Budapest, október 15

Hatásvizsgálat Dombóvár Város Önkormányzata Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet intézménye fenntartására vonatkozóan

Készítette: CCA Adó- és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. Készült:

4 példányban 3 példány megbízói 1 példány megbízotti

Budapest, 2010. október 15.

Hatásvizsgálat Dombóvár Város Önkormányzata Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet intézményére vonatkozóan

Tartalomjegyzék I.

Vezetői összefoglaló

II.

Az intézményi működés jogszabályi hátterének és jelenlegi formájának ismertetése, értékelése

III.

Költségvetések-alakulása

IV.

Feladat és hatáskör megosztás, kötelezettségvállalás, pénzgazdálkodás rendszere

V.

Finanszírozási rendszer

VI.

A további működtetésre vonatkozó javaslat részletes bemutatása, előnyei az egyéb lehetőségekkel szemben

Dombóvár Város Önkormányzata, valamint a CCA Adó- és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zártkörűen Működő Részvénytársaság között 2010. augusztus 17-én az Önkormányzat 217/2010. (VI. 05.) számú határozata alapján Megbízási szerződés jött létre, melynek tárgya hatásvizsgálat készítése Dombóvár Város Önkormányzata részére, az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet átalakítására, illetve megszűntetésére vonatkozóan.

2


I. Vezetői összefoglaló A hatásvizsgálat elvégzése során a főbb megállapítások a következők: Ø Dombóvár

Város

Önkormányzata,

intézményei

pénzügyi-gazdasági

feladatainak ellátására 2007. szeptember 1-i hatállyal egységes gazdasági szervezetet hozott létre, egy meglévő intézmény bővítésével, Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet (továbbiakban Szolgáltató Szervezet) elnevezéssel. Ettől az időponttól valamennyi, az Önkormányzat által fenntartott intézmény pénzügyi, gazdálkodási feladatait ez a szervezet látja el. Ø A Szolgáltató Szervezethez hozzárendelt intézményeket a gazdálkodás szervezésének módja alapján - az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően -

önállóan gazdálkodó kategóriából részben önállóan

gazdálkodóvá sorolta át. Ø 2008. augusztus 1-jétől az intézmények takarítási feladatainak ellátását és irányítását is a Szolgáltató Szervezet biztosítja. Ennek megfelelően bővült az intézmény létszáma a takarítási feladatot végzőkkel. 2009. évben tovább bővült a Szervezet feladata, egy új intézmény alapításával. Ø A Szolgáltató Szervezethez közoktatási, kulturális, szociális és gyermekjóléti intézmények, a tűzoltóság és egy társulás tartoznak. Ø A Szolgáltató Szervezet valamennyi saját előirányzatára, valamint a hozzárendelt részjogkörrel rendelkező, költségvetési szervek meghatározott előirányzatára rendelkezési jogosultságot kapott.

3


Ø A Szolgáltató Szervezet belső szabályzatai (SzMSz, Ügyrend) tartalmazzák a működési struktúrát, illetve a delegált feladatokat. Ø A Szolgáltató Szervezet többfunkciós (üzemeltetési, gazdálkodási, pénzügyi) feladatellátása, valamint a hozzárendelt intézmények sokasága, feladataik sokrétűsége okán javasolt, a már meglévő Szolgáltató Szervezet bázisán egy a korszerű önkormányzati intézményi gazdálkodást támogató, Elszámolóház létrehozása és működtetése. Ø A Szolgáltató Szervezet, mint önállóan működő és gazdálkodó szervezet költségvetése tartalmazza a saját, illetőleg a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek költségvetését, mely 2008. évben 9, 2009. évben 10, illetőleg 2010. évben 8 volt. Ø A Szolgáltató Szervezet költségvetése, a hozzá tartozó önállóan működő intézményeket is figyelembe véve jelentős súllyal (47,7 %) szerepel az Önkormányzat költségvetésében. Ennek értelmében az intézmények részéről fontos a szakmailag megalapozott, fegyelmezett gazdálkodás. Ø A költségvetés tervezése évről évre alacsonyabb pénzügyi kondíciókat tartalmaz, mely mellett a feladat ellátás volumene és színvonala számottevő csökkenést nem mutat. Ø Alapvetően a források csökkenése korlátozza a kötelezettségvállalás lehetőségeit. Ennek alapvető figyelemmel kísérésére, egy jól működő kötelezettség-vállalás nyilvántartási-rendszerrel nyílik lehetőség. Ennek hiánya okozhatja a fedezet nélküli kötelezettségvállalást, melynek mutatója a Szervezet gazdálkodása során a fizetési határidőn túli szállítói állomány növekedése.

4


Ø A 2010. évben a 30 napon túli elismert és kifizetetlen szállítói tartozás folyamatosan magas szintet mutat. Amennyiben a tendencia az év további részében állandúsul, úgy szükséges figyelembe venni a az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/F. § (6) bekezdése által előírt önkormányzati biztos intézményének alkalmazását. Ø A pénzügyi kondíciók látványos romlása, a fegyelmezett, szigorúan determinált költségvetési paraméterek meghatározása mellett szükségessé teszi a feladatellátás volumenének és minőségének felülvizsgálatát, elsősorban a kötelező és nem kötelező feladatok tekintetében, mely kiadási megtakarítást eredményez. Ø Mindamellett ösztönözni kell az intézményeket saját forrásaik bővítésre, melyben a centralizált gazdálkodás támogató lehet, elsősorban a különböző Európai Uniós, vagy hazai pályázatok benyújtása tekintetében. Ø Az Ámr. 16. § (4) bekezdése szerint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban, munkamegosztási

megállapodásban

rögzíti.

A

munkamegosztási

megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a meghatározott feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Ø A Szolgáltató Szervezet és a hozzárendelt önállóan működő intézmények munkamegosztási megállapodásában rögzítésre kerültek az ellátandó feladatok és a hatásköri kompetenciák. Részletes szabályozás formájában határozták

meg

a

kötelezettségvállalás,

ellenjegyzés,

utalványozás,

5


érvényesítés jogköreit, azonban nem részletezettek megfelelően a teljesítés igazolásával, illetve az utalvány ellenjegyzésével kapcsolatos kompetenciák. Ø A Megállapodás a gazdálkodással kapcsolatos tervezési, előirányzatok feletti rendelkezési, a beszámolási, az információ-szolgáltatási kötelezettségeket, a számviteli, az analitikus nyilvántartásokra vonatkozó előírásokat, ellenőrzés funkciókat,

illetve

a

működtetés

feladatai

foglalja

magában.

A

Megállapodáson kívül a különböző gazdálkodási kompetenciák szabályozása az Ügyrendben és a Pénzkezelési Szabályzatban történik. Ø A kötelezettségvállaláshoz és a pénzgazdálkodáshoz kapcsolódó jogkörök meghatározása nem egyértelmű. Maradéktalanul nem biztosított a hatályos jogszabályi előírások és a belső szabályzatok közötti összhang. Ø Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-Testülete a 19/2001. (V. 02.) számon rendeletet alkotott az önkormányzati kis-kincstár működéséről. A rendelet hatálya a felügyeleti szervi támogatásban részesülő összes intézményre vonatkozóan kiterjed. A kis-kincstári rendszer működtetése az OTP Bank közreműködésével történik. A rendelet egy alkalommal 2004. évben módosításra került. A rendszer az alábbi főbb elemekből áll: · előirányzat felhasználási keret (limit) meghatározásával történik a finanszírozás, · a költségvetésben meghatározott, a „TÁH” különbözettel csökkentett havi limit összegét az intézmények lehívhatják a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájáról, amennyiben a saját bevételük nem fedezi a felmerült kiadásokat, · a limit ütemezését a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy állapítja meg, · felújítások, beruházások esetén lehet eltérni, rendkívüli kifizetés esetén engedély szükséges, · a céltámogatásokkal az intézményi limit automatikusan emelkedik, · minden hónap 25-ig meghatározott formátumú, tartalmú pénzforgalmi ütemtervet készít az intézmény, 6


· az Önkormányzat az intézmények pénzellátását egyetlen elszámolási számlán bonyolítja, · a Polgármesteri Hivatal az intézmények pénzellátását biztosító egyetlen elszámolási számlára vezeti a szükséges összeget (amire a saját bevételük nem nyújt fedezetet), · a fel nem használt összeg nap végén visszavezetődik a Polgármesteri Hivatal számlájára, · a havi limit maradványa a következő hónapokban szabadon felhasználható, · a kamatmegtakarítás 50 %-át az intézmény visszakapja. Ø A rendelet – alkotásának és módosításának időpontját figyelembe véve -, nem határozza meg

a finanszírozásban Szolgáltató Szervezet szerepét,

funkcióit. Célszerű a jelenlegi rendeletet aktualizálni és egy korszerűbb, kiskincstári rendszert hatékonyabb, bővített formában továbbműködtetni. Ø A

szakmai

és

a

szigorú

gazdálkodási

követelmények

együttes

figyelembevételéhez és a döntések mindkét szempontból történő jó megalapozásához mindenképp jól átgondolt és szabályozott finanszírozási rendszer szükséges. Ø A jelenleginél korszerűbb költségvetési tervezési és finanszírozási módszerek bevezetése

indokolt

kötelezettségvállalási

a és

jövőben.

A

kialakításra

finanszírozási

kerülő

rendszereknek

tervezési, együttesen

biztosítania kell a gazdálkodási fegyelem betartását, a fizetőképesség biztosítását és a költségvetésen belüli, szigorú, fegyelmezett és megfelelően kontrollált

költségvetési

gazdálkodást.

Kerüljön

követelményként

meghatározásra az átalakítással létrehozandó új szervezettel szemben a megfelelő tájékoztatás biztosítása a feladatellátó intézménynek az ellátott feladatokhoz

kapcsolódó

előirányzatok

és

teljesítésük

alakulásáról,

amennyiben szükséges a gazdálkodási fegyelem betartására vonatkozóan jelzés történik. Együttesen biztosítsa a szakmai feladatellátáshoz feltétlenül

7


szükséges források rendelkezésre állását és a gazdálkodás szabályszerűségét, a gazdaságossági követelmények teljesülését.

A bemutatott tények, a jogszabályi előírások, a gazdálkodási paraméterek ismeretében a jelenlegi Szolgáltató Szervezet átalakítása javasolt, mely egy korszerűbb struktúrával, gazdálkodási prioritásokkal rendelkező intézményként, támogatja az önkormányzat feladatellátást, a racionális gazdálkodást.

A hatásvizsgálat elvégzése alapján a főbb javaslataink az alábbiak: Ø A jelenlegi Szolgáltató Szervezet bázisán, annak átalakításával Elszámoló Szervezet létrehozása. Ø Új, racionalizáltabb szervezeti struktúra kialakítása. Ø Technikai jellegű feladatok kiszervezése. Ø Korszerűbb finanszírozási szemlélet meghonosítása (korrigált null bázisú tervezés módszerével).

Az intézményi önköltségszámítások módszerének

pontosítása. Ø A kiskincstári rendszer fejlesztésével és a megfelelő – szervezetre és helyi adottságokra épülő – szabályozás kidolgozásával a finanszírozás és pénzeszköz-gazdálkodás hatékony és gazdaságos működtetése. Ø A

kötelezettségvállalás,

folyamatainak

a

utalványozás,

jogszabályi

ellenjegyzés

előírások

és

a

és

érvényesítés

szervezeti

forma

követelményeinek megfelelő újraszabályozása indokolt. 8


Ø Irányított költségvetési alkufolyamat bevezetése az Önkormányzat, a Szolgáltató Szervezet, valamint az intézmények között, az intézményvezetők valódi

felelősségvállalásának

érvényesítésével.

Az

intézményvezetők

intézkedési tervet készítenének a költségvetés végrehajtásához igazodóan. Fontos a költségvetés tervezésének reális alapokra helyezése, érdekeltségi rendszer kialakítása a takarékos gazdálkodásra, bevételek és kiadások összhangjának biztosítása. Ø A költségvetési rendeletben meghatározott feltételekkel és a hatáskörök hatékony megosztásával szigorú, hatékony és gazdaságos operatív gazdálkodás biztosítása. Ø A

controlling

funkciók

bővítése,

az

intézményről

szóló

adatok

átláthatóságának megteremtése. A controlling képes legyen kimutatni a tartalékokat, az adósságállományt akár szakfeladatonként is, folyamatos információkkal szolgáljon a fenntartó és az intézményvezetők számára is. Ø Jól szabályozott együttműködés és intézményi gazdálkodás biztosítása. Ø Kommunikáció javítása a Szolgáltató Szervezet, az intézményvezetés, illetve az Önkormányzat között. Az intézmények gazdasági munkatársai részére belső továbbképzések tartása. Ø Egységes vezetői értékelési rendszer bevezetése, a költségvetési és a szakmai feladatok összehangolása.

9


Ø FEUVE

bővítése.

Aktualizálják

ellenőrzési

nyomvonalukat,

úgy

követelményként szerepeljen, hogy hangolja össze a tevékenységeket, célokat a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, továbbá biztosítsa, hogy a gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, naprakész, pontos információk biztosításához hozzájáruljon.


Hirsch László CCA Adó és Pénzügyi Tanácsadó Menedzser Zrt. elnök-vezérigazgató

10


II. Az intézményi működés jogszabályi hátterének és jelenlegi formájának ismertetése, értékelése

Dombóvár Város Önkormányzata az intézmények gazdasági feladatainak ellátására 2007. szeptember 1-től egységes gazdasági szervezetet hozott létre egy meglévő intézmény bővítésével, Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet (továbbiakban Szolgáltató

Szervezet)

elnevezéssel.

Valamennyi

önkormányzati

fenntartású

intézmény feladatait ez a szervezet látja el ettől az időponttól. A hozzárendelt intézményeket a gazdálkodás szervezésének módja alapján – az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően - önállóan gazdálkodó kategóriából részben önállóan gazdálkodóvá sorolta át. 2008. augusztus 1-jétől az intézmények takarítási feladatainak ellátását és irányítását is a Szolgáltató Szervezet biztosítja. Ennek megfelelően bővült az intézmény létszáma a takarítási feladatot végzőkkel. Az így létrehozott gazdasági szervezet a korábbi intézmény több mint hatszoros létszámával és több, mint hétszeres költségvetéssel működött. 2009. évben egy újabb intézmény megalakulásával tovább bővült a Szolgáltató Szervezethez rendelt intézmények száma. 2010-től

az

önállóan

ill.

részben

önállóan

működő

költségvetési

szervi

megkülönböztetés helyébe az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv meghatározás lépett. (Az utóbbi kategóriába tartozó szerv kizárólag a szakmai alapfeladata ellátását végző szervezeti egységekkel rendelkezhet.) A Szolgáltató Szervezet valamennyi saját előirányzatára, valamint a hozzárendelt részjogkörrel rendelkező, költségvetési szervek meghatározott előirányzatára rendelkezési jogosultságot kapott.

11


A feladatokat a következők szerint határozták meg: Þ tervezés, Þ

pénzkezelés,

Þ

előirányzat-felhasználás,

Þ

előirányzat módosítás,

Þ

utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés,

Þ

számviteli feladatok teljes köre,

Þ

analitikus nyilvántartások vezetése,

Þ

gazdálkodással kapcsolatos információáramlás,

Þ

információszolgáltatás,

Þ

beszámolás,

Þ

működtetés, tárgyi eszköz felújítás, beruházás és vagyonkezelés,

Þ

adminisztratív jellegű feladatainak ellátása.

A Szolgáltató Szervezethez közoktatási, kulturális, szociális és gyermekjóléti intézmények, a tűzoltóság és egy társulás tartoznak, az alábbiak szerint:

12


Jelenleg a Szolgáltató Szervezet működését alapvetően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban Ámr.), valamint az államháztartás szervezete beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Kormányrendelet (továbbiakban Áhsz.), valamint Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendeletei és határozatai határozzák meg. Az Ámr. 15. § (4) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy gazdasági szervezettel az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik. Az említett intézmények esetében gazdasági szervezet funkcióit látja el a kifejezetten erre a célra létrehozott Szolgáltató Szervezet. Tehát más szervek ellátására létrehozott önkormányzati költségvetési szervként célja szerint biztosítja a jogszabályban a „gazdasági szervezet” részére meghatározott feladatokat, így feladatai elsősorban a pénzügyiszámviteli

tevékenységek

biztosítása

(előirányzat-gazdálkodás,

kötelezettségvállalások és előirányzatok nyilvántartása, likviditásmenedzselés, könyvvezetés, adatszolgáltatás, ellenjegyzés, kifizetések teljesítése), valamint a működtetéshez

kapcsolódó

(üzemeltetési,

vagyongazdálkodási,

vagyonhasznosítási, vagyonvédelmi és beruházási) feladatok ellátása. A gazdasági szervezet feladatait – amennyiben indokolt – több szervezeti egység is elláthatja. Az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet az alábbi önállóan működő intézmények esetében látja el a gazdasági szervezet funkcióit:

13


14


Az Ámr. 15. § és 16. §-ai határozzák meg a gazdasági szervezet és az önállóan működő intézmények feladataira és együttműködésére vonatkozó alapvető szabályokat. Az előírások szerint a gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve – az irányító szerv által jóváhagyott, később részletezett munkamegosztási megállapodás szerint a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet ellátja a) a költségvetési szerv költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és c) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv a) és - ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása - b) pont szerinti feladatait. A b) pontban foglalt feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül jogszabály előírása, annak hiányában az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével is történhet. A gazdasági szervezetnek ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni az Ámr. 20. § (3) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. A költségvetési szerv Þ szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, Þ a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), Þ a helyettesítés rendjét, Þ a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait,

15


ha azokról a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje kell, hogy tartalmazza. Ügyrendjük csak részben tartalmazza az előírtakat, kiegészítése, aktualizálása szükséges. Az ügyrendi szabályozás célja az legyen, hogy részletesen rögzítse a gazdasági szervezet feladatait, a gazdasági vezető és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét.

Az Ámr. 16. § (4) bekezdése szerint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.

A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

ý

az előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok közül, valamint

ý

a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok (amennyiben nem szolgáltatás vásárlással történik) közül

melyik feladatot látja el az önállóan működő és gazdálkodó Szolgáltató Szervezet és melyeket a kapcsolt önállóan működő intézmény.

A munkamegosztási megállapodás tartalma alapvetően befolyásolja a működési forma és az együttműködés hatékonyságát.

16


Az Ámr. 20. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait - az Ámr-ben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A (2) bekezdés megfogalmazza a tartalmi követelményeket, melyek jelentős részét a Szolgáltató Szervezet szabályzata tartalmaz, viszont a szervezeti egységek engedélyezett létszámra, feladataira, és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjére nem terjed ki, így azokat egyéb dokumentumokban talált adatok alapján értékeltük. A Szolgáltató Szervezet esetében sem a Szervezeti és Működési Szabályzat, sem az Ügyrendje nem tartalmaz a gazdasági vezetőre vonatkozó előírásokat.

Az Ámr. 17. és 18. §-ai tartalmazzák a költségvetési szerv gazdasági vezetőjére vonatkozó előírásokat. Kinevezése során az Áht. szabályait is figyelembe kell venni. A gazdasági vezető Þ irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, Þ felelős az Ámr-ben a gazdasági szervezet részére meghatározott feladatok ellátásáért, Þ a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, Þ gazdasági intézkedéseket hoz. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell kinevezni (megbízni), az Ámr. gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.

17


A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő. Ellenjegyzőként a Szolgáltató Szervezet vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt határozták meg. A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

18


A Szolgáltató Szervezet jelenlegi felépítését és szervezeti tagozódását mutatja az alábbi ábra:

A vezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, képviseli az intézményt, a belső ellenőrzés jogát a Szervezeti és Működési Szabályzatban a vezető jogosultságai között említi. (Nem derül ki egyértelműen, hogy kialakították-e az előírásoknak megfelelően a belső ellenőrzés rendszerét. Viszont rögzítésre került, hogy a belső ellenőr az intézményvezető közvetlen irányításával végzi munkáját.) Jelentősebb feladatok között a jogszabályok betartása, az ellenőrzési feladatok, a fizetőképesség figyelemmel kísérése, szabályzatok elkészítése, különböző jogkörök gyakorlása szerepelnek. A vezetői helyettest a dokumentumok szerint, hogy az intézmény vezetője nevezi ki. Munkáját munkaköri leírás szerint végzi, feladata helyettesítés esetén megegyezik a vezető feladatával.

19


A csoportok közvetlenül a csoportvezető irányításával végzik a feladataikat. &A

Számviteli

csoport

legfontosabb

feladatai

közé

az

érvényesítés,

könyvvezetés, adóbevallások készítése, leltárak egyeztetése a főkönyvvel, analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetések, beszámoló készítés tartozik, adatszolgáltatás havi rendszerességgel az intézményvezetők részére. A könyvelés Gordius Integrált Költségvetési Gazdálkodási rendszer pénzügyi moduljának használatával történik, melyet Tatigazd program segítségével fordítanak át a Magyar Államkincstár rendszerébe. : A Pénzügyi csoport lényegesebb tevékenységei az ellátmányrendszer működtetése, készpénzforgalom bonyolítása, beérkező számlák „felszerelése”, kimenő számlák kezelése, átutalások az OTP elektronikus rendszerében, pénzigénylés

a

kincstári

rendszer

keretében,

kapcsolattartás

az

intézményekhez kihelyezett ügyintézőkkel. 2 A Munkaügyi csoport teljes körűen ellátja a munkaügyi feladatokat a Szolgáltató Szervezet és a hozzárendelt intézményeik dolgozói tekintetében is (több mint 800 fő munkaügyi feladatait jelenti) a Magyar Államkincstár programmal. 4 A Vagyonrendezési és ügyviteli csoport végzi a tárgyi eszközök, készletek nyilvántartását, ezeken kívül a leltározási feladatokat, az irodaszerek beszerzését és a titkársági feladatokat. 7 A kihelyezett gazdasági ügyintézők is egy csoportot alkotnak, a beérkező számlák feljegyzését, továbbítását, a kötelezettségvállalás dokumentumainak, kezelését végzik elsősorban,

a leltározási feladatok, tárgyi eszköz

nyilvántartásokat és további feladatokat is ellátnak. 20


I A technikai dolgozók csoportja egyrészt a takarítási feladatokat, másrészt a főzőkonyhákon étkeztetési feladatokat látják el, egy fő a takarítási feladatokat irányítja, egy fő pedig élelmezésvezető. A belső ellenőrzésre vonatkozóan nem tartalmaz feladatokat, mindössze a szervezeti ábrán szerepel. Erre vonatkozóan nincs összhang a szabályozásban. A kapott információk szerint a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrei látják el a feladatot.

21


III. Költségvetések alakulása

A Szolgáltató Szervezet, mint önállóan működő és gazdálkodó szervezet költségvetése tartalmazza a saját, illetőleg a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek költségvetését, mely 2008. évben 9, 2009. évben 10, illetőleg 2010. évben 8 volt. A Szolgáltató Szervezet előirányzatainak alakulását az alábbi diagramok szemléltetik. A kezelt előirányzatok értéke a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent 4-5%-kal, de összességében három milliárd forint felett maradt. A 2010. első féléves adatok szerint valószínűsíthető, hogy az eredeti előirányzatnál 8-10 %-kal magasabb lesz a bevételek teljesítése.

Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet bevételi előirányzatainak alakulása 4 000 000 3 500 000

3 368 259

3 239 743

3 094 768

érték (e Ft)

3 000 000 2 500 000 2 000 000

1 694 342

1 500 000 1 000 000 500 000 0

időszak 2008.12.31.

2009.12.31.

2010. évi költségvetés

2010.06.30.

Forrás: A 2008.12.31, 2009.12.31. előirányzat teljesítésekről, 2010. évi költségvetési előirányzatokról, 2010. 06.30.-ai előirányzat teljesítésekről készített kimutatások

22


Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet kiadási előirányzatainak alakulása 4 000 000 3 347 458

3 500 000

3 163 569

3 094 768

érték (e Ft)

3 000 000 2 500 000 2 000 000

1 611 210

1 500 000 1 000 000 500 000 0

időszak 2008.12.31.

2009.12.31.


2010.06.30.

Forrás: A 2008.12.31, 2009.12.31. előirányzat teljesítésekről, 2010. évi költségvetési előirányzatokról, 2010. 06.30.-ai előirányzat teljesítésekről készített kimutatások

A Szolgáltató Szervezet előirányzatainak részletes bemutatására az 1. számú illetve 2. számú melléklet szerinti táblázatokban került sor, elkülönítve a kiadási és a bevételi előirányzatokat. A táblázatokból megállapítható, hogy a Szolgáltató Szervezethez tartozó önállóan működő költségvetési szervek közül a Szivárvány Óvodai Tagintézmény és a Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Apáczai Oktatási Központ részeit képezik 2009. augusztus 1-től, így a hozzájuk tartozó költségvetési adatok is ott kerültek kimutatásra. A vizsgált időszak költségvetése összességében jellemezhető úgy, hogy a kiadási és a bevételi előirányzatok évről-évre fokozatosan csökkentek, mely jellemzés az intézmények többségére is igaz, azaz az intézmények költségvetései szintén kisebb-nagyobb mértékben alacsonyabb összeggel kerültek elfogadásra.

23


Az Apáczai Oktatási Központ előirányzata jelentősen megnövekedett az intézmény átszervezés következményeként. A mellékletekben szereplő táblázatok adatit, azaz a Szolgáltató Szervezethez tartozó költségvetési szervek költségvetési előirányzatainak intézményenkénti bontását, megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik kiemelt előirányzat részletességében, elkülönítve a kiadási és bevételi előirányzatokat.

Kiadási előirányzatok megoszlása intézményenként 100%

80%

arány

60%

40%

20%

Személy i kiadás

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások

Ellátottak jutt atásai

Felújítás

F elhalmozás

Működési pénzeszköz átadás

Pénzf orgalom nélküli kiadás

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31


2008.12.31

0%

Összesen

előirányzat m egnevezése Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Egyesített Szociális Intézmény Városi Könyvtár "Kapaszkodó" Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium József Attila Általános Művelődési Központ Belvárosi Általános Iskola és Alapf okú Művészetoktatási Intézmény Szivárvány Óvodai Tagintézmény Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet

24


Bevételi előirányzatok megoszlása intézményenként 100%

80%

arány

60%

40%

20%

Saját bevétel

Működési pénzátvétel

Felhalmozási pénzátvétel

Intézmény finanszírozás

Támogatási kölcsön visszatérülése

Felhalmozási tőke jellegű bevétel

Pénzmaradvány

Költségvetés visszatérülése

2009.12.31 2010. évi költségvetés 2010.06.30

2008.12.31

2010.06.30

2009.12.31 2010. évi költségvetés

2008.12.31


2008.12.31


2008.12.31

2010.06.30


2008.12.31


2008.12.31


2008.12.31

2010.06.30


2008.12.31


2008.12.31

0%

Összesen

előirányzat megnevezése Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Egyesített Szociális Intézmény Városi Könyvtár "Kapaszkodó" Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium József Attila Általános Művelődési Központ Belvárosi Általános Iskola és Alapf okú Művészetoktatási Intézmény Szivárvány Óvodai Tagintézmény Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet

A Szolgáltató Szervezet kifizetetlen szállítói állománya 2010. június 30-án 58.618 e Ft volt, a 2009. december 31-ei állomány értékéhez képest jelentősen növekedett, 18.904 e Ft-tal, mely 47 %-os adósságállomány növekedést jelentett. A kifizetetlen szállítói állományok a Szolgáltató Szervezet 2010. évi költségvetésének eredeti kiadási előirányzatainak 1,89 % át képezték. A Szolgáltató Szervezethez rendelt önállóan működő költségvetési szervek közül az Apáczai Oktatási Központ és az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium rendelkezik a legmagasabb mértékű kifizetetlen szállítói állománnyal, mely az Apáczai Oktatási Központ esetében az intézmény kiadási előirányzatainak több mint 2%-át (24 217 e Ft), illetőleg az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium kiadási eredeti előirányzatának több mint, 5,2 %-át (22 311 e Ft) teszi ki. A Dombóvár Város Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága nem, illetőleg az Egyesített Szociális Intézmény csekély kifizetetlen szállítói állománnyal rendelkezik.

25


Dombóvár Város Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 8/2010. (III.8.) önkormányzati rendelet 14. § (13) bekezdése rendelkezik, arról, hogy a költségvetési szervek vezetői kötelesek önkormányzati biztos kinevezését kezdeményezni, ha elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozás állománya meghaladja a tárgyévi éves eredeti költségvetési kiadási előirányzatának 10%-át, vagy összege meghaladja a 15 millió forintot. Az alábbi táblázat szemlélteti a Szolgáltató Szervezet 2010. évre vonatkozó költségvetésének kiadási eredetileg tervezett előirányzatait, illetőleg a hozzárendelt költségvetési szervek pénzügyileg rendezetlen szállítói állományait, valamint e kettő kapcsolatát arányszámmal kifejezve, azaz meghatározásra került a kifizetetlen szállítói állomány, illetőleg a 30 napja lejárt, elismert kötelezettség és a kiadási előirányzatok aránya.

Mindezek a kötelezettségvállalás nyilvántartási rendszerének hiányosságaira is felhívhatják a figyelmet.

26


Kifizetetlen szállítói állomány bemutatása a 2010. évi eredeti kiadási előirányzatok adatainak arányában

Kiadási előirányzatok Intézmény megnevezése (e Ft)

Kifizetetlen szállítói állomány, külön kiemelve a 30 napon túli tartozás állomány (e Ft)

Integrált

Önkormányzati

Szolgáltató

245 500

Kifizetetlen szállítói állomány alakulása a teljesített bevételi előirányzatok arányában (%), külön kiemelve a 30 napon túli tartozás állomány arányát

2 208

0,89

2 084

0,85

3 865

1,19

1 350

0,41

24 217

2,38

12 135

1,19

4 051

2,06

1 865

0,95

22 311

5,21

16 389

3,83

834

0,43

726

0,37

1 126

3,84

1 044

3,56

Szervezet

József Attila ÁMK

Apáczai Oktatási Központ

Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és

325 513

1 015 395

196 136

Kollégium

516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium

„Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti

428 239

194 689

Alapszolgáltató Központ

Városi Könyvtár

29 300

Egyesített Szociális Intézmény

375 864

6

0,002

Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati

284 132

0

0

3 094 768

58 618

1,89

35 593

1,15

Társulás Összesen

Forrás: Szolgáltató Szervezet 2010. I. félévi működéséről szóló beszámoló

27


A Szolgáltató Szervezet költségvetésének - 3.368.272 eFt - legjelentősebb arányát a 2008. december 31-ei bevételi teljesítési adatok alapján az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium költségvetése képezte, mely 18% (603 714 e Ft) volt, a legminimálisabb arányt a Városi Könyvtár költségvetése tette ki 1%-kal (36 126 e Ft). A költségvetésből 10 % alatti mértéket a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központi Társulás, az Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, illetőleg a Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság képviselt. A további intézmények költségvetésének aránya 10-13% volt. A Szolgáltató Szervezet költségvetésének megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.

Forrás: 2008. december 31-ére vonatkozó kimutatás

A 2009. december 31-ei bevételi előirányzatok teljesítéséből – 3.239.743 e Ft - a legnagyobb arányt az Apáczai Oktatási Központ költségvetési adatai képezték, mely összességében 20% (633 270 e Ft) volt, míg a legkisebb arányt -1% (32 265 e Ft)- a korábbi évhez hasonlóan a Városi Könyvtár költségvetése képviselte. 28


Az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium költségvetése a korábbi évhez képest 3%-kal alacsonyabb arányt, 15%-ot képviselt. A költségvetésből 10-15 % közötti arányt a József Attila Általános Művelődési Központ, Egyesített Szociális Intézmény, Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság képviselt. A további intézmények költségvetésének aránya 10 % alatt volt.

Forrás: 2009. december 31-ére vonatkozó kimutatás

A 2009. december 31-ei költségvetéshez hasonlóan a 2010. év költségvetéséből – 3.094.768 e Ft-, illetőleg a 2010. június 30-ai költségvetés bevételi előirányzatainak teljesítéséből – 1.694.372 e Ft – a legjelentősebb arányt szintén az Apáczai Oktatási Központ és a legcsekélyebb arányt a Városi Könyvtár költségvetése, illetőleg teljesítési adatai képezték. A képviselt arányok 33-33%, illetőleg 1-1%-ra voltak tehetőek. A Szolgáltató Szervezet költségvetéséből a korábbi évhez hasonlóan 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, a József Attila Általános Művelődési Központ, Egyesített Szociális Intézmény költségvetése képviselt 10 % feletti arányt. A további intézmények költségvetése 10 % alatt maradt.

29


A 2010. június 30-ai költségvetési adatok alapján ugyanazok az intézmények képviseltek 10 % feletti arányt a Szolgáltató Szervezet összesített költségvetéséből, mint a 2010. évi költségvetési előirányzat adatai alapján, kiegészülve a Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságával.

Forrás: 2010. évi költségvetésre vonatkozó kimutatás

30


Forrás: 2010. június 30-ra vonatkozó kimutatás

Összességében, a Szolgáltató Szervezet költségvetése kapcsán megállapítottuk, hogy a költségvetés jelenleg a saját és további nyolc önállóan működő költségvetési szervet foglal magában. A nyolc intézmény

természetesen több intézményegységgel, tagintézménnyel,

illetőleg telephellyel és feladatellátási hellyel rendelkezik. A Szolgáltató Szervezet költségvetési előirányzatai a 2010. június 30-i teljesítési adatok alapján az összes költségvetési bevétel 7,7%-át képzi. A költségvetési előirányzatok összességében jellemezhetőek úgy, hogy a viszgált időszak alatt fokozatosan csökkentek, mérséklődtek. Az Apáczai Oktatási Központ a Szolgáltató Szervezet egyedüli költségvetési szerve, mely esetében a költségvetési előirányzatok jelentősen növekedtek. 31


A költségvetési előirányzatok jelentőebb arányával az Apáczai Oktatási Központ, az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium rendelkezett. A 2010. eredeti kiadási előirányzatok összehasonlításra kerültek a kifizetetlen szállítói állományok értékével. A legjelentősebb adósságállománnyal az Apáczai Oktatási Központ és az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium rendelkezik 2010. június 30-án. Indokolt megvizsgálni az önkormányzati biztos kijelölésének szükségességét, a költségvetési rendeletben előírtaknak megfelelően. A Szolgáltató Szervezet és a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szervek összesített kiadási előirányzatai az Önkormányzat költségvetésének 47,7 %-át (3 094 768 e Ft) teszi ki, míg az önállóan működő költségvetési szervek nélkül ez az arány 3,7 % a 2010. évi eredeti kiadási előirányzatok alapján. A Szolgáltató Szervezet költségvetése – önállóan működő költségvetési szervek nélkül – a 2009. évi kiadási előirányzatok teljesítése alapján 240 761 e Ft volt.

A 2010. évi

költségvetés eredeti előirányzata a 2009. év teljesítési adatnál közel 2%-kal, azaz 5 millió Ft-tal magasabb értékben került meghatározásra, mely 245 500 e Ft-ot jelent.

32


IV. Feladat és hatáskör megosztás, kötelezettségvállalás, pénzgazdálkodás

rendszere Az Ámr. 16. § (4) bekezdése szerint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban – korábban már részletezett munkamegosztási megállapodásban - rögzíti. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a meghatározott feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. A Szolgáltató Szervezet (az Integrált elnevezést használják) és a hozzárendelt önállóan működő intézmények munkamegosztási megállapodásában az alábbiak szerint kerültek a feladatok és hatáskörök megosztásra:

Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet

Önállóan Működő Intézmények

Önállóan Működő és Gazdálkodó Intézmény Utalványozási, Érvényesítési, ellenjegyzési jogkör Kötelezettségvállalás: ü

Nyilvántartás vezetése

Ellenjegyzés: ü ü ü

Integrált vezetője, az általa megbízott személy jogosult Szabálytalanság esetén a kötelezettségvállalót tájékoztatni kell Szabályos kötelezettségvállalást ellenjegyző és felveszi a kötelezettségvállalási nyilvántartásba

Érvényesítés: ü

Összevontan, saját intézményi feladataival együtt látja el

Kötelezettségvállalás: Kiemelt előirányzatok erejéig a főigazgató, vagy az általa megbízott személy vállalhat ü Írásbeliség a rendszeresen jelentkező szolgáltatások és az 50000 Ft-ot meg nem haladó kifizetések esetében nem kötelező ü Ha nincs írásbeli kötelezettségvállalás, akkor a teljesítés igazolását a kötelezettségvállalásra jogosult személynek kell megtennie ü Élelmezési nyersanyag tekintetében a kötelezettségvállalást(átruházott hatáskörben) az élelmezésvezető végezheti, de akkor az integrált ellenjegyzése kell hozzá Ellenjegyzés: ü

ü

Kísérő belső bizonylaton küldi meg a kötelezettségvállalásait, megjelöli a tevékenységet, pályázatot, mely terhére a kifizetést kéri

Érvényesítés: ü

Kötelesek a bevételek és a kiadások érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat megfelelő időben 33


ü

Utalványozás: ü ü ü

Integrált vezetője jogosult rá, vagy az általa megbízott személy Utalványrendeletet alkalmaznak Csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes

rendelkezésre bocsátani Meg kell jelölniük a szakmai teljesítést végzők névsorát

Utalványozás: ü

Számla átadó-átvevő könyvvel kell az integrált irodába eljuttatni, melyből ki kell tűnnie annak, hogy a számla a kifizetésig melyik szervezetnél volt

Ellenjegyzés: ü ü ü

Integrált megbízott dolgozója végzi A számla ellenjegyzésekor a kötelezettségvállalás nyilvántartásával való összevezetésnek meg kell történnie Intézményenkénti csoportosításban, időrendi sorrendben tárolja, utalja

Folyamatba épített belső ellenőrzési feladatok: ü

A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályozását az Integrált szervezet erre vonatkozó szabályzata tartalmazza

Belső ellenőrzés: ü

Fenntartó látja el

Gazdálkodással kapcsolatos állami, önkormányzati szabályozások elkészítése és gyakorlati végrehajtásának segítése Tervezés: az önállóan működő által rendelkezésre bocsátja a dokumentumokat és információkat, mely alapján elkészíti az önállóan működő intézmény költségvetési tervét a rendelet-tervezet összeállításához

Tervezés: az Integrált rendelkezésére bocsátja a dokumentumokat, információkat ü

Intézmény költségvetését megalapozó adatszolgáltatások

ü

Teljesíthetnek az elkülönített bankszámláról utalást, de csak az integrált ellenjegyzésével

Tervezés: ü

ü ü ü ü

az önállóan működő intézménnyel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését és számításokat végez a következő évi intézményi előirányzatokra Egyeztető tárgyalásra előkészíti az adatokat ( polgármesterfőigazgató- tagintézmény vezető) Segíti a szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását Előirányzat-nyilvántartások szakfeladatonkénti bontásban vezeti és egyeztetést végez Részletes elemi költségvetés készítése és a PM felé továbbítása

Pénzkezelés: ü ü ü

ü

Bankszámlán bonyolódó számlapénzforgalom bonyolítása Ellátmányrendszeren keresztül bonyolítja a készpénzforgalmat Havonta meghatározza az önállóan működő költségvetési szerv számára a szabad felhasználású ellátmány összegét, melyet a Pénz-és értékkezelési szabályzatban rögzíti a térítési díj beszedési és pénzkezelési feladatokat ellátó dolgozó az önállóan működő intézményben végzi a munkáját

Előirányzat-felhasználás

Előirányzat-felhasználás: saját felelősséggel gondoskodik róla

Előirányzat-módosítás

Előirányzat-módosítás:

ü ü

saját hatáskörű előirányzat módosítással kapcsolatban átvezeti a költségvetésen és megőrzi a kapott bizonylatokat gondoskodik az előirányzat módosítás hivatalos menetéről

ü

ü

kiemelt előirányzatokon belül átcsoportosíthat az integrálttal egyeztetnie kell előtte saját hatáskörű előirányzat módosítással kapcsolatban az integrálttal kell egyeztetnie, 34


többletbevétel esetén jelölnie kell a bevételi és a kiadási jogcímeken és meg kell küldenie a dokumentációt Személyi juttatásokkal és munkaerővel való gazdálkodás szabályai: ü ü

személyi juttatások számfejtése, MÁK felé jelentés szakfeladatonként létszám és bérnyilvántartást vezet

Személyi juttatásokkal és munkaerővel való gazdálkodás szabályai: ü

ü

főigazgató, illetve tagintézmény vezetők a hatáskörükbe utalt személyi juttatások előirányzatával önállóan gazdálkodik a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámkerettel önállóan gazdálkodnak

Teljes körű számviteli feladatok: o o

ü

összevontan látja el a számviteli feladatokat, összevontan állapítja meg a számviteli rendet a szabályozásnak ki kell térnie az önállóan működő szerv gazdálkodási sajátosságaira

Analitikus nyilvántartások vezetése: § § § § § §

analitikus nyilvántartásokat összevontan látja el leltárfelvételeket elvégzi leltározási ütemtervet készít leltárértékelést végez selejtezési bizottságot hoz létre tárolja a selejtezési iratokat

Analitikus nyilvántartások vezetése: ü ü ü ü

Együttműködik az év végi leltárfelvételeknél Selejtezésre előkészíti az eszközöket Tagot delegál a selejtezési bizottságba A raktározási készletekkel kapcsolatos elsőfokú analitikát elkészíti (szállítólevelek alapján) és a számlákat átküldi az integráltnak

Követelések esetén: ü ü ü

áfa bevallás készítése kimenő számlák, vevő számlák analitikus nyilvántartás vezetése

Követelések esetén: ü ü

Függő, átfutó tételekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése

Információszolgáltatás: ü ü

adatszolgáltatást kérhet írásban, telefonon, szóban, de mindig az önállóan működő vezetőjétől vagy távollétében helyetteseitől az információszolgáltatási kötelezettség továbbítása, a megelőző adatgyűjtés

Beszámolás:

információt szolgáltat a számlázáshoz az analitikus nyilvántartáshoz információt szolgáltat ( követelések keletkezése, oka, összeg)

Információszolgáltatás: ü

ü

Adatszolgáltatáshoz szükséges tevékenységet elrendeli a szerv vezetője és adatot szolgáltat Nyilvántartásokat vezetése és rendelkezésre bocsátás az integrált információszolgáltatásához

Beszámolás: o o

Elkészíti az önkormányzati szintű összesített beszámolót Pénzmaradvány kimutatása, indoklása

ü ü ü

a beszámoló szöveges részéből a szakmai feladatok ismertetését elkészíti a pénzügyi teljesítésről szóló tájékoztatást együtt készítik a pénzmaradvány kimutatása, indoklása a személyi juttatások előirányzat körében

Működtetés, tárgyi eszköz felújítás, beruházás és vagyonkezelés

35


Az Szolgáltató Szervezet gazdálkodására vonatkozó szabályzatait valamennyi önállóan működő intézményre is kiterjesztette az munkamegosztási megállapodás szerint.

Az Ámr. V. fejezete határozza meg a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítésre vonatkozó szabályokat. Az Ámr. rendelkezései alapján költségvetési szervnél · kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, · a

kötelezettségvállalás

ellenjegyzésére,

érvényesítésre,

az

utalvány

ellenjegyzésére a gazdasági vezető, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, ill. az általa írásban megbízott személy jogosult.

A Szolgáltató Szervezet és a kapcsolódó önállóan működő – gazdasági szervezettel nem rendelkező – költségvetési szervek esetében az alábbiakban szabályozták a kötelezettségvállaláshoz és pénzgazdálkodáshoz kapcsolódó jogköröket: Kötelezettségvállalásra jogosultak az önállóan működő költségvetési intézmények vezetői, a saját hatáskörükbe tartozó, az intézményi költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok erejéig, illetve a belső megállapodásban foglalt tételek tekintetében. A megállapodás alapján a „főigazgató” által megbízott személy is vállalhat kötelezettséget. Kötelezettségvállalásra jogosult az Integrált Szervezet vezetője a fentieken kívüli minden gazdálkodással, fenntartással, működtetéssel kapcsolatos feladatot érintő bevétel-kiadás vonatkozásában, melyet átruházhat a konyhák működése esetén a helyi élelmezésvezetők személyére. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100 e Ft-ot el nem érő kifizetések esetében. 36


Megállapodás 50 e Ft-ról szól még, illetve a rendszeresen jelentkező szolgáltatások esetéről. Kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az Integrált Szervezet vezetője jogosult, távolléte esetén helyettese. Kötelezettségvállalás nyilvántartását az Integrált Szervezet végzi. Utalványozásra az Integrált Szervezet vezetője jogosult. Nem tartalmaz előírást a szakmai teljesítés igazolásáról. A Számviteli törvény 14.§ (5) bekezdése szerint a Számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. Az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet Pénz-, és értékkezelési szabályzata 1997. június 24. óta hatályos, azóta többször módosították, utolsó alkalommal 2009. szeptember 1-jén, és kiterjesztették minden önállóan működő intézményre is. A házipénztár az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet, valamint a hozzá tartozó önállóan működő intézmények működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség. Az önállóan működő költségvetési szervek pénzkezelő helyként működnek. A szükséges készpénz biztosítása részükre ellátmányrendszeren keresztül történik. Előírásra került, hogy a tankonyha bevételéből jogosult az azonnali készpénzes kiadásokat kifizetni. Meghatározták az Integrált Konyhák működtetéséhez, a postai költségek fedezésére, valamint az üzemanyag vásárlásra felvehető ellátmányok összegét és a felvételre jogosultak nevét. Rögzítették, hogy az intézmények részére az ellátmány megállapodás szerint 20.000 Ft, mely indokolt esetben ettől eltérő is lehet, illetve néhány intézmény esetében eleve magasabb összeget határoztak meg. Meghatározták a pénzkezelésért felelős személyek nevét intézményenként. A pénzkezelésért, ellátmányért felelős személyek felelősségvállalási nyilatkozatai a szabályzat mellékletét képezik.

37


Az állandó készpénzellátmányok esetében 30 nap elszámolási határidőt határoztak meg, valamint azt, hogy év végével valamennyi ellátmányt el kell számolni, a fel nem használt összegeket vissza kell fizetni a számlára. Felsorolták a kötelezettségvállalásra jogosultakat,

a

szabályzat

melléklete

tartalmazza

intézményenként

a

kötelezettségvállalásra jogosult személyeket. Utalványozási jogköre az Integrált Szervezet vezetőjének van, melyet távollétében átruházhat az „Integrált Iroda” helyettesére. A szabályzat melléklete tartalmazta a megbízást, illetve nyilvántartást az utalványozásra jogosult személyekről. Szakmai

teljesítés

igazolásáról

csak

annyiban

rendelkezik,

hogy

a

kötelezettségvállaló, intézményvezető végzi, valamint helyettesítheti a banki aláírási jogosultsággal rendelkező személy. A szabályzat melléklete intézményenként tartalmazza a nyilvántartást a szakmai teljesítést igazoló személyekről.

38


Az alábbi táblázatban foglaltuk össze szabályzatonként, illetve intézményenként a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogköröket

Jogkörök

Megállapodás

Ügyrend

Kötelezettségvállalás Önállóan működő költségvetési Intézményeknél

Az önállóan működő költségvetési intézmények vezetői, a saját hatáskörükbe tartozó, az intézményi költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok erejéig, illetve a belső megállapodásban foglalt tételek tekintetében. A megállapodás alapján a főigazgató által megbízott személy is vállalhat kötelezettséget.

Az önállóan működő költségvetési intézmények vezetői, a saját hatáskörükbe tartozó, az intézményi költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok erejéig, illetve a belső megállapodásban foglalt tételek tekintetében.

Kötelezettségvállalás Integrált Szervezetnél Kötelezettségvállalás ellenjegyzése Önállóan működő költségvetési Intézményeknél Kötelezettségvállalás ellenjegyzése Integrált Szervezetnél

Kötelezettségvállalás ellenjegyzésére nem jogosultak

Integrált Szerv vezetője vagy az általa megbízott személy

Összevontan, saját intézményi feladataival együtt látja el

Nem tartalmaz előírást

Számviteli csoport vezetője és dolgozói Pénzügyi csoport vezetője és dolgozói

Utalványozásra nem jogosultak

Integrált Szerv vezetője vagy az általa megbízott személy

Ellenjegyzés Önállóan működő Költségvetési szervnél Ellenjegyzés Integrált

Integrált Szervezet vezetője jogosult, távolléte esetén helyettese Érvényesítésre nem jogosultak.

Utalványozás Önállóan működő Költségvetési szervnél Utalványozás Integrált Szervezetnél

Az önállóan működő költségvetési intézmények vezetői, a saját hatáskörükbe tartozó, az intézményi költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok erejéig, illetve a belső megállapodásban foglalt tételek tekintetében.

Az Integrált Szervezet vezetője a fentieken kívüli minden gazdálkodással, fenntartással, működtetéssel kapcsolatos feladatot érintő bevétel-kiadás vonatkozásában, melyet átruházhat a konyhák működése esetén a helyi élelmezésvezetők személyére.

Érvényesítés Önállóan működő Költségvetési szervnél Érvényesítés Integrált Szervezetnél

Pénz-és értékkezelési szabályzat

Integrált Szervezet vezetőjének van, melyet távollétében átruházhat az Integrált iroda helyettesére.

Ellenjegyzésre nem jogosultak

Integrált megbízott

Számviteli csoport vezetője és dolgozói 39


Szervezetnél

dolgozója végzi

Pénzügyi csoport vezetője és dolgozói

Szakmai teljesítés igazolása Önállóan működő Költségvetési szervnél


Szakmai teljesítés igazolása Integrált szervezetnél


kötelezettségvállaló, intézményvezető végzi, valamint helyettesítheti a banki aláírási jogosultsággal rendelkező személy kötelezettségvállaló, intézményvezető végzi, valamint helyettesítheti a banki aláírási jogosultsággal rendelkező személy

A kötelezettségvállalások nyilvántartásának főbb szabályait határozták csak meg az említett szabályozásokban. Az együttműködési megállapodás szerint szabályos kötelezettségvállalás esetén az Integrált Szervezet ellenjegyzi és felvezeti a kötelezettségvállalási nyilvántartásba. A fenti folyamatokat folyamatosan, legkésőbb 5 munkanapon belül meg kell tenni.

Ügyrendjük szerint az intézmény által

alkalmazott Gordius program a kötelezettségvállalást nyilvántartja.

Pénz-, és

értékkezelési szabályzatuk szerint a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás

összege.

A

megfelelő

kötelezettségvállalási

rendszer

kialakításának alapfeltétele a részletes, jól átgondolt szabályozás. Az ellenőrzési nyomvonal a gazdálkodás főbb folyamatait rögzíti, azonban az önállóan működő költségvetési szervek Szolgáltató Szervezettel történő kapcsolódási és ellenőrzési pontokat nem tartalmazza.

Az ellenőrzési nyomvonal bővítése és

aktualizálása során a megfelelő folyamatok, ellenőrzési pontok, hatáskörök és a felelősségi meghatározásával hozzájárul a költségvetési szerv feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal, vagyonnal, valamint a rendelkezésre álló forrássokkal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez. 40


Összességében jellemző, hogy nem egyértelmű a kötelezettségvállaláshoz és a pénzgazdálkodáshoz kapcsolódó jogkörök meghatározása, sem a hatályos jogszabályi előírásokkal, sem a szabályzatok között nem biztosított az összhang. Ennek egyik lehetséges oka a költségvetési szerv vezetőjének ill. a gazdasági vezetőnek a nem egyértelmű értelmezése a Szolgáltató Szervezet esetében.

41


V. Finanszírozási rendszer Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete megalkotta 19/2001. (V. 02.) számú rendeletét az önkormányzati kincstár működéséről, melyet 2004. évben módosított. A rendelet a felügyeleti szervi támogatásban részesülő intézmények teljes körére kiterjed. A rendelet szerint az Önkormányzat a felügyelete alá tartozó intézményeit a Polgármesteri Hivatalon keresztül önkormányzati kincstári rendszerben finanszírozza, az OTP Bank közreműködésével. A rendszer az alábbi főbb elemekből áll: Þ előirányzat

felhasználási

keret

(limit)

meghatározásával

történik

a

finanszírozás, Þ a költségvetésben meghatározott, a „TÁH” különbözettel csökkentett havi limit összegét az intézmények lehívhatják a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájáról, amennyiben a saját bevételük nem fedezi a felmerült kiadásokat, Þ a limit ütemezését a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy állapítja meg, Þ felújítások, beruházások esetén lehet eltérni, rendkívüli kifizetés esetén engedély szükséges, Þ a céltámogatásokkal az intézményi limit automatikusan emelkedik, Þ minden hónap 25-ig meghatározott formátumú, tartalmú pénzforgalmi ütemtervet készít az intézmény, Þ az Önkormányzat az intézmények pénzellátását egyetlen elszámolási számlán bonyolítja,

42


Þ a Polgármesteri Hivatal az intézmények pénzellátását biztosító egyetlen elszámolási számlára vezeti a szükséges összeget (amire a saját bevételük nem nyújt fedezetet), Þ a fel nem használt összeg nap végén visszavezetődik a Polgármesteri Hivatal számlájára, Þ a havi limit maradványa a következő hónapokban szabadon felhasználható, Þ a kamatmegtakarítás 50 %-át az intézmény visszakapja. A rendelet egyik lényeges hiányossága, hogy nem határozza meg a finanszírozásban a Szolgáltató Szervezet szerepét, funkcióit. Célszerű a jelenlegi rendeletet aktualizálni és a

korszerűbb,

kiskincstári

rendszert

hatékonyabb,

bővített

formában

továbbműködtetni. A kialakított rendszer dőlt betűvel jelzett elemein szükségesnek tartjuk a változtatást. A pénzforgalmi terv összeállítására vonatkozó követelményeket részletesebben célszerű meghatározni, annak érdekében, hogy az megalapozott és ellenőrizhető legyen, a jóváhagyó mérlegelési lehetőséggel élhessen. A havi limit maradványa következő hónapokban való szabadon felhasználhatósága nagy mértékben korlátozza a rendszer hatékonyságát. A jelenleginél korszerűbb költségvetési tervezési és finanszírozási módszerek bevezetése indokolt a jövőben. A kialakításra kerülő tervezési, kötelezettségvállalási és finanszírozási rendszereknek együttesen biztosítania kell a gazdálkodási fegyelem betartását, a fizetőképesség biztosítását és a költségvetésen belüli, szigorú, fegyelmezett és megfelelően kontrollált költségvetési gazdálkodást. Kerüljön követelményként meghatározásra az átalakítással létrehozandó új szervezettel szemben a megfelelő tájékoztatás biztosítása a feladatellátó intézménynek az ellátott feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok és teljesítésük alakulásáról, amennyiben szükséges a gazdálkodási fegyelem betartására vonatkozóan jelzés történik. 43


Együttesen biztosítsa a szakmai feladatellátáshoz feltétlenül szükséges források rendelkezésre állását és a gazdálkodás szabályszerűségét, a gazdaságossági követelmények teljesülését. A szakmai és a szigorú gazdálkodási követelmények együttes figyelembevételéhez és a döntések mindkét szempontból történő jó megalapozásához mindenképp jól átgondolt és szabályozott finanszírozási rendszer szükséges. A költségvetési rendeletben a gazdálkodás rendjére vonatkozó szabályok között az alábbi főbb előírásokat határozták meg az intézményekre vonatkozóan: Þ Az intézmények – nettósított – költségvetési támogatását az önkormányzati kincstár keretében 1/12 szerinti ütemezésben biztosítja a Képviselő-testület, a 19/2001.(V. 2.) sz. rendelet és az önkormányzati kincstár működésére vonatkozó megállapodás szerint. Ettől eltérni csak a beruházások és felújítások esetén, illetve az intézmény kérése alapján az utalványozásra jogosultak döntése alapján lehet. Þ Az intézményfinanszírozás 2,5%-át a kötött felhasználású támogatások és az intézményi étkeztetés támogatásának kivételével – a képviselő-testület határozatlan ideig tartalékba helyezi. Þ Az intézmény a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét csak az Önkormányzat Képviselő-testületének előirányzat módosítása után használhatja fel. Többletbevétel miatt előirányzat módosítás csak akkor lehetséges, ha a költségvetés bevételi előirányzataként tervezett összeg már befolyt. A bevételi előirányzatok elmaradása esetén a kiadási előirányzatok zárolására, illetve törlésére kerül sor. Þ Előző évi pénzmaradványával a

Képviselő-testület jóváhagyása

után

intézményi hatáskörű előirányzat módosítás után rendelkezhet.

44


Þ A kiemelt előirányzatokat a költségvetési szerv csak a Képviselő-testület engedélye után módosíthatja. Þ Az

előirányzat-módosítás

költségvetési

támogatási

igénnyel

sem

a

költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat. A képviselő-testület a polgármesterre az intézmények gazdálkodásával kapcsolatban csak néhány hatáskört ruházott: ü engedélyezi az intézmények ingó és ingatlan tárgyainak bérbe adását ü dönt az intézmények használatában lévő 100 eFt feletti és 500 eFt egyedi értéket meg nem haladó értékű ingóságok értékesítéséről ü dönt az önkormányzati kincstár keretében intézmények részére limit meghatározásáról ü az önkormányzat által fenntartott intézmények részéről benyújtott, pénzügyi kötelezettséggel nem járó pályázatok benyújtásához hozzájárul. Az Önkormányzat költségvetési rendeletében az intézményekre vonatkozóan szigorúbb gazdálkodási szabályok kialakítása és a létrehozandó – V. fejezet szerinti - Elszámoló Szervezet kontroll funkcióinak bővítése indokolt, mindemellett a polgármesterre

ruházott

hatáskörök

kiszélesítése

révén

hatékonyabb

és

gazdaságosabb intézményi gazdálkodás valósulhat meg. A finanszírozási rendszer hiányosságaira is felhívhatja a figyelmet egyes intézmények adósságállományának jelentős mértéke, melyet az alábbi diagram szemléltet.

45


A fentieken túl a kontrolling feladatok bővítésével - az V. pontban ismeretettek szerint létrehozandó új szervezeti egység révén - a létrehozandó új szervezeti formában működő intézmény képes lehet a finanszírozások kezelésével a tartalékokat is kimutatni és egyben az adósságállományt is kezelni, a bevételek és kiadások alakulását nyomon követni és arról megfelelő információt szolgáltatni. A működés során így folyamatosan tervezhetővé és ellenőrizhetővé válik az egyes kötelező és nem kötelező feladatok finanszírozása, ill. azok elkülönítése.

46


VI. A további működtetésre vonatkozó javaslat részletes bemutatása, előnyei az egyéb lehetőségekkel szemben A jelenlegi Szolgáltató Szervezet átalakításával létrehozandó Elszámoló Szervezet javasolt – bővült feladatkörhöz igazodó - szervezeti struktúráját mutatja az alábbi ábra (a változásokat a jelenlegihez képest pirossal emeltük ki):

A fenti ábrán az átalakult, hatékonyabb szervezeti struktúra szerepel, melyen a jelenlegihez képest javasolt változtatásokat kiemeltük, az alábbiak szerint. Ø A

jelenlegi

szervezet

új

feladatkörrel

bővülne,

ahhoz

igazodó,

racionalizáltabban kialakított szervezeti struktúrával rendelkező - önállóan működő és gazdálkodó - Elszámoló Szervezetté alakulna át.

47


Ø A takarítási feladatokat célszerű, közbeszerzési eljárás során (amennyiben nem éri el az értékhatárt pályázatatás során) kiválasztott szolgáltatóval, vásárolt szolgáltatás révén biztosítani. Ø Az étkeztetési feladatok biztosítása vásárolt élelmezés révén, tálaló konyhák működtetésével gazdaságosabb lehet, tehát itt szintén a közbeszerzési eljárás (vagy pályázatatás) lehet a megoldás. Ø Így a technikai feladatok kiszervezésével a pénzügyi-számviteli tevékenységek fokozottabban előtérbe kerülhetnek az intézményben, illetve az alkalmazotti létszám jelentős csökkenésével egy fő átcsoportosítható a munkaügyi csoportból. Ø A

korszerű

költségvetési

tervezési

rendszerek

alkalmazása,

az

intézményvezetők és az irányító szerv megfelelő információkkal való ellátásának, a költségvetési kereteken belüli gazdálkodás biztosításának igénye szükségessé teszi egy költségvetési és controlling osztály létrehozását, képzett szakemberek alkalmazásával. Ø A vagyonrendezési és ügyviteli feladatok együttes kezelése, külön csoportként felesleges lehet. Célszerű egy fő ügyviteli alkalmazott foglalkoztatása és a vagyonrendezési feladatok (elsősorban tárgyi eszköz nyilvántartás, leltározás) számviteli csoportba integrálása, létszám átcsoportosításával is. Ø A kihelyezett gazdasági ügyintézők munkájának koordinálása, irányítása érdekében célszerű a csoportjukat a jelenleg alacsony létszámú pénzügyi csoportba illeszteni. Ø Az előírások szerint a belső ellenőrzés megszervezéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. Jól szervezett belső ellenőrzési csoport nagy mértékben hozzájárulhat a szervezet hatékonyabb működéséhez, jelentős hozzáadott értéket biztosítva. Ø Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működő Szolgáltató Szervezetnek gazdasági vezetővel kell rendelkezni, aki a szervezeti ábrán

48


egyben igazgatóhelyettes is. Ellátja a gazdasági vezető funcióit a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek tekintetében is. Ø A intézmények műszaki jellegű feladatai ellátásának módját szükséges átgondolni. Integrálódhat az Elszámoló Szervezetbe, ill. az Ámr. előírásai szerint biztosítása történhet szolgáltatás vásárlásával (az I. fejezetben ismeretett előírások alapján). Ø Így a Szervezet létszám bővítése nélkül, átszervezéssel egy jóval hatékonyabb szervezeti struktúra alakítható ki. A finanszírozási részben már említett feladatok megvalósítása is szükséges a szervezeti változtatáson túl, melyek jelentős része az új költségvetési és controlling csoport feladatai között kapna helyet. Az Ámr. 11. § (6) szerint, amennyiben a költségvetési szerven belüli szervezeti egységeket érintő szervezeti intézkedés történik, vagy a költségvetési szerv által végzett tevékenységek módosulnak - ha az Áht. 95. §-ában foglaltak szerinti egyesítés vagy szétválás nem valósul meg -, a költségvetési szerv alapító okiratát ill. szervezeti és működési szabályzatát kell módosítani. Az Elszámoló Szervezet a hozzárendelt intézmények gazdasági feladatainak ellátására létrehozott szervezet, ezen feladatait a megfelelő szabályozottság és szervezeti felépítés esetén jóval magasabb hatékonysággal láthatja el, mint több önállóan működő és gazdálkodó intézmény kisebb gazdasági apparátusa. Az Elszámoló Szervezeten

keresztül

biztosítható

a

fenntartó

Önkormányzat

megfelelő

információkkal való ellátása, ezáltal a döntések gazdasági megalapozása, ill. a megfelelő – jogszabályi előírásokban szereplő és az irányító szerv által megfogalmazott – kontroll folyamatok működtetése, végeredményül szabályszerű, takarékos gazdálkodás valósulhat meg, amely egyúttal azt is biztosítja, hogy a 49


kötelező szakmai feladatokhoz szükséges forrás a megfelelő időben rendelkezésre álljon. Az önállóan működő intézmények pedig szakmai feladatuk magas színvonalú ellátását tűzhetik ki célul, a vezető kapacitásai nem oszlanak meg olyan nagy mértékben a szakmai és gazdálkodási feladatok között, mint saját gazdasági szervezet kialakítása esetén. A jelenlegi gazdasági és jogi környezetben a költségvetési szervek számának, méretének optimalizálására való törekvés jelenthet megoldást az Önkormányzat számára. Az intézmény átszervezése során egyik fő célkitűzés lehet, hogy a kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva, növelje azok elvégzésének hatékonyságát, míg az ebbe a körbe nem tartozó feladatok, tevékenységek kiszervezésre kerülhetnének. Az általunk javasolt szervezeti struktúra kialakítása pontosan ehhez járulna hozzá.

50


Az alábbi Swot analízis jól szemlélteti a jelenleg működő Szolgáltató Szervezet átalakításának és fejlesztésének előnyeit, a megszűntetéssel szemben. Erősségek

Lehetőségek

v Minden területre megfelelő, képzett szakember alkalmazásának lehetősége v Egységes szabályzatok v Munkaerő optimális elosztásának lehetősége, jobb kapacitás kihasználtság v Szakmai ismeretek folyamatos bővítése v Egységesített, „legjobb” gyakorlat alkalmazása v Funkciók szerint struktúrált szervezet v Gazdaságosabb létszám gazdálkodás a több önállóan működő és gazdálkodó intézménnyel szemben

Gyengeségek

v Átalakítás, a technikai feladatok kiszervezésével, egyidejűleg a gazdasági apparátus megerősítése v A feladatok jobb összehangolása, osztályok közötti jobb együttműködés v Hatékonyabb folyamatba épített, előzetes, utalólagos és vezetői ellenőrzési rendszer, illetve belső ellenőrzés v Megalapozott döntéshozatalt biztosító, naprakész információs és monitoring rendszer kialakítása v Korszerűbb költségvetési tervezési rendszer v Finanszírozás és pénzeszköz gazdálkodás hatékonyabb bonyolítása v Naprakész, pontos adatokat biztosító kötelezettségvállalási nyilvántartási rendszer

Veszélyek

v A Szolgáltató Szervezet és az intézmények közötti együttműködés nehézségei v Intézmények közötti távolság v Ellenállás a változásokkal szemben v Kommunikációs problémák akár az intézményegységek, akár az önállóan működő és gazdálkodó, ill. az önállóan működő kapcsolatrendszerében v Információhiány v Hatékony kontrolling rendszer hiánya v Finanszírozási rendszer elavultsága v Kötelezettségvállalások nyilvántartási rendszere v Követelményeknek nem megfelelő szervezeti struktúra v Nem biztosított a szabályozásban az összhang

v A szakmai vezetés és a gazdasági vezetés közötti „érdekellentétek” v Nem megalapozott adatszolgáltatás v Szakmai feladatok háttérbe szorulása v Fejlesztési lehetőségek elutasítása v Felelősségáthárítás v Technikai feladatok miatt esetenként háttérbe szorulnak a gazdasági szempontok


Hirsch László CCA Adó és Pénzügyi Tanácsadó Menedzser Zrt. elnök-vezérigazgató 51

Budapest, október 15

Recommend Documents