Címlap
Budapest, Vadász utca 29. Tudományos dokumentáció
Tanulmány:
Fehérvári Zoltán
Fényképek:
Barka Gábor
Budapest, 2011. március
Ezen dokumentáció a szerzői jogvédelemről szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerző jogi védelem alatt áll. Egészében vagy részleteiben való felhasználása a szerzők és a képek jogtulajdonosainak engedélyéhez kötött.
2
Tartalomjegyzék
CÍMLAP
1
TARTALOMJEGYZÉK
2
LEÍRÁS
3
TELEKTÖRTÉNET
8
ÉPÍTÉSTÖRTÉNET
13
MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTÁSA
25
HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLAT
28
VÉDENDŐ ÉPÜLETTARTOZÉKOK JEGYZÉKE
33
FORRÁSOK
36
IRODALOM
38
KÉPJEGYZÉK
40
KÉPEK
3
Leírás Jellege: Zártsorú beépítésben álló kétemeletes magastetős vasbetonvázas modern stílusú üzem- és lakóépület, két lépcsőházzal, részben 19. század eleji pincével. Az udvar a telekhatáron álló három önálló földszintes félnyeregtetővel fedett 19. századi épülettel körülépített. A főépület utcai homlokzata jelenlegi állapotában erősen átalakított (44. kép). A horizontális tagolást meghatározó két emeleti szalagablak sáv közül, már csak az első emeleti 26 db párosával kapcsolt ablak eredeti. Eredeti állapotában még markánsabb volt a megjelenése, mert az ablakosztó pillérek fekete üvegburkolata már hiányzik, ami vizuálisan az ablakok sávjellegét erősítette. Az ablakok Csepel-speciál típusú kettős üvegezésű acélszerkezetű légkamrás forgó ablakok, kivéve a középtengelyben lévőt, mely síneken eltolható, azért, hogy a korábban itt elhelyezett mintaterembe az ablakon keresztül lehessen beemelni nagyobb mintadarabokat. Az ablakok jelentős részének eredeti kilincse is meg van. A második emeleten a 13 elemből álló megszakítás nélküli falsíkban elhelyezett szalagablak helyén 18 ablaknyílást alakítottak ki, melyeknek kiskiülésű közös könyöklő- és szemöldökpárkánya van. A földszinti nyílások is kivétel nélkül átalakított formában maradtak fenn. A középtengelyben nyílik az udvarra vezető egyenes záródású kapuáthajtó, tőle balra 6 kisméretű ablak sorakozik. Jobbra egy ablaktengely után a kapuval azonos méretű lépcsőház bejárati nyílása, majd két ablaktengely és a garázs két tengelyt átfogó nyílása zárja a földszinti homlokzatot. A garázskapu felett üvegtégla felülvilágító, mely bár a helyén van, de
4
nem az eredeti üvegtéglákból áll (45. kép). Hiányzik a homlokzat üvegburkolata is, jelenleg vakolt. A vakolatban látható a bejáratok feletti ma már hiányzó előtető feltárt egyik csatlakozási pontja. A homlokzaton 3 emléktáblát helyeztek el. Mindhárom a II. világháború idején a vészkorszakban zajló eseményekkel összefüggésben, a zsidó áldozatoknak, Weiss Artúrnak és a megmentésükért küzdő Carl Lutznak állít emléket. Dénes Iván / Fenakel Jónás / Fürst Sándor / Hunwald Szimcha / Dr. Scheiber Lajosné / Schwarz Ármin / E házban estek / a nyilas terror áldozatául / 1944. dec. 31. / 1945. jan. 6. Ez volt a legendás Üvegház. / Akik itt érték meg / a felszabadulást, / kegyelettel idézik / Weiss Arthúr emlékét, / aki hőse volt, / és 1945. január 1-én / mártírja lett ezrek / megmenekülésének. / Fővárosi Önkormányzat / Budapesti Nemzetközi / Amerikai Iskola / 2002. Carl Lutz svájci alkonzul 1895-1975 / és a cionista ellenállási / mozgalom ebben a házban / üldözöttek ezreit mentette meg / 1944-ben. / Fővárosi Önkormányzat / Belváros-Lipótváros Önkormányzata / Svájci nagykövetség / Carl Lutz Alapítvány. Az udvari homlokzat nyíláskiosztása a funkcióhoz igazodott (46. kép). A kapuáthajtótól jobbra az irodai lépcsőház vertikális nyílássora és mellette a homlokzat síkja elé telepített teherlift tömbje ellenpontozza a szintén erősen horizontális karakterű homlokzatot, azonban második emeleti szakaszát mindkettőnek elbontották. A földszinti és emeleti ablaknyílások nincsenek tengelybe rendezve, jelentős részük eredeti. A földszinten jobbra a műhely két
5
szélső ablaka, balra a házmesterlakás két és háromosztatú ablaka. Az első emeleten jobbra a 4 acélszerkezetű irodai ablak és a két WC ablak, balra a főnöki iroda Halaman rendszerű ablaka és a teraszajtó, és a főnöki lakás két ablaka. A szintén a főnöki lakáshoz tartozó zárterkély sarokablaka cserélt. A második emeleti nyílássor egyetlen darabja se eredeti. A földszint felett 3 méteres kiülésű vasbeton szerkezetű üvegtégla betétes Sollux előtető fut végig. Az előtetőt a kapuáthajtó tengelyében a főnöki iroda terasza szakítja meg, melynek aljára fut ki a kapuáthajtó mennyezeti daruja. A második emeleti függőfolyosó szintén utólagos kialakítás eredménye. A belső tereket többször átalakították, eredeti állapotában számos unikális jelentőségű megoldással szolgált, ezek közül több eredeti részlet igen jó állapotban megmaradt. A kapuáthajtótól jobbra nyíló lakáslépcsőházat erőteljesebben átalakították, a lépcsőfokokat és a vasbeton gerendaszerkezetet műkővel burkolták, a második emeletre vezető lépcsőkar dőlésszögét is megváltoztatták, de a korlát, a krómozott vaskeretbe foglalt drótüveg és a kapaszkodó még eredeti (47-49. kép). Az épület balszárnyának udvari oldalán elhelyezett irodai lépcsőház volt a nagyobb attrakció. Ennek több eredeti eleme is maradt meg, a földszinti indító szakaszát és a második emeletre vezető utolsó lépcsőkart elbontották, de a közötte lévő szakasz ma is őrzi egykori állapotát (50-58. kép). A lépcsőfokok 25 mm vastag belga öntött üvegből készültek, melyet szögvasak tartanak. A lépcsőház falai és a lépcső pofafalai fehér márványüveggel burkoltak, színes márványüveg betétekkel. A korlát drótüvegből készül krómozott vaskeretben. A lépcsőfordulók padlója üvegtéglabetéttel készült (55. kép). A lépcsőházi ablak szögvas keretben színes katedrálüveg. A lépcső az első
6
emeleten díszes előtérbe vezet. A falak fekete és vörös márványüveggel burkoltak, vékony fehér keretekkel. Az üvegmennyezet kivilágítható, a Kozma Lajos egyik kedvelt motívuma a sakktábla mintázatú linóleum, melyben a cégalapító monogramja látható (59. kép) ugyanez a monogram volt az előtér hátfalán is. Az utóbbinak és az „ALAPÍTÁSI ÉV 1896” feliratnak csak a ragasztó lenyomata maradt meg a falon (60. kép). Az előtérből jobbra kétszárnyú krómozott acélszerkezetű üvegezett ajtó nyílik az irodákba, az üveget azonban vörös tapéta takarja (62-63. kép). Balra egyszárnyú, szintén üvegezett ajtó a volt főnöki irodába és mintaterembe nyílott, melynek betétét szintén átalakították (61. kép). A földszinten az egyik garázs és a házmesterlakás őrizte meg eredeti funkcióját, de előbbi bejáratát modernizálták. A másik garázst jelenleg a Carl Lutz emlékszoba foglalja magába. Az emelet irodai részen két vizesblokk is jelentős részben eredeti állapotát őrzi. A főnöki irodához kapcsolódó WC-nek mindkét ajtaja (71-72. kép) és részben a falak színes márványüveg burkolata is megmaradt (73. kép). Az iroda másik udvarra néző személyzeti WC csoportja a szárny bal sarkában egyszerűbb kialakítású, de mind az előtér üvegezett ajtaja, mind a WC ajtók eredetiek, azonban az egyik WC ajtó másodlagos elhelyezésű. A volt cégvezetői lakás jelenleg iroda, lényegében megőrizte eredeti állapotát, a lakás beosztása, a parketta, az összes ajtó és ablak a kilincsekkel együtt, és a gardrobe beépített szekrénye. A konyhában a sakktábla mintázatú padlóburkolat új, de láthatóan az eredeti mintájára készült. Egyedül a fürdőszobát alakították át gyökeresen. A pince utca felöli 19. század eleji része egytraktusos kosáríves dongával fedett, eredeti bejárata az északi végében nyílt, ahol megmaradt az eredeti kőkeretes ajtaja, vasalását az ajtó
7
nyílásirányának megváltoztatatása miatt átfordították. A pincelejárótól északra kisebb 19. századi kéttraktusos pinceszakasz nyílik, melynek szintén megvan az eredeti bejáratának kőkerete. A pince és az 1934-ben épült felépítmény traktusszélessége nem azonos, ezért a dongaboltozaton az új épület középpilléreit átvezették. A korábban egységes belső teret felszabdalták, pince déli végében légópincét, középen raktárakat alakítottak ki. Az egykori csúszdás leeresztés nyílása elfalazva az utca felőli oldalon megtalálható.
8
Telektörténet A Lipótváros területe a 18. század végéig beépítetlen homokos pusztaság volt. A középkor folyamán a terület folytonos pereskedés tárgyát képezte a városi magisztrátus és a margitszigeti apácák között. A látszólag értéktelen homokos terület birtokosa a folyó egyik leggazdagabb hal lelőhelyével rendelkezhetett. A töröktől való visszafoglalás után a város sietve elérte, hogy a szabad királyi város jogokat visszaszerző 1703. október 23-án kiállított privilégium levélbe belefoglalják, hogy a Pesttől északra fekvő homokos terület a város tulajdonát képezi.1 Nem sokkal később a Budán megtelepedő pozsonyi klarisszák, akik a margitszigeti apácák örököseinek tekintették magukat a területet maguknak követelték. A középkorból felújított per egészen 1752-ig elhúzódott és végül Pest város sikerével zárult.2 Hosszú ideig mégsem került sor a terület parcellázására, pedig kelet felé több elővárosa is kialakult ezalatt az idő alatt Pestnek. A folyamat megindításában sem a város volt a kezdeményező, hanem a II. Józsefi reform szellemében működő Helytartótanács, amely 1785. augusztus 25-i leiratában a zsúfolt belvárosi piac helyett a Belváros város falain kívül új vásártér kijelölését kérte.3 A területre az első egységes beépítési tervet Orczy László kamarai adminisztrátor készítette 1786-ban.4 Rövid időn belül tervek sora követte egymást. 1787-ben a város megbízásából Jung József által készített terveket az új kamarai adminisztrátor 1
2
Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros. Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám, Budapest, 1940. 17. p. Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros. Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám, Budapest, 1940. 17-18. p.
9
Schilson János hasznavehetetlennek minősítve maga készített új terveket, amelyet még kétszer kellett átdolgoznia, míg végre 1789-ben a városi tanács akadékoskodásait legyűrve megkapta a legfelsőbb uralkodói jóváhagyást. Ezzel kezdetét vehette Pest első városrendezési tervek szerint készült szabályos utca hálózatú városrészének kiépítése. A kezdetben Újvárosnak nevezett területet koronázási jegyajándékként a Helytartótanács 1790-ben az új uralkodóról Lipótvárosnak keresztelte el, de az Újváros elnevezés még hosszú ideig tovább élt. Schilson jóváhagyott terve elveszett, csak másolatokból ismerjük, ezeken kívül az 1789-ben készült Balla-féle térképre is rávezették az új parcellákat.5 Schilson terve alapján a mai Arany János utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Deák Ferenc utca és a Nádor utca – József nádor tér – Vörösmarty tér által határolt területen 1789-1793 között lezajlott árverések során 134 ingatlan értékesítettek.6 Schilson terve az Újépület (mai Szabadság tér), a mai Báthori utca, a Váci út (ma Bajcsy-Zsilinszky út) és a mai Arany János utca közötti területnek csak a határait jelölte ki. Schilson 1793-ban bekövetkezett lemondása után a városrész fejlesztési terveinek készítése megakadt. A tömb első részletes szabályozási tervét csak 1799 körül készítette el Várady Pál, ennek alapján alakult ki a déli rész telekosztása és a területet hosszirányban
3
4 5
6
Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros. Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám, Budapest, 1940. 31. p. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1. kötet, Budapest, 1960. 118. p. Schilson tervének 18. század végi másolata: Pollenzig, Josef: Grundriss der neuen Stadt zu Pest zwischen dem K. k. allgem. Versorg-Hause und dem ehem. Wizner Thore. OSZK TR 3.; Balla Antal: Mappa Specialis Intravillani Fundorum Interioris Urbis, ac extra Moenialium circa cursum danubii situatorum, nec non Suburbiorum. Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/1 BFL IV.1215.d Telekátírási jegyzőkönyvek, feldolgozta: Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros. Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám, Budapest, 1940. 36. p.
10
átszelő Jäger utca, vagyis a Vadász utca.7 A terület északi vége azonban gróf Teleki József tulajdonában volt, ennek parcellázására később, csak 1804-ben került sor. A terv, ami alapján a parcellázást végezték nem ismert, de az egy évvel később 1805-ben Hild János által készített Pest város rendezési tervén kisebb, fele akkora parcellaosztásokat terveztek (2. kép) a Várady-féle korábbi terv folytatásaként, mint ami megvalósult. Az 1806. október 13-i örökfelvallás szerint Szén Anna született Zallon (?) a gróf Teleky József telekből a terven 1. és 2. számmal jelölt területet az 1804. július 28-án megtartott licitáción 944 Ft-ért vásárolta meg, melyet a tanács 4100. számon hagyott jóvá július 30-án.8 Az 5917-es telekszámon nyilvántartott parcella 817 négyszögöl volt. A két telek csak rövid ideig maradt egy kézben, 1814-ben Szén Miklós – aki később Pest főjegyzője lett – 400 négyszögölnyi területet 2500 Ft-ért Franz Mayernek adta el.9 Ekkor alakult ki a telek mai mérete. Mayer két évvel később az ekkor 352. számú telket már 4000 Ft-ért adta tovább Johann Oberhausernek és a telekkönyvi iratokban Michael Poláknak, vagy Micha Polákként emlegetett Pollack Mihály (1773-1855) építésznek, aki 1802-től volt pesti polgár.10 Az 1820-as években elvégzett telekösszeírásban 394-es telekszámon rögzítették, ezeket a számokat a Hild 1805-ös Pest város rendezési tervének BTM-ben őrzött példányára utólag rávezették.11 Oberhauser tulajdonrészét 1838-ban – a telekszám ekkoriban 366. – örököse
7
8 9 10 11
Várady Pál: Geometrische Aufnahme der drey Acker zwischen dem allgemeinen Versorgungshaus und der Theressien Vorstadt. MOL S 11 No 1288/3. BFL IV.1215.d Telekátírási jegyzőkönyvek 10. kötet Lipótváros p. 67-68. BFL IV.1215.d Telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet Lipótváros p. 39. BFL IV.1215.d Telekátírási jegyzőkönyvek 13. kötet Lipótváros p. 53. BFL IV.1215.a Telekösszeírások Lipótváros I. kötet 394. tulajdonos Johann Oberhauser és Micha Polák területe 390 négyszögöl.
11
Catherina Hausler 2000 Ft-ért eladta Pollack feleségének Eger Magdolnának.12 A Pollack házaspár 1851. október 30-án kelt magánszerződés szerint 18000 Ft és 30 fillérért adta tovább Morgenstern Ignácznak a korabeli felmérések szerint 390 négyszögöles 53. telekszámú ingatlant.13 A tönkrement Morgensterntől az 1864. október 3-án tartott közárverésen 18000 Ft-ért Fleischmann Mór és neje született Kadelburg Júlia szerezte meg.14 Öt évvel később 1869. május 31-én Halbauer Vilmos és Kölber Ferenc már 37200 Ft-ért vásárolta meg.15 A főváros egyesítése idején újra felmérték az ingatlanokat és megreformálták az ingatlan nyilvántartást, szétválasztották a telekkönyvi nyilvántartást a házszámozástól, bevezették a helyrajzi számsort. A Vadász utcai 393,58 négyszögöles 957. helyrajzi számú telek tulajdonosainak nyilvántartására a 948-as számú telekkönyvi betétet fektették fel.16 Halbauer 1900-ban bekövetkezett halála után tulajdon részét 19 leszármazottja örökölte egyenlő arányban. Közülük Halbauer Kálmán az 1905. június 28-án kelt adásvételi szerződés alapján a tulajdonát képező 96/960-ad részt 4000 koronáért eladta ifj. Weiss Gyulának. Nem sokkal később október folyamán Kölber Ferenc és Halbauer többi örököse viszont a bécsi székhelyű Erste Römische Glasindustrie Atelier Gesellschaft-nak 123500 koronáért adták el tulajdonrészüket. A bécsi üveges cég 1906. március 27-én kivásárolta a konkurens tükör és üvegkereskedő ifj. Weiss Gyula részét is mindössze 2500 koronáért. Négy évvel később
12 13 14 15 16
BFL IV.1215.d Telekátírási jegyzőkönyvek 18. kötet p. 197. BFL IV.1324.a Telek-és betáblázási könyvek, 7. kötet Lipótváros 53. sz. BFL IV.1324.a Telek-és betáblázási könyvek, 7. kötet Lipótváros 53. sz. BFL IV.1324.a Telek-és betáblázási könyvek, 7. kötet Lipótváros 53. sz. BFL XV.37.c Pesti telekkönyvek
12
viszont ifj. Weiss és neje született Czyzes Eszter 167000 korona vételáron vásárolta vissza immár a teljes ingatlant. A helyrajzi számon alapuló nyilvántartást 1926-ban újrasorszámozták a Vadász utca 29. új helyrajzi száma 24824 lett, és új telekkönyvi betétet is nyitottak 864. telekkönyvi betétszám alatt.17 Ifj. Weiss Gyula ellen a Pénzintézeti Központ felszámolási eljárást indított és 1950. március 20-án tulajdonrészét megszerezték. A következő évben a Pénzintézeti Központ tulajdonjoga a Magyar Államhoz került. Czyzes Eszter tulajdonrészét pedig az 4/1952-es számú törvényerejű rendelettel államosították. A rendszerváltásig az épület kezelői jogát állami vállalatok kapták meg, 1951-től az Üvegezési Vállalat, majd Épületüvegezési Vállalat, 1959-től az ÉM Általános Szakipari Vállalat, 1965-től a Könnyűipari Tervező Vállalat (KIPTERV).
17
BFL XV.37.d Budapesti telekkönyvek
13
Építéstörténet A 19. század elején kiépült Jäger Gasse, vagyis a Vadász utca környéke az akkori Pest külvárosának számított, az utcának ipari, kereskedelmi jellege volt, az azt megelőző időben szántóföld volt. A Vadász utca 29. telke 1817-ig beépítetlen volt, ekkor a két újdonsült tulajdonos Johann Oberhauser és Pollack Mihály, Pollack terve alapján kért engedélyt a telek egy részének beépítésére raktár épület céljára Pest város Szépítő Bizottmányától.18 A benyújtott terveknek két lapja maradt fenn, a földszinti alaprajz és az utcai homlokzat terve.19 A rendkívül egyszerű L alaprajzú földszintes épület a teljes utcafrontot és az udvar jobb oldalát foglalta volna el. A homlokzati rajzon a középtengelyben elhelyezett íves záródású egyhajós kapuzat kapott egyedül architektúrális kialakítást. A megvalósult épület több szempontból is eltért a beadványi tervektől, az egy traktus szélességű utcai szárnyat teljes hosszában alápincézték, a jobb oldali udvari szárny pedig nem épült meg. Helyette a telek hátsó frontján épült valamilyen építmény, amely azonban nem készülhetett túlzottan tartós anyagokból, mert az 1838-as árvíz okozta károkat bemutató térképen sötét színnel, mint elpusztult épület rész van bejelölve, míg a tartós anyagokból épült utcai szárny piros színnel
18
19
BFL IV.1207.b Pest város Szépítő Bizottmányának iratai 1808-1860. 2184. Itt hívom fel a figyelmet Déry Attila: Budapest Építészeti Topográfiája. Belváros-Lipótváros V. kerület. Budapest, 2005. 369. oldalán a Vadász utca 29. alatt közölt szócikkének súlyos tévedésére, melyben azt állítja, hogy a telek beépítésére Karpf György adott megbízást Hild Józsefnek 1838-ban. A tévedés arra vezethető vissza, hogy Hild János 1805-ös városrendezési terve nem az egy évvel korábbi parcellázást mutatja, a BTM-ban található példányára utólag az 1820-as évekbeli telekösszeírás telekszámait vezették rá, ezért csak minden második telekre került szám. Vő. a telektörténetben írottakkal. BFL XV.17.b.1207 Pest város Szépítő Bizottmányának Tervtára 1808-1860. 2184.
14
jelölt, vagyis azt nem pusztította el az árvíz (3. kép). A ma is meglévő kosáríves dongaboltozatú pince lejárata az udvar Vadász utca 31. felőli részén nyílt. Az épületet 1933-as fennállásig többször átalakították és bővítették. 1866-ban az akkori tulajdonos Fleischmann Mór és felesége Hild Károly tervei alapján kisebb átalakításokra kért engedélyt Pest város Építő Bizottmányától, erről azonban sem irat-, sem tervanyag nem maradt fenn, csak a mutatókönyvi bejegyzés.20 Az első dokumentált bővítés Halbauer Vilmos és Kölber Ferenc megbízásából Frey Lajos és Kauser Lipót tervei alapján valósult meg. Az egyetlen lapból álló terv szerint a meglévő utcai és a vele párhuzamos udvari szárnyak közé a telekhatár mentén egy-egy földszintes félnyeregtetős raktár építésére kaptak engedélyt (5. kép).21 A 20. század első harmadában ifj. Weiss Gyula is többször átalakítatta az üvegkereskedésként használatos épületet.22 Elsőként 1918-ban az utcai épület balszárnyának az ablaknyílásait szélesítette ki, belül pedig új válaszfalakat építtetett Klinger József tervei alapján (6. kép).23 Majd 1927-ben Mohácsy László tervei alapján a kaputól jobbra garázst alakítottak ki (7. kép), és ezen az oldalon beépítették a tetőteret irodák és raktárak részére (8.
20
21
22
23
BFL IV.1305 Pest város Építő Bizottmányának iratai 1861-1873. mutatókönyvi bejegyzés a 739/1866. számon kiadott építési engedélyről. BFL IV.1305 Pest város Építő Bizottmányának iratai 1861-1873, és XV.17.b.312 Pest város Építő Bizottmányának Tervtára 1861-1873. 746/1869 Ifj. Weiss Gyula tükör és táblaüveg kereskedését 1901-ben jegyezték be, első székhelye az V. kerület Alkotmány utca 16-ban volt. BFL VII.2.e: Cégbírósági iratok Egyéni cégek 21. kötet p. 220 ügyiratszám: 10846. Weiss cége alapítási időpontjaként ennél korábbi dátumot 1896-t szokta megadni. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 33654/1918-III. tanácsi számon jóváhagyott terv, 81790/1818-III. tanácsi számon jóváhagyott módosított terv. 15713/1918 Használatbavételi engedély 1918. október 18.
15
kép).24 Ugyanebben az évben szintén Mohácsy tervei alapján a pincében a szomszédos Vadász utca 31. felé faláttörést készítettek.25 1932-ből egy új bejárat építéséről van tudomásunk.26 Az épület 1933 elején leégett, hogy pontosan milyen mértékben sérült, nem tudjuk valószínűleg a tetőszerkezet égett le, mert a Csemegi Géza építész által 1933 decemberében készített terveken a Pollack-féle pincét és a földszinti főfalakat is megtartották volna a régi főépületből. A három tervlapból – pince és földszint alaprajz, emeleti alaprajz és homlokzat, metszet (9-11. kép) – álló engedélyezési terv egy lapostetős alapvetően modern karakterű üzemi épület képét mutatja, az 1. emelet jobboldalán a tulajdonos lakásával.27 A terveket Erős Imre írta alá, mint felelős kivitelező, a pillérszámítást Raab Rezső mérnök végezte. A polgármester a szokásos utat bejáró tervekre 1933. december 28-án az alábbi kikötésekkel adta ki az építési engedélyt.28 A kapubejáratba nyíló terveken megjelölt nyílások befalazandók. A légakna a határvonal mentén egy tégla vastag 1,90 m magas határfallal és csatornaszemmel látandó el. A terveken megjelölt helyeken vas illetve üvegajtók alkalmazandók és átszellőzés biztosítandó. Az épületnek támaszkodó udvari fészer bontandó. Ifj. Weiss Gyula 1934. április 9-én módosított építési engedélykérelmet nyújtott be. A
24
25
26
27
28
BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 55038/1927-III. tanácsi számon jóváhagyott terv. 18041/1927 Használatbavételi engedély 1927. augusztus 18. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 2594/1928-III. tanácsi számon jóváhagyott terv. 30275/1928 Használatbavételi engedély 1929. január 16. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 48951/1932-III. polgármesteri számon jóváhagyott terv, de maga a terv hiányzik. 31683/1932 Használatbavételi engedély 1932. november 3. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 63887/1933-III. polgármesteri számon jóváhagyott terv. BFL IV.1409.c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára III.5317/1933. 63887/1933-III. polgármesteri számon jóváhagyott építési engedély.
16
módosított terveket, azonban már nem Csemegi, hanem Kozma Lajos készítette 1934 márciusában, és nemcsak a tervező személye, hanem a koncepció is sok mindenben megváltozott. A Tér és Forma az Üvegházról közölt publikációban a tervezési programot is ismerteti.29 Az Üvegház épületében a következő funkciókat kellett elhelyezni: földszinti raktár kiskereskedelem részére, áruátvétellel és pénztárral, kapcsolódva a meglévő raktárakhoz, főbejárat az emeleti nagykereskedelmi irodákhoz. Összeköttetés a kapubehajtón keresztül az udvari raktárakkal keskeny nyomtávú vasúttal, és a kapuáthajtó mennyezetére szerelt egytonnás futódaruval. Utcára nyíló garázs 4 kocsi részére, lépcsőház a házmesterlakás – onnan lejáró a pincei kazánházba – és az emeleten elhelyezendő cégvezetői lakás részére, melynek kijárata csak az utca felé nyílhat. A pincébe háromféle közlekedés biztosítása, az utca felől egy vasajtóval elzárható csúszdapálya ládák elengedésére, az udvar felől teherlift, és 2 méter széles pincelépcső. Az emeleten a nagykereskedelmi részlegben pénztár, könyvelés, rendelésfelvétel, gépíróterem, fogadószoba, két főnöki iroda, mintaterem, irattár, személyzeti ruhatár és vizesblokk helyiségeit kellett elhelyezni. A tulajdonos fia Weiss Artúr részére – aki 1924-től a cég vezetője volt – tervezett emeleti négyszobás lakást, úgy kellett kialakítani, hogy a főnöki irodából is megközelíthető legyen. A második emelet raktárak elhelyezésre volt fenntartva. A program megvalósításának követelménye volt, „hogy ezek a különböző funkciók úgy oldassanak meg, hogy azok legtökéletesebb kielégítésével a ház az egyszerű és áttekinthető üzem és művészi megoldás képét adja”.
29
Üvegház Budapesten. Tér és Forma 1935/2 p. 54.
17
A Kozma által készített két lapból álló beadványi tervsorozat közül az egyik a négy szint alaprajzát (12. kép), a másik a két homlokzatot és a lépcsőházakon keresztül felvett metszeteket mutatja (13. kép).30 Kozma a korábbi főépületnek csak a pincéjét tartotta meg, az épület alapterületét az udvar felé kibővítette. Az új kétemeletes magastetős épület szerkezete vasbeton pillérváz, ami úgy lett méretezve, hogy további három emelet ráépíthető legyen, a pillérközök
téglafalazatok.
Az
alaprajzok,
homlokzatok
kialakítását,
az
anyagok
megválasztását erőteljes funkcionális szemlélet jellemezte. A homlokzat középtengelyében nyíló kapubehajtó az épületet funkcionálisan kettéosztja, a földszint baloldalán a kiskereskedelmi részleg, az 1. emeleten a nagykereskedelmi részleg irodáival, földszint jobboldalán garázsok, házmesterlakás, az 1. emeleten a cégvezető lakása. A két rész önálló lépcsőházzal rendelkezik, melyek a főnöki irodán keresztül kapcsolódnak. A nyitott fedélszékes 2. emelet teljes területét raktár foglalja el, mely a két lépcsőházon kívül az udvar felől teherlifttel is elérhető. A benyújtott terveket a polgármester 1934. június 5.-én hagyta jóvá, az előző Csemegi által tervezett tervdokumentációnál előírt kikötések fenntartása mellett további kikötéseket is tett.31 A pilléreknek a statikai számításoknak megfelelő anyaggal és habarccsal kell megépülni. Az utcai homlokzaton felvonó csigát elhelyezni nem szabad. A bejárat fölött tervezett előtető a gyalogjárdán túl nem terjedhet. A telekhatárvonalon túlnyúlóan az utcai járdára előlépcsőfokot fektetni nem szabad. A központi fűtés, felvonó és vasbetongerendák 30
BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 60936/1934-III. polgármesteri számon jóváhagyott terv.
18
tervei pótlólag benyújtandók. A kikötések miatt a tulajdonosok fellebbeztek, de pontosan nem lehet tudni mely kikötések ellen, mert maga az irat nem maradt meg.32 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1934. június 13-án a kikötések közül csak az első építési engedélyben előírt kapubejáró nyílásainak elfalazása alól mentesítette a tulajdonost, továbbá vasajtók helyett elegendőnek tartotta azok utólagos vasalását.33 A kivitelezést a Dénes és Erős cég végezte, ez volt Kozmával első közös alkotásuk. További együttműködésük Kozma és a hazai modern építészet két legjelentősebb bérházát a Margit krt. 55. szám alatti mozival együtt épített Átrium-házat és a Régiposta utca 13. szám alatti épületet eredményezte.34 Mindhárom épületet a Kozma villa épületeinél megszokott részletességgel és igényességgel tervezték meg és kivitelezték. Az Üvegháznál ugyanakkor különös hangsúlyt kapott az épület, mint reklámhordozó funkció, vagyis egy üvegkereskedés esetében az üvegnek, mint építőanyagnak minden lehetséges formában való bemutatása, mind a homlokzaton mind az épület belsejében. A homlokzatot fehér 6 mm vastag Marbrunit üveglapokkal burkolták, melyet az emeleteken a homlokzat síkjában tartott Csepel-speciál típusú kettős üvegezésű szalagalakok sötét sávjai tagoltak, az 1. emeleti ablakpilléreket fekete üveggel burkolták, hogy ne bontsák meg a sáv folytonosságát (22-23. lép). A lábazat vastag üvegcsempéből készült, a földszinti kiskereskedelmi raktár üvegfalát gyémánt kváder és 31
32
33
BFL IV.1409.c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára III.5317/1933. 60936/1934-III. polgármesteri számon jóváhagyott építési engedély. BFL IV.1409.c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára III.5317/1933. A fellebbezést az FKT-hoz a kikötések miatt. 102272/1934-III. polgármesteri számon iktatták. BFL IV.1409.c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára III.5317/1933. 5700/1934. számú FKT határozat.
19
méhsejt alakú tűzbiztos Falconier üvegtéglák alkották, az öt bejárat feletti 14 hosszú előtető Sollux üvegtéglákból készült, mely teljesen fényáteresztő (24. kép). A kapubehajtótól jobbra a manipulációs tér oldalfala és a lakáslépcsőház fala Sollux-betonfal volt, de Sollux helyett vastag öntött üveggel volt üvegezve. A harmonika rendszerű garázskapuk drótüvegezéssel készültek (25. kép). A két emelet közötti „ÜVEGHÁZ” felirat is üvegből készült. A homlokzaton így mindössze egy kirakatot kellett kialakítani a kereskedelmi bejárattól balra, olyan termékek bemutatására, melyre az épületen nem nyílt lehetőség. A bemutató a belsőben is folytatódott, az összes vizes helyiség padlózata, a főnöki iroda WC-jének oldalfala és a cégvezető lakás konyhájának oldalfala, a fürdőszobájának oldalfala és mennyezete is harmonikus tagozású és színes üveglapokkal volt kirakva. A földszinti személyzeti WC, és az irodai lépcsőház emeleti előterének világító mennyezete is üvegezett (33. kép). A földszinten és az emeleten a térben elhelyezett irodák válaszfalai is üvegezettek voltak az áttekinthetőség érdekében (36. és 40. kép). A nagykereskedelmi iroda ügyfélterének pilléreit tükörrel burkolták, melyek krómozott kalap és ernyőtartóval egészültek ki (41. kép). A főnöki irodában hátulról megvilágított diapozitívok mutatták be a cég tevékenységét, a mintateremben acélszerkezetű tolóüveges vitrinekben helyezték el a mintadarabokat, és a két ablak közötti pillér elé épített óraszekrény is üvegből készült (43. kép). A leglátványosabb attrakció az irodai lépcsőház, melynek szögvasra ültetett lépcsőfokai – a járó- és előlap is – 25 mm vastag belga öntött üvegből, az oldalfalak és a lépcsőgerendák fehér márványüvegből
34
Az 1923-ban alakult Dénes és Erős cég és Kozma kapcsolatát a két bérház építése kapcsán Tóth Tímea dolgozta fel kitűnő tanulmányában Kozma Lajos, a bérházépítő. In: Kozma Lajos modern épületei Szerk. Horányi Éva, Budapest 2006. pp. 202-224.
20
készültek színes betétekkel, a lépcsőkorlát drótüveg, krómozott vaskeretben, a lépcsőház üvegablakában több mint száz színből álló katedrálüveg kollekció van szögvas keretbe foglalva (30-32. kép). Az emeleti előtér hasonlóan elegáns, az oldalfalakat fehérkeretbe foglalt fekete és vörös márványüveggel burkolták, a nagyobb igénybe vétel miatt itt az alapító tulajdonos monogramjával készült sakktáblamintás padló linóleum (33. kép). Az előtér hátfalán elhelyezett monogram és a felirat szintén üvegből készülhetett. Az irodákba nyíló krómacél ajtók teljes felületükön üvegezettek, de míg az irodába vezető kétszárnyú ajtó áttetsző (35. kép), a főnöki iroda rejtett (kívülről kilincs nélküli) egyszárnyú ajtaja fekete márványüveg volt (34. kép). A lakáslépcső az üvegnek más felhasználási módját mutatja, a vasbetonlépcső fellépőit vörös linóleummal burkolták, a homloklapokat kék üveggel az élek bronz profillal voltak leszorítva. A vasbeton gerendázat oldalát fekete, éleit fehér üveggel burkolták, a korlát az irodai lépcsőhöz hasonlóan vaskeretbe foglalt drótüveg krómozott fogódzóval (27-29. kép). Az üvegen kívül az alábbi burkolóanyagokat használták az épületen: a kocsi behajtó acélbeton, a garázs és a második emeleti raktár simított beton, a földszinti iroda padlója hézagmentes azbeszt, a raktáré hajópadló, az emeleti irodáé parkett, és az emeleti előtéré a már említett linóleum. A különböző szakipari munkák közül a Csepel-speciál acélablakokat, a harmonika rendszerű acél garázskapukat, a Sollux üvegbeton falakat és a falszegélyezéseket Márkus Lajos vasszerkezetek gyára készítette. A bejárati kapukat, a lépcsőkorlátokat, és az emeleti előtér ajtait, valamint az épület összes vasmunkáját Jungfer Gyula lakatosáru gyár szállította. A bádogos munkákat Weisel Adolf, a padló és falburkolatot a Porta Burkolás Építőbolt, a
21
szobafestő- mázolómunkát Vidor Ottó, a falsarkok, a vastok, faborítás és falazat közötti repedések megakadályozását szolgáló fémszálas picklint a Picklin Művek készítette.35 Az elkészült Üvegház egyedülálló jelentőségű épület a két világháború közötti hazai modern építészetben, korábban nem volt még rá példa, hogy egy építőanyagot reklámcéllal ilyen mennyiségben funkcionálisan alkalmazzanak egy épületen. Későbbi példák is többnyire a BNV pavilonok körében találhatók, amely az új anyagok kipróbálásának, az építészeti kísérletezésnek az egyik legfőbb területe, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a kiállító cég termékeit alkalmazzák egy-egy pavilon építőanyagaként, mint például Bierbauer Virgil RIMA pavilonjai az 1938 és 1941 közötti BNV-ken, vagy Kozma Lajos Weiss Manfred pavilonja az 1940-es BNV-n esetében.36 Belső téralakítása, a tér transzparens kezelése olyan jelentős építészeti alkotásokkal állítható párhuzamba, mint Frank Lloyd Wright 1936-39 között épült S.C Johnson viaszgyár irodaháza, mellyel jelentősen megelőzte kora irodabelső kialakítási szokásait, ahol a folyosós térlehatárolós megoldás volt az általános. Néhány formai megoldás Kozma korábbi épületein is előfordult, szembetűnő a hasonlóság az 1930-ban épült Magyar Divatcsarnok homlokzat kezelésével,37 különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Üvegház tervezésekor Kozma az 5 emeletesre való bővítés lehetőségében gondolkodott, de ide kapcsolható a szolnoki Hitelbank homlokzati terve is. A Divatcsarnoknál alkalmazta először a pillérek tükörrel való burkolását, kedvelt motívumát
35 36
37
Tér és Forma 1935/2 p. 10. és p. 16. reklámoldal Pavilon építészet Magyarországon a 19.-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Kiállítási katalógus. Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre, Budapest 2000. pp. 135-137. és 230-233. Tér és Forma 1930. pp. 94-95.
22
később az Átrium mozi előcsarnokában is alkalmazta,38 de Kozmára jellemző a sakktábla mintás padlóburkolat, a fekete, fehér és vörös színek hangsúlya, a krómozott fém nagymennyiségben való használata is. A Tér és Forma az épület jelentőségéhez mérten számolt be az elkészült épületről 13 fotót és 3 szint alaprajzát közölve, de éveken keresztül a visszatértek rá a lap hasábjain, és a Weiss cég is több alkalommal reklámozta magát az épület fotójával, Kozma későbbi munkáinál, mint például az Átrium-ház fürdőszobáinál közreműködtek beszállítóként.39 A nemzetközi szaksajtó is beszámolt az épületről a Tér és formához hasonló terjedelemben.40 A homlokzat jobbszélén, a garázs melletti pilléren méltán hirdették a tervező és a kivitelező nevét. A zsidótörvények hatására 1944-re a Weiss féle üvegkereskedésnek szüneteltetnie kellett tevékenységét. A cégvezető Weiss Artúr az épületet felajánlotta a Svájci nagykövetség részére a Palesztinába kivándorlásra engedélyezett zsidók ügyeinek intézésére. 1944 júliusában nyílt meg az épületben a követség Idegen Érdekek Képviseletének Osztálya Carl Lutz alkonzul vezetésével. Ennek megnyitását az tette lehetővé, hogy Auswitzből Magyarországra szökött rabok beszámolói az egész világ számára nyilvánvalóvá tették az ott folyó ipari méretű gyilkosságokat. A védett házban 1944-45-ben – ahol a cionista ellenállási mozgalom is szerveződött – 3000 menekült vészelte át a nyilas rémuralmat és érte meg a felszabadulást 1945. január 18-án. Szemtanuk beszámolói szerint az 1945. január elsejei szovjet bombázás során találat ért egy szomszédos épületet, aminek következtében az 38 39
Tér és Forma 1936/5-6. pp. 127-159. Üvegház Budapesten. Ifj. Weiss Gyula üvegnagykereskedő üzlet és raktárháza. Tér és Forma, 1935/2. pp. 49-56. Az épület ismertetését bevezeti az üveg szerepéről szóló B.I. monogramos szerző elméleti írása.
23
épületben jelentős üvegkár keletkezett, ekkor pusztulhatott el a homlokzat üvegburkolata is.41 Az épület ezt eltekintve épen vészelte át a háborút.42 A Weiss üvegkereskedést 1951-ben államosították, még ebben az évben az Üvegezési Vállalat meg is kezdete az épület átalakítást. A földszinten a garázs mögötti kisműhelyben zuhanyzót, a 2. emelet egy részén pedig ebédlőt alakítottak ki.43 Az 1952-ben az Épületüvegezési Vállalt részére történt átalakítás során az emeleti transzparens irodát válaszfalakkal osztották meg (14. kép).44 A 2. emeleti raktárak helyén 6 db lakást alakítottak 1957-ben Bertus István (ÉM Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat tervező részlege) tervei alapján (15. kép).45 Ennek következében a 2. emeleti szalagablakot elbontották, helyén 18 kétszárnyú ablak elhelyezésére került sor. Ezzel összefüggésben a lakáslépcsőházat is átalakították. A 2. emeletre vezető lépcsőkarjának dőlésszögét enyhébbre vették, ezzel megszűnt az átjáró az irodai részbe (16. kép).46 A lépcsőfokok linóleum és üvegburkolatait a lépcsőgerenda fekete-fehér márványüveg burkolatát elbontották és leműkövezték. A következő átalakítást 1960-ban Vörös József tervezte az ÉM Általános Szakipari Vállalat részére.47 A földszinten jelentős változások történtek, megváltoztatták a volt kiskereskedelmi 40 41
42
43
44
45
46 47
Algunos trabajos de Ludwig Kozma (Budapest). La Casa de vidrio. Nuestra arquitectura 1935/9. pp. 44-52. Gács Teri: A mélységből kiáltunk Hozzád. In: Üvegsziget Budapest, Vadász utca 29. Történelmi antológia. Szerk. Vámos György. Budapest 2009. p. 404. BFL IV.1419.p A budapesti háborús kárstatisztika felvételi és feldolgozási iratai / Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai. A Vadász utca 29. adatlapján nincs kár rögzítve. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 374/V/257/1951. tanácsi számon jóváhagyott terv. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 588/V/133/1952 tanácsi számon jóváhagyott terv. BFL XV.17.f.353 Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat iratai 7. a tervek januárban készültek, az átadásátvételi jegyzőkönyv szeptember 26-án. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 121208/1957 tanácsi számon jóváhagyott terv. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 406/1960 tanácsi számon jóváhagyott terv.
24
tér bejáratát, ami a kapualjból nyílt, emiatt elbontották az irodai üveglépcső indítókarját, középfolyosós irodákat alakítottak ki. A kapuáthajtó manipulációs terét beépítették, és az egyik garázs helyén szintén irodákat alakítottak ki (17. kép). Ezen átalakítások a homlokzaton is súlyos következménnyel jártak, az épület földszintjén a kapuáthajtótól balra a teljes nyílászáró rendet megváltoztatták, az üvegtéglafalakat elbontották, a kirakattal és a főbejárattal együtt, jobbra „csak” a manipulációs tér üvegfala és az egyik garázs helyén alakítottak ki ablakokat, egyúttal elbontották az előtetőt is (18. kép). 1965-ben a KIPTERV végzett kisebb átalakításokat,48 majd 10 évvel később ismét belső átalakításokat végeztek (20-21. kép), ennek során alakult ki a földszint és az emelet mai alaprajza.49 Az 1970-es és az 1980-as évekből gépészeti felújításokról és a 2. emeleti lakások átalakításáról van építési adat.50 1990-ben Meditz László tervei alapján a KIPTERV emeletráépítésre kért elvi építési engedélyt, amit azzal a kikötéssel kapott meg, hogy a 2. emeleti lakássort meg kell szüntetni, de egyik elképzelés sem valósult meg.51 Egyetlen jelentősebb építés történt az utóbbi években, az irodává alakított garázs helyén a Carl Lutz Alapítvány emlékszobát alakított ki.
48 49 50 51
BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 10693/1965 tanácsi számon jóváhagyott terv. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824 hrsz. 12485/1/1976 tanácsi számon jóváhagyott terv. BFL XV.17e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség iratai 707. doboz. BFL XV.17e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség iratai 1401. doboz.
25
Műemlékké nyilvánítása Az 1974-ben a Főváros alá rendelt Budapesti Műemléki Felügyelőség Czétényi Piroska vezetésével a főváros egyesítése utáni korszak jelentős építészeti emlékeinek műemléki védettségre vonatkozó javaslatot készített, melyben a két világháború közötti időszak jelentősebb magyarországi modern építészeti emlékeit is szerepeltették. A javaslatot 1974 októberében Pongrácz Pál budapesti főépítész nyújtotta be a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságához. A javaslathoz tartozó jegyzék V. kerületi listáján a 64. tétel a Kozma Lajos által tervezett 24824 hrsz-ú Vadász utca 29. szám alatti Üvegház is. A VB 1974. december 18-i ülésén két határozatot fogadtak el ebben a témában. Az 1974/924. számú határozatban a főváros egyesítése utáni korszak jelentős építészeti emlékeinek műemléki védettségre vonatkozó javaslatot elfogadták. Az 1974/925. számú határozatban pedig utasították a Városrendezési és Építészeti Főosztály vezetőjét, hogy az építészetileg és városképileg értékes épületek jegyzékét kerületi műszaki osztályoknak küldje meg, a jegyzéket folyamatosan bővítse és a védésről az Országos Műemlékfelügyelőséget értesítse.52 Valószínűleg valamilyen adminisztrációs hiba történhetett, mert az újonnan védett épületek miatt készített és 1976-ban kiadott Műemlékjegyzékben az épület nem szerepelt, ugyanakkor a Budapesti Műemléki Felügyelőség iratanyagában mint építési hatóság járt el a védetté nyilvánítástól egészen a BMF 1990-es megszűnéséig.53 Ennek következtében az 1990-es
52
53
BFL XXIII.102/a Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. VB ülések jegyzőkönyvei 1950-1990. 618. és 619. kötet. BFL XV.17e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség iratai 707. doboz, 1401. doboz.
26
Műemlékjegyzékben sem szerepel, a megszűnt BMF hatáskörét átvevő Országos Műemlékvédelmi Hivatal helyett az iratok Budapest Főváros Levéltárba kerültek, ezért az OMVH nem tudott az épület védettségéről. Lővei Pál vezetésével az 1990-es évek második felében kutatás indult a védettségre felterjesztendő 20. századi emlékanyagról. A munka eredményeit a Műemlékvédelem táguló körei címmel kiállításon mutatták be. A kiállításhoz készült katalógusban publikált listán a Javaslatok a 20. század építészeti emlékeinek műemléki védelemére az Üvegház is szerepel.54 Az OMVH örökébe lépett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2008. november 24. kiadott 460/5708/1/2008 ügyiratszámú határozatában egy évre ideiglenes védelem alá helyezte, melyet 2009. december 21-én egy évvel meghosszabbítottak. Ez alatt az idő alatt Gebauer Imola a KÖH Védési Igazgatóságán elkészítette az épület védetté nyilvánítási javaslatát. A Javaslat indoklása szerint: „Az Üvegház a magyar építészet eddig alig ismert és el nem ismert épülete, a magyar modernizmus egyik legjelesebb építészének alkotása. A jelenleg ideiglenes védelem alatt álló épület különösen belsejében őriz műemléki értékeket, melyek megőrzését a meglévő szakhatósági eszközökkel nem lehet biztosítani. A védetté nyilvánítással lehetővé válik a szakszerű rekonstrukció is, mely a nagyközönség számára is érthetővé teszi az épület műemléki védelmét. A Vadász u. 29. szám alatti ház műemléki védelme a zsidóság történetét és a helytörténetet kutatók számára is szélesebb lehetőségeket nyit, lehetővé téve a méltó megemlékezést.” A javaslatot kiegészíthetjük még azzal, hogy egyrészt jeles ipartörténeti emlék, másrészt Kozma életművén belül is meghatározó jelentőségű mű, amely ha torzón is, 54
A Műemlékvédelem táguló körei. Szerk. Lővei Pál, Budapest, 2000. p. 77.
27
de olyan már elpusztult Kozma művek, mint a Divatcsarnok, a Vígszínház kávéház, és az eleve ideiglenes jelleggel tervezett BNV pavilonok formai megoldásait mutatja és építészeti minőségét képviseli. A javaslat alapján elkészült miniszteri rendelet jelenleg aláírásra vár. A rendelettervezet 30§-a szól az Üvegházról, „a védetté nyilvánítás célja az ún. „Üvegház”, az ifj. Weiss Gyula és fiai által 1896-ban alapított üvegkereskedés Kozma Lajos tervei szerint 1934-ben emelt lakó- és irodaház modern stílusú épületének, valamint a belsőépítészeti értékeinek megőrzése”. Műemléki környezetet nem jelöl ki, műemléki bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolja, továbbá a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
28
Helyreállítási javaslat Az Üvegházat az épület államosítása óta többször jelentősen átalakították, a megmaradt eredeti részletek jelenlegi állapota lepusztult, ezért több elemében helyreállításra és megmaradt részletek pedig alapos felújításra szorulnak. Az épület engedélyezési tervei rendelkezésre állnak és nagyszámú Seidner Zoltán által 1934-35-ben készített archív felvétel segíti a helyreállítási munkát. Statikus és restaurátor vizsgálat már megtörtént Általánosságban Dokumentációnk helyreállítási javaslata pusztán javaslat, nem kötelező előírás, hanem a gazdasági lehetőségek, műszaki körülmények figyelembevételével, s főleg a műemléki hatóság előírásai alapján használandó tervezési segédlet. A műszaki szükségszerűségből felmerülő munkákat az általános műemlékhelyreállítási elveknek megfelelően azonos anyaggal, azonos formában kell elvégezni. A kiviteli munkák elvégzésére csak olyan vállalkozót ajánlatos felkérni, aki megfelelő műemléki referencia munka felmutatására képes. Részletesen Főhomlokzat A cél, hogy az eredeti állapothoz minél közelebbi megoldás szülessen. A homlokzat megmaradt egyetlen eredeti részlete az 1. emeleti ablaksor felújításra szorul. Az ablakok eredeti szerkezetükben is felújíthatók úgy, hogy mai hőtechnikai szabványoknak is eleget tegyenek. Példaként említhető a hasonló korú Pasaréti buszvégállomáson kialakított büfé,
29
melyet Cságoly Ferenc tervezett, de hasznos tanácsokkal tud szolgálni Lörinczi Zsuzsa építész, aki a történeti ablakok megmentésével foglakozó www.ablakprofilok.hu weboldalt üzemelteti. Az ablakok közötti pillérek fekete üvegburkolata pótlandó. A homlokzaton helyre kell állítani a Sollux előtetőt, a homlokzat Marbrunit üvegburkolatát – a lapok eredeti osztása a negatívok nagyfelbontású szkennelésén jól kivehető –, az ÜVEGHÁZ feliratot, a tervezte / Kozma Lajos / Építette / Dénes és Erős feliratot az épület jobbszélső pillérén. Az előtető helyét és egyik rögzítési pontját restaurátor már feltárta, szerkezete és üvegbetéte a meglévő udvari előtetővel azonos volt, csak mérete volt kisebb. Helyreállítandó a ma is funkcionáló bejáratok – kapuáthajtó, lakáslépcsőház, jobb szélső tengely garázs – eredeti nyílászárója, a garázs esetében a mostani üvegtégla az eredeti mintájára cserélendő, és a volt manipulációs tér Sollux üvegbeton fala. Kívánatos lenne a többi földszinti nyílás rekonstrukciója is, de ez erősen a mögötte lévő terek funkciójától függ, ha nem sikerül olyan funkciót találni, mely ezt lehetővé teszi, akkor olyan építészeti megoldást kell keresni, mely formailag a Kozma féle homlokzattal összhangban van. Ugyan ez érvényes a 2. emeleti szalagablakra is. Itt emlékeztetnék, hogy az 1990-es elvi építési engedély feltétele a 2. emeleti lakássor megszüntetése volt. A lakások jelenlegi formájának megszüntetését támogatandónak tartjuk. Udvari homlokzat Erről a homlokzatról nem rendelkezünk archív felvétellel, csak az engedélyezési tervvel, de ennek a homlokzatnak a földszinti és 1. emeleti részét nem is alakították át jelentős mértékben, ezért ez a két szint a meglévő állapotában újítandó fel, a Sollux előtetővel és az irodai terasszal együtt. Ez utóbbi esetében az utólagos megerősítés céljából a falba
30
bekötött acéltartók kiváltása szükségeltetik. A 2. emeleti függőfolyosó és nyílás kiosztás a lakás funkció megszűnése esetén bontandó, az irodai lépcsőház elbontott homlokzati elemei helyreállítandók. Új nyílászáró rendszer az 1. emeleti nyílássorral összhangban készüljön. Kapualj A futódaru megtartását javasoljuk, mert ipartörténeti emlék. Az épület bal szárnyába nyíló utólag kialakított bejárat jelenlegi helyén megszüntetendő, mert nem teszi lehetővé az irodai lépcső indítókarjának rekonstrukcióját. Ha a felszabdalt módon beépített manipulációs térnek kibontása nem lehetséges akkor egységes térként kell kezelni – esetleg portai funkcióra – de utcai Sollux fala helyreállítandó. Irodai lépcsőház (üveglépcső) A földszinti indítókar és a 2. emeletre vezető lépcsőforduló utáni lépcsőkar helyreállítása szükséges. A lépcsőkarok gerendáinak éle az 1. emeletig fekete, az 1. emelettől fehér márványüveggel volt burkolva, pótlandó. A lépcsőház többi részlete – az üvegburkolatok és a fémkorlát – szakrestaurátorokkal végeztetett gondos felújítást igényel, a hiányzó vagy törött lépcsőfokok az eredeti mintájára pótlandók. A 2. emeletet elzáró üvegezett faszerkezetű beépítés bontandó. Irodai lépcsőház 1. emeleti előtere A sakktáblamintás linóleum padlózat, a márványüveg burkolat, a világító mennyezet és az irodákba nyíló ajtók fémkerete falújítandó. A linóleum esetében áttetsző üvegburkolat védőtetőként javasolt, az épület Üvegház elnevezésével összhangban lenne. Pótlásra szorul a fehér üvegburkolat a volt főnöki iroda bejárati pillérének alsó felén, a volt főnöki iroda
31
ajtajának fekete márványüveg betéte, az előtér hátfalának „IWGY” monogramja és az „ALAPÍTÁSI ÉV 1896” felirat. A kétszárnyú irodai ajtó megkutatandó, hogy a mostani piros burkolat alatt az eredeti üvegezés megtalálható-e, ha nem akkor cserélendő üvegre. Lakás lépcsőház Eredeti állapota fényképekről, az egykor alkalmazott anyagok és színvilága leírásokból pontosan ismert. Mai állapota ettől nagyon elüt, minden beavatkozás, ami az eredeti állapothoz közelít üdvözlendő. A 2. emeletre vezető lépcsőkar szögének megváltoztatása miatt erősen kérdéses, hogy mi rekonstruálható. Ezen a szakaszon az eredeti korlát sután illeszkedik a mostani szerkezethez, emiatt lépcsőkar eredeti dőlésszögének visszaállítását javasoljuk. A lépcsőház korlátja felújítandó, az utólagos festések eltávolítandók, a kapaszkodó krómozása helyreállítandó. A volt házmesterlakás egyszárnyú és a volt cégvezetői lakás kétszárnyú ajtaja az utólagosan felszerelt rácserősítések eltávolítása után jelenlegi állapotában újítandó fel, színezése kutatandó. Belső terek A Kozma által kialakított belsőre leginkább a transzparencia volt a jellemző, ezt az utólagos leválasztásokkal megszüntették, ezért ezek a válaszfalak bontandók. A mai felfogás az irodabelső kialakításáról sokkal közelebb áll a Kozma által megvalósítotthoz, mert a tereket minél nagyobb egységben kezeli, nem szívesen alkalmaz válaszfalakat, legfeljebb bútorozással különíti el az egyes munkahelyeket, ez lenne kívánatos az Üvegház belsőterének újratervezésekor. Az eredeti alaprajzi szisztéma az 1. emeleten két helyen maradt meg, a személyzeti WC blokkja és volt főnöki iroda vizesblokkja, és a nyílászárók is eredetiek. A
32
személyzeti WC egyik fülkéjének bejáratát áthelyezték visszahelyezése szükséges. A főnöki vizesblokk két helyiségének falburkolata részben eredeti, ezek megtartandók, a hiányzó részek pótlandók. Az iroda két pillérének tükörburkolata helyreállítandó. A volt mintaterem órapillére megkutatandó, a kutatás eredménytől függően helyreállítása esetleg indokolt lehet. A két volt lakás belső terei megőrizték eredeti beosztásukat, a nyílászárók és kilincseik is jórészt eredetiek, ezért jelenlegi állapotukban újítandók fel, a hiányzó kilincsek az eredetiek mintájára pótlandók.
33
Védendő épülettartozékok jegyzéke Utcai homlokzat -
1. emeleti Csepel-speciál típusú ablaksor
Udvari homlokzat -
földszint feletti Sollux védőtető
-
főnöki iroda terasz korlát
-
földszinti volt kiskereskedelmi részleg 2 szélső ablaka
-
földszinti házmesterlakás 2 és 3 szárnyú ablaka
-
1. emeleti volt nagykereskedelmi részleg 4 fémablaka
-
1. emeleti személyzeti WC 2 ablaka
-
1. emeleti főnöki iroda Halaman rendszerű tolóablaka és a teraszajtó
-
1. emeleti cégvezetői lakás 2 db kétszárnyú ablaka
-
irodai lépcsőház katedrál üvegezésű ablaksávja
Kapualj -
futódaru
Irodai lépcsőház -
öntött üveg lépcsőfokok
-
lépcsőgerendák márványüveg burkolata
-
oldalfalak márványüveg burkolata
-
lépcsőfordulók padlózatának üvegtégla betéte
34
-
lépcsőkorlátok és a krómozott kapaszkodójuk
Lakás lépcsőház -
lépcsőkorlátok a krómozott kapaszkodóval
-
volt házmesterlakás bejárati ajtaja
-
volt cégvezetői lakás bejárati ajtaja
-
dongaboltozat
-
2 db 19. századi szegmensíves pincebejárat kőkerete
Pince
1. emelet -
irodai előtér oldalfalainak márványüveg burkolata
-
irodai előtér sakktábla mintás monogramos linóleum burkolata
-
irodai előtér világítómennyezete
-
irodai előtérből nyíló kétszárnyú krómozott ajtó
-
irodai előtérből nyíló egyszárnyú krómozott ajtó
-
személyzeti WC előterének üvegezett egyszárnyú ajtaja
-
személyzeti WC 2 db WC ajtó
-
főnöki iroda WC előterének üvegezett ajtaja, a felső üvegtábla az eredeti mintájára készült
-
főnöki iroda WC előterének hússzínű márványüveg burkolata
-
főnöki iroda WC ajtó
-
főnöki iroda WC kék színű márványüveg burkolata
35
-
volt mintaterem előre ugró órapillére
-
volt cégvezetői lakás előtérből a WC-be, kamrába, konyhába, és az utcai szobába nyíló egyszárnyú, a hallba nyíló kétszárnyú üvegezett ajtói kilincsekkel (4 db egyszárnyú, 1 db 2 szárnyú)
-
volt cégvezetői lakás hallból az utcai szobákba nyíló és az utcai szobák közötti háromszárnyú üvegezett ajtói kilincsekkel (3 db)
-
volt cégvezetői lakás hall és udvari szoba közötti kétszárnyú tolóajtó eredeti szerelvénnyel
-
volt cégvezetői lakás konyha és kis szoba közötti egyszárnyú ajtó kilinccsel
-
fürdőszoba 2 egyszárnyú ajtaja kilincsekkel és légudvarra néző ablaka kilincsekkel
-
gardrobe szoba hallba és utcai szobába nyíló egyszárnyú ajtaja kilincsekkel és a beépített szekrény
Források Budapest Főváros Levéltára IV.1215.a Pest város telekhivatala iratai Telekösszeírások, Lipótváros IV.1215.d Pest város telekhivatala iratai Telekátírási jegyzőkönyvek 1767-1869 IV.1324.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye Telek-és betáblázási könyvek 1852-1878 IV.1207.b Pest város Szépítő Bizottmányának iratai 1808-1860. 2184 IV.1305 Pest város Építő Bizottmányának iratai 1861-1873. 739/1866, 746/1869 IV.1407.b Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára 1873-1929 IV.1409.c Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára 1930-1944 IV.1419.p A budapesti háborús kárstatisztika felvételi és feldolgozási iratai / Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának irata VII.2.e Cégbírósági iratok XI.136 Márkus Lajos Vasszerkezetek Gyára Rt. iratai XV.17.b.1207 Pest város Szépítő Bizottmányának Tervtára 1808-1860. 2184 XV.17.b.312 Pest város Építő Bizottmányának Tervtára 1861-1873. 746/1869 XV.17.d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára 24824. hrsz. XV.17e.306 Budapesti Műemléki Felügyelőség iratai 1950-1990. 707. 1401. doboz
37
XV.17.f.353 Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat iratai 7. XV.37.c Pesti telekkönyvi betétek 948. (957. hrsz.) XV.37.d Budapesti telekkönyvi betétek 864. (24824. hrsz.) XXIII.102/a Fővárosi Tanács VB iratai. 924. és 925/1974 számú határozat BTM Kiscelli Múzeum Fényképtára Seidner Zoltán felvétele a homlokzatról 1935. ltsz. F67.634 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára 92389, 92693, 92694, 92696-92698, 92715-92728, 92768-92771, 92773-92777, 92795 ngsz. (30. db) Seidner Zoltán felvételei 1935. Iparművészeti Múzeum Seidner Zoltán felvétele a homlokzatról 1935. 45x60 cm ltsz. 14490
38
Irodalom − Budapest Főváros Dunabalparti (volt pesti) részén megállapított új és régi helyrajzi számok mutatókönyve. Budapest, 1879. − Üvegház Budapesten. Ifj. Weiss Gyula üvegnagykereskedő üzlet és raktárháza. Tér és Forma, 1935/2. pp. 49-56. továbbá p. 10. és p. 14. reklámoldal − Algunos trabajos de Ludwig Kozma (Budapest). La Casa de vidrio. Nuestra arquitectura 1935/9. pp. 44-52. − Forgó István: Üveg, mint burkolat. Tér és Forma 1937/10. p. 297. − Pásztor Mihály: A százötvenéves Lipótváros. Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám, Budapest, 1940. − Zádor Anna: Pollack Mihály 1773-1855. Akadémiai kiadó, Budapest, 1960. − Preisich Gábor, Benkhard Ágost: Budapest építészete a két világháború között. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, XI. köt., 3-4. sz., Budapest, 1967. pp. 461524. − Beke László, Varga Zsuzsa: Kozma Lajos. Budapest, 1968. − Koós Judith: Kozma Lajos munkássága. Budapest, 1975. − Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros Lipótváros összeállította: Bácskai Vera Budapest, 1975.
39
− Frojinovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória és Stribik Andrea: A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem. I-II. Szerk. Komoróczy Géza Budapest 1995. pp. 558-563. − Budapest teljes utcanév lexikona. (Buza Péter – Mészáros György) Budapest, 1998. − A Műemlékvédelem táguló körei. Szerk. Lővei Pál Budapest, 2000. p. 77. − Pest építészete a két világháború között. Szerk. Ferkai András et al, Budapest, 2001. pp. 131-132. − Szita Szabolcs: Weiss Arthur és a budapesti Vadász utcai Üvegház 1944-1945-ben. A Weiss Arthur emléktábla 2002. október 15-i visszaállítására kiadta a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány. Budapest 2002. − Fény és Forma. Modern építészet és fotó 1927-1950. Szerk. Cs. Plank Ibolya, Hajdú Virág, Ritoók Pál, Budapest, 2003. pp. 160-161. − Hídvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. I-III. Budapest, 2004. − Budapest régi térképei I-II. rész, szerk. Fabó Beáta – Holló Szilvia. Arcanum DVD 2005. − Pest város Építő Bizottmánya 1861-1873. Budapest régi tervei I. rész, szerk. Hídvégi Violetta. Arcanum DVD 2006. − Üvegsziget Budapest, Vadász utca 29. Történelmi antológia. Szerk. Vámos György. Budapest 2009.
40
Képjegyzék Térképek: 1.
Várady Pál: Geometrische Aufnahme der drey Acker zwischen dem allgemeinen Versorgungshaus und der Theressien Vorstadt (részlet) 1799 körül MOL S 11 No 1288/3
2.
Hild János: Pest belterületének városrendezési térképe (részlet) 1805. BFL XV.16.b.221/5
3.
Pest-Buda-Óbuda áttekintő árvíztérképe az 1838. évi árvíz okozta épületkárok ábrázolásával (részlet) 1838. BFL XV.16.d.241/4a
4.
Halácsy Sándor: Pest kataszteri térképsorozata 32-33. szelvény (részlet) 1867-1872. BFL XV.16.b.221/18
Tervek 5.
Frey Lajos, Kauser Lipót: Udvari raktárépületek alaprajza és metszete 1869. BFL XV.17.b.312 ÉB 746/1869
6.
Klinger József: kaputól balra eső szárny módosított átalakítási terve. Alaprajz, metszet, utcai homlokzat 1918. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 33654/1918-III.
41
Mohácsy László: A kaputól jobb eső szárnyban garázs kialakítása és tetőtér raktárrá alakítása BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 55038/1927-III. 7.
Garázs alaprajz, metszetek 1927. március 16.
8.
Földszint és tetőtér alaprajza és metszete 1927. március 10.
Csemegi Géza: üveg nagykereskedés iroda és raktár épület átalakítási és emelet ráépítési terve 1933. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 63887/1933-III. 9.
Pince és földszint alaprajza 1933. december 12.
10. Emeleti alaprajz, utcai homlokzat 1933. december 12. 11. Metszet 1933. december 12. Kozma Lajos: ifj. Weiss Gyula üzletházának módosított terve 1934 BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 60936/1934-III. 12. Pince, földszint, emelet és padlás alaprajza 1934. március 13. Homlokzatok, metszetek 1934. március Épületüvegezési Vállalat iroda átalakítása BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 588/V/133/1952 14. Földszint, emelet laprajza és metszet 1952. május 2. Bertus István (Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat) 2. emelet lakásokkal való beépítésének terve
42
15. 2. emelet alaprajza 1957. január 12. BFL XV.17.f.353 Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat iratai 7. 16. 1. és 2. emelet közötti lépcső alaprajza, metszete 1957. január 16. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 121208/1957 Vörös József: ÉM Általános Szakipari Vállalat központi iroda átalakítás BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 406/1960 17. Földszinti alaprajz 1960. 1. 20. 18. 1. emeleti alaprajz 1960. 1. 20. 19. Utcai homlokzat 1960. 1. 20. Klausz Cs. és Vajda Á: KIPTERV belső átalakítás BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 12485/1/1976 20. Földszinti alaprajz 1975. június 21. 1. emeleti alaprajz 1975. június 13. Archív felvételek Seidner Zoltán 1935. 22. Utcai homlokzat észak felől BTM Kiscelli Múzeum Fényképtára ngsz. F67.634 23. Utcai homlokzat dél felől Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92696 24. Az előtetővel kiemelt bejárati rész Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92715
43
25. A garázsbejáratok Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92722 26. Utcai homlokzat éjjeli kivilágításban Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92777 27. Lakáslépcsőház a lépcsőfordulóról a bejárat felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92795 28. Lakáslépcsőház az 1. emeleti lépcsőforduló felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92725 29. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőforduló felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92724 30. Az irodai lépcsőház a lépcsőfordulóról a földszint felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92723 31. Az irodai lépcsőház az 1. emeleti előtérből a földszint felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92694 32. Az irodai lépcsőház az 1. emeleti előtérből a 2. emelet felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92769 33. Az irodai lépcsőház 1. emeleti előtere Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. Sipos Edit 36. (letét) 34. Az 1. emeleti előtér főnöki irodába és mintaterembe nyíló ajtaja Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92719
44
35. Az 1. emeleti előtér irodába nyíló kétszárnyú acél-üveg ajtaja Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92717 36. Földszint, előtér a vevők részére a pénztárfülkével Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92771 37. Földszint, kiskereskedelmi raktár az utca felé, balra a pénztár fülke Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92693 38. Földszint, kiskereskedelmi raktár Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92727 39. Az emeleti iroda közönségtere Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92768 40. Az emeleti irodák az utca felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92726 41. Az emeleti irodák az udvar felé Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92728 42. Az emeleti fogadó helyiség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92720 43. Az emeleti főnöki iroda és mintaterem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92718 Helyszíni felvételek Barka Gábor 2011. március 24. 44. Utcai homlokzat dél felől.
45
45. Garázsbejárat 46. Udvari homlokzat 47. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőforduló felé 48. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőfordulóról 49. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőfordulóról az emeleti folyosó felé 50. Az irodai lépcsőház emeleti lépcsőfordulóra vezető lépcsőkarja 51. Az irodai lépcsőház oldalfalának burkolata 52. Az irodai lépcsőház az emeletre vezető lépcsőfordulóról 53. Az irodai lépcsőház emeletre vezető lépcsőkarja 54. Az irodai lépcsőház 2. emeletre vezető lépcsőfordulója alulról 55. Az irodai lépcsőház 2. emeletre vezető lépcsőfordulója alulról 56. Az irodai lépcsőház az 1 emeleti előtérből a földszint felé 57. Az irodai lépcsőház az 1 emeleti előtérből a 2. emelet felé 58. Az irodai lépcsőház 2. emeleti lépcsőfordulója 59. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének monogramos padlóburkolata 60. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének hátfala 61. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének oldalfala az egykori főnöki iroda bejárati ajtajával 62. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének oldalfala az iroda bejára 63. Az iroda bejárati ajtaja belülről
46
64. 1. emeleti volt bemutatóterem utcai fémszerkezetű ablaksora, az előre ugró órapillérrel 65. 1. emeleti iroda utcai fémszerkezetű ablaksora 66. 1. emeleti iroda udvari fémszerkezetű ablaksora 67. 1. emeleti utcai fémszerkezetű ablak eredeti kilinccsel 68. 1. emeleti iroda WC előtér üvegezett ajtaja 69. 1. emeleti iroda WC 70. 1. emeleti főnöki iroda udvari Halaman rendszerű ablaka és teraszajtaja 71. 1. emeleti főnöki iroda WC előtér ajtó 72. 1. emeleti főnöki iroda WC ajtó 73. 1. emeleti főnöki iroda WC előtér és WC oldalfal burkolta 74. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásának bejárati ajtaja és a WC ajtó eredeti szerelvényekkel 75. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásának háromszárnyú üvegezett ajtajai 76. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásában az udvari zárterkély tolóajtaja 77. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásában a garderobe beépített szekrényekkel 78. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásának fürdőszobája 79. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásában udvari szoba ablaka 80. Földszint udvari ablak 81. Pincelejáró 82. A pincetér 19. századi bejárata
47
83. A pincetér
1. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Várady Pál: Geometrische Aufnahme der drey Acker zwischen dem allgemeinen Versorgungshaus und der Theressien Vorstadt (részlet) 1799 körül MOL S 11 No 1288/3
2. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Hild János: Pest belterületének városrendezési térképe (részlet) 1805. Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/5
3. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Pest-Buda-Óbuda áttekintő árvíztérképe az 1838. évi árvíz okozta épületkárok ábrázolásával (részlet) 1838. Budapest Főváros Levéltára XV.16.d.241/4a
4. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Halácsy Sándor: Pest kataszteri térképsorozata 32-33. szelvény (részlet) 1867-1872. Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/18
5. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Frey Lajos, Kauser Lipót: Udvari raktárépületek alaprajza és metszete 1869. BFL XV.17.b.312 ÉB 746/1869
6. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Klinger József: kaputól balra eső szárny módosított átalakítási terve. Alaprajz, metszet, utcai homlokzat 1918. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 33654/1918-III.
7. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Mohácsy László: A kaputól jobb eső szárny, garázs alaprajz, metszetek 1927. március 16. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 55038/1927-III.
8. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Mohácsy László: A kaputól jobb eső szárny, földszint és tetőtér alaprajza és metszete 1927. március 10. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 55038/1927-III.
9. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Csemegi Géza: üveg nagykereskedés iroda és raktár épület átalakítási és emelet ráépítési terve Pince és földszint alaprajza 1933. december 12. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 63887/1933-III.
10. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Csemegi Géza: üveg nagykereskedés iroda és raktár épület átalakítási és emelet ráépítési terve Emeleti alaprajz, utcai homlokzat 1933. december 12. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 63887/1933-III.
11. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Csemegi Géza: üveg nagykereskedés iroda és raktár épület átalakítási és emelet ráépítési terve Metszet 1933. december 12. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 63887/1933-III.
12. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Kozma Lajos: ifj. Weiss Gyula üzletházának módosított terve Pince, földszint, emelet és padlás alaprajza 1934. március BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 60936/1934-III.
13. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Kozma Lajos: ifj. Weiss Gyula üzletházának módosított terve Homlokzatok, metszetek 1934. március BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 60936/1934-III.
14. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Épületüvegezési Vállalat iroda átalakítása. Földszint, emelet alaprajza és metszet 1952. május 2. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 588/V/133/1952
15. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Bertus István (Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat) 2. emelet lakásokkal való beépítésének terve 2. emelet alaprajza 1957. január 12. BFL XV.17.f.353 Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat iratai 7.
16. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Bertus István (Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat) 2. emelet lakásokkal való beépítésének terve 1. és 2. emelet közötti lépcső alaprajza, metszete 1957. január 16. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 121208/1957
17. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Vörös József: ÉM Általános Szakipari Vállalat központi iroda átalakítás. Földszinti alaprajz 1960. 1. 20. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 406/1960
18. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Vörös József: ÉM Általános Szakipari Vállalat központi iroda átalakítás. 1. emeleti alaprajz 1960. 1. 20. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 406/1960
19. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Vörös József: ÉM Általános Szakipari Vállalat központi iroda átalakítás. Utcai homlokzat 1960. 1. 20. BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 406/1960
20. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Klausz Cs és Vajda Á: KIPTERV belső átalakítás. Földszinti alaprajz 1975. június (részlet) BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 12485/1/1976
21. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Klausz Cs és Vajda Á: KIPTERV belső átalakítás. 1. emeleti alaprajz 1975. június 13. (részlet) BFL XV.17d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára, 24824 hrsz. 12485/1/1976
22. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Utcai homlokzat észak felől. Seidner Zoltán felvétele 1935. BTM Kiscelli Múzeum Fényképtára ngsz. F67.634
23. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Utcai homlokzat dél felől. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92696
24. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az előtetővel kiemelt bejárati rész. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92715
25. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. A garázsbejáratok. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92722
26. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Utcai homlokzat éjjeli kivilágításban. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92777
27. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Lakáslépcsőház a lépcsőfordulóról a bejárat felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92695
28. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Lakáslépcsőház az 1. emeleti lépcsőforduló felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92725
29. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőforduló felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92724
30. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház a lépcsőfordulóról a földszint felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92723
31. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház az 1. emeleti előtérből a földszint felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92694
32. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház az 1. emeleti előtérből a 2. emelet felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92769
33. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 1. emeleti előtere. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. Sipos Edit 36. (letét)
34. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az 1. emeleti előtér főnöki irodába és mintaterembe nyíló ajtaja. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92719
35. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az 1. emeleti előtér irodába nyíló kétszárnyú ajtaja. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92717
36. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Földszint, előtér a vevők részére a pénztárfülkével. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92771
37. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Földszint, kiskereskedelmi raktár az utca felé, balra a pénztár fülke. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92693
38. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Földszint, kiskereskedelmi raktár. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92727
39. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az emeleti iroda közönségtere. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92768
40. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az emeleti irodák az utca felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92726
41. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az emeleti irodák az udvar felé. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92728
42. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az emeleti fogadó helyiség. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92720
43. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az emeleti főnöki iroda és mintaterem. Seidner Zoltán felvétele 1935. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára ngsz. 92718
44. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Utcai homlokzat dél felől. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (DSC_0410)
45. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Garázsbejárat. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3184)
46. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Udvari homlokzat. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3170)
47. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőforduló felé. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3085)
48. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőfordulóról. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3090)
49. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Lakáslépcsőház a 2. emeleti lépcsőfordulóról az emeleti folyosó felé. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3087)
50. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház emeleti lépcsőfordulóra vezető lépcsőkarja. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3109)
51. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház oldalfalának burkolata. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3110)
52. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház az emeletre vezető lépcsőfordulóról. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3112)
53. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház emeletre vezető lépcsőkarja Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3114)
54. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 2. emeletre vezető lépcsőfordulója alulról. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3167)
55. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 2. emeletre vezető lépcsőfordulójának üvegtégla betétes járófelülete alulról. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3166)
56. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház az 1 emeleti előtérből a földszint felé. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3163)
57. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház az 1 emeleti előtérből a 2. emelet felé. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3117)
58. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 2. emeleti lépcsőfordulója. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3132)
59. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének monogramos padlóburkolata. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3165)
60. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének hátfala. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3125)
61. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének oldalfala az egykori főnöki iroda bejárati ajtajával. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3164)
62. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az irodai lépcsőház 1 emeleti előtérének oldalfala az iroda bejáratával. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3120)
63. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Az iroda bejárati ajtaja belülről. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3159)
64. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti volt bemutatóterem utcai fémszerkezetű ablaksora, az előre ugró órapillérrel. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3161)
65. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti iroda utcai fémszerkezetű ablaksora. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3150)
66. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti iroda udvari fémszerkezetű ablaksora. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3152)
67. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti utcai fémszerkezetű ablak eredeti kilinccsel. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3162)
68. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti iroda WC előtér üvegezett ajtaja. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3154)
69. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti iroda WC. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3153)
70. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti főnöki iroda udvari halaman rendszerű ablaka és teraszajtaja. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3145)
71. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti főnöki iroda WC előtér ajtó. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3139)
72. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti főnöki iroda WC ajtó. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3147)
73. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emeleti főnöki iroda WC előtér és WC oldalfal burkolta. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3142)
74. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásának bejárati ajtaja és a WC ajtó eredeti szerelvényekkel. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3174)
75. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásának háromszárnyú üvegezett ajtajai. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3176) .
76. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásában az udvari zárterkély tolóajtaja. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3175)
77. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásában a garde-robe beépített szekrényekkel. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3182)
78. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásának fürdőszobája. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3178)
79. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. 1. emelet a tulajdonos egykori lakásában udvari szoba ablaka. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3180)
80. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Földszint udvari ablak. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3169)
81. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. Pincelejáró. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3171)
82. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. A pincetér 19. századi bejárata. Barka Gábor felvétele 2011. március 24. (IMG_3173)
83. Budapest, V. kerület Vadász utca 29. A pincetér. Barka Gábor felvétele 2011. március 24 (IMG_3172)
