Pesth Petrus de Agardh Anthonius de Ywanich Joannes Wilhelmi de Zagrabia Petrus de Myskoltz. 1501. €hrístianus Transilvanus ex Corona Martinus Wundperger ex Posonio Joannes Taschner ex Corona Emericus de Mohatz Franeiscus Wolfgang de Pest Adrianus Tischler de Transilvania Melchior Schminder de Metzenhoffen prope Caschovia. 1502. Bernhardus de Segedino Joannes de Segedino Georgius de Sabaria Michael de Transylvania Michael de Carum Paulus de Transilvania

220 Andreas de Albaregali Christophorus ex Veteniania (?) Thomaa de Tvansilvania Joannes de Karúm Valentimus de Sabaria Martinná de Cibinio Nicolaus de Bűz Martinus de Transilvania Benedictus de Sopronio Joannes de Transilvania Valentinus de Transilvania Baitholomaeus de Musnya Sigismuudus de Than Jacobus Túróid de Cibinio Georgius de Sespurga TransilvanusFranciscus de Transilvania Joannes de Basta. 1503. Petrus Bombay. Matheus Göbl ex Cibinio Blasius de Wacia Leonardus Mcysner ex Posonio Ambrosius de Mohátsch Petrus de Rascia Matheus de Hagymás. Ladislaus Patalye (?) de Strigonio. Thomas de Segedino. Michael Péttel ex Posonio. Georgius Qninqueecclesiensis. Lucas Stanzer ex Russt. Leonardus Henys ex Sopronio. Joannes Budensis. Joannes ex Corona. Thomas de Zentkyrall. 1504. Leonardus Jámbor de Selisio. Ambrosius Forinthus de Waschkar. Martinus Fabri de Cruce. Stephanus de Bayan. Joannes Oswaldi de Segedino. Benedictus Keral de Sennyio. Gregorius Fabry ex Czelosch. Andreáé de Saarad. Laurentius Cremnitzer ex Buda. Jacobns Weyxner ex Buda.

221 Joanues de Sopronio. .Andreas de Hadza. Gregorius de Oschi. Casparus Textoria de Transilvania. Joannes Stephani de Bedakafefadw. (?) Georgius de Watschia. Joannes de Pesth. Balthazarus de Senttamas. Georgius Zalay. Joannes Warschanus de Essechk. Éliás de Waradino. Paulus de Papa. Matheus Carpeiitary de Heltba. Thomas de Bethlenfahva. Georgius Katther de Sopronio. Joannes Farkas de' Sopronio. Petrus Jolako de Nemthy. Mathias Prepositus de Buda. Emericus Byther de Strigonio. Franciseus de Pothyen. Gregorius Stepbanus de Den gélek. Paulus Pelo de Dengelek. 1505. Franciscus ex Pestb. Dyonisius de Zomgugb. (?) Franciscus ex Pesth. Laurentius ex Pestb. Gáspár Transilvanus de Nova Villa. Simeon de Erderod. Leonardus Best TransilvnnuB. Paulus de Kayr. Nicolaus de Simer. Thomas de Dalmad. Ladislaus de Waradino. Valentinus Jolako de Nemethy. Joannes Todt de Udwardt. Paulus Geivrphy de Nádas. Petrus Patay de Semigio. Gregorius de Folpeth. Simon Piscatoris de Cibinio. Matheus Chana de Assonfalva. Valentinus de Nagfalw. Dyonisius de Nagfalw. Nicolaus Aurifabri ex Cibinio. Joannes Goldemintzer ex Cibinio.

222 Paulus Fabri de Transilvania. 1506. Petrus de Nádast. Petrus de Zakka. Joannes de Warasdino. 1507. Gregorius Haflerperger Soproniensis. Sebastianus Pellificus. Nicolaus Sándor de Canouicz. (?) Georgius Mayr Posoniensis. Joannes Hymester Soproniensis. Michael Fricz de Cibinio. Joannes Ernst de Cibinio. Simon Deropager (?) Cibiniensis. Dionysins Bolchy de Torda. Miehael Deessi. Joannes de Thur. Ladislaus de Solnok. Petrus Matliys de Naghphalw. Franciscus de Nadisch. Miehael Walter Schemnicensis. Nicolaus Transilvanus. Blasius Galambos dó Kermeud. 1508. Thomas Thonhausz ex Cibinio. Stephanus Heltner ex Megies. Joannes Funificua ex Megies. Andreas Vince Jauriensis. Martinus de Kasma. Mathias de Honthi. Joannes Weyda de Petwycz. Fabianus de Sancto Martino. Bartbolomaeus de Zabady. Gregorius Wenkowitz ex Croatia. Antonius de Zondy. Joannes Bohemus de Nova Domo. Franciscus Erdeus de Simptavia. Mathias de Nova Domo. Petrus Cremnicianus. Franciscus Fabri de Heltha. Joanues Menaatoris de Cibinio. Joannes Zaz de Cibinio. Casparus de Cibinio. Sebastianus Henckchel ex Leuschovia.

Sebastianus Tobesdorffer Transilvanus. Ambrosius Hendes ex Beb. Alexander Rockchenmozer ex Leuschovia. Balthazaíus Michaelis Apotecary Budensis. 1509. Adrianus Wolffardi ex Enyedino. Joannes Khrisling de Buda. Franciscus Ungarus ex Pesht. Franciscus Ungarus de Sopronio. Ambrosius Ungarus de Tatba. 1510. Rupertus de Buda. Matheus de Sabaria. Matheus de Warasdino. Franciscus de Warasdino. Joannes de Hadmassch. Andreas de Warasdino. Michael de Villa Transilvanie. 1511. Vencoslaus Bartholomey ex Sobeslavia. Simon Fucbs ex Tyn. Joannes Aurifabri ex Varasdino. Sobestianus Neyrky. Tóbiás de Vesprimio. Ambrosius de B3sshenoe. Michael de Zagrabia. Stephanus de Veteri Solio. Joannes de Pestb ex Thortzimatizb. (?) 1512. Stepbanns Aurifabri de Corona. Martinus Kecczer Cibiniensis. Georgius Waiwoda Scholtnensis. Gregorius de Sant Marton. Joannes Transilvanus de Torda. Joannes de Növő Solio. Paulus Saladiensis de Egerseg. Valentinná Guttai de Strigonio. Andreas Schon de Corona. Stephsnus Vesprimiensis. Emericus Vesprimiensis. Stephanus Vesprimiensis. Stephanus de Zegedino. Stepbanus de Zegedino. Thomas Wall Cibiniensis.

224 Laurentius Armprichter Cibiniensis. Joaimea Fabri Cibiniensis. Stephanus Patay Cibiniensis. Georgius Eeithenstorffer ex Cibinio. Andreas Corrigiatoris Schegeswariensis. 1513. Joannes Mausser ex Posonio. Seraphinus Ungarus ex Segedino. Blasius Ungarus ex Zurlo. Joannes Peizel ex Posonio. Volphgangus Lauffer ex Poaonio. Petrus Thomai. Petrus Marckos de Mánia. Bsnedictus Beepp de Zurlo. Nicolaus de Zegedino. Stephanus de Zegediuo. Gregorius de Tholna. Volpbgangus Pauchen (?) ex Sopronio. Petrus Langenel ex Soprono. Vitus Haill ex Sopronio. Joamies Plaesberth Soproniensis. Joannes Tzinckh Soproniensis. ' 1514. Joannes Taylcbkws. Joannes Schriffter ex Buda. Martinus Ungarius. Petrus Croatius. Pranciscus Opilio de Buda. Joannes Fabri de Lebet. Mathias Zoiaw ex Albaregalia. Stephanus de Pogani. Petrus de "Waradio. Ambrosius de Nándor. Georgius de Sancto Georgio. "VYolfgangus Cibmes ex Posonio. 1515. Cristannus Borbandinus ex Enyed. Mathias Ysopinus ex Transilvania. Valentinus Mensatoris ex Corona. Joinnis Textoris ex Corona. Clemens Heltner ex Cibinio. Franciscus Fabri Megiensis. Joannes Schirmer ex Corona. líicolaus Salaginus.

í

225 Ladislans dó Agria. Michael Quinqueecelesiensis. Joannes Belladi. Andreas Burky de Zala. Bernhardus de Kyssienew. Damianns de Torda. Petrus de Karúm. Mathias Schötell ex Sopronio. Ambrosius Engetter ex Cibinio. Martinus Leié ex Posonio. 1516. Paulus de Transilvania. Matheus Kannis Transilvaijiensis. Franciscus de Transilvanii. Blasius de Silaki. Thomas Transilvanus. Paulus Arani Ungarus. 1517. Joannes Coriarii ex Corona. Leonardus Doleat'oris Transilvanus. Audreas Helfich Transilvanus. Joannes Pistoris Transilvanus. Joannes Krcutz Transilvanus. Volfgangus Giller ex Buda. Joannes de Meges. Nicolaus Cibiniensis Transilvanus. Franciscus Koy de Zalankemen. Matheus de Halas. Lucas Nándori Ungarus. Stephanus Ungarus de Paris. Nieolaus Hiba ex Kowachow, alias ex Radiseh. Bartholomaeug Schenk Transilvanus. Albertus de Putnok. 1518. Franciscus Schlierholzer de Buda. Franciscus Sicalus Transilvanus. Georgius Militis de Monoslo. Andreas íe Yvoniczs. Matheus de Zagrabia. Andreas de Sabaria, Georgius Vervetinus ex Sybin. Andreas Hekal ex Pulsu. Petrus de Sabaria. Emericus Cardus. FBASKL. HAZAI ÉS KÜLF. ISK. XVI. 8Z.

l,:.

J5

226 Jacobus Lokeys de Kech. - Franciscus de Zenthfolwa. Salatiel Pelesitis Transilvanu". Paulus de Byhor. Stephanus Molitoris Transilvanus* Franciscus de Appathy. Gáspár de Assykwrth. Martinus Zandt ex Strigonia. Martinná Arsykowyczs. Gregorius Perger Transilvanus.. Georgius Albertus Cassoviensis. Georgins Milatinci Sclavus. 1519. Hilarius Wolfhardi Transilvanue. Georgius Jernovitsch Zagrabiensis. Petrus Jacobsdorffer Transilvanus. Franciscus Czeritaeh de Corona. Cosmas Kyser Transilvanus. Joannes de Monté Régió. Demctrius Mey Transilvanus. Valentinus Croatus. Franciscus Budky de Pest. Cristannus Knoll de Waszodia. Blasius Fabri de Cibinio. Petrus Weyseh de Cibinio. Servatius Eyben dó Bystricia. Caspar Horváth Transilvanus. Vitus Horváth Transilvanus. Paulus de Prodaius Zagrabiensis. . Michael Tisch ex Mwsna. Ladislaus Beyll de Nagscbelek. Anclreas Mensatoris de Corona. Franciscus Kertner de Corona. Joannes Coriarius ex Corona. Jacobus Kyzer Transilvanus. Franciscus Boczkor de Tolua. Valentinus Sutoris de Bystricia. Andreas Flescher de Helta. Ambrosius Doby de Tarcza. Franciscus Tegesz de Budn. Stephanus Fabri dó Hrosd. Andreas Enyedinus Transilvanu?.. Valentinus Pittos Coronensis. Aniauus Fabri ex Albaregali.

227 Joannes Lány de Lewoldt. Emericus de Madaraz. 1520. Petrus de Nagchorus. Greorgius Schöffler ex Transilvania. Stephanus Ahomedich de Zagrabia. Joannes Bonus de Corona. Andreas Nerglinger de Corpona. Andreaa Stymer (?) de Corpona. Lucáé Tunificis de Corona. Blasius de Merica. 1521' Thomas Gemmary Cibiniensis. Joannes Prawn ex Coloawar. Gáspár Cibileus Varasdiensis. Silvester Sacz de Medgyes. Clemens Kwkw ex Cilia. Petrus Quinqueecclesiensis. Valerius Tanczner ex Ternauia. Joannes Purkman ex Ternauia. Georgius Modrusny. Joannes Czerho\ Colooensig. 1522. Práter Thomas ordinis divi Benedieti professus monasterii Pechwaradiensis de Ungaria. Wiarois Horffner de Cibinio. Emericus Nuzer Sopronicusig. Joannes Waradinus. Stcphaous Zagrabiensis. Andreas ex Panekuta. Stephanus Zagrabiensis. Thomas Bakoczy. Dnns Stephanus de Chalaiz. Joannes Braschoviensis. Panlns Braschoviensis. 1522. Servacius Transilvanus Habenkorc. Valerius Schelesz Cibiniensis. Stephanus Budensis. Barnabás Thorhof Saladkwensis. Franciscus Domahedy. Valerianus Kul Transilvanus. Michael de Belawar. Egidius Hermán Transilvanus.

15*

228 Michael Pestiensis. Petrus Transilvanus. Paulus de Tókay. Paulus Caroli de Scharvar. Benedictus de Albaregali. Gregorius Jaurinensis. Valerianus Zalmensis. Stephanus Zagrabiensis. Michael de Czifro. Franciscus Panassy. Fr. Nicolaus ex Zumagwar. Stephanus de Keresthwr. Franciscus Myskolcinus. Gregorius Varadi. Thomas Varadi. Stephanus Vespremiensis. Petrus Haza g. Gregorius de Debreczen. Martinus Cibiniensis. Cristophorus Medresche (?) de Bystricia Nicolaus Huzav de Marcelhaza. 1524. Emericus Soldos Baranyai. Nicolaus Zagrabientis. Paulus Hegfalwy. Georgius de Zeged. Albertus Thorday. Petrus Coionn. Caspar Hunjadi. Urbánus Némethi. Stephanus de Gaalzenth. Mathias Tholuay. Michael de Zeged. Michael de Chwra. Andreas de Farkashegy. Andreas de Kwthus. Albertus de Felthoth. Stephanns Kereky. . 1525. Andreas Schagady. Joannes Sichay. Sigismundus Sichay. • Franciscus Segedinas. Bonaventura Strigoniensií. Demetrius Temeschensis.

229 Franciscus Vesprimiensiír. Georgius de Tholna. AmbrosiuB Clementis de Doboz. 1526. Thomas de Tapi Zenth Marthon. Joannes Zegediensis. Georgius de Schanzi. Thomas Vihul filiua Ladislai Sarwas, Georgius Grangia Zagrabiensis. PetruB de Kunicz. Stephanus de Giwla. Stephanus Ztarchensis, Franciscus Giwlai. Georgius Seraphin. Joannes Heyn Transilvanus. Andreas Wuzri Colosvarienais. Gábriel Giwlai. Benedictus Damus Transilvanue. Petrns Murator de Simon. 1527. Laurentius Trysz Transilvanug. Stephanus de Papa. Stephanus de Karansebes. Francis'cus de Strigonio. Ambrosius de Bagó. Thomas Althberger de Transilvania. Stephanus Marczaly. Franciscus Eayky. Simon de Oláh. Andreas de Kereszthur. 1528. Gregorius de Simontornya. Stephanus Yeritey. 1529. Benedictus de Bozona. Joannes Zendi de Kapós. Michael de Pechhry. Gregorius Minius de Zágrábja. Emericus Zegedinus de Zakna. (?) Benedictus Comyathinus. Franciscus Abstimius de Tholna. Emericus de Rimazambath. Stephanus Kaaraz de Wyzkeletb.

230 1530. Petrus de Poschega. Joannes de Papa. 1532. Andre.is Transilvanus de Comitate Mégis. Blasius Prodanaginus. Nicolaus Bynnoy. (?) 1534. Matheus Hentzi de Mackó. Caspar Sackhan Segediensis. Demetrius Themeswari de Themeswar. 1535. Joannes Sapharickh de Vereucze, vir nobilis. Franciscus Hassagi de Zala nobilis. Stephanus Jó dó Thatha. Franciscus Strigoniensis corearii fílius. Matheus Kinchesh de Thisauarsan. Stephanus Dersfy de Serdahel nobilis. Valentinus Laczovicz de Buchinch. Btephanus Balthasar de Khela. (?) Stephanus Kchopatz. Stephanus de Zegedino. 1536. Nicolaus Fabri Cenadinys. Petrus Kyss Quinqueecclesiensis. Caspar de San Gebhard (talán Gotthard.) Matheus Sanduch. Uurbanus de Pyspcky archidiaconus mosoniensis ét canonicns iaurinensis. Gregorius Simunchinus. Emericus Botka. 1538. Cosinus Brodarith nobilis. Geo-gius de Botka nobilis. Gábriel Cheley praepositus minor quinqueecclesiensis. Matheus Kálmán provisor domus Slesitarum. Georgius Fabri Otmochovianus artium liberalium baccalaurens examinator aurei montis. Antonius Nisua Cepusiensis. Stephanus Gúlái. Simon Myndzentinus ex Sylisio. Georgius Baykody de Bachymegyr. Ambrosius Ecles dó Mosdós.

231 Nicolaus Zlobodimus de Sclavonia. Blasius Zilainay de Sclavonia. Michael Egersegius. . Tomas Longavalius. 1539. Balthazarus Regius. Gregorius de Veresmarthon. Michael de Nac sandt Mikloss. Joannes de Felnernthi organista. Emericus Gulay. Iiucas Varadinus. Ambrosius Transilvanus de Kykelwar. Joannes Horoczy. Andreas Thury. Martinus Orbcuay. Stephanus Ganay nobilis. Nicolaus de Esther. Andrcas Cosmas de Bigastha Mathias Borsas Barodinus. Paulus Marckha de Sarwar. 1540. Joannes Genge de Sanv.ria. Ladislaus Kelkechy. Paulus Golda de Sumolia. Bartholomaeus Pelli de Segeth. Benedictus Schomorch de Schomoria. Georgius Hozuthothi. Mathias Feydwar. Michael Alexander Batasimus. Matthias SafFer de Kyrth. Josephus Lippay Albensis. Lucas de Chwsz. Joannes Chywzy. Melchior Chywzy. Joannes Kozaruary Transilvanus. Georgius Castellanfy. Stephanus Warath de Samaria. Andreas Kalmár a Debrechen. Stephanus Zalay Albensis. Gábriel Banfí Transilvanus. Pranciscus Nicolaus Transilvanus. Michael Julay. Dnus Jacobus Litteratus Budensis.

1541. Gregorius Mohay. Andreas de Belawar. Gregorius Santhiday. Osvaldus Nagh Eczerzigius. Mathias Thathay. Michael Sibak. Georgius Danovicz ex Croatia. Lucas D.imachi de Zannskos. 1545. Joannes Kys QuinqueecclesieDsis nobilis (inscriptus in procuratia fratris sui nomine Petri Kys Qainqueecclesiensis, qui tunc érát a Secretis Kmo Archiepiscopo Strigonienei, quique supra subprocuratore Dno Francisco Emerich (1536) intitulatus est.) 1543. Joanues Wylaky. Franciscus Pesthi. Georgius Iso de Papa. Martinus Kermendy. Matbias Czak. Franeiscus Strigonius. Micbael Huissoczy. Hyeronimus Bornemissa. Michael Segueres. Nobilis Joannes Khuna. N. Khuna de Kronstat. Joannes Vashomius. Martinus Brimer Bistricensia Transilvanus. Thomas Warda. Joannes Sclavus de Álba Pariete. 1544. Blasius de Alsó Lendva. Mathias de Sancto Nicolao. Matheus de Keresthur. Cbristophorus a Warasd. Nicolaus a Samboky. Matheus Farkas de Poklosd. Franciscus Kampusa Pesth. Gáspár Khorpaun Posoniensis.Joannes Sylvester a Zynyrwarallya pnblicus hebraicarum litterarum professor. 1545. Michael Raycyany. Joannes Z. Nobilis.

233 1546. Philippus Thonay UngaruB. Gregorius Transilvaniensis. Petrus Barkovicz Croata. Martinas Bekri Sclavus. Georgias Visceletinus Ungarue. Andreas Cepelniky Ungarus. 1647. Georgius Presbiter de Chelekszent. Emericus Petrocinus. Joannes Peser Soproniensis. Mathias Mikilier Croatus. Mathias Tharnoczy Croatas. Georgina Petro ab Zagrabia. Paulus Negelich (?) Zagrabiensis. 1548. Georgius Draskovicius Baccalaureus. Joannes Schiger ex Sigedino. BenedictuB Schafar de Egerczik. Joannes Kereczini de Kanafolde. Matheus Kutzenitz ex Zagrabia. Martinus Gotthart de Lacos. Thomas Szakacz ex Sárvár. Greorgius Sirmyensis quondam Capellanus Ludoviei in regioné Budensi. 1549. Joannes Visprimiensis Hangaras. Stephanas Chakorinus Sclavus. Gregorius Boynychich Croatus. Martinus Bemer Hungarus. Demetrius Zaladinus Hungarus. Colomanus de'Kermend Hangaras. Gábriel Huerary Sclavus. Simon Phallokrepb Coronensis. Joannes Starchay Hungarus. Ladislaas Ströph Cibiniensís. Paulus Vitor Segeswariensis. Blassias Chepregiens:s Hangarus. Mathias Murakewzy Sclavus. Joannes Feoldwari Trans Ivanus. Paulas Horvát Sclavus. Gregorius Kupecz Sclavus. Joannes Colosvarinus Hungarus. PranciscuB Luerarius (?) Hnngarus.

-234 Joannes Lubich Croatua. Gregorius Vesprimiensis Hungarus. Paulus Dennani Hungarus. Nicolaus Tholnensia Hungarus. Petrus Keglevith de Busin. Simon Keglevith de Busin. Stephanus Zegedinus Hungarus. 1550. Stephanus Pallfify canonicus ecclac Zagrabiensis. Sorobabel Zendy. Paulus ex Pest. Mathias Zerbeni. Martinus Zendoscarius (?) Vn. Andreas Cheperneky de Sala. Georgius Torkowics Schlavus. Gáspár Kersturiensis Ung. Benedictus de Trile Ung. Joannes Babers (?) Hungarus. Christophorus Herczog Ung. Joannes Saka Ung. Georgius Magnus Ung. Gregorius Paleck Ung.

1551. Petrus Goricza Zagrabiensis. Nicolaus Novackh Sclavus. Laurentiua Bobak Sclivus. Matheus Golomboky Ung. Supfína (?) Paulivich Sclavus. Frí.nciscus Posgay Comoromiensis. Sebastianus Molicb Sclavus. Thomas Rayschitz Sclavus. Nicolaus Oroszi Ung. Petrus Schoph Caschoviensis. Augustinus Staretz Sclavus. 1552. Petrus Sanct Pauli. 1554. Valentinus Napwly Galgonczensis Sclavus. Petrus Sigmondich Zagrabiensis Sclavus. Stephanus Thuembach Transilvanua. 1555. Gregorius Kupecz Ungar.

235 Nicolaus Komitsch Sclavus. Petrus Sigmunditsch Zagrabiensis Sclavus. Abrahamus Bakscha Schemnicensis Ungar. Gáspár Bymarius Croatus. Stephanus Jacoblizius Sclavus. Nicolaus Zercheky Uogar. Bernhardus Koscharitz Croatus. Josephus Bysky de Pest Ungar. Joannes a Belawar Ungar. Nicolaus Greffsky Posogiensis Sclavus. Nicolaus Woll Cibiniensis Archiepiscopi Strigoniensis Nicolai Olahy Sororius. Sebastianus List Cibiniensis. 1566. Stephanus Makay de Jula. Nicolaus Spayuich Sagrabiensis. Mathias Maiszen Sagrabiensis. Georgius Hottko Tyrnaviensis. Pranciscus Kopponokchy Uugar. 1566. Benedictus Porcolabus Transilvanus. Joannes Mwurhytz Slavus Varadin. Joannes Laskus (?) Varadé Slavus. Joannes — Hungarus. Micbael Hispaur (?) Hung. < Michael Salarady Hung. Michael Mezranich Warad Slavus. Laurentius Urgorchicky (?) Slavus. Egidius — — — Ungarus. Christophorus Gaehus Huugar. Joannes Zaskowsky Növi Soliensis Pannonius. 1588. Georgius Samborius Zagrabiensis. Andreas Fakussi Jaurinensis. Michael Veross Comaromiensis. Mathias Ostroschit Illaviensis. Pranciscus Pohorontius Zelepsehenensis Pannonius. 1597. jan. 9. E, D. Georgius Kaldy Tir'naviensis Ungarus.

236

IV. Bologna.

A bolognai egyetem, melyet főleg jogtudományi kara Európa legnevezetesebb főiskoláinak sorába emelt, a XIII. századtól kezdve nagyszámú magyar ifjút képezett ki az egyház és állam kitűnőségeivé. Az egyetemi ifjúság nemzetiségek szerint két nagy cso portba oszlott ; a magyart az elsőben találjuk. Midőn pedig ] 265-ben új felosztás történt három csoportra, a magyar a másodikba jutott.1) A XV. században az egyetem tanszékeire is több ma gyar emelkedett. 1461-ben Giovanni d'Ungheria (Magyar országi János) az orvosi tudománynak, 1471-ben Dyonisio d'Ungheria a logikának, 1472-ben Gregorio d'Ungheria a csillagászat- és mennyiségtannak tanára volt.2) A XVI. század első éveiben itt tanult Kesserű Mihál (Michael Chesserius de Chybart) később bosniai pttspök, és Gyulai Fülöp, kiket a hires Beroald Fülöp tanár, Péter kalo csai érsekhez 1512-ben irt ajánlólevélben, magasztal. Az előbbi Isokrates két beszédét görögből latinra lefordítván, Bolognában kinyomatta; az egyiket Ulászló királynak, a másikat György pécsi püspöknek ajánlotta.3) 1526-bau több magyar ifjú tartózkodott itt. így egy János és egy Balás nevű, valamint Paksi Farkas. Ezek több 1) B. Nyáry Albert közleménye. Századok. 1870. 266 1. 2) Sarti. De claris Archigyninasii Bononiensjs ProfessoribusBologna. 1769. 3) Korányi. Nova Memória I. 645 1.

237 honfitársok kíséretében, a mohácsi vész hírére, haza siettek.1) 1552-ben a túróczmegyei Scalich Pál elnyerte a hittudori babért.2) 1556 körül itt tanúit Balsarati Vitus János, jeles orvos.4) 1564-ben Jordán Tamás, jeles erdélyi tudós.5) 1570 körül Gyulai Pál és Bogner Péter, szintén erdélyi tudósok.8) 1579-ben Verbanovics Gáspár. ' Végre a XVI. század végső éveiben e főiskolát látogat ták Dersfi János gróf, Erdödy Péfer gróf, Ferenczffy Lörincz, kiknek czímerei az egyetem folyósóin máig láthatók.6) A XVI-ik század közepetáján a bolognai főiskola mel lett magyar és horvát ifjak javára jelentékeny alapítványt tett Zondi Pál esztergomi és zágrábi nagyprépost. Ez 1553 augusztus 7-én Bolognában birtokot, 1556 november 19-én pedig házat és kertet vásárolt, összesen 2847 % scudo árán. 1557 február 1-én Nagyszombatban kell alapító okmányában megállapította, hogy a vásárolt földbirtok jövedelméből 4— 6 magyarországi vagy tótországi ifjú tartassék, kiket a zágrábi káptalan fog küldeni. Ezek legalább 25 évesek te gyenek és szükséges, hogy előbb valamely főiskolán három éven át hallgatták a gramatikai és logikai előadásokat. Egyúttal fölkérte a zágrábi káptalant, hogy minden két, vagy három évben egy kanonokot küldjön az intézet állapo tának megvizsgálására. Az intézet eként szervezve lévén, a következő év ben fogadta be az első növendékeket. De a nemes lelkű ala pító már 1559-ben kimúlt. Példáját követte több főpap — a) Thomas Lucensis levele 1526 nov. 10. Ferrárából — hol ezen i íjakkal találkozott — az esztergomi nagypréposthoz. Eredetije a Réwai család stjavnicskai levéltárában. 2) Weszprémi I. Cent. 160. 3) Weszprémi I. Centuria. 111. 4) Egy levele, melyet innen írt, közölve van a szászbeszterczei •evang. gymnásinm 1862-iki programújában. 38 1. 5) Weszprémi II. Centuria. 145 1. — Seivert 39, 211 11. 6) Magánközlemények alapján.

238 főleg olyanok, kik azon intézetben nyerték kiképeztetésöket — és adományaikkal hozzájárultak az intézet emeléséhez, így MonoszUy János 'zágrábi pUspök 1584-ben 800 rajnai forintot hagyományozott. Draskovics György győri püspök 10,000 rajnai forintot stb. Ennek folytán nemcsak a tanúlók számát lehetett szaporítani, hanem új, díszes épületet is emelni, mely jelenleg is a „Cento Trecento" utczában „Collegio ungharese" elnevezés alatt ismeretes. Azon ifjak közül; kik a XVI-ik szá
V. B o r o s z l ó.

E város protestáns gymnásiumában számos magyar ifjú tanult. A következőket állíthatom össze : 1532 körül Stöckel Lénárd.*) 1538 — 1541 Saltzer András, Selmecz város költségén.*) ') Farlati lllyricuiu Sacrura V. 537 s kk. 11. 2) Farlati 648 1. 3; Klein. I. 186 1. jegyzet. *) Wingler András boroszlói tanárnak a nevezett évekből a selmeczi tanácshoz írt több levele a selmeczi levéltárban.

239 1554 Cvraeus Salamon, Bártfa költségén.1) 1558 Massagius Ferencz eperjesi,2) 1560 körül Jantsi János.*) 1564 1565 1565 1567 1570 1570

„ „ n „ „ „

Beliskius János.1) Klatzko Gallus.5) Sommer György.6) Nosticius Zsigmond.7) Schormann András.*) Magnus Pál.s)

1571 Scholcz György, Bártfa város költségén.10) 1575 körül Batisaeus József.1') 1575

„

Spie'jler Jakab. 12)

1576 Stöckel Dávid, Bártfa város költségén.13) 1576 Barth "Bertalan, Kassa város költségén.14) 1577 Caesar (Császár)GyÖrgy, Kassa város segélyével. ű 5) 1577 Türk Péter, a Thurzó alapítványból segélyezve. 1581 MollerCzirjék a Thurzó alapítványból segélyezve.16) 1582 —83 Reinhard Márton, Selmecz város által segé lyezve.17)

") A bártí'ai tanácshoz írt több levele, melyben segélyt kér, vagy a vett segélyt köszöni, a bártfai levéltárban. 2) 1558 okt. 19-én a selmeczi tanácstól segélyt kér, és verseket küld. A levél a selmecxi levéltárban. 3) Bartholomaeides 52 1. 4) Ugyanez 46 1. 5) Ugyanez 53 '. ") Ugyanez 64 1. 7) Ugyanaz 56 1. *) Ugyanaz 56 1. ') Ugyanott 58. 10) 1571, 3 cal. Julii kelt levele a bártfai levéltárban. ") Bartholomaeides 68. 12) Bartholomaeides 69. ") 1576, 8 idus junii kelt levele a bártfai levéltárban. ") 1576 szept. 22 kelt levele a kassai levéltárban. «) 1577 aug. 12 kelt levele ugyanott.

16) Lőcsei levéltár. «) 1582 nov. 1. 1583 l cal. sept. kelt levele a selmeczi levélt

'240 1585 körül Ruckschlogs Dániel.1') 1589 Schöppel Péter, a Thurzó alapítványból segé lyezve. 2) 1599 Keuricus Máté bártfai. 3) 1599 Veigmann Márton.*) A lőcsei származású Ferchius János pedig 1581-ben itt segédtanító volt.5)

VI. Braunsberg (Ermeland). Itt a jezsuitáknak nevezetes tanodájok és papnöveldéjök volt. Xylander István, bár buzgó protestáns, 1598-ban itt tartózkodott.6) VII. Braunschweig. E város prot. gymnásiumában 1540 és 1547-ben taní tott a szlavóniai származású Frankowitz Mátyás (Flaccius IIlyricus). 7) VIII. Bretten (Wtirtemberg.) A XVI. század első felében egy János nevű magyar tanított itt (Johannes Hungarus), kinek tanítványa volt Melanchthon Fülöp is.8) 1) Bartholomaeides 9 1 1. 2) 3) 1 5) Breszlau

Lőcsei levéltár 15f)9 id. augusti kelt levele a bártfai levéltárban. Bartholomaeides. 1681 július 9 kelt levele a lőcsei levéltárban. Aláírva : „ín zu S. Elisabeth Schul-Collega."

s) Bartholomaeides 93 1. ') Czwittinger 164 1. 8) Camerarius, Melancbthon életirója , ennek életiratában első tanítójáról írja : „Nőmén illius fűit Johannes Hungarus, quem gravem annis ridimus Phorcae ét audivimus praeclare concionantem. CNeander Vitae quatuor reformátorom. Berlin 1841. 10 lap ) Koethe is írja : „Zutn

241 IX. Brieg (Szilézia). 1575 körül tanúit itt Gasur János. *) 1 582-ben Hóliz Ananáis bártfai fiú. 2)

X. D a n z i g. Bár nagy távolság választotta cl e várost hazánktól, a? 1553-ban itt alapított protestáns gymnásiumot a XVII. é» XVIII. században számos magyar ifjú kereste föl. 3) A XVI. századból csak háromnak nyomait találjuk. Az egyik Stiibner Ambrus selmeczi fiú, ki tudományos kiképez-tetésének befejeztével, nem tért vissza hazájába ; 1560-ban a danzigi gyninásium igazgatójává, a következő évben a vároa lelkészévé választatott.4) 1586-ban Kapy Zsigmond főrangú növendékével Bérzeviczi Mártonnal tartózkodott itt.5)

XI. E i s l e b e n. Luther szülővárosában 1537 körül mint tanár működött a bártfai Stöckel Lénárd, a mely állomást kétségkívül Lu thernek ajánlatára nyerte el, ki Wittenbergben több éven át tanára és pártfogója volt. Azonban az itt uralkodó vallási Glücke lebte damals in Bretten ein gelelirter junger Mami, Johann aua Unyaru, welcher nachmals evang. Lehrer in dér latéin. Gramatik." (Philipp Melanchthons Werke. Lipcse. 1829.) *) Bartholomaeides. 71. 2) 1582 május 1-én kelt levele a bártfai levéltárban. 3) Lippisch. TLoruniura Hungarorum litteriss deditorum mater. Jena 1735. *) Bartholomaeides. 27 1. Kleia. II. 85 1. Lippisch. 27. 1. *) Kapy emlékszik erről 1589, 6 cal. maji kelt levelében, mely a Sinai gyűjteményben Debreczenben t;i)á] tátik. FKANKL. HAZAT Í.S KÜT.F. ISK. XVI. SZ-

J. fi

242 nézetekkel ellentétbe jővén, már egy év múlva visszatért Wittenbergbe.1)

XII. Frankfurt az Odera mellett. E városnak főiskolája, melyet 1506-ban I. Joachim bandenburgi választófejedelem alapított, korán csatlakozott a protestantismushoz. Tanárai között egy kiváló magyar tudóssal találkozunk. Ez Preysz Kristóf (Christophorus Pannonius), ki 1515 január 25-én Pozsonyban született. Előbb Goldbergben, utóbb Wit tenbergben tanalt, hol 1536-ban irattá be magát az egyetem jegyzőkönyvébe. Nagy mértékben megnyervén Melanchtbon rokonszenvét és barátságát, ez magával vitte őt 1540-ben Wormsba és 1541-ben Regensburgba. Tanulmányait befejez vén, egy ideig Goldbergben a híres Trotzendorf oldala mel lett mint segédtanító működött. Innen Frankfurtba hivatott meg, hol 1542-től 1559-ig a költészet- és ékesszólástan, majd a hittudomány tanszékét foglalta el. Ezen idő alatt sűrű levelezésben állott Melanchthonual, ki őt legbensöbb ba rátai közé számította. Melanchthonnak közrebocsátott levelei között 48-at találunk Preysz Kristófhoz intézve.2) Ez 1555ben két dolgozatát nyomtatásban kiadta. „M. T. Ciceronis vita, ét stiuliorum rerumque gestarum história, ex ejus ipsius libris, testimoniisque potissimum observata, atque conscripta." És „Oratío de imitatione Ciceroniana."3) Preysz 1559-ben elhagyta tanszékét, melyet tizennyolcz éven át dicsőségesen elfoglalt. Morvaország fővárosába 01miltzbe tette át lakhelyét, hol városi syndiknssá választatott. A város érdekében többször megjelent a királyi udvarnál is. Ferdinánd király „springenbergi" melléknévvel nemességre emelte. 1565-ben Thornba ment, hol tizenöt éven át hasonlag *) Klein. I. 186 lap jegyzet. V. ö. E munka 71. lapját. ') A Corpus Reformátorom IV—IX. köteteiben. 3) Nyomatott Bázelben. E ritka müveknek egy példánya a bécsi udvari könyvtárban található.

243 mint syndikns volt alkalmazva. Végre 1580-ban a königabergi egyetemen az ékesszólástan tanszékét nyerte el, me lyet 1590 april 9-én bekövetkezett haláláig birt.1) Fia Bálint ugyanott mint orvostanár volt alkalmazva. Freysz a külföldön megőrizte hazájának szeretetét, és a meleg érdeklődést szülőföldjének sorsa iránt. Mélyen átérzett minden csapást, mely amazt érte. És Melanchthon többször utasítva látta magát vigasztalni barátját, kit hónának szen vedései élénk fájdalommal töltöttek el.2) Mekzer Jakab eperjesi születésű ifjú, 1575 körül itt ta nult s az említett, évben lelkészszé szenteltetett.3) 1580 körül követte őt az erdélyi Rempler Jakab, ki nemcsak a magisteri fokozatot elnyerte, hanem a bölcsészeti kar dékánjává válasz tatott. Mint ilyen, midőn 1588 május havában néhány tanu lót a magisterek sorába fölvett, beszédet tartott „Dejudiciorum temeritate" s azt Wittenbergben kinyomatta.*) Két évvel utóbb jött Frankfurtba az erdélyi Hermann Lénárd s 1595-ben nyilvánosan tartott értekezését kinyomatta. Czíme : „De aetherea mundi regioné ét stellarum differentia." A következő évben a bölcsészet és szépmüvészetek tudorává avattatott. Ez alkalommal Aristoteles „Analytici posteriores* müvéből vett tételeket védelmezett.5) Ugyanazon évben egyik tanára, Pelargus Kristóf tiszteletére költeményt készített és adott ki.6) Mily tiszteletben állott Hermann tanárai és társai előtt, bizonyítja az, hogy Pelargus tanár „Loci Theologici" czímü gyűjteményebe, melyet 1595-ben kiadott, Hermann három víta1) Jöcher Gelehrten Lexikon III. 1766 lap. 2) Például: 1547 január 9 és marczius 8, 1550 okt. 29-én kelt leve leiben. Corpus Reformatorum VI. 264 és 366. VII. 683 stb. 3) Bartholomaeides 47 1. -«) Seivert 349 1. 5) Aristotális Analytici posteriores decade disputationum methodice comprehensi ae propositi a M. Leonh. Hermanno Transylv. Reichviniano. (Frankit. 1596.) *) Chorus Musarum de növő honore atque önére . . . Chr. Pelargi . -. . . diverso carminis génére gratulantium cum illi circa initium anni 1596. episkope generális totiua Marchiae commendaretur, in scaenam jroductus a Leonh. Hermanno. (Frkft. 1596.)

16*

244 iratát is fölvette. Ezek „De Peccato originali, de libris sacris vére canonicis, de versioné ét translatione bibliorum" értekez nek. Midőn pedig 159(i-ban az egyetemet elhagyni készülne, tiszteletére ily irat jelent meg nyomtatásban : „Proodika ad virum clarissimtin literatürae tűm honestioris, tűm sanctioris ornamentum praestantissimum, M. Leonardum Hermannum Transylv. ex illustri Academia Francofurtana, pá triám Transylv. repetentem. Scripta ab amicis." Hermann hazájában szebeni tanárrá lett.1) Azon alkalommal, midőn Hermann a tudóri fokozat el nyerése végett nyilvánosan disputáit, a támadók között több erdélyi ifjút találunk. Ezek Adélphus Mihál, Fronius Péter, Zelch János, Goebel Farkas és Vietoris Mihál. 2) Az első ezek közül Adélphus 1596-ban maga is disputáit, s ez alkalommal kiadta ily czímü értekezését : „Dissertatio de fine demonstrativa, quod sit, circa quae sit. Praeside M. Leonhardo Reqninensi Transjlvano." 1600 l'an Besodner Péter, utóbb szebeni lelkész, érke zett Frankfurtba, hol utóbb, 1608-ban „Bibliotheca Theologica" czimü nevezetes munkát adott ki.3)

XIII. Genf. E város protestáns tanodáját, melynek legnevezetesebb tanára Beza volt (1563-tól), valószínűleg több Kálvin tanai hoz szító magyar ifjú kereste föl. Azonban emlékeinkbeo csak kettőnek nevével találkozunk. 1567-ben itt tanult Szikszai Hellopaeus Bálint, utóbb debreczeni lelkész, ki Bézával baráti viszonyba lépett. Szikszainak egy munkáját, mely holta után, 1585-ben nyomatott

>) Seivert 105 1. 2i Seivc-rt i. h. 3) Seivert 32. I.

245 ti, Beza arra érdemesítette, hogy általa irt előszóval tün tesse ki.1) 1572 körül Paksi Mihál, Telegdy Miklós költségén lá togatta a genfi iskolát.2)

XIV. G o l d b e r g. Sziléziának ezen jelentéktelen városkájában egy euró pai hírű paedagogus gyakorolt a magyar ifjakra oly vonzerőt, hogy iskoláját számosan fölkeresték. Ez Trotzendorf Bálint. 1523-ban foglalta el a goldbergi iskola tanszékét és 1554-ig birta azt. Rövid idő alatt clhiresült iskolája. Tudományossá gának és ügyes tanmódszerének híre, nemcsak az ausztriai tartományokból, hanem Magyar- és Lengyelországból is gyűj tött körébe tudományszomjas ifjakat. Iskolája hat osztályból állott. A klassikai tanulmá nyokra volt főtekintettel. A tanúlókat bevonta az iskola kor mányába. Az általok saját körlikből választott elöljárók, tisztviselők tartották főn a rendet és fegyelmet, büntették a kihágásokat.3) A mely gyakorlat, inint láttuk, Trotzendorf magyarországi tanítványai által hazánk számos tanodáiban is meghonosittatott. Az első magyar ifjú, ki emlékeink szerint Goldbergben tanult, a pozsonyi Preysz Kristóf, ki itt 1535 körül ta nult, 1536-ban Wittenbergbe ment, s 1541-ben visszatért Goldbergbe, hol mint Trotzendorf segéde működött, míg két év vel utóbb Odera melletti Frankfurtba hivatott meg a költészet tanszékére.") 1544-ben Goldbergbe jött a selmeczi Moldner ') „De saeramontis in génére, sive de tota re sacramentaria. Opua posthumum cum encomiis Bezae editum. Genevae. 1585." Korányi Me mória. III. 367 1. -) Horányi Memória. III. 11. — 1573 april 5-én Simlerlicz intó«3tt •levelében említi, hogy Bézának tanítványa volt. 3) Raumer. Geschiclite dér Padagogik. I. 216— 2Í6 11. «) Jöehcr's Gelehrten Lexikon. III. 1766 1.

/'

246 Máté.1) Ezt követte honfitársa Lugislandt Gáspár 1546—47. Leveleiből, melyeket atyjához intézett, tudjuk, hogy Goldbergben ekkor két tanító működött, hogy az előadások az imaházban tartattak, hogy a tanulók reggeli 3, vagy legké sőbben 4 órakor kezdették meg a tanulást, végre hogy a tanító évenkint minden tanúlótól két tallért kapott.2) 1548 a bártfai Goldschmid János tanult itt.3) 1550—52. A lőcsei Thurzó alapítványból segélyeztetve,. ide küldettek : Kromer Pál. Platner Antal. Priesch Ferencz.

Ezek Trotzendorfnál laktak, miután senkinek sem volt megengedve az iskola-épületen kívül lakni. Azonban élelmet másutt kellé szerezniök. Trotzendorf kezelte a város által küldött pénzeiket, mi nekik többször adott alkalmat panaszra. Általában nem voltak itt megelégedve. Úgy látták, hogy a goldbergi iskola hanyatlásnak indul, főleg amiatt, mert Trot zendorf elöregedett. 1551-ben négy tanáruk volt. Trotzen dorf a dialektikát, Reichius a rhetorikát, Márton mester a mértant tanította, Jodok mester pedig Virgilius Aeneisét és Cicero leveleit magyarázta. Az ifjak hőn óhajtottak innen Wittenbergbe menni.*) Trotzendorf kiváló figyelmet fordított ezen ifjakra, kiknek tanulmányait személyesen vezette, és kiknek előmene teléről időnkint tudósításokat küldött a lőcsei tanácsnak. Itt

!) 1644 június 22-én segélyt kér a selmeczi tanácstól. (Levele Selmecz város levéltárában.) 2) Lugislandtnak 1546, hónap és nap megjelölése nélkül, s 1647 jamiár 6-án atyjához intézett levelei Selmecz város levéltárában. 3) Koiirad Valierin 1648 május 18-án ajánlja öt a kassai tanítói állomásra. Levele a kassai levéltárban. «) Priech Tamásnak 1550 april 22-éii, Kromer Pálnak 1550, id április, 1551, uiarcz. l, 6 idus Julii, 13 cal. sept. és Platner Antalnak 1550 szept. 16. 1551 maicz. 3, július 9, szept. 12. 1552 jún. 19, 11 cal. maji, no v. 19-én a lőcsei tanácshoz intézett segélyt kérő vagy köszönő, leveleik .1 ló'csui levéltárban.

247 Lőcsén 1551-ben egyik tanítványa, Lisbchwitz Benjámin ál lott az iskola élén.1;

XV. Görlitz (Lansitz.) E város protestáns gymnásiumában tanultak: 1557 Stöckel Dávid, Lénárdnak fia.2) 1566 Eck Bálint3}. Mindkettő Bártfa város által segé lyezve. 1592—93 Spillenberger Sámuel, a lőcsei Thurzó ala pítványból segélyezve.*)

XVI. G P á c z. Károly ausztriai föherczeg, Stíriának fejedelme, 1573ban e tartomány fővárosában, Gráczban a Jézus-társaságnak collégiumot alapított oly czélból, hogy a rend tagjai itt az ifjúság tanításával és nevelésével foglalkozzanak s eként a kath. ügynek lendületet adjanak. Az iskolák még ugyanazon évben megnyittattak, s azokhoz 1574-ben szegény tanúlók befogadására rendelt convictus, majd két évvel utóbb papnö velde is csatoltatott. A gymnásium tanárai között 1579-ben *) Trotzendorfnak 1550 szept. 16-án, 1551 marcziiis 2, július 9, 1552 hamvazószerdán, és decz. 16, 1553 június 26-án a lőcsei tanácshoz intézett levelei ugyanott. 2) 1559, 9 cal. maji kelt levele a bártfai levéltárban. 3) 1566, 4 nonia februári!, „Petrus Vinceritius Vratislaviensis Rector" ajánlja öt a bártfai tanácsnak. Említi, hogy Eck fél év előtt jött ide Krakkóból. — Eck 1566 június 2-án köszöni a város pártfogását. (Mindkét levél a bártfai levéltárban). *) 1592-ben találjuk a Thurzó alapítvány könyvébe jegyezve. — 1592 május 18-án köszöni a lőcsei taaácsnak pártfogását. — 1593, 2 cal. februári! kiemeli, hogy nem tetszik neki e tanodában „perpetua in schola lectionum graecanicarum intormissio. Causa est summa nobilium frequentia, qui latino magis quam graeeo indigeut serrnone." (Lőcse város levéltárában.)

248 egy jeles magyar férfiúval találkozunk. Ez Szántó (Arator) István atya, kimiután tanulmányait Rómában elvégezte, Gráczba küldetett a bölcsészeti tanszék elfoglalására. Az intézet évkönyveinek tanúsága szerint, ekkor más neuizetbeliek mel lett magyarok és erdélyi ifjak is nagy számban gyülekeztek ide. De neveik nem ismeretesek. 1) 1586-ban a gymnásium egyetemmé emeltetett, mely hittudományi és bölcsészeti karral birt. Az utóbbiban tanárkodott 1597—1599-ig Pázmány Péter, ekkor a Jézus-társa ság tagja, utóbb esztergomi érsek és hazánk egyik legkivá lóbb írója. Az 1597/8-iki tanévben a logikából, a következő ben aphysika- és metaphysíkúból tartott előadásokat, Aristoteles müveinek alapján. A tankönyveket mcga szerkeszté, s ezek közül a logikai- és physikainak kéziratai mai napig a pesti m. kir. egyetem könyvtárában őriztetnek. Pázmány 1599-ben elhagyta ugyan Gráczot, s Magyarországban mintmissionárius működött; de csak 1603-ig, amikor ismét vissza küldetett, hogy a gráczi egyetem hittudományi karánál négy éven át a Theologia Scholasticát tanítsa.2) A XVI-ik sz;>zaa végső éveiben r, gráczi tanárok sorozata még két magyar nevet tüntet föl: Forró György- és Nagy Jánosét, kik 1600-ban működtek Gráczban.3) A gráczi egyetemen 1587 — 1600 köztjtt tanuló ma gyarok a következők : 1587 1589 1590 1592 1594 „ „ „ n

Stephanus Hosuttoti Castrifereiensis Logicus. Ladislaus Czenzi Uiuari. Humán. stud. Joannes Beneti Caeglediensis. Syntax. Paulus^Zicliy Ungarus Nobilis. Khetor. Georgius Magyar Vörösvariensis. Nobilis. Rhetor. Ambrosivs Maronovicz Czepreginus. Rhetor. Franciscus Danielfy de Nagy Zo'lös. Nobilis. Rhetor. Georgius Kassmezms Sabariensis. Nobilis. Rhetor. Cristophorus Christian Filiensis Sccpusiensis Humán.

*) Dr. Richárd Peinlich. Geschichte des Gymnas:uma in Graz. (A :gymnasium 1869 és 1870-iki rjahre:il)ericlit''-jeiben.) 2) Franki. Pázmány Péter és kora. I. 14 3 kk. 11. J) Graczl Jahredbaricht 1869, 103 1.

249 1594 Geo gius Kazdach de Gén ez Rhetor. „ Franciscus Scholz Humán. p Stephanus Ratkay de Nagy-Tábor. Humán. 1595 Andreái Ambrosius Veteiosoliensis Pannonius Humán. „ Nicolaus Coci Pannonius Nicopoliensis Humán. „ Georgius Laczkovich Syntaxista „ Thomas Kazdak Gineensis Syntaxista. „ Georgius Chorenko Syntaxista. „ Joannes Körmendy Syntaxista. 1596 Chrislophorus Petheö Nobilis. Ex I. classe gramm. 1597 Nicolaus Porniezy de Orthopa. Transylvanus. Nobilis puer Serenissimi Archiducis Perdinandi. „ Joannes Chepreghinus Ehetor. „ Andreas Kustgy Poéta. „ Georgius Blasenich Grammatiata. „ Georgius Suthouitius Philosophus. 1598 Aegidius Akkert Transylvanus. Logicus. „ Georgius Miskolzi Transylvanus. Syntaxista. ,, Stephanus Chernél Nobilis Syntaxista. 1600 Caspar a Megier Humanista. „ Michael Kekz Nagyszombathiensis Syntaxista. „ Stephanus Sabariensis ex Sabaria Syntaxista. „ Nicolaus Georffy Sabariensis Syntaxista. w Paulus Lypiay Transylvanus Nobilis Syntaxista. „ Franciscus Szalay Transylvanus Nobilis ex II. elasse. „ Michael Ivanczy Sabariensis Nobilis.1)

Gráczban protestáns gymnásium is virágzott, míg 1598ban Károly föherezeg ellenreformátori buzgalmának áldoza tul esett. 1560 körül itt mint tanár működött a poprádi szárma zású Fabinus Lukács.2') !) A gráczi fögyrar.ásium igazgatójának Dr. Psinlich Richárdnak .Bzivességóböl nyertem e névsort.

250 Itt tanultak 1591-ben Libner György1) és 1598-ban Veigmann Márton, mindkettő Bártfáról. 2)

XVII. Halié. E város egyeteme csak a XVII-ik században lett meg alapítva. De prot. gymnásiuma már a XVI-ikban híres volt. 1570 körül tanult itt a sopronyi Magnus (hihetőleg Nagy) Pál.3)

XVIII. Heidelberg. A prágai és bécsi egyetem után a heidelbergi a legré gibb Németországban. I. Ruprecht választó-fejedelem 1386ban alapította és a páriáinak mintájára szervezte. Legvirágzóbb korát a XVI. század második felében élte, midőn a református tudományosság gyupontjává és menhelyévé lön. A magyar ifjak azonban csak a XVI. század vége felé kez dettek nagyobb számban ide gyülekezni, midőn a két pro testáns felekezet közötti válaszfal teljesen fölemelkedett.4) Itt tanult 1540 körül Hentzius Márton, utóbb szebeni tanító.5) 1568—73 Paksi Mihál.6)

J) 1591 idus februári! Bártfa város tauácsához intézett levelb e város levéltárában. 2) Bartholomaeides 104 lap. 3) Bartholomaeides 58 1. *) Hautz. Geschichte dér Universitat Heidelberg. 2 kötet. Hei delberg 1863. 4. 5) A szebeui evang. gymnásium 1859-ik évi pragrammja 18 lap. 6) Telegdy Miklós pártfogásával utazott külföldre. 600 forintot kapott költségeire. Több főrangú ifjút kisért mint nevelő. Heidelbergböl 1572 april 10, decz. 4. 1573 april 5-én ír Simlerhez. (Sinai gyűjtemény Debreczenben.)

251 1 56 8 — 70 n 1571 —72 1573 szept. 15.

Ihuri Mátyás. l) Thuri Jakab. Kratzer Lukács.2) Miehael Gorsa Varsanius. Joannes Jous Debrecinus. Paulus Cengerinus. 1576 april 25. Antonius Langius Coronensis. 1576 nov. 24. Matheus Georgtí Transylvanus . 1577 szept. 26. fabinus Piso Bellenius. Paulus Varsanius. Dávid Sigismundus Cassoviensis. 1579 jún. 30. Ernestus ab Ittersum Transylvanus. 1583 — Nicolaus Thonensis. Stephanus Gencsi. „ okt. 23. Valentinus Vaninus. 1584 april 11. Isacus Fegverdirinus. (Fegyvernek!.) Franciscns Thonensis. Franciscus Vasarheünus. 1 58 6. szept. -23. Andrew Carolmus. Johannes Budeus. Stephanus Csorba. 1587 jún. 30. Johannes Sylvasus Trans. 1587 aug. 16. Alexander Somborius Báró Trans. Georgius Karnis Trans. Martinus líudaei Trans. 1587 szept. 15. Johannes Hertelius Trans. 1587 okt. 5. Georgius Spinensis Trans. 1588 nov. 1. Valentinus Sarközius. 1589 jan. 25. Nicolaus Bogathius Trans. Claudiopolitee. 1589 jan. 27. Johannes Rodnerus Musnensis Trans. Johannes Mallendorfius Apoldinus Trans. 1589 febr. 2. Stephanus Szamoskőzius. Ung. 1589 máj. 6. Johannes Begerus Ung.

!) Ez 1569 april 12-én ír Heidelbergböl Wolf János zürichi ta nárhoz. (Sinai gyűjtemény Debreczenben.) 2) ., Lacas Crasserus Transylvanu8l'-nak van ez egyetem évköny vébe jegyezve. Innen 1571 november 1-én és 1572 idus április ír Wolfnak Zürichbe. (Ugyanott.)

252 1590 máj. 7.

Johannei Borums Ung. Matheus Ni/fuls (?) Ung. 1590 nov. 2. Johannei Tarai Debrecinus. Johannes ( zegledinus. ^ Johannes Tolmani Mediensis. 1591 decz. 3. Mic/iael Beké Tolnaeus Ung. 1592 május 4. Mic/iael Zegedinus Tyrnaviensis. — jún. 7, Michael Veresmarti. — szept. 29. Moses Callovius. — okt. 20. Martinm Störle Bistriciensis Trans. — okt. 24. Michael S:inérváralljai. Matlteus Baraniai. Johanna Kállai. —- decz. 1. Michael Losoncius. 1593 marcz. 19. Éliás Jtergerus Briznensis Pannonius. — april 7. Gregorius Váczi. — april 21. Balthasar Molnár Debrecino Ung. 1595 febr. 20. Petrus Falkmanus Coronensis Trans. — april 19. Paulus Rőt Trans. — april 22. Emericus Ujfalwinus. — aug. 2. Martiniu Hoggius Trans. Georgius Schoren Trana. 1596 aug. 7. Johannes Budakéri Trans. — szept. 17. Stephanus Teokőli Báró in Késmárk. Michael ZerdaheK. Stephanus Talliai. 1597 jan. 22. gratis Albertus Molnár Zemcziensis. — szept. 15. Stephanus Decius Baronius.

1598 april 12. Petrus S. Debrecinus. — miijus 22. Emericus Katona Ujfalvinus Baronius. — jún. Joannes Alexius Kecskemetinus. Benedietus Pastoris Szagedinus: Miehael Hunior (?) Visolinus. Danid Pastoris Szegedinus. Michael Tatár Patainus. Moses Vásárhelinus Traus. •1600 febr. 8. Johannes Megyerimw. Andreas K. Szikszai.

253 1600 febr. 8. — april 1. — jnl. 5.

Petrus Vatsinui. Michael Orvos SuriuB Hung. Emericus Kovacznai. Vicentius Szepsinus. — júl. 29, Georgius Thúrius. Petrus P. Alvincinus. —- nov. 26. Petrus Taxonius.'1}

Ezen ifjak közül irodalmi téren leginkább Károli An* drás, Szamosközi István, Veresmarti Mihál — kit később mint kálvinista prédikátort Pázmány a kath. egyháznak meg nyert — Berger Illés — utóbb országos historiographus — Ujfalvi Imre, Szenczi Molnár Albert, Baranyai Decsi István, Ivinczi Péter tűntek ki. Sombori Sándor báróról, ki 1587 aug. 16-ra vaa beje gyezve, kiemeljük, hogy az nevelőjével Szamosközi István nal még 1590-ben is Heidelbergben tartózkodott. Ez évben az egyetem egyik híres tanára Fortunatus Crellins az oltári szentségről szóló munkáját Somborinak ajánlva bocsátotta közre.2) 1600-ban Bartsai Zsigmond a heidelbergi templomban ünnepélyes előadást tartott Krisztus istenségéről, melyet nyomtatásban is közrebocsátott.3) i

XIX. l g l ó (Morvaország). Itt tanultak : 1575 körül Gazur János. *) E névsort kiadta már Weszprémi i. m. IV. Centuria 465 s kk.. 11. Pontosabban Szeremlei József. Sárospataki füzetek. 1862. 557 g kk. 11. 2) A munka élén álló ajánlólevélnek czíme a következő : „Illustri Generosoque Dominó Alexandro Somborio Fortunatus Crelliua Philosophua ét Tlieologus S. D. Heidelbergae Calendis Aprilibus 1590." »Tibi Alexandre illustris — arja többi között — "meam cum Jesuita disputationem offerre piacúit . . . Prudenter tű prudentissimo doctissimi Stephani SamosIcezü praeceptoris tűi consilio pietati ét religioni verae ita vacas, üt nli- • quando non vaces Philosophia vera. Macte igitur adolescens generose, , strenue, üt feliciter coepisti, perge." (Egy példány e munkából a Nemzeti Mnzeum könyvtárában.) 3) Horányi. Nova Memória. I. 314 1.

254 1576 körül Pruno János. s „ Fabriczy János. a) 1581-ben Figuli Jónás, Bártfa város költségén.2) 1590 körül Urlanovits Dániel. „ n Schmidelius György. 1598 „ Péntek Mihál 3) XX. Ingolstadt. Bajorország ezen régi városában Lajos fejedelem 1472benalapított egyetemet, mely kitűnő tanárai, Reuchlin, Aventin, Celtes által nagy hírre emelkedett. 1549-ben a jezsuitáknak adatott át. A magyar ifjak közül, kik itt tanultak, a XVI. század ból csak egynek nevét ismerjük. Ez Bornemissza Gergely, ki 1594-re van följegyezve.4)

•j XXI. Jena.

E város egyetemét János Frigyes szász választófejede lem alapította 1548-ban. A császári megerősítést azonban csak egy évtizeddel utóbb nyerte meg és 1558 február 2-án történt ünnepélyes megnyitása. Határozottan Luther feleke zetéhez ragaszkodott. 5) Kezdettől fogva jó nevű tanárokkal birt. Ezek között egy magyarországi származású tudóst iá találunk. Ez Frankowitz Mátyás (Flaccius Illyricus), ki 1557-től 1562-ig tanított itt. Több tudományos munkát adott ki. A szabad akaratról szóló tantárgyában szenvedélyes vitába bő !) Bartholomaeides 71, 73, 11. 2) 1581 cal. oct. és 14 cal. nov. kelt levele a bartfai levéltárban. 3) Bartholomaeides 96, 97, 103 11. *) Rotmar. Annales Ingolstadtensis Academiae. (Ing. 1782.) II. 144 1. 9) Biedermann. Die Universitat Jena. Jena 1858.

255 nyolodváu Strigelius Victoriussal , ennek következtében tá vozni kényszerült Jenából.1) Az egyetem anyakönyvében a következő magyar ifjak neveit találjuk : 1550 Stephanns Transylvanus Clausenburgensis. 1557 Jónás Tidemannus. „ Dániel Edlinger ambo Schemnicienses. 1569 Petrus Blasy Muschnensis Transylvanus. 1573 Paulus Eosa Cremnitanus Pannonius. 1577 Johannes Brúnó Galoszensis Ungarus. 1578 Valentinná Conradi Pannonius. 1589 Laurentius Denkh Posoniensis. 1590 Christophorus Barententjel Késmarkensis. „ Georgius Aman ab Amanseck Cibiniensis. 1593 Johannes Schrembser Posoniensis. 1594 Stephanus Kürty Hungarus. „ Martinus Farkasdy Hungarus. 1599 Georgius Nuszbaum Soproniensis. „ Lvcas Maurach Posoniensis.2) E névsorból hiányzik Libner György, ki Bártfa város költségén 1593. és 94-ben tanult itt.3)

XXII. Königsberg. E város egyetemén, melyet 1544-ben Albrecht porosz örgróf alapított, a pozsonyi Preysz Kristóf, Melanchthön ba rátja az ékesszólástant4) és fia Preysz Bálint, másként Valen a) Munkái: Tabula de quatuor itegnis spiritualibua. Befutatio erroris Osiandri. Tabula circa methodum Theologiae. 1558. (Czwittinger 154 1.) 2) Jena Hungarica. Auctore Ludovico Haan. (Gyula. 1858.) Révész. A jénai egyetemben tanult magyarok s erdélyiek névsora. Történelmi Tár. IX. 209 1. 3) Ennek 1593 nonis martii, nonis octobris és 1594 pridie cal. octobris a bártfai tanácshoz intézett levelei e város levéltárában. *) Erről bővebben szólottam a frankfurti egyetemnél. Jöcher. Oelehrten-Lexikon. III. 1766 lap.

256 tinus Pannonius, 1588—94 között az orvostudományokat ta nította, és ezen időközben négyszer választatott meg az egye tem kormányzójává.1) 1597-ben itt tanalt a lőcsei Holtzminn (Xylander) Ist ván, kit szülővárosa küldött ide és a Thurzó alapítványból, segélyezett. 2)

XXIII. Krakkó. A krakkói egyetem egyike volt az első főiskoláknak Eu rópában. Kázmér lengyel király 1364-ben vetette meg alapjait; 1401-ben pedig Jagelló Ulászló és neje a magyar Hedvig befejezték. Jeles kiváltságai, híres tanárai csakha mar nagy jelentőségre emelték és látogatottá tették. Nincs kétség az iránt, hogy hazánk ifjai már korán kezdették föl keresni ; annál inkább, inert határainktól nem nagy távolság választotta el, és a két nemzet s uralkodói között a XlV-ik századtól kezdve szoros összeköttetés, benső viszony jött létre, mely csak ritkán lett rövid időközökre megzavarva. Nagy Lajost a lengyel trónon leánya Hedvig váltotta föl. Majd a 1440-ben a lengyel I. Ulászló és 1490 ben II. Ulászló lépett hazánk trónjára. Mindazáltal a magyar tanulók neveit csak 1492-től kezdve ismerjük, amidőn magoknak társodát, bursát szer veztek, vagyis közös épületben egyesültek, amikor rendes anyakönyvet kezdettek vezetni.3) Kitől nyerték ezen házat, nem ismeretes. Azt Bem tudjuk, vájjon ezen bursához voltak e alapítványok csatolva. Valószinti, hogy a tanúlók közös 1) Weszprémi. I. Cent. 142 1. 2) A Thurzókönyv Lőcsén. És Bartbolomaeides 93 L 3) Közzétéve Miller által. „Regestrum Bursae Cracoviensis Hungarorum." Buda 1821. Miller ezen reges.rumból nem tudta meghatározni az időt, mikor kezdett e bursa saját házzal bírni. Pedig az 1541-ik érre följegyezve van : „Ab annia ferme 50" lakják házukat. Miből kétségtelen hogy a bursa, eredete óta ugyanazon épületben volt elhelyezve. 59 1.

257 pénztárba fizetett saját pénzükön élelmezték magokat. Segélyeztettek azonban kétségkívül a magyar főpapok és főurak, miként a lengyel királyok_által is. így 1507-ben János király, a koronázásán jelenlevő magyar követség közbenjárására, a wielicskai bányákból évenkint kiszolgáltatandó nyolcz mázsa sót adományozott a bursának, melyet Zsigmond király 1510ben tíz mázsára emelt, azon kötelezettséggel, hogy a magyar tanulók ünnepnapokon mise alatta „GaudeDeiGenitrix" kez detű éneket tartozzanak elénekelni a király lelki üdvéért. A bursa a tanulók által választott senior alatt állott, kit négy tanácsos (consiliarius) támogatott. Statútumjaik, melyekkel bírtak, még nem jöttek napvilágra. Közös kápolnájuk is volt, mely szent Ferencz védnöksége alatt állott. (Capella Hungarorum ad s. Franciscum.) A bursa 1493-től 1541-ig állott főn. Ezen idő alatt 783 tanuló volt tagja. Legvirágzóbb kora 1493 —1507-ig terjed Ezen tizenöt évre 341 tanuló esik. 1508-ban a pestis elriasztotta Krakkóból a magyarokat. 1509-ben is csak 15 jött. Számuk 1510-ben már ismét 40-el, 1511-ben 56-al szaporodott. Ezután ismét megfogytak, mit a belzavaroknak kell tulajdonitanunk. 1512— 1515 csak 28 ifjú jegyeztetett be. II. Lajos uralkodásának első éveiben jobbra fordul a helyzet; 1516— 1524-ben 162 jött a lengyel egyetemre. De később a belzavarok és török háborúk folytán majdnem kihal a magyar társoda. 1525-ben 9, 1526-ban 2t 1528-ban négyen,de 1 529-töl ismét sűrűbben jönnek. Ezen évtől 1536-ig 89-et számítunk. Azonban 1537-ben csak 4 jegyezte tett be. Miután eként a bursa épülete majdnem üresen állott, s a csekély számú magyarok az épület föntartására képtele nek voltak, az egyetem megkisérlé őket attól megfosztani. Az ügy Zsigmond király elé került, ki megengedte, hogy a magyar ifjak követet küldjenek hazájokba, ki ott a királynál s a főrendüeknél segélyt eszközöljön ki. A követ elküldetett, de nem jött vissza. 1541-ig hirták a bursa-épületet a magyar ifjak. Ezen évben már csak négyen laktak benne. Ekkor a király távollétében, megfosztottak attól, miután nem tudták okmányilag kimutatni, mily jogczímen birják azt. Ennek FBANKL. HAZAI EB KÜLF. ISK. XVI. SZ.

17

258 folytán az ifjak kivonultak, s az ingóságokat részint eladták, részint biztos helyen letéteményezték. Mindazáltal a következő években is jelentek meg ma gyar ifjak a krakkói egyetemen; de most már csak magán ha zákban szétszórva tartózkodtak; míg 1557-ben az egyetem rendelkezésükre bocsátá azon házat, melyben előbb német if jak laktak volt, de miután' lángok martalékja lett, azok által elhagyatott s az egyetem által restauráltatott. Ez „új bursá"nak hivatott. Itt a magyar ifjak újra szervezkedtek. NyolCzan voltak, s Thelegdy Miklós taccalaureust — később pécsi püspököt — seniorrá választották. Azonban nem soká tartóz kodtak itt. Az egyetem várakozása, hogy az új bursa na gyobb vonzerőt gyakorland a magyar ifjakra, nem ment tel jesedésbe. 1558-ban csak öten jöttek. Emiatt az egyetem ezen házat is elvette tolok. Ekkor azon ajánlatot tette ugyan ne kik, hogy a massóviai ifjak által lakott „Philosophorum Bursá"-ba vonuljanak; de erre nem voltak hajlandók, mi után a magyarok a massóviakkal régóta ellenséges viszony ban állottak. Újra elhagytak tehát Krakkót s ingóságaikat letéteményezvén megállapítottak, hogy azokat utódaik csak akkor vehessék át, ha legalább nyolczan lesznek, s képesek közös házat vinni. Eként enyészett el a krakkói magyar bursa, anélkül, hogy föltámasztatott volna; bár a későbbi évtizedekben, főleg Báthory István lengyel királysága alatt, a magyar ifjak ismét látogatni kezdek a krakkói fő iskolát. Az ifjaknak, kik 1493—1558-ig a magyar bursa tagjai voltak, legnagyobb része a hittudományi előadásokat hall gatta s a papi pályára készült. Tanulmányaikat bevégezvén visszatértek egyházmegyéikbe s ott vették föl az egyházi ren deket. De nem ritkák oly esetek sem, hogy az ifjak a kellő kort elérve Krakkóban szenteltették föl magokat. Az Oláh Miklós érseki kormánya alatt eszközölt kánoni visítátiók al kalmával, a lelkészek kérdeztetvén, hol vették föl az egyházi rendeket, többen azt válaszoltak, hogy Krakkóban. A papi pá lyára készülő ifjak részint magok, részint a főpapok költsé gén tanultak, így 1525-ben Csáki Mihál egyenesen „discipu

259 ius Episcopi Albensis in Transsilvania" mondatik.1) Sokaa mint fö'lszentelt papok jöttek Krakkóba, hogy magokat töké letesebben kiképezzék. A bursa tagjainak közzétett névsorá ban tizenöt presbytert, két plébánost, öt kanonokot, két főesperest számítottam. Számosan hallgatták a tanulók közfii a bölcsészeti kar előadásait is. A Krakkóban tanult magyar ifjak között a legelőkelőbb magyar családok sarjait találjuk, így a Bánfy, Csáki, Czobor, Dengeleghi, Gyulai, Homonnai, Korlátkői, Nádasdi, Nyári, Széchi, Verböczy, Újlaki. Zondi nevekkel találko zunk a regestrumban. Többen magas egyházi és állami hi vatalokra emelkedtek, vagy irodalmi téren vívtak ki magok nak jelentékeny nevet. Újlaki Ferencz, Gregoriancz Pál, Kolosvári János, Thelegdy Miklós püspökök lettek. Zegedini (Szegedy) Gergely, sz. Ferencz-rendü szerzetes, Sylvester Er•dősi János hittudományi müveikről ismeretesek. Dévay, Gálszéchi, Kalmancheki, Székely István, stb. a magyar reformátio küzdelmeiben vezérszerepet játszottak. Azon tényt, hogy a magyar ifjak a XVI-ik század kö zepetáján Krakkót elhanyagolni kezdették, könnyen magya rázhatjuk. A krakkói egyetem elvesztette volt jelentőségét. A protestáns ifjak Németország és a Svajcz főiskoláiba siettek, hol a reformátió hőseinek tanszékei körül csoportosultak. A katholikus ifjak pedig részint Nagyszombat és Kolosvár főis koláiban elégítették ki tudvágyukat, részint inkább Rómába, vagy Bécsbe és Gráczba küldettek. Mindazáltal 1558 után sem hiányoznak a krakkói főiskola tanulói között magyarok. Ilyen volt Macrus János Gergely szepsii származású, ki mi dőn 1562-ben a baccalaureusi fokozatot elnyerte, ez alkalom mal „De vera glória" czímü költői müvét adta ki nyomtatás ban.2) 1565-ben pedig a bártfai Eck Bálint tanult itt.3) 1570-ben Paksi Mihál.t) !) Kegestrum 39 1. 2) Horányi Memória. II. 537 1. 3) A görlitzi tanító 1566 4 nonas februárit a bártfai tanácshoz in tézett levelében említi, hogy Eck fél év eló'tt jött ide Krakkóból. (Bártía város levéltára.) «) Említi 1572 april 10-én He'.Jelbergböl Simlerbez intézett leve lében. A debreezeni SinaiK'le gyűjteményben.

17*

260

A krakkói magyar bursa XYI. századbeli tagjai. Melchior Czaslocz. Magister factus 1508. Joannes de Bengyes. Joannes de Swynak. Valentinus de Felwentz. Andreas de Syntha. Thomas de Swczek. Sixtus de Tamásfalva. Emericua de Colocia. Nicolaus de Madaras. Valentinus de Sykso. Ladislaus de Sacol. Matthias de Galsétz. Georgius de Budaháza. Georgius de Matusna. Matheus de Szenthmiclos. Andreas de Sáros. Gregorius de Zeged. Michael de Simigio. Bartholomaeus de Baronya. Mathias de Zagrabia. Mathias de Farchal. Stanislaus Baccalarius de Iropoli. 1504. Mathias de Losonch. Mathias de Pesth. Franciscus de Pesth. Benedictus de Buda. Dominicus de Karansebes. Wolfgangus de Cassovia. Lachus de Debrecen. Ambrosius de Debrecen. Georgius de Tarnoch. Joannes de Buda.

Stephanus de Myskolch. Emericus de Konáthfalva Bac calarius. Emericus de Sáros. Johannes Baccalarius de Pesth. Gregorius de Thwr. Sigismundus de Buda. Damianus de Tornajalya. Thoma de Chyoma. Franciscus Zenyesy -deHecheny. Nicolaus de Gábor. Nicolaus de Leié. Johannes de Vath. Johannes de Strigonio. Franciscus Sartorius de Varadino. Johannes Mohoray de Zayol. Balthasar de Bodh. Lachus Lwanti de Békés. Egregius Dominus Johanaes de Korlátkew. Benedictus Aphart de Laabads, Baccalarius Vienensis. Johanes de Cwz. Petrus Oláh de Kerezthwth. Nicolaus de Sabaria. Nicolaus de Sarló Baccalarius ét Magister, tandem Senior Domus 1514. Blasius de Sarló. Andreas de Vathyon. Johannes de Megyer. Damianus de Torda. Joannes Tholden. Nicodemus de Dees.

261 Johannes de Pesthwargei. Albertus de Tharczal. Benedictus de Uylak. Benedictus de Verébéi. Nicolaus Byka. Georgina de Capolna. Franciscus de Pesth. (Lratus). Franciscus de Lippa. Johannes de Bak. Benedictus de Czeny. Emericus de Lizka Baccalarius. Caspar de Sáros. Franciscus de Déva. Thomas de Zwboraenmuchal. Thomas de Chen. Gregorius de Kép. Nicolaus de Wngwar. 1509. Egregius Dominus Andreas de Ngoythodk. Ladislaus Mikola de Zamoswla. Andreas de Brazgowia alias de Korona. Laurentius de Kivulo Dominarum. TVanciscus de Zent Agatha, vei de Walle Agathe. Dominus Nicolaus Tornaly Arcbidiaconus Ugociensis. Emericus de Dalaiba Franciscus de Tyzawarsa. Emericus de Szent-Kyraly. Barthollomeus de Nadasd. Nicolaius de Bodorfalwa. Dominieus de Kewrmewndh. Ambrosius de vy falw. Joannes de Zanto. Stanislaus Presbyter. Venceslaus Magister Cassovi. Joannes Caseovig.

Philippus de Zaasberen. Stephanus de Chanadino. Joannes de Felnemethi Ambrosius Presbiter. Nicolaus Morghay. Benedictus de Altarcz. Michael de Olczwar. Brictius de Nagy-Kwlwdh. Martinus de Bogath. Paulus de Rudobánya. Bernardus de Rudobánya. Joannes de Rudobánya. Augustinus de Harsány. Nicolaus de Tarkw. Petrus de Pázmán. Franciscus de Pestb. Paulus de Margbytafalwa. Mathias de Awria. Franciscus de Pesth. Blasius de Kostb. Balthasar de Cheresbánya Joannes de Debrecen. Rupertus de Buda. Joannes de Buda. Baccalarius Wiennensis. Bartbolomaeus de Buda. Wilhelmus Grach Baccalarius Wienneosis. Georgius Warday de Kyswarda. Joannes Kewzegbi de Kewzegh. Michael de Paaph. Sabianus de Kivulo Dominarum. Michael de Ghench. Martinus de Gbench. Yalentinus de Cassovia Bacca larius Cracoviensis. Stephanus de Thorda. Martinus de Zeghedino Bacca larius Yiennenssis. Gregorius de Zeghedino. Antonius Wacien.

1510.
1511. BlasiusChaazar de Madaras. Blasius de Zeghedino. Georgius de Gyenkh.

262 Paulus de Santmyhál. Éliás de Rayk. Paulus de Zatta. Ambrosius de Thatha. Joaunes de- Hadymázs. Ladislaus de Gyula. Michael de Ayach Presbyter^ Martinas de Zolnok. Martinus de Bochardh. Andreas de Peesth. Franciscus de Bochardh. Petrus de Pesth. Joannes Abramfy de Gerla ArMichael de Nagy-Thalja. chidiaconus. Gallus de Warphalwa. Franciscus de Caseo-foro. Joannes de Ceghlidh. Blasius de Kusal. Petrus de Phelwinch. Paulus de Bihar. Philippus de Szenta. Sigismundus de Buda. Ladislaus de Kenisy. Demetrius de Zoklyos (Siklós). Stephanus Pestyény de Mar thonos. Gregorius de Zoklyos. Paulus de Dalwadh. 1513. Dominus Fabianus Presbyter Mateus de Káról. de Derzs. Thomas de Zenthes BaccalariuS" Dominus Stephanus Presbyter Cracoviensis. de Haraztkerek. Valentius de Zékelhida. Domiuus Benedictus Presbyter Simon de Ersemyen. Joannes de Gara Baecalarius^ de Odwarhelyh. Tomas de Zelesche. Joannes de Zenthywan. Dávid de Gywla. Clemens de Apathy. Georgius de Naghbaraty. Franciscus de Thorda. Lucas de Decbe Transylvanus. Georgius de Paznand. Anthonius de Kewkeszy. Gregorius de Zewgedino. Benedictus de Czegled. Petrus de Dewbreczen. Nicolaus de Cassovia. Georgius de Zegedino. Ambrosius Warkon. Matheus de Zegedino. Paulus de Losonch. Stephanus de Chanadino. Georgius de Gyarmath. Petrus Nobilis de Polyanka. Gáspár de Leuthovia. Matheus de Bekey. Georgius de Thlyu. Benedictus de Hwnyad. Valentinus de Cassovia. Blasius de Zegedino Baecalarius. Dominicus de Galand. Ladislaus de Hurigl. Laurencius de Borozeinye. Michael de Gengyes. Anthonius de Buda. Joanucs de Lethenye. Walentinus de Vaswaar. Franciscus Goszton Hermág. Georgius dó Zegedyno. Petrus Bricer de Cassouia Baeca Martinus de Cassovia. larius Cracoviensis. Franciscus de Uyhel. Clemens de Wamosralu. 1515. Matheus de Zegled. Sebastianus Henkkel de Leutzo- Matheus de Okorito. Anthonius Presbiter de Traawia Baecalarius Viennensis. silvania. Georgius de Zatta.

263 Caspar de Nagyhawk. j Stephanus de Zegediuo Petri Thomas de Veteribuda, Bac fíwldes. calarius. Joannes Naghthwr. Alexander de Lewtzowia. Benedictus de Thorda. Waliy de Chestrik. Benedictus de Nagsarlo. Anthonius de Zéchyen. Joannes de Baars. Benedictus Bak Budensis. Franciscus de Nagtharkan. Blasius Jeeirus de Modrusa. Franciscus de Posegawar. Izaias Zaylinus. Cristoforus de Depsl Baaf. Andreas de Halas. Gregorius de Sancto Martino Michael de Nagymihályfalwa. Pétewrfy. Stepbanus de Zenthalzlo. Joanes de Zalankemen. Joannes Besthiensis. Muthias Coloavariensis. Thomas Naghhány Britty oláh; Lucas de Tisauarsan. Joannes Kapws. Yalentinns de Zegedino Bacca- Stephanus de Korlatfalva. lariiiH filius Stephani Fictoris. Franciscus de Wylak. Petrus Gerebey. Stephanus de Thopai. Benedictus de Kimazombath, Joannes de Sthara. Paulus de Janoch. ívicolaus de Domaháza. Petrus de Sajozentpetber. Stephauus Janochi. Mathias de Pathay. Matheus de Zykzo. Grogorius de Zend. 1516. Joanues de Thopa. Anthonius Budensis. Matheus de Casczon. Paulus de Zeghedino. Gregorius de Pestb. Joannes de Cassovia. G-eorgius de Dees. Joanues Hadus. Vincentius de Parzyr. Johannes Zeghedinus. Thobias de Orosháza. Joaunes Belwar. Jeremiás de Buda. Stephanus de Hathwan. Joannes de Magyary. Petrus de LyengCs. Nicolaus de Marsossfalwa, Thomas de Lyenges. Paulus de Chyethnek. Martinus de Dees. Paulus de Koloswar. Nicolaus de Zegedino. Clemens de Kalló. Nob lis Marthinus Tusszinus Cristofcrus de Eperies. de Coppan. Petrus dó Zerdabel. Emericus de Makofalva. Franciscus de Hrerrhy. Zec Emericus Presbiter Ciska- Melcbior de Hwztb. marinus ín suo Senioratu Joannes de Themeswar. compilavit : Scrkbb fabkos Magnificus Nicholaus Banffy. df. zbkkpl. fzbrxkt. (?). Michael de Transilvania. Jacobus de Gywnch. 1517. Sigismuudus de Hugagch. Paulus de Thorna. Petrus de Gywla. Franciscus de Bachko. ', Michael de Baranya.

264 Thomas de Zakói. Joannes de Wyl. Petrus de Varadino Baccalarius. Caspar de Vásárhel. Benedictus de Rymazech. Vincentius de Varallya. Nicolaus de Hozywaray. Anthonius de Dees > SebaBtianus de Dees 5 FratresStephanus de Nánas. Thomaa de Angalhaza. Laurencius de Cassowia. Franciscus de Bagos. Dominus Franciscus Presbiter Varadinua. Blasius Simihwn Baccalarius. Stephanus Debreczeny. 1519. Emericus de Simigio Seggosdienais. Thomas de Kisdoba. Emericus de Therebes. Valentinus de Theka. Simon de Baraz. Lucas de Nythria.. Petrus de Bars. Johannes de Dyozek. Franciscus' de Tholna. Gregorius de Zemlyén. Mathias de Horwathy. 'Ádám de Ezek. Albertus de Gywla. Michael Khezyholchi. Stephanus de Káppos. Georgius de Heyche. Michael de Eadem. 1521. Michael de Erdewdh. Blaaius de Magmás. Ladislaus de Strigonio. Christophorus de Cassovia. Albertus de Filpes. Petrus de Paska. Joannes de Sencze. Gregorius Rector de Kamanch.

Anthonius C
265 Joannes de Mindszenth. Laurentius de Nagyhalaz. Mathens de Thalya. Gasjmr EOSÍIS de Zeged. Joannes Pelbarth d« Berekzáz. Paulus de Zekeres Berekzázy. Lucas de Benye. Ludovicws de Zelesthe fratres magnifici. Joannes de Zelesthe fratres mag nifici, Georgius Polyani. 1525. Nicolaus de Záz. Dionysius de Zély. Emericus Terekh (Török) de Bábafalwa, Pranciscus Berkius. Sebastianus de Károly. Ludovicua Zegedinus. Ladislaus de Zenthpé"ter Diecesis Strigoniensis. Johannes Berekzazi. Andreas Kerepeci. 1526. Johannes Silvester de Zynyewaralya. Christwphorus Mathwsnai. Stephamts de Galzeech. 1527. Stephanus de Zala. Michael de Wamos. Matbias de Hunyad. Joannes Barabosy de Transylvania. Gáspár de Transalpibus. Joannes de Bimazombat. Michael de Zala. Gábriel de Gywla. Joannes de Machywsfewlde. Blasius Siculus de Transylvania. Emericus de Zegedino. 1528. .Lucas de Thine.

Georgius Getteman de Wylak. Joannes Kiss Varadiensis. Georgius Tampsi Transilvanus de Haznafalva.

1529. Gregorius Debreeinus. Joannes de Jabloncza. Petrus de Zarazpathak. Christophorus de Gewrgei. Paulus de Zegligeth. Joannes de Almaas. Blasius Zeplakinus. Stephanus Siculus. 1530. Benedictus Transilvanus. Jacobus de Puthnok. Simon Cassovianus. 1531. Petrus de Zyntha. Mathias Hebanus de Wasarhel. Emericus Ozorinus. Lucas Thuiius. Thomas Ryalvinus. Mattheus Zegedinus. Demetrius de Kewres. Mathias Banocy. Demetrius Chernesváry. Stephanus Gyulai. Benedictus Bihary. Stephanus Hédervary. Simon Harsani. Michael Galacy. Paulus Zolthan de Chepe. Blaeius Nimethi. Franciscus Dommahidi. Anthonius de Zeercz. Franciscus Thuri. 1532. Andreas Vugvari. Michael Velikei. Petrus Cbanadinus. Laurentius Kasapataki. Éliás de Kyde. Joannes Munkach.

266 1533. Michael TemesváryEmericus Vyhely. Eneas de Emod. Nicolaus Geudy. Petrus de Homonna. Herubin de Kwchka. Nicolaus de Galgocz. 1534. Andreas Apáty. Martinus PaztohyStephanus Bárdi. Benedictus Abady. Mattheus de Baba. Albertus Károly. Albertue Makady. 1535. Matheus Figulus de Tarkany. Demetrius de Zentmaria. Joanues Zechyeni. Sigismundus de Gyalw. Mathias de Tzytzemer. Anthonius de Myskoltz. Dominus Stephanus Zaas de Udwary. Nicolaus Bányay. Ludovicus de Hunyad Tranailvanensis. Stephanus Albensis Transilvanensis. Panlus Bavay VaradienBis. Albertus Vurmlocz Transilvanue. Bernardus Ré"falvi. Paulus Bistriciensis Transilvanus. Georgius Kakasfalwssy. Joannes Hwsthi de Torna. Joanues de Tereem. Lucas Hunyadi. 1536. Joanues de Zeged. Thomas de Strigonio. Michael de Zynyrwarallya.

Gregoriua Chomahazinus. Franciscua Wyer Pankotay Cauonicus. Martinus Dalmatha. Joannes Hunyadinus. Clemens Walkay. Emericus de Merchye. Gáspár de Zeghed. Joannes Zolthan. Andreas Losonczy. Michael Adabroncz. Michael a crasso. Mathias de Thyza-Varsány. Andrea a nagymyhaly. Casparus Vngvarinus. Gallus a Bamyw. 1537. Franciscus a Kyde iuvenis bonae indolis ét spei. Stephanus Naghizegedinus. Franciscus Werbwcinus. 1538. Joannes Grubigy ex Croatia. Blasius de Erk. Nicolaus de Szata. Nicolaus Géziéi. Franciscus Metzinus. Sebastianus de Sercz. Joannes de Fay. Urbánus llosvay. Georgius Coloswarinus. Benedictus de Semia. Andreas de Nagymihály. Michael de Tárna. Josephus Pestinus. Franciscus de Baianháza. Thomas Semyen de Zykso Presbyter Lucas Syke de Munchach. 1539. Franciscus Koch de Zewlews. Joannes Bosnaviensis. Caspar Albaregalis. Georgius de Wyzklen.

267 Ladislaus Zalay a Bolt. 1540. Joannes Kivulinus. Christophorus a Beyey. 1557. Gregorius Macer Szepsius Baccalaureus. Joanncs Szwnyogh. Baccalaureus. Tbomas Derecinus.

Mattbias Szakachinus. Thomas Béltekius. Andreas Karolinus. Stephanus Szegedinus. 1558. Franciscus Kraszoanua. Franeiscus Czegledmus. Andreas Szamoskezy. Michael Libocz Wyluianus. Franeiscus Agriensis.

.268

XXIV. Lipcse. Frigyes szász választó alapított itt 1 409-ben egyetemet. ^A. XVI. század közepetáján a protestantismus szellemében njjászerveztetett *) 1539-ben itt tanult Jaxyth (hihetőleg Jaksich) János, Brodarich püspök barátja.2) 1572-ben Henisch György itt fejezte be orvostudományi kiképzését és június havában, távozása előtt, közrebocsátotta ily czímti előadását: „Oratio de modo nutritionis in corpore humano." 3) ^ 1573— 75 Scholcz György, Bártfa váro^ által segélyezve, tanult e főiskolán.4) 1576 körül Pruno (vagy Brúnó) Jánost pártfogója Ba lassa András küldötte ide.5) 1580 körül Abrahamides Izsákot találjuk itt.6) XXV. Lyon. Itt képezte ki magát az orvositudományokban 1570-ben ti tatai származású Kováts György és ezen évben kiadott egy ily czlmü müvet : J) Gretschel. Die Universitat Leipzig. (Lipcse 1830) 2) Jaxythnak 1539 okt. 15-én Lipcséből Brodarichhoz intézett le vele a Réwai család stjavnicskai levéltárában 'találtatik. 3) Weszprémi. III. Cent. 443 lap. .'*) 1573 april 5-én és 1575 Domiuica Exaudi a bártfai tanácshoz intézett levelei a bártfai levéltárban. 8) Bartholomaeides 71 lap. «) Klein. III. 3 lap.

269* „Hercules vére cognitus, certus exul, id est: Epilepsiae vera dignatio ét ejusdem certa curatio." ') 1572-ben Paksi Mihál, Telegdy Miklós fiainak kísére tében, tartózkodott itt.2)

XXVI. Magdeburg. E város protestáns gymnásiumában 1575 körül tannlt a selmeczi Landman Kristóf.3)

XXVII. N e i s s e. A selmeczi származású Kirmeser KristófMester 1573—80 tanár volt e város gymnásinmában.4)

XXVIII. Nürnberg. Itt Melanchton szervezett 1526-ban prot. gymnásiumot. Számos magyarországi ifjú kereste föl. Arator jezsuita, midőn 1579-ben XIII. Gergelyt a római magyar collégium megala pítására buzdította, kiemelte: „Sectarios, adolescentes ex Hungária, vicinisqne Provinciis litterarum fáma Wittenbergam ét Norinbergam allicuisse, Germaniae urbes, addictissimas pravis opinionibus. " Azonban bár e szerint kétségtelen, hogy a magyar prot. ifjak Nürnberget sűrűén fölkeresték, közülök egynek sem ismerjük nevét.5) ') Horányi. Memória. II, 435 1. 2) 1572 apríl 10-én Sirnlerhez intézett levele a debreczeni Sinai gyűjteményben. 3) Bartholomaeides 67 1. *) 1580 október 9-én a selmeczi tanácshoz intézett levelében em líti, hogy hét év óta foglal el Newseban tanszéket. Levele Selmecz város levéltárában. 5) Socherus Hist. S. J. Prov. Austriae 236 1.

.270

XXIX. 0 s l a v a n (Morvaország). Itt 1570-ben a magyarországi Fabricius András volt tanító.1) XXX. P á d u a. E város és Bologna bírta a középkorban Olaszország legjelesebb főiskoláit. Miként az utóbbit, úgy amazt is, a XIII, századtól kezdve, nagy előszeretettel látogatták a ma gyar ifjak. Legsűrűbben a XV. század második felében keres ték föl Páduát, midőn Mátyás király az olasz főiskolák tudós tanáraival szoros összeköttetésbe lépett. A XVI. században sem szűnt meg a páduai egyetem vonzerőt gyakorolni a tu dománykedvelő magyar ifjúságra. E század közepetáján emelkedett ezen egyetem a legnagyobb virágzásra. Minden karban nagyhírű férfiak foglalták el a tanszékeket, kik tu dományosságuk által tekintélyt, szabadelvű irányzatuk által is népszerűséget küzdöttek ki magoknak.2) Az itt tanult magyar ifjak közül, a következőknek ne veit találtam emlékeinkben. 1500 Abraam István, ki tanúlótársainak bizalma által a Gymnasiarcba tisztére emeltetett. 3) 1521 Battyányi Orbán. „ Buzlay Farkas. „ László kalocsai és szepesi kanonok.*) *) Andreas Fabricius Pannonius 1670 július 22-én írja a kassai tanácsnak, hogy ennek meghívását el nem fogadhatja ; mert még egy •évre kötve van. (Eredetije Kassa város levéltárában.) 2) Nicolai Comneni Papadopoli „História Gymnasii Patavini." (Velencze. 1726.) Jacobi Facciolati De Gymnasio Patavino Syntagnmta. XII. -(Padua. 1752.) 3) Papadopoli I. 95 1. *) 1521 július 18-án s velenczei tizek tanácsa megengedi ezen három ifjúnak, hogy Páduában fegyvert viselhessenek. (A velenczei állami levéltárból.)

271 1520 körül Kassai János, jeles orvos. ^ 1530 „ Dávid Ferencz.2) 1530 „ Verancsics Antal, utóbb esztergomi érsek, ki itt nagybátyjának Statileo püspök költségén tanult.3) 1540 körül Endericus Máté.'} 1542 „ Gyulai Farkas, később zágrábi, és Sbardellati Ágoston később váczi püspök. 5) 1545 körül Bornemissza Pál utóbb veszprémi püspök.6) 1546 tavaszán ide, a páduai főiskolára küldötte Réiuai Ferencz királyi személynök fiait : Mihált, Jánost és Lörinczet. Atyjok kívánsága szerint a jogi tudományokban képez ték ki magokat. Tanáraik voltak : Grangia Péter, Gribaldi Máté, Mantuai Márk és Montagna Fülöp. Leghíresebb ezek között Gribaldi volt. É9 ez a Réwaiakat azon kedvezésben részesítette, hogy a nyilvános , felolvasásokon kivííl, saját hazánál magán előadásokat tartott nekik. Gyakran szállásu kon is meglátogatta őket és részt vett tudományos gyakorla taikban. Ezek ugyanis naponkint, részint korán reggel — mert napkelte előtt kezdették meg tanulmányaikat, — ré szint az iskolából hazaérkezve, nevelőikkel összeültek s is*) Weszprémi. II. Centuria. 219 lap. 2) Székely. Unitária vallás történeti Erdélyben. 78 1. 3) Itteni tartózkodásáról 1559 deczember 1-én Bártfán tanuló unokaöccséhez intézett levelében érdekesen emlékezik. „Gessit nostri curam — írja — Rmus f. m. Joannes Statilius avunculua meus, Episcopus Trausylvaniae, dum in Patavino Gymnasio studuimus. Séd iá annum singulutn nonnisi 50 aureos nummos ad omnia, quae tam nobis, quain praeceptori noatro fuerunt necessaria suppeditavit. Ét nihilominus didicimns aliquid fuimuBque satis honorati in coetu." Schmitth. Episcopi Agrienses. III. 85 1. *) Ribini 91 1. 5) Kétségkívül ez azon „ Volcgangus . . . Episcopus" kiről Bonaiiticiis Lázár pádnai tanár 1548, 8 kai. junii Réwai Ferenczhez intézett levelében szól, kérve őt, hogy azon pénzösszeget, melyet annak, midőn Páduában tanult, kölcsönözött, megfizettesse. Ugyanis Gyulay sógora volt Réwainak. E levélben egy Ágoston nevű magyar ifjúról tesz em lítést, ki bizonyára Sbardellati volt. (Bonamicus levele a Réwai család levéltárában. 6) Ez Páduában levő könyvtárát a Réwai fiúknak ajándékozta, mit ezek dátum nélküli levélben megköszönnek. (A Réwai család le véltárában.)

272 metélték az iskolában hallottakat, tanulmányozták a római törvénykönyvek szövegét és különféle jogi kérdések megol dásán fáradoztak. Szorgalmukat gazdagon jutalmazta előme netelük, melyet fölmutathattak, így, midőn 1549 deczember 12-én Mihál, a tanárok és tanulók előtt, Montagna Fülöppel többféle jogi tételek fölött nyilvános vitatkozást tartott, tudo mánya és ügyessége általános elismerést aratott. Azonban Réwai nem akarta, hogy fiai egyoldalú kiképeztetésben részesüljenek. Nem elégedett meg azzal, hogy alapos jogi ismereteket szereztek; óhajtotta, hogy el ne maradjanak az általános műveltség színvonalától. Ennek szükségességére figyelmeztette őt Bomanicus Lázár, a páduai főiskola egyik legkitűnőbb tanára, korának első latin szó noka és költője. Réwai nagy tisztelője volt, és levelezésben állott vele. Ez tanácsolta, hogy fiait oly tanulmányokra is késztesse, melyek által szellemök emelkedettséget és erőt nyer, izlésök nemesbtil. Ennek folytán a fiúk 1548-ban Aristoteles munkáit, utóbb Róma és Hellasz nagy történetíróit kezdették tanulmányozni. A költészetben is gyakorolták ma gokat, s oly figyelemreméltó ügyességet tanúsítottak, hogy nevelőjük alig tudta atyjokkal elhitetni, hogy verseiket ma gok készítik. A fiúknak több nevelőjük volt. Magyarországból velökjött Gyalul Torda Zsigmond, kiPáduában csakhamar magára vonta a közfigyelmet ; 1547 január első napjaiban Grangia Péter elhunyt jogtanár sírjánál tartott beszéde nagy tetszést ara tott. Utóbb egy értekezését: „Quaestioanhonesta natura sint, an verő opinione?" czím alatt nyomtatásban közrebocsátotta. 1550-ben elhagyta Páduát, hogy az eperjesi iskolában tanári pályára lépjen. 1546 óta nevelőtársa volt Kapronczai Paulinus Péter. Ezt pedig Sinczler Ferencz és Bécsi Tamás (Thomas Viennensis) váltottak föl a nevelői tisztben. A gondos atya nemcsak jeles nevelőket szerzett fiai nak; oda iá hatott, hogy tanáraikkal közelebb viszonyba lép jenek ; jól tudván, hogy ez nagy mértékben emelő hatást fog reájok gyakorolni. Emiatt leveleivel kereste föl azokat, ajándékokkal kedveskedett nekik. Bonamicusnak érmeket, Mantuának és Montagnának ezüst sarkantyúkat küldött. Sőt

273 a fiúk oly tanárokkal is társalkodtak, kiknek előadásait nem hallgatták. Szívélyes vonatkozásban állottak például Francatianus Antalhoz, az egyetem leghíresebb orvostanárához, ki midőn fia született, Réwai Lőrinczet kérte föl a keresztatyai tiszt elvállalására. Réwai Míhál 1551 nyarán hagyta el Páduát. Két öccse maradt, s ezkhez 1553 elején legifjabb testvérökíenmcz csatla kozott. János és Lörincz 1553 augusztus közepén, Sinczler Ferencz nevelöjök kíséretében, hazájokba utaztak. Atyjok azonban kevéssel utóbb ismét visszaküldeni kivánta őket és tanulmányaik folytatására segélyt kértek a királytól. Atyjoknak halála meghiúsította e szándékot. János a császári udvar szolgálatába lépett. Lörincz is csak 1554 végén jött Páduába, hol a következő év tavaszán Gribaldi tanár házát 1300 ara nyon megvásárolta. Néhány hónappal utóbb, Ferenczczel együtt végleg visszatért Magyarországba.1) A Pié\vai fiúkkal egy időben (1546 — 1555) számos elő kelő ifjú tanult Páduában : Báthory István, kés"bb Lengyelországnak nagy ki rálya. Dudics Endre, utóbb csanádi püspök és a magyar fő papságnak követe a tridenti zsinaton. Ez a jogtudományi előadásokat hallgatta ; a „Consiliarii Jurisconsultorum" kö zött foglal helyet és benső barátságban állott Bonamicussal, Paulus Manutius- éa más olasz tudósokkal. Azonban Báthory és Dudics között éles súrlódások támadtak, melyek általános figyelmet ébresztettek.-) Továbbá itt voltak: Draskovics György, később bibornok. Forgáck Ferencz, később váradi püspök, ki Oláh Miklós költségén tanult, és a bölcsészettudóri babérral tért vissza 1556-ban hazájába. Ujlaky János. Ujlaky Gergely. ') A Réwai fiúk páduai levelezéseik a atjavnicskai családi levél tárban őriztetnek. V. Ö. Franki. Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. Pest. 1873. 2) Papadopoli i. m. 87, 88 II. Manutius Pálnak Dudielihoz intézett tíz levele, található Manutius leveleinek 1581 ild kiadásában. FRAÜKL. HAZAI ÍS KÜLF. JSK, XVI. SZ.

18

274

Báthory Miklós. A Keglevics és Székely családok sarjai. ') Armpruster Kristóf.2) Wárdai Tamás, a prímás unokaöccse. 3) Albert kapornaki apát.*) 1556 körül az orvosikar előadásait nagy sikerrel láto gatta Balsarati Vitus János, utóbb IV. Pál pápának udvari orvosa. 5) 1559-ben az egyetem évkönyvei mint Gymnasiarchát említik „Georgivs Pulphus Ungarus, seu Pannonius" nevű ifjút/) 1555 — 1559 itt tartózkodott és mint tanító működött a tudós Zsámboki János, kinek négy éven át tanítványa volt Oláh Miklós unokaöccse Bona György. Ezt nagybátyja, Istvánfi Miklós kíséretében küldötte ide.7) Szorgalma és tehet ségei által kitüntette magát. Főleg a görög írókat tanulmá nyozta előszeretettel. Nemcsak Zsámboki ; hanem egy má ') Ezeket a Réwai fiúk atyjokhoz intézett leveleikben említik. 2) 1547 február 23-án Wardai Tamás és Petrus Paulinug Páduából Sbardelati Ágoston esztergomi nagyprépostnak ajánlják Armprustert, kit szegénysége gátol tanulmányai folytatásában. (Eredetije az eszter gomi káptalan magán levéltárában.) Armpruster a Réwai fiúkkal szoros barátságban állott. (Leveleik a Réwai család levéltárában.) 3) Ennek több levele a Réwai család levéltárában őriztetik. — Az érseknek 1549-ben bekövetkezett halála után visszatért hazájába. 155U augusztus 7-én a magyar helytartótanács ajánlja öt a királynak, hogy tanulmányai folytatására segélyt nyerjen. (A hédervari gf. Viczay-féle kéziratgyüjteményben.) *) Ez 1650-ben engedélyt nyert a királytól, hogy egy évre Paduába mehessen. Ezen év letelte után, kérelmére a király fölhatalmazza, hogy még egy éven át „in schola Patavina, vei alia qua maluerit Italiae schola" maradhasson. (Az 1551 július 10-én kelt k. leirat a vasvári káp talan levéltárában.) s) Weszprémi. I. Centuria. 11 lap. 6) Papadopoli. i. m. 95 1. ') Zsámboki a Bona Györgyről írt emlékbeszédébeu említi : „Ad Italiam ab avunculo, maximo Praesule, nua cum Nicolao Istvanft'y, uobili ac erudito adolescente, aequali suo missus : quinquenium, quo ibi fűit, sancte ét multorura amicitia, non minori progressu literarum, versatus est . . . Interfui, ae praefui eius studiis quasi annos quatuor," 6 1. V. O. még Czwittinger 189 1. Kollár Biblioth. Caes. Suplementa I. 714 1.

270 sik tanára Robortellus Ferencz1) és tanulótársai magasztalasokkal halmozzák el, midőn kevéssel tanulmányainak befe jezte után, a húsz éves ifjút 1559 szeptember 6-án kora halál elragadta. 2) Ugyancsak 1560 körül itt tanultak Bogner, Jordán és Uncius erdélyi szász tudósok.3) 1563-ban a pozsonyi Purkircher György az orvostudó rj babért nyerte el. Ez alkalommal hat társa verseket nyoma-) tolt tiszteletére. Az egyik Kerzius Pál erdélyi fiú.4) 1564-ben Daum András erdélyi szász ifjú tanult itt.5 1571-ben Gyulai Pál6) és Berzeviczi Márton.1*) 1574 körül Enyedy György.*) 1576-ban Schirmer György.*) 1589-ben Forgdch Mihál jött ide, nevelőjének Kapy Zsigmondnak társaságában.10) 1592-ben is itt volt még.11) ') Ez 1569, 8 H"II,T; decembris Zsámbokihoz írt éá emlékbeszédé hez mellékelve kiadott levelében írja: „Illum mirum in módúm, pluri mique faciebam tűm propter singularem modestiam ét virtutem in omui génére, tűm quia Patavii, dum meus esset auditor, summum in eo ingenium ét maximum ardorem in literis graecia perdiscendis perspexeram." 151. 2) Joannis Sambuci Pan. Oratio in obitum Gén. ac Mag. adolescentis Georgii Bona. Pádua. 1560. Mellékelve Bonáról szóló levelek RobortelluBtól (lásd a főnebbi jegyzetet) és Faseolus Jánostól (Velencze 1559. 6 cal. nov.) , úgyszintén emlékét dicsőítő versek Sopliianus Mihál, Istvánfy Miklós- és Dudics Andrástól. 3) Weszprémi. I. Cent 74 1. Czwittinger. 186 1. Seivert. 39 és 211 11. *) „Lusus Poetici ad Georgiám Purkircherum Posoniensem laurea in arte ined.ca donatum." (Padua. 1563) Egy példánya a debreczeni ref. collegium könyvtárában. 5) A szász beszterczei evang. gymnásium 1862. programmja. 38 1. 6) 1571 nonas maji Gabrieli Claudiopolitano írt levele Selmecz város levéltárában. ') Mauutiusnak hozzá Páduába 1571-ben írt levele találtatik Mauutius leveleinek, 1669-iki kiadásában. ») Székely i. m. 87. 1. 9) A szebeni evang. gymnásium 1862-iki programmja. 24 1. i«) Kapynak 1589, 6 cal. maji kelt levele a Sinaiféle kéziratgyfijteményben, Debreczenben. '») Weszprémi. II. Cent. 97. 1. 18*

.'-

276 1590-ben az erdélyi 1592-ben Bogáthi Miidós.*)

XXXI. Paris. A párisi egyetem, mely a középkorban a főiskolák kö zött korra s hírre nézve első volt, s a többieknek mintaulszolgált, a XVI-ik században, különféle körülmények összemunkálása folytán, elvesztette volt hajdani tekintélyét és je lentőségét, így történt, hogy magyar ifjaink gyéren vándo roltak a franczia fővárosba. És Boulaeus nagy müvében, me lyet a párisi egyetemről irt, a magyaroknak nyomait nem találjuk.3) Egyéb emlékekből tudjuk mindazáltal, hogy 1515 kö rül Szegedy Gergely, sz. Ferencz-rendii szerzetes a Sorbonneban nyerte el a hittudóri babért s itt szerezte azon alapos hittu dományi ismereteket, melyeket hazájában a vallási polémia terén értékesített.4) Ugyancsak Parisban tan'ult 1556-ban Dudics Endre5), 1560 körül a kolozsvári származású Jordán Tamás6) és a selmeczi származású Saltzer (Salivs) János. 7) Továbbá 1566 körül Paksi MiMls), és 1570 körül Bogner Péter hat éven át hallgatta a párisi főiskolán a bölcsészeti, szépművészeti és orvosi előadásokat.51)

J) „I. Hertelius Septcin Castrengis" Paduában 1590 május 12-én Gabelmann Miklóshoz irt verse megjelent Gabelmannak „Monomachiae Hungaro Turcicae" czimű müvében. (Pádua. 1590.) 2) Pótlekok Seiverthez. Siebürgische Quartalschrift 3) História Univ. Parisiensis (Paris 1673.) A VI. folio kötet tár gyalja a párisi főiskola XVI. századbeli történetét. 4) Révész. Dévay M. 37 1. r'j Weszprémi I. Cent. 54 1. c) Több Parisból írt levele a selmeczi levéltárban. 7) Korányi Memória. III. l 1. ") Seivert 39 1.

277 XXXII. Pisa. Itt 1560 körül Jordán Tamás és 1570 körül Bogner Péter, — mindkettő erdélyi szász tudós — tanultak. ') XXXIII. Prága. '* Az egyetemet, melyet e városban IV. Károly császár alapított, a XIV. század végétől kezdve sűrűén látogatták magyar ifjak.2) De ezeknek névsora nincs még közrebo csátva. Itt tanult 1570 körül Fabricius György3') s Grynaeus János György.1} 1580 körül Abrahamides Izsák.*) A XVI. végső éveiben pedig Benedicti Lörincz6) és Jessenius (Jeszenszky) János7), kik mindketten a következő század első éveiben ugyancsak a prágai egyetemen mint ta nárok működtek.

XXXIV. P r e r a u. E morvaországi városban 1595-bcn a magyar Sartorius György volt mint tanár alkalmazva.8) XXXV. R a t a j (Csebország). Itt 1577 körül mint Moloschitzky fiainak nevelője mű ködött a-jolsvai Fabricius György.3) l) Seivert 39. 211 11. _2) Törnek. Geschichte dér Prager Univorsitat. (Prága. 184'J.) 35. 1. 3) Hornyánszky. 75 1. «) Klein. III. 1G4 1. 5) Klein. III. 3. 1. 6) Horányi. Nova Memória. I. 381 1. 7) Hogy Jesseniug magyar volt, bebizonyította Garúdy. Magyar Tudományos Értekező. I. 350 s kk. 11. 8) Bartholomaeides 90 1. ') Hornyánszky. 75 1.

,--

278

XXXVI. Regensburg. E város protestáns gymnásinmán 1562—1567 között Francowitz Mátyás, Flaccius Illyricus, tanított s több neve zetes hittudományi munkát adott ki.1) Itt tanultak 15'J6—98 Krómer Jakab és Spillenberger Sámuel, kiket a lőcsei tanács, a Thurzó alapítványból segé lyezve, küldött ide.2)

XXXVII. Róma. E város jeles tanintézetei, gazdag tudományos és mű kincsei mindig nagy vonzerőt gyakoroltak a müveit szelle mekre. Hazánkból is úgy zarándokok, mint komoly tanulmá nyokkal foglalkozók régi idöistől fogva sokan keresték föl az örök várost. Ezek a XVl-ik században — könnyen felfog ható okoknál fogva — megfogytak ugyan, de nem maradtak el teljeseu. így e század elején Rómában tanult Nádasdy Ta más.*) Ugyanezen században Csókás Péter és Scalich Pál magyar, Bogner, Deidrich, Jordán, Uncius szász tudósok tartózkodtak itt egy ideig;4) kik mellett kiemelendő szenczi Molnár Albert is.5) A különböző szerzetek római rendházaiban szintén szá mos magyar növendék képeztetett ki. így például a jezsui ták .intézetében Szántó6}, Forró, Pázmány7) s mások ; a pálo soknál Bmtulich Simon, utóbb Zágráb püspöke.*) J) Czwittinger 155 1. 2) A Thurzó alapítvány jegyzökönyvéből. 3) Kovácsién Scriptoreu minores I. 129 1. 4) Korányi Memória. II. 4701. Seivert i. m. 39, 74, 211. 456. 11. VTesz]irémi I. Cent. 160. 5) Kurz Magazin i'tir Siebenbürgen 11. 411 1. 6) Czwitting-er 23 1. 7) Franki. Pázmány P. és kora I. 9 1. 8) Farlati lllyricum Sacrum. V. 552 1.

279 De e helyen leginkább a német-magyar collégium vunja magára fig yelmünket. A római német-magyar papnövelde (Collégium Germanico-Hungaricum) létét a XVI-ik századbeli vallási újításnak köszöni. Azon hódításokkal szemben, melyeket a protestantismus Németországban és hazánkban tett, a szent szék czélszertinek ítélte Rómában, közvetlen felügyelete alatt, német és magyar ifjakat az egyházi tudományokban kiképeztetni, hogy ezek majdan visszatérve szülőföldjükre, ott a kath. hitnek és a szent szék érdekeinek apostolai legyenek. A német ifjak befogadására hivatott collégiumot 111. Gyula pápa 1552-ben alapította, XIIÍ. Gergely pedig restau rálta, adományok- és kiváltságokkal látta el, s a jezsuiták nak gondjaira bízta. Ugyanő a magyar katholikusok érde keit is fölkarolta. Szántó István jezsuita atya vezette figyel mét egy magyar collégium alapítására. 1575-ben a sz. Péter bazilikájához magyar gyóntatóvá neveztetvén, minden al kalmat megragadott, hogy a pápát és a bíbornokokat a ma gyarországi katholicizrnus szomorú helyzetéről fölvilágosítsa s egy római magyar papnövelde alapításának szükségességé ről meggyőzze.1) Előterjesztéseivel czélt ért. A pápa 1577ben négy bíbornokot bízott meg azon kérdés tanulmányozása val, mily módon lehetne az alapítandó collégium anyagi szükségleteiről gondoskodni. Ezek természetszerűen a Rómá ban létező és még első sz. királyunktól eredő magyar alapít ványi házakra vetették tekintetőket. 2) ') „Ea potissimum dira fraude — irta' egy alkalommal — in perniciem innumerorum liuminum grassante.s sectarios, adolescentes ex Hun gária, vicinUque Proviiiciis literarum í'ama Wittenbergam ét Norinbergam allicuisse, Germaniae urbes, adtlictissimas pravis opinionibus : unde haustam cuin iiifelicibaa literit pestem domum, saepe imprudeutes retulerint, majoré damno in alioá effundendam. His domicilium pár in Űrbe, vetustarum Eeligionum sédé opponeret Pontifex, juventuti Hungaricae recipiendae , in quo bonas artes una ét pietatem condisceret." Socherus i. m. 236 1. 2) Nem tartozik ezen irat körébe a sz. Istváu által alapított római collégiumról szólani. Erre vonatkozólag utalhatok Inchofferre Annales Eecles. Hung. III. 345 s kk. 11. Vass. Hazai és külföldi iskolázás az Árpádok alatt. 101 3 kk. 11.

280 Ezen időben Kómában két zárdát bírtak a magyar pá losok. Az egyik sz. István első vértanú védnöksége alatt a Coelius hegyen állott ; a másik sz. István királynak szentelve és vendégházzal összekötve a vatikáni bazilika szomszédsá gában. Miután mind két kolostort csekély számú szerzetes lakta, a magyar vendégház pedig többnyire üresen állott : a bíbornoki bizottság javasolta, hogy ezen zárdák, a hozzájok kapcsolt birtokok- és alapítványokkal a magyar papnövelde czéljaira fordíttassanak. A pápa elfogadta ezen javaslatot és 1577 marcziits havában kiállította az alapító oklevelet. „Inter varias honim temporum calarnitaícs — írja itt többi között — cum menti nostrae obversaretur nobilissími, atquequondam opnlentissimi Hungáriáé Regni deploranda conditio . . . ei nos pro debita omnibus gentibns sollicitudine nostra ac praecipue erga insigne ét amplnm christiani orbis membrum charitate subvenire, quantum in nobis est, omni stúdió cupientes, pecnliare collegium pro natione hungaríca his dnximus instituendum, existimantes hac poíissimum ralione posse sanctam religionem fidemque catholiram ... in regno eo fulciri ét restaurari."1) A pápának szándéka volt, hogy a magyar intézet egé szen klilöjiálló legyen, s a jezsuiták vezetése alatt a két ma gyar kolostor egyikébe vonuljon. Azonban midőn 1579 nya rán néhány magyar ifjú Rómába érkezett, ezen kolostorok egyike sem volt befogadásukra előkészítve. Ennek folytán egyelőre, ideiglenesen a német eollégramban helyeztettek el, mivel pedig az elöljárók két év lefolyása alatt tapasztalták, hogy a magyar és német ifjak együtt lakása nemcsak nem hátrányos, hanem a nemes versenyt a két nemzetiség tagjai között éleszti s a két intézet egyesülése anyagi tekintetben is kívánatos: a pápa 1080-ban a két collégiuuaot állandón egye sitette; megállapítván, hogy az intézetben 12 magyar nö vendékpapnak legyen helye, kik között három a sz. Pál rend jéhez tartozzék, eként kívánván elvesztett kolostoraiért kár pótolni, így jött létre a „Collegium Germanico Hungaricuin."

') Beké A. Az Erdély egyliá/rn'egyoi papnövelde 1870. S. 1.

281 Alapszabályait XIII. Gergely 1584 april elsején kelt bullájá ban határozta meg. E/ek szerint oly ifjak fogadtatnak az intézetbe, kik törvényes házasságból származnak, egészségesek, mintegy 2U évesek, a latin és német nyelvben jártasok s a bölcsészeti vagy hittudományi tanfolyamra képesitvék. Midőn a collégiumba jönnek esküvel fogadják, hogy az egyházi pályára fognak lépni. Legalább negyven napot az előtanulmányokra és előkészületre szentelnek ; ekkor gyako rolják magokat a templomi szolgálatban s az egyházi zsolosmák végzésében, úgy szintén ismételik a katekizmust. Ezen idő leteltével fölveszik az egyházi öltönyt. Az isteni tisztelet látogatására, a szentségek gyakori fölvételére, általán az áhítat cselekményeire nagy súly van fektetve. A fegyelmet szigorú intézkedések biztosítják. A bölcsészeti tanfolyam 3, a hittudományi 4 évre terjed. Kik jeles előmenetelt tesznek, „magistcrek" rangjára clömozdíttatnak. A szünnapok részben a mise és egyházi szertartások végzésének, úgy a szentségek kiszolgáltatásának megtanulására szenteltetnek. A collégium főfelügyelője a Jézus-társaság generálisa; ez nevezi ki a kormányzót. A bibornoki collégiumnak egyik, a pápa által kijelölt, tagja a colléginm protectora.1) Az intézet anyakönyvébe a XVI. században a következő magyarok nevei jegyeztettek be : 1559 Martinus Jutius Zagrabicnbis Dioecesis. 1560 Stephanm Arator Nitriensia Dioccesis. „ Georgius Lavnperti Strigonienais Dioscesis. 1566 Dometrius Szuzkora (Felne'mety) incertao Dioecesis. 1573 Joanncs Carbo Jauriensis Dioecesis. 1575 Botuillus Neritius Strigoiíiensis Dioecesis. 1577 Carolus Coetius Jauriensis Dioeccsis. 1579 Ladislaua Hármas Strigoniensis Dioecssis. „ Stephanus Smuggor Strigoniensis Diooccsis. „ Blasius Bjraniczius Transylvan. Dioeccsis „ Djniel Bcrcclik Agriensis Dioecesis.2) *) Cordara. Collcgii Germanici ét Hungarici História. Roma 1770. 3) Bejegyezve D'.ocesis Ugochensis.

282 1597 Benedictus Kuudli Jauriensis Dioecesis. ') 1580 Franciscus Waigel Hungarus iucertae Dioecesis. „ Michael Chehi Hungarus incertae Dioecesis. n Gregorius Fabricius Hungarus incertae Dioocesis. 1582 Franciscus Kormendius Strigoniensis Dioeuesis. . „ Marcellus Nagy Transylvan. Dioecesis. „ Joannes Berexacius Transylvan. Dioecesis, fl Joannes Transyivanus Quinqueeccl. Dioecesis. „ Joannes Thami Coloczensis Dioecesis. „ Ambrosius Budensis Hungarus, incertae Dioecesis. 1583 Georgius Módra Strigoniensis Dioecesis. „ Georgius Bachmegyei Agriensis Dioecesis. 1585 Blasius Joó Strigoniensis Dioecesis. „ Joannes Zaniczky Zagrabiensis Dioecensis. 1588 Wolfgangus Kapronczay Strigoniensis Dioecesis. „ Andreas Huiusichky Strigoniensis Dioecesis. n Nicolaus Agriensis Agriensis Dioecesis. „ Martinus Jauriensis Jauriensis Dioecesis. 1589 Nicolaus Novak Strigonensis Dioecesis. „ Joaunes Sárváry Strigoniensis Dioecesis. „ Dániel Liptai Quinqueecclesiensis Dioecesis. „ Georgius Vadas de Krazna Varadiensis Dioecesis. 1590 Andreas Peplerus Hungavus incertae Dioecesis. 1591 Joannes Feiérdi Varadiensis Dioecesis. 1592 Nicolaus Biki Jauriensis Dioecesis.2) 1593 Mathias Zabáidé Keresztesi Agriensis Dioecesis. „ Thomas Felnémethy Agriensis Dioecesis. „ Joannes Thorday Transylvan. Dioecesis. „ Joannes Bánhegyi Zagrabiensis Dioecesis. „ Andreas Samsinochi Zagrabiensis Dioecesis. 1594 Paulns de Chiallokeuz Jauriensis Dioecesis. 1595 Stephanus Bakschay Strigoniensis Dioecesis. n Joannes Szentgyörgy Transylvan. Dioecesis. „ Jó. Vajda Kolosvári Transylvan. Dioecesis. 1596 Paulus Munkácsy Transylvan. Dioecesis.

') Bejegyezve Dioecesis Vasvariensis •t Bejegyezve Dioecesis Soproniensis.

283 1597 Stephanus Bolerazius Strigoniensia Dioecesis. 1598 Joannes Fabricius Strigoniensis Dioecesis. „ Petrus Baranyay Quinqueecl. Dioecesis. 1599 Jacobus Németh Strigoniensis Dioecosis. „ Ladislaus Diacky Strigoniensis Dioecesis. „ Martinus Szeiitmártoni Jauriensis Dioecesis. „ Emcricus Lósi Jauricusis Dioseesia „ Grregorius Nagifalvy Varadiuensia Dioecesis. 1600 Joannes Lascovius Jaurionsis Dioecesis.

Ezeken kivlll 1571-ben Verancsics prímás költségén itt tanult még Cher-wdy György, utóbb esztergomi kanonok. ') XXXVIII. Rostock (Mecklenburg). A rostocki egyetemet III. János és V. Albrecht mecklenburgi hcrczegek ] 419-ben alapították. A XVI-ik században egyike volt a nevezetesebb prot. főiskolásnak.2) A magyar tanulók közül, kik itt tanultak, csak egynek ismerjük nevét. Ez Praetorius Dávid, ki Rostockból mint „magister" tért viszsza szülőföldjére a Szepcsségbc, hi>l Késmárkon tanszéket nyert. 3) XXXIX. Schweidnitz (Szilézia). E város protestáns gymnásiumában tanultak : 1570 körül Fairidus György.1') 1575 n Spiegler Jakab.6) 1577 „ Artopaeus György és Charitaeűs Mátyás eperjesi fiúk.6) J) Verancsics 1571 február 24-én inti öt, hogy az egyházi és római jogot tanulmányozza, s az irályban is gyakorolja magát. (Verancgies összegyűjtött munkái X. 180 lap.) J) Krabbe. Die Universitat Rostock (Rostock 1864.) 3) *) s) 6)

Weezprémi II. Cent. 305 1. Hornyánszky 75 1. Bartholomaeides 71 1. 1577 november 2-án kelt levelök az eperjesi levéltárában.

284 1579—80 Cunradus Maynus selmcczi iiú. ') 1581 —83 8turm Márton lőcsei fiú, a Thurzó alapít ványból segélyezve.2) XL. Straszburg. E városban csak 1538-ban alapiItatott magasabb tanin tézet , mely azonban hamar nagy virágzásra emelkedett. Ezt főleg első igazgatójának Slurm Jánosnak köszönhette, ki 45 éven át (1538—83) állott élén.3j Magyarországi tanít ványai közül a következőket ismerjük : Az első a körösi Drugnetius Jdnos,k\ 1552 — 1555 tanult itt. Az utóbbi év nyarán Wittenbergbe ment át, hol egy hóna pon át Melanchthon házánál lakott s, általa Nádasdy Tamás hoz intézett ajáülólevéllel ellátva, 1555 július végén tért viszsza hazájába.4) 1580 körül tanult itt Horváth Stansich Gergely, a neerei gymnásium lelkes és tudós alapítója.5) 1588-ban a szepesváraljai Clementides Mihál ta nult itt.6) 1588—89-ben Deidrich György, erdélyi szász ifjú, je les tehetségei és szorgalma által egyaránt kitűnt. 1589 marczius 20-án elnyerte a szépmüvészetck mesteri fokozatát. Ugyanezen évben két nyilvános előadást tartott, melyeket kinyomatott. Az egyik : „Analysis libri VI. Ethicarum Aristotelis." A másik : „Oratio sub auspiciis Melchioris Junii Eectoris Academiae Argentoratensis, de eo , quod sciri; certoque percipi nihil possit in hac vita." Kiadott egy gyászver*) 1579 Visitatione Máriáé éa 1580 Doininica Septvagesimao a selmcczi tanácshoz intézett levelei a selmeczi levéltárban. 2) A Thurzó alapítvány jegyzökönyvéből. 3) Eanke Geschichte dér Piidagogik. I. 230 s kk 11. *) Corpus Eeformatorum. Epistoíae Melanchthonis. VILI 251. 1. 5) Rezik Gymnasiologia. 6) A késmárki evang1. lyceum könyvtára bír egy kéziratot „,Toannes Sturmii Piirtitionuin Dialecticarum liber, primus." Cz/mlapján áll : ,Michael Clementides Várallja Scepusiensis conscripsit Argentorati. 1588."

285 set is Benthcr Mihál straszburgi történettanár halála alkal mából, és egy nevezetes földrajzi mtivet. Ez nt'óbbinak czíme : „Hodopericon itineris Argentoratensis, insigniumque aliquot locorum ét urbium, cnm Ungariae, tűm verő maximé Germaniae descriptiones, fluviorum item ac montium quorundani appellationes, historicas deniqne nonnullas, aliaque lectu non injucunda contineus." ') Ugyanazon évben, melyben Deidrich távozott, érkezett meg (1589) Eéivai P<íter} a későbbi hires koronaőr, Balassa Pál és Balassa Zsigmond társaságában. 1591-ig tanultak itt. Mindhárman kitűnő eredményeket mutattak föl. Június Menyhért az egyetem rectora és a rhetorika tanára, dolgoza taikat érdemeseknek Ítélte arra, hogy sajtó utján közrebocsássa. így megjelent : Réwai Péternek előadása „De parricidio", melyet a braunschweigi és lilneburgi herczegek jelen létében tartott; 1501 január 8-án tartott előadása „De laudibus Ciceron's" ; 1591 marczius 29-én tartott előadása „De quatuor viríutibus cardinalibus;" Balassa Zsigmond előadása „De mutatione legum;" Balassa Pálnak és Réwai Péter nek dolgozata ezen kérdés fölött : „Melyik szórakozás legméltóbb a főranguakhoz ?" — Réwai Péter a mesteri fokozattal tért vissza hazájába.2) 1590-ben itt tanult Thurzó 8zanís:ló, a későbbi nádor. 3) 1591-ben Peichmúndus András szász beszterczei ifjú marczius 23-án elnyerte a bölcsészettudóri fokozatot. Ez al kalommal három társa latin verseket nyomatott tiszteletére. Az egyik franczia, a másik straszburgi, a harmadik Rhormann Gallus erdélyi ifjú.4) 1593-ban Spillenberger Sámuel, a lőcsei Thurzó alapít ványból segélyezve, jött ide, hogy magát az orvositudomá nyokban kiképezze.5) *) Seivort 74 s kk. 11. Horáuyi. Memória. I. 489 1. 2j Garády. Tlmróczmegyei tudósok. Magyar Tud. Értekező. I. 249 1. Réwai Péternek több Straszburgban vásárolt könyve, a nagyszombati érsek ihelynökség könyvtárában őriztetik. 3) Klein I 463 1. *) Egy példánya a késmárki év. lycenm könyvtávában. 5) 1593 aug. 18 án kelt levele Lőcse város levéltárában.

286

Itt tanult Szenczi Molnár Albert ie. Szegény ifjú volt ; hogy magát föntarthassa a Hedio Gáspár és neje által 154Íben alapított cunvictusban kényszerült helyet keresni. 1593 májusban lépett be ide, húsz éves korában. Két évvel utóbb elnyerte a bölcsészetbői a baccalaureatusi fokozatot. Ez al kalommal a következő kérdés fölött vitatkozott : „Cur Dialectica sola generis nőmén retinuerit ét Logica sít dicta, non item Gramatica ét Rhetorica?" Ugyanekkor négy társa latin verseket nyomatott ki tiszteletére.1) Ez időben Bocskai István itt tanuló ifjú rokonainak volt fölügyelője. 1598 júliusban elhagyta Straszburgot, elöljárói és tanárai által a legszebb bizonyítványokkal és ajánlólevelekkel ellátva.2) Ugyanezen idötájt egy más magyarországi író is tanult Straszburgban : Baranyai Decsi János (Decius Barovius), ki több főrangú erdélyi ifjút: Bánfi Farkast, Zsombori Sándort, Budai Mártont, kisért ide. 1595-ben elnyerte a bölcsészettudori babért. A bölcsészettudományi tételeket, melyeket ez alkalommal védelmezett, kevéssel utóbb Wittenbergben ki nyomatta, ily czünü munkában : „Synopsis Philosophiae, in privatum memóriáé subsidium, thesibus ét velut aphorismis quibusdam comprehensa, ét ad disputandum proposita in Academia Argentinensi, praeside Joanne Ludovico Havvenreutero, Med. ét Phil. Doctore atque Professore, respondente ét authore Joanne Deczio Ungaro."3) 1598-ban is voltak Straszburgban magyar tanulók, kik Győrnek visszafoglalását ünnepélyes előadással és versek kinyomatásával ülték meg.4) Lehet, hogy közöttök voltak Mariássi Zsigmond és Duchon Mátyás, kikről tudjuk, hogy a XVI. század végső éveiben itt tanultak.5) ') Kurz. Magazin für die Geschichte Siebenbürgens. 1846. 398.skk.ll. 2) Szenczi Molnár Albertnek 1590 — 1613 között vett számoa le velei egy díszes albumban, mely straszburgi tudóri babérkoszorúját is tartalmazza, gróf Kemény József ajándékából a M. T. Akadémia kéziratgyűjteményében őriztetnek. Életének történetét megírta TMy F. „Ada lékok a régibb magyar irodalom történetéhez." (Pest. 1870.) 102 s kk. 11. 3) Decsi életrajzát megírta Toldy F. Összegyűjtött munkái 149 s kk. 11. «) Korányi Memória II. 46 1. 5) Garády i. *m. 345 1. Bartliolomaeides 86 1.

287

XL1. T 0 b i n g e n. E város 1471-ben nyerte egyetemét, melyet Eberhard würtembergi herczeg alapított. Midőn a reformátió uralomra emelkedett, protestáns hittudományi növelde csatoltatott hozzá. *) 1523-ban itt nyerte el az orvostudóri fokozatot Kassai János. ") 1540 körül az egyetemen tanult Franko wite Mátyás (Flaccius lllyricus.)3) Továbbá: 1578—81 a selmeczi Donischer Lörincz és Michael Senensis,*) 1590-ben Decsi Márton, ki egyik társának, midőn a bölcsészettudóri fokozatot elnyerte, tiszteletére latin verset adott ki.5) Ugyanekkor Lowcsányi Timót is látogatta ez egyetemet.6)

XLII. Verona. T)udics, mielőtt 1556-ban Bolognába ment volna, e vá rosban tanult.7) 1) Klüpfel. Geschiclite und Beachreibung dér Stadt und UniversitaTiibingen.. (Tübingeu 1849.) 2) Weszprémi, I. Centuria 76 lap. 3) Czwittinger 154 1. 4) 1578, 7 idus novembris és 1581 január 20-án kelt levelei a sel meczi levéltárban. Hornyánszky 246 1. 5) „ín honorem ét landem Joannis Sarcandri Thumbacensis Palatini1" (A nyomtatványt a késmarki evang. lyceum könyvtárában találtam.) 6) Bartholomaeidei. 96 i. ') Papadopoli Hist. Gymn. Patavini 88 1.

.

288

XLIII. W i 1 1 e n b e r g.1) A wittenbergi egyetem azon szerepnél fogva, tnelyet a protestáns reform-mozgalom megindításában játszott, szerény állásából európai hírre és világtörténelmi fontosságra emel kedett. Alapítója bölcs Fridrik szász választófejedelem, 1502ben. Tanárait az Ágoston-rend tagjaiból nyerte, így foglalta el egyik tanszékét Luther Márton, Ágoston-rendű szerzetes kinek előadásai, még Tetzel elleni föllépése előtt, az egye tem tekintélyét emelték. Azonban a vitatételek közrebocsá tása, majd a szent szék ellen megindított harcz, személyének és az egyetemnek még nagyobb jelentőséget szereztek. Ezeii időtől fogva Európa minden részeiből tömegesen gyüle keztek a tanulók Wittenbergbe. Míg 1517 előtt a beirottak száma alig érte el a kétszázat, az a következő években 1586-ig, átlagosan hétszázra emelkedett. A magyar ifjak korán kezdettek ide gyülekezni. Az elsők közé tartozik Szentantali Gergely, ki 1521-ben tanult itt és visszatérvén hazájába, a Dráván túl hirdette az új tant.2) 1522-ben követték Baumheckcl György Beszterczebányáról és Ciriaci Márton Lőcséről; 1523-ban pedig három gyulafehérvári ifjú. Ezen időtől 1560-ig 442, 1560-tól 1599-ig 376, és így a XVI. század hetvennyolez éve alatt ezernél több magyar tanuló jegyeztetett az egyetem J) Ezen főiskola számos történetírókkal bír. A Wittenbergben tanult magyar ifjakról is számos érdekes munka és értekc'.és lett közre bocsátva. Az Wittenborgban tanult ifjak névsorát olsö Laskói Csókás Péter közölte, egy Wittcnbergban 1585-ben kiadott dissertatiójában ; majd Weszprémi „Biographiae Medicorum" szimü müvében. Bartholomaeides 1817 Pesten ily czi'mü müvet adott ki : „Memóriáé ifímgarorum, qui in alma quondam universitate Wittembergensi . . . studia in ludis patriis coepta, confirmarunt ..." 151-1-bon Lipcsében Foerstemanntól megjelent: „Album Academiae Wittebergensis ab a. Ch. 1502—1560." Végre Révész a Történelmi Tár VI. kötetében 207—230 ily czimü közle ményt adott : Magyar tanulók Wittenbergában Melanclithon halá láig (1560-ig). *) Lampe 666 1.

289 anyakönyvébe. Magyarország és Erdély mindeii megyéjét, minden városát képviselve találjuk e sorozatban,1) mely ki váló egyéniségekben nem szegény. Számosan magokra von ják figyelmünket részint születésöknél , részint irodalmi, vagy egyházi tevékenységöknél fogva. Amazok közé tartoznak Eszterházy Tamás, Bánffy György és Bánffy Ferencz. Az utóbbit azon megtiszteltetés érte, hogy 1587-ben az egyetem rectorává választatott, mi ként harmincz évvel utóbb egy más főrangú mapyar ifjú : Thnrzó Imre gróf.2) A magyarországi reformátorok majdnem mindannyian itt tanultak, így Batizi, Dévay Biró Mátyás, Géléi, Heltai, Honter, Kopácsi, Ozorai, Stöckel, Szegedi István, Vízaknai stb. Még több írót nevelt e főiskola. Ilyenek a nevezetteken kívül: Bogner, Blitner, Csókás (Monedulatus) Péter, Szik szói Fabricius Balás, Gönczi István, Hebner, Mokossini Lénárd, Schesaeus Keresztély , Sommer , Szepesi György, Gyalui Torda Zsigmond stb. Számosan már itt Wittenbergben tettek kísérletet az irodalmi munkásság terén. Száznál többen voltak azon ma gyarok, kik itt tudományos müveket, beszédeket, latin és görög verseket nyomatattak ki a XVI. században. A magyar ifjak a legnagyobb előzékenységgel fogad tattak az intézet tanárai által és mindennemű támogatásban részesítitek ; különösen míg Melanchthon élt. Ez ugyanis ki váló rokonszenvet tanúsított a magyar ifjak iránt. Többekkel, mint Erdösi Jánossal,*) Dévaíjval ,*) Stöckellel,^) Gyalui J) Összevetve a Bevesz és Bartholomaeides által közlött névsort. 3) Bartholomaeides 85 1. 3) 1537 október 7-én ajánlja Nádasdy Tamásnak. Levele a „Corpus i(<-íorrnR.toriuii"-ban. Melanchthonis Opera. Epistolae. III. 417. 1. *) 1537 október 7-én ajánlja Nádasdynak. 1641 deczember 28-án György brandenburgi örgróf cancellárjának. 1538 november 1-én Vitua Tivadarhoz intézett levelében említést tesz Dévaytól vett levélről. Me lanchthonis Epistolae. III. 417, 692, 714 11. Én V. 8. Franki V. Réwaj Ferencz fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. 24 1. *) Melauchtbonnak 1544 július 19-én és augusztus 19-én Stílekéihez intézett levelei, melyek elsejében baráti szeretetét hangsúlyozza, másikában neki a manefeldi lelkészi állomást fölajánlja. Melanchthonis Epistolae. FHANBJ.. HAZAI f:S KLLF. JSK. XVI. E*.

19

290 Torda Zsigmonddal,1) Preysz Kristóffal*') Btb. baráti viszony ban állott.3) Azonban 1592-ben a Wittenbergben tanuló magyar ifjak vonakodtak elfogadni a „Concordiae formula" czím alatt ismeretes hitvallást, mely Luther hitelveit mereven állílja föl, szemben a reformált egyház felfogásával. Ennek folytán mindannyian — 25-en voltak — fejedelmi parancs által száműzettek. A következő években hazánkfiai gyé rebben jöttek ide. A magyar ifjak, más nemzetiségek példájára, külou társulattá (bursa) egyesültek. Erre 1546-ban történt meg az első lépés, midőn a „Liber Bursae Wittenbergicae" élére Kolozsvári Literatus Ferencz és Debreczeni Balás elsők je gyezték neveiket. Azonban állandó szervezetet e társulat csak 1555-ben nyert, midőn szabályaikat megalkották, me lyek 1571-ben az egyetem rectora által megerősítettek. Ezek fölhívják a társulat tagjait áhítat-, vallásos buzgalomra, szorgalmas és erényes életre, kihágások és bűntények elke rülésére. Egyik pont megállapítja, hogy komoly, hosszú,

V. 445 és 460 11. V. ö. Kéwai Ferencz fiainak hazai és külföldi isko láztatása. 10 1. !) 1645 marczius 25-én Tarnovszki Menyhért krakkói kapitánynak, 1545 marczins 27-én Perényi Péternek ajánlja öt. 1559 május 20-&n Tordának a meleg barátság- hangján ír levelet. Melanchthonis Epistolae. V. 713, 715 és IX. 822 II. 2) A „Corpus Reformátorain" gyűjteményben Melanchthonnak Preysz Kristófhoz (Christophorus Pannonius) intézett 48 levele van közrebocsátva, melyek o két férfiú szívélyes viszonyáról tanúskodnak. (IV—IX. kötetekben.) Preysznak 1555-ben kiadott „M. T. Ciceronis vita" tzímíí müve elé Melanchthon ajánlólevelet írt. Ez egyébkint, másokhoz intézett leveleiben is gyakran melegen emlékezik Preyszról. 3) Melanchthonnak a „Corpus Reformatorum-ban kiadott leve leiből tudjuk, hogy ö több más Wittenbergben tanuló magyar ifjút is pártfogása alá vett és támogatott. A magyar nemzetről általában gyakran emlékezik a részvét és rokonszenv szavaival. Még csak azt emel jük ki, hogy kevéssel lialála előtt, 1559 szept. 1-én nyilt ajánlólevelet állított ki a Wittenbergből hazautazó magyar tanulók részére ; fölhiváu a hatóságokat, hogy őket védjék és a vámoktól fölmentsék. Indokul fel hozza az érdemeket, melyeket a magyar nemzet a kereszténység kiírül «zerez, harczolva a török ellen. (Sinai gyűjtemény Debreczenben.)

291 i

•magyar ruhát viseljenek; különc/ szabású öltönyt, arany zsinórral, drágakövekkel, tollakkal diszlö kalapokat ne használjanak. „Ha pedig valaki, megfeledkezve minden szeméremről, nem pirulna magyar öltöny helyett más nemzetbeliek ruháját fölvenni", első ízben megintetik, s ha ez nem használ, a társulatból kizáratik. A társulat tagjai magok közül évenkint seniort válasz tanak, ki társai fölött hatóságot gyakorol, viszályaikat ki egyenlíti, panaszaikat orvosolja, összehívja és vezeti gyűlé seiket, melyeken részint közös érdekeikről tanácskoznak, részint tudományos kérdések fölött vitatkoznak.1) Kakas György volt az első senior. És ezen időtől kezdve a Wittenbergbe érkező s a társulatba fölvett űj tagok sajátkezüleg szokták neveiket a társulat könyvébe jegyezni, hová egyúttal nevezetesebb eseményeit és számadásait is be írták.2) 1568-tól kezdve szokásba jött, hogy a belépő tagok kíilön hitvallást tettek le, mely Luther tanait az antítrinitariusok ellen hangsúlyozta.3) A társulat saját pénztárral birt; mely a tagok által fizetett illetékekből alakult. Magyarországból is érkeztek gyakran pénzadományok, részint községektől és hatóságok tól, részint oly lelkészek- és tanítóktól, kik egykor szintén Wittenbergben tanultak. Álljon itt néhány példa. 1568 Szikszói Hellopaeus Bálint egri tanító l forintot. 1569 Vethesi János váradi tanító l tallért. 1570 Csanaki János pesti lelkész l „ 1571 Artopaeus Gergely és Caesar György pataki ta nulók 2 tallért. 1574 Artopaeus Gergely helmeczi tanító l aranyat. 1579 A túri iskola tanulói fél tallért. 1585 Az erdélyi kormányzók száz tallért. 1587 Bánffy Farkas 10 tallért. 1588, 1589, 1591 Károli András pataki tanár 2 forintot és fél tallért. J) Lampe 275 1. Bartholomaeides 29 1. 2) „Liber Buraae Wittembergicae." A debreczeni reform, collégium .könyvtárában. ») Lampe 275 1.

19*

1593 Váradon gyűjtöttek 40 tallért. 15Ü4 Baksi Péter gyöngyösi tanító 2 tallért küld stb. A pénztárból a szegény vagy beteg tanulókat és a hazájokba visszatérőket segélyezték, a fölmerülő közös kiadá sokat födözték, végre lakomákat rendeztek. Ezek kétfélek voltak. Ugyanis voltak oly lakomák, melyeken csak a magyar ifjak vettek részt ; sőt némely pénzktildemények egyenesen azon rendeltetéssel érkeztek „üt in rhenano absumeretur", hogy rajnai borra költsék el „quod — teszik hozzá — alacriter praestitum est." Emellett évenkint tanáraik tiszteletére ünnepélyes ebédet rendeztek. Ennek első nyomát 1562 februárban találjuk, amikor vendéglőben tartották meg. A vendéglősnek 72A tallért fizet' tek, malagái borért, marczipánért és fűszerekért 8 tallért és 4 garast, a szakácsnak és szolgáknak egy tallért. 1563-ban a lakoma számlája 24 tallérra és 2 garasra rúg ; a következő tétellel is találkozunk „pro experimento cibi ungarici tallerum nnum." 1568 óta rendesen Theodoretus Sebestyén egyetemi tanár vállalkozott az ebéd előállítására. Az említett évben neki W, szolgáinak l tallért, a füszerárusnak 8 tallért, a rajnai borért 7 tallért s 18 garast fizettek. Az 1571 június 3. rendezett ebéd költségei harmincz tallért meghaladtak , mi után azt a szász fejedelem cancellárja is megtisztelte jelenlé tével. 1573—75 közötti években ily ebédek nem tartattak. Annál nagyobb fénynyel rendezték a lakomát 1575-ban, mi dőn a költségek közel 50 tallérra rúgtak. A tanároknak pénzbeli ajándékokkal is szoktak ked veskedni.1) így midőn 1576-ban a magyar társulatot veszély fenyegette, három tanárnak egyenkint egy aranyat nyújtott át a senior, azon kéréssel, hogy a társulatot támogassák.2) 1) 1574 „Doctori Joanni Majori in nuptiis muneris loco nomine BocietatU obtuli aureoa 6. — Doctori Henrico Mollero Misnae muneris loco obtuli aureum niiuni . . . secunda vice misi aureum -unum. Pro carmine Doctori Majori Misnae in nuptiis oblato, Cratoni qui typig imprimebat numeravi grossos 21." 2) 1576. „Cum itaque in tristi illa conversione Academiae, uostro itiarn coetui impendere videretur periculum, ex consilio Dominómra frairum tribus Dominis Praeceptoribus obtuli honorárium imiim.s aureoa 3, üt " nos consiliis instraerent, ét incolumitatem societatis nostrne defenderent.""

293A társulatnak könyvtára is volt. 1576-ban Cicero műn k;'i,it; Erasmus Adágiait, Boetius munkáit és Sophokles szo morújátékait vásárolták, összesen 15 tallér árán. 1590-ben Váradi Mihál halála után jelentékeny gyarapodást nyert e könyvtár.1) A Wittenbergben tanuló magyar ifjaknak csak csekély része élt itt saját költségén. A legtöbben főúri pártfogók, vagy a városok költségén küldettek ide. Bártfa, Eperjes, Kassa , Késmárk , Körmöcz , Lőcse ; Pozsony , Selmecz stb. városok levéltárai nagy számban őrizték meg a tanulók leve leit, kik Wittenbergből majd hálájokat tolmácsoltak a vett segélyért, vagy ennek megküldéseért esedeztek. Többnyire nagy terjedelműek ez iratok ; de tartalmuk kevéssé tanulsá gos. Csak phrásisokban, ó- és új testamentomi idézetekben gazdagok. A wittenbergi főiskola a hazai protestantismus vallási fejlődésére és cultúrái emelkedésére lényeges befolyást gya korolt. Az ezernél nagyobb számú ifjak, kik a XVI. században itt neveHetettek, az itt elsajátított hitelveknek lettek aposto laivá, az itt megismert tanrendszert honosították meg hazai iskoláinkban és a szerzett tudományos ismereteket dúsan ér tékesítették hazai irodalmunkban. l; Ezen adatokat a „Liber Bursae Wittembergicae" könyvből vet tem. (A (lebrecüoni reform, collígium könyvtárában.)

296

A wittenbergi egyetemen tanult magyar- és erdély országi ifjak névsora.*) (1522—1600). 1522. Georgius Baumheckel, de Nousolio dioc. Strigonien. Martinus Ciriaci de Leowczofra Dió. Strigonien. 1523. Joannes Bontzler Zcytburgen. transiluanus Alensg. dioc, Joannes kouscb transiluanus Albcnss. dioc. Valentíiu is Haltrich tranailuanus Alben.dioc. Dionisius Luicius Pannonius. Balthazar Gleba Búdén. Matbeus Thome Nououolanus Strigonien. dioc. 1524. Joannes Vthmannus Ungaius Búdén. Joannes Casler dioc. Strigon. Conradus Cordatus de Weissnkirchn. Georgius Transilnanns Mistricien. 1526. Christianus Lanius Gybnitz Ungarue. 1527. Johannes Siglerinus de leutscbauia Dioc. Strigon. 1528. Wolfgangus Talhuser Posonien. dioc. Strigoniensis Mgr, Cracoviens. 1529. Jobannes Henckelbich ungarus. Michael Sáléi ex Hungária. *) Révész és Bartholomaeideg által közlött névsorok összeállítása. Mintán az anyakönyvet németek vezették, a magyar személy- és hely nevek többnyire elferdítve vannak.

295 Matthias Biro de Way Hang, Gregorius Johannis Debrecinus Jlung 1530. Joannes Daxs ez Newsidell. Mgr. Egidius Pabcr Cremnicen. Simon Transiluanus Cassouiensie. Leonhardus Stöeckel Bardfeusie hungaru?. 1531. Benedictus Blasij transiluanus. Demetrius Cydae de Coris vngariae. Emericus Osorinns ex hungaria. Lucas Thurinus ex Hungaria. Andreas Lupus Strigoniensis. 1532. Franciscus Tornensis. Simon Agriensis Hungarug. Stepbanus Galzeechij ungarus. 1532/3. Joannes Antalh Yugaiue. < Gregorius Salczer Schemniczieneis hungarus. Johannes Baronius de Kohly, dioc. quinque ecclesiensis, Benedictus Zerenciensis, dioc. Agtiensis. Martínus Paazolinus eiusd. Dioc. bung. Gregorius de Belowitz, hungarus ad Cascbouiam. Caspar de Zeten bungarus diocesis Strygoniensis. Mattheus Babay Simicbius hungarue. 1533/4. Micbael vngav Strigoniensis. Gregorius Paber Soproniensis. Lucas siluestrií. Tbomas de vibel. 1534/5. Andreas Sauer Cremnicensie. Franciscus Leutscbouiensia. Johannes Péter de fillacb. 1536. Jacobus himmelreich kremniaensis. Lucas Hunnadinus Yngarus. Leonhardus Vueisbeck Vngarus. Georgius xctxag i. e. gallus vngaru°. Tbomas de Strigonio vngarus.

296 Stepbanus Sass vugarus. Benedictus Lorinus vngarus. Christophorus Breiss posoniensis. Sebastianus Boldius vngarus. Petrus Stockel a Bartha vngarus. 1536/7. Martinus Hentzius de Huabach Tranasyluaniae. Jobannes Bogner Transsyluaniae. Franeiscus Haschadi Nobilis Vngarus. Laurentius Möldener ex Scbemnitz Vngar. Michael de Ea Káló Vngariae. Christianus Kostius Sabesiensis Transsil. Lucas Bitdhalmer Mechelsdorfer Transsil. Paulus Eubigallus Cremnitz. Gregorius scheg schwariensis trans. • 1537/8. Stephanus Chulami Vngarus. Gregorius Péter Vngarus. Nicolaus Kinolaus Vngarus. Petrus Czaludinus Vngarus. 1538. Valentinus Grenicerus Bistricensis. Alexander Tringer Transsj'luanus. Hieronymus Múag Transsyluanus Coronensis. Joannes Ryssus Coronensis. Benedictus Guneini Hungarus. Stephanus Guneini Hungarus. Franciscus Vuitnerus Transsyluanus. Paulus Benckner Coronensis. Paulus Sartor ex Álba regali Pannóniáé. Bartholomens Bognerus Coronensis Transsyluanus. Jacobus Segodunensis Pannonius. Emericus Pesti ex diocesi Vaciensi. Demetrius Temesuarinus Pannonius. Joannes Kisseriensis Pannonius. 1538/9. Bartolomeus Alteuberger Zibiniensis Transsyluanus. 1539. Georgius Schlernitius de Krymnitz. Gáspár de S. Gottardo Pannonius. Andreas Thurinus Tarnouiensis Pannonius. Sigismundus Geleus Transsyluanu?. Cnspar Petzsche Claugfnburgensis.

297 1540/1. Oregorius Wisacknaj Vngarus. Demetrius Batisi Vngarus. Josephus pesti Vngarus. Joaunes Henckel Leutsehouierisis. Cunradus Henckel Leutschouiensis. Emericus Putnagi Vngarus. 1541. Joannes Saltzer Schemnicensis. Stanislaus Bodenstein l'osnensis. ? Joannes Sommer Cassioforensis Vngarus. 1541/2. Andreas Batizi Vngarus. Blasius Felnemetsi Vngarus. Valentinus Vagner Transiluan. Georgius hogtesius Transiluanus. Bartolameus Fraxinus Vngarus. Basilius Turmerius Vngarus. 1542. Stephanus t'e Copatz Hungarus. Joannes Conisch Caseoforensis. Stephanus Ganoj Hungarus. Gáspár Pastor Hungarss. 1542/3. Caspar Heltensis Transsiluanus. Stephanus Seghedinus Hungarus. Benedictus Abaditis Hungarus. Franciscns Mobinus Hungarus. Blasins Byhornius Hungarus. Joachimus Francus Sehusiensis Hungarus. Christophorus Guldener Cepusiensis. Georgius Felsner Coronensis. Fabianus Rupensis Coronensis. Mattliias phranius Coronensis. Thomas Wemelius Coronensis Transyluanus. Joannes Tortlerus Transsiluanus Schemnicensis. Joannes Alagij Vngarus nobilis. Andreas Vduarj Vngarus. Martinus Roseman Vngarus Carponenais. 1543. Albertus Fromloch transsiluanus. Blasius Varij Vngarus. Martinus Caluus sibunensis transsiluanus.

298 Seruatus (íielerup Coronensis. 15;48/4. Emerieus Palutzki Vngarus. Leonhardus Groes Cybiuieneis transilua. Georgiáé Andalffi veterisolicnsis vogarus. Micbael Kucz Transiluanus. Valentinná Caroli Vngarue. 1544. Dominicus Lucinus (Joronensis. Georgius Salczbanck Carponensis. Casparus ex Giula Vngarug. Joannea Hensel Baitpbensis, Simon Bolemus Coronensig. Cliristopberus Molnerus Caseoforensis. Albertus Lanio Leutzschonieneis. Michael Ncdoschusky ex Hungária.. JoanneB Moscopius Cremniczensia. 1554/5. Christopherus Lippensia Vngarug. Steffanns Harsani Vngarus. Thomas Kiaani Vngams. Emerieus Sigetinus Vngarus. Petrus Zcschapa Vngarus. Joannee Mediomontanus Vngarus. Mattheus Mnldner Sehcmnicensis. Georgius Hnter Cybinianus. Petrus Hammerus Transiluanns. Emerieus Roxer Zcipseneis Albcrtus Feltoti Vngarus. Georgius Prodabisinus Vngarus. Joannes Cosmider Posnamenais ? Petrus Roetzcwingen Transyluanus. Leonhardus Crommerius Eltzcschouiensis. Jacobus Judicis Bartzensia. Stanislaus Fechter Rosenbergeosis. Mattbias Midalis Rosenbergcnsis. 1545. Sebastianus Bringer Strigoiiiensis. MattheiiB Segetinus Vngarus. Rapbael Steger ex nouisolio Vngarus. Bartholomeus Malas Coronensis Trassiluanns,. Joannes Samboki Ternauiensis Vngarus. Joannes Schreiner Silpramensis Vngarus. Nicolaus Elsterinns Vngarus.

29$ Simon Bogknerus Transsiluanun. Michael Raychyani vngarus. Martinas a S. Elisabeth Vngarus. 1545/6. Franeiscus Literatus Klausenburgen. Blasins Dobertzin Vngarus. Matthias Feschner Bistricianus. 1546. Andreas Ormancusiensis Vngarus. Damianus G-rafe Zeppusensis. Dionysius e Septem Castris. Johannes Sasuarinus Vngarne. Egidius Saltzer Carponeneis. Matthias Hebb«rlyn Carponensis. 1547/8. Nicolaus Vulpinus Coronensis. Bartholomeus Weirauch Coronensia. Caspar Lugisland Schemnicensis. Pranciscus Clansenburgensis Transsyluanus. Michael Korlath nobilis Syrmiensis. Jónás Remander Schemnicensis. Stephanus Gyompor ex Superiore Pannónia. JohanneS Satmarius Ungarus. Lncas Futag Ungarus. Wolbertus Salacij Ungarus. Valantinus Debrecinus Ungarus. Michael Horuatíj Ungarus. Josephus Zogedinus Ungarus. Emericus Bathori Vngarus. Matthias Tewissiensis Pannóniáé. Stephanus Crnciger Crimicensis. 1548/9. Johannes Belsius Hungarus. Georgius Siculus Transiluanus. Michael Reidel transsiluanus. Valentinus Scharnader transil. 1549. Matthias Gálái Vngarns. Stepbanus Clausenbnrgensis Transilna. 1549/50. He'liaa Chyoka Seclusinus. Wolfgangus Paulinus Coronensis.

-300 Laurentius Klein Pistricien Transsylua. Gallus Castak i. c. diues' Transsyluanus. Franciscus Futaginus Hungarus. Nicolaus Kanyó Transsyluanus. Martinus Plecker Corpnensis Transsylvatus. Laurentius Whener Musnen. Transsylvanus. Laurentius Leusinus Petrus Arcusinus Transsyluanus. Matthias Marcus Schemnicen. 1550. Valentinus Hessus Coronensis. Matthias Orbazius Hnngarus. Georgius Treinger Transyluanus. Lucas Vngleich Transyluanus. Joannes Vid Bassaracius. Mattheus Ghoczi Hungarus. Lucas Zilahinus Huugarus. Christophorus Vendigius Eporiensis. Valentinus Klybniek ex montanis Hungáriáé. Georgiua Hozwthoij hungarus nobilis. Georgius Abstemius Hungarus. Paulus Fridrich Transyluanus. Johannes Scbeider Barduensis Hungarus. 1550/1. Melchior Goldinus Coronensis. Petrus Bognerus Transiluanus Coronensis. Andreas Blauuárij Coronensi?. Nathanael Rhenander Schemnicenais. Vincentius Szinrai Vngarus. Bernhardus Schaluuaraliensig. Blasius Secinus Vngarus. Valentinus Vize Camoracensis. Androas Serstman Strigoniensis. 1551. Simon Osdolanus Transsyluanus Pannonius. Emericus Zombatinus Hungarus. Benedictus Hunnadcs Transyluan. Johannes Zabracensis Illyricus. Geruasius Nagalakinus Transyluan. Stephanus Batisiús Hungarus. Georgius Agriensis Hungarus. Thomas Bencius Epperiensis Hungarus. Matthias Feynerus Epperiensis ex Hungária.

SOI, 1551/2. Stephanus Maramorosinus Vngarus. Augustinus Clenius Transsyluanui. Georgius Reipchius Coronensis TranssyluanusGeorgius Füstücj ex inferiore Pannónia. 1552,3. Miehael Szölösi Vngarus. Petrus Sigitti Vngarus. Paulus Fuchsius Coroneusis Transyluanus. Lucas Agriensis Hungarus. Jacebus Mellemberger Cibincnsis Traussyluani. Stephanus Groes Cibinensis Transsyluanus. Petrus Calipoenus Schlaicensis Transyluanus. Titus Amicinus Coronensis Transyluanus. Georgius Ostermayer Coronensis Transyluacus. Basilius Nagfalvinus Vngarus. Simon Fischer Crimnicensis. Christophorus Pogencr Crimnicensia. Paulus Lubener Crimicensis. 1553. Johannes Cybnerus Bartuanus Vngarus. Eleazar Schlaher Schemnicensis.. Antonius Senkiral trausyluan. Thomas Sabrancki Vngarus. Andreas Nigrinus Cremnicensis. Micbael Czeiss Carpauensis Vngarus. Balthasar Kyrallus Transyluan. Andreas Querlach Turoeiensis Vngarus. 1553/4. Paulus Dancius Zentbeuedechinus Transsyluanus. Andreas Babotius Simmodinus. Franciscus £ghledinus, Hungarus. Georgius Canissei Vngarus. Simhn Hermelius Scharsensis Traussyluanus. Jacobus Fabri Muschnensis Traussyluanus. Christianus Clompius Coronensis Transsyluanus. Stephanus Bolkesch Schesburgensis. Jacobus Rupensis Transsyluanus. Georgius Zegledinus Vngarus. Joannes Varadinus Vngarus. Joannes Cyngeri Vngarus. Georgius Barani Bartpbensis Vngarus. Ambrosius Stibnerus Schemnicensis. Joannes Gnieius Vachensis.

-'

302 1554. Gregoriua Monar Vngarns. Blasiua Debrecinus Vngarus. Stephanus Iwantzy Vngar. Christophorus Urdescher Keichw inensis Transayluanus. Joannes Krapidel Corensis. Dávid Ebersbach Corensia. Jacobua Kolb Eperiensis. Magnus Chonradua Eperiensis. Gregorius Coronensis Tranaayluanus. Martinas Muschnensis Transayluanua. Paulus Kröner Zebusiensis. Antonius Plattner Zebusien. Thomas Compermann Muschnensis ) Georgina Megensis ) Transsyluani. Petrus Melas Megensis — — — ) Guntherus Vngarus Naumburgensis. 1554/5. Paulus Vernerus Eperiensis. Georgius Schaunekebaunck Coronen. Benedictus Poscholt Conariensis. Mattheus Amman Cibingensis. i Stephanus Kuttschar Olomocenais. Dávid Schultes Carpanensis. Michael Sigler Cibinienais. Martinua Kakotiua Turociensis. Joannes Bistricius Transsyluanus. Gregorius Grüengang Vngarus. Valentinus Schenck Transsyluanus. Salomon Scherer Bartphensis. Matthias Chabay Vngarus. eorgius ; M Clausenburgenses Transsyluani fratrea. Andreas ) Georgius Fabri Tordenais. Andreas Sándor Tordensis. Paulus Thuri Vngarus. Erasmus Greiff aurifaber Cibinienaia. 1555. Paulus Seraphin Transsyluanus. Dániel Jungling Cibiniensis ) TranMyluanii Ezechiaa Zeidner Barceusis ) Andreas Marci Transsyluanus. Franciscua Megdensis Transsyluanus. Simon Jessenius Thurocénsis.

•; .

303 liucas Fabinus ) „ „. _ ,. ( Popradienses. Clemens Fabinus ) ValentinuB Crispus Colosuariensis. Vng. Blasius Raczcheuinus Hungarus. Gáspár Hervath Hungarus. Michael Wirtt Semproniensis. Gáspár Bezeckiua veteris ohliensis ex monta nis Hungáriáé. Faulus Mauricius Grimuicensis. Thomae Abdrucker Nouisolen. Vng. Blasius Kroner Sepusiensis. Jacobus Peckelius ex Altenburgo Yngar. 1555/6. Ralthasar Micklen Veterisoliensis. Andreáé Síi ) „ TÍ ^1 , T, •( Pannonn. Bartholomaeus Bagossi) Thomas Jordán Glausenburgeusis Transsyluanua. Michael Literatus Heuesih Pannonius. Ghristianus Schaeseus Transyluanus. Gáspár Syluiua Pannonius. Stephanus Lasskay Pannonius. Gáspár Carolus Pannonius. Wolfigangus Scbuman Pannonius. Galixtus Honterus Gorouensis Transsyluanus. Philippus Eissn Transsyluanus. Mattbias Clemens Bistriciensis Transsylnanus. Androas Tranius Coronensis Transsyluanus. 1556. Gregorius Hankofsky Bartphensis. Gregorius Chykay Vngarus. Georgius Loescber Critnnicius. Gregorius Segedinus hungarus. Emericus Regiovillanus hungarua. Andreas Caroleus hungarus. Jobannes Hattwanius hungarus. Vrbanus Coppanius hungarus. Alezius Sehwartz Transsyluanus. Stepbanus Sehwartz Transsyluanus. Georgius Burkircher Posoniensis. Franciscus Ferinus Hungarus. Fabianus Lernescher Bistrícensis. 1556/6. Gáspár Syluius Hungarus. Petrus Melius Vngarus. Johannes Heidner Transayluanus.

304 Matthias Eberhart Igloniensis. Christophorns Jain Cassouiensis ex Pannónia. 1557. Georgius Cracerus Bistricius Transsyluanus. Franciscus Massakius Eperien. Stephanus Ezechius Vngarus. Nicolaus Verismarty Vngarus. 1557/8. Gregorius Freund Crimnicensis. Michael Miculus Kegiomontanus Vngarus. Mattheus Sarmasagius Vngarus. Fabianus Wagnerus Bistricensis Transsyluanus. Joacbimus Teulsch Bistricen. Alexander Kendi Vngarus. Andreas Slamosfalini Vngarus. Martinná Bárt Leutzchouiensis. Israel Zeiss Pannonius Carponensis. Andreas Goeczelius Carponensis Pannon.

9

1558. Cbristophorus Ungnad Báró in Sonneck etc. S. Caesareae Mtis Consiliarius ac Comes Comitatus Varasdiensis. Jobannes Pannonius Massouiens. Jacobus Bosenei VngaruB. Laurentius Thegius Leutschauiensis. Thomas Clein Colosuariensis Transsyluanus. Stephanus Pancot-.i Hungarus. Nicolaus Literatus Transsyluanus. Jobannes Literatus , . , . . , )í _, Transsyluani. Johannes Liprich ) Valentinus Fabri ) _, . ,,. . . ( Transsyluam. Franciscus Vietoris ) Casparus Radeck Btrigonieneis. Stephanus Tiham. Stepbanus Mustricius. Petrus Dombrinus. Zicbzouinus. Basihus ) Stanislaus Fabri Zepusiensis. ,1558/9. Valentinus SchmitNouosoliensis ex metalliciavrbibusHungariae. Paulus Kerschius Transyluanus. Lucas Santouianus Vngarus. Demetrius Rimastzetzynus. Ungarns.

305 Georgius Gontzinus Vngarus. Georgius Polner Leutscbouiensis Vngarus, Matíhias Wyhelinus Vngarus. Albertus Agr'.ensis Vngarns. Michael Fabri Cibingensis Transsyluanus. Johannes Gendesch Heldensia Transyl. Laurentius Bombrechtr Wirdalbinus Transyluanus. Simon Sutoria Wyrdalbinus Transyluanus. Thomas Vrsinus Stolzenburgensis Transyluanus. Demetrius Sybolthiug ex Vngaria. Emericus Hwtzthius Vngarus. Jobannes Hartinan Crimnicensis. Franciscus Strigoniensis Vngarus. 1559. Carolus Rosenkranz Sempronianus Pannonius. Simon Nag Zernanho Vngarus. Georgius Copaci Vngarus. Jobannes Greslingus Carpouensis. Thomas Schindler Carponensis. Baltbazar Fuessal ) ~ , T , _ , < Crennicenses fratres. Johannes Fuessel ) Matthias Olscberus Carponensis. Pannonius. Johannes Opel Transyluanus. Petrus Besnemus Hungarus. Georgius Albani de Cyrkei, nobilis Hungarus. Johannes Oskai Hungarus nobilis. 1559/60. Petrus DebrecinuB Pannonius. Adamus Sidclius Transyluanus. Paulus PaulinuB Coronensis Transyluanus. Stephanus Wolfart Claudiopolitanus Trantyluacus. Johaones Szunyogk Vngarus nobilis. Demetrius Budai Vngarus. Johannes Pesti Vngarus nobilis. Andreas Magoeki Vngarus nobilis. Lueas Leó Sibimiensis Transyl. Lazarus Eaw Schultner Transyl. Johannes Daru Vngari. Laurentius Litzkai Vngari. Leonhartus Henaman Schetburgensis. Transyluanus. Franciscus Zackmarius Vngarus. Benedictus Szigethi, Psn. Sebastiauus Pectinatoris, Semnitz. Pe'rus Illosvanus, Ung. FRANK L. HAZAI ÉS KÜLF. ISK. XYI. BZ.

20

206 Nicolaus Miskoczy. Melchior Ablanczy. Mattheus Tordensis, Pan. Nicolaus Agrianus. Thomas Bellarinus. Lucaa Tolnensis. Andreas Dobay. Joh. Clypeatoris. Stephanus Marcus. Siculus Czikiensis. 1561. Lucas Nyiri, Miskoltzinus Ung. _, Johann«s Stöckeliua, Bartph. Matthias Almássy, Nob. Ung. Gregorius Warniay, Nob. Uug. Johannes Greifenczweig. Eperiesienais. Flórian Dániel. Strigon. Emericus Tarczali. Ung. Martinus Budai. Benedictus Ketskeméti. Demetrius Szikszay. Stephanus Gönczi. Ambrosius Kyllenius. Ung. Erasmus Sebaldi. Ung. Cremnicz. Martinua Daduck Schwenglerus Novisoliensis. Gregorius Igasság. Eperiesiensis. . Matthias Husztius. Ung. 1562. Emericus Udvarethy, Ung. Valentinus Hellopoeus Szikszay. Christoph. Malczerus. Eperiesiensis. Jacobus Kellner. Semproniensis. Joh. Kosenkrantz. Semproniensis. Andreas Munkás. Olarinus. Joh. Agricola, Ketskemetiensis. Demetrius Miskoczy. Ung. Gregorius Szikszay. Laurentius Szegedy. Gregorius Dopscher. Leutsoviensis. Georgius Sasvari. Benedictus Batizi. Joh. Zobranczy. Emericus Szulyok, Basilius Smigmatopoeus. Paulus Szabó Varadiensis.

307 1563. Mártimig Schoehot. Thuroczius Ung. Leopoldua Reichenthaler, Pogoniensis. Stephanus Theleky. Ung. Miehael Ezechius. Ung. Stephanus Monostorius. Petrus Baney. Ung. Petrus Carolinus. Ung. Petrus Czingarinus. Ung. -Job. Springer. Novocomiensis Ung. Miehael Scholtes ) Ambrosius Hecht ) Scepusienses. Philippus Labosch. Muraniensis Ung. Casparus Crömer. Leutsoviensis. 156é. Nicolaus Caroli. Joh. Sehannak. ' Thomas Debreczinus. Éliás Schall ) Andreas Saltzer ) Schemnitzienses. Matthius Mollorus. Cremnitz. Ung. Emericus Loricius Ung. Augustinus Ecerius. Crem. Urbánus Daróczy. Ung. Jacobus Turius. Joh. Miskoltzy. Valentinus Sajó Szent Pétery. Albértus Szegedy. Andreas Agriensis. Miehael Mohinus. Nicolaus Galaczei. 1565. Laurentinus Marcus. Czegledinus Ung. Gáspár Fabriczíus. Deberhegy Ung. Joh. Trumplerus. Cibiniensis. Pranciecus Vedani. Ung. Timotheus Kresling. Schemnitziensis. Thomas Szenney. Ung. Balthasar Szentmihalinus. Ung. Martinus Dietrich a Blasenstein. nob. Ung. Georgius Saderckin. Sigismundus Endridy. Joh. Beliskius. Eperieaiensis.

20*

308 1566. Joh. Felnémeti. Ambrosius Szikszay. Bartholomaeus Thaley. Ung. Antonius Thalaei. Jacobus Melczerus. Eperiesiensis, Michael Paxi. Hung. Adamus Tordeosis. Casparus Decsi Ung. Joh. Heurotus. Agriensis. Emericus Szanky. Stephanus Békési. Ung. Valentinus Eccius. Bartphensis. Georgius Henisch. Bartphensis. Matthias Thurius. Ung. Éliás Szeges. Christophorus Esander, ex Zepusio.. 1567. Joh. Wetteschi. Ung. Franciscus Kopázi. Ung. Joh. Szikszay Ung. Georgius Torta. Eperiesieneis. Nicolaus Monostori. Ung. Laurentius Tornator. Carponensis. Christoph Szigethy. Michael Ungvári. Ung. Georgius Badaschinus. Bartph.' Dávid Stöckelius. Bartphensis. Georgius Serarius. 1568. Hicolaus Germatinus origine Sárosiensis. Balthasarus Thurius cognomine Volfins. Joh. Czegledinus. Thomas Patakinus cognomine Monos. Petrus Lippensis. Paulus Miskoczy, Ung. cognomine Puha. Jacobus Ztschurk Lubloviensis in finibus Ung.Barnabas Szinerváry. Joh. Beregszázy. Thomas Mohy cognomine Fabriczius. Jacobus Igasság. Eperiesiensis. Joh. Rudolf. Leutsov. Joh. DebreczinuB. 1569. Antonius Szikezay. ''

'Ladislaus Rosásy. Franc. Tarczaly. Ung. Sámuel Wartfelder. Carponenais. Georgius Bonchiacius. Tyrnavienais Ung. Thomas Barrabas. Thomas Szegedy. Georg. Callaj. Ung. Joh. Pesthy. Ung. Joh. Peathius. Emericus Debreczinua, cognomine Jász. Michael Varrauinus. Matth. Thoraconimus, vulgo Kabát dictus, patria Brisznensis. Banedictus Cynadj. Ung. Thomas Szikszay. 1570. Thomas Deessinus, cognomine Fabriczius. Mait. Moller, Posoniensis. Tóbiás Lichtenbergen. Poson. G-regorius Szigethi. Ung. Christoph. Hubner. Belensis. Matthias Berger. Belensis. Joh. Debreczinus. Ung. Petrus Beregszászius. Ung. Thomas Caplyanus. Ung. Johannes Telechius. Ung. Joh. Jantsi, Liptse Zoliensis. Gallus Klaczko. Pan. Georgius Sommer. Scepusius. Nicolaus Marci. Mossoviensis. Georgius Draskovszky. Thuroczien iá. Valentinus Bogács. Tolnensis. 1571. Clemena Sarváry. Matthias Szikszay. Matthias Charitanus. Ung. Stephanua Christopejus. Debrecinus. Andreas Udvardy. Matthaens Scharicaeus. Kevinus. Michael Belicensis. Mediomuranus. Martinus Wagnerus. NovisoliensÍ8. Sigismundus Nosticius. Pannonius ex Comitatu Trenchiniensi. Franc. Vincklerua. Scepusiensis. Martinus Vallendörfer. Leutsov. Thomaa Wranka. Prividensis Pan.

310 Andr. Schormannus. Coschensis Ung. Josephus Scbultz. Basiniensis Ung. Joh. Fabry Eperiesiensis. Andreáé Nauclerus. Tolnensis Ung. Paulus Cingerinus Ung. Yalentinus Ungarus Caesoviensis. ' Gregorius Földesi, Ung. 15T2. Matthaeus Toronaeus. Basiliua Ormani. Joh. Baleschins. Aschalodianus Ung. Joh. Scbreibenkes. Ep'eriesiensis. Joh. Prasler. Leutsoviensis. Joh. Körtvélesy. Mattbaeus Gemmeus. Joh. Németby. Urbánus Milopoens. Szankius. 1573. Melehior Thuriug. Gregorius Ammon. Cibiniensis. Christoph. Ammon. Eperiesiensis. Georg. Neunhuser, Sepusius. Paulus Magnus, Semproniensis. Joh. Dereschius. Valentinus Tolnensis. Nicolans Biharinus. Laurentius Carantius. Georg, Caesar. CaeBOviensis. 1574. Benjámin Grundelius. Zepuzjus. Casparus ) Valentinus ) Pilsins' fratres ZePUBn' Albertns Callay. Matth. Szegedhinus. Philippus Qneszhin. Varaliens. Andrcas Glatz Bartphensis. Paulus Minichin. Georgio Montanus Scepusius. Petrus Prága. Novisol. Joh. a Lassko. Ung. Emericus Galfí Szerdahelyiensis. 1575. Ambrosius Szentmiklossi, ex inferiori Pan. Michael Calloviauus, ez parte Trans-Tibiscana. Tóbiás Turner.

311 Johannes Turner, fratres ScepusiL Job. Berecius; Georg. Quintius. Emericus Miskoltzinus. Stephanus Sepschius. Sebastianus Lammius. Kesmarcensis. Joh. Tarnoczinus. Ung. Jacobus Privicerus.. Pan. Tóbiás Jung. Poson. Petrus Thanadius. Ung. Vicentius Tholnensis. Ung. Georg. Astronomi. Ung. Noyisoliensis. Christoph Keisinger. Ladislaus Rosásy . Paulus Motsi Tsehnus. 1576. Joh. Reisenhuc. Leutsov. Joh. Reisinger. Pan. Leonhardus Mokossimus, de Lypts in Ungaria, Michael Mokassinus Tento-Lipteensis. Sámuel Cliovack. Ung. Georgius Széscb. Vironicus Ung. Ambrosius Derescbeus. Joannes Szalaj. Thomaa Szöllössinus. Lucas Gyarmatbinus. Stepb. Szikszay. Pasilius Mosdosi. Andr. Krupina. Carponensis. Stepbanus Vidaj Carponensis. Emericus Samoskoesi. Pan. 1577 Michael Senensis. Pan. Mattbias Régiéi'. Pan. Fabianus Piso. Belensis Ung. Andreas Pankotay, Ung. Melchior Schönfelder Sepusius. Paulus Szegedinus. Dávid Sigemundus. Cassoviensis. Stepbanus Kaposius. Paulus Varsanius. Jacobus Enyedinus. Georgius Szepusius. Georg. Fleischerus. Bartph. Leonhardus Stöckel. Bartbph.

312 Balthaaar Alitis. Veterosolienais. Joh. Monai Szilágyius. Ung. Joh. Belezius Szénásy, Ung. Nicolaus Jous Czeginus. Ung. Joh. Fábry Cocavinus. G-eorg Mokossinus. Liptachenais Pan. Conradus Hengkel. Leutsov. •Christoph. Landmannus. Schemnitzio-Mont i 1578. Dániel Dopzai. Ung. Michael Carolinus. Petrus' Lascovius. Petrus Türck. Scepusius. Georgius Artopoeus. Eperiesiensis. Josephus Batisaeus. Joh. Szalay. .Joh. Szölössius. Matthias Fabriczius. Andreas Tauriua Soliensis. Jacobus Spiegler. Carponensis Ung. 'Casparua Pesthius. Petrus Vitéz, Tsengerinus. Paulus Montanus. Joh. Szalmadinús. Dániel Duorszky. Martinna Sebaldus, Posonienais. Oallus Katatfeley. Martinus Szölöasius. Balthasarua Muadorffer, Carponenais. Stephanus Eori. Georgius Fabricziua. Alnoviensis. Nicolaus Iclodi de Kutsey. Ung. Andreas Kapolneus. Szalainus. Matthias Piskolty. Joh. Gaaur. Moschoviensis. 1579. Joh. Pruno. Pannonius. Michael Spalangus. Schemnitz. Ung. Adamua Mullenbacher. Scepusiua. Franciscus Debreczinus. Petrus Zamoskozinus. Jacobus Gallus, Leutsov. Martinus Bűls. Basilius Varschanius. Joh. Magnus. Debreczinus.

313 _Andreas Gnysnerus. Cepusius. -Andreas Rajetzsky. Thurocziensis. Andreas Faber. Bartphensis. Stephauus Budaeus. Uug. Isaacus Vásárhelyinus. Ung. Joh. Benerus. Leutsov. Joh. Szikszovius. Ung. Marcus Pautor. Semproniensis. Joh. Toltsvaj. 1580. Joh. Fabriczy. Hung. Georg. Wobn. Pannoinus. Ábel Aurora. Pannonius. Stnislaus Aurora. Casparus Schall. Schemnitz. Bsrnhardus a Leutsch. Joach. Ernestus a Leut-ich. Stephanus Zirtaej. Martinua Tornaeus. Lucaa Hodosi. Joh. Selensi. Emericus Békési. Dániel Hankovszky Bartphensis 1581. Andreas Sirossy. Joh. Castzai. Paulus Szantaj. Vitus Zanohius. Baroviensis Hung. Paulus Szennyei, ex Zala Hung. Hieroslaus Urbanovicz. Pannon. Michael Debreczinus. Ung. Nicolaus Gyarinathy. Joh. Sárkoziua. Bernhardus Catnari. Joh. Telegdj. Isaacus Fegyvernekinus. Thomas Fabricius. Tolnensis. Thomas Magnus. Semproniensis. 1582. Paulus Birogszaszius. Jacobus Martinus. Cosliensis. Emericus Drobin. Novisoliensisi. Stephanus Geontius. Joh. Callovius.

314 Michael Nadndvarinus. Joh. Július. Balthasarus Zamoskozinus. Mart. Haucko, Novisol. Joh. Stöckelius. Novisoliensis. Dániel Vásárhelyinus. Ung. 1583. Thomas Litteratus. Horaonnaiensis. Joh. Siderius Szikszai. Ung. Martinus Sturmius. Leutsov. Gcorgius Carolinus. Ung. Georgius Tardi. Joh. Pelleus. Andreas Táléi. Hung. Georgius Kaposius. Ung. 1584. Nicolaus Baticius. Ung. Arvensis, Hieremias Szartorius. Arvensis. Matthias Bexbrodt. Rosenaviensip. Stephanus Munkatius. Fan. Johannes Némethius. Pan. Franc. Száraszius, Tolneneia Pan. Andreas Carolinus. Pan. Stephanus Csorba. Debreczinus. Andreas Lihanius. Bosenberg. Pan., Mart. Keinhard. Scbemnitz. Pan. Andreas Smicciuí. Treuchiniensis. Franc. Vásárhelyinus. Ung. Joh. Csauadiiis. Ung. Joh. Jeszenius. Medicus. 1585. Joh. Litterati Banocinus. Ung. Joh. Tonsoris. Budensis Ung. Matthias Búza, Gyulanus Ung. Job. Fridericus a Leutsch. Nicolaus Agriensis. Ung. Joh. Varsanius. Ung. Paulus Kalmantsei. Ung. Simigius.. Lucas Bihari. Basilius Szepsinus. 1586. Dániel Mensatoris. Árvénái s. Martinus Sluconiue. Varncusis. Georgius Buntzler. Cassoviensis^

315Christoph. Fersius. Bartphens. Balthasarus Misfeoltzinus. Ung. Nicolaus Debreczinus. Maitinus Intibus. Fan. Joh. Berger. Pan. Benedictus Bissimis. Teuto-Liptsensis. Martinus Chudicius. Veterosoliensis. Joh. Zaholinns Ung. Joh. Lazitius. Liptov. Michael Cibrádi. Ung. Miehael Börveinus. 1587. Nicolaus Boregego. Debreczinus. Andreas Furtis, Mohinus. Ung. Stephanus Félegyházy. Debreczinus. Stephanus Artopoeus. Tolncnsis. Ung... Alexander Szamos-Közi. Ung. Joh. Sartorius. Tolnensis. Ung. Sámuel Lowcsanus, Veterosoüens. Micbael Chalupka. Teuto-Liptsensis. Bartholomaeus Krüger. Eperiesiensis. Martinus Brechtelins. Caschoviensis. Franciscus Bánfiy Lossonczy, Comes Doboczensis etc. Martinus Thuri. Demetrius Liscensis. Franciscus Némethinns. Petrus Literati, Szent-Péteriensis. Joh. Deeius Barovius. Michael Forgács. L. B. in Ghymes etc. Sigismundus Mariássi a Maikusfalya Nobilis. Sigismnndus Peezi, Nobilis. Demetrius Kraecovius. Transylv. Ung. Demetrius Szkarinuz. Valentinná Sárközius. Joh. Lentulus. Szepsy. Franc. Nagy. Debreczinensis. Franciscus Tholnai. Joh. Garai. Tolneneis. Micb. Ruber. Tsanadinus. Dávid Simonides. Veterosoliensis. 1588. Georg. Udvarhelyinus. Szilágyinus. Stephanus Schindlerus. Oedenburgensis.. Thomas Cusali. Basilins Búzás. Ketskemetinus.

316 Job. Szegedi. Balthasarus Malick. Schemnitz. Antonius Lanius. Schemnitz. Casparus Gast. Schemnitz. Martinus Thurócz. Talliai. Georg. Sartoris. Békési. Michael Marth. Novisol. I'liomas Lazarus. Samariensia. '1589. Jacobua Mikovius. Briznensis. Laurentius Kesztigen. Briznensis. Casparus Paczolthy. Szelleczensis. Ung. Casparus Hereczolinus. (Hertzeg-szölló'ssinus). Georg. Joanchinus. Stephanus Ujhelinus. Georg. Szikszóvianus. Brúnó Breucr, Leutsov. Joli. Bornaeus. Benedictus Nagy. Thalliai. Joh. Tharacz. Debreczin. Joh. Soos Debreczinensis. • Simon Arelius. Scepusius. Joh. Thoronaeus. Valentinus Kestics. Cepusiens. Adamus Kunischius. Késmárk. Dániel Topfhan. Leutschoviensis. Johannes Czegle'di. Michael Váradi. Sigismundus Cháky. Nobilis. 1590. Matthaens Ujfalvi. Andreas Ungvári. Petrus Bakay. Matthaeus Dobrai. Georgius Sartorius. Arvensis. Thomas Eszterház, Galanthensis Nob. Ung. Georgius Comaromius . Johannes Zahlwein. Neosol. Paulus Vilkorn. Schemnitz. 1591. Laurentius Thurius. Dániel Ruckschlosz. Basiniensis. Joh. Tánczos. Debrecz. Joh. Vári.

311. Stephanns Szerdahelyinus. Thomas Varinus. Aegidius Lanius. Helnoviensis. Ung. Christoph. Unterbaum. Kesm. Dániel Agriensis. Gregorius Váezy. Emericus Újfalvius. Thomas Baboncziua. Joh. Vásáthelyinus. Joh. Nó'ge'ri. Szemczinus. Albertus Molnár. Szencinus. Ung. Joh. Szegedinus. Andreas Medniczenus. Christoph. Czegltídi. Sámuel Hieronymiades. Banoviensis. Stephanus Xylander. Leutsoviensis. Michael Fabriczius. Szinir-Várallyensis.. Mich. Tolnensis. 1592. Nicoláus Hajnicenus. Michael Losonczy. Joh. Tolnensia. Emericus Boythe. Györfalvensis. Alexander Sotzovinus. Briznensis. Sámuel Spillenburg. Leutschoviensis. Moses Callovius. Thomas Mokius. Oedenburgensis. Pau. Ábrahám Steiner. Sopron. Thomas Scbnell. Leutsov. Joh. Brúnó. Lsutsov. Mich. Kosenkrantz. Oedenburg. Emericus Kovasnaj. Joh. Megyeri. Casparus Ujvarinus. Petrus Taxonyi. Vicentius Szepsinus. Joh. Bedö Szölössy. Timotheus LowcEányi. Vetusol. Dániel Urbsnovitz. Arvensis. 1593. Nieolaus Magi, Némethi. Joh. Mihályko. Eperiesiensis. 1594^ Joh. Hellopoeus. Sixovius.

Andr. Koroncz. Szepsinus. Jacobus Németh. Rosenaviensis. Antonius Than. Cassov. Paulus Schmaukler. Noosol. • Éliás Tornari. Neofol. Joh. Klewiny. Briznensis. Georg. Schmidelius. 1595. Jóh. Thuri. Joh. Bellváry. Alexander Laskai. Joh. Stirnkorb. Joseph. Geoncinus. Joh. Hrasko. Novisol. Steph. Telegdy. Nicolaus Ábrahám. Veterosol. Joh. Glosíns, Veterosol. Joh. Textor. Modrensis. Casparus Cramer. Leutsov. Mauritius Pokz. Gömöriensis. Caspar Polcz. Gömöriensis. Andreas Polcz. Gömöriensis. Thomas Szelinus. Joh. Békési. Nicolaus Hrabec de Hrischou. Balthasirus Grelnertius. Novisol. Joh. Balthasar Beolczhkei. Ung. Balthasar Z. Babolcsai. • Jeremiás Lipoinus. Barovius. Johann. Jeszenszky. "1596. Gregorius Furman. Eperiesientis. Mart. ReimaDuus. Késmárk. Balthasarus Gombos. Miskoltziensis. Emericus Katona. Ujfalvinus. Joh. Gellaj. Békessiuus. Isacus Bak. Rétfalvinus. Gregor. Pilczius. Scepusiensis. Joh. Messerschmiedt. Neosoliensis. Balthasarus Debreciuus. Ung. Tóbiás Rechnius. Késmárki ensis. Ábrahám Zaltfein. Novisol. Joh. Alexis Ketskemtíti Lanionis. Ung. Petrus Margitai. -Albertus Liesllies Caroli.

319 Michael Sido. Óvárino Ung. .Joh. Ádám. Eperiesinus. Petrua Debreczinus. Steph. P. Eivulinus. Benedict. Szegedinus. 1597. ' Stephanus Sixai. Steph. Decius. Georg. Thurius. Michael Hunior. Visolinus. Petrus Hasznok. Zomborinus. Steph. Kruscbpier. Varboviensis. Joh. Lycius, Hlinieenus. Philip]). Maako. Cremnitz. 1598. Paulus Bartha. Gönczius. Dániel Pastoris. Szegedinus. Petrus Pastoris. Alviutzy. Joh. Petrovius. Szent-Péterinus. Demetrius Nádasdinus. Michael Tatárpatainus. Caspar Rodt. Sepusius. 1599. Balthas. Muotoroszky. Novisoliensis. Melchior Bohacsius. Joh. Praetorius. Cremnitz. Joh. Marthius. Neosol. Michael Péntek. Zdanensis. Joh. Sturmius. Neosol. Ijucaa Maurach. Poson. Martinus Sculteti. Bartph. 1600. Vincentius P. Szepsiuus. Ung. Emericus B. Rovassnai. Joh. Maternus. Cassoviensis. Nicolaus Raisz. Bisztricensis. Abrah. Czabauius. Briznensis. Gregoiius Czenkinus. Ung. ^Steph. Bielicz. Liptov.

320

Pótlékok. I. Boroszlóhoz. (V. szám. 238. lap.) Itt tanult 1562-ben FélegyMzi Tamás.1}

•

II. Frankfurthoz. (XII. szám. 242. lap.) Itt tanult 1563-ban Félegyházi Tamás.2) .

III. JUtterbogk. Ezen brandenburgi város gymnásiumában 1 540-ben egy magyarországi férfiú foglalta el a költészettan tanszékét. Sajnos, hogy nevét nem ismerjük.3) IV. Krakkóhoz. (XXIII. szám. 256, 1.) Itt tanult 1561-ben Félegyházi lamás,*) V. Németújhely. 1576-ban e város gymnásiumában tanult Káldi István és Wafhay Pa!.5} !) Gyulai J. Threnos de morte Thomae Félegyházi. Debreezen.1586. -) Ugyanott. 3) Sabinus, Melanchthon veje, ugyanazon gymnásium tanára 1540-ben írja ipjának : „Praescriptae sünt nobis certae lectiones, ét Pannónia decreta est lectio poetices." Opera Melanchthonis. IIÍ. 1104 I. •) Gyulai J. fönnebb idézett müvében. 8) Wathay Ferericz önéletírásában említi, hogy bátyját Pált, és mostoha testvérét Káldit „Némett Wyhelben adwan zegin aniam tanultsagra az némett zot és némett irast ott perfecte tanulta volt meg." (A M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében.)

FÜGGELÉK.

FR\KKL. HAZAI ÉS KÜLF. 'iSK. XVI. SZ.

21

A nagyszombati gymnásium szervezési munkálata 1554-ből. Reuerendissimi Domini Nicolai Olahi Dei gratia Archiepiscopi Ecclesiae Strigoniensis cum Delegatis personis Capituli, uec non adLibitia etiam Judice ét Ciuibus iuratis Ciuitatis Thyrnauiengis, super .restauratione Scholae Thyrnauiensis. Anno Domini 1554 in dic videlicet Circumcisionis Domini facta ordinatio. De reformatione Scholae. Quoniam tam ad propagandám Religionem Christianam, cuius cura príma ét praecipua esse debet, quam etiam ad gubernandaa Ciuitates ét administrandas Bespublicas summe necesaaria est reformatio Scholae. Propterea eidem Dominó Beuerendissimo Archiepriscopo, cum praefatis Capitulo ac Judice ét Juratis Ciuibus dictae Ciuitatis Thyrnauiensis visum est, üt stipendium Sublectoris, siue Bectoris Scholae communi aliqua facta collatione angeretur, ampliareturque, quo minőre negotio docti viri ad instituendam juuentutem undecumque aduocari ét conduci possint. Imprimis deliberatum est, üt cura' éli gén di inueniendique ipsuin Sublectorem, siue Bectorem Scholae, more solito sit ét maneat semper penes Lectorem, qui diligentem operám det, ét singulari cura prouideat, üt ad regendam ipsam Scholam ét eradieudam pubcm, doctns, Catholicus, ét suflficiens vir, ét si quomodo poterit fieri, talis qui sit Magister Artiuui, inueniatur, tandemque inuentus Beue rendissimo praesentetur. Qui posteaquam pro sufficienti ad hoc offitium acceptabitur, semper dum in Ecclesiam ad diuina ofntia ingredietür, sit iudutus habitu sacerdotali, more aliorum Canonicorum, cum superpelliceo 21*

324 ét caputio, locumque habeat in stallo more alias consueto, ét in examinandis procedentibus; cum Vicario ét Succentore semper intersit. Üt autem ipse talis Sublector sufficiens minori negotio conduci possit, statútum est communi consilio, üt ét Capitulum; ét Plebanus, ét Ciues ipsi eam provisionem seu mercedem, quam hacteuus ipsi Sublectori facéré consueuerant, decetero quoque faciant ét praestent. Verum quia id fortasse minus est, quam quod doctus ét peri tus aliquis suam operám elocare vellet, propterea piacúit unanimiter omnibus, üt ultra consuetum salarium aliquid ampliuS de nouo Sub lectori ipsi, facta commnni collatione, adderetur, quo minori opera, üt pra.emissum est, docti viri ad praedictum munus regendae Scholae alliciantur. Ante omnia operáé praetium est, üt Judex ét caeteri Ciues Jurati habeant curam peculiarem aedificationis Scholae ét habitationum in ea, pro numero Scholasticorum ét nunc ét pro süccessiuis temporibus, üt sit capax scholarium ét sufficientes mansiunculas habeat. Quod autem ad mercedem ipsius Sublectoris attinet, haee infrascripta pro mércédé habebit. Imprimis Dominus Eeuerendissimus de suo proprio obtulit se ei daturum, in subsidium suum, in paratis pecuniis florenos viginti.. lsem unum vas vini, decem urnas Posonienses continens. Item deccm cubulos Posoniense? frumenti. Item habebit ex Capitulo pnrtionem unam canonicalem ex deci mis Comitatuum Kys Nytra ét Kys Hontb, quemadmodum olim. Item habebit aliam portionéin suam in frumento ét vinis mensalibus ab antiquo consuetam ex decimis Kysbars. Item habebit prouentus suos pecuniarios a Lectóre more vetus•tissimo, tamen secundum limitationem proventnum Lectoratus modernorum. Item alia etiam accidentia, quae Sublector ipse olim a Capi tulo habuit , iuxta conditionem huius temporis , muuc qnoque habebit. Item Judex ét iurati Ciues nomine totius communitatis Ciuium Ciuitatis Thyrnauiensis; piomiser-unt ex publico aerario ipsi Sublectori quolibet anno florenos quadraginta quatuor, in monetis in para'a pecunia soluere.

325 Praeter haec hab ebit etiam alia accidentia ét adiumenta, nt tertiam partém pecuniae funeralis , seu pro processione, quando fanus in templum deducitur. Item Plebanus more consueto det eidem Rectori Scholae florenos annuos sex in parata pecunia, ét mensam honestam ét quietam ac pacatam, prebendam etiam vini puram, ét dabit ipse Plebanus operám, üt decor atque honestas mensae in pane, vino, sermonibus ac aliis obseruetur, ét ne iurgia fiant. _ Üt antem haec ita, üt praescripta sünt, fieri possint atque obseruentur; Vicarius Reuerendissimi domiui in Spiritualibus pro tempore constitutus, una cum Lectore ét Judice diligenter semper superintendant. Item a pueris Nobilium, quanticumque cum parentibus vei affinibus eorum conuenire poterit, eam mercedem solus ipse Rector Scholae pro se habebit. Vcrum de filiis Ciuium ét ignobilium, siue hy sínt filii Ciuium huius Ciuitatis Thyrnauiensis, siue exterorum, modus hic ob seruetur. Pro illis, qui nouiter in Scholam introducentur, ét príma ölementa ceperint discere, pro primo anno non plures quam quinquaginta denarii hungarici solvantur. Pro illis verő, qui iám atiuum in studiis excesserint, unus florenus soluatur, vei si parentes eorum plus ilare volent, poterit ipse Sublector plus accipere. Quod si autem ipse Rector Scholae ad aliquid amplius soluendum ultra praedictam summám pueros ipsos, aut parentes vei affines eorum cogere vellet, ét in eo casu parens vei affinis pueri requirat Judicem, ét sic tandem Judex .ipse secundusmet vei tertius referet Vicario ét Lectori, ét quidquid hy duó iustum ét aequum esse pronuntiauerint, inter Magistrum Scholae ét parentes seu affines pueri decreuerint, id ipse Rector pro rato habeat, ét obserare teneatur. Quoniam autem Sublector ad instituendos priuatim singulos pueros sufficieus esse minimé potest, idcirco statútum est, üt pueros ignobilium, siue hy sínt filii Ciuium huius Ciuitatis; siue exterorum, Sociis Scholaribus, per quinos, vei senos, vei denos; aut maiori nu mero, prout ei commodum videbitur, priuatim erudiendos distribuat, üt hoc pacto pueri ipsi in studiis melius valeant proficere. Ét horum mercedis dimidiam tantum partém, non plus, Sublector ipsj pro se

326 accipiat, slteram verő mediatatem mercedis illi Socii Scholares habeant, qui ipsos pueros priuatim exercebunt ét instituent. Séd üt etiam hy Socii Scholares viuere possint, habeant prosua susteutatione duas partes funebris pecuniae, siue eius, quae datur pro processione, quando fúrnia deducituiin Ecclesiam , tertiam autem partém, üt praemissum est, Sublector accipiat. Item pecuniam recordationum, üt vocant, in Ciuitate soli hy Socii habeant. Item a Ciuibus habeant singulis septimanis — carnium quattuor, ét per integrnm annum vini acones quinque. Item dominus etiam Renerendissimus Strigoniensia ét domini Capitulares prouidebunt ipsis, pro suo quisque libitu eorum, séd ita, üt cuilibet Canonicorum unnm proprium puerum, ét non üxtraneum. instituere debeant. Item pecunia recordationum iirter dominos Capitulares , Bit discantorum, si erunt, si non erunt, sit ipsorum sociorum , in festia octaualibus ét etiam aliis. Offitia Sublectoris. Inprimis die dominico, ét aliis etiam festiuis diebus ipse Rector Scholae sedulam operám det, nt Euangelium eius diei pueris explicet, ét etiam Catechismum aliquem Christianum, ét non haereticum addat, quo pueri ipsi statim ab ipso lacte ad pietatem ét bonos mores erudiantur, üt recens illa testa puerilis pietatis gratum. odoréin in teneris imbibat. Aliig verő diebus operibus dicatis omninm maximé tenerae illi setati instillet, ét diligenter inculcet ostiariam omninm disciplinarum Grammaticam, in omnibns suis partibus, üt puta, Prosodia. Orthographia, Etimológia ét Syntaxi. Deinde interpretetur illis inter Poetas: Virgilium. Horatium. Ouidium, exceptis quibusdam operibus lasciuis. Teréntium. Item inter oratores : Cicerőnem. Quintilianum. Item inter hystoricos= Titum Liuium. Sallustium. Commentarios Caesarig.

/,.

327 Ét alios tam Foetas, quam oratores ét hystoricos probatos, in 4uibus ártom, regulás, ét usum Grammatices, pueris ipsis sodulc ostendat. In Artibus verro addet : Dialecticam. Rethoricam. Arithmeticam, ac caeteras artes liberales. Ét cum ipse Kector Scholae ampliores ét sufficientes proventus sit habitnrus, curet, üt etiam alios doctos Socios, Scholares sub se habeat, qui tam per se pueris ipsis lectiones praelegere possiiit, quam etiam praelectas ét auditas ab ipso Sublectore, priuatie discipulis repetere; recitare, ac eos diligenter examinare, excreereque possint. Item idem Rector Scholae stúdiósé curet, nt lia.ec praemissa tam per ipsos Socios diligenter fiant, tam etiam per ipsummet examinationes pnerorum crebro fiendae ne omittantur, ne audita puerorum effluere possint. Det etiam operám, üt interdum disputationes quoque de praelectis Lectionibus fiant. Declamationes item suo tempore ne negligantnr. Sermonem etiam in Coena domini, ét in festő Beátáé Luciáé ét Sapientiae, ét in Synodo de more habeat. Proponet etiam vei sernél in hebdomada — — secundum captum — vitám — oratione, quam carmine cum ipsis conscribant, quas postea vei per alium emendet. Alia item quaecumque ad excolenda rite puerorum ingenia pertinere cognoscet, pro suo offitio non omittat, ét toti Scholae ita praesideat, ac superintendat, ne quid perperam fiat, ét ne pueri ipei; ét alii sub ferula eius existentes simul oleum ét operám, ét quo nihil praetiosius est, tempus perdant. Hoc autem maximé caueat, ne aliqua doctrina haeretica in scholam irrepat, séd si quos scholares tales cognouerít, eos procul a schola pellat, ne tenera ingenia puerorum haeretica quapiam pra,uitate corrumpantur. Ét in omnibus probitatem, ét integritatem, pietatem ac diligentiam snam ita probare studeat, üt tam a Deo optimo mazimo mercedem dignam praemiorum accipiat, quam a nobis omnibua faDoribus dignus habeatur.

328 Üt autem debitus cultua Deo reddatur, diebus featiuis cum omnibus scholaríbus tam maioribus, quam minoribus in templum ingrediatur. Aliis verő feriatis diebaa non omnes scholastici ingrediantur, séd solum quarta pars, tam ex maioribua, qnam ex minoribus. . Item in deducendo funere ét aliis processionibus per anni tempóra celebrandis omnes scholastici interessé debeaut. Teneatur autem ipse Succentor etiam Succeotorem Scholasti<mm — — tam in figuratiuo quam etiam Gregoriano cantu — — — — Sublector annuatim soluat florenos —- habeat apud plebanum. Item Circatorem quoque habeat, qui scholares ipsos tam in scholis ab illicitis actionibus arceat, quam etiam in proeessione, üt honeste se gerant ét modeste incedant, diligenter dirigat, ét cum illis in Ecclesiam semper, üt praemissum est, ingrediatur, cui singuli pueri parentes habente ; singulis septimanis pro laboribus eius singulos viennenses dare debeant. Praeterea puerorum parentes ét patroni, si viderint seholares magnós in erudiendis filiis eorum diligentiam adhibituros, debent cos intsrdum prandio vei coana excipere, ' aut alio aliquo subsidio juuare, üt eo facto praeceptores ipsi promptiores ac diligentiores in erudiendis pueris reddantur. Quod si quid pro conditione temporis addendum főre videbitur, vei aliquid melius, quod nunc omissum eat, temporum in processu reperireíur, id quoque ad praescripta adiicere licebit. In praernissorum autem omnium testimonium ét robur sigilla praefati Renerendissimi domini Nicolai Archiepiacopi ac Capituli Strigoniensis, neonon huius Ciuitatis Tyrnaviensis sünt impressa. Actum die ét anno üt supra. (Egykorú másolata, mely több helyen, a papír elrongyolva lévén, olvaahatlan, a primási egyházi levéltárban.)

329

II.

A beszterczebányai gymnásium tanrendje 1574-ből. Ordo lectioum ét exercitiorum, qui in schola Novosoliensi iám per anuos ferme septem servatus, nunc in gratiam stúdiósáé iuventutis, a Eectore eiugdem Abrahamo Schremelio Argentinensi scripto complesus, praemissa praefatiuncula ad stúdiómul patronos, scholaruinque nutritores. Anno 1574 Cal. Februarii. Judice existente Paulo Tam Caschouiense. Non arbitror bonos ét eanae mentis homines dubitare , non modo utilem, séd pláne necessariam esse doctrinam ét eruditionem literarum, ad vitám recte ét laudabiliter in terris degendam. Cuui enim duae rés sint, quibus status omnis Rerumpublicarum continetur, Keligio ct civilis societas. Quantorum in utraque malorum authores ease soleant imperiti ét indocti , non antiquae tantum históriáé, séd nostrorum etiam temporum aerumnae ét calamitates docere possunt. Quare omnes pietatis ét virtutis amantes studia optimarum diseiplinnruin ét artium cupide, libenter, ét benigne provehere ét augere debcnt. Inprimis principum ét magistratus hoc est officium, üt quilibet in sua civitate, üt tutor, scholam habeat bene constitutam, ét üt in illa cum docentes, tűm discentes ope, favoreque paterno adiuvet ét sublevet. Hic etiam literarum studiosi a Xenophilo Pythagoraeo discant , quae loca, quasve civitates discendi gratia adire debeant. la a quodam suo familiari interrogatus : ubinam literas optime doceri putaret ? In ea, inquit; civitate, quae honesta constituta legibus, prudenter beneque regitur. Significabat vir sapiens, vulgo prorsus non intelligi, séd a solis perpendi sapientibus, qui Kempublicam administrant, quanti societatis humanae intersit, recte liberos ét honeste educari. Veteres cum vellent imaginem boni ma gistratus effigere, non fűimen eum volebant, üt Lysippus Apelli exprotrabatj séd frenum in una manu tenere , in altéra cum suis Musis gratias. Nam duae sünt rés, quibus omnis consistit, floretque Kespublica : sapientia ét iustitia ; quarum haec petúlantiam frenat,

330 iniuriam propnlsat, innocentee tuetur ; illa, qui baec omnia honeste,, ntiliterqne ad Diyinae Maiestatis glóriám geri oporteant, doctrina demonstret , ac eertis legibue. Huc non ineleganter állásit Plutarchus cum dixit : &tKrj fiiv öv vófw TÍÍO iaiv, vofiío/; d' ŰQ^ovttg tgyov. aQ%tof> ős imwv Otö TH náviog xospövTtg. Sünt ergo haec duó praecipua optimi magistratus nranera, ad cuius imaginem se omnes certe confirmare debebunt. Unum, üt curia sit iustieiae domicilium, in quo illa contumaces freno eoherceat, modestos foueat, effíciatque tandem, üt sint sui cives bonij alterum üt schola aliqua sit instructa docentium ét discentium Musis, tanquam officina quaedam sapientiae, virtutumque reliquarum. Haec paucis (in huius ordiue scholae meae conscriptione) praemittere volui, iit ostenderem,. "quid eos, qui se literarum fautores fatentnr, facéré deceat, ét quomodo in iis, quae instituimus, quaeque per annos viginti ét ultra cum bonomul laude docuimus; nobis auxilio non impedimento esse debeant. Oro patrem Domiui nostri Jesu Christi, üt omnes, maximé quorum interest, scholis velint caussam, amplificationem ét laudem perpetuam ; ét üt nos docentes, doctrina nostra qualicunque, non solum iis qui vivunt prodesse possimus, séd etiam posteris noetris, quod diuturnum ét perpetuum sit, tradere. Yerum ad institutum revertamur. Maiores nostri congiderantes diversa discentium ingenia, (a re militari sumta metaphora) in scholis quoque ordinarunt classes. Ét quidem^ üt in schola nostra, primo adueniens, septem inveni curias, ita eas retinui, nec quicquam mutavi, nisi, üt quae tunc érát príma, nunc secunda haberetur classis, ac ita praeclara accessio ad vetus fieret institutum. Id enim spectabam, üt scholam nostram aliis, quas triviales vocant, conformem redderein. Quod institutum meum, űuemque mei consilii homines erúditi satis intelligent. Nam propter eas artes, quas 7>óyixag nominant Philosophi, scholae hae potissimum sünt inetitutae, üt in his facultas sermonis tűm puri, tűm veri, tűm diserti tradatur ; simul item trium lingvarum hebraicae, graecae ét latináé fundamenta, qne ita tradere cupio, üt aliquando non solum űífOQetmóg, séd ét HQCIXTIXÓS habeamur, qua in parte a praeceptore non solum docendo, séd ét a discipulis discendo elaborandum est.. Sequuntur nunc cuiuslibet diei labores.

331 Diei sabbathi laboies. ín puncto sextae horae cantato hymno : „Veni creator", mox ad trés diuinitatis personas (praemissa. praefatiuncula matntina) preces fiuaí. His finitis iu príma classe a praeceptore lectio fit sacra, explicatis luculenter Catechismi praeceptis. Ét his si discipuli constantes ét non vagi essent, Epistola ad Romanos postmodum ex ipsis fontibus enarrari posset. ín reliquis verő classibus examen habetur Catechismi ét in eius capitibus quilibet pro ingenii acumine a suo eruditur paedagogo. Octaua hóra maiores se ad templum conferunt, prímarii, secundaríi ac tertiarii fenne omnes. Minores verő interím adhibito custode maiore caput unum ét alterum catechismi recitando memóriáé mandant. Secunda bora fit a praeceptore examen Catecheseos in prima classe, praemissa lectione ex Trotschendorfii Catechesi. HÍB finitis ex Begulis Vitae Chytraei, in reliquis verő classibus repetitio eiusdem habetur a paedotribis. Deinde fit dimissio, quae propter certas causas eo maturior. Fost dimissionem extraordinarie studiosig; si qui sünt, linguae hebraicae, a nona hóra usque ad decimam praeleguntur fundamenta, in quibus aliquantulum confirmati , eadem lectione Psalmorum Dauidis ad usum transferentur. A Prandio. Hóra secunda omnes ad scVolum vocantur, üt ordine ingrediantnr templum, ad canendnm psalmodiam, qua absoluta, statim recitatur lectio Evangelii Dominici diei in craatmum futuri, eiusque summa vei a praeceptore, vei collaboratore prímario, praesente túrba scholastica explicatur. Hac lectione finita statim custos maior, qui per illám septimanam custodis sustinuerat officinái, id breui oratiuncula resignat ; idem ét minores faciunt custodes ét ministrantes in templo, cum deprecatione culpae, ob comissam in officio negligentiam. Postea facta gratiarnm actione ad Deum, pro eius custodia, . ét hymno subdito, cum adhortatione ad pietatem ét modestiam, ubique locorum servandam, dimittuntur. Labores Diei Dominici. Post borain sextam, maximé aestiuo tempore, maiorca frequentes in scholam venire debent. Hic ad minimum dimidia tribuitnr bora expositioni Evangelii eius diei Dominici, quousque campanula ad templum ét chorum ad rés sacras obenndas vocantur; interím. minores, praesente minőre custode, deinde partém unam ét alteram-.

:-332 Catechismi recitant, donec ad concionem campannla vocantur ; qua finita totós eoetus scholasticns sine strepitu ad scholam reueraus, vei a praeceptore, vei synergorum uuo domum dimittitur. Pomeridiani. A prandio sententia ex Euangelio dcsumta a praeceptore, graece pro maioribus , pro reliquis euriis a collaboratore latiné ascribitur tabulis. Ad has deacribendaa ante horam prímám omnes conuenire debent. Ét quia iám ín templo vespertinae preees ét Catechismi tractatio in aliquot protrahuntur horas, praeceptor üt iustam possit facéré lectionem, primam pro tertia hóra, sententiae reddendae sumsit, etimológia simul vocum monstrata. Eeliqua túrba verő , finitis vespertinis precibus , suae sententiae a collaboratore accipit espositionem. Deinde eandem quilibet minorum in sua classe, suo recitat paedagogo. Horam quartam circiter, in pácé omnes, séd praemissis precibus, ét hymno pro conclusione facta, dimittuntur. Labores Diei Lunae. Hóra sexta in primaria classe a praeceptore maior Ph. Melanchthonis Grammatica praelegitur. In secunda verő classe, quae prius liabebatur príma, pro veteri more, minor docetur. In reliquis classibus eiusdem artis fundameuta ex Medleri traduntur compendio, iis qui iám legére ét scribere norunt. Eeliqua túrba in lectione tenetur. Secunda hóra ante dimissionem, in príma classe sententiae graecae ét constructioni tribuitur. Idem fit cum sententia latina in reliquis classibus. Hóra autem his duabus interposita, quia in templo hoc die propter fórum nulláé fiunt ceremóniáé, praesentibus custodibus, in singulis classibus lectionem repetunt auditam. Postea fit dimissio, eo quo prius indicatum est modo. Pomeridiani. Ante horam duodecimam scholastica túrba conueniens, qui libet ex tabula sua excipit sententiam. Audita hóra, cum fit pulsus pro pácé, cantor cum totó caetu canit : Da pacem, annexa oratione Dominica, que ab omnibus clara pronunciatur voce. Haec hóra tri buitur cantui, ét in arte Musica, ii qui idonei sünt ét voces habent aptas ad canendum, ex duabus primariis euriis a cantore erudiuntur, reliqua interim túrba suam curante lectionem. Ab hóra deinde príma usque secundam , a praeceptore praecepta Arithmetices vei ex Gemma Phrysio, vei Adamo Rysio traduntur, ét successive practica italica, üt voeant, ex Chr. Eudolpho, eiusque Eegulae Algebráé, B

333 modo idonei erunt discipuli tractarentur, eaque omnia ita, üt etiam reliquarum scientiarum principia , quorum haec est fundamentum, facile assequi possent. Coniungüntur autem secundae- classis provectiores cum primariis. Ab hóra secunda verő usque ad tertiam (qua vespertinae quoque preces intermittuntur) conceditur minoribus spácium describendae sententiae, maioribus verő, üt argumentnm pro exercitio styli, lingna vernacula in tabula ascriptum, pure describant, quod hóra príma, die veneris futuro in latinam, linguam eleganter versum exhibeant. Tertia hóra, per quadrantem eius, a synergo minori turbae sententia (ex Jesu Syracide, vei Salomone desumpta , additis rhytmis germanicis) exponitur ; primariis verő Apophtegmata Erasmi explicantur, eaque ita, üt communis locus ét doctrina inde sumenda monstretur. Post quartam deinde horam, habitis primo praecibus, ét cum eantu illis finitis, vei a me vei synergo, nec sine adhortatione ad omnem pietatem cum parentibus, tűm praeceptoribus praestandam, dimittuntur.- Corycai etiam sünt subornati , qui aecundum decuriones , singulis praefecti curiis , in plateis ét in circulo cum petulantes, tűm etiam barbáré loquentes observent ét annotent, üt deinde oblata certa hóra, ob delicta commissa, poenas luant. Labores Diei Martis. Hóra sexta primariis, item sequente die Mercurii, a praeceptore praecepta Logices, ex Partitione Dialecticarum Johímnis Sturmii libris traduntur ; eaque ita, üt si adolescentcs prout fideliter traduntur ét pláne, diligenter didicerint, alios huius artis authores omnes, qui de hac praeceperunt, proprio marté facile ct legére ét intelligere poterunt. In secunda verő classe collaborator eadem hóra in Grrammatica arte pergit, in qua tenera aetas diutius est detinenda. Ncc eos laudo praeceptores, qui pro se magis, nominis conciliandi gratia, quam pro puerorum captu ét utilitate lectiones faciunt. Hóra septima sonitu eampanarum harmonico omnes maiores in templum, ad peragendum sacra, vocantur, ad audieudum concionem, qua finita, altéra deinde hóra a nona ferme usque ad decimam collaborator primariis prosodiae tradit praecepta, rationem quoque scribendi y;ersus monstrat, quae praecepta die Jouis eadem hóra, denuo finita in templo concione ét ceremoniis, lectione vergiliana ét Eclogis aut Bucolicis confirmat. Secundae verő curiae pueri ét tertiae coniunguntur, ét in etimológiáé praeceptis, matéria ex prioris diei sententia

334 desumpta, declinando ét coniongendo esercentur. ín rcliquis verő classibus prouectiores in fundamentis iisdem a suig examinantur paedotribis. Posthac dimittuntur more solito. Labores Pomeridiane. Hóra duodecima, que semper cantoris muteta aliqua, vei officium tempori conueniens praecinitur. Nonnunquam aliae voces (in alio remotiori ab h iá loco) praesente aliquo idoneo adolescente ezer-centur. Ante tactum verő koráé prímáé harmonieua fit vocum conccntus. Poat prímám alias usque secundam hoc diei ét sequentibus •duobus a praeceptore legitur Terentiua. Ét quidem hoc tcmporc fa bula Heautontymerumenos ; per vices, si discipulos haberemus coustantes, Rhetorices Phil. Melanchthonis praecepta, traetari possent. In secunda verő classe compendium Officiorum Ciceronis a L, Stoekelio compositum praelegitur. In tertia autem curia Catonia disticha. Ét his finitis Isocratis ad Demonicum oratio, latinitati donata, graece etiam maioribus tradi posset. ín reliquis Dialogi Sebaldi Heyden, -quorum initium : Bonus dies. Die Mercurü Matutini Labores. Príma bora respondet primae prioris diei in classibus primariis. ín inferioribus verő repetitur primo per dimidiam horam pri oris diei sententia, per reliquum temporis Catechcsis. Ét a aeptima usque ad octauam maiores repetunt Syntazim maiorem. Hóra se cunda primariis a praeceptore praeleguntur Epistolae Ciceronis a Johanne Sturmio selectae, ibi singulariter artificium monstratur Rhetoricum, üt ita discentes ad maiora praeparentur. Ét si hic quoque petulantia quorundam non obstaret, Orationes Ciceronis pro lege Manilia ét Archia Poéta, vei S. Roscio, aut aliae subiungi possent. Qiiiiri! énedéin ét sequentibus proponuntur diebus. In secunda verő classe hac hóra Philippi Syntaxis minor traditur. Die Jouis ét Ve•neris Dialogi Mosellani Pomerídiani. A prandio usque ad prímám, pro veteri more, omnibus fere •scholis usitato, vocatio est a schola; ea tamen lege, üt domi lectiones auditas repetant ét neglectas compensent, ac in honestum otium sedulo omnes fugiant. Príma hóra ad describendum sententiam adeint, quae tertia deinde hóra exponitur ét repetiturLabores Diei Jonis. Príma hóra legitur G-rammatica Nicolai Cleonardi Graeca

335 •qui huius linguao praecepta absolutius aliis, mira breuitate tradit, álla ét sequenti die continuatnr. ín his si confirmari possent discipuli, nec semper Sysyphi saxum voluendurn : Syntaxis Graeca Varennii una hóra subiici posaet. ín reliquis classibus continuantur lectiones príores. Pomeridiani. A prandio continuantur lectiones priorig die. Hóra item tcrtia in posterum, quamprimum in fundamentis graecae linguae primarii aliquantulum profecerint, ac constantes permanserint , a prae•ceptore ad minimum semel in septimana ascribetur sententia graeca : Apologi Aesopi, yel Dialogi ex Luciano faestiviores. His successive maiora, vei Orationes Demosthenis Olynthiacae, vei Hesiodi dies ét opera, aut tandem duó priores libri Iliadoa Homeri subiicientur. Labores Diei Veneris. Hóra sexta mane in príma ét classe secunda fiunt eaedem •lectiones, quae proximo praecedente die. A septima verő usque ad octauam adolescente maiore adhibito, cum primariis repetitur lectio Grammatices Graecae. Idem fit in caeteris classibus pro ratione lectionum. Hóra secunda post preces matutinas in templo habitas, •lectionem huic horae determinatam vei continuat, vei priorem repetit. ín secunda *ero classe civilitates morum traduntur. Denuo hoc die maximé ante dimissionem petulantes in schola, extra scholam, ac barbáré loquentes, corycaeis ét custodibus aunotati, •castigantur, nunc a praeceptore, nunc a collaboratore. Pomeridiani. Huius labores in prioribus sünt demonstrati. Duodecima enina hóra usque ad p rimám cantor Musicen exercet. Prima primarii argumentum exhibent, item secundarii. Secunda eunt in templum ad sacra peragendum. Tertia fit sententiae expositio , aut prioris repetitio. Postea in pácé dimittuntur omnes, ét ad lectiones hebdomoversarias revocantur. Huius ordinis mei conscriptio, qualiscunque est, si Senatui nostro, fratribus meis, omni observantia mihi colondig, piacebit : dicam me hoc tempóra assecutum, quod iám diu ét optaui ét rogaui ; sin minus, tamen quia ipsorum mandátum fűit, contra officium non obaervantiae, cuius satis firma apud Deum mihi defensio érit. (Eredetije Beazterczebánya sz. k. város levéltárában.)

336

III. A modori iskola tanrendje 1594-ből. Brevis ordo lectionum discipulis ín schola regii oppidi Modor observandus. Propositus 3 die martii Anno gratiae 1594 sub judicatu prűd. ét cire. D. Job. Preieri, Kectoratu verő Caspari Agricolae Noribergensis liberalium artium ét PhiL Magistri. Vetus tritum, séd verum ét aureum est illud Xenophontis dictum, sive reá mágnás, sive rés parvas aggrediaris a Deo 0. M. capienda sünt initia. Etenim omnes actiones humanae iudustriae quantuinvis solertis ét laboriosae, irritus reddere ipse potest, si nostris studiis non benignissime aspiret. Quapropter nihil prius faciendum ducimue, quam ardente invocatione misericordiam Dei implorare, qua nimirum omnia studia, velut sálé quadam aspergantur oportet, üt un nos, diuturnitatemque perferant, multisque prodessequeant. De horis die lunae antemeridianis. Hóra Septima. Hac igitur bora, praemissa nominis divini in vocatione, a qua omnes nostrae actiones siíigulis diebus auspicantur, ét lecto capite ex Vetere Testamento, sex vocabula ex Nomenclatura Milii Primani ét Secundani r-jcitent ; Secundani quidem nude ét simpliciter, Primani verő statim ad usum transferant ; integram ni mirum ex quolibet vocabulo sententiám in linguam latinam ex tempore transferendo, cui exercitio accedat quoque investigatio vocabulorum tűm apud Primanos, tűm apud Secundanos. Hóra octava ét nona usque decimam. Hac probatione absoluta, interpretetur Scholae Rector diseipulis prima literarum castra obtinentibus, Evangélium latinum, id quod etiam faciat Suceentor in altéra mensa. Exposito Evangelio, constructiones sive regulás Syntaxeos, coniugationes ét declinationes difficiliores Rector cum Primanis, Succentor verő vocabula faciliora cum Secuadanis exerceant. De horis pomeridianis diei lunae. Hóra duodecima ad prímám usque. Ista hóra ad primam urque exercitio Musico consumatur. Reliqui verő, potissimum tirones, picturae, cognitionique literarum studeant. Id quod fiet, si

337 Primani ct Secundani adscriptam tabulae eententiam latiné ét germanice describant ; caeteri verő pueruli in ediscendo Donato occupati, duas vei trés literas ex alphabeto ordine pingere discant. Hóra príma ad secundam usque. Primani diligenter regulás Syntaxeos a Kectore traditas ét interpretataa memóriáé infringant,. usumque ex probatis auctoribus, praesertim verő ex Epistolis Ciceronis ab eodem expectent. Secundani pueriles formuláé Sebaldi Heiden recitent. Hóra secunda tertiam usque. Hac bora ne praeceptionum exempla desint, litellus Erasmi de Civilitate Morum Primanis exponatur, expositus ediscendos proponatur. Secundanis verő Enchiridion Catonis de Moribus Instituendis praelegatur, üt hae ratione pietatis ét literarum stúdió honestam morum gabernationem accomodent. His omnibus ita peractis, Deo 0. M. ardentibus quotidie votis pro bonitate sua atque immensis beneficiis gratiae agantur, atque sic praecatione pia studia nostra firmantur. De boris diei martis antemeridianis. Hóra 7 — 8. Finitis praecationibus, ét capite ex Veteri Testamento lecto, Primani ét Secundani sex vocabula, quemadmodum supra monuimus, recitent. Hóra 8'— 9. Praecepta grammatica a Kectore proposita, Se cundani ét Primani ad unguem teneant. Hóra 9 — 10. Primanis Dialogi sacri Castellionis interpretenturj Secundanis comparationes, declinationes ét conjugationes exercendae proponantur. De horis diei pomeridianis. Hóra 12 — 1. Haec hóra exercitio musico tribuatur, ét sententiae in tabula describendae. Hóra l — 3. Epistolae Ciceronis a doctiss. Sturmio collectae Primanis ét Secundanis praelegantur. Illis porlectis ex iisdem haec exercitia hoc ordine sequente instituantur. Primum omnes adolescentes, secundam praesertim classem occupantes, operám dent partibus orationis dignoscendis, deinde nominibus substantiuis ét adiectiuis ex verbis flectendis, tűm generibus nominum ét verborum (id quod Primanis dictum est) praeteritis ét supinis generatim percipiendis, postremo generalibus Syntaxeos regulis degustandis. Ét quia ad comparandam linguae latináé notitiam nihil accomadatius. FRA.VKl.. HAZAI ÉS KÜI.F. ISK. XVI. SZ.

22

338 inueniri potest, quam üt puer quotidie latina verba transferat in vernacula, idcirco Praeceptoris officium érit, üt adolescentes fidei cemmissos, quotidie in hoc exercitio retineat, iubeatque auditam lectionem offerre in lingua materna hungarica ét germauica, ét scriptam in charta; natn hac ratioue etiam in exercitio literas pingendi rotiuebitur. Imprimis tiuteni operám dabit puer, üt singulis diebus latino utatur sermone, qua in re plurimum adjuvabitur, si Ludimagistrum audiat latiné secum loqui. Id enim a docto Praeceptore requirítur, üt puerum latinis verbis alloquatur, ét errantem docte suauiterque castiget. Ultimo horae quadrante matériám alicuius scripti, ultra quinque vei sex periodos non excedentem , Praeceptor suis discipulis proponat, quam deinceps domi diligenter ét laboriose componant. De horis diei mercurii antemeridianis. Cum sapientiae iuitium sit timor Domini, qui ex vera Dei cognitione ex alto veluti gurgite profluit ét promanat, cumprimis praecipua Doctrinae Christianae capita proponenda sünt. Hóra 7 — 9. His horis Catechesis Lutheri diligenter ét intelligenter explicetur duahus classibus, quam postea germani latiné, hungari germanice recitent. Hóra 9—10. Haec hóra Arithmeticae stúdió concedatur. Tirones verő interim rationem recte pingendi literas (id quod sin gulis diebus ét horis ipsis faciendum est) cum legendo iungant. Hóra líí— 1. Haec hóra exercitatioue musica conaumatur. Quoniam verő singulis septimanis bis, discentibus post meridiem in omnibus fere ludis literaríis relaxatio sit concessa, nos quoque di ebus mercurii ét saturni pueros , audita príma hóra , doniam dimittemua. De horis diei iovis antemeridianis. Hóra 7 — 10. Cum lectionum mutatione ét innovatione te•nerae aetati nihil sit perniciosius, idcirco easdem lectiones hisce horis retinere, quas die martis significauimus, consultum iudicamus. De tempore pomeridiano. Hóra 12 — 1. Haec hóra exercitio musico consecretür ét •scriptioni. Hóra l — 3. Scriptum die martis praeterito propositum corrigendum offerunt, illád Ludimagister recognoscendo non solummodo «mendet , verum etiam quemadmodum id, quod érát dictatum, recte

339 ét eleganter conueiti potuisset, ostendat. Emendatione, vei correctione absoluta, alia matéria Primanis ét Secuudanis proponatur, quae postea ab illis sequente veneris die exhibeatur. De horis diei voneris antemeridianis. Hóra 7 —'8. Vocabula, quae illis ex praedicta Milii Nomenclatura proposita fűére, Praeceptor exigat, usumque illonuu, üt alias factum, tradat. Hóra 8 — 10. Matéria scripti pridie dictata, u tdiscipulis verő composita, a Praeceptore corrigatur, in qua gramaticis praeceptis tradendis assidue pergatur. De horis diei veneris pomeridianis. Hóra 12 — 1. A meridie illám honim in canendo ét pringendo bonis literis consumant. Hóra l —3. Reliquag duas horas expositioni Ciceronis ét Dialogis Castelli, phrasibus item ét elegantioribus sententiis ex iisdem decerpendis Rector attribuat. De horis diei saturni autemeridianis ét poromeridianis. Retineantur omnes istae lectiones in hoc die, quemadmodum die mercurii traditae fűére. Ameridie concedantur feriae. Hóra secunda frequentes accedant templum. De horis diei solis. Sacra festis diebus proponenda sünt. Itaque concione finita, pium est ét utile, üt Primanis ét Seeundanis egregia sententia, quae in illő Evangelio tanquam gemma duóét, recitanda proponatur. Post meridiem omnes templum frequentent. Reliqua, quae fortasse in hoc lectionum ordine desiderari possunt, prudentiae Ludimagistri co.amittantur. (Egykorú másolata Selmecz sz. k. város levéltárában.)

IV. Amodori iskola törvényei 1594-b ő 1. Leges Scholae Modrensis A. D. 1594 sub judicatu prűd. ét circumsp. D. Johannis Preueri latae. Senatus populusque Modrensis sic sentit, sic vult, sic consti-

22* -

340 tűit, sic jubet, nt religionis, doctrinae, bonaeque disciplinae cansa Schola habeatur, quae hisce conservetur, atque hniusmodi legibus. Bectoris ét Collegarum offícium. I. Bectorem ét eos, quos sibi ille adiungit, Rectorem lumen nprimis decet, authofitatem auam doctriua, diligentia, temperantia, hamanitate, gravitate tueri. II. Üt Collegarum quilibet, quorum duó semper esse debent, officia quotidiana faciat, diligenter idem animadvertito. III. Collegae primi ad horae sonnm ad ludum obseruantor, postremi egrediuntor. IV. Vestitu, vigilantia ét diligentia exemplo üsdem sunto.. Exemplo enim Praefectorum perduntur ét seruantur adolescentuin ingenia. V. Ebriosum Collegam, aut ludis deditum, non facientem officium quotidianum, e schola non ejicere, corruptae disciplinae est indicium. VI. ín monendis ét castigandis' adolescentulis negligentia ét remissio abesse, severitas absque crudelitate, vituperatio ^absque inaledicto debet adhiberi. • VII. Bectores ét Collegas patrio sermone üti nolumus, nisr cum érit necessarium. Simul ac enim puer ludum ingreditur, habét Magister, quod illum latiné doceat, rerum vocabula, inflexiones nominum ét verborum, mandata certorum officiorum. Haec consuetudo magis in prima classe retinenda ét colenda est, de confirmanda lege, de custodienda veritate ét castigatione. VIII. Volumus etiam, üt examina quatuor quotannis instituantur. Primum quidem ad diem 2 mensis januarii, secundnm l dieaprilis, tertium l Julii, quartum verő ad festum Michaelis Arcbangeli. IX. Bectori simul adiungimus trés Scholarchas ét Visitatores, qni assidue invisant classes omnes, ét tani docentes quam discentes ad faciendum suum offícium adhortentur. Ad quam Praefecturam Beverendum f t doctnm D. Jobannem Sommerda, Ecclesiae nostrae Pastorem ét Egregios viros Valentinum Weber Beipublicae hnius~ Senatorem ét Conradum Henckel Notarium nostrum deligimus. Diecipulorum offícium. Pueritia verő buiusmodi regenda ét eeruanda est legum

341 I. Quod severitate corrigi postést, indulgentia, non debet negligi. Quare si quis ad horas constitutas non adest vei ín Schola, vei in Ecclesia, virgarum verberatione corrigendus est, nisi excusationem a parentibuB, aut heria domesticis probabilem afferat. Istud enim voluntatis peccatum eat, non ingenii imbecillitas. IL Qui post horam constitatam veniet, castigari debet modo ét ratione bona, judicio Rectoris, mágia si bis in hebdomada id fiat, maximé si tér idem admittatur. III. Scholastici, qui admissi erunt in Scholam, nomina danto. Moderátor ea adscribito. Peregrini verő sex mensium pecuniam persolvunto, idem in reliquis mensibus faciuuto. IV. Sine fideiussione nullám peregriuum, qui non statim pe cuniam persoluit, in Scholam admittito. Qui ante tempus exierit e Schola, cnm Ludirectore decidito. Omnes eidem morém gerunto. V. Qui Ludirectori non obtemperat, impatiens poenae, non audiens dicto, a Rectore castigator, mulctator, punitor. VI. Pestis diebus bini templum ordine, verecunde adeunto, concioncs diligenter audiunto, absque Psalmorum ne sunto, domi me mória conciones repetunto. VII. Quotidianis ét repetitionibus ét exercitationibus intersinito, abesse nemini impune esto. VIII. Sermo omnium latinus esto, omnes suas classes frequentanto, aliorum classes non impediunto, non clamore, non cantu, non ambulatione, nullo sonitu, nullo strepitu. Qui peccarit, pro peccati ratione ét modo bono poenas luito. IX. Honeste unusquisque vcstitor. In vestibus Scholae institutum ét consuetudinem ciuium colito, nihilque in vestitu liceat, quod foris domive dedeceat. X. Arma ét gladios non gestato. Qui cnm armis in Scholam aduonerit, ea illi Moderátor accipito. XI. ín ludo, dum Magister ludi docet, silentium esto. XII. Qui negligenter auaeultat, qui lectas ét traditas rés non repotit, qui interrogatus respondere non potest, qui caetera officia bonorum discipulorum negligit, is pro errato, pro peecato, pro ingenio, pro aetate, punitor. Séd grauissima medicina in his morbu esto virgarum seneritas, minima verborum prudens remedium.

342 XIII. Qui non diligenter auscultat, qui alia cogitat, qui nugatur, qui scriptitat, rés alienas aut alia légit, quam quae docentur, ín his peccatis ininima castigatio esto, comminatio ét obiurgatio. Severitate enim disciplinae istud naturae vitium sanari potest. XIV. Qui malis delectantur familiaritatibua, qui verbis litigant, qui jiugnis proeliantur, aut quouis modo dimicant, qui iurant, qui Fraeceptores suos contemnunt, qui irreuerenter praetereunt, aut aspiciunt, aut alloquuntur eos, qui reuerentia digni sünt, üt senes, Magistratus, üt homines praeditos authoritate, aut virtute ; qui in plataeis ét coetibus hominum non versantur verecunde, ét üt decet Scholasticos ; ratione bona aut grauiter, aut seuere emendantor. XV. Qui aduersus Magistros suos falsain querelam ad parentes defert, ét quia falsum dicit, ét quia aduersus Praeceptorem ét Collegas BUOS iugratus est, ét quia moerorem mendaciis suis excitat, pro facinoris grauitate aut virgis castigator, aut modo aliqno bono seueritatis punitor. XVI. ín vigilia vigiliarum nemo in Schola, quemadmodum hactenus factitatum est, séd domi, vei in diversorio dormito, nemini ea nocte ante duodecimam horam in Scholam ingredi fás esto. XVII. Janua Scholae post dimissionem Scholasticorum semper clauditor. XVIII. Mendicantes quotidie Scholam tér vereunto, sordes ad sterquilinium portanto, omnia bene collocata in ea sunto. Ét his legihus omnes obtemperanto, ét caetoris, quae a Ludimagistro cum consensu nostro ferentur, obsecundato. Ex Senatus consulto. (Egykorú másolata Selmecz sz. k. város levéltárában.)

V.

A késmárki tanító részére kidolgozott uta sítás 1596-ból. Instructio oder Bestellung eines Schulmeisters gestellet mit gnSdigster Vorberathschlagung und Bewilligung un ser gebietenden

US Obrigkeit und mit Consens Hcrrn Ricbters und beider Rathen dér Stadt Kayszmargk. Weil nach den Willen Gottes mit Berathschlagung und Verwilligung unser gnUdigsten und gebietenden Obrigkeit des wolgeborenen Herrn Herrn Sebastiani Teokeoly Herrn in Kayszmargken, wir Richter und Rathsverwandten dér Stadt Kayszmargk zu einem Schulmeister fürgeschlagen, erfordert und angenommen den achtbaren und wolgelehrten M. Johannem Mylium von Iglau, als berufen, bestellen, und bestattigen den ihn auch hiemit, dasz ér unserer Schuljugend die summarischen Hauptpunkte und Artikel des h. göttlichen Wortes, Inhalt profetischer und apostolischer Biblischen Schriften rein und lauter, in rechten wahren, unverfalschten Veretand, ohne menschlichen — und Zuthuung, wie die in den altén Symbolis Apostolico, Niceno, und Athanasiano auch unserer vöm Papsthum reformirter Kirchen gebrauchlich reinen augsburgischen Confession, desselben Apológia, Catecbismo und Bekentnissen Doct. Martini Lutheri und den gantzen Corpore Doctrinae Domini Philippi Melanchthonis verfasset sind, beineben die gewöhnlichen íreien Künste, wie die in dergleichen Schulen gebrauchlich, auch die nothwendig beriihmten Sprachen griechisch und lateiniach, samt guter Zucht, Ordnung und Civilitat, und Tugenden auf offener Schul-Cáthedra, oder sonsten an anderen Orten, wo és die- Nothdurft erfordert, klarlich fürtrag, in aller Gottesfurchfr treulich und fleissig fürsag, und mit guten Exempel fürweisen soll. Hiergegen soll gedachten H. Magister aller möglich und gebührlich Freundschaft, Ehr und Schutzes auch künftig nach Beschaffenheit seines Verhaltens aller ferneren Beförderung in was sich zu getrösten, und zu seiner Unterhaltung und Ergötzung seiner Mühe und Arbeit von uns und gemeiner Stadt zugewarten habé, in allém und jedem sonderlieh und samtlich wie folgot. Erstlich soll seine wöchentliche ordinar Besoldung zwei Taler, davon Herr Magister die Collegas nach seinem bestén bestellen soll, denen mán daneben auch wird thun können zűr besseren Unter haltung, wird mán darauf beflissen sein, damit H. Magister, BŐ ér sonderlich samt seinen Collegis (wie wir és gUutzlichen hoffen) in treuer Unterweisung dér Jugend seinen Pleisz nicht sparen wird, só viel gemeiner Stadt Vermögen ertragen kann nach dem bestén

344 aoll versorget werden. Immasen dér ibm auch fiir seine Hausnothdurft 24 Klafter Holz durch gemeiner Stadt Unterthanen jahrlich, and zűr rechter Zeit sollen geführet werden. Belangend die Accidentía, sind dieselbe wie folget. Erstlich soll ein jedes Stadtkindt fiirs gewöhnliché Quartal und Jahrmarkt gebén d. 2. Solehes geschieht dasz Jahr viehrmal, in dér ersten Fastenwoche, auf Viti, Crucis und Luciáé. Belangend die Privatinstitution, wird ein jeder Vater wegen (ieradbeii sich dankbarlich zuerzeigen wissen. Auf di hohen Feste als Weinachten, Ostern, und Pfíngaten áoll ein jedes Stadtkind Herrn Magistro gebén . . . . d. 2. oder einen_Ejifi}ien. Auf Galli soll ein jeder Schüler schuldig sein Herrn Magistro in statt des Hanbeiszens zu bringen . d. 3. Zwei Examina sollen im Jahr gehalten werden, eins auf Gregori, da ein jeder Knab, damit mán den neuen Schülerlein Eier auazzutbeilen hat, Herrn Magistro bringen soll . . . . d. 3. Dasz andere auf Galli. Auch soll ám, Sontag nach Galli, deszgleichen auf allé Jahrmarkt eine Kecordation gehalten werden, welche Herrn Magistro zustSndig. Entgegen, stehen dem Cantori und Collaboratori zu die Kecordationes auf Martini und trium Kéglim ; den Studiosis aber auf Weihnachten, Ostern, und Pfingsten, und sonsten allé Sonntáge und Donnerstáge. Von einem generáli funere gibt mán d. 40, davon stehen Herrn Magistro zu d. 18, dauon gibt ér dem Collaboratori zwei oder drei Pfenige, dem Cantori stehen zu d. 4, dem Campanatori d. 4, den Pulsanten d. 3, den Ministris Ecclesiae d. 8. Von einem halben funere, da mán zwar mit allén Glocken leutet, aber nur dér Cantor und die halbe Schule mitgeht, . gibt mán d. 28, welche wie befor werden auszgetheilet, alléin das mán Herrn Magiatro davon gibt d. 6. Von einem kiérnem funere den Ministris d. 8, dem Cantor d. 2, dem Campanatori d. 5. Solehes babén wir Richter und Kath mit Verwilligung unserer gnüdigsten Obrigkeit, H. Magistro Johanni Mylio als berufeuen

345 Scbulrectori zűr fertteren Nacbricbtung, ohne einigen Argwohu •odcr Miszverstand, schriftlich verfasst anzeigen und darreichen wollcn. Zűr Urkund dessen allén babén wi r unser gewöbnlich Stadtsiegel aufgedrükt, wie wir deszgleich cinen gleicblautenden Keverd von Herrn Magistro auch empfangen. Alléé treulicb und ungefa'rlicb. Greacheben deu 15 augusti anno 1596. (Á. „Protocollum Corespondentiarum ab a. 1689 ad a. 1620" czímü könyv ben. Késmárk az. k. vároa le véltáraban.)

-

346

VI. A magyarországi nyomtatványok a XYI. században. Az iskolák állapotja visszahat a köz- és magán élet minden irányaira ; de leginkább és legszembetűnőbben az irodalomra és sajtóra. Ezen szoros összefüggés az iskola és irodalom között késztetett arra, hogy a XVI. századbeli hazai és külföldi iskolázás hatásának és közművelődési eredményének fölttintetése végett, kísérletet tegyek összeállítani az említett század tartama alatt Magyarországban mutatkozó irodalmi munkásság termékeit ; annálinkább, mert ezen munkásságban épen azoknak van legnagyobb részök , kikkel munkámban foglalkoznom kellé. Összeállítottam tehát azon nyomtatványok czímeit, melyeket a XVI. században magyarországi irók, vagy Ma gyarországban működő idegen származású írok bocsátottak közre. Ezen czímeket egy részét magam, a hazai könyvtá rakban tett kutatásaim alkalmával, írtam össze ; nagy részét azonban irodalmi müvekből vettem át.1) Miután a jelen összeállításnak nem más a föladata, mint föltiintetni az irodalmi tevékenységet, melynek ha zánk a XVI. században színhelye volt, fölmentve éreztem magam attól, hogy a czimeket teljesen, s bibliographiai pontos sággal adjam; mi több időt és nagyobb tért vett volna igénybe. Nem tartóztatott vissza az, hogy ez összeállítást sem teljesnek, sem hibátlannak nem mondhatni. Nem csekély megnyugtatásomra szolgál, hogy Szabó Károly, a magyar bibliographíának legjelesebb munkása, szíves volt a jelen összeállítást kiigazítani és saját dús biblio graphiai jegyzetei alapján, tetemesen kiegészíteni. *) Ilyenek Bód, Cwittinger, Horányi, Pray, Sándor, Seivert, Toldy müvei, melyeket munkámban többször idéztem.

347

1500. Coelius Gregorius Panonius. (Bánfi Gergely.) Col- < ectanea in S. Apocalipsim Joannis Apostoli ex omnibus omnium tűm veterum, tűm recentiorum castissimis commentariis deprompta (Róma. Ugyanott 1510. Paris 1541. Velencze 1571.) 1501. Temesvári Pelbárt. Stellarium _Coronae Beátáé Virginis Máriáé, in laudem ejus olegantissime pro singulis praedicationíbus coaptatum. (Hagenau s még ötször itt, Lyonban és Nürn bergben.) Temesvári Pelbárt. Scrmones pomerii de tempore. (Hagenau és ugyanott 1503.) 1502. T e me svári Pelbárt. Pomerium de sanetis. Pars hyemalis ét aestivalis. (S. 1. ét a. ^ Augsburg 1502). Temesvári Pelbárt. Pomerium quadragesimale. (Augsburg). Temesvári Pelbárt. Pomerium de tempore. (Augsburg). 1503. Temesvári Pelbárt. Aureum Rosarium Theologiae, ad sententiarum quatuor libros pariformiter quadripartitum ex doctrina Doctoris sublilis, suorum sequaciorum, sanctorum etiam Thomae Aquinatis, Bonaventuraeque, ac multorum solidorum doctorum etc. alphabetico compilatum ordine. (Hagenau. Ugyanott 1508 és még kétszer Bolognában és Velenczében.) 1504. Laskai Osvát. Quadragesimale Gemma fidei intitulatum, tractans de ss. ét orthodoxa fide cath., a quodam fratre huogaro ordinis minorum de observantia ex conventu pesthiensi, ejusdem ordinis guardiano. (Hagenau).

-348 1505. Temesvári Pelbárt. Sermones de sanctis, seu Pomoerium sanctorum. (Hagenau.) Temesvári Pelbárt. Expositio Psalmorum, Canticorum növi ac veteris Testamenti ; item symboli s. Athanasio a quibusdam adscripti , nec non Iiymui Ambrosiaui, TeDeum laudamus eto. (Hagenau). Sermones tredecim universales magistri Michaelis de JJngaria. (Köln). 1507. Magyar Bálint. Szent Pál legendája. (Latin nyelven. Krakkó). 1509. Temesvári Pelbárt. Sermones quadragesimales. (Hagenau). Ordinariua Strigoniensis impensis Johannis Pap librarii budensis impressus. (Yelencze.) 1510 körül. Nagyszombati Márton (Martinus Thyrnavinus). 0pusculum ad Regni Hungáriáé Proceres, quod in Turcam bella movere negligant. (S. L.) 1512. Eck Bálint. Elegiacum Carmen in laudem Philippi Beroaldi ad Rudolphuin suum Agricolam. Accessit eiusdem Beroaldi de Modo Epistolandi a Budolpho Agricola. (Krakkó). Joannis Pannonii Episcopi Quinqueecclesiarum, Poétáé ét Oratoris clarissimi, studiorumque in Hungária instauratoris Panegyricum in laudem Baptistáé Gvarini Veronensis. (Becs. És Bázel 1518). Adriani Wolfhardi Transylvani, Panegyris. Ad invictissimum Caesarem Maximilianuiri, semper Augustum. (Bécs). Legendáé Sanctorum Begni Hungáriáé in lombardica história non contentae. (Velencze). Dialógus Mythologicus Bartolomaei Coloniensis, dulcibus jocis, 'jucundis salibus, concinnisque sententiis refertus atque diligenter nuper elaboratus. (Be'cs. Kiadta Adrianus Wolfhardus Transylvanus artium ét philosophiae professor.) 1513. Marullus Márk. Bene vivendi instituta. (Bázel. Köln.'' 1530. Antwerpen 1577.)

349: 1514. Eck Bálint. Hymnus exhortatorius ad Cracoviam, nt diutinos singultus, quae hactenus ob incertos invictissimi Kegis sui Sigismundi tumultus contra Moschos bábuit, deponat, atque ob insignem victoriam triumphet. Hexametris conscriptus, adnexusque est Joannis Dantisci Carmine Heroico extemporatio. De Sigismundi Eegis Polniae Victoria. (Krakkó). 1515. Eck Bálint. De Arte versificandi opusculum, omnibus, stúdiósig ad Poeticám anhelantibus non tam iucundum, quam fnr giferum. (Krakkó). Lucü Flori Bellorutn Romanorum Libri IV. ex- vetustissimo exemplari noviasime ac diligenter recogniti per Valentinu m Eckium. (Krakkó). Graffinger Farkas. Harmónia Cantus. (Bécs). 1516. Marullus Márk. Paraboláé. (Velencze). Marullus Márk. Evangélistái-hím. (Velencze). Pécsváradi Gábor. Compendium locorum terrae sanctae. Compendiosa quaedam , nec minus lectu iucunda descriptio urbis Hierusalem , atque diligens omnium locorum terrae sanctae inhierosolymis adnotatio, per quendam in Christo patrem, fratrem Gá brielem natione ungarum divi Francisci ordinis de sacra observantia lucnlenter , nam ea ipsa loca propriis conspexit oculis , congesta ac breviter per eundem comportata. (S. L.) — (?) 1517. Hagymási Bálint. De laudibus ét vituperio vini ét aquae. (S. L.) Verbó'czy István. Tripartitum Juris Consuetudinarii Regni Hungáriáé. (Bécs. Ugyanott 1545. 15.61. 1572. 1581.) 1518. Eck Bálint. Utrum prudenti viro sit ducenda uxor. (Krakkó). Eck Bálint. Ad clarissimos viros, Dominum Petrám Czipser, ét Andreám Keuber, Bartphani populi, illum ecclesiasticumr hunc aaecularem Moderatores dignissimos, Heroicum Carmen, deAmicitiae ét Concordiae utilitate. (Báitfa é"s Krakkó).

350 1519. De Mundi contemptu ét Virtute amplectenda Dialógus, per Valentinum E i; k i u m , "' Bartphanae scholae Moderátoréin. (Krakkó). 1520. Eck Bálint. Apophoreticum Carmen de Christi Nativi taté, Elegia compositum. Ad generosum Dominum D. Alexáim Thurzonem de Bethlemfalva, Comitem Zoliensem atque Camerarium Cremuicensem, liberum Dominum Plesnensem ét illustrem invictissimi Principis Ludovici Regis Hungáriáé Cubicularium. — Jubilus heroicus Cassoviae habitus, ob adventum Reverendissimi Antistitis, Domini Georgii Quinqueecclesiensis Episcopi, Regnorumque Hungá riáé ét Bohemiae Cancellarii dignissimi, heroicis versibus conditus. — Epithalamium Ín nuptiis egregii atque prudentis viri, D. Joannis Sauslich, nuper iudicis, uunc senatoris Cassoviensis, ét Comitis Camerae Regalis, Carmine elegiaco. (Krakkó). De Reipublicae administratione Dialógus. Ad nobilissimum Dominum D. Alexium Thurzonem de Bethlemfalva, Comitem Zoli ensem, atque Camerarium Cremnicensem liberum Dominum Plesnenaem, ét illustrem invictissimi Principis Ludovici Regis Hun gáriáé a secretis. Ét Epistola consolatoria ad Magnifícos Dominos Alexium ét Joannem Thurzones, ob mortem Reverendissimi Domini Joannis, Episcopi Vratislaviensis. Ét Epitaphia varia, pro Eodem ad Eosdem Dominos. Valentino Ecchio Lendano auctore (Krakkó). Magyarországi Bertalan. (Bartholomaeus Pan nonius). Dialógus inter vigilantiam ét torporem. (Bécs). Wernher György. Elegia de oruatissimi Antistitis, 11lustrisque Principis, D. Joannis Thurzonis, Episcopi Vratislavi ensis, Regüque olim in utraque Silesia Vicarii obitu, ad Fratres inclutos, Alexium ét Joannem Thurzones, liberos Domiuos Plesnenses. (Krakkó). 1521. Joanues Antonius Cassoviensis. Kiadta Dubravius János „Concilium auimalium" czímfi költniényét, Areiszewo Jakab, krakkói kanonokhoz intézett ajánló levéllel. (Krakkó). Q. Horatii Flacci Liber de Ártó poetica ad Pisones, ex ve

351 tusto exemplari summa cura ét diligentia recognitus per V a l e ntinum Ecchium Philiripolitanum. (Krakkó). Oratio in Imperiali Conventu Vormatiensi coram divo Carolo Caesaré ac Principibus totius Imperii die tertia Április 1521. per incliti Regis Hungáriáé ac Bohemiae etc. oratores habita. (S. L.) 1522. Eck Bálint. Q. Horatii Flacci Epistolarum Libri duó ez antiquissimo exemplari studiosissime recogniti. (Krakkó). 1523. Eck Bálint. De ratione legendi Auctores Libellus. (Krakkó). Wernher György. Elegiarum Liber unus, Reverendissimo in Christo Patri, ét Dominó D. Ladislao Salcano, Episcopo Agriensi, ét Supremo Kegni Hungáriáé Cancellario, maximoque gentis suae Maecenati nuncupatus. (Krakkó). 1525. De Eesurrectione Dominica Carmen heroicum. Illustri ac Magnifico Dominó D. Alexio Thurzoni de Bethlemfalva, Regalium Thavernicorum ac Cubiculariorum Magistro etc. nuncupatum per Valentinum Eccbium Bartphanae Reipublicae a Cousiliis atque Libellis. (Krakkó). 1526. Aurelii Prudencii Clementis viri Consularis Liber Peristephanon, hymuos in laudem Sanctorum, qui martyrio coronati sünt, complexus. Ex votustissiino exemplari, quam diligentissime recog nitus. Viro clarissimo, Budolpbo Agricolae, poétáé a Caesaré laureato, inclytae Academiae Cracoviensis Kectori a Valentino E c k i o , Bartphanae Reipublicae Syndico, heroico carmiue dicatus. (Krakkó). 1529. Eck Bálint. Divi Aurelii Augustini, Hippouensis Epis•copi Vita Christiana ad sororem swarn viduam Liber I. Praefatione ad Rév. Dominum M. Michaelem de Vratislavia, principem inclytae Cracoviensis Universitatis Theologum ét Philosophum, nec non Ecclesiae collegiatac s. FJoriuni Decanum directa, adornatus. (Krakkó). 1530. Frangepán Farkas. Oratio ad Carolum V. Imp. ét

352 ad illustr. Germaniae Principes S. B. I. facta nomine Regnicolarum* Croatiae. (Augsburg). 1581. Pesti Gáspár. Sermones exhortatorii ad viros religiosos. (Krakkó). 1532. Honter Gáspár. De gratnmatica libri duó. (Krakkó). Pesti Gáspár. Compeudium directorii in visitatione fratrum. (Krakkó). 1533. Komjáti Benedek. Epistolae Pauli lingua hungarica donatae* Az zent Pál levelei magyar nyelven. (Krakkó). 1534. Honter János. Rudimentorum Cosmographicorum librí trés. (Bázel s ugyanott, Zürichben, Duisburgban, Brassóban még tízszer.) 1535. Honter János. Compendium grammatices latináé librí duó (Brassó). Honter János. Rudimenta Cosmographica libri IV., distincta cum adnotationibus Bernhardi Formerii, ac tábulis geographicis aeri incisis per Mich. Mercatorem. (Bázel). Honter János. Tabulae II. in Aratum Solensem ; cum eiusdem. versioné (Bázel). Joannes Antonius Cassoviensis. De tuenda bona valetudine. (Krakkó). Joannes Antonius Cassoviensis. Elegia in obitum incomparabilis Praesulis Petri Tomícii. (Krakkó). Ozorai Imre. De Christo ét eius Ecclesia, item de Antichristo, eiusque ecclesia. (Krakkó). Szegedi Gergely. Censurae in propositiones erroneas M. Dévai, seu üt ille vocat : Rudimenta salutis. (Bécs), Wagner Bálint. Compendium grammatices graecae.. (Brassó, és ugyanott 1562. 1630.) 1536. Joannes Antonius C a s s o v i e,n s i s. Elegia in obitum magái Erasmi Rotterodami, praecipui studi^rum instauratoris. (Krakkó).

353 Pesti Gábor. Aesopi Phrygis Fabuláé. Esopus fabulái, melyeket mostan ujj onnan magyar nyelvre fordított P e s t hy G a" b r i e l (Bécs). Nóvum Testamentum seu quatuor evangeliorum volumina lingua hungarica donata, Gábrielé Pannonio Pesthino Interprete. Új testamentum magyar nyelven. (Bécs). Galazécsi István. Énekes könyv. (Krakkó.) 1537. Eck Bálint. Epigrammatum sacrorum Liber. Ad illustrem ac magnificum Dominum D. álexium Turzonem de Bethlemfalva, inclyti Regni Hungáriáé Palatinnm. (Krakkó). 1538. Pesti Gábor. Nomenclatura sex lingvarum, Italicae, Gallicae> Bohemicae, Hungaricae ét Germanicae. Lingva autem Hungarica noviter accessit, cum latinarum dictionum quampluririmarum, quae prius depravatae fuerunt, restitutione. Per Gábri elem Pannonium Pesthinum (Bécs és ugyanott 1550 és 1568-ban.) 1538. Farkas András. Chronica de introductione Scytharum in Hungáriám, ét ludaeorum de Aegypto. (Krakkó. Gálszécsi István munkája mellett). Gálszécsi István. A keresztyéni tudományról való rövid könyvecske. (Krakkó). Székely István (Benczédi). A keresztyénségnek fundamentomáról való tanúság. (Krakkó és ugyanott 1544. 1546.) Székely István. Istenes énekek. (Krakkó). 1539. Honter János. Compendium rhetorices, ex Cicerone ét Quintiliuno. (Brassó). Honter János. Divi Aurelii Augustini, Hipponensis episcopi Haereseon catalogus. (Brassó). Honter János. Mimi Pui-licani, Encbiridion Xisti Pithagorici, dicta sapientum in Graecia. (Brassó). PBASKL. HAZAT ÉS KÜI.F. ISE. XVI. SZ.

23

354 Honter János. Rudimenta praeceptorum dialectices ex Aristotele ét aliia collectae. (Brassó). Honter János. Sententiae ex libris pandectarum juris civilis decerptae. (Brassó). Honter János. Sententiae ex omnibus operibus divi Augustini decerptae. (Brassó). Grammatica Hungaro-latina in usum puerorum recens scripta. Joanne Sylvestro Pannonio autore. (Neanesi. UjszigetSárvár). 1540. Brenner Márton. Aurelii Brandolini, cognomento Lippi, Florentini, ordinis Augustini monacbi, Romáé 1498. mortui, Dia lógus ad Matthiam, invictissimum Hungáriáé regein. (S. L.) 1541. Érd ősi (S y l v e s t e r) János. Új Testamentum (Bécs 1574.) Frangepán Ferenc z. Oratio ad Caesaréra, Electores ét Principes Germaniae. (Nürnberg.) Honter János. Epitome adagiorum graecorum ét latinorum, juxta. seriem alphabeti. Ex Chiliadibus Erasmi Roterodami. (Brassó). Sanitatis stúdium ad imitationem Aphorismorum compositum. Item : Alimentorum vires breviter ét ordine alpbabetico positae. Auctore Paulo Kyr, Medico. (Brassó). Moldáviáé, quae olim Daciáé pars. Georgio a Reicherstorf, Transylvano autore. (Bécs). 1542. Honter János. Formula reformationis Ecclesiae Coronensis ét Barcensis totius provinciáé. (Brassó). Honter János Rudimenta Cosmograpbica. (Brassó). 1543. Ántonii Bonfinii, rerum Hungaricarum decades trés, nune demum industria Martini Brenner i, Bistriciensis Transilvani, in lucem editae, antebac nunquam excusae. Quibus accesserunt Chronologia Pannonum a Noah usque haec tempóra, ét Coronis históriáé Ungaricae diversorum auctorum. (Basel).

355 Honter János. Apológia reformationis a D. XLLII. conscripta ét in comitiis Isabellae regináé oblata (S. L.) Honter János. Philippi Melanchtonis, de coníroversiis Stancari scripta. (Brassó). 1544. Eck Bálint. Pannóniáé Luctus, quo Principum aliquot ét iusignium virorum mortes, aliique funesti casus deplorantur. (Krakkó). Erdösi János. Elegia de bello turcico. (Bács). Honter János. Compcndium Juris civilis in usum Civitatum ac Sedium Saxonicarum in Transylvania, collectum. (Brassó). Joannes Antonius Cassoviensis. Epigrammata ÍH Antonium , Patrem SUUDD, civem Cassoviensem, inque paternos amicos. (Krakkó). Rubigallus Pál. Hodaeporicon itineris Constantinopolitani, carmine elegiaco. (Wittemberg). Wernher György. Epigrammata. (Krakkó). Székely István. Keresztyénség fundamentomáról való rövid tanúság. (Krakkó). 1545. Eck Bálint. Elegiacon ad doctisimum ac clarissimum virum D. Johannem Benedictum, Cracov. ét Varmien. ét Vratislav. Canonicum, serenisa. ac invictiss. Principis Sigismundi senioris Eegis Poloniae Medicum. (Krakkó). De Turcaruin ritibus. Auctore Bartholomaeo G i u rg i v i t s , qui XIII. ;üinos apud Turcas servitutem servivit. (Worms.) Honter János. Disticha növi Testamenti, matériám ét ordinem capitulorum cujusque libri, per literas initiales indicantia. (Brassó). Epistola Pannóniáé ad Germaniam recens scripta autore Paulo Rubigallo Pannonio. (Wittenberg.)

Wagner Bálint. QEOFN1A02 MErjPEÍÍZ FNOWAI EAEFIAKAI. (Brassó).

1546. Ozorai (Krakkó).

Imre.

A Krisztusról és

az

ó'

ekklesiájáról.

23*

356 Erdőéi János. Epitaphium Annáé Regináé. (Bécs). Georgievich Bertalan. Disputatio de fide christiana ét mysterio sss. Trinitatia habita cum quod^m Turca Varadini (s. 1.) Honter János. Agenda für die Seelsorger und Kirchendieiuir in Siebenbürgen. (Brassó).

1548. Honter János. Odae cum harmoniis ex diversis poetis in usum ludi literarii Coronensis decerptae. (Brassó). Soltár könyv Székel Estvántul magyar nyelvre fordítatott. (Krakkó).

1549. Dévai Bíró Mátyás. Orthographia Ungarica. Az az igaz írás módjáról való tudomány. Magyar nyelven irattatott. Mostan pedig újonnan megigazíttatott és kinyomtatott. (Krakkó ) Preysz Kristóf. (Christophorus Pannonius). Elegia ad D. Perenotum a Granvella. (Bázel). Stöcfeel Lénárd. Quinque Civitatum, nempe Cassoviensis, Leutschoviensis, Bartfensis, Eperiesiensis, Cibiniensis notnine, fldei Confessio (S. L.) Szondi Pál. Oratio in introduciione ac installatione Wolfgangi Gyulai. (Bécs). G y a l u i Torda Zsigmond. Qaaestio an honesta natura sínt, an verő opiniono? (Pádua). Wagner Bálint. Ammon incestuosus. Tragoedia. (Brassó). Wernher György. Hypomnemation de admirandis Hun gáriáé aquis. (Bázel). 1550. Keresztyéni tudományról való rövid könyvecske, B a t í z i Andrásiul irattatott. (Krakkó). Bausner Sebestyén. Tractatus de Pesté, eiusque curatione. (Szeben.) Heltai Gáspár. Ritus explorandae veritatis, quo Hungarica natio in dirimendis controversiis ante 340 annos usa est, ét eins testimonia plurima in saciarío summi templi Yaradiensis reperta. (Kolozsvár).

357 Gonosz asszonyembereknek erkelcsekró'l való ének, kit zer/,e zebeni Ormpruszt Christóff egy kopot eba gnanak bozzuságára, kit oztán egy barátja kérésére magyar nyelvre fordita. (Bécs.) Keichersdorf György. Chorographia Transylvaniae, quae Dacia olim appellata. (Bécs.) Sztárai Mihály. Comoedia lepidissiina de matrimonio sacerdotum. (Krakkó.) Gyalui Torda Zsigmond. História Prancisci Spirae Civitatulani, qui ob fidei sanioris abnegationem in summám incidit desperationem. (Basel).

Wagner Bálint. KATHKH2I2, OV^tJENTINOV rov ovayvéqov xoowvéog. (Brassó.) 1551. Érd ősi Jdnos. Querela fidei. (Bécs). Prognome seu praesagium Mahumetanorum, primum de christianorum calamitatibua, deinde de suae gentis interitu ex persica lingua in latinam conversum aBartholomaeo Georgievitz. (Bázel). A Jesus Sirak könyve magyar nyelven. (Kolozsvár). A Bölcs Salamon királynak könyvei. 1. Proverbia. 2. Ecclesiastices. 3. Canticum canticorum. 4. Swpientiae. Magyar nyelven. (Kolozsvár, a czimlapon 1551, végén, a colophonban 1552. évszám áll). Heltai Gáspár. A bibliának első része, azaz Mózesnek öt könyve, mely magyar nyelvre fordíttatott a régi és igaz szent könyvekből. (Kolozsvár). Summa christlicher Lehre ; anderst dér kurze Catechismus, durch Gáspár Helth, Pfarrern zu Klausenburg. (Kolozsvár). Trostbüchlein, mit christlicher Unterrichtung, wie sich ein Mensch bérelten soll zu einem seligen Sterben, gesammelt, und zusammen gesetzt aus chiistlicher Prediger Schriften, durch K a s p a r Helth, Pfarrherrn zu Klausenburg. (Kolozsvár). G-yalui Torda Zsigmond. Orestes, Euripidis Tragoedia cumprimis elagans, latino carmine longe doctissime exprcssa. (Bázel.) De nuptiis clariss. doctoris Sigismundi Geloi Pannonji, ét

,-

358 honestiss. puellao Euphemiae magnifici ét doctissimi D. Georgii Wernheri etc. fíliae, epigrammata. (S. L.)

1552. Heltai Gáspár. A Bibliának negyedik része , azaz a Prófétáknak írások. (Kolozsvár). Heltai Gáspár. A részegségnek és tobzódásnak vesze delmes voltáról való dialógus. (Kolozsvár). Puerilium colloquiorum formuláé pro primis tyronibus per Sebaldum Heyden ex Comicornm campo hinc inde collectae, jam ét denuo auctae, ac germanico, polonico, ungarico idiomate illustratae. (Krakkó). Sambucus (Zsámboki) János. Expositio obsidionis arcis Temesvári. (S. L.) Imperatorum aliquot Komán, vitae a Sambuco castigatae ét auctae. (Straszburg.) Elegiae aliquot de aerumnis Pannóniáé inferioris scriptae a Gábrielé Zentgeurgio. (Wittenberg).

1553. Catechismus, melybe a mennyei tudománnak sommája a derék szent írásból és sok keresztyén tanítóknak Írásiból röviden egybe szerzettetött és befoglaltattatott Heltai Gáspár által. (Ko lozsvár.) Heltai Gáspár. Vigasztaló könyvecske keresztyéni in téssel és tanítással, miképen kelljen az embernek készülni keresz tyéni és boldog a világból való kimúlásához. (Kolozsvár). Evangelia dominicalia, ex tempore versa , per S e b a s t i anum Listhium, Transylvanum Cibiniens. (Bécs). Sambucus (Zsámboki) János. Expositio obsidionis arcis Szigethi. (S. L.) ín Christi natalem oratio Joannis Sambuci Pannonii, habita Ingolstadii tertio ét quinquagesimo anno ineunte. Eiusdem sententiae aliquot ét bymni, eodem autore. (Augsburg).

359 1554. Dávid Ferenc z. Respoueio Philippi Melanthonis de controversiis Stancari. (S. L.) Jacobi Pisonis Transylvani, oratoris ét poétáé excellentis Schedia. (Bécs). Tinódi Sebestyén. Krónika. Első részébe János királ halálaiul fogva ez esztendeig Dunán innét Érdél országgal lőtt minden hadak, ves/ödelmek, revidedön szép notákval énökbe vad nak. Más részébe külömb külömb időkbe és országokba lőtt dolgok, istoriák vannak. (Kolozsvár). Gyalul Torda Zsigmond. Epigrammata ad Illustrem Thomam a Nadasd, Posonii per occasiones scripta, dum tenuit consultatio de eo in Palatinum eligendo. (Bécs). Praecepta vitae christianae Valent. Wagneri Coron. (Brassó). 1555. Catechismus. Azaz a keresztyéni tndománnak revidedeu való tanúsága. Bathizi András által irattatott. (Kolozsvár.) Dialyais scripti Staucari contra primum articulum synodi Szekiensis, qui de doctrina controvertitur, conscripta per F r a nciscum Davidis (Kolozsvár.) Erdélyi Miksa (Maximili anus Transylvanus). Descriptio navigationis Castellanorum ex Hispánia ad Moluccas insulas, ab occidente in orientem per inferius hemispherium , Caroli auspiciis, institutae. (Bázel.) Adversus Stankarum confessio de mediatorrf generis humani Jesu Christo, .verő Deo ét homine, contracta, nomine ét voluntate ministrorum in űrbe Claudiopoli in Pannónia a Casparo Helto eius loci pastore ex veterum ét recentium theologorum scriptis. (Wittenberg). P r e y s z Kristóf. M. T. Ciceronis vita, studiorum ét rerum gestarum história, ex eius libris, testimoniisque potissimum observata, atque conscripta ; item : Oratio de imitatione Ciceroniana. (Bázel.) Wagner Bálint. 4(>ta).tjotcag -ttav ima, JSocpmr vaoűrjxai. (Brassó).

360 Wagner Bálint. Aristotelis libellus de virtutibus ét vitiis. Sententiae diversorum auctorum de eadem matéria. (Brassó). Wagner Bálint. Definitiones multaram adpellationum, qusrum Ecclesia usns est, authore Melanthone. Accessit D. Angustini liber de Essentia Divinitatis. (Brassó). Wagner Bálint. Insignes ét elegantissimae sententiae ex L. Annáéi Senecae ad Lucillium epistolis, caeterisque eiusdem auctoris scriptis selectae, ét ín usum stúdiósáé juventutis editae. (Brassó). Wagner Bálint. Magni Turcae epistolae per Laudinum, equitem Hierosolymitanum, latinitati donatae i. e. aliae quaedam variorum auctorum epistolae lectu diguissimae, libellus sententiarum ét verborum gravitate refortissimus. (Brassó). Wagner Bálint. P. Fausti epistolae ad Jön. de Ganay, Franciáé Cancellarium novem , ét Angeli Poliiiani XV. (Brassó). Wagner Bálint. Philonis ludaei, de mércédé meretricis non accipienda in sacrarium, graeco-lat. (Brassó). 1556. Chronologia rerum Ungaricarum, a primo Unnorum in Pan noniam adventu ad millesimum quingentesimum quinquagesimum septimum a nato Christo annum, per Thomam Bomelium Coronensem collecta, ét iuclito senatui Coronensi dicata. (Brassó). Encomium arcis Agriae mirabiliter ac vére divinitus servatae A. D. 1552. Conscriptum in gratiam suorum Patronorum Magnificorum Francisci, Stephani, ét Dominici Dobó fratrum a Matthia C h i a b a i Pannonio. (Wittenberg.) Hebler Mátyás. Elleboron ad repugnanda phanaticoru m quorumdam spirituum capita, qui primum in Transylvaniam CalTÍnismi scmina spargere coeperunt,. authore Martino Calmanchaei, sub patrocinio Petrovitz, locumtenente regináé Isabellae. (8. L.) Elementa grammaticae latináé, pro recta scholasticae iuventutis institutione ex praecipuis grammaticorum praeceptis a G r egorio Molnár contracta. (Kolozsvár). Brevia praecepta de moribus puerorum recte fonnandis, carmine elegiaco conscripta a Michaele Sieglero Cibinienai. Additus est etiam ordo studiorurn a Dominó Philippo Molancbtone studioaae juventuti praeacriptus. (S. L.)

361 Wagner Bálint. Sententiae veterum de coena Domini : üt Cyrilli, Chrysostomi, Vulgarii, Hilarii, ét aliorum, collectae a Philippo Melanthone. (Brassó). 1557. Dávid Ferenc z. Consensus doctrinae de sacramentis Christi, pastorum ét ministrorum Ecclesiarum in inferiori Pannónia ét nationis utriusque in tota Trangylvania. Consriptus ét publicatus in s. synodo Claudiopolitana Transylvaniae ipsa die sanctae, individuae ét semper benedictae Trinitatis. (Kolozsvár). Epistola ad praestantem pietate, nobilitate, omnique virtutum génére D. Franciscum Suliok Pannoniam, optime de artium liberalium studiosis merítő. Scripta ab Andrea Carolio gratitudinis causa. (Wittenberg). Novicampianus Albert. De coruptissimis saeculi huius moribus, variisque atque turbulentis in religione Christiana Dottrinis, Oratio. (Krakkó.) Nóvum Testamentum graece ét latiné, juxta postremam d. Erasmi Rőt. translationem. Accesserunt in hac editione praeter concordautias marginales, succincta quaedam scholia, ét communium locorum index. Industria ét impensis M. Valent. Wagneri Coronen. (Brassó). Imagines mortis selectiores, cum decastichis Val. Wagneri Coron. (Brassó). Epistola ad Illustrissimum ac Magnificum Dominum Petrum Petrouit scripta a Gregorio Zegedino. (Wittenberg). 1558. Anazius (Huszár) Gál. Az Úr Jézus Krisztusnak sz. vacsorájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges feltámadásáról való predikácziók. (Óvár). Tragoedia magyar nyelven, az Sopbocles Electrájából nagyobb részre fordíttatott és az kereszténeknek erköcsöknek jobbításokra például szépen játéknak módja szerint rendeltetett Pesti Bor nemissza Péter deák által. (Bécs). Dávid Ferenc z. Literae convocatoriae ad seniores Ecclcsiarum superioris ét inferioris Pannóniáé ad indictam synodum Thordanam, ad tertium Mártii diero, additis thesibus ibidem dis

362 putandis. Ephes. V. Omnia autem, quae aguntur, a lumine manifestantur, omne enim, quod manifestatur, lumen est. (Gyula fehérvár). Dialogi duó Platonis : Alcibiades secundus ét Axiochua, interprete Joanne Sambuco. (Bécs). Elegia de falsis Prophetis, quos Chriatus confert lupis, spinis ét tribulis. Matth. VII. cap. Additum est Epicedium de morte Re verendi viri Domini Laurentii Leschini. Authore Christiano Schesaeo Mediensi. ("Kolozsvár). Sambucus (Zsámboki) János. Appendix rerum Hungaricarum, a rege Mathia, usque ad imperatorem Ferdinanduin primum. (Bécs. Ranzan Péter Epitome rerum Hűiig, első kiadása mellett). Sambucus (Zsámboki) János. Epistolarum conscribendarum methodus. (Bázel). Sambucus (Zsámboki) János. Petronii Arbitri Satyrici fragmenta restituta ét aucta. (Antwerpen). Acta Synodi Pastorum Ecclesiae Nationis Hungaricae in Transylvanih, die Apostolorum Philippi ét Jacobi anno 1558 in oppido Thorda colebratae. (Kolozsvár.) 1559. Epistola Paraenetica, quam Georgius Draskovich electus Episcopus Quinqueecclesiarum ad Dioecesanos suos dedit. (Bécs). Heltai Gáspár. Agenda, azaz : Szentegyházi cseleke detek, melyeket követnek közönségesképen a keresztyéni ministerek és lelki pásztorok. Ujonan nyomattatott. Cum gratia ét privilegio Serenissimarum Majestatum Rcgiarum Hungáriáé etc. (Kolozsvár). Honter János. Sententiae catholicae Nili, monachi graeci. (Bázel). Novicampianus Albert. Apológia pro catholica fide ét doctrina de veritate corporis Jesn Christi in Eucharistia, de caeterisque Sacramentis , Liturgia item seu Missae Sacraficio, ac aliis omnibus fere, quae hoc seculo controvertuntur. In Transilvania Tordae in comitiis anno a Christo uato 1558. oblata. Praemissa est Epistola ad Illustrissimum Principem Joannem Sigismuudum, Hun gáriáé ét Transilvaniae Regem designatum, Praefatioque ad omnium

363 ordinum Regín utriusque Viros Spectabiles ét Ornatissimos, ín quibus ratio ét ordo Apológiáé exponuntur. (Krakkó). Purkircher György. Liber Salamonis carmine redditus. (S. L.) Székely István (Benczédi). Chrónica ez világnak jeles dolgairól. (Krakkó). Carmen in laudes ét meritorum praedicationem Reverendissimi ac Magnifici Domini Domini Michaelis Czakii, Joannis seeundi éledi Regis Ungariae etc. Consiliarii ac Cancellarii supremi etc. Domini ac Maecenatis sui perpetua gratitudine colendissimi a J oanne Vetesio alumno. (Wittenberg). Sambucus (Zsamboki) János. Oratio in obitum generosi ac magnifici adolescentia Georgii Bona Transsilvani, domini in Landseehr ét Lakenbacb, qui mortuus est VI. Sept. anni 1559. (Pádua). S z tárai Mihály. Comoedia lepidissima de sacerdotio, authore Michaele Starino Altiniensis Ecclesiae Ministro. Az igaz papságnak tiköre, melyet a Starai Mihály mester mostan szerzett. Azt is megtalálod atyámfia keresztyén e kis köny vecskének végében, mimódon és főképpen mire választják az igaz keresztyének a lelki pásztorokat, s mi okáért vonszák le is neme lyekről a szentegyházi szolgaságot (S. L. =. Magyar Ovár). 1560. Statuta, oder Satzungen gemeiner Stadtrechten dér Hermanetadt und anderer StSdte, und aller Deutschen in Siebenbürgen, coliigirt durch Thomam Bomelium, (S. L.) Dudich Endre. Dionysii Halicarnassei de Thucydidis história judicium, ex graeco latiné .redditum. (Velencze. Bázel 1579.) Heltai Gáspár. Soltár, azaz Sz. Dávidnak és egyéb prófétáknak psalmusinak; avagy isteni dicséreteknek könyve, saép summácskákkal és rövideden való értelmökkel. (Kolozsvár). Huszár Gál. Isteni dicsiretek és psalmusok. (s. 1.) Oláh Miklós. Catholicae ac Christiane Religionis praecipua quaedam capita, de sacramentis, fide ét operibus, de ecolesia iustificatione ac aliis. (Bécs). Ad Serenissimum Principem ét Dominum Maximilianum, Dei

364 gratia Regem Bohemiae etc. Archi-Ducem Austriae, Ducem Bur gundimé etc. Dominum clementissimum, libellus, de partibus reipublicae, ét causis mutationum regnorum, imperiorumque in plerisque ad imitatirmem Aristotelis, scriptus carmine. per M. M a rt i n u m Bakovszkium. Additum est praeterea, Encomium spectabílis, ét noagnifici Domini Palatini regni Hungáriáé etc. eiaculatio ad Magnifinum Dominum Magistrum Curiae etc. (Bécs). Rendelés. Külen külen czikkeleknek, melyek szerént éle teket rendeljenek és erkölcseket szabjanak a ttszteletes szöcs le gények, a királyi városban Kolozsvárban. (Kolozsvár). 1561. Draskovies György. Lactantius munkáinak fordítása. (Bécs). Igen szép kenyv, az kezenséges igaz keresztyén hitnek régi ség! és igassága mellett, minden eretnekségnek ujsági ellen. Melyet az Lyriniai Vincze ennek előtte ezör esztendővel szb'rzett. (Fordította Draskovies György pécsi püspök). (Bécs). Melius Péter. A szent Pál Apastal leveleinek, melyet a Colossabelieknek irt, predicatio szerént való magyarázatja. (Debreczen). Melius Péter. A Christus közbe járásáról való predikacziók. (Debreczen). Stöckel Lénárd. Annotationes locorum communium doctrinae christianae Philippi Maian chthonis. (Bázel). Varsányi György Krónikája. (S. L.) Sambucus (Zsámboki) János. De imitatione a Ci ceróm; petenda , ét in somnium Scipionis Dialogi. (Paris. És Ant • werpen 1568.) 1562. Dudich Endre. Orationes dune in concilio Tridentino habitac. (Velencze). Dudich Endre. Oratio panegyrica, pro felicissima serenissimi M:i mniliani Bohemiae ri'gis, in Romanoruoi regem coronatione, habita Tridenti M.D.LXII. (Halié). Dudich Endre. Sententia de residentiae decreto, dicta Tridenti MDLXII. (Halié).

365 Heltai Gáspár. A Jézus Christusnak új Testamentoma magyar nyelvre fordittatot a régi igaz és szent könyvekből. (Ko lozsvár). Heltai Gáspár. Troporum, schematum, ac figurarum communium libellus ex variis authoribus in usum studiosorum theologiae , ét bonarum artium collectus , una cum indice. (Kolozsvár). Carmen Propemptikon ad virum eruditione ét pietate praestantissimum Joannem Clypeatoris. Scriptum a Matthaeo Húszt h i o. (Wittenberg). Macrus János Gergely. Libellus de vera glória, carmiiie heroico conditus. (Krakkó). Melius Péter. Az egész keresztyéni tudománynak fundamentoma és sommája, a szent Írásból eszve szedettetett és megemendáltatott. Calvinus Janus Írása szerint. (Debreczen). M üli us Péter. Confessio Catholica de praecipuis fidti articulis exhibita Sacr. ét Cath. Rom. Imperatori Ferdinando, ét filio suo I. Maiestatis D. Regi Maximiliano, ab universo exereitu equitum ét peditum S. R. M., a Nobilibus item ét incolis totius, vallis Agrinae , in nomine Sanctae Trinitatis ad foedus Dei custodiendum iuramento fidei copulatorum ét deeertanti im pro vera fide ét religione in Christo ; ex scripturis sacris fundata. (Debreczen). Melius Péter. Az Arán Tamás hamis és eretnek tevei g esnek és egyéb sok tévelgéseknek, melyek mostan az elfordult fejő emberek között eláradtanak, meghamisitási, a derék szent írás ból és a régi szent irás magyarázó Doctoroknak írásokból, a debreczeni tanítók által, ki volt szent András capján és Karácson havá nak 1. 11. 12. 13. és 14. napján 1561. (Debreczen). Melius Péter. Az hitről és az keresztyénségröl való vetekedés. Christus, S. Péter és Pápa. S. Pál. A döbröczöni tanítók munkájával. (Debreczen). 1563. Dudich Endre. Sententia de calice laicis permittendodicta in concilio TrMentino an. MDLXIII. (Pádua). Dudich Endre. Vita Card. Reginaldi Poli ex Italico Ludovici Becatelli in latinum translata. (Velencze).

366 Hebler Mátyás. Brevis confessio, de sacra coena Domini, Ecclesiarum Saxonicarum ét conjtmctarum in Transylvania, an. 1561. Una cum judicio quatuor Academiarum Germaniae, super eadem controversia. (Brassó). . Két könyv minden országoknak és királoknak jó és gonosz szerencséj éknek okairól, (melyből megértheni, mi az oka az Magyar országnak is romlásának és fejedelmeknek szerencsétlenségeknek) és micsoda jelenségekből esmérhetjük meg, hogy az Isten Ítéleti közel vagyon. Gáspár Károli, gönczi plébánus által. (Detreczen). Melius Péter. Magyar predikácziók, kit postillának ne veznek a próféták és apostolok írásából, a régi doktoroknak, Origenes, Chrisostomus, Theophilactus, S. Ambrus, S. Hieronymus, S. Ágoston és a mastani bölcs doktorok magyarázások szerint. (Debreczen). Ad divum Maxaeraylianum Romanorum ét Bohemiae Regem. Psalmus 72. Da Deus Regi judicia tua etc., carmine redditus per Georgium Purkircherum Posoniensem. (Pádua). Luciani opera, quae quidetn exstant omnia graece ét latiné una cum Gilberti Cognati et.Joannis Sambuci annotationibus utilissimis. (Négy kötet. Bázel. Ugyanott 1602. és 1619.) Schesaeus Keresztéi y. De resurrectione mortuorum ét judicio extremo, deque vita aeterna, Elegiae quatuor, quibus corruptissimi huius s*eculi mores ad poenitentiam invitantur. Addita est : Narratio, continens históriám vitae clariss. viri Leonardi Stöckelii. (Wittenberg). Gyalui Torda Zsigmond. Galeoti Mártii Narniensis Commentarius de Mathiae Corovini , Hungáriáé regis, egregie, sapienter, iocose, dictis ét factis. (Bécs). Carmen Aprobaterion, simul ét Epibaterion scriptum B a s ilio Pabricio Zikzai e celeberrima Academia Vitebergensi in Ungariam redeunti 6. die aug. 1563. (Wittenberg. Excudebat Jacobús Lucius Transylvanus). Melius Péter. Válogatott praedicatiók a propheták és apostolok írásából, mind egész esztendő által való fő innepekre, és minden féle szükséges dolgokról a régi és mastani Doctoroknak ma

367 gyarázások szerint. Ugyan ezen praedikatiok végébe a keresztélésnek, Úr vacsárája osztogatásának, eskütésnek és egyéb egyházi rend tartásnak igaz módja, praedikatiok szerint. (Debreczen). 1564. Balsarati Vitus János. De remediis pestis propbylacticis. (S. L.) . 1 1 o s v a i P é t e r. Sz. Pál apostol élete. (S. L.) ' Melius Péter. Apológia ét abstersio Ecclesiae Debrecinensis a calumniis, quibus temere apud academias ét principes accusatur. (Debreczen). Melius Péter. Refatatio confessionis de coena Domini Mattb. Hebler, Dionysii Alesii, ét his coniunctorum, cum iudiciis quatuor academiarum, Wittebergensis, Lipsiensis, Rostochiensis ét Frankofurdiensis. (Debreczen.) Wagner Bálint. Silva anomalorum in lingua graeca. (Brassó.) Congratulatio scholae Clauóiopolitanae de victorioso reditu Illustrissimi ~et Serenissimi Principis ac Domini Joannis secundi, electi Eegis Ungariae, Croatiae ac Dalmatiae etc. Domini Patroni studiorum clementissimi. (Kolozsvár). 1565. Oratio in funere Augustissimi, Pelicissimi, Pacifici, Pientissimi Imperatoris Perdinandi I. habita a Reverendissimo Fran cisco Forgach Episcopo Varadiensi, Praeposito Losoncziensi, S. Caes. Maiestatis Consiliario etc. 7. augusti 1565. in templo divi Stephani. (Béce.) História inclyti Matthiae Hunyadis, regis Hungáriáé augustissimi ex Antonii Bonfinii, historici diserti, libris, decadis primutn tertiae, deinde quartae, (quae latuit hactenus, nullibiquc impressa fűit) in unum congesta ac disposita a Gáspáré Helto, Claudiopolitanae Ecclesiae ministro, ét typographo. (Kolozsvár.) Heltai Gáspár. A bibliának második része. (Ko lozsvár.) Honter János. Rudimentorum Cosmographicorum libri

368 IV. hexametvis versibus elegantissime descripti, cum tabulis aliquot impressis. (Brassó). Melius Péter. A szent Jób könyvének a sidó nyelvből éa a bölcs magyarázók fordításából igazán való fordítása magyar nyelvre. (Várad.) Melius Péter. Az két Sámuel könyveinek és az két királyi könyveknek az sidó nyelvnek igazságából, ed az igaz és bölcs magyarázók fordításából igazán való fordítása magyar nyelvre. (Debreczen.) Divi Ferdinandi I. Eomanorum Imperatoris ét Hungáriáé Begis etc. manibus sacrum. Pannónia lugens. Authore G e o r g i o Purkirchero Posoniensi. (Bécs.) Chronica Petri Ranzani, de rebus Hungáriáé cum appendice aJoanne Sambuco adornata. (Bécs.) Magyar Decretom , kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbewczy Istwán Decretomából, melyet Tripartitomnak neveznek, magyarra fordított. Vadnak továbbá ez Decretomnak előtte egy néhány írott articulusok , kiket azon Veres Balás a régi királyok Decretomiból, törvinhez való jeles dolgokat kiszedegetett. (Debreczen.) Epithalamium in nuptiale sacrum Eeverendi viri, doctrina, pietate ac virtute insignis, Domini Titi Amicini Coronensis, Ministri Ecclesiae Claudiopolitanae fidelissimi, ét Annáé Averae Bistricensis virginis pudicissimae sponsae ipsius. Scriptum a Basilio íabricio Zykczay Reetore scholae Claudiopolitanae. (Ko lozsvár.) Sambucua (Zsámboki) János. Expositio obsidionis srcis Tokaini per Lazarum a Schwendt expugnatae. (S. L.) Sambucua (Zsámboki) János. Petronii fragmenta restituta ét aucta. (Antwerpen.) 1568. Catechismus Ecclesiarum Dei in natione Hungarica per TranBÍlvaniam. Quae relicto Papistico Deo quaterno, verbum Dei de sacrosancta Triade, unó verő Deo Patre, ét Filio eius, Dominó Jesu Chriato, ac amborum Spiritu, amplexae sünt, simplicitateque pia ac puritate illud credunt ac profitentur. Regiae Maiestatis Domini

369 nostri clementissimi assensu ac voluntate excusus ét publicatus. ^Kolozsvár.) Heltai Gáspár. Száz Fabula, melyeket Ezopusból és egyébünnen egybe gyütett és öszve szörzett, a fabuláknak értel mével egyetembe. (Kolozsvár.) Sambucus (Zsámboki) János. Aristenaetis Epistolae amatoriae. (Antwerpen.) Sambucus (Zsámboki) János. Tabula Geographica Hungáriáé. (Bécs). Oratio funebris de invictissimo Ferdinando I. a Martino Berzevitzeo Pannonio conacripta. (Frankfurt.) Purkirchcr György. Dér 7 9 Psalm Davids. Herr és sind Hayden in dein Érbe gefallen etc. ín diesen Kriegsleuffen wider den Türckeu ganz nötig zu singen. (Bécs.) Purkircher György. Ugyanez latinul. (Bécs) 1567. Dávid Fcrencz. Kövid magyarázat, miképen az Anti krisztus az igaz Istenről való tudományt meghomályositotta. (Gy. Fejérvár). Dávid Ferenc z. Kövid útmutatás az Isten igéjének igaz értelmére, mostani szent Háromságról támadott vetélkedésnek megftíjtésére és ítélésére hasznos és szükséges. (Gyula Fejérvár). Epigrammion nuptiis clarissimi ét doctissimi viri Domini Basilii Fabricii Ziczai Rectoris Scholae Patachinae in Pannonia; ét pudicissimae virginis Margaritae; quae soror est excellentis Doctoris Joannia Viti Balsaratii. Scriptum a Gáspáré Decio discipulo. (Wittenberg). De disciplina Ecclesiae, seu gubernationis ecclesiasticae legitima forma in Ungarica natione cis ét ultra Tibiscum, ex verbo Dei petita ét conformi cum veterum, recentiorumque in Ecclesia doctorum constitutionibus ad vitám ét mores ministrorum regendos, alque ad decontem, ordinatamque in Ecclesia sanctionem, ac ad tuendam pietatem ét honestatem composita consilio ét opera Georgii Gönci Pastoris Ecclesiae Debrecinensie. (Wittenberg.) K á r o l i Péter. Institutio de syllabarum ét carminum ratione ex optimorum Grammaticorum prolixioribus praeceptia in breve compendium iuventutis causa contracta. (Kolozsvár). FKANKL. HAZAI ÉS KÜLP. ISK, XVI. SZ.

24

370 M e l i n s Páter. Brovis confessio pastoruin ad synodunv Debrecini 24. 25. 26. februarii A. M.DLXVII. convocatorum. (Debreczen). Melius Páter. A Debreczenbe öszvegyült keresztyén prédikátoroknak igaz és szent irás szerint való vallások. (De breczen). Befutatio scripti Petri Melii, quo nomine Synodi Debreczinae docet lehovalitatem ét trinitarium Deum, Patriarchis, Prophetis ét Apostolis incognitum. (Gyulafehérvár.) Melius Péter. Új Testamentum. (Szeged.) Schesaeus Keresztéi}'. Epithalamium, in honorem nuptialem Domini Casparis Boekes de Korniat, S. R. M. Supremi Cubicularii, ejusque sponsae Generosiss. Annáé egregii Domini Wolfgangi de Hariuna filiae scriptum. (Gyula Fehérvár.) Carmen Propemptikon eruditione ét pietate praestantissimis viris ac juvenibus Witteberga in pátriám redeuntibus, Dominis Caspari Fabricio Deberhegi, Joanni Miskolcio, Jacobo Thurio, Georgio Sederkeni, Valentino Szentpeteri, Valentino Eckio Bartphensi, Micliaeli Mohino ét Andreáé Agriensi. amicis suis carissimis ét colendis, scriptum ab Ambrosio Szykszai. (Wittemberg.) De falsa ét vera unius Dei Patris, Filii ét Spiritus sancti eognitione libri duó. Authoribus ministris Ecclesiarum consentientium in Sarmatia ét Transylvania. (Gyula Fehérvár).

1568. Basilius István. Az apostoli credónak rövid magya rázatja. (Gyula Fehérvár). Basilius István. Egynéhány kérdések a keresztyéni igaz hitről és avval ellenkező tudományról. (Gyula Fehérvár.) Dávid F ere n ez. Aequi pollentes ex seriptura phrases, de Christo, filio Dei ex Mária nato, flguratae, quas si quis intellexerit, ét in numerato habuerit, ad multa intelligenda in scripturis juvari poterit. (Gyula Fehérvár). Dávid Ferenc z. Antithesis Pseudo Christi, cum kvero illő ex Mária nato. (Gyulafehérvár.) Dávid Ferenc z. Brevia enarratio disputationis Albanae de Deo Trino ét Christo duplici, coram serennissimo principe ét

371 tota Kcclesia, decem die'ous liaV.ta, anno Domini M.DLXVIIl. 8. Mártii. (Gyulafehérvár). Dávid Ferenc z. Beiutatio propositionum Petri Melii, non iuquirendae veritatis ergo, séd ad contendendum propositarum; ad indictam synodum Varadinam, die 22. aug. 1568. (Gyula Fehérvár). Dávid Ferencz. Az ezent Írásnak fundamentumából vó'tt magyarázat az Jézus Krisztusról, és az ö igaz istenségéről. (Gyulafehérvár) . Fabricius Balázs. Refutatio argumentorum Lucáé Agriensis. (S. L.) Disputatio in caussa sacro-sanctae ét semper benedictae Trinitatis, indictione Serenissimi Principis — inter novatores, D. Georgium Blandratam, Franciscum D.ividis, eorumque asseclas ; ét pastores mlnistrosque Eccsesiae Dei catholioie ex Hungária ét Transylvania, qui divinam veritatem ex scriptis propheticis ét apostolicis, juxta continuam Ecclesiae sanctae catholicae eonsensutn, defendendam suscepemnt, per decem diee, Albae Júliáé in Transylvania habita, ordinatione ét voluntate eorundem pastorum ac ministrorum catholicae partis, revisa ac publicata Claudipoli a Gáspáré Helto. (Kolozsvár). M o l i u s Péter. Az szent Jánosnak tött jelenésnek igaz és irás szerént való magyarázása predikácziók szerint, a jámbor bölcs és tudós emberek írásából szereztetett. (Várad). Propemptika pictate, eruditione ét humanitate singulnri ornitissimo viro Dominó Johanni 0. Zikzai e celeberrima Academia Witebergensi in pátriám redcunti, amico antiqua necessitudine conjunctissimo, scripta ab amicis Paulo Miskolci o, Francisco Copazio etNicolao Monostorio. (Wittenberg). Carmen in honorem nuptiarum doctissimi ét clarisjiuai viii Domini Basilii Fabricii Zikzai Rectoris Scholae Patachinae in Panonia, ac pudicissimao virginis Margaritae, sororis excellentidsimi vili Domini Joannis Viti Balsaratii Doctoris artis medicac peritissimi. Scriptum Witebergae anno 1568. mense Martio a Joanue Vetesio ét Francisco Copacio discipulia. (Wittenberg). Oratio de vita ét obitu Spectabilis ét Magnifici Domini Gabrielis Perenii Comitis Comitatus Abujvariensis, supremi Kegiae Curiae in Ungaria Judicis, Musarum Maecenatis beneficentissimi etc.

24*

372 faabita a Básilio Fabricio Zykzai Ludimagistro in Sáros patak. A. Ch. 1567. die Julii 28. (Wittenberg). Sambucus (Zsámboki) János. Eunapii Sarpiaui; de vitis philosophorum ét sophistarum. (Antwerpen). Sambucus (Zsámboki) János. Sententiae ét reguláé vitae ex Gregorii Nazianz. scriptis collcctae, ét eiusdem iambi aliquot nunc primum in lucem editi (Antwerpen). Sambucus (Zsámboki) János kiadta Bonfint. (Bázel). Sambucus (Zsámboki) Ja nos kiadta Eanzant. (Bécs) . Csaszmai István. Thordui Sándor András Írására való felelet, melyben az Antichristus három Isteninek dögleletös tudo mányát oltalmazza hamissággal és szidalammal. (Gyula Fehérvár.) 1569. Epigrammiou in honorem nuptialem clarissimi ét doctissimi viri Domini Petri Caroli praeceptoris sui perpetua gratitudine ét reverentia demerendi, fidelissimi Ecclesiae Dei Pastoris in űrbe celcberrima Pannóniáé Varad, ét pudicissimae virginis Annáé, sponsae ejus castissimae, filiae honestissimi ac intcgerrimi viri cívis Debrecinensis Domini Georgii Beregdi. Suriptum a J o a n n e Beregz a z i o. (Wittenberg.) Propemptikon in disccssum ornatissimorum juvenum Dominorum Johannis Beregzazii ét Johannis Bonifacii Debrecini e gymnasio celebri Varadinensi Witebergain proficiscentium scriptum a Petro Beregzazio. (Wittenberg.) Dávid Ferenc z. Az váradi disputatiónak, avagy vetél kedésnek az egy Atya Istenről, és annak fiáról, az Jézus Krisztusról és a Szent Leiekről igazán való elöszámlálása. Mely mindenik félnek akaratjából kezdetett, mindszent havának 20. napján, 1569. esztendőben. (Kolozsvár). Dávid Ferenc z. Első része az szent Írásnak külen külen részeiből vött predikáczióknak, az Atya Istenről, ennek kedig az ő Fiáról, az Jézus Krisztusról, és az mi örökségünknek pecsétiró'l, az Szent Leiekről. Irattattak Dávid Ferencztöl, Of megfeszült Jézus Krisztusnak szolgájától. (Gyulafejérvár.) Refutatio scripti Georgii Majoris, in quo Deum Trinum in personis ét unnia iii essentia, unicum deinde ejus Filium in persona •duplicem in naturis ét lacunis Antichristi probare conatus est.

373 Authoribus : Francisco D a v i d i s, superintendente, öt Geo rgio Blandrata, doctore (S. L.) Epigramon in honorem sacri nuptialis clarissimi ét doctissimí viri Domini Petri Caroli, Ecclesiae Varadinae in Pannónia Pastoris, ét pudicissimae sponsae ejns, Annáé, honesti ét prudentis viri Do mini Georgii Beregdi filiae. Scriptum a Johanne Bonifacio D e b r e e i n o. (Wittenberg.) Propemptikon ingenio, eruditione ét morum honestate decorato juveni Dominó Jolianni Bonifacio Debrecino e gymnasio Vavadinensi Witebergam proficiscenti amico suo carissimo Michael Varsanius scribebat. (Wittenberg.) Melius Péter. mentoma. (Debreczen.)

Az igaz keresztyénségnek rövid funda-

Carmen Propemptikon eruditione ét pietate ornatissimo riroDominó Johanni Vetesio Dominó ét amico suo colendissimo Witteberga in L'ngariam redcunti, scriptum a Thoma Monas Patakino, (Wittenberg.) Purkircher György. Sacer dialógus Istri ét Grani, Reverendissimo Praesuli D. Antonio Verantio Archiepiscopo Istrogranensi. (Bécs.) Elegia in nuptias el. viri D. Petri Bogueri, Coron. ét pudi cissimae vivginis Annáé, filiae D. Joachimi Koch, consulis Mediensis, a. 1569. die 20. febr. Scripta a Joanne S o m m e r o, rectoro seholae Bistric. (Gyulafehérvár.) Tzeglédi György és Károli Péter. Az egész világon való keresztyéneknek vallások az egy igaz Isten felöl, ki Atya, Fiú és sz. Lélek, mely fundáltatott a prófétáknp.k c's aposto loknak fundamentumokon, (Oobreczen.) Comoedia Balassi Menyhért árultatásáról, melylyel elszakada az magyarországi második választott János királyiul. (Abrud bánya.) Sambucus (Zsámboki) János ki:ulta J.inus Panno nius költeményeit. (Bécs.) Dávid Ferencz. Epistola ad Ecclesias Polonicas super quaestione de regno millenario Jesu Christi hic in terris (Gjulafehérvár.) Melius Péter. Krisztusnak, sz. Péternek, sz. Pálnak és pápának egymással való beszélgetési. (Debreezo:i )

374 Az egész szfnt írásból \;slu igaz tudomán : 1. Az egy Jchova Istenről. 2. A Jehova Elohimról, az Hárombizonságtevékröl, kit sz. Háromságnak mondunk. 3. A Krisztus örökké való született fiuaágáról, és egy istenségéről az ő Atyjával. 4. A sz. Lélek örökké való Adonai Jehova istenségéről és imádásáról. 5. Az eretnekek hamis ellenvetésinek megfejtéséről, kik világ kezdetitől fogva Isteu ellen támadtak. A Horhi Melios Ihász Péter által. (Debreczen.) Nagy-Baczai Mátyás. História az vitéz Hunyad János, erdélyi vajdáról. (Kolozsvár.) Diogenis Laertü libri de vitia Philosophornm ex autiquis codicibus emendati a Joauno Sambuco (Antwerpen.) 1570. Melius Péter. Igaz szent írásból kiszedetett ének. 1. Az egy igaz Istenről, a ki Atya, Fiú, és S. Lelek. 2. A Christus öröktül fogva szöletett fiuságáról az ő szent Atyátúl. 3. A Fiú Jehova egy Istenségéről. 4, A szent Lélek Jehovaeágáról és imádásáról. Az eretnekek ellenvetísi fejtéséről. Az Hunyadi János éneke nótájára. Horhi Melios Péter által. (Debreezen.) Károli Péter. Az egy igaz Istenről, és az Jesus Christusnak örök istenségéről és fiuságáról való praedicatiók, az szent írásból szedettettek. Cár öli Péter váradi pásztor által. (Debreczen.) Az szent Vallásnak egésa titka, magyarázata, és ellenségei ellen való igaz védelmezése. Melyet minden keresztyén hívnek meg nyugtatására írt S a s v a r i G. Nngy-Varadi Prédikátor. (Várad.) Heltai Gáspár. Háló, melylyel a megtestesült ördeg, a Papa Antiehristus Hispániába az együgyü jámbor keresztyéneket az Evangeliomnak követőit, halhatatlan álnakságokkal és mester ségükkel meg körüli, ki keresi, meg fogja, és minden marhájokat el vévén, kimondhatatlan kegyetlen kényokkal megkényozza, és rettenetes halálokkal megöli, az ő pilésies hóhéri és az ő bolond szolgái a megvakitott Fejedelmek által Egy jámbor keresztyén és tudós Hispaniol által, Gonsalvius Reginaldos altul íratott, és kiadatott. (Kolozsvár.)

375 Könyvecske az igaz keresztyéni keresztségröl és a pápa Antichristusnak majmozásáról, a azent Írásból nagy munkával e rendre egybe gyüttötett és öszve szörzettetett, némely jámbor tudós emberek által, kik annak utánna Martiromaágot szenvedtenek alsó Németországban, és Isten választottinak tanyitására és föl építésére. (Kolozsvár.) 1571. Egyedüli Gergely. Kalendárium. Az égnek forgásíbúl megismert és elrendelt praktikáival egyetembe, és mostani Urunk születése után 1571. esztendő Cureloviai Szaniszlo Jacobeius mester Crakkai academiának Astrolog. indicioma szerént E. G. által magyarra fordittattak. (Bécs.) Csanádi Demeter. Vita Joannis Secundi Electi Hun gáriáé Regis, Scitico Sermone a Demetrio Cbanadi eiusdem Principis Secretario miserabiliter decantata. (Kolozsvár és Debreczen.) Balsaráti Vitua János. A keresztyéni vallás ágaza tinak rövid summája. (S. L.) Az egy Atya Istennek és az ő áldott azent Fiának, az Jézus Krisztusnak istenségekről igaz vallástétel a próféták és arpostoloknak Írásinak igaz folyása szerént irattatott Dávid Ferencztó'l a megfeszittetett Jézus Kristusnak szolgájától. Károli Péternek és Melius Péternek okoskodásinak ellene vettetett. (Kolozsvár). Az egy ő magától való felséges Istenről, és az ö igaz fiáról a Názáreti Jézusról, az igaz Messiásról, a szent írásból vött vallástétel, melyben a papák és a papázóknak minden okoskodások és ha mis magyarázatjok megfejtetnek Dávid Peren cztől. (Ko lozsvár). Decretom, azaz Magyar- és Erdély-országnak törvénykönyve, Heltai Gáspá rtól újonnan megnyomtatott. (Kolozsvár). Károli Péter. Brevis erudita ét perspicua explicatio orthodoxae fidei de unó verő Deo, Patre, Fiiio ét Spiritu Sancto, adversus blasphemos Georgii Blandratae ét Francisci Davidis errores libris duobus comprehensa. (Wittenberg). Ruinae Pannonicae, libri quatuor, continentas statum reipublicae ét religionis in Ungaria, Trasylvania, vicinisque regionibus, imperante - Joanne secundo, electo rege Ungariae etc. Addíta est

376 História dó bello Pannonico Solymanni, imp. Tnrcorutn, ultimo : Julim ét Zygetlii expugnationem continens. Auctore Christiano Schesaeo, Mediensi Transylv. (Wittenberg). Oratio funtbris in mortem illustriss. ao regiis virtutibus ornatissimi, vera etiam pietate excellentissimi Principia ac Domini Joannis II. electi regis Hung. — scripta a Joanne Sommero Pirnense, scholac Claudiopolit. Icctore. (Kolozsvár). 1572. Balassa Bálint. Beteg telkeknek való füves kertecske, melyben sok félő jó szagú és egésségcs füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemö betegségekben, fogyatko zásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak .... Melyet Gyarmathi Balassa Báli,n t fordított Németből Magyarra az ó' szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására. B o c k Mihály által szereztetett Nemétől. (Krakkó). Egyeduti Gergely. Kalendárium. (Bécs.) Fabricius Pál. Gratulatur Rudolpho insignia Regni acdpienti. (Bécs). Holtai Gáspár. Decrotum tripartitum iuris consuetudinarii regni Hungáriáé. (Kolozsvár). Henisch György. Oratio de modo nutritionis in corpove humano. (Lipcse). Ungler (JJngleich) Lukács. Foromla pii consensus ÍDter pastores Ecclesiarum Saxonicarum, inita in publica synodo Mediensi. An. 1572. D. 22. jun. (S. L) Carmen sapphicum ad Reverendissimum D. D. Georgiám Draseowyth Episcopum Ecclesiae Zagrabiensis. Georgius W ü r f l e r Cannonicus Ecclesiae Zagrabiensis. (Bécs). Sambucus (Zsámboki) János Arcus triumphíiles aliquot ét monumenta victoriae Classicae in honorom Jani Austriae, victoris non quieturi. (S. L.) Sambucus (Zsámboki) Janó s. Hesychii de his, qui eruditionis fáma elaruere, liber. (Antwerpen). 1573. • Bornemisza Péter. Első része az Evangéliumokból é» az Epistolákból való tanúságoknak. (Komjáth és Sempte. Colo

377 phonja : „Nyomtatási Comiatin keszdetet Huszár Gál által vegesztetet setnpton. Mind szent hauanac első napian cnui rztendöbe 1573.) Egyedúti Gergely. Kalendárium. (Bécs.) Kulcsár György. Az ördögnek a penitentia tartó bű nössel való vetekedése'ró'l és az kétségbe esés ellen az reménségröl való tanússág. Irattatott az Alsó Lindvai Kulcsár György mester által. (Alsó-Lindva). Kulcsár György. Az halálra való készületről rövid tanosság, melyben az körösztyén embernek, a ki az Isten országát akarja keresni, életének rendi irattatik meg. Az Alsó Lindvai Kulcsár György mester által a szent Írásból és tudós doetorok Írásiból szedetteíett. (Alsó-Lindva). Varsányi György. Xerxes krónikája. (Debi-aczen.) Henisch György. Enchmdion medicináé. (Bázel.) Schesaeus Keresztéi y. Elegiae ín obitum trium illustrium virorum, eruditione, virtute ét pietate praestantium : M. Joannis Honteri, M. Valentini Wagneri ét D. Jacobi Mellembergeri, gubernatorum Ecclesiae ét scholac Coronensis ín Tiansylvania. (Ko lozsvár.) Szegedi István. Assertio verd de trinitate, contra quorundam deliramenta, quae ex Serveti, aliorumque phanaticorum hominum opinionibus uunc primum iu quibuadam Hungáriáé partibus exorta ac publicata sünt. (Genua). Valkai András. Krónika, avagy szép históriás ének, miképen Hadriadenus, tengeri tolvaj Barbarossa és basává lőtt, és miképcn ezáltal Suliman császái a tengert bírta és megháboritotta a tengert, sok földeket, várakat és várasokat, és megvötte Tunetum királyi birodalmát, midőn az országbeliek egyenetlenségből veszekednének egymással. — Krónika, vagy szép históriás ének, miképen Károly császár hadakozott Afrikában a Barbarossa basa elleri és miképen Muleassest, a Tunetumi kifizetett királyt esmét az ő királyi birodalomba bevitte, és székiben helyheztötte. — Kró nika, melyben mcgiratik Priester Johannes, azaz a nagy János Pap császárnak igen nagy császári birodalma, kit Indiában bir igen nagy böv földen. Valkai Andrástól versekbe szépen szörzetett. (Kolozvár, együtt nyomtatva és kiadva.)

-378 Verancsics Antal. Oratio ad Rudolphum Sereniss. ac Potentiss. Bégem Hungáriáé etc. D. Imp. Maximiliani II. filium, inclyti Regni Hungáriáé nomine habita sub ipsa inauguratione. (Bécs). Poncian us históriája, az az hét bölcs mes tereknek mondásit csuda szép hassonlatosságával foglalván, mimódon az császár fiat Diolectianust hétszer haláltól megmentetett légyen. Mely mostan igaz és tiszta magyar nyelvre fordittatott. (Bécs). 1574. Bornemisza Péter. Másik része az Evangéliumokból és az Epistolákból való tanúságoknak (Sempte.) Valkai András. Az Nagyságos Bánk bánnak históriája, iniképen az András király felesége az Bánk bán jámbor hites feleségét az ecsével megszepló'sittette s miképpen Bánk bán az ó' jám bor hitesének megszepló'sittetéséért az királné asszont levágta. (Debreczen). (Temesvári István és Tinódi Se b e s t y é n.) Chronica a Béla királyról, kinek királysága alatt bejöttének a tatárok Magyarországban, és elpusztították ászt sok üdéig. És Sigmond ki rálynak és császárnak Chronicája. Szép énekben szerezvén. (Ko lozsvár). Huszár Gál. Énekes könyv. (Debreczen). Czeghery András. História az Jeruzsálem varasának veszedelméről Titus Vespasianustól »z mint megvétetett az zsidóknak nagy romlásokkal. (Debreczen). Heltai Gáspár. Cancionale, azaz históriás énekes könyv : melyben külemb külembféle szép lőtt dolgok vannak nyomtatva, a magyari királyokról és egyéb szép lőtt dolgokról, gyönyörűségesek olvasásra és hallgatásra. (Kolozsvár). Ilosvai Péter. Az nagy Szent Pál apostolnak életéről és haláláról való szép história az szent Írásból versökben szerzettetett Ilosvai Péter Deák által. (Debreczen). Ilosvai Péter. História Toldi Miklósról. (Debreczen). Istvánfi Pál. História regis Volter. Ad nótám Francisco. •(Debreczen).

379 História Astiagis regia ét Cyri potentissimi monarchi e frag C. Pompei M. C. nummantis desumpta, inde per Petrum Kakoni facta. (Debrcczen). Knlcsár György. Postilla , azaz evangyeliomoknak, melyeket esztendő által keresztyének gyülekezetibe szoktak olvasni és hirdetni, predikáczió szerént való magyarázatja. (Alsó Lindra). Nagy Barczai Mátyás. História az vitéz Hunyadi Já nos vajdának, Besztercze vármegye főispánjának etc. az Mátyás ki rály atyjának, sok külömb külömb viadalja és jó szerencséje Nán<íörfejérvár alatt Mahumed császárnak tölle megverettetése és az magyaroknak ott nagy győzedelme és jó vitézsége. (Debreczen). Idari Péter, (Ilosvai Péter). História Alezandri Magni, partim ex Justino historiographo, partim ex fragmentis Quinti Curtii diligenter collecta. (Debreczen). Decretum koterogaie Verbewczi István diachki popiszal .... ód Iván üsse Pergossicha na szlovienszki iezik obernien. (Nedeliez. Muraköz). Renati Vegeti de artis Veterinariae, sive Mulo-Medicinae libri IV. opera Joannis Sambuci restituti. (Bázel). Szikszai Hello p oe us Bálint. Az mi keresztyéni hitönknek és vallásonknak három fő articulusáról. 1. Az igaz Istenrül. 2. Az választásról. 3. És az Úr vacsorájáról való könvecske. Szereztetett és irattatott szép renddel, nilván való kérdé sekkel, feleletekkel és jó értelemmel Szikszai Hellopoeus Bálint debreczöni prédikátor által. (Debreczen). Szikszai Hellopoeus Bálint. Az egri keresztyén anyaszentegyháznak és azzal egyetemben az többinek is tanúságára irattatott rövid Catechismus, Szikszai Hellopoeus Bálint által, az debreczcni ecclesiának lelki pásztora által. (Debreczen). Sztáray Mihály. Achab királ hitetlenségérül és Illyés prófétának megfeddéséröl való szép história. (Debreczen). Varsányi György. Egy szép história az Perzsei királ rúl Xerxes neve, mik^pen röviden időben elvesztett volt tízszer száz ezer embert. (Debreczen). Vasfay Gáspár. Egy szép história az vitéz Franciscórúl és A-i ö feleségéről. (Debreczeu).

380

1575. Beregszászi Ee'ter. Harmadik vésze az evangéliumok ból és az Epistolákból való tanúságoknak. (Sempte.) Heltai Gáspár. Krónika a magyaroknak dolgairól : mint jöttek ki a nagy Scythiából Pannoniában . . . Megírta magyar nyel ven, és ez rendre hozta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből, és egyéb históriás könyvekből, nem kicsin munkával. (Kolozsvár). Joannis Dubravii História Bohetnica a Thoma Jordán a inedieo, genealogiarum, episcoporum, ducum catsilogis ornata, ét necessariis annotationibus illustrata. (Bázel.) Károlyi Péter. Az halálról, feltámadásról és az örök életről hasznos és szükséges könyvecske. (Debreczen). Schesaeus Kérész t él y. Imago seu typus de lapsu ét restitutiono humani generis per Christum sine operibus legis ét cultibus Leviticis : ex parabola evangelica, de homine saucio ét Samaritano. Additum est : Carmen dó sanctorum angelornm officio ét custodia erga pios. (Szeben.) Szegedi Lőrinc z. Theophania, azaz : isteni megjelenés. Új és igen szép comédia a mi atyáinknak állapotjárói és az emberi tiszteknek rendeléséről avagy grádicsáról. (Debreczen.) Sambucus (Zsámboki János.) Stobaei Eclogarum libri duó, ét G. Gemisti Plethonis de rebus peloponn. orationes duae, accessit ét altér eiusdem Plethonis libellus gr. de virtutibus. (Ant werpen.) 1576. Jordán Tamás. Pestis phaenomena, seu de iis, quae circa febrem pestilentem apparent, exercitatio, Aecedit Bezoar lapidis descriptio, ét ejusdem auctoris ad Laur. Jouberti paradoxon VII. decadis II. responsio. (Frankfurt.) Metaphrasis graeca Psalmi primi ét ex eodem Elegia ad Illnstrem ét Magnificum Dominum Dominum Johannem Kuberum L. B. in Büchsendorff ét Grauenuerth S. C. E. Majestatis in Hungária superiori supremum belli ducem ét capitaneum etc. heroem verum, fortiter feliciterque gestorum glória clarissimum, ét de Ecclesia Christi ét studiis bonarum artium optime meritum, Dominum ac Maecenatem suum piáé observantiae stúdió colendissimum. Soripta a S ebastiano Lammio. (Wittenberg.) Valkai András. Genealógia historica Begnm Hungáriáé

381 ab Adamo Protoplasta ad Sercnissiuuim usque Johannem Secundum Hegem ete. Azaz : A magyar királyoknak eredetekről és nemzetsé gekről való szép história . . . (Kolozsvár.) Sambucus(Zsámboki) János. Emblemata CCL, ét numi aliquot atiqui. (Antwerpen.) História continens verissimam excidii Trojani causam, ipsum videlicet Helénáé raptuin per Paridéra Trojanum, cum finali utriusque exitu : non ita pridem idiomate Hungarico per anonymum quendam ex scriptis poétáé Nasonis, causa voluptatis in rytymos diligenter coacta. (irta egy névtelen Léva várában.) (Kolozsvár). Gebét eines Kranken aus den Fsaimén Davids zusammengezogen und in Gesangweise verfasset. (Szeben.) 1577. Arithmetica, azaz : a számvetésnek tudománya , mely az tudós Gemma Frisiusnak számvetéséből Magyar nyelvre fordittatott. (Debreczen.) Csanádi Demeter. História de vita, morte, universaque fortunae alea Illustris Principis ac D. D. Joannis Secundi Regis Hung. etc. (Magyar versekben.) (Debreczen és 1582-ben ugyanott és Kolozsvárt.) Gönczi György. De disciplina ecclcsiastica, seu gubernationis ecclesiasticae logitima forma, in Ungarica natione cis ét ultra Tibiscum, ex verbo dei petita . . . consilio ét opera G e o r g i i Gönci Pastoris Eccleisiae Debreciensis. (Wittenberg.) Bornemisza Péter. Négy könyvecske a keresztyéni hitnek tudományáról. (Sempte). Elegia Pannóniáé gravissima pestilentia conflictantis ad coetum Ungarorum Witerbergae viventium, scripta a Dávidé S i gemundo Cassoviensi. (Wittenberg). Oratio de vita ét obitu clarissimi viri, pietate, sapientia, virtute, humanitate ét castae, incorruptacque Eeligionis stúdió praestautissimi, veritatis orthodoxae patroni ét propugnatoris imprimis strenui, ac de juventute Pannonica optime meriti D. Basilii Fabricii Szikzoviani, habita a Georgio Caesaré Cassoviensi, sui praeceptoris amantiasimi, ét tanquam parentis unici obitum pro luetu ét lachrymis deplorante, apud populares suos Witebergae optiuiaruiu discipllnarum studiis operám navántes. (Wittenberg).

382 Czeghery András. História az Jeruzsálem varasának veszedelméről, Titus Vespasianustól, az mint megvétetett a zsidók nak nagy romlásokkal. (Debreczen). Enyedi György. Igen szép História az Taneredus király leányáról Gismundáról, és a királynak titkos tanácsáról Gisquardusról, kik között felbonthatatlan szeretet lévén, egymásért halálra ad ták magokat. Olasz nyelvből az Bocatiu sból deákra fordittatván. Philippus Beroaldus által, Magyar nyelvre pedig fordit tatván G. E. T. által. (Debreczen). Szakmári Fabricius István. História ex Partenii Nicenensis de amatoriis affectionibus collecta. Ad nótám : Jól lehet nagy sokat szóltunk Sándorról etc. (Kolozsvár). Bogáthi Fazekas Miklós. Az ötödik része Mátyás király dolgainak mind haláláig. (Kolozsvár). Bogáthi Fazekas Miklós. Szép história az tökéletes asszony állatokról , mely az Plutarchusból fordittatott magyar nyelvre. (Kolozsvár). Görcsön yi Ambrus. Históriás ének az felséges Mátyás királynak, az nagyságos Hunyadi János fiának jeles viselt dolgairól, életéről, vitézségiró'l, végre az ő ez világból való kimúlásáról. (Ko lozsvár). Heniseh György. Epitome Geographiae veteris ét novae, ét Pomponiuss Méla de situ orbis. (Augsburg). Ilosvai Péter. Az nagy szent Pál apostolnak életiró'l és haláláról való szép história az szent Írásból versekbe szerzettetett. (Debreczen). Huszár Dávid. Catechesis, azaz kérdések és feleletek a keresztyéni tudománynak ágairól. (Pápa). Telegdi Miklós. Az evangyeliumoknak, melyeket va sárnapokon és egyéb'ünnepeken esztendő által az anyaszentegyház ban olvasni szoktanak, magyarázatjának első része. (Bécs). Tinódi Sebestyén. János király testamentuma. (Ko lozsvár). Salamon királynak az Dávid király fiának, Markalffal való tréfa beszédeknek rövid könyve. (Kolozsvár). Eszter dolga. Dedicatio ét argumentum in capitibus versuum. Eszes fejedelemaeszony nemzetit segítse. Fejedelmét urát

383 sokból megintse. Az nyomoraitokhoz szeligitse. Esztert kövesse. Nagyságod tőlem jó nevén vegye. (Kolozsvár). História de obsidione decennali antiquissimae ét exeellentissimáé urbis Trojanae, atque ruina memorabili etc. Az régi és bires neves Trója városának tíz esztendeig való megszállásáról és rettene tes veszedelméről. (Kolozsvár). Az alsó és fölső Baronyában való Ecclesiáknak articulusi, melyek Herczegszölösön irattanak negyven prédikátorok jelönvoltában? melyeket mindnyájon jó váhattanak. A. D. 1576. 16. Augusti. (Pápa). Decreta Herczegszőlösiensis Synodi, XI. articulis comprebensa. (Pápa.) 1578. Bornemisza Péter. Három szép és szükséges prédiká ció az Istennek irgalmasságáról és az mi egymáshoz való irgalmasságunkról. (Sempte). Bornemisza Péter. Negyedik része az Evangeliomokból és az Epistolákból való tanúságoknak. (Sempte). Confessio fidei montanarum Civitatum. (Bsszterczebánya). Melius Péter. Herbárium az fáknak, füveknek, nevek ről, természetekről és hasznairól. Magyar nyelvre és ez rendre hozta az Doctorok könyveiből. (Kolozsvár). Szép historiás ének az Telamon királyról. (Kolozsvár). Dávid Ferenc z. Theses Blandratae oppositae, in quibus disseritur : Jesum Christum vocari nunc non posse Deum, cum non sít verus Deus ; Jcsum invocari non posse in precibus ; justificationem ét praedestinationem a Luthero ét Calvino maié fuisse intellectas ; de regno ejus Messiae, quem főre prophetae divinarunt, qui esset Jesus Christus. (S. L.) Misocacus Viliié lm. Progmaticon, az új cométa felöl való jövendölés, mely az elmúlt esztendőben szent András havában tetszett meg. (Kolozsvár). Az evangéliumoknak, melyeket vasárnapokon és egyéb innepéken esztendő által az anyaszentegyházban olvasni és predikállani szektának, magyarázatjának második része. Mely magában foglalja husvéttul fogva adventig való vasárnapi evangéliumokat, egynéhány egyéb innepeknek (melyeknek számát megtallálod, ezt e levelet

384 fordítván), evaiigeliomival egyemterube. íratott T e l e g d i Miklóstul, esztergomi préposttul. (Nagyszombat). Veres Gáspár. Szép rövid história két nemes ifjaknak igaz barátságokról. (Kolozsvár). 1579. Bornemisza Péter. Ötödik éa utolsó része az Evange" Hornokból és az Epistolákból való tanúságoknak (Sempte és Detrekő. Colophonja : Kezdetet Sempten : de végeztetett Dutrekoe Varába . . . M.D.LXXIX.) Bornemisza Péter. Ördögi kisirtetekró'l, avagy, rette netes utalatosságáról ez meg fertéztetott világnak. (Detrekő. — Ezen munka először Sempten 1578-ban Bornemisza Péter Postillája, Vdik részében a 047 —930 levőién jelent meg ; később azt a szerző külön is kiadta czimlapjára megjelenési évül és helyül 1578. Semptét nyomtatva. Hogy azonban ezen hely és év hamisan volt föltéve, mert ezen könyv nem 1578-ban hanem 1579-ben jelent meg, s nem is Sempten nyomatott, minthogy onnan ekkor már Bornemisza el volt kergetve, kitetszik Pemeszi Andrásnak ezen könyv ellen irt s Nagy-Szombatban 1579 ben megjelent Választételéből). Félegyházi Tamás. Az keresztyéni igaz hitnek részé ről való tanítás, kérdésekkel és feleletekkel, ellenvetésekkel és azok nak megfejtésivel. (Debreczen). Ilosvai Péter. Az nagy Szent Pál Apostolnak életéről és haláláról való szép história a szent Írásból. (Kolozsvár). Kákonyi Péter. Egy szép história az nagy erős Sám sonról, az Bíráknak könyvében meg vagyon írván. (Kolozsvár). Tholnai B. A Szent János látásának 12. részéből való ének (S. L.). Pécsi Lukács. Kalendárium, és ez mostani 1579. esz tendőben történendő néminemű dolgokrul, annak fölötte az időnek naponként következendő állapatjárul íratott ítélet. Irta S l o v acius Péter crakkai Astrologus. Nagy-Szombat). Dudich Endre. Commentariolus de cometarum significatione. (Krakkó.) Gosárvári Mátyá-s. Az régi magyaroknak első his-.

385 tória. Atillával miképen telepettenek le Seambriában, és mely nagy vérontáss:il ferkosztcnek be Pannóniilba. (Kolozsvár.) Pacsi Lukács kiadta Ranzant. (Nagyszombat.) P e r n e s z i A u d r á s n a k választétele a Bornemisza Péter levelére, melyet az ü ördögi késértetrttl irt könyve eleibe nyom tatott. (Nagyszombat.) Uncius Lénárd. Poematum de rebus Hungaricis libri VII. (Krakkó.) Sainbucus (Zsámboki) János. Nonni Dyonisiaca (Antwerpen.) Temesvári István. Szép históriás ének, az jeles győzedelemröl, mint verte meg Mátyás király idejében Bátori István, erdélyi vajda az Alibéget hatvanezer törökökkel a Kenyérmezőn. (Kolozsvár.) Ráskai Gáspár. Egy szép história az vitéz Franciscóról, és az ö feleségéről, és minemü ceuda szerencsében forgottak egy ideiglen. (Kolozsvár.) Énekes könyv, melyből szektának az Urnák dicsiretet mon dani az anyaszentegyházban, és keresztyéneknek minden gyülekezetiben ; mostan ujobban egybe szedegettetett és egynéhány szép dicsiretekkel megöregbittetett, az keresztyéneknek vigasztalásokra emendáltatott. (Debreczen.) Acta ét Constitutioucs Synodi Jauriensis 1579. Sabariae celebratae. (Prága.) 1680. Balassa Bálint. Beteg lelkeknek való füves kertecske Bock Mihály által szöröztetött németül. Második kiad. (Bártfa.) Besenyei Jakab. Az házasságról való szép ének, mely ben , az Halczon madárról vött hasonlatosságból mutattatik meg, micsoda egyesség és egymáshoz való szeretet kévántatik abban. (Kolozsvár.) r Régiómon tanú a Cisiójáuak első magyar kiadása. (Kolozsvár.) Valkai András. Bánk bánnak históriája, miképpen az András király felesége az Bánkbán jámbor hites feleségét az öcsével megszeplösittette. (Debreczen.) Valkai András ds Nagy-Baczai Mátyás. Két szép história az nagy úr Bánkbánról, miképpen az András királynak FRANKI, HAZAI ÉS KpLF, ISK, SVI. SZ.

25

386 feleségét megölte az ö nagy vétkéért ... AZ második, az jeles vitéz fejedelemrül az Hunyadi Jánosról, erdéli vajdáról. (Kolozsvár.) Veres Gáspár (Szegedi). Szép rövid história két nemes ifjaknak igaz barátságokról. (Kolozsvár.) Joannis Decani Ode congratulatoria Stephano Báthori de victoria relata de Moschis. (Brassó.) Czeghery András. História Josephusból öszveszedegatett, summa szerént, az Jerusalem varasának veszedelméről, Titua Vespasianustól az mint megvétetctt az zsidóknak nagy szörnyű rom lásokkal. Harmadik kiadás. (Kolozsvár). Félegyházi Tamás. Az keresztyéni igaz hitnek részei ről való tanítás. Második kiadás. (Debreczen). Bogáti Fazekas Miklós. Az ötödik része Mátyás ki rály dolgainak mind haláláig. (Kolozsvár). Helner György. Apológia de Luthero. (Wittenberg). H élne r György. Elegeion, iu quo inter caetera, vera Domini nostri Jesu CLristl, Dei ét Máriáé semper virginis, Filii, majestasasseritur, ad Eever. Dominum Hyrscherum, antistitem Ecclesiae Dei ín oppido Czeydon. (Wittenberg). Istvánfi Pál. Szép rövid krónika az ifjú Volter király ról, és az Janicula leányáról, Griseldis asszonyról, mint próbáltatott legyen meg Griseldisnek házasságában való hu tökéletessége. (Ko lozsvár). Károlyi András. Ez mostani visszavonásokról való kis könyvecske. Szereztetett K ár öli András által az híveknek épületekre. (Krakó). Nagy Bányai Mátyás. História az Jákob pátriárka fiáról Józsefről, ki meg vagyon írván Mesésnek első könyvében. (Kolozsvár). Pétsi János. Oeconomia conjugalis. Az házasok életéről való szép ének, melybe tiszti és kazdagsága meglátszik. ^Kolozsvár). Schesaeus Kér észtéi y. Enarratio psalmi XC., vitae humanae miseriam ét fragilitatem depingcns : saevissima pestilenti lue grassante per Transylvaniam, aliquot piis ét salutaribus concionibus explicata. (Wittenberg). Schesaeus Keresztéi y. Oratio de origine reparatae coelestiu Doctrinae in Transilvania ét vitina Hungária. (S. L.)

38t Sommer János. Reges Hungarici ét clades Moldavica, cujus etiam hortulus amoris cum colica, in forma dramatis scripta, ad finem adjectus est. Omnia stúdió ét opera Stepliani Helneri, senatoris Bistriciensis in Transylvania, collecta ét in lucem edita. (Wittenberg.) Telegdi Miklós. Eövi'd írás, melyben megbizonyittatik hogy a papa nem Antichristus : de azok, a kik títet annak nevezik, az Antichristusnak tagjai. (Nagy-Szombat). Az evangéliumoknak, melyeket vasárnapokon és egyéb ün nepeken esztendő által az anyaszentegyházban olvasni és pródikállani szektának, magyarázatjának harmadik része. Mely magába foglalja a saentek ünnepe're való evangéliumokat, íratott Telegdi M i k l ó stól, pécsi püspöktől. (Nagyszombat). Telegdi Mikló snak, pécsi püspöknek, felelete Bornem isza Péternek Fejtegetés nevű könyvére, melybe főképen az jó cse lekedeteknek jutalmáról való igaz keresztyéni tudományt oltalmazza. Jóllehet egyébre is mindenre választ teszen, valamiben Péter az ő vallását ellenzi. (Nagyszombat). Valkai András. História, ének szerint szerezve, az Longobardusoknak tized királyokról Audoinusról, és annak fiáról Alboinusról. (Kolozsvár). Propemtika in abitum ét reditum Georgii Helmeri, Coronensis Transylv., una cum responsione ejusdem ad quaeationcm Dr. An dreáé Perlitii, Quedelburgensis, valedictionem ad praecipuos fautores ét amicos complectente , a quibusdam eorum scripta. (Wit tenberg). Sambucus (Zsámboki) János. Újra, függelékben saját történeti értekezéseivel, kiadta Bonfint. (Frankfurt). 1581. Görcsönyi Ambrus. Szép jeles históriás ének. Az Fel séges Mátyás királynak, az nagyságos Hunyadi János fiának, jeles viselt dolgairól, életéről, vitézségéről, mind Bécs megvételéiglen. (Kolozsvár). História bipartita ex I. regum 1. ét 3. capitibus desumpta. (magyar versekben). (Debreczen). Salánki György. História cladis Turcicae ad Nádudvar, necnon victoriae Ungarorum dúcé Magn, d, Francisco Geszti A. D. 25*

388 1580. 19. Julii. Ad nótám Árpád vala fő az kapitányságban. (Ko lozsvár). Sztárai Miklós. Az viz ezönnek históriájáról való szép ének, Moisesnek első könyvéből C. 7. 8. 9. részéből szereztetett(Kolozsvár). Defensio Franciáéi Davidis in negotio de non invocando Jesu Christo in preeibus. (Bázel). Gyulai Pál. Commentarius rerum a Stephano Rege adversus Mngnum Moschorum Duccm gestarum, anno 1581. (Kolozsvár.) Illicinus P e! tér. Píiracneticon ad Transylvanos, qui a catholica fido alienati ad Sabellum, seu Praxeam, seu Paulum Simosatenum ét ad Arium, vei Nestorium, vei Photinuni dcgenerarunt. (Olmütz.) Vajda Kamarási Lőrinc z. Igen szép história Jason királynak házasságáról. (Kolozsvár.) Telegdi Miklósnak egy nehán3' jeles okai, melyekért nem veheti s nem akarja venni Luther Mártonnak és a maradékinak tudományát. (Nagyszombat.) T sokas (Monedulatus) Péter. Nablium praecanum, in quo illustrium aliquot Transilvaniae Heroum, scilicet Sigismuudi Báthori, Principis Transilvaniae ; Magnificorum DD. Wolffgangi Kovászolczki, summi E. Cancellarii ; Alexandri Kendi, Stephani Báthon de Somlió iunioris ; Johannis Iffju; Johannis Gálfy; Casimiri Horváth Petritsewicz, Franc. Kendi, Franc. Gezti, laudes, partim graecis, partim latinis decantantur carminibus. (Brassó.) Tsókás (Monedulatus) Péter. Speeulum exilii ét indigentiae nostrae, sive libellus, in quo utilis ét divina verum Deum vére invocandi modus traditur, brevibua quiJcm, séd planissimis explicationibns in gratiam aeternum Jehova, Patrem, Filium ét Spiritum S. in spiritu ét veritate invocantium exponitur. (Brassó.) Zsámboki János. Decretorum seu articulorum aliquot priscorum Ungariae Regum ad coutcxtum Bonfinii illustrandum, forique Pannoniéi usum necessarioruni liber. (Frankfurt, Bonfinius ki adásával együtt.) Zsámboki János. Index seu Enchiridion omnium Decre torum ét constitutionum Rpgni ITngariae ad anuum 1579. usque, per causarum locos dietinctum. (Bécs.)

389 1582. Arithmetica, Az az, az számvetésnek tudománya. Mely fordittatott Gemma Frisius Arithmeticájából magyar nyelvre, az calcularis számvetés is szép rövid értelemmel kiadattatott. (Dabreczen.) Csegeri András. Josephi Judaei, cognomento Flavii de bello Judaico cum Eomanis . . . (magyar versekben.) (Debreczen.) D é z s i A n d r á p. Tobiae miuoris connubium. Andreas Desi in Debreczcn Deo volento transscripsit anno D. 1550. (Debreczen.) H n s z t i Péter. Aeneis azaz Troyai Aeneas herczeg dolgai. (Debreczen és Bártfa.) Kalendárium. Slovacius Péter krakkai kalendáriuma után. (Galgócz.) Idari Pcter. História Alexandri Magni partim ex Justino, partim ex fragmentis L. Curtii diligcntner collecta. (magyar ver sekben.) (Debreczen.) I n d i c i u m. Slovacius Péter krakkai kalendáriumának fordí tása. (Bártfa.) S z t á r a i Mihály. História Cranmerus Thamas Érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról. (Debreczen.) Bej t he István. Körösztyöni tudomának rövid summája, az tiz parancsalatról, evangéliumról, imádságról, körösztségröl, és Úr vacsorájáról, az gyermökcséknek isteni félelömben való neveködéeökért íratott Beythe István Prédikátor által. (Németujvár). Bejthc István. Miképpen az körösztyéni gyüleközctbcn az köresztségöt, Úr vacsoráját, házasok esköttetését, oklozatoit gyóntást etc. zolgáltassanak az egyházi tanítók, arról íratott köny vecske Beythe István Prédikátor által. (Németujvár). Bornemisza Péter Énekek bárom rendbe külömbfélék. I. Elsőbe rövid dicséretek vannak, kiknek számok CXCVIII., kik közül sok praedicatiók mellé valók. II. Másikba hoszabbak vadnak az szent irás intési és magyarázat! szerint, kik predikátiók gyanánt oktatnak, kiknek számok apróval elegy LX. — III. Harmadikba az bibliának kiválogatott föfö XVIII. históriából valók. Rendeltettek Bornemisza Péter által. (Detrekö vára). Büttner Mihály. De morte Christi ad mortalea lamen. tatio. (Wittenberg).

390 B U 1 1 n e r M i h á l y. ín nataletn Christi Servatoris. Literat. ét Sapient. Judic. viro Georgio Branchyno, ac optimae fidei adolescenti Michaeli Golay Pannoniis. (Wittenberg). D e t s i Gáspár. Az utolsó időben regnáló bűnökről ne'gy predikácziók, tudniillik első az bűnről második az részegségről, har madik az paráznaságról, negyedik az tánczról. Irattatott Gáspár D e c z i o Tolnai Praedicator által. (Debreczen). Leypolt Pál. Cbronica dér altén Sachsen iu Sicbenbürgen. (Lübeck) Refutatio scripti Petri Carolini, editi Witeborgae, scripta a Jó. S o m m e r o Pirnensi, seholae Claudipol. ín Transylvania lectore. (ingolstadt.) Sommer János. Tractatus aliquot christianae relígionip, quoa sequens pagina indicat. (S. L.) 1583. Agendariu s Liber continens rítus ét caeremonias, quibus in administrandis Sacramentis, benedictionibus, ét aliia qnibusdam Ecclesiasticis functionibug, parochi, ét alii curati, in Diocesi ét prouincia Strigoniecsi utuntur. Quibus additae sünt, lingva vernacula, piáé ct catholicae aliquot exhortationes, ad eos. qui utuntur Sacramentis, ét qui eorum administrationi intersunt. (Debreczen.) Félegyházi Tamás. Az keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás kérdésekkel és*feleletekkel, .• ' ellenvetésekkel és azoknak megfejtésivel, az híveknek éppiiletekre irattatott és mostan újonnan megöregbittetett. Ez mellé adattatott rövid Catechismus. (Debreczen.) História sacra coutinens praelia ac pugnas filiorum Israel, cum gentibus ethnicis pro lege sancta, ac pro santificatione sabbathorum, ét mortem Eleazari cujusrlam fidelissimi sacerdotis, ac Machabeorum septem fratrum, ab una matre genitorum, custodientts legein, patris traditionem, non manclucantes carnem porcinam, ob hoc ab Antiocho rege saevissimo in Anliochia martirii glória coronati sünt cum matre sua. (Magyar versekben.) (Debreczen.) Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania. Opera M a t t h i a e Fronii revisa, locupletata ét edita. (És németül is. Brassó.)

391 1584. Bejthe István. Az Evangéliumok magyarázat!, kiket az körösztyéni gyülekezetben esztendő által szoktak praedikállnni, revidedöu íratlanak az Istenfélő emböröknek leikök vigasztalására. (Német-Újvár) Bejthe István. Esztendő által való vasárnapi epistolák, magyarázatjokkal öazve. (Ne'mrt-Ujyár). Bejthe István. Az szentök fő innepiröl való evangeliomok, magyarázatjokkal öszve. (Német-Újvár). Bejthe István. Fő innep napokra való epistolák mngyarazati, esztendő által. (Német-Újvár). Sibolthi Demeter. Lelki harcz ... az bűnös em bernek fölötte igen nehéz lelki késértetekröl való vélekedése és azoknak Isten igéjéből való meggyőzése. (Galgócz). Bejthe István. Stirpium nőménclator Pannonicus. (Ant werpen.) Bornemisza Péter. Predikácz'ók egész eszlendö által minden vasárnapra rendeltetett evangyéliomból. (Detrekö várában, végeztetett Rárbokon.). Consolatio DavidisSigiamundiCassoviensis. Dia lógus, quo praesides Transylvaniae suorum morte dolentes consolatur. (Kolozsvár.) Detsi Gáspár. Az utolsó időben egynéhány regnáló bű nökről való predikácziók. Második kiadás (Várad). Az apostoli Cred ónak, avagy vallásnak igaz magyarázütja pre dikácziók szerint, az keresztyéneknek épületre irattatott Kár öli Péter várad! prédikátor által. (Debreezsn.) Theoremata de puro üei verbo tam scriptis, quatn viva voce tradito, ét pari utriusque auctoritate, nuper in gymnasio Jesupolitano propositorum examen, ét refutatio per Pét rum Lascovium Pannoniam. (Genf.) Mosóczi Zakariás. Decreta, coustitutiones ét articuli Regum Incliti Regni Ungariae, ab anno Domini 1035. ad auuuiu 1583. pnblicis Comitiis edita; cum rerum indice copioso. (Nagy szombat.)

392 Mosóczi Zakariás. Rugutn Hungáriáé vitae. (Nagy szombat.) Tsókáa(Lascovius Monedulatus) Péter. Figmentum originis Jesuiticae. (Genf.) Pilcius Bálint. Carmina in laudem Wolfgangi Kowachoczii doctorura Maecenf.tis. (Kolozsvár.) Schesaeus Keresztéi y. Imago boni pastoris ad Christum mundi Salvatorem accomodata. loan. 10. carmine descriptse. (S. L.) Kalendáriom és az egeknek s csillagoknak forgásából az idő nek naponként való ítélete MDLXXXIV. esztendőre. Magyarra fordittatott Slovacius Péter mesternek, krakkai astrologusnak írásaiból. (Nagyszombat.) M. T. Ciceronis eloqucntissiini ét sapientis viri Morales Definitiones, ét in easdem Scholia philosophica. Nec non Libellus de Ciceronis eiusdem Glória, a Marcello Squareialupo, Martinó Berzevici inscripta ét edita. (Kolozsvár. És ugyanott német for dításban..) Tsókás (Monedulatus) Péter. Figmcntum originis sectae Jesuiticae, quo vita, doctrina ét mores Jesuitarum, in primo novae huius sectae magistro repraescntati, depinguntur. (Genf). Tsókás (Monedulatus) Péter. Theorematum, de puro ét exprcsso Dei verbo, tani in scriptis, quam viva voce tradito, ét pari utriusque autoritate, an. 1581. in gymnasio Claudiopolitano in Transilvania, a novis societatis Judae monachis propositorum, examen ét refutatio. Accedunt orthodoxao assertiones, de auctoritate ét necessitate ac fine sacrarum literarum, certissimis scripturarum testimoniis, ét saeris antiquorum Patrum scriptis comprobatae. (Genf). D. Algeri de veritate corporis ct sanguinis Domini in Eucharistia. Kiadta Verancsics Faustus. (Prága). Simonis Simonii Lucensis primus triunaphus de Marcello Squareialupo Plumbinensi, ab eoden Squareialupo adornatus ét promulgatus. (Kolozsvár). 1585. Beregszászi Péter. Apológia pro Ecclesiis Reformatis, actia impiis Synodi Sabariensis opposita, cum Praefatione ad IllustrissimoB Transilvaniae Praesides. (Várad).

393 Francke Keresztelj. Epicteti philosophi Stoici Enchiridion, in qno ingeniosissime docetur, quemadmodum ad animi tranquillitatem, beatitudinetnque pvaesentis vitae perveniri possit : qiiam ingeniosus lector profecto eonsequetur si adjectas quoque coramentationes in pectus admiserit. (Kolozsvár). Szegedi Kis István. Theologiae sineerae loci communes. (Bázel és ugyanott 1592, 1593.) De Fcntium ét Fluuiorum origine ct fluxu opinio Marcell! Squarcialupi Plutnbinensis. Peripateticorum , Theologorum ét Seneeae sententiae ponderantur. (Kolozsvár). Szikszai Hellopoeus Bálint. De sacramentis in gé nére, sive de tota re sacramentaria. (Genf). Tsókás (M o n e d ül a t u s) Péter. Dó IJomine, magnó illő in rcrum natura Miraculo, ct partibus ejus cssentialibus Libri du(V (Wittenberg). Salamon királynak, az Dávid király fiának, Markalffal való tréfa beszédeknek rövid könyve. (Kolozsvár). Kalcndariom. (Várad). Kyrmiceri Paul). Coufe sió fülei de aeterna Deitatq Christi. (Galgócz). 1586. Bogner Péter. Tröstliche Gebete wieder die Türkén. (Brassó). Warnung vor dér Sacramentacrer, Zwinglianer und 'Calvinisten Lehre. Georgen Creutzers Keiszmarekers Predigers zu Neerer. (Bártfa). Fegyvernek! Izsák. Enchiridion locorum cotrmunium theologieorum, rerum, excmplorum, atque phrasiurn sacrarum, cura Jacobi Grinaci. (Bázel). Az mi urunk Jízus Christusnak új tcstamcntoma, avagy fri gye, görögből magyar nyelvre fordittatott. É3 nyilván való értelem mel némely nehe'z helyeken rövideden megmagyaráztatott Fáiegyházi Tamás által. (Debreczsn) Jordán Tamás. Commentariolus de aquis medicatis Moraviae. (Frankfurt).

394 Tsókás (Monedulatus) Péter. Ode protrcptice ad Magnifie. D. Stephanum de Báthor, Comitem Comitatus Szathmár ét Sabolch etc. scripta. (Bázel). E x a m c n thesium ét regularutn Zwingliauarum de coeua Domini vulgatarum per Casparem Pilcium. Scriptum nornine Eccleeiao ét Scholae Bartphensis, opera ét laboré Martini W a gn e r i Pastoris Eccl., Thomae Fabri Ludirectovis, S everini Sculteti Lectoiis Scholac. Ad finem addita est breuis Methodus verae doctrianae de Cocna Domini, opposita sex pcrplexis eapitibin, in quae Theses distributae sünt. (Bártfa, év nélkül, a dedicatio kelt „Bartphae A. 1586. Mártii 14."). Gyulai János. Threnos Ecclesiac Debrecinao, de Morte Clarissimi Theologi Dn. Thomae Felegibazii Uobrccini, pát riáé pastoris laudatissimi, inter médiás preci'8 hóra 9. vcspertina, diei decimi sexti veteris Januarii placidissime expirautis ; Anno iraQ&woyi'vini; M. D. LXXXVI. a Johanne Givlaio Scbolae Debrecinae Rectore, . . . numeris comprehensus. (Dabreczen). 1587. Forgách Imre. De Sigetho Hungáriáé propugnaculo, a Tárca A. Ch. 1566. obsesso ét expugnato, opusculum consecratum virtuti ét immortalitati 111. ét Nobiliss. D. Nicolai Comitis a Zrinio etc. ab 111. Generoso ét Magn. D. Emerico Forgách Barone a Gymes etc. genero. Colleetum opera Petri Albini Nivemontii. (Wittenberg.) Beregszászi Péter. Adversaria de controversiis hoc saeculo de religione nootis. (Bázel.) Szikszai HellopoeusBálint. Az egri ke resztyén anyaszentegyháznak és azzal egyetemben a/ többinek is tanúscágára irattatott rövid Catechismus. (Debreczen.) Vita Jacobi Despotae Moldavorum reguli, descripta a J o h. S o m m e r o Pirnensi, edita sumptibus ill. ét gener. Dn. Emerici Forgách, Baronis a Gymes, Equitis Aurati, Comitis in Trinchin etc. Adjcctae sünt ejusdein auctoris de clade Moldavica Elegiae XV., quibus etiam História Despotica continetur. Una cum explicatione quorundam locorum iá hoc Sommeri scripto ét commentariuncula

395 brevi de Walachia ét rebus Walachicis Petri Albiui, Nivemontii, histoi'iogr. Saxo, ét Prof. in Aead. Witeb. (Wittenberg.) v

1588. Félcgyházi Tamás. A keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás. (Debreczen.) Hunyadi Ferenc z. Versus lugubres posthumis Stephani Regis Poloniarum honoribus nuncupati. (Krakkó.) Apológia, a közönséges keresztyén hit ágazatinak és az anya szentegyház bizonyos fő vallásinak oltalma Dávid János felelete ellen, ki ellenzetté Telegdi Miklós, pécsi püspök ivását, melyben nem akarta Luthernek vallását venni, íratta tott Monoszloi Andrástól, pozsoni préposttól. Az hiv egyigyü keresztyé neknek igaz hitben való gyarapodásokért, az derék sz. írásból, sz. doktorokból, és az igazság ellenkezőknek vallásokból is. (Nagy szombat. ) Oratio de judiciorum tomeritate, quam iu Francofurtensí Academia, XIV. kai. maji, a. 1588. ubi honores magistrales aliquot candidatis ex officio ét concessa potestate conferret M. And r. Remplerus, Transylvanus, tunc temporis collegii philosophici decanus, publice consueto loco habuit. (Wittenberg.) Carmen Encomiasticum in honorem pietatc, politioiis litcraturae cultura, ac aliis animi virtulibus egregiorum ét nobilissimorum Dominorum : Egregii Domini Gregorii Agrientis Provisoris arcia Waradiensis in Ungaiia fidelissimi, ét Egregii Domini Martini Keoveskuti Rationistae inibi solcrtissimi, Dominorum Patrouorum suorum liberaliesimorum. Ab Alexandro R. Szamoskő z i o alumno. (Wittenberg.) MichaelisVeriniliispani Poétáé ac Juvenis doctissimi disticha de moribus. (Kolozsvár). Frankovies Gergely. Hasznos és ^fölötte szük séges könyv az Isten fiainak és ütct félő híveknek lelki vigasztalásokra e's testi épöletökre szereztetett Frankovith Gergely C. által. Melyben sok rendbéli betcgségök ellen való orvosságok is be vannak írva. (Mouyorókerék). Illosvai Péter. História Regis Ptolomei Philadelphi, quomodo Mosis quinque libros per septuagicta duos interpretes ex Hebraico sermone in Graecum transferri curavit. Az az Ptole

396 meus királynak históriája, miképpen az Moisesnek öt könyvét nagy költséggel hetvenkét talmáca által Sidó nyelvből Görögre fordí totta (Kolozsvár). 1589. Deidrich György. Analysis libri IV. Ethicorum Aristotelis ad Nicomachum, de quinque habitibus intellectus, arte, seientia, prudentia, sapientia ét intelligentia. (Straszburg). Elegia de obitu cl. ét doctias, piáé memóriáé viri, Michaulis Bentheri, j. u. d. ét histor. in celeb. Argitensium academia quondam profess Dris, ad prudentia, virtute, doclrinaque praestantem virum D. Albertum Hátterűm, judicum regium incl. reipublicae Cibiniensis iu Transylvania, patronum suum summa observantia colendum, anno 1588. scripta a Georgio Deidricio. (Straszburg). Deidrich György. Oratio sub auspioiis Melchioria Junii, reet. acad. Argent. de eo : Quod sciri, certoque percipi nihil possit in hac vita. (Straszburg). Hodoeporicon itineris Argentoratensis, insigniumque aliquot locorum ét urbium, cum Ungariae, tűm verő maximé Germaniae descriptiones, fluviorum item ac montium quorundam appellationes, historicas denique nonnullas, aliaque lectu non injucunda continens, scriptum a Georgio Deidricio, Tekensi-Traus. (Straszburg). Báró Porgách Mihál. Oratio de magnanimitate , regia virtute. (Wittenberg.) De cultu imaginum. Az üdvösségre intő képeknek tiszteleté ről való igaz tudomány, íratott Monoszlói Andrástól, po zsonyi préposttól. (Nagyszombat). De invocatione ét veneratione sanctorum. Az szenteknek hozzánk való segitse'gekröl hasznos könyv, az keresztyéneknek igaz hitben való épületekért. Most irattatott Monoszlói András tól, pozsonyi préposttól. (Nagyszombat). Zsámboki János. Icones, seu verae imagines medieorum quorundam ét philosophorum veterum, ét reccntium, cum ciusdem ad singulas clogiis. (Antwerpen.) Pons vitae. Az életnek kútfeje. Melyből folynak nagy öbvséggel bizonyos igéretök, a megkeseritött szomorú szüveknek vigasztalására. (Debreczen).

39? Az kopaszságnak dicséreti. (Kolozsvár). Heltai Gáspár. Evangéliumok és Epistolák, melyeket esztendő által szoktak a keresztye'neknek gyülekezetében olvasni és hirdetni ; hozzá járulnak : az szenteknek ünnepe napjára való evan géliumok és epistolák az imádságokkal egyetembe. (Monyorókerék). M. Tullii Ciceronis ad Lucium Veturium Synonimorum Liber e tenebris nuper effossus, ét ex eiusdem Ciceronis operibús locupletior redditus. (Kolozsvár). 1590. Beregszászi Péter. Opuseula varia de calenrlario Gregoriano. (Bázel). Czvetinovich György. Oratio in felicissimam inaugurationem Roverendissimi atque Amplissiini Domini Casparis Ztaukovacliky Episcopi Zagrabiensis, quam auspice Deo S.juliianuo 1590. iu sua sédé epiacopali Zagrabiae fcliciter peregit. (Bécsj Károli Gáspár. Szent Biblia, azaz Istennek ó- éa új Testamentumának, próféták és apostolok által megiratott szent könyvei. Magyar nyelvre fordittatott egészben és újonnan, az Igtennek Magyarországban való anyaszentegyházának épülésére. (Vizsoly). A psalumsokból való isteni dicséretek. (Debreczen). Carmina gratulatoria in honorem ét laudem Joannis Sarcandri Thumbaccensis Palatini, cum in alma Tübingensi Acadeinia summum in Philosophia gradum consequeretur. (Tübinga. Az egyik költemény szerzője Martinus Decius Ungarus.) Evangelia ét Epistolae dominicorum ac festoruui dierum Graece ét Latiné. (Kolozsvár). Szikszai Pabricius Balázs. Nomenclatura seu Dictionarium Latino-Ungaricum per Clarissimum virum D. B a s i l i u m Fabricium Szikszauianum. (Debreczen). Apológia examinis Ecclesiae ét Scholae Bartphensis, ét iám etiam Scholae Eperiensis, opposita assertioni Regularum Calvinarum Casparis Pilcii Pastoris Ecclesiae Marcivillianae. (Bártfa). Hartlieb János. Christlicher und kurtzer Bericbt von dem hoehwürdigen Sacrament des Altars, aus dér ersten Epistel an dic Corinther ám eilfften gezogen. (Monyorókerék).

398

1591. Antithesis Ubiquitatis ét orthodoxae doctrinae de persona Christi , illám propugnante Gregorio Horváth, aliter Stansith de Gradecz etc. hanc defendente Sebastiano A m b r o s i o. (Servestae. Zerbst.) Deidrich György. Carmen ín laudem Principis Sigismundi. (Szeben.) Deidrich György. Programmá ad discipulos, Cibiuii 1591. X. kai. Jan. (Szeben.) Dragonis Gáspár. Speculura tbeologicum, seu Concionatorium. (Mooysrokerék.) Bogáti Fazekas Miklós. Aspasia asszony dolga, és a jó erkölesií asszonyoknak tüköré. (Kolozsvár.) Bogáti Fazekas Miklós. Igen sze'p krónika Apollóuius nevű királyfiról. (Kolozsvár.) Bogáti Fazekas Miklós. Ez világi nagy sok zűr zavarról való ének. (Kolozsvár, Apollonius királyfi históriájával együtt.) Gönci György. De disciplioa ecclesiastica. (Debreczen.) Pé*si Lukács. Keresztyen szüzeknek tisztességes ko szorúja. (Nagyszombat.) P é t s i Lukács. Sz. Ágoston Doctornak elmdlkedö, magán beszálló' és naponként való imádsági. (Nagyszombat.) Brevis ét perspicua responsio ad maledictam ét futilem apo lógiám Martini Wagneri, testamentariam, Bartphae editam, opera Jacobi Wagneri, ministri Eccl. Bartphensis, instituta a Casparo P i l c i o Varallyensis Eccl. Markvillanae in Scepusio pastore. (Bázel.) Caspari Pilcii assertio regularum coénae Dominicae sententiam amplectentem, adversus earundem cxamen noniine Ecclesiae ét scholae Bartphensis per Mart. Wagnerum. (Bázel.) • Sculteti Severin. Colloquium Csepregiense. (Bártfa.) Salamon királynak, az Dávid király fiának, Markalffal való tréfa beszédeknek rövid könyve. (Monyorókerék.) Carmina gratulatoria in honorem ornatissimi doctissimique juvenis Andreáé Eeichmundi Bistricensis Transylvani, scripta ab amiéig, quaevis fausta feliciaque ominantibus; cura ej in inclyta

399 Argentoratensi Academia Magisterii Philoaophici jus ét honor decerneretur. (Straszburg. Az ogyik költemény szerzője Gall u s Rhorm a n n u s Transylvanus.) E r a B m i Kotterodaini Civilitas morum in succinctas quaestiones digesta ac per Reinhardum Hadamarium locupletata. (Kolozsvár.) Civilitas morum E r a s m i, in succinctas quaestiones digesta ét locupletata, per Reinhardum Hadamarium. Az er kölcsnek tisztességes (emberséges) volta, kire tanit E r a 8 m u s, mely rövid kérdésekre oszlattatott és megöregbittetett R e i nh ár dús Hadarna rius által (Debreczen-, éi 1598 Szebenben ) Diéta Graeciae Sapientum, interprete Erasmo Rőt tér od a m o. Item Mimi Publiani. Az görögországi bölcseknek szép jeles mondási, melyek a.', embert életiben és erkölcsében való viselésére intik és tanítják. Kikhez adattattanak az Publianusnak is emléközetre méltó mondáéi. (Debreczen.) Libellus Elegantissimus, qui inscribitur Cato, de praeceptia vitae communis. Az az, igen szép köuyvectke, mely neveztetik Catonak, ki tanit ez közönséges életben kinek kinek életit és er kölcsét hogy hogy kelljen eszesscn szabni és hordozni. (Debreczen.) Heyden Sebald. Formuláé puerilium colloqűiorum Litino-ungaricorum pro primis tyronibus. (Debreczen.) Heltai Gáspár (ifj.) Magyar Arithmetica, az az, számvételnek tudománya. Most ujjonnan az Frisiusnak Magyar Arithmeticájából sok új és hasznos példákkal kiadatott. (Kolozsvár.) Idari Péter. História Alexandri Magni partim ex Justino historiographo partim ex fragmentis Q. Curtii diligenter collecta ét nunc a plurimis mendis repurgata ét edita. (Kolozsvár.) 1592. Aenas Sylvius. Eurialusnak és Lucrétlának szép histó riája, melyben mcgirattatik egymáshoz való nagy szerelmek. (Ko lozsvár.) Deidrich György. Theses ethicae, de causa efliciente virtutum moralium, ex libr. 2. Ethic. Aristot. in celebr. Cibiniensium gymnasir, ad disputandum propositae, 19, febr. 1592. (S. L.) Deidrich György. Programmá. (Szeben.)

400 D e i d r i c h G y ö r g y. Epithalamion in nuptiae rév. clariaainiique viri D. Georgii Melae ét Annáé, fetninae pudicissimae, relictae quondam D. Joannis Reneri, Senat. Cibin., Cibinii, d. VI. febr. 1592. celebratas, scriptum. (Szeben.) Gönczi Fabricius György. Keresztyéni énekek. (Debreczeia.) >Szikszai Fabricius Balázs. Nomenclatura, seu dictionarium latino-ungaricuai. Második kiadás. (Dcbrcczen.) Bogáti Fazekas Miklós. Az nagy Castriot Györgynek, kit az török Scanderbégnek hívott, különb különb csoda szerencse'vel vitézi dolgainak históriája, hat részben. (Kolozsvár.) Franck Keresztéi y. Epicteti philosophi stoici Encbiridiou, in quo ingeniosissime docetur, quemadmodutn ad animi trauquilitatem, beatitudinemque praesentis vitae perveniri possit ; quatn ingenuosus lector profecto coasequetur, si adiectas quoque commentationes in pectus admiserit. (Kolozsvár.) Responsionis Gr r e g o r i i Horváth Pars I., quam pro veritate doctrinae coelestis ét suae religionis puritate ad Sebastiaui Lám Calvinistae Kesmarkicnsis criminationes ob instantiam amicorum ét vanos in augulis adornatos hoatium triumphos tömő Lamiauo, cui titulus fűit : Antithesis Ubiquitatis, idem opponit. (Bártfa.) Chorus Musariim honori nuptiarum, vcra nobilitate, virtuteque ornatissimi viri D. Stephani Cacassi, patricii Claudiopolitani ét assesoris sedis judiciariae serenissimi principis Transylvaniae, ac ingonua natalium nobilitate conspicuae virginis Suaannae Romeriae, generosi olim D. Lucáé Eomeri Marotschonsis filiae, ad diem XII. ja nuár anni MDXCIf. celebratarum ; per J o h. J a c o b i n u m, notarium urbis Claudiopolitanae sacratus. (Kolozsvár.) Defensio orthodoxae doctrinae, tűm de aliis quibusdam Christianae Religionis •capitibus, tűm etiam de persona Christi, totiusque sanctissimae Trinitatis, una ac individua essentia corrnptibilis Gregorii Horváth opposita a Sebastiano Lamio. (Zerbst.) Patai István. A sacramentumokról in génére, és kivált képen az Úr vacsorájáról való könyvecske. (S. 1. Manlius János nyomása.) Szegedi István, Talulae analyticae in prophetas, Da-

401 •videm scilicet, Esaiam, Danielem, Ezechielem ét Hieremiam. (Sehafvhausen.) Tsáktornyai Mátyás. Jeles szép história két görög herczegröl, erős Aiaxról és bölcs Ulissesről. (Kolozsvár.) Tserényi Mihály. História a perzsiai monarchiabeli feje delmekről, tudni illik : Cyrusról, Cambisesröl, Dariusról, Xerxesröl, és a többiről, rövideden kit szedett Xenophonból, Herodotusból és több Authorokból. (Kolozsvár.) C i s i o, magyar nyelven és az ég járásának és csillagoknak külömb külii i ni) természetinek folyásából való praktika, melyből gyermekeknek születéseknek természetük, és az napoknak mivolta megismertetnek, azaz : Magyar planétás könyv. (Kolozsvár.) C i s i o magyar nyelven rendszerint napoknak megszámlálá sáról igazán rendeltetett. Adattatott ez mellé ez világ teremtésétől fogván való rövid Chronica. (Debreczen.) 1592. Laskai János. Az Aesopus életéről, erkölcséről, minden fa dolgairól és haláláról való história. Kit Laskay János az Debre-czeni Mester Görögből és Deákból Magyar nyelvre forditott. (De?breczen). Laskai János. Ugyanaz. (Monyorókerék). -Enyedi György. Jeles szép história a Tancredus király nak leányáról Gismundáról és Gisquard-usról király cancellariusáról, •és szerelem miatt mind a kettőnek szörnyű haláláról. (Monyoró kerék). Decsi Gáspár. História a Dávid királynak Uriasnak fe leségével való vétkeiről. (Sicz.Német-Lövö Vas vármegyében). Gosárvári Mátyás. Az régi magyaroknak első bej öve sékről való história. (Sicz). Tinódi Sebestyén. Buda városának veszedelméről és 'Török Bálint fogságáról való história. (Monyorókerék). 1593. Basilius Lénárd. Theses theologicae in schola Cibiniensi ad disputandum propositae. (Szebcn). Capesius Bertalan. Dissertatio ex História Sacrorum -rituutn de dyptichis veterum, cumprimis graecorum. Praeside Mag. Martino Chladni. (Wittenberg). Deidrich György. Epigramma, in admirandam conserFRAMKL. HAZAI ÉS KÜtF. ISK. XVI. SZ.

26

402 vationem ill. principis Transylvaniae, ét Siculorum comitis D. Sigismundi, nec non magnificorum Dominorum, D. Balthasaris ct D. Stephani Bathoreorum, scriptum. (Szeben). Heltai Gá_spár. Vigasztaló könyvecske, keresztyén in téssel és tanítással, miképen kelljen az embernek készülni keresz tyéni és lódog e világból való kimúlásához. (Német-Siczben). Henisch György. Institutionum Dialecticarum libri V. ét exercitationuin libri II. (Augsburg). Responsionis Horvathia nae pars altéra, partim Antithesi Sebastiani Lám Calvinistae Kesmarkiensis j partim defensioni eiusdem contra prímám responsionis Gregorii partém editae opposita. (Bártfa). Oratio de mortuorum resurrectione, argumentis tam e Sacra Seriptura, quam e divorum Patrum monimentis ét ab ipsa etiam experientia petitig, illustrata. Authore M. Georgio Manno Superioris Ungariae Ecclesiae Cassoviensium Theologo. (Bártfa). Vizaknai Gergely. Az keresztyéni tudománynak egy néhány fó' articulusiról való könyvecske. (Német-Siczben). Decsi János. Syntagma Institutionum Juris Imperiali& Ungarici,quatuor perspicuis quaestionum ac responsionum libris comprehensum. (Kolozsvár). Seulteti Severin. Erotemata de communicatione idiomatum. (Bártfa). Szamosközi István. Analecta lapidum vetustorum ét nonnullarum in Dacia antiquitatum. (Pádua és Frankfurt 1598). Index Biblicus, azaz : az egész szent irás könyveinek kéntsére vezérlő, mutató, és indító lajstroma. Visolban németből magyarra fordittatott és nyomtattatott Mantskouit Bálint által. (Visoly). I n d i c i u m magyar nyelven, az ó és új kalendáriom szerént Krisztus urunk születése után MDXCIII. esztendőre. (Debreczen). Szikszai Kovács (Fabricius) Balázs. Nomenclatura seu Dictionarium Latino-Hungaricum. (Debreczen). Monoszlai Andráe. Brevis ac catholica confutatio. impiorum novorum Articulorum nuper in Galantha a Sacramentariis•-, concinnatorum. (Nagyszombat). Énekes könyv. (Bártfa).

403 ,•

Szalaszegi György. Imádságos könyv (Manlius János

dunántúli nyomdájából; csak egy, elöl s végül csonka példány ismeretes). 159é. B a s l i u s Lénárd. Theses theologicae, de veris Ecclesiae visibilis notis, in gymnasio Cibiniensi, D. XX. maji ad dispntandum propositae. (Szeben). Bőgne r Péter. Tröstliche Gebete wider die Türkén. Második kiadás. (Brassó). 1595. Bejthe András. Fives könyv. Fiveknek és fáknak nevökró'l, természetűkről és hasznokrúl irattatott és saöröztetött magyar nyelvön az fő Doktoroknak és természettudó orvosoknak Dioscoridesnek és Matthiolusnak bölcs irásokbúl. (Németujvár). Ungaria gratulans Serenissimo Principi ac Dominó Dominó Maximili ano Archiduci Austriae etc. cum partos Hungáriáé superioris ingrederetur. Carmen heroicum a Joanne Bocatio Ludireetore Eperjessino (Bártfa). Nap r ági Demetrii Ecclesiae Agriensis ét Orodiensis Praepositi ét D. D. N i c o l a i Z o k'o l i i de Kis-Várda ét M i c h a elis Ke 11 em esi Vice-Comitis Comitatus Sáros, Hungáriáé periclitantis Legatorum ad Sereniss. Sigismundum III. Poloniae etc. Regem, Oratio in Comitiis generalibus Cracoviae habita (Krakkó). Láni Illés. Scutum libertatis Christianae, in usu imaginum contra Thomam Fabricium, (Bártfa.) Articuli, juxta quos regitur Ecclesia Au^. Conf. in Superiori Hungária, (s. 1.) Verantius Faustus. Dictionarium Quinquo Nobilissi marum Európáé Lingvarum, Latináé, Italicae, Gcrmanicae, Dalmaticae ét Vngaricae. (Velencze). 1596. Adelphus Michael Transylvanus. Dissertatio de fine demonstrationis, seu scieutia demonstrativa, quod sít, circa quae sit. Praeside M. Leonhardo Requinensi Transylvano. (Odera m. Frankfurt). Oratio de profanitate Turcicae Religiouis , deq-ue rebellionis maledicti regni initiis ét incrementis, habita in jnclyta Academia

26*

404 Wittebergenai a viro clarissimo ét doctissimo, Dominó M. Antonio Evonymo Carintho Ethices ét Logices Profeasore publico, cum 45. doctos viros gradu Magiaterii publicis solemnitatibus insigoiret. Item quaestio, au de Turcae imperio ét potentia tyrannica ulla in scripturis divinis exatet praedictio, ét quid de illa Spiritus Domini dicat. Proposita a M. Johanne Bocatio P. L. Scholae Epper. Rectore. Cui respondit vir clarisaimug, doctissimua ét humanisaimus M. Laurentius Fabritius hebreae Ijnguae Professor publicus. (Wit tenberg). Az Cajus Criapua Salustiusnak két históriája. Első Luciua Catilinának az római birodalom ellen való orazágáruláaáról. Máaodik az numidiai Jugurtha királynak az rómaiak ellen viaelt hadai ról. Hadviselőknek és minden rendbeli embereknek hasznokra, deák ból magyarra . fordittatott Baranyai Detsi Jánoa által. (Szeben). Kurze aber doch gründliche Entdeckung und Wiederlegung etlicher greulichen calwiniachen Irthumen, ao Sebastianua Lám Calvinist in Keszmark von dem Ábendmal des Herrn Christi in seinen lateinischen Büchern auszgeaprenget und zu vertheidigen aich noch heutigen Tages unterstehet. Geatellet durch M. Albertum G r aw e r u m. (Bártfa). Heltai Gáspár. Száz fabula, melyeket Aesopusból és egyebünnen egybegyüjtett éa összeszerzett, a fabuláknak értelmé vel egyetembe. (Németujvár). Aristotelis Analytici posteriores, decade diaputationum methodice comprehensi ac propositi a M. Leonhardo, Tranaylv. Reiehviniano. (Frankfurt). Jakobinus János. Narratio rerum a Sigismundo Batoreo, principe Transylv. gestarum. (Kolozsvár). Sohesaeua Keresztéi y. Chronologia historica Pannó niáé ad Kudolphum II. (Frankfurt.) Stöckel Lénárd. Poatilla. (S. L.) Agendarius liber, continens ritua ét ceremonias, quibus in adminiatrandia sacramentis, benedictionibus, ét aliis quibusdam ecclesiasticis functionibua parochi ét alii curati in dioecesi ét pro vincia Strigoniensi utuntur, quibus additae sünt lingua vernacula piáé ét catholicae aliquot exhortationes ad eos, qui utuntur sacranicntia, ét qui eorum adminiatrationi intersunt. (Nagyszombat).

405 E r a s m i Rotterodami liber de civilitate morum puerilium. (Szeben). Kalendáriom. (Nagyszombat.) Bocatius János. Siracides vei Ecclesiasticus Jesv, filii Sirach, Paraeneses ad vitám bene beateqne transigendam, in locos communes redactae, ét versibus elegiacis redditae per M. J oli u n u e ui Bocatium Wetschariensem P. L. Scholae iám Epperiensis in Hungária snperiore Rectorem. Dedicatae Magnifico Do minó Christophoro Liberó Baroni a Teuffenbach Capitaneo generál i in Hungária superiori. Ét Quinque ibidem regys ét liberis coníbederatisque civitatibus : Cassoviae, Leutschoviae, Baitpha, Epperies, Cibinio. Cum praefatione Dn. Aegidii Hunnii, SS. Theologiae Doctoris, Professoris ét Pastoris Witebergensis. (Wittenberg). Heyden Sebald. Formuláé puerilium colloquiorum Latino-Ungaricorum. (Debreczen). História, melyben az Felséges Báthori Sigmondnak Er délyi Fejedelemnek 1595 esztendőben való viselt hadai irattatnak meg. (Kolozsvár). Batizi András. Jónás prophetának históriája Ninive városáról és Jónás prophetának az tengerben bevetéséről ; az czethalnak elnyeléséről és kiadásáról és Istentől megfeddéséröl. (Debreezen). Vajda-Kamarási Lörincz. Szép tanulság az jövendő rettenetes Ítélet napjáról : Első része az hütötlen és kegyetlen em bereknek feltámadásokról és nagy veszedelmekről : Második része az hüveknek és igazaknak dicsőséges felláinadásokról és örökké való nagy bódogságokról. (Debreczen). 1597. Kulcsár György. Poatilla, azaz: Evangélium oknak melyeket esztendő által a keresztyének gyüleközetibe szoktak öl vasni és hirdetni, praedikatio szerint való magyarázatja (Bártfa). Paris és Görög Ilona Históriája, ki miatt végre az egész trójai birodalom elvesze. (S. 1. = Kolozsvár. Irta egy név telen Léván 1570-ben). Szikszai Fabricius Balázs. NomencLitura seu Dictionarium Latino Ungaricum. Editio prioribus limatior ét auctior cum indice duplici, opera EmericiA. Uyfalvi Negyedik, kiadás. (Debreczen).

406 L i b e 1 1 u s elegantissimua, qui inscribitur Ontó, de praeceptis vitae communis. Az az, igen szép könyvecske, mely nevez tetik Catonak. (Debreczen). Heltai Gáspár. Evangéliumok és epistolák. melyeket •esztendőnként minden vasárnapon szoktak olvasni. (Szeben). Pécsi "Lukács. Hasznos Orvosság, minden lelki beteg ségek ellen, ez mostani tántorodások és tévelgésekben, az igazság szeretöknek hasznokra és orrokká való nevedékenségekre, igen rö videden készéttetett. (Nagy-Szombat). Calendariom és ez mostani 1597. esztendőben törté nendő néminemű dolgokról. Az Craccai Bemard Doctor Írásából Magyarra fordétá Pécsi Lukács. (Nagy Szombat). Bejthe István. Confessio fidei Némethujvariensis certis comprehensa articulis. (Németujvár). Bejthe István. Emomicum ubiquisticum contra Brentianos. (Németujvár)Grawer. Bellum Calvini ét Christi. (Kassa). Honter János. Enchiridion cosmographicum continens praecipnarnm orbis regionum delineationes elegantissimis tabulis . expressas. (Zürich.) Posthumus Magnifici ac Generosi Domini Gregorii Hor váth etc. hoc est Responsionis Pars III, reliquum, quod adhuc Ín Sebastiani Lám Calvinistae Kesmarkiensis Antithesi etc. opponendum érát, discutiens, opera ét stúdió M. Erhardi Nicolai Palatini Kectoris Gymnasii Neerensis. (Bártfa). Illyefalvi István. Jephta, sive Tragoedia Jephthae, ex Georgio-Buchanano ungaricis versibus reddita. (Kolozsvár). Si déri us J á n o s. Kisded gyermekeknek való Catechismus. (S. L.) Spilenberger Samu. Dissertatio inaug. med. De Morbo Hungarico, thesibus LXXV. comprehensa. (Bázel). Antiquitas ét duratio fidei catholicae. Collectae per JoannemSzilvási, Concionatorem Cath. (Kolozsvár.) Threnodini in praematurum obitum scitissimi, indole generosi spe amplissimi pueruli Joannis Wendichi, filioli clarissimi, doctissiU pietate praestantissimi viri Domini Basilii Wendichii Sep8i„i Praedicantis Christi Theoandropon. AbEmerico Ujfaiusino Baroviensi ét P e t r o S. D ebr e c i n o. (Wittenberg).

407 Oratio panegyrica in faustissimam inaugurationem ae felicetu in sédem Metropolitanam Strigoniensem adventum Illmi ac Rmi D. D. Joannis Kutassi .... habita per Admodum Reverendum ac Nobilem D. Joannem Zaremba de Búin, Cannonicum almáé Ecclesiae Metrop. Strig. (Olmütz). 1598. Georgieuiz Bartholomaeus, Peregrinus. De Turcarum móri bús építőmé. (S. 1.) Pécsi Lukács. A testi hét irgalmasságok.(Nagyszombat.) Sóvári Sós Kristóf. Postilla, azaz : Epistoláknak, melyek esztendő által minden vasárnap és fó'fö innepeken az keresztyének gyíilekezetiben szoktanak olvastatni, predikatiók szerint rövid ma gyarázatja. (Bártfa.) Baranyai D e c s i János. Adagioruin Graeco-LatinoUngaricorum Chiliades quinque : ex Des. Erasmo, Hadriano Junio, Joanne Alexandro, Cognato G-ilberto, ét aliis optimis quibusque Paroemiographis excerptae, ac Vngaricis prouerbiis, quoad eius fieri potuit, "translatae , stúdió ét opera succisiva Joannis Decii B a r o n i i. (Bártfa.) Evangelia ét Epistolae Dominicorum ét Festorum dierum Graece ét Latiné. (Szeben.) Declaratio circumstantiarum gemini colloquü alterius 5. Decembris anni 1595, alterius 29. Januarii 1596. in arcé Kesmarkiensi habita, ét aliarum quarundam actionnm, e quibus, qua fide, charta in titulo argumenta in iisdem colloquiis proposita praemittens, edita sit, haud obscure perspici potest. Ad Magnificum Dominum Stephanum Tökölyi Dominum in Késmárk etc. in Comitiis Posoniensibus versantem missa, ét jam necessariae defensionis ergo in lucem edita a Sebastiano Ambrosio Pastore Ecclesiae Keismar•censis. (Zerbst.) Declarationis circumstantiarum gemini colloquü in arcé Késmarkiensi habiti evulgati a Sebastiano Lamio Pastore Calviniano Kesmarkiensi, ét oppositae consignationi quorundam argumeutorum M. Alberti Graweri de persona Christi, neque modo in declaratione sua quidquam solidi respondisse pro defensione Magnifici ac Generosi Domini Gregorii Horváth Stansitz de Gradecz etc. p. m. ét Alberti Graweri, scripta per eundem M. Albertum Grawerum Scholae •CassovieBsis in superiore Hungária Rectorem. (Bártfa.)

408 Disputationes duae, quarum prior ágit de orali manducatione Corporis Christi in coena sacra, posterior de passione ét morte Domini nostri Jesu Christi. In schola Cassoviensi a M. A l b e r t o • G r a w e r o Rectore ejusdem in gratiam juventutis propositae, atque explicatae, circa festum Passionis Salvatoris nostri. (Bártfa.) Gyarmati Miklós. Keresztyén felelet Monoszlói András veszprémi püspök és pozsonyi prépost könyve ellen, a melyet irt : • De invocatione ét veneratione sanctorum. (Debreezen.) Jordán Tamás. Consilia medica. (Frankfurt.) L u p i n u s (W öl f) Keresztéi y. Evangelia ét epietolae dominicorum ét festorum dierum, graece ét latiné. (Szeben.) Stephanus Pepié h, Pastor Evang. Kokaviensis. Vera solida perspicua iinaginum christianarum h'storicarum defensio. (Bártfa.) Scherer György. Lob und Dankpredig wegen Eroberung dér Hauptfestung 'líaab. (Augsburg.) Tabulae analyticae evangelistarum Matthaei ét Johannis : item Actorum Apostolorum, quibus omnes etiam epistolas Paullinas ét Apocalypsin adiecit Stephanus Szegedi. (Bázel.) Epistolae Pauli ad Galatas ét Ephesios e graeca in pure hebream translatae, gratique animi ac sempiternae memóriáé testificandae ergo Spectabili ac Magnifico Dominó Dominó Sigismundo Rákóczi Comiti de Thorna ét Munkats, nec non S. C. E. Majestatis Consiliario ét Maeeenati stndiorum suorum benignissimo, dicatae a Georgio Thurio alumno humillimo. (Wittenberg.) Új falvi Imre. Halotti énekek. (Debreezen.) Agenda, azaz : Szentegyházi cselekedeteknek, avagy szent ségeknek és egyéb egyházi szolgálatok kiszolgáltatásának módja. (Keresztúr.) S umm áj a azoknak az articulusoknak, kikről veteködések támadtanak az Augustana Confessióban való tanitók között, és a kik ez következendő írásban (mely az egyeségnek könyvébül magyar nyelven irattatott) Isten igéjének tanítása szerént és a hütnek egyenlő- folyása szerént isteni félelelemmel megmagyaráztattanak.. (Keresztúr.) FAMHAI.A. Heverendő, Clarissimoque viro Dominó Btephano Decio, verbi divini apud Bivuliensis ministro, sponso, ac lectisaimac virgini Catherinae , Reverendi ét Clarissimi viri Domini Lucáé

Hodasi Psstoris Ecclesiae DebrecinenBÍs filiolae, sponeae. Nuncnpata ab amieis ét discipulis. (Debreczen.)

1599. Bocatius Johannes (Poéta Laureatus Caesarius.) Hungaridos Libri Poematnm quinque. I. continet Martialia vei bellica. II„ Eneomiastica. III. Nuptialia. IV. Miscellanea. V. Sepulchralia. Ad Illust. Mag. ét Generosiss. Dominum D. Sigismundum Forgacz, L. Bariméin de Gymes, ét ad Nobilisa. Gener. ét Egregium Dominum Christophorum Darholtz de Fyntha etc. (Bártfa.) Gyula fi Janó s. Hárfák hárfája. Az az : Istenhez való; oly áhitatos fohászkodások, melyek minden keresztyén hív lelkeket Istennek valóságos tiszteletére és imádására felbuzdit, és amelyeket irt Gyula fi János nagyváradi méltatlan tanító. (Debreczen.) Az keresztyéni tudománynak rövid summájának részei, ki ügy mint közönséges keresztyénsdgnek kicsin Catechismusát foglalja ma gában. (Vásárhelyi Gergely jezsuita magyarra forditott Canisiusának első kiadása.) (Nagy-Szombat.) A dámi János. Az igaz, jámbor és tökéletes barátságról való ének. (Kolozsvár.) Adámi János. Az két musák Minerva és Pallas egymás sal való vetekedések, ez mostani világ állapotja és jó szerencse fe löl. (Kolozsvár a fentebbivel együtt nyomtatva.) Fischer Simon. Dialectices praecepta. (Kolozsvár.) Fischer Simon. Disputationes sex, doctrinam de praedicamentis ét praedicabilibus ex Aristotelis scriptis desumtam complectentes. (Kolozsvár ?) Panharmonia, sive universalis consensus Jesu Christi veri Dei ét hominis, ét Joh. Calvini ; oppositus rancidis calumniis M. Alberti Graveri rectoris scholae Cassoviensis, quibus ille doctrinam non Calvinianorum, séd ipsius Dei, de persona Christi, coeua Domiui, baptismo ét praedestinatioue exagitare, ét invisam reddere conatur etc.. Auctore Stephano Göntzino V. D. ministro in patria. .(Visoly.) Henisch György. Catalogus bibliothecae Augustanae. . (S. L.) Defeneio libertatia christianae in usu imaginnm historiea,.

410 quam pro asserendo scuto suo adversus Thomae Fabrieii Pastoris Patakensis Éliás Lám Pastor Ecclesiae Moschoviensis scripsit. Mokossini Lénárd. História veteris Testamenti in Genesi, Exodo, Numeris etc. comprehensa, carmine heroico reddita. (Wittenberg.) Sculteti Szeverin. Hypomnea, sive admonitio brevis ad s Christianos regni Hungarici cives, de asserenda ét retinenda veteri, seu avita vére Christiana doctrina, in confessione Augustana com prehensa. jOppositum novae ac impiae Theologiae Ungaricorum Calyinistarum, in primis ipsorum (falso sic dictae) Panharmoniae Jesu Christi ét Calvini editae an. 1599. sub, nomine Stephani Gönczini, contra bellum Calvinianum M. Alberti Graweri. (Bártfa.) Tsáktornyai Mátyás. Kégenten az római fó'asszonyoknak a czifraság tilalmáról való perlödések az tanács előtt. (Ko lozsvár.) Decretum, oder Tripartitum Opus dér Landesrechten und Gewohnheiten des Hochlöblichen Königreich Hungern . . . dér hochberühmten Teutschen Nation zu gutem aus den Latéin ins Teutsch trefflichst vertirt, und gebracht durch Augustinum Wagner u m. (Bécs.) Scalich Pál. Encyclopaedia. (Bázel). 1600. Frisius János Jakab. Külömbféle elmélkedések és könyörgések. (Zürich). Károlyi Péter Symbolum Apostolicum. Az az : Az apos toli credonkk avagy vallástételnek igaz magyarázatja predikatiók szerint. (Debreczen). Lám Sebestyén. Oratio funebris in obitum Magnificae Dominae Susannae Doezi, Domini Sebastiani Tökölyí conjugis, quae 9. junii anno 1596. e vivorum numero excessit. Adjectum est frag mentum epistolae, qua eadem Domina marito suo absenti valedicere caeperat, hendecasyllabis expressum. (Heidelberg). Mantskovits Bálint. Az egész szent bibliára való index avagy lajstrom (Visoly). Monoszlai András, De gratia ét liberó hominis arbit• rio, ét de voluntate Dei. Az Isten malasztjáról és szabad akaratról - és az Istennek akaratjáról való tudomány. (Nagyszombat).

V411 Oratiuncula pro aeterna divinitate filii Dei asaerenda, •quam G-enerosus nobilis Transylvano-Hungarus de eodem, postridie Nativitatis Domini ét Servatoris nostri Jesu Christi in templo b. Petri Heidelbergae privatim e memória laudabiliter recitavit. (Heidelberg).

Év nélküli, XVI. századbeli nyomtatványok. Ilosvai Péter. Sok féle neveknek magyarázatja (Ko lozsvár). Molnár Gergely. Erotematum dialectices libri trés, stúdiósig Scholae Claudiopolitanae ex veterum ét recentium Dialecticorum praeceptis ad discendum propositi. (Kolozsvár). Stárai Mihály. História az Sidó Ahab királynak bálványozásáról. — Antiochus, király Listoriájából. (S. L. = Debbreczen). Csáktornyai Mátyás. Grobian verseinek magyar énekbe való fordítása, Amelyekben az jó tisztességes erkölcsnek re gulái yissza való értelemmel vannak megiratván. Ad nótám Hege dősek nektek szólok meghallgassátok (Kolozsvár). Torkos János. História regis Absolon, filii Dávid, •(magyar versekben, írva 1561-ben.) (S. L. = Debreczen). Debreczeni Sfctir Gáspár, szinyei és sebesi praedikátor. Aitatos imádságok. (Egyetlen czimlaptalan csonka pél dányában az ajánlás kelte : „Költ Szinyén, Sz. Bsrtalan napján, az Urnák 1599. Esztendeiben"). Hoffgreff Énekes könyve, kótákkal. (Kolozsvár. 1552 — 1558 közt. Csak két csonka példánya ismeretes). Igen hasznos és drága nemes receptum, avagy orvosság, mikoron az asszonyi állaton, avagy az szol gáló leányon tunya, rest, avagy csácsogó szín vagyon (S. L. = Kolozsvár. 1550 után). Az vitéz Túri György haláláról. Az nótája: Laknak vala régenten. írva 1571-ben (S. L. = Debreczen). Az Fortunatusrol való szép história, ének szerint sze rezve. (S. L. = Kolozsvár). Szigeti veszedelem. Iiva 1566-ban. (Egyetlen csonka példány ismeretes).

412 Odiatis és Zariadres szerelmök. írva 1587-ben.. (Egyetlen csonka példány). Vajda Kamarási Lörincz. Az Jáson királynak há zasságáról. (S. L.) Gb'rcsönyi Ambrus. Historias ének az felséges nagy fejedelemről , az Mátyás királyról. (S. L. = Debreczen, Komlósféle nyomás). Erdélyi Máté. Az Szent János Baptistának feje véte léről való szép ének. írva 1560-ben. (S. L. = Debreczen). Dézsi András. História az ifjú Thobiásnak az Baphael angyallal való útra eredéséről és az által az nagy haltól való meg szabadulásáról (írva 1550-ben.) (Bártfa). Ali basa haláláról. (Egyetlen csonka példány). Czeglédi Nyiri János. Igen szép história, mely az Machabeusokból irt második könyböl szereztetött versekben. (S. L^ = Debreczen). Egy szép ének, miképpen az Úr Isteu megáldja azokat minden jóval, az kik ötét félik és az istenteleneket megátkozza. (S. L. = Debreczen.) Kákonyi Péter. História az nagy erős Sámsonról (Bártfa). Ilosvai Péter. Az világbiró Nagy Sándornak ez szélea világon lévő nagy sok országoknak meghódoltatasáról. (írva 1 548ban.) (S. L.) Iloavai Péter. História, miképpen az Ptolomeus király az Moysesnek öt könyvét nagy kölltsggel fordította az Sidó és Görög nyelvből az hetvenkét tolmácsok, által. (S. L.) Ilosvai Péter. História Regis Ptolomei Philadelphi de septvaginta dnobus interpretibus veteris Testamenti. Ex Sermone Hebraico in Grecum. ín cantionem autem edita per P e t r u m Ilosvai Sericeum. (írva 1570-ben.) (S. L. — Debreczen). Pólyi István. História az Jovenianus nevö Kómái Csá szárnak Isten ellen való fölfuvalkodásáról és az nagy Úr Istennek rajta tött bosszú állásáról, és előbbi tisztiben való állásáról, mostan Deákból magyarra fordittatott 1593. esztendőben. (S. L. = De breczen.) Bornemisza Miklós. História miképpen az szent Eleazar Pap Antiochus király alatt az Istennek törvényének meg

413 tartásáért Martyromságot szenvedett az ü feleségével és hét fiaival egyetemben. (S. L.) Batizi András. Isák pátriárkának szent házasságáról való szép história, (írva 1546-ban.) (S. L. Debreczen.) História Abigail uxoris Nabal Primi L. Sa. Cap. vigesimo quarto. írva 1560-ban. (S. L. Debreczen, Komlósféle nyomás.) Balázs István. Kesponsiones ad ea V. ét N. Testamenti s. scripturae loca, quibns áss. Triadis doctrina stabiliri sólet. (S. L.) Balsaráti Vitus János. Magyar Chirurgia. A sebgyógynlásuak mesterségéről irt négy könyvek (S. L.) Bejthe István. Énekes könyv, kótákkal. (Egyetlen eziinlaptalan csonkapéldány ismeretes.) Bornemisza Péter. Cantio Szent János látásáról (S. L. Debreczen.) Bor/nemisza Péter. Fejtegetés. (Telegdi Miklós Postillájának Bécsben 1577. megjelent I. kötete ellen). (Sempte.) Dávid Ferenc z. De dualitate tractatus, in tria capita distinctus, cui adjunguntur tractatus II. quod unus solus Deus Israelis, Páter Christi ét nullus alius invocandus sit, -continens theses XV. in generáli synodo Thordana propositas. Tractatus III. Observationes in ttíeses Georgii Blandratae. (S. L.) Dávid Ferenc z. Demonstratio falsitatis Doctrinae Petri Melii ét reliquarum sophiatarum, per antitheses, una cum refutatione antitheseon veri ét turcici Christi, nuuc primum Debrecini impressarum. (Gyula Fehérvári. Dévai Mátyás. Az tíz parancsolatnak, a hit ágazatinak, a miatyánknak, és a hit pecsétinek röviden való magyarázatja. (Krak kó. 1544 körül.) Dudich Endre. Demonstratio pro libertate conjugii clericorum, s. matrimonium omnium homínum ordini, sine exceptione, divina lege permissum esse. (S. L.) Explicationes locorum Veteris ét Növi Testamenti, ex quibus Trinitatis dogma stabiliri sólet. Authore Georgie Enyedino. (S. L.) Enyedi György. Explicatio locoram Catechesis Rakovienais. (S. L.) Enyedi György. Praefatio in Nóvum Testamentum veraionis Bakovinae. (S. L.)

414 E n y e d i György. De divinitate Christi. (S. L.) Patai János. Carmen, quod incomparabilis herois Nicolái Zrínyi ad Szigethi moeuia occasum flebilibus modis canit. (S. L.) Georgievich Bertalan. De afflictione Christianorunt tam captivorum, quam sub Turcico jugo viventium. (S. L.) Georgievich Bertalan. Epistola exhortatoria ad bellum contra infideles. (S. L.) Mahometanorum praesagiuin de christianorum calamitatibus, ét suae gentia interitu, ex persica lingua in latinam convertit B a rtholomaeus Georgievichius (S. L.) Heltfci Gáspár. Evangyéliomok éa Epistolák. (Kolozsvár). Heltai Gáspárnak Imádságos könyve. (Kolozsvár). Henisch György. Commentarius ín sphaeram Procli Diadochi. (S. L.) Chorus Musarum de növő honore atque önére Keverendiss. ét Excellentiss. viri Ghristoph. Pelargi, ss. Theolog. doct. ét p. p. in aeadernia Francof. diverso carminis génére gratulantium, cum illi circa initium anni 1596. Dei 0. Max, ét 111. Elect. Brandenburgii voluntate enicxoTnrj generális totius Marcbiae commendaretur, in scaenam productus a León h. Hermann. (S. L.) Honter János. Geographia universalis, una cum imaginibus constellationum. (S. L.) Honter János. Hermogenes. (S. L.) Honter János. Libri II. observationum gramrnaticorum,, itemque libellus de variarum rerum nomenclaturis. (S. L.) Hűét (Pileus, Süveg h) Albert. Oratio de origine ét meritis Saxonum, a. 1591. D. X. jul. Albae Júliáé reeitata, coram illustriss. Principe Sigismundo Batori de Somlyó. (S. L.) Jordán Tamás. Commentariolus de f.quis medicatis in génére. (S. L.) K e r z Pál. Annales, qui in templo cathcdrali apud Coronenses parietibus inscripti erant. (S. L.) K e r z Pál. Quadraginta sex inscriptiones Komanae ét aliamonumenta antiqua. (S. L.) Purkircher György. Divo Maximiliane I. Pannóniáé Kegi Aristaeus Pisonensis (S. L.) Ri?ulinus János. Fasciculus laudum beatae Virginia. Máriáé, (S. L.)

415 Rubigallus Pál. Querela Pannóniáé ad Germaniarn. (S. L.) Siegler Mihály. Chronologiae rerum Hungaricarum, Traj^ylvanicarum, ét vicinarum regionum, libri duco. (S. L.) S k a r i t z a Ma te. Mathaei Philadelphi oda, e graeco hnngarice reddita. (S. L.) Skaritza Máté. Sylloge sacrorum hymnorum idiomate Hungarico. (S. L.) Stöckel Lénárd. Opus de Antichristo. (S. L.) Székely István. Kalendáriom magyar nyelven. (S. L. Krakkó 1538 előtt). Szikszai Hellopoeus Bálint. Tractatus contra Antitrinitarios, (S. L.) Telegdi Miklós História de vita beati Athinasii Alexandriae episcopi fldelissimi. Authore Michaele Starino. (Debreczen) Temesvári István. Históriás ének az jeles gyözedelem. röl, mint verte meg Mátyás király ideiben Báthori István, erdéli vajda, az király hadával és az erdéli és magyarországi hadával az Alibeket, hatvanezer törökkel, Érdélbe a Kenyér mezőjén. Mikoron imának 1479. Szent Kálmán napján. (Kolozsvár). G y a l u i Tovda Zsigmond. E graeco in latinum redditae comoediae, ét quaeflam poemata. (Bázel). Gyalui Torda Zsigmond. Oratio de beatitudine. (S. L.) Verancsics Faustus. Machinae novae cum declaratione latina, italica, hispanica, gallica ét germanica. (Velencze). Wagner Bálint. Brentii Catechesia-. (Brassó). Wagner Bálin t. Ciceronis epistolae elegantiores. (Brassó). WagnerBálint. Dér kleine Katechismus Lutheri. (Brassó) Wagner Bálint. Geistliche Lieder und Psalmen, durch D. M. Lutherum und andere gelehrte Leüt gemacht. (Brassó). Wagner Bálint. Melanthonis epistolae responsoriae. (S. L.) Wagner Bálint. Medicina animae ét mortis imago. (S. L.); Wagner Bálint. Ódium Calvinianorum. (S. L.)

TARTALOM. Lap.

Előszó

III

ELSŐ RÉSZ. A Hazai iskolák a XVI. században. I. A magyarországi katli. iskolai állapotok általános jel lemzése II. A magyarországi protestáns iskolai viszonyok általános jellemzése III. Erdély iskolai állapotainak általános jcllerezúie . . IV. Az erdélyi szászok iskolai állapotai

V. Elemi iskolák VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

3 7 9 12

15

Középiskolák Főiskolák Tankönyvek A tanítók anyagi ellátása Convictusok Az első' magyarországi papnövelde Szegény tanulók segélyezése a pozsonyi kamara áltíll

.

18 31 ;!7 47 52 57 65

A magyarországi és erdélyi iskolák a XVI. században. 1. Bííjmócz Protestáns.

08

2. Bakabiínya

—

3. 4. 5. 6.

»

Bán » Bíírtfa Katii, és Prot Bazin Protestáns Béla Kath. és Prot

— 09 7G —

7. Beczkó Protestáns

77

8. Berzevicze » 9. Beszterczebánya Protestáns

78 —

l'RANKL. HAZAI KS Kl'I.F. ISK. XVI. SZ.

27

413

10. Beszte:cü3 Erdélyben. Knth. ás Prnt 11. Biese Protestáns 12. Birór/. » 13. Brassó » 14. Breznóbánya Protestáns 15. Buda Katholikus 16. Csanád Protestáns 17. Csepreg » 18. Csetnek » 19. Czegléd » 20. Debreczen > 21. Deés Unitárius 22. Dobsina Protestáns 23. Eger Püspöki isknlr, 24. » Kolostori » 25. » Protestáns 26. Enyed Unitárius 27. Eperjes Protestáns 28. Erdőd » 29. Esztergom Katholikus 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Feketepatak » Galgócz Protestáns Göncz » Gyöngyös » Gyó'r Katholikus Gyula Protestáns Gyulafehérvár Katholikus » Protestáns » Unitárius Háj. Protestáns Hajnik » Helmeez » Herrengrund Protestáns Hidvég Unitáiius Hodrusbánya Protestáns Homonna >

- .

.

,

,.

.

. • .

.

.

.

Lap. 79 80 — — 84 85 — — 86' — 88 — 89 — — 90 — 93 — 95 — — 96 — 97 — 98 — 99 — — — 100 — T-

Lap. 46 Horvát-Gurab Protestáns 47.1gló » 101 48. Jolsva * 49. Kálmancsa » 50. .Káposztafalva » 102 51. Kassa Kath. és Prot 52. Kecskemét Protestáns 107 53. Keresztül» 54. Késmárk > 55. Kis-Szeben » .109 56. Kolozsvár Katholikus • 57. » Protestáns 58. » Unitárius 59. Komárom Katholikus 116 60. Körmöcz Protestáns 61. Korpoua » 12° 62. Alsó-Kubin » ......... 63. Látókö Kolostori iskola 64. Leibitz Protestáns 121 65. Libetbánya » 66. Alsó-Lindva » . -• — 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76.

Lippa » Liptó-Szent-Miklós Protestáns Lőcse Katholikus és Protestáns Malaczka Protestáns Markusfalva » Marmarossziget » Modor. Kath. és Prot. Marosvásárhely. Protestáns Mosócz » Kagyida »

77. 78. 79. 80. 81.

Nagybánya » Nagyszombat. Katholikus Neczpál Protestáns Nleere » Német-Lipcse »

•

.

— 122 124 125 — — 127 l'28 129 134 135 i36

Í7*

420 Lap. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106.

Német-Próna Protestáns Pápa Katholikus » Protestáns Pécs Katholikus » Protestáns Pest Katholikus » Protestáns Pojnik. Protestáns Pozsony Katholikus Privigye Protestáns Piichó » Kadvány » Radnót Unitárius Rasztócz Protestáns Rózsahegy » Rozsnyó » Sajó-Szent-Péter Protestáns Sáros » ' Sárvár » ....... Sárospatak » Sátoraljaújhely » Sellye Katholikus Selmeez Protestáns Sempte » Somodi Katholikus

107. 108. 109. 110. 111. 1 1 2. 113. 114. 115. 116. 117.

Somorja » Soprony Protestáns Szántó » Szászváros » Szeben. Kath. és Prot Szelöcze Protestáns . . . Szenicz » Szent-Erzsébet Unitárius Szentivány Protestáns Szent-Kereszt Barsban Protestáns » Vasmegyébcu »

.

.

.

.

o 0

;> e

•:• „

• .

137 —. — 138 139 — — — — 142 143 — —. 144 — — 145 — — —— 149 — — 152 •—

— — 154 — 155 .161 — — — • — . 162

421 Lap. 118. Szent-Mihály Protestáns . . 162 119. Szent-Petur » — 120. Szepesszombathely Protestáns — 121. Szepesváralja » ....... 163 122. Szepsi » — 123. Szerdahely » 164 124. Szikszó Kath. és Prot — 125. Szombathely Katholikus — 126. Sztropkó. Protestáns , . . 165 127. Szucsán. » 166 128. Tállya. » — 129. Tarczal. » — 130. Tasnád. — 131. Tarnócz. » — 132. Temesvár. » — 133. Thoroczkó. Unitárius 167 134. Tolna. Protestáns — 135. Torda. Unitárius — 136. Tót-Kercsztúr. Protestáns ; 168 137. Tót-Lipcse » — 138. Tót-Próna » — 139. Trencsín * . 169 140. Trsztena. » — 141. Túr. » — 142. Turócz-Szcnt-Márton Protestáns — 143. Újsziget.- Protestáns . . . . . . ... . 170 144. Újvár. Katholikus 171 145. Vágujhely. Protestáns — 146. Várad. Katholikus — 147. » Protestáns 172 148. Velicsna » 174 149. Veresmart > •— 150. Veszprém. Katholikus — 151. Vittencz » — 152. Zágráb » . — 153. Znió-Várallja » ......... 175

154. 155. 166. 157. 158. 159. 160.

...

Lap. — 176 — 184 — — 185

A beszterczebúnyai gymuásium tanrendje . . . Tankönyvek A tanítók an}'íigi ellátása Badin. Csenger. Nyék. Szomolnok Bártfához Budához . Beszterczebányához Czeglédhez Debreczenhez Gyulafehérvárhoz Herrengrundhoz Kassához Kolozsvárhoz Körmöczhöz Mosóczhoz Selmeczhez . ..." Trenesínhez .

177 180 181 184 185 186 — 190 — 191 — — — 192 — — —

Zólyom Katholikui > Protestáns Zsolna » Badin » Csenger » Nyék » Szomolnok »

Pótlékok. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII.

MÁSODIK EÉSZ.

A klilföldi iskolázás a XVI. században. I. II. III. IV.

Bevezetés Augsburg Bázel Bécs Bologna

............ . . . . o ,

195 202 — 204 236

423 Lap.

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXIX. XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. XXXIV. XXXV. XXXVI. XXXVII. XXXVIII. XXXIX. XL.

Boroszló Braunsberg Braunschweig Éretten Briog Danzig Eisleben Frankfurt Genf Goldberg Görlitz Grácz Halié Heidelberg Igló Ingolstadt Jéna Königsberg Krakkó Lipcse Lyon Magdeburg Neisse Nürnberg Ouzlavan Pádua Paris Pisa Prága Prerau Rataj Regensburg Róma Rostock Schweidnitz Straszburg

•

.

.

.

238 240 — — .241 — — 242 . 244

' .

.

.

.

«... . .

245 247 — 250 — 253 254 — — 256 268 — 269 — — 270 -^ 276 277 — — — 278 — 883 — 284

XLI. Tubingen XLII. Verona XLI1I. Wittenberg

Lap. 287 — —

V

FÜGGELÉK. I. II. IIF. IV. V. VI,

A nagyszombati gymn. szervezési munkálata 1 554-böl . A bcszterczebánya gyranásiara tanrendje 1574-bó'l . . A modori iskola tanrendje 1594-böl ..... A modori iskola törvényei 1594-böl A készmávki tanító részére kidolgozott utasítás 1596-ból A magyíirorszíigi nyomtatványok a XVI. században .

f\ l \.

323 324 336 339 342 346

F85