BUDAPEST, XVI. KERÜLET, KERTVÁROS, TÖBBCÉLÚ SPORTCSARNOK
TARTALOMJEGYZÉK Szöveges anyag Műszaki leírások Építészet Tartószerkezet Épületgépészet Villamos berendezések Helyiséglista Lezárt boríték Tervek 01 02 03 04
Helyszínrajzok +0,00 szint alaprajz, a-a metszet, homlokzatok +3,20 szint alaprajz, b-b metszet, homlokzatok +6,00 szint alaprajz, látványképek
m=1:500 m=1:200 m=1:200 m=1:200
ÉPÍTÉSZET Történet: Az Ikarus sporttelep, több mint 60 éves története alatt igen érdekes, már-már egy élő organizmushoz hasonló életpályát futott be. Kezdetben fiatalos, lendületes karakterrel rendelkezett (lásd mellékelt kép), melynek fő jellegzetessége, a környezetétől élesen elütő beépítési
Az idő múlásával magára hagyták, bőre megereszkedett, fiatalsága kopott, és már csak itt-ott utalt egykori önmagára.
struktúra, mely a sportfunkciók tájolási igényéből adódik. Ezzel párhuzamosan kialakult egyfajta „sávos” területhasználat is, ahol az egyes területszeletek, a belső útra „fűződtek” rá. Az egyes pályákat körbevevő földrézsűk miatt, ezek úgy tűnnek, mintha pecsétnyomóval ütötték volna őket a terepbe.
De a felszín alatt még magában hordozza a régi idők emlékét.
A sporttelep eredetileg egy egységet képezett, erre utal többek közt a belső feltáró (út) sétány és csak jelen állapotában van az a fura helyzet, hogy más /nem önkormányzati/ tulajdonban van. Ám városszerkezetileg, és belső hierarchikus rendszerét tekintve, sohasem vált két telekké.
Beépítés és épület koncepciója: A terület történeti áttekintéséből és jelenkori állapotának elemzéséből kiindulva célunk volt a kialakult, környező beépítéshez képest, merőben más beépítési struktúra, valamint az ehhez kapcsolódóan létrejött „sávos” területhasználat folytatása. A sporttelep rétegzettségét gazdagítva, sávos szabdaltságával párhuzamosan megjelent a területnek szintbeli osztottsága is. A tervezési helyszínt városi kontextusba helyezve, indokolt a terület Margit utca felőli megközelítése, gondolva a funkcióból eredő, nagyfokú gépkocsiforgalom terhelésére. Továbbá mindenképp kapcsolódni szerettünk volna, a tömbbelsőben már kialakult belső feltáró (út-) sétányhoz, ami szerintünk alkalmas lehet a sporttelep gyalogos megközelítésére, kedves barátságos útvonalat kínálva a sportkedvelő látogatók számára. A sportcsarnokot ennek a kétirányú megközelítésnek a gyújtópontjában helyeztük el, nagyjából a tervezési telek súlypontjában, kapcsolódva a Margit utcai nagy forgalombírású úthoz, az onnan nyíló, meglévő kapuhoz, valamint a belső gyalogos dominanciájú sétányhoz. Az épület által kijelölt sávhoz nyugati oldalon kapcsolódik a funkcióhoz méretezett park(oló), aminek kialakításánál elsőrendű szempont volt a területen kialakult dús növényzethez való érzékeny kapcsolódás. A nevéből is érzékelhetően, egy fákkal, bokrokkal, virágokkal (padokkal) sűrűn telepített sávot képzeltünk el, ami a parkok és parkolók közti éles határt hivatott elmosni. Ide tartozik, mégis saját „műveletlen” területet határol le a Margit utca – Bátony utca sarkán meglévő vízkivételi kút, kellő távolságot teremtve ezzel a környező beépítés és a területen zajló élet között. Mindemellett keretet adva ennek a részterületnek, a park(oló) egy meghatározó elemévé tud válni. A telek átellenes, szintén kiemelt oldalán helyeztük el a II. ütemben készülő, egy épülettömegként megfogalmazott tornatermet és klubbal kiegészített sportszállót. A két emelt szinten elhelyezkedő épületsáv között, a terület legmélyebben fekvő sávjában, mint egy „mederben” képzeltük el további szabadtéri sportpályák telepítését. A múltban, földrézsűkkel egyenként körbevett teniszpályák elaprózott „analógiáját” szerettük volna léptékváltással átültetni a jelenben. Így a „mederben” lévő pályák hol meredekebb, hol lankásabb földrézsűvel, hol pedig épülettömeggel határoltak. Központi helyzetüknél fogva képesek erős kapcsolatot kialakítani a széleken lévő épületfunkciókkal, összefésülve ezzel a kialakított sávokat, biztosítva a terület koherens működését. Tehát a tervezett telepítésben értelmezett sávok, egymással szoros összefüggésben értelmezendők, mégis lineárisan felfűzve kapcsolódnak a területet rendező, kedvelt, jó hangulatú sétányhoz így erősítve tovább a sporttelep egységes működését a jövőben. Az épület az előzőekben már említett analógiára épül, de nem csak a hasonlóság miatt, hanem praktikus megfontolások okán is. A terep adta szintkülönbséget kihasználva, könnyen és logikusan szétválasztható lett a közönség, és a sportolói forgalom. A nagy létszámú nézők „mozgatására” nincs szükség lépcsők, liftek stb. beiktatására, mert mindent könnyen áttekinthetően, és síkban megoldható. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy van egy „felső” szint (területsáv) ami a közönséget szolgálja, és van egy „alsó” sportszint, sáv, ami magába foglalja a játékteret, és a szabadtéri pályákat is. Ez a szintbeli tagozódás lehetőséget adott arra is, hogy az épület, a terepváltásra is tudjon, tömegmozgással (elcsúsztatással) reagálni. Így mintegy a rézsű folytatásaként tud az épület a pályák felé lelépcsőzni. Mindez együtt, szintbeli tagozódás, tömegek elcsúsztatása, az egyébként nagyméretű épület látványát, kisebb léptékű elemekre bontja. A klasszikus egyirányú
szerkesztés elhagyásával, sikerült elérni, hogy minden fontos nézőpont felé, az épület „arccal” forduljon, legyen ez a Margit utca, a sétány, vagy akár a szabadtéri pályák területe. TARTÓSZERKEZET A csarnok tetőszerkezetének kiválasztásánál az építészeti elképzelést szolgálva, a lehető legolcsóbb megoldást kerestük. Az elképzelt párhuzamos övű, vízszintes főtartók anyagválasztásánál megvizsgáltuk a különböző lehetőségeket. A hazai előregyártó üzemek termékeit végigvéve, mérlegelve, több üzem tervezőjével konzultálva megállapítottuk, hogy a közel ötven méteres (44 m) fesztávra nem gyártanak feszített vasbeton tartókat. A rétegelt - ragasztott fatartókat párhuzamos övű, vízszintes gerendaként a hazai gyakorlatban 36–42 méteres támaszközig gyártják. Elméletileg nyilván nem lenne akadálya a tervezett 44 méteres fesztávra legyártani a gerendákat, de két szempont miatt nem tartanánk gazdaságos szerkezetnek: az építészeti kialakításból adódó keretállásnál már csak páros főtartókkal lehet megoldani az áthidalást, illetve a párhuzamos övű kialakítás esetén a mértékadó igénybevételből számolt keresztmetszet a tartó teljes hosszára érvényes, gazdaságtalanul. A tervezett acél rácsostartók a tíz méteres pillérállásban elhelyezkedő monolit vasbeton pillérekre ülnek fel. Magasságuk 2,80 m, a közelítő számítások szerint a mértékadó öv rudak HE-B 280-as szelvényből kialakíthatók. A szaruk távolsága lehetővé teszi egy egyszerű, HE-A szelvényes, folytatólagos többtámaszú szelemenrendszer kialakítását (HE-A 200). A szelemenek osztásköze a rácsostartó felső övének csomópont - távolságából adódóan 2,20 méter, egyúttal biztosítják a felső nyomott övnek a kihajlással szembeni megfogását is. A rá merőleges födémelem a kis fesztávnak köszönhetően METAB típusú TR-85/280 acél trapézlemezzel megoldható. A rácsostartó gyártása viszonylag munkaigényes, viszont a szelvények szakaszos változtatásával (az alsó – felső öveknél, pl. HE-B szelvényről HE-A szelvényre váltva), illetve a függőleges és ferde rács rudaknál igénybevétel – csoportonként meghatározott szelvényekkel gazdaságos szerkezetet tudunk tervezni (az anyagfelhasználás az igénybevételeket követi). A rácsostartó lehetővé teszi, hogy a főtartókra merőleges közlekedő hidat, gépészeti, légtechnikai vezetékeket lehessen végigvinni a tartó űrszelvényén belül. A tartó szállítása, beépítése szempontjából is kedvező, hogy helyszíni illesztéssel lehet számolni. A párhuzamos övű kialakítás kedvező a fogadó monolit vasbeton pillérek szempontjából, mivel a függőleges erőkből nem keletkezik oldalirányú nyomóerő. ÉPÜLETGÉPÉSZET Sportcsarnokok létkérdése manapság az üzemeltetés költségek alacsony szinten tartása. Kívánatos ugyanakkor, hogy teltházas nyári rendezvény esetén a csarnoktér szellőző levegője hűtött legyen a sok esetben elviselhetetlenül magas külső hőmérséklet miatt. A létesítmény hőellátását és ezzel együtt hűtését is kútvízre alapozott hőszivattyúval kívánjuk biztosítani. A rendszer működésnek leírása előtt a számított épületgépészeti igényeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: Hőellátás – központi fűtés – hűtés: A csarnoképület hővesztesége: 150 kW, amely az alacsony hőátbocsátású szerkezetek alkalmazása miatt 6,1 W/m³ fajlagos értéket ad. Mesterséges szellőzéseket kell létesíteni az öltözői és vizes helyiségek, továbbá az ablaktalan helyiségek számára.
A számított légmennyiségek:
földszint: emelet É-i oldal emelet D-i oldal alsó gépészet szellőző gépház összesen:
7.600 m³/h 1.200 m³/h 1.300 m³/h 600 m³/h 300 m³/h 11.000 m³/h
Mesterséges szellőzést tervezünk csarnoktér számára. Nyilvánvaló módon igazából teltházas rendezvény esetén szükséges a gépi szellőzés, akkor viszont elkerülhetetlen. 1000 fő x 30 m³/h, fő = 30.000 m³/h Azt gondoljuk továbbá, hogy az erőnlétfejlesztőt feltehetőleg külső cég fogja működtetni, ezért a többitől eltérő igénybevétel és a korrekt elszámoltathatóság miatt külön kis légkezelőt irányoztunk elő számára 1.600m³/h mozgatott légmennyiséggel. A szellőzési hőigények a következők: - csarnokszellőzés: 30.000 m³/h, forgódobos hővisszanyerővel, - öltözői szellőzés: 11.000 m³/h, keresztáramú hővisszanyerővel, - erőnlétfejlesztő: 1.600 m³/h, keresztáramú hővisszanyerővel ,
hőigény: 95 kW hőigény: 56 kW hőigény: 8 kW
A minél kisebb gépek és szivattyúk, továbbá a minél jobb hatásfokú hőszivattyú alkalmazása miatt a különböző vizek számára a lelátó alatti térbe vízmedencéket terveztünk, amelyeket az alábbi megfontolások alapján méreteztünk. A napi hőigény maximum következő fűtés 16 órán át 16 x 150 x 0,67*= 1608 kWh csarnok szellőzés 4 x 95 x 0,67* = 254,6 kWh ( 4 órás programmal számolva) öltözők szellőzése 24 x 56 x 0,67*= 900,48 kWh (folyamatosan működik) erőnlétfejlesztő 4 x 8 x 0,67* = 21,44 kWh (4 órás üzemidővel számolva) Összesen: 2784,52 kWh * hiszen a nap folyamán -13 ºC-os méretezési külső hőmérséklet emelkedik
Az egy napi maximum hőigényt folyamatosan kívánjuk megtermelni, ez azt jelenti, hogy folyamatosan 2784,5/24 = 116 kW hőigényre van szükségünk. 3,5 jóságfokú hőszivattyúval számolva 90 kW teljesítményű hőszivattyúra van szükségünk, melynek elektromos igény 26 kW! A hőszivattyú a 11 ºC-os kútvizet 6 ºC-ra hűtése során elvont hővel állítja elő az 55/45 ºC-os fűtővizet. A folyamatosan működő 90 kW-os teljesítményű hőszivattyú 15,48 m³/h, azaz 260 l/min kútvizet hűti le és melegoldalon állítja elő a napi melegvíz igényt. (2784,52 x 860 /10.000 ) = 240 m³, A napi melegvízigény: A napi kútvízigény
240 m³/nap 370 m³/nap
A tartályokat 7,5 óra termelésére és fogyasztására méreteztük. A rendszer működése a következő: Létesíteni kell egy 240 l/min hozamú termelő kutat, valamint hozzá két nyelőkutat. A kútszivattyú a vizet a 112,5 m³-es kútvíz medencébe juttatja. A 90 kW-os hőszivattyú e
medence vizét hűti le és a 6 ºC-ra, a lehűtött vizet az előzővel azonos méretű (112,5 m³-es) hidegvíz medencébe juttatja, ahonnan szivattyú visszanyomja a nyelőkutakba. A hőszivattyú kondenzátor hője a 75 m³es melegvíz medencét fűti, az 55/45 ºC-os fűtési körök innen táplálkoznak. (légtechnikai rendszerek és központi fűtés). A kútvíz hőjéből „szivattyúzó” hőszivattyú a lehűtött kútvizet a nyelőkutakba visszaszivattyúzás előtt először hidegvíz juttatja, ezért „télen” is rendelkezésre áll 6/2 ºC-os hőfoklépcsővel a hideg energia, ezért szükség esetén FC-k, vagy az erőnlétfejlesztő hűtöttvíz ellátása innen megoldható A csarnokszellőzés nyári hűtésre ugyanakkor a hőszivattyút (=hűtőgépet) nem kell bekapcsolni, mert a kútvíz tartályban közel 5 órai hűtési igényt kielégítő hidegenergia „tározva” van. Használati melegvízellátás: A használati melegvíz termelésére, a lapos tetőfelületre napkollektorokat irányoztunk elő, mert az év nagy részében a kellően mértezett kollektor felület képes elegendő használati melegvizet termelni. A hőszivattyú 55/45 ºC hőfoklépcsőjű meleg oldalával nem célszerű hmv-t termelni, ezért a hiányzó napsugárzást elektromos patronnal kívánjuk pótolni. Közműbekötések: Az ingatlannak a Margit utcai 300 ac víznyomó csőről a Bátony utcai sarokponttól 48 m-re NA 150- mm méretű élő vízbekötése van, amely képes kielégíteni mind az ivóvíz, mind pedig e belső tűzivíz igényét. A Bátony utcában a 1,8 m mélyen a járdaszint alatt húzódik a közcsatorna, ezért a létesítményben keletkező szennyvíz átemeléséről gondoskodni kell. Gáz energiahordozót nem kívánunk igénybe venni, az előzőek alapján látható, hogy, így nem lesz gázbekötés, gázmérő, gázcső, kazánház, kazán és kémény. Szürkevíz (csapadékvíz) hasznosítás: A csapadékvizet, az épület mellett a földbe süllyesztett, cca 85m³-es tárolóba vezetjük, ahonnan, megfelelő szűrés után, a zöldfelületek locsolását biztosítjuk. Csapadékmentes időszakban a tárolót, a vízközmű hálózatról pótoljuk. Gépházak: A Ny-i oldali lelátók alatti gépészeti térbe kerülnek a víztatartályok úgy, hogy kútvíz és a hűtöttvíz tározók közvetlenül egymás mellé építhetők (D-i oldalon) és az É-i oldalon lévő kisebb térfogatú melegvíztározó közé telepítjük a hőszivattyút. A légkezelők számára pedig az épület D-i oldalának galéria szintjén létesítettünk szellőzőgépházat. VILLAMOS BERENDEZÉSEK Középfeszültségű (10kV-os) transzformátorállomás és elosztó berendezés: A létesítmény becsült egyidejű teljesítményigénye: ~ 400 kW. A fenti teljesítmény kiszolgálására a létesítménybe egy 1000kVA-es, 11/0,4kV –os száraz transzformátort tervezünk elhelyezni. A létesítmény „energia centruma” az épületben úgy került elhelyezésre, hogy a transzformátor által keltett mágneses zavar ne okozzon problémát, a tervezett elhelyezés folytán a trafóhelyiség EMC árnyékolására nincs szükség. Kisfeszültségű (0,4kV-os) főelosztó berendezések: A földszinti 0,4kV-os főelosztó helyiségben lesz elhelyezve a transzformátorhoz kapcsolódó 0,4 kV-os főelosztó berendezés. A létesítmény meddő teljesítményének kompenzálására a
0,4 kV-os főkapcsoló helyiségbe többlépcsős automatikával rendelkező, torló-fojtós kivitelű fázisjavító berendezést telepítünk. Világítási berendezés: A sportcsarnok küzdőtér világítása, a többcélú felhasználásnak megfelelően, több funkciót ki tud majd elégíteni. A küzdőtér világítását – a legszigorúbb igény figyelembe vételére – tervezzük, színkorrigált, nagynyomású fémhalogén fényforrású lámpatestek alkalmazásával, melynek egyenletessége a vízszintes és függőleges síkban egyaránt kielégíti a színes TV közvetítés igényeit (közepes vízszintes megvilágítási szint: 1500 lux, míg a közepes függőleges megvilágítási szint: 1000 lux). A tér többfunkciós kialakítása egymástól különböző, több megvilágítási szintet követel, melyet a világítás fokozatokban történő kapcsolásával biztosítunk. Az alkalmazandó világítási berendezések korszerű fényforrásokkal szereltek (LED, T5 fénycső, kompakt fénycső, fémhalogén), fényforrástól függően elektronikus előtéttel szerelve. A sportcsarnoki „mobil” színpadon kiépíthető scenikai berendezések részére erősáramú csatlakozásokat tervezünk. Tartalékvilágítás: A menekülési irány jelzésére kijáratmutató irányfény világítás készül. A kijárati útvonalakat jelző kijáratmutató lámpatestek központi akkumulátorról, készenléti üzemmódban üzemelnek. A tartalékvilágítás üzemideje 60 perc. Erőátviteli berendezések: A létesítmény területen az erőátviteli berendezést az MSZ 2364-702 figyelembevételével tervezzük. A különböző helyiségekben a rendeltetés által megszabott igényeknek megfelelő dugaszoló hálózat készül. A szerelvények védettsége a helyiségek jellegének megfelelően kerül kiválasztásra. A helyiségek bejáratánál a takarítás részére 230V-os csatlakozási lehetőséget biztosítunk. Az épületben a TV közvetítés részére (kamerák és extra világítás csatlakoztatására) nagyáramú dugaszoló aljzatokat tervezünk. Hiba(érintés)-, villám- és túlfeszültségvédelem: A hiba)érintés)védelem módja: Közüzemi hálózatra csatlakozásnál, TN-C rendszer. Az épületen belül: TN-S + védő egyenpotenciálra hozó hálózat, az MSZ 2364-5-54:2007 szabvány szerint építve. Az épületre az MSZ EN 62305:2006 szabvány előírásai szerinti villámvédelmi berendezést tervezünk. Gyengeáramú hálózatok: - Tűzjelző berendezés a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szerint - Számítógép/telefon, internet/WIFI (belső hálózat kialakítással); - Műsorvételi TV; - Vagyonvédelmi rendszer; - Hangosítási rendszer - Eredményjelző rendszer - Épületgépészeti automatika (BMS) rendszer
