Budapest, XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola 1238 Budapest, Táncsics M. u SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Módosítva 2017-ben

Budapest, XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola 1238 Budapest, Táncsics M. u. 25-33.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Módosítva 2017-ben

1

Tartalom: 1. A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja 2. A Szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények, rendeletek 3. SzMSz hatálya 4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással 6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 7. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 8. Az iskola működési rendje 9. Az iskolai könyvtár működési rendje 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésébe, baleset esetén intézményi védő-óvó előírások 12. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai 13. Elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése, dokumentumok kezelésének rendje 14. Iskolai hagyományok, és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 15. Záró rendelkezések

2

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A SzMSz meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SzMSz az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósítását szabályozza. 2. Az SzMSz-t meghatározó törvények, rendeletek  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2014. évi CV. törvény a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  7/2014. (I.17.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról  45/2014. (X.27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyv támogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  1265/2017. (V.29.) Kormányhatározat az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körének kiterjesztéséről  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

3

3. A SZMSZ hatálya Személyi hatálya: Az SZMSZ és a mellékleteket képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az iskola feladatainak megvalósításában. A szülőkre azon területeken, ahol érintettek. Időbeli hatálya: Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat az elfogadással lép hatályba és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata, módosítása a nevelőtestület bármely tagjának, ill. a KT elnökének kezdeményezésére lehetséges. Területi hatálya: A Páneurópa Általános Iskola területére, ill. az iskola által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – iskolán kívüli programokra. Jelen szabályzat az alábbi intézményre terjed ki: Budapest, XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule Székhelye:

1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33.

Fenntartója: Dél-Pesti Tankerületi Központ 1212 Bajcsy-Zsiliszky út 59./a. Működtetője: Dél-Pesti Tankerületi Központ 1212 Bajcsy-Zsiliszky út 59./a. Az intézmény működési köre: Budapest, XXIII. kerület Az intézmény jogállása, jogköre, besorolása: jogi személyisége: önálló jogi személy Jogszabályban meghatározott közfeladata közoktatási intézmény: alapfokú oktatást végző általános iskola 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) bekezdés b), 26. §, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés, 63. § (1) bekezdés/ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A költségvetési szerv szakágazati besorolása: 852010 – alapfokú oktatás Az intézmény tevékenységi köre Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola OM azonosítója: 035158 Felvehető maximális tanulólétszám: 448 fő.

4

Alaptevékenység, speciális képzési formák Alaptevékenysége: 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /1-4. évfolyam/ 852012 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /1-4. évfolyam/ 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /5-8. évfolyam/ 852022 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /5-8. évfolyam/ 855911 általános iskolai napközi otthoni nevelése 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 852013 nemzetis és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852023 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855913 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 855916 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Speciális képzési formák: integrációs program Ellátja a körzetében állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. (Kt. 121. § 29. b) A feladatok ellátásához az intézmény rendelkezésére áll: - a 185033 helyrajzi szám alatt szereplő épület és 7233 m2 telekrész. - továbbá a leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. A költségvetési szerv (feleslegessé vált, valamint a selejtezett vagyontárgyak hasznosításának kivételével) a rendelkezésre álló korlátozottan forgalomképes vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint közalkalmazotti jogviszony, a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv szerint munkavállalói jogviszony. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak A költségvetési szerv igazgatója, valamint az általa írásban meghatalmazott beosztott közalkalmazott.

5

4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: 

igazgatóhelyettesek (2)

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzata által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettesek csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusai lehetnek. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében - kivéve a kizárólagos hatáskörébe tartozó, azonnali döntést nem igénylő ügyeket - teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén helyettesítésük a kijelölt munkaközösség-vezető(k) feladata. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:  igazgató,  igazgatóhelyettesek  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzat vezetője,  a közalkalmazotti tanács elnöke Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége szükség szerint, de évente legalább három alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A megbeszélésről szükség szerint írásos emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

6

Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei alsó tagozat, napközi, felső tagozat, tanulószoba, felsős napközi ügyviteli feladatok

A szervezeti egység vezetője alsós igazgatóhelyettes felsős igazgatóhelyettes iskolatitkár

Az iskola szervezetének felépítése

Igazgató Iskolatitkár

Alsós igazgatóhelyettes

Felsős igazgatóhelyettes

Ügyvitel Leltár Szabályzatok Tanuló nyilvántartás Személyi anyagok Levelezés

Alsós munkaközösség Napközis munkaközösség Nyelvi munkaközösség Iskolanyitogató/óvoda Szakszolgálat (SNI, BTM) Gyermekvédelem Integráció KT

Humán munkaközösség Reál munkaközösség Könyvtár Osztályfőnöki mk. Testnevelés Művészetek Pályaorientáció Egészség, baleset és tűzvédelem DÖK

OKÉV BECS Tantárgyfelosztás Órarend Kapcsolattartás Intézményi dokumentumok Iskolai honlap

5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /MT, KJT és ezekhez kapcsolódó rendeletek, a Közalkalmazotti Szabályzat, a Kollektív Szerződés és a munkaköri leírások rögzítik.

7

A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet  félévi- és évzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  1 alkalommal nevelési értekezlet  munkaértekezletek (havonta/szükség szerint) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van.  a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt kell vezetni. Ha az aktuális feladatok indokolttá és szükségessé teszik, csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete  alsó v. felső tagozat nevelőinek értekezlete  napközis nevelők értekezlete A nevelőtestület saját jogköreit (döntési, egyetértési, véleményezési stb) nem ruházza át. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a) osztályfőnöki munkaközösség tagjai: osztályfőnökök, osztálytanítók b) humán munkaközösség tagjai: magyar, történelem, rajz, ének, etika, tánc szakos tanárok c) reál munkaközösség tagjai: matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, technika, informatika szakos tanárok d) nyelvi munkaközösség 8

tagjai: nemzetiségi tanítók, német, angol szakos tanárok e) alsó-tagozatos munkaközösség tagjai: 1 – 4. évfolyamon tanító nevelők f) napközis munkaközösség tagjai: napközis nevelők és tanulószoba vezetők A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházta át:  a tantárgyfelosztás előtti,  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos,  valamint az iskolai felvételi követelmények meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:  szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,  részt vesznek az iskola oktató-nevelő munka belső fejlesztésében / tartalmi és módszertani korszerűsítés /,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,  javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,  javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére,  segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.   

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének meghallgatása után az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell nevelőtestületet.

9

A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  elnökhelyettes Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK. Az iskolai SZMK munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  egyetértési jogot gyakorol jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ, a házirend, 1-4 évfolyamon az órarend kialakításáról, napi szükséges felszerelésekről,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, munkatervét,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben  véleményezési joga van a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  ha a nevelőtestületi értekezlet témájában véleményezési joga van, akkor a szülői szervezet képviselőjét az értekezletre meg kell hívni. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint a pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból – a 5. évfolyamtól kötelezően, 4. évfolyamban megfigyelői szerepkörben – az alábbi tisztségviselőket választja meg:  képviselő (küldött/) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az igazgatóval kötött együtt működési megállapodás alapján az iskolai diákönkormányzat látja el.  Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti.  Javaslattétel, véleményezés előtt az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

10

 Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja.  Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.  Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.  A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.  A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselő útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései  az iskolavezetőség ülései  a különböző értekezletek  megbeszélések  stb. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül, valamint email-ben értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal),  valamint a diák-önkormányzati osztályképviselők és az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.

11

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, és a nevelőtestülettel. A nevelők és szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 



az igazgató: a szülői munkaközösség ülésén a portán elhelyezett hirdető táblán keresztül az iskola honlapján az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezletek (évente 3 alkalommal)  fogadó órák (évente 4 alkalommal 2 általános, 2 irányított fogadó óra)  szülő kérésére vagy a szaktanár kezdeményezésére személyes megbeszélés  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben A szülői értekezletek és fogadó órák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata és házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Az itt felsorolt dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola könyvtárában,  az iskola igazgatójánál,  az iskola honlapján.

12

6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

igazgatóságának

 Dél-Pesti Tankerületi Központtal 1212 Bajcsy-Zsilinszky út 59./a.  Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala és képviselő testülete 1239 Budapest Grassalkovich út 162.  Helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat 1239 Budapest Grassalkovich út 162.  POK 1088 Budapest Vas u. 8-10.  Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerület Gyámhivatal 1238 Grassalkovich út 135.  Dr. Nádor Ödön Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény 1238 Táncsics M. u. 104.  Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi tagintézménye 1237 Tartsay u. 26.  Helyi oktatási intézmények vezetőivel: Fekete István Általános Iskola Török Flóris Általános Iskola Grassalkovich Antal Ált. Iskola Mikszáth Kálmán Ált. Iskola Galambos János Zeneiskola I.sz. Összevont Óvoda II.sz. Napsugár Óvoda III.sz.Összevont Óvoda Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézménye

1237 Bp. Nyír u. 22. 1237 Bp. Dinnyehelyi köz 6-8. 1239 Bp. Hősök tere 18-20. 1239 Bp. Sodronyos. u. 28. 1239 Bp. Grassalkovich út 169. 1238 Bp. Templom u. 167. 1239 Bp.Grassalkovich út 297. 1237 Bp. Pistahegyi köz 1. 1237 Tartsay u. 26.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

13

Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:     

Táncsics Mihály Művelődési Ház 1238 Grassalkovich út 122. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár soroksári fiókja 1238 Grassalkovich út 126. Galéria ’13 Kht 1238 Hősök tere 13. Soroksári Tájház 1239 Szikes u. 6. Otthon Közösségi Ház 1238 Szitás u. 112. Az iskolát támogató alapítvánnyal:  Páneurópa Iskoláért Alapítvány 1238 Táncsics M. u. 25-33.  A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola aktuális munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Dr. Nádor Ödön Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézményével. 1238 Bp. Táncsics Mihály u. 104. 7. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Dr. Nádor Ödön Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézményének dolgozói végzik:  

az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott időpontokban rendel a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken: o

fogászat,

o

hallásvizsgálat a 7. évfolyamon,

o

belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal,

o

szemészet, évente 1 alkalommal,

o

a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,

o

a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,

o

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, ill. szükség esetén.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

14

8. Az iskola működési rendje A közoktatási törvény 39. §. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától este 18.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia addig, míg az iskolában gyerek van. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 16.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. A szünetek többségében 15 percesek. Kivétel ez alól a 11.45-kor és 12.50-kor kezdődő „ebédelős” szünetek, valamint a 13.55-kor kezdődő 10 perces szünet. A délutáni foglalkozások munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17.00 óráig tart. Az iskolában reggel 6.45 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg min. 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke /távolléte esetén az osztályfőnök helyettese, vagy az igazgató vagy az igazgató-helyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Beteg vagy balesetet szenvedett gyermek csak szülővel, ill. a baleset súlyosságától függően orvosi felügyelettel hagyhatja el az iskolát. A tanórán kívül foglalkozásokat 18.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató belegyezésével lehet.

15

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 15.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola fenntartója határozza meg, és azt az intézmény vezetője a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, akiket az ügyeletes portás kísér fel az irodába. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a.) napközi otthon ill. tanulószoba b.) egyéb tanórán kívüli foglalkozások  szakkörök  énekkar  sportkör  felzárkóztató foglalkoztatások  tehetségfejlesztő foglalkoztatások  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások  gyógytestnevelés A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.

16

b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, de akivel az iskola igazgatója a feladat ellátására szerződést kötött. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a részvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályzatait az SZMSZ tartalmazza. 9. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Soroksári Fiókja 1238 Bp. Grassalkovich út 126. Ezen kívül az érvényes KM rendelet szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, nyilvános könyvtárakkal. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a SZMSZ 2. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

17

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói és tanulói. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, • a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, • könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl.: számítógép-használat, INTERNET elérés, stb.), • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló vehetik igénybe, aki az iskolai könyvtárba beíratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje tanévenként kerül meghatározásra és közzétételre: - a portán - a könyvtár bejáratánál - a tanári szobában A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanárok által használt segédkönyvek kivételével 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az

iskolai könyvtárból az alábbi kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok,

dokumentumok

nem

kölcsönözhetők:

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az igazgató határozza meg.

18

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. A belső ellenőrzési tevékenység formáit, területeit, felelőseit: a pedagógiai ellenőrzés „nyomvonala” tartalmazza. (ld.: munkaterv, ellenőrzési napló) Az ellenőrzés elvei, feladatai Az ellenőrzés elvei, az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények Az ellenőrzés olyan ténymegállapító, értékelő tevékenység, amely a követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz viszonyítja a meglévő állapotokat, folyamatokat. A hatékony, jó ellenőrzés olyan segítő, preventív jellegű tevékenység, amely feltárja a folyamatokat gátló tényezőket, javaslatot tesz azok kiküszöbölésére, a felelősség megállapítására. Az ellenőrzés a vezetés szerves része. Az ellenőrzés jogszerűségét biztosítani kell - az ellenőrzést végzők és az ellenőrzöttek jogait és kötelességeit meg kell tartani és tartatni. Az ellenőrzés a realitások figyelembevételével történjen, a megállapítások tárgyszerűek, szakszerűek és megdönthetetlenek, a javaslatok pedig segítő jellegűek legyenek, így érvényesüljön a megalapozottság követelménye. Az ellenőrzés eredményeiről az érintetteket tájékoztatni kell. Az ellenőrzés amennyire csak lehet, ne zavarja az alaptevékenységet. Az ellenőrzés legyen segítő szándékú, ne törekedjen mindenáron a hibakeresésre. Az ellenőrzési tevékenység feladatai A feladatok végrehajtására irányuló követelmények, előírások, normák összegyűjtése Tények megállapítása Az összehasonlítás eredményének elemzése, értékelése Javaslattétel a beavatkozásra, intézkedésre Dokumentáció A belső ellenőrzési tevékenység formáit, területeit, felelőseit: a pedagógiai ellenőrzés „nyomvonala” tartalmazza. (ld.: munkaterv, ellenőrzési napló)

19

11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén intézményi védő-óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: a)

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a Munkavédelmi Szabályzat, a Tűzvédelmi Utasítás, valamint a Tűzriadó Terv és a Bombariadó Terv rendelkezéseit.

b)

A Pedagógiai program és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

c)

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

d)

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályzatokkal a következő esetekben:

 A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  Tanulmányi kirándulások, túrák, tanítási szünetek előtt,  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  Rendkívüli események után,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

20

f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika,kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében vizsgálja felül. A szemlék időpontját, rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. i) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűz-, illetve a Bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának és egyidejűleg értesíteni kell a tanuló szüleit,  minden tanulóbalesetről értesíteni kell az iskola balesetvédelmi felelősét. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, és jelenteni kell.  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon - számítógépes nyilvántartáson jegyzőkönyvet kell felvenni.  A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az OM-nak, a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

21

12. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítását az iskola bármely pedagógusa kezdeményezheti, arról az iskola igazgatója dönt. A fegyelmi eljárás és tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás megindításáról, a tárgyalás időpontjáról és helyéről az intézmény vezetője írásban értesíti a tanuló szülőjét. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület tagjai közül választott legalább három tagú bizottság vezeti le, aki elnökét tagjai közül választja meg. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, ill. szülője tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor figyelmeztetni kell a tanulót ill. szülőjét a jogaira. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, annak határozatát ki kell hirdetni, a szülőnek írásban hét napon belül meg kell küldeni (kivéve, ha a büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette és a határozat megküldését nem kéri). 13. Elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének, kezelésének rendje Az elektronikus úton előállított iratokat, nyomtatványokat az intézmény a hitelesítő bélyegzőjével, a kerek bélyegzőjével és az intézményvezető ill. helyettesei aláírásával hitelesíti. A hitelesített dokumentumokat iktatószámmal ellátva az iskolai irattárban kell elhelyezni. (Iratkezelési szabályzat)

22

14. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1.

Az intézmény címerének (jelvényének) leírása Páneurópa címer (jelvény): kék pajzsalakban sárga kör, benne piros kereszt, körülötte 12 sárga csillag.

2.

Az intézmény zászlója A Páneurópa Unió Központi Irodája (München) által adományozott, és a soroksári rk. prépost plébános által felszentelt Páneurópa zászló.

3.

Az iskolai tanulóinak kötelező ünnepi viselete leányok: fehér blúz, sötét alj, lehetőség szerint alkalmi cipő fiúk : fehér ing, sötét nadrág, lehetőség szerint alkalmi cipő

4.

Az iskola hagyományos sportfelszerelése leányok: fehér póló, fekete nadrág, fehér zokni, sportcipő fiúk : fehér póló, fekete nadrág, fehér zokni, sportcipő kerületi stb. versenyeken: ugyanaz.

5.

Az iskola névadója, emlékének ápolása  Páneurópa piknik,  Európa nap

6.

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények  Tanévnyitó ünnepély  Páneurópa piknik  Soroksári Szüreti Napok  Október 6.  Október 23.  DÖK színházlátogatás  Német nemzetiségi karácsonyi műsor  Karácsonyi hangverseny  Farsangok  Német nemzetiségi Farsangtemetés  Diktatúrák áldozatai Febr. 25.  Március 15.  Holokauszt áldozatai Ápr. 16.  Június 4.  A tananyaghoz kapcsolódó „világnapok”, megemlékezések  Ballagás  Tanévzáró ünnepély

7.

Az iskolarádió működtetéséért a DÖK a felelős.

23

Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az iskola valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező. Megszegése esetén az igazgató intézkedhet. Az SZMSZ-ben foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. A SZMSZ mellékletét képező szabályzat:  Adatkezelési szabályzat Az SZMSZ mellékleteit nem képező önálló szabályzatok (igazgatói utasítások):  Pedagógiai Program  Helyi tanterv  Házirend  Esélyegyenlőségi terv  Gyakornoki Szabályzat  Továbbképzési program  Tűzvédelmi Szabályzat  Bombariadó terv  Dolgozók Munkaköri Leírása  Közalkalmazotti Szabályzat  Munkavédelmi Szabályzat  Iratkezelési, irattárolási Szabályzat  Bélyegző használati szabályzat

24