M A G Y A R
E C S E T
ÚJ EGYENLÍTÔ
|
61
HAJNÁCZKY TAMÁS
Cigánypolitika
DOKUMENTUMOKBAN A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422–1985 című forráskiadvány Mezey Barna szerkesztésében 1986-ban jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. Napjainkig ez a könyv tartalmazza a legfontosabb forrásokat a pártállam cigánypolitikájából. Közölte többek között az adott időszakban nyilvánosságra hozott1 a MSZMP KB Politikai Bizottságának határozatait, valamint az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalásait. Az azóta eltelt időszakban a felsőbb szervek által kiadott források csak elvétve kerültek nyilvánosságra,2 vagy egy-egy megye (Szabolcs-Szatmár,3 Békés,4Borsod-Abaúj-Zemplén5), város (Pécs6) cigánysággal kapcsolatos forrásait tartalmazó kiadványban, forrásközlésben. Hosszas kutatómunkát követően fogalmazódott meg egy forráskiadvány megjelentetésének a gondolata, mely – a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogatva – kiegészítése, illetve folytatása lehet a Mezey Barna által szerkesztett munkának. A kötet szerkesztésénél a teljességre törekedtem, közlöm a többségükben már publikált pártdokumentumokat és a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is. Az imént említett iratanyagokat az MSZMP határozatok, illetve állásfoglalások végrehajtására adták ki 3000-es kódszámmal, vagyis szigorúan bizalmas iratként.
Forrás: Tamás Ervin – Révész Tamás: Búcsú a cigányteleptől. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977. 37. p.
» A szerző kisebbségpolitikai szakértő
1956–1989
Részletek egy megjelenés alatt álló forráskiadványból
62 | ÚJ EGYENLÍTÔ 1959. NOVEMBER 13. MűVELŐDÉSÜGyI MINISZTÉRIUM NEMZETISÉGI OSZTÁLy – BESZÉD „Tapasztalatból tudjuk, hogy ha egy cigánycsalád rendes dolgozók közé települ, akkor a szomszédok részéről – ha nem is minden esetben – megvan a segítőkészség, az együttműködési szabályok betartására, az egészséges életmódra, munkaszeretetre való nevelésre. Ez nagyon fontos, mert ott ahol a legközelebbi környezet nem hat közvetlenül, mint átnevelő tényező, ahol a lakosság egészséges közvéleménye – párosulva a tanácsok ellenőrzésével – nem érvényesül, jelentős károkat okozhatnak a lakásvagyonban is. Számos panasz van arra, hogy pld. a sváb házakba telepített cigányok tüzelőül a padlót szedik fel, sőt az ajtót, ablakot, a födémgerendákat és a tetőzetet is eltüzelik, úgy, hogy a ház csakhamar lakhatatlanná lesz.” MNL OL XXVIII-M-8. 1. d. 3. tétel
„…a padlót szedik fel, sőt az ajtót, ablakot, a födémgerendákat és a tetőzetet is eltüzelik…”
1961. június 20. MSZMP KB Politikai Bizottság – HATáRoZAT „1. Hazánkban mintegy 200000 cigány él az egész ország területén szétszórtan. Életmódjuk és a társadalomba való beilleszkedésük szerint három csoportot alkotnak: a) A beilleszkedett cigányok elérték a lakosság átlagos gazdasági és kulturális színvonalát, felhagytak a cigány életformával, jobbára szétszórtan élnek. ide tartozik a cigánylakosságnak kb. 30 százaléka. b) A beilleszkedésben levő cigányok (további 30 százalék) külön telepeken, a falu vagy város határában, putrikban élnek, többnyire csak alkalmi munkát végeznek; kulturális színvonaluk igen alacsony. c) A be nem illeszkedett (félig letelepedett és vándor-) cigányok jelentős többsége egyáltalán nincs munkaviszonyban, kerüli a tisztességes munkát, máról holnapra él, illetőleg a társadalom terhére élősködik. Lakóhelyüket gyakran változtatják, a legalacsonyabb kulturális színvonalon élnek; túlnyomó többségük írástudatlan. – Ebbe a csoportba tartozik a cigánylakosság mintegy 40 százaléka. (Egyes megyékben, például Bács-Kiskun és Zala megyében 60-70 százaléka.)” MNL OL M-KS-288. f. 5/1961/233. ő. e.
1961. június 20. MSZMP KB Politikai Bizottsága – jEGyZőKöNyV „KáDáR jáNoS ELVTáRS: Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek. Két nagy probléma van: 1./számolni kell azzal, hogy a cigányokkal kapcsolatos szemlélet nem változtatható meg gyorsan, 2./ a lakáskérdés megoldása. A gyakorlatban az élet viszi a dolgot a megoldás irányában. Erre utal az, hogy Tolna nevű községben kitüntettek 25 embert és ezeknek fele cigány. Vannak olyanok, akikről nagy megbecsüléssel beszélnek. Ezeknek rendes keresetük van, szeretnének házat építeni. A termelőszövetkezet többi, nem cigány tagjai ezt a kívánságukat támogatják is. Ahol megvannak a feltételek, ahol értelmes, rendes vezetők vannak, támogatják a cigányok ilyen irányú törekvéseit.” MNL OL M-KS-288. f. 5/1961/233. ő. e.
1961. JÚNIUS 20. MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA – HATáRoZAT „A cigánytelepek száma 2100. Ezek rendszerint egészségtelen, ősztől tavaszig szinte megközelíthetetlen területen (erdők, mocsarak mentén) vannak, s lakóik emberi lakásra alkalmatlan építményekben, helyenként földbe vájt kunyhókban élnek. A cigánytelepek kommunális ellátottsága rendkívül alacsony szintű, egészségügyi viszonyaik ijesztőek. A hiányos és rossz vízellátás, árnyékszékek hiánya s az elhanyagolt környezet különféle fertőző betegségeknek melegágya. Egyre több azoknak a cigányoknak a száma, akik emberibb életkörülmények, jobb viszonyok után vágyódnak, azonban – különösen vidéken – még gyakori a lakosság idegenkedése, sőt kifejezett tiltakozása a cigányoknak a község belső területére való költözése ellen.” MNL OL M-KS-288. f. 5/1961/233. ő.
ÚJ EGYENLÍTÔ
|
63
1964. ÁPRILIS 9. MAGyAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNy – HATáRoZAT „1./ Az Építésügyi Minisztérium illetékes tanácsi szervek útján tételesen mérje fel a 2014/1964. (V.4.) Korm. számú határozat hatálya alá tartozó telepeket, s a Művelődésügyi Minisztériummal és az országos Tervhivatallal egyetértésben állapítsa meg azok felszámolásának ütemét. Ennek során az idegenforgalom szempontjaira is figyelemmel kell lenni.” MNL OL XIX-A-83-b 3162/1964. (351. d.)
„…bocsássanak karhatalmat rendelkezésre…”
1967. AUGUSZTUS 3. MAGyAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNy – HATáRoZAT „Kivételes esetekben a rendőrség szervei a tanácsi szervek kérésére a telepi lakosok településen belüli vagy kívüli áttelepítéséhez, illetőleg viszszatelepítéséhez bocsássanak karhatalmat rendelkezésre.” MNL OL XIX-A-83-b 3254/1967. (429. d.) Forrás: MNL OL XXVIII-M-8 4. d.
1967. JÚLIUS 6. ÉPÍTÉSÜGyI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM – jELENTÉS
Munkaviszonyban állók száma
Lakosok száma
Családok száma
Lakások száma
ebből: cigánytelepi
Megye
Épületek száma
A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felmérésének adatai Ütemezés II.
III.
IV.
ötéves terv (lakás/db)
Baranya
1467
1467
1519
1593
5017
792
357
1034
128
Bács
1235
1230
1408
1553
6727
739
216
910
282
Békés
790
778
873
982
4176
239
8
634
231
Borsod
3988
3832
4226
4882
23197
2585
360
2166
1630
Csongrád
1552
567
1748
2072
6832
851
27
1098
621
Fejér
500
213
1025
922
6446
735
-
816
209
Győr
253
188
463
517
2431
323
118
166
179
Hajdú
1613
993
1705
1922
9433
836
382
755
568
Heves
2121
1849
2375
2865
11985
1407
259
996
1120
Komárom
471
288
765
848
3716
643
34
190
331
Nógrád
1586
1063
2941
3056
11952
2105
362
1637
942
Pest
2087
543
2362
2501
8732
1915
7
919
1378
Somogy
1278
1220
1287
1355
6499
604
181
249
321
Szabolcs
2965
2953
3161
3727
17380
1139
-
476
2685
Szolnok
2066
2058
2508
2432
12694
1307
142
1147
877
Tolna
981
804
1401
1480
6399
948
15
615
565
Vas
527
478
685
764
3428
455
67
379
239
2318
288
4268
5415
19013
4338
203
1228
2311
677
667
739
800
3934
311
89
341
309
28475
21479
35347
39986
169931
22276
2827
15776
15176
Veszprém Zala Megyék összesen
MNL OL XIX-A-83-b 2047/1967. (438. d.)
64 | ÚJ EGYENLÍTÔ 1968. JÚLIUS 31. MSZMP KB AGITÁCIóS ÉS PROPAGANDA BIZOTTSÁG – áLLáSFoGLALáS „A cigányokkal szembeni előítélet különböző megnyilvánulásai még mindig előfordulnak, a kétoldalú nevelő munka nem elég hatékony. A cigányok átnevelése, elmaradottságuk, több évszázados káros szokásaik, magatartásuk megváltoztatása az anyagi feltételek biztosítása mellett is hosszú, türelmes munkát kíván. A különböző erőfeszítéseket a cigányok nem egyformán fogadják. A beilleszkedőben lévő réteg élni kíván a lehetőségekkel, maga is részt óhajt venni sorsának javításában. Sokan vannak azonban, akik passzív szemlélői az érdekükben tett intézkedéseknek, sőt gátolják a helyes törekvéseket. Sok cigány család fejlődése megindult, de többségük helyzetében lényeges változás még nem következett be.” MNL OL M-KS-288. f. 41/1968/100. ő. e.
1968. OKTóBER 18. MAGyAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNy – HATáRoZAT „A Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány a cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsoltban az állami szervek tevékenységének meghatározására, munkájuk központi irányítására, továbbá az állami és társadalmi szervek együttműködésének koordinálására tárcaközi koordinációs bizottságot hoz létre.” MNL OL XIX-A-83-b 3347/1968. (426. d.)
1974. JÚNIUS 11. MSZMP KB AGITÁCIóS ÉS PROPAGANDA BIZOTTSÁG – jEGyZőKöNyV „A politikai Bizottság 1961. június 20-i határozata és az ennek nyomán született központi intézkedések kedvezően éreztették hatásukat a cigánylakosság helyzetének javításában. Ma már a munkaképes cigánylakosság mintegy háromnegyed része (1961-ben csak egyharmada) állandóan dolgozik, elsősorban az építőiparban és az iparban. 1965 óta mintegy 14-15 ezer cigánycsalád jutott jobb lakáshoz úgy, hogy évente mintegy 1000 cigánycsalád kapott és kap kedvezményt lakásépítéshez, vagy házvásárláshoz. Növekszik az iskolába járó cigánygyermekek száma. Gyarapszik a közéletben valamilyen formában résztvevő cigányok és olyan cigányértelmiségiek száma, akik részt vállalnak elmaradott embertársaik felemelésében. A javulás mellett a fejlődés üteme nem kielégítő, mert a cigánylakosság szaporodási aránya jelentősen nagyobb, mint a helyzetük javítását célzó intézkedések hatása. Ezért a lakáskörülmények a cigánylakosság egészét tekintve ma sem jobbak, mint 10 évvel ezelőtt voltak. A cigánylakosság 63 %-a olyan telepeken lakik, amelyeken a 40 ezer egészségtelen lakás nem felel meg az elemi higiéniai követelményeknek sem. A keresőképesek 1520 %-a továbbra sem dolgozik, megtartja régi életformáját. Sok a munkafegyelem ellen gyakran vétő cigány munkavállaló. A cigánygyermekek közül változatlanul kevesen végzik el az általános iskolát és elenyésző a továbbtanuló fiatalok száma. A cigánylakosság felnőtt rétegének iskoláztatása, iskolán kívüli művelése a velük való foglalkozás egyik leggyengébb pontja.” MNL OL M-KS-288. f. 41/1974/226. ő. e.
„… a fejlődés üteme nem kielégítő, mert a cigánylakosság szaporodási aránya jelentősen nagyobb, mint a helyzetük javítását célzó intézkedések hatása…”
1975. NOVEMBER 12. ÉPÍTÉSÜGyI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALA – ELőTERjESZTÉS A telepekre vonatkozó 1974. évi tanácsi felmérés főbb adatai Megnevezés
1964. felmérés
1974. felmérés
Csökkenés
A lakások (putrik) száma
48 966
28 255
20 711
A családok száma
55 425
31 824
22 601
A lakosság száma
220 160
125 969
94.191
MNL OL XIX-A-83-b 3558/1975. (743. d. )
ÚJ EGYENLÍTÔ
|
1975. DECEMBER 4. MAGyAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA – HATáRoZAT „A telepek felszámolásának jelenlegi konstrukcióját alapjaiban fenn kell tartani. Az e célra rendelkezésre álló lehetőségeket elsősorban a kiemeltnek nyilvánított és zárt cigánytelepek felszámolására kell felhasználni. A telepeken élő családok lakásproblémáját elsősorban ott kell megoldani, ahol dolgoznak, illetve ahol számukra munkalehetőségek kínálkoznak.” MNL OL XIX-A-83-b 3558/1975. (743. d.)
1976. MÁJUS 13. TÁRCAKÖZI KOORDINÁCIóS BIZOTTSÁG – jELENTÉS „Az eddig meghozott központi és helyi intézkedések hatására folyamatosan tovább javult a cigánylakosság helyzete, élet- és foglalkoztatási körülménye. ugyanakkor a fejlődés üteme nem kielégítő, nincs arányban az intézkedésekkel, az erkölcsi, anyagi támogatással és a megtett erőfeszítésekkel. Az előrehaladással párhuzamosan egyes problémák növekednek vagy újratermelődnek s egyre jelentékenyebb kedvezőtlen társadalmi hatásuk.” MNL OL XIX-A-83-b 3280/1976. (777. d.)
1976. JÚNIUS 3. MAGyAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA – HATáRoZAT „Az állampolgári jogok és kötelességek megismerése és betartása érdekében a cigánylakosság körében fokozni kell a felvilágosító nevelést. Az állami szervek tegyék hatékonyabbá az ellenőrzést, a számonkérést és szükség esetén éljenek a jogszabályi szankciók következetes alkalmazásával. Különösen a csoportosan, illetve szerevetten végrehajtott, valamint az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel, és a közveszélyes munkakerülőkkel szemben kell az eddiginél szigorúbb intézkedést tenni. A hatályos jogszabályi keretek között vissza kell szorítani a bejelentés nélküli letelepedést, az engedély nélküli építést, kereskedést, házalást. idült alkoholisták esetében fokozottabban kell alkalmazni az alkoholelvonó kezelést, illetve zárt munkaterápiás intézetbe való elhelyezést. A tanácsszervek a rendőrség, a bíróság, az ügyészség helyi szerveivel szorosan együttműködve, valamint a társadalmi erők bevonásával fordítsanak nagyobb figyelmet a szabálysértések és bűncselekmények megelőzésére.” MNL OL XIX-A-83-b 3280/1976. (777. d.)
1979. ÁPRILIS 18. MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA – jEGyZőKöNyV „KáDáR jáNoS elvtárs: javaslom, fogadjuk el az előterjesztést. örömmel olvastam a jelentést, mert ennek lényege komoly fejlődést mutat. Eszembe jutott, nálunk nem gyakorlat, hogy a politikai Bizottság állásfoglalásait nyilvánosan publikáljuk. De ebben az estben vagy a politikai Bizottság, vagy a Minisztertanács, vagy valamelyik más szerv, ha a közeljövőben foglalkozna ezzel a kérdéssel, tehetne egy nyilvános közlést. […] Két-három gépelt oldalon le kellene írni, hogy az illetékes pártés kormányszervek X évvel ezelőtt állást foglaltak a cigánykérdésben, és most újra áttekintették azt. A kormányközleményben is szerepelhet, hogy a párt- és kormányszervek. És meg kell írni a lényegi megállapításokat a foglalkoztatásban, a letelepedésükben, az iskoláztatásukban, az egészségügyben, stb. Érzékeltetni kell, hogy az a kínlódás, amit 1961 óta folytatunk, nem volt hiábavaló. […] A részkérdésekhez is szeretnék hozzászólni. Etnikum: azt mondom – a kormánynyilatkozatban persze nem kell bevenni, de a belső határozatban legyen benne világosan –, nyugodtan mondjuk ki, hogy a cigánylakosság nem nemzetiség, etnikum, amely fokozatosan integrálódik a társadalomba; sőt van még egy másik fogalom is, asszimilálódik. Ezt kell leírni és kész! […] A 11. oldallal kapcsolatban a lakás dolgot szeretném példaként felhozni. A fejlődés ebben a kérdésben is csak fokozatos lehet, mint ahogy fokozatos a munkába állításnál is. Nem ejt kétségbe, hogy van úgynevezett cigányszakma, munkakör. Ez is a fejlődés elkerülhetetlen fokozata. Valahol el kell kezdeni a cigányoknak is dolgozni. A településeknél nem vészes a fokozat. Egyébként ez területenként is változik. A megyékben nem egyforma a helyzet. Van fokozatosság. És jó, ha van, mert a cigánytelepről nem kerülhetnek be egyszerre egy összkomfortos lakásba, egy modern lakótelepre. Ha ide költöztetik be, az majdnem bűn. Nem lehet! Azt hiszem, mindenki ismeri tapasztalataiból, hogy ez mit jelent. A népi írók sírnak, hogy a falvak elnéptelenednek, üresen maradnak a paraszti házak. Úgy gondolom, ezeket az üres paraszti házakat fel kellene használni arra, hogy oda cigányokat beköltöztessenek; legalábbis azokat, akiket lehet. […]
65
66 | ÚJ EGYENLÍTÔ A bizottságok: Annyi cigánybizottság van, hogy már ki se látszunk belőle. Úgy néz ki, helyes kontaktusba lépni ezzel a nemzetközi cigánybizottsággal. Van egy ilyen intézmény. Nagyot néznének, ha a Népfront cigánybizottsága venné fel a kapcsolatot? Érdemes ezen gondolkozni. Legyen esetleg benne egy-két cigányember is, vagy három-négy, valamelyik nagyobb megyéből, vagy központilag legyen egy konzultatív cigánybizottság három-négy-öt értelmes emberből, akár országosan, akár a döntő megyékből. Megfontolásra ajánlom ezt. Van is mindenütt néhány értelmes ember, még a falvakban is akad ilyen cigányember, akivel érdemes tanácskozni. […] Nézzék át az anyagot, a tennivalókat is. Ami ideális és szép, ne írjuk be, mert nem tudjuk megcsinálni. Folytatni kell a munkát. Mindenféle közbülső formát igénybe kell venni, alkalmazni kell. A lakásnál is. Hirtelen megszüntetni a telepeket nem lehet. igazítsanak egy kicsit az anyagon.” MNL OL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e.
1979. ÁPRILIS 18. MSZMP KB TUDOMÁNyOS, KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS OSZTÁLy – jELENTÉS „A telepeken javult valamelyest az egészségügyi helyzet. A járványos betegségek visszaszorultak. Az egészségnevelés bizonyos részeredményeket mutat fel. A munkában nagy segítséget adnak a Vöröskereszt-aktivisták. A telepeken uralkodó kritikus lakáskörülmények, a hiányos táplálkozás, a rendszertelen tisztálkodás, a rossz öltözködés azonban a cigányok egészségi állapotára rányomja bélyegét. Több a koraszülés, a csecsemők kisebb átlagsúllyal születnek, mint a nem cigány csecsemők, nagyobb arányú a csecsemőhalandóság; a felnőttek is gyakrabban betegszenek meg, mint a nem cigányok. Sok közöttük a 10-15 éves munkaviszony után leszázalékolt 30-40 éves ember. A cigányok átlagos életkora ma is mintegy 10-15 évvel alacsonyabb az országosnál; az átlagosnál gyakoribb betegségekhez társul az ugyancsak nagyobb fokú alkoholizmus. A kötelező védőoltásokról igen sokan távol maradnak.” MNL OL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e.
1979. MSZMP KB TUDOMÁNyOS, KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS OSZTÁLy – jelentés „A jogsértők elleni rendőri fellépés a cigány lakosság beilleszkedését is segíti, ezért a Belügyminisztérium folyamatosan értékeli a cigány személyek bűnözését. Nyilvántartása szerint a cigány lakosság bűnözési aránya 1974-1977 között kétszer akkora volt, mint az ország lakosságához mért aránya. Feltűnően nagyarányú a fiatalkorú cigánylakosok bűnözése. Az összes fiatalkorú elkövető 16,3%-a cigány.” MNL oL M-KS 288. f. 5/1979/770. ő. e.
1979. MÁJUS 23. TÁRCAKÖZI KOORDINÁCIóS BIZOTTSÁG – jELENTÉS „A bűnügyi statisztika szerint az ország lakosságának kb. 3%-át kitevő cigány lakosság 19741977. között a bűnelkövetésben 4,2–6,1%-os arányban vett részt. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint az ismertté vált cigány bűnelkövetők száma a cigány népesség egészéhez viszonyítottan az utóbbi években azonban nem emelkedett számottevően. (1975. évben 10 ezer cigány lakos közül 133; 1978. évben 139 bűnelkövető volt. A nem cigány 10 ezer lakos közül bűnözött 1975. évben 72; 1978. évben pedig 73.) A cigány lakosság körében a bűnözés a legnagyobb mértékű Fejér, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Csongrád megyékben, vagyis ott, ahol viszonylag magas a telepeken élők aránya. Lényegében nem változott az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők között a cigányok aránya sem. (1975. évben az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők 15,8%-a, 1978. évben 15,9%-a volt cigány.) A bűnözés nemcsak a rossz, hanem a jó anyagi helyzetű (házzal, gépkocsival rendelkező) cigány lakosok körében is előfordul, esetenként szervezetten. (pl. valuta-, vám-, deviza bűntettek elkövetésében.) A bűnüldöző szervek fellépését a bűnözés ilyen jelenségei ellen is erősíteni kell.” MNL OL XIX-A-83-b 1016/1979. (963. d.)
JEGyZETEK 1 Vass Henrik – Ságvári Ágnes (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973. 519-521. pp. Vass Henrik (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 19671970. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974. 165-172. pp. Vass Henrik (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1971-1975. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 781796. pp. Vass Henrik (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975-1980. Kossuth Könyvkiadó,
Budapest, 1983. 1003-1012. pp. Vass Henrik (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1980-1985. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988. 758-767. pp. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1979. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 444-445. pp. 2 Feitl István: A cigányság ügye a napirendről lekerült. Előterjesztés az MDP Politikai Bizottsága számára 1956 áprilisából. In: Múltunk, 2008. 1. sz. 257-272. pp. Kozáry Andrea: Jelentés „a cigány lakosság körében végzett rendőri munkáról”. 265-274. pp. Kozákné Keszei Veronika: Cigánypolitika Magyarországon. Elmélet és gyakorlat az
ÚJ EGYENLÍTÔ
1979. MÁJUS 23. TÁRCAKÖZI KOORDINÁCIóS BIZOTTSÁG – jELENTÉS A cigány lakosság régiónkénti megoszlása Megnevezés Budapest iparvidék Dunántúl ezen belül: Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Északi régió Alföld
Keleti régió Összesen
1977. évben cigányok száma eloszlása 61 000 76 000
18,7 23,4
66 000 10 000 89 000 37 000
20,4 3,0 27,4 11,4
62 000 325 000
19,1 100,0
|
67
1979. JÚNIUS MAGyAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCS – HATáRoZAT „a) Az egészségügyi ismeretterjesztő előadásokon, foglalkozásokon különös gonddal kell foglalkozni az egészséges táplálkozás, egészséges életmód és családtervezés fontosságával, valamint a fiatalkorúak és a nők körében tapasztalható dohányzás és alkoholizmus súlyos következményeivel. b) Az állampolgári jogok, kötelességek és az erkölcsi normák megismertetésével, valamint felvilágosító, nevelő munkával is tovább kell segíteni a cigányok körében a bűnözés megelőzését.” NNL OL XIX-A-83-b 3301/1979 (935. d.)
MNL OL XIX-A-83-b 1016/1979. (963. d.)
„… állampolgári jogok és kötelességek…”
1984. OKTóBER 2. MSZMP KB TUDOMÁNyOS, KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS OSZTÁLy – jelentés „A határozat nyomán életbelépett intézkedések hatására a hazai cigánylakosság életkörülményei javultak, és fő vonásait tekintve kedvező irányú átalakulás jellemzi társadalmi helyzetüket is. A cigányság körében további differenciálódás ment végbe. Növekedett részvételük a saját helyzetük megváltoztatására irányuló erőfeszítésekben. Az alapvetően pozitív irányú tendenciák ellenére azonban a cigánylakosság beilleszkedése egyelőre a társadalom legkevésbé kvalifikált rétegeiben folyik. Az elért eredmények alapján a korábbiaktól eltérő feszsültségek is kibontakoztak, és ezzel összhangban a teendők súlypontjai is változóban vannak.” MNL OL M-KS-288. f. 41/1984/434. ő. e.
1984. OKTóBER 2. MSZMP KB TUDOMÁNyOS, 1985. JÚLIUS 18. MAGyAR KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS OSZTÁLy – NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA JELENTÉS – HATáRoZAT Cigányság Összlakosság „Az állampolgári jogok és kötelességek megsegédmunkás 51,2 % 12,2 % ismerése és betartása érdekében a cigány lakosság körében fokozni kell a felvilágosító betanított munkás 23,8 % 25,7 % nevelést. Az állami szervek tegyék hatékoszakmunkás 7,7 % 29,5 % nyabbá az ellenőrzést, a számonkérést és fizikai összesen 82,7 % 67,4 % szükség esetén éljenek a jogszabályi szanknem fizikai 17,3 % 32,6 % ciók következetes alkalmazásával. KülönöMNL OL M-KS-288. f. 41/1984/434. ő. e. sen a csoportosan, illetve szervezetten végrehajtott, valamint az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel és a közveszélyes munkakerülőkkel szemben kell az eddiginél szigorúbb intézkedéseket tenni. A hatályos jogszabályi keretek között vissza kell szorítani a bejelentés nélküli letelepedést, az engedély nélküli építkezést, kereskedést, házalást. idült alkoholisták esetében fokozatosan kell alkalmazni az alkoholelvonókezelést, illetőleg zárt munkaterápiás intézetben való elhelyezést.” MNL OL XIX-A-83-b 3223/1985 (1253. d.)
1960-as évek elejétől a 90-es évekig. Romológiai Kutatóintézet, Szekszárd, 2001. 120-154. pp. Balogh Sándor (szerk.): A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993. Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. 446-448. pp., 686-688. pp., 702-705. pp. 714. p., 726-733. pp. 3 Nagy Pál (szerk.): „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember.” Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból (1951-1961). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár – Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Nyíregyháza – Gödöllő, 2010. 344-345. pp.
4 Kereskényiné Cseh Edit (szerk.): Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból (17681987). Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2008. 152-153. pp. 5 Hajnáczky Tamás: Az 1961-es párthatározat margójára. In: Múltunk, 2013. 1. sz. 245-247. pp. Hajnáczky Tamás: Az 1961-es párthatározat margójára II. In: Múltunk, 2014. 3. sz. 152-211. pp. 6 Füzes Miklós – Márfi Attila (szerk.): Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2003. 118120. pp., 128-132. pp., 135-137. pp., 149-150. pp., 156-159. pp., 161-169. pp.
