SIÓFOKI „EZÜSTPART” VITORLÁS EGYESÜLET 8600 Siófok, Szent László utca 91/C 1 lakás
ALAPSZABÁLY 2016. január 22.
Az egyesület taggyűlései által 2000. március 15-én megállapított Alapszabály a 2008. május 10. napján és 2009. március 2. napján, a 2011. április 2. napján, továbbá a 2016. január 22. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Hatályos: 2016. január 22-től.
Rozner Tamás elnök
2
ALAPSZABÁLY A tagok közös, tartós céljaik folyamatos megvalósítása érdekében a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.) által szabályozott kereteken belül, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesületet (a továbbiakban: Egyesület) létesítenek, amely jogi személyként működik ezen Alapszabály rendelkezései szerint.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.
Az Egyesület neve: SIÓFOKI „EZÜSTPART” VITORLÁS EGYESÜLET
2.
Az Egyesület székhelye: 8600 Siófok, Szent László utca 91/C 1 lakás
3.
Az Egyesület célja: Az Egyesület – mint jogi személy – önkormányzati elven működő, a tagok érdekképviseletét ellátó civil szervezet, amelynek fő célja az „Ezüstpart Vitorláskikötő” közös használatának szervezése és működtetése, kiemelten: - A túravitorlázás, mint szabadidősport feltételeinek biztosítása, vízijárművek és sporteszközök üzemeltetése, vitorlásversenyek szervezése és rendezése, vitorlázási ismeretek elméleti és gyakorlati fejlesztése, oktatása, - az egyesületi tagok érdekképviseletének ellátása és sportcélú idegenforgalom elősegítése. Az Egyesület jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytat céljai megvalósítása, valamint a tevékenységének gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetelnül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
3
Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
II.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1.
A tagsági viszony keletkezése:
1.1
Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, vagy jogi személy, aki/amely a balatonszéplaki „Ezüstpart Vitorláskikötőben” /a siófoki 0316/104 és a siófoki 0316/105 helyrajzi számok alatt felvett ingatlanokban/ (a továbbiakban: Kikötő) legalább 2/160-ad tulajdoni részaránnyal rendelkezik és az Egyesület Alapszabályát és határozatait magára nézve - írásbeli nyilatkozattal - kötelezőnek elfogadja. Amennyiben a tag jogi személy, vagy egy kikötőhely több természetes vagy jogi személy tulajdonában áll (közös tulajdon), a jogi személy illetve a tulajdonostársak kötelesek kijelölni azt az egy személyt, aki a jogi személy vagy a tulajdonostársak helyett a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos jogai gyakorlása – különös tekintettel a kikötőhely használatának jogára - és kötelezettségei teljesítése érdekében személyesen és kizárólagosan eljárhat. Azok a tulajdonosok, akik a fenti tulajdoni részaránynak együttesen a tulajdonosai írásban nyilatkozhatnak arról, hogy közülük ki jogosult kérni a tagfelvételt. Ebben az esetben a tag tulajdoni hányada kevesebb is lehet.
1.2
A tagfelvételt írásbeli nyilatkozattal kell kérni, a tagfelvételről a Közgyűlés dönt.
1.3
Tiszteletbeli taggá választható az Elnökség által az a természetes személy, aki szakmai tevékenységével az Egyesület működését segíti.
1.4
Pártoló taggá választható az Elnökség által az a természetes személy, aki anyagi támogatásával az Egyesület működését segíti. Pártoló tagság egy hajózási szezonon keresztül tart, annak esetleges meghosszabbításáról az Elnökség dönt.
1.5
Mind a tiszteletbeli tag, mind a pártoló tag köteles a jelen Alapszabály, továbbá a Kikötői Rendtartás személyét érintő rendelkezéseit kötelezőnek elfogadni.
2.
A tag jogai:
4 2.1
Az Egyesület tagja jogosult:
-
szavazati joggal részt venni a Közgyűlésen, részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az Egyesület szerveibe, az Egyesület szakmai érdekvédelmét igénybe venni, a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjak befizetése esetén a Kikötő minden 2/160ad tulajdoni hányadának tulajdonlása esetén egy kikötőhely használatára az Egyesület által biztosított előnyök igénybe vételére. annak a tagnak, akinek (amelynek) többször 2/160-ad tulajdoni hányada van a Kikötőben, úgy az annyi szavazati jogra jogosult ahányszor 2/160-ad tulajdoni hányada áll fenn amennyiben a 2/160-ad tulajdoni hányadnak több tulajdonosa van, akkor az adott 2/160ad tulajdoni hányad tulajdonostársai írásban kijelölik maguk közül a képviselőjűket, akinek az útján gyakorolják a tagi jogaikat és kötelezettségeiket jogi személy tag esetén a tagi jogokat és kötelezettségeket a jogi személy törvényes képviselője gyakorolja
-
-
-
2.2
Az Egyesület tagja köteles:
-
az Alapszabályban és a Közgyűlés érvényes és hatályos határozataiban meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni, az éves tagsági díjat teljesíteni, az egyesületi taghoz méltó - a jelen Alapszabályban és a Kikötői Rendtartásban szabályozott - magatartási szabályokat betartani. a postai és – amennyiben van - az elektronikus levelezési címét az Egyesület részére bejelenti, továbbá az azokban beállt változásokat 15 napon belül az Egyesület részére megadni
-
2.3
Mind a tiszteletbeli tag, mind a pártoló tag jogosultak a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, szavazati joguk azonban nincs.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE A. A Közgyűlés: 1. A Közgyűlés összehívása 1.1 Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, amelyet szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer – legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig – össze kell hívni.
5
1.2 A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada – az ok- és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi, továbbá akkor is, ha működése bármilyen okból tartósan korlátozott, illetve ellehetetlenült. 1.3 A Közgyűlést az Elnök hívja össze. Ha a Közgyűlést az Elnök nem hívja össze legkésőbb tárgyév március 31. napjáig, illetve a tagok legalább egyharmada írásbeli kezdeményezésének Elnök részére történt megküldésének napjától, vagy az Egyesület ellehetetlenülésétől legkésőbb 30 napon belül, akkor az alábbi rendkívüli összehívási módot kell alkalmazni. Amennyiben a Közgyűlést az Elnök a fenti határidők megtartásával nem hívja össze, úgy az Elnök rendelkezésére álló határidő elteltétől számított 15 napon belül az Elnökség legalább két tagja, vagy a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult és köteles a Közgyűlést összehívni. Amennyiben az Elnökségi tagok, illetve a Felügyelő Bizottság Elnöke sem tesz eleget a Közgyűlés összehívási kötelezettségének, úgy a tagok egyharmada jogosult a Közgyűlést közvetlenül - a meghívók kiküldésével - összehívni. 1.4 A Közgyűlést kizárólag az írásban meghatározott napirendi pontok egyidejű megküldésével lehet összehívni. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a Közgyűlést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívót a Közgyűlés előtt legalább 15 nappal korábban minden tag részére tértivevényes ajánlott postai küldeményként meg kell küldeni. Amennyiben a tag elektronikus címet (e-mail) ad meg írásban az Egyesület részére, úgy az elektronikus levél útján, a tag által megadott e-mail címre megküldött és a tag által külön e-mailben visszaigazolt meghívót is szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni. Az e-mail címekről és a meghívók visszaigazolásáról az Elnök, illetve az Elnökség külön nyilvántartást vezet. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés idéjének és helyszínének megjelölését, a napirendi pontokat, valamint azt a tájékoztatást, hogy a tag távollétében megtartott megismételt Közgyűlés a teljes tagság több mint egy negyedének jelenléte esetén az eredeti napirendi pontokkal megtartható. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
6
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 2. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: Az Alapszabály megállapítása és módosítása, az évi költségvetés és terv meghatározása, az Egyesület éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló elfogadása, a tisztviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, díjazásuk megállapítása, az éves tagsági díj és egyéb tagi hozzájárulás összegének meghatározása, döntés tagfelvételi ügyben az Egyesület felosztásnak, szétválásnak, egyesülésének kimondása, döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés kizárólagos határkörébe utal, vagy amelyet a Közgyűlés saját hatáskörébe von. 3. A Közgyűlés határozatképessége: 3.1 A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok több mint részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 3.2 A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés – a meghívóban szereplő napirend tekintetében - akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább egy negyedét meghaladó (tagok 25% + 1 fő) tag megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés időpontja – időbeni korlátozás nélkül – az eredeti meghívóban is közölhető, vagy annak meghívóban való rögzítésének elmaradása esetén azt az Elnök az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontok megtartásával a határozatképtelenség miatt meghiúsult Közgyűlés napját követő 8. napon túli időpontra
7 jogosult és köteles- a határozatképességre való figyelmeztetés egyidejű közlésével összehívni 3.3 A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. 3.4 A Közgyűlésen a tagot meghatalmazott képviselője korlátozás nélkül (tanácskozási és szavazati joggal) képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazás utólag nem pótolható, annak a Közgyűlésen rendelkezésre kell állnia. Egy meghatalmazott személy csak egy meghatalmazó tagot képviselhet. A Közgyűlésre adott meghatalmazás kizárólag egy Közgyűlésre adható, azzal, hogy az a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésen, illetve a folytatólagos Közgyűlésen érvényes és hatályos. 4. A Közgyűlés levezetése: 4.1 A Közgyűlést a Közgyűlés által választott levezető elnök vezeti le. Az Elnök is lehet levezető elnök a Közgyűlés ilyen tartalmú határozata esetén. 4.2 A Közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a határozatok pontos szövegét és az „igen/nem” és „tartózkodott” szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által választott jegyzőkönyv-vezető készíti. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a taggyűlés által választott jegyzőkönyv hitelesítő, a jegyzőkönyv-vezető és az Elnök írja alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a meghívó, a jelenléti ív, valamint az előterjesztések, beszámolók, határozati javaslatok írásos anyaga. 5. A Közgyűlés határozatai: 5.1 A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással és a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik, amelynek előkészítésére jelölő- és szavazatszámláló bizottság hozható létre. 5.2 A határozatokat évente azonosító sorszámmal kell ellátni, időrendi sorrendben lefűzni, hogy az a tagok által megtekinthető legyen. A tag kérésére – költségtérítés ellenében – a határozatokról hiteles másolatot kell kiadni.
8
5.3 Az Egyesület bármely szervének jogszabályba és/vagy az Alapszabályba ütköző határozatát bármely tag – a tudomására jutás napjáról számított 30 napon belül – az Egyesület székhelye szerint illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt (jelenleg: Kaposvári Törvényszék) keresettel megtámadhatja. 5.4 Az Egyesület működése felett az ügyészség a Civiltv. alapján, az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. B.
Az Elnökség: 1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az Elnökség tagjait a Közgyűlésen választják meg a tagok közül 5 év időtartamra.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 2. Az Elnökség elnökből – aki egyben az Egyesület elnöke is – valamint négy további tagból áll, határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 3. Az Elnökség az Alapszabály és a közgyűlési határozatok kereti között azok végrehajtása tárgyában dönt az Egyesület működése, gazdálkodása során felmerülő kérdésekben. 4. Az Elnökséget az Elnök, vagy két elnökségi tag évente legalább egyszer – azonban szükség szerinti gyakorisággal- hívja össze. Az éves terv- és költségvetés, valamint az éves mérleg és gazdasági beszámoló az Elnökség előzetes jóváhagyásával terjeszthető a Közgyűlés elé. 5. Az Elnökség –az Elnök tartós akadályoztatása esetén – egyik tagját szótöbbséggel megbízhatja az Elnök helyettesítésével.
9 6. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi ülésen az Elnök és legalább két elnökségi tag jelen van. 7. Az Elnök és az elnökségi tagok az Egyesület javára kifejtett tevékenységük körében felmerült költségeik ellentételezésére – az Egyesület részére kiállított költség-számla alapján – 2011. évben fejenként legfeljebb évi bruttó 120.000.- Ft azaz Egyszázhúszezer forint költségtérítésre jogosultak. Ezt követően a költségtérítés maximális összegét a közgyűlés évenként állapítja meg. 8. Az Elnök és az elnökségi tagok díjra, vagy egyéb juttatásra nem jogosultak. 9. Az Elnökségi tag és /vagy az Elnök megbízatása megszűnik: - halála esetén - lemondással - a határozott idő elteltével - Közgyűlés általi visszahívással Az Elnök, vagy bármelyik elnökségi tag tisztségének megszűnése a többi elnökségi tag, illetve az Elnök megbízatását nem érinti. C. Az Elnök: 1. Az Egyesület elnökét – aki az Elnökségnek is elnöke – a Közgyűlés erre a tisztségre közvetlenül választja titkos szavazással. 2. Az Elnök az Alapszabály, a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között közvetlen felelősséggel irányítja az Egyesület törvényes működését, gyakorolja a munkáltatói jogkört és képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. 3. Az Egyesület képviselete körében korlátozás nélkül jogosult önállóan eljárni. A fentiek keretében feladatkörébe tartozik különösen: -
A közgyűlések és elnökségi ülések előkészítése és összehívása, a működés feltételeinek biztosítása, a tagjegyzék naprakész vezetése, a közgyűlési és elnökségi határozatok évenként és sorszám szerinti összesítése és őrzése, a tagok rendelkezésre bocsátása, a testületi szervek elé kerülő jelentések, beszámolók és határozat-tervezetek előkészítése és előterjesztése, az Egyesület törvényes működésnek közvetlen irányítása, a vezetői feladatok ellátása,
10 -
hatósági előírások, számviteli szabályok érvényesítése.
D. A Felügyelő Bizottság: 1. Az elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot a Közgyűlés választja a tagok sorából 5 év időtartamra. 2. A Felügyelő Bizottság jogosult és köteles az Egyesület törvényes, alapszabályszerű működését ellenőrizni. Megállapításait, javaslatait a hatáskör szerint illetékes szervhez írásban terjeszti elő. Az egyesület irataiba, elszámolásaiba betekinthet, az Elnöktől felvilágosítást kérhet. 3. A Felügyelő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 2 tag jelen van. A Felügyelő Bizottságot a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze rövid úton. A Felügyelő Bizottság a következő közgyűlésig 2 fő részvételével is határozatképes. 4. A Felügyelő Bizottság köteles évi egy ülését a Közgyűlés rendes ülését megelőzően megtartani annak érdekében, hogy a Közgyűlés a beszámolókat és a Költségvetést érdemben tárgyalhassa.
IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 1. Az Egyesület – mint nyilvántartásba vett jogi személy – a taggyűlés által megállapított éves költségvetés alapján gazdálkodik a számviteli szabályok szerinti nyilvántartással és elszámolással. 2. Az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl - (Ptk. 3:65.§ (4) bek.) - saját vagyonukkal nem felelnek. 3. Az Egyesület vagyona a Kikötő – mint műszaki létesítmény – 20/160-ad részaránytulajdonából, a tagdíjakból valamint esetlegesen más természetes és jogi személyek- nem tagdíj jellegű- vagyoni hozzájárulásból áll. 4. Az Egyesület másodlagos jelleggel – céljai megvalósítása, gazdasági érdekeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet. 5. A Kikötő mint műszaki létesítmény tulajdonos társai (egyesületi tagok) az összesen 140/160-ad tulajdoni hányadukat az Egyesület használatába adták vitorláskikötő üzemeltetés céljára.
11 6. Az Egyesület használati joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került és az Egyesület fennállása alatt a használati jog a tulajdoni részarányok elidegenítése esetén sem szüntethető meg. 7. Az Egyesület a Kikötő létesítményt és tartozékait vitorláskikötő céljára hasznosítja és felelős annak állagáért. 8. A vitorlázási szezon kezdésétől a szezon végéig az Egyesület köteles gondoskodni a Kikötő és a benne elhelyezett hajók biztonságos őrzéséről a Kikötői Rendtartásban foglaltak szerint, valamint köteles a személyi- és vagyonbiztonságot a kikötőben fenntartani. 9. Az Egyesület a Kikötőt az Elnökség által megállapított és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által jóváhagyott Kikötői Rendtartás szabályai szerint működteti, amelynek betartása a kikötő területén mindenkire nézve kötelező. 10. A Kikötői Rendtartást a hatályos vízügyi, környezetvédelmi, egészségügyi és biztonságtechnikai jogszabályoknak megfelelően készült. 11. A Kikötői Rendtartásban szabályozott a Kikötő- és kikötőhelyek használata, azok kijelölése, a kikötőnapló vezetése, a Kikötő területére való belépési jogosultságot és annak rendjét, a kikötőőr kötelmeit és egyéb szükséges kikötői előírásokat. 12. A Kikötői Rendtartást a tagok rendelkezésre kell bocsátani, annak kivonatát a Kikötő területén jól látható helyen ki kell függeszteni.
V.
FEGYELMI SZABÁLYOK
1. Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban, a Kikötői Rendtartásban foglalt kötelezettségeit és egy sportembertől elvárható egyéb magatartási szabályokat megtartani. Az a tag, aki/amely a fenti szabályokat vétkesen megszegi fegyelmi vétséget követ el és személyével szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 2. Fegyelmi eljárás bejelentés alapján, vagy az Elnökség hivatalos észlelése alapján indul. A fegyelmi eljárás a fegyelmi vétség észlelésétől számított 30 napon belül, legkésőbb annak megtörténtétől számított 6 hónapon belül indítható. 3. A fegyelmi panasz beérkezését követően az Elnök az Elnökség tagjai közül vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos jogosult iratokat bekérni és/vagy tanúkat meghallgatni, vagy egyéb bizonyítást lefolytatni. A vizsgálóbiztos eljárásáról jelentést készít, amelyben az eljárás megszüntetését, vagy fegyelmi eljárás lefolytatását javasolja. A
12 vizsgálóbiztosi eljárást a vizsgálóbiztos kijelölésétől számított legfeljebb 60 napon belül le kell folytatni, amely határidő kifejezetten indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható. Kevésbé bonyolult esetekben a vizsgálóbiztosi eljárás mellőzhető. A vizsgálóbiztosi jelentés elkészülését követő 30 napon belül, vagy a vizsgálóbiztosi eljárás mellőzése esetén a panasz beérkezését követő 30 napon belül fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalás időpontjáról- az ismert címéről postai úton, vagy elektronikus levél útján- értesíteni kell a bepanaszoltat és a panaszost, továbbá a fegyelmi tanács tagjait. 4. A fegyelmi tanács 3 elnökségi tagból áll. A fegyelmi tanács tagjait az Elnök jelöli ki. Az ügyben eljárt vizsgálóbiztos a fegyelmi tanács tagja nem lehet. Amennyiben vizsgálóbiztosi eljárás mellőzésével kerül megtartásra a fegyelmi tárgyalás, úgy az Elnök a fegyelmi tanács tagja nem lehet, egyebekben az Elnök is lehet fegyelmi tanácsi tag. 5. A fegyelmi bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg a határozatát. A bepanaszoltat meg kell hallgatni, azonban esetleges távolléte a fegyelmi tárgyalás megtartását, illetve a fegyelmi eljárás lezárását nem gátolja meg. 6. A fegyelmi tanács eljárást lezáró határozatával az eljárást megszünteti, vagy a fegyelmi vétség elkövetését megállapítja és az alábbi intézkedést, vagy büntetést hozza, az ügy összes körülményeire tekintettel és az arányosság elvének figyelembe vételével: a) figyelmeztetés b) megrovás c) pénzbüntetés d) kizárás 6.2
A pénzbüntetés felső határa megegyezik az elkövetéskori éves tagdíj mértékével.
6.3 A kizárás végrehajtását egy, vagy kettő, vagy három évre fel lehet függeszteni. Amennyiben a kizárás végrehajtása felfüggesztésre kerül, és a felfüggesztés időtartama alatt újabb fegyelmi vétséget a tag nem követ el, úgy a felfüggesztett büntetést a továbbiakban nem lehet végrehajtani. A kizárás nem érinti a tag Kikötőben fennálló tulajdonjogát, illetve az Egyesületnek a kizárt tag tulajdonán fennálló használati jogát sem. 7.
Az egyes fegyelmi intézkedések, illetve büntetések együttesen is alkalmazhatók.
13 8. A fegyelmi eljárás költségét – elmarasztalása esetén - a bepanaszolt köteles viselni. Amennyiben a bepanaszolt nem kerül elmarasztalásra, úgy a fegyelmi eljárás költségeit az Egyesület viseli. 9. A fegyelmi tanács eljárást lezáró határozatával szemben a bepanaszolt és a panaszos – annak kihirdetésétől számított 15 napon belül- fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. Amennyiben a bepanaszolt, vagy a panaszos a határozat kihirdetésekor nincs jelen, úgy azt részére tértivevényes postai küldeményként meg kell küldeni. Ebben az esetben a fellebbezésre nyitva álló határidő a postai kézbesítést követő napon kezdődik. 10.1 A fegyelmi határozattal szembeni fellebbezést – a fellebbezési határidő lejártát követő- rendes, vagy rendkívüli Közgyűlés tárgyalja meg. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. 10.2
A Közgyűlés a fegyelmi ügyben hozott határozatát titkos szavazással hozza meg.
10.3 A Közgyűlés az első fokú fegyelmi határozatot helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja. A megismételt elsőfokú eljárásra az elsőfokú eljárás szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. Amennyiben az első fokon eljáró fegyelmi tanács változatlan személyi összetételben nem tud eljárni, úgy az Elnök az elsőfokú eljárásra meghatározott szabályok szerint új tanácsot jelöl ki. Amennyiben szükséges úgy a vizsgálóbiztosi eljárás kiegészítése, vagy megismétlése is elrendelhető.
VI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület tisztségviselői: az Elnök, az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
-
2. Megszűnik a tag tagsági jogviszonya, és törölni kell a tagjegyzékből azt a tagot: meghalt, a kikötőben fennálló tulajdoni hányadát elidegenítette, éves tagdíjfizetési kötelezettségét a felhívást követő 60 napon belül nem teljesítette.
Ez utóbbi esetben a tag törlését a Közgyűlés határozatban állapítja meg, amelyet a törölt tag részére tértivevényes postai küldeményként, vagy személyes átadással kézbesít. A határozatot a kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha azt a posta „nem kereste” vagy „címzett ismeretlen” jelzéssel visszakézbesíti. A tagtörlés a tulajdonjogot nem érinti és a lejárt kötelezettségeket nem szünteti meg. 3. A tag a részére kijelölt kikötőhelyet akkor foglalhatja el, ha előzőleg az egyesületi tagdíját kifizette, és ennek bizonylatát a kikötőmesternek bemutatja.
14
Késedelmes fizetés esetén – a kikötőhely elfoglalása nélkül is – a jegybanki alapkamat kétszerese számítandó fel késedelmi kamatként. A Kikötő tulajdoni hányadok a tulajdonostársak között szabadon átruházhatók. Kívülálló (nem tulajdonostárs) részére történő eladás esetén az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségére irányuló megkeresést az elővásárlási jog jogosultjainak nagy száma miatt az eladó köteles az Elnök tudomására hozni, aki köteles azt e-mailben és az Egyesület hirdetőtábláján közzé tenni. Amennyiben a közzétételt követő 15 napon belül nem érkezik elfogadó nyilatkozat az elővásárlási jog jogosultjától, úgy az adásvételi szerződés az eladó és a nem tag vevő között érvényesen és hatályosan létrejön. 4. Az Egyesület alapításkori elnökének – Papp György Siófok, Hársfa u. 31. sz. lakosnak – mandátuma lejártával az 1999. június 12. napján megtartott taggyűlés új elnököt választott. Az Egyesület elnöke 1999. június 12. napjától Kenesei István Siófok, Marosi út 6/b. sz. lakos volt. Az Egyesület taggyűlése 2008. május 10. napján dr. Csapó Imre Kiskunhalas, Fenyő utca 4. szám alatti lakost, választotta meg elnöknek, aki tisztségéről lemondott. Az Egyesület 2011. április 2. napján új Elnököt választott. Az Egyesület Elnöke: Rozner Tamás Göd, Széchenyi utca 22. A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben az megyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak. Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály tartalmazza: -
Az 1995. március 1.-jén elfogadott alapításkori Alapszabályt Papp György elnök által jegyezve, dr. Herczeg Ferenc ügyvéd által ellenjegyezve,
-
az 1999. június 12.-i taggyűlés által elfogadott – Szervezeti- és működési szabályzatnak nevezett, de alapszabályba tartozó – módosításokat és kiegészítéseket,
-
a 2000. március 15. napján tartott taggyűlés által módosított rendelkezéseket egységes szerkezetbe foglalva, minden korábbi, az egyesületre vonatkozó szabályozást hatályon kívül helyezve, Kenesei István elnök által jegyezve és dr. Csapó Imre ügyvéd által ellenjegyezve,
15 -
a 2008. május 10.-i taggyűlés által tett módosításokat – az elnök személyére és az egyesület székhelyére vonatkozóan – ismét egységes szerkezetbe foglalva,
-
a 2009. március 21.-i taggyűlés által az V. fejezet 2. pontjának a tagdíjat nem fizető tagok törlésére vonatkozó módosítását, ismételten egységes szerkezetbe foglalva.
-
a 2011. április 2. napján megtartott Közgyűlés által elhatározott módosításokat,
-
a 2016 január 22. napján megtartott Közgyűlés által elhatározott módosításokat.
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadóak. Az Egyesület jelen Alapszabályt a 2016. január 22. napján tartott közgyűlés határozatával elfogadott és e naptól hatályba lépett módosításával egységes szerkezetbe foglalta. Az Egyesület Elnöke köteles a közgyűlés jegyzőkönyvét, Alapszabályát, valamint a jogszabályban meghatározott mellékleteket - a közgyűlést követő 30 napon belül - a Kaposvári Törvényszékhez benyújtani. Siófok, 2016. január 22. Rozner Tamás az egyesület elnöke
Záradék: Alulírott Rozner Tamás, a SIÓFOKI „EZÜSTPART” VITORLÁS EGYESÜLET elnöke jelen Alapszabály aláírásával igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a alapszabálymódosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű alapszabályból egyértelműen kitűnik, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot, mivel a módosított szövegrészeket az egyesület félkövér, dőlt betűvel szedte.
