Tervezés erőforrásainkkal: az energetikai ásványvagyon-gazdálkodási Cselekvési Terv Nádor Annamária Fancsik Tamás, Püspöki Zoltán, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László, Török Kálmán, Falus György
"Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság “földtani útja”? Budapest, 2015. június 4.
Tartalom Klíma- és energiapolitikai keret: nemzetközi kitekintés Magyarország energetikai helyzetképe Az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv háttere Példák a hazai készletekre és a reális jövőbeli kihasználási lehetőségekre: szén szénhidrogének geotermia Bányászati koncesszió: egy új korszak?
Célkitűzések és realitás Nemzetközi célkitűzések és háttere: Félelem a fosszilis nyersanyag készletek kimerülésétől, az egyenlőtlen földrajzi eloszlásból adódó ellátás-biztonsági kockázatok Klíma- és energiapolitika összekapcsolása: CO2 kibocsátás-mentes gazdaság jövőképe (megújulók részarányának növelése) Realitás: Az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig (sőt: szén részarányénak növekedése!) A földi átlaghőmérséklet emelkedés a növekvő antropogén CO2 kibocsátás hatására (IPCC előrejelzés)
Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL előrejelzés)
A komoly ÜHG csökkentési tervekkel rendelkező EU-ban is lassú a primer energiamix átrendeződése 2030-ra a megújuló részarány csupán megduplázódik és a fosszilis energiahordozók dominánsak maradnak (70%) Villamos-energia igény és energia-import függőség növekedése prognosztizálható Belső primer energiafogyasztás 2010, 1766 Mtoe
Belső primer energiafogyasztás 2030, 1807 Mtoe
Forrás: IEA
EU klíma- és energiapolitikája: 2020-ra 20%-os ÜHG kibocsátás csökkentés Magyarország: 1990-hez viszonyítva 33%-os ÜHG kibocsátás csökkenés EU viszonylatban alacsony CO2 kibocsátó ország vagyunk! → kedvező a hazai bányászat szempontjából
Magyarország energetikai helyzetképe Orosz import 20 billion m3/y
Örökség: primer energiaellátás a Szovjetunióból érkező olcsó energiára épült → magas import kitettség (fosszilis energiahordozók 62%-a, földgáz 82%-a import)
Európai piacokról 4,5 billion m3/y
Teljes felhasználás: 12 billion m3/y
Saját termelés: 1,8-2,0 billion m3/y 4,5 bn m3/yr 6,5 bn m3/yr
4,1 bn m3/yr
• Saját fosszilis energiakészletek korlátozott hasznosítása • Elavult, alacsony hatásfokú, zömében szén- és gáztüzelésű erőműpark • Rossz hőszigetelésű, pazarló energiafelhasználású épületek • Lassan növekvő megújuló energiaforrás részesedés (2012 - 9,3%)
Nemzeti Energiastratégia 77 / 2011. (X.14.) OGY határozat „Atom – Szén – Zöld” forgatókönyv • A biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció alkalmazása • A hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása (tiszta szén és CCS technológiák) • A hazai megújuló energiaforrás részesedésének növelése (NCST) • Az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása • Az európai energia infrastruktúrához való kapcsolódás
Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (2012/2015) Hazai ásványvagyon potenciál felmérése: szénhidrogén, geotermia, szén, RFF+U, CCS és földgáz-tárolás Hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. •
Ásványvagyon-gazdálkodási stratégia kidolgozása
•
Ásványvagyon-gazdálkodási kutatási-fejlesztési és innovációs program kidolgozása
•
KFI programok/támogatás kialakítása: nem hagyományos CH kitermelését, a tisztaszéntechnológiának, a szénalapú vegyipari technológiák, a vízkivétellel nem járó geotermikus energia hasznosítás és visszasajtolás technológiai fejlesztési prioritások figyelembevétele;
•
Komplex természeti erőforrás-gazdálkodási és hulladék-hasznosítási stratégia kidolgozása
•
Hazai mélyművelésű szénbányák megnyitási lehetőségeinek vizsgálata
•
Javaslat kidolgozása a geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázatának kezelésére
•
Szemléletformálási és társadalmasítási programot a bányászati tevékenység társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében
•
Javaslat kidolgozása az állami földtani adatok adatgazdálkodási rendjének felülvizsgálatára, az energetikai ásványi nyersanyagkészletek nemzetközi auditálást is lehetővé tevő egységes földtani információs rendszer kialakításra, az adatok ebben történő nyilvántartására, annak fejlesztésére és folyamatos frissítésére
A potenciál-becslések alapjai: a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudásbázisa, integrált értékeléseket megalapozó országos modellek, adatbázisok
Medencealjzat
Földtani rétegsor
Üledékes medencék
Szénhidrogénföldtani modell
Földtani horizontok
Szeizmikus medencemodell
Medence süllyedéstörténet
Előfordulások
A szénvagyon potenciális nemzetgazdasági jelentősége Földtani Kitermelhető vagyon* vagyon*
Reménybeli vagyon**
10 534
2 530
8426
Kitermelt vagyon ** ~1500
Reálisan kitermelhető vagyon ** 6469
Reális kapacitás** 14,5
A hazai szénvagyon mennyisége, kitermelése (Mt) (forrás: *MBFH Ásványvagyon nyilvántartás, 2015. jan. 1-i állapot és **MFGI 2012 ÁCST háttéranyag)
Jelenleg
Külfejtés Ebből lignit Mélyművelés Ebből Mecsek Összesen
Millió tonna* 9,14 9,1 0,29 ** 0,00 9,43
PJ
Elméleti bővítési potenciál Millió tonna PJ
68,2 67,8 4,1 0,00 72,3
12,40 12,20 2,10-6,70 1,00-1,50 14,50
85,4 83,8 31,1-78,6 16,50-25,0 116,5-164,0
A hazai szénbányászat éves kapacitása és a bővítés lehetséges keretei
A szénfelhasználás „dilemmája”: energetika vs. vegyipar
éves
A hazai szénbányászat feltételeinek megteremtése Ami már megkezdődött… Nyilvántartások és meglevő adatbázisok korszerűsítése MFGI-MBFH
Ahol még sok a lehetőség… Bányanyitások elősegítése Bányatervezések serkentése (Szakmai koordináció)
Befektetői biztonság növelése (környezetvédelmi konszenzus)
A hazai szénfelhasználás projektek rendszerbe illesztése (foglalkoztatás, ellátásbiztonság, régiófejlesztés, iparűzés)
Alapadatok
Statisztikák - kimutatások
Szénhidrogének Magyarországon Szénhidrogén lelőhelyek
Szénhidrogén típus Kőolaj (Mt) Földgáz (Md m3) Nem hagyományos kőolaj (gázkondenzátum) (Mt) Nem hagyományos földgáz (Md m3)
Földtani vagyon*
Kitermelhető vagyon*
Reménybeli vagyon**
Kitermelt vagyon*
217,7 181,3
22,1 73,0
640 (Mt kőolaj egyenérték)
99,3 232,2
Reálisan kitermelhető vagyon** 22,1 73,0
419,0
45,6
nincs adat
0,00009
nincs adat
nincs adat
3813,6
1530,8
kb. 500
0,025
nincs adat
nincs adat
Magyarország földtani- és kitermelhető szénhidrogén vagyona (2014. jan. 1. MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás
Reális éves kapacitás** 0,6 2,1
A jövő (?) - nem-konvencionális szénhidrogének
A nem konvencionális szénhidrogén előfordulás nagy területre kiterjedő szénhidrogén felhalmozódást alkot, amely jellemzően nem áll hidrodinamikai hatások alatt (folyamatos kifejlődésű előfordulás). Az ilyen felhalmozódások egyedi eljárásokkal termelhetőek ki, a nyersanyag az értékesítést megelőzően jelentős feldolgozást igényelhet.
A rétegrepesztés környezeti hatásai Felszín alatti vízkészletek szennyeződése
repesztett zóna és legmélyebb vízadó talpa között több mint 2000 m zömében vízzáró üledékek repedések visszazáródása, elagyagosodása
Indukált földrengések
alacsony szeizmicitás (M~1,8) vastag üledékes összlet: jelentős energiaelnyelés magas geotermikus gradiens: mélyzónák képlékenysége: energiaelvezető és nem akkumláló)
Geotermia: valóban „nagyhatalom” vagyunk Európában? Kedvező földtani adottságok a Pannon medence kialakulása következtében (10-12 My) Földi hőáram: 100 mW/m2 Geotermikus gradiens: 45 °C/km
A hőmérséklet a felszín alatt már 1500 m mélyen is 80-100 °C, 2500 m alatt pedig gyakran meghaladja a 120 °C-ot
…szabályozási környezet
Jelenlegi hasznosítás
Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény: vízigények kielégítési sorrendje:
~1300 termálkút (>30 C) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
ivóvíz, közegegészségügy gyógyászati állatitatás természetvédelem gazdasági ENERGETIKAI egyéb
30-50 C 50-70 C 70-90 C 90 C <
kivett termálvíz (2011) 68,5 millió m3, 695,48 MWt/10 255TJ/év mezőgazdaság: 9,34 millió m3, 241,84 MWt /2800 TJ/év) fűtés: 6,76 millió m3, 132,97 MWt /1350 TJ/év) balneológia: 36,8 millió m3 265 MWt /5285 TJ/év) egyéb (ivóvíz!): 14,1 millió m3 47,37 MWt /650 TJ/év
A geotermia támogatás nélkül nem versenyképes Fő akadályok
Pénzügyi ösztönzők
Magas kezdeti költségek
közvetlen támogatás kedvező kamatozású kölcsönök
Földtani kockázat Hosszú megtérülés
kockázati alapok, kockázat-biztosítás Magas beruházási költség
beruházási támogatás, kedvező kamatozású kölcsönök
Alacsony haszon
zöldáram átvételi ár zöldhő átvételi ár adókedvezmények
Beruházási környezet bizonytalansága
gyorsan változó jogszabályi környezet hosszútávú garancia hiánya zöldáram és zöldhő átvételi árakra hosszútávú garancia hiánya kitermelési jogokra (- koncesszió 35 év) olcsó fosszilis energiahordozó árak
Bányászati koncesszió – kiszámítható környezet a kutatáskitermelésre: szénhidrogének, geotermikus energia (-2500 m), szénhez kötött metán, szén, ércek (bauxit és ritkaföldfémek is) 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 103/2011 (VI.29.) Korm. Rendelet az érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatokról 52 jelentés/tanulmány 33CH, 18GT, 1C 3 elnyert koncesszió
Összefoglalás Az integrált klíma- és energiapolitikai célkitűzések ellenére az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig: a fosszilis energiahordozók uralkodóak maradnak az energiamixben. Hazánk európai szinten alacsony CO2 kibocsátású ország, fosszilis energia-hordozókban nem szegény (szén- és lignit, nem-konvencionális szénhidrogének). Ezek, valamint a geotermikus potenciál növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és csökkentheti import függőségünket (Energia Stratégia). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervben számszerűsítette a készleteket, elemezte a reális kitermelés földtani lehetőségeit. A beinduló bányászati koncessziók kiszámítható környezetet teremtenek a stratégiai nyersanyagok kutatására, kitermelésére.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
