Carver – Scheier kulcsfogalmak Óturai Gabriella 2003. január 15.
1. Egyéni különbségek:
a
Elmélet:
eltérései elvont megállapítások
Intraperszonális folyamatok: Metateória:
Parszimónia elve:
Személyiség:
Személyiségmérés:
személyiség
egyének
közötti rendszere,
amely bizonyos összefüggések összefoglalására alkalmas a személyen belül végbemen pszichológiai (közvetít ) folyamatok irányító-tájékozódó feltevések rendszere, amely megszabja, hogy milyen elképzelések kerülhetnek az elméletbe az a követelmény, hogy az elmélet lehet leg minél kevesebb feltevésre (fogalomra) épüljön a személyen belüli pszichofizikai rendszerek dinamikus szervez dése, amely létrehozza az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolatés érzésmintáit a személyiség jellemzésére kialakított eljárás
2. Általánosítás (-hatóság):
a
Esettanulmány:
populációra való vonatkoztatása egyetlen személy mély és alapos
hatás:
Független változó:
kutatási
eredmények
tágabb
vizsgálata az egyik el rejelz változónak a többi változótól független hatása a függ változóra a kv által manipulált változó, amelynek hatásait megállapítani
szeretné
Függ
változó:
a kís-ben mért változó, amely az ok
Harmadik változó problémája:
Interakció:
- okozati kapcsolat okozati oldalát képviseli az a lehet ség, hogy két változó együttjárását egy vagy több nem mért változó okozza az egyik el rejelz változó hatása
Kísérleti kontroll:
attól függ, hogy a másik el rejelz változónak mi az értéke amikor a kutató saját élményei és emlékei felé fordul kutatási anyagért a nem tanulmányozott változók
Kísérleti módszer:
állandó szinten tartása változók manipulációja
Introspekció:
más
Következtetési statisztika:
változókra gyakorolt hatásainak kimutatása érdekében személyiség és kísérleti tényez ket ötvöz eljárás két dimenzió vagy változó ismételten tapasztalt szisztema-tikus együttjárása két változó kapcsolatának megí-
Leíró statisztika:
télésére szolgáló számítások valamely csoport számszer
Kísérleti személyiségkutatás: Korreláció:
Ok-okozati viszony:
Perszonológia: Szignifikáns: Változó: Véletlenszer
3.
besorolás:
jellemz inek leírására alkal-mazott összesítések az egyik dimenzión el idézett változások változást idéznek el valamely másik dimenzión a teljes személyiség vizsgálata annak valószín sítése, hogy valamely összefüggést nem a véletlen okozott olyan dimenzió, amely két vagy több értéket vehet fel kís. Csoportok kialakítása olyan módon, hogy a személyek jellemz i kiegyenlít djenek a csoportok között
Bels
konzisztencia:
Diszkriminációs validitás:
Egyetértési hajlandóság:
= bels
megbízhatóság; a mér eszköz
tételeire adott válaszok együttjárása a skála függetlensége olyan jellemz kt l, melyeket nem szándékoztak mérni vele a kérd ívtételek elfogadására,
Ismételt méréses reliabilitás:
vagyis az „igen” válaszokra való hajlam ugyanazt a jelenséget mennyire hasonlóan ítélik meg a megfigyel k a mér eszköz milyen mértékben méri azt, amire tervezték (split-half reliabilty) a mér eszköz különböz tételeire adott válaszok bels konzisztenciája (test-retest reliability) a mérési
Konstruktumvaliditás:
eredmények id beli stabilitása a mér eszköz mennyire pontosan
Konvergens validitás:
tükrözi azt a pszichológiai fogalmat, amelynek a mérésére tervezték a mér eszköz mennyire kapcsolódik
Kritérium alapú pontozás:
olyan egyéb személyiségjellemz khöz, amelyek elméletileg hasonlóak a mért jellemz höz = tapasztalati pontozás; azoknak a
Kritériumvaliditás:
tételeknek beválogatása a tesztskálába, amelyekre különböz csoportok különböz választ adnak a mér eszköz korrelációja az
Értékel
megbízhatósága:
Érvényesség=validitás: Felezéses reliabilitás:
Megbízhatóság/reliabilitás:
ugyanazon fogalom mérésére szolgáló más eszközökkel (face validity) a skála els látásra, ránézésre azt méri, amire tervezték a megismételt mérések konzisz-
Megfigyel i osztályozás:
tenciája, következetessége = megf. értékelés; a mérés
Látszatérvényesség:
veleti meghatározás:
során
másvalaki szolgáltat infot a vsz-r l =operacionalizáció; a fogalom meghatározása olyan események révén,
Objektív mutató: Önjellemzés: Racionális alapú tesztszerk.: Személyiségleltár:
Szociális megfelelési igény: Szubjektív mutató: Empirikus alapú tesztszerk.:
Válaszbeállítódás:
amelyekkel magát a fogalmat mérjük (vagy manipuláljuk) olyan mérési adat, mely még nem foglal magában értelmezést a személyek önmagukat osztályozzák elméleti megfontolások alapján döntik el, hogy mit és hogyan mérnek olyan összetett személyiségteszt, amely különböz skálákon a személyiség különböz dimenzióit méri önmagukat kedvez fényben feltüntet válaszbeállítódás vagy válaszstílus olyan mutató, melyben az értelmezés is szerepet játszik = tapasztalati; vizsgált adatok, és nem csupán elméleti megfontolások alkalmazása a skálába kerül tételek kiválogatásához a válaszok egyirányú torzítása
4. Aggregáció:
Cselekvésgyakorisági megközelítés:
valamely mérési változó több mérés összesítése révén történ létrehozása
Extravertált:
a vonás a cselekedetek puszta összegz dését fejezi ki, s nem valamilyen bels struktúra megnyilvánulása a viselkedési zavarok a sérülékenység és a stresszhelyzet kölcsönhatása nyomán jelennek meg társas és mozgalmas tevékenységeket
Faktor:
kedvel személy az értékelések
Diatézis-stressz modell:
Faktoranalízis J:
vagy
osztályzatok
együttjárásáért felel s statisztikai kifejezése
dimenzió
az együtt járó mérési csoportjának feltárására statisztikai eljárás
mutatók használt
Faktorsúly:
a mérési mutató és a faktor között
Forrásvonás:
számolt korreláció a viselkedés nyílt megnyilvánulásait
Idiografikus:
befolyásoló mögöttes diszpozíció a személyiség egyediségére
Implicit személyiségelmélet:
összpontosító megközelítés a személyiségvonások együttjárására
Interakcionizmus:
vonatkozó hétköznapi elképzelések a személyiség a helyzetekt l
Interperszonális kör:
függ en, és fordítva, a helyzetek a személyiségt l függ en határozzák meg a viselkedést a dominancia és a szeretet különböz
Introvertált:
mértékéb l adódó személyiségmintázat magányos tevékenységeket kedvel
Lexikai (szótári) kritérium:
személy a vonás fontosságának a szótárban rá
Metavonás:
utaló szavak alapján történ meghatározása két vagy több faktor egymással való korrelációjának statisztikai kifejezése valamely vonás birtoklása vagy
Népnyelvi fogalmak:
hiánya a társas
Másodrend
faktor:
viselkedés
minden
Szituacionizmus:
társadalomban és kultúrában közös jellemz i az emberek összehasonlítására irányuló megközelítés a személyiség és a viselkedés közötti leggyakrabban kapott kb. 0,30-os korrelációs érték a viselkedés els dleges meghatározói
Típusok:
a helyzetek éles határú,
Többváltozós elemzés:
személyiségkategóriák egyidej leg több dimenzió
Többcselekvéses kritérium:
számításba vev statisztikai eljárás több különböz , de fogalmilag
Nomotetikus: Személyiségegyüttható:
összetartozó tev mutató
nem
folytonos
viselkedésb l
hatását
össze-
Viselkedésjegyek:
Vonások:
=vonásindikátorok;a pszichopatológia vmely kategóriájához kapcsolódó vonások személyiségdimenziók, amelyek mentén az emberek különböznek egymástól
5. Affiliációs szükséglet:
Appercepció: Diagnosztikus: Els dleges szükséglet:
kapcsolatok kialakításának, fenntartásának, a másokkal való együttlétnek a szükséglete a motívum küls ingerre való képzeleti kivetítése valamely diszpozícióról informáló = viszcerogén ~ ; biológiai, pl.
Expektancia:
táplálékhiánnyal összefügg szükséglet = ETM; a sikerkeresés és a kudarckerülés motívumainak különbsége vmely viselkedés valószín kimene-
Gátolt hatalommotívum:
telének el vételezése az affiliációs szükséglet
Ered
teljesítménymotiváció:
szintjét
Manifeszt szükséglet:
meghaladó hatalmi szükséglet, az utóbbi kifejtésének korlátozásával mások befolyásolására irányuló motívum annak a mértéke, hogy vmely viselkedés mennyire képes kielégíteni a személy vmely szükségletét a szoros emberi kapcsolat igénye = nyomás; olyan küls inger, amely növeli a motívum szintjét olyan létez motívum, amely adott pillanatban nem fejez dik ki a viselkedésben az a motívum, amely aktuálisan
Másodlagos szükséglet:
befolyásolja a cslekvést = pszichogén ~ ; pszichológiai vagy
Motívum:
szociális motívum bizonyos élményre
Hatalomszükséglet: Incentív érték:
Intimitásszükséglet: Küls /környezeti ráhatás: Latens szükséglet:
való
készenlét
köré szervez kognitív-affektív folyamatok csoportja
Perszonológia: Szükséglet: Teljesítményszükséglet: Tematikus appercepciós teszt:
a teljes személyiség vizsgálata olyan kielégítetlen bels állapot, amely motiválja a viselkedést az akadályok leküzdésére és valamely színvonal elérésére irányuló motívum = TAT; módszer a motívumok er sségének narratív (elbeszél ) fantáziáin keresztül történ felmérésére
6. Adoptációkutatás:
a gyermekek és a biológiai, illetve az örökbe fogadó sonlító vizsgálata
Aktivitásszint: Allél: Asszortatív párválasztás:
Cerebrotónia:
szül k
összeha-
a viselkedés általános intenzitása, sebessége, lendületessége adott gén valamely változata (szelektív) valamilyen jellemz n alapuló, s nem pedig véletlenszer párválasztás lelki
túlérzékenység,
amely
az
aggodalmaskodás és szociális gátlásosság kialakulásának kedvez Egyirányú szelekció:
olyan evolúciós folyamat, ahol valamely tulajdonságdimenzió bizonyos széls értékei alkalmazkodási el nyt jelentenek
Ektomorfia:
törékeny, vékony testalkat
Emocionalitás:
érzelmi izgalomra való hajlam testes, kövérkés alkat az állatok természetes környezetükben történ tanulmányozása
Endomorfia: Etológia: Genetikai hasonlóságelmélet:
Genom:
az az elképzelés, hogy az emberek aszerint cselekszenek, hogy a sajátjukhoz hasonló gének reprodukcióját el segítsék a kromoszómakészletben hordozott gének összessége
Heterozigóta (HZ) ikrek:
kétpetéj
ikrek
Ikerkutatás:
kutatási módszer, melynek során monozigóta ikerpárok hasonlóságát vetik össze heterozigóta ikerpárok hasonlóságával
Inkluzív fitness:
gének továbbörökítése a rokonok túlélése révén a diagnózis egybeesésének mértéke az ikerpár két tagja esetében a viselkedéses jellemz k örökdésének tanulmányozása fejlett izomrendszerrel bíró testalkat egypetéj ikrek adott jellemz mentén megfigyelhet
Konkordancia: Magatartásgenetika: Mezomorfia: Monozigóta (MZ) ikrek: Örökölhet ség:
változatosság genetikai magyarázható része
tényez kkel
Stabilizáló szelekció:
olyan evolúciós folyamat, amelyben valamely tulajdonságdimenzió közepes értékei alkalmazkodási el nyt jelentenek
Szociabilitás:
hajlam
Szociobiológia:
arra,
hogy
az
egyedüllét
helyett inkább más emberek társaságát részesítsük el nyben a társas viselkedés evolúciós alapjainak tanulmányozása
Szomatotípus:
= testalkati típus; az emberi testalkat leírása 3 dimenzió segítségével
Szomatotónia:
a kaland és a intenzív keresése
Temperamentum:
olyan öröklött vonás, amely az élet korai szakaszában megnyilvánul
Viszcerotónia:
oldott szociabilitás szeretet
fizkai
és
aktivitás
kényelem-
7. Anabolikus szteroidok:
kémiai vegyületek, amelyek a szervezetnek az izomszövet természetes újrafelépítésére irányuló folyamatait mesterségesen idézik el
Dexametazón szupresziós teszt:
= DST; a biológiai alapú depresszió
Elektroencefalogram:
diagnosztizálására alkalmas vizsgálati eljárás = EEG; a magasabb agyi területek összegzett elektromos aktivitásának rögzítése
Farmakoterápia: Felszálló retikuláris aktiváló rendszer:
gyógyszerek kezelés
alkalmazásán
alapuló
Impulzivitás: Kemoterápia:
= ARAS; az agykérgi éberségért felel s aktiváló agyi struktúra a jutalom el vételezésének mér-téke gyógyszerek alkalmazásán alapuló
Negatív affektivitás:
kezelés hajlam
Orientációs reakció:
átélésére olyan válaszforma, amely több inger
Pozitív affektivitás:
felvételét teszi lehet vé hajlam pozitív érzelmek
Szenzoros élménykeresés:
átélésére hajlam a változatos, új és izgalmas
Szociopátia:
ingerek keresésére antiszociális személyiség,
Szorongás: Védekez válasz:
Vigilanciafeladat:
Viselkedéses gátlórendszer:
Viselkedéses megközelít rendszer:
Viszcerális (zsigeri) agy:
negatív
érzelmek
gyakori
gyakori
amely
a
következményeket figyelmen kívül hagyó, impulzív visel-kedésben fejez dik ki a büntetés el vételezésének mértéke az ingerek kisz résével járó válaszforma a túlzott ingerlés kerülésére olyan feladat, amely éber összpontosítást igényel a más ingerek közé beágyazott cél-ingerre = BIS; azok az agyterületek, amelyek a büntetés el vételezését szabályozzák = BAS; azok az agyterületek, amelyek a jutalom el vételezését szabályozzák Eysenck kifejezése az agy érzelmi központjaira
8. Anális szakasz:
a pszichoszexuális fejl dés második
Eltolás:
szakasza, ahol a szoba-tisztaságra szoktatással kapcso-latos anális szükségletek te-remtenek válsághelyzetet vki máshoz való hasonlatosság és tartozás érzésének kialakulása egy gondolat vagy impulzus tudatosodásának megakadályozása = antikatexis; energiabefektetés egy impulzus vagy képzet el-nyomásába az ösztönén által végzett m ve-let: amikor megalkotja a vágyott tárgy tudattalan képzetét az impulzus eltolása eredeti
Erogén zóna: Életösztönök (eros): Én (ego):
céljáról egy másikra a test szexuálisan érzékeny területe túlélési és szexuális ösztönök a személyiség racionális része,
Azonosulás (identifikáció): Elfojtás: Ellenmegszállás: Els dleges folyamat:
Fallikus szakasz:
amely a valóságot pragmatikusan (ugye Luj??) kezeli az én azon képessége, amely lehet vé teszi az ego egyensúlyo-zását az ösztönén, a felettes én és a valóság verseng követel-ményei között a felettes énnek az a része, amely a tökéletességet testesíti meg és a helyes viselkedést jutalmazza a pszichoszexuális fejl dés harmadik
Felettes én (szuperego):
szakasza, ahol a krízist az ellenkez nem szül felé irányuló szexuális vágyak okozzák a személyiségnek az az összetev je,
Éner :
Énideál:
Fixáció:
Genitális szakasz:
amely az erkölcsi tökéletességet keresi a pszichoszexuális fejl dés vmely korai szakasza konfliktusainak megoldatlansága a fejl dés végs szakasza, érett és kölcsönösen kielégít szexuá-lis kapcsolat egy másik sze-méllyel
Halálösztön (thanatos):
Introjekció: Kasztrációs szorongás:
Katarzis: Latenciaszakasz: Lelkiismeret:
Libido: Másodlagos folyamat:
Megszállás (katexis): Orális szakasz:
Ödipusz-komplexus:
Örömelv: Ösztönén (id): Péniszirigység:
Strukturális modell:
önpusztító
ösztön,
amely
kifelé
fordulva gyakran agresszióként jelentkezik a szül k értékeinek beépítése a felettes énbe a fiúk félelme (a fallikus szakaszban) attól, hogy apjuk riválisnak tekinti és kasztrálni fogja ket az emocionális feszültség levezetése a fallikus szakasz krízisei után az átmeneti nyugalom periódusa a felettes énnek az a része, amely az erkölcsi mércék megsértését bünteti az életösztönök együttes ener-giája az ego által végzett m velet, amikor racionálisan keres a szükségletkielégítésre alkalmas tárgyat pszichikus energia befektetése a kívánt cselekvésbe vagy képzetbe a pszichoszexuális fejl dés els szakasza, amelyben az elválasztással kapcsolatos orális szükségletek okoznak válságot az ellenkez nem szül re vonatkozó vágyak, valamint az azonos nem szül megtorlásától való félelem együttese az az elképzelés, hogy az ösztönök azonnali kielégülésre törekszenek a személyiség si része, minden energia forrása a lányok irigykedése a ffiakkal szemben, mivel kasztráltnak érzik magukat Freud azon személyiségmodellje, amelyben 3 összetev t (id, ego, szuperego)
feltételez
Szublimáció:
az
elfogadhatatlan
ösztönkészte-tés
Tudatel ttes:
átalakítása szociálisan elfo-gadott aktivitásba Freudnak a 3 lelki tartományra (tudat, tudatel ttes, tudattalan) vonatkozó modellje az a lelki tartomány, amely
Tudattalan:
lényegében az emlékezetnek felel meg az a lelki tartomány, amely nem
Valóságelv:
hozzáférhet a tudat számára az az elképzelés, hogy
Topografikus modell:
Valóságpróba:
Vágyteljesítés:
a
cselekvéshez tekintetbe kell venni a küls világ korlátait az ego ellen rz funkciója: miel tt akcióba kezd, azt vizsgálja, vajon megvalósíthatók-e tervei a vágyott tárgy tudattalan képzetének megalkotása
9. Álommunka:
Áttétel (indulatáttétel):
Belátás:
Elfojtás: Elhárító mechanizmus:
Ellenállás:
Ellentétbe fordítás mechanizmusa: Eltolódás: Elvétés (parapraxis): Intellektualizáció: Latens álomtartalom:
azok a folyamatok, melyek a latens álomtartalmat átdolgozzák és manifeszt tartalommá alakítják vmilyen konfliktuózus tárgyra vonatkozó érzelem áthelyezése a terapeutára az élet vmely korábbi konfliktusának érzelmi újraélése a terápia során az impulzus vagy gondolati tartalom tudattalanba szorításá-nak folyamata énvéd stratégia, amely a fenyegetések elfeésével csökkenti a szorongást a fenyeget tartalmak tudatossá válásának elkerülésére irányuló kísérlet a terápia során a fenyeget tartalmak ellentété-nek megjelenése az álomban az ösztönén impulzusának áthelyezése az eredetit l eltér célra szóbeli, viselkedésbeli, vagy emlékezeti hibázás szakszer nek t és érzelem-mentes gondolkodás (lappangó) a szimbolikus álomké-pek mögöttes tartalma
Manifeszt álomtartalom: Másodlagos megmunkálás:
Morális szorongás:
Nappali élménymaradványok: Neurotikus szorongás:
Projekció:
Projektív eljárások:
Racionalizáció: Reakcióképzés: Reális szorongás: Regresszió:
Rorschach-teszt:
Spontán gyógyulás: Szabad asszociáció:
Szimbolizáció:
Szorongás:
Szublimáció:
Tagadás:
(nyílt) azok a képzetek, melyek a felidézhet álomképeket alkotják az álom tartalmának kiegészítése abból a célból, hogy az vmilyen módon értelmessé váljék félelem minden olyan viselke-dést l, amely áthágja a felettes én erkölcsi szabályait az éber élet aktuális feszültsé-gei félelem attól, hogy az ösztönén impulzusai kiszabadulnak az én ellen rzése alól és bajt okoznak saját fenyeget vágyunk vagy tulajdonságunk másvalakinek tulajdonítása olyan személyiségmérési módsze-rek, melynek során a tudattalan vmilyen bizonytalan ingerre vetül ki a cselekvés vagy esemény elfogadható, de helytelen magyarázata a bels impulzussal éppen ellentétes viselkedés a valós veszélyekt l való félelem visszatérés a fejl dés korábbi szakaszára jellemz megküzdési módhoz projektív teszt, amelyben tintafoltokat használnak bizonytalan ingerként terápiás beavatkozás nélkül jelentkez javulás terápiás módszer, melyben a páciensnek habozás nélkül ki kell mondania mindent, ami eszébe jut az elfogadhatatlan latens álomtartalom átalakítása nem fenye-get szimbólumokká kellemetlen érzés, mely figyelmezteti az ént, hogy vmilyen káros dolog fog bekövetkezni az ösztönén impulzusainak átalakítása szociálisan elfogadható cselekvéssé valós helyzet létezésének elutasítása
10. Archetípusok:
Effektanciamotívum:
a világnak azok a mozzanatai, amelyek felismerésére, illetve észlelésére az emberek öröklött hajlammal rendelkeznek a környezetre gyakorolt hatás szükséglete
Egokontroll: Egorugalmasság:
Ellentétek elve:
Els dleges énautonómia:
Életstílus:
Énpszichológia:
Fels bbrend ségi komplexus:
Funkcionális autonómia:
Hibás életstílus:
Kisebbrend ségi érzések:
Kisebbrend ségi komplexus:
Kollektív tudattalan: Kompetenciamotívum:
Másodlagos énautonómia: Megismerési szükséglet:
Szervi alacsonyabbrend ség:
az ösztönkésztetések módosításá-nak vagy gátlásának képessége az egokontroll módosítására való képesség az új helyzeteknek megfelel en a személyiség egymásnak ellent-mondó és egymást kiegyensúlyozó pólusokból tev dik össze az én már a születés pillanatában is önállóan, az idt l függetlenül létezik a személy kisebbrend ségi érzéseinek és fölényre törekvéseinek mintázata azok a neoanalitikus elméletek, amelyek az énm ködéseknek tulajdonítanak központi szerepet súlyos kisebbrend ségi érzések nyomán, azok kompenzálására létrejöv túlzott fölényre törekvés vmely cselekvésforma fenntartása akkor is, amikor az eredeti cél már nem érvényes olyan életstílus, amely az alkalmazkodásban vagy a fölény elérésében nem hatékony annak felismerése, hogy kisebbnagyobb mértékben valamiben fogyatékosak a képességeink olyan súlyos kisebbrend ségi érzések, amelyek azt sugallják, hogy képtelenek vagyunk az élet problémáinak megoldására emberi és ember el tti el deink-t l öröklött egyetemes emlékeink a környezet hatékony kezelésére vagy a hatékony alkalmazkodásra irányuló motívum az önmagában is örömszerz énm ködés az élmények és tapasztalatok átgondolásának és értelmes szerkezetbe rendezésének igénye a test vmely részének fogyatékossága vagy sérülékenysége, melynek következtében az adott testrész fogékonyabb lesz a megbetegedé-sekre
11. Áttétel:
az a jelenség, amikor az eredetileg a szül kre kifejlesz-tett selftárgy-
reprezentációink másokat Egész életen át tartó fejl dés
Énidentitás: Énmin ség:
Epigenezis:
Idegen helyzet: Identitásállapot:
Identitáskrízis: Játékterápia: Köt dés:
Narcizmus:
Neurotikus szükségletek:
Ördögi kör:
Pszichohistória:
Pszichoszociális krízis:
Selftárgy:
Szeparáció-individuáció:
Szimbiózis:
Szociális érdek:
fényében
látunk
az az elképzelés, mely szerint a fejl dési folyamatok életünk végéig nem zárulnak le a társas valósággal való tranzakciók által létrehozott általános énérzés = éner s (?), erény; vmely krízis sikeres megoldása után kialakuló személyiségállapot az embriológiából átvett elgondolás, mely szerint a fejl dés bels terve már az élet kezdetén jelen van a csecsem k anyához való köt désmintázatait vizsgáló eljárás annak osztályozása, hogy vajon történt-e identitáskrízis és sikerült-e valamilyen identitást elérni önmagunk többféle szereplehet ségének kiélezett id szaka a játék alkalmazása a gyermekterápiában vki máshoz f érzelmi kapcsolat (hát ez így elég pongyolán lett fogalmazva…) az én vélt grandiózus fontosságának tudata és külön-leges jogok birtoklásának érzete a szorongás leküzdésére használt stratégiák túlzott alkalmazásából ered szükségletek Horney fogalma arra a körfolyamatra, amelyben mások figyelmére vágyunk, ám ez nem teljesül, s ezáltal a szükséglet feler södik történelmi alakok tetteinek elemzése az identitásfejl dés tanulmányozása végett (vagy konfliktus) valamely interperszonális problémával való megküzdés szakasza, melyben a növekdési potenciál és a sérülékenység egyaránt fokozott a magunk számára kiemelt jelentéssel bíró másik személy mentális szimbóluma a különálló identitás elérésének folyamata; az anyával alkotott fúzió felbontása az a szakasz, amelyben a csecsem élményeiben mintegy összeolvad az anyával az a szükséglet, hogy másokkal összhangban éljünk
Tárgykapcsolatok:
Tükrözés:
az individuum szimbolikus viszonya más személyekhez (f ként a szüleihez) másvalakinek nyújtott pozitív figyelem és támogatás
12. Averzív kondicionálás: Behaviorista személyiségmérés: Biofeedback:
Büntetés:
Diszkrimináció: Diszkriminatív inger: Drive:
Ellenkondicionálás:
Érzelmi kondicionálás: Feltételes inger (CS):
Feltételes válasz (CR):
Feltétlen inger (US): Feltétlen válasz (UR): Fiziológiai mérés: Fóbia: Folyamatos meger sítés:
Formálás:
Generalizáció:
(vagy terápia) averzív válasz kapcsolása vmely pozitív ingerhez a személy nyílt viselkedésének megfigyelésén alapuló eljárások a bels viselkedés ellen rzésének tanulása instrumentális kondicionálás útján olyan esemény, amely csökkenti a megel viselkedés megjelenési valószín ségét különböz válaszok tanulása különböz ingerekre valamely viselkedés megjelenését irányító inger motivációs állapot, amely a szokáshierarchiában magasan álló viselkedések megjelenési valószíségét növeli olyan érzelem társítása valamely ingerhez, amely különbözik attól az érzelemt l, amit az inger jelenleg kivált olyan klasszikus kondicionálás, amelyben a CR érzelmi válasz olyan, kezdetben semleges inger, amit a kondicionáláskor a feltétlen ingerrel együtt mutatnak be klasszikus kondicionálás útján elsajátított válasz a feltételes ingerre olyan inger, ami reflexes (feltétlen) választ vált ki reflexes válasz a feltétlen ingerre érzelmi válaszok fiziológiai vetületeinek mérése megalapozatlanul er s félelem az ingerek bizonyos osztályától olyan terv, amelyben valamely viselkedés minden egyes megjelenését meger sítés követi a viselkedés megváltoztatása a viselkedés bizonyos mozzanatainak meger sítése révén hasonló válaszadás különböz ingerekre
Instrumentális kondicionálás:
Interoceptív kondicionálás:
Jutalomelmaradás: Kioltás:
Klasszikus kondicionálás: Konfliktus:
Magasabb rend
kondicionálás:
Meger sít : Megvonás:
Pozitív meger sítés: Radikális behaviourizmus:
Reflex: Részleges meger sítés:
Részleges meger sítési hatás:
Szisztematikus deszenzitizáció: Szokáshierarchia:
Szukcesszív megközelítés:
Viselkedésmódosítás:
Zsetongazdaság:
olyan eljárás, amelyben a viselkedés megjelenési valószín -sége valamely kívánatos esemény következtében n olyan klasszikus kondicionálás, amelyben az ingerek egyike a testen belülr l származik az averzív inger elmaradása klasszikus kondicionálásban a CR elhalványulása, amikor a CS többször fordul el US nélkül; instrumentális kondicionálás ese-tén a viselkedéstendencia csökke-nése a meger sítés elmara-dása miatt semleges inger feltétlen ingerrel való párosítása két egymással összeegyeztet-hetetlen viselkedéstendencia id -ben egybees megjelenése ahol a korábbi CS a kondicionálás újabb esetében US-ként szerepel olyan esemény, amely fokozza a megel viselkedést fegyelmezési eljárás, amelynek során a gyermeket távol tartják az élvezetes tevékenységt l olyan meger sítés, amely valamely kívánt inger megszerzésével jár az az álláspont, amely szerint a viselkedést kizárólag megfigyel-het eseményekkel szabad magya-rázni olyan esemény, amelyben az inger automatikus választ vált ki olyan eljárás, amelyben a viselkedést nem er sítik meg minden egyes alkalommal, amikor megjelenik a részleges meger sítésen keresz-tül elsajátított viselkedés jobban ellenáll a kioltásnak terápiás eljárás a félelem kioltására a személy lehetséges válaszainak megjelenési valószín ségük sze-rinti rangsora a kívánt viselkedéshez egyre közelebb es viselkedések meger sítése révén történ formálás = viselkedésterápia; a viselkedés kondicionálási folyamatok révén történ megváltoztatására irányu-ló terápiás eljárás leg intézeti körülmények között alkalmazott viselkedésformáló eljárás, amelyben zsetonokat használnak meger sít ként
13. Androgínia:
a férfias és n ies együttes el fordulása
Behelyettesít (vikariáló) érzelmi arousal: Behelyettesít meger sítés:
Incentív: Jelentésgeneralizáció: Készséghiány: Kognitív viselkedésmódosítás:
Kontrollhely:
Megfigyeléses tanulás: modell:
Nemi szerep:
Önkontroll: Önmeger sítés: Résztvev
mások érzelmeinek átélése, más néven empátia
(vikariáló)
Fölényes modell: Hatékonyságelvárás:
Megküzd
tulajdonságok
modell:
Stressz elleni „beoltás”:
Szimbolikus modellek: Szociális meger sítés: Tanult tehetetlenség:
a valaki más által tapasztalt meger sítés hatása a személy viselkedésére az a modell, aki nem mutat félelmet bizonyosság abban, hogy valamit képesek vagyunk sikeresen megcsinálni valamely viselkedéskövetkezmény szubjektív értéke valamely jelentésdimenzió mentén történ általánosítás a szükséges viselkedés vagy jártasság elégtelensége vagy hiánya olyan terápiás eljárás, amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani abból a meggy désb l adódó személyiségdimenzió, hogy viselkedésünk következménye t lünk vagy küls er kt l függ új viselkedési készség elsajátítása, vki más megfigyelése révén olyan modell, aki végül leküzdi kezdeti félelmét olyan viselkedésformák, amelyeket inkább az egyik, mint a másik nemhez kapcsolunk saját viselkedésünk szabályozása, olykor korlátozása valamely sikeres cselekedetért önmagunknak adott jutalom a nehézséget okozó viselkedés gyakorlása a terapeuta mint modell segítségével olyan képességek kifejlesztése terápiás úton, amelyek segítsé-gével a stresszorokszéles skálá-jával leszünk képesek megküzdeni a sajtóban, mozifilmeken vagy tévében megjelen modellek más személy(ek)t l kapott dicsé-ret, szeretet, elfogadás vagy egyetértés a motiváció és er feszítés alacsony szintje kontrollálhatat-lan helyzetek sorozatos átélése nyomán
14. Aktuális énkép: Aktualizáció:
Csúcsélmény: Dasein (Lúúúj!;o)):
Egyéniségvesztés:
Egzisztenciális b ntudat:
Egzisztencialista
:
Encounter csoport: Énkép iránymutató összetev i:
Értékfeltételek: Érzékenységnövel
csoport:
Érzések tisztázása:
Feltétel nélküli pozitív értékelés:
Feltételhez kötött önértékelés:
Feltételhez kötött pozitív értékelés:
Hiányalapú motívumok: Humanisztikus :
Ideális énkép (énideál):
ahogyan a személy a jelenben látja önmagát olyan növekedésre irányuló haj-lam, mely fenntartja és kitelje-síti az organizmust az intenzív önmegvalósítás szubjektív átélése a „világban való lét”, az egyén autonóm személyes létezésének teljessége = dezindividuáció; feloldódás a csoportban, ami akár normaszeg viselkedéshez is vezethet abból fakad, hogy életünk során képtelenek vagyunk beteljesíteni minden lehet ségünket az a felfogás, mely szerint az emberek maguk felel sek azért, hogy értelmet adjanak életüknek olyan kváziterápiás eljárás, melynek célja a személyes növekedés elérése azok az énjellemz k, amelyekkel a személy rendelkezni szeretne (ideális self), vagy amelyekkel mások szerint rendelkeznie kellene (elvárt self) a pozitív értékelés feltételhez kötése az encounter csoport alternatív elnevezése az az eljárás, mely során a terapeuta újrafogalmazza a kliens által kifejezett érzéseket olyan elfogadás és szeretet, amelyhez nem kapcsolódnak teljesítend követelmények a személy önmagát bizonyos követelmények teljesítése esetén ismeri vagy fogadja el a másoknak nyújtott szeretet bizonyos követelményekhez kapcsolása a személy hiányállapotát tükrözik a pszichonak az az ága, mely a személyes növekedés vagy fejl dés univerzális képességét emeli ki azok a személyes értékek, melyek felé az egyén törekszik
Kliensközpontú terápia:
Kongruencia:
Lelki edzettség:
Növekedésalapú motívumok: Organizmikus értékel folyamat: Önmeghatározottság: Önmegvalósítás: Önsorsrontás:
Pozitív értékelés: Q-rendezés:
Reaktancia:
T-csoport: Tartalom újrafogalmazása:
Tartalomelemzés:
Teljességgel m köd személyiség: Transzcendentális önmegvalósítók:
az értékfeltételek felfüggesztése vagy felszámolása révén a klienst arra készteti, hogy szembenézzen érzéseivel és elvállalja azokat az énkép egységessége (integritása), valamint az énkép és a tapasztalatok összhangja (koherenciája) a self és a tapasztalatok kongruenciáját kifejez személyiségvo-nás (diszpozíció) önmagunk kiterjesztését és kibontakoztatását tükröz motívumok az önmegvalósítás folyamatáról tájékoztató bels jel amikor a személy maga dönt aról, hogyan cselekedjen az énképet fenntartó vagy kiteljesít növekedési folyamat olyan helyzetek választása, melyekben nehéz sikert elérni, így a személy megmenekülhet attól, hogy saját magát kelljen hibáz-tatnia kudarcai miatt elfogadás és szeretet olyan mérési módszer, amely során a vizsgált személyek aszerint csoportosítanak személyiségleíró állításokat, hogy azok mennyire illenek rájuk arra irányuló motiváció, hogy visszaszerezzük vagy újra megszerezzük fenyegetett szabadságunkat az encounter csoport alternatív elnevezése olyan eljárás, amely során a terapeuta más szavakkal megis-métli a kliens által kifejezett kognitív tartalmat interjúban szerepl állítások csoportosítása különféle kategó-riák mentén és az egyes csopor-tokba kerül állítások számának összehasonlítása
az önmagát megvalósító, talatokra nyitott személy
tapasz-
azok a személyek, akiknél az aktualizációs folyamat az énképet meghaladva az egyetemes léthez kapcsolódik
15. Általános másik perspektívája: Átjárhatóság:
ntudat:
El rejelzési hatékonyság:
Els dleges értékelés: Érvényesség fókusza:
Érvényességi tartomány: Fenyegetés:
Hallgatólagos pólus:
Kiemelked
pólus:
Kiterjesztés:
Konstruktív alternativizmus:
Magszerepek:
Másodlagos értékelés:
Meghatározás:
Rep-teszt:
Rögzítettszerep-terápia:
Személyes konstrukció:
összesített elképzelés arról, hogy mások hogyan vélekednek rólunk a konstrukció kiterjeszthet -ségének mértéke olyan esemé-nyekre, amelyekre korábban még nem alkalmaztuk észlelt ellentét saját akcióink és mások ránk vonatkozó szerepelvárásai között azt fejezi ki, hogy milyen sikeresen alkalmazható a konst-rukció az eseményekre a környezeti fenyegetés észlelésének folyamata azok az események az érvényességi tartományon belül, amelyekre a konstrukció el rejelz értéke a legnagyobb azok az események, melyekre valamely konstrukció használható annak érzékelése, hogy a konstrukciós rendszer átszerve-zésre szorul a konstrukciónak az a végpontja, amelyet aktuálisan nem alkal-mazunk az esemény meg-konstruálásakor a konstrukciónak az a végpontja, melyet az esemény konstrukciójára aktuálisan alkalmazunk a konstrukció alkalmazása ismeretlen eseményre a konstrukció érvényességi tartományának növekedése érdekében az az elképzelés, hogy minden esemény sokféleképpen konstru-álható meg az életünkben központi helyet elfoglaló szerepek, melyek identitásérzésünkhöz járulnak hozzá annak meghatározása, hogyan válaszoljunk a környezeti fenyegetésre a konstrukció szokásos módon való alkalmazása, melynek révén a konstrukció árnyaltabbá válik a személy legfontosabb konstrukcióinak azonosítására szolgáló teszt olyan eljárás, amelyben a klien-sek jelenlegi énkoncepcióiktól némileg különböz szerepet ját-szanak el az események értelmezésére használatos mentális reprezentáció
Szerepfelvétel: Szimbolikus interakcionizmus:
Szorongás:
Védekez (defenzív) újraértékelés:
mások rólunk szóló konstruk-cióinak megkonstruálása az az elmélet, amely szerint az én a szociális interakciók folya-matában jön létre arra adott válasz, hogy a tapasztalt eseményre nem tudunk megfelel konstrukciót alkalmazni a
fenyegetés
nem
létez ként
való
meghatározása 16. Alapértelmezés: Attribúció: Automatikus gondolatok:
Csomópont: Deklaratív tudás: Elmosódó vagy életlen halmaz:
El feszítés:
Énkomplexitás: Énséma: Epizodikus emlékezet: Forgatókönyv:
Információ: Kognitív átformálás: Kognitív mérés: Kognitív terápia:
Kognitív triász: Lehetséges self: Mintapéldány:
valamit igaznak tartani mind-addig, amíg ki nem derül az ellenkez je valamely esemény okára vagy okaira való következtetés önmagunkkal kapcsolatos bels párbeszéd, amely gyakran gátolja a viselkedést az emlékezeti tár információ-hordozó területe a szemantikus és az epizodikus memória olyan tulajdonságokkal definiált kategória, mely nem feltétlenül szükséges vagy elengedhetetlen a kategóriatagsághoz az emlékezet valamely elemének aktivációja a benne tárolt információn keresztül az énséma tagoltságának és differenciáltságának mértéke az én sematikus reprezentációja az események id rendje szerint szervez emlékezet a sztereotipizált eseménykate-gória leképezésére szolgáló emlékezeti struktúra bizonytalanságot csökkent ténye-z (ez aranyos :o)) a személy saját tapasztalatainak eltér , pozitívabb megközelítése a kognitív folyamatok és a tudat tartalmának vizsgálati módszerei a kognitív torzítások és az azokból fakadó rossz közérzet (distressz) csökkentése a selfr l, a világról és a jöv l való gondolkodás negatív mintái önmagunk – elvárt, kívánt, rettegett, stb – jöv képe a kategória valamely konkrét példája
Procedurális tudás:
Prototípus:
Séma: Szemantikus emlékezet: Szociális intelligencia:
Szociális megismerés:
a deklaratív tudás alkalmazására, felhasználására és átalakítására vonatkozó tudás a kategória képviselete (reprezentációja) a kategória „legjobb” tagja segítségével az emlékezetben megszervez tudás a jelentés szerint szervez emlékezet a szociális élet problémáinak megoldására szolgáló készségek és ismeretek a szociálisan jelent s ingereket feldolgozó összessége
kognitív
folyamatok
17. Attit d: Célfeladás:
Cselekvésazonosítás:
Döntési fa:
Ellen rzés:
Elv: Eszköz-cél elemzés:
Komparátor: Konfliktus:
Motoros séma: Program:
Szubjektív norma:
valamely cselekvés kívánatossá-gának személyes értékelése adott cél érdekében történ önszabályozás megszakítása és háttérbe szorítása az a mód, ahogyan a személy elgondolja vagy címkézi az éppen végzett cselekvést igen-nem döntésekb l és az egyes döntéseket követ cselekedetekb l összef zött mátrix olyan kapcsolat, melyben az egyik folyamat egy másik folyamat bekövetkezését l függ tág, absztrakt cselekvésjellemz , mely számos programban megjelen-het valamely általános cél elérésére szolgáló terv megalkotási folyamata, melynek során az általános célt egymás után következ konkrétabb célokra (eszközökre) bontjuk két értéket egymáshoz hasonlító mechanizmus kísérlet az önszabályozásra két egyidej , de egymással nem összeegyeztethet cél esetén a mozgásutasításokra vonatkozó információ mentális szervez dése valamely eseménykategóriában a cselekvések számára szolgáló (a forgatókönyvhöz hasonló) iránymutatás a személy benyomása arról, hogy mások hogyan értékelik cselekedeteiket
Visszacsatolási hierarchia:
Visszacsatolási kör:
Vonatkoztatási érték:
visszacsatolási körök megszervedése, melyben a fölérendelt körök vonatkoztatási értékekkel szolgálnak az alárendelt körök számára olyan önszabályozó rendszer, amely adott összehasonlítási érték körüli állapotot tart fenn az összehasonlítást szolgáló norma vagy cél
18. El készítettség:
Izomorfizmus: Kritikus periódus:
bizonyosfajta kondicionálás azért megy végbe könnyebben, mert a szervezet biológiailag felkészült a fogadására két metaforikusan különböz elmélet pontos megfeleltethet sé-ge az az id szak, amelyben a tanulás nagy valószín séggel végbemegy, ha bekövetkezik egyáltalán