,,,,n, ;,*ysz rn-
R\ G (o 3 3
Érkezett 2015 OKT 13. Az Országgyűlés /2oi5. (. .. .) OGY határozata a mindenki számára szabad internet hozzáférésr ől és ingyenes alapszintű szolgáltatás biztosításáról
Az Országgy űlés - az információhoz való alapjog érvényesítése céljából – kötelezi a kormányt, hogy 1) az internet alanyi jogon való hazai hozzáférésének biztosításáról nyújtson be törvény t az Országgy űlésnek a 2015 . évi őszi ülésszakán, a hazai távközlési szolgáltatókka l folytatott konzultációt követően, a) rendelkezzen arról, hogy 2016 év folyamán vezetékes- vagy vezeték nélkül i hálózaton internet hozzáférési elérhet őségre legyen lehetőség az ország egész területén, megfelel ő szintű sávszélesség biztosításával, törekedve az Európai Digitáli s Menetrendben megfogalmazott ajánlások teljesítéséért , b) intézkedéséket hátároz meg annak érdekében hogy javítsa a kisebb méret ű, alacsonyabb néps űrűségű településeken az internetes adatátviteli lehet őségeket , biztosítva az internet-hozzáférési esélyegyenl őséget, c) intézkedéseket határoz meg a digitális szakadék felszámolása céljából, illetve a digitális analfabétizmus csökkentéséért , d) rendelkezzen egy ingyenes alapszint ű internetszolgáltatás nyújtásának kötelezettségér ő l, meghatározott mértékű adatforgalom és sávszélesség biztosításával , korábban internetet nem használó -, új felhasználók bevonása érdekében . 2) Ez a határozat a közzétételt követő napon lép hatályba .
INDOKOLÁ S A Fidesz által folytatott internetes konzultáció egy év elteltével eljutott a netad ó bevezetésének ötletét ől a kedvezményes alapcsomagig . Egy hónap híján egy évvel ezel őtt nyújtottam be fenti határozati javaslatomat a mindenki által hozzáférhet ő internetről é s ingyenes alapcsomagról . Miután egy év elteltével a Fidesz is eljutott addig, hogy csupán eg y lépésnyire vannak a tavalyi javaslatomtól, megérett a helyzet javaslatom újbóli benyújtására . A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint szükségtelen a kedvezményes csoma g rászorultsági alapon történő drága, bonyolult és önkényes vizsgálata, ehelyett a mindenk i számára alanyi jogon elérhet ő megoldásokat támogatja. Ma Magyarországon még mindig több millióan nem használnak internetet, miközben az éle t számos területén tudná segíteni a boldogulást, és komoly szegénységcsökkent ő hatása lenne . Az ingyen net segítené az oktatást, az álláskeresést, létfontosságú lenne többek között a kisgyerekes anyák és a hátrányos helyzet ű térségekben élők távmunka lehetőségének megteremtésére . Az internetelérést alanyi jognak tartjuk, mert a PM az orbáni, a középkorba visszabukdácsoló politika helyett a jöv őt és a tudást támogatja . A javaslat azt is tartalmazza, hogy egy alapcsomag ne csak elérhet ő, hanem ingyenes és szabadon hozzáférhet ő legyen minden magyar háztartás számára vezetékes vagy vezeté k nélküli hálózatokon . Az ingyen internet egy alapcsomagra vonatkozna, meghatározot t adatforgalomig . Javaslatunk alapján bizonyos adatforgalom erejéig az alapszolgáltatás t térítésmentesen elérhet ővé tehetné mindenkinek a szolgáltató, amit az állam a távközlés i különadó meghatározott mértékéig való leírásával ösztönözhetne egyrészt, illetve aho l szükséges, az adatátviteli hálózat kiépítésének, fejlesztésének - pl .: uniós forrásokból való támogatásával ösztönözhetne . Távközlési szakértők véleménye alapján a 2015-2016-r a rendelkezésre álló vezetékes- és vezetéknélküli hálózatokon biztosítható lehetne a telje s internetes lefedettség és elérés biztosítása. Távközlési-pénzügyi szakmai vélemények alapján kivitelezhet ő, hogy akár félmillió új internetes felhasználó elérésének és bevonásának éves internetszolgáltatási ráfordítás a fedezhető legyen költségvetési szinten nem túl jelentős, a tavaly visszavont internetadóbevétel alig egyharmadából . A javaslat szándéka, hogy a kormány az internetszolgáltatókkal együtt dolgozzák ki, milye n módon válhat hozzáférhet ővé minden magyar háztartás számára az internet 2016-ra vezetéke s illetve vezetéknélküli hálózatokon . Az NMHH lakossági internetezésér ől készített 2013-as kutatásának megállapításai i s sürgetővé teszik a beavatkozást az elérhető és szabadon hozzáférhet ő internetszolgáltatá s terén . A jelentés megállapítja például , hogy ,, . . .A nagyvárosokban élő k közel háromnegyede, a kis településeken él ők valamivel több mint fele internetezik legalább heti gyakorisággal . Az adatátviteli hálózatok kevésbé kiépítettek a kis néps űrűségű területeken, így kisebb a szolgáltató-és csomagválaszték (azaz kisebb az árverseny), és alacsonyabb a z internetkapcsolat elérhet ő sebessége . Egységnyi sebességért a kis településen él ők többet fizetnek, mint a nagyvárosok lakói, mive l a helyi szolgáltatók tarifái magasabbak . A nagyvárosokhoz viszonyítva magasabb árszínvonal
mindenki számára elérhet ő internet jelent ős lökést adna. A magyar munkaerő mobilitása nagyon alacsony . Számos és egyre több alacsony képzettséget igényl ő munkakör kötődik számítógéphez és az internethez, akár telefonos ügyfélszolgálati, akár adatrögzítési munkákr a gondolunk . Az olyan területeken, ahol jelenleg az alap üzleti infrastruktúra és keresle t hiányában nincs munkalehet őség, a távmunka alternatívája lehet a „vízgereblyéz ő” és megalázó közmunkának . Az otthoni szélessávú internet olyan földrajzi területekre is elviheti a magyar vagy akár külföldi cégek által kínált munkalehet őséget, ahol az jelenleg nem elérhet ő. S akkor még meg sem említettük az szabadon hozzáférhető internetnek a nők munkaerő-piaci elhelyezkedésére gyakorolt kedvező hatását . A bővülő internethálózat a rugalmas munkaid ős állások elterjedését segítheti, ami a kisgyermekes anyáknak kulcsfontosságú lehet . Növekedne várhatóan a kereslet is, hiszen háztartások sokasága számára válhatna elérhetővé az internete s szolgáltatások garmadája, ezen keresztül is hozzájárulva a gazdaság fejl ő déséhez . A tudásalapú gazdaságban azok tudnak részt venni, akiknek megvan az eszköze ahhoz, hogy a tudás és információ el őállításában és cseréjében részt vegyenek . Az információs társadalo m terjedését jól mutatja egyetlen mutató : a világ egy főre vetített adattárolási kapacitása 1986 ban kevesebb, mint 1 CD-ROM, 2007-re ez a szám több mint 60 CD-ROM fejenként . Sokan éppen ezért az információ el őállítására és cseréjére épül ő tudásgazdaságban az ipar i társadalom utáni korszak hajnalát látják . Nem utolsósorban az internet-hozzáférésnek közvetve komoly szegénységcsökkent ő hatása is van. Ma azokban a régiókban (leginkább Észak-Magyarország és Dél-Alföldön), ahol a legnagyobb a szegénység, ahol a legkevesebb a munkahely, szociális és etnikai gettó k alakultak ki . Ahhoz, hogy ebből a helyzetb ől ki lehessen törni, a világháló eléréséne k kulcsfontosságú szerepe, hiszen például a munkavállaláshoz szükséges információk nag y része ma már az interneten érhet ő csak el . Természetesen ahhoz, hogy ez itt is megvalósuljon, nagyban hátráltatja az a helyzet, hogy hazánkban a lakosság közel fele digitális analfabéta , ami nem csak a munkaerőpiac, hanem a közösségi kapcsolattartás terén is komoly hátrányt jelent . De ha már a digitális kompetenciáknál tartunk, ne hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy hazánk e téren is óriási problémákkal küzd . Itthon a 15 éves tanulók digitális szövegértési teljesítmény e jóval az OECD átlag alatt van, ami azt jelenti, hogy a hazai közoktatás a digitális írástudás é s kompetenciák szempontjából is sokkal rosszabbul teljesít, mint más fejlett országok . Sőt, azok, akik csak az iskolákban tudnak internetet használni (mint ahogy sokan vannak ezzel íg y például Észak-Magyarországon), azoknak a teljesítménye még gyengébb, mint akiknek ottho n is van internet-hozzáférésük . Vagyis hazánkban minél szegényebb egy család, annak gyermekei annál rosszabbul teljesítenek az iskolában, és ezek a gyermekek közül mé g rosszabb teljesítményt nyújtanak azok, akik otthon már nem érik el a világhálót . Minde z ráadásul amellett alakult így, hogy 2001-2009 között a 15-24 éves internethasználók arány a megháromszorozódott. Az Orbán kormány az egyik legrosszabb minőségű és méltányosságú közoktatási rendszert hozta létre öt év alatt, legalább az internet biztosításával több szegén y gyermek nyerheti el a boldogulás lehetőségét. Egy olyan országban, ahol az emberek jövedelme alacsony, az internet használat terjedését a z ingyenes alapcsomaggal lehet igazán el őmozdítani, mely rövidtávú kedvező hatással járna a távmunka és a részmunka terjedésére, és egy új, tudásalapú gazdaságra épül ő társadalm i modell alapját is lerakná .
A javaslat azt is tartalmazza, hogy egy alapcsomag ne csak elérhet ő, hanem ingyenes é s szabadon hozzáférhető legyen minden magyar háztartás számára vezetékes vagy vezeté k nélküli hálózatokon. Az ingyen internet egy alapcsomagra vonatkozna, meghatározot t adatforgalomig . Azaz javaslatunk alapján bizonyos adatforgalom erejéig az alapszolgáltatás t térítésmentesen elérhet ővé tehetné mindenkinek a szolgáltató, amit az állam a távközlés i különadó meghatározott mértékéig való leírásával ösztönözhetne egyrészt, illetve aho l szükséges, az adatátviteli hálózat kiépítésének, fejlesztésének - pl . : uniós forrásokból való támogatásával ösztönözhetne . Távközlési szakértők véleménye alapján a 2015-2016-r a rendelkezésre álló vezetékes- és vezetéknélküli hálózatokon biztosítható lehetne a telje s internetes lefedettség és elérés biztosítása. Távközlési-pénzügyi szakmai vélemények alapján kivitelezhet ő, hogy akár félmillió új internetes felhasználó elérésének és bevonásának éves internetszolgáltatási ráfordítás a fedezhető legyen költségvetési szinten nem túl jelent ős, a tavaly visszavont internetadóbevétel alig egyharmadából .
Szabó Tímea Határozati javasla t Kövér László , az Országgy űlés elnöke részér e Helyben
Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI . törvény 28 . §-ának (4) bekezdése alapján „A mindenki számára szabad internet hozzáférésr ől és ingyenes alapszint ű szolgáltatás biztosításáról " címmel a mellékelt országgy űlési határozati javaslatot kívánom benyújtani . Budapest,
2015 .
október o6 .
Tisztelettel :
.
Szabó Tímea
=,
w~
