FEJLESZTÉSPOLITIKA
Célzott célok Tavaszi pályázatok önkormányzatoknak
Magyarország várhatóan júniusban lezárja az oparatív programokkal kapcsolatos tárgyalásokat Brüsszellel, ami azt jelenti, hogy nyáron elindulhat a pályázatok tömeges kiírása – mondta lapunknak Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A tervek szerint a hét regionális operatív programból azonban már tavasszal kiírnak egy-egy pályázatot, amelynek célcsoportja jellemzően az önkormányzati szféra lesz. A kormánybiztos szerint a korábbiakhoz képest egyszerűsítik az eljárásokat, ami lényeges könynyebbséget jelent majd a pályázóknak. Emellett széles körű képzést terveznek annak érdekében, hogy minél többen pályázhassanak sikeresen az uniós forrásokra. A 2007–2013-as időszakban Magyarországnak jutó pénzből sikeres pályázatok esetén körülbelül mennyi jut az önkormányzatoknak? Mennyi a civil szervezeteknek és mennyi a gazdálkodó szervezeteknek?
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében nagyságrendekkel több pénzhez férhet hozzá az ország, mint eddig. A mi programjainkból mintegy 7000 milliárd forinthoz, míg az agrár- és vidékfejlesztési területen további több mint ezermilliárd forinthoz a következő hét év alatt. Ebben benne van a kötelező 15 százalékos állami önrész is, ami elengedhetetlen a források lehívásához. Azt, hogy pontosan menynyi pénz jut majd az önkormányzatoknak és menynyi a vállalkozásoknak, ma megjósolni nagyon nehéz
volna. Hiszen a helyhatóságok ugyanúgy pályázhatnak majd az ágazati programok egyes kiírásaira, mint ahogyan a regionális programokon is indulhatnak. Vannak azonban tapasztalataink az I. Nemzeti fejlesztési terv kapcsán. Ezekből az látszik, hogy az elmúlt három évben 700 önkormányzat mintegy 1500 projekttel nyert el uniós forrást. A támogatási érték meghaladja a 170 milliárd forintot, ami a teljes keret egynegyedét jelenti. A vállalkozások fektethették, fektethetik be a támogatások körülbelül 30 százalékát, míg a civil szervezetek az elérhető pénzek körülbelül egytizedére pályáztak sikerrel. Másféle megbontásban vizsgálva a támogatásokat: mennyi jut a 8 ágazati operatív programra és mennyi a hét regionális
operatív programra? Általában hány százalékos lesz az önrész az önkormányzatok által benyújtott pályázatok esetén?
Körülbelül 1600 milliárd jut a regionális programokra, a többit az egyes ágazati programokon keresztül használjuk fel. Annak érdekében, hogy ezeket a pénzeket lehívhassuk, az uniós szabályok szerint az állam mellett a pályázóknak is hozzá kell tenniük. Attól függően, hogy milyen célra, kik, milyen feltételek mellett és az ország mely részében szeretnének ebből fejleszteni, vagy fejlődni, az elvárt önrész nagysága különböző lehet. Az eddigi gyakorlatok is arra mutatnak és ez most sem lesz másképp, hogy a magánvállalkozásoktól főleg a fejlett területeken több önrészt várunk majd el, míg egy hátrányos helyze-
tű kistérség kevesebbet kell, hogy hozzátegyen az elnyerni kívánt uniós pénzhez. Mikorra várható, hogy a Brüsszelbe decemberben elküldött operatív programokat véglegesítik?
Júniusban reményeink szerint lezárjuk a tárgyalásokat Brüsszellel. A bizottság saját elképzelése szerint, illetve a januárban közösen meghatározott menetrend értelmében nyár előtt eredményre tudunk jutni, ami azt jelenti, hogy nyáron elindulhat a pályázatok tömeges kiírása. Látni kell azonban, hogy ez nem csak egy rutineljárás. A magyar kormány folyamatosan tárgyal a bizottsággal annak érdekében, hogy az itthoni feltételek között, a hazai igényeknek legmegfelelőbb fejlesztési célokat, eszközöket ne, vagy csak minimálisan módosítsa Brüsszel. Onnan nézve azért mást látnak európai szinten is kiemelt fejlesztési célnak, mint mondjuk amit egy magyar vidéki település polgármestere mindennap a bőrén érez, mint megoldandó problémát. Nekünk elsősorban ezek megoldására kell megteremtenünk a lehetőséget, ez pedig nem egyszer ellentétes az eredeti bizottsági elképzelésekkel. A gazdálkodó szervezetek számára már megjelentek az első pályázatok. Mikorra várható, hogy megjelennek kiírások az önkormányzatok számára is? Várhatóan melyek lehetnek az elsők, mire érdemes az önkormányzatoknak először készülniük?
2007. január–február ÖN • KOR • KÉP
2007. 01.indb 7
7
2007.02.22. 14:14:03
FEJLESZTÉSPOLITIKA Még a tavasszal tervezünk kiírni minden regionális operatív programból egy-egy pályázatot, amelynek célcsoportja jellemzően az önkormányzati szféra lesz. Az előkészítési munkákból most az látszik, hogy akadálymentesítésre, közoktatási intézmények fejlesztésére, utak rendbetételére, ipari parkok fejlesztésére lehet számítani ebben az első körben. Az ágazati operatív programok milyen lehetőséget kínálnak az önkormányzatoknak?
Az ágazati operatív programok is számos olyan kiírást tartalmaznak majd, amelyek elérhetők lesznek az önkormányzatok, kistérségek, vagy ezek társulásai számára. Az előző fejlesztési tervben is jól működött például a nagyobb infrastrukturális beruházások esetében, hogy csatornázásra, illetve szennyvíztisztító vagy hulladéklerakó létesítésére közösen pályáztak az érdekelt települések. Az, hogy pontosan melyik operatív programban az idén, illetve jövőre milyen pályázati kiírások indulnak, vagy pontosan milyen projektek várhatóak, azt a kétéves akciótervek tartalmazzák majd. Ezek lezárása az operatív programokéval párhuzamosan lehetséges még a nyár előtt. Ha ezek megvannak, akkor lehet látni, hogy milyen programokra, ilyen keretre, kik pályázhatnak. Hogy kapcsolódnak ezekhez a regionális operatív programok?
8
2007. 01.indb 8
A regionális programok létrehozásakor az vezette a kormányzatot, hogy minden terület meg tudja fogalmazni sajátos helyzetéből, lehetőségeiből azokat a fejlesztési igényeket, amelyek a leghatékonyabban vihetik előre a szekerét. Azt mondjuk, hogy nem lehet innen, Budapestről megmondani egy elefántcsonttoronyból, hogy mire van szüksége az Észak-magyarországi Régiónak, vagy a Homokhátságnak. Mivel sajnos államigazgatásilag és pénzügyileg önálló régiók egyelőre nincsenek hazánkban, ezek a régiók nem vállalhatják át a végső döntések és a pénzügyi elszámolás felelősségét a kormánytól, de a saját területükre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket ők dolgozták ki, és a lebonyolításban is jelentős szerep jut számukra. A regionális programok így a helyi sajátosságoknak megfelelő, az ágazatiaknál kisebb léptékű, vagy régióhatáron belül maradó fejlesztések megvalósítását célozzák, céljaik és eszközeik azonban összhangban vannak az országos szinten kiírt pályázatokkal, projektekkel. Milyen segítséget kaphatnak az önkormányzatok a felkészüléshez, a pályázatok elkészítéséhez? Az I. Nemzeti fejlesztési terv önkormányzati pályázatai között sok volt mind a formai, mind a tartalmi hiba, ami miatt érvénytelenek lettek a jelentkezések. Főként a kisebb önkor-
mányzatoknál nincs elegendő szakember a pályázatok kidolgozásához. A munkát elvégző cégeket sem tudják mindig megfizetni, emellett a pályázatíró cégek által készített anyagok sem voltak minden esetben megfelelők.
Igen, komoly probléma volt a pályázók számára, főleg az első időszakban, hogy miképpen lehet megfelelni minden formai előírásnak. Azóta, az első fejlesztési terv időszakának második felére sokan rutint szereztek, és olajozottabban ment a dolog. Azt azonban láttuk, hogy még így is túl volt bonyolítva a rendszer és ez nem csak a formai követelményekre, de az eljárásokra, a benyújtandó igazolások számára és körére is vonatkozik. Éppen ezért azt mondtuk, hogy tovább kell lépnünk az egyszerűsítésben. Érthető, könnyen használható, gyors rendszert, folyamatokat kell alkotnunk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv már kiírt pályázatai ennek alapján lényeges könnyebbséget jelentenek a pályázóknak. Az eddig elvárt igazolásokat például csak annak kell benyújtania, aki nyert, magához a pályázati anyaghoz azokat nem kell csatolni. A gazdaságfejlesztési pályázatoknál például a kisösszegű eszközbeszerzéseknél nem is kell pályáznia a kis cégeknek, ha egy kérdőív kitöltése után jogosultságuk megállapítható, automatikusan megkapják a támogatást.
De visszakanyarodva az önkormányzatokra, a kétfordulós pályázatok sokat segíthetnek abban, hogy ne kelljen a feltétlenül szükségesnél több időt tölteni a pályázati adminisztrációval, az ötlet kidolgozása mellett minden igazolást, engedélyt, hatástanulmányt beszerezni. Akinek a projektötlete az első értékelési fordulóban sikeresen vizsgázik, csak annak kell továbblépnie a részletes kidolgozásban, a szükséges dokumentumok beszerzésében. Ezeken az egyszerűsítést célzó szabálymódosításokon kívül széles körű képzést tervezünk annak érdekében, hogy minél többen, minél sikeresebben pályázhassanak az uniós forrásokra. Az egész országnak ez az érdeke, nem akarjuk, hogy egyetlen eurócentet is a Brüsszelben számunkra nyitott képzeletbeli számlán hagyjunk. Milyen lehetőségei vannak azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek nincs elegendő saját forrásuk az önrészhez? Megmarad az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban az Önerő Alap, esetleg van vagy lesz más lehetőség?
Igen, az Önerő Alap idén is elérhető lesz a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak, 2007-ben tízmilliárd forinttal. Ezen kívül a legrászorultabb térségek, éppen azért, hogy felzárkózásukat segítsük, sokkal kedvezőbb feltételek mellett, egyszerűbben juthatnak majd forrásokhoz. K. Á.
ÖN • KOR • KÉP 2007. január–február
2007.02.22. 14:14:04
A 2007–2013-as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Most induló rovatunkban szeretnénk nyomon követni az uniós lehetőségeket, természetesen elsősorban önkormányzati szempontból. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül – a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben – mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. Az ágazati operatív programok szintén sok új lehetőséget nyújtanak az önkormányzatoknak. Rovatunkban szeretnénk felhívni a figyelmet a fontos újdonságokra, a legjelentősebb pályázati lehetőségekre, majd később a tapasztalatokra, a jellemző hibákra a pályázatokban. Szeretnénk az önkormányzatok véleményét is kérni a pályázatok során felmerülő tapasztalataikról, nehézségeikről, és eredményeikről is. Kérdéseiket, javaslataikat az
[email protected] címen várjuk.
KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA
Közép-Magyarország
Versenyben A hazai régiók közül legfejlettebb Közép-magyarországi Régió az egy főre jutó GDP alapján 2007-től kikerült a leginkább kedvezményezettek köréből, de a 2007–2013-as időszakban speciális elbánásban részesül. A régió kiegészítő támogatásként 140 millió eurót kap, amelyet a Közép-magyarországi operatív program pénzügyi keretébe integráltak. A központi régióban 580 milliárd forint használható majd fel. A társfinanszírozás felső határa 85 százalékos, a támogatható tevékenységek pedig hasonlóak, mint a többi régióban. A támogatás szintje azonban 2011-ig fokozatosan csökken. Az operatív program átfogó célként fogalmazza meg a Közép-magyarországi Régió nemzetközi versenyképességnek növelését, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus kört jelöl ki: a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztését, illetve a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztését. Budapest és agglomerációja Magyarország gazdaságilag legfejlettebb térsége: 2004-ben az ország GDPjének 44,5 százaléka származott a Közép-magyarországi régióból. Az egy főre jutó GDP itt az országos átlag 159 százaléka volt. A térségen belüli nagy különbségeket mutatja viszont, hogy míg az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék Budapesten elérte az országos átlag 205 százalékát, addig Pest megyében az átlag 89 százalék volt. A 2004-es adatok szerint Budapesten foglalkoztatták a pénzügyi tevékenységeket végzők több, mint felét, a szállítás, posta és távközlési ágban dolgozók egyharmadát. Budapesten koncentrálódnak a gyógyszergyárak, a távközlés és a média vállalatai.
A kedvező helyzet fennmaradását biztosíthatja, hogy az egy lakosra jutó beruházások értéke Budapesten megközelíti az országos átlag másfélszeresét. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 62, a külföldi működőtőke 64 százaléka található a régióban, döntő hányaduk Budapesten. A régió szerepe az ipari foglalkoztatás területén országos összehasonlításban is meghatározó. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 29, Pest megyében 41 százalékos. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt zöldmezős ipari beruházások jelentős része az agglomerációs településeket választotta.
Gazdasági egyenlőtlenségek A régió gazdasági fejlődése a fővárosra és az agglomerációját alkotó településekre koncentrálódik, ami tovább növeli az egyes kistérségek közötti gazdasági különbségeket. Közép -Magyarország munkaerőpiaci szempontból a legkedvezőbb helyzetben lévő régió. A ’90es években az új munkahelyek túlnyomó része a fejlett infrastruktúrával és iskolázott népességgel rendelkező középső és nyugati régiókban jött létre. A régión belül jelentős különbségek vannak azonban mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliségi ráta 2004-ben Budapesten 4,4,
2007. január–február ÖN • KOR • KÉP
2007. 01.indb 9
9
2007.02.22. 14:14:04
KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Pest megyében 4,7 százalék volt, erős szezonális ingadozásokkal és jelentős területi különbségekkel. A megyében a legmagasabb munkanélküliségi értékkel a ceglédi (7,5 százalék), a dabasi (7,1 százalék) és a szobi kistérség (6 százalék) rendelkezett. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régióban az országos átlag 180 százaléka. Ezt az értéket is Budapest húzza fel, a fővárosban a működő vállalkozások száma ugyanis az országos átlag 232 százaléka, Pest megyében pedig 105 százaléka. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hatékonysága azonban – ahogy az egész
országban – itt is alacsony. A kkv-k alacsony termelékenységének egyik fő oka, hogy jelentős hányaduk technológiailag elavult berendezésekkel és eszközökkel dolgozik, kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységük is alacsony. Komolyabb fejlesztéseket korlátozott tőkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük, és kisebb kockázatviselési képességük miatt nem vállalnak. Fontos a kkv-k széles köre számára elérhetővé tenni a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését, és ezzel segíteni megerősödésüket, felzárkózásukat a szerkezeti modernicációban előbb járó nagyvállalatokhoz.
Jövőkép A Közép-magyarországi operatív program átfogó célként fogalmazza meg a régió nemzetközi versenyképességének növelését, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus célt jelöl ki: a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztését, illetve a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztését. A kedvező adottságok révén Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervező szerepének kialakítása és az európai gazdaságba való bekapcsolódása megtörtént.
A régió fejlődési lehetősége a dél-kelet-európai térség felé való közvetítő szerep erősítése. Ehhez a szerepvállaláshoz hozzájárul a tudásipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerő meglétéből adódó előnyök kihasználásának ösztönzése. A régió cégei jelenleg nem érdekeltek a fejlesztésben, alacsony az innovatív vállalkozások aránya. A multinacionális cégek nem Magyarországon fejlesztenek, a kkv-k tőkeszegények. A Közép-magyarországi Régió nemzetközi és országos megközelíthetősége
A Közép-magyarországi Régió prioritásai 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése
2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése
3. A régió vonzerejének fejlesztése
4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése
5. Települések területeinek megújítása
A K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése
A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése
A turisztikai vonzerő fejlesztése
A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése
integrált, szociális típusú rehabilitáció
A K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése
A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja
A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése
Barnamezős területek megújítása
KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjuk ösztönzése
A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása
Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése
Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése
KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése
Alternatív, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása
A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Üzleti környezet fejlesztése
A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése
Helyi gazdaságfejlesztés
Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése
Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével
Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
10 AÖN • KOR •által KÉP2006. 2007. december január–február Forrás: kormány 6-án elfogadott Közép-magyarországi operatív program 2007. 01.indb 10
2007.02.22. 14:14:05
KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA kedvező, nemzetközi közlekedési és szállítási útvonalak kereszteződésében fekszik. Ugyanakkor a közlekedési kapcsolatokat fejleszteni és modernizálni kell, integrált közlekedési rendszert kell kialakítani, illetve fejleszteni kell a közösségi és a környezetbarát közlekedést. Az élhető régió kialakítása az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és a lehetőség szerinti növelése révén valósítható meg. A stratégia figyelembe veszi a régión belüli gazda sági fejlettségbeli különbségeket, és a Pest me-
gyei területek fejlesztésére kiemelten fogalmaz meg célokat és eszközöket. Ennek keretében fontos a humán ellátórendszerek hozzáférésének biztosítása mind az agglomeráció területén, mind a Pest megyei kistérségekben. Cél a kistérségek versenyképességének és elérhetőségének javítása, a gazdasági fejlődés és az üzleti környezet kedvező alakulásának támogatása.
A tudásalapú gazdaság fejlesztése A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program öt prioritás megvalósítását tűzi ki célul: a tudásalapú gazdaság fejlesztését, a versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztését, a régió vonzerejének fenntartható fejlesztését, a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztését és a városi-települési infrastruktúra megújítását.
A tudásalapú gazdaság fejlesztésén belül támogatást kap a kutatás-fejlesztés és az innovációs aktivitás növelése, annak érdekében, hogy a létező kapacitásokat és eredményeket jobban hasznosítsák a helyi gazdaság szereplői, és több ösztönzést kapjanak az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok közötti együttműködések. A vállalkozások fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése során cél a növekedési potenciállal rendelkező cégek – kiemelten a mikro-, kis- és középvállalkozások – jövedelemtermelő képességének növelése és piaci pozícióik javítása. A kkv-k hitelezése néhány területen még mindig túl kockázatos, így a kis cégek tőkéhez jutása lassú és nehézkes. Megerősítésük érdekében az egyik legfontosabb lépés a megfelelő pénzügyi eszközök biztosítása. Az operatív programhoz kapcsolódó kiírás keretében pénzügyi eszközökkel és tanácsadással segítik majd a kkv-k külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az üzleti környezet fejlesztése kapcsán nem elsősorban közvetlenül a vállalkozások részesülhetnek támogatásban, hanem azok külső, működési környezete: az in-
fokommunikációs infrastruktúra, a telephelyek, az üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadást nyújtó szolgáltatók. A helyi gazdaságfejlesztés keretében feladat a nagyvállalatok és a kkv-k, a magán- és a közszféra szereplői közötti együttműködések és hálózatok, klaszterek kialakítása, fejlesztése, ami egyrészt kommunikációs és szervezési tevékenységeket, másrészt fizikai infrastruktúrafejlesztéseket jelent.
A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése keretében támogatható a települési és kistérségi elkerülő utak, mellékutak, a közlekedési kapcsolatokat segítő utak és hidak építése, valamint a földutak szilárd burkolattal való ellátása. A központi régió operatív programjának támogatásával épülhetnek meg olyan, a régió külső elérhetőségét javító utak, amelyeket nem a Kohéziós Alap finanszíroz. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása keretében olyan fejlesztésekre lehet majd pályázni, amelyek a közösségi közlekedés térnyerését segítik elő. Ide tartozik a többi között a közlekedési szövetségek létrehozása, fejlesztéseik támogatása, a kötöttpályás közlekedés fejlesztése, a vonalak felújítása és meghosszabbítása, a járműpark moderni-
2007. január–február ÖN • KOR • KÉP
2007. 01.indb 11
11
2007.02.22. 14:14:06
KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA KMROP éves forrásallokáció* Összesen (millárd Ft)
2007–2013
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
430,3
149,3
115,4
80,9
46,9
12,6
12,6
12,6
*2004-es árakon, 265Ft/euró; Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott Közép-magyarországi operatív program
zálása vagy a kötöttpályás közlekedési hálózat mentén a parkolási feltételek javítása, P+R parkolók kialakítása. A régió versenyképességéhez és a lakosság mobilitási igényeinek kiszolgálásához szükség van alternatív, környezetkímélő közle-
kedési módok biztosítására. Ezen belül támogatás nyerhető el például kerékpárutak és a kapcsolódó infrastruktúra építéséhez, a kisvasutak fejlesztéséhez, illetve a dunai kikötők és a személyforgalmi hajók korszerűsítéséhez.
A régió vonzerejének fejlesztése Budapest nemzetkö zi vonzerővel rendelkezik, de kedvező versenypozíciója megtartása érdekében szükség van jelentős turisztikai fejlesztésekre. Elsősor-
KMOP Prioritási tengelyek és főbb beavatkozások
A prioritás kerete* (milliárd forint)
1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése • A K+F és az innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése • KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése • KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése • Üzleti környezet fejlesztése • Helyi gazdaságfejlesztés
116,2
2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése • A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése • A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése • A közösségi közlekedés működési feltételeinek fejlesztése • Az alternatív, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása
107,2
3. A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése • A turisztikai vonzerő fejlesztése • Természetvédelem, a természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja • A környezetvédelmi szolgáltatórendszer fejlesztése
49,8
• A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése • A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése • A felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése • Az egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése • A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • A lakosságközeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése • A közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése • Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
80,2
4. A települési területek megújítása • Integrált, szociális tipusú rehabilitáció • Barnamezős területek megújítása • Települési központok fejlesztése
61,4
5. Technikai segítségnyújtás
15,5
Összesen
430,3
*2004-es árakon, 265Ft/euró; Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott Közép-magyarországi operatív program A régió ERFA keretéből 21,8 milliárd forint az Elektronikus Közigazgatás OP, a régió ESZA forrásaiból 115,4 milliárd forint a Társadalmi Megújulás OP és 12,5 milliárd forint az Államreform OP KMR prioritása alatt szerepel.
12
2007. 01.indb 12
ban a kongresszusi turizmus infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a gyógyfürdők, műemlékek és a rendezvények alapjait jelentő kulturális intézmények felújítása áll a középpontban. Pest megyében kiemelt cél az aktív- és az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, tanösvények, tematikus útvonalak fejlesztése, illetve a védett természeti értékek, tájvédelmi körzetek, kastélyparkok, történeti kertek megújítása és a látogathatóságukhoz szükséges feltételek megteremtése. A természetvédelem, a természeti értékek rehabilitációja kapcsán a többi között komplex természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási programok valósíthatók meg, amelyek keretében lehetővé válik egy-egy élőhely és ökoszisztémája védelme. A régió környezetvédelmi szolgáltató rendszerének fejlesztése az egyedi és természetközeli szennyvíztisztító technológiák telepítését és alkalmazását, a szennyvízelvezetés és -kezelés infrastrukturális körülményeinek javítását, komplex vízvédelmi intézkedéseket és a megújuló energetikai beruházásokat tűzi ki célul.
A humán intézményrendszerek fejlesztése A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése kapcsán a regionális képzési hálózatok, a szakképzés és a felnőttképzés feltételeinek javításához, valamint az integrált foglalkoztatási és szociális szol-
ÖN • KOR • KÉP 2007. január–február
2007.02.22. 14:14:08
KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA
Gyömrő két nagy tervvel várja az uniós pályázatokat Gyömrő a számos kisebb mellett két nagy projekttel várja az uniós pályázatok kiírását. Egyrészt termálfürdőt és ehhez kapcsolódva szállodát építenének, másrészt egyetemvárost hoznának létre – mondta el Gyenes Levente, a település polgármestere. Az önkormányzat szeretné kiaknázni a település alatt található komoly termálvízkészletet. A fürdő mellett épülne egy 52 szobás szálloda, 36 üzlet és 100 lakás is. A teljes beruházás a tervek szerint 2–2,5 milliárd forintba kerül, megvalósításához az uniós támogatás mellett hitelt és befektetői tőkét is igénybe vennének. A polgármester elmondta: még nem tudja, hogy melyik operatív programhoz kapcsolódó kiírásra tudnak jelentkezni, mert a pályázatok még nem jelentek meg, de ugrásra készen várják a kiírásokat. A másik nagy terv egy, a filmgyártáshoz kapcsolódó egyetem létrehozása. Az önkormányzat szeretné átvenni a gyömrői Teleki-kastélyt a megyei önkormányzattól, ez lenne az intézmény alapja. Magyarországra három nagy nemzetközi filmgyár is települt, illetve települ a közeljövőben, amelyek arra alapoznak, hogy itt olcsóbb a gyártás. Eközben viszont nincs elegendő szakképzett munkaerő: operatőr, vágó, gyártásvezető, világosító. Gyenes Levente szerint ehhez az elképzeléshez valószínűleg 2010-ben pályáznának uniós forrásra, előtte el szeretnék érni, hogy valamelyik egyetem önálló karként befogadja a gyömrői intézményt. A polgármester elmondta: folyamatosan figyelik a kiírásokat, mert több kisebb összegű pályázatot is szeretnének beadni, például Gyömrő belső közlekedésének átalakítására és akadálymentesítésre. A korábbi tapasztalatok szerint fontos a gyorsaság, hogy egy önkormányzat minél gyorsabban be tudja adni pályázatát. Ezért a szükséges terveket, ahol lehet, már a kiírások megjelenése előtt elkészíttetik. Gyenes Levente szerint célszerű minél több kiírásra jelentkezni, hogy az önkormányzat minél több gondját meg tudja oldani.
gáltatórendszer fejlesztéséhez lehet majd támogatást elnyerni. A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésének célja a regionális tudásközpontok létrejöttének elősegítése.
A régió stratégiai céljainak elérése érdekében kulcsfontosságú a regionális egészségügy fejlesztése, mert az egészségügyi ellátórendszer működése, színvonala alapvetően befolyásolja
az emberek egészségi állapotát, s ezáltal közvetlenül hatást gyakorol a régió versenyképességére és a foglalkoztatásra. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése során egyrészt a gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők és a pszichiátriai betegek nagy létszámú bentlakásos intézményeinek átalakítása élvez prioritást, másrészt a közintézmények akadálymentesítése. Kiemelt támogatandó terület a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer működésének modernizációja, valamint a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási intézmények korszerűsítése. A közoktatási intézmények infrastruktúrafejlesztése keretében támogatható az alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek, közösségi létesítményeinek felújítása, valamint taneszközök, informatikai berendezések, iskolabuszok beszerzése. Támogatást kaphatnak elektronikus fejlesztésekhez a helyi – kormányzaton kívüli – közigazgatási intézmények is.
Települési területek megújítása Az integrált, szociális típusú rehabilitáció során az egyes városi válságterületeken vagy leromlással fenyegetett városrészekben koncentráltan megnyilvánuló gazdasági, szociális és környezeti problémák orvoslása történik. Támogatás kapható majd új gazdasági, kul-
turális, szociális és közösségi funkciók kialakításához, amelyek nemcsak az érintett település, hanem a környező térség életére is kihatnak. A Közép-magyarországi régióban a korábbi nagyvállalatok összeomlása, a megüresedő laktanyák és az ezeket is kiszolgáló vasúti rendszer elavultsága következtében még mindig magas a rehabilitálandó barnamezős területek aránya. A cél ezeknek a területeknek a kármentesítése és újrahasznosítása. Olyan új funkciók megjelenése a leghasznosabb – például közösségi, kulturális, ipari, adminisztratív, turisztikai, kereskedelmi funkciók –, amelyek szervesen illeszkednek a települések szerkezetéhez és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. A kiemelt célok közé tartozik a települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével. Ide tartozik a többi között a kistérségi központok és városközpontok akcióterületeinek rehabilitációja, a települések központjainak újjáélesztése és a központhiányos városok fejlesztése. Á. K. 2007. február 6-tól elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Közép-magyarországi Régió mikro-, kis- és középvállalkozásait támogató két pályázati kiírás. (A Közép-magyarországi Régió oparatív programja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján: www.nfu.gov.hu)
2007. január–február ÖN • KOR • KÉP
2007. 01.indb 13
13
2007.02.22. 14:14:08
