BUDAPEST XVI. KERÜLETI JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA

PÁLYÁZAT

A BUDAPEST XVI. KERÜLETI JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA

INTÉZMÉNYVEZETŐ BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA

2014. április 15. készítette: Steiner Zsoltné

Steiner Zsoltné Vezetői pályázat 2014

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4 1.1

2.

Helyzetelemzés................................................................................................................................ 6 2.1

4.

Tárgyi feltételek ....................................................................................................................... 6

2.1.1

Épület............................................................................................................................... 6

2.1.2

Szaktantermek ................................................................................................................. 7

2.1.3

Könyvtár .......................................................................................................................... 7

2.1.4

Taneszközök .................................................................................................................... 7

2.2

3.

Pedagógiai, vezetői hitvallás ................................................................................................... 5

Személyi feltételek .................................................................................................................. 7

2.2.1

A nevelőtestület .............................................................................................................. 7

2.2.2

Pedagógiai munkát segítők.............................................................................................. 8

2.2.3

Társadalmi környezet ...................................................................................................... 9

Vezetői program .............................................................................................................................. 9 3.1

Tárgyi feltételek területén ....................................................................................................... 9

3.2

Személyi feltételek területén ................................................................................................ 10

3.3

Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések .................................................... 12

3.3.1

A Pedagógiai Program megvalósítása ........................................................................... 12

3.3.2

Kompetenciamérések eredményei, fejlesztési javaslatok ............................................ 16

3.4

Minőségirányítási feladatok .................................................................................................. 24

3.5

Szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra .................................................................................. 25

Kapcsolatrendszer ......................................................................................................................... 26 4.1

Együttműködés az intézményen kívüli szervezetekkel ......................................................... 26

4.2

Együttműködés az intézményen belüli szervezetekkel ......................................................... 27

5.

Összegzés....................................................................................................................................... 28

6.

Mellékletek .................................................................................................................................... 30 6.1

Kompetenciamérések eredményei a kerületi iskolákkal összehasonlítva ............................ 30

6.1.1

Matematika ................................................................................................................... 30

6.1.2

Szövegértés.................................................................................................................... 34

3


1. Bevezetés A pedagógus pályán eltöltött több mint 16 év alatt végigjártam a „ranglétra” általános iskolában létező minden fokát. Napközis tanítóként kezdtem pályafutásomat 1989ben Rákospalotán egy olyan kis iskolában, ahol nagy szükségem volt a főiskolán megszerzett tudásra, de még nagyobb szükségem volt a már gyakorlott kollégáim szakmai segítségére. Ebben az iskolában tanultam meg, mit jelent a tolerancia, az integrált nevelés, a differenciált oktatási forma, hiszen az intézmény tanulóinak kétharmada roma kisebbség volt. Gyors alkalmazkodó képességemnek és tudásvágyamnak köszönhetően egy év letelte után az intézményvezető bizalmát azzal fejezte ki,hogy osztályfőnöki megbízást adott. Az ebben az iskolában eltöltött idő megerősített abban,hogy a pedagógus pálya tényleg az én hivatásom. A Jókai Mór Általános Iskolában 2001-ben kezdtem dolgozni. Az itt eltöltött 10 év alatt nagyon megszerettem a nevelőtestületet,érzelmi kötődésem a mai napig tart. Az iskolában 2007-től két évig az alsós munkaközösség vezetőjeként, majd 2009-től két évig

igazgató-helyettesként

úgy

érzem

sokat

dolgoztam

azért,

hogy

intézményünkben tanító pedagógusok szakmai tudása, elhivatottsága

az

minél

szélesebb körben ismert legyen, a szülők bátran, bizalommal írassák be gyermekeiket hozzánk. Tevékenyen részt vettem az iskolában folyó minőségfejlesztő munkában is. Rendszeresen mértük a szülők, tanulók, pedagógusok elégedettségét, a mérések eredményeit felhasználtuk fejlesztési terveink kidolgozásához. Aktívan vettem részt pályázatírásban, kezdeményezője voltam jó néhány iskolai programnak. 2011 szeptemberétől a XVI. kerületi önkormányzat Művelődési Ügyosztályán tanügyigazgatási referensként belekóstoltam a közigazgatás világába, megismertem a fenntartó szemszögéből is az iskolai életet. 2013 januárja óta pedig az iskolafenntartónál folytattam munkámat, ahol szert tehettem arra a tudásra,mely egy teljesen más nézőpontból adott lehetőséget a szakmai fejlődésre. Úgy érzem, azzal, hogy pedagógusként és a fenntartó képviselőjeként is tapasztalatokat szerezhettem a nevelés-oktatás területén nagyobb rálátást biztosít a közoktatásra, kedvenc egyetemi oktatóm, Benedek István szavait idézve magamévá tettem a „helikopter szemléletmódot”.

4


Amióta nem pedagógusként dolgozom nagy változások mentek végbe az oktatás területén. Mint minden változást az ember életében ezt a változást is megelőzte az elégedetlenség a meglévő gyakorlattal szemben. A változás megindulásakor természetes jelenség a félelem, a türelmetlenség. Azért döntöttem úgy, hogy megírom ezt a pályázatot, mert hiszek abban, hogy nagy szükség van a változásra és hiszem, hogy rendelkezem azzal a tudással, olyan vezetői képességekkel, mellyel az iskola pedagógusainak új jövőképet adhatok, hivatásukban megerősíthetem őket, képesek lennénk átlendülni együtt a kezdeti nehézségeken.

1.1

Pedagógiai, vezetői hitvallás „Tanuljon az ember a maradandóra nézni a változóban és mulandóban; tanulja meg elviselni oly dolgok eltűnését, amelyeket tisztelni megszokott anélkül, hogy tiszteletét elveszítené; tanulja meg, hogy nem azért van itt, hogy ő alkosson, hanem, hogy ő alakuljon.” (Ralph Waldo Emerson)

A Jókai Mór Általános Iskolában eltöltött idő alatt pedagógus társaim megismerhették személyes tulajdonságaimat, bizonyosságot szerezhettek szakmai tudásomról, tapasztalhatták munkához való hozzáállásomat, láthatták a kollégákkal, szülőkkel, gyermekekkel kialakított kapcsolataimat. Úgy gondolom, hogy jó viszony alakult ki az elmúlt évek során a nevelőtestület és közöttem, munkámat mindig a jóindulat, segítőkészség kísérte. Szeretném ezt a jó viszonyt megőrizni, tovább építeni és a közös munkával hozzájárulni az iskola hírnevének öregbítéséhez. Egy iskolát vezetni nagyon összetett feladat, sokféle képesség, állandó önképzés szükséges hozzá, felelősséget kell vállalni mind az ott dolgozó munkatársakért, mind az intézményben tanuló gyermekekért. Legfontosabb vezetői törekvéseim:  jövőkép adása  közös célok megfogalmazása  tervezés, stratégia kialakítása  az iskola egyéni arculatának továbbgondolása  csapatépítés 5


 motiválás  hatékony kommunikáció  példamutatás  hagyományápolás, a meglévő erkölcsi értékek megőrzése Mindezen törekvések közben a következő magamnak felállított „szabályok” betartása:  Tisztelni kollégáimat, a gyermekeket. Úgy bánni velük, ahogyan én is elvárnám tőlük.  Kikérni a véleményüket, figyelmesen meghallgatni őket, a döntéseket alaposan előkészíteni.  A kritikai észrevételeket tisztelettudóan, megfelelő stílusban közölni.  Méltányosságot gyakorolni, de nem kivételezni.  Törekedni a konfliktusok „vesztes” nélküli megoldására.  Figyelni az egyenlő teherviselésre a feladatok kiosztásánál.  Biztatni, bátorítani, dicsérni, elismerni.

2. Helyzetelemzés 2.1

Tárgyi feltételek

2.1.1 Épület Az 1978-ban épült iskola épületének teljes körű felújítása az önkormányzat „Egy óvoda – egy iskola” programjának keretén belül 2010-ben kezdődött, melynek során megtörtént a teljes homlokzat hőszigetelése, a nyílászárók és falpanelek cseréje, vizesblokkok felújítása, tetőszerkezet megújítása. Megújult az iskola bejárata, a régi szürke épület meleg napsütötte sárga színt kapott. Áthelyezésre került az iskolai büfé, az ebédlő tálalópultjának cseréje is megtörtént. Az iskola nem túl szerencsés építészeti adottságai ellenére sokkal barátságosabb kinézetű lett, a pedagógusok és tanulók komfortérzete sokat javult. A fűtést biztosító kazán cseréjére már évek óta nagy szükség lenne, erre még nem került sor. Elavultak az áramszolgáltatást biztosító vezetékek, biztosítékok, ezek felújítására is szükség lesz. A megnövekedett számítógéppark ellátásához szükséges hálózat folyamatos fejlesztésére is gondot kell fordítani. 6


2.1.2 Szaktantermek A felső tagozaton a tanórák nagy része szaktantermekben zajlik. Az iskola rendelkezik jól felszerelt kémia előadóval, technika, rajz és idegen nyelvi, valamint 2 informatika szaktanteremmel, tankonyhával. A kerület egyik legnagyobb tornaterme, valamint az iskola sportudvara és szabadtéri kézilabdapályája jelenleg még biztosítja a mindennapos testnevelés megvalósítását, de az elkövetkező években ki kell alakítani azt a stratégiát, mellyel meg lehet majd oldani minden évfolyamon ennek bevezetését. 2.1.3 Könyvtár A könyvtár esztétikus környezetben, külön olvasóteremmel, internet-hozzáféréssel biztosítja a tanulók számára a felkészülést az órákra, illetve a különböző versenyekre. A majdnem 20.000 kötetes könyvállományból mindenki talál magának megfelelő olvasnivalót. 2.1.4 Taneszközök A szakórák megtartásához, a kísérletek bemutatásához rendkívül széles választékkal állnak a pedagógusok részére a taneszközök, melyek bővítése folyamatos. Mára már elmondható, hogy a kerületben talán elsőként megjelenő interaktív táblákat a nevelőtestület szép számban rendszeresen használja, a gyerekek legnagyobb örömére. A számítógéppark fejlesztése is folyamatos, többek között olyan pályázaton is nyertünk gépeket, amelyet még én írtam. Természetesen vannak már régi gépek is, amelyek lassan cserére szorulnak. A megnövekedett adminisztrációs terhek miatt szükséges, hogy a vezetőség, titkárság megfelelő, megbízható számítógépeket tudjon használni.

2.2

Személyi feltételek

2.2.1 A nevelőtestület A nevelőtestület jelenleg 41 fő, ami az utóbbi években hasonlóan alakult: 2009 40 fő

2010 37 fő

2011 40 fő

2012 35 fő

Stabil közösség alkotja, csak az utóbbi pár év nyugdíjba vonulói helyére jöttek új kollégák. Két kolléga kivételével mindenki teljes állásban dolgozik az intézményen 7


belül, ketten a kerület másik iskolájába történő áttanítással szintén teljes állásúak. Egy óraadó tanár a technika tantárgy oktatásába segít be. Jelenleg 1 GYES-en lévő tanítót kell helyettesíteni. Az új kollégák megjelenésével átalakult a korösszetétel, a fiatalabb korosztály új lendületet adhat a már több tíz éves gyakorlottal rendelkező pedagógusoknak. Pedagógusok életkori megoszlása 2009.

Pedagógusok életkori megoszlása 2013.

20-30

20-30

31-45

31-45

46-55

46-55

56-

56-

A 2013/14.tanév elején távozott az intézményből a gyógypedagógus, jelenleg utazó gyógypedagógus

látja

el

az

SNI-s

tanulókat,

a

Nevelési

Tanácsadó

szakvéleményével rendelkező tanulókkal az intézmény alkalmazásában álló két fejlesztő pedagógus foglalkozik. Pedagógus szakvizsgával hatan rendelkeznek. Egyetemi végzettséggel 4-en tanítanak, a 19 tanító közül 15-nek speciális képesítése is van. 2016-ban két kolléga nyugdíjba vonulása várható. A szakos ellátottság teljes körű, ami gondot okozhat, az az, hogy több kollégának is azonos szakpárja van, olyan tantárgyból, amely óraszáma a tantervben alacsony. 2014. február elsejétől a pedagógiai szakszolgálatok átszervezésével az iskolák állományába kerültek az iskolapszichológusok, a tanulólétszámok arányához határozták meg az ellátandó órákat, mely a Jókai iskola tekintetében heti 9 óra. Ennél természetesen több időre volna szükség, ahhoz, hogy valóban a pedagógusok munkáját segíteni tudják. 2.2.2 Pedagógiai munkát segítők 2012 júliusától nem önálló gazdálkodású az intézmény, így a gazdasági munkakörök megszűntek. Az iskola bérszámfejtője már ennél korábban távozott, a gazdasági igazgató megbízása visszavonásra került, gazdasági ügyintéző munkakörbe helyezték át, 2013 január óta pedig, mint iskolatitkár segíti az intézmény működését.

8


Az informatikai feltételeket 1 fő rendszergazda szolgáltatja. A pedagógiai munkát segítők köre 1 fő pedagógiai asszisztenssel egészült ki. 2.2.3 Társadalmi környezet Az iskola Sashalom és Mátyásföld határán helyezkedik el. Az épület családi házas környezetben, forgalmas közutaktól távol, de jól megközelíthető helyen épült. A tanulók többsége a Jókai lakótelepen lakik, de Mátyásföld és Sashalom távolabbi részéből is szívesen íratják be a gyermekeket az intézménybe. A szülők anyagi helyzete átlagosnak mondható egy-két kivételtől eltekintve. Feltűnő jelenség, hogy egyre több időt töltenek a munkahelyükön, egyre később viszik haza gyermekeiket az iskolából. Ennek ellenére általában szoros a kapcsolatuk a tanító nénikkel, jó lenne,ha ez az együttműködés a felső tagozaton is megmaradna.

3. Vezetői program Fejlesztési elképzelések

3.1

Tárgyi feltételek területén

A 2013. január 1. nappal történt állami fenntartásba vételkor az önkormányzat tulajdonában álló épület és a benne található ingó vagyont a KLIK fenntartásában lévő intézmények használhatják. A működtető önkormányzattal kötött szerződés értelmében az intézményvezető feladata, hogy a szerződésben foglaltakat végrehajtsa. Azaz felelős a használatba adott ingó és ingatlan vagyon állagának megőrzéséért. Így a problémák jelzése, az együttműködés, a jó kapcsolat kialakítása nagyon fontos a működtetővel is. Első és legfontosabb feladat, azon hibák elhárítása, melyek balesetveszélyt okoznak,mint például a közlekedő területeken a felvált linóleum cseréje, amely több tanteremben is problémát okoz. A tornaterem parkettájának felújítása is esedékessé vált. Szükséges lenne a vizesblokkokban a padlózat és a csempézett falak javítására. A kazán cseréjére a következő fűtési szezon előtt szükség lesz. A karbantartási munkálatokat egyeztetni kell a Kerületgazda Szolgáltató Szervezettel, közösen meg kell határozni a feladatok sorrendjét.

9


A taneszközök területén az egyik feladat, hogy a 2013. január elsejei leltárban szereplő eszközök állagát meg kell óvni, illetve az oktatáshoz előírt taneszközök és felszerelések beszerzését biztosítani kell.

Az újabb eszközök beszerzése az

intézményfenntartó költségvetésének függvénye. A 2014. évi igények leadása, a tervezés már megtörtént, a későbbiekben már csak átcsoportosításra lesz lehetőség.

3.2

Személyi feltételek területén

A nevelőtestület létszámát, az engedélyezett státuszszámokat a fenntartó határozza meg az iskola által jogszabályban rögzített ellátandó feladatai alapján. Mindennek egyik alapja a tanulólétszám alakulása. Tanulólétszám alakulása 450 445 440 435 430 425 420 415 410 405 2009

2010

2011

2012

2013

A tanulólétszám 2009 óta növekedő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a körzetes gyermekek száma nem mutat nagy eltérést évek óta. A körzetes gyermekek kb. 40%-a választja a körzetéhez tartozó iskolát az elsős beiratkozás alkalmával. Az osztályok száma azonban csökkent,tekintettel arra, hogy míg 2009-ben 5., 7. és 8. évfolyamon is 3 osztály volt, 2011-re már minden felsős évfolyam csak 2 osztályból állt. Jól látszik, hogy amíg az alsó tagozat létszáma növekedő tendenciát mutat, addig a felső tagozatos tanulók száma csökkent. Ez két dologra enged következtetni, egyrészt az iskola népszerűbbé vált a szülők körében, egyre többen íratták be hozzánk a gyermeküket. Köszönhető ez az alsó tagozaton tanító pedagógusok jó hírének, szakmai munkájuk elismerésnek. Másrészt viszont a mi iskolánkat is érinti a 6 évfolyamos iskolába felvételizők távozása, emiatt is csökkenhetett a felső tagozaton tanulók száma. 2011-ben és 2013-ban sikerült 3-3 első osztályt indítani. 10


Az ideális az lenne, ha minden 2. évben indulna 3 első osztály. Ez biztosítaná a megfelelő tanulólétszámot, tervezni lehetne

egy állandó státuszszámmal, ennyi

osztályt ideálisan el lehetne helyezni az épületben. Természetesen az is fontos feladat, hogy a felső tagozatból 6 évfolyamos képzésbe jelentkezők számát csökkentsük. 1-4. évfolyam létszáma 250 200 150 100 50 0 2009

2010

2011

2012

2013

5-8. évfolyam létszáma 230 220 210 200 190 180 2009

2010

2011

2012

2013

A 2013-ban elfogadott Pedagógiai Program szerint az 5-8. évfolyamon a természettudományos tantárgyak óraszámának megemelésével jobban biztosítva lett azon tanárok helyzete, akik végzettsége ezen szakpárok valamelyike, de még így is valószínűleg elkerülhetetlen lesz az áttanítás másik iskolába. Két felsős kolléga helyzete pedig a tanulószobát választó gyermekek számától függ, a tanórai összóraszámuk alapján inkább részmunkaidőben lehetne foglalkoztatni őket, vagy számukra is az áttanítás tenné lehetővé a teljes állást. 11


A kötött munkaidő bevezetése több szempontból is ideális helyzetet teremtett, egyrészt biztosítja a pedagógusok jogviszonyát akkor is, ha a tanórai foglalkozások száma nem lenne elegendő a teljes álláshoz. Másrészt az iskola szakmai tevékenységét, sokszínűségét – így a tanulók érdekét – szolgálja az egyéb foglalkozások megtartása. Az intézményvezető felelőssége ezáltal megnőtt a tekintetben, hogy mire használja fel az egyéb foglalkozásokat, továbbá biztosítania kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a pedagógusok között.

3.3

Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések

3.3.1 A Pedagógiai Program megvalósítása A Nevelési Program A Pedagógiai Program az intézmények alapvető dokumentuma. Tulajdonképpen a hosszú távú tervek megfogalmazása, mely magába foglalja a nevelési programot, meghatározza az iskola arculatát, megfogalmazódnak benne a pedagógiai célok. Megvalósításának feltétele, hogy a nevelőtestület minden tagja részt vegyen az elkészítésében, a megfogalmazott célokat magáénak vallja. A benne foglaltak megvalósításáért az intézményvezető felelős. A kitűzött célok a tanévek során a nevelési-oktatási folyamatban valósulnak meg, ennek kereteit adja a tanév elején elkészítendő éves munkaterv. A Jókai Mór iskola Pedagógiai Programjában az iskola sajátos arculatát „az emelt szintű idegen nyelv - és testnevelés oktatás, illetve a természettudományi tantárgyak magasabb óraszámban való oktatása”-ként1 határozza meg. Számomra ez a meghatározás

nem

elég

sajátos,

nem

elég

egyéni.

Hiányolom

a

küldetésnyilatkozatot, az intézmény pedagógusai választhattak volna maguknak mottót, mely céljaikat tömören kifejezi. Meg kellene fogalmazni azokat a tulajdonságokat, melyek megkülönböztetik az iskolát más iskoláktól, amiért érdemes ebbe az intézménybe íratniuk a szülőknek gyermekeiket. Az emelt szintű idegen nyelvoktatás szinte minden általános iskola pedagógiai programjában szerepel. Tekintettel arra, hogy egy nemrégiben készült kutatás2 szerint a szülők 78%-a gondolja azt, hogy a nyelvoktatás a legfontosabb az iskolában, ez ma már társadalmi elvárás, így természetesen helye van a Pedagógiai Programban. Az emelt szintű 1 2

www.jokai16.hu Kutatópont – www.diakonkormanyzat.hu/Lists/Bejegyzések 2014.03.24.

12


testnevelés oktatás egy kicsit veszített értékéből a mindennapos testnevelés bevezetésével, de a fentebb említett kutatásban a szülők második helyre tették a sport fontosságát. Az is kiderül, hogy elégedettek és örömmel fogadták a bevezetett intézkedést. Az iskolánk eddigi arculatának fő jellegzetessége volt a sport előtérbe helyezése, ezután sem szeretném, ha háttérbe szorulna. A természettudományi tantárgyak magasabb óraszámban történő tanításának témájáról később írok. Az iskola pedagógiai programja a pedagógiai céljait az iskola-felhasználók igényeire alapozva határozza meg. Ez az a dokumentum, ami definiálja az intézmény értékeit, világossá teszi a közösen vállalt, megvalósítandó legfontosabb feladatokat. Akkor éri el célját, ha nem csak általános elveket fogalmaz meg, hanem konkrét célokat, feladatokat. Például válasszuk az egyik fő az célnak, sajátos arculatnak a környezettudatos magatartás kialakítását, fejlesztését, az egészséges életmódra való nevelést. Akkor ennek érdekében tanítsuk emelt szinten a testnevelést, emelt óraszámban a természettudományos tantárgyakat, kihasználva a kerettanterv adta szabad időkeret ennek a célnak az érdekében való felhasználását. Váljunk ÖKO iskolává, vezessük be a szelektív hulladékgyűjtést, alakítsunk ki az udvaron konyhakertet (évente változó osztályok felelősségének megszervezésével). Alakítsunk ki egy saját egészségnevelési programot, melyhez tökéletesen illenek az iskola már kialakult hagyományai, mint a Zöld Nap, erdei iskola, Egészségnap, Családi Nap, játszóház. Legyen sokféle sportolási, mozgási lehetőség az iskolában, az úszásoktatás bevezetése ebben az esetben még inkább a célunkat szolgálja. Színesíthetnénk az egyéb foglalkozások tartalmát a mozgáskultúrák több fajtájával, például néptánc, dráma és tánc szakkörökkel, tantárgyi órakeretbe történő beépítésével, hiszen e foglalkozások megtartásához rendelkezik a nevelőtestület olyan pedagógusokkal, akiknek végzettsége, affinitása lehetővé teszi a megtartásukat. Példát mutathatnánk mi pedagógusok a gyerekekkel való közös sportolással, kirándulásokkal. A nevelési célok meghatározásánál mindig a társadalmi elvárásokhoz kell igazodni. A nevelés legfontosabb feladata a személyiségformálás, biztosítani kell az egyén beilleszkedését a társadalomba, lehetőséget kell adni a fejlődésre. A mai társadalomban a családok megváltozott funkciója miatt az iskola kénytelen átvállalni egyre több funkciót, hiszen a gyermekek egyre több időt töltenek az intézményben. A 13


nevelési célok elérése érdekében meghatározott feladatokat a következő területeken lehetne konkretizálni: értelmi, politechnikai, erkölcsi, esztétikai, testi nevelés. Az értelmi nevelés során egyrészt a konkrét ismeretek átadása, másrészt az ismeretek elsajátíttatása közben a különböző kompetenciák fejlesztése a legfontosabb feladat. Politechnikai nevelés alatt egy általános műszaki szemléletmód kialakítását érthetjük. Fontos feladat a természettudományos törvényszerűségek gyakorlatban való megismertetése a tanulókkal, a modern technika használatában való jártasság kialakítása. Az erkölcsi nevelés során meg kell ismertetni a tanulókkal az elfogadott erkölcsi normákat, szabályokat. A különböző tananyagok feldolgozása közben a helyes magatartásforma elfogadtatásához tudatosítani kell a következményeket, okokozati összefüggéseket, hogy a normák beépüljenek a gondolkodásba. Az esztétikai nevelés alapja az esztétikai élmény biztosítása, az iskolai környezet esztétikus kialakítása. A gyermekek egészséges fejlődéséhez elmaradhatatlan terület a testi nevelés. Nagyon sok olyan probléma van, mely ráirányítja a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. A Nemzeti Alaptantervben is ezek a feladatok jelennek meg, úgy gondolom, hogy a Pedagógiai Programban ezekre a területekre megfogalmazott konkrét célokat, feladatokat lehetne meghatározni. A pedagógiai célokat nem lehet külön választani a nevelési céloktól, mindkettő a személyiségfejlesztést szolgálja. Az oktatási célok a tanulási-tanítási folyamat eredményeként, a tananyag feldolgozása során valósulnak meg. Az iskola részvétele a TÁMOP 3.1.4 pályázatban nagyon jó döntés volt. A kompetenciaalapú oktatást a pályázat lezárását követően is folytatni kellene. A pedagógiai tevékenység sikerének feltétele, hogy a tanító, illetve a tanár a szakmai tudása

mellett

rendelkezzen

pedagógiai-pszichológiai

tudással

is.

Olyan

nevelőtestületet szeretnék, melynek minden tagjára igaz a következő idézet, akik hozzám hasonlóan érzik a felelősséget a munkájuk során. „A pedagógus a tanítványok személyiségének alakítója, műveltségének gazdája. Így ha nem szakértője is minden témának, de érdeklődő, tájékozott, nyitott ember” 3

3

Gombocz Jánosné: A pedagógia alapkérdései www.bgk.uni-obuda.hu

14


A Helyi tanterv A helyi tantervet a jogszabályi változások miatt valószínűleg többször is módosítani kell az év során. Az iskola pedagógusai az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott kerettanterveket építette be a helyi tantervébe. A kerettantervi óraszámok 10% szabad időkeretet biztosítanak a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak,melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthetnek meg. Az iskola Helyi tanterve szerint ezt a rendelkezésre álló keretet nem sajátos tartalommal töltötte meg, hanem gyakorlásra, kompetenciafejlesztésre használja fel. A

kerettantervek

felmenő

rendszerben

történő

bevezetése

során

fokozott

figyelemmel kell kísérni, hogy a nevelési célok meghatározása tükrében esetleg mire használják ki ezt a 10%-os időkeretet. Az egyenletes terhelés megvalósítása érdekében azon is el lehetne gondolkodni – az igények felmérésével összeegyeztetve -, hogy az 1-2. évfolyamon az egész napos iskola bevezetése milyen előnyökkel járna. Az is gondolkodóba ejtett, hogy érdemes-e egy új tantárgyat heti 0,5 órában bevezetni, mint ahogy megjelenik az informatika tantárgy 3. évfolyamon. Nagyon jól tudjuk a pedagógiai gyakorlatból, hogy ha kéthetente egy óránk van a gyerekekkel, tulajdonképpen mindig elölről kezdjük az ismeretek átadását, mert nincs lehetőség a kellő idejű gyakorlásra, a bevésődésre. Azt pedig végképp nem értem, hogy már 34.évfolyamon megjelenik az informatika tantárgy oktatása, de az 5. évfolyamon nem, csak 6.-tól lesz újból kötelező tantárgy. A 2013/2014. tanévi tantárgyfelosztásból az is látszódik, hogy a jelenlegi 5. évfolyamon sem tanul mindenki informatika tantárgyat. Nem tartom szerencsésnek az ilyen felosztást, mert az elkövetkezendő években nem teszi lehetővé majd az átjárhatóságot csoportok között, illetve az órarendkészítéskor is problémát okozhat. Nagyon jó, ha az iskola arculatát a természettudományos tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatása is jellemzi, hogy a 7-8. évfolyamon a választott tantárgyak óraszáma ténylegesen növelésre került, de mindenféleképpen ki kell egészíteni egyéb természettudományos foglalkozásokkal, például korrepetálás, szakkörök, projektek megtartásával. 15


A csoportbontások elveit, szabályait részletesebben, konkrétabban is meg lehetne fogalmazni. Az elkövetkezendő időszak (5-7 év) egyik fontos szervezési feladata lesz a mindennapos

testnevelés

bevezetése

a

további

évfolyamokon,

illetve

a

kerettantervek változásainak követése a különböző évfolyamokon, mely problémák jelentkezni fognak a tantárgyfelosztás és az órarendkészítés közben. 3.3.2 Kompetenciamérések eredményei, fejlesztési javaslatok Az Országos kompetenciamérések 2001 őszén kezdődtek el. Az egységes szövegértés és matematikai képességskála bevezetése a 2008. évi méréstől biztosítja az összehasonlíthatóságot, a fejlődés nyomon követését. A 2012-es Országos jelentésből4 megtudhatjuk azonban, hogy az eltelt 5 év alatt sem a matematikai eszköztudás, sem a szövegértés területén nem következtethetünk az eredményekből

fejlődésre,

igaz

teljesítményromlásra

sem.

Minden

iskola

pedagógusainak feladata, hogy kiértékelje az előző évek mérésének eredményeit, annak érdekében, hogy megtaláljuk a megoldást a tanulók tényleges fejlesztésére. Jelen pillanatban ugyanis az iskola nem képes a különböző családi háttérből érkező gyermekek képességeit úgy fejleszteni, hogy a hátrányokat enyhítse. Az Országos jelentés szerint ugyanis a „tanulói teljesítménykülönbségeket nem az iskolák vagy a bennük

folyó

oktatási

munka

minősége,

hanem

elsősorban

a

különböző

településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői, valamint a 6. évfolyamra kialakult fejlettségbeli különbségek magyarázzák.”5 Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető OKM FIT elemző szoftver használata lehetőséget ad sokféle elemzés készítésére, melyet minden iskolának jobban ki kellene használnia. A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések segítségével az intézmények összehasonlíthatják teljesítményüket a hasonló jellemzőkkel rendelkező iskolákkal, megállapíthatják, hogy jobb vagy rosszabb eredményt értek el a korábbi évekhez képest, illetve ahhoz viszonyítva, ami az iskola tanulói összetétele alapján várható lenne.

4 5

www.oktatas.hu Országos jelentés 2012 – www.oktatas.hu

16


Miért is olyan fontos ez a mérés? Mert jelenleg ez az egyetlen olyan mérés, amelynek

segítségével

összehasonlíthatjuk

a

különböző

iskolában

tanulók

teljesítményét. Másrészt olyan ok-okozati összefüggések birtokába juthatunk, melyek felhasználásával eredményesebbé tehetjük az iskolában folyó oktató munkát. Természetesen azért is fontos, mert jogszabály írja elő az eredmények nyilvánossá tételét, tehát a szülők is össze tudják hasonlítani az iskolákat.

Éppen ezért sok

energiát kell fektetni a mérési eredmények elemzésébe, de az első feladat az lenne, hogy minden pedagógussal meg kellene értetni a kiolvasható adatokat, értelmezni kellene a kiértékeléskor használt fogalmakat. Tekintettel arra, hogy ez a vezetői program nem alkalmas az eredmények olyan fokú elemzésére, ami az iskolában folyó pedagógiai munkát befolyásolhatná, azonban az általános megállapítások is segíthetnek a közös gondolkodás megindulásában. A következő diagramok segítségével szeretném bemutatni az eltelt 5 év eredményeit.

17


Matematika

1681

1700 1633

1650 1600

1640

1586

1579

1545 1550

1512

1643

1511

1532 1504

1502

1500 1450 1400 2008

2009

2010

2011

6. évfolyam

2012

2013

8. évfolyam

A fenti ábra mutatja a 2008-as méréstől kezdve a 6. és 8. évfolyamosok matematikai eszköztudásban elért átlagpontjainak alakulását. Láthatjuk, hogy a 6. évfolyamosok eredménye a 2011-es év után kis mértékben visszaesett, ezzel szemben a 8. évfolyamosok

eredménye

folyamatosan

javult.

Ebből

még

messzemenő

következtetéseket nem lehet levonni, de érdemes lenne elgondolkodni az alsó és felső tagozat közötti átmenet problémáján. Az intézményben eltöltött két utolsó évem alatt kezdtünk el intenzívebben foglalkozni ezzel a témakörrel, mert úgy éreztük, hogy jobban is segíthetnénk az átmenetet. Az alsós és felsős munkaközösségek közösen kezdtek gondolkodni, megbeszéltük, hogy lehetőség szerint többször kellene hospitálni egymásnál, hogy jobban megismerjük a két tagozaton a különböző módszertani eljárásokat, a tananyagot, a követelményeket. Ezt a közös munkát mindenféleképpen folytatnám, ha lehetőséget kapnék. Az is érdekes lehet, ha visszakeresnénk, hogyan változtak a tantárgy óraszámai az évek alatt, illetve a csoportbontások, hogyan alakultak.

18


Matematika 6. évfolyam 2013

2012 Jókai budapesti 2011

országos

2010 0

500

1000

1500

2000

Matematika 8. évfolyam 2013

2012 Jókai budapesti 2011

országos

2010 0

500

1000

1500

2000

A fenti két diagram mutatja az iskolai eredményeket összehasonlítva az országos és a budapesti iskolák eredményeivel. Mindkét évfolyam teljesítménye jobb az országos átlagnál, de a budapesti átlagot már nem sikerült meghaladni. Ezen azért érdemes elgondolkodni. Természetesen fontos elhelyezni iskolánkat a kerületi iskolák között is. A mellékletben található ábrák segítségével 2008-tól 2013-ig a kerületi iskolák teljesítményét

vetettem

össze

a

Jókai

iskola

tanulóinak

teljesítményével.

(6.1.1.sz.melléklet-matematika) Az intézmény tanulóinak átlagpontjai alapján a kerületi iskolák között a középmezőnyben helyezkedik el. A 2008-as és 2012-es évet kivéve, amikor a sor végére kerültünk. Ennek okait sokkal nehezebb lenne felkutatni, 19


hiszen az kiderült, hogy milyen sokat számít az adott évfolyam tanulói összetétele. Tekintettel arra, hogy a szülők is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, és általában nem szakértői a mérésnek, azt a következtetést vonhatják le az eredményekből, hogy egyik iskola jobb mint a másik. Ezért is érdekünk, hogy a tanulói összetétel kedvező legyen, mert előnyben indulnak azok az iskolák, akik jó hírnevük miatt a kedvező szociális hátterű gyerekeket iskolázhatják be. Szövegértés A szövegértés területén is elvégeztem a fenti összehasonlításokat.

1650

1660 1632

1640 1620 1600

1621

1594

1580 1560

1621

1551

1570 1562 1545

1555

1549 1532

1540

6. évfolyam 8. évfolyam

1520 1500 1480 1460 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Jól látszódik, hogy a 6. évfolyamosok teljesítménye szinte minden évben hasonló, ezzel szemben a 8. évfolyamosok teljesítményében nagyobb különbségek is mutatkoznak, például a 2009 és 2011-es év eltérése már 80 pont. A 6. évfolyamosok kiegyenlítettebb teljesítménye esetleg mutathatja azt az összefüggést is, ami a két tantárgy oktatásának módszertani eltérésében, illetve a mindennapi használatában van. A matematikai eszköztudás nem tud beépülni annyira a gyerekek hétköznapi életébe a modern technikai eszközöknek köszönhetően. Már nem számolnak semmit fejben, ott van a mobiltelefonon, a számítógépen is a számológép. Másrészt a családok életvitelében bekövetkezett változások miatt sem használják a megszerzett matematikai tudásukat, hiszen a családban a gyerekekre kiosztott házi munkák sem jelennek meg olyan szinten, mint egy-két évtizede, nem járnak például vásárolni, nem főznek-sütnek, méricskélnek együtt otthon az édesanyákkal. Ezzel szemben a szövegértés elmaradhatatlan a mindennapi életben is, akár könyvet, akár e-bookot 20


olvasnak, vagy a facebook, az internet használatával, de rákényszerülnek a szövegértés „használatára”. Nézzük, hogy az országos, illetve a budapesti átlagokhoz képest milyen eredmények születtek szövegértés területén. Szövegértés 6. évfolyam 2013

2012

Jókai budapesti

2011

országos

2010 0

500

1000

1500

2000

Szövegértés 8. évfolyam 2013

2012

Jókai budapesti

2011

országos

2010 0

500

1000

1500

2000

Az országos átlagpontokat a szövegértés területén is sikerült minden évben meghaladni. A 6. évfolyamosok tekintetében a budapesti átlagokhoz nagyon közel álló eredmények születtek. A 8. évfolyamosok tekintetében is jobb a helyzet, mint a matematika területén. Ez a helyzet egyébként az ország szinte minden iskolájára igaz, általában szövegértés területén jobb eredmények születnek, mint a matematika területén. Ez is egy elgondolkodtató probléma, de nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, ezt a témát alaposan körbe kellene járni.

21


A mellékletben található ábrák segítségével 2008-tól 2013-ig a kerületi iskolák teljesítményét vetettem össze a Jókai iskola tanulóinak teljesítményével. (6.1.2.sz. melléklet szövegértés) A 6. évfolyam eredményei alapján ezen a területen is a középmezőnyben vagyunk, eltekintve a 2012. mérés eredményétől, ami visszaesést mutat. A 8. évfolyamos tanulók a 2008 és 2009-es méréskor még a kerületi iskolák közül a sor végén helyezkedtek el, de 2010-től itt is jobb eredmények születtek több iskolával szemben is. Két dologról nem esett még szó. Az egyik az alapszintet el nem érő tanulók aránya. Erről csak a 2013. évi mérés eredménye állt a rendelkezésemre, mely szerint a matematika területén a 6 .évfolyamon sajnos az országos aránnyal megegyező a 3. képességszintet el nem érő tanulók aránya az iskolánkban. A többi területen és évfolyamon az országos aránynál kevesebben vannak az alapszintet el nem érők, a budapesti arányhoz hasonló számban. Matematika területén az alapszintet el nem érők aránya 45 40 35 30 25

6. évfolyam

20

8. évfolyam

15 10 5 0 Jókai

országos

budapesti

22


A szövegértés területén az alapszintet el nem érők aránya 40 35 30 25

6. évfolyam

20

8. évfolyam

15 10 5 0 Jókai

országos

budapesti

Utoljára hagytam a pedagógusok számára legfontosabb eredmény értékelését. Ez pedig a hozzáadott pedagógiai érték, a CSH-index. Az eddigi eredményeket megvizsgálva az derül ki a jelentésekből, hogy általában az eredmények a regressziós egyenes vannak, vagyis az iskola a CSH-indexének megfelelően teljesített. Ez sajnos azonban nem jó hír. Azt jelenti, hogy a hozzáadott pedagógiai értékünk nem mérhető. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tanítunk jól, hanem azt, hogy mi sem vagyunk képesek a hozzánk beíratott gyermekek képességbeli különbségeit enyhíteni. Ahhoz, hogy ezen a téren fejlődés álljon be az ország minden pedagógusának, szakemberének dolgoznia kell. Mit tehetünk mi itt az iskolában?  A kompetenciamérések eredményeinek elemzését, kiértékelést minden évben el kell végezni.  Felül kell vizsgálni a tanmeneteket.  Meg

kell

keresni

azokat

a

kompetenciaalapú

tankönyveket,

melyek

segíthetnek a képességfejlesztésben.  Újra kell gondolni a belső és külső továbbképzések tematikáját.  El kell gondolkodni a módszertani megújulás lehetőségein.  Nagyobb

hangsúlyt

kell

helyezni

képességfejlesztésre.

23

a

tanórán

kívüli

differenciált


3.4

Minőségirányítási feladatok

A minőségirányítás, minőségbiztosítás területén is nagy változások kezdődtek. Az elmúlt évtized nemzetközi kutatási eredményei azt mutatják, hogy a sikeres oktatási rendszerek kulcsembere a pedagógus. Az oktatáspolitika legfontosabb célja, hogy a pedagógushivatást olyan emberek válasszák, olyan emberek maradjanak a pályán, akik biztosítani tudják a gyermekek fejlesztését. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen szükség van visszaállítani a pedagógusok presztízsét, a pedagógushivatás elismerését, mind anyagilag, mind erkölcsileg. Ennek érdekében került bevezetésre a pedagógus-életpályamodell. A nevelő-oktató munkának az alapját eddig az intézmény által megválasztott minőségpolitika és az ennek végrehajtása érdekében kialakított minőségbiztosítás adta. Az intézményben folyó pedagógiai munka és a pedagógusok egyéni munkája is folyamatos értékelés alatt volt. Ezek az értékelések azonban

nem

voltak

összehasonlíthatók,

a

különböző

iskolák

különböző

minősítéseket vezettek be. A mostani rendszer előnye lehet, hogy az egész ország területén egységes szempontok alapján értékelik majd az iskolákat, a vezetőket és a pedagógusokat is. A

Jókai

iskolában

több

éven

keresztül

voltam

tagja,

illetve

vezetője

a

minőségfejlesztési csoportnak. Az akkori jogszabályoknak megfelelően rendszeresen mértük az iskola partnereinek elégedettségét. Ezeket a méréseket továbbra is nagyon fontosnak tartanám, mert lehet bármilyen egységes szempontú értékelő rendszer, a közvetlen partnerek visszajelzése a legmeghatározóbb az iskola számára. A szülők és a tanulók elvárásainak, véleményüknek megismerésével tudjuk folyamatosan fejleszteni az iskolában folyó munkát. A 2009/2010-es tanév mérési eredményei álltak csak rendelkezésemre, mely mérést még én vezettem. Az iskola honlapján nem találtam újabb mérésről készült beszámolót. Jónak tartanám, ha a mérések rendszeresen megtörténnének és a beszámolók felkerülnének az iskolai honlapra. A korábbi felmérésekből kiderült, hogy a szülők többsége az ismerősök által beszerzett információkon kívül a honlapról tájékozódik elsősorban. Az akkori erősségek szerint mind a szülők, mind a tanulók többsége elégedett volt az osztályközösséggel, jól érezték magukat az iskolában. Természetesen fontos célkitűzésem lenne a jó közérzet megtartása, ahová szívesen

24


járnak a gyerekek, ott szívesebben is tanulnak. A szülők elégedettek voltak pedagógusaink szakmai munkájával, kedvességükkel. A színvonalas szakmai munka folyamatos belső és külső értékelést kíván. A vezető feladata a minőségirányítás. Ennek sikeres teljesítése érdekében a vezetői funkciók (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés) kiegészülnek a folyamatos mérési feladatokkal.

3.5

Szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra

Mi a szervezet? Jelen esetben a nevelőtestület, a tanulók és a szülők alkotta közösségek. Minden munkahelyen megfigyelhető, hogy kik érzik jól magukat az adott intézményben és kik azok, akik nem tudnak azonosulni a munkahellyel. A vezető felelőssége a szervezet hatékony működtetése, melybe beletartozik a megfelelő légkör kialakítása, az új munkatársak kiválasztása, a kommunikáció,a hagyományok ápolása. Szükség van közösségi jegyekre, szimbólumokra, sajátos arculatra. A diákoknak is érezniük, látniuk kell azokat az iskola által közvetített közös értékeket, amelyen keresztül azonosulni tudnak az intézménnyel. Ezek között vannak olyan szimbólumok, amelyeket meg lehetne újítani, lehetne újabbakat bevezetni. Például az iskolai dokumentumok egységes formája kreatívabb, esztétikusabb alakban is megjelenhetne. Több éve emlegettük az iskolai egyenpóló, kendő vagy kitűző bevezetését. Az iskolai csengődallam megváltoztatásának igénye is sokszor felmerült már. Nagyon fontos az első benyomás, aki belép az épületbe esztétikus, tiszta környezetet, kedves, nyugodt nevelőket, udvarias, segítőkész gyerekeket lásson. Céljaim:  A közös cél, a küldetésnyilatkozat megfogalmazása.  Demokratikus vezetési stílus kialakítása.  Következetes, egyértelmű feladat- hatáskör-felelősség megosztás. Ha az átadott feladathoz nem adok megfelelő hatáskört, akkor nem várhatom el a felelősséget.  Hatékony kommunikáció, információáramlás biztosítása.  A „MI” érzés kialakítása. Mindenki azt érezhesse, hogy öröm ebbe a közösségbe tartozni. 25


4. Kapcsolatrendszer 4.1

Együttműködés az intézményen kívüli szervezetekkel

Az iskola partnereivel történő kapcsolattartás több szempontból is fontos. Egyrészt a hatékony

együttműködés

elengedhetetlen

feltétele

a

korrekt

tájékoztatásra,

bizalomra épülő kapcsolatok fenntartása a különböző szervezetekkel. Másrészt a tudatosan tervezett együttműködés, a jó kapcsolatok rendszere az intézményről kialakított képet is befolyásolja. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XVI. Tankerülete Az iskolák állami fenntartásba vétele óta az intézmény közvetlen fenntartója a tankerület. Tekintettel arra, hogy jelenleg a tankerület dolgozója vagyok, azt hiszem, nálam jobban senki nem tudja, milyen fontos lenne a lehető legszorosabb kapcsolat fenntartása a tankerületi igazgatóval és munkatársaival. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy ha megbízást kapnék az intézményvezetői beosztásra, kamatoztatni tudnám az itt megszerzett tudásomat. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzata 2013. január elsejétől az önkormányzat a működtetője az iskolának. Több éves tapasztalat mutatja, hogy az önkormányzat az egyik legfőbb támogatója az iskoláknak, lehetőségeihez mérten rendszeresen segíti a pedagógusok munkáját anyagi és erkölcsi elismerésével. Elkötelezettségéhez tartva magát fejleszti az iskolaépületeket. Az önkormányzat által fenntartott Kerületgazda Szolgáltató Szervezet látja el a működtetéssel járó feladatokat. Nincsenek könnyű helyzetben az intézményvezetők a megváltozott hatáskörök tekintetében, de úgy gondolom, hogy éppen ezért szükséges az együttműködés konfliktusmentes megoldása. Tanulóink megfelelő ellátása érdekében kell biztosítani a következő szervezetekkel is a kapcsolattartást: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. Kerületi Tagintézménye, Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat, XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata. A beiskolázás, a leendő elsősök megfelelő számának biztosítása és az iskolakezdés zökkenőmentes megszervezése érdekében fontos a jó kapcsolat a kerületi óvodákkal. Szeretném megvalósítani azt a régi elképzelésemet, hogy az iskola 26


pedagógusai

és

az

óvodapedagógusok

lehetőséget

kapjanak

a

közvetlen

tapasztalatcserére, hospitálásokra. A hit- és erkölcstan tantárgy bevezetésével még szorosabbá válik az iskola kapcsolata az egyházakkal. A kerületben működő civil szervezetek és egyesületek is kapcsolatban állnak az iskolával. Javasolnám a XVI. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzattal való kapcsolattartás felfrissítését a német nyelvoktatást választó, létszámukban ismét megnövekedni látszó tanulók érdeklődésének felkeltése érdekében.

4.2

Együttműködés az intézményen belüli szervezetekkel

A Szülői Szervezettel kialakítandó jó kapcsolat az intézmény céljaival való egyetértés, a pedagógusok iránti bizalom érzése nélkül lehetetlen. Törekedni kell arra, hogy ne csak a kötelező értekezleteken, fogadóórákon jelenhessenek meg a szülők az iskolában, hanem a már hagyományossá vált iskolai programokon és akár új fórumokon is. Szülők és pedagógusok célja a gyermekek személyiségformálása, képességfejlesztése, még akkor is ha nem ugyanazokat a módszereket használják. Ugyanilyen

fontos

a

diákönkormányzat

munkájának

segítése,

a

tanulók

önállósodásának, önszerveződésének támogatása. Lehetőséget kell biztosítani számukra,

hogy

az

őket

érintő

kérdésekben

megtanulják

tisztelettudóan,

közérthetően véleményüket kifejezni, megismerhessék azokat az eljárásokat, ahogyan érdekeiket képviselhetik. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek képviselik a dolgozók érdekeit. Biztosítani kell számukra a jogszabályokban meghatározott jogokat. Feltétlenül kikérném a véleményüket minden olyan döntés előtt, ami befolyásolja a dolgozók érdekeit. Az iskola alapítványa támogatja a tanulókat, iskolai programokat. Szükség lenne a szülőkkel jobban megismertetni az alapítvány munkáját, fel kellene kutatni olyan cégeket, akik szintén támogatni tudnák ebben a formában az iskolát.

27


5. Összegzés ”Kell,

hogy

amiket

tíz

történjenek! nemzedék

Olyan

csodák,

megemlegessen.

Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősítsék.” (Jókai Mór)

Jókai Mór felemelő idézetével szeretném zárni pályázatomat, mert hiszek abban, hogy nekünk, pedagógusoknak kell példát mutatnunk és erre képesek is vagyunk. Számomra az a csoda, hogy abba a közösségbe tartozhatom, tartozhattam, akiknek az a feladata-munkája, hogy a gyermekeket bevezethessék a betűk és számok rejtelmébe. Az első órám megtartása óta a tanítás minden pillanatát élveztem. Nem készültem kifejezetten a vezetői szerepre, de minden eddigi munkahelyemen „megtalált” ez a feladat. Az intézményvezető-helyettesi megbízásom óta érzem, hogy a megszerzett tapasztalataimat, tudásomat az iskola szolgálatába tudnám állítani. Számomra nem teher az egész életen át tartó tanulás, szívesen képzem magam. Úgy érzem, a megbízatás nagy kihívás és nagy lehetőség lenne arra, hogy bebizonyítsam, rátermett vagyok erre a feladatra. A Jókai iskolában jól képzett nevelőtestületben,

sok

tehetséges

kollégával

dolgozhattam

együtt.

Legfőbb

célkitűzésemnek tekinteném megerősíteni őket a munkájuk elismerésében, motiválni a további feladatok ellátására. Olyan őszinte, nyugodt légkört szeretnék biztosítani számukra, mely lehetővé teszi a magas színvonalú pedagógiai munkát. Olyan vezetővé szeretnék válni, aki a következő kérdésekre keresi a választ:  Mi működik?  Mely célok visznek előbbre?  Milyen megoldásokkal érhető el jobb eredmény?  Hogyan növelhetjük erősségeinket? Fő céljaim összefoglalva:  Szeretném az iskola arculatát színesebbé, egyedibbé változtatni.  Szeretném

megfogalmazni

a

nevelőtestülettel

küldetésnyilatkozatát.

28

közösen

az

iskola


 Szeretném folytatni a kompetenciaalapú oktatást a TÁMOP pályázat befejezése után is.  Csapatot szeretnék építeni, amelynek minden tagja úgy érezheti, hogy munkáját elismerik, megbecsülik. Elképzeléseimet

csak a

nevelőtestület támogatásával tudom

megvalósítani.

Bizalmukat és bátorításukat szívesen fogadva készítettem el a vezetői programot. Úgy érzem, hogy mind az iskolában tanító pedagógusoknak, mind a fenntartónak bizonyítottam

elhivatottságomat,

szakmai

képességeimet,

megismerték

személyiségemet, így alkalmasnak és érdemesnek találnak a vezetői megbízásra. Fentiekre tekintettel a nevelőtestület, a szülői szervezet, a fenntartó és a működtető önkormányzat támogatásában bízva nyújtom be pályázatomat a Budapest XVI. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola intézményvezetői beosztására.

Steiner Zsoltné

29


6. Mellékletek 6.1

Kompetenciamérések eredményei a kerületi iskolákkal összehasonlítva

6.1.1 Matematika Matematika 6. évfolyam 2008.

1800 1600 1400 1200 A

B

C

D

E

F

G

H

I

JÓKAI

K

H

I

J

H

I

J

Matematika 6. évfolyam 2009. 1700 1600 1500 1400 1300 1200 A

B

C

D

E

F

JÓKAI

G

Matematika 6. évfolyam 2010. 1800 1700 1600 1500 1400 1300 A

B

C

D

E

F

30

JÓKAI

G


Matematika 6. évfolyam 2011.

1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 1300 A

B

C

JÓKAI

D

E

F

G

H

I

J

I

J

JÓKAI


1700 1650 1600 1550 1500 1450 A

B

C

D

E

F

G

H

Matematika 6. évfolyam 2013. 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 1300 A

B

C

D

E

JÓKAI

31

F

G

H

I

J



2000 1500 1000 500 0 A

B

C

D

E

F

G

H

JÓKAI

I

J

I

JÓKAI

J

H

I

J


1700 1650 1600 1550 1500 1450 A

B

C

D

E

F

G

H


2000 1500 1000 500 0 A

B

C

D

E

JÓKAI

32

F

G



1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 A

B

C

D

JÓKAI

E

F

G

H

I

J

H

I

J

H

I

J

Matematika 8. évfolyam 2012. 2000 1500 1000 500 0 A

B

C

D

E

F

G

JÓKAI

Matematika 8. évfolyam 2013. 1800 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 A

B

C

D

E

JÓKAI

33

F

G


6.1.2 Szövegértés Szövegértés 6. évfolyam 2008. 2000 1500 1000 500 0 A

B

C

D

E

F

G

H

JÓKAI

I

J

H

I

J

H

I

J

Szövegértés 6. évfolyam 2009. 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 A

B

C

D

JÓKAI

E

F

G


B

C

D

JÓKAI

E

34

F

G


Szövegértés 6. évfolyam 2011. 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 1300 1250 A

B

C

D

JÓKAI

E

F

G

H

I

J

I

JÓKAI

J

H

I

J

Szövegértés 6. évfolyam 2012. 1650 1600 1550 1500 1450 A

B

C

D

E

F

G

H

Szövegértés 6. évfolyam 2013. 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 A

B

C

D

E

F

35

JÓKAI

G


Szövegértés 8. évfolyam 2008. 2000 1500 1000 500 0 A

B

C

D

E

F

G

H

JÓKAI

I

J

I

JÓKAI

J

H

I

J


B

C

D

E

F

G

H

Szövegértés 8. évfolyam 2010. 1800 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 A

B

C

D

E

JÓKAI

36

F

G


Szövegértés 8. évfolyam 2011. 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 A

B

C

JÓKAI

D

E

F

G

H

I

J

H

I

J

H

I

J


B

C

D

E

JÓKAI

F

G


B

C

JÓKAI

D

E

37

F

G

BUDAPEST XVI. KERÜLETI JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA

Recommend Documents