Kutatás, a fejlesztés és innováció Magyarországon 2009 Pálinkás József „Kinőni Magyarországot” Konferencia tudományról, kutatásról, innovációról 2009. május 20.
1
1. A Parlament feladatai:
törvényi keretek törvényBizottság(ok) előkészítés 2. A kormányértékelés, feladatai: ellenőrzés ∗ kormányzati felelős kijelölése ∗ törvény-előkészítés ∗ a terület munkájának rendszerbe foglalása: - az intézmények világos szerepe - szakszerű, stabil, átlátható és rugalmas intézmény-finanszírozási program-finanszírozási rendszer kialakítása és működtetése - szakszerű, folyamatos elemzés-értékelés 2009. május 20.
2
A TUDOMÁNY HELYE A KORMÁNYOKBAN • Önálló Tudományos Minisztérium (5) (Franciaország, Görögország, Kína, Korea, Oroszország)
• Tudományos, (Felső-) Oktatási (és Kulturális) Minisztérium (21) (Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Nagy-Britannia)
• Minisztériumként működő önálló Tudományos Hivatal(6): (Ausztrália, Csehország, Kanada, Szingapúr, Szlovákia, Tajvan) Belügyminisztérium (1) (Svájc)
• • A Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumban működő hivatal (1) (Magyarország)
2009. május 20.
3
A brit döntéshozatali rendszer
2009. május 20.
4
A japán döntéshozatali rendszer
2009. május 20.
5
KÖZÖS VONÁSOK
• Kormányzati felelős • Kormányzati K+F+I stratégia • Egységes költségvetés-tervezés • Research Council • Egységes elemzési-értékelési rendszer 2009. május 20.
6
Az innováció európai eredménytáblázatának mérőszámai • Innovációs (bemeneti) hajtóerői (5) [pl. tudományos és mérnöki diplomák részaránya]
• A tudás létrehozásának (bemeneti) adatai (4) [pl. a kutatási és fejlesztési források aránya a GDP-hez viszonyítva]
• Az innovációs és a vállalkozások viszonya (6) [pl. a saját fejlesztést megvalósító KKV-k aránya)
• Az alkalmazások (kimeneti) paraméterei (5) [pl. a high tech. export részaránya]
• A szellemi tulajdon (kimeneti) paraméterei (5) [pl. az európai szabadalmak egymillió lakosra eső száma]
2009. május 20.
7
AZ INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNY DIMENZIÓI ORSZÁG-CSOPORTONKÉNT Az innováció hajtóerői
Szellemi tulajdon
A tudás létrehozása
Vezetők Követők Lemaradók Felzárkózók
Alkalmazások
2009. május 20.
Az innováció és a vállalkozások 8
Helyünk a világban 2005
21. 0,31
2009. május 20.
9
Helyünk a világban 2006
25. 0,26
2009. május 20.
10
Helyünk a világban 2007
28 .
2009. május 20.
11
Az innovációs teljesítmény összetevői SII-2008
2009. május 20.
12
Helyünk a világban 2008 European Innovation Scoreboard 2008 - SII (2006-2007-es adatok alapján) 0.80
0.68
0.70
0.60
24 .
0.50
0.45 0.45
0.40
0.28
0.30
0.21
0.22
0.29 0.31
0.31 0.32
0.33
0.35 0.36 0.37
0.38
0.47 0.47 0.47
0.48
0.50 0.51
0.52 0.53 0.53
0.55
0.57 0.58
0.61
0.64
0.40
0.24
0.20
0.10
0.00
2009. május 20.
13
Az innovációs teljesítmény változása 2005 Innovációs vezetők
Követők
Lemaradók
2009. május 20.
Felzárkózók
14
Az innovációs teljesítmény változása 2006 Innovációs vezetők
Követők
Lemaradók Felzárkózók
2009. május 20.
15
Az innovációs teljesítmény változása 2008
2009. május 20.
16
K+F ráfordítás a GDP százalékában 1.2 1.09
1.08 1.01
1
1
0.95
0.94
0.93
1 0.95
0.97
0.89 0.82
0.8
0.75
0.74 0.7
0.67
0.6
0.68
0.66
0.64 0.57
0.58
1991 1992
1993
0.61
0.59 0.54
0.55
1994 1995
1996
0.57
0.56
0.56
1997 1998
1999
0.59
0.61
0.59
0.59
0.67
0.6
0.4
0.2
0
2009. május 20.
K+F ráfordítás a GDP %-ban
2000 2001
2002
2003 2004
2005
2006 2007
A kutatásban foglalkoztatottak száma az összes foglalkoztatott %-ban
17
Az OTKA támogatása a GDP ezrelékében 0,8
A GDP ezreléke
0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
É vek
2009. május 20.
18
A magyar tudományirányítási rendszer politikai szereplői Parlament Oktatási és Tudományos Bizottság
Kutatási és Innovációs Eseti Bizottság
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
?
Kormány ?
Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) ? Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (4T) ?
Minisztériumok
MTA Research Councils? 2009. május 20.
OKM
GKM
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) 19
A magyar tudományirányítási rendszer finanszírozási szereplői Minisztériumok
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ?
OKM
GKM
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)
MTA OTKA
Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT)
Innovációs Alap
Research Councils? MTA köztestület, innovatív vállalatok
2009. május 20.
20
A magyar kutatás, fejlesztés és innováció intézményi szereplői • MTA kutatóintézetei, kutatócsoportjai • Egyetemek (kutatóegyetem?) • Bay Zoltán kutatóintézetek • Ágazati kutatóintézetek, és háttérintézmények • Vállalati kutatóintézetek, kutatóhelyek 2009. május 20.
21
A magyar kutatás, fejlesztés és innováció • • • •
szervezési, irányítási, tervezési strukturális finanszírozási értékesítési
problémákkal küszködik. Elaprózottság és párhuzamosság az alrendszerekben A pályázati rendszer esetleges, és nem (jól) orientál A K+F+I teljes rendszerében: zűrzavar Pályázati korrupció! 2009. május 20.
22
JAVASLATOK • Világos és stabil hely a kormányban – Miniszterelnöki tanácsadó testület
(gazdasási miniszter, oktatási miniszter, MTA elnök, NKTH elnök)
– vagy kormányzati felelős • Egységes költségvetés-tervezés, átfogó stratégia, világos célok, koncentráció • Nyilvános „Research Council” rendszer • Egységes értékelési-elemzési rendszer 2009. május 20.
23
Akadémiai-egyetemi partnerség • Néhány magyar egyetem Európában is láthatóvá tehető. • Az „evolúciós” fejlődés lassú és a „külső szabályzók” változásai miatt működésképtelen. • Az egyetlen jól működő rendszer az akadémiai kutatócsoportok rendszere. • Akadémiai-egyetemi partnerség az akadémiai kutatócsoportok méretének és számának jelentős növelésére. 2009. május 20.
24
„Research Council” rendszer • Orvosi és egészségtudományi (RC-1) • Biológiai, agrár- és környezettudományi (RC-2) • Matematika, fizika, kémia és mérnöki tudományok (RC-3) • Társadalom- és bölcsészettudományok (RC-4) • Technológiai kutatások és fejlesztések (RC-5) • Nemzeti kutatási infrastruktúra (RC-6) 2009. május 20.
25
Háromszintű versenypályázati finanszírozás • Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kizárólag kutatói kezdeményezésű alapkutatásokat finanszíroz. A finanszírozás egyetlen kritériuma a tudományos kiválóság. • Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) nagyobb léptékű, társadalmi jelentőségű, egyéni és központi kezdeményezésű programokat finanszíroz. A finanszírozás kritériumai a társadalmi hasznosság és a gazdasági alkalmazhatóság. • Nemzeti Technológiai Programok (NTP) kizárólag központi kezdeményezésű, gazdaságilag mérhető eredményeket produkáló nagy programokat finanszíroz. 2009. május 20. 26
A versenypályázati finanszírozás forrás-allokációja • OTKA a teljes finanszírozás 20 %-a, 2010ben 12 Mrd Ft. • NKFP a teljes finanszírozás 35 %-a, 2010ben 21 Mrd Ft • NTP a teljes finanszírozás 45 %-a 2010-ben 27 Mrd Ft. A versenypályázati finanszírozás teljes összege 2010-ben 60 Mrd Ft. 2009. május 20.
27
Döntéshozatal • OTKA: A forrás az MTA-fejezetben van, az OTKA Bizottság autonóm módon dönt, nincs előzetes allokáció. • NKFP: A forrás a GM(NKTH)-fejezetben van,, „Research Council” allokáció és kiírás, NKTHMTA közös zsűri dönt. • NTP: A forrás a GMF(NKTH)-fejezetben van, az allokációról a Technológiai Kutatási Tanács, a pályázatokról NKTH-RC-GFM közös zsűri dönt. 2009. május 20.
28
Finanszírozási-döntéshozatali mátrix OTKA
NKFP
NTP
RC-1
2
5
3
RC-2
4
5
2
RC-3
5
4
4
RC-4
5
3
1
RC-5
1
4
5
RC-6
2
4
3
2009. május 20.
29
Köszönöm a figyelmet.
2009. május 20.
30
