CÍMLAP Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMSZTÓ MUNKARÉSZ

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Tel: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

V+A VISZLAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3531 Miskolc, Győri Kapu 48/a, Ady E. u. 14/X.-9400 Sopron Szent Mihály u.13. Tel/fax:46/505.221, mobil. 20-9117-107 E-mail: [email protected]

C Í M L A P Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMSZTÓ MUNKARÉSZ Megrendelő:

Szikszó város Önkormányzata Szikszó Kálvin tér 1. 3800

Tervező:

V+A VISZLAI ÉPÍTÉSZ IRODA Kft Miskolc Ady E. u. X./14. 3527

Tervező:

LA-URBE Építész Iroda Kft. Miskolc Patak utca 10. 3525

2011. október hó

Szikszó város Településrendezési Terve

Alátámasztó munkarész

1

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

ALÁÍRÓLAP SZIKSZÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Vezető településtervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079 Településmérnök munkatárs településtervező Szarkáné Györe Mária TT-05-0460 Közlekedés- és víziközmű tervező: Vincze János KÉ-T, K1d-1, VZ-T, /05-0506 NÓVIA KFT.

Papp Gábor KÖ/05-1152 NÓVIA KFT. Tájrendezés és környezetalakítás: Dobos Sára TK-05-0018/08 ÉLETTÉR Bt. Gáz közmű tervező: Tóth Péter Elektromos tervező: Münnich Gábor

Kozaróczy Kornél EN-T/05-0052 Hírközlés tervező: Csótai István TH-T/05-0267 Viszlai József Ügyvezető

V+A KFT. 2011. október hó


Lautner Emőke Ügyvezető

LA-URBE KFT.


2


TARTALOMJEGYZÉK Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. Előzmények • A rendezés alá vont terület meghatározása • A tervkészítés ütemezése és folyamata: • A településrendezési terv mérnöki műszaki előkészítése • Előzménytervek 1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások 1.4. Gazdaság 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI JAVASLATOK 2.1. Településszerkezet változása • Belterület • Külterület • TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL MEGEGYEZŐ TERÜLETHASSZNÁLAT − Mezőgazdasági területek − Erdőterületek − Gazdasági területek: − Sport és rekreációs területek • TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKAT TERHELŐ TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT − Gazdasági területek: − Idegenforgalmi célú területek − Egyéb 2.2. Közlekedési hálózat változása 3. A SZABÁLYOZÁS FŐBB ELVEI 4. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 4.1. Általános földvédelem, a termőtalaj védelme 4.2 Vízminőség-védelem 4.3. Levegőtisztaság-védelem 4.4. Zaj- és rezgésvédelem 4.5. Hulladékgazdálkodás, településtisztaság 5. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 5.1. Táji jellemzők, adottságok • Domborzati viszonyok: • Földtani viszonyok



3


5.2 5.3 5.4

• Éghajlat: • Talaj: • Növény- és állatvilág: Tájhasználat Természeti, táji hatások Zöldfelületi rendszer

6. A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ELEMEI 6.1. A település intézményrendszere 7. AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSA 7.1. Az országos területrendezési terv Szikszót érintő elhatározásai 7.2. A B.-A.-Z megyei területrendezési terv Szikszó várost érintő elhatározásai 7.3. A B.-A.-Z. Megyei Területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása 8. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI MÉRLEG 9.TŰZVÉDELMI TERVFEJEZET 10.VÍZÜGYI SZAKVÉLEMÉNY

2011. október hó



4


1. ELŐZMÉNYEK Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1.1. Előzmények Az Településrendezési terv elkészítése a hatályos jogszabályokhoz való illeszkedés biztosítása, a település tervezett fejlesztési célkitűzései miatt vált indokolttá. A rendezés alá vont terület meghatározása A város Polgármesteri Hivatala a településrendezési tervet a teljes igazgatási területre készítteti. Jelen esetben a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv egyidejűleg készül, melyet közös Alátámasztó munkarész (jelen dokumentáció) egészít ki. A tervkészítés ütemezése és folyamata: I. ÜTEM Vizsgálat Teljes körű összefoglaló értékelés minden szakág vonatkozásában. A vizsgálati dokumentáció a településrendezési terv előzményeként szolgál és magában foglalja a mérnöki műszaki előkészítést, valamint az ÉTV. 9. § (2) bek. szerinti előzetes államigazgatási eljárás lefolytatását. II. ÜTEM Településfejlesztési koncepció A fejlesztési javaslatok a Polgármesteri hivatal vezetőivel, a képviselőtestülettel folytatott egyeztetések és a beérkezett vélemények, javaslatok alapján kerültek megfogalmazásra. A dokumentum Szikszó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által a 324./2008.(IX.23.) Kt. határozattal elfogadásra került. III. ÜTEM A TRT hatósági egyeztetési tervanyaga, mely tartalmazza az alábbiakat: − Településszerkezeti Terv és leírása − Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat − Alátámasztó munkarészek IV. ÜTEM − A jóváhagyott terv dokumentálása A településrendezési terv mérnöki műszaki előkészítése Alaptérkép A digitális alaptérkép a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaságtól került megvásárlásra, mely tartalmazza a kül- és belterületet és a zártkerti részeket. A különálló térképállományok összedolgozásra kerültek, ezek jelentik az alapját a Településrendezési Terv rajzi munkarészeinek.



5

A készülő rendezési terv előzetes véleményeztetési eljárása A Polgármesteri Hivatal az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint a rendezés alá vont terület (teljes igazgatási terület) kijelölésével lefolytatta az államigazgatási eljárást, melynek során az érdekelt államigazgatási szervek és az érintett (szomszédos) települési önkormányzati szervek előzetes véleményüket adták és ismertették a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. A tervkészítésnél a szakhatósági vélemények figyelembevételre kerültek. Az államigazgatási szervek részéről nem merült fel olyan előzmény, mely a településrendezési terv készítését akadályozná. A településrendezési terv készítése helyben meghirdetésre került a helyi lakosság, szervezetek és érdekképviseleti szervek körében. Véleménynyilvánítás biztosítására kérdőívek kerültek kiküldésre, mely alapján javaslatok és észrevételek megtételére volt lehetőség. Az illetékes államigazgatási szervek nyilatkozatainak másolatait a 12. Terviratok fejezet tartalmazza. Az alábbi szakhatóságok a követelmények és jogszabályi hivatkozások felsorolása mellett konkrét adatokkal segítették a rendezési terv elkészülését. Ilyenek: » Miskolci Bányakapitányság, » Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, » Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, » Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, » Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - Észak- magyarországi Iroda A településrendezési tervek és a Helyi Építési Szabályzat véleményezési eljárásban az alábbi államigazgatási szervek érdekeltek: SorÁllamigazgatási szerv Szakhatósági állásszá foglalás érkezett m Igen Nem 1. illetékes állami (területi) főépítész településrendezés X 2. illetékes környezetvédelmi, természetvé- Környezetvédelem, terméX delmi és vízügyi felügyelőség szetvédelem, tájvédelem, vízügy 3. illetékes ÁNTSZ intézet Közegészségügy X 4. Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Tűzvédelem, polgárvéd., X Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság megyei főváros, fővárosi kerület, katasztrófavédelmi igazgatóság egyéb település esetében 5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Közlekedés Városok telepüX Hivatala lésszerkezeti terve Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes Minden más településrenX regionális igazgatósága dezési eszköz 6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiköz- Légi közlekedés X lekedési Igazgatósága 7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illeté- Műemlékvédelem, régészet X kes regionális irodája 8. illetékes nemzeti park igazgatóság Természet –és tájvédelem X 9. illetékes megyei (fővárosi)földhivatal Földvédelem X 10. illetékes területi Mezőgazdasági Szak- Erdőrendezés, erdővédelem X igazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 11. illetékes területi Mezőgazdasági Szak- Mezőgazdasági területek X igazgatási Hivatal Földművelésügyi Igaz- rendezése gatósága



6

12. 13. 14. 15. 16. 17.

illetékes területi Mezőgazdasági Szak- Talajvédelem igazgatási Hivatal Növény – és Talajvédelmi Igazgatósága Honvédelmi minisztérium Honvéd Vezér- Honvédelem kar Országos Rendőr – főkapitányság* határvédelem Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága Nemzeti Hírközlési hatóság illetékes igazgatósága Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatásága *

Bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb. Hírközlés Nukleáris bizottság

X X X

Nem érintett

X X Nem érintett

* Csak abban az esetben, ha érintett. Előzménytervek A tervkészítés alapja a magasabb szintű tervek figyelembe vétele.

Országos Területrendezési terv

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett, melyet elemeztünk Szikszó környezetében. A szerkezeti és szabályozási terv rajzi munkarészei feltűntetik az országos övezeti határokat, a jelen szöveges dokumentáció 8. fejezete 8.1 pontja tartalmazza az OTrT.nek való megfelelőségi igazolást számításokkal alátámasztva. Az Országos Területrendezési terv országos övezetei Szikszó környezetében az alábbiak:

Részlet az Országos területrendezési tervből

Részlet az Országos területrendezési tervből- kiváló termőhelyű erdőterületek övezete

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet

Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete



7

Az országos településszerkezeti terv kijelöli a területfelhasználási térségeket, mely szerint Szikszó igazgatási területe elsősorban mezőgazdasági területfelhasználású, kis részben erdős és vegyes területfelhasználású térségbe tartozik. A vonalas infrastruktúra elemek tekintetében a terv jelöli a tervezett autópálya, valamint a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasút nyomvonalát. A további tervlapok Szikszó területének teljes egészét Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezetébe sorolja, és érintik a Kiváló termőhelyű erdőterületek, valamint a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetei is.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terve

/A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat megbízásából készítette a Teampannon Kft. és a Régió Kft./ Célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése olyan módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi, gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz, és a kisebb térségek, települések távlati elképzeléseihez egyaránt. A terv nem kizárólagosan a műszaki, fizikai-tér elemeivel foglalkozik, hanem a társadalmi – közgazdasági – természeti – települési környezetek problémáival, és azok tervszerű fejlesztésével is. A tervet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozatával és a 10/2009. (V. 5.) számú rendeletével hagyták jóvá. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terv elhatározásait és a településszerkezeti tervvel való összhangját a 7. fejezet tartalmazza. Érvényes Településrendezési terv Településrendezési terv csak Szikszó egyes részeire készült, a teljes igazgatási területre még nem. Az elkészült és jóváhagyott rendezési terv a városközpont, az ipari park és a pincefalu rendezésére készült. A terveket a STÚDIÓ Kft. készítette, a következő rendelet és határozatszámokkal kerültek elfogadásra: Terv neve Koncepció határozat- Szerkezeti terv hatá- Szabályozási terv renszáma rozatszáma deletszáma Szikszó városköz- 2731-21/1999(V.26.)- 5450/2000.(IX.15.)20/2000.(IX.18) Önk. pont 40 Önk. Hat. 90. Önk. Hat. Rend. Szikszó Pincefalu 6485/1999.(XII.10.) 5783/2000.(X.20.) 24/2000.(X.24.) Önk. 104. Önk. Hat. 103. Önk. Hat. Rend. Szikszó Ipari Park 5808/2000.(X.20.) 6048/2000.(XI.24.) 28/2000.(XI.27.) Önk. 104. Önk. Hat. 121. Önk. Hat. Rend.

Az új településrendezési terv készítése során a terv felülvizsgálatra került. Megállapítható, hogy a területek fejlesztései, övezeti rendszere szinte teljes egészében helytállóak, átemelésre érdemesek. Értékvédelmi felmérései, karaktervizsgálata a részterületekre teljes értékűek, egyedül a régészeti munkarésze aktualizálandó, örökségvédelmi hatástanulmány készítendő.



8

1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok A település Borsod-Abaúj-Zemplén megye kisvárosa. A Hernád-völgyének déli kapujában, két természeti kistáj határvonalán fekszik. Nevét minden bizonnyal szikes talajáról kapta. Itt találkozik a Hernád 8 kilométeres széles völgye a Cserehát dombvidékével. Szikszót várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. A városi rang megszerzése óta Szikszó a dinamikus fejlődés talajára lépett, napjainkban saját kistérségi központi szerepkörű intézményrendszerrel rendelkező önálló település. Szikszó térszerkezeti helyzetét alapvetően Miskolchoz közeli fekvése határozza meg, s mint város „Abaúj kapuja”. A település a Szikszói kistérségbe tartozik, amelyet még további 22 település alkot. Szikszó tagja a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulásnak. A város együttműködik a szomszédos településekkel, mint művészeti iskola székhelye. Az iskola telephelye Felsődobsza és Homrogd településeken található. 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások Szikszó népességének alakulása az elmúlt években A település népességszámának korábbi változásait a népszámlálási adatok alapján lehet figyelemmel kísérni. Az állandó népességbe tartozik a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek száma. A lakónépességbe tartozik a bejelentett lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Az utolsó 10 év adatai (lakónépesség az év végén): Év: Fő:

1997 6326

1998 6317

1999 6250

2000 6287

2001 6321

2002 6319

2003 6263

2004 6267

2005 6226

2006 6135

2007 6058

(Forrás: önkormányzati adatok)

NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA 6350

6326

6321

6317

6300

6287

6319 6263

6250

6267 6226

6250

Fő

6200

6135

6150

6058

6100 6050 6000 5950 5900 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Évek Adatsor1

A népességadatok alapján megfigyelhető, hogy Szikszó népességszáma 1997-1999-ig csökken, majd 2000-től növekedett egészen 2002-ig, majd onnantól ismét csökken. Szikszó város adatszolgáltatása alapján 2008-ban a város lakossága 6007 fő.



9

•

Természetes szaporodás és fogyás:

Év: Élve születések száma: Halálozások száma:

1997

1998

1999

2000

2001

2003

2003

2004

2005

2006

2007

59

64

56

61

56

63

61

53

54

56

52

128

123

117

119

116

119

111

125

124

128

131

TERMÉSZETES SZAPORODÁS ÉS FOGYÁS 140

128

123

119

117

120

125

119

116

131

128

124

111

100

Fő

80 60

59

64 56

61

63

56

61 53

54

56

2004

2005

2006

52

40 20 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2007

Évek Élve születések száma

Halálozások száma

Sajnos azt tapasztalhatjuk az utóbbi években, hogy ha összevetjük a születések és a halálozások számát, a halálozások száma meghaladja a születések számát, vagyis a természetes szaporodás fogyásba ment át. Év: Vándorlások és elköltözések száma

1997

1998

1999

2000

2001

2003

2003

2004

2005

2006

2007

35

41

64

50

7

14

23

29

37

41

48

VÁNDORLÁSOK SZÁMA 70

64

60 50

50

48

41 Fő

40

37

35

30 20

23

23

2003

2004

41

14 7

10 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2005

2006

2007

Évek Vándorlások száma



10

A vándorlás és szerepe a település népesedésében: Egy-egy település népességszámának alakulása az előbbiekben bemutatott természetes szaporodás és fogyás mellett szoros összefüggésben van az elvándorlások arányával is. A vándorlás egyenlege -, melynek alapvetően két fő oka van: a munkalehetőség és a jobb életkörülmények - jelzi a település életképességét, vonzerejét. Szikszó esetében a vándorlások és elköltözések száma évről-évre folyamatosan növekszik. •

A népesség iskolázottsági szintje (fő): • • • •

felsőfokú: 546 középfokú: 1257 alapfokú: 1802 képzetlen: 2402 (Forrás: Önkormányzati adatok.)

Az adatokból megállapítható, hogy a lakosság közel 30 %- a rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával, de rendkívül magas a képzetlen száma (40%). A lakosság 21 %-a középfokú, 9 %- a felsőfokú végzettségű. •

A népesség kor és nem szerinti összetétele (jelenleg): • • • •

15 év alattiak aránya: 20,2 % 60 év felettiek aránya: 19,1 % nők aránya: 57 % (3393 fő) férfiak aránya: 43 % (2614 fő) (Forrás: Önkormányzati adatok.)

Az adatokból kitűnik, hogy a fiatal korosztály és az időskorúak osztálya viszonylagos egyensúlyt mutat, ugyanakkor a nők száma közel 15 %- al meghaladja a férfiak számát. •

A népesség nemzetiségi korhatár szerint (%): • szlovák: • német: • lengyel: 1 % • román: • cigány: 10 % • egyéb: -

Szikszó a nemzetiségi hovatartozás tekintetében a színmagyar települések közé tartozik, jelentős cigány kisebbséggel. 1.4. Gazdaság Mint ismeretes, Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország azon térségei közé tartozik, ahol a foglalkoztatottság és a jövedelmi szint lényegesen elmarad az országos átlagtól. •

A népesség gazdasági aktivitása foglalkoztatás szerint: •

Munkaképes korúak száma: 3605 fő

•

Aktív dolgozók száma: 1800 fő

•

Inaktívak száma: 1979 fő

•

Regisztrált munkanélküliek száma: 463 fő



11

•

Önkormányzati járadékosok száma: 299 fő

•

Munkanélküliségi ráta: 7,5 %

•

Tényleges munkanélküliség: 1000 fő (Forrás: Önkormányzati adatok.)

Az adatokból látható, hogy bár a munkaképes korúak száma nagy, mégis igen magas az inaktívak, ezen belül is a tényleges munkanélküliek aránya. MEZŐGAZDASÁG Átlagos aranykorona érték: 15,36 A rendszerváltás után a mezőgazdaságra újra a magántulajdon tett a jellemző. Szikszó város határában a földek jelenleg magántulajdonban vannak. A birtokszerkezet még nem alakult ki teljesen. Termesztett növények és területnagyságuk: Növény: Terület /ha/:

búza

kukorica

árpa

Napraforgó

repce

olajtök

silókukorica

lucerna

egyéb/ parlag

320

120

180

70

40

-

-

15

251

(Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás.) A településen mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas telephely a külterületen, a 063 helyrajzi számon található. IDEGENFORGALOM: A város idegenforgalmi szempontból Miskolc vonzáskörzetében található. Szikszón jelenleg nincs számottevő turizmus. A településkép vonzóvá tétele az idegenforgalom fellendítésének az alapja. A városkép szépítésének fejlesztése megindult, első lépesként a város főterének rehabilitációja készült el, mely a református templom és a római katolikus templom közötti térrészt öleli fel. Második lépésben az Önkormányzat tervet készíttetett városközpont teljes rehabilitációjára, mellyel 2008-ban pályázott az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program Funkcióbővítő település rehabilitáció néven. A tervet a miskolci székhelyű STÚDIÓ Északmagyarországi Kft. készített el. A terv elkészítésének célja a városközpont rendezése, a meglévő értékek hangsúlyozása, újjáélesztése, egy új környezetminőség megteremtése a város történelmi arculatához illő módon. A helyi hagyományokon alapuló tervezett rekonstrukció a környezet felértékelődését eredményezheti, elindítva ezzel a település egészének rehabilitációját.



12

A településen számos idegenforgalmi látnivaló található, ezek az alábbiak: - 1588-as emlékmű - 48-as emlékmű - Izraelita temető - Református templom - Szent Vendel szobra - Turul emlékmű - Világháborús emlékmű - Bethania kastély - Magyar-hegyi borpincék A terület alkalmas a vízi turizmus, és a lovas turizmus fejlesztése is. A város környékén potenciális idegenforgalmi látványosság a Hernád part ártéri ligeterdő. A Hernád parti turizmus, a kulturált kirándulási lehetőségek megteremtésére kifejezett lakossági igény jelentkezik, bár a Hernád-part mint kirándulóhely az utóbbi években háttérbe szorult. Ennek oka a gépkocsival való nehéz megközelítés. A város ideális kiindulási helye lehet a kerékpár-túráknak, melyhez fejleszteni szükséges a kerékpárutakat. A város előreláthatólag része lesz a Máriazell – Csíksomlyó közötti Mária zarándokútnak. Az intenzív turizmus, és az ennek árnyékában kialakuló „háttéripar” sok esetben károsíthatja a természetet, környezetet. A turizmus bevezetésével egy időben ki kell építeni annak infrastrukturális feltételeit is. Az infrastruktúra hiánya jellemzi a Hernád folyó partján évtizedek alatt kialakult horgász, vízi „turizmust” is. Ezt főleg a helyi lakosság veszi igénybe, elsősorban nyári munkaszüneti



13

napokon. A Hernád partján jellemző a vad táborozás, és a szemét felhalmozás, a környék fáinak irtása, valamint az ártéri növényzet tavaszi égetése. Felélesztésre érdemes a borturizmus, hiszen Szikszón a szőlő-termesztésnek és a bornak hagyományai vannak. A borturizmus célterülete a Pincefalu településrész, melyen belül védelemre érdemes pinceépületek sora található. A Pincefalu fejlesztésével sajátos atmoszféra alakulhat ki, mely vonzóvá teheti az idelátogatók számára. Szikszón már a XIV. század első felében meghonosodott a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrája, és egészen a múlt század végéig, amikor a filoxéra kipusztította a teljes szőlőtőke állományt, igen jó minőségi borok készültek a vidéken. A Magyar-hegy volt a vidék bortermelés központja, éppen ezért már nagyon hamar pincék jelentek meg a hegy lábánál. Jelenleg kétszáznál is több pince található a hegyoldalban, jórészük védelemre érdemes.

Szikszó városa termálvízforrással is rendelkezik. A víz mintegy 600 méteres mélységből származik, hőmérséklete 42 celsius fok. A vízadó kutat 2000-ben fúrták. A kút jelenleg kihasználatlan, termálvíz hasznosítására lenne szükség. 1.4. Lakásellátottság A helyszíni bejárásunk során megvizsgáltuk a terület beépítését, épületállományát. A lakóépületek többsége rendezett, a kisvárosi létformához igazodó kialakítással. Az épületállomány jelentős része közepes állagú. Az építési használat szempontjából a lakóterületek kertvárosias lakóterületi kategóriába tartoznak. Az intézményterületek is keveredve jelennek meg a lakóterülettel.



14

A lakások építési éve: (KSH 2001-es adatai alapján) Össze- 1919 192019451960sen: 1944 1959 1969 2158 328 367 188 293

19701979 444

19801989 373

19902001 165

Az épületek jelentős része, közel 21 % 1970-1979 között épült. Az elmúlt 20 évben a lakásállomány 8 %-a épült fel, túlnyomó többségüket napjainkban jó épületállag jellemi, számuk az utolsó tíz évben növekvő tendenciát mutat. A lakóházak magassága és nagysága: (KSH 2001-es adatai alapján) Össze- Lakóház Üdülő- Földszintes Emele1 2-3 4-10 sen ház tes lakásos 1936 1934 2 db 1917 19 1835 73 28

11-X -

A helyszíni bejárások, valamint a táblázatok adataiból is levonható az a következtetés, hogy a lakások nagy többsége egylakásos, földszintes jellegű. Az emeletes családi házak az újonnan épült lakások esetében figyelhetők meg. Évszám

2001 2002 2003 2004 2005

Ebből Lakásál- Épített lomány lakás Önkor- Termé- Többszi Csalá- Gázve- Közpo Helyisé az év n-tes di ház zetékk n-tos mányzat szetes végén el fűtés- genkén , köz- személy többlaká sel ti fűtés-sos ponti sel költségvetési szerv által épített ellátott 2159 8 8 8 2 2 6 2165 7 7 7 7 5 2 2179 20 12 8 12 8 17 16 4 2182 12 12 12 10 12 12 2198 30 21 9 21 9 26 -

Évszám

Megszűnt lakás lakásépítés

2001 2002 2003 2004 2005

7 1 6 9 14

5 5 10

Ebből Elemi csatelepülésrendepás zés Következtében megszűnt 1 -

avulás 7 1 3 3

A lakások többségét természetes személyek építik, ezek családi házas típusok. A lakások nagy részénél a megszűnés oka újabb lakás építése.



15

A lakóegységek rendeltetése és lakóik szerinti legfontosabb adatok: (KSH 2001-es adatai alapján) LakóegyLakás ségek öszegyütt lakott Nem lakott Üdülésre Más célra szesen használt 2161 db 2156 db 2009 db 147 db együtt üdülő lakott Lakás és Lakott Intézeti üdülésre Más célra lakott üdülő egyéb laháztartási használt együtt kóegység lakóegység 2 2 2158 lakók 100 lakott Egyéb lakóegyIntézeti háztartási lakásra és lakásban üdülőben ségben lakóegységben lakott üdülőre jutó lakó 5976 fő 4 fő 27 fő 297 fő A fenti adatokból megállapítható, hogy a településen az üdülőnként funkcionáló épületek nem jellemzőek, illetve a nem lakott lakások száma magasnak mondható. A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei szerint: (KSH 2001-es adatai alapján) Szobaszám Tulajdonjelleg ÖszszeTermészetes szeméÖnkormányzati Egyéb 1 2 3 4-x sen lyek tulajdona tulajdonú 2158 207 1777 739 435 2125 db 11 db 22 db db db db db db Használati jogcím

BérleTulajti, egyé donos szolgá b i -lati

1944 db

61 db

Helyiségek

lakó

100 lakásra és Fürlakott FélKony- Főződőüdülőés kis ha fülke szoba re jutó szoba

6 db 4436 db

1456 db

2101 db

Szoba 198 1889 db db

273 db

Lakások és lakott üdülők 100 szobá -jára jutó lakó

100 lakás és lakott üdülő közül fürdőszobás

101 db

81 db

Az adatok alapján a következők állapíthatók meg: - a lakások nagy többsége, közel ~ 36 % kétszobás, mintegy ~ 34 % háromszobás - a négy-, vagy annál több szobás lakások aránya ~ 20 % - az egyszobás lakások száma alacsony - a tulajdonjelleg alapján elmondható, hogy a lakások döntő többsége természetes személyek tulajdonában áll, elenyésző része egyéb tulajdonú - a használati jogcím tekintetében a természetes személyek esetében tulajdonosi, egyéb tulajdonú lakások esetében bérleti, szolgálati jogcím a jellemző - a lakásokban a lakószobák száma túlsúlyban van a fél- és kisszobákkal szemben - a lakások 88 %-a rendelkezik fürdőszobával.



16

A lakások felszereltsége: (KSH 2001-es adatai alapján) Összesen

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 2158 db

1671 db

84 db

Meleg Vízöblítéfolyóvízses WC-vel zel 1670 db

Évszám

Lakás állomány az év végén

Épített lakás

4 és több szobás

2001 2002 2003 2004 2005

2159 db 2165 db 2179 db 2182 db 2198 db

8 db 7 db 20 db 12 db 30 db

3 db 7 db 7 db 3 db

Évszám

2001 2002 2003 2004 2005 -

5641 5569 5853 5853 -

1416 1475 1562 1629 1661

Házi- Hálózati

csatornával Ellátott lakások 1669 1204 555 db db db

Villamos Háztartá- Vezetékes energiát sok régázt szére fogyasztó ház- szolgálta- fogyasz -tó tott villatartás mos ener- háztartás gia MWh 2369 2374 2386 2386 -

Köz-

Közüzemi vízvezeték-kel 8 db 7 db 20 db 12 db 30 db

Palackos

Közpon -tos fűtéssel

gázzal 1291 db

664 db

Ebből Házi Házi Közcsavízvezecsatorná tornával tékkel -val ellátott 8 db 7 db 7 db 1 db 19 db 6 db 12 db 9 db 30 db 14 db

1021 db Megszűnt lakás -

HáztartáKözte- Lakos- KözKözKözsoknak rületi ságna üzemi üzemi üzemi értékesí- vízveze- vízháló- kifolyó k szol- szennytett veze- tékházló zatba gálvíztékes tatott csator-zat, km bekapgáz 1000 víz csolt na hám3 1000 lakás lózat, m3 km 2529 44,6 1549 34 165 45,0 2801 59,6 1561 34 130 45,0 3206 65,4 1823 35 134 45,0 3118 65,4 1593 15 158 48,9 3223 65,4 1597 1

a lakások többsége hálózati vízvezetékkel is rendelkezik közcsatorna van a településen, de a családi házak házi csatornázása is jellemző hálózati gázzal ellátott lakások száma napjainkban már meghaladja a palackos gázzal biztosított lakások számát a központi fűtéses lakások a lakásállomány felét közelítik meg.



17


2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI JAVASLATOK Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

2.1. Településszerkezet változása A településszerkezet fejlesztésének céljai a településfejlesztési koncepció alapján: A település – be tudja fogadni a település fejlődését biztosító funkciókat, melyek elsősorban a vállalkozói terület kialakítását megcélzó gazdasági funkció, idegenforgalmi funkciók és a településen belüli lakóterület fejlesztés, lakófunkció, intézményi funkció – biztosítsa a településfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületi rendszer, bor-és vizi turizmus, idegenforgalom) – a már megindult közlekedési hálózat korszerűsítést folytassa, s ezzel tovább csökkentse a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelje a csillapított forgalmú zónát, javítsa a település életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: – elsősorban a belterület tartalékait és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat – másodsorban (illetőleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni – a gazdasági funkciók befogadásához a meglévő gazdasági területek életre keltését és a délen történő iparterületi kínálat céljából történő fejlesztéseket kell megvalósítani. Stratégiai fontosságú gazdaságossági- és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen, a termőföld védelmének szempontjaira tekintettel lévén. A belterületi tartalékokat elsősorban az intézménybővítési és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni, elsősorban a tömbfeltárásokkal, valamint új lakóterületek kialakításával.



18

Belterület A rendezés szükségességének alátámasztása A városnak nincs átfogó OTÉK alapú rendezési terve, csak egyes városrészek esetében (városközpont, pincefalu, ipari park) készült rendezési terv. A város jelenleg készülő rendezése összefogja a már meglévő rendezési terveket, azok egyidejű felülvizsgálatával. Egy átfogó, az egész igazgatási területre kiterjedő Településrendezési terv elkészítése a hatályos jogszabályokhoz való illeszkedés biztosítása, a település tervezett fejlesztési célkitűzéseinek rögzítése miatt vált indokolttá. A készülő Településrendezési terv a régi tervekben (városközpont, pincefalu, ipari park) elhatározott, de még meg nem valósult területi fejlesztéseket az igények felmérése után a Polgármesteri Hivatal munkatársaival konzultálva felülvizsgálta, szelektálva megtartotta. A területrendezés és fejlesztés során az OTÉK előírásainak megfelelő övezetek kialakítására kerül sor. A településszerkezet kialakítása, illetve a különböző övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel. • Lakóterület fejlesztések: A település egészére vegyes területfelhasználás a jellemző, melyben a városközpont mellett megjelennek a falusias, a kertvárosias és a kisvárosias karakterű területek is. A kisvárosias lakóterületek elsősorban a településközpontra jellemzőek, míg a kertvárosias lakóterületek a település nagy részére. Falusias lakóterületek a település északi, észak-nyugati részein találhatóak, ahol a nagy telekméretek jellemzőek. » Fejlesztési célok A terv elsősorban a meglévő tartalékterületek kihasználását támogatja, azonban a településközpont sűrű beépítésének és a kertvárosias lakóterületek telítettségének köszönhetően újabb lakóterületek kialakítására van szükség. A település terjeszkedési lehetőségeit a belterületet keletről határoló vasútvonal és az északon lévő gazdasági területek korlátozzák. A településfejlesztési koncepció a lakóterület céljára igénybe vehető területeket az alábbiak szerint jelölte meg: – tömbfeltárással, intenzitásnöveléssel, – a belső tartalékok felhasználásával, – a belterülethez közvetlenül kapcsolódó külterületi területrészek bevonásával. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A kijelölt lakóterületi tartalékok a település számára lakóterületi kínálatot jelent, mely a népességmegtartó képességét javítja, lehetőséget teremt az esetleges betelepülők számára. » Szabályozás: A minimális teleknagyság és szélesség a kialakult telekstruktúra figyelembevételével került meghatározásra, felülvizsgálva az érvényben lévő TRT-k övezeti paramétereit. A kialakított övezetek falusias, kertvárosias és kisvárosias karakterű családi házas beépítést tesznek lehetővé. A településközpontban településközponti vegyes területek kerültek kijelölésre, ahol a lakófunkció intézményi funkciókkal keveredve jött és jöhet létre. A településközponti vegyes területfelhasználású városmagot kisvárosias karakterű területek veszik körbe, majd a kertvárosias és falusias lakóterületek következnek. A lakóterületeket a beépítés intenzitása, az építménymagasság különbözteti meg. A településközpont területén belül a korábbi terv tömbfeltárásai felülvizsgálatra kerültek. A tömbfeltárásokra jelenleg nem mutatkozik igény, így kikerültek a tervből. A terv nem zárja ki a tömbfeltárások későbbi, távlati megvalósulását, ezért a lehetőséget megteremti a későbbi utcanyitásra a „telek be nem építhető rész”-ének szabályozásával.



19

• Településközpont fejlesztése: A településközpontnak Szikszó város ősi településközpontja, - a Kálvin tér és Rákóczi utca találkozásánál, - a Református templom és az új Római Katolikus templom közvetlen környezete tekinthető. A település központjában koncentrálódnak a fontosabb kereskedelmi és szolgáltató funkciók, s néhány jelentős alap- és középfokú intézmény is. A település részéről igény mutatkozik az intézményterületek bővítésére. » Fejlesztési célok: A településfejlesztési koncepció a meglévő területek megtartása mellett a településközpont területén az intézményterületek bővülésével számol. Ezen területen belül az alábbi fejlesztéseket fogalmazza meg: − a településközpont rehabilitációja, − egységes épített környezet kialakítása, − közterületek rendezése, − az épített környezet védelme. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A fejlesztési szándékok elősegítik egy egységes településközpont kialakulását, biztosítja a településfejlődés belső igényeihez szükséges intézményterületek bővülésének lehetőségét. A településfejlesztési koncepció elősegíti a településközpont rehabilitáció megvalósítását, melynek társadalmi-, gazdasági hatásai pozitív jellegűek. A településközpont megújulása növeli Szikszó vonzerejét, elősegíti a település arculatának fejlesztését, növeli az itt élők komfortérzetét, valamint kedvező hatást kelt az idegenforgalom területén is. » Szabályozás: Az érintett területek településközponti vegyes övezetbe kerültek besorolásra. • Zöldterületek fejlesztése: A település területén kevés zöldterület, közpark található. jelentősebb park jellegű zöldfelületek a belterületen a templomkert és a Bethánia kert. A településközpontban a ref. templom mellett található a település közparkja, melyet emlékművek díszítenek. A Bethánia kert a 3.sz. főút mellett található. • Fejlesztési célok: Fontos, hogy a kert ma is meglévő öreg fái (kocsányos tölgyek, szil és kőrisfák, vadgesztenye fák), melyeknek leginkább életképes részeit az egykori ligeterdő fafajai alkotják, a jövő számára fennmaradjon. A meglévő idős fák védelme mellett a korábbi díszkert helyreállítása a cél, a korábban kipusztult cserje és faállomány (a Hernád völgyben őshonos tölgy – szil kőris keményfa ligeterdő) visszaállításával. Fontos cél a településen lévő közparkok, zöldfelületek növelése. Kialakításukat majd a zöldterületi javaslatnak megfelelően célszerű összekapcsolni az utcafásítási programmal. Megoldandó feladat, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatának erősítése, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A zöldterületek és a zöldfelületek kondicionáló hatásai a település lakossága számára elengedhetetlenek, növelik az itt élők komfortérzetét, valamint kedvező hatást keltenek az idegenforgalom területén is. A közparkok és egyéb zöldterületek hozzájárulnak a lakosság rekreálódásához, kikapcsolódásához is. A zöldfelületeknek magas a biológiai aktivitási értékük, melyek képesek az esetleges környezeti ártalmakkal felvenni a harcot.



20

» Szabályozás: Az övezeti rendszerben két övezetet alakítottunk ki a településen. Az egyik kisebb közparkok, míg a másik, nagyobb területtel rendelkező ligetesebb közparkok számára biztosít helyet. A nagyobb, ligetes közpark rekreációs, sport, idegenforgalmi funkcióval ruházható fel, míg a kisebb csak a pihenésért, a közterületek igényes megjelenéséért felelős. Külterület Szikszó külterületét a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják. A külterület területfelhasználása változatos képet mutat, elsődleges a mezőgazdasági hasznosítás, melyen belül szántók, gyümölcsösök, zártkertek, és gyepterületek találhatóak. A megyei településszerkezeti terv ezen területeket mezőgazdasági térségbe sorolja. A gyepterületek szétszórtan helyezkednek el, legtöbbjük valamilyenfajta védettséget élvez (országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület, NATURA 2000 terület). Találhatunk sok vízállásos, nádasos területet is, melyek nagy része szintén védett. A település igazgatási területének keleti része vízfolyásokban gazdag, viszonylag sík terület. Keleti szélét a Hernád-folyó szegélyezi, belsőbb területét pedig kisebb vízfolyások (Vadász-patak, Bársonyos-patak) szövik át. A település nyugati oldala vízfolyásoktól mentes domboldal, melyen mezőgazdasági területek, zártkertek foglalják a helyet. A jellemző művelési ágak földhivatali területi megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

egyéb egyéb földrészletek önálló önálló száma épületek lakások száma száma

belterület

2725

99

külterület

708

zártkert ÖSSZESEN

235

összes terület (m2)

átlagos legkisebb legnagyobb földrészföldrészlet földrészlet let terület terület (m2) terület (m2) (m2)

3490252

5

138671

1281

0

0 28732337

99

864302

40582

1665

0

0

1

274522

2404

5098

99

4002803

235 36225392

Földrészlet statisztika művelési áganként földrészletek alrészletek művelési ág száma száma

összes legkisebb legnagyobb alrészlet alrészlet alrészlet terüterület (m2) terület (m2) let (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

54

60

1386042

613

177730

23101

gyep (legelő)

53

83

1896203

463

179589

22846

gyep (rét)

515

549

2781572

10

114080

5067

gyümölcsös

402

402

293553

1

125107

730

kert

236

237

139914

5

3056

590

kivett

2984

2995

5478025

5

138671

1829

szántó

741

955

23581269

99

557369

24692

szőlő

461

463

668814

90

14514

1445

/Forrás:www.takarnet.hu//



21

Forrás: www.googlemaps.com

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL MEGEGYEZŐ TERÜLETHASSZNÁLAT • Mezőgazdasági területek: A mezőgazdaság a lakosság egyik fő megélhetési alapja. Településszerkezeti értelemben kialakult, beavatkozást nem igénylő állapotról beszélhetünk. A területek használatának módja azonban beavatkozásokat igényel a racionalizálás és a fenntarthatóság érdekében. » Fejlesztési célok: A településfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztési elv az elaprózott birtokstruktúra átalakítása a jövedelmezőség javítása érdekében és a fenntartható használat megalapozása. A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő területfelhasználás a jövőben is megtartandó. A terv előnyben részesíti az adott tájban hagyományos tájhasznosítási formákat, amik hozzájárultak a történelmileg kialakult – kultúrtörténeti és tájképi értékeket képviselő – tájszerkezet létrejöttéhez. A településtől délre eső szántóterületek az iparfejlesztés miatt átsorolásra kerülnek. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A kialakult állapot megtartása a lakosság körében nem okoz változást. A védett területek természetközeli állapotban való megőrzése a természeti környezet védelmén túl az általános kondicionáló hatás megtartásában is szerepet játszik. » Szabályozás: Korlátozott használatú mezőgazdasági területek kerültek kijelölésre, ahol az építési lehetőségek szigorításán túl a természetes anyagok és szerkezetek kikötése, valamint az illetékes természetvédelmi hatóság általi engedélyeztetés került előírásra. A természetvédelmi területek, országos ökológiai hálózatba tartozó területek elhelyezkedését az illetékes természetvédelmi szakhatóság és az Aggteleki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján tűntettük föl. A védett területekhez képest jelöltük ki a területek korlátozott használatát. A védett területeken javasoljuk a mezőgazdasági művelés során a vegyszerhasználat korlátozását.



22

• Erdőterületek: Szikszó igazgatási területén viszonylag kevés erdőterület a jellemző, azok is szétszórtan helyezkednek el. Magántulajdonban lévő erdőterületek nagysága 20 ha. A megyeterv a település területén jelöl erdőtelepítésre alkalmas területet, valamint kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, ezeket a területeket a terv erdő területfelhasználási területként jelöli. A megyeterv térségi szerkezeti terve 10 helyen jelöll erdőgazdálkodási térséget, melyen belül a területfelhasználásnak 85 %-ban erdő területfelhasználási kategóriába kell esnie. A településszerkezeti terv területfelhasználási rendszere megfelel a térségi szerkezeti tervnek (lásd 7. fejezet 7.3 pont). » Fejlesztési célok: Az erdősültség mértékének megtartása, további erdőterületek kijelölése, a természetvédelmi érintettségű erdőterületek védelme. Az erdőterületeket a körzeti erdőterv alapján, erdészeti üzemterveknek megfelelően tartandók fenn. Az erőterületek igénybevételét (művelési ág változtatás, művelésből kivonás, építmények elhelyezése) illetően az illetékes Erdészeti Igazgatóság gyakorolja a szakhatósági jogköröket. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A táj biológiai diverzitásának megtartása társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fontos. A kialakult állapot megtartása a lakosság körében nem okoz változást. A védett területek természetközeli állapotban való megőrzése a természeti környezet védelmén túl az általános kondicionáló hatás megtartásában is szerepet játszik. » Szabályozás: Az erőterületeket rendeltetésük szerint osztályoztuk, annak megfelelően soroltuk övezetekbe. Az erdők rendeltetésük szerint védelmi rendeltetésű (védett és védő) erdők és gazdasági erdők. Azok az erdőterületek, melyek egyben védett területek (NATURA 2000, ökológia hálózat magterülete) védett erdő területfelhasználási kategóriába kerültek, mely korlátozott területhasználatot jelent, a többi -nem védett- erdőterület gazdasági erdő övezetbe került.

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKAT TERHELŐ TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Tájhasználati konfliktust az illegális hulladéklerakások és az iparterületek okoznak. Az illegális hulladéklerakások esztétikai szempontból rontják a tájképet, valamint környezetvédelmi szempontból is jelentős a káros hatásuk. Az iparterületek zavaró hatásait jelentős növényállománnyal lehet ellensúlyozni. • Gazdasági területek: A település gazdasági területei közel helyezkednek el a belterülethez. Egyik legjelentősebb gazdasági területe a SZATEV, mely állati tetemek újrahasznosításával, feldolgozásával foglalkozik. A településen belül nincs tartalék gazdasági terület kijelölve, ezért igény mutatkozik ezen területek fejlesztésére kínálati szempontból. » Fejlesztési célok: A településfejlesztési koncepció tartalék gazdasági területek kijelölését célozza meg, egyéb ipari gazdasági tevékenységek, vagy logisztikai jellegű vállalkozások számára. Ipari gazdasági területkijelölés több helyen történik.



23

Az egyik a belterület déli szélén fekvő mezőgazdasági területek bevonásával jelentkezik, mely által lehetőség nyílik az egyéb ipari tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások területének fejlesztésére. A terület a 3. sz. főút és a vasút környezetében került kijelölésre, melynek a kitűnő megközelítési lehetőségei adottak. E terület ideális lehet Miskolc közelsége és a 3. sz főút érintettsége miatt az egyéb ipari gazdasági telephelyek megtelepedésére. A készülő megyeterv számol az autópálya megépítésével, melyet a település nyugati oldalán jelöl. Ezt a lehetőséget is számba véve tökéletes hely lehet ipari gazdasági területek, ipari park kijelölésére. A község déli határában kialakított nagyarányú iparterület-fejlesztés a fejlesztési igényekhez mérten ütemezetten hajtandó végre. I. ütemben a 3. sz. főút és a vasút közötti területek beépülését kell szorgalmazni, majd a 3. sz. úttól nyugatra eső területet a tervezett elkerülő útig (II. ütem), majd a tervezett elkerülő úton túli területeket (III. ütem). Mivel sajnos a SZATEV telephely jelentős bűzterhelést jelent a községre nézve környezetében jelentős védőfásítást irányoz elő a terv. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: Az új vállalkozások megtelepedése a település gazdaságára pozitív hatású, valamint munkahelyteremtő képességével a lakosság helyben tartását is elősegítheti. » Szabályozás: Mindegyik terület esetében az övezeti besorolás és a helyi építési szabályok úgy kerültek megalkotásra, hogy a területek biológiai aktivitás értéke a lehető legkisebb mértékben változzon. A szinten tartás érdekében ezeken a területeken magas zöldfelületi %-ok kerület előírásra, többszintes növényállomány kialakításának kötelezettségével. A gazdasági területet kétfajta területfelhasználási kategóriába sorolja a terv. Ipari gazdasági és kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek a 3. sz. főút nyugati oldalán lettek kijelölve, melyek egyben az ipari zóna és a lakóterületek között képeznek átmenetet. A kereskedelmi szolgáltató területeken belül zavaró hatású gazdasági tevékenység nem megengedett. • Sport és rekreációs területek A településen kimondottan rendezvényterület, és idegenforgalmat vonzó beruházások céljára kijelölt terület jelenleg nincsen. A sport funkciókat ellátó épületek, mint a városi uszoda, és sportcsarnok egy helyen találhatóak. Mögöttük jelentős tartalék terület helyezkedik el, melyet jelenleg egy kiépítetlen sportpálya foglal el. Kiépített sportpályák a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola területén vannak a 2. sz. épületéhez kapcsolódva. » Fejlesztési célok: A sport és rekreáció területei település keleti oldalán a Malom és a Bethlen Gábor út menti területeken, valamint a település déli részén a Dobó utca déli oldalán kerültek kijelölésre. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: Az új sportolási és rekreációs területeket, sportpályákat az iskolásokon kívül mindenki tudja majd használni. A sport és rekreációs területek növelik a helybéliek komfortérzetét, valamint idegenforgalmat vonzó beruházások alapját jelenthetik. Szikszó város Településrendezési Terve


24

• Egyéb » Építési tevékenységek védett területeken A védett területeken minden építési tevékenység a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásához kötött. Az engedélyt a hozzájárulás megléte esetén az építésügyi hatóság adhatja ki. A védett területeken megengedhető építési (bontási) tevékenységek, az azokon elhelyezésre kerülő épületek és építmények köre nagymértékben függ a védett terület védettségi típusától, a kezelési övezeti besorolástól, és az ott található védett természeti értékektől. 2.2. Közlekedési hálózat változása » A célok és megvalósulásuk gazdasági-társadalmi hatásai: A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működő tőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának és lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. A versenyképesség alapvető feltétele a település elérhetőségének biztosítása. A megvalósuló fejlesztések akkor indukálhatnak további hatásokat a hátrányos helyzetű településeken, ha megteremtjük a fizikai elérhetőséget és ezzel a gazdaságba történő becsatlakozás lehetőségét még nagyobb arányban növeljük. A megfelelő minőségű elérhetőség biztosítása egyaránt fontos a gazdasági szereplők számára a gazdasági mobilitás igények kielégítése érdekében, másrészt kiemelt jelentőségű a lakosság számára, különösen a munkahelyek, közszolgáltatások elérése, a szabadidős mobilitás kiszolgálása érdekében. Előnyként jelentkezik, hogy a térséget elérte az autópálya /M30/, mely jelenleg Miskolcig kiépített és továbbépítése várható északi irányba a szlovákiai Kassa felé. Az autópálya nyomvonala a település igazgatási területét É-D-i irányban érinteni fogja, megépülésével számolunk. Az autópálya települési érintettségét az Országos és a készülő Megyei területrendezési terv is szerepelteti, azonban nyomvonala még nem pontosított, mert hosszú távú fejlesztési terv. A jelenlegi információk szerint egy tanulmányterv fogja pontosítani a nyomvonalat, melyhez környezeti hatáselemzés is kapcsolódni fog. » Fejlesztési célok: A településfejlesztési koncepció az autópálya megépülésének lehetőségét két változatban ábrázolta. Elérendő célként jelentkezett az, hogy bármelyik nyomvonal is valósuljon meg, legalább két csomóponttal épüljön meg az autópálya. Az időközben megváltozott megyetervnek köszönhetően végül a „B” változat került be a kidolgozott tervbe.



25

A „B” változat a település nyugati oldalán feltűntetett nyomvonalat tartalmazza, melyet a megyei szerkezeti terv is szerepeltet. A gyorsforgalmi út mellett fontos közlekedésfejlesztési célkitűzés a város elkerülő útjának megépítése, a 3. sz. főút belterületi szakaszának kiváltása, mely tehermentesíti a településközpontot az átmenő forgalomtól (elsősorban a szlovák határ és a megyeszékhely közötti kamionforgalom terén). Az elkerülőút megépítése mellett cél a város belső közlekedési rendszerének korszerűsítése, forgalomtechnikai átalakítása, valamint a fontosabb külterületi kiszolgáló utak kiépítését, új öszszeköttetések létesítését a szomszédos településekkel. Részlet a Megyei Területrendezési tervből A kerékpárutak alacsony száma és hossza a kistérségben jelenleg akadályozza a környezetbarát, fenntartható és egészséges kerékpáros közlekedési mód elterjedését. Ezért megvalósítandó célként jelentkezik a kerékpárút-hálózat kialakítása. A készülő megyeterv is számol a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a megadott nyomvonalakon keresztül. » A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A közlekedési viszonyok változása várhatóan tovább javítja Szikszó elérhetőséget mind Budapest, Debrecen, Nyíregyháza mind a határátkelőhely irányából. » Szabályozás: A terv jelöli a tervezett gyorsforgalmi út, valamint a tervezett elkerülő utak nyomvonalát. A települést elkerülő út két alternatívában került kidolgozásra, keleti és nyugati elkerüléssel. A tervben a nyugati elkerülőút megvalósulását támogatjuk, azonban lehetőségként a nyugati elkerülőutat is szerepeltetjük, mint távlati fejlesztési célt. A településrészenkénti szabályozási tervek szabályozási szélességei is felülvizsgálatra kerültek. A régi terven az utak kívánt paraméterei kiszabályozásra kerültek ugyan, de végrehajtása nehézkes, a településen folyó esetleges engedélyezési folyamatokat ellehetetlenítik. Az új rendezési terv javaslata a szabályozási vonalak meglévő jogi határvonalakra visszahelyezése és csak a 12 m-nél szűkebb utcák szabályozási vonalának korrigálása a minimálisan megengedhető méretre. Természetesen az új belterületi kiszolgálóutcák méretezése 1416m szélességben határozandó meg. A terv a település átépülését - az utcák kategóriájuknak megfelelő szélességének elérését - elsősorban az előkertek szabályozásával kívánja elérni. A szabályozási terv helyet biztosít a vasútfejlesztésnek a vasútterület szabályozási szélességének növelésével, a jelenleg egyvágányú vasútvonal bővítésével számolva. További fejlesztési elképzelésekhez lásd a Közlekedésfejlesztési javaslatot.



26


3. A SZABÁLYOZÁS FŐBB ELVEI Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A szabályozás az érvényes jogszabályok alapján az Országos Településrendezési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) és annak módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet alapján készült. A szabályozás és a településrendezési terv alapját a településfejlesztési koncepció adja, mely részletes helyzetelemzésen alapul. További alapelvnek tekinthető a véderdő település, mint cél, a fenntartható fejlődés elvén alapuló, a településkaraktert őrző, abba kismértékben, de szükségszerűen beavatkozó szabályozás. A település igazgatási területére az ÉTV alapelvei és az OTÉK szerint egységes külterületi és belterületi szabályozás készült. Az érvényben lévő jogszabályok szerint az egyes területek építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület kategóriába soroltak. Az épített környezet védelmének szabályzására külön fejezetet rendeltünk, de az övezeti szabályozás is a karaktervédelmet szolgálja. Beépítésre szánt területek 1. lakóterület, ezen belül a) kisvárosias lakóterület Lk b) kertvárosias lakóterület Lke c) falusias lakóterület Lf 2. vegyes terület, azon belül településközpont vegyes terület Vt 3. gazdasági terület, ezen belül a) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz b) egyéb iparterület Gip 4. különleges terület K, ezen belül a) különleges intézményterület Ki b) különleges vegyes terület Kv c) különleges szőlő és borgazdálkodási terület Kszb d) temető területek Kt e) nagykiterjedésű közmű területek Kk f) sport- és rekreációs terület Ksp g) egészségügyi terület Ke h) mezőgazdasági üzemi terület Kmg



27

Az egyes területegységeken belül az építési mód, a megengedett legnagyobb beépítettség, a megengedett legnagyobb építménymagasság és a minimális telekterület szerint építési övezetekben soroltuk. Az egyes építési övezetekben a szabályozás figyelembe veszi az adott területek sajátos beépítési módját, telekviszonyait és egyéb adottságait. Fontos szerepet szántunk a szabályozásban a funkcionális szabályozás elvének, mely a terület felhasználási alapbesoroláson túl az egyes területegységek funkcionális sajátosságait és a településkarakter védelmét is szolgálják. Beépítésre nem szánt területek Közterületek A beépítésre nem szánt területeken belül az alapvető funkciók kiszolgálását biztosító közlekedési és közműterületek kerültek szabályozásra mind a belterületen, mind a külterületen. 1. különleges beépítésre nem szánt területek K, ezen belül a) temető területek Kt b) nagykiterjedésű közmű területek Kk 2. közlekedési és közműterületek, ezen belül a) kötöttpályás közlekedési területek KÖk b) közutak KÖu 3. zöldterületek, ezen belül közpark Kp 4. erdőterület, ezen belül a) védőerdő Ev b) gazdasági erdő Eg 5. mezőgazdasági területek, ezen belül a) kertes mezőgazdasági terület Mk b) általános mezőgazdasági terület Má c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák 6. vízgazdálkodási terület V 7. természetközeli terület Tk További szabályozási elvünk volt a mezőgazdasági területek rugalmas szabályozása. A beépítések szabályozása A szabályozás legfőbb településrendezői elve az adottságokból, helyi sajátosságokból kiinduló, a normatív szabályozás elvét figyelembe vevő, az azonos helyzetben lévő telkek azonos értékű építési jogait és biztonságát szolgáló szabályozás kidolgozása volt, mely reményeink szerint lehetővé teszi a terület folyamatos átépülését és értékmegőrző felújítását. A településkarakter védelmének szabályait a HÉSZ-ben kidolgoztuk, és az örökségvédelmi hatástanulmányban indokoljuk. A településkarakter védelmében a magyar falvakban kialakult hagyományos telekhasználati rendet – nevezetesen a lakóudvar, gazdasági udvar, kert zóna – a szabályozásban érvényesítettük és megerősítettük.



28


4. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A környezet védelme a szűkebb értelemben vett környezetvédelmi feladatok (levegőtisztaság védelem, stb.) vizsgálatán és szabályozásán túl az épített és természeti környezet alakításával, a tájrendezéssel együtt komplexen megoldandó feladat. Ez az épített környezet, a gazdálkodási mód, a település zöldfelületi rendszerének és a táji környezet ökológiai egyensúlyának megtartásán alapul, melynek alapelve kell, hogy legyen a fenntartható fejlődés, mint az ökológiai egyensúly fenntartásának eszköze. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy − a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő − megelőzze a környezetszennyezést − kizárja a környezetkárosítást. Valamennyi területfelhasználás, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait. A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: − levegőtisztaság-védelem, − hulladékgazdálkodás, − föld- és vízvédelem, − zaj- és rezgésvédelem, − sugárzás, − a természetvédelem, − az épített környezet védelmének témaköreire, − az állattartással kapcsolatot előírásokra. 4.1.

Általános földvédelem, a termőtalaj védelme

A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilágának védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Érintett szakhatóságok: Magyar Geológiai Szolgálat Kulturális Örökségvédelmi Hivatal B.-A.-Z.-Megyei Földhivatal B.-A.-Z.-Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Földművelésügyi- Igazgatóság B.-A.-Z -Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe.



29

A település nem rendelkezik pontos helyi adatokkal a szél és vízerózió nagyságáról, csak sejthető, hogy mindez létezik. Főleg az eróziók eredményei szembetűnőek– az esőzések a domboldalak termőtalaját lemossák, és száraz időben a szél viszi a felkavart port – talajszemcséket. Egyes adatok szerint a földerózió Szikszó térségének dombvidéki részein közepes mértékű lehet. Néhány beszerzett adat arra utal, hogy a savas ülepedés okozta talaj savanyodás Szikszó határában nem jellemző, bár már itt is észleltek savas esőket. Más adatok arra utalnak, hogy Észak-Magyarországon, így Szikszó környékén is a cseh, lengyel és német iparvidékeken jellemző emisszió és a széljárás miatt a savas ülepedés (száraz és nedves=savas eső) gyakori jelenség. A savas ülepedés sokszor távoli vidékeken történő szennyezések következtében jön létre. Valószínűleg a szikszói határban is jelentkezik a talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása, a szikesedés (a településtől délre eső lapályokon), talajszerkezet romlás, tömörödés, biológiai degradáció, kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok, a szerves anyag készlet csökkenése, a talajok tápanyag forgalmának kedvezőtlen változása, a talaj puffer-kapacitásának csökkenése, és főleg a főutak mentén a nehézfém felhalmozódás. A település közigazgatási területét nem érinti az Állami Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhely, ezért ásványivagyon-védelmi okok miatt építési tilalom bevezetésre nincs szükség /3/1998. (II.11.) KTM rendelet/. A település közigazgatási területén mélyművelésű bányászattal aláfejtett terület nem található. A 2004. évi XXXVI. törvény rendelkezései szerint földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra felhasználni, külterületi földet belterületbe vonni. A terv kismértékű belterületbe vonást a tervez a szerkezeti és szabályozási tervlapokon jelölt határokkal. Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások megindulása során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleges ártalmatlanításáról. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosít hatás érdekében törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A lefolyási problémákkal küzdő területeket a szennyeződésektől meg kell óvni. Tiltani kell az ilyen területeken a hulladék elhelyezését, és szorgalmazni kell a megfelelő tájhasználat kialakítását. A feltárt vagy tevékenység során észlelt szennyezéseket azonnal szükséges megszüntetni. Szükséges annak ellenőrzése, hogy illegális szennyezőanyag lerakás ne történjen. Nyomvonalas létesítmények (gáz, víz, szennyvíz) kivitelezéséhez is - csak hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagokat (kavics, homok, agyag, stb.) lehet felhasználni. A gázhálózat bővítése hatósági engedélyhez kötött tevékenység, a létesítési engedélyt a Miskolci Bányakapitányságtól kell megkérni. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A termőföldön történő beruházás megvalósításakor az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni.



30

Termőföldön történő beruházások (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) megvalósításánál: - gondoskodni kell a termőréteg letermeléséről, depózásáról és szakszerű felhasználásáról - a beruházások a környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit (a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnak). A beruházó és kivitelező közösen köteles gondoskodni a talaj felső humuszos termőrétegének védelméről! A tervezett beruházás(ok) megvalósítása előtt a területről talajtani szakvéleményre alapozott humuszmentési tervet kell készíteni, amelyben ki kell térni a terület humuszviszonyaira (humusztartalom, humuszos réteg vastagsága, megmentésre kerülő humusz mennyisége), valamint a humuszmentés technológiájára (letermelés, depózás, felhasználás). A termőréteg megmentésénél be kell tartani az MSZ 21476 ,, A talaj termőréteg – védelmének követelményei földmunkák végzésekor” szabvány előírásait. A beruházás (okat) úgy kell megvalósítani, hogy a környező mezőgazdasági területeken biztosítva legyenek a talajvédő gazdálkodás feltételei, a termőtalaj talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. A felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények építésekor gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről, vagy más területeken történő szakszerű felhasználásáról. A csapadékvíz elvezetést úgy kell megoldani, hogy a szomszédos termőföldeken nem alakulhatnak ki vízösszefolyások, illetve belvízveszély. Gondoskodni kell az igazgatási területen lévő csapadékvizek helyben tartásáról és azok összegyűjtéséről. A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezéshez az 2004. évi XXXVI. évi tv. előírásait be kell tartani. A belterületen tervezett telekalakítások, beruházási helyszínek kijelölése során kerülni kell a jelentős tereprendezéssel együtt járó fejlesztéseket, emellett a már meglévő roncsolt és mély fekvésű területeket – a várható geotechnikai problémák miatt a beépítésre nem szánt területi kategóriába soroljuk. Művelt területek földvédelme A mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken történő beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a B-A.Z.-Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következő esetekben: • •erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajművelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termőföldet, • •a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történő meszezés, • szikesedés elleni talajjavítás, • homoktalajok javítása, • tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok megszüntetésének érdekében, • mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják,



31

• •

szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezése, hígtrágya kijuttatása termőföldre.

Állattartással kapcsolatos földvédelem A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról a 21/2006.(I.31.) Korm. Rend. rendelkezik. A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a rendezési terv elfogadásával egy időben szükségszerű a település teljes közigazgatási területére az állattartás helyi szabályainak korszerűsítése. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti legkisebb távolságokat. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelő tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet rendelkezik. Erdőterületekhez kapcsolódó földvédelem Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény rögzíti, hogy erdőterületet termelésből kivonni csak kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található arra alkalmas földterület. Tehát lakó- és egyéb kivett terület kialakítása céljából belterületbe vonni és művelésből kivonni erdőterületet csak kivételes esetben, más lehetőség hiányában szabad. Belterületbe vonással együtt járó igénybevétel esetén be kell szerezni az erdészeti hatóság előzetes elvi engedélyét, amennyiben az igénybevételre várhatóan 5 éven belül kerül sor. Ugyancsak rögzíti a törvény, hogy az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges (a települési önkormányzat jegyzője jogosult kezdeményezni a változtatást), illetve a rendeltetés-változásból fakadó többletköltséget és kárt a kezdeményezőnek kell megtérítenie. Az OTrT módosítása során új övezetekkel bővült, melyek közt szerepel a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének kijelölése is, melyet a Megyei Területrendezési Terv pontosít. Az övezet érinti Szikszó települést is. Az OTrT ide vonatkozó kivonatát az 1. fejezet Előzménytervek című pontja mutatja be, a megyetervi kivonatot a 7.fejezet tartalmazza. A pontos helyrajzi számos lehatárolás az illetékes erdészeti igazgatóságnál még nem áll rendelkezésre. Az övezetbe tartozó erdőterülteteken művelési-ág változtatás nem lehetséges. Ezeket a területeket a terv is erdő területfelhasználási kategóriába sorolja. Területhez köthető speciális földvédelem Régészeti területek Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXIV. tv. szerint kell lejárni.



32

4.2

Vízminőség-védelem

Érintett szakhatóságok: Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság B.-A.-Z.-Megyei Katasztrófavédelmi Hivatal ÁNTSZ -illetékes Kistérségi Intézete A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. Általános vízminőség-védelem A vízminőség védelme egyszerre jelenti a vizek tisztaságának biztosítását, káros hatásoktól való megóvását, a vízszennyezők elleni szankciók alkalmazását, a vízminőség megőrzéséhez szükséges védőterületek kialakításának szabályozását, továbbá az árvíz- és medervédelmet, szennyvízkezelést. A tervezett beruházások engedélyezése csak a szabályozási előírásokban rögzített, és minden esetben kötelezően bevonandó szakhatóságok (ÉVIZIG, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, a szakértő szervezetek pozitív állásfoglalása alapján történhet. A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. ne szennyezhessék. A szennyezett vizeket úgy kell kezelni, hogy azok lehetőleg újra felhasználhatók legyenek. Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárják. A vizek szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működtetését felfüggesztheti. Szikszó város Polgármesteri Hivatala a településrendezési terv előzményeként Vízügyi Szakvéleményt kért, melyet a területen illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készített el 2008 nyarán. Javaslatainkba a Vízügyi szakvélemény által tartalmazott információkat és javaslatokat beépítettük. Felszíni vizek Szikszó bel-és külterületének egy része a Hernád jobb parti 2.18.sz. Garadna - Ócsanálosi ártéri öblözetében helyezkedik el. Az öblözetet északon a Garadna patak, keleten a Hernád, délen pedig a Vadász patak határolja. A területen halad keresztül a Bársonyos csatorna. Az öblözet Garadna patak és Encs – Gibárt közút közötti területre árvízmentesített, míg az ez alatti öblözeti részterület mentesítetlen nyíltártér.



33

Az öblözet ≈ területe 1%0) ≈ töltéssel védett terület ≈ nemzetgazdasági vagyon értéke

92,64 m2 14,00 m2 3.168 MFt

Szikszó település (főleg külterületi része) a mentesítetlen nyírártérre esik, amely a Hernád levonuló árvizek elöntéssel veszélyeztetnek (lásd: mellékelt öblözeti térkép) Árvíz elöntés által veszélyeztetett területek hasznosításánál és használatánál a 21/2006. (I.31.) Kormányrendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. Szikszó területe mentén a mértékadó árvízszint (MÁSZ) 39,00 fkm szelvényben 44,00 fkm szelvényben

119,17 m.B.f. 121,52 m.B.f.

A településen három jelentősebb vízfolyás található: a Hernád-folyó, a Vadász-patak és a Bársonyos-csatorna.



34

Öblözeti térkép



35

Öblözeti térkép



36

Vadász-patak A Vadász-patak ÉNy-ról DK irányba folyik keresztül a településen, befogadója a Hernádfolyó 29+560 fkm-es szelvénye. A Vadász-patak a 0+000 – 17+000 sz. szelvények között (így Szikszó város területén is) az ÉKÖVÍZIG kezelésében van. A patak a befogadó és a 7+233 sz. szelvényben lévő 3. sz. főúti híd között töltésekkel, illetve depóniákkal kiépített összetett mederrel rendelkezik, hosszesése pedig 0,8‰. A patak ezen szakaszán 20062008. évek között megtörtént a meder rendezése (iszaptalanítása) az eredeti nyomvonalon. A 0+000 – 7+233 sz. szelvények közötti szakaszon a meder a mértékadó NQ10%=25 m3/s-os vízhozamok elvezetésére alkalmas.

A Bársonyos-patak meder-karbantartási munkái Szikszó város belterületén a Vadász-patak medre a 7+230 – 7+960 sz. szelvények között betonba rakott terméskő burkolattal van ellátva, valamint a meder mentén depóniák épültek ki. A burkolt mederszakasz a mértékadó NQ2%=40,5 m3/s-os vízhozamok elvezetésére alkalmas, hosszesése 1,0‰. A Vadász-patak 7+960 sz. szelvénye feletti mederszakasza már burkolatlan egyszerű földmedrű, hosszesése pedig 2,3‰. Bársonyos-csatorna A Bársonyos-csatorna a Szikszó város DK-i külterületén folyik keresztül É-ról D-i irányba. A Bársonyos-csatorna bujtató műtárggyal keresztezi a Vadász-patakot a 4+625 sz. szelvényében, továbbá itt lehetőség van osztóműtárgyon keresztül a Bársonyos-csatorna vizeinek a Vadász-patakba történő bevezetésére. Bársonyos-csatorna öntözővíz szolgáltatására épült ki depóniás szakaszokkal, a csatorna maximális vízszállító kapacitása 3,0 m3/s, a meder hosszesése pedig 0,3‰. Szikszó város közigazgatási területén felszíni vízkészletet hasznosító vízhasználatként tartják nyilván a 086/3, 090 és 092 hrsz-ú ingatlanokat magába foglaló, 89 ha területű öntözőtelepet. A telep engedélyese a Hernádkércsi Mezőgazdasági Ipari Kereskedelmi Szövetkezet. Az öntözőtelep vízbázisát a Hernád folyó adja, a vízkivétel a 34 + 000 km szelvényben van a bal parton. Üzemelő víztározó, tározási lehetőség - vízhasznosítási célú - a város közigazgatási területén nincs.



37

Felszíni vizek vízminősége Automata vízminőség mérő állomás került kiépítésre Hernádszurdoknál, mely a Hernádfolyó vízminőségéről hivatott adatot szolgáltatni. A berendezés a Tisza cián-szennyezése után épült és a következő adatokat szolgáltatja a folyóról: vízhőmérséklet, pH (kémhatás), vezetőképesség, oldott oxigén, zavarosság, teljes oldott széntartalom (TOC), ammónia, zöldalga, kékalga, kovaalga, barázdás moszat, klorofill-A, toxicitás, vízállás. A Hernád vízminőségét az ÁNTSZ is folyamatosan ellenőrzi. A Hernád folyó jelenlegi szennyezése jórészt a közigazgatási terület, sőt az országhatáron túl (Kassai városa) történik. A Hernád szennyezéséhez, Ócsanálos térségében kis mértékben járul hozzá Szikszó város tisztított szennyvize. A Hernádból eredő Bársonyos-csatorna jórészt a Hernád szennyezéseit szállítja. A városon átfolyó Vadász patak szennyeződésének egyik eredője a közigazgatási határon kívüli szennyeződés, mivel az általa érintett területeken, falvakban csatornahálózat nincs, és a kommunális hulladék gyűjtése is jórészt elmarad. A patak vízhozama száraz időszakban igen alacsony, és a víz gyakorlatilag pang Szikszó belterületén. Emiatt a patak vize nem terhelhető újabb szennyező forrásokkal. Szikszó belterületén elsősorban a pincés terület (jelenlegi) részleges rendezetlensége miatt tisztítatlan szennyvíz is kerülhet a patakba. A patak vízminősége ezért a város belterületén áthaladva kissé romlik. Nem segíti a víz öntisztulását az sem, hogy a patak a Kossuth L. utcától a Miskolci útig burkolt mederrel rendelkezik. Árvízvédelmi szempontból a meder burkolása indokolt, de az öntisztulást ez hátráltatja. A város északnyugati peremén a SZATEV üzem mellett folyik el a patak. Nem bizonyított, de valószínű, hogy a korábban innen tisztítatlan szennyvíz került a patakba. A bekerült szerves hulladék egy része valószínűleg ma is a patak üledékében található. A pangó víz és a bomlatlan iszap miatt nyári rothadási folyamatok léptek fel a korábbi években. Szikszó keleti szélén a városi szennyvíztelep tisztított szennyvize terheli a patakot. Ezen együttes hatások következménye lehet, hogy egyes szerzők szerint a Vadász patak Szikszó belterületén „belvíz csatorna„ jellegű. A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke a közelmúltban tanulmányt készített a Hernád, a Bársonyos és a Vadász patak ökológiai állapotáról. A Vadász patakból ennek során biológiai és kémiai vízminőség mérés is történt. Ennek eredményei a fent leírt minőségi állapotot tükrözi. Az időszakos vízfolyásainkban – Nagyér, Holt Bársonyos – és az ugyancsak időszakos Malom tóban vízminőség vizsgálatokat nem végeznek. Nincs rendszeres vízminőség vizsgálat a Vadász patakból és a Bársonyosból sem. Szikszó térségében a Hernád vizét sem vizsgálják. Ilyen mérések (ÁNTSZ) Tornyosnémetinél és Gesztelynél vannak. Javaslatok Célkitűzések. A szennyezettség mértékének csökkentése, legalább a biológiai öntisztulási képesség mértékéig. Helyi intézkedésekkel elsősorban a Vadász patak vízminőségét lehet javítani, a Hernádét és a Bársonyosét nemigen. Ezek minőségét főleg az országhatáron túli tényezők befolyásolják. » A Hernád vízminőségének javulásához a bele ömlő Vadász patak vizének javításával járulhat hozzá Szikszó városa. » A Hernád és a Bársonyos csatorna vízminőségét közvetlenül is fokozottan védeni kell. » A Vadász patak vízminőségét javítja: a pincés terület további rendezése, a patak medrének további kotrása, az ott felhalmozódott részben le nem bomlott szerves hulSzikszó város Településrendezési Terve


38

» » » » »

ladék eltávolítása, a további patakmeder burkolása, a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyeződés kizárása. Fontos a városi szennyvíztelep kapacitásának további bővítése, távlatban egy teljesen új építése. Ügyelni kell arra, hogy az új aszalói szennyvíztisztító mű is megfelelő paraméterekkel rendelkező vizet bocsásson a patakba. A helyi állattartási rendelet előírásainak a patak mentén is eleget kell tenni. Ügyelni kell arra, hogy az időszakos vízfolyások medre (Holt Bársonyos, Nagyér, stb.) ne váljék illegális hulladéklerakóvá. Ki kell dolgozni a felszíni vizeink, minőség ellenőrzésének szempontjait, különös tekintettel a Vadász patakra, és a Bársonyos csatornára, mivel azokból rendszeres vízminőség vizsgálat nem történik. Figyelemmel kell kísérni, főleg nyári aszályos időjárás esetén a Vadász patakon Szikszótól északra épült és majdan épülő szennyvíztelep(ek) hatását.

Felszín alatti vizek Szikszó helyi vízkészletei elsősorban felszín közeli talajvizek, és a rétegvizek (artézi vizek). E két vízkészlet mennyiségi szempontból elegendő a város vízellátásának biztosítására. A nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló talajvizek azonban nitráttal szennyezettek, és keménységük is jóval a határérték felett van. A szennyeződés az elmúlt 25-30 év során lépett fel. Az artézi vizek nitrátban szegények, de a keménységük még mindig kissé a határérték felett van. (Gyakran magas ammónia tartalmúak.) Szikszó nitrát szegény vízellátása a helyi rétegvíz kutakra, és kisebb mértékben a Hernádmenti Vízmű (Gesztely) vizének beszerzésével lehetséges, meglévő távvezetékek révén. A vezetékes vízhálózat a város teljes területén kiépült. (kivéve a pincés terület egy részét.) A város vízfogyasztása az ár emelkedése miatt csökken, és az évszakoktól függően napi néhány száz köbméter. Hagyományosan speciális lakossági igényeket elégítenek ki Szikszón az artézi kutak. A város területén jelenleg két ilyen kút működik. A Balogh Antal téri kút megújult, és a főtér rendedzésével az itt működő artézi kút is megfelelő környezetben van. Ugyanakkor ez a kút, kis vízhozama miatt nem képes ellátni elegendő vízzel a dísztér apró dísztavát. Szikszó település közigazgatási területén az ÉKÖVIZIG az alábbi felszín alatti vízhasználatokat tartja nyilván: –

Szikszó Uszoda 1. sz. hidegvizes kút - Talpmélység: 260,90 m - EOV koordináta [m]: X: 318 476, Y: 790 291 - Kataszteri szám: K-20 - Létesítés éve: 2005 - Vízjogi engedély száma: 11774-8/2005. - Engedélyezett vízkivétel: 131,400 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Közcélú

–

Szikszó Uszoda I. sz. hévízkút - Talpmélység: 548,37 m - EOV koordináta [m]: X: 318 531, Y: 790 263 - Kataszteri szám: K-21 - Létesítés éve: 2006 - Vízjogi engedély száma: 18729-8/2005. - Engedélyezett vízkivétel: 12,810 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb



39

Az 1. sz. vízműkút melléfúrással fel lett újítva, az új kutat 3. sz. vagy 1/a. sz. kútként nevezik. Ugyanakkor a sekély 2. sz., illetve az említett 3. sz. (v. 1/a.) vízműkutak a magas nitrát tartalmuk miatt nem termelnek, figyelőkútként üzemelnek. –

Vízmű 4. számú kút - Talpmélység: 128,00 m - EOV koordináta [m]: X: 320 007, Y: 791 533 - Kataszteri szám: K-18 - Létesítés éve: 1997 - Vízjogi engedély száma: H-2048-45/97., 11774-8/2005. mód. - Engedélyezett vízkivétel: 29,200 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Közcélú

–

Vízmű 5. számú kút - Talpmélység: 260,09 m - EOV koordináta [m]: X: 319 972 , Y: 791 513 - Kataszteri szám: K-19 - Létesítés éve: 1997 - Vízjogi engedély száma: H-2048-45/97., 11774-8/2005. mód. - Engedélyezett vízkivétel: 29,200 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Közcélú

–

Vízmű 6. sz. kút - Talpmélység: 250 m - EOV koordináta [m]: X: 317 326, Y: 790 049 - Kataszteri szám: K-32 - Létesítés éve: 2005 - Vízjogi engedély száma (lét. eng): 477-10/2005. - Engedélyezett vízkivétel: 0,00 m3/év - Vízfelhasználás tervezett célja: Közcélú (jelenleg nem üzemel)

–

Szeszfőzde ásott kút: - Talpmélység: 4,1 m - EOV koordináta [m]: X: 319 890, Y: 788 910 - Kataszteri szám: nincs - Létesítés éve: 1974 - Vízjogi engedély száma: 20329/73., 20132/74. mód., 21819-4/2005. mód. - Engedélyezett vízkivétel: 3,650 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

–

SZATEV ásott kút - Talpmélység: 5,89 m - EOV koordináta [m]: X: 320 195, Y: 788 585 - Kataszteri szám: nincs - Létesítés éve: 1960 - Vízjogi engedély száma: 23035-4/92. - Engedélyezett vízkivétel: 30,000 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

–

Malom-tanya ásott kútja - Talpmélység: 3,90 m - EOV koordináta [m]: X: 317 320, Y: 791 580 - Kataszteri szám: nincs - Létesítés éve: 2004 - Vízjogi engedély száma: H-7197-8/2004.



40

–

Engedélyezett vízkivétel: 0,500 e m3/év Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

MÁV állomás fúrt kút - Talpmélység: 304,0 m - EOV koordináta [m]: X: 319 350, Y: 790 810 - Kataszteri szám: K-8 - Létesítés éve: 1960 - Vízjogi engedély száma: 3321/60. - Engedélyezett vízkivétel: 0,00 m3/év - Vízfelhasználás célja: Nem üzemel

A városi vízmű talajvíz kútjai sérülékeny vízbázison vannak. Ezek már nem üzemelnek, helyükbe rétegvíz kutak léptek. Szikszó városa termálvízforrással is rendelkezik. A víz mintegy 600 méteres mélységből származik, hőmérséklete 42 celsius fok. A vízadó kutat 2000-ben fúrták. Vízbázis A vízbázisok biztonságba helyezése során meg kell határozni azok védőterületét, hatósági eljárás keretében a védőterületet ki kell jelölni. A szikszói vízbázis biztonságba helyezésének tanulmány terve elkészült. A vízmű belső és külső védő övezete, valamint a hidrogeológiai védőövezet „A” zónája belterületi részeket nem érint. A „B” zóna viszont érinti a város kórháztól északra eső néhány belterületi ingatlanát is. A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezetékhálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A védőövezetek, védőterületek kijelölésével és kialakításával és az azokra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával és betartatásával a vízbázisokat biztonságban lehet tartani, meg lehet akadályozni felszíni eredetű szennyeződéseiket, így hosszú távra lehet biztosítani a közműves vízellátáshoz a jó minőségű vizet. Távlati vízbázis: A tartalék vízbázisok jelentik az ország stratégiai ivóvíztartalékait, melyeket a későbbiekben jelentkező ivóvízigények kielégítésére kell fenntartani, illetve arra az esetre, ha a ma üzemelő vízbázisok közül egyeseket fel kell hagyni, vagy víztermelésüket valamilyen ok miatt korlátozni kell. Minden nyilvántartott távlati vízbázis sérülékeny földtani környezetben van, de kevésbé veszélyeztetettek az üzemelő ivóvízbázisaink nagyobb részénél. Kijelölésüknél ugyanis kiemelt szempont volt a terület viszonylagos érintetlensége, a jelentős szennyeződést okozó területhasználatok, tevékenységek hiánya. A távlati vízbázisokhoz az ország legkedvezőbb vízbeszerzési adottságokkal rendelkező területei tartoznak. Ezeken a területeken előzetes vízbázis kutatásokat végeznek, preventív védelmet biztosítanak a területfejlesztés során a vízkészlet utánpótlódási területét figyelembe véve. Vízbázisok vízminősége, felszín alatti vizek érzékenysége: A felszín alatti vizeinkről összefoglalóan elmondható, hogy sokkal jobb minőségűek, mint a felszíni vizek, azonban a készletek megújulása és adott esetben egy szennyező-forrás felszámolását követő vízminőség javulás nagyságrendekkel lassúbb folyamat a felszínitől. Minőségüket meghatározza a vízadó réteg/rétegek kémiai paraméterei, valamint mélysége, ami a vízadó réteg és a benne tárolódó víz felszíni szennyeződésekkel szembeni védettségét befolyásolja.



41

A talajvizek minősége különösen beszivárgó területen, de jelentős termeltetés következtében a feláramló területeken is meghatározó jelleggel bír a vízműves rétegek minőségének alakulásában. A rétegvizek védettebb helyzetűek, az ivóvízellátás teljes egészében rájuk épül. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló rendelet célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása. A felszín alatti vizek veszélyeztetettségével kapcsolatban az alábbi érzékenységi kategóriák kerültek megállapításra: I. Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek II. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek III. „A” Fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1 IV. „B” Érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2 V. „C” Kevésbé érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C3

A „felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelettel összhangban kibocsátott „A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet szerint a település érzékeny minősítésű területen fekszik. A település a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelethez tartozó településsoros lista alapján pedig „B” besorolású nitrátérzékeny területen található. Javaslatok Hosszú távú cél a helyi nitrátmentes, és minden szempontból egészséges vízkészletekre alapuló ellátás. A talajvizek nitrát szennyezettsége miatt ez ma csak a rétegvíz készletek feltárásával, és/vagy a Hernád kavicsterasz nitrátmenes vizének kiaknázásával lehetséges. A település talajvizeinek nitrát tartalmát csökkenteni kell. A célok között szerepel a túlhasználat elkerülése, mind a talaj-, réteg-, és termálvizek esetében. A tervezett ipari beruházások miatt Szikszón megjelent az ipari víz iránti igény is. Ennek kielégítésére bizonyos esetekben a magas nitrát tartalmú talajvíz is megfelelő lehet. Az ipari beruházások természetesen az ivóvíz igény növekedését is hozhatják. » » »

»

»

A rendelkezésre álló vízbázisok (ivóvíz, ipari víz) kapacitásának pontos felmérése szükséges, mind a talajvíz, mind a rétegvíz esetében. Fontos a talajvizek nitrát szennyezettségének csökkentése. A felszín alatti vizeket veszélyeztető pontszerű szennyező forrásokat - illegális hulladék lerakók, és minden egyéb szennyező források - (nem csak a vízbázis környékén, de) a város teljes közigazgatási területén fel kell mérni, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A szeméttelep és a SZATEV megsemmisítő telep rekultivációját minél előbb el kell végezni. A felszíni eredetű diffúz - nitrát, szerves és szervetlen mikro-szennyeződések, mikrobiális szennyezés - terhelések csökkentése. A szennyvíz rákötések további lakossági szorgalmazása ezt segíti elő. A mezőgazdasági eredetű (szerves és műtrágyák) hatását a helyes agrotechnika szorgalmazásával, és az állattartási rendelet betarttatásával lehet elérni. Szikszó város területén legalább két artézi kút működjön. Ezek hosszabb távon is szolgálni fogják a lakosság igényeit. A Főtér felújított artézi kútját télen nem lehet üzemeltetni. Emiatt a forrás vizét télen egy erre a célra kialakított működő kútba kellett vezetni úgy, hogy az összhangban legyen a rendezett főtér követelményeivel. Fontolóra kell venni a Dózsa György úti artézi kút felújítását illetve újra fúrását.



42

» » »

»

» »

Az egykori SZATEV megsemmisítő telep figyelőkútjainak, és a későbbiekben létesítendő más potenciális szennyező források rendszeres figyelése, mintavételezése szükséges. Minőségbiztosítási rendszerek bevezettetése a mindenkori vízszolgáltató részére. (A jelenleg üzemelő Szikszóvíz Rt. ezzel rendelkezik.) Vigyázni kell (a helyi engedélyek kiadása révén) arra, hogy folyó szabályozások, vízrendezés, művelési ágváltoztatás, bányászati tevékenység, új ipari vagy mezőgazdasági tevékenység, vagy bármi más területhasználat változás ne csökkentse a felszín alatti vizeink mennyiségét és minőségét. A felszín alatti vizeink minőségének monitorozási szempontjait a SZKFFK dolgozza ki, és kezelje ennek adatbázisát. Ennek megvalósítása során kijelölt ásott kutak, és a Hernád mentén más céllal kialakított megfigyelő kutak, és a működő artézi kutak vizének monitorozása ajánlott. Fontolóra kell venni a nitrát szennyezés miatt ivásra alkalmatlan talajvíz készletünk ipari víz céljára való hasznosítását. A vízhasználat területén törekedni kell a takarékosságra, a vízkészleteink bármiféle pazarlásának megelőzésére. Célszerű lenne ezért az állandóan folyó artézi kutak vízkifolyásának szabályozására. A főtér dísztavacskáját pazarlás jó minőségű artézi vízzel táplálni. Erre a célra talajvíz felhasználását kellene kezdeményezni.

Ár-és belvízvédelem Árvíz-helyzet A Hernád-folyót árvízvédelmi töltések nem védik, az áradásai a város határában jórészt a természetes hullámtérben levonulnak. Nagyobb áradások esetén a Vadász patak töltése fogja meg a vizet. Figyelembe kell viszont venni, hogy a Vízügy térképei szerint a Hernád ártere a Vadász pataktól északra a kórház környékéig terjed. A történelem során volt már rá példa, hogy el is öntötte Szikszó keleti részét. A rendkívüli helyzetek kialakulása, napjaink szeszélyes időjárása miatt bármikor bekövetkezhet (lásd 2005. nyara) A Vadász patak utolsó nagy „történelmi” áradása 1963-ban öntötte el Szikszó egy részét. Azóta elkészült az árvízvédelmi töltés, a meder kotrása, és kőburkolata. A kőburkolat nem segíti elő a víz öntisztulását, de jól megfelel az árvizek levezetésére. A Vadász patak árvizeire a hirtelen vízszintemelkedés, és az ár gyors levonulása jellemző. Ennek oka, hogy a patak rövid, nagy esőzések nyomán gyorsan megtelik vízzel, és az gyorsan le is vonul. A Vadász patak 1998 óta több esetben is kis híján árvizet okozott, majd 2005 nyarán bekövetkezett az árvíz. 2006 évben négy esetben volt vészhelyzet, kétszer csak a patak gátjának átvágása előzte meg az újabb árvizeket. Úgy tűnik, a klíma változás miatt szélsőségessé váló időjárás nagy esőzéseit nem lehet a hagyományos úton kezelni Szikszó térségében sem. A jövő árvizeinek megelőzése végett a karbantartási munkák mellett ki kellene dolgozni a Hernád völgy és a csatlakozó vízfolyásoknak a Vásárhelyi tervhez hasonló komplex ár és belvízvédelmi, környezet és természetvédelmi, valamint rekreációs célú rendezését. A fenti munkák csak állami pénzek bevonásával valósíthatók meg, és túlmutatnak a környezet védelem és a településrendezés témakörén. Belvíz-helyzet A belvíz a város kül- és belterületi részein is egyre gyakrabban jelent problémát. 1999 és a következő évek csapadékos időjárása nyomán kialakuló belvizek erre is ráirányítják a figyelmet. Főleg a település déli végén a pincék mellett kertek, udvarok kerültek víz alá. A település déli végének árkait összekötve a Bársonyos csatornával ez a probléma ideiglenesen megoldódni látszik. A pincés terület egyes pontjain a domboldalakról hirtelen lezúduló csapadékvíz pincéket, kerteket önt el. Az árkok mélyítésére itt is sor került, de a hirtelen lezúduló csapadékvíz a



43

Magyar hegyről így is a kórház környékét és több mélyebben fekvő lakóházat, kertet veszélyeztet. Javaslatok Célkitűzések. A romló tendenciát mutató ár és belvíz helyzet komplex kezelése. Az árvizek nyomán sikerült elérni a Vadász patak medrének kotrását a torkolattól a 3. számú út hídjáig. Ideiglenes megoldás ez egy komplex feladat részeként. » Az elmúlt évek árvizeinek tapasztalatait felhasználva készüljön el Szikszó város az ökológiai szempontokat messzemenően figyelembe vevő komplex vízgazdálkodási (ár és belvízvédelem) terve. » A Vadász patak konkrét árvízveszély hordozója. Vízrendezése Szikszó és Alsóvadász között árvíztározó létesítésével a meder kotrásával, az árvízvédelmi töltés megerősítésével, illetve a bevezető vízlevezető csatornák és műtárgyak felújításával készüljön el. » A Hernád, a Bársonyos és a Holt Bársonyos belterületet is árvízzel veszélyeztetethet. Ezek esetében a mederből kilépett víz visszavezetését segítő jórészt ma is meglevő csatornák és műtárgyak kezelése, felújítása látszik célszerűnek. Fontolóra kell venni az egykori folyóágak legalább részleges rehabilitációjának lehetőségét is. » A víz öntisztulását rontó hatása ismeretében fontolóra kell venni a Vadász patak további kőburkolását. » El kell végezni a burkolt patakmeder még nem kotort részeinek kotrását is. » Az ismétlődő ár és belvizek miatt fontolóra kell venni hagyományos ártéri gazdálkodás bevezetését a NATURA 2000 területeink vízjárta lapályainak egyes pontjain. » Az elkezdett munkák folytatásával, belvíz levezető csatornák építésével, felújításával és karbantartásával meg kell oldani a város déli negyedeinek megnyugtató belvíz védelmét. A víz végső elvezetési helye itt a Bársonyos csatorna. » Meg kell oldani pincés területe és a kórház környékének belvíz védelmét. Levezető övcsatorna létesítésével a 3. számú út és a vasút keresztezésével a befogadó a HoltBársonyos lehet. » A Nagyállomás környékének belvízmentesítése a Vadász patak irányába is mehet (ha a patak vízállása megengedi) a vasúti híd melletti levezető árok, és műtárgy felújítása révén. » A lakosság körében el kell érni az ingatlanokkal szomszédos szikkasztó árkok gondozását. » A megfelelően kialakított csapadékvíz elvezető csatornákkal a belterületeken is kell biztosítani az esővíz zavartalan elvezetését. » A SZKFFK végezze az ár és belvíz védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtését. Legyen például a Vadász patakon rendszeres vízállásmérés. Ivóvízellátás A település vízellátása a SZIKSZÓ-VÍZ Koncessziós Vízgazdálkodási Kft. által üzemeltetett Szikszó városi vízmű-rendszerről történik. A város ivóvízellátó rendszerét a Szikszó-Víz Koncessziós Vízgazdálkodási Kft. üzemelteti az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság által kiadott 997-1/2008. számú határozattal módosított 11774-8/2005. számú, Szikszó és térsége vízellátó rendszer vízjogi üzemeltetési engedélye (érvényességi ideje: 2018. január 31.) alapján. Az Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet – az akkori elsőfokú vízügyi hatóság – a térségi ivóvízellátó rendszer üzemeltetési szabályzatát 2004. augusztus 2-án H-7505-8/2004. számon jóváhagyta.



44

2006. évi adatok szerint a község 2110 db lakásából 1905, valamint 30 db közület csatlakozik a települési vízellátó hálózatra, amely 90 %-os rákötési arányt jelent. A település részére átadott ivóvíz teljes éves mennyisége kiszámlázásra került, ez 2006ban 223.000 m3/év volt, amely 611,0 m3/d átlagos vízmennyiségnek, illetve 104,1 l/fő,d fajlagos vízigénynek felel meg (2007. évi KSH adat szerinti 5868 fő lakossal számolva). Szikszó város ivóvízellátása három vízbázisból történik. A városi alapvízművet 3 db sekélymélységű (jelenleg figyelőkútként működő 1., 1/a. és 2. számú kutak) és 2 db mélyfúrású (4. és 5. számú) kút, valamint az Uszodai mélyfúrású kút képezi. A sekélymélységű kutak vize jelentős nitráttartalommal rendelkezik, ezért azok csak figyelőkútként funkcionálnak. Csúcsideji ivóvíz-felhasználás, illetve a saját vízbázis haváriája, karbantartása idején lehetőség van az ÉRV Zrt. üzemeltetésében lévő Kelet-Borsodi Regionális Vízműrendszerről (amelynek vízbázisát a Csúcsvízmű képezi) történő vízátvétel az Onga-Szikszó között kiépített NA 250 KMPVC távvezetéken keresztül. Az átvett ivóvíz mérése a 37. számú út mellett meglévő aknában, míg szabályzása a nyomásfokozó gépházba beépített tolózárral történik. Szükség esetén Szikszó város ivóvízellátása Aszaló irányából is biztosított a Szikszó – Aszaló között, a 3. számú főút mellett kiépített 1880 fm DN 150 ac. összekötő vezetéken keresztül. Ennek vízbázisát a Halmaj községi víztermelő kutak képezik. A saját vízbázisból kitermelt, valamint az ÉRV rendszere felől átvett ivóvizet a vízmű területén meglévő 50 m3-es keverőmedencében keverik, ahonnan gravitációsan folyik rá a nyomásfokozó szivattyúkra, amelyek a vízhálózatba továbbítják. A vízmű telepen történik meg a víz fertőtlenítése. A Szikszó városi nyomásfokozó a Magyarhegyi 2 x 250 m3-es, 174,15 mBf. túlfolyási szintű, ellennyomó rendszerű magaslati tárolómedencére dolgozik, amelynek vízállásai vezérlik a szivattyúk üzemét. Ezek adják a Szikszó városi ivóvízellátó rendszer alapnyomását, amely 4,8 – 5,6 bar közötti. Az Aszaló irányából kiépített megtáplálás az aszalói nyomásfokozó akna segítségével történik, amely a Szikszó városi 50 m3-es keverőmedencére dolgozik, szintvezérléses automatika irányításával. A Szikszó városi ivóvíz elosztóhálózatot különböző átmérőjű (D63 – DN 300) és anyagú (azbesztcement, KMPVC, KPE) vezetékek alkotják, amelyek együttes hossza belterületen 27.783 m, míg külterületen 15.806 m. A gerincvezetéki csőtörések száma 2006. évben 22 volt. Szennyvíz-elvezetés Szikszó város, valamint Aszaló község az Émi-KTVF által kiadott 9020-4/2005. számú, Szikszó és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása tárgyú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik. Az engedély 2011. február 28-ig érvényes. Ugyanezen engedély egyben a szennyvízelvezető és –tisztító rendszer Üzemeltetési Szabályzatát is jóváhagyja. A létesítményeket a Szikszó-Víz Koncessziós Vízgazdálkodási Kft. üzemelteti. A település ingatlanain keletkező szennyvizeket a geodetikus viszonyoknak megfelelően gravitációs, illetve nyomott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózattal, a Miskolc – Mályi regionális szennyvízelvezető rendszeren keresztül vezetik a MIVÍZ Kft. üzemeltetésében lévő Miskolc városi szennyvíztisztító telepre.



45

Szikszó város csatornahálózatát: 26.794 m D200 és 300 ac., KGPVC és beton gravitációs 5.616 m DN 150 ac. és DN 80, 90, 100, 150 KMPVC nyomott rendszerű csatornahálózat 4 db központi átemelő 11 db közbenső átemelő képezi. Az átemelők egyaránt DN 2000 előregyártott vb. elemekből épültek. A Szikszó városi szennyvíztisztító telep a Szikszó és Aszaló településeken összegyűjtött szennyvizek tisztítására épült ki. A vízjogi üzemeltetési engedély szerint a telep jelenlegi névleges hidraulikai kapacitása 750 m3/d, 8000 LE, míg tényleges terhelése / kihasználtsága: 640 m3/d, 6933 LE, de a 2008. évi üzemeltetői adatok alapján a telep terhelése megnőtt, 840-850 m3/d, így az túlterheltté vált. A telep két fő részből áll, egy 500 m3/d kapacitású tömbösített egységből, valamint egy 250 m3/d kapacitású biológiai tisztítóegységből (az aszalói bővítés kapcsán került kiépítésre). A szennyvíztisztító telep részét képezi továbbá egy ún. TABSZ és egy TABTA rendszer, amely jelenleg üzemen kívül van. A Szikszó és Aszaló településekről bevezetett, kevert szennyvizek gépirácsra, majd kiegyenlítő medencébe kerülnek, ahonnan szétosztásra kerülnek a tömbösített és az új építésű biológiai műtárgyakra. A fő technológia: eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval, valamint vegyszeres kezeléssel történő foszforeltávolítással.

A tömbösített rendszer főbb műtárgyai: 1 db előmechanikai tisztító egység (gépi rács + kézi rács havária esetén) 1 db V = 170 m3-es kiegyenlítő medence (1+1 db léghűtéses fúvó, 40 db légbefúvó elemmel és 1+1 db feladó szivattyúval) 1 db V =154 m3-es anaerob medence 2 db V = 267 m3-es aerob medence (1+1 db légfúvó, 75 db légbefúvó elemmel és 1 db recirk. szivattyúval) 2 x 49 m3-es függőleges átfolyású gravitációs ülepítő (1 db recirk. szivattyúval) 1 db 34 m3-es fertőtlenítő medence, ADVANCE 281 klórgáz-adagolóval

A 250 m3-es biológiai rendszer műtárgyai: 1 db V = 180 m3-es anoxikus medence (1 db keverő szivattyúval) 1 db V = 382 m3-es levegőztető medence (100 db légbefúvó elemmel, vegyszeradagolással és 2 db recirk. szivattyúval) 1 db Ø 14 m-es DORR rendszerű utóülepítő ÁVM típusú kotróval 1 db iszapszivattyú 1 db fúvógépház 1 + 1 db fúvógéppel A tisztítás során képződött iszapot összegyűjtik és gravitációs, valamint gépi úton víztelenítik (sűrítik). Az így előkezelt iszapot a SZATEV ZRt. megsemmisítő és komposztáló telephelyén helyezik el. A préselt iszap éves mennyisége kb. 600 m3. A szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíz befogadója a Vadász-patak 6+950 fkm szelvénye.



46

Az üzemen kívül lévő TABSZ és TABTA rendszer, valamint az üzemelő tömbösített műtárgy technológiai fejlesztésére az ÉVÍZIG – az akkori elsőfokú vízügyi hatóság – H-138653/2002. számon vízjogi létesítési engedélyt adott, amelynek határidejét az Émi-KTVF két ízben, 2266-1/2005. és 140-9/2007. számú határozatokban meghosszabbította. A határozat hatályos érvényességi ideje: 2009. április 30. A vízjogi létesítési engedély szerint a tervezett, 1200 m3/d hidraulikai kapacitású telep kétlépcsős biológiai tisztítást valósít meg, amelynek első üteme egy nagyterhelésű, míg a második üteme egy alacsony terhelésű biológia. A technológiai fejlesztés során a jelenlegi rendszerből változatlanul megmaradó műtárgyak: a kézi és gép rács, a tömbösített műtárgy, az ANOX III. medence, az utóülepítő III., a klórozó és az iszapvíztelenítő.

Az átalakítás során » » » » » »

a jelenlegi kiegyenlítő-levegőztető műtárgyból egy anaerob/anoxikus teret alakítanak ki a TABSZ műtárgy levegőztető egységéből mélylégbefúvásos levegőztető medencét képeznek a TABSZ műtárgy utóülepítőjét felújítják a meglévő alacsony terhelhetőségű biológiai egység II. levegőztető medencéjében lévő elemek bővítését további 2 x 75 db elemmel és a hozzá tartozó fúvóval a TABTA műtárgyat anaerob és anoxikus terekké alakítják a meglévő fertőtlenítő műtárgyat további 20 m3-rel bővítik

A fejlesztés során megépülő új műtárgyak » » » » » » » »

1 db gépi rács 1 db tangenciális homokfogó, homokszivattyúval és homok-víztelenítővel 1 db V = 10 m3-es közbenső átemelő 3 x 1+1 db szivattyúval 2 x 180 m3-es anoxikus III. medence 1+1 db keverővel 2 x 383 m3-es levegőztető III. medence 2 x 100 db elemmel, 1 db fúvóval és 1+1 db recirk. szivattyúval 1 db V = 20 m3-es iszaptároló medence, 1 db keverővel 1 db iszapvíztelenítő, elősűrítő és vegyszeregységgel 1 db V = 25 m3-es iszapvíz-kezelő medence, vegyszeradagolóval

2006. évi adatok szerint a város 2110 db lakásából 1813, valamint 36 db közület csatlakozik a települési szennyvízelvezető rendszerre, amely 86 %-os bekötési arányt jelent. Javaslatok Szikszó város szennyvíztelepe csak a jelenlegi igények kielégítésére elegendő. Nagyobb ipari létesítmény megjelenése esetén a kapacitást növelni kell. Hosszabb távon új szennyvíztelep létesítése a cél. Feladatok: » A csatornahálózatra való rákötéseket minden ingatlan esetén szorgalmazni kell. » A tisztított szennyvíz ammónia tartalmát a határérték alatt kell tartani. » A még csatornázatlan pincés területeket csatornázni kell. » Figyelemmel kell kísérni a régi, nem zárt szikkasztók sorsát. » A nem csatornázott részeken csak szigorúan ellenőrzött vízzáróan kialakított, zárt szennyvíztározók fogadhatók el. » Fel kell készülni az alternatív, a csatorna hálózatot tovább nem terhelő, és takarékos módszerek fogadására. Ilyen például a komposztáló toalett, vagy a környezetkímélő alternatív biológiai eljárások alkalmazása a szennyvíz szikkasztására.



47

» » » »

4.3.

A városban megvalósuló nagyobb ipari beruházások a szennyvíztelep bővítését is igénylik. El kell érni, hogy a Vadász patakba ömlő tisztított szennyvíz minősége folyamatosan megfelelő legyen. Elő kell segíteni a Szikszói Kistérség többi településének csatornázását. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos fő célkitűzéseket Szikszó város 2007-ben aktualizált hulladékgazdálkodási terve adja meg.

Levegőtisztaság-védelem

Érintett szakhatóságok: Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség ÁNTSZ - illetékes Kistérségi Intézete A vonatkozó szakhatóság által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslatai beépültek a tervbe. Szikszó település levegőminőségét az egyedi és lakossági fűtések, a közlekedés és az egyéb tevékenységek emissziója határozza meg. A megyei felmérések alapján Szikszó város nem tartozik a szennyezett települések közé. Szikszó területén nem üzemeltet a környezetvédelmi Felügyelőség imissziós mérőállomást, így a település területén mért légszennyezettségi adatok nem állnak rendelkezésre. Az utóbbi években kiépített Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat Legközelebb Sajószentpéteren és Miskolc-Búzatéren, illetve a Hernád völgyében Hernádszurdokon szolgáltat folyamatos légszennyezettségi adatokat. Egyedi és lakossági fűtések A kén-dioxid kibocsátás – ahogy egész Magyarországon – Szikszón is csökkenő tendenciát mutat. Ennek elsődleges oka az energiahordozók minőségi javulása, valamint a fűtéskorszerűsítés. A szilárd tüzelőanyagról gáztüzelésre való áttérés a levegőben szálló por mennyiségét is csökkentette. A településen nagyobb mértékű levegőminőség-javulást eredményezne a lakosság magasabb arányú gázhálózatra történő csatlakozása. Szórólapok, különböző tájékoztatások, felhívások, összehasonlító elemzések megismertetése útján elősegíthető a lakosok szemléletének megváltozása. Közlekedés jellegű levegőterhelés A közlekedés egyik legjelentősebb szennyező hatása a légszennyező-anyagok kibocsátása. A települést kettészeli a Budapest - Kassa irányába tartó 3. sz. országos I. rendű főút. Ebből adódóan a közlekedésből eredő levegőszennyezés, valamint porterhelés számottevő. Mérési adatok nem állnak rendelkezésre, de a szennyezés kibocsátás minden bizonnyal megközelítheti, vagy túl is haladhatja a megengedett határértékeket. Ipari, gazdasági területekből eredő légszennyezés Helyben keletkező, jelentős méretű ipari eredetű emisszió nem éri a települést. Számítani kell ugyanakkor a távolabbi ipar területek ilyen hatásával, bár az ezek által számba jövő terhelés, melyet elsősorban a szél szállíthat, normál körülmények között messze alatta marad a megengedett határértékeknek. Ilyen eredetű rendkívüli szennyezés Szikszót eddig nem érte.



48

Speciális levegőszennyezést jelent a városban a SZATEV bűzhatása. Az utóbbi évek jelentős környezetvédelmi beruházásai óta a helyzet sokat javult, de lakossági panaszok ennek ellenére előfordulnak. Egyéb légszennyezés: A település mezőgazdasági területei illetően számolnunk kell a levegő szálló por tartalmával. A szálló por mértéke a csapadékos hónapokban csökken. A település közigazgatási területén található erdők az ilyenfajta levegőterhelés csökkenését eredményezik. A szálló por megfogását növelni lehet a települési zöldfelületek növelésével, az utak és mezőgazdasági táblák mentén kialakított védőfásításokkal, valamint fokozni kell az élőnövényzet fedezettségének mértékét. Főleg a kora tavaszi, kisebb mértékben az őszi időszakban igen intenzív száraz fű és avar égetések jellemzik a város térségét. A település lakói részéről többször érkezett panaszbejelentés a környezetvédelmi Felügyelőséghez a városi hulladéklerakó begyulladása által okozott légszennyezésre. (Ez a probléma a szeméttelep 2007 novemberi bezárásával megszűnt.) Levegőtisztaság-védelmi nyilvántartásban Szikszó közigazgatási területén nyilvántartott bejelentés-köteles légszennyező források 2006. évi kibocsátása: Légszennyező anyag Szén-dioxid Nitrogén-oxidok (NO és NO2) , mint NO2 Szén-monoxid Szilárd anyag Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO2

Kg 5508660,531 5359,37 461,438 2 0

A források kibocsátása az üzemeltetők bevallása alapján határérték alatti.

Általános levegőtisztaság-védelem A levegő védelmével kapcsolatos szabályokról a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet ad előírásokat. A légszennyezettségi határértékekről a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik (módosítja a 4/2004 KvVM-ESZCSM-FVM rendelet) . A jogszabály 4.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint a rendelet 1.1. számú mellékletében szereplő légszennyező anyagokra a rendelet (4) bekezdésében foglaltak kivételével a légszennyezettség abban meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni az ország egész területére. Az igazgatási határon belül kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve felhasználója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10. §-a értelmében. Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a rendezési



49

terv módosításánál szükséges figyelembe venni a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. §. szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Az állattartást az Önkormányzatnak állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni, az avar és kerti hulladék égetését külön Önkormányzat által szabályozott módon kell elvégezni. Javaslatok Lakossági emisszió Az elsősorban fatüzelésből eredő SO2 szennyezés csökkenő tendenciát mutat a gázfűtésre való áttérésnek köszönhetően. Az avarégetés korlátozásával, a komposztáló berendezések preferálásával az emisszió tovább csökkenthető. A levegőminőségi kedvező állapot megőrzése és javítása érdekében törekedni kell a vezetékes gáztüzelés kiterjesztésének támogatására, mely a vegyes tüzelésből származó salak, pernye hulladékok keletkezésének teljes körű megszüntetését eredményezi. Közlekedési emisszió Javasolt a közlekedésfejlesztési munkarészben szerepeltetett elkerülő út megépítése, mely tehermentesíti a települést az átmenő forgalomtól. Propagálni kell a nem motorizált – például kerékpáros – helyi, és települések közötti közlekedés terjedését, a Szikszó és Aszaló közötti kerékpárút felújítását, és új kerékpár utak építését. Az ülepedő por mennyisége az utak burkolásával, és a burkolt utak felületének rendszeres tisztításával, mosásával, az út menti aktív zöldfelületek, lomblevelű fák telepítésével mérsékelhető. Egyéb emisszió Elérendő cél a bűzhatás teljes kiküszöbölése elsősorban a SZATEV üzemében, valamint a fontosabb légszennyező anyagok esetében a határérték túllépések megszüntetése, a meglevő kedvező paraméterek fenntartása. Ahhoz, hogy az ipari kibocsátás (szén és nitrogén és kén oxidok, por, korom, stb.) ne növekedjen, korszerű, kis energia igényű, kis emissziós értékekkel jellemezhető üzemek telepítését kell előnyben részesíteni. Önkormányzati eszközökkel kell fellépni az avar és száraz fű égetések minimalizálása végett. El kell érni, hogy a környezetbarát módszereket (mezőgazdasági, kerti hulladék komposztálása) a lakosság megismerje és alkalmazza. Elő kell segíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programok kén-dioxid, nitrogén oxidok, illékony szerves vegyületek, ózonkárosító és üvegház hatású gázok vonatkozásában tett feladatainak érvényesítését. A helyi levegőtisztaság védelmi monitoring rendszert ki kell dolgozni. 4.4.

Zaj- és rezgésvédelem

Érintett szakhatóságok: Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség A város területéről az utóbbi három évben zajpanasz a környezetvédelmi Felügyelőséghez nem érkezett. A város területén különösen feltűnő, zajjal járó tevékenység nem folyik. A néhány kisebb üzem nem igazán zajos. A település zajterhelése elsődlegesen a közlekedésből adódik.



50

Általános zaj- és rezgésvédelem A tervezési terület állapotát, minőségét, a meglévő és tervezett funkciók működését döntően befolyásoló hatótényező a környezeti zaj, ezért a területrendezés- és fejlesztés során kiemelt feladat a az új terhelések kialakulásának megelőzése, illetve megakadályozása. A megelőzés érdekében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetőleg rezgésterhelési határértékeket. Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelő zajhelyzet elérése érdekében fontos továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minőségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhető el. Célszerű a zajhelyzet javítása érdekében olyan követelmények, feladatok, feltételek meghatározása, melyek figyelembe veszik a helyi viszonyokat, és megvan a reális lehetősége teljesítésüknek, illetve végrehajtásuknak. A területrendezés és fejlesztés során az OTÉK előírásainak megfelelő övezetek kialakítására kerül sor, rendezettebb, szabályozottabb formában. A településszerkezet kialakítása, illetve a különböző övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel. A környezeti zajforrások közül a zajforrások jellegének megfelelően a következők vizsgálata szükséges: • közlekedési jellegű zajforrások (közúti, vasúti), • egyéb jellegű zajforrások (kereskedelmi-, vendéglátó-, kulturális- és sportlétesítmények zajforrásai). A várost érő zaj – és rezgésterhelések elsősorban a közúti és a vasúti közlekedésből származnak. A településen a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletnek megfelelően a környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj., ill. rezgésterhelési határértékeket. A zajvédelmi rendelet hatálya a tervezett gazdasági területekre is kiterjesztendő. A zajvédelmi szempontból érintett szolgáltatók részére kiadott engedélyeket, illetve az engedély nélkül üzemelő létesítményeket a jövőben felül kell vizsgálni és adott esetben élni kell a rendelet által biztosított eszközökkel. (szabálysértési bírság, korlátozás, betiltás). A rendeletben célszerű előírni, hogy a lakossági panaszt okozó létesítmények üzemeltetőit zajmérésre kötelezheti az önkormányzat és határérték feletti zajterhelés esetén a vonatkozó rendelet alapján a technológia korszerűsítését, vagy zaj gátló intézkedéseket (védőfal építése, növénytelepítés), illetve időbeli korlátozást rendelhet el. A település területén, a lakóterületek szomszédságában tervezett beruházások építési munkálatai zavaró zajkeltéssel járhatnak. A munkálatok idejére az egyes építési területekre egyedileg zajhatárértékeket kell megállapítani. A határértékek megállapítása és azok betartásának ellenőrzése az önkormányzat feladata. Szükséges esetben időbeli korlátozásra is lehet kötelezni az építtetőt. Az építési munkálatokból származó zaj megengedett legnagyobb egyenértékű hangnyomásszintjeit vonatkozó rendelet szabályozza. A területen új létesítmények, építési munka, illetve a közlekedés okozta zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi funkciókhoz tartozó zajszinteket kell alkalmazni.



51

Zajvédelem szempontjából figyelemmel kell lenni a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. Rendeletre. A közlekedési eredetű zaj A 3. számú út városi átmenő szakaszán a közlekedésből származó zaj ugyancsak jelentős lehet. A főút városi elkerülő szakaszának előzetes környezetvédelmi hatástanulmány készítése során 1998 évben zajszint mérések is történtek a város belterületén. Ezek egyértelműen tanúsítják, hogy nappal a megengedett 65 dB határértéket meghaladó zaj észlelhető a főút mentén. Főleg kritikus a helyzet a Kassai út azon szakaszán, a Bethánia kert és a patak híd közötti részen, ahol az út összeszűkül, és néhány lakóháznak előkertje sincsen.

A 3. sz. főút átkelési szakasza – a kamion- és a teherforgalom jelentős. Kívánatos, hogy a településen elsősorban a helyi forgalom bonyolódjon célforgalom jelleggel, és egyidejűleg váljon lehetővé a település forgalmának biztonságos, folyamatos lebonyolítása. A települési elkerülő út megépítése indokolt. 4.5.

Hulladékgazdálkodás, településtisztaság

Érintett szakhatóságok: Magyar Geológiai Szolgálat ÁNTSZ - illetékes Kistérségi Intézete Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség B.-A.-Z.- Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. Általános hulladékgazdálkodás A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. A hulladékkezeléssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg.



52

Hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás A szervezett hulladékgyűjtés megoldott a településen, a hulladékgyűjtést heti egy alkalommal végzik. A hulladékgyűjtésbe a település összes lakása be van vonva. A szilárd hulladék begyűjtését szikszón jelenleg a miskolci székhelyű, és a megye egy részén tevékenykedő CIRKONT Kft. végzi, amely a Sajó-Bódva Völgye Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásnak (Társulás) a tagja. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna) Települési szilárd hulladék:

Település

Begyűjtő, szállító neve

Székhely (település)

Szelektív gyűjtőszigetek száma

Szikszó

CIRKONT Hulladékgazdálkodási Zrt.

3527 Miskolc, Zsigmondy u. 34.

9

Begyűjtött hulladék (kg/év) 2005/2006

157003 0

155550 0

Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége (kg/év) 2006/2007 I. félév

Kezelő megnevezése

1015 2

Szikszó kommunális hulladéklerakó

31784

A város egyes szűk utcáiba a szemétgyűjtő autó nem tud közlekedni. Ilyenek a pincés terület egyes utcái. Itt szemétgyűjtő konténerek kerültek elhelyezésre, melyeket időszakonként ürítenek. A kommunális hulladék elhelyezése a várostól nyugatra a Török-halom elnevezésű területen történt. A lerakó területe Tanácsi rendeletben került kijelölésre 1988-ban. A város korszerűtlen és a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő szeméttelepét 2007 végén bezárták. A Társulás Sajókaza határában modern hulladéktelepet üzemeltet, így jelenleg a Szikszó városban összegyűjtött szemét itt kerül elhelyezésre. Mivel ez jelentős szállítási költséggel jár, nagy az igény egy átrakó és tömörítő állomás építésére Szikszó határában. Ennek kivitelezése folyamatban van. A létesítmény a szennyvíz telep mellett hamarosan felépül. A közeljövő tervei között szerepel az egykori szeméttelep rekultiválása, amelynek tervei elkészültek. A SZATEV megsemmisítő telep rekultiválása folyamatban van. 2006 évben Szikszón megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. Kilenc hulladékgyűjtő szigeten PET palack, papír, színes és fehér üveg gyűjtésére van lehetőség. A 9 db hulladékgyűjtő sziget az alábbi helyeken található: ≈ Petőfi út, korháznál(828 hrsz) ≈ Dózsa György út és Bajcsy-Zs. út találkozásánál (111 hrsz) ≈ Ungvári út (693 hrsz) ≈ Temesvári út (1008 hrsz) ≈ Balogh Antal tér (1792 hrsz) ≈ Mészáros Lázár u. ≈ József Attila utca eleje ≈ Bolt utca vége ≈ Rigó utca eleje A hulladékgyűjtő szigeteken 4 db 1,1 m3-es szelektív hulladékgyűjtő konténer került elhelyezésre. A begyűjtött hulladék egy speciális szelektív hulladékgyűjtő járművel a sajókazai telepre kerül elszállításra, ahol egyelőre csak a tárolása folyik. A tervekben szerepel egy a lakosságot kiszolgáló hulladék udvar létesítése is, amely előreláthatólag az átrakó és tömörítő állomás mellett épül majd fel. A szelektív hulladékgyűjtés lakosság körében történő népszerűsítése érdekében mind a szolgáltató, mind az önkormányzat plakátokkal, figyelemfelhívással fordult a lakosság felé.



53

A gyermekek tanórán, külön foglalkozások keretében kapnak tájékoztatást a korszerű, a mai igényeknek megfelelő szelektív hulladékgyűjtés és kezelés témakörében. Rendszeresen szerveznek hulladékgyűjtési akciót az iskolában, a gyerekek évente kb. 7 tonna papírt gyűjtöttek össze. A hulladékgazdálkodási törvény (2000 évi LIII. tv.) előírásainak megfelelően Szikszó város rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási tervvel. Ez az országos és regionális hulladékgazdálkodási tervek alapján készült. A város (megye, ország) területén a szemét termelés egyre nő. Hiányzik a hulladék képződés megelőzésének felsőbb szintű stratégiája. Terjed az illegális szemét elhelyezés, és nő a veszélyes anyag tartalom. Ezek túlnyomó része környezeti és közegészségügyi veszélyforrás is. Fontosabb jogszabályok: A hulladékkezeléssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) előírásai szerint a hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles környezetszennyezést kizáró módon, a veszélyes hulladékoktól elkülönítve gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. A hulladékok kezelése során a Hgt egyéb előírásainak betartása mellett a következő jelenleg hatályos jogszabályok szerint kell eljárni: - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet - a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendelet - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a 224/2004.(VII.22.) Korm. rend. rendelkezik. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeit a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. Termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származik. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezhetne. A kis mennyiségű szennyezetlen fa-, papírhulladék a vegyes tüzelésű fűtőberendezésekben égetéssel kerülhet hasznosításra. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladék a kis mennyiség miatt a kommunális hulladékkal együtt kerül lerakásra. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.



54

További kiemelt feladat a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása. Célszerű a településen több szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőpontot kialakítani Javaslatok » » » » » » »

A bezárt szeméttelepet minél előbb rekultiválni szükséges. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsíteni kell, még több hulladékgyűjtő sziget elhelyezését kell lehetővé tenni. Támogatni kell a modern hulladékgazdálkodáson alapuló feldolgozó rendszerek kiépítését (Szikszó közigazgatási területén kívül). A szemétszállító autó által meg nem közelíthető néhány városrészben a megközelíthetőséget meg kell oldani, vagy a jelenleg használt gyűjtő konténerekből többet kell kihelyezni. Támogatni kell a szerves hulladékok komposztálását, és a komposzt újra hasznosítását. Az ideális az lenne, ha szerves anyag nem kerülne a kukákba és a szeméttelepre. Az illegális hulladéklerakókat végleg fel kell számolni, az illegális szemét elhelyezés ellen adminisztratív úton is fel kell lépni. Szabályzó és ösztönző rendszer kialakításával kell segíteni, hogy a kommunális hulladék közé a lehető legkevesebb veszélyes anyag kerüljön.

A hulladék-gazdálkodással kapcsolatos fő célkitűzéseket Szikszó város 2007-ben aktualizált hulladékgazdálkodási terve adja meg. Veszélyes hulladékok: A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladéktermelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Egészségügyi eredetű hulladék a település orvosi rendelőjében keletkezik. A veszélyes hulladéknak minősülő egészségügyi eredetű hulladékok (használt tűk, fecskendők) elkülönített gyűjtése megoldott, az itt dolgozó háziorvosok, szállíttatják el ártalmatlanításra. A Tanácsadóban, illetve az ügyeleten keletkező egészségügyi hulladékok elszállításáról az önkormányzat gondoskodik Az egészségügyi eredetű veszélyes hulladékok elszállítását a Meditrade Orvosi Műszer Kereskedelem és Szerviz Bt. végzi. Engedély száma: Veszélyes hulladékok szállításaÉszak – magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség -14/4075-8/2006., érvényességi ideje: 2009. november. Veszélyes hulladék a településen az ipari jellegű tevékenységek során is keletkezhet. A gépműhelyeknél jellemzően a gépek karbantartásából származó olajos hulladékokkal és a különböző járművek akkumulátoraival kell számolni. A településre új, veszélyes hulladékot termelő ipari technológia nem települt be. Veszélyes hulladékok szállítását és az égetéssel történő ártalmatlanítását az Északmagyarországi Környezetvédelmi Kft. (3792 Sajóbábony, Gyártelep) is végzi. a szolgáltató végzi a szikszói korház egészségügyi eredetű veszélyes hulladékainak szállítását. Engedély száma: Veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó 14-2691/17/2006. sz engedély, érvényességi ideje: 2009. július 30.



55

Az ÉMK Kft. az egészségügyi eredetű hulladékok kezelésén kívül növényvédő szerek és csomagolóeszközeik ártalmatlanítását is végzik. Veszélyes (orvosi rendelőből, kórházból származó egészségügyi eredetű) hulladékok Település

Begyűjtő, szállító neve

Székhely (település)

Begyűjtött hulladékmennyiség 2005/2006 (kg/év)

Meditrade Bt.

3508 Miskolc, Fogarasi u. 1/A

17*/17**

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Begyűjtésre használt szállítóeszköz

240

PEUGEOT BOXER

41**

Szikszó

Átvevő, kezelő megnevezése Ecomissio Kft. (Tiszaújváros) veszélyes hulladékégető

3792 HIE-561 ÉMK Kft. SajóbáDUKATO (Sajóbábony ÉMK Kft. n.a. 11784 bony, MAXI 2.8 TD Gyártelep) Gyártelep FURGONE *EWC kód: 180101 éles, hegyes eszközök (kivéve 180103) **EWC kód: 180103egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében.

Biológiailag lebomló hulladékok: Zöld-és biohulladék komponensek helyi kezelése tárgyában eredményekről sajnos nem beszélhetünk, a komposztálási igény nem jelentkezett a lakosság részéről. A kisipar esetében az elaprózottan keletkező hulladékot a városban nem gyűjtik össze és ártalmatlanításával sem foglalkoznak. Ez Szikszó térségében is minden bizonnyal környezet szennyezővé válik. A szennyezés mértéke ismeretlen. Nő a kommunális hulladékba kerülő veszélyes anyagok mennyisége is. Ez ma jobb esetben a szeméttelepre kerül, de egy része biztosan az illegális lerakók környezetét terheli. A SZATEV Rt. a Frank hegy lábánál üzemeltetett veszélyes hulladék megsemmisítő telepet. A telep megszűnt jelenleg annak rekultiválása folyamatban van. A telepen főleg a termelés során keletkezett feldolgozhatatlan állati maradványokat ártalmatlanították, de a működési engedélyben megadott külső eredetű állati hulladékok ártalmatlanítására is volt engedélyük. Mivel az állati eredetű hulladékok takarmányozásra már nem használhatóak, a feldolgozás végterméke komposztálásra kerül. Az üzemben jelenleg komposztálási tevékenység is folyik, a volt megsemmisítő telep melletti komposztáló telepen. A kész komposzt trágyaként alkalmazható.

A SZATEV telephelye



56

A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezéshez az 2004. évi XXXVI. Tv. előírásait be kell tartani. Települési folyékony hulladékok A települési folyékony hulladék mennyiségének felmérését és nyilvántartását a város területén a SZIKSZÓ-VÍZ Kft. (3800 Szikszó, Alsóvadászi út), mint koncessziós üzemeltető végzi. Az üzemeltető által nyilvántartott lakossági üzemelő szennyvíztározók száma 158 db. Szikszó város területén 1998- tól kezdve a csatornázottság közel 100% - ban kiépített. A rákötési arány meghaladja a 87%-ot, az ivóvízzel ellátott ingatlanok darabszámához viszonyítva. A városi szennyvizeket egy harmadik tisztítási fokozattal is ellátott, korszerű szennyvíztisztító telep tisztítja meg, a képződő szennyvíziszapok a SZATEV Rt. komposztáló telepére kerülnek, s ily módon hasznosulnak újra. A közműhálózatok ellenőrzését és karbantartását a város koncessziós üzemeltetője végzi. A városban a szennyvíz rákötések folyamatosak, de több ingatlan nincs rákötve a hálózatra. A szennyvíz hálózatra való rákötés arányának növelése csak az önkormányzat anyagi hozzájárulásával vagy más pályázati pénzeszköz megszerzése által valósítható meg, mert azon ingatlanok, amelyek jelenleg nincsenek rákötve, olyan tulajdonosok birtokában vannak, akik anyagi helyzetük miatt kötelezéssel sem tudják megoldani. Szennyvízkezelés és ártalmatlanítás egyébként a város területén megfelelő. Települési folyékony hulladék Település

Begyűjtő, szállító neve SzikszóVíz Kft.

Szikszó Kurmai és Társa Kft.

Székhely (település) 3800 Szikszó, külterület 3561 Felsőzsolca, Toldi M. út 1.

Begyűjtött hulladékmennyiség 2005/2006 m3/ év

Begyűjtő kapacitása

Elszállítás módja

Begyűjtés gyakorisága 2005/2006

2640

565

21900

Szennyvíz elvezető hálózat

Eseti

10

5

-

Szippantós gépjármű

2/1

A települési környezet tisztasága A település belterületének tisztántartása kielégítő. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a külterületek tisztaságát is. A közterületek tisztántartása az önkormányzat feladata, melynek rendszeresen közmunkaprogram keretein belül eleget is tesz. Hulladékfelügyeleti szempontból figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 21. § (4) bekezdését, mely lehetőséget teremt a közszolgáltatás területén begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvar, gyűjtőpontok) létesítésére és működtetésére, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait, illetve a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat.



57


5. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A tájrendezés célja A meglévő természeti adottságokra épülő tájhasználat megtartása, védelme, a területeken a hagyományos módszerekkel történő művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradása. A diszharmonikus tájhasználat megszüntetése és egészséges, esztétikus élettér biztosítása az épített környezetben. A tájrendezés elvei − − − −

A természeti és táji értékek védelme. A természeti erőforrások megőrzése a tartalékok feltárásával. Az ökológiai szemlélet érvényesítése. A külterület természeti adottságainak és az épített környezet zöldfelületeinek öszszefüggő ökológiai rendszerré fejlesztése.

A tájrendezés eszköze A területhasználatok tervi, illetve a helyi építési szabályzatban történő meghatározása, valamint a területhasználat korlátozása természetvédelem céljából. 5.1. Táji jellemzők, adottságok A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. A település északi részét érinti a Vadász – korábbi nevén: Mánta – patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat. Legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. Legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a Magyar hegy (204 m). A város földrajzi arculatát kettősség jellemzi. Nyugati és északi részén alacsony, 200-250 méteres, lösszel és nyirokkal fedett dombok emelkednek, szőllőskertekkel, gyümölcsösökkel. A város nyugati részén húzódik az a hatalmas pannóniai rétegekből felépített tábla, amely 410 km szélességben és 30 km hosszúságban terjed észak felé.



58

Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott, és a földrajzi kettőssége, a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó, mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. Noha az évi átlaghőmérséklet - 9-10 °C - kellemesnek mondható, nem ritkák a szélsőségek sem, július-augusztusban előfordulhat a 30 °C fok fölötti kánikula, januárban pedig nem egyszer süllyedt már -15 °C alá a hőmérő higanyszála. Az évi, átlagos 525 mm csapadék nem nevezhető túl soknak, de mivel nagyon egyenetlenül oszlik el, ezért előfordulnak koraés későtavaszi áradások, valamint gyakori a nyár közepi aszály. Ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhellyel az igazgatási terület nem rendelkezik. Ebből következően területén sem megszűnt, sem üzemelő bánya nincs. Szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás sincs a közigazgatási területén.

5.2 Tájhasználat Harmonikus tájhasználat A táji adottságoknak megfelelően használják a külterület. A külterületen a mezőgazdasági és erdőterületek mellett az iparterületek jelentenek diszharmónikus tájhasználatot, de ezt védőerdősítéssel kompenzálni lehet. A táj használatát korlátozó tényezők A településen találhatóak országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő ingatlanok, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű NATURA 2000 területek, és az 1996. évi LIII.tv.15.§ szerinti természeti területek, valamint országos ökológiai hálózat övezetébe tartozó területek. A szabályozás és a területfelhasználási besorolás ezen területek védelmét biztosítja. 5.3 Természeti, táji hatások A javasolt beavatkozások hatására a terv végrehajtása esetén egységes ökológiai rendszerbe illeszkedő természetes, a fenntartható fejlődés elveit követő tájhasználat jön létre. A tervezett beépítésre szánt területek a meglévő beépített területekhez kapcsolódnak. Jelentős tájhasználati változást okoznak a délen kijelölt iparterületi fejlesztések, mely mezőgazdasági területeket, szántó és gyepes részeket érintenek. A tájhasználatra és a táj látványára további változást jelenthet a távlati elképzelések között és a magasabb szintű tervekben (OTrT-ben, B.-A.-Z. megyei tervben) is szereplő autópálya továbbépítése. Az Országos Területrendezési Terv mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területfelhasználású térségi besorolása megfelel a tervezett területhasználatnak. A természeti, tájhasználati értékek megőrzését a természetvédelmi előírásokon túl a Helyi Építési Szabályzat külterületi szabályozása is elősegíti, a mezőgazdasági és erdő területek árnyalt, rugalmas előírásainak megalkotásával. A külterületet érintő táj használatot befolyásoló további településszerkezeti tervjavaslatokat lásd a 2. fejezet 2.1 Településszerkezet változás pontnál!



59

5.4 Zöldfelületi rendszer Környezetvédelmi szempontból a környezetet terhelő beruházások lakóterületre kedvezőtlen hatásainak csökkentésére a zöldfelület fejlesztést, mint eszközt célszerű alkalmazni. A fejlesztések során fontos irányelv a rendszerben való gondolkodás, azaz a megvalósuló ipari jellegű beruházásokhoz kapcsolódó zöldfelület fejlesztések a már meglévő rendszerhez illeszkedjenek. A pontszerűen pl. beültetési kötelezettség révén megvalósuló fejlesztést további út menti fásításokkal kell összekapcsolni a már meglévő települési zöldfelületekkel. A város területén a zöldfelületi elemek szigetesen, vonalasan és sávosan helyezkednek el. Sávos helyzetű elemek A település legnagyobb kiterjedésű zöldfelületi elemei a lakótelkek kertjei. Szerkezetüket tekintve kertvárosias jellegű, szabályosan kialakított telkek sorakoznak. A telekhasználatra a háromzónás felosztás a legjellemzőbb, a gondozatlan területeken ez a tagozódás nem található meg. Az épületek körül gondozott díszkert, a ház mellett és mögött gazdasági udvarrész, a telkek hátsó részében haszonkert helyezkedik el. A tömbök lombfedettségét elsősorban a hátsókertek hasznosítása határozza meg. A lakótelkek harmonikusan kapcsolódnak a táji környezethez. Szikszó település lakóterületeinek fával való borítottságát vizsgálva megállapítható, hogy arra általánosságban a fásítottság a jellemző. Szigetes helyzetű elemek Szigetes helyzetű zöldterületek a közpark, a temetők, a sporttelep, óvoda-iskolakert, templomkert. A településen gondozott közpark a Kassai út mentén a Bethánia-Kert, amelynek növényállománya gazdag, értékes idős egyedeket is képvisel. Közparkok:

Bethánia-kert

Bethánia-kert


Munkácsy utcai közterület


60

A főtér az átépítés során virágágyásokkal, facsemetékkel új zöldfelületeket kapott.

Az új Főtér és környezete Vonalas elemek Az utakat mindenütt zöld sáv kíséri, kivételt csak a Bolt, Szent Anna, illetve a Táncsics utcák képeznek. Ugyanakkor az utak szélén szinte mindenütt hiányos a növényzet. A füvet a polgármesteri hivatal a városközpontban és a közterületeken gondozza, de a kertvárosi részeken a tulajdonos köteles az útszéli zöldterületek gondozására.



61

Kertvárosi zöldfelületek, vonalas zöldsávok A zöldfelületek felosztása használat szerint 1.1. Korlátlan használatú zöldfelületek • Közparkok, közkertek • Utcai zöldsávok, fasorok 1.2. Korlátolt használatú zöldfelületek • Zöldfelület jellegű intézmények - Temető A településen összesen egy működő temető van a település belterületén a Dózsa Gy. utca végén (313. hrsz.), melynek területnagysága elegendő helyet biztosít a távaltban is.

Temető (hrsz: 313) - Sportpálya A település sportpályája tulajdonképpen egy füves terület, a város rangjához méltó kiépítést érdemelne. Elhelyezkedése ideális a városi sportcsarnok és uszoda mögötti területen helyezkedik el. Továbbfejlesztése szükséges, összhangban a többi sportolási célú intézménnyel, így kialakulhat a város sportcentruma.



62

Sportpálya (hrsz: 1284/1)

Sportolási célú intézmények •

Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények

Bethlen Gábor utcai Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola 4. sz. épületének kertje



63

Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola 1.és 2.. sz. épületének kertje Ide tartoznak az oktatási intézmények (óvodák, általános iskolák), melynek udvarain játszóterek, közösségi terek és sportterületek kapnak elhelyezést.

Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola Sportpályája, melyben futópálya, egy aszfaltos, és egy salakos labdapálya kap helyet

Központi óvodakert



64

Bethánia napközi-otthonos óvoda kertje 1.3 Egyéb korlátolt használatú zöldfelületek - Lakóterületek kertjei A település valamennyi utcájának telkén a hagyományos háromzónás kerthasználat jellemző, azaz előkert, oldal-pihenő kert és hátsó-gazdasági kert. Ez utóbbi kettő gyakran összeolvad és a haszonkert uralja a teljes telket. Kihasználatlan zöldfelületek A városban több olyan területet találhatunk, melyeknek zöldfelülete rendezett ugyan, de funkcióját tekintve kihasználatlan. Ilyen területeket elszórtan találhatunk, parkosításuk, zöldfelületük fejlesztése a lakókörnyezet komfortosságához járulhatna hozzá, a településkép minőségi javulását eredményezné. Ilyenek pl.

A Bethlen G. utca – Malom utca – Verseny utca – Főút által határolt tömb belseje Jelenleg kaszált füves terület, parkosítása sokat javíthatna a társasház lakóinak életminőségén, városiasabb településképet eredményezne.



65

Bethlen Gábor utca végén található zöldte-

A Kórház utcai buszforduló

rület

Területe rendezetlen, sivár képet mutat. Fásítás és környezetrendezés lenne szükséges, főként, ha a környező üres telkek tervezett lakóterületei kínálati szempontból érdekeltté válnak.

Fásítása, parkosítása elválasztó terület lehetne a mezőgazdasági üzemi telephelyek és a lakóterületek között. Többszintes növényállomány alkalmazásával növekedne a terület biológiai aktivitási értéke.

A Hernád-Malom utcák által határolt vásártér területe

Munkácsy utcai közterület

Zöldfelületi rendszer korszerűsítése: A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésűek. Az elemek, hogy működőképes rendszerré, azaz a települést átszövő, összefüggő hálózattá fejlődjenek az alábbi rendezési cél figyelembe vétele szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez időben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Rendezési javaslatok: – Fejleszteni és rendezni kell a táj jellegzetes szerkezeti elemeit, a települési zöldfelületek között a térben is egységes kapcsolatot kell teremteni. – A lakótelkek zöldfelületét, a lombtömeg mértékét jelentősen növelni kell. – A településszerkezetet ki kell emelni zöldfelületekkel, zöldterületekkel. Ennek érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel. – Meg kell oldani • az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését, Szikszó város Településrendezési Terve


66

•

a vízfelületek melletti ökológiai folyosók, és a belterületen sétányok kialakításával a vizek és zöldfelületek egymást erősítő rendszerének kialakítását. • a település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: o a kisebb közkertek növényállományát, o a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények közül az egyházi, oktatási és kulturális létesítmények dús vegetációját. Utcai zöldsávok -fontos kapcsolatteremtő elemek a városi és város környéki zöldterületek között. Kondicionáló és településképi jelentőségével kiemelkedő A település utcái zöldsávval rendelkeznek, a fasorellátottságuk hiányos, némely utcákban egyáltalán nincs fasor. Rendezési javaslat: − Utcafásítási terv készítése tájépítész alkalmazásával. − A meglévő hiányos fasorok pótlása a jellemző fafaj ültetésével. Fejlesztés célja: − a zöldterületek területi és térbeli kapcsolatrendszerének a kialakulása, − a településszerkezet kiemelése, − az utcakép esztétikai értékének növelése, − lakókörnyezet, gazdasági környezet javítása, − zöldfelületi rendszer működtetése. Lakóterületek zöldfelületei -a város uralkodó zöldfelületi elemei. Megfelelően gondozottak. Lombtömeg-fedettségük változó mértékű. Rendezési javaslat: − Lakótelkek lombtömegének fejlesztése 50%-ra. Fejlesztés célja: − lakókörnyezet javítása, kondicionáló hatás növelése, − településkarakter erősítése, − a városi és településszéli zöldfelületek kapcsolatának a megerősítése. Közterületek, zöldterületek fejlesztése Fásítani szükséges a kihasználatlan zöldterületeket, közterület rehabilitáció keretében, kertésztervező bevonásával. Ezek a területek alkalmasak lehetnek játszóterek elhelyezésére, parkosításra.



67


6. A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ELEMEI Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Az infrastruktúrának meghatározó szerepe van a települések létrejöttében, életében, fejlődésében. Az infrastruktúra jelenti azt a hátteret, vázat, amely nélkül aligha működhetnének, még inkább fejlődhetnének a települések. Az infrastruktúra fejletlensége, korszerűtlensége ill. elmaradottsága a települések fejlődését gátolja, fékezi. 6.1. A település intézményrendszere Szikszó város Önkormányzata önálló intézményhálózattal rendelkezik.

Polgármesteri Hivatal: Cím: 3800 Szikszó, Kálvin tér 1sz. Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: » Építési Osztály ( ezen belül I.fokú Építési Hatóság) » Hatósági Osztály » Okmányiroda » Önkormányzati és Szociális Osztály » Pénzügyi Osztály » Titkárság » Városi Gyámhivatal

Polgármesteri Hivatal

A településen cigány és lengyel kisebbségi önkormányzat is működik. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK: Szikszón óvodák, illetve általános iskola és gimnázium szolgálja ki az oktatási feladatokat. •

Bethánia Óvoda

Cím: 3800 Szikszó, Hunyadi J. út 4-6. » Fenntartó: Szociális Missziótársulat » Alapítás éve: 1995 » Tipus: Óvoda (Koedukált) » Nevelőtestület összetétele: szerzetes-óvodapedagógus: világi óvodapedagógus: 6 fő » Dajkák száma: 1 fő » Óvodai csoportlétszám: 3 csoport, 25 gyermek » Idegen nyelv tanítása: » Óvodai termek száma: 3 db (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)



68

Képzési, szervezési sajátosságok: A település sajátságaiból adódóan a népi kultúra ápolását, a hagyományok őrzését és átadását tartják feladatuknak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Felvételi követelmények: Bármely család gyermeke felvételt nyerhet felekezetre való tekintet nélkül, ha az óvoda nevelési elképzeléseivel a szüleik azonosulni tudnak. Pedagógiai hitvallás: Az óvoda célja az óvodás gyermek személyiségének kibontakoztatása, sokoldalú harmonikus fejlesztése. A keresztény családi nevelés folytatásaként az óvoda feladata a keresztény értékek erősítése. Fontos tényező az óvoda nevelésében az érzelmi biztonság, a derűs, oldott légkör, jó közérzet, nyugalom, érzelmi kiegyensúlyozottság. Az óvoda nevelését igyekszik arra irányítani, hogy a gyermek szeretetben, szeretet által megtanuljon kapni, adni és másokkal törődni. •

Szikszó Városi Óvoda, Alapszolgáltatási Központ és Védőnői Szolgálat

Cím: 3800 Szikszó Rákóczi út 60. » Az intézmény alapítója és fenntartója: Szikszó Város Önkormányzata » Az intézmény működésének kezdete: 2008. január 01. » Nevelőtestület összetétele: Óvónők száma: 10 fő Dajkák száma: 2 fő » Óvodai csoportlétszám: 5 csoport, 29 gyermek » Óvodai termek száma: 5 db (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

Az intézményben a közelmúltban történt akadálymentesítés. » Az óvoda nevelési programja: „Nevelés a művészetek eszközeivel.” » Az óvoda célja: a már kialakított hagyományok bővítése, kiszélesítése. A program alapelve: "Szeretetteljes biztonságérzetet adó, élménygazda óvoda megteremtése, ahol gyermekközpontúság, úgy jelenik meg, hogy a gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási, önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek" Az óvoda alapvető célja: » sokoldalú képességfejlesztés » komplex élmények biztosítása » szociális érzékenység kialakításának fejlesztése » empátia készség, tolerancia fejlesztése » harmonikus esztétikus összerendezett mozgás elősegítése » művészeti tevékenységekhez a rácsodálkozás élmények erősítése » egyéni igények figyelembevételével esztétikus higiénikus gondozás biztosítása Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segíti a gyermek fejlődését.



69

A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. Korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében. •

Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola Cím:3800 Szikszó, Miskolci u. 9. » Tanulócsoportok: 35 db » Tanulócsoportok: 855 fő » Tantermek száma: 33 db » Az iskola alkalmazásában álló pedagógusok száma: 73 fő » Az iskola épületében a közelmúltban történt akadálymentesítés » A településen kollégium nem működik. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

A gimnázium épülete A fenntartó, Szikszó Város Önkormányzata 1995-ben az oktatási intézmények összevonásával (Szepsi Csombor Márton Gimnázium és Szakképző, Móricz Zsigmond Általános Iskola) teremtette meg a mai iskolaszerkezet kiépítésének lehetőséget. 2002-ben a Nevelési tanácsadóval bővülve, több célú, közös igazgatású intézmény lett az iskola. Az intézmény 14 évfolyamon nevel és oktat 6 éves kortól felnőtt korig nappali és levelező tagozaton. A tanulók létszáma évek óta több mint ezer fő Oktatási formák nappali tagozaton: » 8 évfolyamos általános iskola » 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés » (A hatosztályos képzési formában közbeiktatott évfolyamaként igény esetén nyelvi elkészítő osztály indul) » érettségi utáni szakképzés közép és felső fokon » levelező tagozaton: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, szakképzés. Az általános iskolai tagozaton beiskolázási körzete elsősorban Szikszó város, de az utóbbi időkben, élve az iskolaválasztás jogával, a környező településekről is járnak ide gyermekek; vonzó számukra az emelt szintű képzés: 1-8. évfolyamig testnevelés, 3-10. évfolyamig idegen nyelv, 5-8. évfolyamig matematika tantárgyakból. Az idegen nyelvi emelt óraszámú oktatás a hatosztályos képzési formában folytatódik a gimnáziumi tagozaton. A szakképzés irányai: informatika. A város oktatási koncepciójában a környék igényeit kielégítő, megbízható, jó színvonalú tudást adó, a város gyermekeinek helyben tanulási lehetőségét biztosító iskola igényét fogalmazza meg. MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY •

Bölcs Bagoly Városi Könyvtár Cím: 3800 Szikszó, Malom utca 3. » A könyvtár kihasználtsága 80% » Jelenleg is folyó fejlesztések: könyvvásárlás » Könyvtári részlegek száma: 15 db, amelyen belül a kötetek példányszáma 35.000 db. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)

Városi Könyvtár



70

A könyvtár szolgáltatásai: » Fénymásolás, nyomtatás, szélessávú Internet-hozzáférés » Pályázati módszertani portál elérési pontként üzem a Regionális Fejlesztési Holding Rt. jóvoltából, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a projekt-ötletek megfelelő projektté, illetve pályázattá történő fejlesztéséhez. » Könyvtárközi szolgáltatás az ODR láncon keresztül. A könyvtár minden Magyarországon megjelent könyvet biztosítani tud általa olvasói számára, amennyiben kölcsönözhető. » Kutató munkához, szakdolgozatok készítéséhez, teljes körű segítség-nyújtás rövid határidőn belül. » Időszakonként könyvvásárlási lehetőség közvetlenül a kiadótól. » Információszolgáltatás: kulturális programokról, menetrendekről » Minden hónapban más-más rendezvény. » Csütörtök délutánonként játszóház, sakk-klub, video-dvd filmek vetítése » Szikszó Város Önkormányzatának testületi ülésein elhangzott dokumentációkba, valamint a város életével kapcsolatos egyéb anyagokba nyerhető betekintés. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY •

Egészségügyi ellátás: » » » » » »

•

Fogászati ellátás: » » »

•

Körzet száma: 3 felnőtt, 1 gyerek Egy körzethez tartózók száma átlagosan 1500 fő Ellátó felnőtt- és gyermek háziorvosok száma: 3+1 fő Az orvosi rendelő címe: 3800 Szikszó, Rákóczi út 67 sz. Asszisztensek száma: 4 fő Védőnők száma: 3 fő

Fogorvosi rendelők száma: 2 db Fogorvosi rendelő címe: 3800 Szikszó, Rákóczi út 67 sz. Asszisztensek száma: 2 fő

Az orvosi ellátást helyben működő gyógyszertárak egészítik ki: 1. Turul Patika (Szikszó, Kassai út 45-49.sz) 2. Zöldkereszt Patika (Szikszó, Pálóczi út 65-67.sz.) 3. Szent Márk Patika (Szikszó, Pázmány Péter tér 14.sz.)

•

Kórházi ellátás

II. Rákóczi Ferenc Kórház Cím: 3800 Szikszó, Kassai út 45-49. Sz. A kórház jelenlegi osztályszerkezete: » I. Krónikus Belgyógyászat 50 ágy » II. Krónikus Belgyógyászat 50 ágy » III. Krónikus Belgyógyászat 50 ágy » Mozgásszervi Rehabilitáció 30 ágy » Belgyógyászati Rehabilitáció 30 ágy » Neurológiai Rehabilitáció 23 ágy » Ápolási Osztály 43 ágy » Általános Belgyógyászat 20 ágy (Megyei Kórház kihelyezett részlege) II. Rákóczi Ferenc Kórház



71

2001. januártól van a kórháznak EN-ISO 9002, majd 2003. december 15-től EN-ISO 9001 típusú minőségbiztosítási akkreditációja.

A kórház 1936-ban

Kórház főbejárat

Udvar felől

3 ágyas kórterem •

Krónikus szárny

Neurológiai Rehabilitációs osztály nővérpult

Védőnői szolgálat:

A településen működő védőnők száma 3 fő. Munkájuk elsődleges célja a prevenció, egészségmegőrzés, egészségnevelés. További feladataik közé tartozik, a várandós gondozás, csecsemő ápolás, kis- és nagy gyermekek szűrő vizsgálatainak elvégzése illetve kötelező védőoltások beadásának lebonyolítása. •

Mentők

A városban a mentőszolgálatot az Encsi Mentőszolgálat látja el, melynek székhelye: 3860 Encs, Petőfi út 58. sz. •

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Cím: 3800 Szikszó, Rákóczi út 60. sz.



72

A gyermekjóléti szolgálat célja a településen élő gyermekek testi, lelki, erkölcsi fejlődésének elősegítése. A gyermek saját családjában történő nevelésének elősegítése, biztosítása a családban felmerülő problémák megoldása. Cél a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása. A családsegítő szolgálat célja szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő családok számára segítségnyújtás. Ezen szolgáltatás igénybevétele feltételekhez nem kötött, az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatások térítésmentesen vehetők igénybe. •

Szociális ellátás:

A település rendelkezik időskorúak ellátását szolgáló intézménnyel, melynek neve Szikszói Városi Óvoda, Alapszolgáltatási Központ és Védőnői Szolgálat. Cím: 3800 Szikszó, Rákóczi út 60. sz. » Ellátottak száma: 23 fő » Alkalmazottak száma: 3 fő A házi segítségnyújtás célja a gondozott saját lakókörnyezetében történő segítségnyújtás. Cél az ellátást igénybe vevőt fizikai, mentális, szociális szükséglete életkorának élethelyzetének figyelembevételével és egészségi állapotának megfelelően. Az étkeztetés célja a szociális rászorultság vizsgálata után, étkeztetés biztosítása, elvitellel, kiszállítással, nappali ellátás keretében helyben fogyasztással. A nappali ellátás célja napi háromszori étkezés biztosítása, továbbá személyi tisztálkodás, ruházat tisztítására van lehetőség. Foglalkoztatás keretében szabadidős programok szervezése, tömegkommunikációs eszközök biztosítása. Tanácsadás, gyógytorna, rendezvények és egyéb kulturális programok szervezése, megtartása. EGYÉB ELLÁTÁS: •

Állatorvosi ellátás: » » »

•

Állatorvosok száma: 1 fő Állatorvosi rendelő címe: 3800 Szikszó, Gárdonyi u. 2. sz. Kihasználtsága: 100 %

Egyéb intézmények: » » » » »

Rendőrség: 3800 Szikszó, Malom u. 6.sz. Tűzoltóság: Miskolcon található (Dózsa Gy. u. 15.sz.) Munkaügyi Központ: 3800 Szikszó, Kassai u. 108. sz. Bíróság: 3800 Szikszó, Kassai u. 31. sz. Ügyészség: 3800 Szikszó, Kassai u. 62. sz.

A településen a fentieken túl intézményként 2 db vasútállomás, 4 db templom és egy Posta található.



73

Javasolt fejlesztések Az intézményi infrastruktúra ellátás megőrzése a kitűzött cél, illetve a már elhatározott fejlesztések, így: Intézményfejlesztés az alábbi területeken szükséges: Szociális ellátás → Szociális szolgáltató központi ellátásban való részvétel → Kistérségi átmeneti otthon létrehozása → Hajléktalan ellátás megszervezése

Orvosi ellátás → Kórházi ellátás teljes körű visszaállítása → Mentőszolgálati központ létesítése → Orvosi ügyelet új épületbe helyezése

Sport, szabadidő → Sportolási célú intézmények bővítése, mint az uszoda bővítése, sportpályák felújítása, újak létesítése, a sportcsarnok rekonstrukciója, felújítása.

Művelődés → Helyi gyűjteményeket bemutató múzeum létrehozása

A szükséges fejlesztésekhez a tervben területet biztosítottunk, a szükséges funkciók a lakóterületi övezetekben elhelyezhetőek. 6.2. Közlekedés A település közlekedési alátámasztó munkarésze külön kötetben található! 6.3. Közműellátás A település közmű alátámasztó munkarésze külön kötetben található!



74


7 .

M A G A S A B B R E N D Ű

T E R Ü L E T R E N D E Z É S I

T E R V N E K M E G F E L E L Ő S É G

V A L Ó I G A Z O L Á S A

Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 7.1. Az országos területrendezési terv Szikszó várost érintő elhatározásai Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározása szerint a „területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét”.

Részlet az új /2008.06.09.) OTrT-ből



75

Az Országos Területrendezési terv országos övezetei Szikszó környezetében az alábbiak:

Részlet az Országos területrendezési tervből

Részlet az Országos területrendezési tervből- kiváló termőhelyű erdőterületek övezete

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet

Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete

7.2. A B.-A.-Z megyei területrendezési terv Szikszó várost érintő elhatározásai



76



77



78



79



80



81



82



83



84



85



86



87



88



89



90



91



92



93

7.3. A B.-A.-Z. Megyei Területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A megyei szerkezeti terv szerint az erdőgazdálkodási térség Szikszó igazgatási területén 10 részből áll, nagyságuk az alábbiak szerint alakul: 1.terület: 4,51 ha 2.terület: 25,6 ha 3.terület: 6,22 ha 4.terület: 25,9 ha 5.terület: 15,65 ha 6.terület: 12,3 ha 7.terület: 20,05 ha 8.terület: 21,0 ha 9.terület: 12,3 ha 10.terület: 11,01 ha Σ Erőgazdálkodási térség: 4,51+25,6+6,22+25,9+15,65+12,3+20,05+21+12,3+11,01 = 154,54 ha

Erdőgazdálkodási térség megoszlása Szikszó igazgatási területén



94

Az erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó szabályok szerint a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a megyei erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. Megfelelőségi számítás külön-külön erdőgazdálkodási térségenként megbontva: 1.sz. erdőgazdálkodási térség területe: 4,51 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 4,51 ha → 100 %-ban megfelel 2. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 25,6 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 22,2 ha, mezőgazdasági terület: 3,4 ha A 2. sz. erőgazdálkodási térség 85 %-a: 21,76 ha 21,76 < 22,2 →megfelel 3. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 6,22 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 6,22 ha → 100 %-ban megfelel 4. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 25,9 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület:25,9 ha → 100 %-ban megfelel 5. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 15,65 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 15,65 ha → 100 %-ban megfelel 6. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 12,3 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 12,3 ha→ 100 %-ban megfelel 7. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 20,05 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 20,05 ha → 100 %-ban megfelel 8. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 21,0 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 21,0 ha → 100 %-ban megfelel 9. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 12,3 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 12,3 ha → 100 %-ban megfelel 10. sz. erdőgazdálkodási térség területe: 11,01 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 11,01 ha → 100 %-ban megfelel Σ Erdőgazdálkodási térség nagysága: 154,54 ha ebből a településszerkezeti terven Σ Mezőgazdasági terület Σ:3,4 ha Σ Erdő terület Σ: 22,2 ha A Σ erőgazdálkodási térség 85 %-a: 131,36 ha 131,36 ha < 154,54 ha A településszerkezeti terv területfelhasználása megfelel a Σ erdőgazdálkodási térségnek.



95

VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉG A megyei szerkezeti terv szerint a vegyes területfelhasználású térség Szikszó igazgatási területén 2 részből áll, nagyságuk az alábbiak szerint alakul: 1. terület: 210,43 ha 2. terület: 78,87 ha Σ Vegyes területfelhasználású térség: 210,43+78,87 = 289,3 ha

Vegyes területfelhasználású térség megoszlása Szikszó igazgatási területén A vegyes területfelhasználású térség területfelhasználására vonatkozó szabályok szerint a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a megyei vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban erdő és mezőgazdasági kategóriába kell sorolni. Megfelelőségi számítás külön-külön vegyes területfelhasználású térségenként megbontva: 1. sz. vegyes térség területe: 210,43 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 27,73 ha, általános mezőgazdasági terület: 77,64 ha, kertes mezőgazdasági terület: 100,98 ha, ipari gazdasági terület: 4,08 ha A 2. sz. vegyes területfelhasználású térség 85 %-a: 245,9 ha 178,86 < 206,35 →megfelel



96

2. sz. vegyes térség területe: 78,87 ha, ebből a szerkezeti terv szerint erdő terület: 1,73 ha, általános mezőgazdasági terület: 77,14 ha → 100 %-ban megfelel Σ vegyes területfelhasználású térség nagysága: 289,3 ha ebből a településszerkezeti terven Σ Általános mezőgazdasági terület Σ:154,78 ha Σ Kertes mezőgazdasági terület Σ:100,98 ha Σ Erdő terület Σ: 29,46 ha Σ Ipari gazdasági terület: 4,08 A Σ vegyes területfelhasználású térség 85 %-a: 245,9 ha 245,9 ha < 285,22 ha A településszerkezeti terv területfelhasználása megfelel a Σ vegyes területfelhasználású térségnek.



97

MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG Σ Mezőgazdasági térség: 2420,3 ha

Mezőgazdasági térség megoszlása Szikszó igazgatási területén A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó szabályok szerint a mezőgazdasági térséget a településszerkezeti terven legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A településszerkezeti terven az alábbiak szerint alakul a területnagyság: Σ mezőgazdasági térség nagysága: 2420,3 ha ebből a településszerkezeti terven mezőgazdasági terület Σ:2269,87 ha erdő terület Σ: 90,5 ha ipari gazdasági terület: Σ: 28,8 ha vízgazdálkodási terület Σ: 31,13 ha A Σ mezőgazdasági térség 85 %-a: 2057,25 ha 2057,25 ha < 2269,87 ha A településszerkezeti terv területfelhasználása megfelel a mezőgazdasági térségnek.



98

A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBEVETT TÉRSÉGI ELEMEINEK MEGFELELŐSÉGE Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területek, hálózati és infrastruktúra elemek az alábbiak: a) Gyorsforgalmi út (tervezett elem) b) Főút (meglévő hálózati elem) c) Térségi jelentőségű mellékút (meglévő hálózati elem) d) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal (meglévő hálózati elem), e) Térségi jelentőségű kerékpárút (tervezett hálózati elem) f) Térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep (meglévő elem) Gyorsforgalmi út megyeterv szerinti hossza: ~ 6526 m A településszerkezeti terven ábrázolt tervezett gyorsforgalmi út hossza: 6600 m A tervezett gyorsforgalmi út a település közigazgatási területére vetített hossza az 5%-os eltérésen belül van. Térségi jelentőségű kerékpárút megyeterv szerinti hossza: ~ 8800 m A településszerkezeti terven ábrázolt tervezett térségi jelentőségű kerékpárút hossza: 9074 m A tervezett térségi kerékpárút a település közigazgatási területére vetített hossza az 5%-os eltérésen belül van.



99


8 .

BIOLÓGIAI

AKTIVITÁSI

MÉRLEG

Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI ÉRTÉKVÁLTOZÁS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSÁRA: A számítás alapját azok a területek képezik, melyeknél megváltozott a területfelhasználás. A táblázat jelzi a sorszámot, mely követhetővé teszi a változás helyét. Biológiai aktivitási mérleg Ss z.

A terület nagysága /ha/

1.

0,3

2.

3,75

3.

0,52

4.

14,63

5.

4,08

Általános mezőgazdasági terület – szántó

6.

0,45

Erdő

7.

9,6

8.

0,92

9.

28,88

10.

26,97

11.

10,95

Eredeti területhasználat

Érték mutató

Biológiai aktivitás értéke

6

1,8

3,2

Általános mezőgazdasági terület – gyep Általános mezőgazdasági terület – szántó Ipari gazdasági terület Általános mezőgazdasági terület – szántó

Érték mutató

Biológiai aktivitás értéke

Erdő

9

2,7

12,0

Erdő

9

33,76

0,4

0,208

Erdő

9

4,68

3,2

46,8

Erdő

9

36,76

3,2

13,05

9

4,05

a beépítettség 30% a zöldfelület 50%

0 7

1,5

3,2

30,72

Erdő

9

86,40

3,2

2,94

Erdő

9

8,28

3,2

92,4


0 7

101,08

3,2

86,3

Erdő

9

242,73

3,2

35,04

Erdő

9

98,55

Tervezett területhasználat

Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 2.1), ahol: a beépítettség 30% a zöldfelület 50%

0 7

14,28

Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 2.1), ahol:

Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó




100

–

12.

5,26

13.

4,66

14.

0,48

15.

26,35

16.

0,76

17.

2,88

18.

3,53

Általános mezőgazdasági terület – szántó Különleges terület Különleges terület Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó

3,2

16,83

Erdő

9

47,34

0,1

0,47

Erdő

9

41,94

0,1

0,05

Erdő

9

4,32

3,2

84,32

3,2

2,4

3,2

9,2

3,2

11,3

Kertvárosi lakóterület (Lke 1.1), ahol:

19.

12,15


20.

6,64

Erdő

21.

11,8


22.

19,6

Általános mezőgazdasági terület – gyep

6

117,6

23.

8,4


6

50,4

24.

78,68


3,2

251,77

25.

2,15

Erdő

9

19,35

26.

13,24


6

79,44

27.

135,41


3,2

433,31

28.

0,97

6

5,82

3,2

38,88

9

59,76

3,2

37,76


0 5

65,87

0,5

0,38

Erdő

9

25,92

Erdő

9

31,77

Településközponti vegyes terület

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági ter. (Gksz 1.2), ahol: a beépítettség 40% 0 34,02 a zöldfelület 40% 7 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági ter. (Gksz 1.2), ahol: a beépítettség 40% 0 18,60 a zöldfelület 40% 7 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági ter. (Gksz 1.1), ahol: a beépítettség 40% 0 33,04 a zöldfelület 40% 7 Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 1.1), ahol: a beépítettség 40% 0 48,02 a zöldfelület 35% 7 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági ter. (Gksz 1.1), ahol: a beépítettség 40% 0 23,52 a zöldfelület 40% 7 Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 1.1), ahol: a beépítettség 40% a zöldfelület 35%

0 7

192,76


Általános me-



0 7

3,76

Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 1.1), ahol: a beépítettség 40% 0 32,43 a zöldfelület 35% 7 Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 1.1, 1.2), ahol: a beépítettség 40% 0 331,75 a zöldfelület 35% 7 Egyéb ipari gazdasági terület (Gip 1.1), ahol:


101

–

29.

4,51

30.

2,03

31.

6,40

32.

7,85

33.

9,18

34.

4,15

Σ

zőgazdasági terület – gyep Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – gyep Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó Általános mezőgazdasági terület – szántó

=


0 7

2,37

Erdő

9

40,59

3,2

14,43

6

12,18


0 7

2,37

3,2

20,48

Erdő

9

57,60

3,2

25,12

Különleges terület

0,7

5,50

3,2

29,37

Erdő

9

82,62

3,2

13,28

Erdő

9

37,35


1658,8 2

<

1797,16

A számítás igazolja, hogy a tervezett változtatások hatására összességében a település igazgatási területére vonatkozóan a biológiai aktivitási érték nem csökken.



102


9 . T Ű Z V É D E L M I

T E R V F E J E Z E T

Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A településrendezési tervet az érvényes törvények, rendeletek, MSZ és ágazati szabványok figyelembevételével készítettük el, melyeknek az előírásait betartottuk: » A többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről – OTÉK » az 1996. évi XXXI. tv., a tűz elleni védekezésről, » A 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot és részeit, » MSZ 2364, MSZ 1600 sorozat, MSZ 172 szerint és a többi, érvényben lévő rendelet előírásait betartottuk a terv készítése során. A tervben szereplő építési övezetek tűzvédelmi feltételeit (az építmények megközelítése, tűztávolság betartása, az oltóvíz mennyisége és nyomása, a tűzjelzés stb.) biztosítottuk. Az eltérő oldalkerti méretek szabályozásával kapcsolatosan OTÉK alóli felmentéssel rendelkezünk. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési (út, - közmű, építmények) engedélyezési eljárása során kell konkrétan meghatározni és betartani (pld. a tűzállósági fokozat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, tűzterhelés, oltás módja – oltóvíz biztosítása, oltókészülék, kiürítés). 1. Az építmény megközelíthetősége: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz oltása érdekében, a tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és használatára. Az egyes eltérő rendeltetésű területfelhasználási egységeken belül, így: a lakó -, vegyes -, különleges -, és gazdasági területfelhasználású tömbökben az előbbiek területigényét biztosítottuk. A tömbök megközelítésére a már kiépített utak részben megfelelőek, illetve ahol a kialakult helyzet a megközelítést nem biztosítja, a szilárd burkolatú utakat ki kell építeni. Ezen utak építésének és szilárd burkolattal való ellátásának kötelezettségét, valamint az újonnan beépítés szánt és beépíteni kívánt területek szilárd burkolatú úttal való megközelítésének kötelezettségét a Helyi Építési Szabályzatban előírtuk, és a használatbavétel feltételének szabtuk. A felvonulási út, terület, ( tűzoltási felvonulási terület vonatkozásában a A 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat ) valamint a közforgalmú utak tervezésére az ME-07-3713:1994 műszaki előírás és a 2/1999. (I. 18.) KHVM. rendelettel módosított 20/1984. (XII. 21.) KM. rendelet alapján kell a tervezés további fázisaiban figyelemmel lenni. A tervben minden építési telek közterületi útról vagy magánútról megközelíthető. A tömbbelsőben lévő lakótelkek megközelítésére az 1999. évi CXV. tv. (Étv. módosítás) értelmében lakóterületen belüli közlekedési területet, magánutat szabályoztuk. A közterületeken tervezett utak, megerősített járdák és vegyes forgalmú utak az utak tervezésére vonatkozó szabvány szerintiek.



103

Az utak mintakeresztszelvényein is ábrázoltuk azokat a keresztmetszeti elemeket, melyek a szükséges közművek elhelyezésére, és a közlekedési elemek megépíthetősége miatt szükségesek. A közművek a fogyasztásra és a megfelelő nyomás biztosítására, valamint a tüzivíz hálózat kialakítására vannak méretezve. A közműhálózat részben kiépült, illetve a kiépítésre vonatkozó javaslatokat a terv alátámasztó munkarészei tartalmazzák. Úgy a tervben, mint az Építési előírások között biztosítottuk a tűzcsapok elhelyezésére, és megközelítésére vonatkozó építési és használati követelményeket. 2. Az oltóvíz ellátására vonatkozó adatok (az OTSZ. 46-55. §.) helyett a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint A településen az oltóvíz-nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzatok feladata. A gazdálkodó tevékenységet folytatók az általuk működtetett létesítmények oltóvízellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. Általános elvként fogalmazható meg, hogy az oltóvíznek illetve az oltóvíz kivételi helyeknek a létesítmény, az építmény tűzoltás-taktikai helyein kell lennie. Az oltóvíz biztosításának legfontosabb szempontjai: a vízszerzési hely megközelíthetősége a tűzoltó járművel az oltóvíz intenzitása a tűzvédelmi paraméterek által meghatározott mértékadó tűzszakasz figyelembevételével a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint » a vízvezeték-hálózat belső átmérője min. 100 mm legyen » a kifolyási nyomás a tűzcsapnál 200 mm2-es a kiáramlási keresztmetszetnél a tűzveszélyességi osztály figyelembevételével min. 200 kPa ( 2 bar ) » tűzcsapok száma, elhelyezése a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a konkrét létesítmény megépítése /és engedélyezése/ esetén területileg lehetséges. Ahol az egyes épületek megfelelő, szabvány szerinti oltóvíz mennyisége nem biztosított, ott a Tűzoltóhatósággal egyeztetett egyedi tűzvédelmi megoldásokat (tüzivíz tározók stb.) kell alkalmazni a szabványok adta keretek között. » »

3. Tűzjelzést szolgáló megoldások: A 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint. A tervezési területen a telefonellátás jelenleg nem megfelelő, nyilvános állomások nincsenek, de kiépítésük a tervben megoldott. Tűzjelző berendezés telepítése és bekötése a tűzoltóság ügyeletéhez az építési engedélyezési eljárás során határozható meg. A kiépített és tervezett MATÁV alépítmény és telefonhálózat a bekötéseket biztosítja. 4. Csatornahálózat A közcsatornákba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet bevezetni nem szabad, illetve víz-zár beépítésével a csatornahálózat berobbanás elleni védelmét biztosítani kell.



104


1 0 . V Í Z Ü G Y I

S Z A K V É L E M É N Y

Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Felszíni vizek Vadász-patak A Vadász-patak ÉNy-ról DK irányba folyik keresztül a településen, befogadója a Hernádfolyó 29+560 fkm-es szelvénye. A Vadász-patak a 0+000 – 17+000 sz. szelvények között (így Szikszó város területén is) az ÉKÖVÍZIG kezelésében van. A patak a befogadó és a 7+233 sz. szelvényben lévő 3. sz. főúti híd között töltésekkel, illetve depóniákkal kiépített összetett mederrel rendelkezik, hosszesése pedig 0,8‰. A patak ezen szakaszán 20062008. évek között megtörtént a meder rendezése (iszaptalanítása) az eredeti nyomvonalon. A 0+000 – 7+233 sz. szelvények közötti szakaszon a meder a mértékadó NQ10%=25 m3/s-os vízhozamok elvezetésére alkalmas. Szikszó város belterületén a Vadász-patak medre a 7+230 – 7+960 sz. szelvények között betonba rakott terméskő burkolattal van ellátva, valamint a meder mentén depóniák épültek ki. A burkolt mederszakasz a mértékadó NQ2%=40,5 m3/s-os vízhozamok elvezetésére alkalmas, hosszesése 1,0‰. A Vadász-patak 7+960 sz. szelvénye feletti mederszakasza már burkolatlan egyszerű földmedrű, hosszesése pedig 2,3‰. Bársonyos-csatorna A Bársonyos-csatorna a Szikszó város DK-i külterületén folyik keresztül É-ról D-i irányba. A Bársonyos-csatorna bujtató műtárggyal keresztezi a Vadász-patakot a 4+625 sz. szelvényében, továbbá itt lehetőség van osztóműtárgyon keresztül a Bársonyos-csatorna vizeinek a Vadász-patakba történő bevezetésére. Bársonyos-csatorna öntözővíz szolgáltatására épült ki depóniás szakaszokkal, a csatorna maximális vízszállító kapacitása 3,0 m3/s, a meder hosszesése pedig 0,3‰. Szikszó város közigazgatási területén felszíni vízkészletet hasznosító vízhasználatként tartjuk nyilván a 086/3, 090 és 092 hrsz-ú ingatlanokat magába foglaló, 89 ha területű öntözőtelepet. A telep engedélyese a Hernádkércsi Mezőgazdasági Ipari Kereskedelmi Szövetkezet. Az öntözőtelep vízbázisát a Hernád folyó adja, a vízkivétel a 34 + 000 km szelvényben van a bal parton. Üzemelő víztározó, tározási lehetőség - vízhasznosítási célú - a város közigazgatási területén nincs. Felszíni vízgazdálkodási követelmények és előírások betartásával a településrendezési terv készítésénél az alábbiakat kérjük figyelembe venni: Patakok, vízfolyások part éleitől, illetve depóniáinak mentett oldali lábvonalától számított 6,0 – 6,0 m széles parti sávot szabadon kell hagyni a 21/2006. (I.31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére. Ezeken a területeken állandó épület, építmény, így kerítés sem helyezhető el és fás szárú növények telepítése is tilos. A már meglévő beépítések megszüntetésére törekednie kell az Önkormányzatnak a 21/2006. (I.31.) Korm. rendeletben biztosított- parti sávokon, mert ez a jelenleg meglévő helyzet a mederfenntartási, valamint a nagyvizek levonulásakor a védekezési munkákat megnehezíti, vagy meggátolja.



105

Az alábbi helyeken a beépített parti sávok vízkárveszélyes helyzeteket teremthetnek, valamint a mederfenntartás és a fejlesztés lehetőségét is ellehetetlenítik: - A 3. sz. főút és a vasúti híd között a Vadász-patak jobb parti depónia rézsűlábánál lévő elöregedett lakóház akadályozza a medertisztítási és védekezési munkálatokat, ezért javasoljuk annak elbontását. - A 3. sz. főút hídja feletti mederszakaszon az ingatlanok a Vadász-patak depónia lábáig kinyúlnak, és ez akadályozza a védekezési és a fenntartási munkákat. - Az elmúlt évek Vadász-patak árvizei a város területén több helyen meghaladták a depónia szintjét. Szükséges lenne ezen szakaszokon a depóni szintjét megemelni, amit az ingatlanhatárok, kerítések nem tesznek lehetővé. Ezeken a szakaszokon elengedhetetlenül fontos lenne a fejlesztésekhez a munkaterületek felszabadítása. Szükségesnek tartjuk a település csapadékvíz elvezető hálózatának a felülvizsgálatát és a csapadékvíz elvezetés egységes szemlélet szerinti megoldását, a befogadóig, ami Szikszó város esetében a Vadász patak lehet. A vízfolyásokba csak szennyezés-mentes csapadékvíz vezethető. Patakok, vízfolyások menti területek telekosztásának, valamint új lakó vagy egyéb célú beépítésének előfeltételéül kell szabni a felszíni vízfolyások, patakok Q1-3%-os mértékadó vízhozamra történő kiépítését, mederrendezését. Továbbá a Vadász-patak és a Bársonyoscsatorna mentén (a parti sávon kívül) esetlegesen történő beépítések engedélyezéséhez az ÉKÖVÍZIG-től – mint a vízfolyások kezelőjétől, és mint a területi vízgazdálkodásért felelős szervezettől – minden esetben hozzájárulást kell kérni a tervdokumentáció benyújtásával. Új lakó vagy egyéb célú ingatlanok kiosztásának előfeltételéül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvizek elvezetésének a megoldását. Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel, úgy hogy lefolyástalan, pangóvizes területek ne maradjanak vissza. A felszíni vizek minősége védelmét a 208/2006. (X.16.) Kormányrendelettel módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendeletben leírtak szerint kell biztosítani. A Korm.rendelet általános előírásait a Helyi Építési Szabályzatban érvényesíteni kell. Felszín alatti vizek A település vízellátása a SZIKSZÓ-VÍZ Koncessziós Vízgazdálkodási Kft. által üzemeltetett Szikszó városi vízműrendszerről történik. Szikszó település közigazgatási területén az ÉKÖVIZIG az alábbi felszín alatti vízhasználatokat tartja nyilván: –

Szikszó Uszoda 1. sz. hidegvizes kút - Talpmélység: 260,90 m - EOV koordináta [m]: X: 318 476, Y: 790 291 - Kataszteri szám: K-20 - Létesítés éve: 2005 - Vízjogi engedély száma: 11774-8/2005. - Engedélyezett vízkivétel: 131,400 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Közcélú

–

Szikszó Uszoda I. sz. hévízkút - Talpmélység: 548,37 m - EOV koordináta [m]: X: 318 531, Y: 790 263 - Kataszteri szám: K-21



106

-

Létesítés éve: 2006 Vízjogi engedély száma: 18729-8/2005. Engedélyezett vízkivétel: 12,810 e m3/év Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

Az 1. sz. vízműkút melléfúrással fel lett újítva, az új kutat 3. sz. vagy 1/a. sz. kútként nevezik. Ugyanakkor a sekély 2. sz., illetve az említett 3. sz. (v. 1/a.) vízműkutak a magas nitrát tartalmuk miatt nem termelnek, figyelőkútként üzemelnek. –

Vízmű 4. számú kút - Talpmélység: 128,00 m - EOV koordináta [m]: X: 320 007, Y: 791 533 - Kataszteri szám: K-18 - Létesítés éve: 1997 - Vízjogi engedély száma: H-2048-45/97., 11774-8/2005. mód. - Engedélyezett vízkivétel: 29,200 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Közcélú

–

Vízmű 5. számú kút - Talpmélység: 260,09 m - EOV koordináta [m]: X: 319 972 , Y: 791 513 - Kataszteri szám: K-19 - Létesítés éve: 1997 - Vízjogi engedély száma: H-2048-45/97., 11774-8/2005. mód. - Engedélyezett vízkivétel: 29,200 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Közcélú

–

Vízmű 6. sz. kút - Talpmélység: 250 m - EOV koordináta [m]: X: 317 326, Y: 790 049 - Kataszteri szám: K-32 - Létesítés éve: 2005 - Vízjogi engedély száma (lét. eng): 477-10/2005. - Engedélyezett vízkivétel: 0,00 m3/év - Vízfelhasználás tervezett célja: Közcélú (jelenleg nem üzemel)

–

Szeszfőzde ásott kút: - Talpmélység: 4,1 m - EOV koordináta [m]: X: 319 890, Y: 788 910 - Kataszteri szám: nincs - Létesítés éve: 1974 - Vízjogi engedély száma: 20329/73., 20132/74. mód., 21819-4/2005. mód. - Engedélyezett vízkivétel: 3,650 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

–

SZATEV ásott kút - Talpmélység: 5,89 m - EOV koordináta [m]: X: 320 195, Y: 788 585 - Kataszteri szám: nincs - Létesítés éve: 1960 - Vízjogi engedély száma: 23035-4/92. - Engedélyezett vízkivétel: 30,000 e m3/év - Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

–

Malom-tanya ásott kútja - Talpmélység: 3,90 m - EOV koordináta [m]: X: 317 320, Y: 791 580



107

–

Kataszteri szám: nincs Létesítés éve: 2004 Vízjogi engedély száma: H-7197-8/2004. Engedélyezett vízkivétel: 0,500 e m3/év Vízfelhasználás célja: Gazdasági célú egyéb

MÁV állomás fúrt kút - Talpmélység: 304,0 m - EOV koordináta [m]: X: 319 350, Y: 790 810 - Kataszteri szám: K-8 - Létesítés éve: 1960 - Vízjogi engedély száma: 3321/60. - Engedélyezett vízkivétel: 0,00 m3/év - Vízfelhasználás célja: Nem üzemel

Felszín alatti vízgazdálkodási követelmények és előírások betartásával a településrendezési terv készítésénél az alábbiakat kérjük figyelembe venni: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogszabályváltozások miatt a terület érzékenységi besorolását a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló, többször módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendeletet határozza meg, amely alapján Szikszó település közigazgatási területe érzékeny kategóriába tartozik, amelyet a terület hasznosításánál figyelembe kell venni. Szikszó település közigazgatási területe a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 07.) Kormányrendelet mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Rendelet vonatkozó előírásait kérjük érvényesíteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel öszszefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet hatályát vesztette, helyette a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet lépett életbe. A rendelet vonatkozó előírásait a településrendezés során kérjük figyelembe venni. Szikszó és térsége vízellátásának üzemeltetésére és fenntartására szintén a 11774-8/2005. számon kibocsátott, majd a 11301-7/2007. sz. határozattal módosított vízjogi üzemeltetési engedély vonatkozik. Az engedélyben szereplő közcélú, rétegvizes kutakra a „vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló, többször módosított 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak, melyeket kérünk alkalmazni. A Szikszó Városi Uszoda területén létesített termelőkutak szintén a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet hatálya alá tartoznak, mely a rendezési terv készítése során szem előtt tartandó. Vízellátás A város ivóvízellátó rendszerét a Szikszó-Víz Koncessziós Vízgazdálkodási Kft. üzemelteti az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság által kiadott 997-1/2008. számú határozattal módosított 11774-8/2005. számú, Szikszó és térsége vízellátó rendszer vízjogi üzemeltetési engedélye (érvényességi ideje: 2018. január 31.) alapján. Az Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet – az akkori elsőfokú vízügyi hatóság – a térségi ivóvízellátó rendszer üzemeltetési szabályzatát 2004. augusztus 2-án H-7505-8/2004. számon jóváhagyta.



108

2006. évi adatok szerint a község 2110 db lakásából 1905, valamint 30 db közület csatlakozik a települési vízellátó hálózatra, amely 90 %-os rákötési arányt jelent. A település részére átadott ivóvíz teljes éves mennyisége kiszámlázásra került, ez 2006-ban 223.000 m3/év volt, amely 611,0 m3/d átlagos vízmennyiségnek, illetve 104,1 l/fő,d fajlagos vízigénynek felel meg (2007. évi KSH adat szerinti 5868 fő lakossal számolva). Szikszó város ivóvízellátása három vízbázisból történik. A városi alapvízművet 3 db sekélymélységű (jelenleg figyelőkútként működő 1., 1/a. és 2. számú kutak) és 2 db mélyfúrású (4. és 5. számú) kút, valamint az Uszodai mélyfúrású kút képezi. A sekélymélységű kutak vize jelentős nitráttartalommal rendelkezik, ezért azok csak figyelőkútként funkcionálnak. Csúcsideji ivóvíz-felhasználás, illetve a saját vízbázis haváriája, karbantartása idején lehetőség van az ÉRV Zrt. üzemeltetésében lévő Kelet-Borsodi Regionális Vízműrendszerről (amelynek vízbázisát a Csúcsvízmű képezi) történő vízátvétel az Onga-Szikszó között kiépített NA 250 KMPVC távvezetéken keresztül. Az átvett ivóvíz mérése a 37. számú út mellett meglévő aknában, míg szabályzása a nyomásfokozó gépházba beépített tolózárral történik. Szükség esetén Szikszó város ivóvízellátása Aszaló irányából is biztosított a Szikszó – Aszaló között, a 3. számú főút mellett kiépített 1880 fm DN 150 ac. összekötő vezetéken keresztül. Ennek vízbázisát a Halmaj községi víztermelő kutak képezik. A saját vízbázisból kitermelt, valamint az ÉRV rendszere felől átvett ivóvizet a vízmű területén meglévő 50 m3-es keverőmedencében keverik, ahonnan gravitációsan folyik rá a nyomásfokozó szivattyúkra, amelyek a vízhálózatba továbbítják. A vízmű telepen történik meg a víz fertőtlenítése. A Szikszó városi nyomásfokozó a Magyarhegyi 2 x 250 m3-es, 174,15 mBf. túlfolyási szintű, ellennyomó rendszerű magaslati tárolómedencére dolgozik, amelynek vízállásai vezérlik a szivattyúk üzemét. Ezek adják a Szikszó városi ivóvízellátó rendszer alapnyomását, amely 4,8 – 5,6 bar közötti. Az Aszaló irányából kiépített megtáplálás az aszalói nyomásfokozó akna segítségével történik, amely a Szikszó városi 50 m3-es keverőmedencére dolgozik, szintvezérléses automatika irányításával. A Szikszó városi ivóvíz elosztóhálózatot különböző átmérőjű (D63 – DN 300) és anyagú (azbesztcement, KMPVC, KPE) vezetékek alkotják, amelyek együttes hossza belterületen 27.783 m, míg külterületen 15.806 m. A gerincvezetéki csőtörések száma 2006. évben 22 volt. Szennyvízelvezetés Szikszó város, valamint Aszaló község az Émi-KTVF által kiadott 9020-4/2005. számú, Szikszó és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása tárgyú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik. Az engedély 2011. február 28-ig érvényes. Ugyanezen engedély egyben a szennyvízelvezető és –tisztító rendszer Üzemeltetési Szabályzatát is jóváhagyja. A létesítményeket a Szikszó-Víz Koncessziós Vízgazdálkodási Kft. üzemelteti. A település ingatlanain keletkező szennyvizeket a geodetikus viszonyoknak megfelelően gravitációs, illetve nyomott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózattal, a Miskolc – Mályi regionális szennyvízelvezető rendszeren keresztül vezetik a MIVÍZ Kft. üzemeltetésében lévő Miskolc városi szennyvíztisztító telepre. Szikszó város csatornahálózatát:


26.794 m D200 és 300 ac., KGPVC és beton gravitációs


109

5.616 m DN 150 ac. és DN 80, 90, 100, 150 KMPVC nyomott rendszerű csatornahálózat 4 db központi átemelő 11 db közbenső átemelő képezi. Az átemelők egyaránt DN 2000 előregyártott vb. elemekből épültek. A Szikszó városi szennyvíztisztító telep a Szikszó és Aszaló településeken összegyűjtött szennyvizek tisztítására épült ki. A vízjogi üzemeltetési engedély szerint a telep jelenlegi névleges hidraulikai kapacitása 750 m3/d, 8000 LE, míg tényleges terhelése / kihasználtsága: 640 m3/d, 6933 LE, de a 2008. évi üzemeltetői adatok alapján a telep terhelése megnőtt, 840-850 m3/d, így az túlterheltté vált. A telep két fő részből áll, egy 500 m3/d kapacitású tömbösített egységből, valamint egy 250 m3/d kapacitású biológiai tisztítóegységből (az aszalói bővítés kapcsán került kiépítésre). A szennyvíztisztító telep részét képezi továbbá egy ún. TABSZ és egy TABTA rendszer, amely jelenleg üzemen kívül van. A Szikszó és Aszaló településekről bevezetett, kevert szennyvizek gépirácsra, majd kiegyenlítő medencébe kerülnek, ahonnan szétosztásra kerülnek a tömbösített és az új építésű biológiai műtárgyakra. A fő technológia: eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval, valamint vegyszeres kezeléssel történő foszforeltávolítással. A tömbösített rendszer főbb műtárgyai: 1 db előmechanikai tisztító egység (gépi rács + kézi rács havária esetén) 1 db V = 170 m3-es kiegyenlítő medence (1+1 db léghűtéses fúvó, 40 db légbefúvó elemmel és 1+1 db feladó szivattyúval) 1 db V =154 m3-es anaerob medence 2 db V = 267 m3-es aerob medence (1+1 db légfúvó, 75 db légbefúvó elemmel és 1 db recirk. szivattyúval) 2 x 49 m3-es függőleges átfolyású gravitációs ülepítő (1 db recirk. szivattyúval) 1 db 34 m3-es fertőtlenítő medence, ADVANCE 281 klórgáz-adagolóval A 250 m3-es biológiai rendszer műtárgyai: 1 db V = 180 m3-es anoxikus medence (1 db keverő szivattyúval) 1 db V = 382 m3-es levegőztető medence (100 db légbefúvó elemmel, vegyszeradagolással és 2 db recirk. szivattyúval) 1 db Ø 14 m-es DORR rendszerű utóülepítő ÁVM típusú kotróval 1 db iszapszivattyú 1 db fúvógépház 1 + 1 db fúvógéppel A tisztítás során képződött iszapot összegyűjtik és gravitációs, valamint gépi úton víztelenítik (sűrítik). Az így előkezelt iszapot a SZATEV ZRt. megsemmisítő és komposztáló telephelyén helyezik el. A préselt iszap éves mennyisége kb. 600 m3. A szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíz befogadója a Vadász-patak 6+950 fkm szelvénye. Az üzemen kívül lévő TABSZ és TABTA rendszer, valamint az üzemelő tömbösített műtárgy technológiai fejlesztésére az ÉVÍZIG – az akkori elsőfokú vízügyi hatóság – H-1386-53/2002. számon vízjogi létesítési engedélyt adott, amelynek határidejét az Émi-KTVF két ízben, 2266-1/2005. és 140-9/2007. számú határozatokban meghosszabbította. A határozat hatályos érvényességi ideje: 2009. április 30.



110

A vízjogi létesítési engedély szerint a tervezett, 1200 m3/d hidraulikai kapacitású telep kétlépcsős biológiai tisztítást valósít meg, amelynek első üteme egy nagyterhelésű, míg a második üteme egy alacsony terhelésű biológia. A technológiai fejlesztés során a jelenlegi rendszerből változatlanul megmaradó műtárgyak: a kézi és gép rács, a tömbösített műtárgy, az ANOX III. medence, az utóülepítő III., a klórozó és az iszapvíztelenítő. Az átalakítás során - a jelenlegi kiegyenlítő-levegőztető műtárgyból egy anaerob/anoxikus teret alakítanak ki - a TABSZ műtárgy levegőztető egységéből mélylégbefúvásos levegőztető medencét képeznek - a TABSZ műtárgy utóülepítőjét felújítják - a meglévő alacsony terhelhetőségű biológiai egység II. levegőztető medencéjében lévő elemek bővítését további 2 x 75 db elemmel és a hozzá tartozó fúvóval - a TABTA műtárgyat anaerob és anoxikus terekké alakítják - a meglévő fertőtlenítő műtárgyat további 20 m3-rel bővítik A fejlesztés során megépülő új műtárgyak - 1 db gépi rács - 1 db tangenciális homokfogó, homokszivattyúval és homok-víztelenítővel - 1 db V = 10 m3-es közbenső átemelő 3 x 1+1 db szivattyúval - 2 x 180 m3-es anoxikus III. medence 1+1 db keverővel - 2 x 383 m3-es levegőztető III. medence 2 x 100 db elemmel, 1 db fúvóval és 1+1 db recirk. szivattyúval - 1 db V = 20 m3-es iszaptároló medence, 1 db keverővel - 1 db iszapvíztelenítő, elősűrítő és vegyszeregységgel - 1 db V = 25 m3-es iszapvíz-kezelő medence, vegyszeradagolóval 2006. évi adatok szerint a város 2110 db lakásából 1813, valamint 36 db közület csatlakozik a települési szennyvízelvezető rendszerre, amely 86 %-os bekötési arányt jelent. Vízellátás és szennyvízelvezetés vonatkozásában kérjük az alábbiak figyelembevételét: A Településrendezési Terv készítése során közvetlen egyeztetés lefolytatását javasoljuk az ivóvízellátó és szennyvízelvezető hálózatot üzemeltető SzikszóVíz Kft.-vel. A településrendezési tervnek része kell legyen egy olyan helyszínrajzi melléklet, amelyen áttekinthető módon, a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Korm. rendeletben feltüntetett jelkulcsok alkalmazásával kerül feltüntetésre a városi ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszer: – a település vízellátásának alapját képező Szikszói vízbázis, vízműtelep, valamint az ÉRV Zrt-től Onga irányából átvett ivóvíz Szikszót megtápláló fővezetéke (Onga és Szikszó között) – Szikszó várost Aszaló irányából megtápláló fővezeték (Aszaló és Szikszó között) – a település részére átvett ivóvíz fővízmérési helyei – a Szikszó városi ivóvíz elosztóhálózat gerincvezetékei és csomópontjai – a Szikszó vízműnél lévő 50 m3-es keverőmedence – a városi alapnyomást biztosító nyomásfokozók és a Magyarhegyi 2x250 m3-es ellennyomó rendszerű medence – a városi szennyvízgyűjtő hálózat gerincvezetékei, közbenső és települési végátemelők – a településen összegyűjtött szennyvizek szállítóvezetéke a Szikszó városi központi szennyvíztisztító telep felé – a térségi szennyvizek tisztítását végző Szikszó városi szennyvíztisztító telep



111

A vízellátó rendszert, a távlati vízigényeket alapul véve, hidraulikailag és műszakilag felül kell vizsgálni és az esetleges rekonstrukciókat előirányozni (pl. altalaj tűzcsapok földfelettire történő cseréje, ágvezetékek körösítése a folyamatos vízáramlás biztosítása érdekében stb.). Az ivóvízvezeték és szennyvízcsatorna rendszereken szükséges mindennemű munkálatot (rekonstrukció, kiváltás, áthelyezés, bővítés, stb.) kizárólag a Szikszó-Víz Kft.-vel történő előzetes tervegyeztetést és az általuk előírtak maradéktalan figyelembevételével, a vonatkozó tervek és szükséges hatósági engedélyek birtokában lehet elvégezni. Tervezett új lakó- és ipari épületek csak a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8.§ában, valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Korm. rendeletben meghatározott teljes közművesítettséggel irányozhatók elő. Ahol a közműves ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszerre történő csatlakozás lehetősége biztosított, ott egyedi vízellátó és szennyvízgyűjtő létesítmények nem alakíthatók ki. Nem háztartási jellegű (ipari, éttermi, stb.) szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító beépítését és üzemeltetését, amelyhez az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi engedélyt kell kérni. Szennyvízelvezetés vonatkozásában – ahol a közüzemi szennyvízgyűjtő rendszer kiépült – lehetőség szerint minden ingatlant rácsatlakozását meg kell oldani, ezzel párhuzamosan a meglévő egyedi szennyvízgyűjtőket fel kell számolni, helyüket rekultiválni kell (tartály kiemelése, a talaj fertőtlenítése, betömedékelése). Felhagyott, üzemen kívüli kutakba a szennyvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani. A szennyvízelvezető rendszerbe be nem kötött ingatlanokon összegyűjtött szennyvizek elszikkasztása, ellenőrizetlen területen történő leürítése szigorúan tilos. A községben a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezetendők. Szennyvízcsatorna-hálózatba a csapadékvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani, mivel az a szennyvíztisztító telepen felesleges kapacitást köt le. A rendezési terv készítésénél az alábbi törvények, rendeletek figyelembevételét javasoljuk: • • • • • • • • • •

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény , a vízjogi engedélyezési eljárásról szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a nagyvízi medrek, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet, a vizek kártételei elleni védekezésről szóló 232/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet, a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Korm. rendelet, az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló többször módosított 38/1995. (IV.5) Korm. rendelet. az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló, 47/2005. (III.11.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet, A felszín alatti vizek védelméről szóló, 299/2007. (XI.9.) Korm. rendelettel módosított 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet.



112

• • • • • • • • •

a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, a felszíni vizek minősége védelméről szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, és a 93/2007. (IV.26.) Kormányrendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program elnevezésű 163/2004. (V.21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló mód. 27/2004. (XII.25.) KVVM rendelet. a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) Köm-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet, a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet, az ÉVÍZIG által kiadott vízjogi engedélyben foglaltakat.

Szikszó bel-és külterületének egy része a Hernád jobb parti 2.18.sz. Garadna - Ócsanálosi ártéri öblözetében helyezkedik el. Az öblözetet északon a Garadna patak, keleten a Hernád, délen pedig a Vadász patak határolja. A területen halad keresztül a Bársonyos csatorna. Az öblözet Garadna patak és Encs – Gibárt közút közötti területre árvízmentesített, míg az ez alatti öblözeti részterület mentesítetlen nyíltártér. Az öblözet Területe 1%0) Töltéssel védett terület Nemzetgazdasági vagyon értéke

92,64 m2 14,00 m2 3.168 M Ft

Szikszó település (főleg külterületi része) a mentesítetlen nyírártérre esik, amely a Hernád levonuló árvizek elöntéssel veszélyeztetnek (lásd: mellékelt öblözeti térkép) Árvíz elöntés által veszélyeztetett területek hasznosításánál és használatánál a 21/2006. (I.31.) Kormányrendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. Szikszó területe mentén a mértékadó árvízszint (MÁSZ) 39,00 fkm szelvényben 119,17 m.B.f. 44,00 fkm szelvényben 121,52 m.B.f.



113



114

Tervező köteles az OTÉK 47.§ 6. pontjában előírtak figyelembevételével tiltást elrendelni. Miskolc, 2008. november 5. Felbermann Tamás műszaki igazgatóhelyettes főmérnök



115

CÍMLAP Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMSZTÓ MUNKARÉSZ

Recommend Documents