Helyi Esélyegyenlőségi Program
Szanda Községi Önkormányzat
2013. december 17.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................. 8 Célok .............................................................................................................................................................. 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................. 10 2. Stratégiai környezet bemutatása ......................................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .......................................................... 29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................. 44 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 51 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................... 54 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 56 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................... 57 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................. 57 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................. 57 Jövőképünk ........................................................................................................................................... 58 Az intézkedési területek részletes kifejtése.......................................................................................... 58 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 67 3. Megvalósítás......................................................................................................................................... 69 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 69 A megvalósítás folyamata ..................................................................................................................... 69 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 69 Nyilvánosság ......................................................................................................................................... 70 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................... 70 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................................. 71
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szanda Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Földrajzi elhelyezkedés Szanda Nógrád megyében található.. Nógrád megye az ország északi részén fekszik, Pest, Heves és BorsodAbaúj-Zemplén megyék, valamint a Szlovák Köztársaság határolja. Területe 2544 km², ez az ország területének 2,7%-a, amivel Nógrád a második legkisebb területű megye. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportjai töltik ki. Szanda és belterületi településrésze Szandaváralja közigazgatásilag egy községet jelent. A falu a Cserhát belsejében, a Szanda- hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el, vagy Balassagyarmattól Cserháthaláp és Terény érintésével.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
Történetiség A térségben az ember megtelepedésére utaló jelek a Kr. előtti 2000. évből vannak régészeti leletek. A terület Kr. előtt 1500 évvel népesülhetett be a talált késő rézkori „péceli” leletek, bizonyítékai ennek, (a leleteket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum és a Nemzeti Múzeum őrzi.)Legelőször szkíták, nyugat felől kelták érkeztek, majd germánok vándoroltak be. A IV. század végén hunok, majd a IX. század elején honfoglaló magyarok jönnek, erre az időre a történelmi Nógrád megye területének északi részén zömében már kialakulnak a szláv települések. Az első írásos emléke 1301-ből való, ahol a falut Zonda-ként írták, minden bizonnyal Zonda György földbirtokos után. Az évszázadok során ebből a vezetéknévből magyarult a könnyebb kiejtés miatt, a ma is használt Szanda alakra. Szanda várához igen sok uradalom, birtok és falu tartozott. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt. Zsigmond király a Csetneki családnak adományozza 1387-ben. Borbála királyné tulajdona 1424- ben, amelyet Albert király az 1439. évben visszavett tőle és feleségének, Erzsébetnek ajándékozott. Mátyás idejében egyházi birtok, az esztergomi érsek tulajdona. A Báthory család 1476-tól 1490-ig uralkodott Szandán.
A 16. században a Báthroy főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szemben álló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára. A várhegy keleti részén a várrom mellett geológiai bemutatóhely is található, ahol az oszlopos elválású piroxénandezit a vízszintesen egymásra épülő andezit-teraszokkal együtt különleges képződményt alkot. A középső csúcson Árpád-kori körtemplom alapjait fedezték fel, a nyugati csúcson ősi földvár nyomaira leltek. A. XV. Század közepétől a település városi kiváltságokkal bírt. A központnak számító Szandán népi pincesorok és a Máriácska káponkája, míg ’Váralján a Tájház és mindkét falurészen hagyományosan épült palóc paraszti porták kínálnak látnivalót. 4
Szandának három testvértelepülési kapcsolata van: Leszenye Szlovákiában, Hegyközszentmiklós Romániában és Dabrowa Lengyelországban. A szerbiai Kishegyessel is testvértelepülési szándéknyilatkozat készült. Gazdaság A falu életét sokáig a mezőgazdaság határozta meg. A szocializmus éveiben a helyi termelőszövetkezetben állattenyésztéssel (főként libatartással, juhokkal) és növénytermesztéssel (napraforgó, kalászosok) foglalkoztak. Napjainkban csak egy jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás, és néhány kisgazdaság működik. A mezőgazdaságból élők aránya viszonylag alacsony. A méhészet jelent kiegészítő jövedelmi forrást, valamint az erdő- és vadgazdálkodás és a falusi turizmus. A községben nincs jelentős ipari vállalkozás. A szandai Szeszfőzde megléte fontos a környező települések szempontjából is. A hetvenes évek végén bezárt a szandai kőbánya, amelynek újranyitását tervezik. Munkalehetőség hiányában a településen élők más településekre kénytelenek eljárni dolgozni. Közszolgáltatások Szandán a közüzemi szolgáltatások közül elérhető az energiaellátás (villamos energia, gáz), a közműves ivóvíz szolgáltatás, valamint a hírközlés és postai szolgáltatás. A csapadék- és szennyvíz elvezetése nem megoldott. A település nem rendelkezik vasúti hálózattal, a tömegközlekedés autóbuszjáratokkal lehetséges Balassagyarmat irányába. A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőket, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről, valamint a szelektív hulladékgyűjtésről. A közigazgatási feladatokat 2013. január 1-től közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltsége látja el. A szociális ellátások közül a településen van gyermekjóléti- és családsegítő és tanyagondnoki szolgálat, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés. Házi orvosi, védőnői szolgálattársulásban működik. A fogorvosi szolgáltatás és a gyógyszertár Magyarnándorban érhető el. 2013-tól önálló intézményként működik a Szandai Pitypang Óvoda, a községben nincs iskola. 2011-től Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér van a faluban, ahol könyvtár, eMagyaroszág pont, MNVH iroda, civil szervezetek terme található, ezen kívül a művelődési ház nyújt teret a nagyobb rendezvényeknek. Egyelőre nincs étterem, de egyéb vendéglátóhelyek (italbolt, fagyizó) és élelmiszerboltok vannak. A Dudások Hagyományőrző Csoport munkája segíti néprajzi értékeink ápolását. Községünkben lehetőség van lovaglásra, vadászatra, egy közeli tavon horgászatra. Itt halad el a kék-túra útvonal. Két polgárőr egyesület működik a településen.
5
Demográfia Lakónépesség
2007 2008 2009 2010 2011
Fő
Változás
629 622 622 605 606
99% 100% 97% 100%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti grafikonból kitűnik, hogy Szandán a lakónépesség száma 2007-tól kismértékű, de folyamatos csökkenést mutat. Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 329
férfiak 314
összesen 643
nők 51%
férfiak 49%
33 7 159 22 108
29 13 196 26 50
62 20 355 48 158
53% 35% 45% 46% 68%
47% 65% 55% 54% 32%
2011-ben a településen a nők száma 329, a férfiak száma 314 fő volt. Életkor szerinti megoszlásban a 15-64 éves korosztálynál a férfiak aránya, amíg 0-14 éves korig a nők aránya a magasabb. A 65 év felettieknél a nők száma a férfiak számának már több mint kétszerese.
6
Az egyes nemeken belül az életkori megoszlás tekintetében látható, hogy a nőkénél az aktív korú (18-59 éves) népesség aránya 48%, míg ugyanez az arány a férfiaknál 63%. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 na. na. 2008 168 70 2009 171 66 2010 161 64 2011 158 62 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 240,0% 259,1% 251,6% 254,8%
Szandán az öregedési index radikálisan magas értékeket és növekvő tendenciát mutat. Ugyanezekben az években a magyarországi öregedési indexek a következők voltak: 107,6 % 109,9 % 112,6 % 114,7 %
7
Az országos átlagértékeket kétszeresen meghaladó mutató a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Szanda erősen elöregedő, ezért egyrészt szükséges az idősebb korú lakosságról való gondoskodás, az aktív időskor lehetőségeinek biztosítása, másrészt fontos lenne a település vonzóvá tétele a betelepülők számára. A természetes szaporodás községünkben 2008 és 2011 között csak negatív előjelű volt, mivel az élve születések számát száma minden évben meghaladta a halálozások száma. 2008-ban és 2009-ben volt magasabb településre vándorlók száma az elvándorlók számánál.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A Szanda Községi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során.
8
Az önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Értékeink:
Hagyományőrzés, közösségteremtés, kooperáció Környezetvédelem, környezettudatosság Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia
A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a • a közszolgáltatások elérésében, • a szociális és egészségügyi ellátásban, • a munkához jutásban, • tanulásban, • a fizikai környezetben.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szanda Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 9
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyelőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31. §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a mélyszegénységben élők, romák, fogyatékkal élő személyek, valamint a nők, gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely
10
csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Szanda Község Önkormányzatának képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Szanda Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §. 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg önkormányzat által ellátott feladatait és hatásköreit. 2013 - ban a Képviselő-testület elfogadta a 8/2013(IV.27.) számú, a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célt, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra–függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Településünk egyes programjai, koncepciói saját területükre vonatkozólag határozzák meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is átalakult 2013. évtől. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő– általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat 2014 évre vonatkozó költségvetési koncepciója, amelyet a képviselő testület 38/2013 (IV.24.) határozatával fogadott el. Településünk 2011-2014 évre szóló gazdasági programját a Szanda Községi Önkormányzat Képviselőtestület a 26/2011 (V. 18.) határozatával fogadta el. A program kitér a közbiztonság helyi feladataira, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra, közösségi színtér és a sport támogatására, az időskorúakra, az egészségügyi ellátásra, az óvodai nevelés biztosítására, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítésére, a közfoglalkoztatásra valamint a nemzeti és etnika kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítására.
11
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
A Szanda Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
Önkormányzati Törvény előírásai alapján 2013. február 1-jével alakult meg a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (2694 Magyarnándor, Fő u. 88.) amely Cserháthaláp, Debercsény, Magyarnándor Szanda és Terény igazgatási feladatait látja el. Szandán a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik.
Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás, amely új tartalommal, kibővülő feladatokkal működik tovább. A Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ látja el a települési önkormányzatok szociális alapfeladatai közül a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
A Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működik a két településen a háziorvosi és a védőnői szolgálat.
Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja
Intézmény fenntartási társulás óvodai feladat ellátásnál 2013. 01. 01-vel megszűnt, azóta önálló intézményként működik Szandán a Pitypang Óvoda.
A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőt, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről.
Szanda Község Önkormányzatának önálló Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatása van 2013. július 1-től.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft., TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni szükséges.
12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység fogalma alatt elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és nincs sok esélyük arra, hogy ebből a helyzetből mások segítsége nélkül kitörjenek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben.” A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység a szegények mintegy 30%-a kiskorú), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). A mélyszegények között sok a roma származású, ugyanakkor nem minden roma származású személy él mélyszegénységben, a két fogalom nem fedi egymást. Szandán a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 27 fő vallotta magát romának. Szandán roma nemzetiségi önkormányzat működik. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan figyel. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Szandán – mint ahogyan erre a település bemutatásánál utaltunk erre - nincs jelentősebb ipari létesítmény, és mindössze egyetlen olyan nagyobb mezőgazdasági vállalkozás van, amely a családi mértéken túl mutat. A kereskedelmi és egyéb szolgáltatások mellett a községi önkormányzat jelenik meg még, mint foglalkoztató. A munkaképes korú lakosság jelentős részének el kell hagynia a települést a munkavállaláshoz. Az ingázáson túl a tömegközlekedés hiányosságai is nehezítik a munkába járást, a nógrádi szórványfalvak egymás közötti átjárhatatlansága pedig tovább rontja a munkavállalás lehetőségeit. 2011-ben a településen az 1-9 fős vállalkozások száma 63, ebből a regisztrált őstermelők száma 48, a betéti társaságok száma 4, az 1-9 fős regisztrált társas vállalkozások száma 11 volt. 10-19 fős vagy ezt meghaladó sem társas sem egyéb regisztrált vállalkozás nem volt Szandán. (Forrás: TeIR)
13
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
nő
férfi
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
összesen
fő fő fő 2008 195 232 427 2009 194 198 392 2010 191 232 423 2011 188 235 423 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 17 15 16 12
férfi
% 8,7% 7,7% 8,4% 6,4%
fő 24 23 31 24
% 10,3% 11,6% 13,4% 10,2%
összesen fő 41 38 47 36
% 9,6% 9,7% 11,1% 8,5%
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva összességében 2010-ig emelkedett, majd visszatért a 2008. évi számra, majd a 2011-es évben ez az érték csökkent. A 2010-es év 10% feletti értékénél valószínűleg az előző évek gazdasági válságának a begyűrűzése is szerepet játszhat. A nemek szerinti megoszlást megfigyelve elmondható, hogy Szandán a munkanélküliség mind számában, mind arányában jelentősen magasabb a férfiak, mint a nők körében. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
2008
2009
2010
2011
41
38
47
36
0 0,0% 2 5,3% 3 7,9% 5 13,2% 5 13,2% 9 23,7% 8 21,1% 3 7,9% 3 7,9% 0 0,0%
2 4,3% 0 0,0% 7 14,9% 6 12,8% 5 10,6% 8 17,0% 10 21,3% 6 12,8% 3 6,4% 0 0,0%
0 0,0% 3 8,3% 2 5,6% 2 5,6% 5 13,9% 9 25,0% 7 19,4% 6 16,7% 2 5,6% 0 0,0%
fő 3 % 7,3% fő 2 21-25 év % 4,9% fő 2 26-30 év % 4,9% fő 10 31-35 év % 24,4% fő 4 36-40 év % 9,8% fő 7 41-45 év % 17,1% fő 6 46-50 év % 14,6% fő 5 51-55 év % 12,2% fő 2 56-60 év % 4,9% fő 0 61 év felett % 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb
A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti vizsgálata arra mutat rá, hogy a településünkön a 31-50 év közötti korosztályt érinti leginkább az munkahely elvesztés, az álláskeresés problémája. 2008-ban a 31-35 év közöttiek, 2009-ben és 2011-ben 41-45 év közöttiek, míg 2009-ben és 2010-ben a 46-50 év közöttiek aránya emelkedik a 20 %-os érték fölé. 14
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 17 24 41 2009 15 23 38 2010 16 31 47 2011 12 24 36 2012 n.a. n.a 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő férfi 7 8 4 12 3 9 4 11 n.a n.a
összesen 15 16 12 15 0
Nő 41,2% 26,7% 18,8% 33,3% ########
férfi 33,3% 52,2% 29,0% 45,8% ########
összesen 36,6% 42,1% 25,5% 41,7% #########
A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya az átmeneti és a tartós munkanélküliség viszonyát mutatja meg a településen. Szandán ez az érték 2008 és 2011 között 25 és 42 % között változott. A legkedvezőbb 2010-ben volt, amikor a 47 regisztrált munkanélküliből 35 féléven belül el tudott helyezkedni, a legkedvezőtlenebb 2009-ben, amikor a 38 nyilvántartott munkanélküliből 16 tartósan állás nélkül maradt. Ehhez hasonló értékek köszönnek vissza a 2011-es évben is.
A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek körében zömében szintén magasabb Szandán a férfiak aránya, mint a nőké.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 29 47 76 2009 28 51 79 2010 30 57 87 2011 35 59 94 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 1 0 1 0
% 3,4% 0,0% 3,3% 0,0%
Férfi fő 3 0 1 2
% 6,4% 0,0% 1,8% 3,4%
összesen fő 4 0 2 2
% 5,3% 0,0% 2,3% 2,1%
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az adott korosztályhoz viszonyítva 5 % vagy ez alatti értéket mutat községünkben. 15
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
2008 2009 2010 2011
nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 32 38 47 36
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség fő % fő % fő % 1 3,1% 10 31,3% 21 65,6% 2 5,3% 12 31,6% 24 63,2% 2 4,3% 16 34,0% 29 61,7% 2 5,6% 10 27,8% 24 66,7%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az iskolai végzettség szerinti megoszlás szerint az álláskeresők között a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel (szakiskola, szakközépiskola, főiskola) rendelkezők aránya 61,7 -66,7 %-os, a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma 1 illetve 2 fő, a 8 általánossal rendelkezők aránya azonban közel egyharmados. Ez azt jelenti, hogy a szandai munkaképes korú lakosság szakmai, tanfolyami képzése a munkaerő piaci igények figyelembevételével nagyon fontos.
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
2010
10
2%
2011
12
3%
2012
14
n.a.
Forrás: az önkormányzat adatai Szandán a közfoglalkoztatásban résztvevők száma és aránya az aktív korú lakossághoz viszonyítva enyhén emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A községi önkormányzat igyekszik valamennyi olyan foglalkoztatási lehetőséget megragadni, amely a település lakosai számára előnyös. Így 2011 év végétől két lépcsőben a Belügyminisztérium biomassza kazán programjában vesznek részt, amely az intézmények hatékony energiafelhasználását és a foglalkoztatást egyaránt elősegíti. 2013-ban a Szanda Községi Önkormányzat a képzéssel és oktatással egybekötött téli közfoglalkoztatási programban vesz részt, valamint a kulturális közfoglalkoztatásba is bekapcsolódik. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 16
3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval 25 perc
autóbusz járatpárok száma munka-napokon 7
Megye-székhely
90 perc
Főváros
120 perc
Legközelebbi centrum
40 perc
vonat járatok átlagos száma munkanapokon 0
5
120 perc
0
0
5
2 óra 20 perc
5
2 óra 30 perc
átlagos utazási idő autóbusszal
átlagos utazási idő vonattal 0
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Szanda nem bővelkedik helyi foglalkoztatási lehetőségekben. Tervezett beruházásokról, lehetséges vállalkozásokról nincs tudomásunk. A település viszonylagos elzártsága problémát okoz a közlekedés szempontjából. A legközelebbi város Balassagyarmat, ennél messzebbre eljutni közösségi (tömeg-) közlekedéssel a csak átszállásokkal lehet, ezért ennél távolabbra a helyből kiinduló munkába járás - a 24-72 órás munkarend kivételével – autóbusszal és vonattal nagyon nehezen megvalósítható, nem is jellemző a falu lakosaira. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kifejezetten a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek a településen. A Dekra Akadémie Kft az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők részére az Európai Unió és a MVH által 100 %-ban finanszírozott képzéseket indított Szandán 2011-ben (fakitermelő valamint mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő tanfolyam). 2013-ban az idegen nyelvi és az informatika kompetenciák fejlesztésére nyílt lehetőség 2-5 % önrész befizetése mellett a TÁMOP 2.1.2. program segítségével. A Cserhát Natúrpark Svájci Alapból megvalósuló több település érintő alapfokú gombafelismerő tanfolyama szintén 2013-ban indult el szandai helyszínen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Kis település lévén nincsenek kifejezetten a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltsége szervez időszakonként az álláskeresők részére tanfolyamokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat portálján (www.aszf.hu) megjelenő aktuális támogatásokról az IKSZTben működő eMagyarország Ponton lehet informálódni, és igény szerint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás valamint az IKSZT munkatársa a segítik az ehhez kapcsolódó és az egyéb foglalkoztatottságot elősegítő helyzetekben a tájékozódást. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása
17
Saját fenntartású intézményekben (óvoda, polgármesteri hivatal, IKSZT) a foglalkoztatottak alacsony létszáma és a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek meglétének hiánya miatt mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása az utóbbi években és jelenleg nem történik, de a közfoglalkoztatás során igen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns községünkben. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Szociális törvény. 25. §-a és 47. §-a alapján aszociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: • Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. • Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. • Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,adósságkezelési-szolgáltatás. 2013. január 1-től módosultak a hatáskörök, az ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a járási hivatalok hatáskörébe került. Szanda vonatkozásában a Balassagyarmati Járási Hivatal az eljáró hatóság. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar Szandán a közgyógyellátásban részesülők száma 2008 és 2011 között emelkedő majd csökkenő tendenicát mutatott, a lakónépességhez viszonyított arányuk 3,6 és 4,6 % között mozgott. Az ápolási díjban részesítettek száma a 2009. évi csökkenést követően a következő két évben emelkedett. Ez a mutató is a falu elöregedését erősíti meg, amelyről az állandó népességnél a magyarországi örgedési indexet kétszeresen meghaladó értékhez kapcsolódva szóltunk. A lakosság elidősödése magával hozza a 18
róluk való gondoskodás szükségességének fokozódását, s ha ez családon belül megoldható, akkor az aktív korúak az ápolási díjban részesülnek, ahogyan ezt a grafikon is mutatja a községünkben egyre többen. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar „Az állam különféle támogatásokkal segíti, ösztönzi az állampolgárokat és a munkáltatókat, hogy minél többen jussanak munkához. Ezek közé tartoznak pl.: az álláskeresési járadék, álláskeresési segély és az álláskeresők költségtérítése, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, a képzések elősegítése. Az álláskeresési segély a nyugdíj előtti munkanélküli segély, illetve 1998. előtt létezett előnyugdíj jogintézménye 2005. november 1-től rendeződött. 2011. szeptember 1-től ismét lényegesen megváltoztak az álláskeresési segélyre vonatkozó szabályok. Korábban álláskeresési segélyt kaphatott az is, aki az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, vagy arra nem volt jogosult, de legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezett. Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot.”
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 2008 2009 2010 2011
15-64 év közötti lakónépesség száma 427 392 423 423
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2 3 6 4
0,5% 0,8% 1,4% 0,9%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szandán az álláskeresési segélyben részesülők száma a vizsgált időszakban változó tendenciát mutat, az aktív korú lakossághoz viszonyított arányuk 0,5 ill. 1,4 % közötti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma a legmagasabb értéket 2010-ben érte el, ekkor 6 fő 19
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra jogosultak
nyilvántartott álláskeresők száma év
2008 2009 2010 2011
fő
fő
%
41 38 47 36
9 11 11 5
22,0% 28,9% 23,4% 13,9%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Szandán a vizsgált időszakban az álláskeresési járadékra jogosultak száma 5 és 11 fő között változott, a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyított arányuk viszonylag alacsony 13,9 és 28,9% közötti értéket mutatott. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben majd minden harmadik, az egyéb években minden 5-dik, 2011-ben a 10%-os értékhez közel csak minden 9-dik, tízedik regisztrált álláskereső volt álláskeresési járadékra jogosult. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában
2008 15 3,50% 2009 4 1% 2010 3 0, 71% 2011 6 1,42% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő
n.a. 7 4 14
Azoknak a száma, Azoknak a száma, akik 30 akiktől helyi nap munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a jogosultságtól elesett munkanélküliek támogatást %-ában
n.a 18,40% 8,50% 38,90%
n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a.
Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint rendszeres szociális segély. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt a települési jegyző arról, hogy a jogosult részére rendszeres szociális segélyt, illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell-e megállapítani. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultságát évente felülvizsgálják. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 7, 4 és 14 fő volt. 2011-ben megközelítette a munkanélküliek 40 %-át. Figyelemre méltó továbbá, hogy a munkanélküliséghez köthető támogatások (álláskeresési segély, álláskeresési járadék) száma elmarad a nyilvántartott álláskeresők számától. A számadatok alapján jó néhányan ellátatlanok a településen. Tájékoztatásuk a szociális támogatásokról fontos. Az, az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
20
egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,
rendszeres szociális segélyre jogosult. [Szt. 37. § (1)] Ha a rendszeres szociális segélyre jogosultság a jogosultsági feltétel hiányában megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A rendszeres szociális segély legmagasabb összege 2013. január 1-jétől 44 508 Ft. Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 21 708 Ft. [R. 17/B. (2)- (3)] Szandán a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2008-ban volt a legmagasabb: 15 fő, amely az aktív korú lakosság 3,5%-át tette ki, a további években a részesülők száma 10 fő alatt maradt, és az aktív korúakhoz viszonyított arányuk 1% körül mozgott. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 1991-ben kiadott indoklásában értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, ez minden ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. • a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; • alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); • megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); • lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); • biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); • elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); • kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére).
21
Szandán a 420 lakóingatlan található. Az itt lakók elenyésző kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. A lakások száma a vizsgált négy év alatt szinte stagnált. Csak 2009-ről 2010-re következett be a számukban változás, ekkor 2-vel lett több a lakások száma. Lakónépesség
év
összes lakásállomány (db)
2008
418
2009
418
2010
420
2011
420
Fő 2007 2008 2009 2010 2011
629 622 622 605 606
Forrás: TeIR
Ha a lakónépesség számához viszonyítjuk a lakások számát, akkor azt látjuk, hogy Szandán hozzávetőleg 1,5 lakosra jut egy családi ház. A településen az egyedülállóak száma valóban magas, azonban nem elenyésző az üres vagy hétvégi házként használt lakóingatlanok száma sem. A 2001-es KSH népszámlálási adatok szerint Szandán 284 háztartás, 296 lakott lakás, 6 más célra használt, 81 nem lakott és 28 üdülésre használt lakás volt. a) bérlakás-állomány Településünkön nincs bérlakás-állomány. b) szociális lakhatás Nem releváns. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Fajtái: 1. normatív lakásfenntartási támogatás (továbbiakban: normatív támogatás) 2. adósságkezelési szolgáltatás részeként megállapított lakásfenntartási támogatás Jogosultsági feltételek: 1.) Normatív támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 2.) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatást nem igényelhet.
22
Támogatás mértéke 2013-ban: a) a lakásfenntartás elismert költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,-Ft/hó. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. [Szt. 38. § (3)] Központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. törvény 56. § (5): az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2013. évben 450 forint. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, ha négy személynél több lakik a háztartásban, a 65 nm felett minden további személy után 5-5 nm,de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. [Szt. 38. § (4)]
Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. [Szt. 38. § (5)]
23
Szandán a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma a 2008 és 2011 közötti időszakban folyamatosan és fokozatosan emelkedett. 2008-ban 6, 2009-ben 14, 2010-ben 17, 2011-ben 22 fő kapott lakásfenntartási támogatást. A lakás fenntartása a faluban egyre többeknek okozott gondot az alacsony jövedelmek mellett. Adósságcsökknetési támogatást a településen a vizsgált időszakban nem vettek igénybe. A központi költségvetés mindkét támogatási forráshoz 10%-kal járul hozzá.
f) eladósodottság „A lakosságnak mint fogyasztónak nyújtott hitel jelentősége a tartós fogyasztási cikkek térhódításával kapcsolódik össze. Korábban a lakosságnak fogyasztási céllal nyújtott hitel nem tipikus banki művelet, jóval inkább zálogházi tevékenység volt, ahol kézizálog ellenében rövid lejáratra, szükség esetén folyamatosan megismételve a rövid lejáratot, a zálogház a saját pénzkészletéből az időlegesen pénzszűkében lévő ügyfeleit hitelezte. A zálogházak mellett a takarékpénztárak tevékenységi körébe tartozott fedezet ellenében a kis összegű lakossági hitelek nyújtása. A tartós fogyasztási cikkek elterjedésével a termelők, a kereskedők a kapacitások kihasználása és a forgalom növelése, valamint a piacszerzés érdekében a hitelre történő értékesítést ösztönözték. A fogyasztók (háztartások, lakosság) a mielőbbi vásárlásban és fogyasztásban voltak érdekeltek, ezért szívesen fogadták a hitel lehetőségét. A művelet egyszerűen leírható: a kereskedő (termelő) a bankkal megállapodva - adott saját részt kikötve - a terméket a vevőnek átadja. A bank a vásárlóval hitelszerződést köt, ahol rögzítik a kamatot, az egyéb költségeket, a törlesztési időt és a törlesztési periódusonként esedékes összeget. A hitel fedezete a vevő várható jövedelme, esetleg a megvett áru. A tipikus lakossági hitelfelvételi cél a lakásvásárlás vagy a lakás- (ház-) építés finanszírozása.” (Pénzügyi Szemle Online, 2013. április) Az eladósodottság a bérjövedelem csökkenésével illetve megszűnésével krízis helyzetbe hozza hitelt felvevőket, amelynek kezelése társadalmi szintű méretekben értelmezhető. A megélhetés során keletkező tartozás felhalmozás egyrészt a lakosság elszegényedésével, másrészt a közép és fiatalabb generációnál megjelenő törlesztési morál roncsolódásával lehet valószínűleg összefüggésben.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szandához több külterületi településrész tartozik, ezek közül Szőlőkalja és Cservölgy pusztákon vannak állandó lakosok. Az itt élő néhány család a Szanda belterületén található gáz- és vízhálózathoz nem tud csatlakozni, a vezeték nélküli telefonszolgáltatók általi lefedettség számukra is többnyire megoldott.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szanda községre nem jellemző. Nem jöttek létre telepek, nincsenek szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, 24
e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
év
Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
2008 2009 2010 2011
1 1 1 1
0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0
Szanda községben az egészségügyi alapellátás feltételei a Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében biztosítottak. (Mivel a társulás székhelye Terényben található, ezért statisztikai adatokat Szandára vonatkoztatva a KSH rendszerében nem találhatunk.) A községeket ellátó háziorvos a gyermek- és egyben a felnőtt betegellátást is végzi saját körzetében. A folyamatos betegellátás a napi rendeléssel biztosított: Hétfőn és csütörtökön délelőtt Szandán. Kedden és pénteken Terényben. Szerdán délelőtt a szandaváraljai településrészen. A Terény-Szanda Egészségügyi Társulás keretén belül védőnői szolgálat működik. A védőnő feladatkörébe tartozik: a terhes- és gyermekágyas gondozás, 0-6 éves korig az egyéni és családgondozás, a községekben működő oktatási intézmények – óvodák, iskola – védőnői ellátása. Ezt a munkát tanácsadás és családlátogatás keretében végzi részben a háziorvossal, részben önállóan. Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja A fogorvosi szolgáltatás és a gyógyszertár Magyarnándorban érhető el.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított. Az életkor és neme által meghatározott kockázati faktor lehetőségével bíró célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van mammográfiai szűrővizsgálat, melyet az érintettek igénybe is vesznek a salgótarjáni Rendelőintézetben. A kisgyermekek és óvodás korú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok rendszeresek. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálatát, az óvodáskorú gyermekek kötelező szűrővizsgálatát a védőnő, a háziorvos bevonásával végzi. A fogászati szűrést óvodásaink Magyarnándorban a Fogorvosi Rendelőben veszik igénybe.
25
Az IKSZT a működése óta - bár nem tartozik az intézménynek sem kötelező, sem a választott feladatai közé – rendszeresen, évente több alkalommal is helyet és lehetőséget biztosít szemészeti, hallás és egyéb egészségügyi szűrővizsgálatok (csontsűrűség mérés stb.) megvalósításra. TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek című projekt keretein belül a „Egészségesen fejlődő pitypangokért Szandán” című pályázat megvalósítása 2012 őszén indult el a Pitypang Óvodában, más célcsoporttal, de ugyanennek a projektnek a keretein belül „Egészségmegőrzés palóc módra Szandán” címmel valósít meg a Szanda Községi Önkormányzat pályázatot 2013 júniusától. A pályázatok egészségügyi állapotfelméréseket, szűrővizsgálatokat, életmódhoz, életvitelhez, életvezetéshez kapcsolódó szakértői tanácsadásokat, egészségügyi és mentálhigiénés előadásokat foglalnak magukba. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátást a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház látja el, amely a településtől 20 kilométerre található. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat az óvodai és a szociális étkeztetést a Terény Község Önkormányzatának napközi otthonos óvodájából biztosítja megállapodás alapján. A szociálisan rászorultak részére ugyaninnen biztosított a meleg étel. A közétkeztetési konyha által nyújtott szolgáltatás megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdésének, mely szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. A szolgáltató minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Szandán füves labdarúgó pálya biztosítja a sportolási lehetőséget. Az óvodában tornaszoba áll a kisgyermek rendelkezésére, az IKSZT termei igény szerint lehetőséget biztosítanak a felnőtt csoportoknak a benti tornához. A fiatalok kisebb öntevékeny csoportja működteti az eszköz és egyéb felújításra váró konditermet. Magán úton van mód sportlovaglás megvalósítására a településen. g) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A települési önkormányzat az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból – fogyatékosságukból -, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. · Szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt. · Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a fogyatékos betegekről is, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. A házi segítségnyújtás kistérségi társulás keretében biztosított. Az ellátottak jelentős többsége időskorú, de fogyatékos személyek is igénylik ezt a szolgáltatást. Jelenleg 8-9 főt lát el egy gondozónő, Szandán 3 gondozónő végzi a szolgáltatást. Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás: 2013 júniusáig önkormányzati társulás keretében működött, jelenleg önállóan működik Szandán. A községben 1 fő dolgozik a törvényi feltételeknek megfelelően, gyermekjóléti és családsegítő feladatok ellátására. A szolgálat jelenleg a IKSZT-ben működik. A fogadóóra kedden délutánonként van, irodai felszereltsége viszonylag megoldott.
26
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás igénybevétele önkéntes. A családsegítés keretében biztosítani kell - többek között- a fogyatékossággal élők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását.
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Településünkön nem releváns. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen falubusz juttatja el: - az időseket és szociálisan rászorult személyeket a kórházba, a rendelőintézetbe - csütörtökönként a laboratóriumi vizsgálatra beküldött vért a rendelőintézetbe - a szandaváraljai település részen lakó óvodás gyermekeket az óvodába - a Szandavár Nyugdíjas Klub Egyesület tagjait rendezvényekre vagy az önkormányzat képviselő testülete által részben támogatott kirándulásra Szintén a tanyagondnoki szolgálat segítségével történik az idősek számára az orvosi vizsgálatok során felírt gyógyszerek receptjeink Balassagyarmaton történő kiváltása és a faluban történő házhoz szállítása. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Jelentősebb rendezvények Szandán: Községi Farsang – január, február – A Hagyományőrző Csoport vidám műsora Bor- és süteményverseny – február – A gazdák és a háziasszonyok versengése Kiszehordás (Szandaváralja) – Virágvasárnapi tavaszköszöntő (ha nem hal meg asszony!) Anyák Napja – május - Az édesanyák és a nagymamák köszöntése „Legyetek jók, ha tudtok!” Gyermeknap – május - Apraja-falva (18 év alattiak) együtt mulat Aranyvareca Főzőverseny – július – Bográcsételek készítése Szandaváralján Búcsú a Képecskéhez – Mária forrás – szeptember – Hagyományőrző Kisasszony-napi Mária búcsú Szüreti Mulatság – szeptember, október- Toborzó felvonulás és bál (Civilek szervezésében) Idősek Napja – október 1. – Az önkormányzat köszönti az időseket Örömhírt mondunk! Karácsonyi köszöntő - december - Adventi készülődés és karácsonyvárás a) közösségi élet színterei, fórumai A Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik, és az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt, rendkívüli és ünnepi ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A bevezetőben felsorolt jelentősebb rendezvények többsége a művelődési házban illetve ennek udvarán, valamint Szandaváralján a szabadtéri színpadon kerül megrendezésre. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT, Kemencésház) ad otthont a kisebb, 70 fő alatti rendezvényeknek. Író-olvasó találkozók, kézműves foglalkozások, ismeretterjesztő előadások, különféle 27
tanfolyamok valósulnak meg itt. A Hagyományőrző Csoport és az egyéb non formális csoportok próbáinak, valamint a Szandavár Nyugdíjas Klub üléseinek, közgyűléseinek a helyszíne is ez. Azok, akiknek az otthonában nincs internet hozzáférés szintén az IKSZT-ben igénybe vehetik az eMagyarország Pont, valamint a könyvtár szolgáltatásait. A helyi lakosok az önkormányzat honlapjáról www.szanda.hu tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktusok nincsenek, azok kezelésére nincs szükség. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A község lakóira jellemző, hogy szükség esetén egy-egy adott cél elérése érdekében összefognak, ennek megvalósulását anyagi segítséggel is támogatják. Az egyik legutóbbi példa erre az óvoda épületének felújítása volt, ahol a falu lakói adományokkal és önkéntes munkavégzéssel is hozzájárultak az intézmény főként önerőből történő megújulásához. Több mint 3 éve csatlakozott a település a „Te szedd” országos mozgalomhoz, amelynek keretében szervezett hulladékgyűjtés történik önkéntes munkában. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Szanda Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat több területen együtt működik a települési önkormányzattal. Kisebb programjaik mellett általában augusztus hónapban rendezik meg a Roma Napot, amelyen nemcsak a romák, hanem a település apraja-nagyja részt vesz. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva
1. A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra. 2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeibe. Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával.
Folyamatosan nő a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei
Pályázati lehetőségek keresése kültéri sporteszközök beszerzéséhez
28
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 2008
70
2009
66
2010
64
2011
62
Szandán, mint ahogyan azt az öregedési indexet táblázatából kiollózott oszlop is mutatja, a gyermekek száma évről évre – sajnos – egyenletesen csökken. A településen önálló intézményként működik a Szandai Pitypang Óvoda (OM azonosítója: 202140). Az óvoda épületét 2012 őszén újították fel, 2013 januárjától vehették birtokba a gyerekek. Az óvoda kertje, külső játékai megszépülésre várnak még. Egy gyermek csoport van. A férőhely hiány miatt az utóbbi tíztizenöt évben senki sem került elutasításra. 1 óvónő és 2 dajka gondozza a gyermekeket. A hiányzó óvodapedagógusi létszám betöltése folyamatban van.
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves óvodai korú gyermekcsoportok gyermekek száma száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
17
1
20
1
17
0
2009
15
1
20
1
18
0
2010
16
1
20
1
19
0
2011
15
1
20
1
19
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
29
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek
1 20
Óvodai férőhelyek száma
1 Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
7.00 - 16.00 1,5 hónap Fő
Hiányzó létszám
1
1
1
0
0
0
2
0
0
0
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
a)
veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a jogszabály, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A jegyző munkáját a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársa segíti.
30
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
na.
0
2009
0
na.
2
2010
2
na.
2
2011
0
na.
5
Forrás: TeIR Szandán a veszélyeztetett kiskorúak száma változó, 2008-ban nem volt ilyen eset, 2009-ben és 2010-ben 22 gyermeket érintett, míg 2011-ben a veszélyeztetett kiskorúak száma 5 fő volt. A védelembe vett 18 év alattiak száma a vizsgált négy év alatt 2 fő volt, 2011-ben.
b)
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak (július, november hónapban) az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére.
A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható.
31
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
2008
25
0
2009
42
0
2010
55
0
2011
45
0
Szandán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma és aránya az adott korosztály számához viszonyítva magas. 2011-ben, amikor az előző évhez képest 10 fős csökkenés tapasztalható a kedvezményezettek számában, 45-en részesültek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ez több, mint a fele az adott év 0-17 éves korú lakosságának (82 fő), s bár a gyermekvédelmi kedvezmény 18 éves kor felett is igényelhető és megállapítható, akkor is közel minden második gyermek szociális rászorultságát mutatja a településen. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A település jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll - aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen óvodáztatási támogatást állapíthat meg, amely pénzbeli támogatás. Szandán 2011-ben 2 fő részesült óvodáztatási támogatásban. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányadó szabályok 2013. szeptember 1-jei hatálybalépése miatt módosultak az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályok is. Óvodáztatási támogatásra ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek törvényes képviselői jogosultak. Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránt 2013.szeptember 1-je után benyújtott kérelem esetén a jogosultság akkor állapítható meg, ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének fennállását a jegyző megállapította, és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31ig), amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. h) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 32
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek étkeztetését 100 %-ban, a három- vagy többgyermekes családok gyermekeinek, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek étkeztetését az intézményi térítési díj 50%-ában finanszírozza. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat rendeletében a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. Az óvodában van ingyenes étkezést és 50 %-os kedvezményt igénybe vevő gyermek is. A 2013/14-es nevelési évben a 9 kisgyermek közül 2 fő 50 %-os térítési kedvezményben, 4 fő ingyenes étkezésben részesül. Nyári étkeztetésre nincs lehetőség.
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben résztvevők étkezésre ellátásban száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam
2008
10
0
0
0
na
0
2009
10
0
0
0
na
0
2010
11
0
0
0
na
0
2011
9
0
0
0
2
0
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem releváns.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 2012.október
3H Település adatok Település Óvodás korú 2H Óvodás korú 3H Alapfokú 2H Alapfokú 3H Középfokú 2H Középfokú 3H Szanda 5 3 0 0 0 0
33
2013. január
3H Település adatok Település Óvodás korú 2H Óvodás korú 3H Alapfokú 2H Alapfokú 3H Középfokú 2H Középfokú 3H Szanda 5 3 15 0 6 0 Forrás:www.kir.hu
A legfrissebb adatok, helyi adatgyűjtésből származnak: a 2013. október 1-i óvodai statisztika szerint Szandán 1 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár az óvodába.
2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazta. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben azonban e fogalom már nem szerepel. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike, a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A gyermekvédelmi törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség; - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; - a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek-
34
(elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható. ) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás soránaz ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szemlélettel történő meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek- függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű- továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes gyermekétkeztetésre, a szociális nyári gyermekétkeztetésben való részvételre és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó minden egyéb juttatás, kedvezmény igénybevételére. A Pitypang Óvodában a 2013/14-es nevelési évben (az október 1-jei állapot szerint) 9 kisgyermek részesül óvodai nevelésben, közülük 5 hátrányos helyzetű, és ebből 1 halmozottan hátrányos helyzetű. Az 1 HHH-s kisgyermek szolgáltatásokhoz való hozzáférése megoldott. (A legfrissebb adatok forrása: helyi adatgyűjtés.)
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Az önkormányzat a védőnői szolgálatot a Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működteti. A védőnő heti rendszerességgel, az terényi orvosi rendelő épületében kialakított védőnői helyiségben látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Szandáról a kisbabák és az anyukák átszállítása többnyire falubusszal történik. Az otthonukban is rendszeresen felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnői feladatellátás körébe 0-14 éves korosztályig folyik területi gondozás. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Nem releváns. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások biztosítják. A településünkön igénybe vehető főbb ellátások: - Pénzbeli és természetbeni ellátások: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. - A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás. 35
A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele is önkéntes, bárki igénybe veheti, aki problémái érdekében segítséget igényel. A szolgálat nem lát el hatósági tevékenységet, de a törvény rendelkezéseiből adódóan jelzési kötelezettséggel bír. A szolgálatnál nyilvántartott gyermekek száma 2012-ben 4 fő volt. Alapellátás keretében jelenleg 20 gyermek részesül családgondozásban, védelembe vétel keretében 9 fő. A veszélyeztetettség okai: a szülők életvitele, alkoholizmus, alacsony jövedelmi viszonyok, fogyatékosság, egészségügyi problémák, családi konfliktus, kapcsolattartási nehézségek, nevelési problémák. Egy-egy családban a problémák halmozottan is jelentkeznek. e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében - az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, - a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, - a köznevelési intézmények, - a rendőrség, - az ügyészség, - a bíróság, - a pártfogó felügyelői szolgálat, - az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, - a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, - a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, - a munkaügyi hatóság. Az előzőekben felsorolt intézmények és személyek kötelesek - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Helyben a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembevétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. i) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünk 20 km-es körzetében egy anyaotthon található Balassagyarmaton. A Reménysugár Otthon befogadja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet és gyermekét. Családok átmeneti otthona a megyeszékhelyen, Salgótarjánban van. Gyermekotthon a megyében, hozzánk legközelebb Szátok településen található. 36
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen nincs sportcsarnok, de az óvodának tornaszobája van. Az önkormányzat futballpályája is szükség szerint használható. Játszótér az óvoda udvarában található, a településnek külön nincs. Amikor mód van rá, elsősorban pályázati lehetőségek kihasználásával, a gyermekek egészség- és mozgásfejlesztése. Az egészségfejlesztés most fokozottan előtérbe került az óvodás gyermekek körében a már említett TÁMOP 6.1.2-11/1 pályázati támogatásnak köszönhetően. Szabadidős programokon a település minden gyermeke – érdeklődési körének megfelelően – részt vehet a Művelődési Ház – IKSZT-ben megszervezésre kerülő szabadidős foglalkozásokon, pl: kézműves foglalkozások, könyvtári foglalkozások, kirándulások, internet elérhetőség stb. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat a terényi óvoda konyhájával kötött szerződés alapján oldja meg. A konyha nyújt ellátást az óvodai, és a szociális étkeztetést igénylők számára is. Hétvégén a konyha nem üzemel, szünidei (nyári) szervezett gyermekétkeztetés nincs. Ingyenes tankönyvet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők kaphatnak. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs tudomásunk ilyen esetről. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A szociálisan rászoruló gyermekek és szüleik évente egy-két alkalommal Európai Uniós élelmiszersegély csomagban részesülnek. Településünk a Magyar Élelmiszerbank Egyesület útján jut élelmiszeradományhoz. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek a többi gyermekkel együtt, integráltan vesznek részt az óvodai, illetve általános iskolai nevelésben-oktatásban. A 2013. januári KIR-stat adatok szerint Szandán az óvodáskorú gyermek között 2 fő HH és 3 fő HHH, az alapfokú intézmények tanulói között 15 fő HH, a középfokú intézmények tanulói között 6 fő HH. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A logopédiai feladatokról társulás keretében gondoskodunk. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Nincs tudomásunk ilyen esetről. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. A program keretében olyan szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak folyósítható az ösztöndíj, akik a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkeznek, 37
felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos) képzésben vesznek részt. A többszintű támogatási rendszer pénzügyi fedezetéül három forrás szolgál: a települési önkormányzati, a megyei önkormányzati, valamint – az Emberi Erőforrások Minisztériuma finanszírozásával – a felsőoktatási intézményi költségvetésben megjelenő elkülönített forrás. Szandán a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer több mint 10 éve működik. A felső oktatásban résztvevő hallgatók számától függően évente 3-7 pályázat érkezik, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő pályázatokat az önkormányzat képviselő-testülete támogatja.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Magas a rendszeres gyermekvédelmi A tanulást segítő helyi kispályázatok, kedvezményben részesülő gyermekek száma ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Pl. az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, vagy az, hogy a nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 232 195 2009 198 194 2010 232 191 2011 235 188 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
122 110 130 126
91 83 90 94
24 23 31 30
17 15 16 9
38
Amíg a nyilvántartott álláskeresők számát és arányát tekintve (3.2.1. számú táblázat) megállapítható volt, hogy Szandán a munkanélküliek körében alacsonyabb a munkanélküli nők száma, mint a férfiaké, addig az 5.1.1. táblázatból kitűnik, hogy a foglalkoztatottságot tekintve is alacsonyabb a foglalkoztatott nők száma, mint a férfiak száma a településen.
A munkavállalási korú férfiak 53, 55, 56 54%-a volt foglalkoztatott Szandán 2008 és 2011 között, amíg a nőknél ugyanez az arány 43 és 47 % közötti értékeket mutatott az adott években, 2011-ben volt a legkedvezőbb a helyzett, amikor elérte az 50%-ot, így a munkaképes korúak közül a faluban minden második nő foglalkoztatottként szerepelt. Így elmodhatjuk, hogy bár a munkanélküli nők száma évről évre csökken, a foglalkoztatottak száma stagnál illetve enyhén emelkedik, a munkaképes lakosság azonos nemű tagjait összehsonlítva a férfiak foglalkoztatás tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak. (Az éppen Gyeden Gyes-en lévők száma persze árnyalhatja a felvázolt helyzetet.)
39
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Szandán 2013 novemberében indult el a téli közfoglalkoztatási program, amely kompetenciafejlesztéssel is párosul. Ebben a programban 8 nő vesz részt, amely a településen élő munkanélküli nők számát tekintve jelentősnek mondható. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Szandán az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 évesnél idősebb nők száma és aránya valamelyest csökkent 2011-ben a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest (3.2.5. sz. táblázat). Mivel azonban a felnőttoktatásban a 8. évfolyamot sikeresen elvégzők száma nullás értékeket mutat a csökkenés okát valószínűleg a felnövekvő generációnál a 8 általánost iskolai rendszerben elvégzettek magasabb aránya, illetve az időskorú lakónépességnél a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők elhalálozási száma mutatja meg.
A nyilvántartott álláskeresők között (3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint – 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció című fejezetnél) 2011-ben a 36 munkanélküli közül 2-en 8 általános iskolai végzettségnél alacsonyabb, 10-en 8 általános iskolai végzettséggel, 24-en 8 általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel rendelkeztek. Arányaiban viszonyítva a fentieket körülhatárolható, hogy az iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya a munkahelyen elhelyezkedés lehetőségeit leszűkíti.
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs tudomásunk ilyen jellegű esetekről.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen
nő
férfi
fő fő fő 2001 567 278 289 2011 581 296 285 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen
nő
férfi
fő 477 518
fő 234 257
fő 243 261
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 90 63
% 15,9% 10,8%
nő fő 44 39
% 15,8% 13,2%
férfi fő 46 24
% 15,9% 8,4%
40
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
2008 2009 2010 2011 2012
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
13 11 11 10
0 0 0 0
bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati 0 0 0 0
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
egyéb
működő családi napközik száma
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Szandán, ahogyan azt a fenti táblázat is mutatja, sem bölcsőde, sem családi napközi nem működik. Sajnos, a 3 év alatti gyermekek száma is évről évre fokozatosan csökken. Az anyáknak a gyermekük óvodáskor előtti munkába való visszatérésére (jellemzően ilyen az utóbbi években már nem fordul elő) dadák, bébiszitterek segítségével lenne lehetőségük.
A településen egy óvoda működik, jelenleg önálló intézményként 20 férőhellyel, így a 3-6 éves korú gyermekek óvodai elhelyezésére minden szandai család számára a lehetőség biztosított. A Pitypang Óvoda azon túl, hogy fogadni tud valamennyi 3-6 éves korú kisgyermeket, a rugalmas nyitvatartási idővel is segíti a munkavállaló édesanyákat.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. §-a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. Szandán 1 védőnő látja el a feladatokat. A védőnői szolgálat a Terény- Szanda Egészségügyi Társulás intézményi keretein belül működik. Az egy védőnőre jutó gyermek száma a településen 2008 és 2011 között minden évben 20 fő alatt maradt. A védőnő nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermekorvosi feladatokat is ellátó házi orvossal.
41
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
13
13
11 11 10
11 11 10
2009 1 2010 1 2011 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
„A család érték. A család értéket képvisel, amennyiben a bennük élő egyének testi, lelki és szellemi épségét nem veszélyezteti senki a családon belül. A családi szerepek változhatnak. Azok a szerepek, melyeket a család tagjai betöltenek, társadalmilag szocializáltak és nem elsősorban biológiai adottságok. Mindkét nemnek joga van ahhoz, hogy osztozzon a családfenntartás örömeiben, sikerélményeiben és nehézségeiben, akár a fizetett, házon kívüli szakmai, akár a nem fizetett, házon belüli háztartási és gyermeknevelési, beteg- és idősgondozási feladatokat tekintjük annak.” (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - 2010-2021) 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. A kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. Ha valakit ilyen atrocitás ér a Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, illetve rendőrségi feljelentést tehet. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNe), ingyenesen hívható segélyvonalat működtet a bántalmazott nők és gyerekek részére (06-80-505-101) este 6 és 10 között. Településünkön – szerencsére – nem jellemző a segélyvonal használata, azonban rendkívül fontos, hogy a nők tudják, hogy ilyen esetben mikor kihez fordulhatnak. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A szolgáltatások közvetítése helyben a családsegítő szolgálat bevonásával történik. Szakmai tapasztalataik alapján az utóbbi évek gazdasági és társadalmi folyamati nem kedveztek az eredmények elérésében. Az anyagi problémák, a tartós munkanélküliség jellemző a klienseikre, az átmeneti ellátás gyakran életformává válik, de szerencsére településünkön nem jellemező a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások igénylése. A gyermekjóléti szolgálat beszámolója alapján az elmúlt években Szandáról nem került senki anyaotthonba. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Világszerte aggasztó jelenség, hogy nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politikai döntéshozatal valamennyi, országos és helyi szintjén egyaránt. Nincs ez másként az EU tagállamaiban és a közösségi intézményekben sem. A nők közéleti szerepének növelésére számos tagállamban a pozitív diszkrimináció eszközét használják.
42
A Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai között az előző ciklusban 37 %, a jelenleg 40 % a nők aránya. Az intézmények közül az óvodában minden dolgozó nő, a Polgármesteri Hivatalban két nő és egy férfi köztisztviselő van, valamint az aljegyző és a jegyző is nő. AZ IKSZT feladatait női, a tanyagondnoki szolgálatot férfi közalkalmazott látja el. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év
Képviselőtestület tagja
2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Férfi 5 5 3 3 3 3
Nő 3 3 2 2 2 2
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések „Magyarországon a 2002-es SES felmérés szerint a nők bére 16 százalék körüli értékkel alacsonyabb a férfiakénál. Ezzel Magyarország a relatíve alacsony bérrésű országok csoportjába került az EU-n belül, s csupán Lengyelország és az éllovas Szlovénia ért el nála jobb helyezést.” (Esélyegyenlőség és béresélyek – Nők és férfiak - Szerzők: Dr. Vanicsek Mária - Dr. Borbély Szilvia, Budapest, 2007.) „Magyarországon még mindig kiaknázatlan a női munkaerő, hiszen az 5 év alatti gyereket nevelő nők 30%a, a 3-gyermekesek 10%-a dolgozik. 1/3-uk tér vissza korábbi munkahelyére, több mint 50%-uk tartósan inaktív.” (JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány: Anyabarát vállalati politikák és gyakorlatok Magyarországon. Kutatás. 2009) A nemekhez kötődő sztereotípiák miszerint a nőket tulajdonságaik és motivációik elsődlegesen az otthoni feladatok ellátására predesztinálják, míg a férfiak rendeltetése és célja a családról való anyagi gondoskodás, leginkább a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét, képességeiknek megfelelő munkahelyi érvényesülését korlátozzák. Szandán nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna, azonban a településen megrendezésre kerülő programok, rendezvények egyik legfontosabb célcsoportja a család. Igyekszünk figyelni arra, hogy a kisgyermekes anyukák külön programelemet, helyet, teret találjanak arra, hogy a gyermekükkel együtt nyugodt körülmények között vehessenek részt az egész napos rendezvényeinken. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek.
Főzőklub létrehozása férfiak részére 43
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége „2012 volt „Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve” Köztudott, hogy a ma és az eljövendő kor Európájának égető demográfiai kihívásokkal kell megküzdenie. Miközben a világ népessége nő, Európa népessége egyre idősödik és fogy. 2012-től az európai munkaképes korú lakosság száma csökken, míg a 60 év feletti népesség száma gyors növekedésnek indul, mintegy kétmillió emberrel évente. Ez a demográfiai eltolódás annak köszönhető, hogy a háború utáni demográfiai robbanás (baby-boom) generációinak nagy csoportja elérte a nyugdíjkorhatárt. Az Európai Unió átlagéletkora jelenleg körülbelül 40 év, azonban 2060-ra 47-re nő. Az EU27-es tagállamokban az 55 évet betöltöttek és az 55 év felettiek népességi aránya az 1990-ben jegyzett 25%-ról 30%-ra nőtt 2010-re, becslések szerint ez a szám 2060-ra eléri a 40%-ot. Ez a tendencia számos problémát vet fel: a szociális ellátórendszer teljes átstrukturálására van szükség, a nyugdíjrendszer, egészségügyi hálózat átszervezésére, segélyek, támogatások jelentkezése többletkiadásként (ezzel együtt a tagállamok költségvetését is újra kell gondolni), emellett a fogyó munkaerő miatt az Unión kívüli országokból érkező migrációs nyomással is számolni kell. Viszont a tények ellenére az idősödés számos lehetőséget is rejt. 2012 „Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve” is arra hívja fel a figyelmet, hogy hatvanéves kor felett is sok mindent tartogat az élet, és a társadalom egyre inkább értékeli mindazt, amit az idősebb emberek adni tudnak. Amikor aktív időskorról beszélünk, azon azt értjük, hogy az évek múltával ne kevésbé, hanem még jobban éljünk mindazzal, amit az élet tartogat: a munkahelyen, otthon vagy a társadalomban, közösségekben is. Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének (2012) célja tudatosítani, milyen hasznos szerepet töltenek be a társadalomban az idősebb emberek, és támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek jobb lehetőségeket teremtenek az idősek számára arra, hogy aktívak maradjanak.” Forrás: euvonal.hu 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A Szanda Községi Önkormányzat területén lakók demográfiai helyzete 2012-ben (különös tekintettel az idősödésre):
Népesség Nő (fő) életkora 100+ 95-99 2 90-94 4 80-89 17 70-79 57 60-69 75 Forrás: helyi adatgyűjtés Egyszemélyes háztartások életkor szerint 65-70 71-75 76-80 80 felett
Férfi (fő) 0 2 17 30 41
Összesen (fő) 2 6 34 87 116
Nő
Férfi
Összesen
7 30 13 2
0 3 1
7 33 14 2
száma
44
Forrás: helyi adatgyűjtés A Szandán élő idős lakosság 80 %-a mind gazdasági, mind szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű, 10 %-a hátrányos gazdasági helyzetű, 5 % szociális helyzete nem megfelelő. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszeren belül két féle nyugdíjszerű ellátás van: a, saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék b, hozzátartozói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hozzátartozói nyugellátás - özvegyi járadék Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadéka annak a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 80%-át (22.800-Ft), egyedülálló 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95%-át (27.075-Ft), egyedülálló 75 életévet betöltött személy esetén 130%-át (37.050-Ft). A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. 2008 és 2011 között Szandán ilyen ellátás a nem kerül folyósításra (Forrás: TeIR)
év
64 év feletti lakosság száma fő 168 171 161 158
2008 2009 2010 2011
év
60-X évesek száma
2008 2009 2010 2011
fő 217 220 206 206
Forrás: TeIR, KSH Tstar
45
Szandán a 64 év illetve a 60 év feletti lakosság számának változásait 2008 és 2011 között vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az a 2009-ben elért növekedési pontot követően 2010-re csökkenést, majd stagnálást mutat. Az összes lakónépesség viszonyítva (622, 622, 605, 606 fő) azonban ezen utóbbi táblázat a számértékei mindvégig 30 % fölöttiek maradnak a vizsgált időszakban.
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 100 170 270 2009 98 165 263 2010 93 157 250 2011 92 152 244 2012 na. na. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma településünkön 2008-ban volt a legmagasabb, és az ezt követő években 2011-ig folyamatosan csökkent. Nemek szerinti megoszlást tekintve a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők aránya a vizsgált időszakban mindig magasabb volt, mint a férfiaké.
év
öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma
öregségi nyugdíjban részesülő nők száma
összes öregségi nyugdíjban részesülő
93 93 85 120 na.
136 139 127 185 n.a.
2008 43 2009 46 2010 42 2011 65 2012 na. Forrás: TeIR, KSH Tstar
Ha külön megnézzük Szandán az öregségi nyugdíjban részesülők számát, akkor már árnyaltabb képet kapunk, és ez a számsor már inkább tükrözi a demográfiai változást, és a 60 és a 64 év felettiek esetében megjelenő 2009-ben elért növekedési pontot. A 2011-ben az öregségi nyugdíjat elérők számában bekövetkezett emelkedést nagy valószínűség szerint a Kormánynak a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló intézkedése vonta maga után. (2011. január 01. napjától kezdődően az egyéb feltételek megléte esetén életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.)
év
2008 2009 2010 2011
Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő
Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő
Hozzátartozói részesülő
nyugdíjban
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
17 13 12 na.
23 20 18 na.
24 24 27 na.
31 33 37 na.
3 2 2 2
6 6 6 4
46
A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma - a férfiak és a nők tekintetében egyaránt – csökkent 2008-tól, és a fenti táblázat adatai még tovább árnyalják a képet. Azonban a településünkre vonatkoztatva el kell ismételni azt a tényt, hogy idősekkel való foglalkozás elengedhetetlen, a szociális ellátás és az aktív időskor lehetőségeinek biztosítása kiemelten fontos, hiszen Szandán az öregedési index 250 % körüli értéket mutat, és a faluban minden harmadik ember 60 év fölötti életkorú. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek száma év száma fő 41 38 47 36
2008 2009 2010 2011
fő 2 3 3 2
% 5% 8% 6% 6%
Forrás: TeIR 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint /RÉSZLET/ fő % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 56-60 év
2 4,9% 0 0,0%
3 7,9% 0 0,0%
3 6,4% 0 0,0%
2 5,6% 0 0,0%
A regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva az 55 év felettiek aránya 2008 és 2011 között Szandán 5 és 8 % között mozgott. A 3.2.2. sz. táblázat részletből kitűnik, hogy 61 év felettiek között a településen nem volt regisztrált munkanélküli. A faluban élő aktív korúak számához (427, 392, 423, 423 fő) viszonyítva ez az arány 2009-ben volt a legmagasabb: 0,8 %-os. Összességében azonban az általános tendenciák a településünkre is érvényesek, így azoknak a személyeknek, aki 55 év felett munkanélkülivé válnak az elhelyezkedési esélyei, főként a tartós elhelyezkedési esélyei sokkal rosszabbak, mint az egyéb korosztályban lévőknek, és ők jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A faluban élő nyugdíjasoknak, kevés esélye van a munkavállalásra tekintve, hogy az aktívkorúak foglalkoztatása is nehézségekbe ütközik, a nyugdíj melletti foglalkoztatás szabályainak változása sem segíti elő ezt a tevékenységet, de akadály lehet az alulmotiváltság is. Ha a rendszeres jövedelemkiegészítő tevékenység végzése nem is jellemző a faluban élő nyugdíjasokra, főként az öregségi korhatárt betöltöttek között alkalmi munkavégzések előfordulhatnak. Például őszi mezőgazdasági betakarítási munkák végzése (krumpli szedés mezőgazdasági vállalkozónál), bírósági ülnöki tevékenység.
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A tevékeny időskor megélését elősegítendő Szandán formális civil szervezetként működik a Szandavár Nyugdíjas Klub Egyesület, nem formális szervezeti formában, de az eltelt évek, évtizedek során igen aktív tevékenységet folytatott, folytat a főként nyugdíjasokból álló Hagyományőrző Csoport. Az élethosszig tartó tanulás nem jellemző e korosztályra. A nyugdíjasok foglalkozatása közalkalmazottként 2013.
47
július 1-tól csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetésével lehetséges, így a továbbfoglalkoztatás lehetősége megszűnt a településen is, mert inkább a biztos nyugdíjat választják az érintettek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nem releváns. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tisztelettel adózik a faluban élő időskorúaknak. Önkormányzatunk fejlesztési koncepciói a képviselő-testület ciklusprogramjában szerepelnek. A terveik megvalósításában gondot okoznak az anyagi nehézségeik. Ennek ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az itt élő idős emberek hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetéből eredő nehézségeket csökkentsék. Céljuk, hogy az időskorúak megkapják azon segítő szolgáltatásokat, amelyek révén minél hosszabb ideig otthonukban, megszokott lakókörnyezetükben élhessenek és – egészségi állapotuk függvényében - legyen lehetőségük a helyi köz- és kulturális életben, különböző programokban is aktívan részt venni. Az önkormányzat feladatai: - Egészségügyi ellátás biztosítása. - Szociális gondoskodás. - Szabadidős (kulturális, sport) tevékenységek szervezése. - Közbiztonság helyzetének javítás, az idősek biztonságérzetének stabilizálása. Kötelező feladatok ellátása: 2012-ben Kötelező feladat megnevezése Szociális Információs Szolgálat
Feladat-ellátási forma megnevezése Alapszolgáltatás.
Étkeztetés
Alapszolgáltatás.
Házi segítségnyújtás
Alapszolgáltatás.
Tanyagondnoki szolgáltatás
Alapszolgáltatás.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Alapszolgáltatás.
Családsegítés
Alapszolgáltatás.
Ellátást nyújtó megnevezése
Igénybevevők száma
Tanyagondnok, családsegítő (társulásban), körjegyzőség hivatalának dolgozói
Rendszeresen igénybevevők (ellátottak) száma 2011ben: 123 fő Társulásban (Pásztói Rendszeresen Kistérség Többcélú igénybevevők Társulása) száma: 72 fő Balassagyarmati 27 fő időskorú, Többcélú Kistérségi Társulás 1 fő tanyagondnok Rendszeresen igénybevevők száma: 75 fő Időszakosan igénybevevők száma: 235 fő Többcélú Kistérségi Rendszeresen Társulás igénybevevő időskorúak száma: 8 fő Társulásban Rendszeresen igénybevevők száma: 93 fő
65 év feletti igénybevevők száma 79 fő
69 fő
27 fő
Rendszeresen: 63 fő
Időszakosan: 110 fő 8 fő
45 fő
48
Forrás: helyi adatgyűjtés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése szociális étkeztetésben részesülők száma: 2008: 2009: 2010: 2011:
72 fő 41 fő 43 fő 39 fő
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma 2008 48 fő 2009 n.a. 2010 7 fő 2011 8 fő Házi segítségnyújtásban részesülők száma 2008 17 fő 2009 n.a. 2010 24 fő 2011 27 fő Forrás: TeIR Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szociális szolgáltatásokat saját otthonukban. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A 70 év felettiek köszöntése történik október 1-jén, az Idősek Napján. 2004-től folyamatosan bővült ez az ünnep. Az utóbbi hat évben vendégül láttuk őket, egy-egy tányér különleges étellel kedveskedtünk nekik, valamint műsorral és ajándékkal is. A legaktívabb nyugdíjasaink a helyi hagyományőrző csoport tagjai, akik nemcsak rendezvények szervezését és lebonyolítását vállalják fel öntevékenyen, mint pl. a Farsangi előadás, Anyák Napi műsor vagy a Szüreti bál, hanem évente több tucat fellépésük van az ország különféle pontjain. Két éve vesznek részt az Országos Nyugdíjas Ki-Mit-Tud megmérettetésein. Az elődöntők, és a középdöntők után tavaly Harkányba, tavalyelőtt Hévízre is eljutottak a döntőre. A Szandavár Nyugíjas Klub tagjai 2011 májusában részt vettek a Szeretet-napon Salgótarjánban, júliusban a szandaváraljai főzőversenyen a Nyugdíjas klub külön díjat kapott. Ugyancsak júliusban Balassagyarmaton az Anna-napi Búcsún voltak, ahol népdalokat adtak elő, valamint a Bíróválasztás című bohózatot. Becskére kaptak meghívást a Nyugdíjasok Ünnepélyére. 2011. szeptember 10-én Szandaváralján a Mária-napi Búcsúban, szeptember 24-én Szandán a Falunapon vettek részt. Novemberben két ezüst-lakodalom megünneplésére is sor került a szandai Római Katolikus Templomban, és ettől az évtől kezdődően lett „hagyomány” az is, hogy októberben a Szüreti Felvonulást követően az önkormányzat és a falu lakói köszöntik az adott évben 50. házassági évfordulójukat ünneplő házaspárokat. 2013 áprilisában családja körében köszöntötte fel az önkormányzat képviselő-testülete a 100. születésnapját ünneplő Koplányi Pálnét. Legértékesebbek talán azok a kezdeményezések, amelyek a helyi népszokások továbbélését hivatottak elősegíteni. A "Szállást keres a Szent-család", az Ostyahordás, a Kisze-hajtás, a Mária napi búcsú. Ezeket a mostani idősek gyermekként élték át, és eredeti formájukban adják tovább a falu fiatalságának.
49
2013-ban az IKSZT-ben megvalósuló TÁMOP 3.2.3 /B – 12/1 Szanda a hagyományok tárhelye című pályázat honismereti szakkörei és helytörténeti előadásai az idősek bevonására építenek és az aktív részvételükkel zajlanak. c) idősek informatikai jártassága Az idősek körében – egy szűkebb értelmiségi réteg kivételével – nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás. A településen 2013-ban megvalósult TÁMOP 2.1.2 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című programban sem vettek részt aktívan, mindössze egy nyugdíjas volt az informatikai tanfolyam résztvevői között. Az idősebb korosztály érdeklődésének felkeltése az internet iránt rendkívül nehéz feladat. Mivel az életük jelentős hányadát eltöltötték már úgy, hogy a digitális írás-olvasás tudása nélkül is jól elboldogultak, nehezen barátkoznak meg a számítógép használat gondolatával. Viszont rendkívül fontos számukra a család. A távolban élő unokáról, unokákról a Facebookra felkerült fényképek megtekintése végett egyesével már többen felkeresték a Teleházat. Remélhető, hogy a 2014 első félvére tervezett „Unokák az interneten” elnevezésű program nem elriasztja, hanem bevonzza a nyugdíjas korosztályt. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az aktív nyugdíjasok részére a Szanda Község Önkormányzata 2009-ben és 2010-ben is ingyenes kirándulási lehetőséget biztosított. Az igényeket az önkormányzat munkatársa egyeztette a nyugdíjasokkal, majd a falubusz segítségével történt az utaztatás a fürdő- és búcsújáró helyekre. A 2011-es és a 2012-es évben – sajnos - az önkormányzat forráshiány miatt nem tudott falubuszt biztosítani a nyugdíjasoknak az előzőévekhez hasonló fürdőhelyre illetve kegyhelyekre történő kirándulásokhoz, azonban 2013-ban a Szandavár Nyugdíjas Klub tagjai részére két kiránduláshoz biztosította térítésmentesen a falubuszt. Fürdőhelyen voltak és kirándulni (Gödöllőre, Vácrátótra) mentek. A Szanda Községi Önkormányzat célkitűzései közül az idősek szociális körülményeinek, életfeltételeinek javulása folyamatosan teljesül a szociális szférában dolgozó munkatársak és az önkormányzat fokozott odafigyelő tevékenységének köszönhetően. Az aktív nyugdíjasok hasznos időtöltésének elősegítése egy önmagát indukáló folyamat. A hagyományőrzés és kulturális programok területén elért szép sikerek további sikerek és eredmények elérésére ösztönzik az ebben szerepet vállaló nyugdíjasainkat egyre bővítve a résztvevők számát és a konkrét tevékenységek körét. Közvetlen partnereik és segítőik a rendezvények szervezésénél a helyi Hagyományőrző csoport, illetve a Szanda-vár Nyugdíjas Klub. A szociális ellátást a Tanyagondnoki szolgálat munkatársa és a házi szociális gondozók, valamint a családsegítő végzik. Zavartalan az együttműködésünk és jó a kapcsolat a Nógrád Megyei Nyugdíjas Szövetséggel, a salgótarjáni Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesülettel, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a helyi egyházi vezetőkkel. Az idősek megbecsülése nemcsak egy-egy napra szól. Ahogyan mi bánunk az idősekkel, gyermekeink ezt a mintát látják, ezt veszik át, és várhatóan így bánnak majd velünk, akkor, ha idősek leszünk. Szanda Község Önkormányzata mindent megtesz azért, hogy ez a megbecsülés egy közösségen, egy falun belül valódi formát találjon. Az évek során a szociális ellátás minősége javult, az időseknek szervezett programok folyamatosan bővültek.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 50
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás.
Az „Unokák az interneten” elnevezésű program segítségével az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezője az esélyegyenlőség biztosítása az élet minden területén. A fogyatékkal élő embertársainknak nap, mint nap meg kell küzdeniük a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi és egyéb hátrányukkal, hogy el tudjanak jutni a munkahelyükre, ügyeik intézése során a különböző hivatalokba, szolgáltatásokat biztosító intézményekbe. A Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Sajnos a települési statisztikák nem ilyen pontosak, nem ismertek a fogyatékkal élők, és igényeik is rejtve maradnak. Az adatok hiányában nehéz feltérképezni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetét, választ adni problémáikra, éppen ezért legelső lépésként szükséges pontos adatokat szerezni, hogy igényeikre választ adhassunk. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
18
0
2009
15
0
2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
11 na.
0 1
a)
fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 51
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk jogosulttá vált igénybe venni azokat a támogatási formákat, melyeket a közösség a tagok számára nyújt. Egyik ilyen támogatási forrás az Európai Szociális Alap, amelynek többek között fontos célkitűzése, hogy javítsa a tagországok munkaerő-piaci helyzetét. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a TÁMOP-1.1.1-12/1 ”Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt megvalósításával kívánja elősegíteni a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci re-integrációját, sikeres foglalkozási rehabilitációját. A projekt személyre szabott fejlesztésekkel, humánszolgáltatási programmal, képzési lehetőségek biztosításával támogatja a megváltozott munkaképességű ügyfelek felkészítését a munkavállalásra, valamint foglalkoztatásukhoz a munkaadók részére bérköltség-támogatást biztosít. Célja, hogy a programban résztvevők egyéni igényekre szabott szolgáltatások és támogatások révén visszatérhessenek a munka világába, a nyílt munkaerő-piacra. 2013. július 1-jétől él a program, nincs tudomásunk róla, hogy ez idáig ezt Szandán mely foglalkoztató vagy foglalkoztatott vette igénybe, vagy van-e olyan, aki igénybe vette volna. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns. b)
önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
Szandán nem található olyan intézmény, amely kifejezetten a fogyatékkal élők részére jött létre. Fogyatékos személyek számára az önálló életvitelt támogató igénybe vehető alap- és szakosított ellátási formák a településen: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Minden évben megrendezésre kerül az Idősek Napja programunk, amely a 70 év feletti fogyatékkal élő személyek számára is jórészt elérhető a tanyagondnoki szolgálat és a házi segítségnyújtás szolgáltatás munkatársainak valamint a művelődési ház akadálymentesítettségének köszönhetően. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékkal élő személyek ellátási formái: - fogyatékossági támogatás - rokkantsági járadék - közlekedési kedvezmény - parkolási igazolvány Fogyatékkal élők számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: - szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás - szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
52
Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen akadálymentesített intézmények: a szandaváraljai orvosi rendelő, az óvoda, az IKSZT és a művelődési ház. Az akadálymentesítésre váró intézmények még a településen: a szandai háziorvosi rendelő és a polgármesteri hivatal
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Információs és kommunikációs akadálymentesítettséget az eMagyaroszág pont (Teleház) szolgáltatásai között tudunk részlegesen biztosítani. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem releváns. d)közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Nem releváns. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön önkormányzati, egyházi, vagy civil fenntartású intézmény a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára nincs. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a közművelődési, könyvtári szolgáltatások igénybe vehetők a fogyatékos személyek számára is, hiszen a felújított, korszerűsített IKSZT épület akadálymentesített. Ezeket a szolgáltatásokat viszont a fogyatékos személyek kevés számban látogatják. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről.
Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával.
Nem minden közintézmény akadálymentesített.
Pályázás épületek (szandai orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) akadálymentesítésére.
53
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a)
a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)
Szanda-Váralja Falufejlesztési Egyesület Elnök: Tóthpál Árpád Cím: 2697 Szanda, Arany János út 36. kulturális tevékenység hagyományőrző tevékenység
a falu életképessége, jövője érdekében felmerülő feladatok és
Szandavár Nyugdíjas Klub egyesület Elnök: Kollár Istvánné Cím: 2697 Szanda, Kossuth út 1. Szandán, Szandaváralján és környékén, saját otthonukban élő, idős nyugdíjasok részére biztosítsa, hogy egyedi környezetben, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó klubszerűen működő helyen találkozhassanak egymással és vendégeikkel, ezzel is elősegítve a társas kapcsolatok építését, a párbeszédet, a gyümölcsöző együttműködést, valamint a tagok szabadidejének kulturált eltöltését. Javaslatok megfogalmazásával az Önkormányzat segítése, a szociálisan rászoruló idősek ellátásnak egyre szélesedő és tartalmasabb szolgáltatásainak biztosítása érdekében. Idős korosztály tagjainak oktatása, érdekvédelmének ellátása, testi és szellemi aktivitásának megőrzése, sport, szabadidős és hobbitevékenység biztosításával. A teleülés fejlesztésében, környezetvédelmében való részvétel, hagyományainak ápolása és megőrzése kulturális tevékenységek során. Más hazai és külföldi községek hasonló jellegű szervezeteivel kapcsolatok kialakítása. Váraljai Polgárõr Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület Elnök: Lakatos Sándor Szandaváralja Telefon: +36202693938 Az egyesület célja, hogy Szandaváralja településrészen rendszeres figyelő- és járőrszolgálatot működtet, a közrend, a közbiztonság fenntartása és erősítése, a vagyonvédelem és környezetvédelem érdekében, illetve a lakosság széles rétegei körében népszerűsíti a Szomszédok Egymásért Mozgalom célkitűzéseit. Szanda, Terény, Szandaváralja Községek Közhasznú Élet- és Vagyonvédelmi Egyesület Elnök: Podholiczki Sándor Szanda Telefon+36703321068 Az egyesület a fentihez hasonló célokkal működik, önkormányzati és civil rendezvények biztosításában van még fontos szerepük Szandán. Kis Cserhát Sport Egyesület Elnök: Kiss István Cím: 2697 Szanda, Rózsa út 7.
54
A tagság versenyzéséhez szükséges esz- közök beszerzése, illetve beszerzésük elősegítése. Koordinálja a sport iránt érdeklődő egyesületi tagságot, hogy megteremtse a jelen és a jövőben megjelenő jogszabályi, sportszakmai ismeretek továbbadását, megismerését
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A civil szektoron belül a nem formális Hagyományőrző Csoport tagjai vesznek részt legaktívabban a település életében (kulturális rendezvények és önkéntes munkák), de valamennyi működő egyesülettel a kapcsolat nagyon jónak mondható. A roma nemzetiségi önkormányzattal az együttműködés zökkenőmentes. A két településrész (Szanda és Szandaváralja) területileg két különböző római katolikus plébánia hivatalhoz tartozik (más egyház nincs jelen a községben), mind a két plébánia hivatallal zavartalan a partnerség, segítjük egymás tevékenységét. b)
önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség
Önkormányzati Törvény előírásai alapján 2013. február 1-jével alakult meg a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (2694 Magyarnándor, Fő u. 88.) amely Cserháthaláp, Debercsény, Magyarnándor Szanda és Terény igazgatási feladatait látja el. Szandán a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik.
Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás, amely új tartalommal, kibővülő feladatokkal működik tovább. A Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ látja el a települési önkormányzatok szociális alapfeladatai közül a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
A Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működik a két településen a háziorvosi és a védőnői szolgálat.
Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja
A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőt, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről.
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Szanda Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a településen lakó romák érdekeit képviseli. Támogatja a roma nemzetiségű gyermekek helyi közösségi programokon való részvételét, a Magyar Vöröskereszt segítségével ruhaosztást szervez, évente megrendezi a Roma Napot, amelyen a roma és nem roma lakosság integrált részvéttelével valósul meg.
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
55
A Szandavár Nyugdíjas Klub egyesület: nyugdíjasok érdekvédelme. A Váraljai Polgárõr Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület és a Szanda, Terény, Szandaváralja Községek Közhasznú Élet- és Vagyonvédelmi Egyesület: a falu lakossága, különös tekintettel az idősek közbiztonságának megteremtése, a bűncselekmények megelőzése, a gyermek és ifjúságvédelem. Szanda-Váralja Falufejlesztési Egyesület: nők, gyermekek, idősek szabadidejének tartalmas és kulturált megszervezése. Kis Cserhát Sport Egyesület: sportolási lehetőségek keresése a tagok számára. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Kevés vállalkozás működik a településünkön, a rendezvényeket – így az esélyegyenlőségi feladatok ellátáshoz kapcsolódó rendezvényeket is – lehetőségeikhez mérten támogatják.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyi esélyegyenlőségi program tervezete véleményezésre, javaslattételre meghirdetésre került Szanda honlapján és a helyi hirdetőtáblán. Az érintett szervezeteket adatszolgáltatás és javaslattétel kapcsán kerestük meg, vezetőik a képviselő-testületi ülés érintett napirendi pontjához meghívást kaptak. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatát a képviselő-testület nyilvános ülésen tárgyalja, amelynek időpontjáig a lakosság folyamatos észrevételezési, javaslattételi lehetőségeit az önkormányzat biztosítja, lehetőség szerint intézkedéseibe beépíti.
56
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva
1. A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra. 2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeibe.
Folyamatosan nő a lakhatás fenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő
Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával.
A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei
Pályázati lehetőségek keresése kültéri sporteszközök beszerzéséhez
Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma
Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás
A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek
A tanulást segítő helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az „Unokák az interneten” elnevezésű program segítségével az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése. Főzőklub létrehozása férfiak részére
Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről.
Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával.
Nem minden közintézmény akadálymentesített.
Pályázás épületek (szandai orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) akadálymentesítésére.
Fogyatékkal élők
57
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák azonos jogokkal és kötelezettségekkel élnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők száma csökkenjen. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek megfelelő testi és lelki fejlődésének segítését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek igényeire. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenjogú és egyenrangú önrendelkezést. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők hátrányainak minimalizálásár
Az intézkedési területek részletes kifejtése
MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ROMÁK
Intézkedés sorszáma:
1.
Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:
Munkanélküliek tájékoztatása A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
A munkanélküliek álláshoz jutásának segítése.
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra Polgármester/általa megbízott személy
2015. november 30. - munkanélküliek száma - álláslehetőségek száma - megjelentetések/tájékoztatási formák száma - humán: önkormányzat munkatársa - pénzügyi: - technikai: honlap, internet, számítógép, nyomtató
Folyamatosan közzétett állás- és képzési hirdetésekkel, kapcsolattartással.
58
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatásba
A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva Foglalkoztatottság elősegítése 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Közfoglalkoztatási terv Közfoglalkoztatás szervezése a településen a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel együttműködve. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási lehetőségekbe. Polgármester/általa megbízott személy 2018. november 30. - regisztrált munkanélküliek száma - 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma - közfoglalkoztatásban részt vevők száma - közfoglalkoztatási programok száma humán: önkormányzat és a munkaügyi központ munkatársa pénzügyi: saját és pályázati forrás technikai: közfoglalkoztatáshoz szükséges technikai felszereltség - A munkahelyi kirendeltség által kiírt közfoglalkoztatási programok révén. - Támogatási forrás rendelkezésre állásával
59
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma: Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
3. Lakhatási, megélhetési gondok kezelése
Folyamatosan nő a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő Szociálisan hátrányos helyzetű lakosok megélhetési körülményeinek segítése. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési családsegítő szolgálat bevonásával.
szolgáltatásról
a
Polgármester/általa megbízott személy 2016. november 30. - lakásfenntartási támogatást igénybe vevők száma - adósságcsökkentési szolgáltatásba bevontak száma - tájékoztatások száma
humán: önkormányzat és a családsegítő szolgálat munkatársa pénzügyi: lakásfenntartási támogatás összege technikai: számítógép, hirdetőtábla, internet megléte Az érintettek folyamatos tájékoztatása révén.
60
Intézkedés sorszáma:
4.
Az intézkedés címe, megnevezése:
Sportolási lehetőségek bővítése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:
A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
Kültéri sporteszközök beszerzésének az elősegítése
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
- Települési sportkoncepció - 2011. évi CLXXII. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.
Az intézkedés tartalma:
Pénzügyi forrás keresése sport célú fejlesztéshez
Az intézkedés felelőse:
Polgármester/általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
2017. november 30. - pályázatok száma – benyújtott pályázatok száma – egyéb források száma - humán: önkormányzat munkatársa - pénzügyi: önrész - technikai: internet, számítógép
Pályázati vagy egyéb források meglétével.
61
GYERMEKEK
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:
1. Szociálisan rászoruló gyermekek támogatása Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
A hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek javítása.
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
- 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet, költségvetési rendelet - a 2011 évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről
Az intézkedés tartalma:
A tanulást ösztönző helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára
Az intézkedés felelőse:
Polgármester/általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
2018. november 30. – hátrányos helyzetű gyermekek száma - kiírt helyi pályázatok száma – a pályázatokon résztvevő gyermek száma - humán: önkormányzat munkatársai, intézmények munkatársai, családsegítő szolgálat munkatársa - pénzügyi: saját forrás helyi kis pályázatok kiírására - technikai: internet, számítógép, nyomtató A pályázati saját forrás révén.
62
NŐK
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés címe, megnevezése:
1. Főzőklub létrehozása férfiak részére
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:
A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
A nemekhez kötődő sztereotípiák mérséklése, családi munkamegosztás arányainak javítása
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma: Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
- Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia -1997. évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
Főzőklub létrehozása férfiak részére Polgármester/általa megbízott személy 2015. november 30. - elkészült ételféleségek száma - résztvevők száma – találkozási alkalmak száma - otthoni főzések, sütések száma - elégedettségi kérdőívek száma - humán: az önkormányzat munkatársa, civilek, önkéntesek, segítők - pénzügyi : - technikai: receptek, alapanyagok, főzéshez szükséges edények, eszközök, a klub működtetésére alkalmas terem A résztvevőknek folyamatos programszervezéssel, kapcsolattartással
63
IDŐSEK
Intézkedés sorszáma:
1.
Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
Unokák az interneten Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás Az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése, a számítógép használatától való idegenkedés feloldása
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
- Idősügyi Nemzeti Stratégia -2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról -222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről -223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról - 1997. évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
Az intézkedés tartalma:
Az „Unokák az interneten” elnevezésű program elindítása
Az intézkedés felelőse:
Polgármester/általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának határideje:
2014. november 30.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
- résztvevő idősek száma – találkozási alkalmak száma - számítógépek száma – számítógép/internet használatok száma
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
- humán: az önkormányzat munkatársa, eTanácsadó - pénzügyi : - technikai: számítógép, internet megléte, skype, wifi
Az igények függvényében.
64
FOGYATÉKKAL ÉLŐK
Intézkedés sorszáma:
1.
Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
Méltóság és szeretet
Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről.
Adatgyűjtés, helyi nyilvántartás élethelyzetének javítása.
készítése,
a
fogyatékkal
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Az intézkedés tartalma:
Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával
Az intézkedés felelőse:
Polgármester/általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
(gyermekjóléti
élők
és
2014. november 30. - Fogyatékkal élők száma - Fogyatékosság formája - humán: szakemberek, polgármesteri hivatal munkatársa, orvos, védőnő, családsegítők, egyéb intézmények, civil szervezetek - pénzügyi: - technikai: számítógép, internet, adathordozók A jelzőrendszer és az érintettek együttműködése révén.
65
Intézkedés sorszáma:
2.
Az intézkedés címe, megnevezése:
Közintézmények akadálymentesítése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése:
Nem minden közintézmény akadálymentesített
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
A szandai településrészen lévő orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal akadálymentesítése
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Településfejlesztési koncepció, -1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Az intézkedés tartalma:
Az akadálymentesítés megvalósítása pályázatok révén
Az intézkedés felelőse:
Polgármester/általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának határideje:
2017. november 30.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
-
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
pályázati kiírások száma, benyújtott pályázatok száma, nyertes pályázatok száma, pályázati összeg akadálymentesítések száma
- humán: szakemberek – tervező, pályázatíró, kivitelező - pénzügyi: tervek, kivitelezés költségei - technikai: számítógép, nyomtató, internet Megfelelő tervezés, és kivitelezés finanszírozására pénzügyi fedezet, források rendelkezésre állása révén.
66
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az in megva szü erő (humán tec
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek A munkanélküliek száma 2009-ben és álláshoz jutásának 2011-ben 40 % segítése. feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva
- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális Polgármester/általa 2015.11.30. álláshirdetések megbízott személy kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra
- humán önkorm - munkanélküliek száma munkatá álláslehetőségek száma pénzügy megjelentetések/tájékoztatási technika formák száma internet számítóg nyomtat
2
A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek Az érintettek száma 2009-ben és Foglalkoztatottság bevonása a helyi 2011-ben 40 % elősegítése közfoglalkoztatásba feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Közfoglalkoztatási terv
Közfoglalkoztatás szervezése a településen a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel Polgármester/általa 2018.11.30. együttműködve. Az megbízott személy érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási lehetőségekbe.
humán: önkorm - regisztrált munkanélküliek munkaü száma - 180 napnál régebben munkatá regisztrált munkanélküliek pénzügy száma - közfoglalkoztatásban pályázat részt vevők száma technika közfoglalkoztatási programok közfogla száma szüksége felszere
3
Lakhatási,
1991. évi IV. törvény Érintettek
1
Munkanélküliek tájékoztatása
Folyamatosan nő a Szociálisan
Polgármester/általa 2016.11.30.
- lakásfenntartási támogatást humán: 67
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése megélhetési gondok kezelése
4
Sportolási lehetőségek bővítése
lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő
A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
hátrányos helyzetű lakosok megélhetési körülményeinek segítése.
Kültéri sporteszközök beszerzésének az elősegítése
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
- Települési sportkoncepció 2011. évi CLXXII. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról.
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
tájékoztatása az megbízott személy adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával.
H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) igénybe vevők száma adósságcsökkentési szolgáltatásba bevontak száma - tájékoztatások száma
Az in megva szü erő (humán tec
önkorm családse szolgála munkatá pénzügy lakásfen támogat technika számítóg hirdetőt internet
- humán önkorm munkatá pénzügy technika számítóg
Pénzügyi forrás Polgármester/általa keresése sport célú 2017.11.30. megbízott személy fejlesztéshez
pályázatok száma – benyújtott pályázatok száma – egyéb források száma
A tanulást ösztönző helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves Polgármester/általa 2018.11.30. szociálisan megbízott személy hátrányos helyzetű gyermekek számára
- humán önkorm munkatá – hátrányos helyzetű intézmé gyermekek száma - kiírt helyi munkatá pályázatok száma – a családse pályázatokon résztvevő pénzügy gyermek száma forrás he pályázat - technik számítóg
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Szociálisan rászoruló gyermekek támogatása
- 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális Magas a rendszeres A hátrányos ellátásokról - 1997. gyermekvédelmi helyzetű évi XXXI. Tv. a kedvezményben gyermekek gyermekek részesülő életkörülményeinek védelméről és a gyermekek száma javítása. gyámügyi igazgatásról - a szociális ellátásokról szóló önkormányzati
68
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
rendelet, költségvetési rendelet - a 2011 évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről
Az in megva szü erő (humán tec
nyomtat
III. A nők esélyegyenlősége
1
- Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét A nemekhez kötődő Elősegítő Nemzeti A nemekhez kötődő Főzőklub sztereotípiák Stratégia -1997. évi sztereotípiák létrehozása férfiak mérséklése, családi CXL. Törvény a településünkön (is) részére munkamegosztás muzeális jellemzőek arányainak javítása intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
Főzőklub Polgármester/általa létrehozása férfiak 2015.11.30. megbízott személy részére
- elkészült ételféleségek száma - résztvevők száma – találkozási alkalmak száma otthoni főzések, sütések száma - elégedettségi kérdőívek száma
- humán önkorm munkatá önkénte - pénzüg technika alapany főzéshez edények a klub működt alkalmas
- résztvevő idősek száma – találkozási alkalmak száma számítógépek száma – számítógép/internet használatok száma
- humán önkorm munkatá eTanács pénzügy technika számítóg megléte
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Unokák az interneten
Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás
Az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése, a számítógép használatától való idegenkedés feloldása
- Idősügyi Nemzeti Stratégia -2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 223/2009. (X. 14.)
Az „Unokák az interneten” Polgármester/általa 2014.11.30. elnevezésű megbízott személy program elindítása
69
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az in megva szü erő (humán tec
Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 1997. évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről
Adatgyűjtés, helyi nyilvántartás készítése, a fogyatékkal élők élethelyzetének javítása.
1
Méltóság és szeretet
2
A szandai településrészen Nem minden Közintézmények lévő orvosi rendelő közintézmény akadálymentesítése és a polgármesteri akadálymentesített hivatal akadálymentesítése
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Településfejlesztési
Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával
Polgármester/általa 2014.11.30. megbízott személy
Az akadálymentesítés Polgármester/általa 2017.11.30. megvalósítása megbízott személy pályázatok révén
- Fogyatékkal élők száma Fogyatékosság formája
- humán szakemb polgárm hivatal m orvos, v családse intézmé szerveze pénzügy technika számítóg internet adathor
- pályázati kiírások száma, benyújtott pályázatok száma, - nyertes pályázatok száma, pályázati összeg akadálymentesítések száma
- humán szakemb tervező, kivitelez pénzügy kivitelez
70
A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
koncepció, -1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Az in megva szü erő (humán tec
- technik számítóg nyomtat
71
3. Megvalósítás
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk a HEP kidolgozását és megvalósítását, értékelését, ellenőrzését és az ennek során nyert információk visszacsatolását, valamint a programba történő beépítésének garantálását a program megvalósításában érintett partnerek együttműködése révén biztosítja. Önkormányzatunk kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében önkormányzatunk vállalja: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérését, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követését, dokumentálását, és mindezekről a településen élők, érintettek, partnerek rendszeres tájékoztatását, - annak figyelemmel kísérését, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján szükséges-e esetleges új beavatkozások meghatározása, - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálatát, a HEP IT aktualizálását, - az esetleges változások beépítését a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítését véleményezésre, döntésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatását, - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárását, kommunikálását.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a képviselő-testület a partnerintézmények, érintettek bevonásával ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, megvalósítóinak. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségét a programot napirendre tűző képviselő-testületi ülés révén biztosítjuk. A nyilvánosság folyamatos biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre, melynek révén tájékoztatjuk településen élőket a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. - Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. - Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerjék és kövessék a HEP-ben foglaltakat. - Biztosítja, hogy az önkormányzat, és az intézményvezetők megkapják a HEP végrehajtásához szükséges felkészítést és segítséget. - Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak.
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt, vagy ennél korábbi időpontban elvégzett felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a beavatkozási terület felelőse bemutatja a képviselő-testületnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
73
4. Elfogadás módja és dátuma I. Szanda község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
74
Mellékletek: Lakónépesség
2007 2008 2009 2010 2011
Fő
Változás
629 622 622 605 606
99% 100% 97% 100%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 329
férfiak 314
összesen 643
nők 51%
férfiak 49%
33 7 159 22 108
29 13 196 26 50
62 20 355 48 158
53% 35% 45% 46% 68%
47% 65% 55% 54% 32%
75
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 na. na. 2008 168 70 2009 171 66 2010 161 64 2011 158 62 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 240,0% 259,1% 251,6% 254,8%
76
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
nő
férfi
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
összesen
fő fő fő 2008 195 232 427 2009 194 198 392 2010 191 232 423 2011 188 235 423 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 17 15 16 12
% 8,7% 7,7% 8,4% 6,4%
férfi fő 24 23 31 24
% 10,3% 11,6% 13,4% 10,2%
összesen fő 41 38 47 36
% 9,6% 9,7% 11,1% 8,5%
77
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
2008
2009
2010
2011
41
38
47
36
0 0,0% 2 5,3% 3 7,9% 5 13,2% 5 13,2% 9 23,7% 8 21,1% 3 7,9% 3 7,9% 0 0,0%
2 4,3% 0 0,0% 7 14,9% 6 12,8% 5 10,6% 8 17,0% 10 21,3% 6 12,8% 3 6,4% 0 0,0%
0 0,0% 3 8,3% 2 5,6% 2 5,6% 5 13,9% 9 25,0% 7 19,4% 6 16,7% 2 5,6% 0 0,0%
fő 3 % 7,3% fő 2 21-25 év % 4,9% fő 2 26-30 év % 4,9% fő 10 31-35 év % 24,4% fő 4 36-40 év % 9,8% fő 7 41-45 év % 17,1% fő 6 46-50 év % 14,6% fő 5 51-55 év % 12,2% fő 2 56-60 év % 4,9% fő 0 61 év felett % 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 17 24 41 2009 15 23 38 2010 16 31 47 2011 12 24 36 2012 n.a. n.a 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő férfi 7 8 4 12 3 9 4 11 n.a n.a
összesen 15 16 12 15 0
Nő 41,2% 26,7% 18,8% 33,3% ########
férfi 33,3% 52,2% 29,0% 45,8% ########
összesen 36,6% 42,1% 25,5% 41,7% #########
78
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 29 47 76 2009 28 51 79 2010 30 57 87 2011 35 59 94 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 1 0 1 0
% 3,4% 0,0% 3,3% 0,0%
Férfi fő 3 0 1 2
% 6,4% 0,0% 1,8% 3,4%
összesen fő 4 0 2 2
% 5,3% 0,0% 2,3% 2,1%
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
2008 2009 2010 2011
nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 32 38 47 36
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség fő % fő % fő % 1 3,1% 10 31,3% 21 65,6% 2 5,3% 12 31,6% 24 63,2% 2 4,3% 16 34,0% 29 61,7% 2 5,6% 10 27,8% 24 66,7%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
2010
10
2%
2011
12
3%
2012
14
n.a.
Forrás: az önkormányzat adatai
79
3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval 25 perc
autóbusz járatpárok száma munka-napokon 7
Megye-székhely
90 perc
Főváros
120 perc
Legközelebbi centrum
40 perc
vonat járatok átlagos száma munkanapokon 0
5
120 perc
0
0
5
2 óra 20 perc
5
2 óra 30 perc
átlagos utazási idő autóbusszal
átlagos utazási idő vonattal 0
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar
80
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség száma
év
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2 3 6 4
0,5% 0,8% 1,4% 0,9%
427
2008 2009 2010 2011
392 423 423
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év
2008 2009 2010 2011
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
41 38 47 36
9 11 11 5
22,0% 28,9% 23,4% 13,9%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
81
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában
2008 15 3,50% 2009 4 1% 2010 3 0, 71% 2011 6 1,42% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő
Azoknak a száma, Azoknak a száma, akik 30 akiktől helyi nap munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a jogosultságtól elesett munkanélküliek támogatást %-ában
n.a. 7 4 14
n.a 18,40% 8,50% 38,90%
n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a.
Lakónépesség Fő 2007 2008 2009 2010 2011
629 622 622 605 606
82
év
összes lakásállomány (db)
2008
418
2009
418
2010
420
2011
420
Forrás: TeIR
83
az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
év
Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
2008 2009 2010 2011
1 1 1 1
0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 2008
70
2009
66
2010
64
2011
62
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves óvodai korú gyermekcsoportok gyermekek száma száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
17
1
20
1
17
0
2009
15
1
20
1
18
0
2010
16
1
20
1
19
0
2011
15
1
20
1
19
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
84
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek
1 20
Óvodai férőhelyek száma
1 Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
7.00 - 16.00 1,5 hónap Fő
Hiányzó létszám
1
1
1
0
0
0
2
0
0
0
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
na.
0
2009
0
na.
2
2010
2
na.
2
2011
0
na.
5
85
Forrás: TeIR
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
2008
25
0
2009
42
0
2010
55
0
2011
45
0
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben résztvevők étkezésre ellátásban száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam
2008
10
0
0
0
na
0
2009
10
0
0
0
na
0
2010
11
0
0
0
na
0
2011
9
0
0
0
2
0
86
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 232 195 2009 198 194 2010 232 191 2011 235 188 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
122 110 130 126
91 83 90 94
24 23 31 30
17 15 16 9
87
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen
nő
férfi
fő fő fő 2001 567 278 289 2011 581 296 285 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen
nő
férfi
fő 477 518
fő 234 257
fő 243 261
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 90 63
% 15,9% 10,8%
nő fő 44 39
férfi
% 15,8% 13,2%
fő 46 24
% 15,9% 8,4%
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
2008 2009 2010 2011 2012
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
13 11 11 10
0 0 0 0
bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati 0 0 0 0
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
egyéb
működő családi napközik száma
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
88
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
13
13
11 11 10
11 11 10
2009 1 2010 1 2011 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év
Képviselőtestület tagja
2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Férfi 5 5 3 3 3 3
Nő 3 3 2 2 2 2
Népesség Nő (fő) életkora 100+ 95-99 2 90-94 4 80-89 17 70-79 57 60-69 75 Forrás: helyi adatgyűjtés Egyszemélyes Nő háztartások száma életkor szerint 65-70 7 71-75 30 76-80 13 80 felett 2 Forrás: helyi adatgyűjtés
Férfi (fő) 0 2 17 30 41
Összesen (fő) 2 6 34 87 116
Férfi
Összesen
0 3 1
7 33 14 2
89
év
64 év feletti lakosság száma fő 168 171 161 158
2008 2009 2010 2011
év
60-X évesek száma fő 217 220 206 206
2008 2009 2010 2011
Forrás: TeIR, KSH Tstar 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 100 170 270 2009 98 165 263 2010 93 157 250 2011 92 152 244 2012 na. na. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar
év
öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma
2008 43 2009 46 2010 42 2011 65 2012 na. Forrás: TeIR, KSH Tstar
öregségi nyugdíjban részesülő nők száma
összes öregségi nyugdíjban részesülő
93 93 85 120 na.
136 139 127 185 n.a.
90
év
Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő
Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő
Hozzátartozói részesülő
nyugdíjban
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
17 13 12 na.
23 20 18 na.
24 24 27 na.
31 33 37 na.
3 2 2 2
6 6 6 4
2008 2009 2010 2011
6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek száma év száma fő 41 38 47 36
2008 2009 2010 2011
fő 2 3 3 2
% 5% 8% 6% 6%
Forrás: TeIR
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint /RÉSZLET/ fő % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 56-60 év
Kötelező feladat megnevezése Szociális Információs Szolgálat
Feladat-ellátási forma megnevezése Alapszolgáltatás.
Étkeztetés
Alapszolgáltatás.
Házi segítségnyújtás
Alapszolgáltatás.
2 4,9% 0 0,0%
3 7,9% 0 0,0%
Ellátást nyújtó megnevezése Tanyagondnok, családsegítő (társulásban), körjegyzőség hivatalának dolgozói
3 6,4% 0 0,0%
Igénybevevők száma
Rendszeresen igénybevevők (ellátottak) száma 2011ben: 123 fő Társulásban (Pásztói Rendszeresen Kistérség Többcélú igénybevevők Társulása) száma: 72 fő Balassagyarmati 27 fő időskorú, Többcélú Kistérségi Társulás
2 5,6% 0 0,0%
65 év feletti igénybevevők száma 79 fő
69 fő
27 fő
91
Tanyagondnoki szolgáltatás
Alapszolgáltatás.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Alapszolgáltatás.
Családsegítés
Alapszolgáltatás.
1 fő tanyagondnok
Rendszeresen igénybevevők száma: 75 fő
Időszakosan igénybevevők száma: 235 fő Többcélú Kistérségi Rendszeresen Társulás igénybevevő időskorúak száma: 8 fő Társulásban Rendszeresen igénybevevők száma: 93 fő
Rendszeresen: 63 fő
Időszakosan: 110 fő 8 fő
45 fő
Forrás: helyi adatgyűjtés 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
18
0
2009
15
0
2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
11 na.
0 1
92
93
94
2
Ez ajegyzék jegyzék –2 mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt
96
