című programról

SegítőSzó

VI.Évfolyam, 1.szám, 2011.március

Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

• Pillanatjelentés • A gyermekek bántalmazása, a bántalmazás háttere • Bemutatkozi a Fertődi Családsegítő Szolgálat • Mesterségem címere kiállítás • A csoportokról általában • Projektismertető

1

Pillanatjelentés

3.

A gyermekek bántalmazása, a bántalmazás háttere

5.

Bemutatkozik a Fertődi Családsegítő Szolgálat 15.

Mesterségem címere kiállítás

A csoportokról általában

Segítő Szó A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat módszertani kiadványa Kiadja a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 9700 Szombathely, Széll K. u. 4. Telefon: 94/505-281

16.

Felelős kiadó: Kulcsár Lászlóné intézményvezető Telefon: 94/505-418

17.

Szerkesztők: Kránitzné Réthy Anna és Sátori Margit módszertani munkatársak Telefon: 94/512-795 Megjelenik negyedévente

Projektismertető

22.

Terjeszti a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 9700 Szombathely, Széll K. U. 4. Telefon: 94/505-281 Véleményeket, javaslatokat a [email protected] címre várunk ISSN 1788-6384

2

• PILLANAT JELENTÉS „Lakhatással, munkával, képzéssel az integrációért” TÁMOP-5-3.3-08/2-2009-0005 című programról A Nyugat-dunántúli régióban 3 hajléktalan ellátó intézmény, továbbá két gyermekjóléti intézmény fenntartója (Szombathely Megyei Jogú Város, SAVARIA REHAB-TEAM Kft., Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Lehetőség Családoknak 2005. Alapítvány) konzorciumot hozott létre, amely konzorcium a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központtal kibővülve szerződött a program megvalósítására.

A program 2010. április 01-én kezdődött. Az Irányító Hatóság 2010.április 22- én kötötte meg a konzorciummal a Támogatási Szerződést. 2010. április 14- én Szombathelyen megtartottuk a sajtótájékoztatóval egybekötött projektindító rendezvényt. A projekt bemutatása után, a konzorciumi partnerek munkatársainak részvételével megtartottuk az első műhelytalálkozót, ahol létrehoztuk a projekszervezetet, meghatároztuk a működéssel kapcsolatos feladatokat.

A projekt megvalósításának időtartama: 2010. április 01 - 2012. március 31. A projekt megvalósítási költsége: 210 000 000 Ft. A projekt megvalósításával célunk, a hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő- piaci integrációja a Nyugat- dunántúli régióban, a foglalkoztathatóság növelésével, a lakhatás elérésének és fenntartásának támogatásával, a foglalkoztatásuk elérése és folyamatos fenntartása érdekében. A megvalósítás során a régióban legalább 300 hajléktalan ember elérését, megszólítását, tájékoztatását terveztük. Közülük 150 hajléktalan ember bevonása történt meg a programba, akik számára a partnerség, a szolgáltatók bevonásával egyéni szükségleteikhez, állapotukhoz igazodó fejlesztési szolgáltatást nyújtunk. 90 fő esetében szerveztünk piackonform képzést, és vállaljuk, hogy legalább 75 hajléktalan ember OKJ-s végzettséget szerez. 30 fő esetében kerül sor a munkahely megőrzésére, a munkahely megtartásának támogatásával, munkabér és járulék támogatással. 75 fő számára tervezzük az önálló lakhatás támogatását annak érdekében, hogy az egyén képezhető legyen, vagy munkaviszonyt létesíthessen és azt képes legyen megtartani.

Célcsoport elérése, toborzása: Első feladatként határoztuk meg a célcsoport elérését és tájékoztatását. Ennek érdekében elkészítettük a C típusú hirdetőtáblátamit minden telephelyre kihelyeztünk-, plakátokat és szórólapokat terveztünk. A célcsoport toborzása a fenti eszközök segítségével, személyes és csoportos tájékoztatások megtartásával minden partnernél május és június hónapban zajlott. A plakátokat és szórólapokat minden partner a városában eljuttatta a saját intézményein kívül más szociális ellátó szervezetekhez, társ szervezetekhez is, ahol a program potenciális célcsoportja megfordulhat. A szociális munkások ezeknél a szervezeteknél személyes tájékoztatást is tartottak a célcsoport elérése érdekében. A célcsoport szűrése: A sikeres toborzási folyamat eredményeképpen június hónapban történt meg a célcsoport szűrése. A partnerek öt helyszínen 284 fővel készítették el a szűrésre készített adatlapokat. A konzorciumi partnerek munkatársai műhelytalálkozók keretében együtt dolgozták ki az állapotfelmérés módszereit, egyidejűleg felkészítve az állapotfelmérésben rész3

vevő szociális munkásokat. A szűréshez kétféle adatlapot használtunk (általános adatokat tartalmazót és egy szociális helyzetet, motivációt vizsgálót), majd vizsgáltuk a jelentkező tudásszintjét anyanyelvi és matematikai feladatokkal, tanulási képesség vizsgálatot tartottunk és szakmacsoportonként kompetencia vizsgálatot is lefolytattunk.

A kiválasztás: Szintén műhelytalálkozó keretében meghatároztuk a célcsoport kiválasztásának szempontjait. A konzorciumi partnereknél mindenhol július hónapban megtörtént a kiválasztás. Miután a szociális munkások elkészítették javaslataikat a bevonásról a Zala Megyei Vöröskeresztnél 45 fő, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítványnál 30 fő, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál 30 fő és a Savaria Rehab- Team Nonprofit Kft-nél 45 fő került bevonásra: összesen 150 fő. Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Szombathelyen a célcsoport sajátosságai miatt (a kiválasztás után eltűnt a résztvevő, rossz fizikai állapota miatt nem lett alkalmas a képzésre, halmozott családi problémák) pótszűrést tartottunk, így a képzések, lakhatási és foglalkoztathatósági támogatások előtt pótolni tudtuk a kiesőket. A célcsoport bevonása: A sikeres kiválasztás után augusztus és szeptember hónapban a programunk módszertani támogatását nyújtó „FOGLAK” projekt által meghatározott dokumentumok felhasználásával értesítettük a jelentkezőket a bevonásról, a szociális munkások elkészítették a bevontakról az adatlapokat, megkötötték a megállapodásokat a programban való részvételről és elkezdték az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását. 4

Életmódtábor: A képzésre jelentkezők részére augusztus és szeptember hónapban Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Szombathelyen életmódtábort szerveztünk. A tervezett programok fő eleme a csoporttudat kialakítása, egyéni és csoportos felelősségvállalás, saját élményszerzés fókuszban a döntési képesség fejlesztésével, önismeret támogatása, életvezetési tanácsadás, önállóság, kreativitás fejlesztése. A fenti módszertani célkitűzéseket játékos formában próbáltuk elérni. Emellett a tanulási folyamat mellett lehetőséget teremtettünk a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységekre. Volt közös ételkészítés bográcsban, túrázás, úszás, sportolási lehetőség, múzeum megtekintése.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása: Június hónapban elkezdődött a projekt működéséhez szükséges eszközbeszerzés és felnőttképző intézmény beszerzése az OKJ-s végzettség megszerzéséhez illetve foglalkoztatási és lakhatási témában tananyag tartalom kidolgozásához és FAT akkreditációra történő benyújtásához. 2010. augusztus 18-án kötöttük meg a vállalkozási szerződéseket a felnőttképzési intézménnyel és az informatikai eszközöket és bútorokat beszállító vállalkozókkal. 2010. szeptember 15-re vállalták a végső teljesítést az eszközök tekintetében, így ezután berendezésre kerültek minden telephelyen az álláskeresést, lakhatást támogató irodák. A képzések 2010. október 04- én indultak. A célcsoport képzése: A tervezetthez képest – a közbeszerzési eljárás csúszása miatt - július 01 helyett október 04- én indultak a képzések. Nagykanizsán

bútorkárpitos, Zalaegerszegen motorfűrészkezelő, Mosonmagyaróváron gépi takarító, Szombathelyen szobafestő, szobaasszony és

földmunkagép-kezelő szakmacsoportokban, csoportonként 15 fővel, összesen: 90 fő részvételével. A képzést minden résztvevő esetében orvosi alkalmassági vizsgálat előzte meg. A résztvevőkkel háromoldalú képzési szerződést kötöttünk.(felnőtt képző intézmény, projekt megvalósító szervezet és résztvevő) Jelenleg három szakmacsoportban befejeződött a képzés. Mind a motorfűrész-kezelők, mind a szállodai szobaasszonyok és a földmunkagép-kezelők sikeres vizsgát tettek. A legjobb csoportátlag 4,06 a legrosszabb pedig 3,4 % lett. A bútorkárpitos és szobafestő szakmákban május és június hónapban lesznek a vizsgák. Pszicho-szociális támogatás nyújtás: A konzorciumi partnerek szociális munkásai a bevontaknak az alábbi támogatásokat nyújtják a program teljes időtartama alatt: - Egyéni fejlesztési tervek elkészítése, folyamatos felülvizsgálata - Személyes segítés, tanácsadás, mentorálás - Kapcsolattartás és együttműködés a Mun-

kaügyi Központtal - Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók felkutatása - Munkavállalásra felkészítő jogi tanácsadáshoz való hozzájuttatás - Munkavállaláshoz kapcsolatos rendezvényeken való részvétel biztosítása - Munkahelyi beilleszkedéshez segítségnyújtás - Család és munkahely összeegyeztethetőségét biztosító szolgáltatások feltárása, biztosítása, más szociális szolgáltatókkal való együttműködés (pl. gyermekfelügyelet, addiktológiai ellátáshoz való hozzájutás segítése) - Korrepetálás, vizsgára való felkészítés a képzésben résztvevők számára - Alapfokú iskolai végzettség megszerzéséhez segítségnyújtás - Képességfejlesztő csoportok működtetése a sikeres integráció érdekében - Alapvető, mindennapi működést segítő készségek gyakoroltatása - Lakhatási lehetőségek felkutatása, lakhatási támogatások biztosítása - Megélhetési támogatás biztosítása - Útiköltség biztosítása - Irodaszerek, tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása - Szükség esetén természetbeni és pénzbeli ellátásokhoz való hozzájutás segítése A programról megvalósításáról és a konzorciumi partnerekről friss híreket olvashatnak a www.integracio.rehab-team.hu weboldalon. Készítette: Barcsik Éva projektmenedzser Savaria Rehab-Team Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft

• A gyermekek bántalmazása, a bántalmazás háttere A gyermekbántalmazás, mint beavatkozásra késztető jelenség a XX. században vált egyértelművé. Az olyan szociális problémák, mint amilyen a gyermekbántalmazás is, nem egyszerűen dolgok, amik megtörténnek, hanem azáltal léteznek, hogy jelentést tulajdonítunk nekik. Adatok alapján valószínűsíthető hogy nem létezett olyan társadalmi formáció vagy kultúra, amelyben nem szenvedtek a gyere5

kek a felnőttek erőszakos magatartásától. De sajnos a gyermekbántalmazással kapcsolatosan a statisztikai adatok ma sem publikusak a társadalom számára. A bántalmazások száma egyre növekszik, miközben a bántalmazás látens marad. Ennek hátterében az állhat, hogy a gyermek fél a bántalmazójától, főként akkor, ha azt valamelyik szülője teszi vele, és nincs támasza, akinek elmondhatná, mi történik vele. Napjainkban a személyes kapcsolatok elértéktelenedtek, megváltozott a család szerkezete, az emberek agresszívebbek, türelmetlenebbek lettek. Amint azt az adatok is alátámasztják a bántalmazás hátterében leggyakrabban az erőszak áll. Amely életmentő ösztön és ahhoz szükséges, hogy életveszélyben hirtelen és brutális támadás esetén megvédhessük magunkat. Az erőszak pedig születésünktől fogva mindegyikünkben benne van, mind a felnőttekben, mind a gyermekekben, ebből is láthatjuk, hogy az erőszak életünk minden szakaszában jelen van. A szocializáció során a gyermeknek a szülő kell, hogy legyen a szövetségese, akinek a gyermek igényeit az alapszükségleteken túl más irányba is fejlesztenie kell. Egész kicsi kortól a gyermek szükségleteit sírással illetve erőszakos sírással próbálják jelezni, amit a szülők nem vesznek sokszor figyelembe, hanem csak rájuk csapják az ajtót. Ebben az esetben a szülő feladata az lenne, hogy gyermekének táplálékot, szeretetet, nyugtató szavakat nyújtson, az élet örömére tanítsa. Ezek nagyon fontosak a gyermek egészséges énjének kialakulásához. Ha a szülő óvja gyermekét a különböző veszélyektől és az erőszaktól a gyermek félénké és szorongóvá válik. Ha a szülő olyan családból származott, ahol a szülők is erőszakosak voltak és nem kímélték sem a szóbeli sem a fizikai bántalmazástól, akkor nagy valószínűséggel ő is ezt a példát viszi tovább családi életében. Ebből is látszik, hogy a bántalmazás transzgenerációs jelenség, melyben a szülő felelőssége részben megjelenik. Az erőszakkal való ellenállás a néha öngyilkos életutat eredményezhet, ha nem engedik a gyermek saját akaratát, reakcióit felszínre emelni az erőszak ellen akkor a gyermek ezt elfojtja-, megtanul hallgatni. A hallgatás néha felszínre törhet, amely nem a szülőkre irányul, hanem másokra illetve önmagára és ez a gyermeket depresszióssá teheti és hajlamossá az öngyilkosságra. Az önvádolás az erőszak mi6

att, a szülők házasságának felbomlása miatt, olyan mértékű lelki zavarok keletkezhetnek, melyek funkcionális jellegűek, de csak bizonyos keretek között fordíthatóak vissza. A magyar közvélemény a bántalmazást családi ügynek tekinti. A nemzetközi és hazai adatok tükrében megállapítható, hogy a gyermekbántalmazás előfordulási gyakorisága, országonként, kultúránként változó. Az adatszolgáltatás korlátozza, hogy az áldozatok és az eseményekről tudó családtagok, a szűkebb tágabb környezet titokban tartja a bántalmazást szégyenérzetből, megbélyegzéstől való félelmükben – vagy félve a bűntető jogi következményektől. A gyermekképek változása a történelem során: A történelemből tudjuk, hogy különböző történeti korokban eltérő embereszmények fogalmazódtak meg, ennek megfelelően eltérő gyermekfelfogásokkal találkozunk. Azonban komoly akadályokba ütközik az egykori életviszonyok felvázolása. A források hiánya az egyik fő probléma, de a megfogalmazások sem a lényeget emelik ki. Az ókori gyermekszemlélet illusztrációja: – A gyermekre, mint az anyagi gyarapodás feltételére tekintetek, a gyermekek életben tartása, felnevelése volt a cél az ókori Egyiptomban. – Az ókori közel- keleti kultúrák a gyermekekre úgy tekintettek, mint védelemre szoruló lényre, aki képtelen saját ügyei intézésére, magatehetetlen, ezért jogi képviseletét az apa látta el. A harcosabb és békésebb népek között különbözött az apai hatalom. A kisgyermekekben rendkívüli erő szimbólumát látták a karthágói társadalomban. – Az ókori görögök életében fontos szerepet játszott a fiú utód születése (akár vérszerinti, akár örökbefogadott) a családi folytonosság megőrzése érdekében. – A rómaiak a görögökhöz hasonlóan fontosnak tartották gyermekeik felnevelését. A római apák ítélkezhettek gyermekük élete vagy halála felett, akár idősebb korukban is. A római történelemben később korlátozták az apai mindenhatóságot. – A középkorban a kisgyermeket mai nevelési- ápolási eszményeinkhez képest meglehetősen szokatlanul gondozták. (9 hónap után

megpróbálták erővel járni tanítani: járószék, amelyben hegyes fatüskék voltak elhelyezve amely arra ösztönözte hogy újból járjon.) A történelmi korok gyermekszemléletében egy kevésbé ismert kutató, MULLER (1973) demográfiai adatok alapján különít el négy szakaszt a felnőttek gyermekképének illusztrálására. Az első szakasz 1750-ig tartott, amelyben születési és halálozási arány hasonlóan alakult, ezért a népesség száma is stabil volt. A születési mortalitás igen magasnak mondható, ezért a 25 év körüli átlagosan elérhető életkor miatt a gyermek, „törékeny”, „könnyen reprodukálható” ezért „kevésbé fontos” lény volt. A második szakasz 1750-1880 közé tehető. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a születési mortalitás drámaian csökken, a születési ráta csökkenése nélkül. A népesség számának robbanásszerű növekedése, a városi életforma elterjedésével, a gyors iparosodásával járt együtt, mely kiváltotta a gyermekmunka kihasználását és a gyermekek kizsákmányolását. A harmadik szakasz 1880-1930 közé tehető. A születési ráta tovább csökken emiatt, erre a szakaszra tehető a gyermek centrális szerepének megjelenése a családban. A gyermekszemlélet fejlődésének hátterében gazdasági okok húzódnak meg, van a gazdasági- társadalmi fejlődés mellett „pszichológiai nyeresége” is, mely a szülő (anya) - gyermek kapcsolat szorosabbá válását eredményezi. A negyedik szakasz 1930-tól XXI. tart, gyermekszemléletét a gondozás, a megértés, az elfogadás jellemzi. A szülő gyermek kapcsolat formái: – gyermekgyilkosság az ókortól a IV. századig volt jellemző, – elhagyás IV-XIII. századig, – ambivalencia XIII - XVI. századig, – erőszak XVIII. század, – szocializáció XIX – XX. század elejéig, – Segítés 1950. Gyermekek bántalmazása A gyermekbántalmazás fogalma és kialakulása: Ahhoz, hogy a gyermeket bántalmazottnak illetve elhanyagoltnak minősítsünk–e vagy

sem Dingwall szerint két stratégia létezik: – Pesszimista stratégia alapján: minden megsérült, megsebesült gyermek elhanyagolt és bántalmazott is egyben, mert nem vigyáztak rá megfelelően. – Optimista stratégia alapján: a gyermekbántalmazás minősítést csak akkor használjuk, ha az eset megtörténtére vonatkozó öszszes felmerült egyéb magyarázatot elvetettük. A szülő által bántalmazott gyermekről írt első tanulmány, a radiológus Caffeytől származik aki egy szubdurális haematómával kezelt gyermek esetében állapított meg atípusos végtag-és bordatörést. A probléma kezelését szkepticizmus jellemezte és egészen 1962-ig kellett várni arra, hogy a „battered child syndroma”, azaz a vert gyermek szindróma (kiskorú gyermekek olyan klinikai állapota, akik különböző súlyosságú fizikai bántalmazást szenvedtek, ami okozója lehet a maradandó károsodásnak és a halálnak.) leírásával Kempenek sikerült felkelteni a társadalom figyelmét erre az állandó és egyre súlyosbodó jelenségre. A gyermekbántalmazással kapcsolatosan nehéz pontos statisztikai adatokat közölni, hiszen az esetek nagy része titokban marad. A legtöbb felmérés ugyanakkor megegyezik abban, hogy az esetek 90%-ban a bántalmazó maga a szülő, az áldozatok nagy része pedig 5 évesnél fiatalabb. A gyermekbántalmazás fogalma sem egyértelmű: Szűkebb meghatározása szerint a szülő illetve gondozó által elkövetett nem baleseti eredetű, atípusos sérülések minősülnek bántalmazásból eredőnek. Tágabb meghatározása szerint, bármely a normál fejlődést akadályozó, de elkerülhető bánásmód is bántalmazásnak tekinthető. Koers definíciója szerint pedig gyermekbántalmazásnak tekinthető egy együttélési rendszerben megvalósuló minden erőszakos interakció, amelynek során egy gyermeket elnyomnak vagy korlátoznak. Minden bántalmazott gyermek egyben veszélyeztetett is, ezért ismertetem a veszélyeztetettség fogalmát, amely a 1997. évi III. törvényben van megfogalmazva: – Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülménykövetkeztében kiala7

kult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. – Veszélyeztetett az a gyermek is, akinek a környezete a fejlődését biztosító szükségleteit nem elégíti ki, és olyan másodlagos szükségleteket alakít ki benne, amelyek a konfliktusszituációk forrásaivá is válhatnak. A gyermekbántalmazás fogalma, a WHO definíciója szerint: „ A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és / vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelőségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A bántalmazás létrejöhet családon belül illetve családon kívül. Én a családon belül történő bántalmazással, erőszakkal szeretnék foglalkozni és e tekintetben a gyermekbántalmazással. Családon belüli erőszak fogalma: Ha valaki hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. A gyermek lehet aktív illetve passzív bántalmazásnak kitéve. – Aktív bántalmazás: A gyermek szülője, gondozója a gyermeket a bántalmazás bármely formájában bántja. – Passzív bántalmazás: A szülők, gondviselők egymás között vitatkoznak, agresszívak egymással szemben és ennek tanúja a gyermek. A gyermekbántalmazás nagyon látens jelenség. Nehéz felismerni és ritkán kerül felszínre. A lelki gyötrésre és a szexuális zaklatásra, csak az esetek 10 százalékában derül fény. Fizikai bántalmazás az esetek 70 százalékában fordul elő. A családtagok és a gyer8

mekek nem beszélnek róla, titokban tartják. A gyermek szégyelli magát emiatt és ezért nem beszél róla. Gyakran nem tud róla a nem bántalmazó fél se. A bántalmazások 80 százalékban eltérő fajtáiban az elkövetők a közvetlen hozzátartozók. Közvetlen hozzátartozók lehetnek szülők, nagyszülők, testvérek. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a gyermekek 1,5 százaléka elhanyagolt, 3-4 százaléka bántalmazott. Magyarországon történt kutatások alapján ez a szám jelentős eltérést mutat az ország különböző részein. A gyermekbántalmazás országos átlaga 1-2 százalék. Bántalmazás fajtái 1. Fizikai bántalmazás: Fizikai bántalmazás fogalma: „Az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.) amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halához vezet vagy vezethet, és amely a szülő, vagy más olyan, gondozási- nevelési feladatot gyakorló személy felelősségi körébe tartozik, akiben a gyerek bízik, illetve akivel alá- fölérendeltségi viszonyban van. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és ismételt esemény.” Fizikailag bántalmazott gyermekek jellemzői lehetnek: • régi törésekre utaló röntgenképek, • a bőrén: vérömleny, égés, karmolás, verés tünetei, régi hegek, • az arcon az ütést adó (pofon) kézlenyomata, fojtogatás nyoma, • megretten a váratlan érintésre, • üres, riadt tekintettel néz, vagy éppen nagyon éber, • fejét elrántja, ha valaki meg akarja simogatni, • túlzottan alázatos- engedékeny, vagy éppen agresszív, • állandó védekező állás, ellenséges magatartás, • fokozott bizalmatlanság mindenkivel, • szomorúság, • természetes életöröm hiánya. Fizikai sérülések: • zúzódások, felrepedések, korbácsüté-

sek nyomai és sebhelyek. Például: végtagokon megjelenő erős megmarkolás nyomai; bőralatti zúzódás, amely esetlegesen dudort okoz a bőr alatt; nagyon gyanús véraláfutásos szem; felnőtt embertől származó harapásnyomok; köröm okozta karmolások, vágás helyek. • égési sebek és leforrázás nyomai. Például: szándékos eredetű forró tárgyakhoz való érintése, a gyermek bizonyos testrészeinek; forró folyadékok által szenvedett égési sérülés; égő cigaretta okozta sérülés a gyermek testén. • törések és izületi sérülések. Például: sérülések, bordatörések, megdagadt izületek. • agyi és szem sérülések. Például: A fej és más testrész sérülései származhatnak a fejre mért ütésből, vagy abból, ha a gyermeket a falhoz vagy más kemény felülethez hajítják. Az agysérülés jelei álmosság, szemek eltérése, rohamok, múló vagy állandósult bénulások. Az ilyen jellegű sérülések a halál leggyakoribb okai. • a has és mellkas belső sérülései. Például: a mellkas zúzódásos sérülései néha a szív, a tüdők vagy a burok károsodását és bordatörést okozhat. • mérgezés, • hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál), • vízbefulladás, • szexuális zaklatás.

gyobb a bántalmazás veszélye), alacsony iskolázottsága, impulzivitása, tehetetlensége, bizonytalanság-érzése, alacsony önértékelése stb, gyakori jellemzők. – Azok a szülők, akik saját gyermekkorukban maguk is bántalmazottak voltak, nagyobb valószínűséggel válnak maguk is bántalmazóvá. Az adatok azonban igen eltérőek, különböző kutatók szerint, ennek valószínűsége 25-35 százalék, 56 százalék, 90 százalék. – Pszichózis, alkoholizmus, vagy drogfüggőség csak a bántalmazó szülők 10 százalékában volt megfigyelhető. – A szülök ismeretei a gyermekük fejlődéséről a gyermek életkorának megfelelő viselkedésről hiányosak, vagy hibásak.

A bántalmazás hatása a gyermek életében, minden életszakaszban különböző következményekkel jár. A veszélyeztetettebb életkorok; a újszülöttkor, csecsemőkor, 3-4 éves kor, serdülőkor. Bizonyos életszakaszokban a fizikai bántalmazás különböző hatásokat válthat ki, amelyet a következő táblázatban szeretnék szemléltetni.

A gyermekbántalmazást kiváltó események, krízisek a családban: Fejlődési krízisek, akcidentális krízisek: haláleset, válás, külföldi munkavállalás stb.

I. Táblázat. Életkori szakasz Fizikai bántalmazás hatása

Kisgyermekkor Óvodáskor

Kisiskoláskor

Az örömkészség zavara. Lelassuló kognitív fejlődés.

Kevés pozitív Antiszociális kortársi viselkedés. kapcsolatok. Alacsony kortársi együttlétélmény.

Gyenge együttműködés és csoportjáték. Ismétlődő motoros játék.

Serülőkor

( Forrás: Révész György Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.)

A rizikófaktorok a szülők, a család és a gyermek szempontjából csoportosíthatóak. (KEMP, 1998; PALACZKY, 2000) Szülői rizikófaktorok: – az anya életkora (fiatalabb korban na-

Családi rizikófaktor: a család szerkezete (csonka család), nagysága (több fiatal gyermek), a családi kommunikáció színvonala, a család izolációja, migráció, rossz szocioökonomikai státusz , szűk lakásviszonyok, apák munkanélkülisége stb. Gyermeki rizikótényezők: A gyermek külső megjelenése, bőrszíne, arcméretei („koravén küllem”), fejlődési rendellenességek, mentális retardáció, egészségi állapot, illetve krónikus betegség temperamentum – jellemzők, az úgynevezett „nehéz” gyermek. A kötődés korai problémái.

Közvetlen kiváltó események: Csecsemősírás, táplálási nehézségek, toalett-tréning stb. Münchausen Szindróma by proxy: A fizikai bántalmazás különleges, hoszszú időn át nem is diagnosztizált formája a Münchausen szindróma by proxy, amely jól elkülöníthető a bántalmazás más esetétől. Két forrásból ered az elnevezése: egyfelől ASHER által leírt Münchausen szindrómából, amely serdülők vagy felnőttek krónikus betegsége, kitalált vagy akaratlagosan produkált fizikai tünetekkel, azzal a céllal, hogy figyeljenek rájuk. A „by proxy” azaz „megbízásból” jelző pedig arra utal, hogy a betegség tüneteit itt egy külső személy, jellemzően a fia9

tal anya közvetíti, idézi elő fiú gyermekén. De előfordulhat apa, baby-sitter is mint elkövető. A Münchausen szindróma by proxy diagnózis csak akkor igazolható, ha tartósan fennálló gyermekbántalmazásról van szó, amellyel a szülő a gyermek fizikai és szociális károsodását okozza enyhébb vagy súlyosabb formában. Enyhébb esetben az anyák nem direkt módon okoznak kárt, hanem folyamatos, túlzásba vitt aggódásukkal felesleges és fájdalmas orvosi beavatkozásoknak teszik gyermeküket. Súlyosabb esetben egy már meglévő betegség tüneteit túlozzák el, előfordul, hogy a gyermek vizeletébe vért csepegtetnek. De teljesen egészséges gyermek esetében is kialakulhat olyan módon, hogy az anya saját maga idézi elő tüneteket pl. hányás, hasmenés, fojtogatás. A Münchausen by proxy-ban szenvedő szülők a szeretetüket megjátsszák, gyermeküket csak eszközként használják fel a környezet manipulációjában. Az áldozat itt egyedül a gyermek, aki ha megéli, érzelmileg mélyen sérül. 2. Érzelmi Bántalmazás: Érzelmi bántalmazás fogalma: Azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmileg rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem szeretett, és csak akkor és annyiban elfogadható, amennyiben valaki másnak a szükségleteihez és igényeihez igazodik. Ugyancsak tartalmazhat a gyerek korának és fejlettségének meg nem felelő elvárásokat, olyan helyzeteket, amelyekben a gyermek fél, továbbá fenyegetett, veszélynek kitett, vagy kizsákmányolt, illetve megvesztegetett. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Az érzelmi bántalmazás formái: – Mellőzés: a gyermek számára a szülő pszichológiai értelemben elérhetetlen. – Megfélemlítés: lehet szóbeli fenyegetés, vagy más módon előidézett félelem teli légkör. A gyermek megalázása, megszégyenítése, kirekesztése. A gyermek kedvenc tárgyainak tönkretétele. 10

– Megvesztegetés: a szülő a gyermeket olyan viselkedésre tanítja, amely a társadalom normáitól eltér. Ezek lehetnek: bűnözés és agresszió. – Izoláció: a szülő megakadályozza, a gyermeket az egészséges és normális társadalmi kapcsolat lehetőségen megismerésében. Például: a szülő megakadályozza a gyermeket baráti kapcsolat kialakításában. – Visszautasítás: amikor a szülő a gyermeket nyilvánvalóan nem fogadja el. Az emberi fejlődés „pszichológiailag” beteges tényezőjeként tartják számon a visszautasítást. Az érzelmi bántalmazás a leglátensebb forma, pedig következményei ugyanolyan súlyosak, mint a gyakrabban felszínre kerülő szexuális vagy fizikai bántalmazás. Mindegyik bántalmazási típus hátterében az érzelmi bántalmazás 18 százalékban megfigyelhető. Az érzelmi bántalmazás hatása a gyermek életkori szakaszaiban eltérő, melyet az alábbi táblázatban szemléltetek. I. Táblázat Életkori szakasz

Kisgyermekkor Óvodáskor

Kisiskoláskor Serdülőkor

Érzelmi Bántalmazás

Az örömkészség zavara. Kötődési zavar.

Erőszakos Kortárskapcsolati viselkedés az problémák. iskolában. Antiszociális Agresszió. viselkedés.

Distressz helyzetekben támadó viselkedés. Agresszió. Evészavarok.

Ú

( Forrás: Révész György Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.)

3. Szexuális bántalmazás Szexuális bántalmazás fogalma: A szexuális visszaélések közös eleme, hogy egy felnőtt olyan meghatározó, domináns hatalmi pozícióban van egy gyermekhez képest, ami lehetővé teszi számára, hogy a gyermeket szexuális tevékenységre vagy annak elszenvedésére késztesse vagy kényszerítse. A szexuális abúzus fogalmába beletartozik a gyermek nemi szerveinek tapogatása, simogatása, önkielégítés a gyermek előtt, orális szexuális kapcsolat létesítése, illetve bármilyen fajta közösülés a gyermekkel. A szexuális bántalmazás ténye, nem feltétlenül jelenti a testi érintkezést, megvalósulhat magamutogatás, gyermekpornográfia, szexuális tevékenység, videó mutatása, közös nézése során vagy más formában is, amely nem a gyermek korá-

nak és helyzetének megfelelő formában történik, s nem a gyermek érdemi segítését jelenti ahhoz, hogy ismeretekkel rendelkezzen a szexualitásról, illetve meg tudja magát védeni a bántalmazástól, segítséget tudjon kérni, ha sérelem éri. A szexuális abúzust leggyakrabban a gyermek családjának tagjai, legtöbbször nem a vérszerinti apák követik el. Ez a gyermekbántalmazás egyik legburkoltabb formája, mivel családon belül legtöbbször titkolják a vérfertőzést, emiatt a tényleges gyakoriság megállapítása nagyon nehéz. A sértettek 90 százaléka lány. Az elkövető a gyermeket szinte mindig titoktartásra kényszeríti, ezért a legtöbb esetben a gyermek nem jelzi azonnal a sérelmére elkövetett abúzust. Hosszabb idő eltelte után a gyermek az édesanyjának mondja el az eseményt, de az anya gyakran nem hisz a lányának. Az anya sokszor az apa mellé áll, mert attól fél, hogy a férfi elhagyja őt. Ebben az esetben a lány barátnőjének, jó esetben a iskolavédőnőnek, illetve orvosnak mondja el a titkát. Általában a pedagógusnak, védőnőnek, orvosnak kell kezdeményezni a szexuális viszszaélés kiderítését, a tudomásukra jutott gyanújelek alapján. Ezek a gyanújelek Furniss szerint a bántalmazás jellegétől és életkortól függenek, melyek a következők: – Tünetei: személyiségfejlődési zavarok, magatartási tünetek, pszichiátriai tünetek, pszichoszomatikus tünetek. – Életkor szerinti gyanújelek: •kisgyermekeknél: nemi betegség, genitális - anális viszketés, ismeretlen okú vérzés-folyás, ismétlődő húgyúti infekciók, alvászavarok, étvágytalanság, illetlen szexuális játék, genitáliák mutogatás, éjszakai és nappali ágybavizelés. • Pubertásban: fejfájás, étvágytalanság, alvászavar, visszatérő hasi fájdalmak, aszociális magatartás, epilepsziaszerű rosszullét, iskolakerülés, provokáló szexuális magatartás. • Serdülőknél: depresszió, szabados magatartás, öngyilkosság, droghasználat, fel nem ismert terhesség, prostitúció, nemi érintkezés gyakori partnercserével, hisztériás rosszullét.

met, körültekintést, komoly feszéltséget igényel, a kérdező részéről. Az események felderítése során törekedni kell arra, hogy a legkisebb lelki megrázkódtatást okozzuk a gyermeknek. A szexuális bántalmazás rizikófaktorai: – a család rossz anyagi körülmények között él, – a gyermek szociálisan izolált, kettő illetve kevesebb barátja van, – az anya iskolai végzettsége alacsony, – nevelő apja van, – az anyjához nem áll közel érzelmileg, – ha élete egy hosszabb szakaszát édesanyjától távol töltötte, – ha az anya nem nyújt a gyermekének fizikai gyengédséget.

4. Elhanyagolás: Elhanyagolás fogalma: Azt értjük a gyermek elhanyagolásán, ha tudatosan vagy nem tudatosan a szülő vagy a gondviselő nem biztosítja a gyermek lelki fejlődéséhez és testi gyarapodásához szükséges körülményeket, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz szükséges feltételeket. A gyermek elhanyagolásának két formája van: – Fizikai elhanyagolás: ide sorolható védőoltás beadásának indokolatlan elmulasztása, az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása. A gyermek védelmének elmulasztása, olyan estben, amikor veszélynek vannak kitéve, a felügyelet hiánya, az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya. – Érzelmi elhanyagolás: a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, durva, erőszakos, támadó magatartás más családtaggal szemben, az állandóság, az érzelmi biztonság, a szeretetkapcsolat hiánya. Az elhanyagolásnak is más hatása van a gyermekekre különböző életkori szakaszokban, melyet a következő táblázatban szeretnék szemléltetni.

Gyanú esetén az anamnézisnek nagyon fontos jelentősége van. Ez rendkívül nagy türel11

III. Táblázat Életkori szakasz

Kisgyermekkor

Gyermek Nem organikus elhanyagolása örömképtelenség szindróma. Elkerülőszorongó kötődés.

Óvodáskor Figyelmi és tanulási problémák. Súlyos viselkedési zavarok.

Kisiskoláskor

Serdülőkor

Figyelemzavar, Kevés kortársi visszahúzódás. kapcsolat.

Ú

( Forrás: Révész György Szülői bánásmód- gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.)

A testileg elhanyagolt gyermekek tünetei lehetnek: • gyermekeket alkoholos állapotban rendelésre vivő szülők, • kontrolvizsgálat elmulasztása, illetve csak késve, súlyos állapotban viszik vissza az orvoshoz, • mérgezéssel, alkoholos állapotban kerül kórházba a gyerek, • a javasolt gyógyszeres és diétás kezelés elmulasztása, javasolt idő előtt önkényes abbahagyása, • rövid időn belül, gyakran indokolatlanul, vagy rövid otthonlét után leromlott állapotban ismételt kórházi felvétel, • lehűlt állapotban rendelésre-kórházba kerülő gyermek, • a szülők nem érdeklődnek a gyermek után, • piszkos, elhanyagolt, elégtelen ruházat, • éheztetett, leromlott állapot, • haza lehetne a vinni gyermeket, és nem jönnek érte. A lelki elhanyagolásra, károsításra utaló tüntetek: • csökkent önbecsülés, • izolációs törekvés, • bizalmatlanság, vagy éppen fokozott szeretetigény, • alvászavar, fejfájás, étvágytalanság, • túlzott alázatosság-engedékenység, • feltűnő alkalmazkodási képesség, • riadt, szomorú tekintet és viselkedés, • kezdeményező készség hiánya, • korhoz nem illő komoly viselkedés, • játékban való gátlásosság-visszafogottság, • természetes életöröm hiánya, közömbösség, érdektelenség. Bántalmazás háttere A gyermekbántalmazás hátterében a család, különböző diszfunkcionális működése is állhat.

12

A családról: a család a társadalom alapegysége, az egyén és a társadalom közti elsődleges közvetítő kiscsoport. A család magánszféra talán legintimebb területe. Az ott kialakuló szerepek, a családtagok egymáshoz és a külvilághoz való viszonyrendszere első közelítésben senki másra nem tartozó ügy, intézményes társadalmi beavatkozás számára érintetlen terület, mely kulturális, társadalmi, világnézeti, gazdasági és individuális meghatározottsággal bír. A legkorábbi életszakasztól hat a fejlődő egyénre, az érzelmek, kapcsolatok, viselkedési modellek mint a hajlamosító tényezőket továbbvisszük az életbe. A családban kétfajta állandóan érvényesülő hatás van jelen a rejtett spontán megnyilvánulások és a másodlagos tudatosan irányított nevelési ráhatások. A család szocializációs funkciója többszintű; biológiai gondozás, a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása, meghatározott magatartási és szerepminták közvetítése, a családon kívüli nevelés alapjainak nevelése. A funkciók és hatások következményeként a gyermek értékrendje, magatartásrendje megszilárdul. A családi identitás. A család kettős vezetésű kiscsoport. A családban a szerepek átalakultak az anya dolgozik, az apa is szerepet vállal a gyermeknevelésben. Az apa instrumentális vezető, kifelé képviseli a család érdekeit. Az anya expresszív-emotív (érzelmi) vezető, az ő szerepe a családi harmónia megóvása. A nők pályaválasztása csökkenti a családra fordított időt lehetőségeket – családi szerepek, funkciók újra-elosztása, egyenjogúság, kialakított belső kép is megváltozik. A család belső egyensúlya összeroppanhat. Családi szerep: a benne élők problémáinak megoldása. A családi légkör rejtett vagy nyílt zavarai. A család egészsége a felnövekvő nemzedék lelki egészségnek döntő tényezője. A gyermekbántalmazás lehetőségét növelő kockázati tényezők: Családi körülmények: – az egyedülálló, különélő szülő – szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb – az anya rövidebb hosszabb időre különél a gyermektől – szociális depriváció, szegénység – munkanélküliség, hajléktalanság – erőszak a családtörténetben, a szülő bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek volt – mostohaszülő vagy bizonytalan kapcsoló-

dású élettárs, partner – zavarok a családi kapcsolatrendszerben. A szülő személyiségével összefüggő problémák: – a szülő közömbös vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekekkel – mentális betegség, alkohol- vagy drogfüggőség, deviáns magatartás A gyermekekkel kapcsolatos tényezők: – ha az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyjától – koraszülött, kissúlyú gyermek – két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el – testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg gyermek (szellemi vagy fizikai) – nehezen kezelhető gyermek. Az áldozattá válás esélyében nincs különbség a nemek megoszlása között. Vannak olyan megfigyelések, melyek szerint nagyobb valószínűséggel érintette az első szülött gyermekek. több gyermekes családban, gyakran előfordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermek irányul. Fiatal szülők esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra, hiszen kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítség kérésre. A csecsemők veszélyeztetettségét különösen fokozza az a tény, hogy nem tudnak jelezni, beszélni. Leggyakrabban kétévesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de egyéves kor után már ritka az erőszakból származó haláleset. Nemzetközi adatok és kutatások szerint a fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban vannak kitéve az abúzus veszélyének és a halmozott fogyatékosság további kockázatot jelent. Mivel az irántuk tanúsított türelem és az elfogadásuk is zavart szenvedhet, emellett kevésbé képesek visszautasítani vagy elkerülni a bántalmazást. Kommunikációs problémáik miatt jelzéseiket sem mindig érti meg a környezet. Természetesen sok ellenpélda is van. Gyermeket családon belül többnyire a szülők vagy szülőnek gyermekkel (is) együtt élő, vele azonban vérségi kapcsolatban nem álló élettársa bántalmazza. A testvérek közötti bántalmazás általában nem ölt patológiás jelleget, bár erre is lehet példa. A fiatalabb szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek. A bántalmazó családokban többnyire mindkét szülő bán-

talmazza és/ vagy elhanyagolja a gyermeket. A férfiak gyakrabban követnek el nemi illetve, fizikai erőszakot, testi fenyítést. A nők pedig mérgezést, fojtogatást és a münchhausen szindróma is inkább rájuk jellemző. A bántalmazó szülők többnyire nem szenvednek pszichiátriai betegségben, bár sokuknál mutatható ki személyiségzavar, így például fokozott agresszivitás, szokásostól eltérő viselkedés. A gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben előfordul, de vannak fokozott figyelemre okot adó családi és egyéni rizikófaktorok. Magasabb társadalmi helyzetű családok esetében nem feltétlenül kevesebb a bántalmazás, visszaélés, felfedésük és a gyermek védelme azonban nehezebb. Ezek a családok ugyanis tájékozottabbak, jobb érdekérvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak rájuk, esetleg a szülők társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési kötelezettségüknek. A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Az anya, aki gyermekkorában áldozattá vált, a tanult viselkedésmintát, a zavart kötődés miatt hajlamosabb saját gyermeke bántalmazására. Ezeknek az anyáknak több mint egyharmada a szóbeli bántalmazást leszámítva jól odafigyelve gondozza, neveli gyermekét, más formában nem bántja. A gyermekek jogait mind a családnak, mind a társadalomnak, vagyis minden embernek tiszteletben kellene tartania, akkor nem lenne a bántalmazás, nem lenne probléma, ezért írom ide a gyermekek jogait. A gyermekek jogai: – minden gyermeknek joga van a szeretetre és a gondoskodásra. – Minden gyermek egyenlő. – Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz. – Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz, – Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz. – Minden gyermeknek joga van a játékhoz, – A gyermekeket nem szabad dolgoztatni, – A gyermekeket nem szabad elhanyagolni, – A gyermekek nem válhatnak háborúk áldozatává, – A gyermek nem válhat szexuális vissza13

élés áldozatává. – A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket. – A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni. – A gyermekeknek joguk van másokkal való együttlétre, – A gyermekeknek joguk van az információhoz. – A családon kívül élő gyermekeknek joga van a speciális védelemhez. – A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez. – A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz. – A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség. Mennyivel jobb lenne a világ, ha az előbbiekben felsoroltakkal, mindenki tisztában lenne és ezek szem előtt tartásával, illetve betartásával nevelné gyermekét. „A gyermeknek az Isten két kicsi kezet adott, egyik keze az apja kezét fogja, a másik az anyjáét, nem lehet ezt a láncot büntetlenül elszakítani.” (Gárdonyi Géza)

Irodalomjegyzék: 1. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése és kezelése- Módszertani füzet 2004. – Szakmai anyag. 2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris Könyvkiadó Budapest, 2002. 3. Babity Mária: Gyermekbántalmazás Internet: www.ejf.hu/hefop/jegyzetekgyermekbantalmazas_megelozese_kezelese.hu 4. Christiane Oliver: Az agresszív gyermek és a szülők. Pont Kiadó, Budapest 2004. 5. Dr Barkó Éva: A gyermekbántalmazás Magyarországon (Tanulmánykötet) Népjóléti Minisztérium Budapest, 1995. 6. Dr. Velkey László: „ A bántalmazott, megvert, megkínzott gyermek” szindróma hazai előfordulása és megelőzésének szempontjai In: Gyermekbántalmazás I. Tanulmánygyűjtemény. Szerkesztette: Lakner Zoltán, Tordainé Vida 14

Katalin, Tordai Vilmos. Kalendart Kiadó, Esztergom, 1997. 7. Gyermekjóléti Szolgálta tevékenysége a törvény és a gyakorlat tükrében In: Család, gyermek, ifjúság. XII. évfolyam 2003/1 8. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Budapest 1997. 9. Herczog Mária, Neményi Eszter, Rácz Andrea: A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről In: Család, gyermek, ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Budapest, 2002. 10. Hercog Mária: Gyermekvédelmi Kézikönyv KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ Kft. Budapest, 2003. 11. Horváth Izidorné: Szociális Munka Elmélete INTER TECHNO-H Kft Budapest, 1997. 12. James Garbarino - Anne C. Garbarino: A kőbölcső, mint olyan, avagy a gyermekek érzelmi bántalmazása In: Tanulmányok a gyermekjólét köréből IV. Szerkesztette: Budai István Esztergom, 1994. 13. John R. Comte: A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak In: Gyermekbántalmazás I. Tanulmánygyűjtemény Szerkesztette: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos. Kalendart Kiadó, Esztergom, 1997. 14. Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (erőszak és elhanyagolás a családban) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1995. 15. Lénárd Kata: Néhány gondolat a gyermekbántalmazásról. In: Fejlődéslélektani olvasókönyv Szerkesztette: Bernáth László, Solymosi Katalin Tertia Kiadó, Budapest, 1997. 16. Oroszlán György: Gyermekbántalmazás. Bántalmazott gyermek. In: Gyermekgyógyászat és hatásterületei Wolf Invest Kft. Szombathely 17. Pukánszky Béla: A gyermekkor története Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1997. 18. Révész György: A felnőtt világ gyerme-

kekkel kapcsolatos elvárásai és a gyermekbántalmazás. In: Magyar Pszichológiai Szemle 1999/3 Akadémiai Kiadó Budapest, 1999 (85-103) 19. Révész György: Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. 20. Széchey Orsolya: Szexulis gyermekbántalmazás a családban. Animula Kiadó, Budapest, 2001.

Készítette: Boldizsár Erika családgondozó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

• Bemutatkozik a Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata Fertőd Városában 2007. november 23-án alakult meg Családsegítő Szolgálatunk. Azóta folyamatos bővüléssel, névváltoztatással elértük mai formánkat: Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központtá alakultunk, s 11 településen, szolgálatunk látja el a családsegítés feladatait. Szakmai tevékenységünk kezdeti lépéseként a jelzőrendszer kialakításába fogtunk. Kapcsolatba léptünk a települések jegyzőjével, szociális ügyekben érintett ügyintézőjével, az illetékes napközi otthonos óvoda vezetőjével, a házi orvossal, gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, hogy számukra családsegítő szolgáltatásunkról személyesen nyújtsunk tájékoztatást. A lakosság értesíté-

sét plakátok kihelyezésével, valamint kábeltv hirdetése útján oldottuk meg. Családsegítő Szolgálatunk a szociális igazgatásról és ellátásokról 1993. évi III: törvény előírása, a szakmai program és házirend alapján végzi feladatait. Hasonlóan a többi családsegítő szolgálathoz célunk és feladatunk: a családsegítés, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás nyújtása. Szabadidős tevékenységek: Minden évben igyekszünk minél több szabadidős programot szervezni, ezzel is elősegítve a kapcsolattartást, a prevenciót és a szórakozási lehetőséget a gyermekek és felnőttek részére. Gyermekek részére: 2 hetes napközis tábor, ünnepek előtti játszóház, Gyermeknap. /Programjainkat a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen szerveztük és bonyolítottuk le./ Felnőtt lakosság részére: Álláskeresők klubja,Közöd Nap, Fitness Fesztivál, Tipeg-Ő Baba-Mama Klub,Fénysugár tanácsadás,Szülő Klub. A működési területünkön 5 éve, a fertődi védőnői szolgálattal közösen, 3 havi rendszerességgel szervezünk kismamák és kisgyermeket nevelő szülők számára, Tipeg-Ő Baba Mama Klub néven információs előadásokat, közösségi programokat. Ennek színhelye, a község lakóinak magas részvételi aránya végett Fertőd, Fő utca 13 lett, intézményünk idősek nappali ellátásának helyszíne. A Fertőd központú mikro térségben, az Állást Keresők Klubja: minden kedden 10 és 12 óra között lehetőség biztosít az állást keresők számára a Esélyek Házában önállóan, illetve a családgondozók segítségével az irodában, az állás ajánlatok interneten és nyomtatott sajtóban megjelenő megtekintésére, önéletrajz szerkesztésére és nyomtatására is. Ifjúsági prevenciós munka keretében, 2007 óta minden évben 4 alkalommal Éjszakai Kosár Bajnokságot szerveztünk. 15

A Velux Magyarország Alapítvány jóvoltából létrejött Egyenlő Esélyek Közösségi Háza (Fertőd, Bartók Béla u. 1.) a családsegítő szolgálat saját projektje. Sikeres évet tudhat maga mögött, hiszen az itt megvalósult közösségi tér, remek lehetőséget biztosított az állást keresők, sérültséggel élők, a nők, a fiatalok, a problémás gyermeket nevelő szülők, szenvedélybetegek, idősek számára, hogy klubfoglalkozásokat, előadásokat, egyéb prevenciós programokat szervezzenek, s ez által generálják a közös és egyéni problémák megoldásának elősegítését. Itt kapott helyet a Klub Szerda nevű foglakozásunk is, mely minden hét, minden szerdáján más és más típusú foglakozásokkal várja az iskoláskorú fiatalokat. A tavalyi évben sikerült több nagy értékű játékkal bővíteni eszköztárunkat, (pingpong asztal, lég hoki, társasjátékok), mely egyre több gyermeket vonzott be klubfoglalkozásainkra, létszámukból adódóan úgy gondoljuk, hogy valóban népszerű lett a fiatalok körében.

házak, előadások, kiállítás, vásár - , speciális információk összegyűjtésével és szolgáltatásával, valamint érdekérvényesítő és egyesítő társadalmi párbeszéd generálásával igyekszünk a sérültséggel élő emberek és családjaik számára támaszt biztosítani. Fertődi Fitness Fesztivál: A fesztivál valódi célja, hogy az egész napos rendezvénysorozattal felhívjuk a figyelmet az aktív életmód, a testmozgás fontosságára, úgy, hogy közben lehetőséget biztosítsunk a térségben űzhető sportágak megismerésére, kipróbálására. A jó hangulatú programok közben próbáltuk felkelteni a felnőtt lakosság figyelmét a betegségmegelőző szűrővizsgálatok fontosságára is. Teret nyújtottunk a helyi lakosság minden korosztálya számára az aktív kikapcsolódásra, szórakozásra, mely a helyi közösségi élet formálását is elősegíteni hivatott.

A 2007 augusztusában létrehozott adomány raktár, mely a krízisben lévő családok mind kézzelfoghatóbb, mind hatékonyabb megsegítését, az emberek jótékony adományozásának közvetítését célozta meg, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az érdeklődők létszámának növekedéséből arra a következtetésre jutottunk, hogy van létjogosultsága, sőt egyre nagyobb igény van az ingyen kapott ruhák, bútorok és egyéb használati cikkek hozzájutásához, melynek megvalósítása az adakozó szándékú helyi lakosok nélkül nem történhetne meg

Készítette: Horváthné Péntek Jusztina Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ

Az év folyamán minden lehetőséget megragadtunk, hogy adományokban részesítsünk családokat. Ruha, élelmiszer, cipő stb. adománnyal segítettük a település gyermek és felnőtt lakosságát. Az élelmiszerosztás, (mely alkalmanként 392 fő rászoruló személyt érintett) megvalósítását a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel kötött partneri együttműködésünk által tudtuk megvalósítani. Fénysugár Alapítvány a Halmozottan Sérültekért civil szerveződéssel folytatott szoros együttműködésünk eredményeként integrált tevékenységek szervezésével – játszó16

A jövőben is igyekszünk minden olyan igényt kielégíteni, mely a családsegítő szolgálat kompetenciája alá tartozik.

• Mesterségem címere kiállítás A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Berzsenyi Könyvtárral közösen Mesterségem címere címmel kiállítást szervezett 2011. február 8-án a könyvtár földszinti előadótermében. A kiállított tárgyakat az Idősek Klubjaiba járó tagok ajánlották fel. A kiállítást a Berzsenyi Könyvtár kollégái a szakmákhoz kapcsolódó fotókkal, könyvekkel egészítették ki. A bemutatott foglalkozások között szerepelt: férfiszabó, keramikus, kefekötő, kovács, órás, építész. A kiállítás célja az volt, hogy felkeltsük a mai fiatalok érdeklődését a már feledésbe merült régi mesterségek iránt. A kiállítást megnyitó Tóth Csaba festőművész arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőkutatók előrejelzései alapján újra szükségessé válnak majd azok a kisközösségek, amelyek képesek saját kezűleg készíteni használati tár-

gyakat. A világ e részét is érintő energia-kizsákmányolás következtében olyan gazdasági átalakulások lesznek majd 20 év múlva, amelyek erre kényszerítik az embereket. Most még időben vagyunk, hogy átadjuk ezt a ma már kevésbé értékelt tudást, tapasztalatot a fiatal nemzedéknek, hogy az előttük álló problémákat meg tudják majd oldani. A kiállításon közreműködött a II. sz. Idősek Klubja Őszi rózsák Kórusa és Németh Antalné a VI. sz. Idősek Klubjából.

Váradi Adolf kovács

Baumgartner Lajos órás Összeállította: Kergyikné Léránt Erika foglalkoztatás - és programszervező Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

• A csoportokról általában A csoport fogalma: Tágabb értelemben: Az egymással társadalmi kapcsolatban álló emberek együttese; egyéni interakciók összessége. Szűkebb értelemben: a csoport speciális jellemzői alapján lehet meghatározni: • Viszonylagos tartósság az emberek egymás közötti kapcsolataiban • Viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységben • Szervezettség, amely csoporton belül az emberek alá- és fölérendeltségi viszonyát, a vezetés és a feladatok megosztását jelenti • A csoporttagok elképzelése a csoportról • Hagyományok és szokások kialakulása A csoport egy közösségi formáció, amelyben az emberiség ősei is tevékenykedtek. Ez a formáció, ahogy az embereknél úgy az állatvilágban is fellelhető. Főbb jellemzői között szerepel a szemtől szembe kapcsolatok a tagok között. Ez az úgynevezett „face to face” csoportjellemző. A természetes csoport létszáma korlátozott, csak annyi lehet, amennyien személyesen is jól ismerik egymást. Ez a csoportfajta kialakulását tekintve önmagától formálódik és fejlődik, nem szervezik. Fejlődésének és kibontakozásának a hajtóereje az együttes tevékenykedés. A tagjai között interakció zajlik, vagyis kölcsönösen hatnak egymásra. Ezek a kölcsönhatások verbális formában és számos egyéb jelrendszerrel történnek. A tagok a csoportban teljes személyiségükkel vesznek részt. A csoporttagság a tagok személyiségét alakítja, változtatja meg. A csoport néhány ismérve: - Egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek. - A tagok önmagukat mindenki mástól megkülönböztethető egységként szemlélik. - A tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata él. - A tagok kölcsönös interakcióban állnak egymással. - A tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik. - Normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit. - Szabályok sora alakul ki a tagok tevékeny-

17

ségére, kötelezettségeire és jogaira vonatkozóan. Pozíciók és szerepek a csoportban: Minden csoporttagnak meghatározó helyük, szerepük és pozíciójuk van. Minden csoportnak megvan a maga választott vezetője, tőle indulnak az interakciók. Minden tagnak kialakul a csoportbeli helye a közösen végzett tevékenységek során. Csoport alakulása: Különböző korú gyerekek, fiatalok és felnőttek csoportjainak vizsgálata azt mutatja, hogy a csoporttevékenység az együttes élménytől a csoportnormák interiorizálódásáig viszi el a csoport tagjait. Az együttes élmény annak hatására keletkezik, hogy minden résztvevő a csoportból ugyanazt csinálja. Ez a csoport alakulás elemi szakasza. A csoport tagjait a hasonló, bár nem, koordinált tevékenység köti össze. A gyerekek első évtizedük végén a csoportjait az együttműködés köti össze. Bizonyos tevékenységek idejére a csoport tagjai közt meghatározott koordináció alakul ki. Valósi csoport együttérzés alakul ki. Ez a fiatalok második évtizedében válik jellemzővé. A gyerekek csoporttevékenysége gyakran nem egyéb, mint azonosulás a felnőttekkel. Az válik a csoport vezetőjévé, akit a felnőtt világ valamiképp „kitüntetett” és/vagy akiről látszik, hogy valami módon közelebb áll az idősekhez. A fiatal felnőttek csoportjaiban az átpártolást figyelhetjük meg. A fiatalok szakítanak a felnőttek kultúrájával, helyet saját kultúrájuk kialakítására törekednek. A felnőttek csoportjaiban önálló kultúra alakul ki. Ezek a csoportok jelentik az úgynevezett vonatkoztatási alapot a csoporttagok számára. A csoportok, amelyekben a felnőtt ember részt vesz, mintegy megtestesítik, személyessé teszik számára azt a normát, amelyhez tartja magát. Minden csoport megalakulásakor kialakul, hogy ki milyen szerepbe kerül vagy milyet harcol ki magának. A szerepek tisztázása közben az emberek értékrendjeiből lassan megfogalmazódik egy nagy közös, ami meghatározza a csoportban elfogadott viselkedést, a kedvelt és nem kedvelt vagy fontos és nem fontos dolgokat. Kialakítja a csoport a saját szabálya18

it, normáit amihez minden tagja tartja magát. Tanulás a csoportban: A csoport, a szociális tanulás első, kezdeti és közvetlen terepe. A csoportban folyó tanulás egyik jellemzője, hogy minden csoporttag tanul. A tapasztalatokat, tevékenységeket és normákat ugyanis valamennyi csoporttag átveszi. Ez a csoporttanulás folyamatos, egyszerre valamennyi tevékenységben zajlik, legyen az munka, szabad idős tevékenység vagy pihenés. Minden csoporttag „tanító”, a tanító és a tanuló szerepe kölcsönös. Mindenki fölveszi egyik helyzetben az egyik, másik helyzetben a másik szerepet, aszerint, hogy ki kinek közvetíti a kulturális elemeket, illetve kitől veszi át őket. A csoport speciális jellemzői: - Viszonylagos tartósság jellemzi. A megalakulás és a megszűnés között nagy az időintervallum. - Folyamatosság a tevékenységben. A csoport létrejöttének céljának elérésére törekszik, a tagok aktívan vesznek részt ebben a folyamatban. - Szervezettség jellemzi. A csoportban kialakuló hierarchiát a tagok elfogadják és jól alkalmazzák. - Hagyományok, szokások. A csoport kialakít magának saját, vagy átvesz más csoportoktól hagyományokat és szokásokat, melyeket a tagok magukba építik. - Konkrét elképzelések vannak a csoporttagoknak a csoportról. Minden csoporttagnak van egy elképzelése a csoport cél megvalósításához. Ezeket az elképzeléseket a szervezettségnek köszönhetően összegyűjtik és a legoptimálisabb úton (amely minden tagnak megfelelő) indulnak el. Csoportok fajtái: I. Primer csoport: Cooley öt tulajdonsággal jellemezte: 1. „face to face” szemtől szembe, minden oldalról ismerik egymást, teljes személyiségükkel fordulnak egymás felé. 2. az egyesülésnek önmagán kívül nincs vagy nem szükségszerűen van külső célja. 3. a csoport hosszabb időre egyesül. 4. létszámuk kicsiny.

5. a tagok közötti kapcsolatok intim, családi, élettársi jellegűek. Az egyén identitása egyértelmű és magától értetődő. Egynek érzi magát a közösséggel. A primer csoport szükségképpen kis létszámú. A primer csoportokat természet adta közösségeknek is nevezhetjük Létrejöttük és fennmaradásuk oka ugyanis közvetlen tényezőkön nyugszik, amik még a létezés természeti feltételeiből következnek. Ezek lehetnek: vérségi kapcsolatok, lakóhely szerinti, szomszédsági közösségek, az azonos munkát végzők, később azonos foglalkozást űzők közösségei (vadászok, halászok, földművelők, iparosok). Már a legkezdetibb fokon is megjelenik a kultúra, a vallás, a hiedelmek, a mítoszok formájában, amelyeknek megismertetése, ápolása, kultusza szintén a közösség feladata. II. Szekunder csoportok: A résztvevők kapcsolata nem szemtől szemben való, nem teljes személyiségükkel vesznek benne részt, csak személyiségük egyik oldalával, amelyik történetesen éppen az adott közösségre tartozik. Lehetővé válik a személyiség autonómiája, és autonómiát nyernek a különböző formájú és fajtájú csoportok, közösségek is. Az autonómia együtt jelenik meg a szekunder közösségekkel és ennek lényegi oka van. A szekunder csoportok több emberrel való kapcsolatot tesznek lehetővé, az érintkezés kötőszalagjait vékonyabbá teszik. Az egyes ember nem kötődik már olyan feltétlenül egyetlen (primer) közösséghez és éppen ez a lényege az autonómia fogalmának. A szekunder szerveződés egyszerre oka és következménye a gazdasági fejlődésnek és szerkezeti átalakulásnak: a modern technika, a nagyüzemi termelés, a tömegfogyasztás, a nagyvárosi élet nem volna lehetséges nélküle. Elvontabbá teszik az emberi viszonyokat. Lehetővé teszik, hogy sok ember kapcsolódjon szervesen összetartozó integratív közösségekbe. Viszonyuk nem személyes és nem közvetlen, ugyanazon csoport tagjai sokszor nem is ismerik egymást, a viszony tehát közvetített, mégpedig a dologi viszonyok által. A mai városi ember több mint 1000 embert ismer személyesen és tartósan. Átalakul a szekunder társadalmi szervezetben élő ember azonosságtudata, identitásának és a társadalomhoz való kapcsolódás egyértelműségének

szerkezete. Megszűnik az identitás egyértelműsége és kötöttsége. Az ember számos közösségben vehet és vesz részt, amelyek egymást keresztezhetik, sőt ellentétesek is lehetnek. Köztük az embernek választania kell. A „köldökzsinórt” most már végleg elvágták. A csoportidentitás túlterjed a személyes ismeretségen, egyaránt átível időn és téren. Emberek sokaságát fogja össze, akik egymást nem is ismerik. Létrejönnek a nemzet, az osztály, a világnézet nagy közösségei. Majd még nagyobbak, mint Európa vagy emberiség. Elvész a testmeleg kapcsolat, a közösség fészekszerűsége. Identitás nem eleve adott többé, hanem meg kell keresni. Nem csak az identitás egyértelműsége szűnik azonban meg, hanem a társadalmi helyzetek és döntések egyértelműsége is. A választás lehetősége és kötelezettsége azt is jelenti, hogy alternatívák vannak, a döntések kevés kivétellel megváltoztathatók. A viselkedést már nem szabályozzák többé örök érvényű kinyilatkoztatás útján kapott normák, törvények az embernek újra és újra választania, dönteni kell. III. Intézményes (formális): A társadalom funkcionális alapegysége, meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik, és intézményesen kapcsolódik a társadalmi makrostruktúrához. Céljait, feladatait, szervezeti felépítését, belső életrendjét, más csoportokkal való kapcsolattartásának lehetőségeit és módozatait a nagyobb egység határozza meg. Ez biztosítja számára a működéshez szükséges feltételeket, a feladatok ellátásához szükséges eszközöket is. Sohasem elszigetelt együttes, szoros kapcsolatban áll az őt szervező nagyobb egységgel, közvetve pedig a társadalom egészével. Nemcsak funkcionális alapegysége a társadalomnak, hanem közvetítő közege is a kívülről érkező hatásoknak. Tagjait közös célok, törekvések, érdekek kapcsolják össze. A csoporttagok személyes közvetlen kapcsolatban és kölcsönös függőségi viszonyban állnak egymással. Szervezett intézményi keretek között sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat, hagyományokat, értékelési mintákat 19

alakítanak ki. Belső életrend és szabályos fejlődésmenet jellemzi. Veszélyelhárító funkciót is betölt. A csoport létét fenyegető negatív hatásokra készenléti beállítódással, egységes fellépéssel válaszol. IV. Spontán ( informális): Olyan emberi együttes, amely intézményi mechanizmusok által nem szabályozott. Tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz. Pl.: család, baráti társaság. Hajlamaik, ízlésük, igényeik alapján, valamint közös érdekeik, értékeik szabta keretként vállalják a csoporthoz való tartozást. Mindig az individuálisan jelentős tevékenységben tölt be meghatározó szerepet. V. vonatkozási ( referencia): Bármelyik csoport tekinthető referencia csoportnak. Mindazon csoportok, amelyek az ember attitűdjeire vagy magatartására közvetlen vagy közvetett hatással vannak. Jellemzője, hogy nem diktál, de nyomást gyakorol, normáival, értékeivel meghatározó az egyén számára, énkép formálódásának az eszköze, az ember több csoport tagja- több elvárásnak kell megfelenie- szerepkonfliktus is kialakulhat- vonatkozási csoport az, amely a szerep egyikét fontosabbá teszi. Csoportvezetésnél fokozottan oda kell figyelni a csoport jelenségekre. 1. csoportlégkör 2. csoportérték 3. csoport-hatékonyság 4. csoport-közvélemény 1. Csoportlégkör: A csoportlégkör a csoport belső életére és működésére jellemző, egységes érzelmi tónust, hangulatot, kedélyállapotot tükröző szubjektív természetű képződmény. Jellemzői: Nem az egyéni hangulatok öszszessége, hanem a csoport egészére vonatkozó sajátosság, amelyet állapotként élnek át a csoport tagjai. Benne jut kifejezésre: a munkával, munkahellyel, munkafeltételekkel, a kollektívával, a vezetéssel való elégedettség 20

szintje. Alakulását jelentősen befolyásolja a kohézió, adhézió, vezetés módja, csoportnormák. Kohézió: Csoport összetartó erő: Az egyén véleményével, döntéseivel részese az összetartozásnak. Meghatározza a csoport hatékonyságát, kialakít a csoportra jellemző és a kívülállók számára is érzékelhető általános kedélyállapotot, melyet a csoport tagjai szubjektíven élnek át. Adhézió: A csoporthoz tartozás élményének megélése. A csoport érzelmi elfogadása, ahol az egyén jól érzi magát, ahol elfogadják, ahol Ő fontos. Az adhézió annál erősebb, minél inkább kielégülnek a csoporttagok igényei. A vezetés módja: A csoportvezetőnek hozzá kell járulnia, hogy a csoporttagok lehetőséget kapjanak: szükségleteik kielégítésére, a csoporttagok között a kommunikáció és az érzelmi viszonyok pozitív irányban fejlődjenek. Ezt elsősorban vezetési stílusával biztosíthatja. Csoportnormák: Csoportnormákon a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, elvek, értékítéletek rendszerét értjük. Ezek legtöbbször erkölcsi színezetűek.

Jellemzői: • A normák interakciók eredményeként alakulnak ki • Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek. • Olyan csoport követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A csoportban maradás feltételét képezik, de a bekerülésnél is viszonyítási alapul szolgálnak. • Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás. • A csoportnormák csoport nyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák. A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg: Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat, vagy azért, hogy konfliktusokat kerüljenek el, vagy a fé-

lelem készteti őket az engedelmességre. Ez a „csoportfegyelem”. Fejlettebb csoportban: a csoporttagok belső meggyőződéséből fakad. Ekkor beszélünk „csoportmorál”-ról. 2. Csoportértékek: A csoportértékek kategóriájába tartozik a kollektív tevékenység eredményeként keletkezett minden olyan teljesítmény, amelyre a csoport büszke lehet vagy amely a csoport, a közösség fejlettségének mutatója. Csoportértéknek számítanak: a pozitív hagyományok, a „mi-tudat”, színvonalas normák, kiegyensúlyozott légkör, stabil érzelmi struktúra. 3. A csoporthatékonyság: „Egységben az erő”, tartja a közmondás. Ez az erősokszorozódás csak abban az esetben áll fenn, ha a tevékenység egyidejűleg additív és diszjunktív jellegű. Additív: A munka esetében a kollektív erőkifejtésben megsokszorozódnak az egyéni teljesítmények, s ez fokozza a hatékonyságot. Pl.: katasztrófák idején a mentés, ill. romeltakarítás. Diszjunktív: jelleg esetén a csoport teljesítménye azon áll, hogy a leginkább teljesítő képes tag mit produkál. Dilemma tehát, hogy szabad-e egy iskolai osztályból a leginkább teljesítő tanulót, tanulókat kiemelni ilyen, vagy olyan okok miatt, nem sérül-e túlzott mértékben a csoport hatékonysága? 4. Csoportközvélemény: A csoportközvélemény a kollektíva véleményét, nézetét tükrözi a csoport életvitelével, társas kapcsolataival, mindennapi tevékenységével és a problémáival kapcsolatban. Funkciója fontos szerepet tölt be a csoportcélok megfogalmazásában, a cselekvési tervek kidolgozásában, a cselekvési tervek kidolgozásában, a kohézió erősítésében. Kritikai jellege segítheti a különböző problémák feltárását, eszköze a csoport öntisztulásának és a szankcionálhat, megtorolhatja a többségi állásponttól való eltérést.

átesnek a csoportszakaszokon. Megalakulás > csoportszerepek kialakulása > vihar > a hatalom és irányítás elosztása > teljesítés > öszszeolvadás > csoportlezárás. A megalakulás mesterséges, a tagok válogatva vannak a csoport téma szerint. A főbb csoport szerepek, mint például a vezető az mesterségesen van megadva. Általam vezetett csoportban két vezető van, egy tapasztaltabb és egy kevésbé tapasztaltabb csoportvezető. A többi szerepet a csoporttagok között kialakul. Minden csoportomban kialakult egy fő szószoló, aki a csoporttagok által gondolt nem kimondott érzéseket és véleményeket elmondja. Erre a csoport szerepre kell legjobban odafigyelni, hogy a csoportfoglalkozás témáját, tematikáját ne befolyásolja viselkedésével. A vihar, a hatalom és irányítás elosztása, összeolvadás a csoport életéből kimarad, mivel egy mesterséges csoport, amelynek minden része pontosan előre ki van dolgozva és két vezető által koordinálva van. A csoportfoglalkozások 10 alkalmas, hetente 1 alkalommal kerül megszervezésre. A 10 alkalommal a csoport lezárásra kerül. A csoport lezárást vegyes érzelmekkel élik meg a kliensek. Egyrészt örülnek neki, hogy a heti kötelező megjelenésnek nem kell eleget tenniük a továbbiakban, és rossz érzés számukra, hogy ez az állandóság az életükben megszűnik. A csoportfoglalkozások befejezése után több alkalommal került visszajelzésre, hogy a csoportfoglalkozáson részt vett tagok a magán életükben keresik egymás társaságát. Többször viszszajelzésre kerül, hogy a csoportfoglalkozáson tanult ismereteket, készségeket sikeresen alkalmazta a mindennapjai elvégzéséhez. Összeállította: Vass Péter családgondozó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

Összegezve: A csoporton belül kialakult közvélemény teljesen sohasem egységes, de akkor igazán hatékony, ha a csoportot érintő lényeges kérdésekben többségi véleményt tükröz. Az általam vezetett csoportok rendszerint 21

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

• Projektismertető Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése TÁMOP-5.4.4-09/2-A-2009-0012

A projekt célja Szombathely és kistérségében a szolgáltatásfejlesztési tervekhez kapcsolódó együttműködések, valamint a terepgyakorlati rendszer és a tereptanár képzés fejlesztése. Emellett fontos szerep jut a Szombathelyi Kistérség humánerő fejlesztési, képzési stratégiájának kidolgozására, a hatékony szolgáltatás tervezés érdekében képzések szervezésére. Cél továbbá a képzésekhez kapcsolódóan a terepgyakorlati rendszer fejlesztése. A terepképzésben résztvevő tanárok és a felsőoktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben dolgozók rendszeres tapasztalatcseréje. A projekt időtartama: 2010.06.01.- 2012.05.31. A pályázat kedvezményezettje: Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása. A projekt megvalósításában partnerként vesznek részt a következő intézmények: Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft., SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Pécsi Tudományegyetem, Egyesített Bölcsődei Intézmény, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat. A projekt közvetlen célcsoportja: • Szombathely és kistérsége területén szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgál-

22

tatásokat nyújtó intézmények vezetői • a hatékony szolgáltatástervezés érdekében indított képzésekben résztvevő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokban dolgozó szakemberek • Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, mint felsőoktatási intézmény szakemberei • a tereptanár képzésben résztvevő szakemberek A projekt közvetett célcsoportja: • a települési önkormányzatok képviselői • a szociális felsőoktatásban résztvevő hallgatók • Szombathely és kistérsége területén szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokban dolgozó szakemberek • Szombathely és kistérsége területén szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek. A projekt hosszú távú célja az ágazati érdekek tervezés szintjén való megjelenítése, továbbá a hatékony, probléma specifikus szolgáltatástervezés, valamint a település sajátosságaihoz igazodó és hosszútávon fenntartható intézményi háttér, szolgáltatás kialakítása és a források hatékony felhasználása, allokálása érdekében korszerű képzési stratégia kialakítása Szombathelyi kistérségben. Közvetlen célok: • A szolgáltatásfejlesztési tervekhez kapcsolódó együttműködések kialakítása, tudástranszfer erősítése, a képzőhelyek és az önkormányzatok, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények együttműködésével a szolgáltatásfejlesztési tervek kimunkálása, értékelése, a terepgyakorlat és a tereptanárképzés rendszerének és módszereinek fejlesztése. • A szolgáltatásfejlesztési tervek megvalósításához kapcsolódó képzési igények kielégítése, a fejlesztéshez kapcsolódó tudások megerősítése, bővítése, továbbá a tervezést megalapozó terepgyakorlati rendszer és a tereptanárképzés fejlesztése.

A projekt fő pillérei: 1) Szombathely és kistérsége humánerőforrás-fejlesztési, képzési stratégiájának kialakítása. Szombathely és kistérsége területén szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények vezetői interdiszciplináris teamet hoztak létre már a projekt előkészítő időszakában, és a teamet a projekt teljes időtartamában működtetik, hogy a kistérségben olyan szolgáltatástervezési koncepció készüljön el, amely valós igényekre és szükségletekre válaszol. 2) A hatékony szolgáltatástervezés érdekében képzések szervezése. Az előzetes szükségletfelmérés és a fókuszcsoportos beszélgetés eredményeire alapozva határoztuk meg a projekt keretében megvalósítandó képzéseket és a képzésekben résztvevők körét. 3) Terepgyakorlati rendszer fejlesztése. PTE ETK, mint szociális felsőoktatási intézmény szakemberei áttekintették a terepgyakorlatok jelenlegi rendjét és módszerét és meghatározták a fejlesztendő területeket.

Szükséglet- és igényfelmérést készítünk, megvizsgáljuk a kistérség szolgáltatóinál a szolgáltatási és képzési igényeket, véglegesítjük az előzetes szükséglet - és igényfelmérést. Elkészítjük a kistérségi szolgáltatásfejlesztést, szolgáltatás-szervezést, koordinációt biztosító képzési tematikákhoz szükséges humánerőforrás-felmérést, amely megalapozza a képzést és szervezetfejlesztést. Számba vesszük, kompetencia vizsgálattal felmérjük, hogy milyen tudások fejlesztése szükséges ahhoz, hogy terület - és probléma specifikus szolgáltatástervezés vagy fejlesztés történjen. A felmérés tükrében, valamint a kompetencia vizsgálatot követően javaslatot teszünk az egyes szolgáltatásokban dolgozók képzési tervére, meghatározzuk a képzési stratégiát. A tervezés során építünk a már kialakított támogató szolgáltatásokra a TÁMOP 5.4.4.B. és az 5.4.4.C programokban létrehozott termékekre. Elkészítjük a kistérség Szolgáltatástervezési Koncepcióját.

A szakértők és a területen dolgozó szakemberek, a települési önkormányzatok, a felsőoktatási intézmény és az önkéntesek bevonásával elkészítjük a helyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerének, intézményi és humán erőforrás feltételeinek vizsgálatát, kialakítjuk a humán erőforrás-fejlesztési, képzési stratégiát.

A hatékony szolgáltatástervezés érdekében képzéseket szervezünk: • Demens emberek ellátása a kistérségben • Kistérségi komplex szolgáltatások • Integrált szolgáltatásnyújtás a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci, társadalmi integrációja érdekében

Szombathely és kistérsége területén szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények (Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft., Pécsi Tudományegyetem, Szociális Szolgáltató Központ, Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Egyesített Bölcsődei Intézmény, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet) vezetői – konzorciumi partnerek - interdiszciplináris teamet működtetnek a projekt teljes időtartama alatt, hogy a kistérségben olyan szolgáltatástervezési koncepció készüljön el, amely valós igényekre és szükségletekre válaszol.

Modellezésre kerül egy demens szolgáltatás, az alap- nappali és a bentlakásos intézmények bevonásával. Emellett a képzésekhez kapcsolódó terepgyakorlati rendszer fejlesztésére kerül sor a pályázati program keretein belül.

Összeállította: Horváth Adrien vezető családgondozó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

23

Jegyzet

24

Jegyzet

25

Jegyzet

26

27

28