CIKLUSPROGRAM

1

CIKLUSPROGRAM 2014-2019. A 2014. október 12.-i önkormányzati választások alkalmával megválasztott Képviselő-testület működésének időtartamára ciklusprogramot (gazdasági program) alkot. A ciklusprogram magába foglalja az önkormányzat fő feladatait, elérendő céljait. A képviselő-testület programjának megalkotásánál figyelembe veszi a választások alkalmával kialakult helyi politikai erőviszonyokat, a társadalmi szervezetek véleményét és a lakosság igényeit. Értékeli az előző ciklus eredményeit és kudarcait. Természetesen figyelmet fordít arra, hogy a megjelölt célok megvalósítása nagymértékben függ az ország általános, gazdasági, társadalmi helyzetétől és annak jövőbeni irányaitól, valamint az Európai Uniótól kapott támogatások felhasználásának lehetőségeitől.

1. BEVEZETÉS 2010 évben Magyarországi országgyűlési választásokon győztes pártok kétharmados felhatalmazást kaptak a törvényhozásban a választópolgároktól. A kormány és az országgyűlés ezzel a felhatalmazással élve a meglévő társadalmi rendszereket gyökeresen megváltoztatta. Az előző önkormányzati ciklusban, több feladatot elvett az önkormányzatoktól és megalakította az államigazgatás járási hivatalait. Szigethalmot ez két oldalról érintette. Az egyik, hogy a két általános iskola fenntartása állami kézbe került, míg az iskolák működéséhez szükséges épületek üzemeltetése önkormányzati feladat maradt. A másik, hogy a polgármesteri hivatal egyes feladatai részben vagy egészben a járási hivatalok vettek át. A társadalmi és gazdasági változások mellett a Közép-Magyarországi régióban élők lehetőségeit, még az is befolyásolja, hogy a régió besorolása alapján az Európai Uniós támogatások mértéke az országos átlaghoz képest minimális lesz a következő ciklusban. Sajnos még a mai napig sem világos, milyen lehetőségeink lesznek az Európai Uniós támogatások igénybevételére.

2. GAZDASÁGI HELYZET 2.1. Vállalkozások helyzete Nemzetközi tapasztalataink alapján biztosan állíthatjuk, hogy külföldön az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatuknak a gazdaság fejlesztését tekintik. Ennek megfelelően nekünk is a gazdaságfejlesztésre kell a tennünk a hangsúlyt. 2.1.1. Vállalkozások jelenlegi helyzet Az előző ciklusban - annak ellenére, hogy városunk területén kevés olyan hely van, ahová nagyobb gyártóüzemek, vállalkozások települhetnének - a vállalkozások száma folyamatosan növekedett.

2

A vállalkozások számának növekedési mutatói:

2000 1500 1000 500 0

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Vállalkozások száma db

1381

1422

1584

1558

1614

1804

Mint az a fenti diagramból is kitűnik, a vállalkozások száma 2009 és 2014 között 423-val, azaz 30%-val nőtt. Az iparűzési adó bevételek változása: 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Iparűzési adó eFt

2009

2010

2011

2012

2013

2014

162 839

124 540

153 847

176 379

149 900

180 448

Mint a fenti diagramon is jól látható, az iparűzési adó bevétel 2009 és 2014 között „hektikusan” emelkedett, illetve csökkent, annak ellenére, hogy az adó mértéke nem változott. Ez a tendencia tapasztalható az építményadó nagyságának változásában is, ahol a vállalkozások által használt építmények jelentik az egyik legjelentősebb bevételi forrást. (pl. Spar, Penny stb.)

3

Az építményadó bevételek mutatói: 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Építményadó eFt

2009

2010

2011

2012

2013

2014

31 712

30 801

35 689

37 532

33 699

34 740

Jogi személyiségű építményadó fizetők számának változása:

68 66 64 62 60 58 56 54 52 50 Jogi személyiségű építményadót fizetők db

2009

2010

2011

2012

2013

2014

57

61

64

68

68

68

A vállalkozások építményadó fizetéséből származó változásokat nem támasztja alá a jogi személyiségű adófizetők számának folyamatos növekedése, majd 2012 óta lévő stagnálása.

4

A településen működő vállalkozások tevékenységéről pontos adataink nincsenek, de a település szerkezetéből és a vállalkozások méretéből adódóan állítható, hogy leginkább jellemző a szolgáltatás és a kereskedelem és kevésbé az építőipar, a termelés és a mezőgazdaság. Önkormányzatunk hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez. Az előző ciklusban sikerült elfogadtatni a „síneken túli” területen a gazdasági-kereskedelmi övezet szabályozási tervét. Ez lehetőséget teremt a vállalkozások letelepedésére ezen a területen. Sajnos azonban a már elnyert „Városközpont” pályázat nem került megvalósításra, így az ehhez fűződő gazdaságfejlesztési lehetőségeink teljes egészében elúsztak. Hasonló módón problémát okoz a vízminőségi pályázat minimál programja is, a maximális lehetőségek kihasználása helyett, mivel így az „Emese park” melletti területek fejlesztési lehetőségei is beszűkültek a vízközmű kiépítettségének hiányában. 2.1.2. Gazdaságfejlesztés céljai  A helyi vállalkozásokkal való párbeszéd elindítása, rendszeressé tétele és a fejlesztési lehetőségek során véleményük kikérése. Segítség és tanácsadás szervezése pályázatokhoz és hitellehetőségekhez.  A város honlapjának vállalkozó baráttá tétele. A városban működő vállalkozások részére aranyoldal biztosítása a honlapon belül. Ugyanígy a pályázati lehetőségek honlapon való megjelentetése a helyi vállalkozások számára.  Ahol nem szükséges a közbeszerzés és mindennapi szükségleteket elégít ki az önkormányzat, ott lehetőség szerint a szerződések megkötése csak szigethalmi beszállítókkal történjen. (pl. konyhai alapanyagok)  A vállalkozások letelepedésének elősegítése az új gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató övezetben és a Mű út mentén. Ehhez szükséges az adórendeleteink befektetőbaráttá tétele, iparűzési adó csökkentése és befektetési és munkahely-teremtési eszközökkel való kiegészítése.  Székhelyszolgáltatások, vállalkozó klaszterek ösztönzése  Helyi termékek, fiatalok vállalkozóvá válásának, helyi kedvezmények bevezetésének támogatása  A forgalomképes vagyon felmérésével, gazdaságfejlesztési alap létrehozása.  A Dunaszigeti önkormányzati üdülő újra üzemképessé tétele és vendégéjszakák növelése a településen belül.  A Kis-Dunára, a parkerdőre, az Emese-parkra és a Szigethalmi Vadasparkra támaszkodva növeljük a turizmus lehetőségeit  Mindezen célok megvalósítása érdekében egységes városmarketing koncepció készítése és végrehajtása  Szigethalom város 10 éves fejlesztési tervének elkészítése 2.1.3. Gazdaságfejlesztési célok mérésére szolgáló mutatók  Megtartott vállalkozói találkozók és az azon résztvevők száma  A honlap látogatottságának száma  Vállalkozások száma a településen és azok számának növekedése

5

 Helyi iparűzési adó éves nagysága, illetve az egy vállalkozásra eső mértékének növekedése  Költségvetésben a helyi vállalkozásoktól vásárolt szolgáltatások értéke és azok növekedése  A gazdaságfejlesztési alap nagysága  A vendégéjszakák száma és azok növekedése, valamint az üdülő bevételeinek növekedése és nyereségessége  Turisztikai szolgáltatások számának növekedése, új turisztikai attrakciók  Városmarketing elkészülése és vállalkozások általi támogatottsága  10 éves fejlesztési terv elkészülte

2.2. Az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzete Szigethalom város pénzügyi helyzete nagymértékben függ az állami költségvetéstől. Sajnos az állami támogatások mértéke a különböző kormányok prioritásai és az ország gazdasági helyzetének megfelelően folyamatosan változtak. 2.2.1.Pénzügyeink és vagyonunk - jelenlegi helyzet A kiszámíthatatlanság és az állandó változások ellenére Szigethalom Város Önkormányzata az előző négy éves ciklus alatt folyamatosan megőrizte fizetőképességét. Az önkormányzat állami támogatásainak változása:

1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0

2009

2010

2011

2012

Személyi jövedelem adó részesedés 587 163

622 294

621 087

602 376

678 749

630 445

Normatív állami hozzájárulás eFt

705 585

717 940

2013 0 884 973

2014 0 950 000

A kiszámíthatatlanságot jól mutatja, hogy 2012-ig hektikusan változott az állami támogatások mértéke. Majd a 2013-as feladat átrendezés okán, teljes egészében megszűnt az önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése. Ugyanakkor a feladatfinanszírozottá vált az eddigi normatív támogatási rendszer. Sajnos ennek a rendszernek előnyei mellett többször a hátulütőjét is éreztük. A költségvetés tervezése ugyanis nem tudott igazodni az új

6

feladat típusú támogatások új előírásaihoz és azok kellőképpen bonyolultak is voltak. Így adódót az a helyzet, hogy több mutató esetében is kevesebbet használtunk fel a lehetségesnél és ezt még kamattal megnövelten vissza is kellett fizetnünk. Önkormányzatunk eladósodottsága - az előző ciklusban a kormány konszolidációs törekvéseinek jóvoltából, - teljes egészében megszűnt. A konszolidáció viszont és a feladatfinanszírozási modell kialakítása kezdetben nagyobb mértékű elvonást eredményezett, mint azt szükséges költségeink indokolták volna. A kiegyenlítő mechanizmusokat most kezdte megerősíteni a kormány, ami reménység szerint tovább folytatódik. Vagyoni helyzetünk az előző négy évben alig változott. Nem voltak nagyobb beruházások és felújítások. A 2013 évi vagyonnövekedést, a Szikő kft-ben meglévő vagyon törvény általi önkormányzati tulajdonba adása adta. Önkormányzatunk vagyonának változása:

8 000 6 000 4 000 2 000 0

2009 2010 2011 2012 2013 2014

amortizáció mFt 1 353 1 525 1 699 1 858 2 290 nettó vagyon mFt 5 267 5 360 5 302 5327 5 634 Önkormányzatunk vagyoni helyzetében az egyik leggyengébb pont, hogy forgalomképes vagyonunk, csak nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre. 2.2.2. Elérendő pénzügyi és vagyongazdálkodási célok  A képviselői tiszteletdíjak megszüntetése, az így nyert megtakarítás felújításokra és fejlesztésekre való fordítása  A költségvetés tervezésének átalakítása a feladatalapú finanszírozásnak megfelelően.  Adóbevételeink növelése, beszedés hatékonyságának ösztönzése, nem növelve az adók mértékét és fajtáit  Saját és vagyongazdálkodásból származó bevételeink növelése, a növekedéshez szükséges hatékonyság ösztönzése  A Dunaszigeti önkormányzati üdülő újra üzemképessé tétele és nyereségessé tétele  A volt laktanya terület vagyonának hasznosítása

7

2.2.3. Elérendő pénzügyi és vagyongazdálkodási célok mérésére szolgáló mutatók  A képviselő tiszteletdíjak megszüntetéséből származó megtakarítás milyen felújításokra és fejlesztésekre fordítódott  A költségvetés bevételi és kiadási oldalaiban egyértelműen kimutathatóan egyensúlyban legyenek a feladatalapú támogatások  Adóbevételek nagyságának növekedése  Saját és vagyongazdálkodásból származó bevételeink növekedése  A Dunaszigeti önkormányzati üdülő bevételeinek és nyereségnek növekedése  A volt laktanya területéről származó bevételek növekedése

2.3. Infrastruktúra Az infrastruktúra megléte és kapacitása az itt élő emberek és az itt működő vállalkozások kényelmét szolgálják. 2.3.1. Infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzete A település szinte 100 %-os lefedettséggel rendelkezik az alábbi közművekkel: gáz, víz, villany, csatorna, telefon, kábel tv. Ezekből a víz és a csatorna önkormányzati tulajdonú és ennek az üzemeltetését, jelenleg részben a Dél-Pest Megyei Viziközmű Szolgáltató Zrt és a Fővárosi Vízművek Zrt végzi. Lezárásra került Tököl és Halásztelek városával közösen a tököli szennyvíztisztító-telep bővítésének, és korszerűsítésének pályázata, jelenleg folyik a pénzügyi rendezése és a pályázati elszámolás. Az utak 98 % aszfaltos, vagy martaszfaltos borítást kapott. Bár nagyon sok pénzt és energiát fordítottunk az utak burkolására, az eltelt idő alatt a több mint 10 éve készített, vagy feljavított utjaink állapota rossz minőségűvé vált, miután az előző ciklusban felújítás a Szabadkai utcán kívül nem volt, sőt még az sem fejeződött be. A legnagyobb problémát a járdák hiánya jelenti, ezek közül is a legégetőbb balesetveszély szempontjából a Mű úti járda. Elfogadásra került a közlekedési felülvizsgálat. A hulladékgyűjtést az Aries Kft végzi, aki bevezette a szelektív gyűjtést (PET, üveg, fém doboz, papír, zöld hulladék, elektrotechnikai hulladék). Településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat lassan 10 éves, ezért felülvizsgálatra szorul. 2.3.2. Elérendő célok az infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzetében  Rendezni kell a víziközmű tulajdonunk üzemeltetési szerződéseit, mind a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt-vel és a Fővárosi Vízművek Zrt-vel  Csökkenteni kell az üzemeltetés során felhalmozódott veszteségeket a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt felé.  Tisztázni kell a Fővárosi Vízművek Zrt-vel a tököli szennyvíztelep üzemeltetési problémáit.  Aries Kft-vel el kell érni, hogy a szelektív gyűjtőszigetek helyett, a háztól való szelektív gyűjtésre térjenek át.  Közlekedési felülvizsgálat végrehajtása, utca névtáblák és tájékoztató táblák kihelyezése

8

 A meglévő útburkolatok folyamatos javítása és felújítása  Járda program megvalósítása a lakossági hozzájárulások bevonásával. A Mű úti járda folytatása, gyalogátkelők építése  Településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat felülvizsgálata. 2.3.3. Az infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzetének mérésére szolgáló mutatók         

Szerződés megkötése a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt-vel Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt-ben keletkezett veszteség csökkentése Szerződés megkötése a Fővárosi Vízművek Zrt-vel Háztól való szelektíven gyűjtött frakciók számának növekedése Utca névtáblák kikerülése és azok folyamatos pótlása Tájékoztató táblák számának növekedése Felújított útburkolatok mennyisége négyzetméterben Megépített, felújított járda mennyisége négyzetméterben Település szerkezeti terv és helyi építési szabályzat elkészülte

2.4. Településüzemeltetés A klasszikus településüzemeltetési feladatok mellett az általános iskolák állami fenntartásba való átvételével az iskolaépületek üzemeltetése is átkerült a településüzemeltetési feladatok közé. 2.4.1. A település üzemeltetés jelenlegi helyzete Az iskolaépületek üzemeltetését az előző ciklusban a Szigethalom Városfejlesztő Nonprofit kft végezte, míg a közterületek rendben tartását a hol kft-ben, hol az önkormányzat állományában lévő dolgozók. Ugyanez igaz a takarítási szolgáltatásra is, de ott külsős vállalkozás bevonása után került vissza a szolgáltatás a saját kft-hez. Konyha működtetése a Négyszínvirág Óvodához került, kivéve a bölcsődei konyhát. A közvilágítás üzemeltetését a Magyarországi Települések Közvilágítási Közhasznú Egyesülete végzi A temető üzemeltetését az Elohim Kegyeleti Szolgáltató Kft kapta meg a következő 15 évre Kéményseprő ipari szolgáltatást a Magyar Kémény kft végzi, akik szinte egész Pest megyében szolgáltatnak. A csapadékvíz elvezetés problémáit a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt dolgozói, a közhasznú munkások és a Vizek Őre Egyesület önkéntesei segítségével próbáltunk meg úrrá lenni. 2.4.2. A település üzemeltetése során elérendő célok  A közterület fenntartása mellett az intézmények karbantartása is a polgármesteri hivatal szakfeladatai közé kerül.  A régi temető megszüntetése és emlékparkká való átalakítása.  Közvilágítási hiányok folyamatos pótlása, különös tekintettel a Mű útra.  Új játszóterek és közösségi terek létrehozása  Zajvédő fal folyamatos rendben tartása  Leromlott épület állomány felújításai problémáinak megoldása  Energiahatékonyság növelő beruházások kidolgozása

9

 Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola felújításának elindítása  Csapadékvíz elvezetők karbantartása és fejlesztése  A Duna-parti sétány folytatása Szigethalom közigazgatási területén 2.4.3. Az infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzetének mérésére szolgáló mutatók      

Karbantartott közterületek mennyisége négyzetméterben Felújításra fordított összegek nagysága Felújított közterületek nagysága négyzetméterben Duna-parti sétány hosszúságának növekedése Csapadékvíz problémás helyek csökkenése Energiahatékonysági beruházások száma és az által csökkent energiafelhasználás mértéke  Közvilágítási lámpatestek számának növekedése a Mű úton

3. ÖNKORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSOK Önkormányzati szolgáltatások megtervezésénél fontos szempont, hogy azok a legjobb kihasználtsággal működjenek. Ehhez ismernünk kell a szolgáltatást igénybevevők számát, melyet az alábbi diagram mutatóiból is megismerhetünk: Településünk lakosságszámának változása: 18 000 17 500 17 000 16 500 16 000 Lakosság fő

2009

2010

2011

2012

2013

16 929

17 411

17 600

17 749

17 827

2014 17 818

A lakosság lélekszáma 2009 és 2014 között 889 fővel, azaz 5,2%-val nőtt. Ez a növekedés fele az ezt megelőző évek növekedésének, de ha kismértékben is, még mindig folyamatos emelkedést mutat, kivéve a 2014 évet, ami 9 fős csökkenést mutat.

10

3.1. Óvodai nevelés A közoktatási kapacitások meghatározásához szükség van az óvodai kapacitások vizsgálatára. Négyszínvirág óvoda által gondozottak létszámának alakulása:

750 700 650 600 550 Létszám (fő)

2009

2010

2011

2012

2013

2014

707

714

706

727

684

629

A Négyszínvirág Óvoda folyamatosan 24 csoporttal dolgozik. A táblázatból látható, hogy a gondozottak átlaglétszáma, folyamatosan meghaladja az ideális 25 fős csoport létszámot. A 2013-as és 2014-es évben azonban már drasztikusan csökkentek a létszámok. A 2014-es létszám átlag már csak 26 fő körüli. Ez azt jelzi, hogy nem fog gondot okozni, a három éves kortól kötelező óvodai felvétel a településen. 3.1.1. Óvodai nevelés jelenlegi helyzete A jelenlegi kapacitások kielégítőnek mondhatók. A tendenciákból a gyermeklétszám csökkenése várható. A csoportlétszámok a feladatfinanszírozás szempontjából jelenleg optimálisak. A meglévő régebbi épületek (Kolozsvári utca, Szabadkai u.) felújításra szorulnak. 3.1.2. Óvodai nevelésben elérendő célok      

Óvoda pedagógusok továbbképzésének támogatása Pedagógus elismerések újbóli bevezetése Hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásának támogatása Sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése Az egészséges és a környezettudatos életre való nevelés támogatása Óvodai játszóudvarok fejlesztése

3.1.3. Óvodai nevelés céljainak mérése  Óvodai nevelők számára szervezett továbbképzések száma  Elismerések évenkénti átadása

11

   

Hátrányos helyzetű gyereknek nyújtott támogatások értéke Sajátos nevelési igényű gyermekekre fordított órák mennyisége Egészséges és környezettudatos életre való nevelésre fordított órák száma. Kicserélt vagy újonnan felszerelt udvari játszóeszközök száma.

3.2. Szociálpolitika Önkormányzatunk a szociálpolitika területén vállalta a legtöbb önként vállalt feladatot. Így a kistérség önkormányzatai közül egyedül rendelkezünk a hajléktalan ellátáson és a speciális szolgáltatásokon kívül mindenre kiterjedő szolgáltatásokkal. 3.2.1. Szociális rendszerünk jelenlegi helyzet Az előző ciklusban a képviselő testület megszüntette a Szigethalom és Környéke Intézményfenntartó Társulást, így elestünk a minket megillető plusz támogatásoktól. Ezt követően minden szociális intézményünket összeolvasztva létrehozta a Szigethalmi Egyesített Népjóléti Intézményt, amibe - figyelmen kívül hagyva a különböző szolgáltatások eltérő szakmai jellegét- beolvasztotta az összes szociális, gyermekjóléti és egészségügyi szolgáltatást, hogy így csökkentse ennek a szektornak költségvetési kiadásait. Ezáltal nem csökkent, hanem növekedett a vezetői létszám. Az előző ciklusban folyamatosan igazítottuk helyi rendeletünket a változó szociális ellátásokhoz. 3.2.2. Szociálpolitikai célok  Az Egyesített Népjóléti Intézmények két intézményre való szétválasztása az átláthatóság és az azonosság elvei alapján.  Az Egyesített Népjóléti Intézményen belül ismét elérni, hogy a bentlakásos ellátás önfenntartó legyen.  Az Egyesített Népjóléti Intézmények főépületének beázásának megszüntetése.  Támogató szolgálat járművét újra (újakra) cserélni  Nyugdíjas lakások létrehozása az Egyesített Népjóléti Intézmények területén, befektető részvételével. Ezek a lakások kényelmes és biztonságos életet jelentenének az időskorúak számára, ugyanakkor növelnék az intézményi kapacitások jobb kihasználását.  Városunk egyházaival való kapcsolattartás, szociális háló erősítése 3.2.3. Szociálpolitikai célok mérésére szolgáló mutatók      

Igénybevevők száma Bentlakásos ellátás önkormányzati támogatásának csökkenése Beázások megszűnése Új támogató szolgálati járművek és azok férőhelyének száma Nyugdíjas lakások száma Együttműködési megállapodások városunkban működő egyházakkal, a szociális támogatások növelése érdekében

12

3.3. Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások Az egészségügyi alapszolgáltatások ellátása, ugyan az önkormányzat felelősségi körébe tartozik, de anyagilag csak a védőnői szolgálat finanszírozását végzi teljes egészében. A bölcsődei ellátás a település nagysága miatt kötelező feladat. 3.3.1. Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások helyzete A védőnői szolgálat az Egyesített Népjóléti Intézményen belül működik. Az orvosi ügyeleti ellátást a Morrow Medical Zrt. végzi, Szigethalom gesztorságával, településünkön és Tököl területén is. 2014 év végén a Morrow Medical Zrt. még egy járművet állított be Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu egy központból való ellátására. A gyermek és felnőtt háziorvosok, valamint a fogorvosok tevékenységüket vállalkozóként látják el. A funkcionális privatizáció megtörtént, csak az intézményi kereteket biztosítja az önkormányzat. Sikerült elindítani egy hatodik háziorvosi körzetet is. A bölcsődei ellátás során tapasztalt kezdeti kapacitáshiányok töredékükre csökkentek. Az eddig elutasított több mint 100 főből, a jelenlegi elutasítási szám 20 fő körülire csökkent. Elindult a József Attila utcai bölcsődei részleg bővítése. 3.3.2. Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások terén elérendő célok  Energiahatékonyság növelő beruházás elvégzése az egészségházban.  A József Attila utcai bölcsődei épület kivitelezésének sikeres befejezése.  Az új bölcsődében családok számára plusz szolgáltatások bevezetése. ( Időszakos gyermekfelügyelet.) 3.3.3. Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások mérésére szolgáló mutatók  Energia hatékonyság növelő beruházás elvégzése az egészségházban.  A József Attila utcai bölcsődei épület kivitelezésének sikeres befejezése.  Az új bölcsődében bevezetett szolgáltatások száma, az azt igénybevevők száma és az ebből származó többletbevétel nagysága

3.4. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatások Szigethalom várossá nyilvánítása után nem kapott plusz közigazgatási szolgáltatásokat, ugyanis okmányiroda létesítését már nem engedélyezték. Azonban a lakosság számának növekedése egyre több feladatot rótt a polgármesteri hivatal dolgozóira. A 2013 évben létrehozott járások feladatokat és személyi létszámot vittek el a hivataltól.

13

3.4.1. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatások jelenlegi helyzet Polgármesteri hivatal létszámának alakulása: 60

50

40

30

20

10

0 Létszám (fő)

2009

2010

2011

2012

2013

2014

55

54,5

54

47

37

37

A polgármesteri hivatal létszáma jelenleg 37 fő. A közterületi feladatokat ellátó csoport és a közcélú munkások foglalkoztatása is a hivatalhoz tartozik. A Városfejlesztő kft átalakítása után, a karbantartás és az iskolák takarítása is a polgármesteri hivatalhoz tartozik 2015 január elseje óta. Az épület közepes állapotban van, a legkritikusabb hiba a nyílászárók állapota. A többség egyáltalán nem zárható. A hivatali munka legkritikusabb keresztmetszete az iratok tárolásának megoldása. 3.4.2. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatás fejlesztésének céljai  Az önkormányzat által hozott rendeletek jobb betartatása és a közterületek rendjének javítása érdekében megerősíteni a közterület-felügyeletet.  A helyi adók beszedésének eredményessége érdekében az adó csoportból önálló adó irodát létrehozni és ösztönző eszközök bevezetése az ott dolgozók részére.  Előkészülni az E közigazgatás bevezetésére.  A közcélú munka értékteremtővé tétele a dolgozók részére bevezetett ösztönzőkkel.  A karbantartó részleg általalakítása, hogy minél több felújítást tudjunk elvégezni. 3.4.3. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatás fejlesztésének mutatói  Közterület-felügyelő létszám növelése  Adó bevételek növekedésének mértéke

14

 A ciklusban bevezetni az E-közigazgatást a polgármesteri hivatalban  Közcélú munka által létrehozott értékek  Felújítási munkák mennyisége

4. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK, TÁJÉKOZTATÁS 4.1. Társadalmi kapcsolatok Önkormányzat nem önmagában létezik. Nem csak a képviselő-testületet és a polgármesteri hivatalt jelenti, hanem az itt élő lakosság önrendelkezési jogát is a jövő alakítása céljából. Ahhoz azonban, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei éljenek az önkormányzatiság jogával, szükség van a településhez való érzelmi kötödésre és a kis közösségek minél nagyobb számú kialakítására. Ezért tűztük ki célul az előző ciklusokban a közösségépítést, a kulturális programjaink és a tájékoztatás fejlesztését. 4.1.1. Nyilvánosság helyzet Az előző ciklusban sokat romlott a településen működő társadalmi és sportszervezetekkel való kapcsolattartás. Ezen szervezetek támogatása drasztikusan csökkent, egyes szervezetek esetében a nettó támogatás a teremhasználati díjak bevezetésével nulla vagy mínusz lett. A Szigethalmi Híradó folyamatosan megjelent, de nem szolgálhatta a különböző vélemények nyilvános ütközésének lehetőségét. A helyi TV-t megszüntették, helyét a Lakihegy Rádió vette át. Az önkormányzat honlapja nem újult meg. A testület működéséről a lakosság csak elvétve kaphatott tájékoztatást. Testvérvárosi kapcsolataink megmaradtak a lengyel Jaworzno és a svéd Söderhamn városával, de nem bővültek. A civil fórumok informálissá váltak, a képviselő-testület nem tartott igényt a társadalmi szervezetek véleményére. 4.1.2. Önkormányzat működésének nyilvánossá tétele        

Képviselői fogadóórák és beszámolók tartása A testületi és bizottsági ülések élő közvetítése az interneten Nyílt pályázatok, három meghívott helyett Civil fórumok újból véleményformáló megbeszéléseké alakítása és rendszeres megtartása Településen működő társadalmi szervezetek, sportszervezetek anyagi támogatása. Testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése határon túli magyar nyelvű településsel. A Szigethalmi Híradó megújítása A www.szigethalom.hu megújítása

4.1.3. Nyilvánosságot szolgáló mutatók      

Képviselői fogadóórák és beszámolók száma Interneten közvetített testületi és bizottsági ülések száma Pályázati szabályzat készítése Civil fórumok száma Társadalmi szervezetek természetbeni és pénzügyi támogatásának nagysága Szigethalmi Híradó megújítása

15

 Az új honlap elkészítése, majd annak látogatottsága

4.2. Kultúra és társadalmi szervezetek Hiába végzünk el bármilyen nagy beruházást, ha azt az itt lakókat nem vonjuk be a megvalósításba nem fogják magukénak érezni. Ha nincs kohézió és bizalom az itt lakók és az önkormányzat között, akkor nem lehet semmilyen feladatot sikeresen elvégezni. A kultúra és a civil önszerveződések elősegítik a társadalmi kohézió kialakulását. 4.2.1. Kulturális helyzet Az önkormányzat kulturális feladatait a Hegedűs Géza Városi Könyvtár,Városi Szabadidőközpont és az abba beintegrált Helytörténeti Gyűjtemény látja el. Sajnos az előző ciklusban megakadt a könyvtár bővítése és a testület a dolgozói létszámokat is csökkentette. A megszorítások miatt a rendezvények száma és tartalma is csökkent. 4.2.2. Kulturális területen elérendő célok       

Befejezni a Hegedűs Géza Városi Könyvtár bővítését Rendbe hozni a jelenlegi sportpályát Új közösségi terek, játszóterek kialakítása Új kulturális rendezvények szervezése Civil szervezet bevonása a helyi rendezvényekbe Ösztönözni a kulturális intézmények bevételszerző tevékenységét Ösztönözni a civilszervezetek által szervezett térségi és országos rendezvények szervezését  Helyi civil szervezetekkel pályázatokon való részvétel, támogatás nyújtása önkormányzati intézmények, közösségi terek fejlesztése céljából

4.2.3. Kulturális területen elérendő célok mutatói        

A Hegedűs Géza Városi Könyvtár bővítésének befejezése A jelenlegi sportpálya felújítása Új közösségi terek, játszóterek száma Új kulturális rendezvények száma Civil szervezetek részvétele a rendezvényeken Fizetős kulturális rendezvények száma és az abból származó bevétel A civilszervezetek által szervezett rendezvények száma és az azon résztvevők száma Közösen elnyert pályázatok száma és értéke

4.3. Közbiztonság A közbiztonság romlását nem csak a bűnügyi statisztikák romlása vagy javulása jelzi, hanem az egyszerűbb szabályszegések és vandalizmus mértéke is. 4.3.1. Közbiztonság jelenlegi helyzete Az önkormányzati ingatlanok védelmét riasztórendszerekkel láttuk el.

16

A polgárőrséget folyamatosan támogattuk az előző ciklusban, de ennek mértéke felére csökkent. A rendőrséggel együttműködési megállapodást kötöttünk. Két térfigyelő kamerát helyeztünk ki. 4.3.2. Közbiztonság területén elérendő célok       

A rendőrséggel való együttműködés továbbfejlesztése Intézmények körül térfigyelő rendszer kiépítése Térfigyelő kamerák elhelyezése a település több pontján Csendes riasztórendszer lakosságon belüli elterjedésének propagálása A polgárőrség további támogatása, vízi és lovas csoport létrehozása Katasztrófavédelmi csoport létrehozása Közterület-felügyelet továbbfejlesztése

4.3.3. Közbiztonság területén elérendő célok mutatói        

A rendőrségnek átadott támogatások és a helyi szolgálati idő növekedése Bűnügyi statisztikák javulása Intézmények körül kiépített térfigyelő rendszerek száma A településen kiépített térfigyelő kamerák száma Lakossági csendes riasztórendszerek száma A polgárőrség járőrözésének növekedése, vízi balesetek és bűncselekmények száma Katasztrófavédelmi csoport létrejötte Közterület-felügyelet létszámának növekedése

4.4. Európai integráció Az Európai integráció forrásokat teremtett és teremt az ország felzárkózásához. Azonban a Közép-Magyarországi Régió fejlettségénél fogva a 2014-2020 időszakban támogatás csak korlátozottan lesz. 4.4.1. Elnyert Európai Uniós támogatásokról és azok végrehajtásáról Az önkormányzatunk több eredményes pályázatot nyújtott be Európai Uniós források elnyerése érdekében a 2010-es évet megelőző időben. Ezek többsége nyert is. Ezen pályázatok követési ideje 5 év. Sajnos ezen a téren az előző ciklusban rengeteg problémát okozott ezen feladat Városfejlesztő kft-be való kiszervezése. A problémák egy részét már sikerült megoldani, de még mindig vannak feladataink a pályázatok nyomonkövetési problémái miatt. A pályázatok követése 2017 év során fog lejárni. Az előző ciklusban visszamondott és ki nem használt lehetőségek végérvényesen elvesztek számunkra. Elnyert és befejezett pályázatunk Uniós forrásból csak a vízminőség javításra, a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése volt sikeres. A József Attila utcai bölcsőde megvalósítása már erre a ciklusra esik. Sajnos mind két beruházás során rengeteg tervezői problémával kellett szembesülnünk.

17

4.4.2. Pályázati céljaink    

Befejezett pályázatok követésének és beszámolóinak időben való elkészítése Bölcsődei pályázat sikeres és határidőre való befejezése Energiaracionalizálási pályázatok benyújtása Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola felújítására pályázat írása

4.4.3. Pályázati céljaink elérésének mutatói    

Befejezett pályázatok követésének és beszámolóinak határidejének teljesítése Bölcsődei pályázat sikeres és határidőre való befejezése Energia racionalizálással elért megtakarítások nagysága Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola sikeres pályázata

Szigethalom, 2015. január 6.

Fáki László sk polgármester

18

Melléklet Forrás táblázat Megvalósítandó célok Szigethalom város honlapjának felújítása Gazdaság fejlesztési alap létrehozása Dunaszigeti ingatlan fejlesztése Város marketing tervének elkészítése Közlekedési felülvizsgálat végrehajtása, utca névtáblák és tájékoztató táblák kihelyezése. Meglévő útburkolatok folyamatos felújítása Járda program megvalósítása, a Mű úti járda folytatása Település szerkezeti terv és helyi építési szabályzat felülvizsgálata Karbantartási költségek növelésére. Felújítási költségek növelése A régi temető emlék parkká alakítása. Közvilágítási hiányok folyamatos kiépítése Közösségi és játszóterek fejlesztése Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola felújítása Csapadékvíz elvezetők karbantartása és felújítása Duna-parti sétány megépítése Egyesített Népjóléti Intézmény beázásának megszüntetése Támogató szolgáltató jármű(vek) vásárlása Nyugdíjas lakások létrehozása (20 db) Egészségház energia racionalizálási beruházásának elvégzése

Saját forrás (mFt) 0,3

Pályázati forrás (mFt)

100

Egyéb forrás (mFt) 10

5 1 8

100 60

20 (magánforrás)

10 50 75 10 10 25 30

270

10 20 10 15 160 (befektető) 20 (harmadik feles finanszírozással)

19

József Attila utcai bölcsőde épület elkészítése Testület működésének nyilvánossá tétele Előkészülni az E közigazgatás bevezetésére. Társadalmi szervezetek és, sportszervezetek anyagi támogatása. Testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése határon túli magyar nyelvű településsel. A Hegedűs Géza Városi Könyvtár épület bővítésének befejezése Jelenlegi sportpálya felújítása Az eddig hagyományosan megtartott rendezvények mindegyikének megtartása, javítása. Azok térségi és országos propagálása. A rendőrséggel való együttműködés továbbfejlesztése. Intézmények körül térfigyelő rendszer kiépítése. Térfigyelő kamerák elhelyezése a település több pontján. A polgárőrség további támogatása

10

125

9,5 8 50 5 40 30 80

15 10 30 10

70

50 (TAO)

20

Tartalomjegyzék  1. Bevezetés ........................................................................................................................................ 1  2. Gazdasági helyzet. .......................................................................................................................... 1  2.1. Vállalkozások helyzete.............................................................................................................. 1  2.1.1. Vállalkozások jelenlegi helyzet .............................................................................................. 1  2.1.2. Gazdaságfejlesztés céljai ....................................................................................................... 4  2.1.3. Gazdaságfejlesztési célok mérésére szolgáló mutatók ......................................................... 4  2.2. Az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzete ...................................................................... 5  2.2.1.Pénzügyeink és vagyonunk ‐ jelenlegi helyzet ....................................................................... 5  2.2.2. Elérendő pénzügyi és vagyongazdálkodási célok .................................................................. 6  2.2.3. Elérendő pénzügyi és vagyongazdálkodási célok mérésére szolgáló mutatók ..................... 7  2.3. Infrastruktúra ........................................................................................................................... 7  2.3.1. Infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzete ................................................................ 7  2.3.2. Elérendő célok az infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzetében............................. 7  2.3.3. Az infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzetének mérésére szolgáló mutatók......... 8  2.4. Településüzemeltetés............................................................................................................... 8  2.4.1. A település üzemeltetés jelenlegi helyzete ........................................................................... 8  2.4.2. A település üzemeltetése során elérendő célok ................................................................... 8  2.4.3. Az infrastruktúra minőségi és üzemeltetési helyzetének mérésére szolgáló mutatók......... 9  3. Önkormányzati szolgáltatások ....................................................................................................... 9  3.1.1. Óvodai nevelés jelenlegi helyzete ....................................................................................... 10  3.1.2. Óvodai nevelésben elérendő célok ..................................................................................... 10  3.1.3. Óvodai nevelés céljainak mérése ........................................................................................ 10  3.2. Szociálpolitika ......................................................................................................................... 11  3.2.1.  Szociális rendszerünk jelenlegi helyzet............................................................................... 11  3.2.2. Szociálpolitikai célok............................................................................................................ 11  3.2.3. Szociálpolitikai célok mérésére szolgáló mutatók............................................................... 11  3.3. Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások .............................................................................. 12  3.3.1.  Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások helyzete............................................................ 12  3.3.2. Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások terén elérendő célok......................................... 12  3.3.3.  Egészségügyi és bölcsődei szolgáltatások mérésére szolgáló mutatók.............................. 12  3.4. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatások ..................................................................... 12  3.4.1. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatások jelenlegi helyzet ....................................... 13  3.4.2. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatás fejlesztésének céljai..................................... 13 

21

3.4.3. Közigazgatási és önkormányzati szolgáltatás fejlesztésének mutatói ................................ 13  4. Társadalmi kapcsolatok, tájékoztatás.......................................................................................... 14  4.1. Társadalmi kapcsolatok .......................................................................................................... 14  4.1.1. Nyilvánosság helyzet ........................................................................................................... 14  4.1.2. Önkormányzat működésének nyilvánossá tétele ............................................................... 14  4.1.3. Nyilvánosságot szolgáló mutatók ........................................................................................ 14  4.2. Kultúra és társadalmi szervezetek.......................................................................................... 15  4.2.1. Kulturális helyzet ................................................................................................................. 15  4.2.2. Kulturális területen elérendő célok..................................................................................... 15  4.2.3. Kulturális területen elérendő célok mutatói ....................................................................... 15  4.3. Közbiztonság........................................................................................................................... 15  4.3.1. Közbiztonság jelenlegi helyzete........................................................................................... 15  4.3.2. Közbiztonság területén elérendő célok............................................................................... 16  4.3.3. Közbiztonság területén elérendő célok mutatói ................................................................. 16  4.4. Európai integráció .................................................................................................................. 16  4.4.1. Elnyert Európai Uniós támogatásokról és azok végrehajtásáról......................................... 16  4.4.2. Pályázati céljaink ................................................................................................................. 17  4.4.3. Pályázati céljaink elérésének mutatói ................................................................................. 17  Forrás táblázat............................................................................................................................... 18