chinoin

Biobiztonság 1. Dr. Szatmári István sanofi-aventis/CHINOIN

A tantárgy fő témája • Biológiai laboratóriumok munkabiztonsága  Alapfogalmak  A biológiai veszélyes anyagok besorolása, a négy biológiai biztonsági szint jellemzése  Biológiai kockázatelemzés  Biológiai laboratóriumok létesítése, felújítása  Biológiai laboratóriumok működtetése  Biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök a biológiai laboratóriumokban

Biobiztonság 1. – Dr. Szatmári István

2

Program • Előadások  1. Általános ismeretek, történelmi áttekintés (2011.10.18.)

 2. A kockázatelemzés alapjai (2011.10.25.)  2011. 11. 01-én nincs előadás!!  3. Biobiztonsági védelmi szintek, BSL-1 és BSL-2 laboratóriumok (2011.11.08.)  4. BSL-3 és BSL-4 laboratóriumok (2011.11.15.)  5. Védőeszközök, fertőtlenítés, hulladékkezelés (2011.11.22.)

 6. A farmakokinetikai és metabolizmus vizsgálatok biobiztonsági kérdései (2011.11.29.)

• Vizsga (írásban) 2011. 12. 06-án Biobiztonság 1. – Dr. Szatmári István

3

Veszély - Kockázat •

•

A veszély (hazard) egy anyag vagy helyzet azon belső tulajdonsága, hogy képes káros hatást gyakorolni az általa exponált szervezetre, rendszerre vagy populációra. Veszélyezteti tehát az életet, egészséget, vagyont vagy természetet. A veszélyek általában csak potenciálisak, a károkozás egy elméletileg meghatározott kockázatával (risk). Ha a veszély „aktívvá” válik, vészhelyzetet hoz létre. A kockázat (risk) speciális körülmények közt megvalósuló káros hatások valószínűsége. Lényegében a veszély és a veszéllyel szembeni sebezhetőség eredőjeként jelentkezik. Biobiztonság 1. – Dr. Szatmári István

4

Veszély - Kockázat •

Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. • A kard éles és szúrós, tehát veszélyes eszköz • Ha elzárjuk, nem kockázatos. Bár veszélyes, nincs veszélyhelyzet • Ha kevésbé stabil helyre tesszük, vagy éppen aláülünk, nagy a kockázat Biobiztonság 1. – Dr. Szatmári István

5

Mi a biológiai veszély • Tágabb értelemben minden élőlény által okozott, vagy élőlény közvetítésével létrejövő káros hatás  Állati harapás, marás, karmolás, csípés  Maga a sérülés  Út a szervezetbe a fertőző, mérgező ágensek előtt

 Állati, növényi eredetű mérgezések  Állatok, növények okozta allergia


6

Mi a biológiai veszély • Szűkebb értelemben inkább a fertőzéseket tekintik biológiai veszélynek, melyeket     

Baktériumok Vírusok Paraziták Gombák Nem konvencionális átvihető ágensek (pl. prionok) okoznak


7

Mi a biológiai veszély • Baktériumok  Prokariota, vagyis sejtmag nélküli egysejtűek. Gyorsan és autonóm módon képesek szaporodni megfelelő környezetben.  Méretük általában 0.5-5 mm között van, a legkisebbek a Mycoplasma baktériumok (0.3 mm), a legnagyobbak mérete viszont eléri a 0.5 mm-t is (Thiomargarita namibiensis)  A legtöbb baktérium gömb (coccus) vagy pálcika (bacilus) alakú, ez utóbbiak néha spirálba tekerednek (spirillum)


8

Mi a biológiai veszély • Baktériumok  Mindenhol, földön, vízben, levegőben megtalálhatóak (1 g talajban kb. 40 millió, 1 ml felszíni vízben 1 millió baktérium található)  Lehetnek patogének, de lehetnek hasznosak is (pl. bélflóra, fermentáció). A tudomány mai állása szerint a mitokondriumok is baktériumok, melyek endoszimbiózisba kerültek más ősegysejtűekkel (Archeak-kal)  A baktériumok egy része toxint termel, s ezzel fejti ki káros hatását (anthrax, staphilococcus, legionella)


9

Mi a biológiai veszély • Vírusok  Általában fehérjeburokkal körülvett DNS vagy RNS fragmensből állnak  Nincs saját metabolizmusuk, ezáltal nem autonóm lények. Egy vírusra specifikus élő sejtre van szükségük  Méretük általában 0.02-0.4 mm közé esik.  Alakjuk lehet helikális (dohánymozaik vírus), kubikális (Varicella simplex), vagy bináris, azaz a kettő kombinációja (bakteriofágok)


10

Mi a biológiai veszély • Vírusok  Káros hatását általában úgy fejti ki, hogy rátapad a gazdasejtre, bejuttatja az örökítő anyagát, átszervezi a gazdasejt működését, a gazdasejt a vírust sokszorozza meg, majd elpusztul, felbomlik, s így kiszabadulnak az új vírusegyedek.  Néhány fajtája a gazdasejt örökítő-anyagával lép kölcsönhatásba, s ezáltal daganatok képződését idézi elő (onkogén vírusok)  Az elmúlt egy-két évtizedben felfedeztek néhány óriásvírust, melyek sok vírussal kapcsolatos alapvetést megcáfoltak. A Mimi vírus csaknem 0.5 mm-es, s rendelkezik olyan tulajdonságokkal, melyekkel más vírusok nem.


11

Mi a biológiai veszély • Vírusok


12

Mi a biológiai veszély • Gombák  Bár mi leginkább növényként beszélünk róluk, a gombák se nem növények, se nem állatok. Egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező lények (eukarioták). Heterotróf élőlények, energiájukat szerves anyagok átalakításából szerzik.  Leginkább szaporítóanyaguk, a spórák a forrásai az okozott irritációnak, az allergiának és egyéb betegségeknek.


13

Mi a biológiai veszély • Paraziták  A test felszínén, vagy a testben élő szervezetek, melyek a gazdaszervezet erőforrásait használják életük fenntartásához  Kórokozó hatásuk kettős, egyrészt gyengítik a gazdaszervezetet azzal, hogy erőforrásait elszívják, másrészt toxikus anyagokat bocsátanak a gazdaszervezetbe.


14

Mi a biológiai veszély • Nem konvencionális átvihető ágensek (prionok)  Fehérjék, amelyek az egészségestől eltérő harmadlagos szerkezettel rendelkeznek, s mintegy enzimként katalizálják az egészséges fehérjék átalakulását.  A surlókórt, a kergemarha-kórt (szivacsos agysorvadás), a Creutzfeld-Jacob kórt, vagy a Pápua Új-Guineai kannibál fore törzs tagjai között jelentkező un. nevető halált („kuru”).  A prionok rendkívül ellenállóak hővel és kémiai szerekkel szemben


15

Mi a biológiai veszély • Génmodosított növények, állatok, mikroorganizmusok  Két szélsőséges nézet közt folyik a harc („GMO-mentes világot”, illetve „Semmi kockázat”)  Nincs jelenleg semmi bizonyíték sem arra, hogy a GMO-k kockázatosak, sem arra, hogy veszélytelenek lennének.  Milyen kockázati tényezők merülnek fel?  Az ökológiai egyensúly felborulása  Környezetszennyezés  A génmanipuláció során kiszabaduló fertőző anyagok  Biológiai fegyver (rezisztens kórokozók)


16

Biobiztonság A biológiai biztonság azon intézkedések együttese, amelyek az ember és a mezőgazdasági állat- és növényállományok életét vagy egészségét fenyegető biológiai veszélyek megelőzését vagy elhárítását szolgálják. Főként az ember által véletlenül (például laboratóriumi baleset) vagy szándékosan (például bioterrorizmus) kiváltott járványok megelőzését szolgálja, hogy ezzel megelőzze a potenciális közegészségügyi, gazdasági, vagy környezeti károkat. Wikipédia Biobiztonság 1. – Dr. Szatmári István

17

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Kutatás területén  Mikrobiológiai laboratóriumok (emberi és állati kórokozók)  Biológiai eredetű toxinok (kígyóméreg, botulinum toxin)  Genetikai laboratóriumok (DNS kutatás, Humán Gén Transfer, Klónozás, Gén-módosított növények, állatok)  Biohazárd anyagok szállítása, tárolása  Szabadföldi tevékenység (vadonélő állatok, rovarok, pollen, stb.)


18

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Kórházak, klinikák területén  Központi laboratóriumok, betegszobák, rendelők  Fertőzések kontrollja, terjedésének megakadályozása technikai megoldásokkal és folyamatok szabályozásával

• Éttermek, kantinok, kereskedelmi egységek, élelmiszer-raktárak


19

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Épületek (beltéri levegő minősége)  Klímarendszerek (gombák és spórái, pollenanyagok, vírusok, baktériumok és spórái, pl. legionella)

• Hajók, repülőgépek, vonatok, autóbuszok  „.. a járványok csak egy repülőútnyira vannak tőlünk.”  2010 július-augusztus – kanyarófertőzöttek az Egyesült Államokban külföldről jövő repülőjáratokon


20

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Hajléktalan szállók, börtönök, iskolák, mozik és színházak, sportlétesítmények  2007 – ifjúsági labdarúgó-torna az USA-ban: csaknem kanyarójárványt okozott egy fertőzött japán gyerek


21

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Posta, állami hivatalok - anthrax levelek  Mint utóbb kiderült - Bruce Edwards Ivins küldte az antrax-spórával szennyezett leveleket. Ivins mikrobiológus, és vezető biovédelmi kutató volt az Egyesült Államok hadseregének Fertőző Betegségek Orvosi Kutatóintézetében, a marylandi Fort Detrickben


22

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Növény- és állattenyésztő gazdaságok, vadászati területek, erdők és rétek (zoonózis)  Gén-módosított növények termelése – magyar moratórium


23

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Növény- és állattenyésztő gazdaságok, vadászati területek, erdők és rétek (zoonózis)  Európában a Nyugat-Nílusi láz terjedése figyelhető meg (Románia, Görögország, Oroszország)  Észak-Amerikában a Rift-völgyi láz (Rift Valley Fever) okoz gondot  Miért csak néhol?  Kiterjedt vizsgálat az okokról


24

Hol találkozunk a biobiztonság kérdéseivel • Rift-völgyi láz  A fertőzés mechanizmusa

A vírus a táplálékként felszívott vérben van, de a szúnyog nem fertőzött


A szúnyog fertőzött, de fertőzés a középbélre korlátozódik

25

chinoin

Recommend Documents