BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET)

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

(1. KÖTET) – HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY –

Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda

2008. június 12.

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

(1. KÖTET) – HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY–

Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda

1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 50 90 Fax: 1/ 456 50 99 E-mail: [email protected] Ügyvezető igazgató:

Laky Ildikó

Szakmai igazgató:

Fürstand Attila

Projektvezető:

Dr. Földi Zsuzsa

Tervező:

Aradi Renáta Diverzum Bt.: Galli Károly Guzmics István Veres László

Terra Studio Kft.

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program Helyzetértékelő tanulmány

TARTALOM BEVEZETÉS ............................................................................................................................3 1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA .....................................................................................5 1.1.

SWOT analízis ......................................................................................................................... 5

1.2.

Célrendszer ............................................................................................................................. 7

2.

HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................................................8

2.1.

A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere....................... 8

2.1.1 Közlekedésföldrajzi helyzet................................................................................................... 8 2.1.2 A Budaörsi kistérség elérhetősége ...................................................................................... 8 2.1.3 Vasúti közlekedés................................................................................................................. 14 2.1.4 Autóbusz közösségi közlekedés ........................................................................................ 14 2.1.5 Légiközlekedés ..................................................................................................................... 15 2.2.

A települések kapcsolatrendszere ................................................................................... 16

2.3.

A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága ....................................................... 18

2.4.

Demográfiai helyzet ............................................................................................................. 26

2.4.1. A Budaörsi kistérség településeinek demográfiai trendjei............................................. 26 2.5.

A Budaörsi kistérség gazdaságának vizsgálata........................................................... 30

2.5.1 Gazdaságszerkezeti jellemzők ........................................................................................... 31 2.5.2 Jövedelmi helyzet ................................................................................................................. 34 2.5.3 Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás ................................................................ 35 2.5.4 Gazdasági felhasználású területek .................................................................................... 37 2.5.5 A Budaörsi kistérség innovációs potenciálja .................................................................... 39 2.5.6 A Budaörsi kistérség innovációs intézményrendszerének jelentősebb pillérei........... 40 2.6.

Turizmus ................................................................................................................................. 42

2.6.1 A Budaörsi kistérség turizmusának átfogó jellemzése ................................................... 42 2.6.2 A Budaörsi kistérség turizmusának jellemzői ................................................................... 44 2.6.4 A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői ............... 47 2.6.5 A Budaörsi kistérség turizmusa a statisztikai adatok tükrében ..................................... 48 2.7.

Foglalkoztatottság és munkanélküliségi helyzet, a kistérség humánerőforrás

potenciáljának értékelése............................................................................................................... 49 2.7.1. Munkanélküliség .................................................................................................................. 49

1

Terra Studio Kft.


2.7.2. Humán erőforrás.................................................................................................................. 52 2.7.3. Humánerőforrás képzés ..................................................................................................... 55 2.8.

Lakásállomány - Kommunális infrastruktúra ................................................................ 56

2.8.1 Lakásállomány ..................................................................................................................... 56 2.8.2 Ivóvízellátás ........................................................................................................................... 57 2.8.3 Szennyvízkezelés ................................................................................................................. 58 2.8.4 Csapadékvíz elvezetés ........................................................................................................ 59 2.8.5 Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 60 2.8.6 Energia közművek ................................................................................................................ 61 2.8.7 Hírközlés, telekommunikáció .............................................................................................. 61 2.9.

Környezeti állapot................................................................................................................. 62

2.9.1.

Általános földrajzi leírás................................................................................................. 62

2.9.2 Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban...... 64 3.

MELLÉKLETEK..............................................................................................................72

3.1 Melléklet ....................................................................................................................................... 72 3.2 Melléklet ....................................................................................................................................... 75 3.3 Melléklet ....................................................................................................................................... 80 3.4 Melléklet ....................................................................................................................................... 83 3.5 Melléklet ....................................................................................................................................... 84

2

Terra Studio Kft.


BEVEZETÉS Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, egy új évezred elején a települési önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések fejlesztési

tevékenységében.

A

településeknek

ugyanakkor

egyre

inkább

térségi

együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak – melyek részben jogszabályi kötelezettségekből, részben a lakosság és a gazdasági szereplők elvárásaiból Zsámbék Zsámbék K íg yós-

A Budaörsi kistérség áttekintő térképe

p.

Mány Mány

Csabdi Csabdi

Páty Páty

Budakeszi Budakeszi

Herceghalom Herceghalom

B ia i-

Biatorbágy Biatorbágy

Etyek Etyek

íz li-v

DUN A

Vá

Érd Érd

Diósd Diósd

-p ori

ta B en

m Zá

Kavicsos-tó

Gyá

.

Tárnok Tárnok

Gyúró Gyúró

Dunaharaszti Dunaharaszti

Százhalombatta Százhalombatta

Szigethalom Szigethalom

Taksony Taksony

t. sa

Tököl Tököl

Alsónémedi Alsónémedi

Sze nt sz ló

DU NA

Lá tak

Baracska Baracska

pa

Pázmánd Pázmánd

Ráckeresztúr Ráckeresztúr

Szigetcsép Szigetcsép Majosháza Majosháza

Nadap Nadap koró koró

Ercsi Ercsi Ká Ká

ll áá

feladatracionalizálás

Dunavarsány Dunavarsány

Dé leg yház i

tav

A

környezetben

-c za is a -T un D

Martonvásár Martonvásár Kajászó Kajászó

térségi az

a települések feladatokra szervezett társulása.

Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós

Tordas Tordas

Vereb Vereb

li-cs at.

Halásztelek Halásztelek

Vál Vál

A

meg

önkormányzatok eszköze, kerete pedig

Sóskút Sóskút Pusztazámor Pusztazámor

Tabajd Tabajd

felelni.

lehetséges Törökbálint Törökbálint

útdoboz útdoboz

maradéktalanul

együttműködés és az ebből eredő

Budaörs Budaörs

tó

csút csút

–

kívánnak

Budapest Budapest

Bicske Bicske

erednek

társulás

jelenlegi a

jogszabályi

kistérségi

keretében

többcélú

végzett

közös

feladatellátás a finanszírozásban előnyt jelent.

ak

Délegyháza Délegyháza

ék ék

A

1. ábra Budaörsi kistérség 2004-2007

Budaörsi

megalakulása változások

statisztikai

kistérséget

óta

folyamatos

érintették.

A

2004

januárjában érvénybe lépett kistérségi beosztás szerint a térség az 1.ábrán bemutatott települési összetétellel bírt. 2007 októberében a térség struktúráját és

központrendszerét

erőteljesen

befolyásoló átalakulás történt (2. ábra). A kistérségből kivált négy település: Érd, Százhalombatta, Tárnok és Diósd. Érd önálló kistérséget hozott létre. Mindeközben

a

Pilisvörösvári

kistérségből négy település (Budakeszi, 2. ábra Budaörsi kistérség 2007. októberétől

Budajenő, Páty, Telki) csatlakozott a Budaörsi

kistérséghez.

A

kistérség

településeinek száma nem változott, de népessége jelentősen csökkent. További változás, hogy Biatorbágy és Törökbálint városi rangot kapott, így összességében a kistérség négy városi településsel rendelkezik, amelyek közül – egyelőre – kettőnek van komolyabb

3

Terra Studio Kft.


térszervező szerepe: Budaörs és Budakeszi.

Térszervező szerep (központi szerep)

elsősorban a különféle, több települést érintő (intézményi és kereskedelmi) szolgáltatásnak és az azokat elérhetővé tévő infrastruktúrák térbeli rendszerének szervezését jelenti. A statisztikai kistérség települései által alkotott Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2004. nyarától létező szerveződés. Megalakulása idején kilenc településből állt. Érd MJV 2005. végén döntött úgy, hogy csatlakozik a Társuláshoz. A Budaörsi kistérség területén a területfejlesztési feladatok koordinálására korábban is voltak már önkormányzati társulások, melyek e vonatkozásban a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) szervezeti előzményének

tekinthetők.

Ezek

egyike

a

Dél-Budakörnyéki

Területfejlesztési

Önkormányzati Társulás (DBTÖT), amelyet három dél-budai kerület (XI, XII, XXII. kerületek) és kilenc további agglomerációs település (Budakeszi, Budaörs, Érd MJV, Százhalombatta, Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) hozott létre. A másik szervezet a Zsámbéki-medence településeit tömörítő ZSÁMERT, melynek munkájában részt vesz a jelenleg BTT tag Biatorbágy, Herceghalom, Páty, Budakeszi, Budajenő és Telki település. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása megalakulásával egy olyan települések közötti intézményesített szervezeti forma jött létre, amely a közösen felvállalt és társulási megállapodásban foglalt tevékenységek elvégzéséhez jogszabályi keretek között normatív támogatást vehet igénybe (ellentétben egyéb, nem statisztikai kistérségekhez kötött települési társulásokkal). Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések adottságaiknak és lehetőségeinek puszta összegzésénél. Az egyes lehetőségek együttes kezelésénél szinergiahatások jelentkeznek. Ezek kihasználása és a települések lakosságának javára történő fordítása igényli a tudatos programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét fejlesztésekkel válik többé és versenyképesebbé, mint egy statisztikai területi egység. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2006 szeptemberében elfogadásra került. Megújítását számos lokális és makroszintű (nemzeti, EU szintű) folyamat indokolja és támasztja alá, amelyek közül a két legfontosabb: A budaörsi kistérség tag településeinek megváltozása (Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok kiválása, Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő csatlakozása) – 2007. szeptember 25. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. Operatív Programjainak, a KMROP Akcióterveinek véglegesítése,

a

2007-2008

akciótervi

időszak

pályázatainak

kiírásainak

megjelenése, valamint a 2009-2010-es Akciótervek előkészítése. Jelen módosított koncepció és program a települések közötti szoros együttműködéssel megvalósuló koncepcionális és programelemeket közvetlen környezetére és Európára is nyitott térségben helyezi el, miközben törekszik az életminőség javítását illetően a lehető legkiegyensúlyozottabb térségi struktúra megvalósítására.

4

Terra Studio Kft.


1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA

1.1.

SWOT ANALÍZIS

Erősségek

Gyengeségek

A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat – a közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti fővonalak tekintetében - megfelelő hálózati ellátottságú és szorosabb együttműködést, főként haránt irányú (nem Budapest felé tartó) közlekedésben; műszaki kiépítettségű; A kistérség – éppen kiemelt hálózati szerepénél fogva – A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb több közlekedésfejlesztésre vonatkozó tervezési minőségű; előzménnyel rendelkezik; A napi csúcsforgalmat nem képes a közúthálózat A kistérség számos településének az országos átlagot levezetni, kapacitáshiányok vannak egyes útszakaszokon. meghaladó, saját fejlesztési forrásai vannak, melyek bizonyos léptékű közlekedésfejlesztést lehetővé Nincs hálózati, műszaki támogatottsága a közösségi autóbusz közlekedés gyorsításának; tesznek; A térség és közvetlen környezete Magyarország és A települések belterületén hiányosak a közlekedés Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő biztonságát javító elemek; térsége; A rendkívül magas ingatlanárak a hazai kis-és közepes A külföldi működőtőke befektetések szempontjából vállalkozások számára rendkívül megnehezítik új európai összehasonlításban is kiváló adottságok telephely létesítését a térségben; Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez A jellemzően kereskedelmi, logisztikai és ipari szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzletei egységek mellett alacsony a hosszú távú fejlődést infrastruktúrát megalapozó magas technológiák és a K+F A térségben multinacionális cégek regionális központjai tevékenység aránya; működnek, amely rendkívül felértékeli a legmagasabb szintű, üzleti-szolgáltató célú befektetők számára a A nagy területű gazdasági célú telephelykínálat fogyóban van; területet; A térség a legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac (Budapest és agglomerációja) középpontjában fekszik; A térségbe kitelepülők jelentős része a hazai gazdasági elithez tartozik; A térségbe települt multinacionális cégek komoly üzleti lehetőséget jelentenek a hazai kkv-k számára;

A kiskereskedelem túlzott terület használata a hightech ipar és a K+F kárára válhat; A térség túltelítettsége és zsúfoltsága egy határon túl elriasztó hatású lehet a befektetőkre nézve; Az üzleti (MICE) turizmus infrastruktúrája fejletlen;

A dinamikusan fejlődő helyi gazdaság az üzleti turizmus A rekreációs célú, természeti és örökség turizmus infrastruktúrája szintén viszonylag kialakulatlan és erős, fizetőképes piacát jelentik; elmaradott; A térség külső részein a még jelentős zöldterületek a A térségi szinten megoldható csapadékvízelvező rekreációs turizmus számára nyújtanak lehetőséget; program a kezdeményezés szintjén nem haladt túl Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja; Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya; turisztikai ágazatok fejlesztésének feltételeit; A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező;

A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos;

A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van; A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje A kistérség településein a vezetékes víz, csatorna és alacsony, nincs egységes turisztikai arculat gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek; A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs szolgáltatások, rendezvények helyszíne

5

Terra Studio Kft.


Lehetőségek

Veszélyek

A logisztikai szolgáltatók részéről erős az igény a A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés valósul meg a kistérségben; csomópontok mentén található telephelyekre; Az elővárosi vasút fejlesztése, illetve az autóbusz A kezelhetetlenül megnövekvő tranzit- és célforgalom viszonylatok átszervezése az ingázás minőségi összes káros hatása a kistérséget terheli; feltételeinek megteremtésére, a közúti forgalom A kistérségi-települési, területi szintű nagyságának csökkentésére; közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az Az M0 nyugati szektorának, illetve egy Budakeszit elkerülő ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását tehermentesítő út kiépítése kedvezően rendezi át az kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg; egész kistérség belső forgalmi viszonyait; Az M0 nyugati szektora nem épül meg, vagy csak A nemzetközi logisztikai-disztribúciós cégek számára a jelentős késéssel; kistérség Közép-Európa egyik legjobb adottságú Budapest a kistérség érdekeivel nem harmonizáló területe; közlekedésfejlesztést végez; A nemzetközi cégközpontok jellemzően a növekedési pólusokban és azok közvetlen, még élhetőbb A befektetői hullám továbbterjedhet keletre és délre, környezetet biztosító környezetében keresnek amennyiben a helyi alapfeltételek nem kedvezőek; telephelyet. Továbbra is a kereskedelemi és logisztikai A nemzetközi szintű K+F központok létesítésének tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők célpontjai is a dinamikusan fejlődő gazdaságú és a érkeznek a területre, ami rendkívül egyoldalúvá teszi a szükséges tudás és oktatási bázissal is rendelkező térség gazdaságát; térségek;

Az ipari és egyéb gazdasági célú telephelyek, illetve Fokozatosan erősödik a hazai és külföldi üzletemberek lakóparkok további területi terjeszkedése gyengítheti a turisztikai potenciált; rekreációs igénye és fizetőképessége. A térségben növekszik az üzleti célú beutazások A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a száma; világgazdasági körülmények alakulása miatt; A budapestiek rekreációs igénye folyamatos és Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó növekvő; eséllyel elfogynak a kiajánlható területek; Saját lakossági rekreációs igények magasabb szintű A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták kielégítő térségi fejlesztések; elkerülik a kistérséget; Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg, amennyiben lesz M7-tel összekötött része

6

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program

Terra Studio Kft.

Helyzetértékelő tanulmány

1.2.

CÉLRENDSZER Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik, a természeti környezet védelme és a térségi szinten szervezett közszolgáltatások magas színvonala biztosítja a magas életminőséget, a belső területi harmóniát*. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési illetve településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára

I. A kistérség váljon közép-európai jelentőségű gazdasági-logisztikai és innovációs növekedési pólussá, a hazai kkv-k intenzív bevonásával és részvéte-lével, környezeti szempontból fenn-tartható módon

II. Javuljon az infrastrukturális hálózatok és közszolgáltatások színvonala

I.1. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése

II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása

I.2. A kistérségben a gazdasági fejlődés kistérségi konszenzuson alapuló szabályozási kereteinek kialakítása

II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása

I.3. A kistérségen belül a települések, mikrotérségek helyi adottságainak megfelelő gazdaságfejlesztési irány feltételeinek javítása

II.3. Az ivóvízminőségi problémák térségi szintű kezelése II.4. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése

7

III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások; erősödjön a térség belső kohéziója

III.1. Színvonalában és kapacitásában legyen összhang a bölcsődei, óvodai és általános iskolai intézményi háttér és a térségben felmerülő igények között III.2. A települések lakossága térségen belül érjen el minden alap és középfokú egészségügyi és szociális közszolgáltatást III.3. Tovább erősödjön a civil szereplők és a közintézmények együttműködése III. 4. Erősödjön meg a térségi tudat és épüljön a kistérség külső imázsa


Terra Studio Kft.


2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1.

A

KISTÉRSÉG

KÖZLEKEDÉSI

ELÉRHETŐSÉGE

ÉS

BELSŐ

–

Budapest

KAPCSOLATRENDSZERE

2.1.1 Közlekedésföldrajzi helyzet •

A

kistérség

földrajzi

fekvése

országos

összehasonlításban

agglomerációjaként és gravitációs vonzásában – centrális, míg az adminisztratív, közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei (e kettő megegyezik - a Közép-magyarországi vonatkozásban

Régió

periférikus.

Budapestet A

periférikus

és

Pest

jelző

megyét

kizárólag

foglalja a

magában)

regionális,

belső

kapcsolatokban nyilvánul meg. A belső kohézió Cegléd, Aszód vagy éppen a Szob városával, illetve kistérségével gyenge, elérhetőségük kedvezőtlen. A kistérség valós társadalmi-gazdasági

kapcsolatai

jellemzően

Budapest-Székesfehérvár-Tatabánya

háromszögben realizálódnak. •

A közlekedésföldrajzi helyzetet az adminisztratív határok mellett a természeti határok is, nevezetesen a Duna folyam is meghatározza. A keleti irányú kapcsolatok a fővárosi Duna hidakon és az M0 hídján keresztül bonyolódik. Amíg az M0 nem éri el az M3 autópályát (jelenleg a 4.sz. főútig épült ki), addig a kistérség észak-magyarországi kapcsolata Budapesten való áthaladást igényel. Az M0 az egyetlen fővárost elkerülő kapcsolatát adja a kistérségnek Pest megye és Dél-Alföld felé. Ugyanakkor az M6 autópálya és a dunaújvárosi új Duna-híd délen egy újabb kapcsolati irányt biztosít a kistérségnek Kelet-Magyarország felé.

•

A kistérség gyakorlatilag a főváros centrikus sugaras közúthálózat dunántúli fókuszpontja, s mint ilyen tölcsérként gyűjti össze az M1, M7 autópályák és az 1 sz. főút forgalmát, és továbbítja azt Budapestre. Az ország legnagyobb forgalmát lebonyolító főúthálózatával rendelkezik a kistérség.

•

A kistérség közlekedésföldrajzi helyzetét elsősorban a nyugati és délnyugati irányultság határozza

meg.

Magterülete

(Budaörs-Törökbálint)

gyakorlatilag

egy

hatalmas

közlekedési csomópont. A területén keresztezi egymást két páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók). Az egyik a IV. számú folyosó1, mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik az V. számú folyosó2, mely az Adriát köti össze Ukrajnával. 2.1.2 A Budaörsi kistérség elérhetősége A Budaörsi kistérség közúti közlekedési rendszerének gerincét az M1 autópálya, illetve a vele párhuzamos 1.sz. főút adja. Ezt egészíti ki a Budaörs – Törökbálint települések alkotta kistérségi magterületnél az M7 autópálya és az M0 gyorsforgalmi út. E főutak mellett öt 1

A IV. számú páneurópai közlekedési folyosó a Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-BudapestKonstanca/Szaloniki/Isztambul. Része az M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom/Rajka vasútvonal. 2 Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó a Velence–Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov főirányban húzódik. Része a M7 autópálya és Budapest-Székesfehérvár-Boba-Bajánsenye vasútvonal.

8


Terra Studio Kft.


térségi jelentőségű mellékút (8101 j., 8102 j., 8104 j., 1102 j., 1103 j.) emelhető ki a közúthálózatból, melyeket kiegészít néhány helyi szerepkörű mellékút, valamint több önkormányzati kezelésű út. A kistérség úthálózatának sajátossága, hogy a sugárirányú főúthálózati elemek mellett megtalálhatók a haránt irányú mellékút hálózati elemek is, amelyek kiépítettsége nem elégséges. A kistérség közúti elérhetőségi3 viszonyai Egy kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több települése 30 perc alatt eléri. A Budaörsi kistérség valamennyi települése gépkocsival kedvező elérési helyzetben van a központjához (3. ábra), hiszen 20 perc alatt elérik Budaörsöt. Ezen alacsony elérési időkből az is következik, hogy Budaörs 30 perces elérési zónája jóval túlnyúlik a saját kistérségén, jellemzően a M1 és M7 autópályák mentén. Jól érződik az eredményeken az M0 körgyűrű hiánya, mert Budapest északi és keleti kerületei már csak 40-50 perc körüli idővel érhetők el. Az elérési időzónák ezen kelet-nyugati torzulása a Budapesten történő áthaladás rendkívül magas időigényével magyarázható. Megjegyzendő, hogy ezen elérési idők a programban használt sebességek mellett értendők, melyek természetesen a napi csúcsforgalmi időszakokban lényegesen megnövekedhetnek. A közeli megyeszékhelyek és nagyvárosok közül Székesfehérvár, Tatabánya 40 perc alatt, Esztergom (mint leggyorsabban elérhető közúti határátkelőhely), Komárom, Siófok, Dunaújváros 50-55 perc között, Kecskemét, Győr, Veszprém 70-75 perc alatt érhető el. A kistérség nyugati irányú kedvezőbb elérhetőségi helyzetét jól példázza, hogy a Budaörstől azonos (kb. 100 km) légvonaltávolságban lévő Salgótarján eléréséhez 121 perc, Szolnokéhoz 93 perc, míg Győr eléréséhez csupán 70 perc szükséges. A szomszédos régiók központjainak elérése a következő: Miskolc 2,5 óra, Debrecen valamivel 3 óra alatt, Szeged valamivel 2 óra alatt, Székesfehérvár 40 perc alatt érhető el. Az elérhetőségi vizsgálatok alapján Budaörs a kistérségében, szűkebb mikrotérségében kedvező elérési helyzetben van. Ezen felül a kistérség (Törökbálint) az ország elérhetőségi centruma4 is. Mindezek következtében a Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi szempontú versenyképessége

és

elérhetősége

országos

kitekintésben

kiválónak

mondható.

3

Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek. 4

Elérhetőségi centrum: Az ország valamennyi településének egymáshoz mért elérési össz-idejének legkisebb átlaga.

9


Terra Studio Kft.


3 ábra A Budaörsi kistérség elérhetőségi viszonyai (Forrás: Terra Studio Kft., 2007)

10

Terra Studio Kft.


A kistérség főbb közútjai •

M0 autóút – A kistérség szempontjából az M0 nyugati szektorának mielőbbi kiépítése a legfontosabb, de a keleti szektorában, az M3 autópályáig történő kiépítése, illetve az északi Duna-híd átadása is kiemelt jelentőségű, mert e nélkül nem képes fővárost elkerülő szerepkörét ellátni. Az M0 déli szektora elérte kapacitáshatárát.

•

M1 autópálya / 1 sz. főút – A kistérség közúthálózatának központi gerincét adják, felfűzve Herceghalom, Biatorbágy, Budaörs és részben Törökbálint településeket. Az M0 csomópontjától nyugatra fizetős az M1 autópálya, de Budapest felé a biatorbágyi felhajtótól ingyenes. Nagy hálózati hiányosság, hogy Páty közelében található Sasfészek-tó pihenőhely MOL / MOL csomópont nem teljes értékű, nincs közvetlen kapcsolat a 81106 j. úttal.

Az 1 sz. főút Herceghalom és Biatorbágy közötti szakasza a zsámbéki medence forgalmát is az ingyenes szakaszig vezeti, ezen túlmenően Budaörs város főútját is adja, amely nagy megterhelést ró a két településre. •

M7 autópálya – A kistérség délnyugati határa mentén húzódik, összegyűjti-elosztja a Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint kistérségi települések fővárosba tartó és onnan érkező forgalmát. Az autópálya érdi csomópontjáig (17,7 km) ingyenesen használható, vagyis a tárnoki csomóponton felhajtóknak már fizetni kell. A tárnoki csomópont hiányossága, hogy a Balaton felé/felől nem biztosít fel-, illetve lehajtási lehetőséget.

•

1101 j. út – Az 1 sz. főút herceghalmi csomópontjából ágazik ki, és észak felé haladva teremt kapcsolatot előbb az M1 autópálya herceghalmi csomópontjával, majd Zsámbékkal, ahol becsatlakozik a térségi szerepkörű Bicske-Piliscsaba közötti 1104 j. útba. Az autópályáig tartó szakaszán 7200 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 5300 E/nap alatti forgalom mért.

•

1102 j. út – Budakeszi déli részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi – Páty – Zsámbék (1104 j. út) településeket. A Zsámbéki-medencéből Budakeszin keresztül, észak Buda felé teremt kapcsolatot. A Pátyig tartó szakaszán, illetve Pátyon belül 4000 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 8500 E/nap fölötti forgalom mért.

•

1103 j. út - Budakeszi középső részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi – Telki – Budajenő - Perbál (1104 j. út) településeket. A Zsámbékimedencéből Budakeszin keresztül, szintén Észak-Buda felé teremt kapcsolatot. Az úton átlagosan 3600 E/nap forgalom mért. Budakeszi az agglomerációs közlekedési hálózat egyik gyűjtőpontja, ennélfogva a 1102 j. és 1103 j. utak jelentős napi ingázó forgalommal terhelik a várost.

•

11102 j. út - A 1102 j. és 1103 j. utak összekötését adja Páty és Telki között. Jelentős hálózati szerepe van a kistérségi kapcsolatok realizálásában, amit 3100 E/nap forgalma is jelez. 11


Terra Studio Kft.


•

8101 j. út – Az 1 sz. főút biatorbágyi körforgalmából ágazik ki, mely a kistérségben felfűzi Biatorbágy, Herceghalom településeket. Az út biatorbágyi belterületi szakasza a legterheltebb (>5000 E/nap5 meghaladó forgalom). Fontos kistérségi feltáró szerepű út.

•

8102 j. út – A mellékút Budapest jelenlegi délnyugati elkerülő útja, mely DiósdTörökbálint-Budaörs-Budakeszi-Bp.XII./II.ker. fűzi felé, és mely egyben a kistérség fontos „belső” haránt irányú útja. Az M0 nyugati körgyűrűjének hiányában nagymértékű

tranzitforgalmat

is

lebonyolít,

nagyon

megterhelve

Budakeszi

belterületét. A Budaörs-Budakeszi szakaszon 12500 E/nap forgalom mért. •

8103 j. út

- Az alsórendű út Törökbálint belterületét köti össze Érddel, az M7

autópálya érdi csomópontjának közelében. Nyomvonala párhuzamosan az M7 autópályával, ezért fontos alternatív kiegészítő hálózati elem, bár 5486 E/nap forgalma átlagosnak minősül. •

8104 j. út – A mellékút a régi 70 sz. főútról ágazik ki. A kistérség fontos haránt irányú útja, mely felfűzi Sóskút és Biatorbágy településeket. A Biatorbágyon belüli forgalma meghaladja 6000 E/nap, a Sóskút Érd közötti forgalma pedig 8500 E/nap mértéket.

•

8105 és 81101 j. út – Budaörs és Törökbálint közötti kiemelt kapcsolati irányt biztosítja, miközben Törökbálintnak kiemelt fővárosi elérhetőséget is biztosít. A kistérség

fontos

területfeltáró,

belső

kohéziót

erősítő

útjai,

mely

jelentős

kereskedelmi, gazdasági egységeket fűz fel. •

81106 j. út – Biatorbágy (Viadukt) – Páty között teremt kapcsolatot, miközben áthalad a vasút, az 1 sz. főút és az M1 autópálya alatt, úgy, hogy ezen utakkal csak Biatorbágy belterületén át van közvetlen kapcsolata. Biatorbágy tehermentesítése szempontjából fontos ezen út és az M1 autópálya csomópontjának mihamarabbi kialakítása. Az úton 4500 e/nap forgalom bonyolódik. A Budaörsi kistérség északi és déli települései közötti kapcsolatok kiemelt közúthálózati eleme.

•

81107 j. út – A 8104 j. útból Sóskútnál kiágazó út Pusztazámor felé teremti meg a kapcsolatot. A hulladéklerakóhoz kiépített út révén az M7 autópályán Budapest felől, illetve Tárnok irányából is elérhető a település, azaz megszűnt a település zsákjellege.

Útminőség A kistérségi alsóbbrendű közutak burkolatállapota az elmúlt években sokat romlott, egyrészt mert jelentősen növekedett az utak forgalmi terhelése, másrészt mert az állagromlás ütemével nem tartottak lépést a felújítási munkák. Az úthálózat jelentős arányban a ,,nem megfelelő” és ,,rossz” minősítésű kategóriába tartozik!

5

E/nap – egységjármű száma naponta. Forrás: ÁKMI - Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma

12


Terra Studio Kft.


3. ábra A Budaörsi kistérség települései és közlekedési hálózata Forrás: Terra Studio Kft. 2007

13


Terra Studio Kft.


2.1.3 Vasúti közlekedés A

Budaörsi

kistérséget

érinti

a

IV.

sz.

páneurópai

közlekedési

folyosóban

a

Hegyeshalom/Rajka(oh.)-Bp. vasútvonal, melyen Bp.-Tatabánya között 140, onnan a határig 160 km/h engedélyezett sebességű, kétvágányú villamosított a vasúti közlekedés. A kistérségben több pontjáról (pl. törökbálinti, budaörsi állomás) iparvágányok ágaznak ki a különböző ipari, logisztikai területek felé. A vasútvonalon állomása, megállóhelye van Herceghalomnak,

Biatorbágynak,

Törökbálintnak

és

Budaörsnek.

Egyéb

országos

törzshálózati vasúti pálya és országos vasúti mellékvonal nem érinti a kistérséget. Elővárosi vasút A kistérséget nagymértékben érintő ingázás lebonyolításában fontos szerepe lehet a elővárosi vasútnak. Az elővárosi vasút azonban csak abban az esetben képes maradéktalanul betölteni szerepét, ha a vasútállomás elérhetősége megfelelően biztosított a település minden területéről. Biatorbágy, Budaörs településeknél a vasútállomás jellemzően periférikus fekvésű, s mivel autóbusszal történő elérhetősége nem megfelelő, ezért hosszabb ún. rágyaloglási idővel kell számolni. Emellett nem megoldott a vasútállomások esetében a személygépkocsival és kerékpárral érkezők részére az őrzött parkolás. Ezért az elővárosi vasúti közlekedés jelenleg is zajló fejlesztéseihez kapcsolódóan szükséges ezen kiegészítő beavatkozások elvégzése is. 2.1.4 Autóbusz közösségi közlekedés A Budaörsi kistérség valamennyi települését érintik a Volánbusz Zrt. helyközi buszjáratai Budapest Széna tér, illetve Budapest Etele tér végállomásokkal. E járatokat Budaörs, Törökbálint és Budakeszi településeken kiegészítik a főváros közigazgatás határát átlépő BKV (gyors- és éjszakai) járatok is. Emellett néhány távolsági járat (népligeti végállomással) is megáll Herceghalom6, Biatorbágy településeken. A kistérség belső, helyközi autóbusz közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó viszonylatszervezés jellemzi. A kistérség déli települései (Pusztazámor, Sóskút) az érdi intermodális közlekedési csomópont új buszpályaudvarának érintésével, a délről érkező főutakon érik el az Etele teret, ugyanakkor Budajenő, Telki, Páty településeket érintő járatok a Budakeszi úton a Széna téri végállomásra érkeznek. A kistérség közösségi közlekedésének Budapest irányú túlsúlyát jelzi, hogy kistérség déli és északi települései között (M1 autópálya, mint választóvonal) – leszámítva néhány kapcsolatot7 - nincs érdemi autóbusz összeköttetést. Így például Budajenő, Telki településekről csak budakeszi 6

Herceghalom lakosait csak távolsági buszjárat szolgálja ki. Emellett a településtől több kilométerre, a perbáli állami gazdaság megállójánál van lehetőség felszállni a Zsámbék-Páty-Bp. Széna tér viszonylatra! 7 Ilyenek. a Sóskút – Biatorbágy, Bicske-Etyek-Biatorbágy-Páty-Bp. Széna tér alulreprezentált viszonylatok.

14


Terra Studio Kft.


átszállással lehet eljutni Budaörsre, és Pátyról sem lehet közvetlen járattal eljutni Budaörsre, vagy Dél-Budára. A

Budaörsi

kistérség

beletartozik

a

Budapesti

Közlekedési

Szövetség

(BKSZ)

„üzemterületébe”, vagyis a szövetség által nyújtott egységes bérletek igénybe vehetők, melyek azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem kellően versenyképesek, s a lakosság még nem érzi ennek előnyét a jelenlegi formájában. A kistérség jelentős számú munkahelyet biztosít a térségen kívül élők számára is, ami tovább növeli a közlekedési hálózatok terhelését, ezért az ingázással kapcsolatos fejlesztések kiemelt feladatot kell, hogy jelentsenek. Ezen igények kielégítésére, az ingázók szállításában egyre fontos szerepet játszanak a térség kereskedelmi egységei, vállalatai által működtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani. A fejlesztések tehát egyaránt jelentik a haránt irányú úthálózat kiegészítését és az erre szervezhető tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának javítását. 2.1.5 Légiközlekedés A kistérség területét közvetlenül Budakeszi – Farkashegyi repülőtér érinti, de közelsége okán szükséges megemlíteni a XI. kerületben található, de Budaörssel közvetlenül határos Budaörsi Repülőteret is. Jelen funkciójában és elérhetőségében egyértelműen a Budaörsi Repülőtér tekinthető a kistérség elsőszámú repülőterének, ugyanakkor a nem nyilvános repülőtér kategóriába tartozó, 980x60 m méretű füves pályájú repülőtér csak a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, kivéve a kényszerhelyzetben lévő légi járműveket. Bár a biztosított szolgáltatások köre alapján a repülőtér alkalmas lehetne a kisgépes légi forgalomba történő bekapcsolásra, azonban a beépítés növekedése miatt a korábban szinte teljesen berepülhető környező légtér nagy részét lezárták a repülőgép forgalom elől, különösen megnehezítve a gépek le- és felszállását. A repülőtér környezetében elterülő tiltott légtér, a repülési tevékenységek okozta zajhatás, valamint az értékes földterület megszerzéséért folyó ingatlanspekuláció miatt a repülőtér jövője bizonytalan, a repülési funkció teljes megszűnése is számításba került. Budakeszi déli határában található Farkashegyi repülőtér az önkormányzat tulajdonában van, melyet a Csepeli Repülőklub üzemeltet egy hosszú távú használati jogot biztosító szerződés alapján, minden ellenszolgáltatás nélkül. A városvezetés a jelenleg érvényes szerződés felülvizsgálatára készül, a városi érdekek hatékonyabb képviselete, megjelenítése érdekében. E cél mögött részben tetten érhető egy befektető szándék körvonalazódása, mely a repülőtér fejlesztését tervezi (800-1000 m hosszú szilárd burkolatú kifutópálya, hangárok építése).

15

Terra Studio Kft.


A kistérség légiközlekedési szempontú kiszolgálása tekintetében meghatározó a Ferihegyi repülőtér is, mely az M0 gyorsforgalmi úton keresztül közel fél óra alatt elérhető, azaz lényegében a főváros belső kerületeivel azonos idő alatt. Összességében elmondható, hogy a Budaörsi kistérség az ország egyik legkiválóbb közlekedésföldrajzi és elérhetőségi helyzetben lévő területe, hiszen 2 páneurópai közlekedési folyosó, ezen belül több gyorsforgalmi út és nemzetközi vasútvonal is érinti. Ugyanakkor a kiváló közlekedésföldrajzi helyzet révén egy hatalmas csomóponttá, hálózati gyűjtőponttá vált a kistérség, azaz az országon áthaladó legfontosabb tranzitútvonalak egyre növekvő forgalma terheli a környezetet. E tranzitforgalom mellé addicionálisan párosul a szuburbanizációs és motorizációs folyamat eredményezte hatalmas napi ingázási célforgalom. A fő forgalomáramlási irányokban a magas szintű úthálózati kiépítettség ellenére kapacitásproblémák vannak, ezért állandósultak a torlódások. A mellékúthálózat nagyon rossz minősége és a főutakat hálózatosság szempontjából – nem megfelelően kiegészítő szerepe miatt alkalmatlan a kistérség belső együttműködési, intézményesült csatornáinak kiszolgálására, támogatására. Ez a hiátus a közösségi autóbusz-közlekedés viszonylatszervezésében is kedvezőtlenül jelenik meg.

2.2. A

A TELEPÜLÉSEK KAPCSOLATRENDSZERE

Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési

Önkormányzati

Társulást

1996-ban

alapította

Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd MJV, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, és Törökbálint a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében, a törvény kínálta lehetőségeknek megfelelően. 1999-ben a társulás kibővült Budapest XI., XII. és XXII. kerületével. A Társulás megalapításához az a felismerés vezetett, hogy a Dél-Budakörnyéki Kistérség fejlesztései kizárólag regionális összefüggésben, a fővárossal való viszonyban értelmezhetők. A nagyváros terjedése következtében az interakciók valójában már réges-régen túlnyúlnak az adminisztratív határokon, a gazdasági és életmód aktivitások elmossák azokat. Budaörs, sőt sok tekintetben Törökbálint vagy Érd MJV már beruházói szempontból, illetve civil működéseit tekintve is a főváros része. Az együttműködés célja, hogy a térség kihasználja a fővárosi metropolisz fejlődési szinergiáiban rejlő sokszorozó erőt, és megőrizze, illetve egyes területeken növelje a fejlődés jelenlegi dinamikáját. A Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást (rövidítve: „ZSÁMERT") 1998ban alakították meg a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény értelmében a Zsámbéki - medencében fekvő Fejér megyei Bicske, Csabdi, Etyek, Mány, Óbarok és a Pest megyei Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék települések. A települések már korábban is több esetben együttműködtek, például a gázhálózat kiépítésében. A Társulás legnagyobb lakosságszámú tagja Bicske város, rajta kívül városias jellegzetességgel bír még Biatorbágy és Zsámbék. A Társulás által lefedett 16

Terra Studio Kft.


területen, a Budapest – Győr - Bécs vasútvonal, az 1-es főközlekedési út és az M1-es autópálya, valamint az arra csatlakozó alsóbbrendű főutak környezetében új, jelentős részben a fővárosból kiköltözőknek otthont adó kertvárosias lakóterületek, legfőképpen pedig modern vállalkozási területek alakultak ki. Tárnok-Sóskút-Pusztazámor Önkormányzatainak Hatósági Igazgatási Társulása a három településre terjed ki. Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, és Herceghalom valamint Érd MJV, Diósd, Tárnok, települések a víz és csatornaszolgáltatási feladatokat közös tulajdonú társaság (ÉTV Kft. ) útján látják el. Sóskút

Pusztazámor,

Törökbálint

Biatorbágy

és

Herceghalom

(valamint

Százhalombatta, Diósd, Tárnok), együttműködve szervezte meg területén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Végrehajtott és tervezett közös projektek: Törökbálint megvalósult közös projektje Budaörssel a 8105-ös jelű út (Auchan híd) megépítése (csomópont, híd, 5000 méter út). Budaörs (valamint a korábbi kistérségből Érd MJV, Diósd Tárnok, és Százhalombatta) és Budakeszi résztvevője és a Dél-budai Regionális Szennyvízgyűjtés és tisztítás projektnek. A projekt előkészítés alatt áll, a kistérséget érintő fejlesztések kivitelezése 2009-ben indul. A projekt keretében Budaörsön és Budakeszin csatorna-hálózat bővítés, valamint Budakeszin szennyvíztisztító építése történik. Budaörs résztvevője A Közép-Dunántúli Regionális Hulladékkezelő projektek. A Budaörsi Kistérségben folyamatban van a kistérségi kerékpárút-hálózat megterveztetése, a konkrét útszakaszok kiviteli terveinek elkészíttetése pályázat útján elnyert támogatással. A kistérségi társulás folyamatban

lévő kerékpárút fejlesztési projektjének résztvevői:

Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, valamint két kistéérségen kívüli település: Diósd és Tárnok. A tervezett hálózathoz csatlakozni kíván Budajenő, Budakeszi, Páty és Telki is. Külföldi kapcsolatok: Törökbálintnak Süssennel és Székelyudvarhellyel van kapcsolata, amely elsősorban kulturális jellegű. Sóskúton tervben van egy romániai kapcsolat Zerina településsel, amely főként kulturális jellegű lesz. Budaörs testvérvárosi kapcsolatokat alakított ki a Magyarkanizsával (Szebia-Montenegó), Bretzfelddel (Németország), Pyrgossal (Görögország) , valamint a szlovákiai Kisújfaluval. Ez utóbbi településsel „Budaörs és Kisújfalu – a természetvédelmi együttműködés új modellje” c. projekten dolgoznak együtt. A projekt az INTERREG III/A program keretén belül nyert támogatást. A projekt tartalma: Szakmai konferencia workshopokkal természetvédelem témakörben, Budaörs és Kisújfalu természeti értékeinek felmérése, feltárása, egyedi tájérték kataszter készítése. Biatorbágynak Herbrechtingennel (Németország) Gyergyóremetével (Románia) és Kitivel (Ciprus) vannak külföldi kapcsolatai. Budakeszi testvérvárosai Csíkszereda (Románia), Beregdéda (Ukrajna), Neckarsulm (Németország), St, Margarethen An der Raab (Ausztria), Lich (Németország), Delbrück-Westenholz (Németország). 17


Terra Studio Kft.


Páty Kirchem-mel ápol testvérvárosi kapcsolatokat. Budajenőnek Ditróval (Románia) és Gaildorffal (Németország) van szoros kapcsolata. A Budaörsi kistérség településeinek külföldi kapcsolatai elsősorban német nyelvterületre irányulnak és informális tartalmúak azaz kulturális, oktatási (főleg nyelvoktatás) és sport területre

korlátozódnak.

A

kapcsolatok

kivételes

esetekben

tapasztalatcserére

és

konferencia részvételre is kiterjednek. A nemzetközi kapcsolatok nem, vagy kezdeti stádiumban jelentik gazdasági kapcsolatok építését.

2.3.

A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGA

A települések közintézményi ellátottságára vonatkozó adatokat a 1. táblázat foglalja össze8. Az

egészségügyi

alapellátás

minden

térségi

településen

biztosított.

A

házi

és

9

gyermekorvosok a helyi önkormányzatokkal állnak szerződéses viszonyban . A települések egy részében nem az alapszolgáltatás megléte jelent problémát, hanem az annak helyet adó épületinfrastruktúra (Biatorbágy, Budakeszi, Telki) állapota. A Budaörsi kistérségben rendszeres szakorvosi ellátást biztosító rendelőintézet Budaörsön van. A 31 féle szakrendelést biztosító10 rendelőintézet (Budaörsi Egészségügyi Központ) vonzáskörzetébe tartozik Herceghalom, Biatorbágy, Törökbálint és részben a Budakeszi mikro-térség települései is. Herceghalom és Biatorbágy lakosai alkalmanként a Bicskén található rendelőintézetet veszik igénybe, a Budakeszi mikro-régió települései pedig Budapest kerületében található szakrendeléseket. Sóskút és Pusztazámor lakosai elsősorban az érdi intézményt (Szakorvosi Rendelőintézet) látogatják. A budaörsi rendelőintézet privatizálása 2001-ben történt. Jelenleg a rendelőintézetet az Europ-Med Kft. működteti, amely számos fejlesztést hajtott végre az intézményben. Az egyik ilyen újítás a rugalmasabb betegbarát ellátás biztosítása érdekében bevezetett Irányított Betegellátási Rendszer, amely a betegellátás újraszervezésében racionálisabbá tételében játszik szerepet, egyebek mellett egy központi adatbázis létrehozásával. Az önkéntes alapon működő rendszerhez eddig 10 település 55 háziorvosa csatlakozott. A budaörsi intézmény gyakorlatilag a járó beteg ellátás teljes palettáját képes nyújtani a maga és vonzáskörzete lakossága számára. Mindemellett a központban Osteoporosis (csontritkulás) centrum működik, valamint beindult az egynapos és plasztikai sebészeti ellátás is. A természetes vonzáskörzetek átnyúlnak a kistérség határain ezért fordul elő, hogy nem minden térségi település lakosságának fő célintézménye a Budaörsi Egészségügyi Központ, illetve hogy a statisztikai kistérség határain kívül eső településekről is igénybe veszik azt.

8

A táblázat elsősorban a települések által biztosított, a települések hivatalos honlapjairól szerzett információk és települési önkormányzatoknál, illetve szakértőkkel folytatott interjúk alapján készült. 9 Pusztazámor esetében a gyermekorvosi szolgáltatás heti rendszerességű – tehát nem állandó – szolgáltatás. 10 www.europmed.hu

18


Terra Studio Kft.


A betegek szavazata alapján felállított Év Kórháza országos rangsorban 2007-ben az EuropMed Orvosi Szolgáltató Kft. Budaörsi Egészségügyi Központ az előkelő 4. helyet foglalta el. A kistérségben Törökbálinton van speciális ellátást (tüdőbeteg gondozás) végző kórház11. Budakeszin az alapellátást biztosító épületben jelenleg már nincs alkalmi szakellátás sem. A város

az

Egészségügyi

Koncepciójára

alapozva

egy

Egészségügyi

Centrum

megvalósításának előkészítését végzi, ami az eddigi tervek szerint az alapellátás kultúrált körülményeit biztosítja a helyi lakosság számára. A Budakeszin működő Tüdőgondozó és Ernyőszűrő Állomás ellátási területe: Budajenő, Budakeszi, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Solymár, Zsámbék .településekre terjed ki. Budakeszin kiváló fekvése miatt számos országos hírű intézményt hoztak létre. Ezek közül a 2007-es évben zajló egészségügyi intézményrendszer átszervezés keretében a MÁV kórházat bezárták, az Országos Reumatológiai Intézet, és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Minisztériumi fenntartásban tovább működik. A kistérség ellátását bővíti a Telki községben működő magánkórház, amely azonban sürgősségi esetekben, együttműködve a helyi ellátást biztosító rendelőkkel részt vesz az ellátásban. Ugyan a helyi lakosság engedménnyel veheti igénybe szolgáltatásait mégsem tömeges a helyi használat. Az orvosi ügyelet ellátását a Budaörsi Egészségügyi Központ, illetve a FŐNIX SOS Zrt. végzi, az utóbbi szolgáltatási területe Budakeszi (gesztor), Páty, Budajenő, Telki, Nagykovácsi, Remeteszőlős. A kistérség egészségügyi intézményeire vonatkozó általános 2006-ban tett és 2007-2008ban is érvényes megállapítások: Az alapellátás ingatlanokat is érintő privatizációja csekély mértékben indult el Szakellátói

szinten

Budaörs

és

Biatorbágy

között

elindult

egy

szakmai

együttműködés A magánszféra több településen is nyújt szakellátást, amely nem az OEP által finanszírozott A betegek részéről az egészségügyi ellátási szolgáltatások igénybevétele legalább harminc százalékban nem a kistérség szolgáltatóinál történik (figyelmen kívül hagyva a fekvőbeteg ellátást biztosító intézményeket) Az ingatlanok egy része általános felújításra és akadálymentesítésre szorul Házi betegápolási szolgálatok megfelelő számban működnek a településeken, ezen a szinten megfigyelhető a települések közötti átjárás Az egységes informatikai rendszer kialakításához nincsenek meg a feltételek – erre vonatkozó tartalommal bír a benyújtott

IKER

(Integrált Kistérségi Egészség

Rendszer) pályázat

11

A kórház e feladat ellátása mellett a következő szakrendeléseket működteti: gyermek-pulmonológia, fül-orr gégészet, ideggyógyászat, pszichiátria, szemészet, asthma ambulancia, tüdőgondozói szakrendelés, kardiológia, ultrahang, EKG, reumatológia, fizioterápia, laboratórium, röntgen.

19

Terra Studio Kft.


Egyes kistérségi településeken előkészületek zajlanak az egészségügyi alapellátás fejlesztése érdekében (tervezési, tulajdonszerzési fázis): Biatorbágyon határozat született egy egészségház létrehozásáról, amelynek munkálatai előrehaladott állapotban vannak: Az intézményben (ami nem szakrendelő) bizonyos óraszámban szakrendelések, illetve egyéb egészségmegőrzést célzó szolgáltatások lesznek. Biatorbágyon 24 órás orvosi ügyelet működik, amely hétvégén és éjszakánként Herceghalom és Etyek (nem térségi) településeket is ellátja. Az ügyelet az alapellátást biztosító épületkomplexumban fog működni. Telkiben az önkormányzat által vásárolt területen magánforrásból (szerződéses viszonyban lévő orvosok, akik tulajdont szereznek) épül az új orvosi rendelő. Az épületben kerül elhelyezésre a védőnői szolgálat.

20


Terra Studio Kft.


Tűzoltóság

Mentőállomá s

Rendőrkapitánysá g Rendőrőrs

Kórház

Rendelőintéz et

Orvos

Gyógyszertár

Szociális alapellátás Tteljes

Művelődési ház

Mozi/színház

Könyvtár

Nevelési Tanácsadó stb.

Üzleti és szolgáltató központ

Kiskereskede lmi üzlet

Vendéglátóh ely

Teleház vagy eMagyarorszá g pont

Tájház//Múze um

Uszoda

1

z

1

1

1

-

1

16

4

1

T

1

1

1

1

1

517 KSH

179 KSH

1

2

1

Budakeszi

1 100%

3 110%

1 100%

1

-

-

-

-

-

-

7

2

1

T

1

-

1

1

1

179

68

1

-

-

Biatorbágy

-

1 100%

-

1

-

-

-

-

-

6

3

-

T

1

-

1

1

1

190

53

3

-

-

1

Budajenő

-

1 (4 ép.) 100% 1 113%

100%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

X

-

6

8

Herceghalom

-

1 100%

1 70%

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

1

X

--

14

9

-

-

-

-

Páty

-

-

-

1

-

1

-

1

X

-

89

30

1

-

-

Pusztazámor

-

1 116% 1 100%

1 20%

-

-

-

-

-

-

-

2

1

-

T

-

-

1

X

-

3

4

-

-

-

-

Sóskút

-

1 120%

1 100%

-

-

-

-

-

-

-

3

1

-

T

épület van

-

1

X

-

28

9

-

-

-

-

Telki

-

-

-

-

-

-

1M

-

7

1

-

T

1

-

1

X

-

23

8

1

-

-

-

-

1

-

9

2

-

T

1

-

1

X1 közös Budaörs-sel

2

320

57

-

1

-

T

egyéb sportlétesítmény

Zeneiskola v. Művészképző

4+1 100%

Szociális ellátó

Középiskola

7+1 105%

Budaörs

12

Általános iskola

2

Települések

Bölcsőde

Óvoda

1. táblázat A Budaörsi kistérség településeinek szolgáltató funkcióit összesítő táblázat Forrás: települési kérdőívek 2006.és 2007; KSH 2006.

1

101%

Törökbálint

1

4 120%

2 100%

A % a kihasználtságot jelenti; Az adatforrások egységesítése miatt kiskereskedelmi egység és vendéglátóhely számát illetően a KSH Pest megye Statisztikai Évkönyv került felhasználásra (2006.)

12

Házi és gyermekorvosok együtt

21

1


Terra Studio Kft.


A szociális alapellátási rendszer keretei közé tartozó bölcsődei ellátás intézményi háttere, ami gyakorlatilag a kistérség három városában (Budaörsön, Budakeszin és Törökbálinton) létezik, erősen limitált befogadó képességgel bír. A dinamikusan növekvő illetve stagnáló demográfiai trendekkel összhangban a bölcsődei ellátás térségi szinten hiányosnak mondható, sok esetben akadályát jelenti a kismamák munka világába történő 3 évnél korábbi visszatérésének. Megoldásként merült fel az óvodafejlesztések kapcsán esetlegesen szabadon maradó termek ez irányú hasznosítása, ami természetesen feltételezi az oktatás és az egészségügyszociális terület szoros együttműködését. A bölcsődei ellátás feltételeinek javításához hozzájárul a budaörsi Százszorszép óvoda bővítése13 A további fejlesztések esetében figyelembe kell venni a társulási szintű működtetés előnyeit, illetve az integrált intézmények (óvoda, bölcsőde) létrehozásának lehetőségét14. A kistérség minden településén biztosított az óvodai ellátás. Általában elmondható, hogy az óvodák kihasználtsága 100%-os, illetve ennél jóval magasabb arányú. Az óvodai intézmények többnyire önkormányzati fenntartásúak, Budaörsön van egyházi fenntartású intézmény. Magánóvodák működéséhez a budaörsi önkormányzat az eddigiekben még nem adott ki engedélyt, ugyanakkor családi napközik már léteznek a városban. Speciális nevelést igénylő gyerekek óvodai ellátása több intézményben is folyik, (Budaörs, Szent Vince Óvoda: középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátása; Törökbálint, Nyitnikék Óvoda; Biatorbágy, Vass Miklós Alapítvány). A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyerekek számának feltárása egészségügyi szakemberek bevonásával valósulhat meg és erre épülhet fel egy kistérségi szintű fejlesztési program. A nemzeti, etnikai nevelés jellemzően a német nemzetiségi

nevelést

jelenti

a

Budaörsi

Kistérségben,

ilyen

jellegű

intézmények

Biatorbágyon, Budaörsön, Budajenőn, Budakeszin és Törökbálinton találhatók. Az óvodai csoportok átlaglétszáma minden településen 20 fő feletti15. Ez ellentétben van az országos trendekkel, melyek e tekintetben határozottan csökkenő tendenciát mutatnak. A kistérségben tehát reális igény az óvodák bővítése, illetve újak építése különös tekintettel arra, hogy a jogszabály változásával az önkormányzatoknak 2010-tól kötelezően biztosítaniuk kell a 3. életévét betöltött gyermek óvodai elhelyezését. Biatorbágyon 2007-ben vállalkozási formában sor került egy óvoda megépítésére, amit az önkormányzat bérleti formában működtet. Ugyanitt további három óvodaépület felújítása is lezajlott. További tervezett vagy folyamatban lévő fejlesztések: Herceghalmon – csoportszoba és tornaszoba kialakítása; Törökbálinton – hatcsoportos óvoda építése, további tagóvodai kb. 30 fős átmeneti férőhely kialakítása úgy, hogy esetlegesen ennek későbbi felszabadulásával a szintén feszítő bölcsődei hiányt lehetne enyhíteni; Budaörsön – két óvoda épület teljes

13 14 15

Ennek közbeszereztetése 2007 végén lezajlott 10 ezer fő felet bölcsőde működtetése jogszabályi kötelesség A Közoktatási Törvény 25 fő/csoport létszámot tesz lehetővé.

22

Terra Studio Kft.


átépítése; Telkiben és Budajenőn is igényként merül fel óvodaférőhely bővítés, ami a meglévő épületinfrastruktúrában nem lehetséges. Budaörs tervei között szerepel a Holdfény utcai száz férőhelyes óvoda építése16 A Budaörsi Kistérségben az általános iskolai oktatás minden településen, esetenként több épületben és intézményben is zajlik. Az intézmények többségében önkormányzati fenntartásúak, kivéve a budaörsi Mindszenthy József Római Katolikus Általános Iskolát és a Budakeszin található Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumot (12 osztályos) – mindkettőnek jelentős térségi vonzáskörzete van. Az általános iskolák, ellentétben az óvodákkal nem túlterheltek. A települési kérdőívek tanúsága szerint a négy kistérségi város és a községek általános iskoláinak kihasználtsága 95-100% körüli. Kivételt képez Pusztazámor, ahol jelenleg jelentősebb kapacitástöbblet jelentkezik. Az utóbbi településen négy üres tanterem van, mivel az iskola nem tudja megoldani a felső tagozatosok oktatását. Pusztazámor felső-tagozatos tanulóiak képzése jelenleg intézményfenntartó társulásban Sóskúton történik. A kistérség települései fokozott figyelmet fordítanak alapfokú oktatási intézményeik rekonstrukciójára és bővítésére. Törökbálinton a Zimándy Ignác Általános Iskolában egy HACCP rendszerű konyha átalakítása és bővítése, valamint a tornaterem tetőjavítása és egy fórumtér kialakítása történt meg 2006-ban. A Bálint Márton Általános és Középiskola teljes körű rekonstrukciója a befejeződött. Tervezett fejlesztés Budajenőn az iskola felújított kastélyépülete mellett létrejövő, stílusában ahhoz illeszkedő tornacsarnok. Budakeszi és Biatorbágy városok esetében a jelenlegi iskolaépületek nem alkalmasak a bővítésre ezért mindkét esetben új iskolaépület létrehozása vált aktuálissá. Mindkét városban a tervi fázisban tart a fejlesztés. Biatorbágyon a meglévő épületek felújítása megtörtént. A kistérségi központ, Budaörs egy új 24 tantermes általános iskola megvalósításához nyújt be pályázatot (KMOP) 2008 elején. Herceghalom önkormányzata pályázati forrásból (KMR) bővítette iskoláját két teremmel és egy infokommunikációs teremmel. A tanuszodai szolgáltatásokat a kistérség általános iskolai tanulói a kistérségi központban vehetnek igénybe 2008 végétől. A Városi uszoda és sportcsarnok kivitelezése folyamatban van befejezése 2008. végén várható (kültéri medencével kiegészülve). Jelenleg esetenként (pl. Telki) a tanulók magánszervezésben Budapestre járnak úszás órákra. További tanuszoda fejlesztést tervez Biatorbágy és Törökbálint városok. Az általános iskolai oktatás sajátossága, hogy a számszakilag a „kereslet-kínálat” térségi szinten egyensúlyban van, ugyanakkor jelentős belső mozgások figyelhetők meg a szolgáltatások igénybevétele helyének szempontjából. A Budaörsi kistérség 2005-ben

16

Pályázat befogadásra került, a város önkormányzata támogatás nélkül is megvalósítja a projektet.

23

Terra Studio Kft.


elfogadott Közoktatási Intézkedési Terve

17

kibocsátó és befogadó településekről beszél.

Korábban a kistérség részét képező város, Érd jelentős kibocsátó, innen egyebek mellett Törökbálintra és Budaörsre ingáznak. Törökbálint közel olyan nagyságrendben fogad tanulókat, mint ahányan más településekre ingáznak innen. Budakeszi hasonlóan jelentős kibocsátó de elsősorban fogadó. A települések vonzáskörzete esetenként a kistérségi határt is átlépi: Herceghalom Mányról és Etyekről fogad tanulókat. Telki iskolájába a szomszédos kistérség településeiről is járnak. Mindezek mellett jelentős számú tanuló ingázik a főváros intézményeibe. A pedagógiai szakszolgálatok közül a BTT a nevelési tanácsadó és a logopédiát látja el társulási szinten. Nevelési tanácsadó szolgálat egyedül Budaörsön van (Nevelési Tanácsadó). Az intézmény ellátja a teljes kistérséget. A településeken biztosítandó óraszámot, a működési költségekhez történő hozzájárulás mértékét egyedi szerződések rögzítik. Logopédiai Intézet szintén csak Budaörsön működik a Herman Ottó Általános Iskola tagintézményeként. A kistérségben, az egyes óvodákban, iskolákban foglalkoztatott logopédusok szakmai koordinációját végzi. Esetmegbeszéléseket, továbbképzéseket, bemutató órákat, logopédiai táborokat és más szakmai eseményeket szervez, térségi munkaközösséget működtet. Szociális jellegű szolgáltatások társulási keretek közötti szervezése 2007 őszéig a kistérségi Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció (2006) szerint történt. 2007 átalakulása nyomán a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszer átalakulóban van. Az előzetes megállapodások szerint 2008 január 31-i kezdéssel indul meg a Budaörs Többcélú Társulása által működtetett és fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Ennek intézményi hátterét a korábbi budaörsi Esély Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a sóskúti Gondozási Központ intézmények alkotják, melyek összevontan, az új intézmény keretei között működnek tovább. A budaörsi mikro-térség 6 települése közül négyet fog ellátni: Budaörsöt, Sóskútat, Pusztazámort és Herceghalmot. Az ezáltal ellátott feladatok: családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, támogató szolgálat és gyermekjóléti szolgáltatás. Biatorbágy és Törökbálint saját intézményével, önállóan látja el a feladatát. Híd Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás Budakeszi központtal működik átalakulás után Budakeszi, Budajenő és Tök (nem térségi) településeket látja el. A szolgáltatás két épületben zajlik, az egyikben családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások a másikban idősek napközi otthona található. Az épületek rekonstrukciót és továbbfejlesztést igényelnek, amelyre engedélyes tervek már megszülettek. Páty és Telki szociális

17

A program várhatóan módosulni fog az új kistérségi beosztásnak megfelelően

24

Terra Studio Kft.


alapszolgáltatásait és gyermekjóléti szolgáltatásait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosítja, amely némiképpen megbontja a térségi szolgáltatási struktúrát. A kulturális jellegű szolgáltatásokat a kistérség lakossága – a települések információi szerint – elsősorban Budapesten vesz igénybe. A kistérség központjában, Budaörsön van színház, amelynek

vonzáskörzete

Buda

déli

kerületeire

is

kiterjed.

programkínálattal működik a Művelődési Ház és az Ifjúsági Klub.

Budaörsön

gazdag

18

A települések közül Biatorbágy, Budakeszi, Herceghalom, Páty, Telki és Törökbálint rendelkezik emellett működő kulturális központtal, illetve kulturális funkcióval bíró „faluházzal”. A törökbálinti intézmény 2006-ban költözött egy új épületbe, ahol a kistérségben meglévőknél magasabb technikát képviselő színpad áll rendelkezésre. Az herceghalmi Kulturális Egyházi Központ az egyetlen létesítmény a kistérségben, amely önkormányzati tulajdonú, de egyházi támogatással valósult meg. Biatorbágyon a faluház bővítésre került egy 350 fős színházteremmel. A tapasztalatok szerint a kistérség kulturális intézményei között intenzívebbé vált az együttműködés. A települések kulturális programkínálata a késő tavaszi és nyári időszakban valamint ősz elején válik igazán gazdaggá, azzal a szabadtéri tematikus, több napos programkínálattal, amellyel nem csupán saját hanem szomszédos települések lakosságát és Budapest lakosságát is vonzzák. A kistérség elsőként 2006-ban (szeptember végén) szervezett Kistérségi Fesztivált zenei képző és táncművészet és hagyományőrző műsorokkal. Az öt napos rendezvénysorozat célja a kistérségi kohézió erősítése volt. A korábban települési programként (pl. szüreti napok) szereplő események a fesztivál szárnyai alá kerültek. 2007-ben megrendezett második Kistérségi Fesztivál megrendezésekor már bevonásra kerültek a csatlakozni kívánó új települések. A Budaörsi Játékszín, mint rendező összehívta a települések kulturális életének főbb szervezőit, akik megismerték egymást és azóta is kapcsolatban vannak, küldik egymásnak a programokat, hívnak egymástól előadókat. A hagyományteremtő programsorozatot – immáron új települési összetétellel folytatódik tovább 2008-ban, a fesztivál szervezése megkezdődött. A kulturális központok helyet adnak a településeken működő civil szervezetek számára. A Budaörsi kistérségben működő civil szervezetek nagyobb számban elsősorban a városi rangú településekhez kötődnek; tevékenységüket tekintve érdekvédelmi, kulturális jellegűek illetve a helyi értékek védelmére specializálódtak. Egyre nagyobb szerepet vállalnak a önkormányzatok által hiányosan, vagy – kapacitás és pénzügyi erőforrások híján – be nem töltött feladatok elvégzésében. Jelentős tevékenységi területük az egyes településrészek érdekvédelme, pl. a Dombtető Egyesület Budajenőn.

18 A kistérség déli településeinek lakossága továbbra is igénybe veszi a érdi Szepes Gyula Művelődési Központ kulturális kínálatát.

25


Terra Studio Kft.


Tűzoltó-parancsnokság – a jelenleg már nem kistérségi településen – Érden található, amelynek illetékességi területe a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján 27 településre – köztük a kistérség valamennyi településére, így a kistérségi központra is kiterjed. Budaörsön önkéntes tűzoltóság van. Rendőrkapitányság Budaörsön található. Összefoglalva elmondható, hogy az alap- és középfokú intézményi ellátottság tekintetében – ha tompítottabb mértékben is – de a települési összetétel 2007-es megváltozása után is érzékelhető egy mikro-térségi megosztottság (Budaörs, Budakeszi). Az ellátás magasabb fokán két központ rajzolódik ki: Budaörs, és Budakeszi. Budaörs a kistérség déli míg Budakeszi annak újonnan csatlakozó északi településinek kiszolgáló központja, ugyanakkor az Budakeszi mikro-térség települései a mikro-térségi központ esetleges középfokú szolgáltatási és intézményi hiányosságai és (közlekedés) földrajzi elhelyezkedésük kapcsán jelentősebb kötődést mutatnak a fővárossal, mint a Budaörs tradicionális vonzáskörzetébe tartozó települések.

2.4.

DEMOGRÁFIAI HELYZET

2.4.1. A Budaörsi kistérség településeinek demográfiai trendjei A Budaörsi kistérség népességszáma a közel 150 ezer főről a kistérség települései összetételének megváltozásával közel felére (54%-ra) csökkent. A kistérséget jelenleg alkotó települések össznépessége 2007 januárjában 81 116 fő19 volt, ami Telki 4%

Törökbálint 16%

Sóskút 4%

Pest

megye

népességének Budaörs 33%

7%-a.

A

Budaörsi kistérség területe (240,43

km2),

a

megye

területének 3,7%-t teszi ki. A 2007-ben átalakult kistérség

Pusztazámor 1%

népsűrűsége a megyei átlag (184

Páty 8% Herceghalom 2%

nem

egész 2

kétszerese: 337 fő/km . Biatorbágy 13% Budajenő 2%

A

Budaörsi

kistérség

10

településének

Budakeszi 17%

átlagnépessége 8111 fő, ami

5. ábra A Budaörsi kistérség népességének településenkénti megoszlása Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyv KSH, 2006.

19

fő/km2)

Településszintről aggregálva KSH, Pest megyei Statisztikai Évkönyv, 2006

26

jóval kisebb szórást mutat – a szélsőségek nem olyan nagyok – mint a korábbi

Terra Studio Kft.


települési összetétel esetén. A népesség 78%-a négy városi rangú településen (Budaörs, Budakeszi, Biatorbágy és Törökbálint) él. Ennek megfelelően az urbanizáltság foka – a városlakó népesség aránya – (78%)20, jóval meghaladja a megyei 55%-os átlagot. A Budaörsi kistérség legnépesebb települése a kistérség központja, Budaörs (27 004 fő) ezt Budakeszi Törökbálint és Biatorbágy követi (13590, 12651 és 10720 fős népességgel). A kistérség legsűrűbben lakott települése maga a központ Budaörs (1145 fő /km2), majd Törökbálint (430 fő /km2) következik. A legritkábban lakott települések Sóskút (114 fő/km2) és Pusztazámor (122 fő/km2). A lakónépesség változás a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból és a vándorlási különbözetből vezethető le. Amennyiben csak a természetes szaporodást vesszük figyelembe elmondható, hogy az országos és megyei tendenciával szemben a kistérség 10 települése közül mindben pozitív a természetes szaporodás egyenlege. A migrációs tendencia a szub-urbanizáció jelenségéhez köthető kiáramlásnak köszönhetően 1990 óta minimális anomáliáktól eltekintve pozitív minden településen. A természetes szaporodás és vándorlási különbözet egyenlege minden térségi településen 15 éve pozitív, tehát a települések lakossága eltérő ütemben, de növekszik. A Budaörsi kistérséget jelenleg alkotó 10

Budaörs Biatorbágy Budakeszi Budajenő Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Budaörsi kistérség települései együtt Pest megye

Növekedés mértéke (%) 134% 150% 115% 204% 151% 157% 156% 130% 492% 133% 139% 124%

2. táblázat Népességnövekedés aránya 1990-2006 között a Budaörsi Kistérség településein Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyv, KSH 1990 és 2006

település össznépessége 2006-ban az 1990-es értéknek

139%-a,

azaz

majdnem

másfélszerese. Az összesített érték jelentős szélsőségeket takar. Az alábbi táblázat a település szintű növekedés

mértékét

mutatja.

Ebben

a

tekintetben az újonnan csatakozott települések között találjuk a legkiemelkedőbbeket: Telki népessége közel ötszörösére nőtt. Ezzel a növekedési dinamikával egyedülálló jelenség nem

csak

a

kistérségben,

agglomerációban. (150%

feletti)

de

Kiemelkedően növekedés

az

egész

dinamikus

figyelhető

meg

Biatorbágy Budajenő, Herceghalom, Páty és Pusztazámor települések esetében. A

városi

rangú

településeken

a

népességnövekedés aránya nem kiemelkedően magas.

A

legvisszafogottabb

növekedés

Budakeszin tapasztalható.

20

Hasonlóan magas urbanizáltsági fokkal – eltérő okokból – a Ceglédi és a Dunakeszi kistérség bír, mindkettő 70 % feletti értékkel rendelkezik.

27


Terra Studio Kft.


A növekedés ütemét tekintve minden település esetén eltérő mértékű, de egyenletes növekedés tapasztalható (Melléklet 3.1.1)21. A növekedés intenzitása – a diagram elemeinek meredeksége – jelentős változást jelöl a 2000 utáni időszakban. Ez a lakástámogatási rendszer megváltozásának egyértelmű következménye. Ez elsősorban 2001 és 2003 között pozitívan hatott a lakásvásárlási és építési kedvre, és ezzel a szuburbanizációs letelepedés intenzitásának növekedésére. (Lásd később, lakásállomány

jellemzői).

A

lakosság

korcsoportok

szerinti

összetétele

jelentősen

22

befolyásolja a települése által fejlesztendő intézménytípusokat . Az alábbi korcsoportok arányát bemutató diagram (6. ábra) szerint a kistérségben Telki rendelkezik a legfiatalosabb korösszetétellel, mivel a 60 évesnél idősebbek aránya jóval alatta marad a kistérségi és megyei átlagnak, ugyanakkor a 0-17 éves korosztály itt mutatja a legnagyobb részesedést. Hasonlóan fiatalos korszerkezetet mutat Pusztazámor, ahol a gyermekkorú népesség aránya kiemelkedő a többi kistérségi településhez képest.

100%

80%

60-x év 60%

18-59 év 40%

0-17 év

20%

Kistérség települései együtt

Törökbálint

Telki

Sóskút

Pusztazámor

Páty

Herceghalom

Budajenő

Budakeszi

Biatorbágy

Budaörs

0%

6. ábra A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a Budaörsi kistérség településein 2005. Forrás: KSH, T-STAR. 2005.

21 A szinte minden településnél jelentkező 2001-es a népszámlálással bekövetkezett töréspont, a korábban 10 éven át vezetett adat korrekcióját mutatja és nem ugrásszerű növekedést , illetve csökkenést. 22 Valójában a statikus vizsgáltok csak egy adott időpontban jellemző korösszetételt mutatnak, amelyek nem megfelelő megalapozása a hosszútávú intézményfejlesztésnek. Erre a települések demográfiai változásaira vonatkozó, matematikai módszerekkel elvégzett prognózisok alkalmasak. A Budaörsi kistérség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása 2021-ig (2005) című tanulmány ezen számítások eredményének intézményfejlesztésre gyakorolt hatását vizsgálja.

28


Terra Studio Kft.


A Budaörsi kistérség településein a hagyományoknak megfelelően a német nemzeti kisebbség képviselteti magát jelentősebb arányban. A települési kérdőívek szerint a német kisebbség aránya a legjelentősebb Budaörsön, Törökbálinton és Budajenőn ugyanakkor a 2001-es népszámlálás adatai szerint jelentősebb – bár nagyságrendjét tekintve kisebb – német közösség van jelen Biatorbágyon (240 fő) is. Nemzeti kisebbségként jelen van még egy minimális arányú szlovák, horvát, görög és ruszin valamint lengyel népesség is, ami elsősorban Budaörsön, Biatorbágyon, Sóskúton, és Budajenőn van jelen. Ellentétben számos hazai kistérséggel a Budaörsi kistérségben nem kiemelkedő a roma kisebbség jelenléte (pl. Páty 4.5%). A

kisebbségek

érdekképviseletével

foglalkozó

kisebbségi

önkormányzatok

és

23

tevékenységek listáját az alábbi táblázat tartalmazza . A kisebbségi önkormányzatok a városi településeken aktívabbak. Tevékenységük általában kulturális, oktatási (nyelv) és hagyományőrzés jellegű tevékenységekben fejeződik ki. Település Budaörs

Budakeszi Biatorbágy Budajenő

Kisebbségi Önkormányzat Görög, Német, Örmény, Ruszin, Roma, Szlovák Kisebbségi Önkormányzat; Román Kisebbségi Szószóló Német Kisebbségi Önkormányzat Német, Lengyel, Görög Kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat

Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint

Német Kisebbségi Önkormányzat

Tevékenység kulturális tevékenység, hagyományőrzés, érdekvédelem kulturális tevékenység, hagyományőrzés, érdekvédelem kulturális tevékenység, hagyományőrzés, érdekvédelem kulturális tevékenység, hagyományőrzés, érdekvédelem, gazdasági kapcsolatok Kulturális és oktatási tevékenység

Cigány Kisebbségi Önkormányzat –

–

–

–

–

–

Német Kisebbségi Önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat

kulturális, oktatási tevékenység

3. táblázat A Budaörsi Kistérség településeinek kisebbségi önkormányzatai Forrás: települési kérdőívek 2005-2007

23

Forrás: települési kérdőívek

29


Terra Studio Kft.


2.5.

A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK VIZSGÁLATA

A Budaörsi kistérség rendelkezik mindazokkal adottságokkal, amelyek a kedvező vállalkozási környezet kialakulásához szükségesek, ezek: a könnyű és gyors elérhetőség a nemzetközi úthálózatok mentén, egy európai mértékben is jelentős gazdasági-üzletiszolgáltatási-szellemi központ közelsége (Budapest), képzett munkaerő, telephely-létesítésre alkalmas iparterületek és szolgáltatói háttér megléte, befektetésbarát helyi politika. Mindezen tényezők együttes megléte alapozta meg a Budaörsi kistérség dinamikus gazdasági fejlődését, ami a különböző adottságoknak és azok különböző mértékű kihasználásának eredményeként nem egyforma mértékben érintette a kistérség településeit. A 2007 októberétől érvényes települési összetétel megváltoztatta a térségi gazdaság fő jellemzőit. Az újonnan csatlakozó északi települések közül Páty az egyetlen, amely Budaörsre jellemzően telephelyek létesítésben találta meg helyi gazdasági fejlődésének motorját. Míg a további három település jóval inkább lakófunkcióját támogató tevékenységeit erősíti

és

elutasít

minden

olyan

fejlesztést,

amely

magas

státuszú

lakossága

életkörülményeit bármilyen mértékben rontaná. A

közlekedés-földrajzi

előnyöket

kihasználva,

a

térség

iparterület-hasznosításának

meghatározó területe a logisztika és a kereskedelem. Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy környéke vált a városrégió (Budapest és agglomerációja) új fejlesztésű ingatlanokból álló logisztikai illetve nagykereskedelmi központjává. Ehhez a településcsoporthoz zárkózik fel fokozatosan Páty is. A multinacionális vállalkozások a helyi vállalkozásokkal való kapcsolatépítése egyáltalán nem, vagy elenyésző mértékben jellemző. A kutató-fejlesztő tevékenységek, kutatóintézetek térségi megtelepedése kevéssé meghatározó, kezdeti fázisában tart. Ugyanakkor történtek előremutató lépések a térség innovációs potenciáljának erősítése érdekében, elsősorban az innovatív KKV-kat támogató intézményi háttér kiépülése területén. A kistérségben jelentős iparterületi beruházások történtek az elmúlt évtizedben mind önkormányzati, mind magánterületeken, aminek eredményeként az ipari, szolgáltató és kereskedelmi funkciók telepítésére alkalmas területek nagy része beépítésre került, különösen a kistérség központi – az M1-M7 autópályához kapcsolódó – településein (Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy). Ezeken a területeken az extenzív fejlesztéseket egy intenzív, a szolgáltatói infrastrukturális háttér és az innovációs potenciál erősödését támogató fejlődési ciklus kell, hogy felváltsa. A kistérség más – külsőbb, de autópályák menti – részein, mint Pátyon és Herceghalomban az ott még rendelkezésre álló jelentős telephelykínálat nagyobb lehetőségeket ad az extenzív növekedésre. Törökbálinton gazdasági szempontból jelentős tényező a Mechanikai Művek és az Égettvölgyben zajló kereskedelmi-szolgáltató jellegű fejlesztések.

30


Terra Studio Kft.


A már „telítettnek” tekinthető települések növekedési dinamikája csak úgy tartható fenn, ha egy tudásalapú, erős K+F tevékenységre épülő, innovatív tevékenység nagyobb arányban jelennek meg. A kistérség további, még viszonylag „zöld” térségeiben – Telki, Budajenő, Budakeszi, Sóskút – a helyi politika és a lakosság egyaránt a rekreációs és turisztikai funkciók megőrzését és erősítését támogatja, és az adottságok is ezt támasztják alá.

2.5.1 Gazdaságszerkezeti jellemzők

egyéb tev. 12%

mezőgazdaság 2%

A KSH-T-star adatbázis 2004-es adatai alapján a

ipar 10% építőipar 9%

Budaörsi

kistérség

működő

társas

vállalkozásainak túlnyomó kereskm-jav. 23% ing-gazd.szolg. 37%

rak.post.táv. 4%

szállhelyszolg-vendlát. 3%

többsége,

79

szolgáltató

jellegű.

mezőgazdasági

%-a A

profilú

vállalkozások mindössze 2 %-ot képviselnek, az iparban a vállalkozások

7. ábra Működő társas vállalkozások ágazati megoszlása Forrás: KSH, T-STAR, 2005.

19 %-a tevékenykedik. A tercier szektor ágazatai közül

a

legnagyobb

arányt az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalkozások képviselik (37 %), amit az ágazati sorrendben a kereskedelmi és javítói tevékenységet folytató vállalkozások követnek (23 %). Ezen kívül említést érdemel még a raktározást-postai és távközlési tevékenységet folytató, valamint a szálláshelyszolgáltatást-vendéglátást nyújtó működő társas vállalkozások 4, illetve 3 %-os aránya. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy nagyjából minden második ipari tevékenységet folytató működő társas vállalkozás építőipari, míg megközelítőleg minden második szolgáltató működő társas vállalkozás ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatások profillal rendelkezik. A helyi gazdaság településeken belüli szerkezetét ugyancsak a működő társas vállalkozások szektoriális megoszlásán keresztül vizsgáltuk a rendelkezésre álló 2004-es adatok alapján (Melléklet 3.1.2). A kistérség települései között a szolgáltató szektor aránya 83 és 71 % között változott, ami arányaiban nem túl jelentős eltérésnek felel meg. Az ipari tevékenység tekintetében azonban már arányaiban is számottevő különbségek figyelhetők meg az egyes települések között. A két szélsőérték (Pusztazámor: 13 %, Sóskút: 25 %) egymáshoz 31


Terra Studio Kft.


viszonyított aránya majdnem kétszeres. Az arányokat tekintve a legtöbb társas ipari vállalkozás Sóskúton, Biatorbágyon, Herceghalmon és Törökbálinton, míg a legkevesebb Pusztazámoron és Budajenőn működött. A mezőgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozások legnagyobb aránya Herceghalom, Sóskút és Pusztazámor községekben volt regisztrálható. Az adatok alapján megállapítható tehát, hogy a mezőgazdasági tevékenység a társas vállalkozások körében Herceghalom községben jellemző leginkább (7 %), ami a kistérségi adat (2 %) 3 és fél-szerese. A vállalkozások ágazati megoszlása a KSH-Cég-Kód-Tár 2006. évi, első negyedéves adatai alapján a fenti jellemzéstől kissé eltérő és részletesebb képet ad a kistérség vállalkozásainak ágazati helyzetéről. A vizsgált kis-, közép- és nagyvállalkozások24 közel kétharmada (65 %) a szolgáltatói szektorba tartozik, míg egyharmad részük (33 %) ipari tevékenységet folytat. A mezőgazdasági profillal rendelkező vállalkozások részaránya ezekben a méretkategóriákban összesen mindössze 2 %. A mezőgazdaság alacsony súlya egyrészt a kistérség magas gazdasági fejlettségére utal, másrészt a terület urbánus jellegének, a budapesti agglomerációban betöltött szerepének és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek alacsony arányának a következménye. Ipar A Budaörsi kistérség országos, sőt, nemzetközi viszonylatban is számottevő ipari bázissal rendelkezik. Az ipari tevékenységet folytató kis-, közép- és nagyvállalkozások 60 %-a a feldolgozóiparban, 37 %-a pedig az építőiparban működik, és mindössze 3 % az aránya a kitermeléssel-alapanyagelőállítással foglalkozó vállalkozásoknak. A feldolgozóiparon belül a legfontosabb ágazatok, illetve gazdasági tevékenységek a vizsgált méretkategóriájú vállalkozások között a következők: nyomda, kiadás, sokszorosítás 16 %, vegyipar és élelmiszeripar egyaránt 14 %, valamint a fémipar 13 %. A térség ipara elsősorban Budaörsre, Törökbálintra és Biatorbágyra koncentrálódik. Budaörsön a textilipar, bőripar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar rendelkezik a legnagyobb kapacitásokkal. Törökbálint legjelentősebb ágazata az építőipar mellett a gépés járműipar. Biatorbágyon az élelmiszeripar, a fa-, papír és nyomdaipar, a vegy- és gumiipar, valamint kiemelkedően a logisztikai tevékenység játszik fontos szerepet. A kisebb települések egy részén (Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút) a térség átlagánál nagyobb az élelmiszeripari vállalkozások súlya, mindazonáltal országos viszonylatban ezeken a településeken sincsenek jelentős élelmiszer-feldolgozó kapacitások. A térség ipari vállalkozásai közötti beszállítói kapcsolatok nem túl erősek, és elsősorban az építőiparra,

valamint

bizonyos

szolgáltató

ágazatokra

(kereskedelem,

raktározás)

jellemzőek. A térségben jelen lévő multinacionális vállalatoknak a logisztikai szempontból kedvező fekvést (közvetlen autópálya-kapcsolat az Európai Unió régi tagállamaival) kihasználva túlnyomó részben külföldi beszállítóik vannak.

24

A szektoriális és ágazati megoszlása a vállalkozások TEAOR tevékenységi kategóriák szerinti besorolása alapján került meghatározásra.

32

Terra Studio Kft.


Szolgáltatások A szolgáltató jellegű kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak nagyjából a fele (51 %) kereskedelmi tevékenységet folytat. A kistérségben túlnyomórészt külföldi tőke részvételével ment végbe a tőkekoncentráció, amit jól mutat, hogy a nagyvállalkozások zömében külföldi tulajdonú, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok, melyek közül legnagyobb arányban a gépjármű-kereskedelemmel és gépjármű-alkatrészkereskedelemmel foglalkozó cégek képviseltetik magukat a térségben (többek között a Scania Biatorbágyon, a General Motors, a Honda és a Toyota Budaörsön). Emellett meghatározóak még az üzemanyagnagykereskedő cégek (az Agip és a Total olajtársaságok üzemanyag-forgalmazói Budaörsön működnek), a gyógyszer-nagykereskedelemben tevékenykedő vállalatok (a biatorbágyi Medico Uno Pharma és a törökbálinti Astra-Zeneca), az élelmiszer jellegű kiskereskedelmet folytató hipermarketek (a Metro, a Tesco és az Auchan Budaörsön, a Cora Törökbálinton) és az elektromos háztartási cikkeket forgalmazó vállalkozások is. A egyéb 12%

szállhelyszolg.-vendlát. 5%

tercier

belül

szektoron

a

második

legtöbb kis-, közép- és nagyvállalkozás (10,4

számtech tev. 5%

%)

a

kedvező

közlekedés-földrajzi adottságokra ingatlanügyletek 7%

települve,

valamilyen

fajta gazd.tev. segítő szolg. 10%

kereskedelem 51%

logisztika 10%

logisztikai

szolgáltatást jelezve

nyújt,

ezzel

ágazat 8. ábra Vállalkozások szektorális megoszlása Forrás: KSH, T-STAR 2005.

az helyi

gazdaságban betöltött fontos Napjaink

szerepét. legújabb

jelentős ágazati beruházását pedig a német Aldi hajtja végre, amely cég regionális központjának nyitását a jövő év elejére tervezi Biatorbágyon. A vizsgált vállalkozások 9,7 %-a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást (pl. jogi, könyvelői, pénz-és adóügyi szolgáltatások, tanácsadás, biztosítás, stb.) nyújt, 6,5 %-uk pedig ingatlanügyletekkel foglalkozik. Számítástechnikához kapcsolódó tevékenységet (pl. hardver-szoftverfejlesztés, javítás, stb.) a vállalkozások 5,4 %-a folytat, valamint a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások aránya 4,6 %. Az egyéb kategórián belül említést érdemel a távközlés, mivel a nagyvállalkozások közül három a hazai távközlési piac meghatározó cége: a GTS-Datanet, az Invitel és a Pannon GSM is Budaörsön alakította ki székhelyét. Ez utóbbi most építi újabb telephelyét Törökbálinton.

33


Terra Studio Kft.


2.5.2 Jövedelmi helyzet A kistérség gazdaságának fejlettségére enged következtetni a lakók jövedelmi helyzete, amit az egy állandó lakosra eső személyi jövedelem-adó alapot képező jövedelmek nagysága, mint statisztikai mutató fejez ki (Melléklet 3.1.3). A Budapesttel határos kistérségek viszonylatában a Budaörsi kistérség rendezik a legkiemelkedőbb értékkel, ami majdhogynem eléri a 900 000 Ft/fő értéket (895 869 Ft/fő). Az országos 601.928 Ft/fő-s jövedelemadó alapot a kistérségi mutató közel 50 %-kal, a megyei adatot (648.509 Ft/fő) 38 %-al haladja meg. A kistérségen belüli szélső értékek különbsége több mint kétszeres (9. ábra). A statisztikai adatok alapján a legkedvezőbb a Telkiben, Budajenőn és Budaörsön élők jövedelmi helyzete, míg a legalacsonyabb jövedelmek Pusztazámoron és Sóskúton keletkeztek 2005ben. Ez utóbbi két településen az értékek még a megyei és az országos átlagokat sem érik el. Az előbb említett két település (Telki és Budajenő) a fővárosból kiköltöző vagyonosabb rétegek egyik legjellemzőbb célpontja. E társadalmi osztály egyik csoportja az ún. újgazdag vállalkozói réteg, melynek fokozott itteni jelenlétére a vállalkozások relatíve magas népességarányos száma is utal. A jövedelmek növekedésének mértéke jelzi az adott településen elők jövedelmi dinamizmusát (ami csak kicsiny részben jelzi a helyi gazdaság állapotát) 2000 és 2005 közötti öt évben a legdinamikusabb növekedés (10. ábra) Herceghalmon volt megfigyelhető (110 %), de Páty, Biatorbágy és Budajenő településeken is relatíve magas arányban nőttek a jövedelmek. 1193637

1200000 1100000

1003237

1000000

988485 922133

917627

895798

900000

864464

787339 763860

800000 700000

567999

600000

508769

500000 400000 300000 200000 100000

H er ce gh al om Bu da ke sz i

i

0

Te lk

(Ft)

9. ábra Egy lakosra jutó SZJA alap Budaörsi kistérség településein Forrás: KSH T-star, KSH Területi Statisztikai Évkönyv – 2005

34


Terra Studio Kft.


110

110 100

94

93

92

90

89 83 75

80

73 66

70

64

62

60 (%)

50 40 30 20 10

Te lk i

Bu

da

H er ce gh

al

ke sz i

om

0

10. ábra Az egy főre eső SZJA változás 2000 és 2005 között Forrás: KSH-T-star adatbázis

Az okok között említhető, hogy gyakorlatilag az egész kistérség területe, így ezek a települések is a szuburbanizációs folyamat (amiben elsősorban a tehetősebb társadalmi csoportok vesznek részt) legintenzívebb célterületei, illetve ezeken a helyeken a jövedelmek növekedése relatíve alacsonyabb bázisértékekről indult. Ezzel szemben a legkisebb arányú jövedelem-növekedést felmutató települések között a relatíve magasabb bázisértékű településeket találjuk, úgy, mint Telkit vagy Budaörsöt. A magas bázisérték ellenére a kistérségi jövedelmek növekedése (73 %) a megyei ütemet (79 %) ugyan nem, de az országosat (68 %) a vizsgált időszakban is meghaladta. 2.5.3 Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás A vállalkozások méretkategória szerinti megoszlását a KSH-Cég-Kód-Tár 2006. évi, első negyedéves adatainak felhasználásával került vizsgálatra. Az adatbázis alapján a kistérségben székhellyel rendelkező regisztrált vállalkozások száma összesen 7.415, melyek 92 %-a a legfeljebb 9 főt foglalkoztató, maximum 500 millió Ft árbevételű mikro-vállalkozás25.

25

a 2004-es új, EU-konform szabályozás szerint.

35

Terra Studio Kft.


A 10 és 49 fő között foglalkoztató, maximum 2,5 milliárd Ft árbevételt elérő kisvállalkozások száma 373, míg a 49 fő fölött foglalkoztató, 2,5 milliárd Ft-nál nagyobb árbevétellel rendelkező közép- vagy nagyvállalkozások száma 58. A nagy volumenű külföldi működő tőke

beáramlással

összefüggő

magas

vállalkozási

aktivitás

és

a

nagy

mértékű

tőkekoncentráció következtében relatíve sok nagyvállalkozás található a kistérségben. A szolgáltató vállalkozások között például számos transznacionális vállalat rendelkezik telephellyel – nem egy közülük közép- vagy délkelet-európai regionális központtal – a Budaörsi kistérségben, mely tekintetben a kistérség országosan, sőt, Kelet-Közép-Európán belül is kitüntetett szereppel bír. A kis-, közép- és nagyvállalkozások területi eloszlására jellemző, hogy a kistérség négy városába koncentrálódnak (91%-ban). Ezen belül is minden második vállalkozás a kistérségi központban, Budaörsön működik (a vállalkozások 51 %-a), míg a kistérségi vállalkozások 16 %-a Törökbálinton, 13 %-a Budakeszin, valamint 11 %-a Biatorbágyon alakította ki székhelyét. A kedvező gazdasági háttérfeltételek, a vállalkozások létrehozását, befektetéseit ösztönző vállalkozásbarát környezet a gazdaság fejlődésének és a versenyképesség erősítésének fontos tényezője. A vállalkozási környezet milyenségére enged következtetni a vállalkozási aktivitás amit az ezer lakosra jutó regisztrált vagy működő társas vállalkozások száma határoz meg. A vállalkozási aktivitás a Budaörsi kistérségben tendenciózusan a Pest megyei és a magyarországi átlag felett alakul, méghozzá jellemzően jelentős mértékben. 2005-ben például a regisztrált társas vállalkozások fajlagos száma az országos arányszámnak (49) pontosan, a megyeinek pedig (52) közel a kétszerese volt a kistérségben (98). Ugyanakkor a fővárossal határos kistérségek adatai is messze elmaradnak tőle. Alapvetően tehát kijelenthető, hogy a Budaörsi kistérség a főváros mellett az ország egyik legfejlettebb vállalkozási környezetével, és ezen belül az egyik legnagyobb mértékű vállalkozási aktivitással jellemezhető térsége. A kistérség települései közül, Budajenőn, Budaörsön és Telkiben volt a legmagasabb az ezer főre jutó működő társas vállalkozások száma 2004-ben. Ezzel szemben a legkisebb vállalkozási aktivitás Sóskúton és Pusztazámoron volt tapasztalható, előbbi esetében még a kistérségi átlag (83) felét sem elérő szinttel (38). A működő társas vállalkozások számának fajlagos változása szempontjából három kisebb lélekszámú település, Pusztazámor, Herceghalom és Budajenő emelkedik ki a kistérség többi települése közül. Különösen figyelemre méltó Pusztazámor növekedési üteme (174 %), ahol közel hatszoros mértékű volt 1999 és 2004 között a működő társas vállalkozások népességarányos számának a növekedési aránya a kistérségi átlaghoz képest (31 %). Azonban ez a kimagasló arányú növekedés is csak arra volt elegendő, hogy a község a kistérségi rangsorban 2004-re az utolsó előtti helyre kerüljön, egyedül Sóskút községet megelőzve ezzel. (Melléklet 3.1.4) 36


Terra Studio Kft.


2.5.4 Gazdasági felhasználású területek Az országban egyedülálló, több autópálya – M1, M7, M0 – és a főváros közelségéből adódó közlekedés-földrajzi előnyök megléte megalapozta a térség területhasználati stratégiájának orientációját. Az iparterületként történő területhasznosítás előnyeinek – munkahelyteremtés, iparűzési adó bevételek, hozzáadott érték növekedés stb. – kihasználására irányuló településvezetési szándék (és ennek eszközeként alkalmazott vállalkozásbarát politika), valamint a befektetői érdeklődés egymásra találása a kistérség ipari hasznosításra szánt területeinek jellemzően gyors és sikeres betelepítését eredményezte. Néhány iparterület megszerezte az ipari parki címet (Budaörsön, Biatorbágyon, Pátyon és Sóskúton), a BITEP (Budaörsi Ipari és Technológiai Park) az integrátor ipari parki címet, az iparterületek döntő többsége azonban címtől függetlenül működik. Az önkormányzati területek jellemzően már beépítésre kerültek, az önkormányzatok ipartelepítésre és kereskedelmi-szolgáltató funkcióra szánt szabad területekkel szórványosan, magántulajdonú területekkel keverten rendelkeznek. Az iparterület-fejlesztések nagyobb része, tekintve az ingatlanok piaci felértékelődését és az élénk befektetői érdeklődést, magánberuházás keretében valósul(t) meg, és jelenleg is több a potenciális befektetési terület a szabad - ipari, kereskedelmi hasznosításra szánt – magánterületek tekintetében. A

közlekedés-földrajzi

előnyöket

kihasználva,

a

térség

iparterület-hasznosításának

meghatározó területe a logisztika és a kereskedelem. Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint környéke válik a régió új fejlesztésű ingatlanokból álló elosztói és nagykereskedelmi központjává, ugyanakkor a kialakuló business parkokon kívül eső részeken is – elsősorban az M1, M0 autópálya közelében – jelentős betelepülés figyelhető meg, jellemzően ipari cégek részéről. Vagyis nemcsak és kifejezetten logisztikára szűkített, hanem vertikális tevékenységeket integráló, a gyártást, összeszerelést, irodákat és a szállítmányozást egy helyen megvalósító parkok jönnek létre. Multinacionális gyártó, forgalmazó és logisztikai vállalatok sora települt be, nem egy közép-európai székhelyét létrehozva a térségben. A helyi vállalkozásokkal való kapcsolatépítések azonban egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben jellemzőek. A térségről összességében megállapítható, hogy előnyös adottságú iparterületeivel és a vállalkozásösztönző atmoszférával kedvező feltételeket teremt mind a multinacionális, mind pedig a helyi vállalkozások telephely-létesítésének, működésének. A kistérség jelentősebb telephelyeinek bemutatását lásd a mellékletben! Meglévő ipari parkok Az egyéb ipari, kereskedelmi és szolgáltatói területekhez hasonlóan a kistérség ipari parkjai is

főleg

ingatlanfejlesztő,

gyakran

logisztikai

tapasztalatokkal

rendelkező

cégek

magánberuházásaiban jöttek létre (kivétel a pátyi IP). E cégek menedzsmentjei és szakértői jellemzően teljes körű szolgáltatást nyújtanak a sikeres ingatlanfejlesztés érdekében, beleértve

a

projektmenedzsmentet,

projektfinanszírozást,

jogi

az

tanácsadást,

infrastruktúrafejlesztést, humán 37

erőforrás

generál

kivitelezést,

tanácsadást,

beruházási,

Terra Studio Kft.


támogatási rendszerekkel kapcsolatos tanácsadást, továbbá adott esetben logisztikai tevékenységet is. A betelepült cégek kisebb arányban valamilyen feldolgozóipari (fémipar, eletronika, élelmiszeripar, stb.) vagy építőipari tevékenységet folytatnak, míg túlnyomó többségük a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználására települve logisztikai, illetve kereskedelmi és szolgáltató profilt képvisel. A Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) a kis- és középvállalkozások betelepítésére fókuszál, számos betelepüléssel, illetve a folyamatos napi működéssel kapcsolatos alap- és innovációs szolgáltatás nyújtásával. A betelepült vállalkozások jellemzően a kereskedelem és szolgáltatás szektorából kerülnek ki. Budaörs másik ipari park címet nyert iparterületén a magas hozzáadott értékű, szolgáltató vagy termelő tevékenységet folytató high-tech iparágak (gyógyszeripar, számítástechnika) termelő, innovációs, fejlesztő, és legfőképpen logisztikai szolgáltatásai játszanak meghatározó szerepet. Itt jött létre például az orvosi és gyógyszerészeti cégek számára irodákat és raktárterületeket kínáló Pharmapark. A biatorbágyi Rozália Parkban országos viszonylatban is jelentős méretű raktárbáziskomplexum épült ki. Jelenleg azonban ezekben az ipari parkokban már nincs vagy csak kevés a kiajánlható terület, ugyanakkor Pátyon és Sóskúton még rendelkezésre állnak jelentősebb nagyságú fejlesztési területek. A Sóskúti Ipari park gyors ütemben telik be 2008ban cca. 100 munkahely létesül a településen. Pátyon jelentős területek kerületek az elmúlt évben értékesítésre logisztikai beruházás céljára ennek kapcsán várhatóan 1000 főt meghaladó munkahely jön létre. A meglévő ipari parkok részletes jellemzése a 3.2 mellékletben található Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park - Budaörs Sóskúti Ipari Park Rozália Park – Biatorbágy TERMINÁL Ipari Park – Páty Budaörs Airport Retail Park (ARP), Terrapark, ORCO Business Park Biatorbágy : Vendel Park, Budapark, Hungarocommercial Park, Tulipán Park, Premier Outlets Center Páty M1 Business Park Törökbálint: West Gate Business Park, DEPO Logisztikai Központ , SCB-Atlanta Center, GL-Outlet, Herceghalom: Talentis Business Park, Agrogate Hungary,

38


Terra Studio Kft.


2.5.5 A Budaörsi kistérség innovációs potenciálja A Budaörsi kistérség Budapest, az ország tudományos, felsőoktatási és kutatás-fejlesztési központjának közvetlen közelében helyezkedik el, ami kedvező lehetőséget teremt a térség innovációs potenciáljának fejlődése számára a főváros szellemi és intézményi hálózatához kapcsolódva. A kistérség gazdasági szerkezetében a kereskedelmi-szolgáltató, logisztikai ágazatok dominanciája a jellemző, a kutató-fejlesztő tevékenységek, kutatóintézetek térségi megtelepedése

kevéssé

meghatározó,

kezdeti

fázisában

tart.

Történtek

azonban

előremutató lépések a térség innovációs potenciáljának erősítése érdekében. A kistérség innovációs szempontból legmeghatározóbb települése Budaörs, ahol az ipari és technológiai park tevékenységéhez kapcsolódóan működik a kistérség innovációs szektorának egyik legfontosabb szereplője, a jelentős nemzetközi és hazai oktatási-tudományos–kutatási intézményi kapcsolatrendszerrel rendelkező Közép-Magyarországi Innovációs Központ. A budaörsi innovációs központban és ipari parkban szerveződik a térség innovatív kis- és középvállalkozásainak jelentős része. Az innovatív tevékenységek ilyen specializált és koncentrált megjelenése a térség más részein nem jellemző, eseti jelleggel fordulnak elő kutatási tevékenységet is folytató vállalkozási tevékenységek, elsősorban a távközlési ipar (GTS Datanet Kft.), gyógyszeripar (AstraZeneca-Törökbálint) területén. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési tevékenységek, a nagy hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú innovatív vállalkozások

térségbe

vonzása

a

háttérinfrastruktúra

(innovációs

központok,

inkubátorházak) megteremtésével, több térségi település gazdaságfejlesztési céljai között szerepel. Körvonalazódni látszik egy együttműködési rendszer kiépülése a Budaörsi kistérség – Zsámbéki-medence települései között egy innovációs klaszter kiépítésére vonatkozóan, a Zsámbéki-medence Talentis Programjához kapcsolódóan. A Talentis Program a Zsámbékimedencében megvalósuló tudásalapú térségfejlesztési koncepció, amely alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A program három pillére: Campus, egyetemi és továbbképző központ Innovációs központ Technológiai Park – kis- és középvállalkozások részére Az elsősorban infrastrukturális és oktatási beruházásokat magába foglaló, mintegy 12 milliárd eurós költségigényű program PPP beruházásként valósul meg, a Talentis Programiroda koordinálása mellett. A program a Budaörsi kistérség települései közül közvetlenül egyedül Herceghalmot érinti (közvetetten azonban további négy település: Biatorbágy, Páty, Telki és Budajenő is érintett, mivel a fejlesztési program helyszínének számító Zsámbéki-medence peremén helyezkednek el) az alábbi programelemekkel: Herceghalmon

a

Campushoz

kapcsolódóan

egy

oktatási

és

konferenciaközpont

megvalósítását tervezik, ahol a munkaügyi kirendeltségekkel, térségi munkáltatókkal együttműködve lehetőség nyílik szakképzési, felnőttképzési és átképzési programok 39


Terra Studio Kft.


megvalósítására, valamint üzleti alapú képzések lebonyolítására. Az elmúlt időszakban a Talentis Programiroda számos oktatási, felsőoktatási intézménnyel alakított ki partneri kapcsolatot, melyek nyári egyetemeiket, master, vagy posztgraduális képzéseiket az intézményben kívánják megvalósítani. A Programiroda folyamatos tárgyalásokat folytat a jövőbeli üzleti partnerekkel, befektetőkkel. A

technológiai

park

programelemhez

kapcsolódik

az

ugyancsak

Herceghalomban

megvalósítandó Talentis Business Park (lásd a Meglévő egyéb gazdasági hasznosítású területek leírásában), amely a KKV-k innovációs projektjeit támogatja a létrehozandó korszerű infrastruktúrával és szolgáltatáscsomaggal. A Virtuális Innovációs Központ létrehozásával országos és nemzetközi szinten is elérhető innovációs adatbank készül, mely naprakész információt nyújt az egyes kutatóhelyeken, oktatási intézményekben folyó fejlesztésekről, a rendelkezésre álló laboratóriumi vizsgálati módszerekről, eszközökről és a szabad kapacitások igénybevételének módjáról, amely lehetővé teszi a legújabb kutatási eredmények alkalmazását. Szintén a Talentis Program keretében, de az innovációhoz kevésbé kapcsolódóan valósulna meg az Agrogate Rt. beruházásában az Agrogate Hungary logisztikai és kereskedelmi központ 120 ha-on. Innováció-menedzsment A Talentis Group Holding és a Budaörsi ISC cégcsoport 2007. április 26-án aláírt együttműködési

szerződésével

létrejött

Magyarország

legnagyobb,

magántőkéből

megvalósuló, innovációs együttműködése, amely elősegíti, hogy az értékes magyar ötletek és találmányok ne vándoroljanak külföldre. A Talentis Group Holding és a Budaörsi ISC cégcsoport megállapodására azért volt szükség, mert Európában egyedülálló módon, hazánkban nincs meg az az ún. magvető tőke, amely az innovatív vállalkozásokat már a kezdeti szakaszban felkarolja. Ez a forrás áthidalja azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját tőketartalékai már nem elegendőek, a kockázatitőke-társaságok pedig még nem kezdenek a kezdő vállalkozások finanszírozásába. Az együttműködés eredményeként az egyetemek, kutatóintézetek, egyéni kutatók és feltalálók szellemi alkotásai, találmányai piacképes termékké válhatnak. 2.5.6 A Budaörsi kistérség innovációs intézményrendszerének jelentősebb pillérei CHIC (Central Hungarian Innovation Centre) – Közép-Magyarországi Innovációs Központ A létesítmény a Budaörsi Ipari Park területén jött létre, a BITEP-et fejlesztő és üzemeltető Budaörsi ISC Kft. beruházásában. A központ célja a kutatás-fejlesztési tevékenység és az innovatív kis- és középvállalkozások támogatása, azáltal hogy segíti a KKV-k technológiai, illetve termékfejlesztési tevékenységét, erősíti, bővíti üzleti kapcsolataikat, finanszírozási lehetőségeiket, innovativitásukat, innovációs készségük fejlődését, technológiai színvonaluk emelkedését - végső soron versenyképességük erősödését. A központ 4500 m² hasznos 40


Terra Studio Kft.


területen kínál korszerű infrastruktúrát

–

irodákat, műhelyeket, laboratóriumokat, kiállítóteret,

konferenciatermet stb. - esetenként kedvezményes bérleti konstrukcióban. A betelepülő fejlesztő, szolgáltató vállalkozásoknak széles körű, magas szintű szolgáltatásokat, oktatási, képzési,

képességfejlesztési

és

ismeretterjesztő

tevékenységet

biztosít,

melyek

a

következők: Információs és ügyintézési szolgáltatás Termékfejlesztés Tanácsadás Informatikai szolgáltatások Piacfejlesztő, kapcsolatépítő szolgáltatások Oktatás Rendezvényszervezés A szolgáltatásokat részben a Budaörsi ISC Kft., részben a CHIC Kht. nyújtja. Ez utóbbi a kitűzött

célok

megvalósítása

érdekében

működteti

a

Megújuló

Energia

Kompetenciaközpontot (RECC), valamint a Korlátozás nélkül használható és terjeszthető szoftverek felhasználói kompetenciaközpontját. Az innovációs központ gyakorlatilag megtelt bérlőkkel. RECC – Megújuló Energia Kompetenciaközpont A RECC funkciói a következők: információs és oktatási központ (környezettudatos és energiatakarékos szemlélet, tudásalapú társadalom fejlesztése), innovációs központ (szakmai műhely, projektfejlesztés, inkubátorház), kis- és középvállalkozások piacra segítése, kapcsolatok szervezése (régiók, ipari parkok, hazai és nemzetközi együttműködés) A központ elősegíti a tudományos és műszaki szakemberek, regionális befektetők, innovatív vállalkozások, kutatók, a kormányzat és közszféra képviselői, a kockázati tőke befektetők és más érintett szereplők együttműködését. A központ által nyújtott szolgáltatások: Tanácsadás a megújuló energia iparág KKV-i számára Partnerkeresés, partnerközvetítés, technológiatranszfer (hazai és nemzetközi) Szakmai napok, kiállítások, konferenciák szervezése Projektfejlesztés, projektmenedzsment Oktatás, ismeretterjesztés, tudatformálás Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések demonstrációja Jelentősebb kutató-fejlesztő helyek, K+F vállalkozások a kistérségben Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet – Herceghalom Astra Zeneca, gyógyszergyár, regionális klinika és kutatási központ – Törökbálint

41

Terra Studio Kft.


Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, kutatás, technológia és logisztika – Budaörs GTS Datanet Távközlési Kft. – Budaörs Közép-Európai Állategészségügyi Központ – Biatorbágy

2.6.

TURIZMUS

2.6.1 A Budaörsi kistérség turizmusának átfogó jellemzése A Budaörsi kistérség hazánk egyik nagyon sajátos adottságú kistérsége, ahol a Budapest kapuszerep, Budapest közvetlen közelsége, az agglomerációs jelleg és a nagyváros környéki rekreációs szerepkör egyaránt meghatározó jelentőségű. A kistérség turizmusára a legmeghatározóbb tényezők tehát a kapuszerep és a rekreáció. A kapuszerep az új kistérségi keretek között (Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok kiválásával, Budakeszi, Budajenő, Telki és Páty csatlakozásával), döntően az M1-M7 autópályák bevezető szakaszára koncentrálódik. Az itt kialakult gazdaság csomópont, amelyre elsősorban a kiskereskedelem és a logisztika jellemző, olyan nemzetközi szintű üzleti potenciált hozott létre, amelyhez szorosan kapcsolódik az üzleti szolgáltatások részeként is értelmezhető hivatásturizmus. Ennek megfelelően a rendezvény- és konferenciaturizmus, a magas szintű rekreációs szolgáltatások és a szintén magas színvonalú − 4 és 5 csillagos szállodák − szálláshely és vendéglátás szolgáltatás, összefoglalóan a MICE-turizmus (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions azaz találkozók, ösztönzők, konferenciák, kiállítások) kiemelt helyszínévé válik a kistérség. Megfigyelhető a minőségi szálláshelyek és rendezvényhelyszínek fejlődése, a wellness- és rekreációs lehetőségek, pl. golf, lovaglás, tenisz, stb. potenciál növekedése, amelynek egyik (nem kizárólagos!) célcsoportját az ide érkező − elsősorban külföldi − üzletemberek alkotják. Megállapítható ugyanakkor, hogy ebben a turisztikai szegmensben a jelenlegi létrejött kapacitások és kínálat messze elmaradnak a lehetőségektől. Bár a kistérségben több magas színvonalú rendezvényhelyszín működik, a térség gazdaságának jellegéből adódik, hogy valós piaci igény lenne lényegesen nagyobb fogadókapacitásokra a MICE turizmus terén. Ezen kapacitások növekedése a térség elemi érdeke is, hiszen amennyiben a reális igény jelen van, a kistérség akkor nyer igazán, ha a rendezvényekkel, szálláshelyigénnyel, vendéglátással kapcsolatos tényleges költés is itt csapódik le. Másrészt ahhoz, hogy a térség valóban Közép-Európa egyik jelentős üzleti centrumává váljon, szükséges üzleti szolgáltatásainak fejlesztése is, amelynek egyik alapeleme a MICE turizmus feltételeinek megteremtése. A MICE turizmus szorosan vett feltételei − rendezvényhelyszínek konferenciatermek − a kistérségen belül döntően Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom településeken vannak jelen a legerőteljesebben. 42

Terra Studio Kft.


A kistérség másik jelentős idegenforgalmi potenciálja a rekreáció. A rekreáció egyrészt szorosan összekapcsolódik a fent említett MICE turizmussal, hiszen a kistérségbe érkező üzletemberek, hivatásturisták szabadidős programjairól van szó. Másrészt a kistérségnek földrajzi fekvése és természeti adottságai révén egyaránt jelentős szerepe van a Budapestről kiáramló, zömében hétvégi, de egész évben jellemző rekreációs turizmus fogadásában. A MICE turizmushoz köthető rekreáció szolgáltatási hátterének kiépülése a kistérségben megkezdődött, de még messze van a kívánatostól. Itt elsősorban a magas színvonalú wellness szolgáltatások, és az üzletemberek kikapcsolódását, illetve a rendezvények kiegészítő programkínálatát jelentő szolgáltatások kiépüléséről van szó: golf, lovagláslovasbemutatók, tenisz, fallabda, minőségi vendéglátás-borkóstolás, kaszinó, sétarepülés, vadászat, stb. Ezen szolgáltatások területileg a kistérség kisebb települései számára nyújtanak lehetőségeket, ahol egyrészt még nem épült ki jelentősebb ipari-logisztikai és kereskedelmi kapacitás, másrészt az agglomerálódási folyamattal létrejövő „városrésznyi” méretű lakóparkok nem foglalták el a rekreációs célra hasznosítható területek nagy részét. Ilyenek pl. Sóskút, Páty, Telki, Budakeszi, Budajenő, Pusztazámor. A rekreációs turizmus másik csapásirányát a helyben élők és a budapesti lakosság jelenti. Ez az összességében több milliós népesség igényli a tartalmas kikapcsolódást, sportolási lehetőséget, amelyre a kistérség falusias településeinek környezete, a Budai-hegység és az Etyeki dombság erdőségei kiváló lehetőségeket kínálnak. Jelenleg e tekintetben is alacsony a turisztikai lehetőségek sora. Kevés a lovasklub, a kerékpáros útvonalak kiépítetlenek − holott ez utóbbi a helyben élők közlekedési igényeit is szolgálná −, kevés az olyan szervezett program, amely kielégítené a keresletet. Összességében megállapítható, hogy a turizmus fent említett két formája tekintetében a kistérség adottságai jók, a MICE turizmus esetében kiemelkedők. A meglévő kapacitások elégtelenek a növekvő kereslet minőségi és mennyiségi kielégítésére. A szolgáltatások relatív fejletlensége különös módon összefüggésben van a kistérség kiemelkedő gazdasági fejlettségével: a szinte nem létező munkanélküliség, az erős kistérségi gazdaság, illetve a kistérség népességében a Budapesten dolgozók magas aránya mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a helyi turisztikai kínálat erősítésében kevesen érintettek. Egyes településekre is jellemző, hogy mivel a turizmus sem fő-, sem melléktevékenységként nem szükséges a lakosság megélhetése szempontjából, inkább elzárkóznak annak fejlesztésétől és nem kívánt negatív hatásaitól (pl. megnövekvő járműforgalom, hulladék, zajterhelés, stb.). A 2007-ben létrejött új Budaörsi kistérség esetében a vizsgálható adatok nagyobb része településszinten nem elérhető, ezért új megállapításokra azon területeken van lehetőség, ahol lehetséges a település adatok vizsgálata. Jelen értékelés kiegészítésre került a négy új település turisztikai vonatkozású helyzetének rövid jellemzésével, valamint az új Budaörsi kistérségre vonatkozó megállapításokkal. A Budaörsi kistérség turizmusa önmagában területi alapon nem értelmezhető. Ezért szükséges annak tágabb kontextusba helyezése és a Közép-Dunavidéki turisztikai régió viszonylatában való vizsgálata. 43

Terra Studio Kft.


2.6.2 A Budaörsi kistérség turizmusának jellemzői A Budaörsi kistérség turizmusa elsősorban a helyi és a fővárosi lakosság rekreációs tevékenységeire, a térség aktív üzleti életéhez kapcsolódó hivatásturizmusra, valamint a jelentős tranzitforgalomra épül. Míg ez utóbbinak leginkább a kistérség vendéglátóhelyeinek szempontjából van jelentősége, a rekreációs turizmusban és a hivatásturizmusban jelentős kihasználatlan potenciálok vannak. Az elmúlt időszakban a rekreációs tevékenységek feltételei a kistérségben számottevően romlottak. Ennek hátterében az intenzív területhasználat, a zöldfelületek visszaszorulása és a szennyezési gócpontok számának megnövekedése húzódik meg. A kisebb települések külterületeitől eltekintve szinte a kistérség egésze zsúfolt, sok esetben rendezetlen, környezetileg nagymértékben terhelt kultúrtájjá vált. A területhasználat jelenti a gazdasági célú ingatlanok és épületek ugrásszerű megnövekedése, elsősorban a logisztikai, kereskedelmi és ipari tevékenységek vonatkozásában. Másrészt a nagy kiterjedésű agglomerációs lakóterületi fejlesztések, lakópark építések, és az ezzel járó olykor parttalan belterületbe vonások szűkítették be a potenciális rekreációs területek nagyságát. Ennek megfelelően a kistérség turizmusában bizonyos turizmustípusok, mint például az ökoturizmus, vagy a természeti turizmus egyes ágai sokat veszítettek jelentőségükből. Mindeközben egyre nagyobb teret hódítanak olyan aktív turisztikai tevékenységek, mint a lovaglás, a kerékpározás, vagy az új elemként megjelenő golfozás. A

rekreációs

szolgáltatásokat

túlnyomórészt

a

helyi

lakosok

és

a

kistérségben

üdülőingatlannal rendelkező fővárosiak veszik igénybe, néhány kiemelkedő jelentőségű attrakció (Sóskúti Lovas Sport Klub, Budai Golf Club) azonban a kistérség határain túlról – mindenekelőtt Budapestről – is vonz látogatókat. Az önkormányzatok felismervén azt, hogy a kistérség folyamatosan növekvő lélekszámú lakossága, illetve a betelepült nagyvállalatok részéről is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a rekreációs szolgáltatások iránt, az elmúlt évektől nagy hangsúlyt fektetnek a rekreációs célú infrastruktúra fejlesztésére. Ennek ellenére a kistérség rekreációs kínálata jelenleg a helyi lakossági igényeknek sem tud sok esetben megfelelni, s a turizmus szempontjából sem tekinthető versenyképesnek. Budapesten és az agglomerációban is növekvő népszerűségnek örvend a kerékpározás, a fővárosiak gyakran tesznek kisebb-nagyobb kerékpártúrákat a szomszédos térségekbe. Ha megnézzük, hogy a fővárostól északra elhelyezkedő térségekben milyen aktív kerékpáros élet folyik, rögtön láthatjuk, hogy a Budaörsi kistérségben és tágabb környezetében milyen nagy kihasználatlan potenciálok rejlenek a kerékpáros turizmusban. A négy új település csatlakozása a kistérséghez tovább javítja a kerékpáros turizmus természeti adottságai: Budakeszi a legközvetlenebből csatlakozik a fővárosi kerékpáros útvonalakhoz, Budajenő, Telki és Páty fekvése a Budai-hegység határán pedig kiváló adottságokkal gazdagítja a kistérség egészének kínálatát. A kerékpárutak kiépítettsége azonban nem követi az igényeket. A kistérség kiépített kerékpárutjainak többsége belterületi kerékpárút, a külterületi szakaszok kiépítettsége hiányos, nem alkotnak hálózatot, nincsenek jelzések, információs 44

Terra Studio Kft.


táblák, pihenőhelyek. A települések között ily módon jobbára közutakon lehet kerékpárral haladni.26 A forgalmas közutakon való kerékpározás nem nyújt élményt a kerékpározók számára, s jelentős baleseti kockázatot is rejt magában. Vannak a kistérségben pozitív kezdeményezések is, mint pl. a Budavidéki Zöldút terv, amely kifejezetten a turisztikai-rekreációs célú kerékpározási feltételek javítását szolgálja27. Mindaddig, amíg nem épül ki a biztonságos kerékpározás feltételeit megteremtő, a turisztikai attrakciók kerékpárral történő megközelítését lehetővé tévő kerékpárút-hálózat, nem lehet számolni a kerékpáros turizmus jelentősebb növekedésével. Az elmúlt évtizedben az agglomeráció nyugati térsége – azon belül is az M1-M7 autópályák bevezető szakaszaival szomszédos területek – a befektetői érdeklődés homlokterébe került, melynek eredményeként számos multinacionális vállalat települt a kistérségbe, akár telephelyként (pl. bevásárlóközpontok), akár irányító központként. A multinacionális vállalatok vezetői gyakran látogatják magyarországi leányvállalataikat, s a nagyvállalatoknál különböző konferenciákra és üzleti találkozókra is sokszor sor kerül. Az üzleti élettel párhuzamosan tehát a hivatásturizmus is mind nagyobb jelentőségre tesz szert a kistérségben. Mivel azonban a kistérségben a színvonalas szolgáltatásokat nyújtó konferenciahelyszínek száma kevés, s a kapcsolódó rekreációs szolgáltatások köre és színvonala nem megfelelő, a vállalatok inkább Budapestre viszik rendezvényeiket, melynek folytán a kistérség nem tud megfelelően profitálni a pezsgő üzleti élet kínálta lehetőségekből. A kistérség említésre méltó, de mindeddig kis mértékben kiaknázott turisztikai erőforrása a több száz éves bortermelési hagyomány. A szőlőtermesztés az egész térségben visszaszorulóban van, holott például Biatorbágyon a szőlőtermesztéshez jobbak a természeti adottságok, mint a szomszédos etyeki borvidéken. Az egykoron virágzó bortermelés nyomait Sóskút, Pusztazámor, Budaörs, Biatorbágy és Páty részben elhanyagolt, de ezzel együtt értékes pincesorai őrzik. A borkultúra felélesztésére és a borturizmus fejlesztésére voltak, illetve vannak is kezdeményezések, ugyanakkor a beépített területek kiterjedése és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági területek visszaszorulása, továbbá a földek magas ára nem kedvez ezeknek a törekvéseknek. A kulturális turizmus Budapest árnyékában nem számíthat jelentősebb vendégkörre, de a kistérség kulturális öröksége fontos eleme lehet a kistérség turisztikai kínálatának, különös tekintettel a kastélyokra, kúriákra és múzeumokra. A kulturális attrakciók vonzerejét nagymértékben rontja, hogy szórtan, a különösebb látnivalót nem kínáló településrészek között rejtve találhatók, s hogy némelyikük lepusztult állapota miatt jelenleg nem látogatható, illetve nem turisztikai célú funkcióknak ad helyet. A turisztikai bevételek szempontjából kevésbé számottevő, de számarányát tekintve lényeges a turizmus egy speciális formája, a nemzetiségi rokoni látogatások. A kistérségben

26 27

Aktuálisan (2008) folyamatban van a kistérségi kerékpárút-hálózat kiviteli terveinek elkészítése. Ennek kiinduló állomását a budakeszi Magtár épültébe tervezik.

45


Terra Studio Kft.


jelentős sváb, szlovák, és szerb kisebbség él, amely a térség sokszínű és értékes kulturális hagyományaiban is tetten érhető. Az elmúlt években a kistérségben számos szabadidős és kulturális programot indítottak útjára. A rendezvények javarészt helyi jelentőségűek, de vannak regionális és országos jelentőségű rendezvények is pl. sóskúti lovasversenyek, amelyek a rendezvényturizmust a kistérség jelentős turisztikai ágazatává emelik. A folyamatosan bővülő programkínálat nemcsak a turisztikai szezon meghosszabbításában, valamint a kapacitások egyenletes kihasználtságának elősegítésében játszik szerepet, hanem a kistérség turisztikai kínálatának népszerűsítésében is fontos szerepet kap. A nagyobb tömegeket vonzó programok megrendezését és a programkínálat további bővülését néhány településen – így például Törökbálinton – az elégtelen szálláshelykínálat akadályozza. Magasabb igényeket kielégítő szálláshely kapacitások Budaörsön (Holiday Inn Hotel) és Törökbálinton (Etap Hotel – az autópálya tranzit forgalmára épülve) épültek ki. A többi szálloda és panzió jellemzően 2 és 3 csillagos, a kapacitás-kihasználtság a regionális átlag alatti,

30%

körüli.

Vannak

ugyanakkor

igen

magas

kihasználtsággal

működő

szállásférőhelyek is, azonban ezek nem a jelentős turistaforgalomnak, hanem a környéken folyó

építkezéseken

dolgozó

nagy

számú

vendégmunkásnak

köszönhetik

jó

kihasználtságukat. A szállodai és panzió kínálatot magánszállások, fogadók és kempingek egészítik ki. A vendéglátóhelyek száma és minősége megfelel a jelenlegi turisztikai igényeknek, de a turisztikai szolgáltatásokkal szemben támasztott növekvő minőségi elvárásokkal a vendéglátóhelyeknek is lépést kell tartaniuk. A turizmus kistérségi szervezeti háttere nem képes hatékonyan támogatni a turizmus fejlődését. Ennek okai között említhető, hogy sem a településeken, sem a kistérségi irodán nincsenek turisztikai szakreferensek, és ezért a turisztikával összefüggő feladatokat az egyes önkormányzati dolgozók más feladatok mellett végzik, valamint hogy nem működik a kistérségben olyan szervezet, amely a helyi turisztikai szolgáltatókat, vállalkozókat, non profit szervezeteket és az önkormányzatokat összefogná, fejlesztési elképzeléseiket, fejlesztési tevékenységeiket összehangolná. A helyzetet tovább nehezíti, hogy évekkel ezelőtt megszűnt a kistérség egyetlen Tourinform irodája. Mindezek következtében a térség turizmusban érdekelt szereplői közötti együttműködések szintje alacsony. A kommunikáció hiánya miatt a kistérség kiajánlásához és sikeres marketingjéhez elengedhetetlen egységes arculat nem alakulhatott ki, mint ahogy az egyedi vonzerő elemeket komplex kínálattá szervező programcsomagok kialakítása sem történt meg. A kistérség térségi szintű turizmusfejlesztési feladatai ellátásának egyik lehetséges alternatívája lehet a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, amelyhez már csatlakozott a kistérség települései közül Herceghalom, Pusztazámor, Biatorbágy és 46


Terra Studio Kft.


Budajenő, s amely tevékenységével sokat tett hozzá a szomszédos Zsámbéki-medence turizmusának utóbbi években megfigyelhető látványos fejlődéséhez. Az Egyesület tevékenység a turizmusfejlesztés tekintetében természetesen nem áll meg a kistérségi határoknál, hanem az egész külső zöld övezetre kiterjed. A Budaörsi kistérség települései közül ide tartoznak Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő, Sóskút, Herceghalom, Pusztazámor.. Az Egyesület egyik legjelentősebb, a kistérséget is érintő projektje a Budavidéki Zöldút program, amely egy településeket összefűző kerékpáros és gyalogos útvonal létrehozásán keresztül kívánja közelebb hozni egymáshoz ezen településeket, növelni a térség turisztikai potenciálját, de egyben tájrehabilitációs, táj- és természetvédelmi, illetve kulturális vonatkozású is. A fentieket összegezve kijelenthető, hogy a kistérség gazdaságában a turizmus alárendelt szerepet játszik, jóllehet a megfelelő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik a turizmus fejlesztéséhez, az ebből származó bevételek növeléséhez. 2.6.4 A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői Mivel a Budaörsi kistérség a Budapest-Közép-Dunavidéki turisztikai régióhoz28 tartozik, a kistérség turizmusát mindenekelőtt Budapest viszonylatában, illetve regionális és nemzetközi szintű kapuszerepében szükséges vizsgálni. A Budapest-Közép-Dunavidék régió turisztikai szempontból

Magyarország

legfontosabb

régiója:

jelentősége

a

belföldi

turizmus

tekintetében számottevő, míg a nemzetközi turizmus terén súlya kimagasló. Hazánk nemzetközi és országos jelentőségű vonzerői itt koncentrálódnak, melyek komplex programcsomagok, illetve magas színvonalú turisztikai termékek kialakítását teszik lehetővé. Szakértői becslések szerint ebben a régióban realizálódik a turizmusból származó GDP 40%-a. A régión belül a főváros meghatározó súlyát jól mutatja az, hogy Budapest részesedése a régió alapvető turisztikai mutatóiból 90% körüli. Ebből következően a régió Budapesten kívüli térségei szempontjából különösen fontos az, hogy turisztikai kínálatuk minél szorosabban kapcsolódjon a fővároshoz, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a Budapestre érkező vendégek egy részét rövidebb-hosszabb időre átcsábítsák. Ahhoz azonban, hogy a fővárost övező térségek felkeltsék a magas költési hajlandóságú – zömében külföldi – vendégek érdeklődését, magas minőségű szolgáltatásokra és versenyképes turisztikai termékekre van szükség, melyek jelenleg nem állnak rendelkezésre. A Budaörsi kistérség fekvésénél, közlekedés-földrajzi helyzeténél, és az itt létrejött üzletigazdasági potenciál révén egyaránt alkalmas arra, hogy hasznosítsa ezen lehetőségeket, és szolgáltatásaival különösen a nyugat felől gépjárművel érkező üzleti utazók egy részét 28

A turisztikai régiók nem esnek egybe a tervezési-statisztikai régiókkal. A Budapest-Közép-Dunavidéki turisztikai régiót Pest megye, Komárom-Esztergom megyének a Dunakanyarhoz tartozó része, valamint Nógrád megye börzsönyi körzetei, összesen 205 település alkotja.

47

Terra Studio Kft.


megállítsa Budapest kapujában. Ehhez természetesen olyan színvonalú és gazdagságú kínálat létrehozása szükséges, amely alkalmas arra, hogy az üzleti rendezvények, illetve a hivatásturisták ellátása és elszállásolása a kistérségben történjen meg. 2.6.5 A Budaörsi kistérség turizmusa a statisztikai adatok tükrében A kereskedelmi szállásférőhelyek számát tekintve a Budaörsi kistérség Pest megyén belül jól ellátott mikrotérségnek számít. Az ezer főre számított fajlagos kistérségi mutató (14) több mint kétszer akkora, mint a fajlagos megyei arányszám (6), az országos átlagtól azonban már jóval elmarad, annak még a felét sem éri el (33). A kistérség tíz települése közül 6-ban található kereskedelmi szálláshely, közülük is a két legjobban ellátott település Herceghalom és Törökbálint. Előbbi fajlagos értéke (34) még az országos átlagot is meghaladja kismértékben. A szálláshelyek területi elhelyezkedésében megfigyelhető, hogy jellemzően az autópályák mellett fekvő településeken jöttek létre, amit a jelentős tranzit forgalom és üzleti turizmus generált elsősorban. A kereskedelmi szállásférőhelyek fajlagos száma a kistérségben bár kisebb mértékben ugyan, de hasonlóan a megyéhez, az országos trenddel szemben csökkenő tendenciát mutat. A kereskedelmi szálláshellyel rendelkező, vagy rendelkezett településeken kettő kivételével csökkenés figyelhető meg. E kettő közül Biatorbágyon több mint kétszeresére nőtt a fajlagos számuk, Pátyon pedig 2000-ben még egy sem, 2005-re viszont már közel száz férőhely állt a vendégek rendelkezésére. Ezzel ellentétes folyamat játszódott le Telkiben, ahol a vizsgált időszak alatt megszűntek a kereskedelmi szálláshelyek. A visszaesések hátterében az a globális szinten is megfigyelhető tendencia húzódik meg, mely szerint a turizmusban a mennyiségi növekedés helyett egyre inkább a minőségi növekedés kerül előtérbe. Ennek megfelelően az elmúlt évek során Pest megyében, s a Budaörsi kistérségben is elsősorban alacsony minőségi színvonalú szálláshelyek szűntek meg, mellyel párhuzamosan magasabb minőségi színvonalú új szállásférőhelyek létesültek. 29 Az országos viszonyokhoz képest relatíve gyengébb infrastrukturális ellátottság ellenére a népességarányos

kistérségi

referenciaszintek

hasonló

vendégforgalom adatait,

ami

jelentős

egyértelműen

mértékben a

meghaladja

szálláshelyek

a

magas

kihasználtságára utal (nem csak a szállásférőhelyeket illetően, hanem az egyéb kiegészítő szolgáltatások, pl. a rendezvényszervezések igénybevételére vonatkozólag). A kistérségbe látogató vendégek fajlagos száma (956) az országos értéket (629) másfélszeresen, míg a megyeit (229) négyszeresen haladja meg. Az ezredforduló utáni öt év népességarányos átlagos vendégszámát illetően a kistérségen belül két város, Törökbálint és Budaörs emelkedik ki. Előbbi arányszáma az országos átlagot közel négyszer, a megyeit több mint tízszer haladja meg. Mindkét város közlekedési szempontból kedvező, a fővároshoz közeli fekvésének, illetve az ebből következő tranzitforgalomnak és üzleti turizmusnak, valamint az itteni sváb lakosok ápolta élénk

29

A kereskedelmi szálláshelyek statisztikai mutatói (Melléklet 3.4 )

48


Terra Studio Kft.


testvérvárosi kapcsolatoknak köszönheti kimagasló értékeit. A magas bázisértékekből kifolyólag

ugyanakkor

a

kistérség

fajlagos

vendégszám

emelkedése

minimális

a

referenciaszintek vendégforgalmának növekedési üteméhez képest. A

jelentős

mértékű

vendégforgalom

ellenére

ugyanakkor

a

kistérségben

töltött

vendégéjszakák fajlagos száma (1800), ugyan csak kevéssel elmaradva tőle, de alatta marad az országos értéknek (1857), ami a mikrotérség jelentős tranzitforgalmával van összefüggésben. Az ide látogató turisták zöme átutazó, ezért csak relatíve rövid ideig tartózkodnak

itt,

és

ezáltal

relatíve

kevesebb

vendégéjszakát töltenek itt

el.

A

vendégéjszakák vonatkozásában is kimagasló Törökbálint arányszáma (3936) ugyanakkor mindezek ellenére is figyelemre méltó, az országosnak duplája, a megyeinek (483) pedig nyolcszorosa, valamint e téren, a már említett két település mellé itt Herceghalom is felzárkózik. A vendégéjszakák fajlagos számának változása a megyében, és ezen belül a Budaörsi kistérségben is az országos trenddel ellentétesen történik. Míg az ezredforduló utáni öt év alatt az országban átlagosan 7 %-al növekedett, addig a Budaörsi kistérségben 9 %-al csökkent a népességarányos mutató értéke. Ezzel a változással a vizsgált időszak alatt megfordult a két területi szint egymáshoz viszonyított relációja. 2000-ben még a Budaörsi kistérség fajlagos mutatója, kismértékben ugyan, de meghaladta az országosat, 2005-re viszont már az országos adat túlhaladta a kistérségit.

2.7.

FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI HELYZET, A KISTÉRSÉG HUMÁNERŐFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

2.7.1. Munkanélküliség Relatív mutató (%)

Budaörs Biatorbágy Budakeszi Budajenő Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Budaörsi kistérség Budapest Pest megye Megyék összesen

1,79 1,68 1,39 2,06 1,74 2,04 2,44 2,07 0,99 1,89 1,809 2,07 2,85 6,31

4. táblázat A Budaörsi kistérség településeinek munkanélküliségi relatív mutatója 2007 november. Forrás: www.afsz.hu

A Budaörsi kistérség települési szintről aggregált munkanélküliségi

fajlagos

mutatója

2007

novemberében jóval kedvezőbb volt (1,8 %), mint az ugyanerre az időszakra vonatkozó megyei (2,85%) érték. Az országos relatív mutató értéke 6,31%) több mint háromszorosan meghaladta azt meg. A Budaörsi kistérség a szomszédos főváros mutatójánál (2,07%) kedvezőbb

munkanélküliségi

helyzetet

tudhat

magáénak. A kistérségre általában elmondható, hogy kedvező foglalkoztatási jellemzőkkel bír, a kistérségen belül a települési mutatók kis mértékben szórnak, tehát nincsenek jelentős különbségek a települések között. A szezonálisan változó munkanélküliségi értékek minden település

esetében

a

téli

időszakban

mutatnak

magasabb arányokat, emiatt az elmúlt hét évre 49


Terra Studio Kft.


vonatkoztatva a középtávú tendenciák vizsgálatánál ezt került figyelembevételre. A diagram (Melléklet 3.1.5.) alapján a középtávú tendenciákról elmondható, hogy a Budaörs,

Biatorbágy,

Budakeszi

Páty

és

Törökbálint

települések

esetében

a

munkanélküliségi ráta nem mutatott jelentősebb ingadozást, míg a többi településen a változás általában magasabb és szélsőségesebb értékeket mutat. Az országos trendek befolyással bírnak egy olyan dinamikus település együttes munkaerő piaci helyzetére is, mint a Budaörsi kistérség. Az elmúlt 7 év vonatkozásában általános tendencia, hogy a 2000-hez képest 2003-2004-ig csökkenés következett be a mutató értékében. Majd a viszonylagos gazdasági recesszió miatt szinte mindenhol30 a ráta növekedő értékeivel kellett (kell) számolni az utóbbi két-három évben. A legjelentősebb változás Pusztazámor esetében következett be, ahol öt esztendő alatt a ráta 4,6%-ról 2% körüli értékre csökkent (2000 január– 2007 január). Sóskúton hasonló mértékű javulás figyelhető meg. A 2000-es bázisévhez képest Herceghalmon és Budaörsön történt kisebb mértékű növekedés az értéket illetően. A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásában (11 ábra), minden településen a 2635, illetve az 51-55 éves korosztály esetén van jelentős kiugrás, ami az első esetben a pályakezdés,

a

gyermekvállalás

és

az

azokat

közvetlen

követő

évek

esetleges

munkavállalói, munkáltatói bizonytalanságára vezethető vissza, a második esetben a nyugdíjazás előtti kritikus periódus az oka magasabb részesedésnek31. 50 Budaörs

45

Biatorbágy Budakeszi

40

Budajenő

35

Herceghalom Páty

30

Pusztazámor

25

Sóskút Telki

20

Törökbálint

15 10 5 0

0-16

17-20

21-25

26-30

31-35

36-40

41-45

46-50

51-55

56-60

60-

11. ábra A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása (2005 teljes év), Forrás: KSH, T-STAR 2005.

30

Telki, Pusztazámor kivétel Ismert tény, hogy az ebben a korosztályba tartozók amennyiben elveszítik állásukat nagy nehézségek árán tudnak újra munkát találni az általánosan jellemző, fiatalabb korosztályokat előnyben részesítő munkáltatói preferenciák miatt. 31

50

Terra Studio Kft.


A munkaerő piaci szempontból a legkedvezőbb helyzetben a 36-45 és 46-50 éves korosztály van, itt minden település esetében jóval alacsonyabb a munkanélküliek száma. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlásával. A legszembetűnőbb anomália, hogy a kistérségi átlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező Pusztazámor és Sóskút estében a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya jóval alacsonyabb, mint a többi településen. Ennek magyarázata nem a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára kedvező foglakoztatási lehetőségekben rejlik, hanem abban a statisztikai tényben hogy a felsőfokú végzettségűek arány eleve jóval alacsonyabb mint a kistérségi központban, vagy a Budapesthez közelebb eső nagyobb lélekszámú egyéb településeken. A Budaörsi kistérség települései a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ három munkaügyi kirendeltségéhez tartoznak: a Budaörsi (Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Törökbálint), Érdi (Pusztazámor, Sóskút) és a Zsámbéki (Budajenő, Telki) Kirendeltséghez. A munkaügyi kirendeltségek törekszenek széleskörű kapcsolatok kiépítésére az szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, a munkáltatókkal, illetve a képzőhelyekkel. Mivel a kirendeltségek állásközvetítést is végeznek fontos, hogy a lehető legteljesebb körű információval rendelkezzenek a munkáltatói oldal igényeiről – elsősorban a közvetlen kapcsolttartás módszerét igénybe véve. A keresleti oldal feltérképezése jelenleg még hiányos, mivel a munkaügyi központok nem rendelkeznek a munkáltatók térségre vonatkozó teljeskörű

listájával.

Ennek

érdekében

kapcsolatot

tartanak

fenn

a

települési

önkormányzatokkal, ipartestületekkel, kamarákkal, és könyvelő cégekkel, illetve vállalkozói alapon működő állásközvetítőkkel is, ugyanakkor fontos a partnerek közötti rugalmasabb és hatékonyabb információcsere megszervezése. A munkáltatók teljeskörű igényfelmérésével alakulhat ki egy reális „keresleti térkép”, képzési struktúra és sikeres kiközvetítés. A képzések átképzések, (felnőttképzés) megszervezése nagyrészt a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központban zajlik, a tanfolyamok is Budapesthez kötődnek. Csak rendkívüli esetekben vannak kiszervezett kurzusok (nagyobb létszám esetén). A helyi képző intézményekkel a központ a tanulók informálását szolgáló tájékoztatókon keresztül tart fenn kapcsolatot. A végzős tanulók lehetőségeiről és szükség esetén biztosított segítségről tájékozódhatnak a központ munkatársaitól. A kirendeltségeknek jelenleg kevés, illetve nincs a képzés struktúráját befolyásoló hatásuk a középfokú intézményekre. Kiemelt problémakör a hátrányos helyzetű csoportok (tartós munkanélküliek, 50 év felettiek, nők, romák) foglalkoztatása. Egyes csoportok pl. GYES-en lévő kismamák esetében részmunkaidős munkahelyek nagyobb gyakorisága lenne megoldás. A munkáltatóknak jelenleg nem érdeke ezen foglalkoztatási formák működtetése. Fontos olyan megoldás megkeresése, amellyel motiválttá tehetők a vállalkozások alternatív foglalkoztatási formák bevezetésére.

51


Terra Studio Kft.


2.7.2. Humán erőforrás

A humánerőforrás struktúrája A Budaörsi kistérség településein a foglalkoztatottság megyei viszonylatban is kedvező képet mutat. A települési anomáliákra magyarázatul szolgálnak a lakosság képzettségére és a foglalkozására vonatkozó információk. A települések lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása32 a kistérségi átlaghoz viszonyítva Budaörsön, Budakeszin, Budajenőn és Telkiben és Törökbálinton mutatja a legkedvezőbb képet. Ez első négy település esetében a felsőfokú végzettségűek aránya több mint kétszerese a megyei átlagnak. Ennek oka elsősorban, hogy az elmúlt évtizedben a kistérség települései közül ezek váltak elsősorban a magasan kvalifikált családfőkkel bíró középosztálybeli

családok

városból

történő

kitelepedésének

célpontjaivá,

tehát

a

magasabban képzett népesség itt vált jellemzővé. A kistérség átlagértékei messze a megyei átlag felett vannak ezért szembeötlő, hogy mind a középfokú mind a felsőfokú végzettségűek esetében Sóskút és Pusztazámor a megyei átlagot sem érte el 2001-ben. Ezen településekre kevésbé intenzív népességnövekedés volt jellemző 2001 előtt és nem vált jellemzővé a tömeges letelepedés. A betelepülés ütemét és a betelepülők társadalmi struktúráját tekintve a helyzet azóta jelentősen javult. 100 90 80

általános iskola első évfolyamát sem végezte el

legalább általános iskola 8. évfolyam

70 60 % 50 40 30

legalább középiskolai érettségivel

20 10

Pe st m eg ye

H er ce gh al om

Te lk i

0

Bu da ke sz i

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

12. ábra A Budaörsi kistérség lakossága iskolai végzettség szerint a megfelelő korúak százalékában, Adatforrás: KSH, Népszámlálás 2001.

32

A képzettségre vonatkozó adatok település szinten 2001-es KSH Népszámlálási adatbázisban érthetők el.

52


Terra Studio Kft.


A

népesség

képzettségi

struktúrája

szoros

összefüggésben

van

a

települések

munkanélküliségi adataival (lásd 2.7.1 alfejezet), a munkanélküliség azon településeken haladja meg jelentősebben a kistérségi átlagot, ahol a lakosság képzettségére vonatkozó jellemzők kedvezőtlenebbek. Az iskolai végzettséggel összefüggésben alakult a kistérség lakosságának foglakoztatási főcsoportok szerinti megoszlása is. A vezető értelmiségiek és egyéb szellemi foglakozásúak részesedése azokon a településeken kiemelkedő ahol a felsőfokú végzettségűek aránya is kiemelkedő azaz Budaörs, Budakeszi, Budajenő Telki és Törökbálint, míg a fizikai munkát végzők (ipar, építőipar) azokon a településeken felülreprezentáltak, ahol a képzettségi szerkezet a pest megyeinél kedvezőtlenebb azaz Sóskút, Pusztazámor és Herceghalom esetében. Érdekes jelenség, hogy az aktív népességen belül a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya minden településen közel azonos illetve, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya – a települések területhasználatból fakadó sajátosságai miatt – rendkívül alacsony. Ez alól azok a településeke kivételek, ahol a külterület-belterület arány a külterület abszolút dominanciáját jelzi (tehát a mezőgazdasági tevékenységre nagyobb lehetőség adódik), ahol a képzettségi és foglalkoztatási szerkezet a megyeinél jóval kedvezőtlenebb és ahol a munkanélküliség a megyei átlagot meghaladó. Ezek a települések Pusztazámor és Sóskút. 100%

80%

Egyéb 60%

Ipari, építőipari Mezőgazdasági

40%

Szolgáltatási Egyéb szellemi

20%

Vezető, értelmiségi

eg ye

lk i Te

m

gh al

Pe

st

ce H er

Bu

da ke

sz

i

om

0%

13. ábra A Budaörsi kistérség települései népességének foglakoztatási főcsoportok szerinti megoszlása Adatforrás: KSH, Népszámlálás, 2001

53

Terra Studio Kft.


Ingázás A foglakoztatás helyének vonatkozásában elmondható, hogy a Budaörsi kistérség aktív népessége jelentős munkavégzéssel összefüggő mobilitásról tesz tanúbizonyságot. A munkavállalók jelentős része a számos helyben létrehozott hazai, vagy külföldi tulajdonú, a legváltozatosabb termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző vállalkozás ellenére ingázik. Az ingázás elsődleges célpontja Budapest, illetve a kistérségen belüli települések. Ugyanakkor jelenetős nagyságrendet takar a fővárosból, illetve a környező kistérségekből a Budaörsi kistérségbe ingázók aránya. Az ingázás mértéke jelentősen terheli a közlekedési infrastruktúrát és a kistérségi léptéket messze meghaladó tervezési szintet érint. A települések foglalkoztatott népességén belül az ingázók aránya egyrészt a helyi munkalehetőségek, másrészt a helyben lakó munkaerő és a helyben kínált munkahelyek által megkívánt képzettség és foglalkoztatási főcsoport szerinti struktúra közötti összhang függvénye. Mindkét tényező jelentős nagyságrendű ingázást generálhat. A Budaörsi kistérség esetében a magasan kvalifikált középosztály kitelepedése a fővárosból jelentős napi szintű ingázást eredményezett, hiszen a lakóhelyek rendszerint nem kínálnak az letelepedők képzetségi szintjének és foglalkoztatási körének megfelelő munkaalkalmakat. A 2001-es évben csupán három településen haladta meg számszerűen a kereslet a helyi munkaerő kínálatot: Budaörs, Herceghalom, Törökbálint. Ugyanakkor a statisztikai adatok rögzítése óta intenzíven zajló iparterület és fejlesztés és betelepülés-intenzitás miatt 2007ben a jelenség már érinti Biatorbágy települést is. 2001-ben ezeken a településeken fordult elő, hogy a helyben foglalkoztatottakon belül a nem helyi lakosok aránya meghaladta az 50%-t.

Budaörs Biatorbágy Budakeszi Budajenő Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Budaörsi kistérség együtt Pest megye

Összes fogllakoztatott Összes helyben Összes helyben helyi lakoson belül a dolgozón belül a helyben dolgozón belül a nem helyben dolgozó lakó helyben lakó (ingázó) 41,8% 32,3% 67,7% 39,7% 46,1% 53,9% 31,0% 57,9% 42,1% 26,1% 65,4% 34,6% 53,9% 49,5% 50,5% 28,1% 71,5% 28,5% 30,4% 62,7% 37,3% 36,9% 73,7% 26,3% 31,3% 61,4% 38,6% 39,9% 35,1% 64,9% 37,7% 40,1% 59,9% 43,4% 64,1% 35,9%

5. táblázat A helyben dolgozók és az ingázók aránya a Budaörsi kistérség településein. Adatforrás: KSH, Népszámlálás, 2001.

54

Terra Studio Kft.


Ezeken a településeken olyan szerkezetű és nagyságrendű munkaerő kereset, amely nincs összhangban a helyi munkaerő kínálattal. Ezek a települések a migrációs és gazdasági vizsgálatok kapcsán, mint a legintenzívebben növekvő települések kerületek besorolásra. Számos új munkahely teremtődött, amelynek munkaerőigénye inkább a kevésbé magasan kvalifikált szolgáltató és termelő szektorból vonzza a munkaerőt, ugyanakkor az ugyanezen településeken nagy számban letelepedők (diplomás, vezető munkakörben lévők) elsősorban olyan képzettségi és foglalkozási csoportba esnek, ami a fővároshoz köti őket.

2.7.3. Humánerőforrás képzés A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása tíz településén összességében hat középiskolai (gimnáziumi és szak) képzéssel foglalkozó intézmény van. Mindemellett számos vállalkozás és alapítvány foglalkozik felnőtt szakképzéssel. A kistérségi központban Budaörsön működik az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. A középiskola tanulóinak 50%-a helyi, 50%-a pedig a környék településeiről jár be. Az iskola gimnáziumi tagozata 6 és 4 osztályos formában működik, ugyanakkor 0-ik évfolyamos nyelvi előkészítés is folyik az intézményben. A középiskola specialitása, hogy a 11-12 évfolyamon közgazdasági szakképzés felvételére van lehetőség, amelynek szakmai megalapozása a korábbi években megindult. A középiskolában lehetőség van 13-14. évfolyamon OKJ vizsgával záruló, érettségire épülő szak és felnőttképzési programokhoz csatlakozni. A kurzusok kihasználtsága sajnálatos módon meglehetősen alacsony intenzitású. Az iskola ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) vizsgaközpontként működik, ahol lehetséges alap és haladó szintű tanfolyamok elvégzése és a vizsga letétele. Emellett lehetőség van EBCL (Egységes Európai Gazdasági) oklevél megszerzésére is. A tananyag három modulban sajátítható el: A= általános ismeretek (mérlegfelépítés, gazdasági elemzés, pénzügy, társasági jog), B= marketing, üzleti tervezés, költségvetés készítés, (vezetői szint), c= controlling, vállalati adózás(specializáció). Az EBCL vizsga megszerzése elsősorban nem gazdasági szakemberek számára ajánlott. Budakeszin a Nagy Sándor József Gimnáziumban a normál programú gimnáziumi képzést emelt szintű számítástechnika és német nyelv oktatás egészíti ki. Vonzáskörzete a Zsámbéki medencére terjed ki. Az iskolában elérhető az ECDL nemzetközi számítógépes vizsgára való felkészítés, és bizonyos felsőfokú képzési és felnőttoktatási programok. Általános és középiskolai képzés kombinálódik a Törökbálinton található: a Bálint Márton Általános és Középiskola. A négy és hatosztályos – az utóbbi megszűnik a 2006-ban kimenő évfolyammal – középiskolai képzésen kívül 1-2 éves OKJ vizsgával végződő szakképzés is folyik az intézményben. Az iskola 2005/2006-os tanévtől 0. évfolyamos nyelvi képzést vezetett be. A korában csak általános iskolaként működő intézményben a

55


Terra Studio Kft.


folyamatos bővítéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg kielégítő az infrastrukturális ellátottság. A kistérség középiskolás korosztálya továbbra is kötődik a tágabb térségben rendelkezésre álló oktatási intézményekhez. Szakképzés terén a kistérséghez jelenleg tartozó települések nem rendelkeznek megfelelő kínálattal ezért a kistérségben lakók továbbra is a korábbi képzési helyeket veszik igénybe33 A kistérség középiskolái általában viszonylag kielégítő körülmények között működnek mind infrastruktúrájukat

(épület,

eszközállomány),

mind

pedig

pedagógusaik

szakmai

felkészültségét tekintve. A kistérségben nem jött létre TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ). Annak ellenére, hogy a kistérség középiskoláinak tanulói kb. 50-50%-ban helyiek és a térség településeiről származók, (akár úgy is, hogy középiskolával rendelkező településről ingáznak a tanulók) a képzőhelyek között nem alakult ki szoros együttműködés, sem a korábbi sem a jelenlegi kistérségi beosztáson belül, ami mindenképen elengedhetetlen lenne a képzési formákban jelentkező átfedések és a párhuzamosan jelentkező hiányok elkerülése miatt. Ez elsősorban a középiskolák versenyhelyzetéből adódik, különösen azért mert a szakképzés legtöbbjüknél nem önálló profil, hanem kiegészítő tevékenység, valamint nem teljesül az összesen minimum 1500 fő tanulóra vonatkozó kritérium sem.

2.8.

LAKÁSÁLLOMÁNY - KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA

2.8.1 Lakásállomány A kistérség lakásállomány fiatalosnak nevezhető, az állomány közel 30%-a 1990 után épült. A lakások számának növekedési dinamizmusa a lakosságszám növekedéssel mutat szoros összefüggést. A lakásszám változás a megszűnésből és építésből származó egyenleg. A lakásszám változás a legdinamikusabb Telkiben volt, ahol a 1990 után bekövetkező változás az állomány közel 80%-t érinti (78%). Ez az érték Budajenőn és Pusztazámoron haladja meg a 40%-t. A lakásállomány legkisebb hányadát Budakeszin és Sóskúton alkotják a 1990 után épült lakások. A lakásállomány korösszetétele mellett annak minőségét a lakások komorfokozata jelzi. Az összkomfortos lakások aránya azokon a városi településeken a legkedvezőbb, amelyekben a legintenzívebb volt a lakásépítések üteme az elmúlt 17 évben. Az ezzel a tendenciával kevésbé érintett településeken (függetlenül települési státuszától) jellemző, hogy a komfort nélküli és szükséglakások arány gyakran éri el és haladja meg a 15%-t. Ez az érték a legmagasabb Sóskút, Pusztazámor és Biatorbágy esetében. 33

Érden működik a Vörösmarty Mihály Gimnázium, Kós Károly Szakképző Iskola (szakmunkásképzés, nappali tagozatos szakközépiskolai képzés). Százhalombattán működik a Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium valamint Budapest középiskolái.

56


Terra Studio Kft.


A Budaörsi kistérség településeinek önkormányzatai a jelentkező igényeknek megfelelően folyamatosan jelöltek ki újabb építési területeket, amelyek nagyobb része belterületbe vonásból, kisebb része területhasznosítási átminősítésből eredt. A települések az újonnan kialakított lakóterületeken kevésbé a telepszerű mint a családi házas beruházásokat részesítik előnyben. Ez az önkormányzati szinten jelentkező szándék kifejeződik a települések újonnan készített, illetve aktualizált szerkezeti és egyes területekre vonatkozó szabályozási terveiben is.

Budaörs Biatorbágy Budakeszi Budajenő Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Budaörsi kistérség települései együtt Pest megye

Teljes lakásállomány 2006 (db)

1990 és 2006 közötti lakászám növekedés (db)

9719 3862 5330 550 558 1960 425 1100 988 4442

2467 1353 901 267 211 547 172 183 774 1291

1990-2006 között épült lakások aránya a teljes lakásállományon belül 25,4% 35,0% 16,9% 48,5% 37,8% 27,9% 40,5% 16,6% 78,3% 29,1%

28934 428953

8166 90408

28,2% 21,1%

2000-2006 között épült lakások aránya a teljes lakásállományon belül 12,2% 25,1% 8,4% 36,9% 27,2% 15,3% 26,1% 8,0% 50,6% 17,9% 16,4% 12,3%

7. táblázat Az 1990-2006 és a 2000-2006 között épült lakások részesedése a teljes lakásállományon belül a budaörsi kistérség településein. Forrás: KSH, Pest megyei évkönyv 1990, 2000,2006

2.8.2 Ivóvízellátás A kistérség ivóvízellátása teljes körűen megoldottnak tekinthető. A 10 településből 7 (Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint) az Érd és térsége regionális vízműhöz tartozik. Az ivóvizet az Érd és Térsége Víziközmű Kft. szolgáltatja, amelynek többségi tulajdonosai (74 %-ban) a kiszolgált települések. Kivéve Biatorbágyot, ahol a Biatorbágyi Vízművek Kft. a szolgáltató. A vízbázis kapacitása a szolgáltatási területen felmerülő igényeket képes kielégíteni, vízminőségi problémák nem jellemzők. A vezetékrendszer állapota változó, helyenként felújításra-cserére szorul. Herceghalom Tatabánya irányából, a Regionális Vízműtől kapja az ivóvizet, ez azonban relatíve drága és magas keménységi fokú. Herceghalom tervezi a meglévő saját vízbázis kihasználását, az ÁNTSZ által korábban – a magas fluor-tartalom miatt – lezáratott kutak beüzemelésével, vas-mangán- és fluortalanító berendezés alkalmazásával. Budajenő, Telki és Páty esetében szintén problémát okoz a vízkeménység. A vízminőség javítása érdekében a három település közös „lágyvízprogramot” indított, melynek megvalósításáról – a benyújtott ajánlatok elbírálását követően – jelenleg a Fővárosi Vízművek Zrt-vel folynak tárgyalások. 57

Terra Studio Kft.


Budaörs és Budakeszi város ivóvízellátó szolgáltatója a Fővárosi Vízművek Zrt., melynek az ellátott települések önkormányzatai résztulajdonosai. A meglévő ivóvízellátó hálózat képes ellátni az újonnan beépítésre kerülő területeket is, a hálózat régebbi részei ugyanakkor azbesztcement-csövekből állnak, amelyek minősége ma már nem megfelelő, cserére szorulnak. A szolgáltató folyamatos rekonstrukciót végez, meghatározott ütemterv alapján. Budaörsön a belterületi lakóterületeken a vezetékes ivóvízhálózat nagyrészt megépült, csak a magasabban fekvő lakó, illetve üdülőterületek vízellátása nem teljes körűen megoldott, itt időnként vízhiányos időszakok is előfordulnak, melyet a vezetékek kapacitása és az alacsony nyomásszint okoz. 2.8.3 Szennyvízkezelés A kistérségben a csatornahálózat Sóskút kivételével az összes településen kiépült / kiépítése megkezdődött, a települések belterületének lefedettsége 67-100 %-os34. Ahol még szükséges, az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten bővítik a hálózatot. A volt zártkerti területek ellátása szinte minden településen gondot okoz. A csatornával fedett területen a rákötési arány csaknem teljes körű (95-100 %). A meglévő csatornahálózat mindenütt elválasztott rendszerű, jellemzően gravitációs üzemű, szükség szerint kiépített átemelőkkel. A szennyvíztisztítást egyedileg oldják meg a települések, a meglévő tisztítók és a hálózat többnyire képesek lesznek kezelni a tervezett lakóterület fejlesztések hasznosítását követően megnövekvő kibocsátást. Ez alól kivételt képez Budakeszi, Budaörs és Herceghalom. Budakeszi szennyvíztisztító telepe korszerűtlen. Budaörs szennyvíztisztítója Törökbálint közigazgatási területén fekszik, a telepen a bővítések és átépítések során a technológia fejlesztés elmaradt, a rendszer nem képes a tisztított szennyvízre vonatkozó előírt határértékeket betartani nitrát és foszfor tekintetében. A jogszabályi előírásoknak35 megfelelően a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését Budaörsön és Budakeszin, legkésőbb 2010. december 31-ig kell megvalósítani. A budakeszi és budaörsi szennyvíztisztítókkal kapcsolatos problémák felszámolása a DélBudai Regionális Szennyvízelvezetési és -tisztítási projekt keretében fog megtörténni. Ennek megvalósulását követően a Budaörsön keletkező szennyvizek a Dél-Budai főgyűjtőn keresztül fognak eljutni a Központi Csepeli Szennyvíztisztítóba, a régi szennyvíztisztító telep Budaörsön és Budakeszin is felszámolásra kerül. Szükséges a felszámolt szennyvíztisztítók területének rehabilitációja. Fontos feladat az ott felhalmozódott iszap eltávolítása, amely a telepeknek helyet adó teleülések kontrollját igényli a korábbi üzemeltető együttműködésével.

34

önkormányzatok kérdőíves felméréséből

35

25/2002 (II.27.) számú Kormányrendelet

58

Terra Studio Kft.


Budakeszin új szennyvíztisztító épül, valamint hálózatfejlesztésre kerül sor. A kivitelezési munkálatok várhatóan 2009 tavaszán kezdődnek. A biatorbágyi szennyvíztisztító bővítése is aktuális az ipari park területek bővítése és a népességnövekedés következményeként. Herceghalmon a műszakilag elavult – a vonatkozó jogszabály szerint megfelelő – szennyvíztisztító már most is túlterhelt, a további drasztikus népességnövekedésből fakadó többletterhelést pedig már nem képes kezelni. A település 2008-ban új szennyvíztisztító építését tervezi, melynek vízjogi építési engedélyes tervei elkészültek. Sóskúton a szennyvízkezelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően36 2010-ig meg kell oldani. Műszaki és gazdaságossági megfontolások alapján az önkormányzat saját tisztító megépítése mellett döntött, melyet pályázati forrás bevonásával kíván megvalósítani. Az ehhez szükséges tervek elkészültek. 2.8.4 Csapadékvíz elvezetés A kistérségben általánosnak tekinthető a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatos problémák jelenléte. A belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek jellemzően nem teljes körűen kiépítettek, a meglévő elemek gyakran a rendszertelen karbantartás miatt nem képesek betölteni szerepüket, így a szélsőségesen csapadékos időszakokban jelentős károk keletkeznek. Helyenként (Páty) a magas talajvízállás is gondot okoz. A települések – a magas költségek miatt – önállóan többnyire csak a kisebb, tűzoltás jellegű fejlesztéseket tudnak végrehajtani, amely a felszíni vízelvezetés problémáját nem oldja meg. A kistérség települései részben a Hosszúréti-patak, részben a Benta-patak vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Hosszú-réti patak fogadja a kistérségből Budakeszi, Budaörs (Budaörsi-árok) és Törökbálint, a térségen kívülről pedig Budapest XI. és XXII. kerületének lefolyó vizeit. A patak csapadékos időszakban nem képes a vizek maradéktalan elvezetésére, ezért Budapest és Törökbálint területén több tározó kiépítése szükséges. Budaörs, Törökbálint és az érintett fővárosi kerületek elkészíttették a Hosszúréti-patak közigazgatási területükre eső szakaszának és a hozzátartozó vízgyűjtő területnek az elvi vízjogi engedélyezési tervét, valamint a környezeti hatástanulmányt. A budaörsi engedélyes terv érvényessége azonban lejárt. Törökbálinton 2006-2007-ben már megkezdődött a teljes közigazgatási területre vonatkozó csapadékvíz elvezetési terv megvalósítása. A Benta-patak vezeti el a térségből Telki, Budajenő, Herceghalom, Biatorbágy, Páty, Sóskút és Pusztazámor felszíni vizeit, ezen túl a térség határain túl a patak vízgyűjtőjéhez tartozik: Etyek, Mány, Perbál, Tárnok, Tinnye, Százhalombatta és Zsámbék.

36

25/2002 (II.27.) számú Kormányrendelet

59


Terra Studio Kft.


A települések egyes rendszerelemek vonatkozásában egyedi projekteket valósítanak meg, de végső megoldást az összehangolt vízgyűjtő alapú tervezés jelenthet. Az elégtelen működésből fakadó vízkárok jelentős költségű beruházások fennmaradását veszélyeztetik (Pusztazámor – az új utak alámosása miatti burkolatrepedezés). Mikrotérségi szinten Budajenő és Telki közös csapadékvíz elvezető rendszerének tervezése folyamatban van. 2.8.5 Hulladékgazdálkodás A háztartási szilárd hulladék szervezett gyűjtése a kistérség minden településén megoldott, kistérségi szinten a lakásállomány 92 %-a bevont a rendszeres hulladékgyűjtésbe37. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése hulladékgyűjtő szigetek kialakításával megkezdődött. A települések teljes beépített területén heti 1-2 alkalom rendszerességgel történik gyűjtőautós hulladékszállítás38, az üdülőterületekre (volt zártkerti területeken) helyenként még nem terjesztették ki a szolgáltatást. A korszerűtlen dögkutak lezárása/felszámolása megtörtént, a településeken az állati tetemek begyűjtéséről

és

a

kóbor

állatok

befogásáról

települések

többségén

gyepmester

gondoskodik. Megoldatlan a feladat Pusztazámoron és Sóskúton, Pusztazámoron felmerült megoldási lehetőségként az érdi gyepmesteri telephez való csatlakozás lehetősége. A kistérségben Budaörs és Törökbálint között, a Hosszúréti-pataktól északra található területen található egy gyepmesteri telep. A települések közül Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Páty, Telki és Törökbálint tagja a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak, Pusztazámor közigazgatási területén működik Budapest hulladéklerakója, így itt és a kistérségből még Sóskúton a Főváros közszolgáltatója a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat ellátja. Budaörs a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott. A regionális rendszerek a hulladékkezelés területén megoldásra váró feladatokat térségi szinten kezelik. Az illegális hulladéklerakás a települések többségén – Telki kivételével – gondot okoz, felszámolásuk folyamatos terhet ró az önkormányzatok költségvetésére.

37

Forrás: KSH: Statisztikai Évkönyv, 2006. Biatorbágyon, Bicskén és – szelektív hulladék vonatkozásában – Pátyon a Rumpold-Bicske Kft, Budaörsön a BGT Kft., Pusztazámoron és Sóskúton a FKF Rt., Herceghalmon, Telkiben és Törökbálinton a tatabányai AVE Tatabánya Rt., Pátyon a Saulermacher-Bicske Kft. szállít. 38

60


Terra Studio Kft.


2.8.6 Energia közművek

Gázellátás A kistérségben a vezetékes gázhálózat szinte teljes mértékben kiépült, a vezetékes gázzal ellátott háztartások aránya magas (75-100 %). A kistérség teljes területén a TIGÁZ Rt. a szolgáltató. Kapacitásbeli problémák nincsenek, a hálózatot a szolgáltató folyamatosan karbantartja, és igény szerint bővíti. Elektromos energia A kistérség áramszolgáltatója az ELMŰ Rt. A települési hálózatokat a szolgáltató folyamatosan karbantartja, ellátási problémák nincsenek, az ELMŰ a térségben jelentkező villamos energia igényt maradéktalanul képes kielégíteni. A kistérségi önkormányzatok többsége rendeletben szabályozta, hogy az új építésű lakóingatlanok villamos energiával való ellátását, illetve az elavult, rekonstrukcióra érett vezetékek és hálózati szakaszok cseréjét földkábelek alkalmazásával kell megoldani. A térség határain átnyúló kezdeményezés a Vértes és ZSÁMERT társulások által kezdeményezett Energia Racionalizálási Program. Érintett települések a térségben: Biatorbágy, Budajenő és Herceghalom. 2.8.7 Hírközlés, telekommunikáció Az

információhoz

való

hozzáférés

napjainkban

a

versenyképességet

alapvetően

meghatározó tényezővé vált, a távközlési infrastruktúra kiépítettsége és minősége pedig a siker egyik kulcstényezője. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával egyre veszít jelentőségéből, országos szinten az előfizetők számának csökkenése figyelhető meg, szerepe mindennek ellenére fontos a szélessávú internet hozzáférés (xDSL) tekintetében, főként azokon a településeken, ahol az egyéb technológiák korlátozottan hozzáférhetők. A kistérség vezetékes telefonnal való ellátottsága jó: az 1000 lakásra jutó telefonfővonalak száma a kistérségben 2006-ban 760 db volt, amely a megyei átlagot (636 fővonal/1000 lakás) jelentősen meghaladta.39 A kábeltelevíziós szolgáltatás országszerte dinamikusan terjed, a kistérség minden településén elérhető. Kistérségi szinten a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakásra vetített száma 435 volt, amely a megyei átlagtól elmarad (480)40 A kistérségben helyi televízió Budaörsön, Biatorbágyon és Törökbálinton (TB TV) sugároz. Biatorbágyon helyi képújság készül.

39

Forrás: KSH: Statisztikai Évkönyv, 2006.

40

Forrás: KSH: Statisztikai Évkönyv, 2006.

61

Terra Studio Kft.


A kistérség távközlési szolgáltatói xDSL és/vagy kábelTV hálózat alapú szélessávú internet elérhetőséget is kínálnak. Szélessávú internet a kistérség minden településén elérhető vagy ilyen kapcsolat létesíthető, szintén hozzáférhető a mobiltelefonon keresztüli internet. A

kistérség

önkormányzatainak

önkormányzatoknak kb. 30%-a

mindegyike

rendelkezik

honlappal

(a

magyar

41

). A kistérség önkormányzati weboldalai részben kizárólag

magyar nyelven érhetők el (kivétel Budajenő, Budakeszi, Páty és Törökbálint), mindegyiken megtalálhatók kapcsolat-felvételi információk, közlik a településsel kapcsolatos lényeges adatokat, eseményeket és vannak külső hivatkozások is. Mindezeken túl a legtöbb helyen az elektronikus közigazgatás megvalósításának kezdeti lépései is megtörténtek; Pusztazámor kivételével az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok egy része már letölthető a honlapokról. Az internet elterjedését csak részben korlátozza a technológiák hozzáférhetősége, széleskörű térhódításának legnagyobb akadálya lakossági viszonylatban a magas előfizetési díj. A lakosság átlagos jövedelmi viszonyait tekintve az internet szolgáltatás költsége igen magas és mivel a jövedelmek ugrásszerű növekedése a közeljövőben sem várható, ezért az internet használat tekintetében jelentős szerepe van és lesz is a nyilvános és a közösségi hozzáférés pontoknak. A kistérség településein közösségi internethozzáférés jellemzően meglévő intézményekben (könyvtár, önkormányzat) vagy önállóan (teleházak, telekuckók) van kialakítva. Kivételt képez Sóskút, ahol közösségi internetszolgáltatás nem elérhető.

2.9.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT

2.9.1. Általános földrajzi leírás Az budaörsi kistérség területe 239 km2, lakónépessége 2006. év végén 81 116 fő volt. Népsűrűsége 337,5 fő/km2, amely a Pest megyei (184 fő/km2) értéket jelentősen meghaladja. A kistérség természetföldrajzi besorolás alapján hat kistáj területén fekszik (14. ábra) Déli része az Alföld nagytáj – Mezőföld középtáj – Észak-Mezőföld kistájcsoport – Érd-Ercsi hátság kistájának részét képezi. Települési vonatkozásban ide tartozik Sóskút területének legnagyobb része és Pusztazámor belterületétől délre eső településrész. A kistérség többi területe a Dunántúli-középhegység nagytáj – Dunazug-hegyvidék középtáj – Budai-hegység kistájcsoporthoz tartozik. A középső terület a Tétényi-fennsík része, közigazgatásilag ide tartozik Törökbálint, Biatorbágy keleti része és Budaörs területének déli nyúlványa. A kistérség területe keleten a Budaörsi- és Budakeszi medence részét képezi, 41

Forrás: Pajna Sándor helyettes államtitkár előadása Békéscsaba, 2005. augusztus 18.

62

Terra Studio Kft.


amely nagyobb részben Budaörs közigazgatási területét és Budakeszi középső részét foglalja magában. Északon és keleten a Budai-hegyek kistáj Budaörs keleti, Budakeszi keleti és nyugati területeit, Budajenő, Telki, Páty keleti és Biatorbágy északkeleti részét foglalja el. Északnyugat felől a Zsámbéki medence nyúlik be Budajenő, Telki, Páty, Biatorbágy és Herceghalom területére. A kistérség nyugati területe az Etyeki-dombság keleti részét érinti; Herceghalom, Biatorbágy, Sóskút és Pusztazámor települések közigazgatási területén. A kistérség felszínmorfológiája igen változatos, déli területe szabdalt felszínű, helyenként magasabb, mint 60 m/km2 reliefű szabdalt hordalékkúp-síkság, tengerszint feletti magassága 93-198 m között változik, az átlagos relief 4-60 m/km2. Az északi területek eróziós-deráziós mérsékelten tagolt dombságának, gyengén tagolt medencéinek és tagolatlan fennsíkjainak tengerszint feletti magassága 100-350 m, az átlagos relatív relief 45-230 m/km2 között alakul.

14. ábra A Budaörsi kistérség kistáj beosztása Forrás: MTA Földrajzi Kutató Intézet: Magyarország Kistájainak Katasztere – Budapest, 1990.

Az Érd-Ercsi-hátság északi-keleti szegélyén lösszel fedett pannóniai agyagos-kavicsos üledékek találhatók a felszín közelében. A Dunához közel fekvő területek a folyóvíz hatására formálódtak, a pannóniai üledékre itt durvaszemcséjű folyami üledéksor települt, a felszínt főként holocén képződmények fedik. Az Etyeki-dombság kavicsos-homokos üledékeire és 63

Terra Studio Kft.


mészkőfelszíneire lösz és löszös lejtőüledék települt. A medencéket és a Tétényi-fennsíkot harmadidőszaki üledéksorozatok borítják / töltik ki, jelentős építési nyersanyag készlet halmozódott fel, melyek egy része nem termelhető ki gazdaságosan: Budaörsön murva, Törökbálinton vázkerámia agyag, Sóskút határában mészkő található. Természetvédelmi és gazdasági

megfontolásból

a

terület

legnagyobb

részén

bányászati

tevékenység

visszaszorulóban van vagy nem folytatható. A kistérség éghajlata mérsékelten meleg, száraz / mérsékelten száraz; a Budaörsi medencében mérsékelten hűvös. Az éghajlati jellemzők a kistájakon közel hasonlóak: a napsütés évi 1950-2000 óra, a középhőmérséklet 9,5-10,0 ºC körül alakul, a vegetációs időszakban pedig 16,0-16,9 ºC. Az évi csapadék 550-600 mm, melyből a vegetációs időszakban 300-370 mm hullik. A szárazsági index 1,08-1,30 között változik.42 A déli területeken jellemzően magasabb a napsütéses órák száma és a hőmérséklet, ezzel párhuzamosan kevesebb csapadék hull. 2.9.2 Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban

Levegő Emisszió A kistérség településeinek többségén jelentős szennyező ipari tevékenység nem folyik. Lakossági eredetű levegőszennyezés sem jellemző, égetésből származó füstre Budaörs családi házas övezetéből érkezett panasz. Ipari eredetű levegőszennyezés miatt érkeztek bejelentések Törökbálinton a Téglagyár tevékenysége miatt. Minden településen kiépült a vezetékes gázhálózat és a lakások többségében (70-92%) gázfűtést alkalmaznak. Kevésbé elterjedt az elektromos fűtés. A kistérség több települését is fokozottan érinti a közlekedési eredetű levegő és zajszennyezés, sürgető megoldást igénylő probléma Budakeszin. CO és NOx tekintetében országos szinten is legjelentősebb szennyező a közlekedés, emellett az illékony szerves vegyületek 50%-át is közlekedési eredetű szennyezés okozza. A szilárd burkolattal nem rendelkező utak mentén száraz nyári időszakban jelentős a porterhelés. Törökbálintot különösen sújtja a érdi átmenő forgalom okozta légszennyezés.

42

0,85 alatt nedves, 0,85-1,00 között mérsékelten nedves, 1,00-1,15: mérsékelten száraz, 1,15 felett: száraz

64


Terra Studio Kft.


Imisszió A légszennyezettség mértéke alapján43 – amely SO2, NO2, CO, szilárd szennyezőanyagok, benzol és talajközeli ózon tekintetében tartalmaz jellemzőket – a kistérség települései Herceghalom kivételével a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Ennek alapján a légszennyezettség NO2 és talajközeli ózon tekintetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt, a szilárd szennyezőanyag mennyisége a határérték és tűréshatár között van, CO tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között, SO2 és benzol tekintetében pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között van. Herceghalom ennél többségében kedvezőbb mutatókkal bír: SO2, NO2, CO és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, szilárd szennyezőanyagok tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb között van, talajközeli ózon viszonylatában a légszennyezettség meghaladja a tűréshatárt. Egyre jelentősebb probléma a gyomnövények irtásának hiánya és a parlagon hagyott szántóföldek gyomosodása következtében a növekvő allergén pollen mennyisége a levegőben. A magas és közepesen allergén pollent kibocsátó növények többsége azon lágyszárúak közül kerül ki, melyek megjelenése és elterjedése a kezeletlen területeken gyakori. Transzmisszió A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat és az uralkodó szélirányok határozzák meg. A kistérségben az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így KomáromEsztergom és Fejér megye területeiről terjedhet erre a levegőszennyezés.

Zaj- és rezgésterhelés Mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban a zavaró zajhatásokról megfelelő képet adnak az önkormányzatokhoz beérkezett lakossági panaszok. A kistérség településein jellemzően a közlekedési eredetű zaj okoz problémát az autópályák és főútvonalak mentén, valamint a rávezető szakaszokon. Igen magas az átmenő forgalom terhelése Budakeszin a 8102. sz-ú úton, Sóskúton az M7 autópályához közeli területeken és a 8104. sz. út bevezető szakaszának forgalomcsillapító létesítményei miatt. Törökbálinton a bevásárlóközpontok felé irányuló forgalom okoz jelentős zavaró hatást. Néhány

esetben

ipari

tevékenység

zajhatása

miatt

érkeznek

bejelentések

az

önkormányzatokhoz, mint a budaörsi Déli Iparterület, Tejelosztó parkoló, Volán és BKV műhelyek és garázsok esetében. Időszakos zavarást jelentenek az építkezések és alkalomszerű a szórakozóhelyek zajkibocsátása.

43

4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről.

65

Terra Studio Kft.

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program Helyzetértékelő tanulmány 44

A Környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet

értelmében elkészült

a főváros és agglomerációja stratégiai zajtérképe, mely alapján 2008 júliusáig intézkedési terv kerül kidolgozásra. Ez a kistérségben Budakeszi, Budaörs és Törökbálint településeket érinti. A program KIOP pályázati pénzből valósul meg. Felszíni és felszín alatti vizek A terület a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. Felszíni vizek A kistérség száraz, vízhiányos terület. Vízfolyásai a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. Legjelentősebb kisvízfolyása a Benta-patak, ennek mellékvize a Zámori-patak és a Budajenői-patak. A Tétényi-fennsík vizeit a Törökbálinti-patak vezeti a Hosszúréti-patakba. Állandó vízhozammal a Duna, a Hosszúréti-patak és ennek budaörsi mellékága bír. Árvizek nyár elején, kisvizek ősszel fordulnak elő. Rendszeres vízminőségi vizsgálatok a Dunán történnek, melynek minőségi paramétereit a főváros és agglomerációja szennyvízterhelése jelentősen befolyásolja. A kisvízfolyások települések alatti szakaszai hasonló okból fokozottan szennyezettek. A kistérség állóvizekben nem túl gazdag. Jelentősebb a törökbálinti 25 ha-os és a Bia környéki három (267 ha) halastó. Budaörsön a Budakeszi-árkon alakították ki a Csíki-pusztai tározót. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizeknek kiemelt szerepe van az ivóvízellátásban és balneológiai hasznosításban. A fenntartható használat érdekében fontos a minőség és a mennyiség megőrzése. A kistérség települései – Herceghalom és Pusztazámor kivételével – felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint – Herceghalom kivételével – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen találhatók45. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezések csökkentését célzó rendelet alapján nitrátérzékeny területek a kistérségben Herceghalom kivételével minden településen vannak46. Talajvizek Összefüggő talajvíztükör eltérő mélységben alakul ki: az Érd-Ercsi-hátság löszhátai és dombságok lejtői alatt 4-6 m, alacsonyabb területeken 2-4 m mélyen található. Mennyisége nem

számottevő,

jellemzően

kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos,

helyenként

nátriumos. Keménysége 15-25 nkº, de Bia közelében meghaladja a 45 nkº-ot, a Budaörsi44

280/2004. (X.20.) kormányrendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

45

27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 46

27/2006. (II.7.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

66


Terra Studio Kft.


medencében pedig 100 nkº körüli. Szulfáttartalma jellemzően 60

mg

/l alatti, a Zsámbéki-

medncében, a Budai-hegyekben Törökbálint környékén, valamint a Budaörsi-medencében ezt jelentősen meghaladja. Rétegvizek A rétegvizek képezik a távlati ivóvízellátás alapját. A kistérségben a rétegvíz mennyisége nem jelentős, általában 0,5-1,5 l/s.km2 körüli. Az artézi kutak mélysége 50-200 m, vízhozamuk 50-600 l/perc között változik. A kistérségben hasznosítás előtt álló termálkút jelenleg Budaörsön található, a Hosszúrétipatak mellett alakítottak ki egy kutat. A kitermelhető termálvíz hasznosítására folynak az előkészületek. A

vízkészleteket

a

beszivárgó

szennyezések

veszélyeztetik:

a

kistérségben

a

csatornahálózatra nem kötött ingatlanok elszivárgó szennyvize, a kistérség határain túli csatornázatlan települések és állattartó telepek szennyvize, ipari üzemek kibocsátása, az elhagyott, illegális hulladéklerakatokból és az útmenti – forgalom által – szennyezett területekről származó szennyeződéseinek bemosódása. Föld A Tétényi-fennsík és a Budaörsi-medence legnagyobb kiterjedésű talajai a löszös üledéken képződött, vályog mechanikai összetételű barnaföldek. A harmadidőszaki és idősebb üledékein vályog mechanikai összetételű csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A szántó hasznosítás mellett ezeken a területeken igen jelentős a szőlő művelési ág és közel azonos az erdősültség aránya. A Benta-patak völgyében és Biatorbágy határában vályog mechanikai összetételű löszön képződött réti öntés talajok találhatók, többségük szántó hasznosítású. Az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján kidolgozás alatt lévő földhasználati zónarendszer47 alapvetően három kategóriát különböztet meg: elsődlegesen védelmi, átmeneti és mezőgazdasági meghatározottságú területeket. Intenzív mezőgazdasági tevékenységet csupán az utóbbi kategóriába eső területeken javasol; az átmeneti zónában extenzív termelés gazdaságos. A kistérség területének jelentős részét átmeneti és védelmi meghatározottságú területek fedik le.

47 Forrás: www.nakp.hu

67


Terra Studio Kft.


7 táblázat Területhasználat a kistérség településein Forrás (minden esetben): települések által kitöltött kérdőívek és egyeztetések

Település

Budaörs

Biatorbágy

Belterület

1329,7 ha

496 ha

Külterület

Belterületbe vonás és belterületi jellegű hasznosítás az elmúlt 15 évben

Célja

Tervezett belterületbe vonás

Célja

a jelenlegi belterület kb. 20%

beépítési szándékkal

80 ha

Gazdasági és lakófunkció, üdülő, kereskedelem és szolgáltatás és különleges rekreációs funkció

3883 ha

95 ha + 300 ha

lakásépítés, lakópark építés; ipari terület

150 ha + 40 ha

ipari terület, lakóterület

120 ha+ 25 ha 9,5 ha

3049 ha

25,5821 ha 20 ha 14,0473 ha 2,7717 ha 4,1653 ha

lakóövezet sport, rekreációs és kereskedelmigazdasági terület

551 ha

35 ha + 5 ha+ 50 ha

1028,9 ha

Budajenő

Budakeszi

408 ha

Herceghalom

182 ha

Páty

388 ha 3400,37 ha

Pusztazámor

84 ha

844ha

301,6ha

2247,5ha

Telki

264 ha

783 ha

Törökbálint

közigazgatási terület 2986ha

Sóskút

80 lakótelek

80,2 ha + 50 ha

200 ha 32ha + 20ha+ 102ha+ 24ha

gazdasági; lakóterület iparterület, lakóterület lakóterület kialakítása lakóterület; út és gazdasági övezet (36ha gazdasági terület) lakóterület

7+6 ha

Gazdasági hasznosítás és temető

-

-

6,3 ha 70 ha

lakóterületek; gazdasági területek

77 ha

fejlesztési céllal

A talajt leginkább az elhagyott hulladékból és a védelem nélküli hulladéklerakókból bemosódó szennyezés veszélyezteti, de a forgalmas útvonalak mentén és kb. 500 m-es körzetükben jelentős a közlekedési eredetű cink, réz és kadmium szennyezés. Potenciális szennyezőforrások a kistérség ipari üzemei. Szintén közlekedési eredetű szennyezés az utak jégtelenítésére használt sós keverékek bemosódása a talajba.

68

Terra Studio Kft.


Bányászati tevékenység a kistérségben Sóskúton és Törökbálinton folyik (külszíni homok, mészkő és agyagbánya), a budaörsi murvabánya rekultivációja és a pusztazámori anyagnyerőhely feltöltése is megtörtént. Épített környezet Az épített környezet egyik fontos jellemzője az épületállomány, mely mennyiségi és minőségi tekintetben jellemezhető. A kistérség lakásállományának túlnyomó többsége 1960 után épült, viszonylag kis számban maradtak fenn a hagyományos falusi építkezés emlékét idéző épületek. A kistérségen belül Budakeszin (21,6 %) és Sóskúton (18,7 %) a legmagasabb az idős, 1920 előttről származó épületek aránya. A kis számú idős épület állaga helyenként leromló, a megmentett épületek egy része védelem alatt áll48. Az 1960-80-as években épült épületállományt az országszerte elterjedt sátortetős kockaházak képviselik, ezt követően pedig a házak jelentős része az új divatirányzatokhoz igazodott. Az új építésű lakások a települések lakásállományának 12-62 %-át adták 2001ben, a települések közül 40 %-ot is meghaladta arányuk Budajenő és Telki esetében. A legalacsonyabb részarányt Sóskúton képviselték az új építésű ingatlanok. A viszonylag fiatal lakásállományból eredően a kistérségben a lakóingatlanok komfortfokozat szerinti megoszlása is kedvezően alakult: a lakások 72-90 %-a volt komfortos vagy összkomfortos. A külterületi lakott helyek területhasználat szempontjából különleges kategóriát képviselnek és rendszerint az infrastruktúra hálózatokba való bekapcsolásuk is problémás, több esetben egyedi megoldásokkal történik a szükségletek kielégítése. A Budaörsi kistérségben a külterületi lakott helyek száma alacsony, legtöbb ilyen területegység (12) Törökbálinton található. Itt a legmagasabb a külterületi lakások száma is, de Budakeszi esetében is 200-nál több külterületi lakóingatlan található.

Belterületi zöldfelületek Közhasznú zöldterületek a közparkok, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló véderdők, a lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára kialakított része (ha fenntartója az önkormányzat), az utakat, járdákat kísérő, illetve elválasztó funkciót betöltő növénysávok. A szakszerűen kialakított és fenntartott zöldfelületeknek az általuk nyújtott esztétikai élményen túl élettani kondicionáló szerepük is van, kedvezően hatnak a település mikroklimatikus viszonyaira, csökkentik a zaj-, rezgés-, illetve porterhelést és nem utolsó sorban a közösségi élet színtereivé válnak.

48

A Budaörsi kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékeinek listája a mellékletben található

69


Terra Studio Kft.


Az kistérség önkormányzatai jellemzően kellő figyelmet szentelnek a zöldfelületek fenntartására, az önkormányzati kezelésű zöldfelületek minősége általában jó. Több településen (Biatorbágy, Budakeszi) szerepel a megvalósítandó tervek között sport és rekreációs célú fejlesztés, Herceghalom egységes zölfelületfejlesztési tervet kíván kidolgoztatni. Térségi jelentőségű, elsősorban helyi rekreációs igények minél teljesebb kiszolgálása céljából indult kezdeményezés a mezőgazdasági utakat hálózatba szervező Budavidéki Zöldút projekt. A vonzó lakókörnyezet megőrzéséhez, fejlesztéséhez, a mindennapi rekreációs igények teljesebb kiszolgálásához a szomszédos települések összehangolt, hálózatszerű zöldfelületfejlesztése jelentősen hozzájárulhat. Természet- és környezetvédelem A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Országos jelentőségű védett területek közül a Budai Tájvédelmi Körzet érinti a kistérséget. A Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban alakították a Budai-hegység természeti értékei megóvására. Területe 10 390 ha, melyből 1 603 ha fokozottan védett. Geológiai szempontból Magyarország legváltozatosabb területe, mintegy harminc különböző kőzettípust tártak fel. Felszíni formái változatosak; meredek hegyoldalak és mély szurdokvölgyek váltakoznak kisebb lapos dombhátakkal, széles völgyekkel. A porózus kőzetben a vízfolyások barlangokat vájtak ki. Legkedveltebb bemutató- és kirándulóhelye a fokozottan védett Budaörsi kopárok és a – közigazgatásilag Budapesthez tartozó – Budakeszi vadaspark. A kistérség területén (Budakeszi, Budaörs) több tanösvény is található. Budakeszin a jövőben egy fenyő gyűjteményes kert kialakítása tervezett. A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a tagországok

ökológiai

hálózatai.

Célja

a

biológiai

természetvédelem hatékonyságának biztosítása. Elemei

sokféleség 49

megóvása

és

a

a különleges madárvédelmi

területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. A kistérségben kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület található Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Sóskút és Törökbálint közigazgatási területén. A környezetvédelem átfogó feladatait meghatározó környezetvédelmi program Telki és Pusztazámor kivételével a kistérség minden településén elkészült vagy folyamatban van: Biatorbágyon (2006.), Budakeszin (folyamatban), Budaörsön (2002.) Herceghalmon (2005.), Pátyon (folyamatban), Sóskúton (2003.) és Törökbálinton (2005.).

49 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

70

Terra Studio Kft.


A környezeti problémák jelentős részét a tudatlanságból vagy a nem megfelelő hozzáállásból fakadó emberi tevékenység okozza. Az ismeretek hiánya és a környezeti tudatosság alacsony szintje vezet ahhoz, hogy az emberek saját környezetüket szennyezik az illegális szennyvízbekötésekkel, hulladéklerakással. A környezetvédelmi célú beruházások egy része környezeti nevelés, tudatformálás nélkül kudarcba fulladhat, ezért kiemelten fontos a környezettudatos nevelés és a környezetvédelmi marketing tevékenység. E tekintetben sikeres helyi kezdeményezések indultak, szinte minden településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés és a szolgáltatás kiterjesztése a jövőben folytatódik. A kistérség településein az önkormányzatok döntéshozói szintjén hangsúlyosan jelenik meg a környezetvédelem, több esetben a magas minőségű lakókörnyezet megőrzése, fejlesztése kapcsán. Ezen elv a fejlesztési irányelvek és szabályozások kidolgozása során is érvényesül, a települések többsége nem tervez iparterület bővítést, előnyben részesítik a rekreációs funkciókat.

71


Terra Studio Kft.


3. MELLÉKLETEK

3.1 MELLÉKLET Melléklet 3.1.1 A Budaörsi kistérség településinek népességnövekedése az 1990-2006 közötti periódusban. Forrás KSH, Pest megyei Statisztikai Évkönyvek 1990-2006. 30000

Budaörs 25000

Biatorbágy Budakeszi Budajenő

20000

Herceghalom Páty

fő 15000

Pusztazámor Sóskút Telki

10000

Törökbálint

5000

0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Melléklet 3.1.2

A működő társas vállalkozások ágazati megoszlása , 2004

(%) 100 90 83

82

82

81

79

80

79

78

77

75 71

71

70 60 mg. ipar tercier

50 40 30 20 10

13 4

18

17

15

17

25

23

22

20

19

22

7 3

1

1

3

2

2

1

2

4

er ce gh al om H

Te lk i

Bu da ke sz i

0

72


Terra Studio Kft.


Melléklet 3.1.3 Egy lakosra jutó SZJA alap a fővárossal határos kistérségekben, 2005. Forrás: KSHT-star adatbázis, Területi Statisztikai Évkönyv – 2005 895798

900000

816869

812833

808476

808229

800000

724433

700000

648509 601928

583741 574087

600000

537089

500000 (Ft)

400000 300000 200000 100000

M

Pe st

m

on or i

kt .

eg ye

kt . nd re i

en te

Sz

D un ak es z

ik t.

0

Melléklet 3.1.4

Az 1000 főre jutó működő társas vállalkozások számának változása 1999-2004 között 174

180 160

134

140

134

120 100 (%)

80 60 56

60

41

40 31

40

28

20

H

da ke sz i Bu

Te lk i

er ce gh al om

0

73

23

21


Terra Studio Kft.


Melléklet 3.1.5 A munkanélküliségi ráta változása 2000 és 2007 között (január) a Budaörsi kistérség településein. Forrás: www.afsz.hu 9,00 8,00 7,00 6,00

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

5,00 % 4,00 3,00 2,00 1,00

eg ye Pe s

tm

i Te lk

om er ce gh al H

B ud ak es

zi

0,00

74

Terra Studio Kft.


3.2 MELLÉKLET Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) A Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) 2000. januárjában nyert ipari parki címet. A BITEP üzemeltetője és fejlesztője a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum (ISC) Kft, melynek 100%-os tulajdonosa az X Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Rt. A BITEP a betelepülések dinamikáját, számát, a nyújtott szolgáltatások körét és minőségét tekintve az egyik legsikeresebben működő hazai ipari parkok egyike, melynek elismeréseként 2003. januárjában elnyerte az "Integrátor Ipari Park” címet. A park egyedülálló, zöldövezeti környezetben, 55 hektáron teljes közműellátást biztosít a betelepülő vállalkozásoknak. A park működésének sikeressége nagyban összefügg az elhelyezkedéséből adódó gazdasági előnyök sikeres kihasználásával. A BITEP Budaörs nyugati iparterületén, az M1, M7, M0 autópályáktól kb. 800 méterre helyezkedik el, Budapest nyugati kapujában. Előnyös közlekedés-földrajzi helyzetéhez jól felépített ipari park fejlesztési stratégia párosul, amely elsősorban a hazai kis- és középvállalkozókra fókuszálva rendezett jogi és műszaki hátteret, a szolgáltatások széles körét, a betelepült vállalatokkal és nemzetközi szervezetekkel való szoros kooperációs lehetőséget kínál. A BITEP betelepüléssel, valamint a folyamatos napi működéssel kapcsolatos valamennyi területet felölelő alap- és innovációs szolgáltatásokat nyújt, melyek a következők: teljes közmű ellátás, karbantartói, kivitelezői, munkavédelmi és az inkubátorfunkciót segítő szolgáltatások, humán és egészségügyi szolgáltatás, a dolgozók utaztatása, munkaerő-piaci tanácsadás, műszaki, jogi, pénzügyi, pályázati, környezetvédelmi, minőségbiztosítási tanácsadás, logisztikai szolgáltatás, vagyonvédelmi szolgáltatások, környezetvédelmi és informatikai szolgáltatás. A Park területén a hazai KKV-k és induló vállalkozások működését mérsékelt bérleti díjakkal és innovatív szolgáltatásokkal segítő Inkubációs Központ (IN-Q-tech) létesült. A BITEP az elmúlt években dinamikusan fejlődött, a betelepült vállalkozások száma meghaladja a 200-at, a cégek éves árbevétele megközelíti az 50 Mrd Ft-ot, a dolgozói létszám a 2000-et. A betelepült vállalkozások jellemzően a kereskedelem és szolgáltatás szektorából kerülnek ki. Az ipari parkba betelepült jelentősebb cégek: Albion Kft. – Ipari szerelvények forgalmazása Beltex Kft. – Üzemi higiéniai és munkavéd. termékek forg. SOLVO Rt. – Biotechnológia Gransoft Kft. – Számítástechnika Phoenix Contact Kft. – Villamosság, automatizálás Közig-inform Kft. – Informatikai tanácsadás Malibu Kft. – Kereskedelmi közvetítés BankBroker Kft. – Pénzügyi szolgáltatás MD Dent Kft. – Gyógyászati termékek kiskereskedelme Mecum Bt. – Grafikai tervezés, kiadványszerkesztés Multicontact Kft. – Tanácsadás KOGÉP Kereskedelmi Kft. – Sütőipari berendezések forgalmazása Spiro-term Kft. – Levegő- és iszapleválasztó berendezések forg. Market-Lines Kft. – Kis és nagykereskedelem, szolgáltatás Bay Zoltán Alk. Kut. Alapítvány Log. és Gyárt.technikai Int. – Kutatás, technológia és logisztika Renishaw plc. Keresk. Képviselet – Metrológia, színképelemzés Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park - Budaörs Budaörs másik (2005-ben) ipari park címet nyert iparterülete, az M1-es és az M7-es autópálya és az M0-ás körgyűrű csatlakozásához közel, Budapesttől 7 km-re található 28,5 ha területen jött létre. A beruházó, az Euro Business Park Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. elsődleges törekvése, hogy a park felépítményi fejlesztés alatt álló 10,75 ha-os területén a magas hozzáadott értékű szolgáltató vagy termelő tevékenységet folytató, high-tech iparágak termelő, innovációs, fejlesztő, logisztikai szolgáltatásai kapjanak meghatározó szerepet. Kialakulóban van egy korszerű, sokrétű, a létesítő által nyújtott ingatlanfejlesztési és ipari parki szolgáltatást igénybevevő vállalkozói kör, amelyben hangsúlyos szerepet töltenek be a hazai gyógyszeripari cégeknek nyújtott korszerű logisztikai szolgáltatásokat nyújtó, számítástechnikai összeszerelő, rendszerépítő tevékenységet folytató, orvosi 75

Terra Studio Kft.


műszergyártáshoz kapcsolódó innovációs és K+F tevékenységet végző, valamint autóalkatrész és háztartási elektromos gépek logisztikáját szolgáló tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások. A terület teljes közműtervezése és a területek alparkonkénti osztásban való közművesítése megtörtént, jelenleg a betelepülő vállalkozások szervezése van folyamatban. Az ipari park területén jött létre az orvosi és gyógyszerészeti cégek számára 14 560 m2-en irodákat és raktárterületeket kínáló Pharmapark, melynek bérlői a következők: Novartis, Bayer, Lilly, Schering, Kéri Pharma, Cemelog. Az Euro Business Park Kft. saját tulajdonú területén fejleszti a 21 210 m2-es Shark Park elnevezésű komplex logisztikai központot a General Motors-Southeast Europe Kft., mint bérlő részére. További bérlők: Frans Maas, Cemelog, Schneider Papír, HEROS, Papyrus. Az Euro Business Park legújabb fejlesztése a 29 000 m2 raktár- és 4 236 m2 irodaterületet kínáló Camel Park. A számítástechnikai eszközök fejlesztésével, logisztikájával, innovációs szolgáltatásaival foglalkozó Kventa Kft. 14.000 m2-es vállalati központot (ezen belül innovációs központot, logisztikai szolgáltató központot) létesített saját tulajdonú területrészén. A park által nyújtott szolgáltatások a következők: területőrzés, biztonsági szolgálat, bank és posta, vámügyintézés, étterem, targonca javító/karbantartó részleg, kamionmosó és –tisztító, benzinkút. Sóskúti Ipari Park A 2005-ben ipari parki címet nyert Sóskúti Ipari Park az M7-es autópálya Budapest felöli lehajtó ága mellett helyezkedik el. A Sóskúti Ipari Park fejlesztését, a befektetési helyszínek kialakítását és az infrastrukturális feltételek megteremtését, ezáltal az adott terület ipari, kereskedelmi célú hasznosítását a svájci székhelyű Agrifutura AG leányvállalata, az ASI Hungary Kft. végzi saját pénzügyi forrásaival. A cég a befektetői igényeknek megfelelően zöldmezős beruházásokra alkalmas ipari parkokat, ipari zónákat alakít ki, fejleszt, menedzsel. Az ASI Hungary Kft. menedzsmentje és szakértői teljes körű szolgáltatást nyújtanak a sikeres ingatlanfejlesztés érdekében, beleértve a projektmenedzsmentet, az infrastruktúrafejlesztést, generál kivitelezést, projektfinanszírozást, jogi tanácsadást, humán erőforrás tanácsadást, beruházási, támogatási rendszerekkel kapcsolatos tanácsadást, továbbá adott esetben logisztikai tevékenységet is. Az ipari park jelenlegi alapterülete 54,5 hektár, melynek túlnyomó része még kiajánlható. A parkban több mint 20 vállalkozás működik, melyek között külföldi tulajdonú (osztrák, svájci) cégek is találhatók. A jelenleg ismert betelepült cégek építés- és fémtechnológiai, élelmiszer- és építőipari, valamint kereskedelmi és szolgáltató profilt képviselnek. A foglalkoztatottak száma ca. 200 fő. A Budapest agglomerációjában lévő ipari parkokhoz hasonlóan – logisztikai és közepes méretű termelőszolgáltató cégek további betelepülése várható. Az ipari park infrastruktúra-fejlesztésének I. ütemében kiépült a belső úthálózat, a gáz-, villamosenergia-, valamint a víz és csapadékvíz-hálózat. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a közel jövőben, a sóskúti szennyvíztisztító-mű megépülését követően várható. Rozália Park – Biatorbágy 2001-ben kapott ipari parki címet az M1-es autópálya és az 1. sz. főút között elhelyezkedő Rozália Ipari Park, ahol eddig a folyamatos fejlesztés eredményeképpen 55 000 m2 hasznos területű raktárbázis épült ki, valamint létesült egy 3 állású kamionmosó és egy kamionszerviz épület is. A kezdetben 40 hektáros park a fejlesztés második ütemében újabb 24 hektárral bővült. Az iparterület fekvésének közlekedés-földrajzi előnyeit kihasználva, logisztikai profillal jött létre. A park kiépítése a holland Grontmij/Rodamco csoport nevéhez fűződik, üzemeltetője a Grontal Ingatlanforgalmazó Kft., melynek tulajdonosi struktúrájában nagy logisztikai tapasztalattal rendelkező szállítmányozó és ingatlanfejlesztő cégek találhatók. A Rozália Parkban a Scania Hungaria Kft. jelentkezett először busz-, kamionkereskedelmi és szerviztevékenységgel. Majd ezt követte a német Rehau leányvállalata, amely műanyag csöveket, szerelvényeket, nyílászáró-alapanyagokat forgalmaz. A nagyarányú bővülésének köszönhetően a Rozália Park mára gyakorlatilag betelt. A Rozália Park mellett még egy 23 ezer négyzetméteres épület fog megépülni, amelyet a bérlői igényeknek megfelelően kíván majd a beruházó megvalósítani. Az ipari parkba betelepült jelentősebb vállalkozások: Scania Hungária Kft. – jármű márkaszervíz, értékesítés Bautrans Kft – nehézfuvarozás, építő- és szerelőipar Den Braven Magyarország Kft. – szilikonok, poliuretán habok, aeroszolok gyártása Rehau Kft. – építészeti, gépészeti rendszerek, orvostechnikai, bútor- és autóipari alkatrészek gyártása és keresk. Két Kör Kft. – épületgépészeti termékek tervezése, fejlesztése, gyártása, kereskedelme

76

Terra Studio Kft.


Voith Turbo Kft. – mechanikus, hidrodinamikus, elektronikus rendszerek fejlesztése, gyártása és építése Scanfil DenBraven Finnforest Bau Trans TERMINÁL Ipari Park - Páty A Páty község önkormányzatának tulajdonában álló Ipari Park Páty Kft. által üzemeltetett iparterület még 1998-ban kapta meg az Ipari Park címet. Az M1-es autópálya mellett létesült Parkba főleg logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások települtek be. Meglévő egyéb gazdasági hasznosítású területek Budaörs Budaörs településrendezési tervében számos kereskedelmi szolgáltató, illetve ipari gazdasági terület jelenik meg. Ezek között a legfontosabbak az M1-M7 bevezető szakasza mentén koncentrálódó kereskedelmi, szolgáltató funkciókat tömörítő terület (az autópályától délre: TESCO, KIKA, Praktiker, Brendon, Elektro World stb.; északra: Dechatlon, IKEA, AUCHAN., Baumax, Media Markt stb.), illetve az ipari gazdasági funkciót betöltő, a település dél-keleti részén található hagyományos un. déli iparterület. Emellett jelentős még a település nyugati részén az 1.sz. főút és az M1 között elterülő új, un. nyugati iparterület is. Airport Retail Park (ARP) A létesítmény az M1-M7-es autópálya melletti kereskedelmi szolgáltató funkciójú terület közelében épült. A parkban felépített raktár összterülete 2482 m². A park által nyújtott szolgáltatások: biztonsági szolgálat, karbantartás, parkolás. A jelentősebb betelepült bérlők: DIVEX Sport, BRENDON Kismama áruház, Manutan, Icopal, Swedish Match, Royal Canin. Terrapark Az Irodapark az M1-es és M7-es autópályák közös bevezető szakasza mellett, Budaörs nyugati városközpontjában található. A 16 hektáros területen a tervek szerint majd 10 épülettömböt magába foglaló irodakomlpexum a müncheni székhelyű Terrafinanz GmbH & Co. KG és a h & h GmbH budapesti leányvállalata, a Terradom Kft. fejlesztésében jött létre. Az épületkomplexumból eddig 4 tömb 29 épületében több mint 60 000 m2 kiadható irodaterület épült fel. A jövőben átadásra kerül még további 4 tömb 25 épülettel, ami 50 000 m2 bérbeadható irodaterületet jelent. Az irodapark bérlői között jelentős multinacionális vállalatok és hazai cégek egyaránt találhatóak. Többek között: BerlinChemie Menarini Képviselet, British American Tobacco Hungary, Carlsberg Hungary Kft., Carl Zeiss Technika Kft., CIBA Speciality Chemicals Magyarország Kft., DuPont Magyarország Kft., JohnsonDiversey Magyarország Kft., Pannon Távközlési Rt., Invitel Távközlési Szolgáltató Rt., Roche Magyarország Kft., stb.. ORCO Business Park Az irodahelyiségeket magában foglaló létesítmény Budaörsön, az M1, M7 autópályák közös szakaszától mindössze néhány száz méterre található. A 3 fő épületből álló Park folyamatosan - a piaci igények szélesedésével együtt - bővül és változik. Jelenleg 17800 m2 irodaterülettel, és ezen felül parkolókkal, mélygarázsokkal rendelkezik. A parkban működő jelentősebb cégek: GM Europe, Kaiser + Kraft Kft., Opel Magyarország Járműgyártó Kft., Carlson Wagonlit Travel Utazási Iroda, SHELL Gas LPG Hungary, Sláger Rádió Rt.. Mindezeken kívül Budaörsön további jelentős iparterületek alakultak ki az Építők útja mentén, a Kamarerdei Ipartelepen, valamint a Vasút út mentén. Biatorbágy Vendel Park Biatorbágy közigazgatási területén belül, 600 méterre az M0 és M1 autópályák keresztezõdésétõl helyezkedik el a Vendel Park. A Parkban a japán tulajdonú, közel kétezer főt foglalkoztató Alpine volt az első betelepülő, amelyet azután gyors ütemben követtek a további betelepülő multik. A parkban működő jelentősebb vállalkozások: Alpine – elektronikai ipar 77

Terra Studio Kft.


Almádi Truck Kft. – a Renault Truck márkakereskedése és márkaszervize Kärcher – tisztítóberendezések Michael Huber Kft.– festékek gyártása, forgalmazása Weishaupt Hőtechnikai Kft. – tüzelőberendezések gyártása Jungheinrich – a targoncagyártás, raktártechnika és anyagmozgatás FORMANCE Kft. – faipari gépek forgalmazása, szervízelése Közép-európai Állatorvosi Központ – állatorvos-tudományi és állategészségügyi kereskedelmi tev. Ruukki Hungary Kft. – acélszerkezetes építőipari elemek gyártása Tubosider – szalagkorlátok és hangvédő falak forgalmazása Ferme Kft. – faipari felületkezelő anyagok forgalmazása Terracotta Atlas Copco Pannon Falap Mirbes Engelmayer DrPack

szolg.

és

Budapark Biatorbágy keleti részén, a Budapark területén az Iveco teherautók nagykereskedelmével és szervizelésével foglalkozó cég mellett az egészségügyi árucikkeket gyártó és forgalmazó HartmannRico és a kézi fűrészgépéről ismert Stihl-Viking telepedett meg. A Budapark Budaörs közigazgatási területére is jelentősen átnyúlik és ott folytatódik (OBI, METRO stb.) Hungarocommercial Park Az 54 ha alapterületű Parkot még a Rozália Parkkal egy időben kezdték kialakítani, de a fejlesztés abba maradt és sokáig csak üresen állt. Mára azonban kiépülőben van az infrastruktúra, és a terület első betelepülője a német diszkontlánc Aldi magyarországi Kft.-je lesz, amely hamarosan befejezi magyarországi központjának, logisztikai elosztó bázisának kialakítását a területen. Az M0-s és az 1-es főút között elhelyezkedő Park közel felén, 25 hektáros területen hétezer négyzetméteres központi iroda és 60 ezer négyzetméteres raktár épül, amely komplexum a tervek szerint 300 főnek ad majd munkát. Tulipán Park Az ipari ingatlan fejlesztő, de Közép-Európában elsősorban logisztikai parkok építésével és üzemeltetésével foglalkozó Segro csoport magyarországi tagja, a Slough Estates Hungary Kft. beruházásában az idén, 2007-ben épült fel Biatorbágyon a térség legújabb logisztikai központja, a Tulipán Park. A létesítményben közel 12 ezer m2 raktárterület és több mint ezer m2 iroda áll a betelepülők rendelkezésére. A beruházó ugyanakkor már a bővítést tervezi, és a közel jövőben megkezdi a logisztikai központ második ütemének, egy 16,2 ezer négyzetméter területű raktárcsarnoknak az építését. Premier Outlets Center Magyarország első outlet központja Biatorbágy közigazgatási területén, az M1-M0 csatlakozásánál, 7 hektáron jött létre 2004. novemberében. Az outlet center I. ütemében 46 márkaüzletnek adott otthont, majd az 5000 m2-es nettó alapterületű második ütemmel az outlet központ 17 ezer négyzetméteresre bővült, harminc új üzlettel. A tavaly, 2006 augusztusában átadott második ütem után azonban megkezdődött a 3. ütem előkészítése is: a terep-előkészítés már befejeződött és jelenleg folyik az épületek kivitelezése. A Raiffeisen Ingatlan Zrt. és a brit Miller Developments ingatlanfejlesztő és üzemeltető társaságok által fejlesztett Premier Outlets Center 3. üteme a tervek szerint 2007. utolsó negyedévében, csúszás esetén a jövő év elején nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A hatezerhatszáz négyzetméteres nettó alapterületű harmadik ütemmel az outlet központ 23.500 ezer négyzetméteresre bővül, 31 leendő üzlettel és új éttermi egységekkel. A létesítmény, ha teljesen elkészül több mint ezer főnek fog munkahelyet biztosítani. Biatorbágyon jelentős még a Felvég úti iparterület ipari-termelési potenciálja: Schainmayer, Lindat, Két-Kör, VoithTurbo

78

Terra Studio Kft.


Páty M1 Business Park A M1-es autópálya mellett, az M0-s körgyűrűtől 4 km-re található a 72000 m2-es logisztikai és disztribúciós raktár és könnyűipari park, melynek fejlesztő tulajdonosa az AIG/Lincoln multinacionális vállalat. Az öt ütemben fejlesztett projekt a raktározáson túlmenően könnyűipari tevékenységnek is otthont ad. Az épületek kihasználtsága gyakorlatilag teljes, ugyanakkor további területek fejlesztésbe vonására van lehetőség. Szolgáltatások: saját belső közlekedési rendszer, 24 órás biztonsági szolgálattal őrzött parkoló, parkosított zöldkörnyezet, benzinkutak közvetlenül a park mellett. Bérlők: DHL, EXEL, Kühne & Nagel, Metál Hungária Holding Rt., Scanfil, Stora Enso Packaging, Willi Betz Törökbálint West Gate Business Park A Park kiváló helyszínen, az M1-es autópálya mentén, közel az M0-ás csomóponthoz kínál modern iroda- és raktárterületet, valamint szakképzett on-site menedzsmentet első sorban a kis- és középméretű vállalatok részére. Az összesen 10.000 m2 iroda és 8.000 m2 raktár 7 hektáros területen épült. A Parkban megvalósítható az ún. build-to-suit megoldás az egyediséget kereső vagy egyéni technikai igényekkel rendelkező vállalatok számára. A West Gate területén hat különálló épület készült el különböző kialakításokkal és belső szállítmányozási rendszerrel. Az újonnan elkészült “Incubator 2” elnevezésű épületben 786 m2 iroda és 1.260 m2 raktár/szolgáltató területek állnak a bérlők rendelkezésére. Betelepült cégek a Parkban: Johnson&Johnson, AstraZeneca, Oberthur, Thorn Lighting, Renault Trucks, Goodyear Dunlop, ITT Flygt, Galika, Elanders, KTM Motorcycle DEPO Logisztikai Központ Törökbálinton az M1-M7 autópályák közös szakaszához közel, vasúti fővonal mellett jött létre az 55 ha összterületű logisztikai központ, ahol raktárterület és irodahelyiség bérelhető. A raktárépületek közé iparvágányok vezetnek be. A Depo területén elérhető szolgáltatások: 24 órás biztonsági szolgálat, vámhivatal, étterem, posta, bank, konténer terminál, saját parkoló, teljeskörű vámügyintézés, logisztikai szolgáltatás, targonca bérlet, csomagolás. A betelepült vállalkozások között találhatóak: T & T Logisztikai Rt., United Depot Budapest Kft., Quelle Bt., S & S Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Metcosped, Pfizer, Numil, Ontex, Vermop, BBK Drinks, Fast Hungary. SCB-Atlanta Center Az M0-ás körgyűrű mellett létre hozott kereskedelmi és vállalkozási területre számos multinacionális vállalat települt be. A főleg kiskereskedelmi áruházaknak (Cora, Kika, Bricostore, Office-Depot) otthont adó fejlesztési területen az elmúlt években egyre több világmárka kereskedelmi képviselete is megjelent (Viessmann, Ponti, stb.). GL-Outlet A 2004 decemberében Törökbálinton megnyílt outlet központ, ahol több mint 120 világmárka képviselteti magát az M0-ás autópálya mentén található. Néhány üzlethelyiség még jelenleg is kiadásra vár. Herceghalom Talentis Business Park A Business Park Herceghalom belterületén összesen 55,4 hektáron, a TBP Zrt fejlesztésében, magánberuházás keretében valósul meg több ütemben. Az innovációs és üzleti negyedben irodák, műhelyek, kisebb csarnokok épülnek. Az innovációs és inkubációs projektek, az innovatív KKV-k támogatása hangsúlyosan szerepel a park fejlesztési stratégiájában. A park koncepciójának kialakításában és a későbbi üzemeltetési feladatok ellátásában a Talentis Programiroda szorosan együttműködik a budaörsi központú Közép-Magyarországi Innovációs Központtal (CHIC). A fejlesztés első fázisában 10,2 hektáron 90.000 m² szintterület épül fel, amely otthont ad irodáknak, innovációs és technológiai egységeknek, kutatás-fejlesztési és gyártási funkcióknak egyaránt. Az egyes elemek szinergikus együttműködése gyors tudástranszfert és hatékonyabb termelést eredményez. A Talentis Inkubátorház a K+F-el foglalkozó KKV-k számára határozott időre, kedvezményesen biztosítja az alapvető működési feltételeket (teljes infrastruktúrával felszerelt iroda, laboratórium, képzés, konzultáció, konferencia, forráskeresés) az inkubátorház 15-20.000 m²-én. A projekt megvalósításának első üteme az engedélyeztetési folyamatok lezárultával elindult. A Talentis és a Budaörsi ISC cégcsoport pályázati pénzeket kíván bevonni a Talentis Business Park létrehozásába. A Park fő alkotóelemei az Inkubátorház, valamint a Technológiai és Innovációs Központ várhatóan néhány éven belül megnyitja kapuját.

79

Terra Studio Kft.


Agrogate Hungary Az AGROGATE HUNGARY a Zsámbéki-medencében megvalósításra kerülő TALENTIS Program keretében elsőként megvalósuló projekt, melynek célkitűzése, hogy a medence a kelet-közép európai régió meghatározó logisztikai centrumává váljon. A projekt Herceghalom közvetlenül az M1-es autópálya mellett fekvő területén jön létre. A tervek szerint egy közel 120 hektáros területen, több év alatt öt fázisban, zöldmezős beruházásként létrejön Magyarország egyik legnagyobb logisztikai központja, egy ehhez kapcsolódó kereskedelmi központ, valamint egy ipari park. Az első három fázisban közel 240.000 m²-en raktárak, ipari csarnokok, irodák és kereskedelmi felületek épülnek. A projekt jogerős építési engedéllyel rendelkezik az első fázisában megépülő 68.000 m² raktárra és irodára. Ennek megfelelően a fejlesztés első fázisában tavaly, 2006-ban átadásra került két 15.000 m²-es raktárépület irodákkal, melyeket majd a tervek szerint továbbiak követnek. Itt bérel már területet a Tesco, a Raksped Raktározó és Szállítmányozó Kft. és a Kühne&Nagel szállítmányozási és logisztikai vállalat, de a DAF is itt hozta létre régiós alkatrész- és elosztó központját.

3.3 MELLÉKLET A kistérség településeinek turisztikai potenciálja Biatorbágy: A település országos ismertségét egy tragikus eseménynek, a „biatorbágyi merénylet” néven elhíresült vonatrobbantásnak köszönheti. Pedig az azóta várossá vált település jóval több ennél: maga a merénylet színhelye ma inkább érdekes látványosság, hiszen a Füzespatakon átívelő, ma is működő viadukt önmagában ipartörténeti nevezetesség. A település az agglomerációs kitelepülési „bumm” egyik elsőszámú célpontja. Kiterjedt lakóparkjai mellett komoly, nemzetközi szinten is jelentős logisztikai kapacitások épültek ki területén. A település látványosságai több kastély (pl. Sándor-Metternich kastély, Fáy kastély -ez utóbb idegenforgalmi hasznosítására 2005-ben tanulmány készült), templomok, pl. a Torbágyi Római Katolikus Templom, Biai Szentháromság szobor- és oszlop, Szent Anna Templom, stb. A település részben Budapestről kiköltözők kertvárosává vált, részben saját gazdasági potenciállal rendelkezik, a turizmus szerepe elenyésző és elsősorban a térségi lakosság rekreációs igényét szolgálja. Budaörs: A Budapesttel szorosan összeépült, az M1-M7 autópályák közös bevezető szakasza mentén fekvő város az elmúlt 15 évben a multinacionális tőkebefektetések egyik hazai elsődleges célterülete volt, döntően a kereskedelem és a logisztika területén, de fejlődőben van a város irodai- és üzleti szolgáltató potenciálja is, amit több világcég regionális központjának betelepülése is jelez. A turizmus területén Budaörs ennek megfelelően az üzleti − MICE − turizmus területén fejlődött, jelentős rendezvényközpontokkal rendelkezik, de a meglévő kapacitások elmaradnak a piaci lehetőségektől. A város gazdag sváb nemzetiségi hagyományokkal rendelkezik, amelyek a Budaörszi fesztivál programjában is helyet kapnak. További helyi nevezetességek a Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény - Heimatmuseum és a Városi Régészeti Múzeum. Budajenő:

80

Terra Studio Kft.


A település a tehetősebb agglomerációs kitelepülők egyik legfelkapottabb célterülete. Az önkormányzatnak ugyanakkor a helyi lakosság nyugalmának biztosítása mellet, és a környező településekkel összekapcsolódva törekszik arra, hogy jó adottságait − pl. vonzó faluközpont, értékes pincesor, Árpádkori templom, stb. − kihasználja, és rekreációs-turisztikai funkciókkal gazdagodjon. A 3500 éves településen 11 különböző korból származó régészeti lelőhely van, de a leletek nincsenek helyben kiállítva. Megőrzésre került a történelmi településszerkezet, mivel a település kimaradt az ipari fejlesztésekből. A település műemlékei: Árpádkori templom, Kálvária és ótemető, Barokk katolikus templom, egykori skót bencés rendház klasszicista épületegyüttese, XIX. századi magtár. Budakeszi: A város és környéke hagyományosan a budapesti polgárság kedvelt rekreációs célterülete. Máig kiterjedt üdülőtelkes övezetek találhatók itt, mégha ezek aránya a lakóterületek előretörésével jelentősen csökkent is. Budakeszi környéke népszerű kiránduló- és kerékpáros hely, a Vadasparkba pedig a fővárosi és agglomerációs lakosság tömegei járnak kikapcsolódni. A városban viszonylag fejlett a szálláshely- és vendéglátó kínálat. Az önkormányzat kifejezett szándéka a város rekreációs- és turisztikai fogadókapacitásának fejlesztése, azzal, hogy az a város környezeti terhelését tovább nem fokozó „csendes” turizmus legyen, továbbá magas minőségi igényeket elégítsen ki: pl. golfpálya létrehozása 80 ha-on, Arborétum létrehozása, kerékpárút (terv készül), borút, stb. Herceghalom: Az M1 autópálya közelében fekvő település természeti környezete mind a rekreációs turisták, mind a kitelepülők számára vonzóvá teszik herceghalmot. A településen két termálkút is található, amely révén jó esély kínálkozik bekapcsolódni a Budapest-kapuja funkcióhoz kötődő MICE turizmus fejlesztés wellnes-szolgáltatási szegmensébe. Pusztazámor: A település környéke kiváló kiránduló, kerékpáros és vadász terep. Nevezetessége a Barcza-kastély és a román kori eredetű templom. Sóskút: Sóskút a Budaörsi kistérségben az egyik csöndes zöld sziget amely mind lakóhelyként, mind kiránduló és rekreációs célpontként egyre felkapottabb. A település környékén remek túra és kerékpáros lehetőségek vannak, de Sóskút elsősorban a lovassportjáról híres, az itt működő Sóskúti Lovassport Clubnak köszönhetően. Páty: A település a Budapestről az utóbbi években kitelepülők felkapott célterülete, jelentős kiterjedésű lakóparkokkal. A környék remek kirándulási lehetőségeket kínál, továbbá helytörténeti érdekesség a ma is élő pincesor. A település alapvető törekvése, hogy elsősorban lakóinak rekreációs igényeit elégítse ki. Telki: Az agglomerációs kitelepülés egyik fő célpontja a Budai-hegység lábánál elterülő, szép fekvésű település. Jellegéből adódóan lakói döntően budapesti, budaörsi munkahelyeken 81

Terra Studio Kft.


dolgoznak, nem szorulnak idegenforgalmi pluszbevételekre, az önkormányzat fő feladatának pedig a lakossági ellátás megteremtését látja. A közeljövőben várhatóan magas színvonalú edzőtábor (négy csillagos szálloda, konferenciahelyszín, stb.) létesül a települése, amely megteremti a magas színvonalú turizmus alapjait. Törökbálint: A Tétényi-fennsík völgyében települt, korában csendes kis település ma az M1-M7-M0 autópályarendszer közvetlen közelségébe került, területén jelentős üzleti szolgáltató, kereskedelmi és logisztikai potenciál telepedett meg. Az Ófalu képe ma is vonzó, a kertvárosok a Budapestről kitelepülők egyik kedvelt célterületei. Ettől függetlenül ma már nem annyira a rekreáció, mint sokkal inkább az üzleti turizmus területén vannak lehetőségei. A város turisztikai potenciálja (elsősorban zöld turizmus, rekreáció területen) a Törökbálinti tó, helyi Múzeum, Anna hegyi parkerdő, Kilátó, Kerekdomb és a gótikus maradványokat tartalmazó műemlék templom.

82


Terra Studio Kft.


3.4 MELLÉKLET A kereskedelmi szálláshelyek statisztikai mutatói szállásférőhelyek száma-2000

szállásférőhelyek száma-2005

1000 főre jutó Herceghalom Törökbálint Budaörs kistérségi adat Budakeszi Telki Biatorbágy Budajenő Páty Pusztazámor Sóskút Érdi kistérség megyei adat országos adat

64 420 547 1260 198 13 18 0 0 0 0

47 40 24 19 16 8 2 0 0 0 0 5 10 31

Herceghalom Törökbálint Budaörs Páty kistérségi adat Biatorbágy Budakeszi Budajenő Pusztazámor Sóskút Telki Érdi kistérség megyei adat országos adat

56 328 512 94 1069 48 31 0 0 0 0

1000 főre jutó 34 26 19 15 14 5 2 0 0 0 0 3 6 33

a fajlagos mutató változása % Biatorbágy 106 Budajenő 0 Páty 0 Pusztazámor 0 Sóskút 0 Budaörs -17 Herceghalom -27 kistérségi adat -28 Törökbálint -34 Budakeszi -86 Telki -100 Érdi kistérség -36 megyei adat -38 országos adat 6

1000 főre jutó átlagos vendégéjszaka-szám 200005 Törökbálint 2438 Törökbálint 3936 Budaörs 1399 Budaörs 2777 2209 Budaörsi kistérség 956 Herceghalom Herceghalom 687 országos adat 1857 országos adat 629 Budaörsi kistérség 1800 Páty 443 Páty 566 megyei adat 229 megyei adat 483 Budakeszi 180 Biatorbágy 465 445 Érdi kistérség 78 Telki Biatorbágy 70 Budakeszi 373 Telki 40 Érdi kistérség 246 Sóskút 5 Sóskút 17 Budajenő 0 Budajenő 0 Pusztazámor 0 Pusztazámor 0 fajlagos vendégszám-változás 2000-05 fajlagos vendégéjszakaszám-változás 2000-05 Budaörsi kistérség 908 920 1%-os növ. Budaörsi kistérség 1869 1710 9%-os csökk. Érdi kistérség 74 87 18%-os növ. Érdi kistérség 195 272 39%-os növ. megyei adat 222 241 9%-os növ. megyei adat 495 492 1%-os csökk. országos adat 592 701 19%-os növ. országos adat 1829 1959 7%-os növ. 1000 főre jutó átlagos vendégszám 2000-05

Forrás: KSH - T-star adatbázis, Területi Statisztikai Évkönyvek 2000-2005

83

Terra Studio Kft.


3.5 MELLÉKLET A Budaörsi Kistérség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékei 2007. Forrás: www.koh.hu Település Biatorbágy

Címe Bia Iharos hrsz. 113. Bia református temető Bia Szentháromság tér 4. Bia Vörös Hadsereg útja Bia Vörös Hadsereg útja Bia Vörös Hadsereg útja Torbágy Dózsa György út Torbágy Dózsa György út Széchenyi u. 1.

Budajenő

Budakeszi

Budaörs

Páty Pusztazámor Sóskút Telki

Törökbálint

hrsz. 1606 hrsz. 1166 hrsz. 879 hrsz. 879 hrsz. 867 hrsz. 1175 hrsz. 25 hrsz. 178/1-2 hrsz. 1174/2 Templom tér Templom tér 18. Budapesti út 47. Farkasréti út 87. Kárváriahegy hrsz. 672 hrsz. 336 hrsz. 336 Káptalani major hrsz. 116 hrsz. 82 hrsz. 169 Árpád u. 23. Kápolna út Karinthy F. u. Munkácsy Mihály u. 68-70. Pelsőczi F. u. hrsz. 2189

Műemlék leírása Iharos-Szily-féle lkasszicista sírkápolna (1810.) 13. századi, késő román templomrom klasszicista iskola, volt Sándor-Metternich kastély klasszicista római katolikus templom Szentháromság-oszlop barokk szoborcsoport barokk Szily-, majd Fáy-kastély gótikus, barokk stílusban újjáépített római katolikus templom barokk szentháromság oszlop malom Magtár Skót bencés rendház, általános iskola Római katolikus temetőkápolna Római katolikus templom, volt bencés templom Segítő Szentek kápolna Kálvária-kápolna Kőkereszt Római katolikus templom Bagolyvár; iskolaépület Klasszicista villa Lakóház Erdészeti épületek Lakóház barokk római katolikus templom klasszicista lakóépület népi lakóház és gazdasági épület késő barokk római katolikus kápolna kálvária Szárazmalom és istálló barokk Remeteség klasszicizáló harangház 19. sz. eleji emeletes istálló-magtár, volt káptalani major Római katolikus templom Kőkereszt Uradalmi épület eklektikus lakóház, volt Walla József-villa klasszicista stílusban bővített, barokk római katolikus „Mária segíts” kápolna Walla-sírbolt barokk TBC-szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély gótikus római katolikus templom Walla-kilátó

84

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET)

Recommend Documents