Colas Északkő Kft. SZANDA I. ANDEZIT BÁNYA

3529 Miskolc, Dessewffy u. 6. e-mail: [email protected]

Colas Északkő Kft.

SZANDA I. ANDEZIT BÁNYA Teljes Körű Környezetvédelmi Felülvizsgálat

2014. november – 2015. február

„Colas Északkő Kft. Szanda I. andezit bánya Teljes Körű Környezetvédelmi Felülvizsgálat”

3529 Miskolc, Dessewffy u. 6. Tel: 46/555-278 Fax: 46/555-279 E-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ....................................................................................................................................... 6

2.

Általános adatok ............................................................................................................................. 7 2.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a jogosultságát igazoló engedély/okirat száma ..................................................................................... 7 2.2. Az érdekelt neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a tevékenység végzésére vonatkozó engedély száma ................................................................................................................. 7 2.3. A telephely(ek) címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz .......................................................................................................................... 8 2.3.1.

Az andezit bánya területén lévő ingatlanok ..................................................................... 8

2.3.2.

A település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz .................. 8

2.3.3.

A bányatelek területi elhelyezkedése, domborzati viszonyok ......................................... 8

2.4.

2.3.3.1.

Területi elhelyezkedés ............................................................................................. 8

2.3.3.2.

Domborzati viszonyok.............................................................................................. 9

2.3.3.3.

A bányatelek sarokpontjainak EOV koordinátái .................................................... 10

A telephely(ek)re vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása ............... 11

2.5. A telephely(ek)en a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR számok megjelölésével és az alkalmazott technológiá(k) ................................................................ 11 2.5.1.

A vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek TEÁOR - számainak felsorolása ... 11

2.5.2.

A kitermelési technológia rövid ismertetése .................................................................. 11

2.6. A telephely(ek)en az érdekelt által korábban (a tevékenység kezdetétől, de legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt ................. 12

3.

2.6.1.

A kőbánya történetének áttekintése .............................................................................. 12

2.6.2.

A környezetet érintő rendkívüli események ................................................................... 12

A felülvizsgálat tevékenységre vonatkozó adatok ........................................................................ 13 3.1. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével ................................................................................................................................... 13 3.1.1.

A létesítmények részletes ismertetése .......................................................................... 13

3.1.2.

A tevékenység részletes ismertetése ............................................................................ 13

3.1.2.1.

Lefedés, terület előkészítés ................................................................................... 13

3.1.2.2.

Felszedés, nyersanyag-előkészítés és szállítás ................................................... 14

3.1.3.

A tevékenység megkezdésének időpontja .................................................................... 14

3.1.4.

A felhasznált anyagok listája ......................................................................................... 15

3.1.5.

Az előállított termékek listája ......................................................................................... 15

3.1.5.1.

Termékek ............................................................................................................... 15

3.1.5.2.

Termelési adatok ................................................................................................... 15

3.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg................................................................................................................................... 16

1

2014. november - 2015. február



3.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése ........................................................................................................................................ 16 3.3.1.

Felszíni vezetékek ......................................................................................................... 16

3.3.2.

Felszín alatti vezetékek ................................................................................................. 16

3.3.3.

Felszíni tartályok ............................................................................................................ 16

3.3.4.

Felszín alatti tartályok .................................................................................................... 16

3.3.5.

Anyagátfejtések ............................................................................................................. 16

4. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása ....................................................................................................................... 17 4.1.

Levegő ................................................................................................................................... 17

4.1.1. A jellemző levegőhasználatok ismertetése (szellőztetés, elszívás, energiaszolgáltatási és technológiai levegőigények nagyságának, időtartamának változása) ..................................... 17 4.1.2. A környezeti légtérből beszívott és tisztított levegő előállítását szolgáló berendezések és technológiák leírása ................................................................................................................. 17 4.1.3. A légszennyezést okozó technológiák részletes ismertetése, a szennyezésre hatást gyakorló paraméterek és jellemzők bemutatása .......................................................................... 17 4.1.3.1.

A bányaművelésnél és nyersanyag előkészítésnél alkalmazott technológiák ...... 17

4.1.3.2.

Légszennyező hatások, paraméterek .................................................................... 17

4.1.4. A használt levegő (füstgáz, véggáz) tisztítására szolgáló berendezések és hatásfokuk ismertetése, valamint a tisztítóberendezésben leválasztott anyagok kezelésének és elhelyezésének leírása ................................................................................................................. 18 4.1.5. A helyhez kötött pontszerű és diffúz légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése (bűz is), a megengedett és a tényleges emissziók bemutatása és összehasonlítása ......................... 18 4.1.5.1. A helyhez kötött pontszerű és diffúz légszennyező források jellemzőinek bemutatása ............................................................................................................................... 18 4.1.5.1.1.

Helyhez kötött pontszerű légszennyező források ............................................ 18

4.1.5.1.2.

Helyhez kötött diffúz légszennyező források ................................................... 18

4.1.5.2.

A megengedett és a tényleges emissziók bemutatása és összehasonlítása ....... 19

4.1.6. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai .......................................... 19 4.1.6.1. A bányaművelésnél, rakodásnál, nyersanyag-előkészítésnél, szállításnál alkalmazott gépek, járművek ..................................................................................................... 19 4.1.6.2.

A tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai ................ 19

4.1.7. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése (amennyiben intézkedési terve van, annak ismertetése, és a végrehajtás bemutatása) ............. 21 4.1.7.1. A bányaüzem tevékenysége, környezeti hatásainak figyelése és nyomon követése a telephelyen ............................................................................................................................. 21 4.1.7.1.1.

Levegőszennyezés, porzás kezelése .............................................................. 21

4.1.7.1.2. A porzással kapcsolatban, a technológiai berendezéseket kezelő személyek részére kiadott utasítások ...................................................................................................... 22 4.1.7.2. 4.1.7.2.1.

Vészhelyzeti terv .................................................................................................... 22 Bekövetkezett vészhelyzetek hatásai és kezelésük ........................................ 22

2




4.1.8. Az emisszió terjedésének (hatásterületének) és a levegőminőségre gyakorolt hatásának bemutatása.................................................................................................................. 23 4.1.8.1.

Fontosabb levegőkörnyezeti jogszabályok ............................................................ 23

4.1.8.2.

Az emisszió terjedésének vizsgálata (transzmissziós számítások) ...................... 23

4.1.8.3.

A légszennyező anyagok terjedését befolyásoló tényezők ................................... 23

4.1.8.3.1. A területre jellemző légszennyezettségi (alapállapot) és meteorológiai adatok (leggyakoribb állapot) ............................................................................................................ 24 4.1.8.3.2.

Légszennyezettség egészségügyi határértékei .............................................. 27

4.1.8.4.

Hatásterületek ........................................................................................................ 27

4.1.8.5.

Közvetlen hatásterületek, (diffúz források) hatásterülete ...................................... 27

4.1.8.5.1. A bányászati tevékenység légszennyezésének (a D1; D2; D3 diffúz légszennyező források) hatásterülete ................................................................................... 30 4.1.8.5.2. A szállítási tevékenység légszennyezésének hatásterülete (közvetett hatásterületek) ....................................................................................................................... 30 4.1.8.5.3. A 21157 számú bekötőút (Bányatelek-Nógrádkövesd) külterületi szakasza járműforgalmának hatásterülete ............................................................................................ 32 4.1.8.5.4. A 2108 számú (13+946 – 24+784 szelvény) összekötőút (belterületi szakaszának) járműforgalmának hatásterülete ..................................................................... 35 4.1.8.6.

A diffúz felületeken kialakuló szállópor (PM10) terjedésének bemutatása............. 37

4.1.8.6.1. A Szanda I. andezit bánya diffúz légszennyező forrásainak légszennyezése, a szállópor (PM10) terjedésének bemutatása ........................................................................... 37 4.2.

Víz .......................................................................................................................................... 38

4.2.1.

A földtani, vízföldtani viszonyok ..................................................................................... 38

4.2.2. A jellemző vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektől való eltérések ismertetése ....................................................... 39 4.2.3. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyesztés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása ............................................................. 39 4.2.4. Az ivóvízbeszerzés, ivóvízellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása ................................................................................................................................... 39 4.2.5.

A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenőleg .......................... 39

4.2.6. A szennyvízkeletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minőségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján ................................................................................. 40 4.2.7. A szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzői, továbbá az iszapkezelés, iszapminőség és -elhelyezés adatainak ismertetése ................................................................................................................... 40 4.2.8. A csapadékvízrendszer bemutatása (akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat) ........................................................................................................................... 40 4.2.9. A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló (hatósági határozattal előírt) monitoring rendszer adatainak és működési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését .................................................................................................................................... 40 4.2.10. A felszíni és felszín alatti vízszennyezések bemutatása, az elhárításukra tett intézkedések és azok eredményeinek ismertetése ...................................................................... 40

3




4.2.11. A vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedési tervek, a végrehajtásuk tárgyi és személyi feltételeinek ismertetése ................................................................................. 41 4.3.

Hulladék ................................................................................................................................. 41

4.3.1. A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése. A technológia és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük ............................................................................. 41 4.3.2. A technológia és a tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérlegek készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról .............................................................................................................................. 42 4.3.2.1.

Felhasznált anyagok .............................................................................................. 42

4.3.2.2.

Keletkezett hulladékok ........................................................................................... 42

4.3.3. A keletkező hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és veszélyességi jellemzőit is meg kell adni technológiánkénti és tevékenységenkénti bontásban) ........................................... 42 4.3.4.

A hulladékok gyűjtési módjának ismertetése ................................................................ 42

4.3.5. A hulladékok telephelyen belül történő kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok műszaki és környezetvédelmi jellemzőit .......................................................................................................... 42 4.3.6. A telephelyről kiszállított (export is) hulladékok fajtánkénti ismertetése és mennyisége. A hulladékot szállító, átvevő szervezet azonosító adatai, a hulladékszállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése ....................................................................................... 42 4.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkező hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése ................................................ 43 4.3.7.1.

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása ..................................... 43

4.3.7.2. A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére tett intézkedések ismertetése ............................................................................................................................... 43 4.3.8. Más szervezettől átvett (import is) hulladékok minőségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése ................................................................................................................................... 43 4.3.9. A begyűjtéssel átvett hulladékok minőségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése .................... 44 4.4.

Talaj ....................................................................................................................................... 44

4.4.1.

A terület-igénybevétel és a területhasználat megváltozásának adatai ......................... 44

4.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok stb.) ............................................................................. 44 4.4.3. A tevékenységből származó talajszennyezések és megszüntetési lehetőségeinek bemutatása ................................................................................................................................... 45 4.4.4.

Prioritási intézkedési tervek készítése ........................................................................... 45

4.4.5.

Remediációs megoldások bemutatása.......................................................................... 46

4.5.

Zaj és rezgés ......................................................................................................................... 46

4.5.1. A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból, feltüntetve és megnevezve a védendő objektumokat, védendőnek kijelölt területeket ................ 46 4.5.2. A zaj/rezgésforrások leírása, a tényleges terhelési helyzet meghatározása, összehasonlítása a határértékekkel ............................................................................................. 46 4.5.2.1.

A vizsgálat során alkalmazott jogszabályok és szabványok ................................. 46

4.5.2.2.

A helyszín és vizsgált létesítmény bemutatása ..................................................... 47

4




4.6.

4.5.2.3.

Az üzemmel kapcsolatos zajkibocsátás meghatározása ...................................... 47

4.5.2.4.

Hatásterület meghatározása ................................................................................. 53

4.5.2.4.1.

Közvetlen hatásterület ..................................................................................... 53

4.5.2.4.2.

Közvetett hatásterület ...................................................................................... 54

Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása ............................. 54

4.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévő, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása .......................................................................................... 54 4.6.1.1.

A terület tájföldrajzi besorolása: ............................................................................ 54

4.6.1.2.

A terület élőhelyeinek ismertetése ......................................................................... 55

4.6.1.3.

A terület növényvilágának ismertetése .................................................................. 61

4.6.1.4.

A terület állatvilágának ismertetése ....................................................................... 66

4.6.1.5.

Természetvédelmi értékelés .................................................................................. 67

4.6.2. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása ................................................................................................................................ 71 4.6.3.

A biológiailag aktív felületek meghatározása ................................................................ 76

4.6.4. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése ................................................................................................................................... 76

5.

4.6.5.

Az eddigi károsodás mértékének meghatározása ........................................................ 77

4.6.6.

Rendkívüli események................................................................................................... 77

Rendkívüli események .................................................................................................................. 78 5.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülő szennyező anyagok, valamint hulladékok minőségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként ........................................................................................................................................ 78 5.2. A megelőzés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendő intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása ................................................................................ 78

6.

5.2.1.

Nem üzemszerű porzás, vagy zaj ................................................................................. 78

5.2.2.

Olaj- savelfolyás ............................................................................................................ 78

5.2.3.

Dokumentálás ................................................................................................................ 78

Összefoglaló értékelés, javaslatok ............................................................................................... 79 6.1.

Levegő ................................................................................................................................... 79

6.2.

Víz .......................................................................................................................................... 79

6.3.

Hulladék ................................................................................................................................. 79

6.4.

Talaj ....................................................................................................................................... 80

6.5.

Zaj és rezgés ......................................................................................................................... 80

6.6.

Élővilág .................................................................................................................................. 80

6.7. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-előrejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal .............. 81 7.

Felhasznált irodalom és forrásjegyzékek...................................................................................... 81

5




1. Bevezetés A „Szanda I. - andezit” védnevű bányatelken üzemelő külfejtéses bányaüzem 525/5/2008. sz. határozattal jóváhagyott 2008-2012. évi kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkezik, amelyet a Budapesti Bányakapitányság 1962-2/2011. sz. határozatával meghosszabbított 2015.06.30-ig. A műszaki üzem terv engedélyezéséhez a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is hozzájárult (2281-1/2008. sz. szakhat.). A határozatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Az elmúlt 5 évben (2010-2014) a műszaki üzemi tervben meghatározott évi 71.500 m3 andezit kitermelése helyett a piaci viszonyok miatt azonban csak néhány száz köbméter (max. ~266 m3 2012-ben) nyersanyagot termelt ki az üzem. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre 2012. október 25-én érkezett a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága BBK/2816-7/2012. számú szakhatósági megkeresése, mely alapján megállapításra került, hogy az érintett Szanda I. andezit bánya művelését a Colas Északkő Kft. folytatni kívánja, továbbá tevékenységének hatása valószínűsíthető a közeli Natura2000 területre. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 10. a) pontja szerint környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, ugyanakkor a bánya tekintetében a Korm. rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás nem került lefolytatásra, a bányatevékenység jelenleg nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 42479-2/2012. számú, 2012. november 27. napján kelt első fokú határozatával a Colas Északkő Kft.- t a Szanda 0182/1. helyrajzi számú ingatlanon található andezit bányában folytatott tevékenységre vonatkozóan teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra, valamint mellékletként az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletének megfelelően elkészített hatásbecslési dokumentáció benyújtására kötelezte. A KTVF: 42479-2/2012. számú határozat ellen a Kft. fellebbezett. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a 14/315-3/2013. iktatószámú határozatában az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A Társaság a Főfelügyelőség határozata ellen a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élt. A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.162/2013/10. számú ítéletében a Kft. kereseti kérelmét elutasította. Ezt követően a Colas Északkő Kft. a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat és Natura2000 hatásbecslés elkészítésére kérte fel az Envicare Kft. - t. A hatásbecslési vizsgálatot jelen felülvizsgálati dokumentáció 10. számú melléklete tartalmazza.

6




A Colas Északkő Kft. a jogszabályoknak megfelelően benyújtja, a Szanda I. andezit bányában végzett külszíni bányászati, valamint nyersanyag-előkészítési technológia környezeti hatásait bemutató Teljes Körű Környezetvédelmi Felülvizsgálati dokumentációt, és kéri a Felügyelőségtől annak jóváhagyását és a környezetvédelmi működési engedély megadását.

2. Általános adatok 2.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a jogosultságát igazoló engedély/okirat száma A felülvizsgálatot végző: Név: Envicare Kft. Székhely: 3529 Miskolc, Dessewffy u. 6. Szakértői jogosultságok, amellyel a megbízott, illetve alvállalkozói rendelkeznek: Környezetmérnöki tervezői tevékenység végzésére jogosító engedély (Ny.szám:112/2013) KB-T teljes tevékenységi körben. Környezetvédelmi Szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély (Ny.szám:112/2013) teljes tevékenységi körben (SZKV-vf, SZKV-hu, SZKV-le, SZKVzr). Természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély (Ny.szám: SZ-049/2010) teljes (SZTV és SZTjV) tevékenységi körben. A szakértői jogosultságokat az 2. számú melléklet tartalmazza.

2.2. Az érdekelt neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a tevékenység végzésére vonatkozó engedély száma Név: Colas Északkő Kft. Székhely: 3915 Tarcal, Malom u. 10. Telefon/fax: 36/478-404 Tevékenység végzésére vonatkozó engedély száma: KFH 860/1979. sz. határozata a megkutatottságról. A Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 530/1992.sz. bányatelek határozata. Miskolci Bányakapitányság 4648/2001. sz. bányatelek módosító határozata.

7




Budapesti Bányakapitányság 1962-2/2011.sz. határozata az MBK/525/5/2008.sz. MÜT jóváhagyó határozat 2015.06.30-ig történő meghosszabbításáról.

2.3. A telephely(ek) címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz Bányaüzem neve: Szanda I. andezit bánya Bányatelek neve: „Szanda I.- andezit” védőnevű bányatelek (4648/2001. sz. határozat) A bánya Nógrád megyében, Szanda község külterületén helyezkedik el. Címe: Colas Északkő Kft. Nógrádkövesdi Üzeme 2691 Nógrádkövesd Telefon: 35/578-081, 30/469-1551 Fax: 35/578-080

2.3.1. Az andezit bánya területén lévő ingatlanok 1. táblázat

Ssz. 1. 2. 3. 4.

Hrsz. 0182/1 0128/8 0128/10 0128/13

Terület ha m2 kivett anyagbánya 44 3627 erdő 3093 erdő 5 1328 erdő 3836 Művelési ág

Az 1. táblázatban szereplő ingatlanok a Colas Északkő Kft. tulajdonát képezik. A tulajdoni lapokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

2.3.2. A település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz Szanda község statisztikai azonosító száma: 1375 4. A Szanda I. andezit bánya átnézeti helyszínrajzát a 4. számú melléklet, a részletes helyszínrajzot az 5. számú melléklet tartalmazza.

2.3.3. A bányatelek területi elhelyezkedése, domborzati viszonyok 2.3.3.1. Területi elhelyezkedés A bányatelek Nógrád megyében Szanda községtől D-re, 900 m-re, a Várhegy K-i szomszédságában helyezkedik el.

8




Az andezit bánya elhelyezkedését Szanda településhez képest az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra: Az andezit bánya területi elhelyezkedése

2.3.3.2. Domborzati viszonyok A bányatelek Nógrád megyében, a Cserhát belsejében, a Szanda-hegyen fekszik. A legközelebbi település Szanda, mintegy 900 m-re a bányától északra található. A terület vulkanizmusa a földtörténeti miocén korban kezdődött meg. A leggyakoribb szubvulkáni testek az andezites kőzettelérek (dyke-ok); a Középső-Cserhát hegygerinceinek többsége ilyen kőzettelér. Az andezit test fedője lösz és nyirok, átlagos vastagsága 1-1,5 m. A vulkáni terület vízben szegény, a kőzetekben tárolandó jelentéktelen mennyiségű hasadékvíz időszakos, kisebb forrásokban tör néhol a felszínre a nyiroktalaj alól. A felszíni vízfolyásai közül a legjelentősebbek a Szanda-patak, amely az Ipoly vízgyűjtő területéhez és a Galga-patak, amely a Zagyván keresztül a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik.

9




2.3.3.3. A bányatelek sarokpontjainak EOV koordinátái 2. táblázat

Sorszám

EOV (X)

EOV (Y)

mBf (Z)

1.

285708.18 676707.69

451

2.

285727.77 676708.31

450

3.

285744.24 676712.07

450

4.

285784.24 676718.04

448

5.

285827.19 676732.84

446

6.

285868.25 676766.17

446

7.

285898.93 676792.35

446

8.

285942,80 676830,28

445

9.

286000.18 676948.82

426

10.

285646,07 677567,39

428

11.

285399.27 677526.52

451

12.

285383,54 677584,90

447

13.

285327.54 677558.97

437

14.

285300,31 677508,75

432

15.

285273.84 677514.85

427

16.

285238.90 677409.46

414

17.

285182.43 677278.63

402

18.

285172.59 677148.90

398

19.

285198.58 677052.96

403

20.

285259,94 676968.93

410

21.

285339.88 676968.96

422

22.

285371.61 676956.49

425

23.

285455.48 676850.84

432

24.

285355.24 676637.71

389

25.

285416,78 676633,93

401

26.

285627.17 676418.96

374

10




2.4. A telephely(ek)re vonatkozó felsorolása és bemutatása

engedélyek

és

előírások

Az elmúlt 5 évben, a 2010-2014 közötti időszakban kiadott, a telephelyre vonatkozó határozatot a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat

Hatóság

Ügyirat száma

Engedély tartalma

Budapesti Bányakapitányság

1962-2/2011

Az MBK/525/5/2008. sz. MÜT jóváhagyó határozat 2015.06.30-ig történő meghosszabbításról

A határozatot az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.5. A telephely(ek)en a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR - számok megjelölésével és az alkalmazott technológiá(k) 2.5.1. A vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek TEÁOR számainak felsorolása 4. táblázat

TEÁOR szám Tevékenység 0811 Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata

2.5.2. A kitermelési technológia rövid ismertetése Kutatás, feltárás ütemezése A kitermelés fenntartásához továbbkutatásra nincs szükség, mert a bányatelken belüli andezit feltárt illetve megkutatott. A kitermelés a 2008 - 2012. évi tervidőszakban 5 szintről történt, amely területek megkutatottak. A 2013-2014 közötti időszakban nem történt kőzetkitermelés. Az ásványi nyersanyag kitermelésének módja A bányaművelés célja a megkutatott ásványi nyersanyag kitermelése. A kitermelés módját a termelés folyamatába állított műszaki - technikai felszereltség színvonala és az ezáltal kialakított technológia határozza meg.

11




A szandai bányában bányaművelés során a kevésbé állékony falakból, robbantás nélkül, kotró- vagy rakodó segítségével történt a termelés, majd törés és osztályozás után értékesítették a kőzetet.

2.6. A telephely(ek)en az érdekelt által korábban (a tevékenység kezdetétől, de legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt 2.6.1. A kőbánya történetének áttekintése A bányatelek kérelmezője a területet megkutatta, majd a kutatási zárójelentés benyújtása alapján megkapta a KFH 860/1979. és 1272/1991. számú megkutatottsági nyilatkozatot, illetve ásványvagyon igazolást, amelynek alapján bányatelek megállapítására műszaki dokumentációt készített. A Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség (KBF) az 530/1992. sz. határozatával megállapította a Szanda I. védőnevű bányatelket az akkori Bányavállalkozó a Pestkő Kft. javára. A B-A-Z Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a Pestkő Kft-t 2001. augusztus 9-én kelt Cg.0509009104/2. számú határozatával beolvasztotta a Colas Északkő Kft-be. A Miskolci Bányakapitányság a 4648/2001. sz. bányatelek módosító határozatával a bányatelek alaplapját módosította. A 2010-2014 közötti időszakban a Colas Északkő Kft. a bányatelken andezit kitermelésével foglalkozott. A bánya üzemeltetése az elmúlt 5 évben esetleges volt. Évente néhány száz köbméter kőzet robbantás nélküli lekarolása jelentette a termelést. A Társaság Szandai Üzeme érvényes meghosszabbított műszaki üzemi tervvel rendelkezik 2015.06.30-ig.

2.6.2. A környezetet érintő rendkívüli események A környezetet érintő rendkívüli esemény a bányában 2010-2014-ben nem történt.

12




3. A felülvizsgálat tevékenységre vonatkozó adatok 3.1. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével 3.1.1. A létesítmények részletes ismertetése A Colas Északkő Kft. Szanda I. andezit bányájának részletes helyszínrajzát az 5. számú melléklet tartalmazza. A bányatelken csak korábbi bányászati tevékenységből származó leromlott állapotú épületek találhatóak, amelyeknek további funkciójuk nincs. A tevékenység során alkalmazott és felhasznált gépek, valamint anyagok tárolására, karbantartására és a dolgozók szociális ellátásra a Társaság közeli, kb. 6 km távolságra található Nógrádkövesdi Üzemében kerül sor.

2. ábra: A bányatelken elhelyezkedő egyik funkció nélküli épület

3.1.2. A tevékenység részletes ismertetése 3.1.2.1. Lefedés, terület előkészítés A természetes kőzetet fedő anyagréteget - fa, bokor, föld, agyag, egyéb szerves és szervetlen anyag - a területről felszedik és elszállítják, azaz lefedik. Ezzel biztosítható, hogy a jövesztéssel megkezdődő feldolgozási folyamat során „természetes kőzet” idegen anyagokkal a lehető legkisebb mértékben szennyeződjön. 13




A művelés alatt álló területeket is elő kell készíteni jövesztés céljából, akkor is, ha sem lefedési munka, sem erodált kőzet nincs a területen. A bányaművelés során ugyanis egyéb idegen anyagok - föld, fa, fém, egyéb - kerülnek a jövesztendő területre, melyeket el kell távolítani az anyagszennyeződés és a berendezések védelme céljából. Az andezit kitermelését munkaszintek, valamint határoló rézsűk kiképzésével végzik. A munkaszint bármely mérete nem lehet kisebb, dőlése pedig nem lehet nagyobb, mint azt a rajta dolgozó gépek és berendezések biztonságos üzeme megköveteli. A munkaszint legkisebb mérete legalább akkora legyen, mint a hozzátartozó bányafal magassága. 3.1.2.2. Felszedés, nyersanyag-előkészítés és szállítás A termelést kevésbé állékony falakból lekarolással, robbantás nélkül kotró vagy rakodógép segítségével történik. A kőzethalmaz felszedését a Nógrádkövesdi Üzemből biztosítható Caterpillar 98-G-II. típusú homlokrakodóval végezték az elmúlt 5 évben (2010-2014.). A nyersanyag előkészítését áttelepített mobil pofástörő-osztályozóval oldották meg. Belső szállítás nem volt szükséges, mivel a mobil gépet időszakosan a kőzethalmaz mellé állították fel. Az osztályozás eredményeként kapott 0/22, 0/56 és 0/80 mm frakciójú zúzottkő termékek értékesítése a Nógrádkövesdi Üzemben hídmérlegen való mérlegelés után történt. A készáruk gépkocsira való rakodását a fent említett homlokrakodó végezte. A termékeket a vevők saját, illetve alvállalkozók gépkocsijaival (nyerges vontató) szállították el a felhasználás helyére. Jövesztésnél és rakodásnál alkalmazott gép: - 1 db Caterpillar 950 G-II tip. homlokrakodó. Nyersanyag-előkészítésnél alkalmazott gép: - 1 db Metso LT 106S tip. mobil pofástörő-osztályozógép.

3.1.3. A tevékenység megkezdésének időpontja A Szanda I. andezit bánya tulajdonjoga és bányászati joga 2001. augusztus 9. óta a Colas Északkő Kft-é. A B-A-Z Megyei Bíróság, mint Cégbíróság ezen a napon olvasztotta be a korábbi bányatulajdonos PESTKŐ Kft-t a Colas Északkő Kft-be. A megkutatottsági nyilatkozat alapján a Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség az 530/1992. sz. határozatában fektette le a bányatelket, amit a Miskolci Bányakapitányság a 4648/2001. sz. határozatában módosított.

14




3.1.4. A felhasznált anyagok listája A Szanda I. andezit bánya 2010-2014 közötti anyagmennyiséget az 5. táblázatban foglaltuk össze:

időszakában

felhasznált

5. táblázat

Felhasznált anyag (2010-2014) Üzemanyag Év (gázolaj) 2010. 48,7 liter 2011. 24,6 liter 2012. 56,1 liter 2013. 15,2 liter 2014. 0 liter

A gépek tankolását a Nógrádkövesdi Üzemben végzik.

3.1.5. Az előállított termékek listája 3.1.5.1. Termékek -

-

Kőzettípus: andezit Felhasználás: o útalapokhoz, padkákhoz o aszfalt alapanyagokhoz Minőségi jellemzők: o Sűrűség: 2,8 tonna/m3 o Nyomószilárdság: 150-170 MPa o Micro-Dewal: 10-15 % o Los Angeles: 12-17 % o Fokozottan fagyálló o Polírozódás: PSV50

3.1.5.2. Termelési adatok A 2010-2014 közötti termelési adatokat az alábbi, 6. táblázat mutatja be. 6. táblázat

Év 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Termelés (t) 462 214 532 0 0

15

Termelés (m3) 165 76,4

190 0 0




3.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg Budapesti Bányakapitányság 1962-2/2011.számú határozata az MBK/525/5/2008.sz. MÜT jóváhagyó határozat 2015.06.30-ig történő meghosszabbításáról. A határozatot az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése 3.3.1. Felszíni vezetékek A bányaüzem területén felszíni vezetékek nem találhatóak.

3.3.2. Felszín alatti vezetékek Vízhálózat: A bánya területén vezetékes vízellátás nincs. A dolgozók szociális célú vízfelhasználása a Colas Északkő Kft. Nógrádkövesdi Üzemében biztosított. Szennyvízcsatorna-hálózat: A bányatelken szennyvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve.

3.3.3. Felszíni tartályok A bánya területén nincs felszíni tartály.

3.3.4. Felszín alatti tartályok A bánya területén nincs felszín alatti tartály.

3.3.5. Anyagátfejtések A bányában alkalmazott járművek és gépek üzemanyag ellátására szintén a Nógrádkövesdi Bányaüzemben kerül sor.

16




4. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 4.1. Levegő 4.1.1. A jellemző levegőhasználatok ismertetése (szellőztetés, elszívás, energiaszolgáltatási és technológiai levegőigények nagyságának, időtartamának változása) A Szanda I. andezit bánya jellemző levegőhasználatai alapvetően az alkalmazott technológiákhoz kötődnek, amelyek: 1. 2. 3. 4.

Terület előkészítése Lekarolás Törés - osztályozás Rakodás, szállítás

4.1.2. A környezeti légtérből beszívott és tisztított levegő előállítását szolgáló berendezések és technológiák leírása Az üzemben nincsenek ilyen berendezések és technológiák.

4.1.3. A légszennyezést okozó technológiák részletes ismertetése, a szennyezésre hatást gyakorló paraméterek és jellemzők bemutatása 4.1.3.1. A bányaművelésnél és nyersanyag előkészítésnél alkalmazott technológiák Az alkalmazott technológiákat részletesen ismertettük a 3.1.2 fejezetben. -

Lefedés Lekarolás Törés - osztályozás Rakodás, szállítás

4.1.3.2. Légszennyező hatások, paraméterek -

A bányaművelésnél és nyersanyag előkészítésnél alkalmazott gépek, járművek égéstermékeinek légszennyező hatása:

17




 rakodó gépek, valamint szállító járművek légszennyezését teljesítményük, illetve haladási sebességük határozza meg. Légszennyező-anyag komponensek [CO, CH (FID), NO2, SO2, PM10]. -

A bányaműveléssel és nyersanyag előkészítéssel járó légszennyezés:  a bányaudvar nyitott felületének porzása (működő felület nagysága);  a bányászati tevékenység porzása (haszonanyag kitermelés volumene);  a rakodás, szállítás porzása;  az anyag törésénél és osztályozásánál keletkező porszennyezés (mértéke itt elsősorban a feladott anyag nedvességtartalmától függ).

4.1.4. A használt levegő (füstgáz, véggáz) tisztítására szolgáló berendezések és hatásfokuk ismertetése, valamint a tisztítóberendezésben leválasztott anyagok kezelésének és elhelyezésének leírása Nem értelmezhető ennél a tevékenységnél.

4.1.5. A helyhez kötött pontszerű és diffúz légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése (bűz is), a megengedett és a tényleges emissziók bemutatása és összehasonlítása 4.1.5.1. A helyhez kötött pontszerű jellemzőinek bemutatása

és

diffúz

légszennyező

források

4.1.5.1.1. Helyhez kötött pontszerű légszennyező források A Szanda I. andezit bánya telephelyén, a bányászati technológiákkal kapcsolatban helyhez kötött pontszerű légszennyező pontforrás nem található. 4.1.5.1.2. Helyhez kötött diffúz légszennyező források A bányászati technológiával kapcsolatban bejelentett diffúz forrás nem található. Ezért a bányaműveléssel, üzemi szállítással leginkább érintett, a bányatelek Szanda településhez legközelebb (legrosszabb lehetőséget feltételezve) elhelyezkedő részén három felületi forrást jelöltünk ki: -

„1. bányaudvar” művelés alatt álló része, közlekedési út a bányatelken (Magasság: 464-465 mBf, felület: 8280 m2, időtartam: 2080 üó/év szennyezőanyag: szilárd, nem toxikus) 18




-

-

„2. bányaudvar” művelés alatt álló része, közlekedési út a bányatelken (Magasság: 465-467 mBf, felület: 18043 m2, időtartam: 2080 üó/év szennyezőanyag: szilárd, nem toxikus) Mobil törő-osztályozó (Magasság: 465 mBf, felület: 25,5 m 2, időtartam: 2080 üó/év szennyezőanyag: szilárd, nem toxikus)

4.1.5.2. A megengedett összehasonlítása

és

a

tényleges

emissziók

bemutatása

és

A Szanda I. andezit bánya telephelyén bejelentett pontforrás és diffúz forrás nem található, ezért kibocsátási határértékkel szabályozott, helyhez kötött légszennyező forrásokról - a bányaművelési technológiával kapcsolatban - nem beszélhetünk.

4.1.6. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai 4.1.6.1. A bányaművelésnél, rakodásnál, szállításnál alkalmazott gépek, járművek -

nyersanyag-előkészítésnél,

1 db Caterpillar 950 G-II típusú homlokrakodó 1 db Metso LT 106S típusú mobil pofástörő-osztályozó

Mivel a bányában alkalmazott gépek három évnél régebbi gyártásúak, ezért a kibocsátási paramétereiket, a Közlekedéstudományi Intézet 2004. évi adatai szerint adtuk meg (a bányában 5 km/h haladási sebességre) a 7. számú táblázatban. 7. táblázat A 3,5 t megengedett össztömegnél nagyobb tehergépkocsik fajlagos emissziós tényezői a 2004-es évre vonatkozóan (g/km)

Tehergépkocsi [g/km] Üzemmód Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxid Kén-dioxid Részecske [km/h] CO CH (FID) NO2 SO2 PM10 5 26,74 6,04 9,37 0,193 3,15 20 16,50 1,67 6,87 0,117 1,99 50 9,18 0,645 5,99 0,0932 1,56 70 6,95 0,490 6,88 0,0956 1,53 90 6,95 0,498 9,07 0,118 1,80 4.1.6.2. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai A bányából a késztermékeket a vevők saját, illetve alvállalkozók gépkocsijaival (nyerges vontató) szállíttatják el a felhasználás helyére. A szállítás Szanda I. andezit bánya telephelyről indulva, a 21157 számú bekötő úton a Nógrádkövesdi Üzembe vezet, ahol a mérlegelés megtörténik. A Nógrádkövesdi Üzemből a szállítást ugyan 19




ezen az úton (21157 számú) végzik, amely becsatlakozik Nógrádkövesd településnél a Balassagyarmat-Aszód közötti (2108 számú) közútra. A szállítás, csak nappali időszakban (10 óra időtartamban) történik. A bányából történő szállítás átlagos volumenét az üzemeltető adatszolgáltatása alapján vettük fel. A tehergépjármű forgalom nagysága (2013. átlag): A bányából történő szállítás: 3 tgk/nap: A 21157 számú bekötő úton: A 2108 számú összekötő úton (13+946 – 24+784 szelvényben):

6 j/nap 24 j/nap 144 j/nap

A legnagyobb tehergépjármű forgalom értékesítéskor 2012-ben volt: 14 tgk/nap (28 elhaladás/nap). Ezt az értéket a szállítási útvonalak hatásterületeinek számításánál hozzáadtuk a 2013-as forgalmi adatokhoz. A szállítás a 21157 számú bekötő utat és a 2108 számú közutat (13+946 – 24+784 szelvény) érinti (10394 és 8039 számlálók). A Szanda I. andezit bányából, a megadott útvonalakon történő szállítás adatai (8. táblázat): 8. táblázat

Forgalmi adatok NF [j/nap] ÁNF [E/nap] MOF [j/h]

Szállító tehergépjármű 21157 számú bekötőút 3801 számú összekötő út 52 172 130 430 3 10

A forgalmi adatok vagy 24 órára vonatkoztatott „egységjármű” számban [E/nap], vagy az ebből számolt „mértékadó óránkénti forgalom” egységben (MOF) kerülnek megadásra. A MOF érték a becsült legnagyobb forgalmi terhelést jelenti 24 órán belül, ami az érvényes vonatkozó közlekedési szabvány (MSZ 07-3713 a közutak tervezéséről) szerint a napi forgalom 12 %-a, figyelembe véve az útszakasz teljes forgalmi struktúráját. Ez kb. háromszorosa az egy órára számolt átlagnak. A 21157 számú bekötő út 2013-ban mért forgalmi adatait a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság honlapjáról töltöttük le. A 21157 számú bekötőút forgalmi adatait a 9. számú táblázatban foglaltuk össze. 9. táblázat: A 21157 számú bekötőút forgalmi adatai

Állomás szám 10394

Összes motoros forgalom

Tehergépkocsi Személy- Kisteher- Autóbusz Autóbusz Motor- Lassú gépkocsi gépkocsi szóló csuklós közepes nehéz szerelvény kerékpár jármű

j/nap

E/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

659

748

489

88

37

1

13

3

5

20

3

Forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2013. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA II.

20




A 2108 számú közút 2013-ban mért forgalmi adatait, a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság honlapjáról töltöttük le. A 8039 kódszámú számláló állomásnál, a vizsgált közlekedési út forgalmi adatait, a 13+946 – 24+784 szelvényben, a 10. számú táblázatban foglaltuk össze. 10. táblázat: A 2108 számú összekötőút (13+946 – 24+784 szelvényben) forgalmi adatai

Állomás szám 8039

Összes motoros forgalom

Tehergépkocsi Személy- Kisteher- Autóbusz Autóbusz Motor- Lassú gépkocsi gépkocsi szóló csuklós közepes nehéz szerelvény kerékpár jármű

j/nap

E/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

1233

1400

871

171

31

0

46

27

47

16

24


A személygépkocsi egységre való átszámításhoz alkalmazott tényezőket a 11. táblázat szemlélteti: 11. táblázat No. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Járműtípus személygépkocsi kisteher-gépkocsi egyes autóbusz csuklós autóbusz közepesen nehéz tehergépkocsi nehéz tehergépkocsi pótkocsis tehergépkocsi nyerges szerelvény speciális nehéz jármű motorkerékpár + segédmotoros kerékpár kerékpár lassú járművek

A számlálóállomás fekvése K (külterület) L (lakott terület) 1,0 1,0 1,0 1,0 2,5 1,8 2,5 2,5 2,5 1,4 2,5 1,8 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 0,8 0,7 0,3 0,3 2,5 2,5


4.1.7. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése (amennyiben intézkedési terve van, annak ismertetése, és a végrehajtás bemutatása) 4.1.7.1. A bányaüzem tevékenysége, környezeti hatásainak figyelése és nyomon követése a telephelyen 4.1.7.1.1. Levegőszennyezés, porzás kezelése A porzás keletkezési helyei:  

lekarolás rakodás (rakodógép) 21




 

törés-osztályozás szállítás

Egyéb levegőszennyezések: 

szállítójárművek kipufogógázai

Ha a termelésirányító az üzemszerűtől eltérő porzást észlel, vagy az tudomására jut, intézkedik a hiba elhárításáról és az összegyűlt por azonnali összetakarításáról. Az eseményt rögzíti a Munkahelyi ellenőrzési naplóban. Amennyiben a hibát nem tudja elhárítani, jelenti az üzemvezetőnek. 4.1.7.1.2. A porzással kapcsolatban, a technológiai személyek részére kiadott utasítások

berendezéseket

kezelő

Ha a kezelő személy az üzemszerűtől eltérő porzást vagy zajt észlel, köteles értesíteni az üzemvezetőt, aki a 4.1.7.1.1 számú "Levegőszennyezés, porzás kezelése" című fejezetben leírtak szerint intézkedik. Porszennyezés esetében ezután haladéktalanul meg kell kezdeni a takarítást. A kezelő személy feladata részt venni a szennyezések elhárításában. 4.1.7.2. Vészhelyzeti terv 4.1.7.2.1.Bekövetkezett vészhelyzetek hatásai és kezelésük Tüzek: Keletkezésük esetén a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata és az ehhez kapcsolódó tűzriadó terve alapján kell eljárni. Bármilyen tűzesemény alkalmával a tűz eloltására a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatában leírtakat kell alkalmazni. Az oltáshoz felhasznált anyagok kezelése: A vészhelyzetet követő takarítás alkalmával a terület vezetője köteles intézkedni a felhasznált vegyi anyagok és égési maradéknak felszedésére, a terület ártalmatlanítására és az eredeti állapot helyreállítására. Az oltáshoz felhasznált anyagokkal kapcsolatos információkat az oltás irányítását végző szakembertől kell beszerezni. Ezek közül fontosabbak: milyen oltóanyagot, milyen mennyiségben használtak fel, van-e az oltóanyagnak és maradékának környezetkárosító hatása, van-e előírás a kezelésére.

22




4.1.8. Az emisszió terjedésének (hatásterületének) és a levegőminőségre gyakorolt hatásának bemutatása 4.1.8.1. Fontosabb levegőkörnyezeti jogszabályok  1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályairól  306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről  4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. számú melléklete alapján: 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b)

a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. 4.1.8.2. Az emisszió terjedésének vizsgálata (transzmissziós számítások) A légszennyező anyagok transzmissziójának számításánál az MSZ 21459/1-5 szabványok előírásait vettük figyelembe. A terjedésvizsgálati modellezést az Imagináció Mérnökiroda Kft. AirCalc 3.3 Levegős hatásterület számító szoftverével végeztük el. 4.1.8.3. A légszennyező anyagok terjedését befolyásoló tényezők A vizsgált terület (Szanda és környéke), a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a terjedésvizsgálat szempontjából jelen esetben meghatározó légszennyező anyagokra a 10. zónacsoportba esik. Zónacsoport a szennyező anyagok szerint 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat

kéndioxid

nitrogén szénszilárd benzol -dioxid monoxid (PM10)

F

F

23

F

E

F




ahol: E csoport:

F csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

A környezeti levegő minőségére gyakorolt hatások vizsgálatánál, a légszennyező anyagok terjedésével kialakuló immissziós állapotot, a szennyező anyagok terjedését befolyásoló tényezők, illetve az alapállapot határozza meg. 4.1.8.3.1. A területre jellemző légszennyezettségi (alapállapot) és meteorológiai adatok (leggyakoribb állapot) A terület közelében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Laboratóriuma által mért adatokkal nem rendelkezünk. A bányászati tevékenység légszennyezésének, illetve hatásterületének megállapításához háttérszennyezettségnek az alábbi immisszió mérés adatait vettük figyelembe: - az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat háttérszennyezettség mérő állomásának Salgótarjáni 2014. éves átlag (24 órás) adatai. A szállópor (PM10) esetében: -

30, 7 [µg/m3]

A mérési adatokat a 3. ábra mutatja be.

3. ábra: Salgótarjáni mérőállomás PM10 2014. éves átlag (24 órás)

24




A nitrogén-dioxid (NO2) esetében: -

11,2 [µg/m3]

A mérési adatokat a 4. ábra mutatja be.

4. ábra: Salgótarjáni mérőállomás NO2 2014. éves átlag (1 órás)

A vizsgált területre jellemző meteorológiai adatok (szélirány, szélsebesség, légköri stabilitási gyakoriságok): A szennyezőanyagok elszállítódását elsősorban az uralkodó szélirány befolyásolja, hiszen értelemszerűen megszabja a szennyező anyagok terjedésének irányát. Ugyanakkor a szélsebesség nagyságától is függ, hogy kibocsátott szennyezőanyagok a forrástól mekkora távolságra jutnak el. A térségre vonatkozó szélviszonyokat a „Szepesi féle CSERHA2.met” adatállományból állítottuk elő. A területre jellemző szélirány és szélsebesség adatokat az 5. és 6. ábra mutatja be.

5. ábra: Szélirány gyakoriság [%]

25




6. ábra: Szélrózsa [m/s]

Stabilitás – szélsebesség eloszlását szakirodalmi adatok („Szennyezőanyagok terjedése levegőben” Bede G. BME 1976.) is alátámasztják, ezeket a 12. táblázatban foglaltuk össze: 12. Táblázat: Stabilitás-szélsebesség eloszlás

u [m/s] Összesen [%] 0,1 0,9 2,5 4,4 6,7 9,3 12,3 16 1 0,3 1,7 1,5 0,2 0,1 0,0 0,0 0,0 3,8 2 0,3 2,2 2,2 0,5 0,1 0,0 0,0 0,0 5,3 3 0,5 3,5 3,9 1,1 0,2 0,1 0,0 0,0 9,3 4 0,4 4,3 5,6 2,2 0,6 0,1 0,0 0,0 13,2 5 0,4 5,9 9,1 4,6 1,6 0,4 0,1 0,0 22,1 6 0,5 7,2 14,6 10,1 5,2 1,7 0,4 0,1 39,8 7 0,0 0,9 2,9 1,9 0,7 0,1 0,0 0,0 6,5 Összesen [%] 2,4 25,7 39,8 20,6 8,5 2,4 0,5 0,1 100,0 S

Az országos adatok alapján az alacsony szélsebesség dominál, a stabilitási kategóriák közül a semleges (6) és mérsékelten stabil (5) légállapotok előfordulása a legvalószínűbb. (Az MSZ 21460/2-78 szerint: 6=normális; 5=pozitív izoterm). A terjedésvizsgálatoknál, a fentiek alapján, 2,5 m/s sebességű, észak-északnyugat irányú (ÉÉNy) széllel, és semleges D (6), p=0,322 légköri stabilitás értékkel számoltunk. A terjedésvizsgálat szempontjából leggyakoribb állapot: - Szélsebesség: 2,5 m/s - Szélirány: ÉÉNy (113°) - Környezeti hőmérséklet: 9 [C°] - Domborzati viszonyok: hegy - Stabilitási kategória: s = 6; p=0,322 26




-

A vizsgált terület:

-

Vizsgált pontok talajszint feletti magassága:

sík terület [érdességi paraméter: 0,5] ~465 m

4.1.8.3.2. Légszennyezettség egészségügyi határértékei A vizsgálatoknál, a légszennyezettség egészségügyi határértékeit megállapító 4/2011 (XII. 23.) VM rendelet 1. számú mellékletét figyelembe véve: 

Szállópor PM10: A 24 órás határérték:



50 μg/m3

Veszélyességi fokozat:

III.

100 μg/m3

Veszélyességi fokozat:

II.

Nitrogén-dioxid NO2: Az órás határérték:

4.1.8.4. Hatásterületek A közvetlen hatásterületen a létesítmény működése során, a telephelyen végzett tevékenységek szennyezőanyag kibocsátása által az egyes környezeti elemekre meghatározható hatásterületet kell érteni, beleértve az esetleg bekövetkező havária helyzeteket is. Tapasztalat szerint a közvetlen hatások területe megegyezik a tevékenység levegőterhelésével, illetve zajkibocsátásával kapcsolatban lehatárolt hatásterülettel (távolabb a szennyezőanyag koncentráció már nem okoz érzékelhető változást). A vízhez, földhöz, élővilághoz kapcsolódó közvetlen hatásterületek általában ezen belül maradnak.  Közvetlen hatásterület:  a bányászati tevékenység légszennyezésének hatásterülete  a nyersanyag előkészítési, tárolási technológia légszennyezésének hatásterülete 

Közvetett hatásterület:  a szállítási tevékenység légszennyezésének hatásterülete (a szállítási útvonalak közvetlen környezete)

4.1.8.5. Közvetlen hatásterületek, (diffúz források) hatásterülete A bányaüzem területén bejelentett diffúz forrás nem található. Így a bányaműveléssel, üzemi szállítással leginkább érintett, a bányatelek Szandához legközelebb (legrosszabb lehetőséget feltételezve) elhelyezkedő részén három felületi forrást jelöltünk ki és porkibocsátásának [PM10 szilárd (nem toxikus)] 27




hatásterületét vizsgáltuk. A diffúz légszennyező források - terjedésvizsgálat szempontjából releváns - adatait a 13. táblázatban foglaltuk össze. 13. táblázat: Diffúz felületi források releváns adatai Jele Megnevezés Magasság [mBf.] Relatív magasság [m] Működő felület [m2] Működési idő [üó/év] Kibocsátás [mg/s] Szélsebesség [m/s] Szélirány (É-hoz) Környezeti hőmérséklet [°C] Légköri stabilitási együttható (p) Domborzati viszonyok Felszíni érdesség [m] Éves meteorológiai fájl

D1 1.Bányaudvar 464-465 68 8280 2080 361 2,5 113° 9 0,322 hegy 0,3 CSERHA2

D2 2. Bányaudvar 465-467 63 18043 2080 166 2,5 113° 9 0,322 hegy 0,3 CSERHA2

D3 Mobil törő-osztályozó 465 68 25,5 2080 34 2,5 113° 9 0,322 hegy 0,3 CSERHA2

Megjegyzések, közelítések a terjedésvizsgálati adatokkal kapcsolatban: D1

Mivel a „1. bányaudvar” felületét nedvesítik, ezért a porkibocsátás intenzitását: 2 kg/(ha·h) értékre becsültük. Az udvar domborzatát hegy felületűnek vettük. A terjedésvizsgálatnál, a D1 diffúz forrást egy átlagosan 68 m magasságú, ~8280 m2 nagyságú felülettel modelleztük.

D2

Mivel a „bányaudvar 2.” felületét szintén locsolják, ezért a porkibocsátás intenzitását: 2 kg/(ha·h) értékre becsültük. Az udvar domborzatát hegy felületűnek vettük. A terjedésvizsgálatnál, a D2 diffúz forrást egy átlagosan 63 m magasságú, ~18043 m2 nagyságú felülettel modelleztük.

D3

A mobil törő-osztályozó felületét szintén permetezik, ezért porkibocsátási intenzitását: 2 kg/(ha·h) értékre becsüljük. A diffúz forrást egy 68 m relatív magasságú, 25,5 m 2 nagyságú felülettel helyettesítettük. A porkibocsátásnál 25/20. (IX. 30.) EüM-SZMM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2.1. táblázatát vettük figyelembe. 14. táblázat: Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m 3-ben Megnevezés

Egyéb inert porok*

Megengedett koncentráció, mg/m 3-ben Totális (belélegezhető)

Respirábilis

10

6

28




A törő-osztályozó környezetében kialakuló szállópor koncentrációt, a megengedett totális (belélegezhető) koncentráció 60%-nak, azaz max. 6 mg/m3 (6.000 µg/m3) értékre vettük. A törő-osztályozó környezetének porkibocsátási intenzitását az AirCalc 3.0 Levegős hatástávolságszámító szoftver segítségével iterációval határoztuk meg: 24 ÓRÁS ÁTLAGOLÁSI IDEJŰ TRANSZMISSZIÓ SZÁMÍTÁS F4

|>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>| max. konc. = 5999,6 µg/m 3

Az iterációval meghatározott porkibocsátás (TSPM): 3,32 mg/(m2*s) Vizsgálati tapasztalatok alapján, az összes lebegő portartalom (TSPM), PM10 frakcióba eső hányada 30 - 50%, ezért a modellezésnél az iterációval kapott porkibocsátási intenzitás érték 40%-át vettük fel: 1,328 mg/(m2*s) Megszorozva a felületi forrás nagyságával 1,328·25,5= 34 mg/s. A modellezésnél – mivel valamennyi felületi forrásnál a vizsgált légszennyező anyag komponens azonos – a diffúz porkibocsátás hatásterületét, illetve a légszennyező anyag 24 órára átlagolt terjedését (transzmisszió) összevontan, szállópor PM 10 légszennyező anyagra vizsgáltuk. A számításokat a leggyakoribb meteorológiai állapotra végeztük el. A 6. számú mellékleten ábrázoltuk a légszennyezőanyag (PM10) 24 órára átlagolt terjedési képét.

29




4.1.8.5.1. A bányászati tevékenység légszennyezésének (a D1; D2; D3 diffúz légszennyező források) hatásterülete

7. ábra

A közvetett hatásterület [a.) feltétel c=5 μg/m3 PM10 konc.-nál]= [b.) feltétel c= 3,860 µg/m3 PM10 konc.-nál]=

0m 0m

A diagramról leolvasható (7. ábra), hogy a forrás hatástávolsága PM10 esetén: nem értelmezhető (0 m), a maximális PM10 koncentráció értéke 1,517 μg/m3, ami nem éri el a megengedett 24 órás határértéket (50 μg/m3). A koncentráció értéke a bányatelken belül nem éri el a határérték 10 %-át. A bánya keleti oldalán elhelyezkedő, Natura 2000 védelem alatt álló Szanda Várhegy területén a koncentráció értéke alig lépi túl a határérték 1 %-át. A hatásterület hiányában térképi ábrázolás ebben az esetben nem történt. 4.1.8.5.2. A szállítási tevékenység légszennyezésének hatásterülete (közvetett hatásterületek) A vizsgált tevékenységgel kapcsolatos szállítást, a szállítási útvonalak forgalmi helyzetét a 4.6.1.2. fejezetben már tárgyaltuk. A késztermékeket a vevők saját, illetve alvállalkozók gépkocsijaival szállíttatják el a felhasználás helyére. A szállítási útvonal a bányatelekről indulva, a 21157 számú úton a Nógrádkövesdi Üzembe vezet, ahol mérlegelést végzik. Mérlegelés után ugyan ezen az úton tovább haladva a 2108 számú összekötő útra térve végzik a szállítást. 30




A közvetett hatásterületek meghatározásánál a:  

A 21157 számú bekötő út a bányatelek határától a 2108 számú összekötő útig A 2108 számú összekötő út a 21157 számú bekötő út becsatlakozásától Aszód irányába, Nógrádkövesd településhatáráig

szállítási útvonalakat vizsgáltuk. Mivel a vizsgált szállítási útszakaszok végig aszfaltozottak, a szállító gépjárművek légszennyezésének vizsgálatánál, csak a kipufogó gázok légszennyező hatását vettük figyelembe. A közlekedési emisszió sokkomponensű szennyezőanyag keveréke. Valamennyi anyagra ugyanazok a terjedési tulajdonságok vonatkoznak, függetlenül a kémiai minőségtől (csak az SO2-nak ismert a kémiai felezési ideje). Ezért az azonos terjedési viszonyok között, a különböző emissziók közül azt a szennyezőt kell kritikusnak minősíteni, melynek a vonatkozó immissziós határértéke a legkisebb, és kibocsátási értéke a legnagyobb. A figyelembe vehető légszennyező anyagok közül nem szükséges valamennyivel elvégezni a számításokat, csupán azzal az eggyel, amelynek a vonatkozó immissziós határértéke legkisebb, és a relatív kibocsátási értéke a legnagyobb, mivel a terjedési, hígulási paraméterek azonosak. A „kritikus” szennyező a nitrogéndioxid (NO2), ezért a közvetett hatásterület megállapításához elegendő ezt a szennyezőt figyelembe venni. A vizsgált terület és környezetének NO2 alapterhelése:

11,2 µg/m3.

Mivel a szállításban résztvevő járművek típusa, életkora változó (alvállalkozók, egyéb felhasználók stb. szállítanak), ezért a közlekedési emissziós paramétereknél – mint ahogy azt a 4.1.6.1. fejezetben ismertettük – a Közlekedéstudományi Intézet 2004. évi adatait vettük figyelembe (lásd 15-17. táblázat). A Közlekedéstudományi Intézet 2004. évi adatai szerint a gépjárművek fajlagos emissziói: 15. táblázat Személygépkocsik [g/km] Üzemmód Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxid Kén-dioxid Részecske [km/h] CO CH (FID) NO2 SO2 PM10 50 10,1 1,57 1,42 0,00709 0,105 90 5,35 1,44 2,21 0,00798 0,118

31




16. táblázat Tehergépkocsi [g/km] Üzemmód Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxid Kén-dioxid Részecske [km/h] CO CH (FID) NO2 SO2 PM10 20 16,50 1,67 6,87 0,117 1,99 50 9,18 0,645 5,99 0,0932 1,56 70 6,95 0,490 6,88 0,956 1,53 17. táblázat Autóbusz [g/km] Üzemmód Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxid Kén-dioxid Részecske [km/h] CO CH (FID) NO2 SO2 PM10 50 9,56 0,953 5,46 0,121 1,63 90 6,54 0,732 8,22 0,150 1,89

A szállítási tevékenység terjedésvizsgálati számítássokkal kapcsolatos forgalmi adataival a „4.1.6.2. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai” fejezetben részletesen foglalkoztunk, ezért az alábbiakban a számítás menetét, és az eredményeket ismertetjük. Az útszakasz, mint vonalforrás kibocsátását E [mg/s*m], a gépjárművek fajlagos emissziója e [g/km] alapján határoztuk meg a következő képlettel: 4

Ei  ahol:

Ei eij nj

n e j 1

j ij

3,6  106

a vizsgált útszakaszon áthaladó gépjárműforgalom teljes károsanyag kibocsátása az „i”-edik kipufogógáz komponensből [mg/s*m] a „j”-edik járműfajta kibocsátása az „i”-edik légszennyező komponensből, a járműforgalom tényleges sebességénél [g/km] a járműfolyam járműszáma személygépkocsiban, tehergépkocsiban, autóbuszban, motorkerékpárban (j= 1, 2, 3, 4)

A terjedésvizsgálati modellezést az Imagináció Mérnökiroda Kft. AirCalc 3.3 Levegős hatásterület számító szoftverével végeztük el. 4.1.8.5.3. A 21157 számú bekötőút (Bányatelek-Nógrádkövesd) külterületi szakasza járműforgalmának hatásterülete A vizsgált útszakaszra jellemző, modellezési adatok, paraméterek:    

Haladási sebességek (tgk.) [km/h]: A kezdő és végpont EOV koordinátái: Átlagos kibocsátási magasság [m]: Működési idő [üó/év]:

max. 70 (külterület) 677170; 285177 – 674061; 282562 1 8760 32




       

Kibocsátás [mg/(m*s)]: Szélsebesség [m/s]: Szélirány (É-hoz): Környezeti hőmérséklet [C°]: Légköri stabilitási együttható (p): Domborzati viszonyok: Felszíni érdesség [m]: Éves meteorológia fájl:

0,053 2,5 113° 9 0,322 sík 0,3 CSERHA2.met

A gépjárművek – a vizsgált útszakaszra jellemző – NO2 kibocsátási adatait [mg/(m·s)], a forgalmi adatok alapján EXCEL táblázat alkalmazásával számítottuk (lásd: 8. - 10. ábra).

8. ábra

9. ábra

33




10. ábra

A terjedésvizsgálat eredménye: A 12108. út külterületi szakaszán a gépjárművek NO2 kibocsátása a távolság függvényében H= 1 m; szélirány: ÉÉNY szélsebesség: u=2,5 m/s; p=0,322

11. ábra

A közvetett hatásterület [a.) feltétel C= 10 μg/m3 NO2 konc.-nál] = b)

8m

a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;

34




A diagramról leolvasható (11. ábra), hogy az útvonalon a járművek NO2 kibocsátásának közvetett hatásterülete 8 m, a maximális NO2 koncentráció értéke 20,915 μg/m3 az úttest szélétől 0 m távolságban, ami nem éri el a megengedett 100 μg/m3 egészségügyi határérték negyedét. Az alapállapothoz képest 1 méterrel nő meg a szállítási útvonal hatásterülete. 4.1.8.5.4. A 2108 számú (13+946 – 24+784 szelvény) összekötőút (belterületi szakaszának) járműforgalmának hatásterülete A vizsgált útszakaszra jellemző, modellezési adatok, paraméterek:            

Haladási sebességek (tgk.) [km/h]: A kezdő és végpont EOV koordinátái: Átlagos kibocsátási magasság [m]: Működési idő [üó/év]: Kibocsátás [mg/(m*s)]: Szélsebesség [m/s]: Szélirány (É-hoz): Környezeti hőmérséklet [C°]: Légköri stabilitási együttható (p): Domborzati viszonyok: Felszíni érdesség [m]: Éves meteorológia fájl:

50 max. 674049; 282106 – 674626; 280979 1 8760 0,081 2,5 113° 9 0,322 sík 0,3 CSERHA2.met

A gépjárművek – a vizsgált útszakaszra jellemző – NO2 kibocsátási adatait [mg/(m·s)], a forgalmi adatok alapján EXCEL táblázat alkalmazásával számítottuk (lásd. 12. – 14. ábra).

12. ábra

35




13. ábra

14. ábra

A 2108 számú összekötőúton a gépjárművek NO2 kibocsátása a távolság függvényében H= 1 m; szélirány: ÉÉNy szélsebesség: u=2,5 m/s; p=0,322

15. ábra

36




A közvetett hatásterület [a.) feltétel C=9,467 μg/m3 NO2 konc.-nál] = b)

12 m

a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;

A diagramról leolvasható (15. ábra), hogy az útvonalon a járművek NO2 kibocsátásának közvetett hatásterülete 12 m, a maximális NO2 koncentráció értéke 29,963 μg/m3 az úttest szélétől 0 m távolságban, ami nem éri el a megengedett 100 μg/m3 egészségügyi határérték negyedét. Az alapállapothoz képest 1 méterrel nő meg a szállítási útvonal hatásterülete. Az úttest szélétől a lakóépületek ~16 méterre helyezkednek el.

4.1.8.6. A diffúz felületeken kialakuló szállópor (PM10) terjedésének bemutatása 4.1.8.6.1. A Szanda I. andezit bánya diffúz légszennyező forrásainak légszennyezése, a szállópor (PM10) terjedésének bemutatása A szállópor 24 órára átlagolt terjedését a 6. számú mellékletben mutatjuk be. A transzmisszió középpontja: Az ábrázolt koncentráció tartomány: A számított max. koncentráció (együttes hatás): A legközelebbi védendő létesítmény távolsága:

EOV: X= 677022; Y= 285611 0,5 - 4 [µg/m3] 4,561 [µg/m3] ~ 970 m

(Természetesen a maximális koncentráció érték közvetlenül az „igénybevett felületek” felett alakul ki.) Megállapítások:   

a számított max. koncentráció nem hagyja el a felületi források széleit, az ábrázolt max. koncentráció 4,561 µg/m3, a D3 (mobil törő-osztályozó) diffúz légszennyező forrás „működő felülete” felett alakul ki, a felhígulással, az ábrázolt legkisebb koncentráció 0,5 µg/m 3, a hatásterülettel nem rendelkező D3 („mobil törő-osztáyozó”) forrás „működő felületének” szélétől DK-i irányban egy elnyújtott ~587 m széles és 1048 m hosszú görbe mentén alakul ki.

A vizsgált bányászati tevékenység légszennyező hatásainak összegzése: A vizsgált tevékenység környezeti hatását jellemző légszennyező anyagok (nitrogéndioxidok, szállópor) terjedésének (transzmisszió) vizsgálatára végzett modellszámítások igazolták, hogy a bányászati tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó nyersanyag-előkészítés (törés-osztályozás), valamint a szállítás nem jelentenek környezeti kockázatot a védendő létesítményekre, illetve nem okoznak a megengedett egészségügyi határértékek feletti légszennyezést.

37




A számításokat minden esetben a lehető legkedvezőtlenebb feltételekkel végeztük el. A fentiek figyelembevételével a vizsgált bányászati tevékenység által okozott légszennyezést elhanyagolhatónak minősítjük.

4.2. Víz 4.2.1. A földtani, vízföldtani viszonyok Földtani viszonyok A bányatelek Nógrád megyében Szanda községtől D-re, 900 m-re, a Várhegy K-i oldalán helyezkedik el. Alaplapja +373,00 mBf, fedőlapja +530,00 mBf. A bányatelek területe 50 ha 1884 m2. A bányatelek kitermelhető ásványi nyersanyaga az andezit. A Szanda - hegy a Cserhát - hegység része, amely a Kárpátok belső vulkáni övének, ezen belül az É-Mo.-i vulkáni sorozatnak egyik Ny-i tagja. A területen a miocénben meginduló nagyarányú vulkáni tevékenység jellegzetessége a kisarányú, szórt vulkáni anyag. A hasadékvulkán láva anyaga a letakart felszínre ömlött. A kiömlő andezites láva több km2 -es és 60-100 m vastag lávatakarókat hozott létre. A haszonanyag bádeni korú piroxén-andezit, amelynek feküje felső-oligocén egerien slír. A felszíni piroxén-andezit kb. 14 km2 -es területen, ÉNy-DNy-i csapásban helyezkedik el. Az andezit test hossza kb. 2,5 km, legnagyobb felszíni szélessége 700 m (ÉK-DNy-i irányban). A haszonanyag fedője lösz és nyirok, átlagos vastagsága 1-1,5 m. A vulkáni összlethez nyugat felé középső-miocén slír, alsó-miocén tarkaagyag és a kistáj belseje felé jellemzően felső-oligocén homokkő, agyag kapcsolódik. A DNy-i és K-i részeket löszderivátum, illetve erős szoliflukciós hatást tükröző lejtőanyag fedi. Jellemző szerkezeti iránya a Ny-i, ÉNy-i. Vízföldtani viszonyok A terület vízföldtani viszonyai egyszerűek. A vulkáni terület vízben szegény, a kőzetekben tárolandó jelentéktelen mennyiségű hasadékvíz időszakos, kisebb forrásokban tör néhol a nyiroktalaj alól a felszínre. A források zöme a vulkáni képződmények és az agyagos-homokos oligocénmiocén feküképződmények hatására bukkan a felszínre, nagyrészt időszakos rétegforrás formájában, melynek vízhozama 15 - 20 l/perc. Vízhozamnak azért csekély, mert nagyrészt a vulkáni képződmény hasadékvizét csapolja meg, kedvező rétegdőlés esetén a jobban vízzáró agyagos összletet. 38




Az üledékes kőzetekből felépülő dombvidék rossz víztároló és vízadó képződményekből épül fel. Néhány rétegforrás az oligocén, miocén és a vékony pleisztocén löszhatáron alakult ki. A terület vízben szegény minősítésű. Felszíni vízfolyásai közül legjelentősebbek a Szanda-patak, mely az Ipoly vízgyűjtő területéhez és a Galga-patak, mely a Zagyván keresztül a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Végeredményben megállapítható, hogy a szandai bányaterület gyakorlatilag vízmentes, tehát a távolabbi vízgyűjtő területek az ásványvagyon kitermelés és feldolgozás irányából nem veszélyeztettek.

4.2.2. A jellemző vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektől való eltérések ismertetése A bányában az ivóvíz biztosítását palackos vízzel oldják meg. Szociális célú vízfelhasználásra (zuhanyzás, mosakodás) a Nógrádkövesdi Bányaüzemben van lehetőség. Az utak porzás csökkentésére locsolást alkalmaznak. A szükséges vízmennyiséget a Nógrádkövesdi Üzemből biztosítja a Társaság. Az üzemben ipari jellegű vízfelhasználás nem történik.

4.2.3. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyesztés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása A porzás csökkentésre használt vizet a Nógrádkövesdi Üzeméből szállítja a Társaság lajtos kocsival.

4.2.4. Az ivóvízbeszerzés, ivóvízellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása A dolgozók ivóvízellátása palackos víz formájában biztosított.

4.2.5. A vízkészlet-igénybevételi visszamenőleg

adatok

ismertetése

5

évre

Az elmúlt 5 évben, a 2010-2014-es időszakban vízfelhasználás nem történt.

39




4.2.6. A szennyvízkeletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minőségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján Ipari szennyvíz a technológiából adódóan nem keletkezik. Kommunális szennyvíz csak mobil WC-ben keletkezik.

4.2.7. A szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzői, továbbá az iszapkezelés, iszapminőség és elhelyezés adatainak ismertetése Szennyvíztisztító telep a bányához kapcsolódóan nem működik, iszap nem keletkezik. A mobil WC-ben keletkező szennyvizet szippantós kocsival szállíttatják el.

4.2.8. A csapadékvízrendszer bemutatása (akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat) A Szandai Üzemben csapadékvíz-kezelés nem történik. Az esővizet a kőzet szerkezeténél fogva elnyeli, illetve a bánya területéről természetes úton elfolyik, elszivárog a csapadékvíz.

4.2.9. A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló (hatósági határozattal előírt) monitoring rendszer adatainak és működési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését A területen nem működik monitoring rendszer.

4.2.10. A felszíni és felszín alatti vízszennyezések bemutatása, az elhárításukra tett intézkedések és azok eredményeinek ismertetése Felszíni és felszín alatti vízszennyezés a bánya eddigi működése során nem merült fel. A felszín alatti vizekre a gépek nem megfelelő műszaki állapota (pl. gépekből elfolyó olaj) okozhat veszélyt. Ennek megakadályozására a gépeken rendszeres időközönkénti karbantartást végeznek (végeztetnek), a felmerülő hibákat kijavítják, illetve kijavíttatják.

40




4.2.11. A vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedési tervek, a végrehajtásuk tárgyi és személyi feltételeinek ismertetése A vízszennyezések megelőzése érdekében a bányában üzemelő gépeken, járműveken rendszeres karbantartást végeznek. A karbantartásra a közeli Nógrádkövesdi Üzemben kerül sor.

4.3. Hulladék 4.3.1. A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése. A technológia és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük A Szanda I. andezit bányában folytatott tevékenység részletes ismertetését, az alkalmazott technológia bemutatását a 3.1.2 fejezet tartalmazza. A bányaüzem egyszerűsített technológiai folyamatábráját a 16. ábra szemlélteti. Lekarolás

Törésosztályozás

Termék

Szállítás (értékesítés) 16. ábra: A Szanda I. andezit bánya technológiai folyamatábrája

A 2010-2014. időszakban nem képződött hulladék a Szandai Üzemben.

41




4.3.2. A technológia és a tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérlegek készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról 4.3.2.1. Felhasznált anyagok A technológia és a tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozóan a 3.1.4. fejezetben található. 4.3.2.2. Keletkezett hulladékok Az üzem területén az elmúlt 5 évben (2010-2014) nem képződött hulladék.

4.3.3. A keletkező hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és veszélyességi jellemzőit is meg kell adni technológiánkénti és tevékenységenkénti bontásban) A Szandai Üzemben az elmúlt 5 évben (2010-2014) nem képződött hulladék.

4.3.4. A hulladékok gyűjtési módjának ismertetése Az üzemelés során keletkező kommunális hulladék gyűjtésére az üzem területén 1 db 120 l-es edényzet van elhelyezve.

4.3.5. A hulladékok telephelyen belül történő kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok műszaki és környezetvédelmi jellemzőit A Szandai Üzemben nem képződött hulladék a 2010-2014-es időszakban.

4.3.6. A telephelyről kiszállított (export is) hulladékok fajtánkénti ismertetése és mennyisége. A hulladékot szállító, átvevő szervezet azonosító adatai, a hulladékszállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése A telephelyről nem történik hulladék kiszállítása.

42




4.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkező hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése A Colas Északkő Kft. 2007 októberében nyújtotta be Bakos Béláné környezetvédelmi koordinátor és Dr. Kertész Botond bányászati stratégiai és értékesítési vezető által készített Egyedi Hulladékgazdálkodási Tervet 2008-2015. évekre a Kft. telephelyeire vonatkozóan, melyet az Észak-magyarországi Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség 10875-1/2009 számú határozatával hagyott jóvá. 4.3.7.1. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az Egyedi Hulladékgazdálkodás Terv szerint a legalapvetőbb célok a következők: -

a hulladékok keletkezésének megelőzése, a mennyiségének és veszélyességének csökkentése; a hasznosítási arány növelése.

keletkező

hulladékok

A kijelölt célok megvalósítását segíti az EN ISO 14001:2004 szabvány szerinti kialakított és a Bureau Veritas által tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer, ami szabályozza a hulladékok keletkezésének csökkentésére vonatkozó eljárási utasításokat. 4.3.7.2. A keletkező hulladékok intézkedések ismertetése

mennyiségének

csökkentésére

tett

A Colas Északkő Kft. általános alapelve a hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése, valamint a környezetbe jutó kibocsátás minimalizálása. A keletkező hulladékmennyiségek csökkentésére irányuló általános tevékenységek: -

hulladék keletkezés megelőzésére irányuló lehetőségek folyamatos meghatározása és megvalósítása; aktív és felelősségteljes részvétel a munkaerő állomány minden szintjén pl. eljárások az alkalmazottak javaslatának befogadására; az anyagfelhasználás folyamatos figyelemmel kísérése és jelentése, összevetve a folyamat főbb teljesítménymutatóival.

4.3.8. Más szervezettől átvett (import is) hulladékok minőségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése A Szandai Üzemben nem történik más szervezettől hulladékátvétel.

43




4.3.9. A begyűjtéssel átvett hulladékok minőségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Jelen bányászati tevékenység esetében nem értelmezhető.

4.4. Talaj 4.4.1. A terület-igénybevétel és a területhasználat megváltozásának adatai A bányatelek területi nagysága 50 ha 1884 m2, de a bányászati tevékenység kevesebb, mint 20 hektáron folyik. A bányaterület eredetileg erdőterület volt. A kitermelésre betervezett területek a Colas Északkő Kft. tulajdonában lévő „kivett” művelési ágú Szanda 0182/1 hrsz.-ú 44.3627 m2 területű ingatlanon belül vannak. A bányaterület kb. 53 %-án az eredeti felszín a korábbi kitermelés folytán már nincs meg. A kitermelésre tervezett területből kb. 1.500 m 2-en van eredeti talaj. A terület feltárásakor a meglévő talajt összeszedték (kb. 500 m 3) és a kitermelés határán külön depóban helyezték el a bánya bezárásáig, illetve a tájrendezési munkák megkezdéséig.

4.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok stb.) Az Északi-középhegység talán legszerényebb mezőgazdasági potenciálú területe. A Cserhát hegységet alkotó kőzetek változatossága nagy, az oligocén homokos és agyagos rétegek, az alsó-miocén slír és az andezit előfordulása a jellemző. Az erősen tagolt hegyvidéki Központi-Cserhát kistájban a kőzetfelépítés változatosságát növeli, hogy az andezitre lajta- és szarmata mészkő rakódott, a pleisztocénben pedig lösz települt, amely különböző mértékben erodálódott. A változatos kőzetfelszínen agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek (55%). A D-i kitettségű, alacsonyabb térszínű löszfelszíneken a barnaföldek előfordulása a jellemző (34%). Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok mechanikai összetétele túlnyomórészt - a talajképző kőzettől függetlenül - agyagos vályog. A kismértékben erodált változatok vízgazdálkodása a közepes vízvezető képesség miatt kevésbé kedvező, míg az erősen erodált változatoké a sekély termőrétegűség miatt szélsőséges. Erdőterületként (50%) és legelőként (25%) hasznosíthatóak. A lepusztulás révén kialakult köves és földes kopárok területi részaránya jelentős (8%). A meszes felszíneken rendzina talajok vannak (<1%). A barnaföldek a kistáj É-i részén nyirkokon, középső harmadában pedig harmadidőszaki vagy idősebb üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük a talajképző kőzettől függően vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk az agyagbemosódásos barna erdőtalajokéval megegyezik vagy jobb vízvezető képességük miatt kedvezőbb. Szántóként mintegy 45%-ban hasznosíthatók (ext. 30–50, int. 32–60). A nem vagy csak gyengén erodált 44




erdőtalajok közepesen savanyúak. Az erősebben erodált talajok esetében a meszes alapkőzet felszínre kerülése vagy az elvékonyodott termőréteg miatt a meszezés már nem alkalmazható. A talajvédelemre a gazdálkodóknak gondot kell fordítaniuk. A patakvölgyekben agyagos vályog mechanikai összetételű, szénsavas meszet nem tartalmazó réti és nyers öntés talajok találhatók, kiterjedésük 1%, illetve 2%. Szántóként 40% és 30%-ban, rétlegelőként 40% és 5%-ban hasznosíthatók.

4.4.3. A tevékenységből származó talajszennyezések és megszüntetési lehetőségeinek bemutatása A felső talajrétegre a munkálatokat végző gép meghibásodásából adódó olajos szennyeződések jelentenek veszélyt. Olajelfolyás miatti vészhelyzet A bekövetkezés várható helye minden üzem- és munkaterület, bányaműveléshez használt gépek, járművek megfordulnak.

ahol

a

A bekövetkezés okai lehetnek: - hajtóművek meghibásodása - tömítetlenségek - szivárgások stb. Megelőzés, a bekövetkezett talajszennyezések megszüntetése A környezetvédelmi előírásokat teljesítő gépek alkalmazásával és azok rendszeres szakszerű karbantartásával kiküszöbölhetőek a hibalehetőségek. Az esetleges szennyezés bekövetkezése esetén a kifolyt anyagot azonnal fel kell itatni, az átázott talajjal együtt fel kell szedni és 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet értelmében kell gyűjteni, tárolni és elszállíttatni.

4.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése Olajelfolyás: Olajelfolyás bekövetkezése esetén annak mértékétől függetlenül a következő intézkedéseket kell megtenni: -

fel kell deríteni az olajelfolyás eredetét; meg kell szüntetni az olajelfolyást kiváltó okot; el kell határolni védőgáttal a szennyeződött területet és fel kell fogni az elfolyó olajat; fel kell szedni és el kell szállítani a kifolyt olajat, fel kell tárni a szennyezett területeket, a szennyezett talajt, növényzetet ki kell termelni és ártalmatlanítani kell, meg kell gátolni a felszíni vizek szennyezését;

45




-

meg kell akadályozni az ismétlődő előfordulás lehetőségét és igazolni az okozott környezetszennyezés megszüntetését.

4.4.5. Remediációs megoldások bemutatása A bányászati tevékenység során a humuszos réteg letakarításra és deponálásra kerül. A Szanda I.- andezit bánya tájrendezési tervét a jogelőd Pestkörnyéki Kőbányák Kft. készíttette el 1995-ben, amelyet a Miskolci Bányakapitányság 1067/1997-2.sz. határozatával jóváhagyott. A terv az újrahasznosítási célnak megfelelően tartalmazza a tájrendezési és újrahasznosítási feladatokat. Újrahasznosítási célként a terület újraerdősítése van meghatározva, ezért technikai tájrendezési feladatként a maradó rézsűket ennek megfelelően kell kiképezni. A tájrendezési terv a maradandó rézsűket 65° + 3° dőlésben adja meg. A 2008-2012es tervidőszakban a végrézsűt még nem érték el, így a bányafal dőlésszöge 70-75° maradt egyelőre. A bánya művelésre tervezett részein, mivel végrézsű még nem alakult ki a tervidőszakban, a növénytelepítést sem lehetett elkezdeni. A tájrendezés végső célja a visszaerdősítés, de ezt csak a kitermelés befejezésekor lehet elkezdeni. A bánya területén az erdőfelület megszűnésével a jellemző állatvilág a bánya környékére kiszorult. Szénhidrogénektől, vagy más vegyi anyagtól eredő, ismert talaj-, vagy talajvíz szennyezés a múltban nem fordult elő.

4.5. Zaj és rezgés 4.5.1. A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból, feltüntetve és megnevezve a védendő objektumokat, védendőnek kijelölt területeket A tevékenység hatásterületének meghatározása a 4.5.2.4. fejezetben kerül bemutatásra.

4.5.2. A zaj/rezgésforrások leírása, a tényleges terhelési meghatározása, összehasonlítása a határértékekkel

helyzet

4.5.2.1. A vizsgálat során alkalmazott jogszabályok és szabványok -

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezetei zaj értékeléséről és kezeléséről, 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól, 46




-

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM sz. együttes rendelet a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, MSZ ISO 1996-1:1995 sz. "Akusztika, A környezeti zaj leírása és mérése. 1. rész: Alapmennyiségek és alapeljárások." c. szabvány, MSZ ISO 1996-2:1995 sz. "Akusztika, A környezeti zaj leírása és mérése. 2. rész: Adatgyűjtés területfelhasználáshoz." c. szabvány, MSZ ISO 1996-3:1995 sz. "Akusztika, A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás minősítéshez." c. szabvány, MSZ 18150-1:1998: A környezeti zaj vizsgálata és értékelése

4.5.2.2. A helyszín és vizsgált létesítmény bemutatása A Colas Északkő Kft. Szanda I. andezit bányaüzemének zajkibocsátása egyrészt technológiai eredetű, másrészt szállítási tevékenység okozza. A bányát a 21157 számú közúton lehet elérni. Az üzem és környezetének átnézeti helyszínrajza a 4. számú mellékletben látható. A bányában termelés a 2010-2014-es időszakban nappali órákban történt, a piaci viszonyok miatt esetlegesen (max: 532 tonna 2012ben). 4.5.2.3. Az üzemmel kapcsolatos zajkibocsátás meghatározása Az üzem zajkibocsátását a technológiai zajforrások, valamint a termeléssel összefüggő közúti szállítás együttese jelenti. Üzemi létesítménytől származó zajterhelés Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területen (a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete) a 18. táblázat mutatja be. 18. táblázat: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területen Sorszám 1. 2.

3. 4.

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Nappal Éjjel 06-22 óra 22-06 óra

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az 45 35 egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges 50 40 területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a 55 45 vegyes terület Gazdasági terület 60 50 *Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.

47




Szanda település lakóingatlanjai „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusian, telepszerű beépítésű)” besorolású területen találhatóak, ahol a zajterhelési határérték: LTH nappal = 50 dBA A bányaüzem zajkibocsátásának meghatározását és zajtérképen történő bemutatását a német Wölfel Meβsysteme Software GmbH & Co társaság IMMI 2014 típusú zajtérkép készítő szoftverével határoztuk meg, amely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állásfoglalása alapján a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet, illetve a 25/2004 (XII.22) KvVM rendelet szerinti számítási módszereket alkalmazza. A zajtérkép 2 m-es rácsosztással készült. A programba betápláltuk a feltételezett hatásterület geodéziáját, az üzemi közlekedési út nyomvonalát, a zajforrások helyét, zajteljesítmény-szintjüket és relatív magasságukat. Az üzem technológiai zajforrásait az alábbi 19. táblázat szerint vettük figyelembe: 19. táblázat Sorszám

Megnevezés

Z1

Metso LT 106 S típusú mobil pofástörőosztályozógép

Z2

Caterpillar 950 G-II típusú homlokrakodó

Magasság (m)

LW’ (dB)

Üzemidő (h)

3

124

Zajkibocsátása nappal; ~2080 üó/év

2,5

106

Zajkibocsátása nappal; ~ 2080 üó/év

A kiszállítást végző tehergépjárműveket a bányaüzemen belül technológiai zajforrásnak kell tekinteni. Bányán belüli mozgásuk nyomvonalát közútként kezeltük a programban. Kiszállítás csak nappali időszakban történik. A szállítójárműveket az üzem területén 6 darab (3-3 oda-vissza) nehéz-tehergépjárműként, 30 km/h sebességet feltételezve (ennél kisebb sebességet az IMMI program nem engedélyez) vettük figyelembe a belső közlekedési útvonalon. A bányaüzem zajkibocsátásának zajtérképe a 8. számú mellékletben látható. Közlekedési létesítmények zajkibocsátása A hatásterületen a közúti közlekedéstől származó környezeti zajterhelés számítás útján történő meghatározáshoz a stratégiai zajtérképek, valamint intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének előírásait alkalmazhatjuk. Csak a nappali zajkibocsátást vizsgáljuk, mert a bánya is csak nappal üzemel. A feltételezett hatásterületen a 21157. számú bekötőutat és a 2108 számú összekötő utat találjuk. 48




20. táblázat

Ssz.:

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre*

Zajtól védendő terület

[dB] Kiszolgáló lakóúttól zajra

1.

2.

3.

4. *

**

úttól, Az országos közútszármazó hálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra

Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra

Nappal

Éjjel

Nappal

Éjjel

Nappal

Éjjel

6.0022.00

22.006.00

6.0022.00

22.006.00

6.0022.00

22.006.00

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

50

40

55

45

60

50

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

55

45

60

50

65

55

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

60

50

65

55

65

55

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint. Olyan repülőterek vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.

49




*** Olyan repülőterek vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek.

A Magyar Közút Kht. 2014. októberében tette közzé az országos közutak 2013. évre vonatkozó legfrissebb keresztmetszeti forgalmi adatait. A 21157 számú bekötőút zajkibocsátásának meghatározásához a 10394 kódszámú számláló állomás adataiból indulhatunk ki. A forgalmi adatokat három akusztikai járműkategóriába kell összevonni (R 4.2.): I. akusztikai járműkategória: személy- és kistehergépkocsi (ÁNFI) II. akusztikai járműkategória: szóló autóbusz, könnyű tehergépkocsi (3,5-7 tonna össztömeg), motorkerékpár, segédmotoros motorkerékpár (ÁNFII) III. akusztikai járműkategória: csuklós autóbusz, szóló nehéz tehergépkocsi, tehergépkocsi szerelvény (tehergépkocsi pótkocsival, nyergesvontató) (ÁNFIII) Az aktuális számítási útszakaszt nem osztottuk résszakaszokra (r=1), a forgalom időfüggésével nem számolunk (f=1), az adott útszakaszon belül azonos útburkolati minőséget és emelkedési viszonyokat tételeztünk fel (n=1), ezért az indexek elhagyhatók. A megítélési időtartamra, dref=7,5 m referencia távolságra vonatkozó számított egyenértékű A-hangnyomásszint az R 3.3. alapján az alábbi összefüggéssel számítható:

LAeq(d,h)nappal esetén u=16 LAeq(d,h)éjjel esetén u=16

Mivel a számításunk kiindulási adata az éves átlagos napi forgalomnagyság (ÁNF járműkategóriánként, napszakonként, a 4. pont szerint), ezért mértékadó sebességnek minden járműkategóriában az adott út- és időszakaszra érvényes, hatóságilag engedélyezett, illetve előírt vmegengedett legnagyobb haladási sebesség korrigált értéke alkalmazandó, és a forgalmat egyenletesen áramlónak kell tekinteni.

ahol A = 0,07 vmegengedett + 20 Qsáv,x = (Q1x + Q2x + Q3x)/FS

50




Q1x, Q2x, Q3x az R 4.1.2. szerint FS a forgalmi sávok száma

Q1, napköz = A1,napköz * ANFI/12 Q2, napköz = A2,napköz * ANFII/12 Q3, napköz = A3,napköz * ANFIIII/12 Q1, este = A1,este * ANFI/4 Q2, este = A2,este * ANFII/4 Q3, este = A3,este * ANFIIII/4 Q1,.nappal = Q1,napköz + Q1,este Q2,.nappal = Q2,napköz + Q2,este Q3.,nappal = Q3,napköz + Q3,este Q1,éjjel = A1,éjjel * ANFI/8 Q2, éjjel = A2,éjjel * ANFII/8 Q3, éjjel = A3,éjjel * ANFIIII/8 Napszak forgalom aránya (Ai,x) az ÁNF-hez képest: Napszak forgalom aránya (Ai,x) az ÁNF-hez képest Út-/forgalomjelleg kategória*

Ml, M5 autópályák M0-n kívüli szakaszai M0 és az M3, M7 autópályák M0-n kívüli szakaszai M0-n belüli autópálya szakaszok Jelleg2 = 1 (Nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak) Jelleg2 = 2 (átlagos éjszakai forgalmú utak) Jelleg2 = 3 (kis éjszakai forgalmú utak)

Napközben 06-18 óra

Este 18-22 óra

Éjszaka 22-06 óra

Akusztikai járműkategória jele I

II

III

I

II

III

I

II

III

I=1

I=2

I=3

I=1

I=2

I=3

I=1

I=2

I=3

0,699

0,618

0,590

0,164

0,162

0,160

0,137

0,220

0,250

0,745

0,660

0,612

0,162

0,160

0,158

0,093

0,180

0,230

0,765

0,747

0,743

0,150

0,148

0,145

0,085

0,105

0,112

0,750

0,743

0,736

0,162

0,160

0,158

0,088

0,097

0,106

0,780

0,777

0,773

0,150

0,148

0,145

0,070

0,075

0,082

0,802

0,799

0,795

0,139

0,138

0,136

0,059

0,063

0,069

* ÚT 2—1.109:2004 szerinti forgalomjelleg kategóriák

Az LAeq(7,5)g,s,t,j kiszámítása:

51




3

LAeq(7,5)g,s,t,j = 10 lg

10 0,1 LAeq(7,5)g,s,t,j,i i 1

LAeq(7,5)g,s,t,j,i = [ Kt + KD ]g,s,t,j,i ahol

vg,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség (km/h), pg,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához tartozó terhelési paraméter, esetünkben zérusnak tekintettük i=

Ai

Bi

Ci

Di

Ei

Fi

1

2.00

2.92

3.03

2.00

2.62

3.92

2

2.40

2.92

3.17

2.10

3.15

3.79

3

2.70

2.92

3.90

1.86

5.07

2.53

[ K ] g,s,t,j,i – útburkolat miatti korrekció, esetünkben C akusztikai érdességi kategóriájúnak tekintettük az utat a teljes szakaszon, ahol K = 0,49 [ KD ] g,s,t,j,i = 10 lg (Q g,s,t,j,i / v g,s,t,j,i ) – 16,3 ahol Q

g,s,t,j,i

az adott akusztikai járműkategóriához tartozó forgalomnagyság (jármű/óra)

vg,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség (km/h), Számításaink során a 21157 számú bekötő út és a 2108 számú összekötő út érintett szakaszait a kis éjszakai forgalmat lebonyolító utak közé soroltuk, és az ehhez tartozó napszak forgalomaránnyal (25/2004.(XII:20.) KvVm r. 2. melléklet 3. táblázat, jelleg: 3 – kis éjszakai forgalmú út) számítottuk ki a jármű/óra adatokat. Az utak 2 forgalmi sávosak, a rajta zajló forgalmat egyenletesnek tekintettük. Az útburkolati korrekció értékét K=0,49-nek választottuk. A terhelési paraméter zérus. Az adott útszakasz látószöge 180o. A gépjárművek sebessége lakott területen kívül az I. kategóriában 90 km/h, a II. és III. kategóriában 70 km/h, lakott területen belül egységesen 50 km/h. A terjedés számítása során csak a távolságtól függő K d és a többszörös visszaverődés miatti Kr,több korrekciót vettük figyelembe. 21157 számú bekötőút, 10394 jelű számlálóállomás: ÁNFI = 577 Q1,nappal = 58,61

ÁNFII = 57 Q2,nappal = 5,77

52

ÁNFIII = 13 Q3, nappal = 2,21




Lakott területen kívül (I. járműkategóriában 90 km/h, a többi 70 km/h): LAeq(7,5)nappal = 65,3 dBA Az országos közút-hálózatba tartozó mellékutaktól kibocsátott zaj falusias lakóterületre előírt 60 dBA mértékű nappali határértéke akadálytalan zajterjedés mellett a középvonaltól számított 7,5 m-es távolságon túl teljesül. A 2108 számú összekötő út, 8039 jelű számlálóállomás: ÁNFI = 1042 Q1,nappal = 105,85

ÁNFII = 47 Q2,nappal = 4,75

ÁNFIII = 74 Q3, nappal = 7,42

Az útszakaszra jellemző, az útpálya akusztikai középvonalától 7,5 m-re fellépő zajkibocsátás a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. mellékletének 4. pontjában előírt számításokat alkalmazva lakott területen belül (sebesség 50 km/h minden járműkategóriában): LAeq(7,5)nappal = 64,29 dBA Lakott területen kívül (I. járműkategória 90 km/h, a többi 70 km/h): LAeq(7,5)nappal = 66,72 dBA Az országos közút-hálózatba tartozó mellékutaktól kibocsátott zaj kertvárosias, falusias lakóterületre előírt 60 dBA mértékű nappali határértéke akadálytalan zajterjedés mellett a középvonaltól számított 7,5 m-es távolságon túl teljesül. 4.5.2.4. Hatásterület meghatározása 4.5.2.4.1.Közvetlen hatásterület A vizsgált telephely környezetében a környező gazdasági területek zajtól nem védendő részein a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) e) szerint a hatásterület határa az a vonal, amelyik nappal 55 dBA mértékű, éjszaka 45 dBA mértékű zajszintet jelent. Falusi lakóterület esetében a 6. § (1) a) szerint ez 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. Fentiek alapján közvetlen hatásterület határa a 9. számú melléklet ábráján a 40 dBA izobár görbe. A közvetlen hatásterületen nem találhatók védendő lakóépületek.

53




4.5.2.4.2.Közvetett hatásterület A közvetett hatásterületen a szállítójárművek által használt közutak megnövekedett forgalma miatt zajszint növekedéssel érintett területet értjük. A bányából szállító járművek hatása, ha azok mind áthaladnak a 2108 számú közút Nógrádkövesden átvezető szakaszán, nem okoz változást az út zajkibocsátásában. (Ha a forgalmi adatokhoz pluszként számoljuk hozzá a bányából történő szállítást, akkor a zajkibocsátás 7,5 m-es, egy tized decibelre kerekített jellemző értéke nem változik.) A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. § (1) szerint „szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelésváltozást okoz”. Esetünkben tehát nincs közvetett hatásterület.

4.6. Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 4.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévő, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása 4.6.1.1. A terület tájföldrajzi besorolása: -

Nagytáj: Középtáj: Kistájcsoport: Kistáj:

Észak-magyarországi Középhegység Cserhátvidék Északi-Cserhát Terényi-dombság

17. ábra: Balra az elbányászott Péter-hegy és Szanda-hegy maradványa, jobbra a Szanda-Várhegy

54




4.6.1.2. A terület élőhelyeinek ismertetése A bányatelken belül a következő Á-NÉR élőhelyek, vagy azok maradványai fedezhetők fel. Ezek közül a következő ciklusban csak a már eddig is bányászattal érintett területek kerülnek művelésre, vagyis az egyéb élőhelyek közé sorolt telephelyek, roncsterületek, meddőhányók és nyitott bányafelületek. A bányatelken belül található természeteshez közel álló élőhelyek nem károsodnak. NYÍLT SZÁRAZGYEPEK: G3 Mészkerülő nyílt sziklagyepek: Középhegységi területeken, szilikát sziklák felszínén kialakult, nyílt, pionír jellegű csenkeszes szárazgyepek. Domináns fűfajaik: Festuca pseudodalmatica, Stipa tirsa és dasyphylla, Poa pannonica. NEM RUDERÁLIS PIONÍR NÖVÉNYZET: I3 Sziklafalak és kőfalak pionír növényzete: Természetes vagy mesterséges sziklafelszíneken kialakuló pionír társulások. A keleti bányaudvart övező sziklákon lelhetők fel. ÜDE LOMBOSERDŐK K2 Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek: Tipikus mezofil karakterű, Quercus petraea s.l. vagy Q. robur és Carpinus betulus dominálta, kettős koronaszintű, üde, többnyire mély talajú lomboserdők gyengén fejlett cserjeszinttel és fejlett kora tavaszi aszpektussal. Többnyire összefüggő zonális övet alkotnak a Magyar Középhegységben. A Péter-hegy és Szanda-hegy északi oldalán kisebb foltokban. K5 Középhegységi szubmontán és montán bükkösök: Egyetlen fafaj (a bükk) túlsúlyával jellemezhető üde-félnedves, jól záródó, jó növekedésű, hegyvidéki vagy dombvidéki erdők, jelentéktelen cserjeszinttel, a lombfakadást megelőző fejlett hagymás-gumós aszpektussal. A Szanda-hegy észak oldalán zónainvarzióval található. K6 Törmeléklejtő erdők, szurdokerdők és sziklai bükkösök: Fejletlen talajokon, kis állományokban megjelenő, intrazonális, elegyes lombú, mezofil, illetve bükkös fajokban túlsúlyos, gyakran reliktum-megőrző erdők. A Péter-hegy és Szanda-hegy északi oldalának gerincközeli részén, a legmagasabb területeken találhatók kisebb összefüggő foltokban.

55




ZÁRT SZÁRAZ LOMBOSERDŐK: L1 Mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek: Közepes növekedésű, de záródó, dús cserjeszintű és fejlett gyepszintű, sok déli elterjedésű fajt tartalmazó domb- és hegyvidéki tölgyesek. A lombkoronaszintet a Quercus pubescens, a Qu. cerris és Fraxinus ornus alkotja. Kisebb foltokban délnyugati kitettségben a robbanóanyag raktár feletti gerincen maradtak állományai, amelyek a bányaudvar felé haladva egyre inkább elakácosodnak. L2 Cseres-tölgyesek: Dombvidékeink mély talajon kialakult, jó növekedésű, zárt klímazonális tölgyese. A lombkoronát a Quercus petraea s.l. és a Qu. cerris alkotja, a gyepszintben fű- és sásfélék dominálnak, sok pillangósvirágú növénnyel. A következő élőhellyel keveredve a bánya déli oldalán megtalálhatók. L4 Száraz mészkerülő tölgyesek: Szilikáttartalmú kőzeteken kifejlődött, cserjeszint nélküli, főleg kocsánytalan tölgy uralta, laza lombkoronaszintű, rossz növekedésű erdők, melyek aljnövényzetében a savanyúságtűrő és xerotherm elemek keverednek. Jellemző fajok: Genista pilosa, Calamagrostis arundinacea, Veronica officinalis, valamint szárazgyep és réti fajok. FELLAZULÓ SZÁRAZ LOMBOSERDŐK ÉS CSERJÉSEK: M6 Sztyeppcserjések: Füves területeken kisebb-nagyobb foltokat alkotó vagy általában xerotherm erdők szélén szegélytársulást létrehozó, mély talajú, zömmel természetes, néha szekunder, 1 méter körüli cserjések. Főbb fajaik: Amygdalus nana, Cerasus fruticosa, kistermetű Rosa-fajok. A keleti bányaudvar déli szegélyén és a déli oldalon. M7 Sziklai cserjések: Ritka cserjefajokból (Spiraea, Cotoneaster, Amelanchier stb.) álló, alacsony, hegyvidéki, sziklai bozótosok, amelyek erdőkhöz nem vagy csak lazán kapcsolódnak. A Szanda-hegy maradványának maradék gerincén.

56




MÁSODLAGOS, ILLETVE JELLEGTELEN SZÁRMAZÉK MOCSARAK, RÉTEK ÉS GYEPEK: O15 Taposott gyomnövényzet: Taposással zavart területek egyszintű, többnyire gyomnövényzete. A felvezető úton a legkifejezettebb.

alacsony-elfekvő

MÁSODLAGOS, ILLETVE JELLEGTELEN SZÁRMAZÉK ERDŐK ÉS LIGETEK: R1 Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel: Hajdani erdők helyén, természetes regenerációs folyamatok során ismételten kialakult, őshonos fafajokból álló, heterogén szerkezetű erdők. A déli oldal letermelt és újra felnövő vegyes erdei, sok cserje elemmel. R2 Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel: Tájidegen fafajokkal mesterségesen elegyített természetközeli erdők, melyek cserje- és gyepszintje részben átalakult. A betelepített akác által "szennyezett" honos vegyes erdők a meddőhányók déli oldalainak mezofil részein. EGYÉB ÉLŐHELYEK: U4 Telephelyek: Gyárak, kisüzemek, lerakatok, stb. által elfoglalt területek gyomnövényzete. A régi szociális helység épületeinek környékén. U5 Roncsterületek: Nagy formátumú, használhatatlanná vált tartós használati eszközök gyűjtőhelyei. A garat, az indítóállomás és a trafó részben megsemmisült épületeinek környéke. U6 Meddőhányók: Ipari tevékenység melléktermékeként keletkező, nem talaj jellegű ásványi szubsztrátok (leggyakrabban homok, agyag, salak, zagy, kő- vagy kavicstörmelék), a spontán vagy rekultivációs szukcesszió különböző stádiumaiban lévő változatos (rendszerint ruderális) élőlényközösségekkel. A régi felhagyás nyomán másodlagosan erősödi-cserjésedik.mind a délnyugati nagy, mind a délkeleti kisebb hányó.

57




U7 Nyitott bányafelületek: Ásványi anyagok, kőzetek ipari kitermelése során lepusztult, roncsolt területek. A régóta felhagyott, és jelenleg másodlagosan pionír növényekkel szannyezett, művelésbe vonandó terület. Az ország egész területén a valamikori, illetve a jelenlegi felszíni bányák jelentős területeket fednek le. Legelterjedtebbek a külszíni andezit, dolomit, mészkő, bauxit, bazalt, gránit és lignitfejtések, amelyek mint építőanyagok és energiahordozók kerültek kitermelésre. A felszíni bányafejtés során kialakuló nyitott bányafelületek olyan új mesterséges élőhelyeket alkotnak, ahol a különböző kőzeteken keletkező, változatos méretű (szélesség, hosszúság, mélység) bányafelületek növényzeti adottságai eltérőek, és a növénytakaró kialakulása csak nagyon hosszú idő alatt, rendkívül lassú folyamatok révén indul meg. Sok helyen különösen hátrányt jelent a magas és meredek falak rendszere, máshol viszont éppen a magas sziklafalak jelentenek kedvező életteret a ritka és védett fajok számára. Jelen esetben a Chamaenerion dodonei az, ami a nyugati bányaudvar vízszintes felületein nagy számban elszaporodott. A nyílt bányafalakon a Podarcis muralis, a cserjésekben a zöld gyík Lacerta viridis él jelentősebb számban. A nyitott bányafelületek növényesedési folyamatai aránylag gyorsabbak a vízszintes, illetve a kevésbé meredek oldalakon. A szukcesszió beindulásával évtizedekig termőhelyközömbös gyomfajok telepednek meg: Calamagrostis epigeios, Stenactis annua, Bromus sterilis, Melandrium album, Eupatorium cannabinum, Urtica dioica, Ballota nigra, Aristolochia clematitis, Agropyron repens, Saponaria officinalis, Barbarea vulgaris, Datura stramonium, Hyoscyamus niger, Melilotus officinalis, Verbascum lychnitis, Conium maculatum, Solidago gigantea, Reseda lutea stb., melyeket az egyes tájegységek gyakoribb lágyszárú növényzetének a megtelepedése követ. Az ország egész területén a valamikori, illetve a jelenlegi felszíni bányák jelentős területeket fednek le. Legelterjedtebbek a külszíni andezit, dolomit, mészkő, bauxit, bazalt, gránit és lignitfejtések, amelyek mint építőanyagok és energiahordozók kerültek kitermelésre. A felszíni bányafejtés során kialakuló nyitott bányafelületek olyan új mesterséges élőhelyeket alkotnak, ahol a különböző kőzeteken keletkező, változatos méretű (szélesség, hosszúság, mélység) bányafelületek növényzeti adottságai eltérőek, és a növénytakaró kialakulása csak nagyon hosszú idő alatt, rendkívül lassú folyamatok révén indul meg. Sok helyen különösen hátrányt jelent a magas és meredek falak rendszere, máshol viszont éppen a magas sziklafalak jelentenek kedvező életteret a ritka és védett fajok számára. Jelen esetben a Chamaenerion dodonei az, ami a nyugati bányaudvar vízszintes felületein nagy számban elszaporodott. A nyílt bányafalakon a Podarcis muralis, a cserjésekben a zöld gyík Lacerta viridis él jelentősebb számban. A nyitott bányafelületek növényesedési folyamatai aránylag gyorsabbak a vízszintes, illetve a kevésbé meredek oldalakon. A szukcesszió beindulásával évtizedekig 58




termőhelyközömbös gyomfajok telepednek meg: Calamagrostis epigeios, Stenactis annua, Bromus sterilis, Melandrium album, Eupatorium cannabinum, Urtica dioica, Ballota nigra, Aristolochia clematitis, Agropyron repens, Saponaria officinalis, Barbarea vulgaris, Datura stramonium, Hyoscyamus niger, Melilotus officinalis, Verbascum lychnitis, Conium maculatum, Solidago gigantea, Reseda lutea stb., melyeket az egyes tájegységek gyakoribb lágyszárú növényzetének a megtelepedése követ.

18. ábra: Nyitott bányafelületek

A jellegzetes kolonizációt fásodó szárú fajok (Sambucus ebulus) majd a cserjések (Prunus spinosa, Juniperus communis, Sambucus nigra, Populus tremula, Salix caprea, Salix alba, Rosa canina, Ailanthus altissima) és általában ültetett fásszárú állományok követnek: akácosok, erdei fenyvesek, fekete fenyvesek, néhol nyíresek. Az erdősített állományok idővel különösen az árnyas-nedves köves oldalakon, törmeléklejtő-erdő felé fejlődnek, a naposabb-szárazabb helyeken a cserestölgyesekre jellemző fajok figyelhetők meg. A legtöbb helyen azonban az akácosok hosszú távú "berendezkedése" észlelhető. Általában véve azonban mindegyik nyílt bányafelületnek sajátos evolúciója van, amely hosszú időre a gyomfajokhoz kötődő növényzet eluralkodását teszi lehetővé. A meddőhányók néhány 10 négyzetmétertől, több négyzetkilométernyi kiterjedésű mesterséges (gyakran lépcsőzetes csonka gúla vagy csonka kúp) alakú felszínek, meredek rézsűkkel. Fontos jellegzetesség, hogy a meddőhányók képzése során elpusztul az eredeti élőhely, a talaj, illetve a lokális élőlényközösségek. A felszínre kerülő alapkőzetek növények számára hozzáférhető tápanyagtartalma rendszerint alacsony, a víz- és hőháztartásuk előnytelen. A korábbi élőhelyhez képest a környezet szélsőségesebb, illetve szélsőségesebben ingadozó, jelentősebbek az eróziós folyamatok. A meddőhányók egy (jelentős) részét rekultiválják, ilyenkor rendszerint talajjavítás is történik.

59




A meddőhányók keletkezésük pillanatában üres felszínek, amelyeket a környező flóra és fauna tagjai spontán (de nagyon különböző valószínűségekkel) kolonizálnak, vagy amelyeket rekultiválnak, azaz alkalmas taxonokkal mesterségesen betelepítenek. A nagy felületű, nem toxikus, és viszonylag kedvező adottságú meddőket a rekultiváció során mezőgazdasági műveléssel hasznosítják (pl. gabona-, szőlő-, gyümölcstermesztés), míg az erre alkalmatlanokon gyepet és erdőt telepítenek. Gyeptelepítésre a rézsűfüvesítéseknél használt magkeverékeket (pl. Lolium perenne, Festuca rubra, Dactylis glomerata, Trifolium és Medicago fajok), fásításra elsősorban igénytelenebb fafajokat (pl. Robinia pseudo-acacia, Populus alba, Populus nigra, Populus euroamericana cv. robusta, Pinus sylvestris, Pinus nigra, Elaeagnus angustifolia) használnak. A nem rekultivált felszíneket, a lokális termőhelyi adottságok függvényében, a ruderális élőhelyek gyomfajai kolonizálják, jellegzetes szukcessziós stádiumokat alakítva ki. Tipikus egy rövid pionír szakasz, amelyet egyévesek (pl. Lactuca serriola, Matricaria perforata, Erigeron canadensis, Chenopodium és Amaranthus fajok), és igen gyakran a Tussilago farfara tömeges megjelenése jellemez. A következő (5-10 éves) szakaszt a kétéves vagy rövid életű évelő, gyors szaporodásra alkalmas ruderális gyomok (pl. Daucus carota, Echium vulgare, Artemisia vulgaris, Cardus, Cirsium és Plantago fajok) uralják. Ezután jön rendszerint egy pillangós fajok (pl. Melilotus officinalis, Trifolium és Medicago fajok) dominálta szakasz, majd füvek (pl. Bromus és Poa fajok, Calamagrostis epigeios, Agropyron repens) következnek, melyeket fokozatosan cserjék (pl. Rubus és Rosa fajok) és fák (rendszerint a rekultiváció során is alkalmazott fajok) követnek.

19. ábra: Meddőhányók

Az itt vázolt szukcessziós folyamat a rekultivált gyepek és faültetvények esetében is bekövetkezik, mivel e mesterséges közösségek rezisztenciája csekély a gyomok inváziójával szemben. Kis felületű, és természetes élőhelyekkel körülvett meddőhányókon megfigyelhető a környező természetes flóra és fauna betelepülése. Bár hazánkban jelenleg nem ismerünk olyan eseteket, amelyek során az eredeti, természetes élőlényközösség teljes mértékben regenerálódott, a fenti példa a tájökológiai összefüggések döntő szerepét bizonyítja az élőhelyek regenerációs folyamataiban. A megfigyelések szerint a sérült termőhelyek regenerációjának sikerét döntően a környező táj minősége (a propagulum forrás minősége és mennyisége)

60




határozza meg, és a meddőhányó anyagának kedvezőtlen sajátságai (az extrém esetek kivételével) a szukcesszió szempontjából csak másodlagosak. Más élőhelyekkel összehasonlítva, a meddőhányók vegetációját a nagy változatosság jellemzi. A változatok a szukcessziós állapot, a természetes, illetve a rekultiváció során betelepített fajok aránya, a talaj kötöttsége, nedvesség állapota, tápanyag státusa és a biológiai aktivitást zavaró körülmények (pl. toxinok, savanyúság) szerint rendezhetők. Iparvidékeken, természetes propagulum források hiányában, leggyakoribbak a szukcesszió korai szakaszában megrekedt, és a közepesen kötött talajú, tápanyagszegény ruderáliák száraz típusaival rokonítható változatok. A természetes vegetáció közelsége esetén a degradált természetes gyepekre és a felújuló erdők korai (kétszikűekben, liánokban, bokrokban gazdag) stádiumaira emlékeztető változatok alakulnak ki. Sikeres rekultiváció után a mesterséges faültetvények, illetve rézsűk máshol is fellelhető monoton, sivár típusai alakulnak ki. 4.6.1.3. A terület növényvilágának ismertetése A terület növényföldrajzi besorolása Pannonicum Matricum Neogradense

(Pannóniai flóratartomány) (Északi-középhegység flóravidék) (Börzsöny és Gödöllői-dombvidékkel)

A terület potenciális vegetációja A környező területek természetközeli vegetációja talán tükrözi a bánya potenciális vegetációját. Az emberemlékezet óta lakott Szanda-hegy szinte folyamatos emberi hatás alatt áll, vegetációját a folyamatos szekunder szukcesszió jellemzi. A várak romlása utáni viszonylagos nyugalom adta meg a lehetőséget a jelen állapot fennmaradásához. Évszázadokkal ezelőtt a vár környéki területeket legeltették. Azóta a magasabb térszíneken északias kitettségben gyertyános-bükkösök, délies kitettségben cserestölgyes állományok uralkodhattak. A kivékonyodó talajokon szinte bármely hazai faés cserjefaj keveredhetett hozzájuk. A völgyalji részeken kevert gyertyánosok voltak megtalálhatóak, a patakpartot inkább füzesek és nyarasok, mint égeresek kísérték. A terület aktuális vegetációja A terület aktuális vegetációját a 21. táblázat mutatja be.

61




21. táblázat Tudományos név

Magyar név

Megjegyzés

SEDO-POLYPODIETEA Alysso-Sedetalia Grimmio-Sedetum albi-saxangularis

SZIKLABEVONATGYEPEK Nyílt törmeléklejtő-növényzet fehér varjúháj társulás

PT

Hypno-Polypodietalia Hypno-Polypodietum

Árnyas sziklabevonat-növényzet szilikát sziklabevonat-társulás

PT

FESTUCO-BROMETEA Festucetalia valesiacae Minuartio-Festucetum pseudodalmaticae et poëtosum scabrae Inulo-Festucetum pseudodalmaticae Cleistogeno-Festucetum rupicolae

SZÁRAZ SZIKLA- ÉS PUSZTAGYEPEK Szárazgyepek nyílt szilikátsziklagyep

ENDT

zárt szilikátsziklagyep szubmediterrán lejtősztyep

TZT TZT

CHENOPODIETEA Agropyro-Convolvuletum arvensis

RUDERÁLIS GYOMNÖVÉNYZET tarackbúza-szulák társulás

GYT GYT

ARTEMISIETEA Conietum maculati Arctio-Ballotetum nigrae

ÚTSZÉLI GYOMNÖVÉNYZET büröktársulás peszterce-bojtorján társulás

GYT GYT

PLANTAGINETEA Lolio-Plantaginetum

TAPOSOTT GYOMNÖVÉNYZET nagy útifű társulás

GYT

EPILOBIETEA Epilobietalia Calamagrostietum epigeii

VÁGÁSNÖVÉNYZET Vágástársulások száraz vágástársulás

GYT

Sambucetalia Fragario-Rubetum

Vágáscserjések szamócás-málnás társulás

GYT

QUERCETEA PUBESCENTI-PETRAEAE Quercetalia pubescentis Quercetum petraeae-cerris v. Qu. petraeae Corno-Quercetum pubescenti-petraeae

SZÁRAZ TÖLGYESEK Kontinentális xero- és mezofil tölgyesek cseres-tölgyes melegkedvelő tölgyes

TT TT

Prunetalia Crataego-Cerasetum fruticosae Pruno spinosae-Crataegetum

Szegélycserjések csepleszmeggyes cserjés töviskes

VT GYT

A pionír társulások főleg a bánya felső részén lévő természetes erdők szikláin, útrézsűiben, a gyomtársulások a bányaudvarban lelhetők fel. A meddő körüli benövényesedett részeken kevert akácosokat találunk. Megjegyzendő, hogy kifejezett társulások kevésbé találhatók, inkább egyes fajok alkotta koalíciók jellemeznek területeket, különösen érvényes ez a bánya belső részeinek nyaras, nyíres, füzes, meggyes, akácos ligeteire. 62




Ha a bánya nem művelt széli részeinek bükkös és tölgyes szegélyzónáját is belevesszük, akkor a bányatelek faj-egyed diverzitása meghaladja a környező területekét. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a bánya területének legnagyobb hányada nudum, akkor kézenfekvő, hogy a félsivatagi körülmények, az erős inszoláció következtében csak kevés taxon tud - kicsiny abundanciával - kolonizálni, így faj-egyed diverzitása minimális. Ez azonban a technológia részét képezi, s a kőzet rendkívüli minősége csak hozzáadódik ehhez, kialakítva így a rendkívül szélsőséges viszonyokat.

20. ábra: A már nem letermelhető, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező vegyes bükkös a Szanda-hegy északi oldalán

21. ábra: A már nem letermelhető Szanda-hegy északi oldalának hársas-juharos tetőerdeje

63




A terület jellemző flórája A felmérés vegetációs időszakon kívül történt, így a védett fajok kimutatása nem teljes. A kóróból való határozás bizonyosan fajok kimaradásával járt. A terület jellemző flóráját a 22. táblázat szemlélteti. 22. táblázat: A terület jellemző flórája Tudományos név

Magyar név

Raunkiaer

Ligustrum vulgare L. Acer campestre L. Acer pseudo-platanus L. Acer tataricum L. Achillea millefolium agg. Agrostis canina agg. Arrhenatherum elatius (L.) J. et C. Presl Artemisia absinthium L. Artemisia vulgaris L. Betula pendula Roth Calamagrostis epigeios (L.) Roth Carduus acanthoides L. Carex hirta L. Carex praecox Schreb. Carpinus betulus L. Cirsium arvense (L.) Scop. Cirsium vulgare (Savi) Ten. Cleistogenes serotina (L.) Keng Clematis vitalba L. Convolvulus arvensis L. Cornus mas L. Cornus sanguinea L. Cotoneaster niger Fr. Crataegus monogyna Jacq. Dactylis glomerata agg. Dactylis polygama Horvátovszky Daucus carota L. subsp. carota Echium vulgare L. Eleocharis palustris agg. Epilobium dodonaei (Vill.) Holub Eragrostis minor Host Erigeron canadensis L.

közönséges fagyal mezei juhar hegyi juhar feketegyűrű-juhar közönséges cickafark ebtippan franciaperje

M MM MM M H H H

RédeiHor. AsM EUR CEU PoP KOZ CIR EUA

fehér üröm fekete üröm közönséges nyír siskanád

Ch-H H(Ch) MM-M H

útszéli bogáncs borzas sás korai sás közönséges gyertyán mezei aszat közönséges aszat késeiperje

Simon Borhidi E K K K TZ TZ TZ

G DT

EUA CIR EUA EUA

GY GY E TZ

W W C RC

TH G H MM-M G TH G

EUR EUR EUA CEU EUA EUA SME

GY GY K E GY GY E

W DT G C RC W S

erdei iszalag apró szulák húsos som veresgyűrű som fekete madárbirs egybibés galagonya csomós ebír erdei ebír

N-E H-G M M M M H H

SME KOZ SME SME CON EUR KOZ CEU

K GY K K K K TZ K

DT RC G G G G

vadmurok típusa

Th-TH

KOZ

TZ

DT

terjőkekígyószisz mocsári csetkáka vízparti deréce

TH G-HH H

EUA KOZ CEU

TP K TZ

W NP

kis tőtippan betyárkóró

Th Th-TH

KOZ ADV

GY GY

W AC

64

G G S S

G




Eryngium campestre L. Euonymus europaea L. Euonymus verrucosa Scop. Euphorbia cyparissias L. Fagus sylvatica L. Fallopia convolvulus (L.) A. Löve Galium mollugo L. Galium verum L. Gypsophila muralis L. Hieracium pilosella L. (agg.) Humulus lupulus L. Hypericum perforatum L. Knautia arvensis (L.) Coult. Lactuca serriola L. Matricaria maritima L. subsp. inodora (L.) Soó Melandrium album (Mill.) Garcke Picris hieracioides L. Pimpinella saxifraga L. Poa compressa L. Poa nemoralis L. Poa pratensis agg. Polygonum aviculare agg. Populus alba L. Populus tremula L. Populus x canescens (Ait.) Sm. Prunus spinosa L. Quercus cerris L. Quercus petraea (Mattuschka) Lieblein s.str. Quercus pubescens Willd. Quercus robur L. Robinia pseudo-acacia L. Rosa canina agg. Rubus fruticosus agg. Rumex acetosa L. Salix caprea L. Salix fragilis L. Salix purpurea L. Setaria viridis (L.) P. B. Sonchus arvensis L. Sonchus asper (L.) Hill Stenactis annua (L.) Nees Tanacetum vulgare L.

mezei iringó csíkos kecskerágó bibircses kecskerágó farkaskutyatej bükk szulákkeserűfű

H M M H(G) MM-M Th

PoM EUR PON EUA CEU EUA

TZ K K GY K GY

DT G G DT C W

közönséges galaj tejoltó galaj mezei fátyolvirág ezüstös hölgymál felfutó komló közönséges orbáncfű mezei varfű keszeg saláta ebszékfű

H H Th H H H H Th-TH Th-TH-H

CIR EUA EUA EUR CIR EUA EUA EUA EUA

K K TP K TZ TZ K GY GY

G DT NP DT DT DT DT W W

fehér mécsvirág

Th-TH

ADV

G

W

keserűgyökér hasznos földitömjén laposszárú perje ligeti perje réti perje madárkeserűfű fehér nyár rezgő nyár szürke nyár

TH-H H H H H Th MM-M MM-M MM-M

EUA EUA KOZ CIR KOZ KOZ EUA EUA ADV

GY TZ TZ TZ K GY E TZ E

DT G DT C RC C G C

kökény cserfa kocsánytalan tölgy

M MM-M MM-M

EUR SMO CEU

TZ E E

C C C

molyhos tölgy kocsányos tölgy akác gyepürózsa vad szeder mezei sóska kecskefűz csöregefűz csigolyafűz zöldes muhar mezei csorbóka szúrós csorbóka egynyári seprence gilisztaűző varádics

MM-M MM-M MM M H-N H M MM-M M Th H Th Th H

SME EUR ADV EUR ? CIR EUA EUA EUA EUA KOZ KOZ ADV EUA

E E GY TZ TZ TZ TZ K E GY GY GY TZ K

C C AC DT

65

DT DT G C W W W AC W




Taraxacum officinale Weber Tilia cordata Mill. Trifolium arvense L. Trifolium campestre Schreb. Trifolium pratense L. Trifolium repens L. Tussilago farfara L. Urtica dioica L. Urtica urens L. Verbascum phlomoides L.

pongyola pitypang kislevelű hárs tarlóhere mezei here réti here fehér here martilapu nagy csalán kis csalán szöszös ökörfarkkóró

H MM Th Th-TH H H G(H) H Th TH

EUA EUR EUA EUR EUA KOZ EUA KOZ KOZ SME

GY K GY TZ TZ TZ TZ TZ(K) GY TZ

RC G DT DT DT DT DT DT W W

A fajlista nem teljes, a bányaterületen további edényesfajok bizonnyal kimutathatók, azonban a fellelt fajok általános képe alapján a bányatelekről reliktum, vagy védett társulás kis valószínűséggel mutatható ki. A kompetítorok elsősorban az erdőkben találhatók, a természetes zavarástűrők és közönséges gyomok a már leirtott, devasztált területről mutathatók ki. Megjegyzendő, hogy a bánya keleti oldalán le öntött meddő, szintén gyomosodást segítő propagulum forrás. A kevésfajú bányaterületet a környező cseres-tölgyesek gazdag növény és állatvilágával összevetve megállapítható, hogy a bányaterület kultúrsivatag a klimax állapotban lévő cseres-tölgyeshez képest. Diverzitásuk olyannyira eltérő, hogy a Kstrategista kompetítor fajokkal teli cseres erdő természetessége messze fölötte áll az r-strategista fajokból álló gyom-koalíciónak. 4.6.1.4. A terület állatvilágának ismertetése A terület állatföldrajzi besorolása Matricum Eumatricum

Ősmátra faunakörzet Börzsöny-Mátra-Bükk vonulat faunajárás

A terület állatvilágának jellemzése A terepi megfigyeléseket novemberben és decemberben végeztük, így a felmérés nem ölelte át a vegetációs periódust. Az állatvilág megfigyelését életnyomok alapján (lábnyom, fészek, ürülék, hang, dög, köpet, agancs,) egyeléses gyűjtéssel, terepi megfigyeléssel és talajcsapdák kihelyezésével végeztük. A kultúr-ökoszisztémákat közönséges fajok alkotják, a terület erősen zavart részeit nagy tűrőképességű fajok népesítik be. A bánya széli részein található erdő és gyepmaradványok állatvilága, mind a szegényesség miatt, mind az őszi bejárás miatt kevés fajt tudott felmutatni.

66




Az őszi bejáráskor a területen csak néhány madárfaj volt megfigyelhető, ezek bizonyosan nem a bányaterületen fészkelnek. 23. táblázat: A terület bejárásakor megfigyelt madárfajok Tudományos név

Magyar név

Megjegyzés

Buteo buteo

egerészölyv

Corvus corax

holló

Leggyakoribb ragadozó madarunk Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Zavartalanabb erdőkben fészkel. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Az inkább növénykoalíciónak nevezhető élőhelyeknek megfelelően az állatvilágban sem található értékesebb védett, ritka vagy veszélyeztetett faj. Mint élőhely a terület minimális lehetőséget nyújt, mint táplálkozóhely értéktelen, így állattársulások kialakulására a bánya területén nem nyílik mód. A fészkelő-, búvó- és táplálkozóhelyekben gazdag, többszintű erdő állatvilága már csak fajszámában is nagyságrendekkel meghaladja a bánya kevés fajszámú állatvilágát. 4.6.1.5. Természetvédelmi értékelés Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 18. § (5) bekezdés alapján az ökológiai folyosó övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

22. ábra

A Nemzeti Ökológiai Hálózat benyúlik a bányatelekbe (lásd 22. ábra). Nemzetközi, vagy helyi jelentőségű, területtel védett vagy védelemre tervezett természeti értékek a bánya hatásterületén nem találhatók.

67




Nemzetközi, vagy helyi jelentőségű, területtel védett vagy védelemre tervezett természeti értékek a bánya hatásterületén nem találhatók. Nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű, terület nélkül védett vagy védelemre tervezett természeti értékek a bánya hatásterületén: a fentebb felsorolt hollónak és egerészölyvnek a bányatelek nem szaporodó helye, azt legfeljebb csak időlegesen járják. Növénytani értékek a bányatelken belül a mélyebb sík részeken mindenütt előforduló vízparti deréce, de több védett növény előfordulása is bizonyított. Vegetációs időben a terület felmérése ajánlott a védett növények ponttárképének elkészítéséhez. Jelentős hidrológiai értéket a bányatelken belül nem sikerült felfedezni, a Szandahegy vízválasztó.

23. ábra: Geomorfológiai érték mind a gumós megjelenésű, mind az oszloposan elváló kőzet

24. ábra: Gumós elválású kőzet

A bánya nem turisztikai célállomás, mellette azonban turistaút vezet.

68




24. táblázat: Döntéselőkészítést megalapozó ökológiai értékelés Döntéselőkészítést megalapozó ökológiai értékelés (Bioc. - Biocönózis, Fajp. - Fajpopuláció) Pontszámérték: Tervezett Tervezett terület Jelleg: területen közvetlen hatáskörzetében Bioc. Fajp. Bioc. Fajp. - egyedi a bioszféra szintjén 30 25 25 20 - egyedi országos szinten 25 20 20 15 - egyedi regionális szinten 20 15 15 10 - ritka a bioszféra szintjén 25 20 20 15 - ritka országos szinten 20 15 15 10 - ritka regionális szinten 15 10 10 5 - gyakori bioszféra szinten, egyedi országos 20 15 15 10 szinten - ritka bioszféra szinten, de gyakori országos 15 10 10 5 szinten - gyakori országos szinten, de egyedi 10 5 5 2,5 regionálisan - ritka országos szinten, de gyakori 10 5 5 2,5 regionálisan - ősi, nagy diverzitású, regionálisan gyakran 10 5 előforduló - ősi, nagy diverzitású, országosan gyakran 5 2,5 előforduló - gyakori, közönséges és általánosan 2,5 2,5 1 1 elterjedt 1 1 1 1 - túlnyomóan termesztett, tenyésztett, tájidegen vagy művi 1 1 1 1 Összesített értékszámok

Tervezett terület közvetett hatáskörzetében Bioc. Fajp. 20 15 15 10 10 5 15 10 10 5 5 2,5 10 5 5

2,5

2,5

1

2,5

1

2,5

-

1

-

1

1

1

1

1

1

A biocönózisra, illetve fajpopulációra vonatkozó értékelés összesített értékszámainak súlyfaktorait a 25. táblázat mutatja be.

69




25. táblázat A

Stabilitás

B.

Védettségi érték

C

A területen (t) vagy környékén (k) lévő társulások vagy populációk ökológiai értéke

kicsi közepes nagy Fokozottan védett Védett Védettségre ajánlható Hatáskörzetében védett terület található

D

Jelenlegi természetes állapot

E

Rekreációs érték

Túlnyomóan értékes van (10 db fölött) Több értékes van (5-10 db között) Néhány értékes van (5 db alatt) Zavarás nélküli Kisebb zavarás Degradált állapot Nagy Közepes Kicsi

3,0 2,0 1,0 2,0 1,5 1,0 0,5 t 6,0 4,0 2,0 1,5 1,0 0,5 1,0 0,5 0,25

k 3,0 2,0 1,0

Az első oszloppár (tervezett területen): B (biocönózis) alapszáma 1 (gyakori, közönséges és általánosan elterjedt), F (fajpopuláció) alapszáma 1 (gyakori, közönséges és általánosan elterjedt), A súlyfaktorok pontszámai: Stabilitás "kicsi" (3,0) Védettségi érték " Hatáskörzetében védett terület található " (0.5) A populációk ökológiai értéke „Több értékes van (5-10 db között)” (0 ill. 1.0) A jelenlegi természetes állapot "degradált állapot" (0,5) Rekreációs érték "nem értelmezhető" (0). Ennek megfelelően az értékszámok az alábbiak szerint alakulnak (26. táblázat): 26. táblázat: Az értékszámok összesítő táblázata

Értékszámok: Tervezett területen Közvetlen hatáskörzetében Közvetett hatáskörzetében

B 5 5 5

F 5 5 5

Átlag: 5 5 5

Ökológiai minősítő értékszám: 5. Az ökológiai értékszámok összesített értékelését az alábbi, 27. táblázat mutatja be.

70




27. táblázat: Az ökológiai értékszámok összesített értékelése

I. osztály II. osztály III. osztály

90 fölött 70-89 között 50-69 között

IV. osztály

30-49 között

V. osztály

30 alatt

a tervezés nem történhet meg lehetőleg máshol kell telepíteni feltételesen és csak a további ökológiai vizsgálat eredménye után telepíthető telepíthető, de folyamatos ellenőrzés (monitoring) szükséges telepíthető

A nagyon kicsi ökológiai értékszám (5 - V. osztály) azt mutatja, hogy a bányatelken belül a bányászat minden további nélkül tovább folytatható. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:2281-1/2008. számú határozatában a bánya 2007-2012. évi Kitermelési Műszaki Üzemi Tervéhez többek között az alábbi kikötésekkel járult hozzá. "1. A bányászattal eddig érintetlen területeken bányászati vagy ahhoz kapcsolódó tevékenység végzése tilos. 2. A Szanda-hegy őskori földvár sáncmaradványainak helyét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Kulturális örökségvédelem munkatársaival helyszíni szemlén pontosítani kell, és az üzemi térképen fel kell tüntetni. A sáncok állapotát megváltozató tevékenység nem végezhető. 3. A bánya régebben művelt, de a termelés szünetelése miatt megváltozott ökológiai állapotú részein a termelés előkészítését célzó bárminemű tevékenység, a termelés megindítása csak a védett és fokozottan védett növények és állatok tenyészidején kívül, november 15-től február 15-ig tartó időszakban végezhető. A munkák megkezdése előtt a Bükki Nemzetei Park Igazgatóság és a felügyelőség munkatársaival közös helyszíni szemlén kell meggyőződni arról, hogy fokozottan védett madár fészekfoglalása, fészkelése észlelhető-e a bánya területén. Amennyiben fokozottan védett madár fészekfoglalása, fészkelése észlelhető, a szükséges idő- és térbeli korlátozásokat elő kell írni.

4.6.2. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása A bányászati tevékenység folytatása során a következő hatótényezők vázolhatók fel: Láthatóság: a bánya területe emberi műholdak által fényképezhető. Az állatok általi láthatóság főleg repülő emlősökön (madarak, denevérek) keresztül értelmezhető. Egyes fajokat vonz (pl. táplálékforrás, fészkelőhely), egyes fajokat taszít a bánya nyílt területe. Amelyeket taszít, azok a láthatóság alapján elkerülik. Ennek hatásterülete a 71




bánya több kilométeres körzete. A láthatóság hatása főleg közvetetten érvényesül, a kígyászölyv például a bányákat az ott található gyíkok miatt kedveli, tehát pozitívan hat rá. Hallhatóság: a működő bánya általános zaja egyes nagyobb testű állatokat (pl. patások) taszít az ember közelsége miatt, a robbantások zaja pedig szinte minden gerincest megijeszt. Ennek hatásterülete a hallás érzékenységétől függően a bánya kb. egy kilométeres körzete. A rezgés: a munkagépek általi rezgés inkább a föld alatti élővilágot érinti, ennek hatótávolsága a bányatelken belüli. A robbantások ettől eltérnek, azok hatása a bányatelken kívül is érződik. A kővel való közvetlen kontaktus: a kiporzás főleg a szállítási útvonal mentén látványos. Hatása az első nagyobb szélig, vagy esőig tart. A növényekre lerakódott por akadályozza a fotoszintézist. A lehulló kövek sérülést/halált okozhatnak, ami pár méteres távolságon belül hat. A robbantáskori repeszek messzebb hatolhatnak, ezek a számítások szerint több száz méterre is elhatolhatnak. A vakond számára a szálkő áthatolhatatlan akadályt képez. A nudum területre keveredő cickány éhen/szomjan halhat a bányaudvaron. A talajhoz szokott élővilág a szálkövön/szálkőben nem tud megtelepedni. A bányászati eszközzel való kontaktus: a járművek alá kerülő élőlények elpusztulnak. Közvetlen hatás. A bányászati eszközből kikerülő anyaggal való találkozás szintén közvetlen hatás. Ilyen a kifolyó üzemanyag, kipufogógáz. Közvetlen hatás. Általánosságban elmondható, hogy a közvetlen hatások főleg a bányatelken belül érvényesülnek, a közvetlen hatások kiváltotta közvetett hatások is főleg a bányatelken belül érvényesülnek. A bányatelken kívüli szeizmikus és repeszhatás elhanyagolható nagyságú a bányatelken belülihez képest. A szállítási útvonalat tekintve a legnagyobb természeti kárt annak kialakítása jelenti közvetlenül. A lassú gépjárművekkel való ütközés kockázata minimális. Az élővilág számára a hatásterület ennek megfelelően a bánya több kilométeres körzete, hozzáadva a szállítási útvonal melletti pár méteres sávot mindkét oldalon. A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapota a jelenlegi állapot, mely egy felhagyott, rekultiválatlan bánya. Ez az ottani élővilág számára elfogadható. A tevékenység során várható változás a bányászattal érintett területtel kapcsolatban a teljes devasztáció. A robbantási terület nudum, életnélküli. A gépek által használt területen a kerekek mindent eltipornak.

72




A szállítási útvonal jelenlegi állapota sokkal természetszerűbb, mint a majdani kiszélesített, nehézgépekkel járt útvonal. Ez a technológia lényege, azaz olyan földfelület kialakítása ahol a szállítójárművek akadálytalanuk haladhatnak. A várható környezeti hatás az élővilág szempontjából a teljes pusztulás a bányászattal érintett területeken. A pusztítás erős, tartós, emberi léptékkel visszafordíthatatlan változásokat okoz. Kiterjedése a műszaki üzemi tervben maghatározott nagyságú területre terjed ki. Meg kell jegyezni, hogy a bánya teljes területe sohasem lesz egyszerre művelve, mindig lesznek a szekunder szukcesszó különböző stádiumait mutató bányarészek. A hegy több ezer éve humán behatás alatt áll, nem tudni, milyen élővilág alakulhatott volna ki az ember nélkül a hegyen. Ebből a szempontból viszont értelmezhetetlen az eredeti állapothoz való viszonyítás, mert magát a hegyet, a fizikailag értelmezhető élőhelyet, az alapkőzetet szünteti meg a bányászat, különösen, ha az elvárt és engedélyezett technika és technológia alapján végzi a tevékenységet. A bányászat olyan erős hatású, hogy a hozzáadódó egyéb környezeti módosító hatások elhanyagolhatóak. Az érintett környezeti elem, az élővilág kettős képet mutat, amelyet a bányatelek kettőssége generál. Egyrészt a megmaradt hegy nem művelt területein megmaradt „eredeti” erdei élőhelyein fellelhető védett élővilág képviselői, másrészt a művelt terület sziklás élőhelyein kialakult kopáron megjelent védett élővilág képviselői jelzik a kettősséget. A bányatelek helyi-, országos, közösségi- vagy nemzetközi szinten területtel nem védett, de országos- és közösségi szinten területtel nem védett természeti értékek találhatók rajta. Az ezredévek során humanizált hegy folyamatos szekunder szukcessziós folyamaton megy át. Az élőlények az élőhelyek elfoglalására törekszenek, pl. az északi rész szépen fejlett bükkösei helyén régen kecskék legeltek. A déli rész kőbányájában azonban a megváltozott fizikai viszonyok miatt nehezebben alakul ki talaj, így erdő is csak sokára alakulhat ki természetes úton. A természetvédelmi funkciót tekintve a bánya a legpusztítóbb tevékenységét a hegy „eredeti” erdeinek, sziklagyepjeinek, talajélővilágának az alapkőzetről való eltávolításával okozta. Jelenleg inkább káros, mint hasznos az „eredeti” élővilág szempontjából. Másrészt az új élőhelyek kialakításával itt idáig nem ismert élővilág képviselői jelentek meg, növelve a biodiverzitást. A vegetációs időszakon kívüli felmérés nem tette lehetővé az alaposabb vizsgálatot, azonban a meglévő információk szerint a nem művelt területen élőket továbbra se károsítja vagy veszélyezteti a bányászat. A művelt terület pionír élővilágának populációi efemerek, szporadikusak, róluk a szakhatósági állásfoglalás a lehetőségekhez mérten gondoskodik. A tájvédelmi funkciót tekintve a Péter-hegy és a Várhegy maradó részei továbbra is impozáns képet mutatnak, a bánya természetes déli oldalának és meddőhányóinak 73




erdei takarják a bányát, a tájseb jelleg nem dominál. Ha visszaidézzük a bányászati tevékenység előtti időket, akkor a tájvédelmi funkcióban bekövetkezett változás úgy jellemezhető, hogy nem látható sem a Péter-hegy teteje, sem a rajta lévő vár. Nincs adat arról, hogy az élővilág bármely képviselőjét akár a repeszhatás, akár a szeizmikus hatás károsította/veszélyeztette volna. Az élővilág szempontjából a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 2281/1/2008 ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása alapján adottak. Környezetvédelmi intézkedésként a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedés lehet a Colas Északkő Kft. más bányáiban már kialakítottan a művelésbe fogott, de esetleg évekig nem művelt bányarészeken nagy testű ragadozó madarak fészkelő helyének kialakítása. Szintén a mérséklés részét képezheti a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alatt végzett bányán belüli magvetés kevéssé használt területeken. A környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatokként értelmezhetőek az internetről származó adatok, valamint a határozatok indoklásában felsorolt információk. Habár négyszer is történt bejárás, a vegetációs időszakon kívüli felmérés csak kevés adatot szolgáltatott. Nagy Mónika a „http://www.geomania.hu” weboldalon foglalkozik mind a Péter-hegyi, mind a Szanda-hegyi kőfejtővel. Mint jelzi, mindkét kőfejtőben nagyon sok védett növény található. E honlapon vegetációs időben készített felvételek is találhatóak Körmendy Regina jóvoltából. Sramkó Gábor és Magos Gábor a „http://real.mtak.hu/5899/1/1161112.pdf” weboldalon 2007-ben az alábbi fajokat közölte Szanda - Vár-hegyről: Rosa spinosissima L., Torilis ucranica Spr., Orlay grandiflora (L.) Hoffm., Bupleurum affine Sadler, Sisymbrium loeselii Jusl., Filago minima (Sm.) Pers., Inula oculus-christi L., Minuartia glomerata (M. B.) Degen subsp. Glomerata, Allium sphaerocephalon L., Cleistogenes serotina (L.) Keng. E fajok a vegetációs időszakban bizonyosan fellelhetők a bányatelken belül is, azonban valószínűleg a bányászattal eddig nem érintett területeken. E területeken a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 2281/1/2008 ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalás alapján bányászati vagy ahhoz kapcsolódó tevékenység végzése tilos. A „http://jupiter.elte.hu/aalaprajzok/szandapeterhegy.htm?” honlapon a Péter-hegyen és Szanda-hegyen található várakról olvashatunk röviden, s néhány fotó és alaprajz segít a vár helyének felidézésében. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 2281/1/2008 ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása alapján, a Bükki 74




Nemzeti Park Igazgatóság javaslatára a bányatelken belül természetvédelmi védőpillér kialakítása elképzelhető, illetőleg fokozottan védett madár fészekfoglalása, fészkelése esetén a szükséges idő- és térbeli korlátozásokat elő lehet írni. Régészeti jellegű védőpillér kialakítása szintén elképzelhető, azonban azokat a területeket a terv szerint bányászati tevékenység hosszú ideig nem érinti. A felsorolt védett növények egyedenkénti áttelepítése megoldhatatlan, magvetéssel esetlegesen áttelepíthetők. Az áttelepítés e növények esetében megkísérelhető, nem feledve, hogy ezek a fajok jórészt szél útján maguktól is jól áttelepednek az alkalmas helyekre. Ellenkező esetben a bányászatot a bánya teljes területén meg kellene tiltani, mert a deréce és a szegfű a síkfelületeket elfoglalta. Vegyük észre, hogy a deréce számára a nedves, köves bányaudvarok steppingstone-ok két kavicsos vízpart között, s ebből a bányából csak más növények lesznek képesek ezt a populációt valaha kiszorítani. A felsorolt védett állatok áttelepítése teljes számban lehetetlen, pl. a fali gyíkok robbantáskori pusztulása elkerülhetetlen. Egyes kiemelt jelentőségűnek minősített fajok (pl. hüllők) részpopulációjának áttelepítése a Szandai Várhegyre megkísérelhető, azonban a kompetíciós nyomás alól felszabaduló maradékpopuláció a maximumot megközelítő belső szaporodási rátával fog regenerálódni, hisz a bányának csak elhanyagolhatóan kis részén történik effektív munkavégzés. A fennmaradó területek pedig továbbra is kiváló élőhelyet nyújtanak a nyílt, sziklás élőhelyet kedvelő (geobiont) fajok számára. Ennek a folyamatnak az ellenkezője történik, ha a Várhegyi gyík populációra ráeresztjük a Péter-hegyit, különösen úgy, hogy a védelemből kifolyólag egyre csökken a Várhegyen a nyílt felületek nagysága. Megállapítandó, hogy a nyílt, köves területek élővilága a nyílt, köves területeket kedveli, s ezt az élőhelyet jelenleg erdős területeken a kőbányák képviselik. Ezek az élőlények itt élnek, innen nincs hova áttelepíteni őket, legfeljebb egy másik kőbányába, vagy ugyanezen kőbánya másik részébe. Az uhu számára a bánya nem művelt, illetve kevésbé zavart részén - a Colas egyéb bányáiban már megszokott módon - „vonzó” fészkelőhelyet lehet kialakítani, hogy ne a művelt falat részesítse előnyben. A nyugati gödörben nem látszik fészkelésre alkalmas hely, a fal bármely része ragadozók számára könnyen megközelíthető. A keleti gödörben jelenleg szintén nincs biztonságos költőhely, valószínűleg az uhu ezért is távozott. A bányászattal érinteni nem tervezett madárbirses csúcs alatt két potenciális költőhely is kialakítható. Azonban a legnagyobb jóindulat mellett is, a bányában mindenkor előforduló hollók a költést bármikor meghiúsíthatják. Uhu a bányában jelenleg nincs. A legkisebb kár akkor látszik keletkezni, ha a bánya régebben művelt, de a termelés szüneteltetése miatt megváltozott ökológiai állapotú részein a termelés előkészítését célzó bárminemű tevékenység, illetve a termelés megindítása csak a védett és fokozottan védett növények és állatok tenyészidején kívüli időszakban végezhető. Ezt a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi 75




Felügyelőség által kiadott 2281/1/2008 ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása dátumokkal rögzíti is.

4.6.3. A biológiailag aktív felületek meghatározása Egy felszíni művelésű kőbányában deklaráltan a biológiailag aktív felületek megszüntetése a cél, hiszen csak így nyerhető szennyeződésmentes kőzet. Biológiailag aktív felületnek minősül a bányatelek eddig bányászattal nem érintett területe, ami jobbára a Péter-hegy északi oldalát jelenti. Többszintes erdők jellemzik, zónainverzióval az aljban elegyetlen bükkösök, az oldalban szillel, juharral, barkócaberkenyével színezett gyertyános-bükkösök, a tetőn a hűvösebb részeken juharos hársas kőrisesek, a tető melegebb részein xerotherm tölgyesek találhatók. A Péter-hegy bányászattal nem érintett lábi területein többszintes cseres-tölgyesek húzódnak, felettük elvékonyodó talajon naposabb kitettségben xerotherm tölgyesek találhatók. Biológiailag aktív felületek a már beerdősödött meddők iszalagos meggyes akácosai. Cserjései a töviskesek, a szedres rózsás kökényesek. Nagyon kicsi értékkel még biológiailag aktív felületnek minősíthetők a nyílt bányafelületek páréves mohás gyepjei, fenyérfűvel, tőtippannal, siskanáddal.

4.6.4. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése Az évezredeken keresztül használt területen még megmaradt, de az évtizedeken át folytatott bányászati tevékenység káros hatásaira érzékenyen reagáló szervezetek vagy elpusztultak, vagy elmenekültek (hiúz, vakond, császármadár, fekete gólya, vándorsólyom, uhu, stb.). Miután a bányászati tevékenység során minden élőlény elpusztult vagy elmenekült a környékről, bármely faj megjelenése már pozitívumnak minősíthető. Az újrakezdéskor a legérzékenyebben a zavarást nem tűrő fajok fognak reagálni, ezek főleg gerincesek, amelyek a területet messze elkerülik. Az áthatolhatatlan cserjésekben rejtőzködő védett, illetve vadászható fajok messze elkerülik majd a zajos bányát. A mikroklimatikus viszonyok megváltozását a kétéltűek viselik a legnehezebben, a hüllők viszont nyernek rajta. A szekunder szukcesszió folyamán először a természetes pionírok és kozmopolita gyomok elterjedése várható, de ezt a folyamatot a majdani rekultiváció minősége nagyban befolyásolja, így a visszatelepülés irányát tekintve ebben az esetben jóslásokba nem szabad bocsátkozni.

76




4.6.5. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása Az eddigi károsodás az eredeti állapothoz viszonyítva az, hogy a Péter-hegy a várral együtt eltűnt. A károsodás mértéke az élővilág részéről maximális, a teljes devasztáció minden élőt eltüntetett a területről, ez azonban együtt járt a tevékenységgel a technológiai fegyelem teljes betartása mellett is. A jelenlegi tevékenység természetesen a terméket szennyező élővilág teljes kiküszöbölése mellett folyik, a hangsúly azonban a rekultiváció milyenségén van. Az ökológiai értékelés is mutatja, hogy a bányatelken belül a tevékenység minden további nélkül folytatható.

4.6.6. Rendkívüli események Omlás: Omlás esetén az ott található élővilág elpusztul. Az omlás megakadályozandó. Víz: Kis mennyiség (lajtos kocsi) kiömlése esetén a bányában lévő élővilág egy része felüdül. Nagy mennyiség esetén (zivatar, özönvíz szerű esőzés) a tartósan víz alatt lévő területeken a szárazsághoz szokott növények elpusztulnak, algásodás lehetséges. A víz bányaudvari felgyülemlése megakadályozandó. Tűz: A tűzzel érintett területen az élővilág elég. A tűz keletkezése megakadályozandó. Szerves folyadék: Hajtóanyaggal és kenőolajjal érintkezve az élőlények károsodnak, mely pusztuláshoz is vezethet. Gépjárművek folyása megakadályozandó. Biológiai: A bányába bekerült/beesett és esetlegesen elpusztult nagyobb testű állatok kadáverét a megsemmisítőbe el kell szállíttatni, a kisebb testűek akár a művelésbe nem vont területen is eltemethetők. Háziállat esetében az elhullás okát és a tetem közegészségügyi veszélyességét állatorvos, vadállat esetében a vadőr állapítja meg. 77




A nagy testű állatok bányába kerülése megakadályozandó. Emberi: Meggondolatlan személyes emberi tevékenység által okozva bármilyen élővilágban okozott károsodás, illetve pusztulás lehetséges. Ez vonatkozik mind a tervszerű munkavégzésre, mind a bányába belopódzókra, hozzátéve, hogy a tervszerű munkavégzés csak a már eddig is művelt területeken folyhat. A meggondolatlan cselekedet megakadályozandó.

5. Rendkívüli események 5.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülő szennyező anyagok, valamint hulladékok minőségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként Rendkívüli esemény, üzemzavar nem történt a bánya területén az elmúlt időszakban (2010-2014). A környezetbe nem került szennyező anyag és hulladék.

5.2. A megelőzés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendő intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása 5.2.1. Nem üzemszerű porzás, vagy zaj Az üzemvezető a rendellenes porzás vagy zaj észlelése illetve tudomásra jutása után köteles a porzó vagy zajos berendezést haladéktalanul leállítani. Megvizsgálja a hiba okát, és intézkedik a hiba elhárításáról. Rendellenes porzás vagy zaj mellett a berendezés nem üzemelhet.

5.2.2. Olaj- savelfolyás Az olaj vagy savelfolyást észlelő kezelő személynek azonnal értesítenie kell felettes vezetőjét, és meg kell kezdeni a szennyezés elhárítását, a további szennyezés megakadályozását. Az üzemvezető köteles intézkedni a szennyezés felitatásáról, összegyűjtéséről, és a tároló helyre való szállításáról.

5.2.3. Dokumentálás Minden környezetvédelmi eseményt, rendellenességet és a tett intézkedéseket dokumentálni kell, mind az üzemvezetőknek, mind a karbantartás-vezetőnek. 78




Kárelhárítási tervvel jelenleg nem rendelkezik az üzem.

6. Összefoglaló értékelés, javaslatok 6.1. Levegő A vizsgált tevékenység környezeti hatását jellemző légszennyező anyagok (nitrogéndioxidok, szállópor) terjedésének (transzmisszió) vizsgálatára végzett modellszámítások igazolták, hogy a bányászati tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó nyersanyag-előkészítés (törés-osztályozás), valamint a szállítás nem jelentenek környezeti kockázatot a védendő létesítményekre, illetve nem okoznak a megengedett egészségügyi határértékek feletti légszennyezést az elmúlt 5 év termelési módja és volumenei alapján. A számításokat minden esetben a lehető legkedvezőtlenebb feltételekkel végeztük el. A fentiek figyelembevételével a vizsgált bányászati tevékenység által okozott légszennyezést elhanyagolhatónak minősítjük.

6.2. Víz Az andezit bánya területén szénhidrogénektől vagy más vegyi anyagtól eredő, ismert talaj- vagy talajvízszennyezés a múltban nem fordult elő, ezért kármentesítésre vonatkozó felügyelőségi kötelezés nincs. A jelenlegi technológia nem károsítja a felszíni vagy felszín alatti vízkészleteket.

6.3. Hulladék A Colas Északkő Kft. 2007-ben nyújtotta be Bakos Béláné, környezetvédelmi koordinátor és Dr. Kertész Botond bányászati stratégiai és értékesítési vezető által készített Egyedi Hulladékgazdálkodási Tervét, 2008-2015 évekre, telephelyeire vonatkozóan, melyet az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10875-1/2009 számú határozatával hagyott jóvá. Az elmúlt 5 évben (2010-2014) az üzemben hulladék nem keletkezett. Ipari szennyvíz a bányaüzemben nem keletkezett a 2010-2014-es időszakban.

79




6.4. Talaj A bányászati tevékenység során a humuszos réteget letakarítják és deponálják. Szénhidrogénektől, vagy más vegyi anyagtól eredő, ismert talaj-, vagy talajvíz szennyezés nem fordult elő.

6.5. Zaj és rezgés Jelen teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatban rögzített üzemviteli jellemzők, alkalmazott gépek és berendezések, részletezett technológiai körülmények esetén a Colas Északkő Kft. Szanda I. andezit bánya zajkibocsátása összességében megfelel, mert határérték túllépés nem mutatható ki.

6.6. Élővilág Az élővilág szempontjából egy régebben művelt külszíni andezit bánya újra művelésbe vonásáról van csak szó, a bányatelek eddig nem művelt részei már nem vonhatók művelésbe. A művelésbe vonás során a már lepusztított területeken megjelent pionír élővilág károsodik, habár vannak köztük védett természeti értékek is. A hatásfolyamatok legdrasztikusabban a bányatelken belül, néhány tíz méteren belül közvetlen hatásként a konkrét tevékenység végzése közben keletkeznek. Ez többnyire az élővilág teljes pusztulásával jár még a legjobb elérhető technika/technológia alkalmazása esetén is. Nincs adat arról, hogy az élővilág bármely képviselőjét a bányatelken kívül közvetlen hatásként akár a repeszhatás, akár a szeizmikus hatás károsította/veszélyeztette volna. Az újra művelésbe vonás élővilágra gyakorolt közvetett hatásai a bányatelken belül és bányatelken kívül is egyaránt elhanyagolhatóak. A legkisebb kár akkor látszik keletkezni, ha a bánya régebben művelt, de a termelés szüneteltetése miatt megváltozott ökológiai állapotú részein a termelés előkészítését célzó bárminemű tevékenység, illetve a termelés megindítása csak a védett és fokozottan védett növények és állatok tenyészidején kívüli időszakban végezhető. Ezt a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 2281/1/2008 ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása dátumokkal is rögzíti.

80




6.7. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatáselőrejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal Szanda I. andezit bánya környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik.

7. Felhasznált irodalom és forrásjegyzékek -

Colas Északkő Kft. adatszolgáltatás Szanda I. andezit bánya Műszaki Üzemi Terve 2008-2012 évekre DataBridge Kft.: AirCalc 3.1 Levegős hatásterület számító szoftver Zajterhelési prognózis térkép készítése és hatásterület számítása IMMI szoftverrel www.kozut.hu www.varoshaza.tiszaujvaros.hu http://maps.google.com www.geomania.hu real.mtak.hu/5899/1/1161112.pdf

Miskolc, 2015. február

81




Mellékletek 1. számú melléklet:

Határozatok

2. számú melléklet:

Szakértői jogosultságok


Tulajdoni lapok


Átnézeti helyszínrajz


Részletes helyszínrajz


Szállópor (PM10) terjedés


Légszennyező felületi források


A bányaüzem zajkibocsátásának zajtérképe


Zajvédelmi hatásterület


Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció


Natura 2000 standard adatlap

82


Takarnet Földhivatali Információs Rendszer

TAKARNET v5.2

https://www4.takarnet.hu/frames5.html

1. oldal, összesen: 1 oldal

Felhasználó:

COES1111 (Kilépés)

19/11/2014


TAKARNET v5.2



Felhasználó:


19/11/2014


TAKARNET v5.2



Felhasználó:


19/11/2014


TAKARNET v5.2



Felhasználó:


19/11/2014

Szanda I. andezit bánya Átnézeti helyszínrajz

Jelmagyarázat bányatelek határa



Szanda I. andezit bánya Részletes helyszínrajz

Jelmagyarázat bányatelek határa



Szállópor (PM10) terjedés

Jelmagyarázat Szállópor koncentráció (µg/m3) 4,5< 4 - 4,5 3,5 - 4 3 - 3,5 2,5 - 3 2 - 2,5 1-2 0,5 - 1



Légszennyező felületi források


2014 november - 2015. február

A bányaüzem zajkibocsátásnak zajtérképe

Jelmagyarázat zajforrás üzemi út bányatelek határa



Zajvédelmi hatásterület

Jelmagyarázat >40 dB bányatelek határa



3529 Miskolc, Dessewffy u. 6. e-mail: [email protected]

Colas Északkő Kft.

SZANDA I. ANDEZIT BÁNYA NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ


„Colas Északkő Kft. Szanda I. andezit bánya NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció”


Tartalomjegyzék 1.

Azonosító adatok ............................................................................................................................ 2 1.1.

A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége ................................. 2

1.2. Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása ............................................................................................................ 2 2.

Az érintett NATURA 2000 terület .................................................................................................... 2 2.1. van

A NATURA 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással ................................................................................................................................................. 2

2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a NATURA 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás ................................................................................................. 3 3.

A terv vagy beruházás .................................................................................................................... 6 3.1. A NATURA 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása.................................................................................................................................... 6 3.2.

A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama .......................................... 6

3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása .......................................................................................... 6 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) ........................................................ 7 3.5.

A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése ................. 7

3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú melléklete alapján ..................................................................................... 8 3.7. 4.

A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása .......................... 10

A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai ................................................................................. 11 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében ................................................................................................ 11 4.2. A NATURA 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel ......................... 11 4.3. A NATURA 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke ................................ 12

5.

Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások ....................................................................................... 23 5.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) .................................................. 23 5.2.

6.

A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása ............................................................................................................................................... 23

A megvalósítás indokai ................................................................................................................. 24 6.1.

A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése .......................... 24

6.2. A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő) ................................................................... 24 7.

A kedvezőtlen hatások mérséklése .............................................................................................. 24

8.

Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések.................................................................................... 24

1




1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

1.2. Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Papp Viktor Gábor H-3526 Miskolc, Arany tér 1. e-mail: [email protected] Szakmai referenciák: Colas bányák: Tállya, Tarcal, Sárospatak - felülvizsgálat

2. Az érintett NATURA 2000 terület 2.1. A NATURA 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van A terület státusza (megjelölendő): □ különleges madárvédelmi terület □ különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület □ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület □ jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület X jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület HUBN20059 Szandai Várhegy □ különleges természetmegőrzési terület □ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

2




2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a NATURA 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a Szandai Várhegy (HUBN 20059) elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet.

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 12. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Területkód

Név

HUBN20059

Szandai Várhegy 1. ábra

4/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 5. melléklet a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelethez KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK 3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK 3.44. Szandai Várhegy (HUBN20059) 3.44.1. Szanda 0177 2. ábra

3




3. ábra: Bányatelek és a Szandai Várhegy (Forrás: TIR)

A bányatelek nem érintkezik a NATURA 2000 területtel. A site Standard Data Form-ja megtalálható a „www/NATURA2000.eea.europa.eu” honlapon. Ennek egy fordított példánya a 11. számú mellékletben található. A jelölő élőhelyek és fajok listáját ez az SDF dokumentum tartalmazza. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása/helyreállítása: pannon cseres-tölgyesek (91M0) szubmontán és montán bükkösök (9130) lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerionerdői (*9180) szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel (8220) pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) szarvasbogár (Lucanus cervus). Általános célkitűzések: a NATURA 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a NATURA 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok 1. Fő célkitűzések A területen található szubmontán bükkös (9130) és törmeléklejtő-erdő (9180) élőhely típusokba tartozó erdők kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása/helyreállítása, a legjobb természetességi állapotú állományrészek érintetlenségének biztosításával, a kevéssé jó természetességi állapotú állományrészekben folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással. A területen található pannon cseres-tölgyes (91M0) élőhely típusba tartozó erdők kedvező természetvédelmi helyzetének elérése, különösen a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) számára szükséges idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag meny4




nyiségének növelésével. A sziklagyepi élőhelyek (8220 és 6190) állományainak fenntartása/helyreállítása az emberi zavarás megszüntetésével (lekerítés), szükség esetén az akác mechanikai és vegyszeres irtásával. 2. További célok A prioritások között nem szereplő erdei élőhelyek (gyertyános-tölgyes /91G0/, molyhos tölgyes /91H0/), illetve fajok (nagy hőscincér /Cerambyx cerdo/, skarlátbogár /Cucujus cinnaberinus/) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása/elérése, különösen az idős állományrészek, faegyedek, az elegyfafajok, valamint holt faanyag mennyiségének növelésével, illetve az akácosodás visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel. A területen található, lejtősztyepprétek (6240) élőhely típusba sorolható gyepek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása/helyreállítása a cserjésedés, akácosodás visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel. A kijelölés célja az alábbi jelölő élőhelyek védelme. 4. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez 4. A) számú melléklet Közösségi jelentőségű élőhelytípusok 6. TERMÉSZETES ÉS FÉLTERMÉSZETES GYEPEK 61. Természetes gyepek 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 8. SZIKLÁS ÉLŐHELYEK ÉS BARLANGOK 81. Sziklatörmelék-lejtők 8150 Közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők 82. Sziklás lejtők sziklanövényzettel 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel 9. ERDŐK 91. Európa mérsékelt övi erdői 91M0 Pannon cseres-tölgyesek

4. B) számú melléklet Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok 4. MÉRSÉKELT ÖVI FENYÉREK ÉS CSERJÉSEK 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések 6. TERMÉSZETES ÉS FÉLTERMÉSZETES GYEPEK 62. Féltermészetes száraz gyepek és alacsony cserjések 6240 Szubpannon sztyeppék 9. ERDŐK 91. Európa mérsékelt övi erdői

5




9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

3. A terv vagy beruházás 3.1. A NATURA 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása A "Szanda I. - andezit" védnevű bányatelek robbantási térképe és a "Földhivatali Robbantási Térképe" szerint a bányászati tevékenység során végrehajtásra kerülő robbantások repeszhatás elleni biztonsági távolsága 300 m, a szeizmikus biztonsági távolság 725 m. A helyszínrajz alapján a repeszhatás terület 180 méter távolságra, a szeizmikus biztonsági terület 570 méter távolságra nyúlik be a 0177 hrsz. ingatlan belsejébe a telekhatártól mérve.

6




4. ábra: Szanda I. andezit bánya földhivatalai robbantási térképe

3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

3.5. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

7




3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú melléklete alapján A hatások jelentőségének megállapítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni: B) Élőhelytípusok 1. Az érintett terület jellemzői a) A terület nagysága, elhelyezkedése; A "Szanda I. – andezit" védnevű bányatelek robbantási térképe és a "Földhivatali Robbantási Térképe" szerint a bányászati tevékenység során végrehajtásra kerülő robbantások repeszhatás elleni biztonsági távolsága 300 m, a szeizmikus biztonsági távolság 725 m. A helyszínrajz alapján a repeszhatás terület 180 méter távolságra, a szeizmikus biztonsági terület 570 méter távolságra nyúlik be a 0177 hrsz. ingatlan belsejébe a telekhatártól mérve. b) A területen található élőhelytípus(ok) természetességében változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére.

bekövetkezett

Repesz- és szeizmikus biztonsági távolságon belül az eddigi robbantások a NATURA 2000 területen található élőhelytípus(ok) természetességében nem okoztak változásokat, a társulásalkotó fajok összetétele nem változott. 2. A tevékenységgel érintett terület szerepe az élőhelytípus megőrzésében a) A tevékenységgel érintett terület más NATURA 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése;

8




A Szandai Várhegy NATURA 2000 terület más védett területekkel nem kommunikál. b) A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest. Mind Európában, mind Magyarországon, mind a Cserehátban ez a mesterségesen kialakított típusú cserelegyes gyertyános-tölgyes több ezer hektárral szerepel, a repesz- és szeizmikus hatásokkal érintett állományrész 2.8 hektár. 3. Az élőhelytípus ritkasága Az élőhelytípus ritkasága helyi, regionális, európai közösségi vagy világviszonylatban, figyelembe véve veszélyeztetettségi fokát (a hazai Vörös Könyv szerinti besorolás, jelentőség vagy kiemelt jelentőség az Európai Közösség szempontjából stb.) Az élőhelytípus regionálisan nem ritka. 4. Az élőhelytípus ellenálló-képessége külső behatásokkal szemben Az élőhelytípus képessége arra, hogy a tervezett kármérséklő intézkedéseken kívüli minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a társulásalkotó fajok, illetve az élőhelytípus ellenálló-képessége, illetve dinamikája következtében megmaradjon vagy rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely a tevékenység előtti állapottal egyenértékű vagy jobb annál, különös tekintettel a megújulást megakadályozó vagy megnehezítő külső tényezők meglétére (pl. özönfajok általi veszélyeztetettség, a terület izoláltsága). Az élőhely a repeszhatással és szeizmikus hatásokkal szemben ellenálló.

9




5. Társulásalkotó és az élőhelytípusra jellemző tipikus fajok tekintetében az 1-4. pontok mellett az A) pontban felsorolt szempontokat is figyelembe kell venni. A kocsánytalan tölgy, a kocsányos tölgy, a molyhos tölgy, csertölgy, a gyertyán, a bükk és a vadcseresznye állomány mind országosan, mind regionálisan stabilnak mondható.

5. ábra: Gyertyános tölgyes

A Szanda Vár NATURA 2000 területen a repeszhatás biztonsági távolságán belül lévő társulása a prioritások között nem szereplő erdei élőhelye a döntően középkorú gyertyános tölgyes, bár a várba vivő kék jelzés indulásánál kisebb cserjés is megfigyelhető. Állományából hiányoznak az elegyfajok, az idős állományrészek, faegyedek, ezért a prioritások között szükséges az elegyfa fajok, valamint holt faanyag mennyiségének növelése.

3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

10




4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A bányászati tevékenység során a hegy anyagát lerobbantják és elszállítják. A bányászati tevékenységet megelőző munkálatok elhanyagolhatóak, mert a hatóság, csak a már művelt területek további hasznosításához járul hozzá. Ennek megfelelően a természeti állapot (tápanyag, víz, hőmérséklet) minimális mértékben változik az eddig nem művelt területeken. A bányászati tevékenység (alkalomszerű robbantások) következtében fellépő hatások (hang és szeizmikus hatások) a jelenlegi állapothoz képest nem jelentenek többletterhelést a helyi élővilágra nézve. Tekintetbe véve a bányászat következtében fellépő hatások nagyságát és azok gyakoriságát.

4.2. A NATURA 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel

6. ábra: „Szanda I. - andezit” védnevű bányatelek robbantási térképe

11




A "Szanda I. - andezit" védnevű bányatelek robbantási térképe és a "Földhivatali Robbantási Térképe" (6. ábra) szerint a bányászati tevékenység során végrehajtásra kerülő robbantások repeszhatás elleni biztonsági távolsága 300 m, a szeizmikus biztonsági távolság 725 m. A helyszínrajz alapján a repeszhatás terület 180 m távolságra, a szeizmikus biztonsági terület 570 m távolságra nyúlik be a 0177 hrsz. ingatlan belsejébe a telekhatártól mérve. Az elméleti szeizmikus hatásterület a Szandai-vár középkori vármaradványok területét is érinti, amely tájtörténeti és turisztikai szempontból kiemelten értékes tájelem.

4.3. A NATURA 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke Megállapítható, hogy a Szandai Várhegy elnevezésű, kiemelt jelentőségű természet megőrzési NATURA 2000 területet érinti a bányászati tevékenység során tervezett robbantások, számítással meghatározott repeszhatás elleni és szeizmikus biztonsági övezete. Egy adott tevékenység jelentős hatást gyakorol, ha: -

az élőhely területét megváltoztatja vagy tönkreteszi,

-

nagy vagy mérhető változás történik a természetes vízháztartásban,

-

az élőhelyen élő őshonos fajok élőhelyében vagy életciklusában komoly változás következik be,

-

nagy vagy mérhető változás történik az élőhely természetes fiziko-kémiai státuszában (szalinitás, szennyező anyagok, tápanyagok, hőmérséklet),

-

özönfajokat telepítenek be az élőhelyre,

-

megváltoztatja a tápanyag, vagy hidrológiai ciklusokat, lerombolja vagy izolálja a fajok túléléséhez szükséges élőhelyeket,

-

komolyan megbontja az életciklust (szaporodás, táplálkozás, vonulás vagy pihenés) egy populáció ökológiailag értékelhető részén.

A bánya építési, működési és felhagyási szakaszában a repeszhatás elleni biztonsági távolságon belül és a szeizmikus biztonsági távolságon belül a NATURA 2000 terület jelölő fajainak és jelölő élőhelyeinek szempontjából egyik kitétel sem áll fenn. Így a tervezett tevékenység, a kedvező természetvédelmi helyzetet jelző fajok és társulások állapotát nem befolyásolja. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiadott, a NATURA 2000 területekre jelentős hatással lévő tervek és projektek hatásbecslése című kiadvány szerint a hatásbecslés elvégzése során fontos az elővigyázatosság elvének 12




alkalmazása, és az, hogy a hatásbecslés annak objektív, tényekkel alátámasztott kimutatására összpontosítson, hogy a NATURA 2000 terület integritását nem érik majd kedvezőtlen hatások. Ahol nem ez a helyzet, ott kedvezőtlen hatásokat kell feltételezni. A gyűjtött információk és a projekt vagy terv építési, működési vagy lebontási szakaszának eredményeként valószínűsíthető változásokról készült előrejelzések alapján már dönteni lehet a terület integritásáról. A tervezett tevékenység nem okozhatja: -

a NATURA 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetét jelző fő fajok egyensúlyának, elterjedésének és állománysűrűségének lerontását,

-

azon létfontosságú jellemzők (pl. tápanyag-egyensúly) megváltozását, amelyek meghatározóak a NATURA 2000 terület élőhelyként, ill. ökoszisztémaként való működésében,

-

a NATURA 2000 terület struktúráját és/vagy funkcióit meghatározó (pl. a talaj és a víz, vagy a növények és az állatok közötti) kölcsönhatások dinamikájának megváltozását,

-

a területre előrejelzett vagy várt természetes változások (vízjárás, vagy kémiai összetétel) zavarását,

-

a fontos élőhelyek területének csökkenését,

-

a fontos fajok állományának csökkenését,

-

fontos fajok közti egyensúly változását,

-

a NATURA 2000 terület diverzitásának csökkenését,

-

olyan zavarást, amely behatással lehet a fontos fajok állományméretére, egyedszám sűrűségére vagy a fajok közti egyensúlyra,

-

a fragmentációt,

-

a NATURA 2000 terület erdőborítottságának megszűnését vagy csökkenését.

A bánya építési, működési és felhagyási szakaszában a bánya működése: -

a NATURA 2000 terület természetvédelmi céljainak elérését nem hátráltatja,

-

a NATURA 2000 terület természetvédelmi céljai felé történő haladást nem akadályozza,

-

a NATURA 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetét fenntartó tényezőket nem zavarja.

A bánya építési, működési és felhagyási szakaszában a repeszhatás elleni biztonsági távolságon belül és a szeizmikus biztonsági távolságon belül a NATURA 2000 terület természetvédelmi céljai felé történő haladást nem akadályozza.

13




A bánya építési, működési és felhagyási szakaszában a repeszhatás elleni biztonsági távolságon belül és a szeizmikus biztonsági távolságon belül a NATURA 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetét fenntartó tényezőket nem zavarja.

7. ábra: Az andezit bánya, háttérben a Szanda Várhegy

Amint a 7. ábrán is látható, a NATURA 2000 területhez legközelebb eső sziklafalat a területtel ellentétes irányban robbantják, így bármilyen - valós - veszély a bányaudvart érinti. A jól kivitelezett robbantásoknál a tapasztalatok szerint (megfelelő előtét és fojtás esetében) a robbantási terület 50 m-es környezetében számolhatunk csak repeszhatással, ami a bányateleken bőven belülre esik. A 300 m-es táv, mint ahogy a nevében is benne van – repeszhatás elleni biztonsági távolság – biztonsági okból írták elő, itt állítják fel robbantás esetén a tiltó zónát. A biztonsági zóna határa felé a repesztalálat valószínűsége aszimptotikusan közelít a nullához, 300 méternél az elméleti valószínűség nulla. Ezért zárják le az utakat robbantáskor a zászlóval megjelölt helyeken. A robbantási térkép szerint a várból a kék jelzésen lejövőket a Várparlagnál azonban semmi sem figyelmezteti. Ezen túl biztonságosan lehet mozogni. A repeszhatás elleni biztonsági távolságon belül a NATURA 2000 területen cseresgyertyános-tölgyes található, a többi jelölő élőhelyet így még elméletileg sem érheti repesz. A cseres-gyertyános-tölgyest esetlegesen elérő repesz az erdő szerkezetében, fajstruktúrájában, stabilitásában, habitusában nem tud kárt tenni, arra nincs jelentős hatással.

14




A robbantás szeizmikus hatása egy nyári vihar villámlás okozta hangrobbanásával ér fel még bányaterületen belül is, így az ekkora stresszhez a cseres-gyertyánostölgyes élővilág alkalmazkodott. Robbantás idején felmérés nem készült, így esetlegesen az érintett hatóságok (környezet-természetvédelem, nemzeti park, örökségvédelem.) részvételével próbarobbantást lehet végeztetni a hatások számszerű felméréséhez Azonban robbantás nélkül is megjósolható, hogy a robbantás szeizmikus hatásánál bármely szellő nagyobb „lökő hatást” gyakorol a NATURA 2000 terület jelölő élőhelyeire és jelölő fajaira. Ha a délnyugati bányaudvaron nem robbantással, illetve csak korlátozott töltetekkel történik a robbantás, akkor a repeszhatás elleni biztonsági távolság már elméletileg sem ér bele a NATURA 2000 területbe, nem is érinti azt. Ha a délkeleti bányaudvar délkeleti végén nincs bányászat, akkor repeszhatás elleni biztonsági távolság már nem ér bele a NATURA 2000 területbe, nem is érinti azt. Annak a valószínűsége, hogy egy repesz eltalál egy szarvasbogarat (álltában, vagy röptében), kisebb, mint a Magyarországon fellelhető szarvasbogarak száma. Ez a nagyságrend elméletileg megegyezik egy háromszáz méteres gömbfelületen elhelyezett szarvasbogár méretének arányával. A gömbfelszín A= 4*30.000*30.000*3,14 = 11.304.000.000 cm2. Egy kifejlett szarvasbogár átlagban kb. 10 cm2 (ha nem épp lapjával van, vagy nem takarják lombok, ágak, törzsek, tuskók), vagyis annak a valószínűsége, hogy egy repesz eltalál egy szarvasbogarat, 1: 1.103.400.000. Ez az érték bíborbogárnál nagyobb, vadmacskánál kisebb. További finomítás érhető el, ha a valószínűségi változót tovább szorozzuk a bánya éves működésének és a repeszekkel való találkozás időhosszának hányadosával másodpercekben számolva, az ellenkező irányú (délnyugat felé való) robbantást, száz méter erdőt stb. Megállapítható, hogy a robbantás bizonyosan közel nulla hatással van a NATURA 2000 terület élővilágára. A hatás elhanyagolható, így a bánya működése a NATURA 2000 terület fenntartási céljainak elérését infinitezimális mértékben veszélyezteti, vagy sérti. A megcélzott mennyiség kitermelésének éves hatása a NATURA 2000 területre egy nyári zivatarnál nem nagyobb. Ezt vehette figyelembe a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség KTVF:2281-1/2008. számú határozatában, amikor a bánya 2007-2012. évi kitermelési műszaki Üzemi Tervéhez hozzájárult az alábbi kikötésekkel. "1. A bányászattal eddig érintetlen területeken bányászati vagy ahhoz kapcsolódó tevékenység végzése tilos. 15




2. A Szanda-hegy őskori földvár sáncmaradványainak helyét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Kulturális örökségvédelem munkatársaival helyszíni szemlén pontosítani kell, és az üzemi térképen fel kell tüntetni. A sáncok állapotát megváltozató tevékenység nem végezhető. 3. A bánya régebben művelt, de a termelés szünetelése miatt megváltozott ökológiai állapotú részein a termelés előkészítését célzó bárminemű tevékenység, a termelés megindítása csak a védett és fokozottan védett növények és állatok tenyészidején kívül, november 15-től február 15-ig tartó időszakban végezhető. A munkák megkezdése előtt a Bükki Nemzetei Park Igazgatóság és a felügyelőség munkatársaival közös helyszíni szemlén kell meggyőződni arról, hogy fokozottan védett madár fészekfoglalása, fészkelése észlelhető-e a bánya területén. Amennyiben fokozottan védett madár fészekfoglalása, fészkelése észlelhető, a szükséges idő- és térbeli korlátozásokat elő kell írni. 4. Növénytelepítéseknél a területen őshonos fajokból kell válogatni, az akác telepítése természetvédelmi szempontból nem támogatott. A bányában megtelepedő akácot a műszakilag lehetséges legteljesebb mértékben ki kell irtani. 5. A bányaművelés során biztosítani kell a természetes vízlevezetési útvonalakat, a bányaudvarban pangó vizek kialakulását meg kell akadályozni." Jelölő élőhelyek

8. ábra: Légifelvétel a Szanda-hegyről (forrás: internet)

40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

16




9. ábra: Pannon sziklagyepek

6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

6240 Szubpannon sztyeppék Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

8150 Közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

10. ábra: Szilikátsziklás lejtő sziklanövényzettel

8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

17




11. ábra: Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői (forrás: internet)

9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

91M0 Pannon cseres-tölgyesek Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

12. ábra: Szanda Várhegy (forrás: internet)

18




13. ábra: Szanda Várhegy (forrás: internet)

A 12. és 13. ábra összevetéséből kitűnik, hogy a várdomb jelenlegi fásszárú vegetációja másodlagos (sokadlagos), hiszen a vár környéki dombokat is bizonyosan legeltették. Jelölő fajok: - Cucujus cinnabarinus (Scopoli, 1763) – skarlátbogár Élete nagy részét a fa kérge alatt tölti. Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

14. ábra: Skarlátbogár (forrás: internet)

- Cerambix cerdo (Linnaeus, 1758) – nagy hőscincér Élete nagy részét a fában tölti. Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

19




15. ábra: Nagy hőscincér (forrás: internet)

- Callimorpha quadrimaculata (Poda, 1761) – csíkos medvelepke Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik. Élete nagy részét faágak és lombok védelmében tölti.

16. ábra: Csíkos medvelepke (forrás: internet)

- Lucanus cervus (Linnaeus, 1758) – nagy szarvasbogár Élete nagy részét a fában tölti. Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

17. ábra: Nagy szarvasbogár (forrás: internet)

- Felis silvestris (Shereber, 1775) – vadmacska Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

20




18. ábra: Vadmacska (forrás: internet)

- Parnassius mnemosyne (Linnaeus, 1758) – kis apollólepke Élete nagy részét faágak és lombok védelmében tölti. Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

19. ábra: Kis apollólepke (forrás: internet)

- Salamadra salamandra (Linnaeus, 1758) – foltos szalamandra Élete nagy részét faágak és avar védelmében tölti. Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

20. ábra: Foltos szalamandra (forrás: internet)

- Strix aluco (Linnaeus, 1758) – macskabagoly A repeszhatás alatt álló középkorú gyertyános-tölgyesben ismert fészke nincs. Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

21




21. ábra: Macskabagoly (forrás: internet)

- Poa pannonica ssp. scabra (Asch. et Graebn.) Soó – magyar perje Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

22. ábra: Magyar perje

- Scrophularia vernalis L. – tavaszi görvélyfű Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

23. ábra: Tavaszi görvélyfű

- Sempervivum marmoreum Gris. – rózsás kövirózsa Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

22




24. ábra: Rózsás kövirózsa

- Cotoneaster niger (Wahlenb.) Fries – fekete madárbirs Állományukat sem a szeizmikus hatások, sem a repeszek nem veszélyeztetik.

25. ábra: Fekete madárbirs

5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások 5.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) Nincsenek alternatív megoldások.

5.2. A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása Az ásványvagyon, és a reá fektetett bányatelek itt található, alternatív megoldásként csak másik hegy jöhetne szóba, de egy új bánya nyitása a természetben is nagyobb kárt okozna.

23




6. A megvalósítás indokai 6.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése Az adatok a felülvizsgálati anyagban találhatók meg.

6.2. A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő) □ társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet) □ emberi egészség vagy élet védelme □ a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása □ a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése □ a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet)

7. A kedvezőtlen hatások mérséklése A robbantás (kőzetjövesztés) során a robbantott kőzet mozgásának (kivetésének) iránya ellentétes a NATURA 2000 terület elhelyezkedésének irányával. Tapasztalatok szerint, megfelelő szakmai gondossággal kivitelezett robbantásoknál (megfelelő előtét és fojtás esetében) a robbantási terület 50 m-es környezetében számolhatunk csak repeszhatással.

8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések A tervező, illetve a beruházó által javasolt, felajánlott, a kedvezőtlen hatással legalább azonos nagyságú kiegyenlítő intézkedések, a terület kijelölésének alapjául szolgáló, valamennyi érintett faj vagy élőhelytípus természetvédelmi helyzetére irányuló kedvezőtlen hatások vonatkozásában (például élőhely-rekonstrukció vagy létesítés, az állománynagyságot már korábban is kedvezőtlenül befolyásoló tényező megszüntetése, az állománynagyságot pozitívan befolyásoló intézkedések bevezetése). A repesz- és szeizmikus hatások általi kedvezőtlen hatással legalább azonos nagyságú kiegyenlítő intézkedések nincsenek tervezve.

24




Más Colas bányákban már kipróbált gyakorlat, hogy pl. az uhu részére a nem termelt falakon "kívánatos" fészkelőhelyek kialakításával a termelt falaktól az állatot távol lehet tartani. A művelésre már nem alkalmas (vagy tiltott) részeken a hazai fásszárú fajokkal rekultivált részeken a védett és fokozottan védett arborikol madarak megtelepedhetnek, a bányászati tevékenységet így nem zavarják. A pangó vizek a környék vízhez szokott állatvilágát odavonzzák. A tavaszi békapetézéskor ezek a helyek csapdává változnak, a hamar kiszáradó vizekben a környék összes békája kiszáradhat, illetve a szállítási útvonalra tévedve a kerekek alatt pusztulnak el tetemes természetvédelmi kárt szenvedve. A vizes részek feltöltésével ez a pusztítás megelőzhető.

25


2014. 11. 02.

N2K HUBN20059 dataforms

Adatbázis kiadás:

End2013 --- 2014/07/02

SDF

NATURA 2000 - STANDARD ADATLAP A különleges madárvédelmi területek (SPA), javasolt területek közösségi jelentőségű (pSCI), a közösségi jelentőségű területek (KJT) és a különleges természetmegőrzési területek (SAC)

SITE

HUBN20059

SITENAME

Szandai Várhegy

TARTALOMJEGYZÉK 1. SITE AZONOSÍTÁS 2. SITE HELYSZÍN 3. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 4. A helyszíni leírás 5. SITE PROTECTION STATUS 6. SITE MANAGEMENT 7. A terület térképét

Nyomtatás standard Data Form

1. SITE AZONOSÍTÁS Vissza az elejére

1.1 Type

1.2 Honlap kód

B

HUBN20059

1.3 Az oldal neve Szandai Várhegy

1.4 Az első Compilation dátum

1.5 Frissítés időpontja

2004-02

2012-10

1.6 Alperes: Név / szervezet:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: E-mail: Dátum hely javasolt SCI:

2004-05-ös

Dátum helyszínen megerősítették SCI:

Nincs adat

Dátum közzé, SAC:

2010-02

A nemzeti jogi hivatkozás SAC megnevezés:

275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUBN20059

1/5

2014. 11. 02.


2. SITE HELYSZÍN Vissza az elejére

2.1 Honlap-központ helyén [tizedes fok]: Hosszúság 19.421944

Szélesség 47.909722

2.2 Terület [ha]:

2.3 A tengeri terület [%]

33,7000

0,0000

2.4 Sitelength [km]: 0.00

2.6 Biogeográfiai régió (k) Pannon (0,00%)

3. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK Vissza az elejére

3.1 Élőhelytípusok jelen a helyszínen, és értékelési számukra I. melléklet szerinti élőhelytípusok

Kód

40A0 6190 6240 8150 8220 9180 91G0 91H0 91M0

PF

NP

Cover [ha]

Cave [szám]

Az adatok minősége

Helyszíni értékelés

A|B|C |D

A|B|C

Reprezentativitás

Relatív Surface

Megőrzés

Globális

C

B

B

0.76

0.00

G

D

0.31

0.00

G

B

0.31

0.00

G

D

0.04

0.00

G

D

0.01

0.00

M

B

C

B

B

2.41

0.00

G

A

C

B

B

5.59

0.00

G

D

4

0.00

G

D

20.08

0.00

G

D

PF: A élőhelytípusok hogy lehet egy nem kiemelt, valamint a kiemelt formája (a 6210, 7130, 9430) meg "X" oszlopban PF jelzi a kiemelt formája. NP: abban az esetben, a élőhelytípus már nem létezik az a hely meg: x (nem kötelező) Cover: decimális értékeket lehet Barlangok: A élőhelytípusok 8310, 8330 (barlangok) adja meg a barlangok ha becsült felület nem áll rendelkezésre. Az adatok minősége: G = "jó" (például felmérések alapján); M = 'közepes' (például hiányos adatokon alapul, néhány extrapoláció); P = 'Poor "(pl durva becslés)

3.2 fajok említett irányelv 4. cikkében a 2009/147 / EK és a II a 92/43 / EGK és a terület értékelése Faj

Népesség az oldalon


Helyszíni értékelés

2/5

2014. 11. 02.


G

Kód

Tudományos neve

S

NP

T

Méret

Egység

Min

Max

Cat.

D.qual.

A|B |C | D

A|B|C

Pop.

Con.

Iso.

Glo.

B

C

B

Én 1086

Skarlátbogár

p

50

50

én

D

Én 1088

Nagy hőscincér

p

50

50

én

D

Én 1078

Callimorpha quadripunctaria

p

100

100

én

D

Én 1083

Lucanus cervus

p

200

200

én

C

Csoport: A = kétéltűek, B = madarak, F = halak, I = gerinctelenek, M = emlősök, P = növények, R = hüllők S: abban az esetben, az adatok az egyes fajokra érzékeny, ezért, hogy blokkolja bármely nyilvános hozzáférés írja: igen NP: abban az esetben, hogy a faj már nincs jelen az oldalon be: x (nem kötelező) Típus: p = állandó, r = szaporítás, c = koncentráció, w = telelő (növényvédő és nem vonuló fajok használható állandó) Egység: i = egyének, p = párok vagy más egységek szabvány szerinti listáját lakosság egységek és kódok a 12. cikkel összhangban és a 17. jelentés (lásd a referencia portál ) Bőség kategóriák (Kat.): C = gyakori, R = ritka, V = nagyon ritka, P = jelen -, hogy töltse ki, ha az adatok hiányos (NN) vagy mellett populáció mérete információ Az adatok minősége: G = "jó" (például felmérések alapján); M = 'közepes' (például hiányos adatokon alapul, néhány extrapoláció); P = 'Poor "(pl durva becslés); VP = "nagyon gyenge" (ezt a kategóriát csak, ha nem is egy durva becslés a populáció mérete lehet, ebben az esetben a mezők populáció mérete maradhat üresen, de a mező "Bőség kategóriák" is ki kell tölteni )

3.3 Egyéb fontos növény- és állatvilág (nem kötelező) Faj Csoport

Népesség az oldalon KÓD

Tudományos neve

S

NP

Méret

Egység

Min

Max

Motiváció Cat.

Faj Más melléklet kategóriák

C |R |V| P

IV

V

A

B

C

M

Felis silvestris

2

2

P

Cotoneaster niger

500

500

Én

Parnassius mnemosyne

100

100

X

A

Salamandra salamandra

100

100

X

B

Strix aluco

2

2

X

P

Poa pannonica ssp. scabra

1000

1000

P

Scrophularia vernalis

5000

5000

X

P

Sempervivum marmoreum

200

200

X

D

X X

X

Csoport: A = kétéltűek, B = madarak, F = Fish, Fu = gombák, I = gerinctelenek, L = zuzmók, M = emlősök, P = növények, R = hüllők KÓD: Birds, IV és V. fajok a kód, a referencia-portált kell használni mellett a tudományos név S: abban az esetben, az adatok az egyes fajokra érzékeny, ezért, hogy blokkolja bármely nyilvános hozzáférés írja: igen NP: abban az esetben, hogy a faj már nincs jelen az oldalon be: x (nem kötelező) Egység: i = egyének, p = párok vagy más egységek szabvány szerinti listáját lakosság egységek és kódok a 12. cikkel összhangban és a 17. jelentés (lásd referencia portál ) Cat .: bőség kategóriák: C = gyakori, R = ritka, V = nagyon ritka, P = jelen Motiváció kategóriák: IV, V: melléklet Faj (élőhely-irányelv), A: Nemzeti Vörös Lista adatok B: Tömeges; C: nemzetközi egyezmények, D: egyéb okok miatt

4. A helyszíni leírás 4.1 A terület általános jellege Élőhely osztály


Vissza az elejére

% Cover

3/5

2014. 11. 02.


N08

2.00

N09

10.00

N16

82.00

N20

6.00

Összesen Habitat Cover

100

4.2 Minőség és jelentőség Kiemelt fontosságú a CÉL Következő fajok / élőhelyek kedvező Természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása: Pannon Cseres-tölgyesek (91M0) szubmontán ÉS Montán bükkösök (9130) lejtők ÉS sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői (* 9180) szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel (8220) Pannon sziklagyepek ( Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) szarvasbogár (Lucanus Cervus) Tartalmaz egyedi fejlesztésű hajlás lejtő erdős és rendkívül értékes, friss és száraz lombhullató erdők és rock növénytársulások. Scrophularia vernalis és Sempervivum marmoreum is csak itt található a Cserhát region.Cotoneaster niger védett, biogeographically fontos fajok. 4.3 Veszélyek, terhelés és tevékenységek hatással az oldalon A legfontosabb hatások és tevékenységek nagy hatással az oldalon Negatív hatások

Pozitív hatások

Rang

Fenyegetések Szennyezés belső / és nyomás (opcionális) külső [i | o [code] [code] | b]

M

K02.01

b

M

K04.05

b

M

F3.01.01

b

M

M01

b

L

I02

b

Rang

Szennyezés belső / Tevékenységek, (opcionális) külső [i | kezelése [code] [code] o | b]

Rang: H = high, M = közepes, L = alacsony szennyezés: N = nitrogén input, P = foszfor / foszfát bemenet, A = Acid bemenet / savasodás, T = mérgező szervetlen vegyi anyagok, O = mérgező szerves vegyi anyagok, X = Vegyes szennyezések i = belső, o = külső, b = két

4.5 Dokumentáció Válogatott bibliográfia: Kollár J. (1989): Várhegy (Szanda). In: Fancsik J. (szerk.): Nógrád megye VÉDETT TERMÉSZETI értékei. - Nógrád Megyei Recitals VB Mezőgazdasági ÉS Élelmezésügyi Osztálya, pp .: 116-117 °.

5. SITE PROTECTION STATUS Vissza az elejére

5.1 Megnevezés típusú nemzeti és regionális szinten: Kód

Cover [%]

HU99

100.00

Kód

Cover [%]

Kód

Cover [%]

5.2 viszonya a leírt helyszínen más helyszínek: kijelölt nemzeti vagy regionális szinten: Írja be a kódot

Az oldal neve

Típus

Cover [%]

HU99

Szandai Várhegy helyi védettségű terület

=

100.00

kijelölt nemzetközi szinten: Típus

Az oldal neve

Típus

Cover [%]

Más

Szandai Várhegy helyi védettségű terület

=

100.00

5.3 A terület kijelölése (nem kötelező) Az oldal teljes mértékben a helyi védelem alatt áll.

6. SITE MANAGEMENT Vissza az elejére


4/5

2014. 11. 02.


6.2 Terv (ek): A tényleges gazdálkodási terv létezik: Igen Nem, de a felkészülés X

Nincs

6.3 Védelmi intézkedések (nem kötelező) Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület Ingatlan Természetvédelmi célkitűzése AZ Azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok ÉS élőhelytípusok kedvező Természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, and a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló TERMÉSZETI ÁLLAPOT, illetve a FENNTARTÓ Gazdálkodás feltételeinek biztosítása. SPECIFIKUS CÉLOK 1. FŐ CÉLKITŰZÉSEK A területen található szubmontán Bükkös (9130) ÉS törmeléklejtő-erdő (9180) élőhely típusokba tartozó Erdők Természetvédelmi kedvező helyzetének fenntartása / helyreállítása, a legjobb természetességi állapotú állományrészek érintetlenségének biztosításával, a kevéssé Jó természetességi állapotú állományrészekben FOLYAMATOS erdőborítást Biztosító erdőgazdálkodással ; A területen található pannon Cseres-Tölgyes (91M0) élőhely típusba tartozó Erdők Természetvédelmi kedvező helyzetének elérése, különösen a Nagy szarvasbogár (Lucanus Cervus) számára szükséges Idos állományrészek, faegyedek, and holt faanyag mennyiségének növelésével; A sziklagyepi élőhelyek (8220 ÉS 6190) állományainak fenntartása / helyreállítása Az emberi zavarás megszüntetésével (lekerítés), szükség esetén az AZ akác Mechanikai ÉS vegyszeres irtásával. 2. További CÉLOK A prioritások között ülésnapon Szereplő erdei élőhelyek (Gyertyános-Tölgyes / 91G0 /, molyhos Tölgyes / 91H0 /), illetve fajok (nagy hőscincér / Nagy hőscincér /, skarlátbogár / Skarlátbogár /) kedvező helyzetének fenntartása Természetvédelmi / elérése, különösen AZ Idos állományrészek, faegyedek, AZ elegyfafajok, and holt faanyag mennyiségének növelésével, illetve AZ akácosodás visszaszorításával Mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; A területen található, lejtősztyepprétek (6240) élőhely típusba sorolható gyepek kedvező Természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása a cserjésedés, akácosodás visszaszorításával Mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel.

7. A terület térképét SITE DISPLAY


5/5

Colas Északkő Kft. SZANDA I. ANDEZIT BÁNYA

Recommend Documents