A tartalomból: - A tizedik CableWorld hírek - A digitális jelek szintjének mérése - Az üvegszálas átvitel alapjai - A hangjelek tömörítése az MPEG rendszerben - A saját fejlesztésű műholdvevőnk üzemi tapasztalatai - A konvolúciós átszövés - Kérirányú házerősítő távtáplált tápegységgel - Az OMFB támogatásának legújabb eredményei - Bemutatkoznak fejlesztőink - Árpolitikánk 1999-ben
hírek A CableWorld Kft. technikai magazinja 1999. február
Számunk fő témája:
A fénykábelek világa
10.
CWH
hírek
10 × CableWorld Hírek A milleniumnál és a 2000. esztendőnél vannak kisebb fordulópontok is. Például a CableWorld Hírek-é, amelynek most a 10. számát tartja kezében a nyájas Olvasó. Valóban, 1996 februárjában köszönt be lapunk az első számmal, s azóta már tízedszer jelentkezünk. A lap indításakor célunk nem annak a stílusnak a felelevenítése volt, amelyet a közelmúlt üzemi lapjai képviseltek, fő helyen a kerületi pártvezetők kenetteljes üzemlátogatásáról szóló lebilincselő tudósítással, majd a brigádélet érdekfeszítő eseményeivel, hogy végül az utolsó oldalt átengedjék az veteránok vidám találkozójáról és az üzemi sakkélet dinamikus fejlődéséről szóló beszámolónak. A CableWorld Hírek célja kizárólag a kábel-tv szakma aktuális műszaki kérdéseinek tárgyalása, új elvek, módszerek, készülékek, áramkörök, jelenségek, gondok és megoldások ismertetése, amelyekhez az ismeretek cégünknél a napi munka - a készülékfejlesztés, -gyártás, rendszerépítés - során "hivatalból" jelentkeznek és felhalmozódnak. Ezekhez minimális terjedelemben járulnak csak cégünkről és dolgozóinkról szóló cikkek, de úgy véljük, hogy aki kábel-tv rendszerét (tehát bizonyos fokig egzisztenciáját) CableWorld termékekre építi, azt érdekli, hogy ezeket ügyes kezű amatőrök bütykölik egy fészerben, vagy kiváló felkészültségű mérnökök fejlesztik és gyártják egy ISO 9001 minősítésű európai színvonalú fejlesztő-gyártó üzemben. A műszaki tájékoztatásra pedig biztosan szükség van, hiszen a kábel-tv technika "rohamos sebességgel fejlődik", s eredményei készülékek, vagy éppen gondok formájában igen gyorsan megjelennek a hazai rendszerekben is. Csak néhányat soroljunk fel: kétvivős sztereó kísérőhang, NICAM sztereó hang, digitális televízió MPEG2 rendszer, QAM moduláció, fényvezetős átvitel, az ezekkel kapcsolatos szabványok, mérések, műszerek stb. A szakirodalomhoz, szakfolyóiratokhoz gyakran nehéz, és minden esetben költséges hozzájutni, és sok energiát igényel ezek rendszeres áttanulmányozása, s a lényeges cikkek megtalálása. A CableWorld Hírek ebben szeretne segítséget nyújtani, készen tálalva az aktuális témákat, hogy aki folyamatosan olvassa, naprakész legyen a kábel-tv területén. Az ismertetések a körülményekből fakadóan közepes mélységűek, így annak is megfelelhetnek, aki részletesen meg akarja ismerni a témát, de annak is, aki csak azt szeretné megtudni, hogyan értelmezzen egy olyan mondatot, hogy "A YAG-gal meghajtott FTSA hálózat NVOD-jeléből a DVB-S MPEG-2 SCPC/MCPC FTA IRD a TS-t nem dekódolta mert az OSD-ben a PRD PID-et nem állították be ". És ami nagyon jó, nem kell minden cikk minden részletén átrágnunk magunkat, elég, ha tudjuk, hogy van, s hol van, és ha felmerül a kérdés, csak elő kell vennünk a CableWorld Hírek megfelelő számát, máris utánanézhetünk, hogyan hat a csoportfutási idő ingadozása a képre, hogyan kell mérni a vivő-zaj viszonyt, vagy hogy mi is az a QAM jel.
Kikhez jut el a lap? Mondhatnánk itt most, hogy "a CableWorld Hírek távoli kontineneksre is eljut", de ezt hencegésnek vélhetné valaki, mert - bár volt olyan távol-keleti és amerikai látogatónk is akinek (még a nyelv ismerete nélkül is) nagyon tetszett a lap, és néhány számot magával vitt, egy kollégánk Ausztráliába utazó gyermeke pedig ebbe csomagolta a magával vitt napolajat - azért mégiscsak a hazai, és a szomszédos országokban élő magyarul tudó kábeltévések az olvasóközönségünk. Ajaktól Zircig, Óhídtól Újudvarig, Kisbértől Nagyberkiig, Magyarszéktől Törökbálintig (vagy korábbi terminológiával szólva Battonyától Nemesmedvesig) alkalmanként összesen 400-500 helyre postázzuk a lapot, cégeknek, magánszemélyeknek, oktatási intézményeknek, s mindig öröm számunkra, ha újabb érdeklődők kérik a lap megküldését.
A CableWorld Hírek vezető világlapok társaságában
Belső ügyeinkről csak annyit, hogy a lapot viszonylag alacsony létszámú, de hatékony szerkesztőség készíti: letszam.xls
02/02/1999
alapító-főszerkesztő ............................................. 1 fő felelős kiadó ......................................................... 1 fő grafika-design ....................................................... 1 fő tördelőszerkesztő ................................................. 1 fő sokszorosítás ....................................................... 1 fő lapterjesztés ......................................................... 1 fő összesen: .......... 1 fő
Végezetül őszinte szívvel kívánjuk Olvasóinknak, hogy nagyon sokáig olvassák a CableWorld Hírek-et (már csak azért is, mert ez azt jelenti, hogy Önök is, mi is jól megvagyunk.) Irodalom: CableWorld Hírek 1. szám. [pp. 2, 6-7.] CableWorld Hírek 2. szám. [pp. 10-11.] CableWorld Hírek 4. szám. [p 11.] CableWorld Hírek 5. szám. [pp. 6-8.] CableWorld Hírek 7. szám. [pp. 4-6., 9.] CableWorld Hírek 9. szám. [pp. 6-8.]
2
Kiss Gábor
Előzetes segítség az új feladatok megoldásához
hírek
A digitális jelek szintjének mérése Örömmel tapasztalható, hogy egyre több kábeltelevíziós hálózat üzemeltetője vállalkozik arra, hogy rendszerén üzemszerű kísérletet folytasson különböző digitális jelfeldolgozó egységekkel. Az ilyen jellegű kísérletek első feladata a digitális jel bekeverése és beszintezése az analóg jelek közé. Mivel a digitális jelek átvitele eddig nem használt, összetett modulációval történik, a szintezés nem is olyan egyszerű feladat. A következőkben azoknak kívánunk segítséget nyújtani, akik ilyen jelek bekeverésére és beszintezésére vállalkoznak. A CableWorld hírek második számában részletesen foglalkoztunk a csonka-oldalsávos amplitúdómodulált jelek szintjének értelmezésével és mérésével abban az esetben, ha a moduláló jel videójel. Az analóg kábeltelevíziós jelek esetében referencia szintnek a szinkroncsúcs alatti vivő effektív értékét választottuk és ehhez viszonyítjuk az összes többi jel (hangvivők, FM jelek, pilotjelek stb.) szintjét. A digitális jelek bevitele esetén is ezt a szintet nevezzük referencia szintnek, és ehhez viszonyítva szintezünk. A digitális jelek mérése bonyolult és összetett feladat. Tervezzük, hogy későbbi számainkban sorozatot indítunk, amelyben részletesen elemezzük a mérésekkel kapcsolatos ismereteket. Előzetesként a részletes magyarázatok mellőzésével ismerkedjünk meg a Teleste cég útmutatójával, amelyet készülékei beszintezéséhez mellékel. A QAM jel legfontosabb jellemzője, hogy a vivő amplitúdója és fázisa 16, 32, 64 stb. diszkrét érték között ugrál miközben egy-egy állapotban csak igen rövid ideig tartózkodik. Ennek hatására a spektrum képe az 1. ábra szerint alakul.
Első feladatunk a vízszintes szakaszhoz tartozó szint leolvasása. Ezt a szintet kell korrigálnunk a következő képlettel számítható értékkel:
c = 10 *log10 ( ahol, c bws rbw x
bw s )+x rbw
- a korrekciós tényező (dB) - a jel sávszélessége (MHz) - a spektrumanalizátor felbontási sávszélessége (MHz) - a spektrumanalizátor alaktényezője (tipikusan 2 dB)
A QAM jel tényleges szintjét megkapjuk, ha a spektrumanalizátorról leolvasott értékhez hozzáadjuk a képlettel számítható korrekciós tényezőt. Példánkban az 1. ábrán látható spektrumképen a vízszintes szakasz szintje 64 dBµV, a jel sávszélessége 8 MHz, a felbontás sávszélessége 100 kHz, a számított korrekciós tényező 21,03 dB, így a jel tényleges szintje: UQAM = Uleolvasott érték + c = 64 + 21 = 85 dBµV A leggyakrabban előforduló esetekre a korrekciós tényező értékét az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. 2. 3. 4. 5.
rbw 30 kHz 100 kHz 300 kHz 1 MHz 3 MHz
Korrekciós tényező 26 dB 21 dB 16 dB 11 dB 6 dB
Megjegyzés
1. táblázat A korrekciós tényező értéke 8 MHz sávszélességű QAM jelek mérése esetén
A digitális vevőkészülékek működéséhez kisebb vivő/zaj érték is elegendő, mint az analóg vevők esetében, így a digitális jelek szintje lényegesen kisebbre állítható, mint az analóg jeleké. A szakirodalom 10 ... 15 dB-lel alacsonyabb jelszintet ajánl a QAM jelekre. A Teleste cég leírása szerint a műholdakról érkező QPSK jelek mérésénél a szint a leírtakkal azonos módon korrigálandó. A mérések gyors kiértékeléséhez a korrekciós tényező értékét a leggyakoribb esetekre a 2. táblázatban foglaltuk össze. 1. 2. 3. 4. 5.
rbw 30 kHz 100 kHz 300 kHz 1 MHz 3 MHz
Korrekciós tényező 32 dB 27 dB 22 dB 17 dB 12 dB
Megjegyzés
2. táblázat A korrekciós tényező értéke 30 MHz sávszélességű QPSK jelek mérése esetén Zigó József
1. ábra Rohde & Schwarz gyártmányú modulátor 8 MHz sávszélességű 64 QAM jele a hyper sáv 426 MHz-es csatornáján 3
Az üvegszálak lassan kiszorítják a koaxiális kábeleket
hírek
Az üvegszálas átvitel alapjai 1988-ban Los Angelesben a Cable '88 kiállításon még kiemelt rendezvény keretében mutatták be a világ első 12 csatornás üvegszálas átviteli rendszerét. A fejlődés üteme oly gyors, hogy ma már minden üzemeltető részére természetes, hogy a trönk vonalakon csatornaszámtól függetlenül csak az üvegszálas átvitelt érdemes alkalmazni. Az optikai iránycsatolók és erősítők kifejlesztésével ez a technika a vonalhálózatokban is egyre gyakrabban kerül alkalmazásra. Mivel az üvegszálas átvitel ma már elválaszthatatlan része a kábeltelevíziós ismereteknek, célszerűnek láttuk egy cikksorozat keretében összefoglalni a legfontosabb ismereteket.
szú fény egyidejű átvitelére is van lehetőség (hullámhossz multiplexelés). Az egymódusú szálak hátránya, hogy költségesebb optikai adót igényelnek, és a kisebb méretekből adódóan a csatlakozások és a toldások költsége magasabb. 1.2. Többmódusú (multimode) szálak A többmódusú szálak magmérete nagy, a magátmérő 50-100 µm közötti. A különböző szögek alatt belépő fénysugarak különböző utakon haladnak tovább, így haladási sebességük kisebb, mint a fényvezető középpontjában közvetlen úton haladó sugáré. A többmódusú szálak előnye az egyszerűbb toldás, csatlakozás, betáplálás. Hátránya, hogy a nagyobb csillapítás miatt csak kisebb távolságokon alkalmazható. A többmódusú szálak fajtái: • A lépcsős indexű szál, amely a fénysugarakat a szál és a bevonat határfelületén fellépő teljes reflexió révén továbbítja, csőben-rúd kialakítású. A törésmutató a magban mindenhol egyforma. A lépcsős indexű szálak minimális átmérője 50 - 60 µm, a bevonat átmérője 100 és 140 µm, a numerikus apertúra 0,2 és 0,5 között van. Ennek a konstrukciónak az a hátránya, hogy nagyon kicsi a sávszélesség ∗ hossz értéke. A 20 MHzkm körüli érték azt jelzi, hogy egy 20 MHz-es jelet legfeljebb 1 km távolságra lehet vele továbbítani, vagy egy 10 MHzeset 2 km-re. • A folytonos indexű szálakat műanyagból készítik, a törésmutató a szál magjában folyamatosan változik, a középponti tengelytől a bevonat irányában fokozatosan csökken. A mag indexének ez a változása a fény haladásának pályáját szinuszgörbe alakúra kényszeríti, így a módusok közötti sebességkülönbség kisebb lesz mint a lépcsős indexű szálaknál. Ezeket a szálakat olyan rövidtávú összeköttetéseknél alkalmazzák, amelyek elviselik a nagy csillapítást. A fény sebessége az üvegszálban valamivel kisebb, mint a vákuumban. A két sebesség aránya a refrakciós tényező, amelynek tipikus értéke 1,45 és 1,55 között van. A szálak fizikai méreteit a csatlakozások egyszerűsítése érdekében szabványosították. A fenti sokféleség az utóbbi évek gyors fejlődésének eredményeként született. Nem is olyan régen, a 60-as években oldották meg a nagytisztaságú szálak gyártását, a 70-es években jelentősen csökkentették a szálak csillapítását, a 90-es években a csillapításértékek megközelítik az elméleti értékeket, a gyártási költségek olyan alacsonyak, hogy egyre szélesebb körben válik gazdaságossá az alkalmazás. A fejlődés oly gyors, hogy ami ma a legjobbnak számít az jövőre elavul és lesz helyette sokkal jobb.
1. A fényvezetős átvitel elve, megvalósítása A fényvezető egy nagyon vékony üvegszál, amely három részből áll. A középső, nagyobb törésmutatójú belső mag az energiatovábbítást végzi. A magot körülvevő bevonó héj, amelynek törésmutatója 1-2 %-kal kisebb, mint a magé, az optikai védelemet adja; a szálat úgy alakítják ki, hogy a mag és a héj felületén teljes visszaverődés lépjen fel, azaz a betáplált fény mindig a szál belsejében haladjon tovább. A harmadik rész a szál körüli műanyag köpeny, amely a mechanikai védelmet biztosítja. A szál végén betáplált fényből a szál tengelyével párhuzamosan érkező fénysugarak a szálban haladnak tovább. A tengellyel kis szöget bezáró fénysugarak még a szálban maradnak, a nagyobb szöget bezárók már kilépnek a szálból. Ezen határszög szinuszát nevezzük numerikus apertúrának. A szál vastagság és a hullámhossz arányának függvényében a fény különböző útvonalakon juthat el a szál végére. Amikor a szál átmérője a hullámhosszal összemérhető, akkor gyakorlatilag csak az alapmódus hordoz energiát, egyszerűen megfogalmazva: a fény a szál közepén egyenes vonalban terjed. A szál átmérőjének növelésével egyre több útvonalon terjedhet a fény jelentős energiával, azaz olyan görbe és csavart útvonalak is kialakulhatnak, amelyeken a fény később ér a szál végére, mint a középen haladó. Ezeket az utakat illetve hullámformákat nevezzük módusoknak. A szálakat attól függően, hogy milyen módon, azaz hányféle útvonalon terjed bennük a fény, két csoportba sorolják. 1.1. Egymódusú (monomode) szálak Az egymódusú szálak magja igen vékony, a magátmérő 10 µm alatti, így a fény a magban egyetlen módusban terjed. Az ilyen szálak előnye a kiváló sávszélesség- és csillapítás jellemzők. Ezekkel a szálakkal a több GHz-es jelek többször tíz esetleg néhány száz kilométerre is eljuttathatók. Ezeknél a szálaknál a kapacitás növelés érdekében több különböző hullámhosz4
Az üvegszálas technika napjainkban is rohamosan fejlődik 2. Az üvegszál csillapítása Az üvegszálak csillapítását típustól, kialakítástól függően több tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
3. A lézeradók A lézerdióda önmagában egy néhány mikron nagyságú chip, de stabil működtetéséhez néhány további alkatrészre is szükség van. A monitor fotodióda az optikai kimenőteljesítménnyel arányos monitoráramot szolgáltat a linearizáláshoz, a termoelektromos hűtő és a termisztor az eszköz hőmérsékletét stabilizálja kb. 40°C-on. A lézerdióda optikai kimenetét lencsén át csatolják egy rövid optikai szálhoz (pigtail). Korszerű lézerdiódáknál a lencse elé optikai izolátort is tesznek, amely megakadályozza a lézersugarak visszaverődését a diódába. A kábeltelevíziós célra alkalmazott lézerdiódák három csoportra oszthatók: • Direktmodulált Fabry-Perot lézerek. • Direktmodulált DFB (Distributed Feedback). • Külső modulációval dolgozó lézerek (pl. YAG). A Fabry-Perot lézer több különböző frekvencián bocsát ki fényt, ezért ezeket a lézereket csak kis csatornaszámú és korlátozott sávszélességű, illetve digitális átviteli rendszerekben alkalmazzák. A DFB-lézer csak egy módusban dolgozik, így előnyösen alkalmazható kábeltelevíziós célokra az 1 és 16 mW közötti optikai kimenőteljesítmény tartományban. A külső modulációs YAG-lézereket olyan távközlési hálózatokban használják ahol 40-50 település távbeszélő-összeköttetését és kábeltelevíziós műsorelosztását kell megoldani közös nyomvonalon, optikai kábeles trönkvonalak kiépítésével.
2.1. Rayleigh szóródás Az üvegszálban mindig van valamilyen inhomogenitás, anyagegyenetlenség, szennyeződés, ami a fény szóródását okozza. A szétszórt fény egy része kilép a szálból így csökken a szál végén megjelenő fény teljesítménye. Ezt a jelenséget Rayleigh szóródásnak nevezzük. 2.2. Diszperzió További szóródás lép fel a mag és a héj határfelületen is az inhomogenitások és a felületi egyenetlenségek miatt. A szórt fény mint energia ugyan nem vész el, de információhordozó képessége zuhanásszerűen csökken. A diszperzió fajtái (módus diszperzió, kromatikus diszperzió), ezek nagysága és hatása az irodalomban megtalálható, részletezésével nem foglalkozunk. 2.3. Abszorpció A fény a szálban haladva kapcsolatba lép a szál anyagával és a fényenergia egy része hővé alakul. A szál anyagához, molekuláris rezonanciájához kapcsolódó jelenséget intrinsic, a szálban lévő szennyezőkhöz kapcsolódót extrinsic abszorciónak nevezzük. 2.4. Hajlítási veszteségek A mikro- és a makro-hajlításoknál a fény egy része kilép a szálból, így az átvitelben veszteség keletkezik. Például egyes monomódusú szálaknál 10 cm-es hajlítási sugár alatt a veszteség exponenciálisan kezd növekedni.
4. Optikai vevők Az optikai vevő feladata az intenzitásmodulált fény elektromos jellé alakítása. Kábeltelevíziós alkalmazás esetén a vevő kimenetén az összetett, modulált vivőket tartalmazó RF spektrum jelenik meg. Az optikai vevőnek minimális zajjal és torzítással kell rendelkeznie. Erre a célra PIN diódát vagy lavina-fotódiódát alkalmaznak. A PIN dióda egy beeső fotonra egy elektront szolgáltat, a jel-zaj viszony javítása érdekében kiszajú előerősítő alkalmazása szükséges. A legjobb hatásfokú PIN fotodiódák InGaAs alapúak. A PIN diódák olcsók, elsősorban a hosszabb hullámú tartományokban kerülnek alkalmazásra. A lavina-fotodiódák egy beeső fotonra 10-100 elektront szolgáltatnak, erősítésük van, de a hőmérsékletre érzékenyek. A kábeltelevíziós rendszerekben a lavina diódáknak nincsenek jelentős előnyeik.
A szál csillapítását a belépő- és a kilépő fény teljesítményének viszonyával fejezzük ki, és a hosszegységre vonatkoztatva dB-ben adjuk meg. Mivel a csillapítás nagymértékben függ a fény hullámhosszától, fontos annak feltüntetése is, hogy az adott csillapítást milyen hullámhosszon mértük. A hullámhossz függvényében vizsgálva a fény csillapítását különböző helyeken minimumokat kapunk. A minimumokhoz tartozó hullámhosszakat nevezzük "távközlési ablakoknak". • Az első ablak tartománya • A második ablak tartománya • A harmadik ablak tartománya
hírek
820 - 880 nm. 1285 - 1330 nm. 1525 - 1575 nm.
A 850 nm-es hullámhosszhoz tartozó csillapítás elméleti értéke néhány dB/km, amelyet a gyártás során már sikerült megközelíteni. Az 1300 nm-es hullámhossz környezetében ma elérhető csillapításérték néhány tized dB/km. Várható, hogy a jövőben megjelennek majd a 2-6 µm közötti hullámhossz tartományában működő rendszerek, ahol az elérhető csillapítás 0,01 és 0,001 dB/km körüli érték.
Rövid összefoglalónk elkészítéséhez segítséget nyújtott a KÁBELKON Kft., amely különböző tervezési segédleteket és leírásokat biztosított számunkra, valamint győri Széchenyi István Főiskola Távközlési Tanszéke, amelynek jegyzetét felhasználtuk a cikk megírásához. Kelemen József 5
Audió kompresszió
hírek A hangjelek tömörítése az MPEG rendszerben féle magasságú hangok érzékelése. Az alaphártya apró izomros-tokkal is rendelkezik, amelyek idegi szabályozás alatt állnak. Így egy pozitív visszacsatolású rendszer keletkezik, amely segítségével a rezonáns elem jósági tényezője növelhető. A jeltranszformáció bizonytalansági elmélete szerint, minél pontosabban ismert a jel a frekvenciatartományban, annál kevésbé ismert az időtartománybeli viselkedése. A hallás kifejlődése során kompromisszum alakult ki két hang (esemény) időbeli érzékelésének és frekvenciája (magassága) megkülönböztetésének képessége között. Ebből következik, hogy közeli frekvenciájú, egyidejű hangok elkülönítésére a fül csak korlátozottan képes. Ezt a jelenséget maszkolásnak nevezik, mert az egyik hang az érzékelés szempontjából "elfedi" a másikat.
1. Bevezetés Korábbi, az MPEG rendszerről szóló cikkeimben főképpen a képinformáció tömörítésének különféle eljárásairól írtam. A hangjelek átviteléről viszonylag kevés szó esett, ezért ebben a cikkben e témával szeretnék röviden foglalkozni. Az audió kompressziós eljárások többségükben veszteségesek, ezért kialakításukkor messzemenően figyelembe kellett venni az emberi hallás jellemzőit (ezért ezeket pszichoakusztikus kódolásnak is nevezik). A különféle módszerek kidolgozását nagy körültekintéssel kellett végezni, hiszen a fül érzékenyen reagál a hangjellel végzett manipulációkra. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a fül legalább olyan "kényes" érzékszervünk mint a szem. Az MPEG hang kompressziós rendszere növekvő bonyolultságú rétegekből (Layer) épül fel az elérni kívánt tömörítési aránynak megfelelően. 2. Vázlatosan a hallás mechanizmusáról A hallás a fülben lejátszódó fizikai folyamatokból, és az idegpályákon és az agyban lejátszódó idegi folyamatokból áll, amelyek együttes eredménye a hangérzet. A hangérzet kialakításában a hang fizikai jellemzőinek nem minden eleme vesz részt. A kompressziós módszerek az azonos hangérzet kialakításához szükségtelen információt elhagyják. Az emberi hallószervet külső, közép, és belső fülre oszthatjuk. A külső fülben helyezkedik el a dobhártya, amely a hanghullámokat mechanikai rezgésekké alakítja. A belső fül érzékeli a rezgéseket, amelyeket folyadék közvetít. A folyadék impedanciája sokkal nagyobb, mint a levegőé. A középfül impedancia illesztő transzformátorként működik. A rezgések a belső fülbe az ún. ovális ablakban elhelyezkedő kengyel segítségével jutnak. A folyadékban terjedő hullámok ezután a csigajáratban haladnak, amely nem más mint egy spirális üreg a koponyában. Az alaphártya (Membrana basilaris) a csigajárat hosszában kifeszítve helyezkedik el. Ennek a hártyának hosszirányban változik a tömege és merevsége. Az egyik végén, az ovális ablakhoz közel könnyű és kemény, így itt a rezonanciafrekvencia magas. A másik végén nehéz és lágy, így alacsony frekvencián rezonál. A két rezonanciafrekvencia értéke adja a hallható legmagasabb és legalacsonyabb hangokat, ami kb. 20 Hz - 20 kHz-es tartományt jelent. Az eltérő frekvenciájú hangok hatására a membrán más és más helyen rezonál. Az adott helyen lévő idegvégződés segítségével lehetővé válik a külön-
1. ábra Az 1. ábra azt mutatja, hogy a hallhatóság küszöbszintje (threshold) a frekvencia függvénye. (A függőleges tengelyen a hangnyomás szerepel.) Látható, hogy a fül érzékenységének maximuma nagyjából egybeesik a beszéd frekvenciatartományával. Egyetlen hang esetén (pl. 1 kHz-es szinuszos jel) az elfedési (maszkolási) küszöbszint alakulását a 2. ábra mutatja. A küszöbszint magasabb, és kisebb mértékben alacsonyabb frekvenciák felé is emelkedik. Bonyolult spektrumképű hangok (pl. zene) esetén a küszöbszint csaknem minden frekvencián emelkedik. Ennek az eredménye az, hogy pl. egy zajos kazettát hallgatva a zaj csak a csendesebb részeknél hallható. A tömörítési eljárások felhasználják ezt a jelenséget felerősítve az alacsony szintű jeleket az átvitel előtt, majd utóbb visszaállítva azokat az eredeti szintre. Az egymáshoz időben közeli hangok érzékelésének korlátja a fül rezonáns tulajdonságának eredménye. 6
Részsávos kódolás
hírek ságait csak részben használják ki. A részsávok kialakítására számuk alapján többféle szűrő alkalmazható. Néhány részsáv esetén az ún. kvadratúra tükör szűrő (QMF: Quadrature Mirror Filter) használatos. Nagyszámú részsáv esetén a sokfázisú szűrő (PPF: PolyPhase Filter) alkalmazható.
4. ábra 2. ábra A jósági tényező olyan, hogy egy adott hang megjelenése után csak kb. 1 msec múlva hallható. Az elfedési effektus megemeli a hallás küszöbszintjét, ezt a tömörítő áramkörök úgy használják ki, hogy csökkentik az átvitt bitszámot. Az ennek hatására megemelkedő zajszint az elfedés miatt nem okoz hallható jelminőség romlást.
4. MPEG 1 Layer I A 4. ábra egy lehetséges részsávos kódolót mutat amelyet az MPEG 1 Layer I rendszerben használnak. A bemeneten a részsávokat kialakító (PPF) szűrő található, amely az MPEG rendszerben a jelet 32 részsávra bontja. A jelfolyam azonos hosszúságú blokkokra van osztva, amelyek 384 mintát tartalmaznak, így a szűrő kimenetén ez 12-12 mintát jelent mind a 32 részsávra nézve. A szintet minden sávban a maximálisra állítják. A szükséges erősítés a blokk időtartamán belül állandó, így a dekódolás elvégzéséhez minden blokkhoz minden részsávban egyetlen skálafaktor kerül továbbításra. A szűrő fokozat kimenőjelét a kóder megfelelő fokozatai analizálják és egy maszkolási modell segítségével minden részsávban megállapításra kerül az elfedés foka. Minél nagyobb az elfedés az egyes részsávokban, annál kevésbé pontosan szükséges átvinni az adott mintát. A minta pontosságának csökkentése újrakvantálással történik. Az újrakvantálás előtt a mintákat normalizálni kell, amihez skála faktoros lebegőpontos kódolást használnak. Ennek során az egyes részsávok mintáiból blokkokat képeznek. A normalizált mintaértékek részsávonként újrakvantálásra kerülnek. Az újrakvantálási szóhosszúságok olyanok, hogy a részsávokból így kapott összes bitek száma minden blokkban azonos legyen. Ez azt jelenti, hogy egyes részsávok több, mások kevesebb bittel vannak reprezentálva, az éppen kódolt hangnak megfelelően. Azt a folyamatot amelyben meghatározásra kerül az egyes részsávokon belül a szóhosszúság (az újrakvantálási lépcső) bit újrakiosztásnak (bitallocation) nevezzük. Ennek során többek között a részsávon belüli teljesítményviszonyok vizsgálata és a részsávonkénti maszkolási szint meghatározása történik. A maszkolási szint alatti komponensek nem
3. A részsávos kódolás A különféle tömörítési eljárások alapvetően háromféle kódolási elvet használnak: a prediktív kódolás az időbeni, a transzformációs kódolás a transzformációs síkon levő redundanciát csökkenti, míg a részsávos kódolás a hang spektrumának nem egyenletes voltát használja ki. A részsávos kódolás során a hang spektrumát frekvencia sávokra bontják és a tömörítés paramétereit az egyes részsávokhoz igazítják. (A kisebb komponenseket kevesebb bittel írják le). Ezen az elven működő kompandert ábrázol a 3. ábra.
3.ábra Az alkalmazott részsávok azonos sávszélességűek, számuk a jel sávszélességétől függ. A fül kritikus sávjaihoz eltérő részsávokat kell alkalmazni, ez azonban nagyon bonyolulttá teszi az eljárást. Ebből az is következik, hogy az azonos sávszélességű részsávokat használó kódolók a fül elfedési tulajdon7
Transzformációs kódolás
hírek
kerülnek átvitelre. Azokból a részsávokból, ahol minden összetevő a maszkolási szint alatt van, semmi sem kerül átvitelre. Ott, ahol a részsáv komponensek a maszkolási szint felett vannak, az újrakvantálási szóhossz úgy kerül beállításra, hogy a belőle származó kvantálási zaj a maszkolási szint alatt maradjon. A durvább kvantálás és a megfelelő részsávok elhagyása eredményezi a kódolási nyereséget.
Ha a transzformáció azt a célt szolgálja, hogy az általa előállított síkon redundancia csökkentést valósítson meg, akkor általában DCT-t (Discrete Cosine Transform), vagy annak módosított változatát (MDCT) alkalmazzák. Ha a feldolgozás során szükség van a hang frekvenciatartománybeli analízisére, akkor erre az FFT alkalmas. Transzformáció csak időszeletekre végezhető el. Ezt nevezik ablakozásnak. Az ablakban lévő mintákat együtt transzformálják. Az ablak jellege és időtartama kritikus paraméter, a benne levő minták száma határozza meg a transzformáció utáni felbontást és a késleltetési időt. Lényeges jellemző az ablakozás jellege is, amely lehet négyszögletes vagy lekerekített. Négyszögletes ablakozás esetén egy adott intervallum valamennyi mintáját eredeti nagyságában tartják meg.
5. ábra Az 5. ábrán egy dekódoló áramkör egyszerűsített tömbvázlata látható. A szinkronizációs egység kinyeri a bejövő jelfolyamból a bit allokációs és skála faktor adatokat. A bit allokációs adatok felhasználásával megtörténik a változó hosszúságú minták helyreállítása. Az újrakvantálás és a komprimálás visszaállítása után minden sáv a helyes szinten kerül egy összegző szűrőbe, amely előállítja a dekóder kimenőjelét.
7. MPEG1 Layer III Ez az eljárás bonyolultsága miatt csak a nagyon nagy tömörítési arányt igénylő felhasználásokban használatos. Felépítésében bizonyos fokú hasonlóságot mutat a Layer II -vel. DCT alkalmazásával blokkonként 384 kimeneti együtthatót állítanak elő. Ez történhet közvetlenül a bemeneti minták feldolgozásával, vagy egy többszintű kóderben hibrid transzformáció alkalmazásával. Ennek során a korábban leírt módon előállított 32 részsáv mindegyike további feldolgozásra kerül egy 12 sávos MDCT alkalmazásával, előállítva így a 384 kimeneti együtthatót. Kétféle ablakméretet használnak, egyet a rövid tranziensek esetére és egy hosszabbat a normál átvitelre. Az ablakméret változtatását a pszichoakusztikus modell végzi. A minél nagyobb tömörítési arány megvalósítása érdekében az egyes együtthatók nem azonos kvantálását, továbbá Huffman kódolást is alkalmaznak. Ezáltal érhető el a leggyakoribb kódokhoz a legrövidebb szóhosszúság. Ebben a cikkben a hangjelek tömörítésének néhány módszerét szerettem volna röviden felvázolni, a téma bonyolultságára való tekintettel természetesen a teljesség igénye nélkül.
5. MPEG1 Layer II A Layer II-ben (más néven MUSICAM: Masking pattern adapted Universal Subband Integrated Coding And Multiplexing) az I-hez képest két eltérés van. Az egyik, hogy bevezették a léptéktényező választási információt (SCFSI: SCala Factor Select Information). A másik különbség, hogy az eddig használt 512 pontos FFT (Fast Fourier Transformation) helyett itt 1024 pontosat használnak. A pontosabb spektrális analízissel magasabb kompressziós arány érhető el. Az SCFSI bevezetését az indokolta, hogy a részsávonként blokkokba fogott minták léptéktényezője az egymás utáni blokkokban csak az idő 10%-ában különbözik 2 dB-nél jobban. További bitsebesség csökkentés érhető el úgy, ha az egyforma léptéktényezőket csak jelezzük. Ezt a célt szolgálja három egymást követő blokkra az SCFSI, amelynek segítségével a skálafaktor bitsebessége kb. a felére csökkenthető. A MUSICAM kódolást javított és kibővített formában az MPEG2 rendszer is átvette.
Veres Péter
Irodalom: 1. A Guide to MPEG Fundamentals and Protocol Analysis (Tektronix)
6. Transzformációs kódolás A Layer I és II működése a részsávok kialakításán alapul, ahol a jel hullámformaként van reprezentálva. A Layer III hasonlóan a videojel feldolgozásához felhasználja a transzformációs kódolást is. A gyakorlatban többféle transzformációs eljárást használnak.
2. dr. Kovács Imre: Bitsebesség csökkentés a fogyasztói audiotechnikában
8
CW-4131 Digital Satellite Receiver
hírek
Elkészült a CableWorld Kft. teljesen saját fejlesztésű digitális vevője 1998 decemberében elkészült a CW-4131 típusszámú, minden részletében saját fejlesztésű, DIGITAL SATELLITE RECEIVER készülékünk első gyártott sorozata.
Ezek a paraméterek gyakorlatilag csak a PID beállítások szükségessége miatt térnek el egy szokványos digi-tális műholdvevő programozásától. Az "Extended" menüben például a bemeneti jel-zaj viszonyra (SNR), a belső hibajavító kód arányra (RATE), a software verziószámokra, az esetleges hibák kódjára stb. vonatkozólag találunk információt. Ebben a menüben lehetőség nyílik arra is, hogy a készülék vi-deó kimenetére a vett jel helyett színsávot kapcsoljunk. Minden újdonság megismerése, piaci elfogadása hosszú időt igényel. Ennek az időnek a lerövidítése érdekében, piackutatási és tesztelési céllal néhány készüléket pár hétre átadtunk partnereinknek. A visszajelzések pozitívak voltak (egy kivétellel, ahol a szükséges paramétereket nem tudták beállítani). A digitális műholdvevőt áttekinthető, könnyen kezelhető, megbízhatóan működő készüléknek tartották. Hiányolták azonban a teletext vételi lehetőséget, valamint kifogásolták a beállítandó paraméterek között szereplő "PCR packet azonosító" beállításának szükségességét. Itt jegyezném meg, hogy néhány PID érték esetén a műholdvevő kimenetén csak az összes PID pontos beállítása után jelenik meg videojel. Legtöbb esetben azonban a videó PID megadása után már (általában akadozó) képet kapunk.
A műholdvevő vezérlése nem a megszokott. Eltértünk korábban forgalmazott digitális vevőink infra távirányítós, on screen display (OSD) kijelzős változatától, és az egyéb analóg készülékeink külön csatlakoztatott PROGRAMMER-en keresztül történő vezérlésétől is. Az előbbi programozása nehézkes, mivel a beállítási, ellenőrzési menüpontok a teljes kábelhálózaton megjelennek, a PROGRAMMER viszont nem teszi lehetővé bizonyos belső paraméterek egyértelmű viszszajelzését a rendelkezésre álló öt darab hétszegmenses LED kijelzővel. Esetünkben a beállított paraméterek és a lekérdezett belső állapotok az előlapi, kétszer húsz karakter megjelenítésére alkalmas LCD kijelzőn ellenőrizhetők. A MENU-ben - a PROGRAMMER-nél korábban már megszokott módon - egy képzeletbeli kör mentén lehet fölfelé, illetve lefelé haladni. A beállítások módosítása nyolc nyomógomb segítségével történik. Kissé talán kényelmetlen, hogy a vételi paraméterek beállítására nem áll rendelkezésre 0-tól 9-ig számozott billentyűzet (frekvencia, szimbólumsebesség, különböző PID értékek, stb.), csak a pillanatnyi beállított értéket lehet növelni, vagy csökkenteni. Ez azonban egy fejállomáson nem okoz gondot, mivel a paraméterek változtatására csak nagyon ritkán kerül sor (kivéve természetesen beépítéskor, a kezdeti beállításokat).
Ezek a problémák számunkra is ismertek, megoldásukon folyamatosan dolgozunk. Először a teletextes változattal szeretnénk megjelenni, majd egy olyan szoftverrel, amely a videó-, a PCR-, a hang- és a teletext PID értékek megadását nem teszi szükségessé. Jelenleg csak azt tudom javasolni, ha digitális (vagy analóg) műsorokkal kapcsolatban bármilyen adásparaméterre vonatkozó kérdés merülne fel, az interneten ezeknek utána lehet nézni a www.lyngsat.com illetve a www.satcodx.com címeken. Mivel a PCR PID-ek értékeit ezek a táblázatok ritkán tartalmazzák, emiatt az esetek 95%-át lefedő szabályként figyelembe lehet ven-ni, hogy a videó PID általában azonos a PCR PIDdel.
A készülék programozásakor két menü kiválasztására van lehetőség. Az egyik a Normal (normál), a szokásos beállításokra, a másik az Extended (bővített) a teljes paraméterkészlet használatához. A "Normal" menüben a következő paraméterek állíthatók be: • RECEIVING FREQUENCY (vételi frekvencia) • CARRIER FREQ. ERROR (vételi frekvencia hiba) • LNB LOCAL OSC.FREQ. (helyi oszcillátor frekvencia) • LNB POWER & POLAR. (fejtáplálás és polarizáció) • SYMBOL RATE (szimbólumsebesség) • VIDEO PID NUMBER (videó packet azonosító) • PCR PID NUMBER (PCR packet azonosító) • AUDIO PID NUMBER (hang packet azonosító) • AUDIO LEVEL (hang jelszint)
Távlati céljaink között szerepel többek között az úgynevezett "common interface" kialakítása a kódolt műsorok kártyás vételének megoldására. Ez lehetővé teszi, hogy különböző kódolási eljárásokat alkalmazó adások vételekor csupán egy kereskedelemben kapható, a venni kívánt műsor kódolásának megfelelő illesztő egységet kell a digitális műholdvevőbe csatlakoztatni, amely fogadja a dekódoló kártyát. Természetesen, amennyiben a készülékkel, vagy a beállításokkal kapcsolatban kérdések merülnének fel, mint korábban is, szívesen állunk rendelkezésükre. Tóth Miklós 9
Ismét egy művelet a digitális jelfeldolgozásból
hírek
A konvolúciós átszövés A digitális jelfeldolgozás megismertetésére korábban cikksorozatot indítottunk. Következő cikkünk a QAM modulátorok egy újabb blokkjának működését mutatja be. 1. Hibavédelmi kódolás Az MPEG-2 TS (Transport Stream) csomagjai 188 bájtból állnak. A DVB-C szabvány szerint ezeket a csomagokat RS (Reed-Solomon) hibavédelemmel kell ellátni. A hibajavítás minden esetben egy blokkon belül lévő hibák javítására alkalmas. Egy blokk eredetileg 188 bájt hosszúságú, és ehhez rendel hozzá hibajavító bájtokat az RS eljárás. A 188 bájtból (amiből az első a szinkron bájt és a további 187 bájt az adat) a hibajavító kód beültetése után 204 bájt lesz. A plusz 16 bájttal 8 bájt hiba javítása lehetséges. Ezt a hibavédelmet a szinkron bájtokra is alkalmazni kell! A Reed-Solomon hibajavító eljárást előző számunkban már ismertettük. A hibajavítás legfontosabb paramétere a hibajavító bájtok száma, amelyek a blokkokhoz vannak rendelve. A hibajavítás szempontjából lényegtelen az, hogy hol fordulnak elő a hibák, lehetnek akár egymás melletti, de lehetnek távolabbi hibák is, sőt az sem számít, hogy a hibás bájton belül egy, kettő vagy akár több hibás bit van-e. Az átviteli úton keletkezett hibák az RS eljárással mindaddig javíthatók, amíg az egy kódolási egységen (204 bájt) belüli hibás bájtok száma nem több, mint nyolc. Mivel az impulzus jellegű hibák időbeli hossza gyakran nagyobb, mint a 8 bájt átvitelének ideje, célszerű egy olyan műveletet építeni az átvitelbe, amelyik az impulzus jellegű zavar okozta hibákat olymódon teríti szét, hogy a 204 bájton belüli tartományokba 8 bájt hosszúságnál több hiba ne essen. A hibák szétterítésére alkalmazzák az ún. konvolúciós átszövést.
1. ábra 12-es mélységű bájt alapú átszövés blokkvázlata
2. Konvolúciós átszövés A digitális technikában, a különböző adatátviteli rendszerekben több helyen is találkozni lehet a bit és a bájt átszövés (bit-, és byte interleaving) valamelyik változatával. A DVB rendszerben alkalmazott típus abban tér el a többitől, hogy az átszövés az adatátviteli egység saját adattartalmán belül történik. A DVB-C szabvány szerinti készülékekben a bájt alapú RS hibajavító eljárást követi a bájt alapú konvolúciós 12-es mélységű átszövés. Az RS hibajavításhoz igazodva az átszövés is 204 bájtos (packet) periódicitású. A konvolúciós átszövés során az adatcsomagok adattartalmát érkezési sorrendben egymás közt szövik át. A 12-es mélység azt jelenti, hogy 12 egymást követő csomag adattartalmából szekvenciálisan kikerülő adatfolyamot képeznek. Ez azt eredményezi, hogy az átviteli úton egymás mellett keletkező hibák a
2. ábra Az átszövés visszaalakításának blokkvázlata
konvolúciós átszövést követően minimálisan 12 TS packetben szoródnak szét. Ezzel a módszerrel maximálisan 12 x 8 azaz 96 bájt egymás melletti hibát lehet kijavíttatni a RS hibajavítóval, ha ezen hibahely környezetében egyéb hiba nem keletkezik. Kiss Szilárd 10
Sikerült felgyorsítani digitális fejlesztéseink ütemét
hírek
Kétirányú házerősítő távtáplált tápegységgel Házerősítő családunk két új taggal (CW-4952 és CW-4954) bővült Korábban már jeleztük, hogy kétirányú házerősítő családunkat újabb változatokkal fogjuk bővíteni. Decemberben befejeződött a távtáplálható változat fejlesztése. Az első 50 darabos sorozat március elején kerül szaküzletünkbe. Az új változat rendszerbe állításával kétirányú házerősítőink tápellátása kétféle kapcsolóüzemű tápegységről biztosítható. Az egyik (CW-4951 és CW-4953) a 230 V-os hálózatról, a másik (CW-4952 és CW4954) a koaxiális kábel belső erén érkező távtápláló feszültségről működik. A távtáplált változatnál a betáplálás iránya (táplálás a bemenetről, vagy a kimenetről) kapcsolóval választható. A házerősítő táplálása ezzel a megoldással - ahol erre igény van - függetleníthető a helyi erősáramú hálózattól. A távtápláló váltakozó feszültség 30-60 V között lehet. A tápegység teljesítményfelvétele max. 16 VA. A távtápláló feszültségről, illetve a hálózati feszültségről müködő tápegység mechanikus métetei azonosak. Az új készülék blokkvázlata látható a jobb oldali ábrán. Bársony Sándor
Az OMFB támogatásának legújabb eredményei 1998 elején örömmel újságoltuk, hogy digitális tv technikai fejlesztéseinkhez sikerült megnyernünk az OMFB támogatását is. Ez a külső segítség lehetővé tette, hogy a fejlesztési folyamatokat jelentősen felgyorsítsuk, a munkák technikai hátterét lényegesen javítsuk. Az első esztendő elmúltával, a fejlesztési program első felének végéhez közeledve egyre több kézzelfogható eredményünk van. A fejlesztő labor számára sikerült megvásárolni a digitális műholdvevő és a QAM modulátorok kifejlesztéséhez szükséges legfontosabb mérőműszereket és anyagokat. Decemberben a műholdvevő első példányai sikeresen vizsgáztak az üzemi próbákon és januártól felgyorsíthattuk a QAM fejlesztések ütemét is. Az elméleti ismeretek bővítése mellett folynak az áramkör tervezések, a részegység mérések és a különböző átviteltechnikai mérések. A Rohde & Schwarz gyártmányú EFA típusú digitális mérővevővel és a CT 100-as QAM modulátorral végzett mérések azt mutatják, hogy a digitális technika, ha egyelőre költséges is, de nagyságrendileg jobbat és többet hoz az átvitel minden területén. Korábbi számunkban ígéretet tettünk arra, hogy ha lehetőségünk nyílik rá, a bonyolultabb és összetettebb modulációs üzemmódokat is bemutatjuk olvasóinknak. A DVB rendszerekben ma a 256 QAM moduláció tekinthető a plafonnak, ez a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb modulációs mód. A mellé-
kelt mérőlapon egy 256 QAM jel konstellációs diagramja látható labor körülmények között, néhány méteres koax kábelen történő átvitel után. Az olvasó fantáziájára bízom annak megítélését, hogy milyen mértékben fog eltorzulni ez a jel, ha egy reflexiós, gyenge minőségű elemekből felépített, alacsony színvonalú kábelhálózaton kíséreljük meg átvitelét. Zigó József 11
Február végéig még a tavalyi áron lehet vásárolni! Bemutatkoznak fejlesztőink:
hírek
Gara György fejlesztő mérnök
1989-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán a Műszer- és Irányítástechnika Szakon. Diplomamunkámat a Híradástechnika Szövetkezetben készítettem, és mivel tanulmányi szerződést is kötöttem a céggel, így itt kezdtem dolgozni. Rögtön a mély vízbe dobtak, mivel az akkor induló új fejlesztésekben fontos szerepet kaptam. Szoftvert és hardvert kellett készítenem az akkor körvonalazódó HTC-1000es fejállomás készülékeihez. Ekkor került ugyanis kialakításra a CableWorld mai fejállomás rendszereinek hardver és szoftver struktúrája. Mai szemmel viszszatekintve is időtállónak bizonyult a rendszer, amit nagy dolognak tartok. Neves külföldi cégeknél is viszszaköszönnek azok a megoldások, amelyeket mi alkalmaztunk először. A későbbiekben főleg az alaprendszer különböző változatait kellett elkészítenem. Ilyen volt a német FTE számára készült kis fejállomás, vagy a CW-1600, CW3000-es rendszer. Ugyanakkor az említett berendezések szoftverét folyamatosan bővíteni is kellett az új igényeknek megfelelően, és ez állandó feladatot ad számomra még manapság is. Alkalmanként néhány darabos szériák szoftverére is szükség van. 1993-ban teljesen új téma került felszínre: egy fényterápiás készülék elkészítése. Ez a hagyományos feladatokon túl egy kis kirándulást is jelentett a fénytechnika és a mechanika világába. A készüléknek több változata is elkészült, sajnos azonban az amerikai forgalmazás elmaradt a feltaláló váratlan halála miatt. Készülékeinkben a szoftver elkészítése mindig időigényesebb, mint a digitális hardveré, ezért munkaidőm egyre nagyobb része telik el a szoftver készítésével, és a hardverben csak közreműködőként veszek részt.
Az elmúlt két év legnagyobb kihívása számomra a digitális technika megjelenése volt a műsorszórásban, hiszen aktívan részt kellett vennem a CableWorld digitális műholdvevőjének kifejlesztésében. A feladat nehézségét az okozta, hogy minden részfeladat korábbról ismeretlen területet jelentett, amelyeket egyenként fel kellett dolgozni. Ráadásul a rendelkezésre álló alkatrészkészlet sem volt tökéletes, hiszen az integrált áramkör gyártók számára is merőben új ez a technika, ezért be-be csúsztak hibák náluk is... Ugyanakkor szeretném megnyugtatni partnereinket, hogy a digitális műholdvevő alapos teszten ment keresztül, ezért nyugodt szívvel tudom ajánlani használatát mindenkinek. A fejlesztés további iránya egyébként a teletext és a kártyaolvasó modul beépítése, a készülék intelligenciájának növelése. A "cégen kívüli" életemről csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy kollégáim nagy bánatára még nőtlen vagyok. Szabadidőmben szeretek olvasni, mozogni, úszni, színházba járni, ellenben nem szoktam vedelni a sört. :-( Remélem, hogy a jövőben még sok készülék létrehozásában fogok aktívan részt venni, növelve ezzel is a CableWorld termékek felhasználóinak táborát. Üdvözlettel Gara György
Árpolitikánk 1999-ben Az év első néhány napja minden évben meglehetősen kényelmetlen számunkra, mivel ilyenkor kell kialakítanunk árpolitikánkat, ekkor adjuk ki az új árlistákat. A cég megalapítása óta szeretnénk hírdetni, hogy nálunk az árak soha sem emelkednek, azonban ezt a forint magas inflációja miatt nem tudjuk megtenni. Az inflációval kapcsolatos kedvező előrejelzésekre építve, úgy döntöttünk, hogy 1999 első félévében árainkat legfeljebb 6 %-kal emeljük, azaz amely termékeknél lehetőségünk nyílik rá, ott az áremelés ennél kisebb mértékű lesz. Második félévi árainkat ugyancsak az
CableWorld Kft.
infláció mértékéhez igazítva fogjuk kialakítani. Örömmel vennénk, ha az infláció ebben az évben végre tényleg egy számjegyűvé válna.
Az év eleji vásárlások fellendítése érdekében ezt az évet egy akcióval indítjuk. Azon ügyfeleinknek, akik február végéik fizetnek, gyártmányainkat 1998. évi áron adjuk. Zigó József
H-1116 Budapest Kondorfa utca 6/B Hungary
Tel.: Fax:
E-mail: Internet: 12
+36 1 371 2590 +36 1 204 7839 1519 Budapest, Pf. 418, Hungary
[email protected] www.cableworld.hu
