CHERNEL ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
GÁRDONYI TAGISKOLÁJA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2004 Módosítva: 2008
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 2. Az intézmény általános jellemzői 3. Az intézmény szervezeti felépítése A Gárdonyi Tagiskola szervezeti egységei 4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 5. Az intézmény munkarendje 6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 7. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 8. A magatartási jegyek megállapítása 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje 10. Az intézményi hagyományok ápolása 11. Az iskolai könyvtár működési rendje 12. Közlekedési költségtérítés 13. Záró rendelkezések
Mellékletek: 1. sz.: A Gárdonyi Tagiskola könyvtárának gyűjtőköri szabályozása 2. sz.: Adatkezelési szabályzat 3. sz.: Az informatikaterem használatának rendje 4. sz.: A sportudvar használati rendje 5. sz.: Az iskola kórusa
2
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Általános rendelkezések 1. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményben dolgozó közalkalmazottak belső kapcsolataira vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvény és miniszteri rendelet: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 1.2. A szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, jóváhagyása és megtekintése A Gárdonyi Tagiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2008. április 7-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amit a 12. fejezetben aláírásukkal igazolnak. 3
Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot, a pedagógiai programot, a házirendet és a minőségirányítási programot a tanulók, valamint szüleik munkaidőben megtekinthetik az igazgatóhelyettesi irodában. Kérdés esetén tartalmáról és előírásairól az igazgatóhelyettes ad felvilágosítást. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Rendszeres felülvizsgálata 3 évenként, nem rendszeres felülvizsgálata igény esetén. A jogszabályok változása miatt a hivatkozási változások nem jelentik az SZMSZ módosítását.
2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Alapító okirat A Társulási Tanács az „államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88.§(3) bekezdésében foglaltak alapján a I/1 pont szerinti megállapodásban foglaltak szerint a Chernel István Általános Iskola, és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okiratát a közoktatási intézmény jogfolytonos működésének rögzítése mellett az alábbi tartalommal adja ki. Chernel István Általános Iskola, és Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okirata Egységes szerkezetben a 20/2008.(I.29.) és a 83/2007. (X.02.) sz. éa a 119/2007.(XII.04.) sz. és a 2/2008.(I.3.) sz. határozatával módosított 4
40/2007.(VI.20.) sz.VKTKT határozata Az Alapító Okirat 3. pontjában megjelölt Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás „ a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII.tv 4.§(1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a „közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX.tv.37.§ (5) bekezdésében foglalt tartalommal 2007. augusztus 1-i hatállyal a Chernel István Általános Iskola, és Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okiratát a fenntartói jog átadásra tekintettel jogfolytonos működésének rögzítése mellett az alábbiakban állapítja meg: 1. Az intézmény neve: Chernel István Általános Iskola, és Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. Az intézmény székhelye: 2484 Agárd, Iskola u.2.sz. 3. Az intézmény volt alapító szerve: Gárdony Város Önkormányzata Képviselőtestülete Az Alapító határozat száma:139/1996(VII.25.)szám 3.2. Az intézmény fenntartói jogát Gárdony Város Önkormányzata Képviselőtestülete 2007.augusztus 1-i hatállyal a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulásnak átadta , az intézmény működése jogfolytonos. 4. Az intézmény fenntartója: Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Székhelye: 2483 Gárdony , Szabadság u. 20-22.sz. Az intézmény felügyeleti szerve: Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa. 5. Az intézmény típusa: többcélú intézmény összetett iskola 5.1. Évfolyamok száma: 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13. 5.2. Az intézménybe felvehető legmagasabb tanulólétszám: 5.2.1. a székhelyintézményben: 660 tanuló - általános iskola: 390 tanuló - gimnázium (nyelvi előkészítő): 270 tanuló 5.2.2.a gárdonyi tagintézményben: 446 tanuló - művészetoktatás: 80 tanuló - kollégium: 80 tanuló 5.2.3. a zichyújfalui tagintézményben :192 tanuló 5.3.Az intézmény tagintézményei : évfolyamok száma: 8 5.3.1. Gárdonyi Tagiskola és Kollégium 2483 Gárdony, Bóné Kálmán u.14/b
5
5.3.2. Fekete István Tagiskola 8112 Zichyújfalu, Iskola u.6. sz. 6. Az intézmény működési területe : Gárdony Város Önkormányzata és Zichyújfalu Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. 7. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel – önálló bérgazdálkodási jogkörrel – rendelkező, részben önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv. Pénzügyi- gazdálkodási feladatait a Gárdonyi Kistérségi Iroda látja el. 8.Szakágazati besorolás: 852010 Alapfokú oktatás 9. Az intézmény alaptevékenysége: Megnevezés Szakfeladat száma 9.1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (8 osztályos általános iskolai oktatás, fejlesztő, felzárkóztató oktatás, 6 osztályos gimnáziumi oktatás, 9.évfolyamon nyelvi előkészítő osztály, 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás)
80121-4
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (integrációs, képességkibontakoztató oktatás, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás
80122-5
Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás
55131-5
9.5 . 9.6 9.7 .
Alapfokú művészetoktatás: zeneművészeti ág
80131-3
Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Napköziotthonos és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)
70101-5 80511-3
9.8 .
Diáksport
92403-6
9.2 .
9.3 . 9.4 .
6
80214-4
9.9
Önkormányzatok, valamint kistérségi társulások elszámolásai
75192-2
9.10. Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 75195-2 9.11. Iskolai intézményi közétkeztetés 55232-3 Az intézmény a 75195-2 szakfeladat körében az alaptevékenységhez rendelkezésre álló személyi és anyagi kapacitás fokozott kihasználása érdekében, nem nyereségszerzés céljából, külső megrendelő részére folytathat kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységet (szolgáltatás, bérbeadás, termékértékesítés stb.). Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamon az alábbi művészeti ágakban folyik: Zeneművészeti ág Tanszakok, évf. Előképző Alapfok Továbbképző Tanulói létszám: 80 fő Klasszikus zene
Jazz-zene
gitár szolfézs zongora gitár basszusgitár
1-2 1-2 1-2 1-2 1-2
1-6 1-6 1-6 1-6 1-6
7-10 7-10 7-10 7-10 7-10
Az intézmény szükség szerint biztosítja a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, dislexiás, disgrafiás, discalculiás, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő, hallássérült) tanulók oktatását, nevelését, a tanulók gyógypedagógiai ellátását, valamint fejlesztő felzárkóztató oktatását. 10. Az intézmény vezetője : Az igazgató, akit nyilvános pályázat alapján meghatározott időtartamra a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa bíz meg, s gyakorolja tekintetében a Társulási Megállapodásban foglalt rendelkezések szerint –a munkáltatói jogokat. A közoktatási intézmény fenntartói jogának átadása, - jelen Alapító Okirat kiadásaa jelenlegi megbízott igazgató megbízatását annak lejárati időtartamáig nem érinti. Az intézményt az igazgató képviseli. 11. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: 11.1. A gárdonyi 3110 hrsz-ú, 2484 Agárd, Iskola u. 2. szám alatt fekvő, a székhelyintézmény elhelyezését szolgáló ingatlan, továbbá a gárdonyi 2320 hrsz-ú, 2483 Gárdony, Bóné Kálmán u. 14/B. sz. alatt fekvő a Gárdonyi Tagiskola és Kollégium működését biztosító ingatlan a bennük lévő valamennyi felszereléssel, berendezéssel, ingóságokkal együtt. 7
11.2.A zichyújfalui 8638 hrsz-ú, 8122 Zichyújfalu, Iskola u. 6.sz. alatt lévő a Fekete István Tagiskola elhelyezését biztosító iskola megnevezésű ingatlan a benne lévő valamennyi felszereléssel, berendezéssel, ingósággal együtt. Az ingó vagyont az intézményi leltár tartalmazza. A közoktatási intézmény által használt, 10.1. pont szerinti ingatlan – a benne lévő berendezések, ingóságok felett Gárony Város Önkormányzata, a 10.2. pont szerinti ingatlan – s a benne lévő felszerelések, ingóságok – felett Zichyújfalu Község Önkormányzata rendelkezik azzal, hogy 2007. augusztus 1-i időpontot követően a Társulási Tanács általi beruházásból, beszerzésből származó vagyonnövekmény a Velencei tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás tulajdonát képezi, mely tekintetében a rendelkezési jog a Társulást illeti meg. Az intézmény rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő- oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésre álló oktatási és nem oktatási célú helyiségeket határozott időre( egy oktatási évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza. 12. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Velence, 2008.01.29. Hajnalné dr Szecsődi Zsuzsanna Irodavezető
Kutai Tibor Elnök
2.2 Az intézmény OM azonosítója: 030081 2.3 Az intézmény bélyegzői: hosszú bélyegző:
körbélyegző:
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Körbélyegző: Igazgató
8
Tagintézmény-vezető Igazgatóhelyettesek Hosszúbélyegző: Igazgató Igazgatóhelyettesek Tagintézmény-vezetők Pedagógusok Iskolatitkár Élelmezésvezető 2.4. Az intézmény oktató-nevelő munkáját a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program és Minőségirányítási Program alapján végzi. 2.5. Gazdasági- pénzügyi rendelkezések 2.5.1 Az intézmény gazdasági és pénzügyeit belső szabályzatok alapján végzi. A szabályzatok elkészítése és aktualizálása a Gárdonyi Kistérségi Iroda gazdasági vezetőjének a feladata, a Társulási Tanács Elnöke és az Irodavezető hagyja jóvá és a fenntartó ellenőrzi. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelését és az intézmény ellenőrzési nyomvonalát a FEUVE szabályzat tartalmazza. A gazdálkodási, pénzügyi tevékenységek ellenőrzéséért az igazgató felelős. 2.5.2. Számlaszám és ÁFA alanyiság Számlaszám: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt 11736082-11592389 Adószám: 15592389-1-07 Az intézmény az általános forgalmi adónak nem alanya. ( Az iskolai étkeztetés fenntartója Gárdony Város Önkormányzata.) 2.5.3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának szabályzata tartalmazza a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás szabályait. 2.5.4. A pénzügyi – gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre A gazdasági ügyintéző és a pénztáros feladatkörét és munkakörét munkaköri leírásuk tartalmazza. A pénztárost távolléte esetén a gazdasági ügyintéző helyettesíti. A gazdasági ügyintéző távolléte esetén a pénztáros látja el a 9
feladatokat. 2.5.5. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek Az intézmény éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést az igazgatóval történt egyeztetés után a Gárdonyi Kistérségi Iroda gazdasági vezetője készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. Az év közben történő változások miatt szükség esetén előirányzatot módosítunk. 3.
Az intézmény szervezeti felépítése1 (A 3.1. ponttól a 3.6. pontig az anyaiskola és a tagiskola szabályzata közös) 3.1 Az intézmény szervezeti egységei - agárdi székhelyintézmény: 8 évfolyamos általános iskola és 6+1 évfolyamos gimnázium - gárdonyi tagiskola: 8 évfolyamos általános iskola, kollégium és alapfokú művészetoktatási intézmény -zichyújfalui tagiskola: 8 évfolyamos általános iskola Az intézményegységek szervezeti felépítése Iskolaigazgató
Gárdonyi tagintézmény
Agárdi székhelyintézmény
Zichyújfalui tagintézmény
tagintézmény-
általános
tagintézmény-
1
A 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (4) bekezdés f) pontja szerint az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az intézmény szervezeti felépítését és mûködésének rendszerét, a szervezeti egységek megnevezését és telephelyét. 10
vezető
igazgatóhelyettes
vezető
tagintézményvezetőhelyettes
2. igazgatóhelyettes
tagintézményvezetőhelyettes
A Fekete István Tagiskola szervezeti felépítése és felelősi rendszere tagintézmé ny vezető
tagintézmé ny vezető helyettes Tanítói Tanári Diákönkormá munkaközösség munkaközö nyzat sség
Iskol Gyermekvéd Technika ai elem i sport munkatár kör sak
Tekerné Izafé Rideg Kóti Erzsébet Anikó Jánosné a DÖK munkaközösség munkaközö munkáját vezető sség vezető segítő pedagógus
Barna Stefán Eszte Ferencné r gyermekvéde testne lmi felelős velő tanár
Az 1-4. Az 5-8. Osztályonként osztályok osztályokba 1-1 tanítói, napközis n tanító megválasztott nevelők tanárok képviselő
11
Takarítók , karbantar tók
A Gárdonyi Tagiskola szervezeti felépítésének vázlata tagintézmény-vezető igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezetők
DÖK vezetője
beosztott pedagógusok
kollégiumi nevelők
karbantartók, takarítók
Chernel István Általános Iskola és Gimnázium szervezeti felépítése Iskolaigazgató
1-6. évfolyam igazgatóhelyettes
Iskolatitkár
7-12. évfolyam igazgatóhelyettes
Iskolagondnok , gazdasági ügyintéző
Minőségirányítási Diákönkormányzatcsoport vezetők
Pénztár Munkaközösségvezetők
Diákönkormányzati tanács Rendszergazda
Pedagógusok Technikai személyzet (karbantartók, takarítók)
12
3.2.1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője. Az iskola élén igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint két tagintézmény-vezető (tagiskola-vezető) közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az igazgató felelős - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - a takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanulóbalesetek megelőzéséért - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket, a tagintézmény-vezetőket, valamint az anyaiskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét, az iskolagondnok és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül fordulhat hozzá. Az intézmény vezetője a 2007. évi CLII.törvény értelmében vagyonnyilatkozattételre kötelezett. 13
3.2.2. A tagintézmény-vezetők Felelősek az általuk vezetett tagintézményben: - a szakszerű és törvényes működésért - a takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - a tagintézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanulók felvételéért és beiskolázásáért - a tanulóbalesetek megelőzéséért - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért, a tankönyvrendelés lebonyolításáért - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért - az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért (törzslapok, naplók, bizonyítványok vezetéséért, tárolásáért) - a tagintézménnyel kapcsolatos adatszolgáltatásért pl. tanév eleji statisztika - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért Döntenek az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe
14
Jogkörükbe tartozik: A tagintézményi törzslapok, bizonyítványok, naplók aláírása A tagintézménybe jelentkező tanulók felvétele, beiskolázása A tagintézmény-vezetők a 2007. évi CLII:törvény értelmében vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
3.2.3. Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az általános igazgatóhelyettes az anyaiskolában: Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését Közvetlenül irányítja (és ezekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja): - az érettségivel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását Képviseli az iskolát a közvetlen irányítása alá tartozó területeken Felelős: - a 7-13 évfolyamon folyó szakmai munkáért - a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért A második igazgatóhelyettes az anyaiskolában: Közvetlenül irányítja az iskola 1-6 évfolyamán és a napköziben folyó munkát Közvetlenül irányítja a munkaügyekkel kapcsolatos feladatokat Szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét Felelős az általa irányított évfolyamokon folyó szakmai munkáért
15
3.2.4. A vezetők közti kapcsolattartás, szakmai testületek Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek heti rendszerességgel – a hét első munkanapján – megbeszélést tart. A tagintézményvezetőkkel kéthetente keddi napokon tart megbeszélést. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete az anyaintézményben a szakmai tanács. Tagjai: Az igazgató Az igazgatóhelyettesek A munkaközösség-vezetők Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függőentanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. 3.2.5. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskolai pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Azokban az ügyekben azonban, amelyek kizárólag a központi iskolában, illetve a tagiskolában működő pedagógusokat, tanulókat érintik, külön tartanak értekezletet. Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. A munka- és pénzügyi előadó, a pénztáros, valamint az iskolatitkár munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az iskola közalkalmazottaival. A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a szervezeti és működési szabályzat melléklete tartalmazza.
16
3.2.6. A tagiskolával való kapcsolattartás rendje A tagiskola vezetője részt vesz a kétheti rendszerességgel tartott vezetői megbeszélésen. A tagiskolát érintő ügyekben tartott értekezletre meg kell hívni az iskola igazgatóját. 3.2.7. A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az anyaintézményben az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata, a gárdonyi tagintézményben egy kijelölt tanár felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Az anyaintézményben mindhárom vezető távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az igazgatót a reál munkaközösség vezetője helyettesíti. Az általános igazgatóhelyettesek (tagiskola-vezető) öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik. 3.3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek - a tagintézmény-vezetők - a tagintézményvezető-helyettesek - az iskolatitkár Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és 17
felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásuk az intézmény belső szabályzataiban rögzített. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.4. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató - a tagintézmények vezetői és helyetteseik - az igazgatóhelyettesek - a szakmai munkaközösségek vezetői - a közalkalmazotti tanács elnöke - az érdekvédelmi szervezet titkára Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető a felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzatnak véleményezési vagy egyetértési joga van. 3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az igazgatóhelyettes(ek) az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének más tagjai szükség esetén – az intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal megfelelő módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség legyen a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettségük van a következő területeknek: 18
- tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) - a haladási és osztályozónapló ellenőrzése legalább évi 3 alkalommal - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése - az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése - az ügyeletesi munka ellenőrzése Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni. 3.6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a jóváhagyott intézményi minőségirányítási program (IMIP) tartalmazza. 3.7. A GÁRDONYI TAGISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az iskola szervezeti egységei és azok felelős beosztású vezetői: alsó tagozat, napközi otthon
igazgatóhelyettes
felső tagozat, tanulószoba
tagiskola-vezető
labdarúgó kollégium
tagiskola-vezető
zeneiskola
tagiskola-vezető
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
tagiskola-vezető
karbantartók, takarítók
tagiskola-vezető
A tagiskola szervezeti felépítésének vázlata tagiskola-vezető igazgatóhelyettes diákönkormány zat vezetője alsós felsős munkaközösség- munkaközösségkarbantartók, vezetők vezetők takarítók beosztott beosztott pedagógusok pedagógusok, kollégiumi nevelők 4.
19
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv szervezeti és működési szabályzat
házirend belső szabályzatok kollektív szerződés közalkalmazotti szabályzat
Az alapdokumentumok megtekinthetők munkaidőben az igazgatóhelyettesi irodában. 4.2. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodás, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. A tanulókat, alkalmazottakat védő intézményi védő-óvó előírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt egyetlen szabályzatban tömöríteni nem tartjuk indokoltnak. Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó védőóvó előírások rendszere az alábbi dokumentumokban találhatóak, betartásuk az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra és dolgozókra egyaránt kötelező: Kollektív szerződés Az iskolai sportkör működési szabályzata Házirend Ügyeletesi rend, hetesi feladatok Tűzvédelmi szabályzat Tűzriadóterv A számítástechnika-terem működési rendje Az internetlaboratórium használatának rendje Az iskolai sportkör működési rendje 4.3. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események1 esetére2 Tûzriadó, illetve más veszély esetén az épületet, illetve az udvart a pedagógusok vezetésével, fegyelmezetten kell elhagyni. Teendõk tûz- és bombariadó, ill. egyéb rendkívüli események esetére: 1 2
Továbbiakban: „bombariadó” 16/1998. MKM-rendelet 2. § 20
A rendkívüli események megelõzése érdekében a tagiskola vezetõje esetenként, az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenõrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenõrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Tûz- és bombariadó esetén a legfontosabb teendõk az alábbiak: Ha az intézmény dolgozója az épületben tüzet észlel, ill. bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentõ telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhetõ vezetõjének. Az értesített vezetõ a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a tûz- ill. bombariadót. A bombariadó elrendelése a tûzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengõ szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tûzriadótervnek megfelelõ rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület a kézilabdapálya, illetve a Bóné K. utca felõli terület. A kapuk kinyitásáról a takarítók gondoskodnak. A felügyelõ tanárok a náluk lévõ dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezõhelyen tartózkodni. A tûzill. bombariadót elrendelõ személy a riadó elrendelését követõen haladéktalanul köteles bejelenteni a tûzriadó tényét a tûzoltóságnak, ill. a bombariadó tényét a rendõrségnek. A tûzoltóság ill. a rendõrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevõ alkalmazott lehetõleg törekedjék arra, hogy a fenyegetõt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A tûz- ill. bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A riadó által kiesett tanítási idõt az iskola vezetõje pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Félévente egyszer, a tagintézmény-vezető által meghatározott időpontban bomba-, illetve tűzriadópróbát kell tartani. 5. Az intézmény munkarendje 5.1. A közalkalmazottak munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia a lényegi működéskor. Ezért az intézményvezető vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. 21
Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, úgy – a feladatok jogszabályban meghatározott körében – helyettesítésüket a 3.2. fejezetben leírtak szerint a közalkalmazotti tanács vezetője vagy a megbízott pedagógus láthatja el. A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. és a 17. §-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, a munka végzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (a munka törvénykönyve), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénnyel. 5.2. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok leírását a kollektív szerződés tartalmazza1. A közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles a várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a 1
1992. XXXIII. törvény 55. § és 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 7–8. § 22
tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A megbízást a pedagógussal a feladat jellegétől függően megfelelő időben kell közölni. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.3. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásuk az intézmény működési szabályzatai közt megtalálhatóak. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői (igazgatóhelyettes) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az előző bekezdés utolsó mondatában rögzítettek szerint az igazgató határozza meg. A nem pedagógus dolgozók munkaidejét belső szabályzat rögzíti. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető írásos utasításával történik. 5.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje mint belső jogforrás tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben
23
meghatározott szervezetek egyetértésével.1 A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden tanév elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy példánya a diákönkormányzatot illeti meg. A házirendet munkaidőben bármely érdeklődő megtekintheti az igazgatóhelyettesi irodában. 5.5. A tanév helyi rendje A tanév az ágazati miniszternek a tanév rendjéről szóló rendelete szerint kezdődik és fejeződik be. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten döntés születik az alábbiakról: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (az új tanév feladatairól) az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, felelőseiről a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és tartalmáról a vizsgák rendjéről a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól a pedagógusok rendkívüli megbízatásainak elosztásáról (például munkaközösség-vezetők) az osztálykirándulások időpontjáról A tanulók szociális támogatása A tankönyvvásárlás támogatásához rendelkezésre álló összeg szétosztásakor a tanulók szociális helyzetét vesszük figyelembe, ennek alapján erőteljesen differenciálunk. Szempont legyen a differenciáláskor a tankönyvcsomag ára is. A támogatás módjáról2 a nevelőtestület dönt a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A tanulók szülei nyújtsanak be kérvényt az igazgatóhoz a támogatás elnyerése céljából. Az osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek a kérelmek benyújtásában és elbírálásában. A tanulók szociális támogatása érdekében kérelmeket az önkormányzathoz kell benyújtani. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók szociális támogatását az iskola gyermek- és ifjúsági felelős tanára is kezdeményezheti. A tankönyvellátás rendje A pedagógust megilleti a jog, hogy megválassza az alkalmazni kívánt módszereket 1 2
Közoktatási törvény 40. § (7) Ktv. 118. § 24
és tanulmányi segédleteket. E jogának gyakorlása során azonban figyelembe kell venni a szakmai munkaközösség véleményét is. A szülői szervezet a tankönyvrendelés elkészítését megelőzően állást foglalhat abban a kérdésben, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett a drágább, bár színvonalasabb tankönyvek beszerzését nem javasolja a pedagógusoknak. Az iskola a központi költségvetési forrásból rendelkezésre álló tankönyvtámogatási összegből a tankönyvellátás rendjéről szóló törvényben meghatározott százalékarányú összeget a könyvtári állomány tartós tankönyvekkel és segédkönyvekkel való felszerelésére fordítja, és biztosítja tanulói számára e könyvek kölcsönözhetőségét. Az iskolai ünnepélyek és rendezvények rendje Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és tanulók számára egyenletes, a képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken, a vizsgákon a pedagógusok és a tanulók megjelenése az alkalomhoz illő öltözékben kötelező. A tanévi helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgák szervezése (8. évfolyam). A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanulók számára megtartott óvó-védő rendszabályok ismertetésének megtörténtét és tartalmát az osztálynaplókban dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a tanulók aláírásukkal igazolják. 5.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.55 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, legkésőbb 13.30 óráig be kell fejezni őket. Rendkívüli esetben az intézményvezető rövidített órák tartását rendelheti el. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem
25
zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. Az óraközi szünetek időtartama 10, 15, illetve 20 perc, a munkatervben feltüntetett csengetési rend szerint. A 20 perces óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját maguk és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. Rövidített órák esetében a szünetek 5 percesek. 5.6.1. A zeneiskolai tanítási órák időtartama A hangszeres egyéni főtárgyi órák időtartama heti 2x30 perc, az elméleti szolfézsoktatás csoportos keretek közt, heti 2x45 percben zajlik. Felső tagozatos és középiskolás diákoknak a csoportos foglalkozások összevontan, heti 1x90 percben is megtarthatók. Középiskolásoknak az egyéni hangszeres órák – indokolt esetben, intézményvezetői engedéllyel – szintén összevonhatók (heti 1x60 perc). 5.6.2. A labdarúgó kollégium tagjainak napirendje 6.30- 7.30 Ébresztő, tisztálkodás, utazás az iskolához, reggeli 7.55-13.30 Tanórai foglalkozások 13.30-14.00 Ebédidő 14.00-16.30 Sportfoglalkozás (edzés) 16.30-17.00 Tisztálkodás, uzsonna 17.00-18.45 Tanulószoba 18.45-20.30 Vacsora, utazás a kollégiumba, szabadidő, takarodó 5.7. A tantárgyfelosztás előkészítése A tantárgyfelosztást minden évben a záró értekezletig kell elkészíteni, hogy augusztusban az órarend elkészítéséhez megbízható adatok álljanak rendelkezésre. A tantárgyfelosztást az intézményvezető készíti el a munkaközösség-vezetőkkel történt előzetes egyeztetés alapján. A tantárgyfelosztás év közben megváltoztatható, ha a személyi változások vagy az oktatás körülményei szükségessé teszik. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező foglalkozásra, akkor a tanuló köteles részt venni rajta, feltéve, hogy a beiratkozás előtt írásban felhívták rá a tanuló és a szülő figyelmét. Ebben az esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra
26
lépés tekintetében kötelező tanórai foglalkozásnak kell tekinteni. A választható foglalkozások előkészítése az osztályfőnökök bevonásával minden tanév februárjában kezdődik. Az intézményvezető a választható foglalkozásokat – a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével –április 15-ig hirdeti meg. A meghirdetéskor szerepel a foglalkozást (várhatóan) vezető tanár neve, valamint a felkészítés szintje is. A tájékoztató meghirdetése előtt be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint választásával kapcsolatos döntését. Kiskorú tanuló esetén a döntés jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a 14. életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tanuló csak az intézményvezető engedélyével módosíthatja döntését – e jogáról őt írásban tájékoztatni kell. A tantárgyválasztással és a módosításával összefüggő kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. 5.8. A vizsgák rendje 5.8.1. A vizsgák rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 5.8.2. Az osztályozóvizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 20%-át meghaladja, de a tantestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, átvételnél az intézményvezető előírja, a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az első kettő és az utolsó esetben, ha az osztályozó vizsgát a tanuló kezdeményezi, köteles írásban engedélyt kérni rá. Az intézményvezető a kérvények elbírálása után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 5.9. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása 27
Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30–15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók biztonsági okok miatt csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az intézményben tartózkodó idegenek számára is tilos a dohányzás! 5.10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen állandóan ki kell tűzni a nemzeti lobogót. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, számítástechnikai felszereléseit a diákok elsősorban a kötelező és a választott tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket zárni kell. A tantermek bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. Az udvari sportpályák és a tornaterem használati rendjét melléklet tartalmazza. Az iskolai étkezdében a tanulók számára 11.40 és 14 óra között van kiszolgálás, mely érkezési sorrendben történik. Indokolt esetben (verseny, színház stb.) a sorrendtől tanári kérésre el lehet térni. (Az asztal tisztaságára mindenkinek ügyelnie kell. Tornafelszerelésben nem lehet étkezni!). Az étkezőhelyiségből nem vihető ki étel, kivéve: alma, körte, narancs, banán. A menzáról étel éthordóban méltányossági alapon – csak az iskola dolgozói és betegségük első napján a tanulók számára vihető el. A pontos szabályokat a házirend tartalmazza. Az italautomatáknál vásárolt italokat helyben kell elfogyasztani, a poharakat nem lehet bevinni az osztálytermekbe. Az intézmény eszközeit oktatási célra minden pedagógus használhatja, aki
28
rendelkezik az eszköz használatához szükséges ismeretekkel . Az infrastrukturális eszközöket munkájának elvégzéséhez minden dolgozó használhatja. Az eszközöket köteles mindenki rendeltetésszerűen használni, esetleges kár bekövetkeztekor köteles értesíteni az iskolavezetést. Az eszközök iskolán kívüli használata intézményvezetői engedélyhez kötött.
5.11. A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben a tanulók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény területén idegenek számára a dohányzás tilos. Alkalmazottaink számára kijelöltünk dohányzóhelyet. A nemdohányzók védelméről szóló törvény1 4. § (7) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 5.12. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az intézmény vezetője gondoskodik arról, -hogy a tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, balesetés munkavédelmi tájékoztatót tartson, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről és a veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt nyilatkozattal dokumentálni kell, melynek ellenőrzése az igazgatóhelyettesek feladata. -hogy minden tanév elején balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást tartsanak azon tantárgyak tanárai, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell, melynek ellenőrzése az igazgatóhelyettesek feladata. 1
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérõl. 29
Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák. Az iskola számítógépeit, edzőgépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. -hogy a diákok számára minden olyan esetben amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (például osztálykirándulás, munkavégzés) külön tájékoztatót tartsanak. A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni, az elhangzottakról a tanulók aláírásával ellátott jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás, ill. foglalkozás előtt le kell adni.A jegyzőkönyvek ellenőrzése az intézményvezető feladata. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az igazgató által megbízott balesetvédelmi felelős végzi. Munkájának ellenőrzése az intézményvezető feladata. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének a feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. A tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztató szervezése a munkavédelmi felelős feladata, dokumentálásának ellenőrzéséről az intézményvezető gondoskodik. 5.13. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat.1 Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az intézményvezető dönt. 5.14. A reklámtevékenység szabályozása Az iskola területén tilos a reklámtevékenység kivéve, ha - a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól, és - az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti illetve kulturális tevékenységgel függ össze, és - ha az intézményvezető engedélyezi. 5.15. A mindennapi testedzést az iskola a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások (pl. úszásoktatás) és az iskolai tömegsport foglalkozások keretében szervezi meg. 1
Ktv. 38. § (2) bekezdés 30
6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 6.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve1. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdaságvezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben és a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben – a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben – döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: – tanévnyitó, tanévzáró értekezlet – félévi és év végi osztályozóértekezlet – tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal) – nevelési értekezlet (évente legalább 1 alkalommal) – rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A jegyzőkönyvet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) írja alá. A nevelőtestületi értekezleten a pedagógusok számára kötelező a részvétel, távolmaradás az intézményvezető engedélyével lehetséges. A hiányzók kötelesek a jegyzőkönyv alapján tájékozódni az elhangzottakról. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozóértekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt – kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális 1
Ktv. 56. § 31
problémáinak megtárgyalása céljából. Osztályértekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet. 6.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságokat hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület a szülői szervezetet véleményezési joggal ruházza föl1 az alábbi kérdésekben: – a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a munkaterv, az alapító okirat módosításának, a tanév rendjének, a tanulók szociális támogatása elveinek, a tankönyvtámogatás rendjének, valamint a hit- és vallásoktatás idejének és helyének elfogadása előtt. A szülői szervezetnek egyetértési joga van a következő kérdésekben: a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadásakor, valamint a vállalkozás alapján folyó és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlásának biztosításáért az intézményvezető és a szülői szervezet vezetője a felelős. Az intézmény nevelőtestülete (feladatkörének részleges átadásával) állandó iskolatörténeti bizottságot hoz létre a következő feladat- és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: az iskola jubileumi évfordulóira összegyűjteni az iskola történetének írásos, képi és hangdokumentumait, iskolatörténeti évkönyvet szerkeszteni; továbbá a következő években folyamatosan gyűjteni a jelzett anyagfajtákat. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból és jogaiból a 1
11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés p) szakasz 32
tagiskolák nevelőtestületére ruházza: - a tantárgyfelosztás előtti és - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvény 57. § (2) bekezdésében említett véleményezési jogkörét - az adott tagiskola tanulói fegyelmi eljárásának lefolytatását és véleményezését - az adott tagiskola félévi és év végi értekezletén a tanulók magatartás- és szorgalomjegyeinek véleményezését, az osztályozó vizsgára bocsátás jogának gyakorlását - a tagiskola éves munkatervének, beiskolázási tervének elfogadását. Félévente, az intézményvezető által meghatározott időpontban a tagintézményvezetők beszámolnak a nevelőtestületnek az elvégzett feladatokról. 6.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez1. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: ● Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. ● Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; véleményt mondanak az osztályok tantervének kialakításakor. ● Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyt szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. ● Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.
1
Ktv. 58. § 33
● Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. ● Az intézmény fejlődése érdekében az igazgató javaslata alapján az ezzel megbízott pedagógusok alkalmi, önkéntes pedagógiai kísérleteket végeznek. ● Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. ● Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ● Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. ● Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. ● Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom megismerését és felhasználását. ● Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat ● Az intézményvezető megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez. ● Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. ● Havonta összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az intézményvezető részére. ● Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. ● Ha az intézményvezető a munkaközösség véleményét kéri, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez nem kötelező.
34
7. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, a szülőknek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége. 7.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek szülői szervezet diákönkormányzat osztályközösségek közalkalmazotti tanács érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei 7.3. A szülői szervezet Az iskolában működő szülői szervezet a szülői munkaközösség (SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (például a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeiből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Jelen szervezeti szabályzat 6.3 pontja tartalmazza a nevelőtestület által a szülői szervezetre ruházott egyetértési és véleményezési jogokat. A szülői szervezet munkáját az iskola tevékenységével a tagiskola vezetője koordinálja. Az igazgató félévente egyszer tájékoztatja a szülői szervezetet az iskola munkájáról, szükség esetén a szülői szervezet kezdeményezi a megbeszélést az igazgatóval . 7.4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját jelen szervezeti szabályzat tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény 35
vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: – a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzete és érvényesülése, – az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.10. fejezetében írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához.1. Az igazgató személyesen vagy helyettese által a jogszabályok által előírt esetekben egyeztet, de legalább tanévente egy alkalommal találkozik a diákönkormányzat vezetőségével. 7.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: – az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, – küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
1
11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. § (6) bekezdés 36
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ● Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van tanítványai személyiségfejlődésére. ● Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. ● Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. ● Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. ● Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. ● Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolásának adminisztrálása, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése. ● Indokolt esetben – saját hatáskörében – évi 3×1 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. ● Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. ● Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. ● Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. ● Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít. ● Órát látogat az osztályban. 7.6. A közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. Az érdek-képviseleti szervek munkahelyi vezetőivel – a törvényekben előírt módon – az igazgató tartja a kapcsolatot. 7.7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Június, illetve augusztus végén, az igazgató által kijelölt napon tanévzáró, illetve tanévnyitó értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozóértekezletet tart a nevelőtestület. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola
37
valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor összdolgozói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól az igazgató adhat felmentést. 7.8. A szülők és tanulók tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az igazgató által kijelölt időpontban fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. A pedagógusok heti egy alkalommal egyéni fogadóórát jelölnek ki, melyre előzetes egyeztetés alapján várják a szülőket. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy írásban történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása A tanulónak joga, hogy az osztálynaplóba bekerülõ érdemjegyeirõl, a rá vonatkozó bejegyzésekrõl minden egyes alkalommal értesüljön. A szülõk tájékoztatása érdekében az elsõ osztályban a tanító jegyzi be a tanuló elõrehaladását a tájékoztató füzetbe, 2-4. évfolyamon az adott pedagógus ír a tájékoztató füzetbe; a felsõ tagozaton a diák írja be a jegyeket az ellenõrzõ könyvébe, õ íratja alá a tanárral, az osztályfõnök pedig félévente kétszer összeveti a naplóval. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés
38
elkészültekor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább 5 osztályzatot adunk (Pedagógiai Program ). E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani (kivétel a pedagógus betegsége, tanítási szünet). A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy kérdéseit, felvetéseit, javaslatait a diákönkormányzaton keresztül az iskolavezetéshez eljuttassa, ezekre 30 napon belül szóbeli, a válaszadó szerint indokolt esetben írásbeli választ kapjon arra illetékes személytől. A közoktatási törvény biztosítja a tanulóknak, hogy szervezett és nem szervezett formában véleményt mondhassanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról. A szervezett véleménynyilvánítást (az igazgató tájékoztatását követően) kezdeményezheti: az igazgató, a szaktanárok, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága vagy tanulók nagyobb közössége. A szülő, a tanuló problémájával a szülői szervezetet is felkeresheti; kérdésére, felvetésére 30 napon belül választ kell kapnia. A tanulóknak joguk van az egyéni véleménynyilvánításra bármely osztályfőnöki órán vagy a diákközgyűlésen. Szervezett véleménynyilvánítási jog szempontjából minimum 50 fő vagy egy osztály minősül nagyobb közösségnek. A tanulók joga, hogy szervezett formában kérdést intézzenek az igazgatóhoz fogadóóráján előzetes bejelentés után. Erre az igazgató, illetve az illetékes harminc napon belül írásban válaszol. 7.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az
39
intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény vezetője szabadidő-szervezőt bízhat meg a szabadidő-szervezéssel és a közösségi élet kialakításával kapcsolatos munkák koordinálása érdekében 2. Munkája során együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, segíti az iskolában folyó pályaválasztási tevékenységet. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskolaegészségügyi ellátást Gárdony Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. Az iskolaegészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: – az iskolaorvos, – az iskolai védőnő. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény, a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását 3. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Gárdony város városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, munkáltatója Gárdony város polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a második igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.
1
Feladatait a 11/1994. sz. MKM-rendelet 6. §-a tartalmazza A szabadidõ-szervezõ feladatkörét a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 6/B §-a rögzíti. 3 Ktv. 11. § 2
40
Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: ● Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. ● A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele1. ● A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el2. ● A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be 3. ● A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat, a sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. ● Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. ● Sürgősségi eseti ellátást végez. ● Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. ● Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Az iskolai védőnő feladatai: A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket. (Például a vérnyomás, a testsúly, a magasság mérése, hallásvizsgálat.) Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 1
26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet 1029/1971. kormányrendelet 3 11/1994. sz. MKM-rendelet 1. sz. melléklete 2
41
Heti 2 órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú videofilmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, Gárdony város polgármestere határozza meg. Kapcsolatot tart segítő intézményekkel (például pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő központ). . 8. A magatartási jegyek megállapítása A magatartás osztályozásakor elsődlegesen a tanuló személyiségére, körülményeire vagyunk tekintettel. Az osztályzáshoz a Pedagógiai Programban szereplő szempontrendszer (III.6.1.) figyelembevételét javasoljuk, de – az egyéniség és az eset egyediségének függvényében – ettől eltérő értékelés is lehetséges. A tanulók magatartására és szorgalmára vonatkozó javasolt osztályzatot az osztályfőnök legalább 3 nappal az osztályozókonferencia időpontja előtt köteles bejegyezni az osztálynaplóba tanártársai tájékoztatása érdekében, ezért a tantárgyakat a szaktanárok a konferencia előtt 5 nappal zárják le. A magatartás értékelésének szempontjai Magatartás Aktivitása
Példás (5) Kifogástalan
Viselkedése
Példamutató
Közösségi célokkal való azonosulás
Jó kezdeményezéseivel , véleményének megfelelő nyilvántartásával azonosul a célokkal Élen jár, alkotó módon vesz részt
A munkában való részvétel
Jó (4) Általában aktív Viselkedése ellen nincs kifogás Ellene nem vét
Aktívan részt vesz, a rábízott feladatokat elvégzi, általában 42
Változó (3) Aktivitása gyenge Viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni Ingadozó
Rossz (2) Negatív vagy romboló Hibáit nem látja be, rossz példát mutat
Közömbös, vagy felszólításra vonakodva vesz részt, munkája pontatlan
Érdektelen, nem végzi el a közösségi munkát, másokat is visszatart
Szemben áll
Hatása a közösségre
Pozitív, társait is ösztönzi
megbízható Befolyást nem gyakorol
Törődés társaival
Gondos, segítőkész
Segítőkész
Házirend betartása
Betartja, arra ösztönöz
Betartja
Viselkedése, hangneme
Tisztelettudó, udvarias
fegyelmezettség e
Nagyfokú fegyelmezettség
Nem árt
Ingadozó, közömbös, nemvagy ritkán segít Részben tartja be, figyelmeztetésse l tartja be
Negatív, szándékosan árt a közösségnek Közömbös, gátló
Sokat vét, ismételt figyelmeztetés ellenére sem tartja be Megfelelő, Kifogásolható, Durván beszél, tisztelettudó, udvarias, nyegle, goromba, udvarias nem tisztelettudó udvariatlan Megfelelő, Fegyelme Fegyelmezetle általában ingadozó, n (igazgatói megbízható, osztályfőnöki intő, igazgatói legfeljebb intő, rovó, rovó) osztályfőnöki legfeljebb figyelmeztet igazgatói ő figyelmeztető
9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 9.1. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formákat preferáljuk: tehetséggondozás, színjátszó szakkör, diákkörök, iskolai sportkör,ünnepi műsorok, megemlékezések, versenyek, tanfolyamok, korrepetálás, egyéb rendezvények, énekkar, színházlátogatás. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetője lehet 43
az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozások működési rendjét - ha kell nekik - mellékletek tartalmazzák.
10. Az intézményi hagyományok ápolása 10.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, a fejlesztésük és a bővítésük, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. 10.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A jelentős történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben történjék meg! Ezen évfordulókra a tanulóközösségek műsort készíthetnek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. Minden évben megemlékezünk az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. Az első osztályosok iskolapolgárrá fogadása elősegíti beilleszkedésüket. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. Népszokások. 10.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények Iskolánk hagyományos versenyei : helyesírási, szavaló, mesemondó, prózamondó, szépkiejtési verseny, Gárdony–kupa teremtornák. A tanév hagyományos rendezvényei: kerékpártúra, egészségnap, szaktárgyi versenyek, játékos vetélkedők. Iskolai szintű szórakoztató rendezvényeink: farsangi bál, szülői bál. 10.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete: Ünnepi viselet: általános iskolás lányok: fehér blúz, sötét szoknya. 44
fiúk: fehér ing, sötét szövetnadrág mindenki: az alkalomhoz illő harisnya/zokni és cipő Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok: fehér póló, kék tornadressz, zokni, tornacipő. fiúk: fehér póló, kék rövidnadrág, zokni, tornacipő 11. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanító rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Városi Könyvtár, Gárdony, - Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet Könyvtára, Székesfehérvár - Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárostanító a felelős. A könyvtárostanító részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat
45
1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás
nyújtása
más
könyvtárak
szolgáltatásairól
és
dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanító tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon, egy tanévre meghatározott rend szerint tart nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárostanítóval egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 46
három alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanító javaslata alapján a tagiskola vezetője határozza meg. 12. Tanulói termék előállításának díjazása Az iskolai foglalkozásokon a tanulók által létrehozott termékek, értékek vagyoni jogai az iskolára szállnak. Ha az iskola értékesíti , akkor a bevételből a tanuló munkájával arányos mértékben részesül. 13. Közlekedési költségtérítés A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a 78/1993. (V.12.) Korm. Rendelet értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. 14. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket –mint például a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló 47
szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Gárdony, 2008. április 7.
............................... igazgató
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat, valamint a belső szabályzatok során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
................................................. a közalkalmazotti tanács elnöke A Szülői Munkaközösség, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk.
............................... az SZM elnöke
............................................ a diákönkormányzat vezetője
48
1. SZ. MELLÉKLET A GÁRDONYI TAGISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A Gárdonyi Tagiskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők: Az iskola tanulói összetétele.. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. Az iskola nevelési és oktatási céljai. Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. 2. Az iskolán kívüli tényezők: Lehetőség a Városi Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.
49
Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4.
Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.
50
Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5.
Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.
IV.
A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek,
audiovizuális
dokumentumok,
diafilmek, CD, DVD.
51
hangkazetták,
videofilmek,
2. SZ. MELLÉKLET ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
52
igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúság védelmi felelős, 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettes b) a tanulók adatait továbbíthatja: fenntartó,
bíróság,
államigazgatási
rendőrség,
szerv,
ügyészség,
nemzetbiztonsági
önkormányzat,
szolgálat
részére
valamennyi adatot továbbíthatja: tagiskola-vezető; a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek
továbbíthatja:
igazgató,
igazgatóhelyettes,
osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének
továbbíthatja:
tagiskola-vezető, igazgatóhelyettes,
osztályfőnök, a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához
történő
felvétellel 53
kapcsolatosan
az
érintett
intézményhez
adatot
továbbíthat:
tagiskola-vezető,
igazgatóhelyettes, osztályfőnök; az
egészségügyi,
iskola-egészségügyi
feladatot
ellátó
intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: tagiskola-vezető; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek-
és
ifjúságvédelemmel
foglalkozó
szervezetnek,
intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése
céljából
adatot
továbbíthat:
tagiskola-vezető,
igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi
XXXIII.
törvény
alapján
összeállított
közalkalmazotti
alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv
(Vezetéséért
felelős:
igazgatóhelyettes,
felelős:
igazgatóhelyettes,
osztályfőnökök), bizonyítvány
(Vezetéséért
osztályfőnökök), beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, 54
osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár). b) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért a tagiskola-vezető a felelős.
55
3. SZÁMÚ MELLÉKLET Az informatikaterem használatának rendje Az iskola informatikai rendszerének alapvetõ célja a pedagógiai programban megfogalmazott oktatási és nevelési célok elérése. Emellett - korlátozott mértékben - lehetõséget ad a felhasználók személyes kommunikációjának lebonyolítására. A helyi rendszer használata során a felhasználói szabályzat mellett be kell tartani a Sulinet hálózatának szabályait is. A számítástechnika teremben a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak. A hálózat mûködéséért a jogi felelõsséget az iskola egyszemélyi felelõs vezetõjeként az igazgató viseli. A rendszergazda szakmai felelõsséget vállal, hogy megteszi az Internet közössége által elvárható lépéseket a hálózat nemzetközi normáknak megfelelõ biztonságos üzemeléséért. Felhasználók Az informatikai rendszernek minden iskolai alkalmazott és diák felhasználója lehet, ha elfogadja a felhasználói szabályzatot, és ezt aláírásával tanúsítja. A felhasználói jogok az alkalmazotti, illetve a tanulói jogviszony megszûnéséig gyakorolhatók Anyagi felelõsség A számítógép-hálózat használói a hardver és a szoftver eszközeiért anyagi felelõsséggel tartoznak. A szándékosan okozott kárt a felhasználó köteles megtéríteni, mások károkozását megakadályozni, illetve jelenteni a számítástechnika tanárnak vagy a rendszergazdának. A felhasználók kötelességei A felhasználó a rendszer használata során köteles a felhasználói szabályzatot betartani. A felhasználó a számítástechnika termekben nem ehet, ihat. A felhasználó nem pazarolhatja a rendszer erõforrásait. A felhasználó nem módosíthatja a hardver konfigurációját és az operációs rendszer beállításait. A felhasználó nem törölhet semmit a munkaállomás háttértárolójáról. A felhasználók
56
kötelesek a rendszerrel kapcsolatos hibákat észleléskor azonnal jelezni a rendszergazdának, diákok tanórán az órát tartó tanárnak. A felhasználó a munkaállomásokra semmilyen programot nem telepíthet. A felhasználó felelõs saját jelszaváért. Tilos a jelszót másnak átengedni, vagy más jelszavát használni. Mindenkinek kötelessége a saját lemezeinek vírusellenõrzése, illetve vírusmentesítése. Az iskola minden számítógépén megtalálhatók a legújabb vírusfigyelõ, és vírus-mentesítõ programok, amelyek ebben segítségül lehetnek. A rezidens vírusfigyelõk mûködését megszakítani, ezeket kikapcsolni, letörölni szigorúan tilos. Minden itt nem részletezett kérdésben a házirend dönt. A szabályzat megszegõinek büntetés jár. A büntetés általában eltiltás, amely a rendszer használatát a tanórákra korlátozza, de megvonhatja az Internet használatának lehetõségét is. A büntetés mértékét a vétség súlyától függõen a számítástechnika tanár, a rendszergazda, illetve az iskola igazgatója az elõbbiek véleményét kikérve határozza meg. A felhasználók jogai A felhasználók használhatják a munkaállomásokat, valamint az azokra és a hálózatra installált szoftvereket. A felhasználók használhatnak saját hajlékonylemezt és CD-t, de ezek vírusmentességérõl a gépbe helyezést követen azonnal meg kell gyõzõdniük. A felhasználók adataik (dokumentumok, levelek) tárolására saját területet kapnak, amelyhez - rajtuk kívül - csak a speciális feladatot ellátó felhasználók férhetnek hozzá. Minden diák azonos nagyságú területtel rendelkezik, amely elegendõ a tanórai feladatok ellátására. A felhasználók munkájuk során adatokat õrizhetnek meg hosszabb távon a hálózati kiszolgálón a saját területükön. Mások munkájának tiszteletben tartása: A felhasználók a többi felhasználó tevékenységét szándékosan (pl. öncélú üzenetek küldése) és az óra menetét (az elõírt programtól eltérõ programok engedély nélküli használatával) nem zavarhatják. Speciális felhasználók A rendszergazda telepíti a programokat a számítógépre, a mások által telepített programokért nem felel. A rendszergazda - beosztásából adódóan - hozzáférhet a felhasználók személyes adataihoz, de azokba törvénysértés és a felhasználói szabályzat megsértésének alapos gyanúját kivéve nem pillanthat be. Egyebek Tilos a hálózaton a jogellenes, erõszakra buzdító, szeméremsértõ, politikai vagy kereskedelmi célú, ill. a szerzõi jogokat sértõ anyagokat tárolni, ilyeneket az Internetre kiajánlani vagy az Internetrõl letölteni, a levelezõrendszert ilyen
57
anyagok forgalmazására használni. A felhasználók adataiért az iskola semminemû felelõsséget nem vállal. A számítástechnikát tanító tanárok diákjaik könyvtárába olvasási joggal betekinthetnek, ezt a jogukat a dolgozatok és a házi feladatok összegyûjtésére használhatják fel. A teremfelügyelõ felel a teremben folyó munka rendjéért. Ha rendellenességet tapasztal, jelenti azt a rendszergazdának vagy a számítástechnikát tanító tanárnak
58
4. SZÁMÚ MELLÉKLET A sportudvar használati rendje Az iskolai sportudvar iskolai időben pedagógusok, iskolai időn kívül csak felelős személy felügyeletével használható. A sportudvaron a felelős személy utasításait be kell tartani. Az udvaron kerékpározni, motorkerékpározni tilos! Az udvaron található sporteszközöket rendeltetésszerűen a sportág jellegének megfelelően kell használni, az eszközök állagmegóvása mindenkinek feladata. Az eszközöket és sportszereket a foglalkozás befejezésével a helyére kell visszatenni. A kapukra, állványokra felmászni tilos! Rossz idő esetén az udvar lezárt részére menni tilos! A szándékos rongálásból, nem előírásszerű használatból bekövetkezett károkat a károkozónak meg kell téríteni! Az észlelt hibákat, rongálásokat az iskola vezetőinek jelenteni kell.
59
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
Az iskola kórusa
A kórus heti egy alkalommal működik az énekteremben. A tagok közé kerülni jelentkezés alapján lehet. Az első alkalom után fél évig köteles próbára járni mindenki, nem lehet csak alkalmanként megjelenni. A kórustagság ingyenes. Az énekteremben a zongorához nyúlni csak szaktanári engedéllyel szabad. A kórus szereplésein a megjelenés kötelező (kivétel csak betegség esetén).
