Central Europe Repair & Re-use Centres and Networks (CERREC) projekt Nemzeti munkaülés Emlékeztető Helyszín: Bay Zoltán Nonprofit Kft., 1116 Budapest, Fehérvári út 130. Időpont: 2012.12.11, 14:00 Résztvevők: CÉGNÉV 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
20
7R Consulting Kft.
NÉV Márton Balázs (MB)
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Chrabák Péter (CP) Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Garamvölgyi Ernő (GE) Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. István Zsolt (IZs) CECED Magyarország Egyesülés
Mészáros Fanni (MF)
Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft.
Tóth Zoltán (TZ)
Fe-Group Invest Zrt.
Petre Attila (PA)
Fe-Group Invest Zrt.
Tompa Tamás (TT)
Fe-Group Invest Zrt.
Tóth Ildikó (TI)
Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.
Siklóssy Mihály (SM)
Humusz Szövetség
Rátz Judit (RJ)
HWD Recycling Kft.
Höflinger Norbert (HN)
Iparfejlesztési Közalapítvány
Virág Annamária, dr. (VA)
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
Czibók Ágnes (CÁ)
Közösségi Szociális Szövetkezet
Vízkelety László (VL)
Mikrolin Hungary Kft.
Ivanovics Iván (II)
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség
Dajka Roland (DR)
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség
Kovács Dániel (KD)
Textrade Kft.
Hartay Mihály (HM)
Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály, Hulladékgazdálkodási Osztály
Csele-Mihalcsik Anita (CsMA)
A munkaülés programja 1. A részvevők köszöntése - IZs 2. A munkaülés résztvevőinek bemutatkozása 3. A CERREC projekt rövid bemutatása és annak céljai, az újrahasználat lehetőségei Magyarországon – GE (előadásanyag mellékelve) 4. Kerekasztal beszélgetés, moderátor IZs A munkaülés eseményei A jelenlévőket IZs köszöntötte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. nevében, mint a munkaülés házigazdája és a CERREC projekt hazai résztvevője. Őt GE követte, aki előadásában bemutatta röviden a CERREC projektet, célját. Előadásában ezen kívül kitért az alábbiakra is: -
az újrahasználat értelmezése a Hulladék Keretirányelv szemszögéből; jó külföldi gyakorlati példák az újrahasználatra való előkészítésről; jelenlegi hazai újrahasználati rendszer bemutatása, hiányosságainak feltárása; a hazai, újrahaaználatban érintett szereplők lehetőségei; CERREC „Policy Statement” bemutatása.
Az előadásban elhangzottak alapján a résztvevők kerekasztal-beszélgetés keretében fejtették ki álláspontjukat az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítéssel kapcsolatban. A törvényhozási oldal szereplői elmondták: -
-
-
a jövő év végére elkészítendő Országos Megelőzési Programban és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben lesz szó újrahasználatról, valamint felmérésre kerül a jelenlegi helyzet (KD); elképzelhetőnek tartják, hogy az újrahasználati célok elérésének támogatására részben anyagi forrás is rendelkezésre állhat a jövőben, a 2014-2020-as pénzügyi keretek tervezése folyamatban van (CsMA); az újrahasználatot célzó tervek esetén érvényre juthatnak a szociális szempontok is (KD); a hulladékról szóló törvény tartalmazza a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit és az újrahasználat elvét, azonban nyitottak az újrahasználatra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos további véleményekre, szövegszerű javaslatokra (CsMA).
A közszolgáltató képviselője (SM) kifejtette, hogy: -
-
a meglévő fővárosi hulladékudvaraikból származó tapasztalataik alapján a bekerülő lomhulladékok (bútor, elektromos berendezések, stb.) azok állapota és kora miatt jellemzően újrahasználati célra alkalmatlanok; évente átlagosan 400.000 m3 lomhulladékot gyűjtenek be a fővárosban, 830.000 db kiszolgált háztartás mellett; elképzeléseik alapján a közeljövőben a KEOP pályázati forrásnak köszönhetően 3 újrahasználati központot alakítanának ki a fővárosban, amelynek helykijelölése nagy
-
problémát jelent, annak nagy helyigénye miatt. A hulladékudvar újrahasználati célokra alkalmas termékkategóriák mindegyikét fogadja, így pl. bútorok, lakberendezési tárgyak, sportfelszerelések, szerszámok, könyvek, elektronikai berendezések, stb; véleményük szerint az újrahasználat nagyobb arányú megvalósítása érdekében szükséges egyrészről az azt kiszolgáló, jelenleg hiányos infrastruktúra kialakítása, partnerek bevonása, valamint a lakossági attitűd formálása annak érdekében, hogy minél több és minél jobb állapotú, újrahasználati célra alkalmas termékeket hozzanak be.
Gyártói oldal képviselői elmondták: -
-
-
-
magát a re-use-t az értékesítési csatornák szempontjából célszerű különválasztani (MF): o jellemzően magánszemélyek által feladott, megunt termékek hirdetései (pl. vatera); o gyártói visszáru készletek, melyek garanciája egyenértékű a hagyományos úton eladott új berendezések garanciájával; o hivatalos használtcikk kereskedések. az újrahasználati törekvéseknek örülnek, azonban véleményük szerint letisztult, átlátható felújító központokat és hálózatot kell kialakítani, amelyekből kikerülő újrahasználatra alkalmas termékekkel szemben – a minőség biztosítása érdekében – a Gyártókra vonatkozó előírások egyaránt érvényre jussanak és azokat speciális szabályok, sztenderdek szabályozzák (MF): o a termékhasználat biztonsági előírásai; o veszélyesanyag-tartalom, azok alkalmazhatóságának tilalma; o energiahatékonyság; o eco-design. az új, „a hulladékról” szóló törvényben és „az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről” szóló kormányrendeletben bár esik szó az újrahasználatról, de azok ellentmondással terheltek (pl. a törvényben a visszavételt a Gyártó saját termékére írja elő, még a rendelet nem kizárólag a saját márkára vonatkozóan, ill. a rendelet nem harmonizál a WEEE Direktíva átdolgozásában szereplő kiterjesztett gyártói felelősséggel), így az újrahasználat módjának részletei és konkrét szabályozási kerete hiányzik (TZ). Az új WEEE direktíva átvételére 18 hónap áll rendelkezésre. a CECED Magyarország Egyesülés jelenleg végez egy felmérést a hazai háztartásokban lévő elektromos és elektronikai berendezések mennyiségéről, használati szokásaikról, amelyben az újrahasználati szempontokra is kitérnek (MF).
Felújító/hasznosító szektor képviselői kifejtették, hogy: -
-
az újrahasználatra alkalmassá tett termékekkel szemben nem lehet ugyanazokat az elvárásokat támasztani, amelyeket egy új berendezésnek kell teljesíteni, mivel az alapjában véve lehetetleníti el az újrahasználatot (II); a lomhulladékok újrahasználatra alkalmas része túlnyomórészt ruházat és bútor (MB); az újrahasználati célok megvalósítása megfelelő jogi háttér nélkül nem elérhető (SM). az újrahasználati központokba kerülő újrahasználatra alkalmas termékek automatikusan hulladéknak minősülnek, így ezen státusz megszüntetésének kritériumainak kell
-
-
teljesülnie az újrahasználatot megelőzően. Adományként azonban nem fogadhatnak ilyen jellegű termékeket, ami egyébként az újrahasználati célt nagyban elősegítené (HM). a hazai foglalkoztatási támogatást nyújtó lehetőségek nem rendszeresek, ami hátráltatja az újrahasználati központok kialakulását (gazdaságilag önmagában nem fenntartó a tevékenység) (HN); a szociális (rászorultsági) alapú elosztás esetén kérdés, hogy a Gyártók energiahatékonysági aggályai mennyire lehetnek relevánsak (HN).
a kutatói oldal képviselői véleménye szerint: -
-
-
az elektromos és elektronikai berendezések aránya az újrahasználati célú gyűjtések során nem a legjelentősebb tétel (hozzávetőleg a teljes mennyiség 1/3-a), attól számottevőbb a ruhák és a bútorok mennyisége (MB, IZs); az adománybolt jellegű tevékenységeket egy virtuális (internetes) térben kellene hálózatba szervezni, így a fiatalabb korosztály számára is felkeltve az érdeklődést az újrahasznált termékekkel kapcsolatban (MB) az újrahasználatra alkalmas termékek célcsoportja nem lesz azonos az új eszközöket vásárlók csoportjával, így nem várható konkurencia a Gyártók számára az újrahasználat révén (VA);
Az értékesítési oldal képviselője (VL) elmondta, hogy: -
-
-
-
jelenleg kettő, szociális alapokon létrehozott adományboltot tartanak fenn, külső pénzügyi forrás nélkül. Fennállásuk másfél éves tapasztalatai alapján a rendszerük pénzügyi szempontból önfenntartó; a látogatók által adományként (tehát ellenszolgáltatás nélkül) beszállított termékek jelentős része hagyatékból kerül elő; a vásárlók jellemzően rászorultsági alapon vásárolnak, de jelen vannak gyűjtői és továbbadási céllal vásárlók is; a látogatók jellemzően 40 év feletti nők, a 30 év alatti fiatalok nem jellemzőek; fontosnak tartja a lomokban rejlő kulturális, történelmi értékek felismerését, azonosítását, mivel a használati célú vásárlás mellett jelentős tétel a gyűjtői, nosztalgikus célú vásárlás is. további használati célként az iparművészeti felhasználások is szignifikánsak lehetnek. a beszállított műszaki cikkek újrahasználatra többnyire már nem alkalmasak, azok kora és állapota miatt. a forgalmuk jelentős részét a ruházat teszi ki, amik jellemzően újrahasználatra kerülnek, az arra nem alkalmas, megmaradt darabokat pedig művészeti célra vagy anyagában hasznosításra adják tovább. országszerte mintegy 30 hasonló jellegű adománybolt működik, a későbbiekben szeretnének szervezetbe tömörülni.
A megbeszélés konklúziói -
az újrahasználat szükséges, környezeti fenntarthatóság szempontjából jó irány, de szükséges egy áttekinthető és kiszámítható jogi és gazdasági háttér az újrahasználati
-
-
célok megvalósítása érdekében. Az újrahasználatot célzó tevékenységeket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésre szorul (SM, MB); jogszabályi háttér kiszámíthatósága (CÁ), valamint az újrahasználatra alkalmas eszközök hulladékstátuszának egyértelmű, gyakorlatorientált szabályozása (HM); az újrahasználatra előkészített berendezésekkel szemben támasztott követelmények szabványokban (standard-ekben) való meghatározása (MF); az adománybolt hálózatok együttműködésének a fejlesztésére, valamint az újrahasználat mellett további hasznosítási lehetőségek felkutatására is szükség van (VL); a vonatkozó törvények kialakítása során az érintett szereplők bevonására van lehetőség (CsMA); szükséges a kommunikáció révén a lakossági környezettudatosság erősítése a szelektív, szakszerű hulladékgyűjtés érdekében (VA); a „re-use barát” begyűjtés kulcskérdés, csak úgy, mint az érintett termékkörökre vonatkozó számviteli és jogszabályi előírások egyértelműsítése (HN); a Fe Group Invest Zrt. nevében TT felajánlja együttműködését a CERREC projekt keretében Magyarországon megvalósítandó pilot újrahasználati központ megvalósítására; a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. nevében IZs felajánlja a hazai szereplők számára az újrahasználathoz kapcsolódó tevékenységekhez és központok kialakításához szükséges szakmai segítséget, a CERREC projekt céljaival összhangban.
