#yfu2014 #mymoments
Köszöntő
Kedves Olvasó! Az elmúlt évben is rendkívül sok dolog történt a földön, valószínűleg persze az azt megelőzőekhez nagyon hasonlatosan. Ez abból az egyszerű okból fakadhat, hogy körülöttünk minden változik, és ez az egy dolog biztos a mai rohanó világunkban, amelynek sebessége egyre követhetetlenebbé válik számunkra. Sokan vágynak bőségre és kényelmes életre, azonban kevesebben vannak, akik tesznek is ennek megvalósulása érdekében, és még kevesebben, akiknek sikerül elérni vágyaikat, és maradéktalanul megvalósítani céljaikat. A javak aránytalan eloszlása, valamint az etnikai és világnézeti különbségek feszültségekhez vezethetnek, amelyek sokszor komoly konfliktusokban csúcsosodnak. Pedig mindenki csak boldog szeretne lenni! A YFU lehetőséget ad az általa szervezett programokban résztvevő diákok és családok számára, hogy találkozhassanak a sajátjukétól eltérő ideológiai alapon nyugvó értékekkel, amely reményeink szerint nyitottabbá és elfogadóbbá nevelik őket embertársaik irányába. Egymás megértése, vagy csak jobban értése sokat segíthet bennünket a boldogság megtalálásában. Reményeink szerint, e nemes eszme szolgálatában érzik jól magukat diákjaink fogadócsaládjaikkal, és újonnan szerzett barátaikkal.
Boldog Karácsonyt!
Bukvai Károly
ELNÖK
1992/93 Németország / 1994/95 Hollandia
Kör kérdések kiutazó diá ko kna k
fu-s Y s ö 5 1 0 A 20 14 / 2 a cs e r e é v ü kr ő l : ok cs e r e di á k
Anna a fogadó
Ádám a mexikói suliban
meto é N , e y l e óh Bence lak Milyen félelmeid/elvárásaid voltak mielőtt kiutaztál?
cs a l á d j á v a l
r szág
va, ugyanis annyira másnak képzeltem el
kicsit nevetségesnek fog tűnni. Attól tartot-
az országot, az embereket, ezt az egész
tam, hogy az ágyam kényelmetlen lesz. :)
élményt, és mégis, nem hiszem, hogy jobb
B en ce ,
lehetne az életem jelenleg. Furcsa, hogy
M irt il l,
F inn o r szá g
Mielőtt kiutaztam, nagyon féltem attól, hogy nem fogok tudni beilleszkedni a
családba.
Elvárásaim
csak magammal szemben voltak, hogy mit hogyan kéne csinálnom, milyen helyzetben, mit kéne tennem.
három hónap mennyire elég, hogy meg-
Né me to r szá g
változtassa egy ember véleményét egy teljes nemzetről és országról.
Amikor megérkeztem Németországba a legnagyobb félelmem a nyelv-
Ád ám ,
től és a fogadócsaládomtól volt. Egyszerűen nem
Me x i kó
tudtam elképzelni, hogy én ezen a nyelÉn úgy gondoltam (és
ven meg fogom tudni értetni magam va-
gondolom), hogy nem jó,
laha is. Így hat kellemes csalódás volt az
ha elvárasaim vannak a
orientációs hét. A családtól azért féltem,
csereévemmel kapcsolat-
mert bár sokat e-maileztem a fogadó-
ban, mert akkor elég nagyot csalódhatok.
anyukámmal nem nagyon tudtam mire
Ezért próbáltam magam megóvni bármi-
számítsak, és az ismeretlentől jobban fél-
Ho l lan dia
féle képzelgéstől. Egyet azért mégis elvár-
tem, mint a már ismert dolgoktól, mint pl.
tam, azt hogy élvezzem, de ezt inkább
a személyes találkozás.
Már majdhogynem három
magammal szemben volt egy elvárás,
Elvárásaim nem igazán voltak, úgy
hónapja ebben a csodá-
mintsem a csereévemtől. És azt mondha-
éreztem, már így is hatalmas lehetőséget
latos országban élek! Min-
tom, hogy eddig elég jól teljesítek. Félel-
kaptam. Talán annyi volt, hogy legyen
dig, amikor erre gondolok,
meim sem voltak. Csupán egy dologtól
kedves családom, és tálaljak majd bará-
teljesen le vagyok taglóz-
féltem igazán, ami most lehet, hogy egy
tokat kint is.
An na ,
Amikor megérkeztél, ehhez
Ho l lan dia
Me x i kó
M irt il l, Nagyon
An na ,
Ád ám ,
képest mit tapasztaltál?
F inn o r szá g
dott be. Az ágyam kényel-
megnyugtató
aludni rajta. És nagyon jól érzem magam.
nagyon kedves családba ságtartók voltak az elején, is a család tagja vagyok.
a rendes családodhoz képest?
An na ,
pedig teljesen másként jött
mennek. Ahol nincs biciklitároló, ott vagy külföldi lakik, vagy senki. Egyszer megkérdeztem egy osztálytársamat, hogy mikor kapta az első biciklijét, amire ő egyszerűen annyit felelt, hogy amikor megtanult járni.
Ho l lan dia
B en ce ,
Van persze elképesztő
Né me to r szá g
mennyiségű dolog, amit a helyiek máshogy csinál-
Szokások terén a foga-
nak, például az étkezés-
dócsaládom sokban ha-
nél – a reggeli és az ebéd
sonlít az otthonira, így sem-
kenyér, a vacsora pedig valamilyen főtt
mi
étel, legtöbbször persze krumpli. (Nem hit-
járnak, még Amszterdam belvárosában is
fele igaz lett, a másik fele
zés, ugyanis tényleg mindenhova biciklivel
Milyen teljesen más szokásai vannak a fogadócsaládodnak
főtt krumplit enni.) :) Mindenhova biciklivel
lyiekről, és úgy körülbelül a
le nekem. Az egyik ilyen például a bicikli-
de egy hónap után már éreztem, hogy én
tem volna, hogy ennyiszer lehet egy héten
lottam az országról és a he-
mes, nagyon jókat szoktam
volt, hogy egy rendes és érkeztem. Picit még távol-
Nagyon sok dolgot hal-
A félelmem nem igazoló-
számomra
szokatlant
nem tapasztaltam eddig. Talán a konyha kicsit más, több zöldséget eszünk, és sokkal több teát iszunk.
Viszont valami, ami teljesen máshogy bizonyult, mint ahogy állították, az az, hogy sóherek lennének. Persze, szeretik a pénzüket, de körülbelül ennyi. Egyetlen nagyon fura dolog van ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy ha visznek vendégségbe egy üveg italt, vagy valami rágcsát, a maradékot hazaviszik. Ezt leszámítva nagyon kedvesek, még ha pont fordítva is működik az átlagos holland agy, mint az átlagos magyar.
több a bicikliút, mint a gyalogosok tere. Különböző még az is, hogy kultúrák szont egy-egy ember felé sokkal kevésbé.
Mivel otthon én vagyok a
minden véleményt elfogadnak, de egy új
Na, abból van jó sok. Ezért
legkisebb
most csak párat említek
gon, ezért fura volt, hogy
meg. Például a lakásban
itt mindig hangzavar van.
cipőben vagyunk, ez az
Nagyon különböző szoká-
elején még zavaró volt, de most már arra
sok nincsenek. Mindig próbálnak a szüleim
is rávetemedek néha, hogy ráfeküdjek az
programot csinálni a hétvégére, hogy le-
ágyamra cipővel. Szégyellem is magam
foglalják a kicsiket.
embert nem szívesen engednek be a köreikbe, csak miután biztosak benne, hogy nem nagyon furcsa az illető.
Né me to r szá g
Amikor
megérkeztünk
Hamburgba más
találkoztunk
cserediákokkal
és
F inn o r szá g
Me x i kó
Minden kultúráról szívesen hallanak, és
B en ce ,
M irt il l,
Ád ám ,
felé nyitottabbak, mint a magyarok, vi-
Magyarorszá-
miatta. A másik igen jelentős, hogy kocsival megyünk mindenhova, nekem annyit sikerült elérnem, hogy a belvárosba mehessek busszal, de haza már ők hoznak kocsival.
még mindenki leginkább az
anyaországbeliekkel
volt, ám másnap elkezdődött életem egyik legjobb hete, ahol mindenki nyitott volt, és még a helyes nyelvhasználatra is tanítottak. Család téren is hihetetlenül szerencsés helyzetben voltam és vagyok. Azért írtam múlt időben, mert két fogadócsaládom is volt, és bár az elsőnél csak két hetet voltam segítettek elkezdeni hasznosan tölteni az időmet, és ezzel a lehető legjobb irányba segítették a csereévemet.
aival t á r a b a Ádám
Finnor szág
Anna a bar
átaival
An na ,
Mi volt a legkedvesebb és a legfurcsább élményed?
Ád ám ,
Ho l lan dia
Me x i kó
Nagyon sok kellemes
M irt il l,
nyem az őszi szünetben volt. Elmentünk a nagyszülők nyaralójába, egyszerűen
varázslatos
volt
ott. A szomszédságban senki sem volt. A környezet eszméletlen szép volt, és persze a nyaraló egy tó mellett volt, mint a finn nyaralók többsége. Én egy másik házban laktam, mint a többiek, ami pont a tóra nézett. Nagyon mélyen tudtam ott aludni a békés környezetben.
másfél órát kocsikáztunk azért, hogy megnézhessük a Kinderdijkot, tizenkilenc működőképes, régi vágású, tipikus holland malmot. A látvány elképesztő volt, és a reggeli horgászokkal találkozni is vicces volt. Legfurcsább emlékem pedig talán egy Spakenburg nevű helyhez köthető, ahol tradicionális holland ruhában jártak nagyon sokan minden nap, és a legboldogabban pózoltak velünk, ha egy fotót kértünk.
nyit, hogy itt papírzsebkendőt elég nehéz találni a boltokban, mindenki wc papírt vagy szalvétát használ. Egyik nap meg is említettem az iskolában ezt az eget rengető problémát, hogy nem találok sehol normális zsebkendőt, márpedig én szeretném abba fújni az orromat. Másnapra az egyik osztálytársam vett nekem egy csomag papírzsepit. Máig nem tudom, hogy hol. :) A legfurcsább élményemről se jelenteném ki teljes bizonyossággal, hogy az volt ’A legfurcsább’, de az biztos, hogy
tálni, és láttam egy baglyot. Füst szauná-
B en ce ,
ban is voltam, ami úgyszintén eszméletlen élmény volt, mint minden, ami ott történt
Né me to r szá g
velem. Remélhetőleg többször mehetek A
A legfurcsább élményem talán az volt,
Háttér információnak an�-
és
Az egyik nap elmentem az erdőbe sé-
még.
van. Ez az egyik azok közül.
órakor kocsiba ültünk a fogadócsaládommal,
élmé-
nyem nincsen, sok kedves
gabb. Egyik reggel nyolc
F inn o r szá g
A legkedvesebb élmé-
Legkedvesebb
élménnyel lettem gazda-
legkedvesebb
élmé-
nyem az volt, mikor az
amikor bent aludtam az iskolában az osz-
első
tályommal. Az este tortilla főzéssel kezdő-
érkezvén csináltak nekem
dött, majd elfoglaltuk az első emeletet.
egy grillpartit, és a foga-
Valaki elkezdett zongorán játszani, míg
dótesóm barátnőjét is meghívták, akinek
mások pingpongoztak. A tornateremben
az első kérdése köszönés előtt annyi volt,
aludtunk, amiben az volt a vicces, hogy
hogy angolul vagy németül kommuni-
az edző terembe is bemehettünk, illetve a
káljunk-e? Ez a gesztus nagyon jól esett,
squash termet is használhattuk. Következő
és kedvesnek találtam, kesébb még sok
nap mindenki nagyon fáradt volt az órá-
baráttól megkaptam ezt a kérdést, lévén
kon, alig bírtam nyitva tartani a szememet.
nem én voltam az első cserediákjuk.
családomhoz
meg-
az egyike azoknak. Az iskolában az egyik tanárom babát vár, éppen az a tanárnő tartott órát nekünk, mikor is egy diák egy másik osztályból se szó se beszéd bejött a termünkbe, és elkezdte simogatni a tanárnőm hasát. A tanárnő meg szó nélkül hagyta az egészet. Nekem ez Magyarországon elképzelhetetlen lenne.
Ádám új baráttal :)
Németor szág
Anna barátokkal
r sz o n n i F
ág
2014 képekben
bo á t ni á t u s é ez k r za é a H
r
Tead élut án
Pr ágai k ir án du l ás
s év végi é ő t í z s é k l Fe tábor
áli n o i g i re zó d e g e S z ta l á l ko
s
Reunion v o l t c s e 25 é v u t á n r e di á k u n kk a l
Főződélután
Év kö zepi t ábor
Ö nk én te s tá bo r
B e u ta z ó t á b o r
Y es 2014
<< YES 2014
#passportthroughtime
Idén újra a magyar önkéntesek szervezték meg a YES-t (Young Europeans Seminar) a cserediák, aki épp indul haza csereévéről, és közel 100 önkéntes, 5 nap, Webellinsee magyar YFU-s vett részt a táborban, mint szervező és önkéntes. Ilyen élményekkel, em
Orsi
INTERNATIONAL GROUP LEADER
Idén az enyém lehetett a megtisztelő feladat, hogy a YES-rő IGL-ként hazahozzam a drága cserediákokat, akik Európában töltötték csereévüket. Volt ám tényleg minden, nevetés, sírás, öröm és néha mélypontok is. Nagyon örültem, hogy az egész részese lehettem, remélem, hogy sikerült egy kis támaszt nyújtanom nekik ebben a nehéz időszakban. :)
G ergő WORKSHOP LEADER COORDINATOR ÉSZTORSZÁG 2005/2006
Kivi és Zsolti konferáltak a YES-en Ez már a többedik YES-em volt, de még mindig tud újat mutatni ez a rendezvény. Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen tervezési
és
konkrét
munkamennyiség
van egy ekkora tábor mögött. Röviden: rengeteg! Végtelen levelezések, rengeteg motivált önkéntes, sok-sok nevetés, jó hangulatú előkészítő találkozók, és Werbellinsee-ben meg 5-6 nap alvás nélkül. De mindez megéri, mert egy örökké változó, de konstansul jófej közösségben vagy, ahol mindig van közös téma, és még mindig kíváncsiak az emberek, hogy milyen volt a fogadócsaládunk, és hogy hogyan mondják magyarul, hogy cheers... :)
>>
e
a norvég YFU önkénteseivel karöltve. 480 e és felejthetetlen hangulat. Tizenhárom mlékekkel gazdagodva jöttek haza:
Peti
Kiutazó és beutazó diákjaink a YES-en
YES LOUNGE COORDINATOR SVÉDORSZÁG 2005/2006
Nekem ez már a harmadik YES-em. Szerintem a legjobb dolog benne, hogy sok-sok
országból
érkező
önkéntessel
együtt lehet lenni, barátkozni és dolgozni. Bár idén főleg a magyarokkal töltöttem az időt, mert a rengeteg munka mellett kevés idő maradt az ismerkedésre, de szerencsére így is sikerült megismertem új embereket.
Kata
YES WORLD USA 2009/2010
A 2014-es YES-en én egy óriás szimulációt, a YES World-öt koordináltam egy norvég önkéntessel párban. A munka Maudhillel nagyon könnyű és kellemes volt, mindemellett izgalmas és vicces. Szin-
Márk
te egy új világot hoztunk létre az év alatt
FREESTYLER
hogyan működik élőben. A YES alatt na-
KÍNA 2012/2013
gyon sok előkészületi munkánk maradt (pl.
a fejünkben, és alig vártuk, hogy lássuk,
Számomra ez volt az első YES, diákként
több száz oldal feldarabolása, alapanya-
sajnos nem tapasztalhattam meg milyen
gok szétosztása stb.), amiben nagyon so-
is ez a tábor, de önkéntesként/freesty-
kan segítettek, de még így sem maradt
ler-ként most lehetőségem volt belelátni,
sok időnk a szórakozásra. Összegezve sok
hogyan is működik ez az egész. Nagyon
és fárasztó munkát igényelt a YES, mind az
sok új embert, YFU-s önkéntest ismertem
előkészületek terén, mind a helyszínen, de
meg Európa minden részéről. Hatalmas
egy felejthetetlen élmény, és bármikor szí-
élmény volt, nagyon jól éreztem magam!
vesen újra belevágnék.
Kör kérdések Magyarországról Beutazó diákok 2014/2015
Nyári diákok a Balatonnál
Ryo barátaival Budapesten
Mik voltak az első benyomásaid,
Kerrin (Németország): Nagyon szép!!
amikor megérkeztél
Smilla (Németország): Meleg volt.
Magyarországra?
Neele (Németország): Nagyon meleg
Elsa (Finnország): The trees are different, the food is cheap.
volt. Johanna (Németország): Meleg volt.
Hiromichi (Japán): A city is a town. :) Mao (Japán): Houses were strange for me. Because all of houses made from
totally colder. Hideg volt.
stones. Piy (Thaiföld) : Csalad, barat, iskola. Emilio (Mexikó): Én gondoltatam ők van egy nagyon cuki család. Alina (Németország): Új csalad, iskola, barat, nagy csalad, very nice people.
Milyen teljesen más
always wearing slippers. :) Kerrin (Németország): Sok gyerekek és hangosák. Smilla (Németország): Nincs saláta szósz. Sós patogatot kukorica. Édes
"Nincs salátaszósz"
gadócsaládodnak? Elsa (Finnország): Papucsok.
Neele (Németország): They are eating much more meat. Aldo (Mexikó): I have to take my shoes off when entering home.
szokásai vannak a fo-
"Hungarian people don't lock the toilet door"
Anna (Németország): Nincs salátaszosz.
Ryo (Japán): Here, they often eat together. My family isn’t so often eat together. Yushi (Japán): I didn’t
usually eat bread in morning, so I surprised that most Hungarian Aldo fogadótestvéreivel
people eat bread.
"H ungarian kind, frie cuk
paradicsomleves.
Aldo (Mexikó): The people were very nice, the weather was
Krista (Észtország): Nem sok, maybe
Kerrin fogadócsaládjával
Shoichi fogadótesóival
wasn’t able to answer him in Hungarian
Mi a legkedvesebb vagy
after I told him 5 times.
legfurcsább élményed? Elsa (Finnország): Amikor valamit ertek? ertem? a tanórán. Ryo (Japán): Mindenszentek és nincs Helloween.
Aldo (Mexikó): First day of school (strange). Anna (Németország): Orosz óra magyarulban.
Yushi (Japán): I went to kolbász festival. I ate many kind kolbász. Nagyon finom volt. Emilio (Mexikó): Romanian wedding, Trying out waterpolo, Wrestling, Szin, Budapest buli, Atletika, Poland, Being an exchange student and just waking up everyday and to be able to hear yourself and decide what you want to do.
Milyenek a magyar emberek, szokások? Elsa (Finnország): Hungarians are so loud! Olyan hangosak vagytok! És a sok ünnepnap.
"Szeretem gulyás leves"
Mao (Japán): I love Hungarian traditions.
Arm (Thaiföld): My best experience is hiking with my host family. Birthday party with classmates. Kanoon (Thaiföld): My best
"Hungarians are so loud!"
I like Hungrian food very much. Emilio (Mexikó): I like a lot
the traditional dancing. I love the kürtöskalács. There is no need for me to say something about your homemade liquor (Nagyon Finom). Gyonyoru lany
mindenhol. And you guys have really united families like Mexico. Very green cities. Arm (Thaiföld): Hungarian people are very friendly.
experience is travel with my classmates, we went to a high mountain, it’s like hiking. I never do
ns are very endly and ki"
this before in Thailand. And the strangest experience is the door, Hungarian people don’t lock the door, I have to careful every time when I go to the toilet. Nora (Németország): Minden nap
megyek az iskolába és it’s amazing! Mért nagyon szeretem a zenet. Kerrin (Németország): Strangest: Bus drivers are sometimes kind of weird. One kicked me out of the bus because I
Arm a magyar osztálytársaival
Cserediákok a beutazó táborban
Krista (Észtország): I love Hungarians! They are so nice buta t the same time I love how sarcastic they are. I don’t have an opinion about the traditions because I haven’t found any big differences from Estonian traditions.
Kürtöcskalács és lángos és minden.
Van-e kedvenc magyar ételed? Mi az?
ans are so open-minded!
"Sok esznek"
Smilla (Németország): Kedvesebb, mint német emberek. Hungarian are more „touchy” than German people. Johanna (Németország): Kedvesek, sok esznek. Anna (Németország): Kedvesebb, mint német emberek, sok esznek, sok szidal-
Cukor, palacsinta.
Smilla (Németország): Pörkölt,
"Everything except pacal"
Palacsinta, gulyás.
are friendly and kind but I don’t like it when they shout at each other.
Ryo (Japán):
Mao (Japán):
Fha (Thaiföld): Hungarians
mak.
because most of thai foods are spicy.
Gulyás.
so unique.
gyon vicces. All Hungari-
food so much but it’s a bit strange for me
Hiromichi (Japán):
the traditions because they are
Nora (Németország): Na-
name in Hungarian but I love Hungarian
kürtöskalács.
very kind, friendly and cuki. I love
lángos és kakao csiga! Fha (Thaiföld): I don’t remember the
Elsa (Finnország): Lángos vagy
Alina (Németország): Hungarians are
Kerrin (Németország): Kürtöskalács és
Yushi (Japán): Szeretem gulyás leves. Piy (Thaiföld): Igen! It’s pasta with a chicken red sauce.
kürtöskalács, túró rudi. Neele (Németország): All the types of cakes are so good, lecso. Johanna (Németország): Turo
rudi. Aldo (Mexikó): I would say gouyash and langos. Jakob (Németország): I like everything
Emilio (Mexikó): Kürtőskalács.
except pacal.
Arm (Thaiföld): Goulash.
Mina (Thaiföld): Goulash, fish soup, meat
Kanoon (Thaiföld): Salami. Nora (Németország): Paprikáskrumpli és
ball in the tomato sauce, turo rudi! Anna (Németország): Kürtöskalács!
Arm, Piy és Kanoon :)
Krista
Beutazó diákok 2014/2015
Anna a fogadótesóival
Brazília lés, csak nagyon kevés számonkérés van, teljesen lazán veszik az egészet. Viszont rengeteg óra van és nincsenek modulok. Napi hat óra és heti kétszer délutáni tanítás is, az órák között csupán egyetlenegy szünettel. Mindegyik iskolában kötelező az egyenruha, a meleg ellenére is hosszú nadrággal. A tanár-diák kapcsolat sokkal személyesebb és közvetlenebb ugyanakkor megmarad a kölcsönös tisztelet is. Kulturális különbségként pedig a legfeltűnőbb dolog az volt, amikor szintén a suliban egy csendes órán orrszívást hallottam azt hittem, egy elefánt ül mögöttem vagy
Úgy vágtam bele ebbe az egész dologba, hogy bárhol is lesz a fogadócsaládom, legyen akár Rióban, vagy egy őserdő mélyén egy indiánsátorban, ez csak jó lehet.
Először nagyon furcsa volt, hogy nem iga-
Nem voltak igazán félelmeim, sem elvá-
honnan állandóan késnek.
zán reggeliznek a brazilok, és nincs olyan nap, hogy ne lenne bab, rizs és hús, minden áldott nap bab rizs és hús,de meglepő módon 3 hónap után is még teljesen ehető. Későn fekszenek le, ebből adódóan reggel gyakran elalszanak és minden-
rásaim, nem tudtam, hogy mire számítsak, csak vártam a váratlant. Bár számítottam
Egész évben borzasztó meleg van, ezért
arra, hogy az emberek sokkal nyitottab-
itt sokat lustálkodnak, a délutáni szieszta
bak, közvetlenebbek lesznek.
elengedhetetlen része a napnak. Meglepő volt, hogy a fehérneműket mindenki
Ez így is lett, egy pillanat alatt éreztetik a
magának mossa. Bármi
szeretetüket,
is történik, mindenből
folyamatosan
ölelgetnek,
teljes mértékben kifejezik az érzelmeiket. Mikor
megérkeztem
elgondolkodtam
azon, hogyha minden országnak, lenne egy szava, aminek él, akkor Brazíliának biztosan a család lenne az. Itt olyan családi
kihoznak valamit, ami lehetőséget nyújt az ünneplésre,spontán táncra az utcán, bulira a benzinkúton.
életben lehet részem, amilyet azelőtt el-
Különös élmény volt
képzelni sem tudtam. Alapvető különbség,
az első hét az iskolá-
hogy itt minden családban legalább 3
ban. Nincs ellenőrző,
gyerek van. Minden nap együtt vagyunk,a
napló,
jelentés,
fele-
nagy család, unokatesók és nagyszülők is.
Itt nincs gazdagság, de van szeretet
valaki gusztustalankodik, aztán hamar ráébredtem, hogy ez itt teljesen természetes dolog. Nehéz lenne elmondani a legjobb élményemet, ugyanis már rengetegben volt részem, de az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor a brazil elnököt magyarul taníthattam, akkor amikor kampány idején a városunkban járt. Egy teljesen más jellegű élmény pedig, amikor egy fárasztó nap után összegyűltek a szomszédok az esti kávéra és elkezdtek nekem mesélni mindenről ami velük történt, mióta itt élnek. Végül azzal zárták a mondandójukat, hogy a lényeg annyi, hogy itt nincs gazdagság, de van szeretet.
Klímó Anna, Brazília 2014/2015
Svédország
AZ ELSŐ HETEK
Svédországban Dani a Martha Bigliani nemzetközi YFU ösztöndíj segítségével kapott lehetőséget, hogy egy tanévet Svédországban töltsön cserediákként. Íme, a beszámolója csereéve kezdetéről: A repülőút Az utam Svédországba a repülőtéren kezdődött, és az igazat megvallva nagyon ideges voltam. Nem azért mert el kellett mennem egy egész évre, vagy mert ott kellett hagynom a családomat és a barátaimat, leginkább azért, mert nagyon féltem a repüléstől. Amikor végre megérkeztünk Stockholmba, az volt életem legboldogabb pár perce, mert végre földet értünk. A pillanat sajnos rövidre sikeredett, mivel észrevettük, hogy a csomagjaink nem érkeztek meg. Szerencsére a YFU önkéntesei nagyon segítőkészek voltak, és este 8-ra már meg is kaptuk a csomagjainkat.
cserediákkal. Három órát kellett várnunk
országból… A végére nem akartam ott
a buszokra, amik a táborba szállítottak
hagyni a tábort az új barátaimmal miatt.
minket, de addig jót beszélgettünk a többi cserediákkal. Amikor megérkeztünk, játszottunk néhány játékot, és az önkéntesek bemutatkoztak, de mindenki nagyon fáradt volt, úgyhogy hamar lefeküdtünk aludni.
Az első nap az új otthonomban Egy 40 perces vonatút után megérkeztem Västerås-ba, ahol a következő 4 hetemet töltöttem. Hamar megismerkedtem a fogadócsaládommal, és az új otthonommal.
A tábor
A vacsora nagyon finom volt, a fogadó
A táborban minden reggel 7:30-kor kel-
tünk vásárolni egy Willys nevű boltba, ami
lett felkelnünk, hacsak nem akartunk részt
nagyobb volt akármelyik Tesconál, amit
venni a reggeli úszásban. Mondanom sem
valaha láttam. Megismertem egy hasz-
kell, én ezt kihagytam a koránkelés és a hi-
nos kis gépezetet, amit magaddal viszel,
deg miatt. Minden nap 8: 00-kor reggeliz-
és leolvassa az áruk vonalkódját, majd
tünk, ebédeltünk 12: 00-kor, vacsoráztunk
hozzá adja a felhasználódhoz, és miután
18: 00-kor és 15: 00-kor volt egy fika (ne
befejezted a gyűjtögetést a boltban, csak
röhögj). A fika egy kávézással egybe kö-
fizetsz és mész. Amikor hazaértünk a vásár-
tött sütizés, amit a svédek nagyon szeret-
lásból elindítottam a heti blogomat.
nek, és mi is hamar megkedveltük. AZ első egész nap a táborban elég unalmas volt, mert a foglalkozások nagyon hosszúak voltak, és a mondanivalójuk nagy részét már
Első órák
a magyar táborban is hallottam. A máso-
Egy hosszas beszélgetés után a repülőtér
tam, hogy vége legyen. Nagyon sok játék
alkalmazottjaival a csomagjainkról, meg-
volt, és sokat beszélgettem cserediákokkal
ismerkedtünk néhány YFU önkéntessel és
Japánból, Svájcból, az USA-ból, Német-
dik nap olyan jóra sikerült, hogy nem akar-
anyukám pedig nagyon kedves. Elmen-
Az első hét Sajnálatos módon az első hetem első felében nem volt mit csinálnom, a fogadóanyukám későig dolgozott, a fogadótestvérem azon a héten az apukájánál lakott, úgyhogy egyedül voltam otthon. Csütörtökön már mentem iskolába, és megis-
merkedtem az osztálytársaimmal. Barátságosak voltak, hamar kijöttünk egymással. Szombaton a fogadóanyukámmal elmentünk egy viking temetőbe, ahol a kövek
A svéd erdő Az évfolyam elment kirándulni az erdőbe, nekem meg fogalmam sem volt róla. Ami-
hajó formájában voltak kirakva.
kor reggel suliba mentem a szokásos idő-
Órák
a hírrel: „Ja egyébként az osztály az nincs
Az órák Svédországban elég furák, mert én a 45 perces órákhoz vagyok szokva, 5-től 15-percig terjedő szünetekkel. Svédországban ez teljesen véletlenszerű. Néha az órák 1 órásak, néha 3 órásak, és a szünetek hossza is változó. Legtöbbször nem értettem semmit, de amikor megkaptam a gépemet, és tudtam használni a Google fordítót, az nagyon sokat segített. Ebéd és utazás Reggel mindig busszal megyek suliba, de délután sokszor inkább sétálok hazafelé, mert a busz nagyon drága. Az ebéd nagyon jó. Egy étteremben ebédelünk a suli közelében. Egy kis fehér kártya használatával kapjuk meg a kajánkat, ami néha nem túl szerencsés, mert egyszer haza felé egyszer összekevertem a szintén fehér busz kártyámmal.
ben, a matematika tanárom lepett meg itt és ma nincs tanítás”. Szerencsémre Anders (egy másik tanár) elfelejtett néhány dolgot, úgyhogy Yngve (az iskola technikusa) jött vissza értük, és én is csatlakoztam hozzá. Az erdőben letáboroztunk egy kis tó mellett, és 4 csapatba osztottak minket. Minden csapatnak saját tüzet kellett csinálnia, és sütnie kellett valamit ebédre. Én a pizzás csapatban voltam. Délután 2 körül készen voltunk az ebéddel. Mindenki kapott mindenből. Volt pizza, lazac, valami tésztaféle zöldségekkel és muffin. Ebéd után néhány osztálytársam beugrott a víz-
nem lenne rám idejük, ha maradnék. Az új családom értem jött a fogadóanyukám lakásához, és elindultunk Kvicksund-ba, ahol jelenleg is lakom. Az új családom nagyon kedves, és van egy vicces cicájuk. Rögtön az első hétvégénken elmentünk megnézni Al Pitcher Stand up show-ját. Ez volt az első igazán jó élmény a fogadócsaládommal. YFU találkozó Az első YFU-s találkozót Örebro-ban tartottuk. Nem voltunk túl sokan, összesen 4 cserediák velem együtt, 2 önkéntes és 2 szülő. Az ebéd nagyon jó volt, beszélgettünk a tapasztalatainkról és játszottunk. Eddig az évem nagyon jól alakult, alig várom a folytatást, és nem akarok haza menni.
be. Én nem csatlakoztam, mert nem hoztam váltóruhát, és elég hideg is volt. Az új család Az első családom, érkezési fogadócsalád volt, ezért négy hét után fogadócsaládot kellett váltanom. Szomorú voltam, hogy ott kellett hagynom őket, de tudtam, hogy
Krámer Dániel, Svédország 2014/2015
Gyakornokságom a
DÉL-AFRIKAI YFU-NÁL Lassan másfél hónapja élek Dél-Afrikában,
vagy múlt keddre, esetleg jövő péntekre,
és cirka 5 hónapja a nyárban. Itt ugyan-
őszintén szólva már az is meglepne, ha az
is szeptemberben, amikor megérkeztem
idén kicserélnék. Azt hiszem, most sikerült
tavasz vége volt, most van nyár eleje, így
egy mondatban kifejtenem mindkét dol-
annyira nem is durva, hogy november el-
got, ami helyenként zavaróan hat. A har-
sejét egy strandon töltöttem a temető-já-
madik, hogy kicsit a világ végén van a
rás helyett. Mit is mondhatnék? Minden
Gauteng, Mpumalanga & Limpopo regio-
nap 30 fok, szikrázó napsütés, fagylalt…
nal office, ami igazából egy családi ház,
Jó, néha esik az eső, de annak minden-
ahol én is lakom a „főnökömmel” Rynet-
ki nagyon örül, még én is, mert másnap egész elviselhető a 23 fok, és
te-el, és a családjával, és azzal a hozzávetőlegesen egy, kettő, sok emberrel,
nem kell egész nap félmeztelenül
akik itt megfordulnak. Minden na-
vergődni. Igen, az élet kemény,
gyon messze van innen, kocsival 40-
még novemberben is. :)
50 perc átjutni a város másik felébe,
Van azonban néhány dolog, amit sokkal nehezebb megszokni, mint a jó idő. Az első helyen igazából nem tudom eldönteni, hogy a tömegközlekedés hiánya, és az ebből adódó szinte konstans itthon levés, vagy az „african time” végezne-e egy versenyben. Hát igen, itt nincs BKV, még olyan sem, ami 30 percet késik, a közlekedés az autóra lett kitalálva, ami nekünk most nincsen, ugyanis elromlott, és nem fogják kicserélni a kompresszort holnapra,
ami egy diák negyed, persze nem európai értelemben. Éppen ezért a közeljövőben venni fogok vagy robogót, vagy motort, hogy kicsit függetlenebb legyek. Még egy dolog van, ezt mostanra már úgy, ahogy megszoktam, de az elején nagyon kiborított. Iszonyat korán és villámgyorsan sötétedik. Sokkal közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, mint otthon, és hát este 7-kor már sötét van, de úgy rendesen vak sötét, mint nálunk télen éjszaka, amikor még a csillagok sem világítanak.
Dél-Afrika
Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ’home office’ elsősorban ’home’, és csak aztán ’office’. :) Tényleg mindig van itt valaki, amikor megérkeztem, kiderült, hogy én vagyok a negyedik intern, mármint nem az idén, hanem rajtam kívül van itt még másik három adott pillanatban. Az egyikük, Lena tulajdonképpen már itt él Afrikában, most ugyan hazament Németországba, de decemberben jön vissza, mert felvették a pretoriai egyetemre, úgyhogy az előző, majdnem három itt töltött évéhez plusz kettőt biztosan hozzáírhat. Aztán itt volt még Annika, szintén német, és Peter, aki szlovák. Annika már hazament, Peter jövő héten megy Fokvárosba, kicsit utazgat, aztán december elején megy haza. Én meg egyedül maradok? Kétlem, most is van itt egy lány, cserediák, új családot kell neki találnunk, mert az előzővel nem jöttek ki. Meg egy osztrák lánynak is kéne jönnie, mint új gyakornok. Szóval nagy a jövés menés. A család nagyon kedves, és tényleg mindenki családtag, aki itt megfordul, nem is tudom, hogy kívánhatnék-e ennél jobbat, valószínűleg nem. Azt hiszem 2007 óta fogadnak gyakornokokat hosszabb rövidebb időre, néha már ők sem tudják, hogy ki mikor volt itt, tényleg olyan sokan megfordulnak itt. Rynette kicsit olyan, mint az anyukám, nagymamám, de legkevésbé sem a főnököm. :) Persze tőle kérek feladatot, de nem ugyanaz, mint egy főnök beosztott viszony. Így leírva, egész mozgalmasan hangzik
YFU-s program, amit nem tudom, hogy
abbahagyni. Az én esetemben ez hat-
az itteni élet, és belegondolva is tényleg
én várok-e jobban vagy a cserediákok. :)
ványozottan igaz, ha azt nézzük, három
hamar eltelt ez a másfél hónap, ezenfel-
Utána meg ugye, Karácsony, Újév, janu-
nappal a diplomám megszerzése után
ül meg, ha belegondolok, hogy mennyi
árban jönnek az új diákok, meg nekem is
már az Isten háta mögött voltam Pennsy-
minden jön most, akkor valószínűleg mire
meg kell csinálnom egy IELTS vizsgát, hogy
lvaniaban egy táborban, ahol dolgoztam
észbe kapok, már február lesz. November
felvegyenek Dániába egyetemre.
az eltelt három nyáron, majd kilenc napot
vége – december eleje, majdnem két hetes túra Fokföldre, strucc farm, elefántok, Fokváros… ha szerencsém van még szörfözni is eljutok már az idén. Ez egyébként
A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy él innen körülbelül másfél órára egy nagyon távoli rokonom, úgyhogy valószínűleg velük fogom tölteni a Karácsonyt, és februárban vele megyek el a Krueger Parkba, ami majdnem akkora, mint Belgium. Ez az a nemzeti park, ahol megtalálható a „big five” (elefánt, orrszarvú, kafferbivaly, oroszlán, leopárd) saját környezetében, plusz ki tudja még hány különböző állatfaj. Aztán márciusban majd én is nekivágok, szétnézek kicsit itt az országban. Azt szokták mondani, hogy aki egyszer elkezdi ezt a „külföldezést”, nem is akarja
voltam otthon mielőtt idejöttem Dél-Afrikába, és mint említettem éppen Dániába jelentkezem egyetemre. Kibírnám-e, hogy jövőre egész nyáron otthon legyek? Nem, miután befejezem ezt a kis irományt, befejezem a jelentkezésem egy marokkói önkéntes programra. A legviccesebb az, hogy én nem voltam YFU-s cserediák, úgyhogy ez a valamivel több, mint fél év, amit most itt töltök, kicsit olyan, mintha a csereévem lenne. :)
Csányi Bence, Dél-Afrika
GYAKORNOK, 2014/2015
Y fu ön kéntesek
Az év önkéntesei díja
2014
Kik ők valójában, és mi mindent tettek eddig, hogy az idei évben ők nyerték el ezt a címet?
ALBERT ZALÁN SZILÁGYI MÁRK TORMA ELINA Elina
2008/2009-ben
volt
cserediák
pánban,
Elina :)
és
Ja-
mióta
hazajött, folyamatosan végez önkéntes munkát a YFU-nál.
Részt vett kiutazó diákok kiválasztásában, segített a reptéren az indulásoknál, közreműködött szülői felkészítéseken, információs napon. Angyalkaként folyamatosan segíti a beutazó cserediákok életét. Volt beutazó évvégi és felkészítő táborban mint táborvezető, és az idén a három napos Cooltúrán (iskolalátogatási körút) is részt vett, mint csoportvezető.
Zalán 2012/2013-ban töltött egy tanévet Dániában. Táboroztatott már beutazó di-
a
ákokat, kiválasztáson vett részt, valamint
2012/2013-as tanévben, azóta aktív ön-
szülői értekezleten és információs napon,
kéntes. Nincs olyan dolog, amit be ne vál-
iskolákban tartott prezentációkat és tole-
lalna, vagy el ne végezne. Bármikor-bár-
rancia workshop-ot is.
Márk
Kínában
töltötte
csereévét
Cooltúrán is részt vett több ízben,
miben lehet rá számítani. Táboroztat, kiválasztáson vesz részt, reptéren segít,
idén
részt vesz YFU-s rendezvényeken, prog-
prezentációt
ramokon,
workshop-ot tar-
fénymásol,
iskolai előadásokat
tart,
mint
csoportvezető.
tott a többi ön-
boríté-
kol…és még sorol-
kéntessel
hatnám.
iskolájában.
YES
is segíti a beutazó
táborban
diákok életét.
is, mint önkéntes, ’Freestyler’-ként segítette a szervezők munkáját.
együtt
Angyalkaként
Idén részt vett a
Számos
és
Márk a cseredákjáv al :)
Zalán :)
Ezúton is szeretnénk nekik és minden önkéntesünknek megköszönni segítőkész munkájukat, és legfőképpen az önkénteskedésre szánt idejüket, hiszen ez felbecsülhetetlen.
Gergely Anna Boglárka,
ÖNKÉNTES PROGRAM KOORDINÁTOR
#yfu2014 #mymoments
