Budapest, október

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA O RSZÁGGY LÉS H IVATAL A Érkezett:

2014 OKT 2 7.

B/1764. számú JELENTÉ S a közforgalmú gyógyszertárakró l

Előadó : Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere

Budapest, 2014 . október

Tartalom BEVEZETÉS

3

ÖSSZEFOGLALÓ

4

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - A 2010-BEN BEVEZETETT, A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRA K M Ű KÖDÉSI FELTÉTELEIT ÉRINT Ő ÁTALAKÍTÁS ELŐ ZMÉNYEI

7

1 .1 . A gyógyszertári szabályozás jellemz ő i 2006-ig

7

1 .2 . A szabályozás változása 2006-ban

8

1 .3 . A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs idő szak végén

9

II. A 2010-BEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK FINOMHANGOLÁSAI II . 1 . Jelent ő sebb jogszabály módosítások

13 13

11 .1 .1 . Patikaalapítási moratórium

13

11 .1 .2 . Új gyógyszertár létesítési szabályrendszer

13

11 .1 .3 . Demográfiai és geográfiai kritériumok

13

11 .1 .4 . Országos pályázat rendje

14

11 .1 .5 . Minimális gyógyszerészi tulajdon

15

11 .1 .6 . Személyi jogos gyógyszerész önálló képviseleti és menedzsment joga

16

11 .1 .7 . Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma

16

11 .1 .8 . További módosítások

16

II . 2 . Megjegyzések a deliberalizációs intézkedésekkel kapcsolatban

18

11 .3 . A gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedések

21

II . 3 .1 . A Patika Hitelprogramról

21

II . 3 .2 . A Patika Tő keprogramról

22

11 .3 .3 . Az el ő vásárlásról

23

Ill . A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE MA 111 .1 . A gyógyszertárak gazdasági helyzete

25 25

111 .1 .1 . Legfontosabb gazdasági adatok

25

111 .2 . A gyógyszertárak m ű ködésével összefüggésben nyújtott támogatások

33

111 .2 .1 . Közforgalmú gyógyszertárak m ű ködési célú támogatása

33

111 .2 .2 . Finanszírozási el ő leg

34

111 .2 .3 . Gyógyszerészi generikus ösztönz ő

35

111 .2 .4 . Gyógyszertárak árrésrendezése

36

111 .2 .5 . Gyógyszertári szolgáltatási díj

37

111 .3 . Fontosabb tények és adatok a hatósági gyakorlat köréb ő l

1

39

111 .4 . A gyógyszertárak szakmai helyzete

45

111 .4 .1 . Személyi jog rehabilitálása, szakmai kompetenciák fejlesztése

45

111 .4 .2 . Alapszint ű gyógyszerészi gondozás

45

111 .5 . Egyéb fontos szakmai változások

46

111 .5 .1 . Személyi minimumfeltételek bevezetése és képzés

46

III . 5 .2 . Marketing szabályok szigorítása

47

111 .6 . Jelenlegi kihívások, problémák

49

2

BEVEZETÉ S A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII . törvény (a továbbiakban : Gyftv .) 86/B . §-a elrendeli, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesítésér e vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és ténylege s hatásainak összevetése alapján a 2011 . január 1 . és 2014. július 1 . közötti időszakra vonatkozóan a Kormány 2014 . október 1 . napjáig jelentést terjesszen az Országgy űlés elé . A Jelentés a Gyftv . fent említett rendelkezése alapján készült . A Jelentés bemutatja a 2010 ben elfogadott, a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályozásváltozást kivált ó előzményeket, a szabályozásváltozás részleteit, a kapcsolódó további intézkedéseket és a közforgalmú gyógyszertárak m űködési feltételeit érint ő, 2010 óta folyó átalakítás hatásait . Jóllehet a Gyftv . fent említett rendelkezése alapján a Jelentés témája a gyógyszertára k létesítésére vonatkozik, a dokumentum összefoglalja a gyógyszertárak m űködéséve l kapcsolatos legfontosabb adatokat és információkat is . A Jelentés történelmi áttekintést nyújtó fejezete nagyobb id őszakot ölel fel, mint a Gyftv-be n meghatározott id őintervallum . Erre azonban elengedhetetlenül szükség van annak bemutatás a érdekében, hogy a 2010-ben bevezetett jogszabály módosítások sokkal inkább illeszkednek a gyógyszertári ágazat organikus fejl ődésébe, mint a 2006 és 2010 között érvényesül ő liberalizált modell . A Jelentés röviden kitér a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra is annak érdekében, hogy a lakossági gyógyszerellátás e szegmensének jelenlegi állapotáról i s tájékoztatást kapjon az Országgy űlés. A Jelentés elkészítésében segítséget nyújtott az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban : OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban : OEP) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (a továbbiakban : MGYK) .

3

ÖSSZEFOGLALÓ A gyógyszertárak működése terén 2006-ban bevezetett liberalizációs intézkedések – túl azo n hogy törést idéztek el ő a gyógyszertári ágazat 1994-ben kezd ődött organikus fejl ődésében – válságba sodorták a közvetlen lakossági gyógyszerellátást . A 2010-ben hivatalba lépő kormány 2010 októberében összefoglaló jelentést készített az Országgyűlés számára a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó, a biztonságos é s gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII. törvényben foglalt szabályok gyakorlat i megvalósulásáról, valamint a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetéséről (továbbiakban : J/1323 . jelentés, vagy jelentés) i. A jelentés összefoglalóan megállapította, hogy a gyógyszertárak létesítésének é s működtetésének engedélyezésére vonatkozó szabályozásban érintett kormányzati szervek é s állami hivatalok tapasztalatai alapján a 2006 . december 29-én bevezetett szabályozá s következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás min őségének általános javulás a elmaradt, sőt a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenlőtlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a működtetést veszélyeztető terhek is. Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdekű célnak a sérülését okozták . A 2010-ben meghirdetett Nemzeti Együttm űködés Programja „Itt az id ő, hogy megmentsük az egészségügyet!” fejezete a gyógyszertárak m űködését illetően az alábbiakat rögzítette : „A szocialista kormányzat gyógyszer-gazdaságossági törvénye rontott a gyógyszerellátá s biztonságán, a patikaalapítás liberalizációjának eredményeként pedig közel 600 kispatika ment csődbe . A törvény újragondolása, valamint a patikaalapítás újraszabályozás a elengedhetetlen . A kispatikák megmaradása nemcsak egészségpolitikai cél, hane m nemzetpolitikai cél is . Működő kispatikák nélkül nincs élhető vidék. Meg kell teremteni, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független m űködtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-m űködtetés. Ez a tervezett változás összhangban van az Európai Bíróság határozatával. ”

Amikor az Országgyűlés a patika-alapítási moratóriumot követően bevezette a gyógyszertárak létesítését érintő deliberalizációs intézkedéseket, a törvényhozó célja – összhangban a kormányprogrammal – a közvetlen lakossági gyógyszerellátásnak, mint az egészségügy i ellátórendszer működtetésében meghatározó szereppel és alapvet ő fontossággal bíró alapelemnek a stabilizálása volt . 2010-ben a J/1323 . jelentés a gyógyszerellátás szakmai színvonala és megbízhatósága, valamint a költségtakarékosság kapcsán többek között megállapította a szakmai színvona l csökkenését, a személyi minimumfeltételek jogszabályi szinten történ ő meghatározásának elmaradása miatt a szakszemélyzet gyógyszerész-asszisztens arány hátrányosan bekövetkezett változását, a merkantil szemlélet er ősödését az egészségügyi szolgáltatói jelleggel szemben, a döntéshozatal szakmaiságának gyengülését, a jogszabálysértésekkel szembeni jogi eszközö k http ://www .parlament .hu/irom39/01323/01323 .pdf

4

és így a hatósági fellépések kifogásolható hatásfokát, a nem kívánatos gazdaság i összefonódások elszaporodását, a jövedelmez őség csökkenését, az adósságállomán y növekedését, illetve a gyógyszerellátás veszélybe sodródását a kitelepüléseken . A lakosság megbízható és magas színvonalú gyógyszerellátásának biztosítására irányul ó folyamat kettős, amely több egymáshoz szervesen kapcsolódó cél megvalósulását is jelenti : - erősíteni a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató jellegét a puszta kiskereskedelm i szemlélettel szemben, - javítani a gyógyszertárak gazdasági m űködési feltételeit, - javítani a gyógyszertári szolgáltatások minőségét . A 2010-ben bevezetett Gyftv . módosítás a gyógyszertárak létesítése és m űködtetése tekintetében az alábbi alapvet ő elemeket tartalmazta: -

a közforgalmú gyógyszertárak létesítéséhez kapcsolódó demográfiai és geográfia i feltételek alóli kivételek megsz űntek, így azon a településen, ahol már m űködik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügy i államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha az új gyógyszertárral együt t számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50 000 lélekszámo t meghaladó településen legalább 4000, egyéb településen legalább 4500 lakos jut, és a meglév ő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertá r bejárata között ötvenezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyé b településeken legalább 300 méter távolság van ;

-

új patikát csak többségi gyógyszerészi tulajdonban álló vállalkozás létesíthet ;

-

a közforgalmú gyógyszertárakat m űködtető gazdasági társaságokban a gyógyszerész i tulajdonnak 2014 . január 1-jéig meg kell haladnia a 25%-ot és 2017 . január 1-jéig az 50%-ot;

-

nem kívánatos összefonódások elkerülése érdekében az egy személy vagy vállalkozá s tulajdonában álló gyógyszertárak száma felmenő rendszerben nem haladhatja meg a négyet és az újonnan létesülő gyógyszertárakban nem szerezhetnek tulajdon t gyógyszer nagykereskedők és gyógyszergyártók ;

-

az átláthatóság biztosítása érdekében az off-shore cégek tulajdonában a gyógyszertá r nem állhat ;

-

gyógyszertár létesítésére csak a települési önkormányzat kezdeményezésére vagy a z OTH által hivatalból van lehet őség a jogszabályi feltételek fennállta esetén ;

-

a személyi jog intézménye ismét érdemi tartalommal, valós jogosítványokkal let t bevezetve .

A gyógyszertárak létesítésére vonatkozó demográfiai és geográfiai korlátozások els ő sorban a gyógyszertárak működtetési feltételeinek javítását voltak hivatottak szolgálni, hiszen a z európai bírósági joggyakorlat által is elismert szempont az, hogy a tagállamok felel ősség i körébe tartozó egészségügyi ellátás m űködőképessége érdekében elfogadottak olyan intézkedések is, amelyek adott esetben a szabadpiaci m űködés korlátozása révén javítják az

5

intézmények így a gyógyszertárak gazdasági helyzetét, szolgálva ezzel az ellátásbiztonsá g erősítését. A működtetés feltételeinek javítása fontos volt azért, mert minden beteg számára megfelelő közelségben kell biztosítani a gyógyszertári ellátást, így meg kell akadályozni a gyógyszertárak ellehetetlenülését és azokat a nem kívánt koncentrációkat, amely révén — különösen a ritkábban lakott vidékeken — a betegek gyógyszertári ellátás nélkül maradhatnak . Továbbá meg kellett szüntetni egy olyan állapotot, amelyben a gyógyszertárak egymássa l történő versengése és költségoptimalizációs gyakorlata alacsonyabb színvonal ú betegellátáshoz vezet, továbbá a gyógyszerek ésszer űtlen felhasználását idézi elő. Az intézkedések bevezetését követő három és fél év elteltével elmondható, hogy a gyógyszertár létesítés során bevezetett változásoknak, a gyógyszerészek növekv ő szakma i felelősségvállalásának, a gazdasági felel ősség növekedésének, valamint egyes gyógyszerész i szolgáltatások esetén bevezetett, költségvetési forrásokból történ ő ellentételezésne k köszönhetően a közvetlen lakossági gyógyszerellátás gazdasági helyzete javult . Mindezek alapján megállapítható, hogy a gyógyszertári struktúraátalakítás eredményei alapján eg y takarékosabb, gazdaságosabban m űködő közvetlen lakossági gyógyszerellátó rendszer épü l ki, melyben megjelent a felel ősségteljes gazdálkodás elve . További fontos eredmény, hogy mára a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató funkciój a egyre határozottabban érvényesül . Bár a kedvező folyamatok mindenképpen reményre adnak okot, ugyanakkor nagyon fonto s figyelembe venni azt is, hogy a végrehajtott intézkedések önmagukban elégtelenek ahhoz , hogy garantálják a közvetlen lakossági gyógyszerellátás minőségének és szakmaiságának egységesen magas színvonalát . A működtetés feltételeinek javulása önmagában nem tudja garantálni a gyógyszerész szakma i szempontok maradéktalan érvényesülését a gyógyszerellátásban, ha a gyógyszertára t működtető vállalkozás m űködésének valamennyi területén nem érvényesül a szakma i szempontú döntéshozatal . Fontos, hogy a gyógyszertári vállalkozások természetéb ől fakadjo n a gyógyszerészi szakmaiság érvényesülése, ezért elengedhetetlen, hogy a gyógyszerész i tulajdon többségének 2017 elejére elérendő követelménye is teljesüljön, sőt ahol lehet, a rendelkezésre álló kereteken belül az állam továbbra is támogassa a lehető legmagasab b arányú gyógyszerészi tulajdon biztosítását . A közforgalmú gyógyszertárak magas színvonalú szolgáltatásainak folyamatos szintentartás a érdekében mindenképpen folytatni kell a szakmai szolgáltatások színvonalának tovább i javítását és a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan bevezetett közfinanszírozás hosszútávon történ ő fenntartását .

6

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - A 2010-BEN BEVEZETETT, A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK M Ű KÖDÉSI FELTÉTELEIT ERINT Ő ÁTALAKÍTÁS EL ŐZMÉNYE I A fejezet célja, hogy nagyobb történelmi távlatban mutassuk be a közvetlen lakosság i gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok alakulását, annak érdekében, hogy nyilvánval ó legyen az, hogy a 2006 és 2010 között lezajlott liberalizációs folyamat törést jelentett a z ágazati szabályozás fejl ődésében.

1.1. A gyógyszertári szabályozás jellemz ő i 2006-ig A közforgalmú gyógyszertárak 1950-es államosításától kezd ődően a lakosság i gyógyszerellátás 1994-ig megyénként szervezett vállalati (ún . gyógyszertári központi) kerete k között folyt. 1990-ben országosan kb . 1400 gyógyszertár m űködött állami (önkormányzati ) tulajdonban . A magángyógyszerészi tevékenységet engedélyez ő 9/1990. (III . 28 .) SZEM rendelet alapján 1990 és 1994 között közel 500 új gyógyszertár jött létre, melyeket egyén i vállalkozásként, betéti társaságban vagy korlátolt felel ősség ű társaság formában üzemeltettek . Az Országgyűlés 1994-ben alkotta meg a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994 . évi LIV . törvényt (a továbbiakban : Gyttv .). A Gyttv . elismerte, hogy az átalakulásnak a hazai hagyományokra (1950-es éveket megel őző) kell épülnie, továbbá a gyógyszertárak csak akkor képesek a betegek javát szolgáló egészségügyi feladataikat ellátni , ha tevékenységükben egységes szakmai elvek érvényesülnek . Ezért a kereskedelem általáno s szabályai nem használhatóak a gyógyszertári munka megfelel ő szabályozásához . A Gyttv . a gyógyszertárak létesítésére és m ű ködtetésére vonatkozóan speciális demográfiai és geográfia i feltételeket tartalmazó szabályozást léptetett életbe, valamint bevezette a személyi jo g intézményét (személyes gyógyszertár m űködtetési jog : szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére, egy adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és m űködtetésére szóló engedély) . A megyei gyógyszertári központok által m űködtetett gyógyszertárak privatizációját a megyei és települési önkormányzatok dönt ő en 1995-98-ben hajtották végre . A Gyttv . el őírásai alapján a gyógyszertár m űködtetője egyéni vállalkozó, vagy a gazdasági társaságok közül kizárólag betéti társaság lehetett, ahol minimálisan 25%-os személyi jogo s gyógyszerészi tulajdont biztosítani kellett, míg az ezt megel őzően jellemz ően jogelőd nélkü l alapított gyógyszertáraknak ezen feltételnek 1999 . szeptember 1-jéig kellett megfelelni . A Gyttv . 2001-ben végrehajtott módosítása el őírta, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető betéti társaságban a beltag gyógyszerészek tulajdonhányadának legkésőbb 2006 . december 31-ig meg kell haladnia az 50%-ot . 2006 végén 2010 közforgalmú gyógyszertár, 650 fiókgyógyszertár és 278 kézigyógyszertár m űködött, az intézeti gyógyszertárak szám a 143 volt, melyek közül 73 lakossági vényforgalmat bonyolító (ún . zártforgalmú) egységgel i s rendelkezett. A gyógyszertáraknak 2006-ig teljes kör ű gyógyszerellátási kötelezettségük volt, ami a specialitások (gyári gyógyszerek) és magisztrális gyógyszerek kiszolgálását foglalta magában . A rendelkezések egységes fogyasztói gyógyszerárakat és térítési díjakat garantáltak a közfinanszírozott és nem közfinanszírozott gyógyszerek esetén is (2005-ben a nem támogatot t gyógyszereknél lehetővé vált az árverseny) . Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP )

7

valamennyi m űködési engedéllyel rendelkez ő gyógyszertárral köteles volt szerz ődést kötni, a fiók- és kézigyógyszertárak elszámolása a közforgalmú gyógyszertárakon keresztül történt .

1.2. A szabályozás változása 2006-ba n A meghatározott földrajzi és demográfiai szükségletalapon szervezett lakosság i gyógyszerellátás rendszere feladatai ellátására alkalmas volt és egyenletes gyógyszerellátás t biztosított Magyarországon . A gyógyszertári feladatok végzésének hatékonysága a betege k elégedettségében is megnyilvánult, ugyanakkor a változó társadalmi igényeknek megfelel ően szükségesnek mutatkozott a gyógyszertári szolgáltatások minőségének folyamatos emelése is . Azonban a szabályozási modell a szolgáltatások minőségének folyamatos javítását széleskör ű liberalizációval kívánta megvalósítani . Az új szabályozási koncepció bevezetésére a 2001-be n előirányzott, többségi gyógyszerészi tulajdoni követelményére vonatkozó átmeneti id őszak lejártát, azaz 2006 . december 31-et közvetlenül megel őzően két nappal, 2006 . december 29-é n került sor. A gyógyszerészi többségi tulajdonra való átállás így nem tudott teljes kör űen megvalósulni . A gyógyszertárakat m űködtető társaságokra vonatkozó korlátok is feloldódtak , a gyógyszertár m űködtetésének joga a gazdasági társaságot illette, és gyógyszertára t bármilyen gazdasági társaság működtethetett így a 2007-től alapított gyógyszertárak működtetői jellemzően korlátolt felel ősségű társaságok voltak, és ebben a körben megjelentek a részvénytársasági cégformát választó, többnyire egyszerre több gyógyszertárat is m ű ködtető vállalkozások is . A 2006-os liberalizáció elméletileg fenntartotta a népességszámhoz és távolsághoz kötöt t gyógyszertár-alapítási feltételeket, azonban számos — többletszolgáltatások vállalásáho z kapcsolódó — kivételt tett lehet ővé, amelyek ténylegesen nem járultak hozzá a lakossá g gyógyszerellátásának szolgáltatásb ővüléshez . A többletszolgáltatások közül egy új gyógyszertár sem vállalt 24 órás nyitva tartást, a gyógyszertárak jelentős része honlap működtetést vagy házhoz szállítást vállalt . Ez utóbbi szolgáltatás sem vált gyakorivá. A gyógyszertárak jelentős része vállalta a meghosszabbított 60 órás nyitvatartást, mely töb b esetben az új gyógyszertár közelében már m űköd ő gyógyszertárak által is biztosított volt . A többletszolgáltatások nyújtásának el őírása a Gyftv. értelmében 2011 . január 1-jétől pedig ki i s került volna a rendszerből. 2006-tól megsz űnt a gyógyszertárak teljes körű — többek között a magisztrális készítmények készítésére is kiterjedő — gyógyszerellátási kötelezettsége, jóllehet a magisztráli s készítmények alkalmazása kiemelten fontos szerepet tölt be a személyre szabott gyógyításba n és az egyik kiemelkedő kapcsolódási pontja az orvos-gyógyszerész szakmai kooperációban a gyógyítási folyamat során . A gyógyszerpiac egyéb szerepl őinek (gyárak, nagykeresked ők, orvosok), illetve az off-shore cégeknek a gyógyszertár-működtetést a Gyftv . nem tiltotta, tovább erősítve a nagykereskedelmi szektor oligopol helyzetben lév ő szerepl őinek befolyását és a vertikáli s integráció kiterjedését a lakossági gyógyszerellátásban . A személyi jog jogosultjának továbbra is tagként (vagy részvényesként) tulajdonhányaddal kellett rendelkeznie a társaságban, de ennek minimális mértékére vonatkozó el őírás nem létezett. A személyi jog bár a gyógyszertár szakmai vezetésére jogosított, és gyógyszertára t csak személyi joggal rendelkez ő gyógyszerész vezethetett, a személyi jog a gyógyszerész személyéhez és nem gyógyszertárhoz volt kötött. A gyógyszerész személyi joga a gyógyszertára vezetésére jogosultságot jelentett, ezt azonban gyógyszertárvezet ői megbízatás 8

nélkül is birtokolhatták a gyógyszerészek . Ezzel is segítve a m űködtető befektető helyzetét oly módon, hogy a befektető a személyi jogos gyógyszerészt, mint beosztottat alkalmazza a gyógyszertárban . A Gyftv . lehet ővé tette a gyógyszertár-láncok létrejöttét . Az új szabályok következtében rövid id őn – kb. két éven belül – nagyszámú, az OTH adata i szerint kb . 400 új gyógyszertár létesült az ország területén, ami a gyógyszertárak számának 20%-os növekedését jelentette . Amíg a liberalizáció nyomán a már működő gyógyszertárak jövedelmez ő sége nagymértékben romlott, addig az újonnan alapított gyógyszertárak jövedelmez ősége nem igazolta a befektető k várakozását . Ennek következtében egyre több gyógyszertár m űködése vált veszteségessé . A cs ődhelyzetbe került gyógyszertárak miatt az ellátásbiztonság az orszá g legkülönböz őbb területein, de leginkább vidéki településeken került veszélybe . Két évvel a liberalizáció bevezetése után a vidéki kistelepüléseken kb . 300 gyógyszerárat érint ően már csak állami segítséggel, működési célú támogatás biztosításával volt fenntartható a gyógyszerellátás biztonsága. A 2010-ben hivatalba lépő Kormány 2010 októberében összefoglaló jelentést készített a z Országgy űlés számára a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazá s általános szabályairól szóló 2006 . évi XC VIII. törvényben foglalt szabályok gyakorlati megvalósulásáról, valamint a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetésér ől (továbbiakban : J/1323 . jelentés, vagy jelentés) . A jelentés összefoglalóan megállapította, hogy a gyógyszertárak létesítésének é s működtetésének engedélyezésére vonatkozó szabályozásban érintett kormányzati szervek é s állami hivatalok tapasztalatai alapján a 2006 . december 29-én bevezetett szabályozá s következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás min őségének általános javulás a elmaradt, s őt a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenl őtlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a m űködtetést veszélyeztető terhek is . Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdek ű célnak a sérülését okozták .

I.3 . A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs id őszak végé n Összességében elmondható, hogy a szükséglet-alapú szabályozási rendszer lazításána k következtében a számon kérhet ő felel ősségű szerepl őkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai kamara mint köztestület) szemben 2006-2010 között meger ősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe . A megváltozott szabályozási környezet a gyógyszerellátá s struktúrájának változását is magával hozta . Ez részben jelentette a szakmai (gyógyszerészi ) döntéshozatalt befolyásoló külső, elsősorban gazdasági jellegű tényezők el őtérbe kerülését, — csökkentve a gyógyszerészi döntéshozatal szakmai függetlenségét — akkor amikor kiüresedte k az etikai szempontokat ellenőrző, és gyógyszerészi magatartást védelmez ő köztestületi jogkörök is . A kötelező kamarai tagság megszüntetése a gyógyszerellátás min őségének biztosítására szolgáló eszközök gyengülését eredményezte . A 2011 . január 1-jén hatályba lépett intézkedések jellemz ően a 2006-ot megel őző szabályozás megszakadt fejl ődésének folytonosságát célozzák meg .

9

A J/1323 . jelentés a gyógyszerellátás szakmai színvonala és megbízhatósága, valamint a költségtakarékosság kapcsán az alábbi megállapításokat tette : •

•

•

•

Az OTH jelentése szerint a szabálytalan és jogosulatlan expediálás becsült arány a 2006-2010 között kb . 20-30%-ra volt tehető. Az ANTSZ jelzése szerint a vizsgált időszakban szabálytalan gyógyszertár m űködtetésre és jogsért ő gyógyszerészi szakma i tevékenységre utaló jelek jelentek meg . Ez a gyógyszerellátás szakmai színvonalá t csökkentette és a betegbiztonsági kockázat növekedése alapján valós közegészségügy i kockázatot jelentett. A gyógyszertári marketing gyakorlat jelentős változáson ment keresztül 2006-201 0 között . Ebben az id őszakban egyre jellemz őbbé vált az általános kereskedelemből átvett, de a gyógyszerellátás kontextusában a jogszer űség kereteit feszeget ő marketing elemek alkalmazása, amely dominánsan a kereslet-ösztönz ő promóciós technikákat használt. Terjedt az ajándékozás, nyereménysorsolások, bónuszok adása mind a közfinanszírozott, mind a nem támogatott gyógyszerek esetén . A kedvezmények adásának és az ajándékozásnak új technikái jelentek meg, így pl . a vényenként i visszatérítés, a meghatározott összeg feletti vásárlás esetén jutalomsorsoláson val ó részvétel, a támogatott gyógyszerért felszámított kedvezmény levásárlása ne m támogatott gyógyszer, gyógytermék esetén, az üzletközpont más kereskedelm i egységeiben levásárolható a vényhez kötött kedvezmény stb . Ez a túlzott és indokolatlan gyógyszerhasználat szintén közegészségügyi kockázatokat rejtet t magában, illetve az anyagi er őforrások pazarlása irányába tolta el a gyakorlatot . A jelentés szerint több, a korrupcióra utaló jelenség is megjelent, így például az orvoso k adott gyógyszertárba irányították a beteget, több település orvosi rendel őjéhe z kapcsolódóan folyt a gyógyszertári vállalkozás által végzett vénygy űjtés, az orvo s eleve a vállalkozáshoz juttatta el a rendel őben megjelenő beteg receptjét . Míg a gyógyszertárak száma átlagosan 20%-kal, a gyógyszerészek száma csak 15% kal nőtt. A növekvő patikaszámmal a gyógyszerészi létszám nem tartott lépést . A nyitva tartási idő átlagának növekedése miatt a fajlagos létszámarány alakulása enné l is rosszabb volt . A heti 60 órás nyitva tartási id őre sok helyen egy gyógyszerészt alkalmaztak, a második gyógyszerész — ha volt ilyen — változó munkahelyre szóló megbízási szerződéssel rendelkezett, és így nem volt garantálható a folyamato s jelenléte . Ez a gyógyszerellátás szakmai színvonalát, biztonságát csökkentette . Közvélemény-kutatási adatok szerint az azonos hatóanyagú, de olcsóbb készítmények kötelező felajánlásának elmaradása (helyettesítés) átlagosan elérte a 30-40%-ot is . A helyettesítés felajánlásának elmaradása jól érzékelhet ő többletköltséget jelent a betegnek és — a generikus árverseny fékezésével — a biztosítónak, amely a befektet ői szempontok megjelenése miatt nem segítette a társadalombiztosítási rendsze r egyensúlyát sem .

A szakmai döntéshozatal feltételeinek változásával kapcsolatban a J/1323 . jelentés az alább i gyakorlatról számol be : •

•

A gyógyszertár m űködtetését érintő szakmai döntéshozatalban a személyi jogo s gyógyszerész részére biztosított el őjogok önmagukban elégtelenek, mert a valóságba n munkáltatójuk elvárásainak kénytelenek megfelelni . Amennyiben ellentmondanának a befektetői elvárásoknak a munkáltató másik személyi jogos gyógyszerészt választ , mivel a személyi jog nem a gyógyszertár működtetéséhez köt ődik . A gyógyszertári tulajdonosok nem voltak hatékonyan szankcionálhatóak a szabálytalanságok miatt, hiszen szankciók nem őket, hanem beosztott gyógyszerészeiket érintették . 10

• Gondot jelentett továbbá, hogy a m űködési engedély súlyos jogszabálysért ő tevékenység miatti megvonása esetén ugyanaz a tulajdonosi kör más gazdaság i társasággal ismét lehetett m űködési engedély jogosultja, illetve más gyógyszertárakat is tovább működtethet. • A gyógyszertár tulajdonosa a gyógyszertár-létesítési kérelem beadását követ ően az engedélyezési eljárás során több esetben nem jelölt meg személyi jogo s gyógyszerészt, illetve az eljárás során a megjelölt személyi jogos gyógyszerés z személye megváltozott . Elterjedt az ún . egészségház konstrukció, amelynek keretébe n az egészségházban házi- és gyermekorvosok m űködtek, valamint gyógyszertár is helyet kapott . A gyógyszertár és az orvosi rendelő az egészségházat létrehoz ó vállalkozás érdekkörében m űködött, ami kockázatot jelentett az irányított receptírás é s betegellátás szempontjából . Ezen esetekben fennállt a veszélye annak, hogy a betegérdekeket a közös érdekkörben működ ő vállalkozás gazdasági érdekeine k rendelik alá. • A gyógyszertárak nagykeresked ők felé fennálló adósságállománya miatt a nagykeresked ői befolyás a készletpolitikában fokozottan érvényesült, mindezt különösen erősítette a vertikális integrációban megvalósuló közvetlen nagykeresked ői befolyás is . • A befektet ők különösen 2006-2009 között er ő sebben érvényesítették a profitszempontot, amely a szakmai szolgáltatások minőségének háttérbe szorulását eredményezte . A jelentés által idézett példák a gyógyszerész szakmai döntéshozatal szabadságának, illetv e szakmai függetlenségének korlátozását jelzik . A többségi befektetői tulajdon olyan helyzetet teremtett, amely korlátozta a szakmai döntéshozatal szabadságát . A jelentés térben és időben megfelel ő , folyamatosan biztosított ellátottság terén a következ ő működési elégtelenségekre mutatott rá : • A nagyvárosokban ugyan mind a gyógyszertárak számát, mind pedig nyitvatartás i idejének hosszát tekintve b ővült a lakosság gyógyszerekhez jutásának lehet ősége , ugyanakkor vidéken az ellátottság helyzete nem javult . 2006 után az új gyógyszertárak 85%-a 10 ezer fő feletti településen létesült, miközben Magyarországon a települése k 95%-a, kb . 3000 település 10 ezer lakos alatti . • A megnövekedett városi ellátó kapacitás elszívta a vidéki patikák vev őkörét, jelent ősen rontva ezáltal ez utóbbiak jövedelmezőségét, ami rontotta a helyben élő lakosság ellátásbiztonságát . Ezt a folyamatot erősítette az el őzőekben említett promóciós gyakorlat növekedése is, amellyel a kistelepülések kisforgalm ú gyógyszertárai nem tudnak lépést tartani, ezek forgalma átterel ődött a városokba , bevásárlóközpontokba . • A nagykeresked ők eltérő toleranciával viseltettek a gazdasági befolyásuk alá tartoz ó gyógyszertárak és a tőlük független gyógyszertárak felé fennálló kintlév őségeikke l szemben, mely szintén ellátási egyenetlenségekhez vezetett. • A befektet ői érdekek által vezérelt profitszempontok el őtérbe helyezése miatt egyre kevesebb patika készített kevésbé kifizet ődő magisztrális gyógyszerkészítményeket , ami egyes esetekben az adott beteg esetében nem megfelelő ellátást eredményezett. • 2006-ban, a liberalizációt megel őző utolsó évben a patikák átlagosan 30 napra fizette k a nagykereskedőknek és a számláik 35 Mrd Ft-ot tettek ki . 2010 végére a kifizetetlen szállítói állomány összege elérte a 70 Mrd Ft-ot, amibő l a fizetési határidő n túli követelés kb . 20 Mrd Ft volt . Míg a veszteséges gyógyszertárak száma 2006-ban az 5%-ot sem érte el, 2010 végére minden negyedik gyógyszertár veszteséges lett és a veszteséges gyógyszertárak száma elérte a 600-at . Jelentőssé vált a profitkoncentráció, 11

az adózott jövedelem 50%-át a gyógyszertárak hatoda bírta . A kialakult trend a gyógyszerellátási és társadalombiztosítási rendszerben a pénzügyi egyensúlyi zavar kialakulását vetítette előre, amely a térben és id őben folyamatos ellátást i s veszélyeztette . Egyes városi helyeken párhuzamos struktúrák alakultak ki, míg másho l ellátatlanul maradtak területek . • A Központi Statisztikai Hivatal jelentésben idézett adatai szerint a szakágazat i összegzett készletérték 2006-ot követően nominálisan stagnált, de 20-25%-kal több gyógyszertár között oszlott meg . A szolgáltatás készlet-feltételeinek romlása a 2006 os és a 2008-as évek viszonyában átlagosan kb . 18-20% volt . A forgalmazot t készítmények — pl . az új generikus gyógyszerek — számának jelent ős bővülését (2006 2008 között kb . +6-8%) is figyelembe véve egy-egy gyógyszertár készlete a cikkelemek szerint és dobozszámban is csökkent . Mindezek következtében egyr e általánosabbá vált, hogy az expediálandó gyógyszer nem volt készleten, hanem me g kellett rendelni, emiatt pedig a beteg később, adott esetben csak másnap juthatott a gyógyszeréhez . A jelentés által hivatkozott független közvélemény kutató felmérés e szerint a betegek emiatt részben sikertelen gyógyszer-vásárlásainak aránya átlagosa n elérte a 20-30%-ot . A 2010-ben hivatalba lép ő Kormány a fenti folyamatok áttekintése után a haladéktala n beavatkozás mellett döntött .

12

II . A 2010-BEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZO K FINOMHANGOLÁSA I

II .

I. Jelent ő sebb jogszabály módosításo k

II.1 .1. Patikaalapítási moratórium A közforgalmú gyógyszertár létesítésére és m űködtetésére vonatkozó szabályozás tekintetében koncepcionális változásra 2011 . január 1-jétől került sor. A 2010-e s országgy űlési jelentéstétel keretében végrehajtott helyzetfelmérés idejére az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010 . évi LXXXIX. törvénnyel, 2010 . augusztus 17-i hatállyal módosított Gyftv . fő szabályként kimondta, hogy 2011 . január 1-jéig új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthet ő olyan településen, ahol má r működött közforgalmú gyógyszertár . A létesítési moratóriumhoz fúziós moratórium i s kapcsolódott . Ezzel párhuzamosan a jogalkotó megkezdte az új koncepción alapuló létesítés i és működtetési szabályok megalkotását . II .2 . Új gyógyszertár létesítési szabályrendszer Az általános, egyszerű közigazgatási hatósági engedélyezési eljárás helyébe lépő, elsősorban pályázati, pályáztatási rendszeren alapuló létesítési szabályok 2011 . január 1-jét ől jelente k meg a Gyftv-ben . Ekkor a gyógyszertárat m űködtető társasági forma tulajdonlási szerkezet e tekintetében is koncepcionális váltásra került sor, az Országgy űlés már akkor lefektette a többségi gyógyszerészi tulajdonlás alapjait, amelyet fokozatosan kívánt bevezetni 2017 . január 1-jei végső határidővel . Ismételten különvált a gyógyszertár létesítés és m ű ködtetés engedélyezése, ezálta l ellen ő rzöttebb módon jöhettek létre és kezdhették meg m ű ködésüket a gyógyszertárak . 11.1 .3 . Demográfiai és geográfiai kritériumo k A létesítés tekintetében a 2011 . január l -jétől hatályos szabályozás a következ őket mondta ki : Új közforgalmú gyógyszertár létesítését országos pályázat alapján — demográfiai és geográfia i korlátokat figyelembe véve — az egészségügyi államigazgatási szerv (OTH) engedélyezi . Közforgalmú gyógyszertár ott létesíthető, ahol más közforgalmú gyógyszertár nem m űködik, vagy ha működik, akkor feltétele a pályázat kiírásának, hogy az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50 000 lélekszámot meghalad ó településen legalább 4000, egyéb településen legalább 4500 lakos jusson, és a meglév ő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között 5 0 000 lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méte r távolság legyen (ezek az ún. demográfiai és geográfiai tényez ők) .

13

I, . .Országos pályázat rendj e Új közforgalmú gyógyszertár létesítését országos pályázati felhívást követ ően az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi . A Hivatal közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló pályázatot ír ki, ha a gyógyszertár létesítési helye szerint illetéke s települési önkormányzat képviselő-testülete azt kéri, valamint hivatalból írja ki, ha az adott településen közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem működik és a lakosság száma meghaladja a 4500 főt. Az egészségügyi államigazgatási szerv az új közforgalm ú gyógyszertár létesítésének szükségességét az érintett települések körében naptári félévente felülvizsgálja . Az országos pályázati felhívást, annak tartalmi követelményeit a kiírás kezdeményezését ől, vagy a felülvizsgálat lezárásától számított hatvan napon belül a minisztérium hivatalo s lapjában és a hatóság honlapján közzé kell tenni . A pályázatok elbírálására a benyújtás i határnaptól számított hatvan nap áll rendelkezésre és a pályázatot úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre a benyújtására . A pályázati kiírásnak tartalmazni kell az új gyógyszertár létesítésének helyé t (település/településrész/kerület), a gyógyszertár megnyitásának legkés őbbi id őpontját, a szolgálati rendre vonatkozó minimális elvárást, a speciális elvárásokat (így különösen a vagyoni biztosíték összegét, a többletszolgáltatásokra vonatkozó elvárásokat), a pályázatho z csatolandó dokumentumok körét (Pl . : tervdokumentációt ; a gyógyszertárnak helyet ad ó épületre vonatkozó hatályos tulajdoni lapot, illetve amennyiben a gyógyszertárat a kérelmez ő nem saját tulajdonában lév ő ingatlanban kívánja működtetni, a tulajdonos nevét, székhelyét , az ingatlan/ingatlanrész használatának jogcímét; a gyógyszertár működtetőjének nyilatkozatát arról, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén ő, illetve az ingatlan tulajdonosa hozzájárul a hatósági vezet ő kirendeléséhez ; nyilatkozatot arról, hogy a gyógyszertár létesítési engedélyének kézhezvételét követ ő öt napon belül a személyi jog iránt i kérelmet a hatósághoz benyújtja ; gazdasági társaság esetén a cég tárolt cégkivonatát, valamint a bejegyzési/változásbejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatait; a képviselő elérhetőségét, aláírási címpéldányának másolatát ; még létre nem jött gazdasági társaság esetén társasági szerz ő désének/alapszabályának/alapító okiratának tervezetét; a képvisel ő elérhetőségét, valamint kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a létesítési engedély megszerzése esetén a gazdasági társaság – pályázat során benyújtot t tervezetnek megfelel ő — bejegyzését a létesítési engedély kiadásától számított 15 napon belü l kezdeményezik, amelyben a személyi jogos gyógyszerész vagy személyi jogra jogosul t gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott valamennyi gyógyszerész együtte s tulajdonhányada meghaladja az 50%-ot) . Az elbírálás során a hatóság vizsgálja a szolgálati rendre, valamint többletszolgáltatá s elő írására vonatkozóan az adott településen vagy településrészen az egészségügyi szolgáltató k – ideértve a már m űköd ő gyógyszertárakat is – szolgálati rendjét, és egyéb a lakossá g gyógyszerellátása szempontjából releváns többletszolgáltatást jelent ő tényezőket. Megfogalmazásra került az is, hogy mi értékelend ő több érvényes, a pályázati kiírásban el őírt feltételeket teljesítő pályázat esetén : eszerint az a pályázó nyer, aki fiókgyógyszertá r működtetését vállalja, amennyiben ezt egy pályázó sem vállalja, vagy valamennyi érvénye s pályázatot benyújtó pályázó vállalja, úgy az a pályázó nyer – a sorrend szerint –, aki a szolgálati rendre vonatkozóan 24 órás nyitva tartást, folyamatos ügyeletet, folyamato s készenlétet, illetve a pályázatban el őírt szolgálati rendhez képest nyújtott nyitva tartást – tehát valódi többletszolgáltatást – vállal a gyógyszertár megnyitását követ ő legalább öt éve n keresztül . Ha ezek alapján sem lehet döntést hozni, akkor az a pályázó nyer, aki vállalja ne m 14

csak sorozatgyártású gyógyászati segédeszköz forgalmazását, a forgalmazott termékek házhoz szállítását, illetve betegségspecifikus gyógyszerészi gondozás nyújtását . Ha fentiek egyike sem hozza döntési helyzetbe a bírálót, akkor az a pályázó nyer, akinek pályázata korábban beérkezett . L1,5 . Minimális gyógyszerészi tulajdo n A 2011 . január 1-jei törvénymódosítás változást hozott a tulajdonlási viszonyok tekintetében , melynek keretében — megfelelő átmeneti idő és átmeneti szabályok biztosításával — el őírásra került a gyógyszerészi többségi tulajdon . Eszerint közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha a m űködtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személy i jogos gyógyszerész vagy a személyi jogos gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazot t gyógyszerészek tulajdoni hányada együttesen a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50%-ot. Ezt új gyógyszertáraknak, illetve a már m űködő gyógyszertárak esetén az azt működtető gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének változásakor 2014 . január 1 jéig 25%-ot meghaladó, azt követ ően 50%-ot meghaladó hányaddal kell biztosítania . Azo n már m űködő társaságoknak, amelyek tulajdonosi szerkezete nem változik 2014 . január 1-jéig a 25%-ot meghaladó, 2017 . január 1-jéig az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadot kel l biztosítani. A 2011 . január 1-jétől felépülő új koncepció kapcsán több garanciális szabály is elhelyezésre került : A nemkívánatos összefonódás elkerülése és az átláthatóság biztosítása érdekében el őírásra került, hogy a gyógyszerpiaci szerepl ők, valamint az off-shore cégek 2011 . január 1-jét követően nem szerezhetnek tulajdont a gyógyszertárakban és az egy személy vagy vállalkozá s tulajdonában álló gyógyszertárak száma felmen ő rendszerben nem haladhatja meg a négye t [Gyftv. 74 . § (3) bekezdés : Közfinanszírozásban részesül ő gyógyszer kiszolgáltatására szerző dött gyógyszertárat m űködtető társaságban nem szerezhet sem közvetlenül, se m közvetve tulajdont gyógyszergyártási, gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez ő gazdálkodó szervezet, illetve olyan vállalkozás vagy vállalkozáscsoport, amely közvetlenül vagy közvetett módon legalább négy gyógyszertárat m űködtető társaságban tulajdonnal rendelkezik, valamint olyan gazdasági társaság, amelynek székhelye olyan államban van, aho l nem végez gazdasági tevékenységet és amelyben jogszabály nem ír el ő társasági adóna k megfelel ő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelel ő adó é s az adózás előtti eredménynek megfelel ő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI . törvény 19 . §-ában el ő írt mérték kétharmadát .]. 2011 . január 1-jén már m űködő gyógyszertárban, illetve azt követ ően létesült olyan gyógyszertárban, melyben támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosult orvosna k tulajdoni hányada van, az egészségügyi államigazgatási szerv ellen őrzi, hogy a közfinanszírozásban részesül ő gyógyszer támogatással történ ő forgalmazására szerződött gyógyszertár, valamint a gyógyszergyártó, -forgalmazó, illetve a támogatással történ ő gyógyszerrendelésre jogosult orvos között létezik-e olyan megállapodás, amely a betege k hatékony és biztonságos gyógyszerellátását sérti vagy veszélyezteti . Amennyiben ez a betegek hatékony és biztonságos gyógyszerellátását sérti vagy veszélyezteti, az egészségügy i államigazgatási szerv kezdeményezi az egészségbiztosítási szervnél a támogatással történ ő forgalmazási jogot biztosító szerz ődés felmondását.

15

11.1,6. Személyi jogos gyógyszerész önálló képviseleti és menedzsment joga Fontos szabályként került meghatározásra, hogy a közforgalmú gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét az adott gyógyszertár vonatkozásában a személyi joggal rendelkez ő gyógyszerész önállóan látja el . A törvény rögzítette a személyi jogos gyógyszerész kizárólagos szakmai menedzsment jogai t is. Ennek megfelel ően a személyi joggal rendelkező gyógyszertárvezető felelős a gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért . A törvényi módosítások garantálják , hogy a gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése , taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a személyi jogos gyógyszerész igenl ő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolato s szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszere k beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolato s betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárba n szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerz ődések megkötésére és módosítására vonatkozóan . 11.1 .7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalm a Rögzítésre került az is, hogy nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vag y vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá, továbbá nem valósítható me g olyan összefonódás sem, amelynek következményeként húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsopor t közvetlen vagy közvetett irányítása alá . 11.1 .8. További módosításo k A 2011 . január 1-jétől új pillérekre épül ő gyógyszertár létesítési szabályozás az id őközben felmerült jogalkalmazói, eljárási és szakmai problémák kezelése érdekében tovább i pontosításra, finomhangolásra került az elmúlt 3 évben . Gyógyszertár-létesítésre vonatkozó szabályok pontosítása : A törvény 2011 . július 1-jét ől hatályos módosítása rögzíti, hogy pályázat kiírását a települé s képvisel őtestülete csak abban az esetben kérheti, ha nincs m űködő közforgalmú gyógyszertár az adott településen, vagy ha az adott településen van m ű köd ő közforgalmú gyógyszertár, de a törvény 49/A . §-ában foglalt demográfiai, geográfiai feltételek fennállnak . Pontosításra került az is, hogy azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár vag y fiókgyógyszertár nem működik, az egészségügyi államigazgatási szerv új közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor ír csak ki hivatalból pályázatot, ha a település lakosaina k száma legalább 4500 fő . A demográfiai, geográfiai korlátok a kerületekre nézve is egyértelm ű szabályozást kaptak. A tapasztalatok fényében 2014 . január 1-jét ől módosultak a több érvényes pályázat eseté n felállított prioritások annak érdekében, hogy az a pályázó részesülhessen el őnyben, aki valód i többletszolgáltatásokat vállal . A módosítások a következ ők voltak: - a pályázó fiókgyógyszertár nyitását a pályázati kiírásban meghatározott településen kell , hogy vállalja; 16

-

-

a közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló pályázatok elbírálása során a folyamatos készenlétre vonatkozó ajánlat csak abban az esetben jelent el őnyt, ha az adott településen / kerületben nincs ügyelet ; a területileg egyenletesebb gyógyszerellátás megvalósítása érdekében szükséges volt , hogy új közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat elbírálásakor el őnyt élvezzen az a pályázó, aki olyan településrészen kíván gyógyszertárat m űködtetni, amelytől az adott településen belül közúton mérve több mint 1,5 km-re van a legközelebbi m ű köd ő közforgalmú gyógyszertár.

A gyógyszerészi tulajdonhányadra vonatkozó szabályok módosítása : A gyógyszerészi tulajdonhányad biztosítása tekintetében is történtek módosítások, els ősorban a tulajdoni hányadba beszámíthatók körének pontosításával, kiterjesztésével, továbbá a gyógyszerészek gazdasági társasági pozíciójának megvédésével, er ősítésével. Így közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor m űködtethet, h a a) a működtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerés z tulajdonhányada, vagy b) a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyba n foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkez ő gyógyszerészek, illetve az igazolt hallgatói jogviszonnya l rendelkez ő gyógyszerész egyetemi hallgató öröklés útján szerzett tulajdonhányada együttese n a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50%-ot . Fontos garanciális szabályként fogalmazza meg a törvény, hogy a közforgalm ú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság m űködése során a gyógyszerészi tulajdon i hányad tekintetében biztosítani kell a tagsági jogoknak a tulajdoni hányadnak megfelel ő — a társasági szerz ődésben rendezett — gyakorlását . Az ezzel ellentétes megállapodás semmis .

17

II . 2 . Megjegyzések a eliberalizáci ' s intézkedésekkel kapcsolatba n A 2010-ben bevezetett változásokat esetlegesen kritika érheti azok iránya miatt, mivel a z ellentétben áll a 2006 és 2010 között folytatott liberalizált gyakorlattal . Ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy 2010 óta Magyarországon az eredeti m űködési modell helyreállítás a valósul meg . Kiemelend ő tény, hogy a magyarországi szabályozás keretében a szükséges é s elfogadható mérték ű piacnyitási, liberalizációs lépések már 2006 el őtt megtörténtek azzal , hogy 1990-től lehetőség nyílt magángyógyszerészi tevékenység indítására . Megjegyzendő, hogy 1990-1994 között 500 új gyógyszertár nyílt . Továbbá 1995 és 1997 között lezajlott a gyógyszertárak privatizációja is . A gyógyszerészi tulajdoni követelmény tekintetében fonto s említeni, hogy Magyarországon 1995 óta folyamatos volt a közvetlen lakosság i gyógyszerellátás gyógyszerészi, szakmai korlátozásokkal (gyógyszerészi tulajdoni arán y előírás, személyi jog intézménye, demográfiai és geográfiai szabályozó elemek érvényesítése ) történő üzleti alapokra történ ő helyezése azzal, hogy soha nem volt követelmény a kizárólagos gyógyszerészi tulajdonlás követelménye . A magyar jogalkotó – felismerve a gyógyszerész szakmai irányítás tulajdonviszonyokban történ ő garantálásának szükségességé t – már 1995-ben el őirányozta a 25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdonhányad követelményét 1999 . szeptember 1-jei határid ővel, és már 2000-ben előírta a többségi gyógyszerészi tulajdonlás követelményét 2006-ig tartó felkészülési id ővel. Ebben az organikus fejl ődésben jelentett törést és visszalépést a 2006-os határid ő letelte előtt 2 nappal bevezetett liberalizáció, amely semmiképpen nem fogható fel a magyar gyógyszertár i rendszer fejl ődésébe illeszkedő eseményként. Ennek kapcsán kiemelend ő , hogy egy hat éve s felkészülési időt követően a rendelkezés hatályba lépését megel őzően 2 nappal történő módosítás felkészülési id őt nem biztosított, már meglévő és adott határid ővel életbe lépő szerződések érvényre jutását gátolta meg . Megjegyzendő továbbá, hogy az Európai Bizottság 2006-ban és azt megel őzően liberalizáció s elvárást fogalmazott meg, és ha a gyógyszertár tulajdonlásra, alapításra vonatkozó piacnyitás i ajánlásokat az adott tagállam nem teljesítette, kötelezettségszegési eljárás indult . Ennek keretében indított kötelezettségszegési eljárást a Bizottság többek között Ausztria , Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, és Portugália ellen . A kötelezettségszegési eljárások jó részét az Európai Bizottság visszavonta az Európai Bíróság két precedens ítélete miatt . A C-170/07 . és C-172/07 . sz . Apothekerkammer des Saarlandes egyesített ügyekben hozott ítélet a gyógyszerészi tulajdonra vonatkozó követelmények, a C 570/07. és C-571/07 . sz . Blanco Perez egyesített ügyekben hozott ítélet a demográfiai é s geográfiai korlátozások tekintetében adott igazat a tagállamoknak az Európai Bizottságga l szemben . Magyarország azonban eleget tett az Európai Bizottság felhívásának és megnyitott a a gyógyszertári piacot, ezáltal jelentős károkat okozva, holott mint utóbb kiderült az Európai Unió jogából ilyen liberalizációs követelmény nem következett . Az Európai Unió gyógyszerszabályozása nem terjed ki a közvetlen lakosság i gyógyszerellátásra. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szól ó 2001/83/EK irányelv a gyógyszergyártás, a forgalomba hozatal, a farmakovigilancia, a reklámozás és a nagykereskedelem stb . tárgykörét szabályozza, a közvetlen lakosság i gyógyszerellátás szabályozása azonban továbbra is tagállami hatáskörben maradt . Az egészségügyi szolgáltatásokra, így az ilyen szolgáltatásnak tekintend ő patikai szolgáltatásra a bels ő piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hatálya sem terje d ki .

18

Azonban a tagállami szabályozásnak összhangban kell állnia az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az els ődleges jogban, tehát az uniós alapszerződésekben meghatározott elveivel . A nem harmonizált területeken az uniós alapelvek és a nemzeti szabályozások összhangját illetően az Európai Bíróság esetjoga ad iránymutatást, és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra vonatkozóan számos ítélet született . A magyar kormány a szabályozás megalkotásakor figyelembe vette az Európai Bíróságnak a gyógyszertár-alapításra és -tulajdonlásra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. A Blanco Perez ügyben az Európai Bíróság deklarálta, hogy nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás amely korlátozza az új gyógyszertárak létesítési engedélyeine k kiadását annak el ő írásával, hog y - főszabály szerint minden egyes gyógyszertári körzetben meghatározott számú lakosr a egy gyógyszertár eshet; - ha a lakosság száma ennél magasabb, akkor az újabb népességkorláthoz kötött a további gyógyszertár létesítése ; és - minden gyógyszertár esetében be kell tartani a már meglév ő gyógyszertáraktól való minimális távolságot . Ezzel tulajdonképpen elismerte az Európai Bíróság a földrajzi és népességi korlátozásokat a gyógyszertárak létesítése terén . Az Európai Bíróság által a C-171/07 . és C-172/07 . sz. Apothekerkammer des Saarlandes egyesített ügyekben hozott ítélet alapján a tagállamok nemzeti jogi szabályozásaiban a gyógyszertárak tulajdonjoga és üzemeltetési joga fenntartható kizárólag gyógyszerésze k részére . Az ilyen el őírásokat tartalmazó nemzeti jogszabályokat a lakosság megbízható é s színvonalas gyógyszerellátásának biztosítására irányuló közérdekű cél igazolhatja . Az Európai Bíróság említett ügyekben hozott ítéletei meger ő sítik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 52 . cikkének 1 . bekezdésében foglalt közegészségügyi kivétele k alkalmazhatóságát, azaz a közegészségügyi érdek, az élet és az egészség védelme, min t nyomós közérdek igazolhatja a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása unió s elvének korlátozását . A Bíróság értelmezésében a gyógyszerellátás megbízható és színvonalas volta a közegészségügyi kivétel részét képezi . Szintén a Bíróság ítéletébő l következik, hogy a gyógyszerellátás szervezetének és szabályozásának kialakításában a tagállamoknak joguk va n olyan, az uniós joggal összhangban álló nemzeti szabályozás kialakítására és fenntartására , mely kiterjed a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és m űködtetéséne k szabályozására is . A hivatkozott bírósági ítélkezési gyakorlat alapján a patikalétesítés és -m űködtetés versenypiacitól eltérő tagállami szabályozását a közegészségügyi érdek, mint nyomó s közérdek, a minőségi gyógyszerellátás és a betegbiztonság garantálása indokolhatja . A Bíróság általános ítélkezési gyakorlata értelmében a korlátozó jelleg ű tagállam i intézkedésnek a szabályozással elérni kívánt cél megvalósításához szükségesnek kell lennie é s a korlátozás miatt keletkezett hátrányok az elért egészségpolitikai el ő nyökhöz képest nem lehetnek aránytalanok . A Bíróság szerint az ellátásbiztonságnak, a gyógyszertár i szolgáltatások min őségének és a hatékonyság érvényesítésének garanciája a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlensége, amely függetlenséget különösen fontos biztosítani a gyógyszerpiac többi szerepl őjével szemben .

19

2014 . szeptember 25-én az Európai Bizottság levelében kérdéseket tett fel a gyógyszertár i tulajdonrendezéssel kapcsolatban .

20

II.3. A gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedése k Tekintettel arra, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonnak 2014 . január 1-jéig meg kellett haladnia a 25%-ot és 2017 . január 1-jéig meg kell haladnia az 50%-ot, a gyógyszerészeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy lehet őségük legyen megfizetni a megvásárolandó tulajdoni részesedésért a nem szakmai befektető kkel piaci alapon kialkudott vételárat . Ehhez nyújt segítséget a Patika Hitelprogram és a Patika T őkeprogram . Ugyanakko r a magas szintű gyógyszerellátás szempontjából az a legel őnyösebb, ha a gyógyszertár i vállalkozásokban minél nagyobb a többségi gyógyszerészi tulajdon aránya is . Ezért abban az esetben, ha a gyógyszertári vállalkozás tulajdonrészesedését valamely tag értékesíteni kívánja , egy elővásárlási és a gyógyszerészek tulajdonhoz jutását támogató pályázati rendsze r alkalmazására kerül sor. Ezen intézményeket az alábbiakban mutatjuk be . 11.3.1, A Patika Hitelprogramról A Patika Hitelprogram jogszabályi kereteit a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerész i tulajdonarány növelésének el ősegítéséről szóló 212/2013 . (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban : 212/2013 . Korm . rendelet) határozza meg . A hitel az MFB által refinanszírozott hitel, melyet a kereskedelmi banki hálózaton keresztü l lehet igénybe venni a Gyftv . alapján megjelölt gyógyszerészeknek . Az igénybe vevő a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze, illetve bent dolgozó gyógyszerész vagy külső gyógyszerész lehet . A hitel felvehető üzletrészvásárlásra vagy társasági törzst őke emelésére . A hitel kamata 6,7%, amelyhez az állam jelenleg 3,7%-os költségvetési támogatást nyújt, íg y az adósnak jelenleg 3%-os kamatot kell fizetnie . A hitel futamideje 10 év . Az önrész mértéke 10% . A hitel opcionálisan egy év türelmi id őt tartalmaz : A kereskedelmi bankok egységes szakmai szempontrendszer szerint vizsgálhatják a hitelfelvev őt, de a hitelképesség vizsgálata a kereskedelmi bank kompetenciája . A költségvetési források gondos felhasználása, a hitelezés banki feltételei, az állam i támogatásokra vonatkozó szabályozás figyelembe vétele megköveteli, hogy a felvehet ő hitel maximumát többféleképpen is meghatározzuk . Így a kedvezményes kamattámogatású hite l maximális összegét a csekély összeg ű támogatás maximális értékéig az alábbiak közül a legalacsonyabb összeg határozza meg : - de minimis keretet ki nem merítő kedvezményes kamatozásban megvalósul ó támogatástartalmat lehetővé tév ő maximális összeg , - az adott gyógyszertárat működtető vállalkozás tekintetében a saját tőke és az adózott eredmény megfelel ő súlyozásával és korrekciós tényez őkkel számított maximális eset i hitelösszeg , - a banki hitelezés körében alkalmazott bankári biztosítékok által lehet ővé tett maximális összeg, vagy - 60 millió forint . A hitel az előbb említett maximum feltételeit figyelembe véve lehet őséget nyújt az 50% felett i gyógyszerészi tulajdonosi részesedés biztosítására is .

21

Természetesen ezen hitel felvétele nem zárja ki más, a Patika Hitelprogramon kívül i konstrukciók alkalmazását, tehát a gyógyszerészek számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközökön túl a Kormány egy további lehet őséget biztosított . A jogszabály részletesen meghatározza a hitelfelvétel mindazon feltételeit is, amel y garantálja, hogy a költségvetési ráfordítást igényl ő kamattámogatású hitel olyan ügyletekhez kapcsolódjon, amely a Gyftv-nek megfelel ő jogalkotói szándék érvényesülését szolgálja . Így többek között a hitelfelvétel során a jogalkotói cél garanciális elemeként jelenik meg, hogy a hitelfelvételhez az adásvételi szerz ődésben rögzíteni szükséges, hogy a tulajdoni arányoknak megfelel ően rögzített a tulajdonosi jogok gyakorlása (pl . : szavazati arány, nyereségrészesedés gyakorlása) . A jogszabály taxatíve csak ezen szakmapolitikai szempontok szerinti feltételeket tartalmazza . Fontos szempont, hogy a Patika Hitelprogramban való részvétel automatikusan együtt jár a kamattámogatással . Így tehát az a gyógyszerész, aki a Patika Hitelprogram keretében hite l vagy kölcsönszerződést köt, az automatikusan kamattámogatásban részesül . A Patika Hitelprogram keretében eddig három hitel folyósítására került sor, de a jelent ősebb igénybevételre a 2017-es többségi gyógyszerészi tulajdoni határid ő előtt lehet számítani . Ugyanakkor vizsgálatot igényel, hogy a hitelfolyósítás ügyfélbarát jellegét tekintve van- e lehetőség további előrelépésre . I .3 .2 . A Patika T őkeprogramról A közforgalmú gyógyszertárakban a többségi gyógyszerészi tulajdon elősegítését nem csak a 212/2013. Korm . rendeletben szabályozott Patika Hitelprogram szolgálja . Indokolt vol t megteremteni annak a lehetőségét is, hogy a gyógyszertárakat m űködtető vállalkozá s megfelel ő tulajdonhányadát más kedvező feltételek mellett is megvásárolhassa a gyógyszerész . Ilyen lehetőség a tőkebefektetési társaság általi ideiglenes tulajdonszerzés és a z érintett tulajdonhányad kivásárlása egy kés őbbi id őpontban a gyógyszerész által . Ennek lényege, hogy a patikaalap a kedvezményezett gyógyszerész érdekében tulajdonrészt szerez, melyet a vásárlás pillanatában meghatározott módon és ütemben kivásárlás útján ad át a gyógyszerésznek. A patikaalap a személyi jogos gyógyszerész kezdeményezésére vásáro l tulajdont . A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt . (a továbbiakban : KvfP Zrt .) — mely társaságban a Magyar Állam 90,91% arányú tulajdonrésze (tulajdonosi jogok gyakorlója az MFB Zrt .) mellett a társaság részvényese az MFB Zrt . (2,27%), a Garantiqa-Hitelgarancia Zrt . (1,13%), a Budapest Bank Nyrt ., a MKB Bank Zrt ., az OTP Bank Nyrt . és az Erste Bank Hungary Zrt. – a Patika T őkeprogramja keretén belül a gyógyszerész számára lehet őséget teremt arra, hogy a gyógyszertárat üzemeltető gazdasági társaságban a részesedését legalább 25%, illetve 50%-o t meghaladó befolyást biztosító mértékben növelni tudja . A KvfP Zrt . a gyógyszerész és a befektetéssel érintett gazdasági társaság együttes kezdeményezésére zárt vég ű befektetés útján megszerzi a Gyftv-ben meghatározott részesedést t őkeemelés, vagy üzletrész adásvétel útján . A befektetés futamidején belül a KvfP Zrt . által megszerzett üzletrész kivásárlására a gyógyszerész jogosult . A kivásárlás forrása egyfelől a KvfP Zrt. által megszerzett üzletrés z után fizetett osztalék, illetve a gyógyszerész egyéb jövedelme . Megjegyzend ő, hogy a KvfP Zrt . az üzletrész megvásárlása után nem kerülhet többség i tulajdonba, részesedésének 50% alatt kell maradnia. A konstrukció egy fejlesztés i 22

tőkebefektetésnek min ősül. A fejlesztési tőkebefektetés igénybevételére a befektetési kérele m időpontjában a befektetéssel érintett gazdasági társaság jogosult . A KvfP Zrt. üzletrészéne k megvásárlására — opciós jog gyakorlásának jogosultjaként — a befektetést igénylő gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze, a gyógyszertárban munkavégzésre irányul ó jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész és a gyógyszertárat m űködtető gazdaság i társaságban üzletrésszel már rendelkez ő gyógyszerész jogosult . A befektetés felhasználható a gyógyszertárat üzemeltet ő gazdasági társaság meglévő üzletrészének megvásárlására, illetv e törzstőke emelés révén újonnan kibocsátott üzletrész megszerzésére . Ennek mértéke minimum 20 M Ft, maximum 60 M Ft lehet befektetést igényl őnként, melyhez saját forrás nem szükséges. A tőketörlesztés a türelmi id őt követ ően, 3 egyenl ő részletben, a 3 ., a 4. és az 5. év végén történne . A biztosíték mértéke a tőke +1 éves hozamának 25-50%-a, az ügyfél és ügyletminősítés alapján, ami a befektetést nyújtó társaság bels ő szabályzatai szerinti, szokáso s bankári biztosítéknak tekinthető . Jelenleg a Patika Tőkeprogram keretében eddig egyetlen ügylet megkötésére került sor, de a jelentősebb igénybevételre a 2017-es többségi gyógyszerészi tulajdoni határid ő el őtt lehet számítani . IL3 .3 . Az el ő vásárlásról 2013 . július 6-án hatályba lépett a Gyftv . 83/A . § (7) bekezdése, mely szerint a gyógyszertár i tulajdonhányad értékesítése estén el ővásárlási joga van a törvényben meghatározot t gyógyszerészeknek és az államnak . A törvényi rendelkezések célja a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdo n növelése a törvényi tulajdoni minimumon túl, így a szakmai irányítás, ezáltal a magas színvonalú gyógyszertári szolgáltatások biztosítása . A Gyftv . szerint a gyógyszertárakat m űködtető gazdasági társaság tulajdonhányadána k értékesítése esetén az elővásárlás sorrendje az alábbiak szerint alakul : 1. ranghely : gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaságban tulajdonnal rendelkező gyógyszerész , 2. ranghely : bent dolgozó gyógyszerész , 3. ranghely : Magyarországon működési engedéllyel rendelkező gyógyszerész , 4. ranghely : állam . Az állam el ővásárlási jogát, majd ezt követ ő en a tulajdonosi jogokat az OEP gyakorolja . A gyógyszerészi tulajdoni hányad biztosítása érdekében az állam a Gyftv . szerinti el ővásárlás i jogával élve szerzett tulajdoni hányada értékesítésére a tulajdoni hányad megszerzését ől számított 3 éven belül pályázatot ír ki, azzal, hogy ha az adott közforgalmú gyógyszertára t működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkez ő gyógyszerész vagy az adott közforgalmú gyógyszertárban munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyé b jogviszonnyal rendelkező gyógyszerész vételi szándékát jelzi, a pályázatot haladéktalanul k i kell írni [Gyftv . 83/A . § (9) bekezdés] . Az állam által el ővásárlás keretében megvásárolt tulajdonhányadot pályázati úto n gyógyszerészek részére kell értékesíteni annak érdekében, hogy megvalósuljon az állami elővásárlási joggal biztosított célkit űzés, a gyógyszerészi tulajdon növelése, és a szakmaisá g biztosítása a közforgalmú gyógyszertárakban . 23

A közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/2013. (IX. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 331/2013 . Korm . rendelet) szerint a pályázat kiírója és lebonyolítója a tulajdonosi jogok gyakorlója . A pályázat során eg y kiindulási ár meghatározására kerül sor . Nyertes az a pályázat lesz, amelyben a legmagasab b árajánlatot teszik . A kiindulási ár alatti árajánlat eredménytelen pályázatot jelent . A benyújtott érvényes pályázatok esetében az abban megjelölt áron mégis vásárolni szándékoz ó gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaságban tulajdonos gyógyszerész és a bent dolgoz ó gyógyszerész — ebben a sorrendben — a nyertes helyébe léphet . Amennyiben több tulajdono s vagy a bent dolgozó gyógyszerész lépne a nyertes helyébe, köztük elindítható egy újabb bels ő licit. Az el ővásárlás intézménye nem a gyógyszerészi tulajdoni minimum elérésével áll közvetle n összefüggésben . Ugyanis a Gyftv . 83/A . § (1) bekezdése szerint 2013 . január Hét követően a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonos i összetételében bekövetkez ő változás esetén biztosítani kell, hogy a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatot t gyógyszerészek, és a gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaságban tulajdonhányadda l rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányada elérje a 25%-ot. 2014 . január Hét követ ően pedig a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosi összetételében bekövetkez ő változás esetén biztosítani kell a személyi jogo s gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatot t gyógyszerészek, és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányadda l rendelkező gyógyszerészek együttes többségi tulajdonhányadát. Így bármilyen tulajdonosi szerkezetváltozás esetében els ősorban a törvényi gyógyszerészi minimumot kell teljesíteni, és csak ezt követ ően kerülhet sor olyan adásvételre, amel y esetében az el ővásárlás intézményét alkalmazni lehetne . A Gyftv . 83/A . § (1) bekezdéséből az is következik, hogy az állam többségi tulajdon t elővásárlás útján nem szerezhet a gyógyszertárakban . Az el ővásárlás és a pályáztatás rendjét részletesen a 331/2013 . (IX . 5 .) Korm. rendelet írja le. Elővásárlási jogát az állam eddig nem gyakorolta .

24

III. A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE M A 111.1 . A gyógyszertárak gazdasági helyzet e 111 .1 .1. Legfontosabb gazdasági adato k A 2010-es intézkedések bevezetését követ ő időszak elteltével elmondható, hogy a gyógyszertár létesítés során bevezetett korlátozásoknak, és a működtetés gazdasági felelősség növelésének köszönhetően a közvetlen lakossági gyógyszerellátás gazdasági helyzete javult . E megállapítást alátámasztják különösen a 2011 . január 1-jével életbe lépet t jogszabályváltozások következtében megállapítható alábbi tények : -

-

-

-

enyhe csökkenést követően — mely jelent ősen kisebb mérték ű, mint a 2006 és 201 0 évet követő gyógyszertár szám növekedés — stabilizálódik a közforgalm ú gyógyszertárak száma ; a gyógyszertárak esetében a támogatott gyógyszerekhez kapcsolódó bevételek (a z árrés szabályozása, a szolgáltatási díj és a generikus ösztönz ő bevezetés e következtében) a 2010 . évhez képest 5%-kal emelkedtek, azaz a gyógyszertára k támogatott gyógyszerek utáni finanszírozottsága szinten maradt annak ellenére is , hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések keretében jelent ősen csökkent a gyógyszerek társadalombiztosítási ártámogatására jutó finanszírozás ; megállapítható, hogy növekedési pályára állt a gyógyszertári vállalkozások adózot t eredménye, vagyis a gyógyszertárak jövedelmez ősége több mint kétszeresére javult ; a gyógyszertárak beszállítók felé fennálló tartozásállománya is csökken ő pályára állt, több mint 30%-kal mérséklődött; a gyógyszertári készletérték a patikaszám és a forgalom függvényében változatlan, azaz az ellátásbiztonság nem sérül ; a veszteséges gyógyszertári vállalkozások száma és aránya is közel felére csökkent ; a veszteséges vállalkozások esetében is valamennyi vállalkozási formát tekintv e csökkent az adózott eredmény alapján vagy a szállítói tartozás alapján mért veszteség ;

Mindezek alapján megállapítható, hogy a közforgalmú gyógyszertárak m ű ködési feltételeit érintő átalakításnak köszönhetően egy takarékosabb, gazdaságosabban m űködő közvetlen lakossági gyógyszerellátó rendszer épül ki, melyben megjelent a felel ősségteljes gazdálkodá s elve. A gyógyszertárak gazdasági helyzetének elemzése az alábbi táblázatokban a 2010-2014-ig terjed ő időszakra vonatkozóan kerül bemutatásra a Magyar Gyógyszerészi Kamara (KS H adatokon alapuló) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által készített elemzése k alapján .

25

Gyógyszertári vállalkozások és a közforgalmú gyógyszertárak számának alakulása (OTH adatai alapján) Gyógyszertári vállalkozások típusa Időszak

Gyógyszertára k száma

Egyéni váll.

Bt.

Kft.

Rt.

2010

286

1320

817

47

247 0

2011

187

1337

840

47

241 1

2012

174

1304

825

46

234 9

2013

156

1277

865

32

233 0

2014 .07 . hó

148

1264

885

32

2329 1. számú táblázat

Megjegyzés : Az OTH adatok a m űködési engedéllyel rendelkez ő közforgalmú gyógyszertárak számá t mutatják, és nem tartalmazzák a közvetlen lakossági forgalmat lebonyolító intézet i gyógyszertárakat . A gyógyszertári vállalkozások számai az OTH által nyilvántartott adatokból származnak . A fiókgyógyszertárak száma 2014 júliusi adatok szerint 661, a kézigyógyszertáraké kb . 235 . Megállapítások: A gyógyszertárak számában és a gyógyszertári vállalkozások számában is egyértelm ű csökkenés figyelhető meg. Ez a csökkenő tendencia a patikaszám tekintetében 2013-2014 ben jelent ő sen lelassult, hosszú távon 2300 körüli gyógyszertár-szám reális várakozás lehet. A gyógyszertári vállalkozások számában – a tulajdonosi programnak való megfelelé s miatt – 2013-2014 évre enyhe emelkedés prognosztizálható . A vállalkozási formák számát tekintve látható, hogy 2012-ben is több mint 5 0 gyógyszertár vállalkozási formát váltott, Bt-b ől Kft-vé (vagy Rt-vé) alakult . Belföldön értékesített nettó árbevétel vállalkozási formák szerint (Mrd Ft ) Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

Összes

2010

350,2

230,3

30,9

611, 4

2011

342,1

239,6

30,1

611, 8

2012

299,5

235,7

26,8

562, 0 2. számú táblázat

Megjegyzés – A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhetők. Megállapítások: – A belföldi értékesítés árbevétele 2012-ben közel 50 Mrd Ft-tal csökkent a Széll Kálmá n Terv keretében végrehajtott egyes intézkedések miatt . A csökkenés 2013-2014 évbe n 26

várhatóan megáll, s őt az OTC és egyéb forgalom emelkedése miatt minimális emelkedé s várható. Gyógyszertárak árréstömege vállalkozási ,formák szerint (Mrd Ft) Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

Össze s

2010

51,2

36,8

5,0

93,0

2011

52,7

39,4

4,8

96,9

2012

47,8

41,2

4,2

93,2 3 . számú táblázat

Megjegyzés — A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhet ők. - Az egyéni vállalkozások adatai a gazdasági társaságok átlagához közeli, számítot t értékekkel szerepelnek . Megállapítások: — A gyógyszertárak klasszikus értelemben vett össz-árréstömegében a 2012 . évben 3,7 Mrd Ft-os csökkenés figyelhető meg, ami egyértelműen a generikus árversenyből eredő 8%-o s belföldi nettó árbevétel-visszaesés következménye . Közfinanszírozott gyógyszerek kiadásából keletkezett árrés jelleg ű bevételek (Mrd Ft) Időszak

Árrés

Generiku s kompenzáció

Szolgáltatási díj

Összes

2010

51,7

-

-

51,7

2011

50,3

-

-

50,3

2012

46,9

3,6

-

50,5

2013

46,2

3,6

4,5

54,3 4 . számú táblázat

Megállapítások: A közfinanszírozott árréstömeg a vizsgált id ő szakban az össz-árréstömeghez hasonlóan csökkent . A csökkenés folyamata az el őzetes becslések alapján vélhet ően az időszak végére megáll . A 2012-ben indult generikus kompenzáció a generikus árverseny okozta közfinanszírozot t árréstömeg-kiesést ellensúlyozni tudta . A 2013-ban bevezetett szolgáltatási díj a gyógyszertárak árrés-jelleg ű bevételeit növelte ( a 2013 . és 2012 . év adatai közötti különbség azonban 3,8 mrd Ft), ágazati szinten, pozití v irányba fordítva az azt megel őző időszak árréstömeg-csökkenési folyamatát . 2012 augusztusában a gyógyszertári és a nagykereskedelmi árrés között 3,2 mrd Ft éve s összegű átcsoportosítás volt, ami az elméleti árrés (első oszlop) 2012-es és 2013-as értékét is javítja . Az átcsoportosítás nagyobb hányadát a nagykeresked ők a kedvezményrendszerben történt változtatásokkal maguknál tartották .

27

Gyógyszertárak adózott eredménye vállalkozási formák szerint (Mrd Ft ) Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

2006

Össze s 22, 9

2010

7,0

0,28

0,66

7,9

2011

8,9

3,0

0,7

12,6

2012

9,7

6,1

0,54

16,3 5 . számú táblázat

Megjegyzés – A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhetők. – Az egyéni vállalkozások adatai becsült adóhányad alapján számított értékek . Megállapításo k – Az adózott eredményt tekintve mind a szakágazati összérték, mind az egyes vállalkozás i formák (kivéve egyéni vállalkozás) értékei növekv ő tendenciát mutatnak . Az emelkedé s egyes vállalkozási formák közötti aránybeli különbségei részben a vállalkozási-forma váltásokkal magyarázhatók . Adózott eredmény - ágazati egyenleg (Mrd Ft) Időszak

Nyereséges vállalkozások adózott eredménye

Veszteséges vállalkozások adózott eredménye

Ágazati egyenle g

2006

23,4

-0,55

22, 9

2010

14,6

-6,7

7,9

2011

17,9

-5,3

12,6

2012

18,2

-1,9

16,3 6 . számú táblázat

Megjegyzés – A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhető k. Megállapításo k A liberalizáció előtti utolsó évben az ágazat összes adózott eredménye megközelítette a 2 3 Mrd Ft-ot . A 2010 . évre ez a szám 8 Mrd Ft-ra esett vissza úgy, hogy a nyeresége s vállalkozások eredménye közel 40%-kal csökkent, míg a veszteséges vállalkozások negatív eredménye 12-szeresére nőtt. 2012-re mind a nyereség növekedése, mind a veszteség mértékének a csökkenése jó l látható . A nyereséges vállalkozások 2012-ben a 2006-os érték 78%-ára n őttek, a veszteséges vállalkozások negatív eredménye pedig a 2010-es érték közel negyedér e csökkent.

28



Egy gyógyszertárra eső ágazati összesített adózott eredmény (MFt) Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

Átlag 11,4

2006 2010

5, 1

0,4

3,0

3,2

2011

7,0

4,8

3,8

5,3

2012

8,1

9,0

3,0

7,0 7 . számú táblázat

Megjegyzés — A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhet ők. Megállapítások: A liberalizáció előtti utolsó évben az egy gyógyszertárra es ő ágazati összesített adózott eredmény 11,4 millió Ft volt . Ez az érték 2010-re közel negyedére csökkent . Az ágazati konszolidáció folyamata 2011-t ől elindult, és ez jól látható az egy gyógyszertárra eső adatokból is . 2012-re ez az érték 61%-ot ért el a liberalizáció előtti állapothoz képest . Az adatsorból jól látható, hogy míg az egyéni vállalkozások esetében a vizsgált id őszakot tekintve nagyjából stagnál az egy gyógyszertárra es ő adózott eredmény, addig a Bt-k é s Kft-k esetében folyamatosan növekszik .

Szállítói tartozások vállalkozási formák szerint (Mrd Ft) Id őszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

Összes

2010

28,0

34,7

n.a.

62,7 + e .v.

2011

24,6

27,5

n.a.

52,2 + e .v.

2012

19,7

22,4

n .a.

42,1 + e .v. 8 . számú tábláza t

Megjegyzés — A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhet ők. - Az adatok fordulónapi értékek. Megállapításo k — A gazdasági társaságok rövid lejáratú kötelezettségei között nyilvántartott szállító i tartozások összértéke (lejárattól függetlenül) a mérlegek fordulónapján folyamato s csökkenést mutatnak a megel őző évek záró értékeihez képest.

29

Egy gyógyszertárra jutó szállítói tartozás vállalkozási formák szerint (MFt) Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll .

2010

20,5

49,1

n.a.

2011

19,4

44,2

n.a.

2012

16,4

32,9

n.a. 9. számú táblázat

Megjegyzés – A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhetők. Megállapítások A vizsgált id őszakban az egy gyógyszertárra jutó szállítói tartozások az összesítet t értékekkel nagyságrendileg arányos ütemben csökkentek 2012-ig . A Kft . és Rt . formában működő gyógyszertári vállalkozásoknál a szállítói tartozás eg y gyógyszertárra vonatkoztatva minden évben nagyjából a Bt-khez képest kétszeres értékkel szerepel . Ennek magyarázata lehet a szegmens átlagosan magasabb árbevétele és a hosszabb fizetési határid ő k is . Gyógyszertárak fordulónapi készlete vállalkozási formák szerint (Mrd Ft ) Időszak

Bt.

Kft.+Rt .

2010

20,8

15,6

2011

19,6

14,6

2012

17,9

15,3

Egyéni váll .

Összes

36,4 + e .v. na

34,2 + e.v. 33,2 + e.v. 10. számú táblázat

Megjegyzés – A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhető k. Megállapítások: A gazdasági társaságok fordulónapi készletértéke is csökken (kivéve a Kft-k és Rt-k 2012 es értékét, ami a vállalkozási formák közötti átrendez ődéssel is magyarázható) . Összevetve a készletértékeket a nettó értékesített árbevétellel (2011>2012), a forgalo m enyhe visszaesése miatt a fordulónapi készletek csökkenése nem utal romló készletszintre . Az ágazat készletezési gyakorlatának érdemi javulása a szállítói tartozások normál szintre csökkentése után várható .

Egy gyógyszertárra jutó fordulónapi készletérték vállalkozási formák szerint (MFt) Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

2010

15,2

22,1

n.a.

2011

15,5

23,5

n.a.

30



Egy gyógyszertárra jutó ,fordulónapi készletérték vállalkozási formák szerint (MFt) Idő szak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

2012

14,9

22,5

n.a. 11 . számú táblázat

Megjegyzés – A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhet ők. Megállapítások – Az egy gyógyszertárra jutó átlagos készletértékek a vizsgált id ő szakban stagnálást mutatnak. – A Kft . és Rt. formában működ ő gyógyszertári vállalkozásoknál a készletek mértéke a magasabb forgalom arányát jelzi a Bt . formájú vállalkozásokhoz képest . Veszteséges vállalkozások száma (fent) és aránya (lent) vállalkozási formák szerin t Időszak

Bt.

Kft.+Rt.

Egyéni váll.

Összes

2006

89

-

29

11 8

2010

269

225

34

52 8

2011

194

125

25

344

2012

140

133

25

29 8

201 3 %-os arány 2006

5,9%

2010

19,7%

31,9%

15,5%

23,1 %

2011

15,3%

20,1 %

13,7%

16,6%

2012

11,7%

19,6%

13,7%

14,5 %

2013 12 . számú táblázat

Megjegyzés A 2013-as adatok a KSH mérlegbeszámolók feldolgozása után lesznek elérhet ők. A veszteséges vállalkozások számából veszteséges gyógyszertárak számára csak az egyén i vállalkozások és a Bt-k esetében lehet következtetni . Más feldolgozások alapján 2010-be n a veszteséges gyógyszertárak száma elérte a kb . 630-650-et . Az adatok elemzésénél figyelembe kell venni az 1 . számú táblázat értékeit, és az ott látható patikaszám csökkenéssel együtt kell a veszteséges vállalkozások számának csökkenését értékelni .

Megállapításo k – A veszteséges vállalkozások aránya a liberalizációt megel őző évhez képest négyszeresére nőtt 2010-re . 31

2010-től kezdve a veszteséges vállalkozások száma és aránya a vizsgált id őszakban csökken, a patikaszám csökkenésnél jóval nagyobb mértékben, azonban 2012-re még ne m érte el a 2006-os érték kétszeresét (a korábbi négyszereshez képest) .

32

111,2. A gyógyszertárak működésével összefüggésben nyújtott támogatáso k 111,2 .1 . Közforgalmú gyógyszertárak m űködési célú támogatás a A Gyftv. 41 . §-a alapján olyan közforgalmú gyógyszertárat m űködtető vállalkozások , amelyek az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosítják és az ellátand ó lakosságszám vagy a gyógyszertár földrajzi elhelyezkedése miatt a gyógyszerforgalmazásbó l származó árrésbevételük hatékony gazdálkodás mellett is rendkívül alacsony, a működőképesség fenntartásához működési célú támogatásban részesülhetnek . A támogatás i feltételek meglétér ől az OTH hatósági bizonyítványt állít ki a támogatást igényl ők kérelmére (13 . számú táblázat) és a támogatást a jogosult részére az adóhatóság utalja ki . A 2010 . évtől működési célú támogatás olyan közforgalmú gyógyszertárat m űködtető vállalkozások részére nyújtható, amelyek egy adott település gyógyszerellátását egyedü l biztosítják és a tárgyévet megel őző teljes év gyógyszerforgalmi adataiból számított , közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömegük nem haladja meg a 1 2 millió forintot . A Gyftv . előírásai alapján 2012 . január 1 jétől bővítésre került a kisforgalmú gyógyszertára k támogatására rendelkezésre álló forrás . A 2012 . évtől azok a közforgalmú gyógyszertára t működtető vállalkozások kaphatnak naptári negyedévente támogatást, amelyek az adot t település gyógyszerellátását egyedül biztosítják, gyógyszerforgalmi adataikból számított , közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömegük a tárgyévet megel őző év első félévében legfeljebb 7,2 millió forint volt és legalább heti 40 órában nyitva tartanak. Azok a gyógyszertárak, amelyek közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származ ó árréstömege a tárgyévet megel őző év első félévében a 6,0 millió forintot nem haladta meg , 25%-al magasabb támogatásban részesülhetnek . Azok a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozások, amelyek az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosítják , közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömegük a tárgyévet megel őző év els ő félévében legfeljebb 7,2 millió forint volt és fiókgyógyszertárral is rendelkeznek , legfeljebb 2 fiókgyógyszertár után is kaphatnak költségvetési támogatást , fiókgyógyszertáranként havi 20 ezer forint összegben . Ahogyan az a 14 . számú táblázatból kiderül 2010-re a m űködési támogatásra a költségveté s nem fordított forrást és a szolidaritási díjbevétel is töredéke volt a 2007-es összegnek . A Kormány 2012-től tudott állami forrást teremteni a támogatáshoz . Ez a költségvetés i támogatás 2013-ra 700 millió forintra n őtt, mivel az adóterhek csökkentésére irányul ó törekvések keretében a nagyobb forgalmú gyógyszertárak szolidaritási díjfizetése megszűnt. A módosítások következében tervezhet őbbé vált a kisforgalmú gyógyszertárak támogatása , hiszen a forrás nem a befizetett díjak állandóan változó mértékét ől függ . Működési célú támogatás célfából kiadott hatósági bizonyítványok szám a Év

2011 . év

2012 . év

2014 . év

2013 . év

Negyedév

I.

II .

III .

IV.

I.

II .

III.

IV .

I.

II .

III .

IV .

I.

Hatóság i bizonyítványok száma

256

248

250

251

305

311

312

312

334

341

338

338

34 0

Éves átlag

251

310

33

338

340 13 . számú táblázat

Közforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatásának alakulása a 2007. évtől

Év

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Költségvetési el ő irányzat a költségvetési tv ben (állami támogatás és eredeti el ő irányzatként megtervezett szolidaritás i díjbevétel) 816 millió Ft állami támogatás és 412,5 millió F t eredeti el ő irányzatként megtervezett szolidaritás i díjbevétel 450 millió Ft állami támogatás és 80 millió F t eredeti el ő irányzatként megtervezett szolidaritás i díjbevétel 414 millió Ft állami támogatás és 80 millió Ft eredeti el ő irányzatként megtervezett szolidaritás i díjbevétel 0 Ft állami támogatás és 160 millió Ft eredet i előirányzatként megtervezett szolidaritás i díjbevétel 0 Ft állami támogatás és 110 millió Ft eredet i elő irányzatként megtervezett szolidaritási díjbevétel 100 millió Ft állami támogatás és 710 millió Ft – eredeti el ő irányzatként megtervezett szolidaritás i díjbevétel

Támogatásba n részesül t gyógyszertára k száma (átlagban)

Kisforgalm ú gyógyszertára k támogatására kifizetett össze g (Millió Ft)

Szolidaritási díj befizeté s (Millió Ft )

436

376

11 8

619

638

13 2

610

835

10 8

271

91

15 2

250

225

23 5

310

400

43 8

2013

700 millió Ft állami támogatás

337

613

0

201 4 I. félév

700 millió Ft állami támogatás

337

350

0 14. számú táblázat

IIL2,2 . Finanszírozási el őleg

A kötelez ő egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997 . évi LXXXIII. törvény 35 . §-ának (5) bekezdése szerint azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendel t gyógyszerek árához támogatással igénybe vehet ő szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében, az OEP – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében e célr a megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat . 2012 . december 29 . napjától az Egészségbiztosítási Alap felel ős és tervezhető finanszírozás a érdekében változott a finanszírozási el őleg rendszere, így a finanszírozási előleg igénylésének időpontja minden év március 31 . lett a korábbi május 31 . helyett, a jogosultsági határ 6 millió Ft féléves árréstömegről 7 millió Ft-ra emelkedett . A visszafizetés kezd ő id őpontja kitolódott július 1-jére, és a korábbi 3 millió Ft helyett 4 millió Ft igényelhető azzal, hogy a fiókgyógyszertárat m űködtető gyógyszertár ennél 25%-kal magasabb összegre jogosult . 2012ben 118, 2013-ban 110 gyógyszertár igénylését fogadta be az OEP .

34

Év

Finanszírozási el őleget igényl ő gyógyszertára k száma

Finanszírozási előlegben részesült gyógyszertára k száma

2007

466

383

2008

417

235

1 724 274 466 F t 913 667 351 F t

2009

0

0

0

2010

137 64 132 118

93

279 000 000 F t 180 000 000 F t 469 400 000 F t 445 000 000 Ft

2011 2012 2013

60 118 111

Kifizetett finanszírozás i előleg

15 . számú táblázat

I11.2 .3. Gyógyszerészi generikus ösztönz ő Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaiból következ ően minden hatékony generiku s program alapja a gyógyszerészek ösztönzése az olcsóbb generikus gyógyszer kiadására . Nemzetközi összehasonlítás alapján is bizonyított, hogy jellemz ő en azokban az országokban működik hatékonyan a generikus program, ahol a gyógyszertárak részére megfelel ő ösztönző került kialakításra . Ennek megfelel ően 2012. január 1 jével Magyarországon is bevezetésr e kerül a generikus ösztönz ő rendszer . A rendelkezések szerint juttatásban negyedévente azo n gyógyszertárak részesülhetnek, amelyekben a hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferál t referencia ársávba tartozó gyógyszer, ennek hiányában a referenciagyógyszer vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyez ő, illetve annál alacsonyabb nap i terápiás költségű gyógyszerre vonatkozó kiszolgált vények aránya meghaladja a 35%-ot . A gyógyszertárak a hatóanyag fix alapú vények száma alapján 4 kvartilisbe kerülne k besorolásra. Egy kvartilisbe azonos számú gyógyszertár kerül a hatóanyag alapú fix csoportb a tartozó vényszámok alapján . A rendelkezésre álló pénzösszeg a hatóanyag alapú fi x vényszámok alapján 15-20-30-35% arányban kerül felosztásra a négy kvartilis között . Az adott kvartilisben az egy preferált kiadást biztosító vényre es ő juttatás a preferál t készítmények kiadási arányával súlyozott (35,1-50% esetében 1-es, 50,1-70% esetében 1,15 szörös, 70%-nál magasabb esetében 1,3-as a szorzó) . Az ösztönző rendszer a nagyobb arányban helyettesítő gyógyszereket kiadó gyógyszertárakat preferálja . A támogatásra a 2012 . évi költségvetésben 2,7 Mrd Ft, a 2013 . és a 2014. évi költségvetési törvényben 3,6 Mrd F t került rögzítésre .

A generikus ösztönző keretében 2012-ben eszközölt kiadások Év

2012

Havi átlagos árré s határok

1 millióFt-ig

Patikák száma*

Közfinanszírozott gyógyszere k Gyógyszertára k Egy patikár a értékesítéséből jutó árrés (Ft) juttatása (Ft) keletkezett árréstömeg (Ft)

721

5 871 580 782

642 436 541 _

Egy patikára jutó juttatá s (Ft)

8 143 663

891 03 5

2012

l millió - 2 millió Ft

1 036

18 034 646 260

1 550 941 802

17 407 960

1 497 048

2012

2 millió - 3 millió Ft

471

13 519 271 389

850 724 271

28 703 336

1 806 209

2012

3 millió - 4 millió Ft

130

5 306 455 605

320 552 184

40 818 889

Z 465 78 6

2012

4 millió - 5 millió Ft

42

2 197 677 047

129 891 412

52 325 644

3 092 65 3

73 995 836 3 781 68 8 17 . számú táblázat * Csak az adott évben legalább fél éven át m ű ködő patikák adatai . Tekintettel arra, hogy a kezd ő , illetve a bezárást megel őző hónapok árrés adatai torzítják az átlagot . 2012

5 millió Ft fölött

26

1 923 891 729

35

98 323 885

A

enerikus ösztönz ő keretében 2013-ban eszközölt kiadások

Közfinanszírozot t gyógyszerek Egy patikára Havi átlagos árré s Patikák Gyógyszertárak Egy patikára Év * értékesítéséb ő l jutó uttatá s határok száma juttatása (Ft) jutó árrés (Ft) j keletkezett (Ft) árréstömeg (Ft) 2013 1 millióFt-ig 697 5 720 306 193 644 334 415 8 207 039 924 44 0 2013 1 millió - 2 millió Ft 1 046 18 164 103 920 1 586 452 477 17 365 300 1 516 68 5 2013 2 millió - 3 millió Ft 464 1 833 45 8 13 418 890 669 850 724 285 28 920 023 2013 3 millió - 4 millió Ft 118 4 832 353 703 288 596 434 40 952 150 2 445 73 2 2013 4 millió - 5 millió Ft 42 2 172 819 272_ 123 359 609 51 733 792 2 937 13 4 2013 5 millió Ft fölött 23 1 678 228 710 94 105 946 72 966 466 4 091 563 18 . számú táblázat * Csak az adott évben legalább fél éven át működő patikák adatai . Tekintettel arra, hogy a kezd ő , illetve a bezárás t megel őz ő hónapok árrés adatai torzítják az átlagot .

111 .2 .4. Gyógyszertárak árrésrendezés e 2012 júliusától a térben és idő ben folyamatos gyógyszerellátás biztosításának elősegítése, kiemelten a vidéki gyógyszerellátás fenntartása érdekében a társadalombiztosítás i támogatással rendelkező gyógyszerek körében lakossági tehernövekedést nem jelent ő nagykereskedelmi árrésből belső átrendezés történt a gyógyszertári árrés-bevételre . Így a közforgalmú gyógyszertárak m űködtetői a társadalombiztosítási támogatással rendelhet ő gyógyszerek kiskereskedelmi árrésének növekedésével többletbevételhez jutnak, ezze l párhuzamosan a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végz ő vállalkozások árrésbevétele alacsonyabb . A rendeletmódosítást megel őzően elvégzett modellszámítások alapján a társadalombiztosítás i támogatás kiáramlása esetében éves szinten kb . 70 millió Ft emelkedés, a betegek által fizetend ő térítési díj esetében ugyanennyivel történ ő csökkenés lett el őirányozva . A gyógyszertárak árréstömegét tekintve mintegy 3 Mrd Ft éves növekedést mutatott a modellszámítás . Az alábbi utólagos vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a z intézkedés hatása mind a költségvetés egyenlegére, mind az érintett nagykeresked őkre- és gyógyszertárakra, mind pedig a gyógyszereket kiváltó betegek által fizetett térítési díjakra a z előzetesen tervezetteket megközelítő hatást gyakorolt . Megjegyzend ő azonban, hogy a nagykeresked ők az árrés átcsoportosítást kompenzálandó egyéb kedvezményeiket módosítva ezen árrésátrendezés hatását részben visszavették . Azonban a kisebb forgalmú vidéki patiká k esetében, ahol nem vagy minimális volt ez a kedvezmény, ez a nagykeresked ői reakció kevésbé éreztette hatását . Az árrés átcso portosítás teljesülése 2012-ben 2012-ben az éve s érték (Ft) Kiskereskedelmi árréstömeg (egy évre vetítve) Nagykereskedelmi árréstömeg

Előzete s hatásvizsgála t szerinti változá s (Ft)

Utólagos hatásvizsgálattal igazolt változás (2012 . évi adatok alapján )

Eltérés (a vizsgált

Eltéré s (Ft)

paraméter %-ban)

46 915 982 201

3 192 734 526

2 631 764 109

-560 970 417

-1,2%

18 366 635 255

-3 211 724 732

-2 557 193 602

654 531 130

3,6%

300 568 296 836

70 790 268

150 418 786

79 628 518

0,03 %

112 494 816 872

-69 466 774

-74 958 893

-5 492 119

-0,005 %

(egy évre vetítve)

TB támogatás kiáramlá s (egy évre vetítve)

Térítési díjtöme g (egy évre vetítve)

19 . számú táblázat

36

111 .2 .5 . Gyógyszertári szolgáltatási díj

A Gyftv . 44/B . §-a értelmében 2013 . január 1 jétől a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozások, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végz ő intézeti gyógyszertára k az általuk nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot el ősegítő szolgáltatásaiért az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésének e célra megjelölt elő irányzata terhére a vényköteles gyógyszerek kiváltásához, valamint a magisztrális gyógyszerkészítéshe z kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellen ő rzésért szolgáltatási díjban részesülnek . Ehhez kapcsolódóan jogszabályilag rögzítésre került a gyógyszerek vényre történ ő kiadásakor elvégzend ő szakmai szolgáltatások tartalma, valamint a kizárólag gyógyszerész i kompetenciába tartozó feladatok. A gyógyszertári szolgáltatási díjjal az állam a gyógyszertárakon, gyógyszerészeken keresztü l olyan szolgáltatás biztosítását várja el, mellyel a beteg és gyógyszerbiztonság javul a támogatott gyógyszerek kiadása során . Így a gyógyszerészek által nyújtot t gyógyszerbiztonsági szolgáltatás keretében a betegek részletesebb tájékoztatást kapna k gyógyszerükkel kapcsolatban . A gyógyszertárakban az egy idő ben alkalmazott gyógyszerek közötti kölcsönhatásokat, esetleges azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedését i s ellen őrzik, és a gyógyszerészek a mellékhatásokkal kapcsolatos figyelőrendszer aktív részeseivé váltak . A 2013. és a 2014 . évi költségvetési törvényben szolgáltatási díja jogcím elő irányzatán 4, 5 Mrd Ft került rögzítésre .

A szolgáltatási díj kzetésére vonatkozó adatok

Év

Havi átlagos árré s határok

Patiká k száma*

Közfinanszírozott gyógyszere k értékesítéséb ől keletkezett árréstömeg (Ft)

Szolgáltatás i díj (Ft)

Egy patikára jutó árré s (Ft)

Egy patikár a jut ó szolgáltatási díj (Ft )

2013

1 millióFtig

697

5 720 306 193

796 468 790

8 207 039

1 142 71 0

2013

1 millió - 2 millió Ft

1 046

18 164 103 920

1 983 142 304

17 365 300

1 895 93 0

2013

2 millió - 3 millió Ft

464

13 418 890 669

1 162 539 848

28 920 023

2 505 474

2013

3 millió - 4 millió Ft

118

4 832 353 703

336 844 146

40 952 150

2 854 61 1

2013

4 millió - 5 millió Ft

42

2 172 819 272

128 825 158

51 733 792

3 067 26 6

2013

5 millió Ft fölött

23

72 966 466 3 454 496 16 . számú tábláza t * Csak az adott évben legalább fél éven át m ű köd ő patikák adatai . Tekintettel arra, hogy a kezdő , illetve a bezárást megelő ző hónapok árrés adatai torzítják az átlagot . 1 678 228 710

79 453 408

A szolgáltatási díj elosztásáról szóló kormányrendeletben rögzített szabályok figyelemb e veszik a gyógyszertárak közötti jelent ő s forgalom szerinti nagyságrendbeli különbségeket is . A kifizetett szolgáltatási díj nem egyenesen arányos a gyógyszertárak árbevételével és a z expediált (kiadott) vények számával . A díjtétel a kiadott vények számának növekedéséve l 37

graduálisan csökken . A kisebb forgalmú gyógyszertárak esetében mivel kicsi a vények szám a ezért átlagosan az egy vényre jutó díj magasabb . Ez biztosítja, hogy közel tízszeres összeg ű árrésbevétel csupán háromszoros szolgáltatási díjból származó bevételt generál .

38

111,3, Fontosabb tények és adatok a hatósági gyakorlat köréb ől A Jelentés előkészítése során a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó OTH az alábbi tájékoztatást adta a gyógyszertárak m űködésével kapcsolatos hatósági tapasztalatokról : A gyógyszertári vállalkozások, a gyógyszertárak és a fiókgyógyszertárak száma a 2011 . január I . és 2014 . július 1 . közötti időszakban, évenkénti és cégforma szerinti bontásban a következ ők szerint alakult: Gyógyszertárak száma év

2010

2011

2012

2013

201 4

2470

2411

2349

2330

232 9

egyéni vállalkozó

187

172

154

139

13 3

egyéni cé g

99

15

20

17

15

betéti társaság

1320

1337

1304

1277

1264

korlátolt felel ősségű társaság

817

840

825

865

88 5

részvénytársaság

47

47

46

32

32

Fiókgyógyszertárak száma

662

658

660

661

66 1

Kézigyógyszertárak száma

243

242

245

236

23 5

Intézeti gyógyszertárak száma

123

117

117

107 106 20. számú táblázat

Közforgalmú gyógyszertárak száma

A kiadott, felfüggesztett és visszavont gyógyszertári m űködési engedélyek száma a következők szerint alakult: Kiadott m űködési engedélyek száma Év Közforgalmú gyógyszertár

_

egyéni vállalkoz ó egyéni cé g betéti társaság korlátolt felel ősségű társaság részvénytársaság Fiókgyógyszertár Kézigyógyszertár Intézeti gyógyszertár

2011 43

2012 2

2013 12

201 4 4

0 0

0 0

0 0

0 0

0 2 0 25 9

1 11 0 29 12 17

5 37 1 24 13

1

_

1

_

Felfüggesztett működésű gyógyszertárak száma Év 2011 2012 2013 Közforgalmú gyógyszertár 48 17 11 Fiókgyógyszertár Kézigyógyszertár Intézeti gyógyszertár

2 0 0

4 2 0

3 0 0

0 4 0 12 3 3 21. számú táblázat

2014 (1-6 hó) 9 3 0 0 22. számú táblázat

39

Visszavont m űködési engedélyek száma Év

2011

2012

2013

2014 (1-6 hó)

Közforgalmú gyógyszertár

97

70

36

11

egyéni vállalkozó egyéni cég betéti társaság korlátolt felelő sségű társaság részvénytársaság Fiókgyógyszertár Kézigyógyszertár Intézeti gyógyszertár

4 0 15 73 5 27 9 5

8 0 17 38 7 25 7 3

4 0 14 18 0 23 21 24

1 0 5 5 0 16 4 1 23 . számú táblázat

A gyógyszertárak m űködése felfüggesztésének leggyakoribb okai az alábbiak szerin t csoportosíthatók : Személyi feltételek átmeneti hiánya : -

személyes gyógyszertár m űködtetési joggal rendelkez ő egyéni vállalkozó gyógyszerész elhalálozása , személyes gyógyszertár m űködtetési jogról való lemondás , gyógyszerész nincs jelen a gyógyszertárban , gyógyszertári szakszemélyzet elbocsátása , a gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaság felszámolási eljárás alatt van (nem a személyes gyógyszertár működtetési joggal rendelkez ő gyógyszerész képviseli a működtető gazdasági társaságot) .

Tárgyifeltételek átmeneti hiánya : -

gyógyszertárnak helyet adó ingatlan felújítása , közüzemi szolgáltatások szüneteltetése (villany, víz) , a gyógyszerek készletben tartása (elégtelen készlet, tartós gyógyszerhiány) , működéshez szükséges informatikai rendszer hiánya .

A közforgalmú és fiók gyógyszertárak m űködési engedélye visszavonásának leggyakorib b okai az alábbiak : Kérelemre történő visszavonás : -

a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti szerz ődése felmondásra került , gazdaságtalan m űködtetés .

Hivatalból történő visszavonás : személyes gyógyszertár m űködtetési jog megsz űnése (személyi jogos halála , személyi jogról való lemondás, hozzátartozói személyi jog megsz ű nése) , a működés felfüggesztése után a személyi feltételek határid őre nem kerülte k pótlásra, 40



-

-

a működés felfüggesztése után a tárgyi feltételek határid őre nem kerülte k pótlásra , szolgálati rendre vonatkozó el őírások be nem tartása (ellenő rzés alkalmáva l több esetben nem tartott nyitva a gyógyszertár, vagy folyamatosan hónapoki g nem tartott nyitva a gyógyszertár bejelentés nélkül) , a gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaság jogutód nélkül megsz űnése , a gyógyszertár a m űködését a m űködési engedély jogerőre emelkedését ő l számított egy éven belül nem kezdte meg , az ellátó közforgalmú gyógyszertár megváltozása fiókgyógyszertár esetében , a településen közforgalmú gyógyszertár kezdte meg m űködését fiókgyógyszertár esetében .

A közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon jelenleg a következ ők szerint alakul : GvóQVszerészi tulajdonhányad alakulása 2011 . év 2014 . január 2014. július 25 % Működtet ő vállalkozás 25% vagy 50% vagy 25% vag y 50% vagy 50% vag y vagy cégformája kevesebb kevesebb kevesebb kevesebb kevesebb kevesebb Bt. 32 2 191 527 0 324 0 Kft. 42 4 473 610 2 428 2 Zrt. 30 50 50 0 30 0 Összesen 714 2 776 1187 2 782 24. számú táblázat Jelenleg 776 gyógyszertár gyógyszerészi tulajdonhányada nem haladja meg az 50%-ot, azzal , hogy pontosan 50%-os gyógyszerészi tulajdonhányadú 140 gyógyszertár . Nyilatkozatot a legtöbb gyógyszertár gyógyszerész tulajdonosai csak a 25%-ot meghaladó gyógyszerész i tulajdonhányad eléréséről küldtek, viszont egyes társaságok összetételében szerepelnek mé g egyéb gyógyszerész tulajdonosok is (ami csökkentheti a többségi gyógyszerészi tulajdont ne m teljesítő gyógyszertárak számát) . Két gyógyszertár esetében nem teljesült a 25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdonrész . A gyógyszertárak létesítésével és pályáztatásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat, a peres ügyeket, azok kimenetelét illet ően az OTH az alábbiakról számolt be : Országos pályázatok közforgalmú gyógyszertár létesítésére Év 2011 . év 2012. év 2013 . év 2014 . év Pályázati kiírások száma 3 8 12 7 Jogerős létesítési engedély 3 5 10 1 Eredménytele n Nem volt pályázó 3 1 pályázatok 1 Érvénytelen pályázat 1 1 Másodfokú eljárás folyamatban Jogerőre vár 1 Folyamatban lév ő pályázat 3 25. számú táblázat

41

Közforgalmú gyógyszertárak létesítésével kapcsolatosan OTH az alábbi tapasztalatokró l számolt be : A képvisel ő -testületi határozatokban gyakran pontos címet (felépül t egészségközpontot, egyéb önkormányzati épületet) jelölnek meg létesítési helyként . Nehezen fogadják el, hogy a hatóság településre írhat ki pályázatot, amely lehet őséget ad más helyszín megjelölésére is . Az eredményt szinte minden esetben az el őírt szolgálati rendhez képest nyújtott nyitva tartás mennyisége határozza meg, amelyet legalább öt éven át kell biztosítania a gyógyszertárnak . Amennyiben több pályázó volt, ezt követ ően minden esetben fellebbezésre került a létesítési engedély. Az indokok nem eljárási hibák, nem megfelel ő jogszabály i értelmezések voltak, hanem vélt gazdaságtalan m űködtetés (amennyiben hosszabb nyitva tartást vállalt a nyertes), esetleg utólag a fellebbező is vállalna még többe t (természetesen már a pályázati adatok ismeretében) . A másodfokú hatóságként eljár ó Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban : EEKH ) helyben hagyta az OTH döntéseit . Az ügyféli jogok gyakorlása miatt jelent ő sen meghosszabbodott a pályázati kiírá s kezdeményezésétől a gyógyszertár megnyitásáig terjed ő idő, annak ellenére, hogy az OTH a pályázatokat a rendelkezésre álló id ő töredéke — általában két hét alatt — elbírálja. Ennek következtében kiszámíthatatlanná vált, hogy meddig kell lekötni , bérleti díjat fizetni a gyógyszertárnak helyet adó épületre, mivel a fellebbezések miat t tolódik a gyógyszertár megnyitása . Ez jelentős költséggel is járhat a működtetők számára . A fiókgyógyszertárak esetében egy alkalommal volt fellebbezési eljárás, mivel ké t kérelmező közül a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár részére került kiadásra a fiókgyógyszertár létesítésére és működtetésére szóló engedély . A másodfokú hatósá g az OTH határozatát helybenhagyta . A gyógyszertárak hatósági ellen őrzéseinek száma, az ellen őrzések eredményei és a legfontosabb tapasztalatai az alábbiak : Helyszíni ellenőrzések száma éves bontásban Év 2011 2012 2013 2014 (1-6 hó) Gyógyszertár 1283 1330 1648 769 Gyógyszertáron kívüli forgalmazó hely 109 114 155 15 1 Összesen 1444 920 1392 1803 26. számú tábláza t

Helyszíni ellenőrzések eredménye éves bontásban Ellenőrzés eredménye Szankció nélküli Figyelmeztetés Kötelezés Bírságolás Működés felfüggesztés Működési engedély visszavonás

2012

2013

2014 (1-6 hó)

793 0 297 38 9 32

1433 9 311 39 4 9

77 6 0 119 25 0 0 27. számú táblázat

Megállapított jogsértések leggyakoribb típusai a következ ők voltak: — Személyi feltételek hiánya (gyógyszerész nem volt jelen a gyógyszertárban ) — Tárgyi eszközök hiánya 42

Szolgálati rend be nem tartása (pl . ellen őrzés megkezdésekor a gyógyszertár zárv a tart) Forgalmazott termékek körének megsértés e Kötelez ő szérum nem tartása Gyógyszerkiadási hiba (lejárt gyógyszer, gyógyszercsere ) Lejárt gyógyszerek, gyógyszeranyagok a készletben A 2012 . évt ől egységes ellen őrzési jegyz őkönyv és éves ellen őrzési ütemterv szerint történik a gyógyszerforgalmazó helyek ellenőrzése . Az ellen őrzési szempontrendszer minden é v elején és módosítást követ ően felkerül a www .antsz .hu honlapra tájékoztatásul a gyógyszerforgalmazó helyek számára . Az internetes gyógyszerforgalmazással kapcsolatos főbb hatósági tapasztalatok következőek:

a

Az internetes értékesítésen belül a gyógyszerforgalom kb . 5%. Általában króniku s betegségeket kezel ő, illetve azokat megel őző gyógyszereket vásárolnak a betegek . Az interneten rendelt gyógyszert a gyógyszertár expedíálásra jogosult alkalmazottja házho z szállíthatja, illetve lehet őség van a vény nélkül kapható gyógyszerek csomagküldés keretébe n történő kiszállítására . Internetes gyógyszerforgalmazást végz ő gyógyszertárak száma éves bontásban : 2011 . évben: 11 db 2012 . évben: 22 db 2013 . évben: 34 db 2014 . évben: 41 db A gyógyszertárak és honlapjaik jegyzékének a www .antsz .hu honlapon történ ő közzétételét a jogszabály 2013 . március 1 . naptól írja elő az OTH számára . Főbb hatósági tapasztalatok : a gyógyszertárak több esetben nem jelentették be, hogy az internetes gyógyszer kereskedelmi tevékenységüket elkezdték , az internetes honlapok általános hibái, pl . nincs feltüntetve az egészségügy i államigazgatási szerv megnevezése, illetve nem a legális magyarországi internete s gyógyszertárak aktuális jegyzékére tartalmaz él őlinket a gyógyszertári honlap , a honlapok hatósági ellen ő rzése nehéz, mivel regisztráció nélkül sok esetben ne m lehet a gyógyszertár honlapjához hozzáférni . Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazá s Bár a Jelentés tárgya a közforgalmú gyógyszertárak létesítésével függ össze, anna k érdekében, hogy a lakossági gyógyszerellátás kapcsán átfogó képet adjon a dokumentum , néhány adatot közölni indokolt a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásról . A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást az OTH engedélyezi, és az engedély arr a jogosít, hogy az üzletek értékesítsenek néhány, külön jogszabályban felsorolt vény nélkü l kapható gyógyszert : Forgalmazó helyek számának alakulása : 2011 . január 1 . napján: 634 d b 2012 . január 1 . napján: 570 db 43

2013 . január I . napján: 541 db 2014 . január 1 . napján: 549 db 2014 . július 1 . napján: 607 db Forgalmazó helyek típusonkénti megoszlása 2014 . július 1 . napján : Gyógynövényüzlet, drogéria, gyógyászati termék kiskereskedelem : 347 d b Tölt őállomás : 144 db Élelmiszer-vegyiáru kiskereskedelem : 90 db Gyógyászati-segédeszköz üzlet : 5 db Egyéb : 21 db Főbb hatósági tapasztalatok: Az üzletek általában minimális készlettel rendelkeznek, a több mint 400-fél e gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerkészítményb ől átlagban 20-félét forgalmaznak . Az üzletekben rendelkezésre álló, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által má r minősített információs rendszereket a betegek, fogyasztók alig használják. Az engedéllyel rendelkez ő üzletek kb . 15%-a nem végzi a gyógyszertáron kívül i gyógyszer-forgalmazási tevékenységet . Gyakran előfordul, hogy az üzlet megszünteti a gyógyszertáron kívül i gyógyszerforgalmazást, illetve megszünteti a m űködését, de azt nem jelenti be a hatóság számára . Új jelenség, hogy megjelent a bevásárlóközpontok, élelmisze r diszkontok igénye arra, hogy pénztáraiknál gyógyszert forgalmazzanak . Megállapított jogsértések leggyakoribb típusai : — lejárt felhasználhatósági idej ű gyógyszer található a forgalmazott gyógyszerek között , a forgalomból kivont gyógyszerek kivonása nem történik meg, a forgalmazott gyógyszerek között gyógyszertáron kívül nem forgalmazhat ó gyógyszerek is el őfordulnak (ilyen esetekben az engedély visszavonására is so r került) , a gyógyszerek és egyéb termékek nem elkülönítetten kerülnek tárolásra , a tárolási feltételekre vonatkozóan el őírt zárható szekrény nincs mindig bezárva , a tárolási h őmérséklet nem megfelel ő, a gyógyszerekrő l vezetett nyilvántartás nem naprakész .

44



111.4. A gyógyszertárak szakmai helyzet e A gyógyszertár-m űködtetés szakmai feltételeivel kapcsolatosan az elmúlt években töb b jelentős intézkedésre került sor, a jogalkotási és szakmai munka folytatása az egyre job b min őségű gyógyszerellátás biztosításának érdekében az elkövetkezend ő időszakban i s indokolt. III.4.1. Személyi jog rehabilitálása, szakmai kompetenciák fejlesztés e A 2007 . január 1-jétő l hatályos liberalizációs folyamatokat elindító törvényi szabályozás a z addig meglévő gyógyszerészi kompetenciák jelentős részének visszavonását eredményezte , így a 2010-ben elkezdett deliberalizációhoz kapcsolódóan központi kérdés volt a gyógyszerészi kompetenciák rendezése és fejlesztése . A kompetencia-rendezés főbb elemei a következők voltak: • A személyi jog rehabilitálása : személyi jog csak egy adott közforgalm ú gyógyszertár vezetésére engedélyezhet ő. • Személyi jogos gyógyszerész kizárólagos szakmai menedzsment jogaina k rögzítése : a személyi joggal rendelkez ő gyógyszertárvezet ő felelős a gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért . A törvényi módosítások garantálják, hogy a gyógyszertárat m űködtető gazdasági társaság legf őbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgy űlés) kizárólag a személyi jogos gyógyszerész igenl ő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével , irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így a gyógyszertári beszerzésére , termékkör kialakítására, a gyógyszerek készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolato s betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására , valamint a közfinanszírozási szerz ő dések megkötésére és módosítására vonatkozóan . • A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetését , képviseletét személyi és szakmai kérdésekben az adott gyógyszertá r vonatkozásában a személyi joggal rendelkez ő gyógyszerész önállóan látja el . • A gyógyszerek kiadásának (expediálás) során a gyógyszerészi és szakasszisztens i kompetenciák elkülönítésre kerültek . III .4.2 . Alapszintű gyógyszerészi gondozá s Az alap szint ű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellen őrzésre vonatkozó részletes szabályok rendeleti szinten megfogalmazásra kerültek, valamint kiadásr a került az erről szóló szakmai irányelv . Az irányelv főbb elemei : • a gyógyszer-interakciók felmérése, különös tekintettel a klinikailag jelentős interakciót mutató hatóanyagok vonatkozásában , • a párhuzamos gyógyszerfelírás és gyógyszerhasználat vizsgálata , • mellékhatás gyanújának jelentése és vizsgálata , • a gyógyszer-helyettesítés és a nemzetközi szabadnéven történ ő gyógyszerrendelé s esetén a gyógyszerkiadás szakmai szabályai , • a beteg-együttműködés felmérése, és annak javítása ,

45

• a gyógyszerelés biztonságával és esetleges problémáival kapcsolatos, megfelelő betegtájékoztatás biztosítása . Az Európai Uniós forrásból finanszírozott TÁMOP 6 .2 .5 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése a struktúraváltásban érintett intézményeknél. Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban” projekt keretében további 16 irányelv kidolgozása és gyakorlati kipróbálása folyamatban van . Reális esély van arra, hogy 2015-ben ezek az új gyógyszerészi gondozási protokollok a nap i gyakorlatban bevezetésre kerülhetnek . Az alapszint ű gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellen őrzési tevékenység elismeréseként gyógyszertári szolgáltatási díj került bevezetésre, mely keretébe n a gyógyszertárak az expediált vények számához kapcsolódóan juttatásban részesülnek . A z állam a gyógyszertárakon, gyógyszerészeken keresztül így olyan szolgáltatás biztosításá t várja el, mellyel a beteg és gyógyszerbiztonság javul a támogatott gyógyszerek kiadása során . A gyógyszerészek által nyújtott gyógyszerbiztonsági szolgáltatás keretében a betege k részletesebb tájékoztatást kapnak gyógyszerükkel kapcsolatban, ellen ő rzik az egy időben szedett gyógyszereik közötti kölcsönhatásokat, esetleges azonos hatóanyagú gyógyszere k együttes szedését is .

III,5 . Egyéb fontos szakmai változáso k A gyógyszerészek a gyógyszerek alkalmazása során tapasztalt mellékhatásokkal kapcsolatos figyelőrendszer aktív részeseivé válnak . Abban az esetben, ha a beteg ezt nem tiltotta meg, a gyógyszerkiváltás során a gyógyszerészek betekinthetnek a beteg elmúlt egy év i gyógyszerkiváltásaiba (leszámítva a szexuális és mentális betegségek gyógyszereit) segítv e ezzel a betegbiztonságot . A gyógyszertárak bels ő minőségügyi rendszerének egységes kialakítása érdekében jelentős előrelépés történt . A Kamara munkabizottsága elkészítette és valamennyi gyógyszertá r számára elérhetővé tette bels ő minőségügyi kézikönyvre vonatkozó ajánlását . A magisztrális gyógyszerkészítés ismételten kötelez ővé vált valamennyi közforgalm ú gyógyszertár számára . A liberalizáció id őszakában a magisztrálás elsorvadásnak indult, enne k megfékezésére, megakadályozására irányuló lépések kezd ődtek . A gyógyszertár i gyógyszerkészítés feltételeiben jelent ős változást hozhatnak az Európa Tanács döntései . Az ehhez való igazodás érdekében a GYEMSZI-OGYI a Kamara kezdeményezésére elindította a Szabványos Vényminták (FoNo) újabb kiadásának folyamatát . A gyógyszertári adatkezelés rendje a jogszabályokban és a napi gyakorlatban is rendezett, a betegjogok gyógyszertári érvényesítésének jogi alapjai adottak . II1 .5,1. Személyi minimumfeltételek bevezetése és képzé s Nem képzelhető el megfelelő minőségű szakmai munka elegend ő létszámban rendelkezésre álló szakmai személyzet nélkül . A közforgalmú gyógyszertárakra vonatkozó létszám szabályok megfelel ő felkészülési időt követően 2013 őszén léptek hatályba . A 46

jogszabályalkotás folyamatában kialakult viták ellenére a bevezetés zökken őmentes volt és az elérni kívánt célt megfelelően szolgálja. 41/2007. (IX. 19.) EitMrendelet 13/A .§-ának a közforgalmú gyógyszertárban alkalmazandó szakmai létszámra vonatkozó el őírásai (fő) Heti nyitvatartási idő Expediál ó Gyógyszerész Asszisztens (óra) szakasszisztens 40 és alatta 1 0 0 41-48 49-60 61-70 70 felett

1 2 3 4

1 1 2 2

0 1 1 2 28 . számú táblázat

A szakgyógyszerészi szakképzés jogszabályi korrekciója 2012-ben megtörtént : három szakirányban összesen 21 féle szakképesítés és több ráépített szakképesítés szerezhet ő a lakossági gyógyszerellátás, a kórházi/klinikai gyógyszerészet és az ipari gyógyszerésze t területén . Az új szakképzési rendszernek megfelel ő szakképzési kurrikulumok kialakítása a z egyetemeken megkezd ődött. A gyógyszertári asszisztensképzés és továbbképzés szabályozása az utóbbi években változott, de a feltételei és gyakorlata is a min őségi képzettséggel rendelkez ő gyógyszertári asszisztensek képzése érdekében felülvizsgálatra és további változtatásra szorul .

III. 5 .2 . Marketing szabályok szigorítás a Az eladásvezérelt marketing technikákkal szemben a gyógyszertárakra vonatkozóan ú j marketing szabályok kerültek bevezetésre . A törvény teljes mértékben megtiltotta a társadalombiztosítási támogatással rendelhet ő gyógyszerekkel kapcsolatos valamennyi vásárlást ösztönz ő, vagy bármilyen gyógyszervásárláshoz köthet ő kedvezmény, ajándék vagy más juttatás adását, vagy bármely olyan kereskedelmi gyakorlat folytatását, amely a vénye k kiváltását adott gyógyszertárra vonatkozóan ösztönzi . A nem támogatott gyógyszerekre vonatkozóan is csak az általánosan alkalmazott árkedvezmény alkalmazását engedélyezte , illetve ezen gyógyszerek vásárlásakor csak olyan kedvezmény adható, amely a gyógyszertá r által nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére váltható be . Gyógyszertárban semmiféle olyan marketing eszköz nem használható , • ami gyógyszerfogyasztásra ösztönöz ; • amely a támogatott gyógyszerek, tápszerek gyógyászati eszközök vényeine k beváltására ösztönöz ; • amely a beváltott vényekhez köthet ően bármilyen el őnyt kínál fel (beszerzési áro n alul értékesített termék, más üzletben beváltható kedvezmény, ajándék, anyagi juttatás pl .: étkezési utalvány, szociális támogatás, közüzemi számla kifizetése , árengedmény, pontgy űjtés, kupon, bón, stb .). Amennyiben a gyógyszertárat m űködtető vállalkozás „bejegyzett” alapítvány, egyesület részére támogatást nyújt, a támogatás mértéke nem lehet kapcsolatban a gyógyszertárba n gyógyszert, támogatott tápszert, támogatott gyógyászati segédeszközt vásárló, az adot t alapítvánnyal összefüggésbe hozható intézmény számára kiállított nyugta, számla fizetend ő összegével .

47

Tilos az orvosnak betegét orvosi vénnyel vagy a nélküle kapható gyógyszer megvásárlás a céljából általa ajánlott gyógyszertárba direkt módon irányítani . A gyógyszertárban alkalmazott, vagy általa m űködtetett pontgyűjtő és pontbeváltó , kedvezményre jogosító, vagy egyéb el őny megszerzésével járó rendszerekkel megszerzet t előnyöket csak az adott gyógyszertárban és annak fiókgyógyszertárában lehet „beváltani” . Nem támogatott gyógyszer vásárlására tekintettel adott kedvezménypont, kedvezményre jogosító bón, kupon kizárólag az adott gyógyszertárban végzett betegségspecifikus gyógyszerészi gondozásra váltható be . Más vállalkozásnál szerzett kedvezménypontok, kedvezményre jogosító bónok, kuponok , vagy egyéb el őnyök gyógyszertárban gyógyszer vásárlására nem válthatók be . A marketingszabályok megsértéséért a felel ősség egyaránt terheli a személyi jogo s gyógyszerészt és a gazdasági társaságot is .

48

III .6. Jelenlegi kihívások, problémá k A gyógyszertár m űködtetését érintő szakmai döntéshozatalban a személyi jogos gyógyszerés z részére biztosított el őjogok önmagukban elégtelenek, mert a valóságban munkáltatóju k elvárásainak kénytelenek megfelelni . Amennyiben ellentmondanának a befektet ői elvárásoknak a munkáltató másik személyi jogos gyógyszerészt választhat . A gyógyszertárak nagykeresked ők felé fennálló adósságállománya miatt a nagykeresked ői befolyás a készletpolitikában fokozottan érvényesül, mindezt különösen er ő síti a vertikáli s integrációban megvalósuló közvetlen nagykeresked ői befolyás is . Így a nagykeresked ők a piacon egyszerre mint tulajdonosok, beszállítók, stratégiai partnerek és mint franchis e üzemeltetők is jelen vannak . Egyes, a gyógyszertári vállalkozás és a személyi jogos gyógyszerész között kötöt t szerz ődésekben megjelennek a befektetőket aránytalanul el őnyös helyzetbe hozó alább i elemek : opciós szerz ődések, amelyek alapján a gyógyszerésznek hozzá kell járulnia ahhoz , hogy a többségi tulajdonos által megjelölt id őpontban és megjelölt személy részére meghatározott áron köteles átadni a tulajdonhányadát ; a gyógyszerész személyi jogáról csak 120 napos el őzetes tájékoztatást követően mondhat le, így nincs arra lehet ősége, hogy a szakmai elvek megsértése esetén n e adja nevét a továbbiakban a gyógyszertár működéséhez ; a gyógyszertár m űködésének pénzügyi eredménycsökkenése esetében a személy i jogosnak kötbér megfizetési kötelezettséget (50 .000 euró) ír el ő; az OTC és egyéb termékek esetében kategória-menedzsmentet várnak el ; a használt gyógyszer-informatikai rendszeren keresztül jelentést követelnek meg ; kötelezőként írják el ő az egységes szabályrendszerben m űködtetett beszerzésekben való részvételt ; a lánc tulajdonos által kért árbeállítási rendszer alkalmazását írja el ő ; közös marketing tevékenység folytatását írja el ő, az egyedi tilalmával ; szabványosított eladási folyamatot követel meg, egységes készletgazdálkodással , készlet-karbantartással ; egyes esetekben olyan bérleti díjra, egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerz ődés i elemek is megjelennek, melyek ilyen formában veszik ki a befektet ők részére a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság eredményét . Jóllehet a fenti szerződéses klauzulák sok esetben semmisek, hiszen jogszabályba ütköznek , azonban erre a semmisségre valójában csak a gyógyszerész tudja felhívni a hatóság figyelmét . A lehetséges következmények mérlegelése mentén erre ritkán van példa . A fentiekben említett jelenségek a gyógyszerész szakmai döntéshozatal szabadságának, illetv e szakmai függetlenségének még jelenleg is fennálló korlátozását mutatják . A többségi nem szakmai befektetői tulajdon olyan helyzetet teremtett, amely korlátozta a szakma i döntéshozatal szabadságát . A szakmai függetlenség fontos szerepét az Apothekerkammer de s Saarlandes ítélet több pontjában (35 ., 40 .) kiemelten kezeli, eszerint „ el kell fogadni, hogy (a tagállamok) azt is előírhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, aki k tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek.” „A tagállam azt is értékelheti, hogy a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkez ő üzemeltetők veszélyeztethetik-e a munkavállalókén t foglalkoztatott gyógyszerészek függetlenségét, azáltal hogy őket arra ösztönzik, hogy olyan gyógyszereket értékesítsenek, amelyek készleten tartása már nem rentábilis, illetve hogy eze k 49

az üzemeltetők esetleg csökkentik azokat a m űködési költségeket, amelyek kihatással lehetne k a gyógyszer-kiskereskedelem értékesítési módozataira . " Mindezen folyamatok mellett fontos az els ő tapasztalatok és visszajelzések alapján a Patik a Hitel és T őkeprogram ügyfélbarát jellegének, hatékonyságának vizsgálata, segítve ezzel a többségi szakmai, gyógyszerészi tulajdon biztosítását . A közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén is az egészségügy más elemeihez hasonlóa n egy idősődő korfa alakul ki, amelyre fokozott figyelmet kell fordítani . Ugyanígy kiemelt figyelmet érdemel a vidéki gyógyszerellátás folyamatosságának biztosítása is . Ismert, hogy a betegek által alkalmazott gyógyszeres terápiák eredményessége a világo n mindenhol, így Magyarországon is elmarad a kívánatos értékt ől . Így mindazon szakma i kezdeményezések további folytatása indokolt, mely ezeket szakmai irányelv szintjé n támogatja, illetve a gyógyszertárak népegészségügyi jellegét er ősíti . A gyógyszertárak gazdasági stabilitása a közölt adatok alapján javult . Ezen folyamatban a továbbiakban is kiemelt szerepet javasolt kapnia azon elemeknek, melyek a szakmai szolgáltatásokhoz köt ődő finanszírozási elemeket tartalmaznak, továbbá segítik a vidék i folyamatos gyógyszerellátás biztosítását is .

50