Budapest, május 13

Pedagógiai Program A Középiskolai Leánykollégium (OM: 039053) / 1145 Budapest Uzsoki u. 34/a /

Budapest, 2014. május 13.

Középiskolai Leánykollégium, 1145 Budapest Uzsoki utca 34/a Pedagógiai Program

ikt.sz.: U1/50/2014

Tartalomjegyzék Működési feltételek ............................................................................................................ 4 1.1. Működés feltételrendszere.......................................................................................... 4 1.1.1. Szervezeti felépítés a Pedagógiai Program megvalósításához ............................. 4 1.2. Humán erőforrás, személyi, szervezeti feltételek ....................................................... 5 1.2.1. Tanulói összetétel: ................................................................................................ 5 1.2.2. Dolgozói összetétel .............................................................................................. 5 1.2.2.1. Nevelőtestület ............................................................................................... 5 1.2.2.2. Ügyviteli és technikai dolgozók.................................................................... 5 1.3. Tárgyi, dologi feltételek ............................................................................................. 6 1.3.1. Tárgyi, környezeti feltételek................................................................................. 6 1.3.2. Kollégiumi kapcsolatrendszer .............................................................................. 7 2. A kollégium társadalmi szerepe ......................................................................................... 7 3. A kollégiumi nevelés eredményessége, fenntartói, partneri, környezeti elvárások ........... 8 4. A pedagógiai tevékenység fejlesztése ................................................................................ 9 4.1. Célmeghatározás ........................................................................................................ 9 4.2. A kollégiumi nevelés feladatai ................................................................................. 10 4.2.1. Tanulás támogatása ............................................................................................ 10 4.2.1.1. Tanulási és gondolkozási kultúra fejlesztése .............................................. 11 4.2.2. Erkölcsi nevelés .................................................................................................. 12 4.2.2.1. Erkölcsi magatartás formálása .................................................................... 13 4.2.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ..................................................................... 14 4.2.3.1. Nemzeti öntudat kialakítása ........................................................................ 14 4.2.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés .......................................................... 15 4.2.4.1. Fejlesztési követelmények .......................................................................... 15 4.2.5. Önismeret és társas kultúra ................................................................................ 16 4.2.5.1. Önismeret és társas kultúra fejlesztése........................................................ 16 4.2.6. Családi életre nevelés ......................................................................................... 16 4.2.6.1. Egészséges családkép kialakításának segítése ............................................ 17 4.2.7. Testi és lelki egészségre nevelés ........................................................................ 17 4.2.7.1. Egészséges életmód kialakításának segítése ............................................... 18 4.2.8. Felelősségvállalás másokért ............................................................................... 18 4.2.8.1. Fejlesztési követelmények .......................................................................... 19 4.2.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................ 19 4.2.9.1. Fejlesztési területek ..................................................................................... 20 4.2.10. Pályaorientáció ............................................................................................... 20 4.2.10.1. Fejlesztési lehetőségek ............................................................................... 21 4.2.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés ....................................................................... 21 4.2.11.1. Gazdálkodási jártasságok fejlesztése .......................................................... 21 4.2.12. Médiatudatosságra nevelés ............................................................................. 22 5. A kollégiumi tevékenység szerkezete .............................................................................. 22 5.1. Kötelezően biztosított foglalkozások ....................................................................... 22 5.2. Pedagógiai felügyelet ............................................................................................... 24 5.2.1. Szervezési feladatok ........................................................................................... 24 5.2.2. Ügyeletes pedagógus feladatai ........................................................................... 24 6. Pedagógiai tevékenység fejlesztési területei .................................................................... 25 1.

2


ikt.sz.: U1/50/2014

6.1. Kötelező foglalkozások tanmenete és órabeosztása ................................................. 25 6.1.1. Felkészítő foglalkozások .................................................................................... 34 6.1.1.1. Tanulást segítő foglalkozások, felzárkóztatás ............................................. 34 6.1.1.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés .......................................................... 35 6.2. Szabadon választható foglalkozások ........................................................................ 38 7. Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések ....................... 38 7.1. Tárgyi erőforrások fejlesztése .................................................................................. 38 7.2. Felújítások, beruházások .......................................................................................... 39 8. Záradék ............................................................................................................................. 39 8.1. Készítette: ................................................................................................................. 39 8.2. Nyilatkozat az elfogadásról: ..................................................................................... 39 8.3. Véleményezés : ........................................................................................................ 39 8.4. A Pedagógiai program nyilvánosságának módja: .................................................... 40 8.5. A Pedagógiai program hatálya: ................................................................................ 40 8.6. A Pedagógiai Program módosítása: ......................................................................... 40 9. Csatolmányok ................................................................................................................... 41 KIEMELT PROJEKTEK ..................................................................................................... 41 A tanulás tanítása ................................................................................................................. 43 Az erkölcsi nevelés............................................................................................................... 46 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ....................................................................................... 49 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................................ 50 Önismeret és társas kultúra .................................................................................................. 52 A családi életre nevelés ........................................................................................................ 53 Testi és lelki egészségre nevelés .......................................................................................... 56 Felelősségvállalás, másokért, önkéntesség........................................................................... 58 Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................................................. 60 Pályaorientáció ..................................................................................................................... 63 Gazdasági és pénzügyi nevelés ............................................................................................ 64 Médiatudatosságra nevelés ................................................................................................... 69 A kollégium környezeti nevelési programja ........................................................................ 72

3


ikt.sz.: U1/50/2014

Bevezetés Jogszabályi környezet Intézményünk Pedagógiai Programja az alábbi hatályos jogszabályok által előírtak figyelembevételével készült.    

Magyarország Alaptörvénye A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény (Nkt.) 59/2013.(XII.23.) EMMI rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról NAT kiadásáról (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet

Társadalmi, oktatáspolitikai elvárás, hogy az intézményi Pedagógiai Program kövesse a jogszabályváltozásokat, koherens legyen a NAT-tal, kövesse a fogalomrendszer változásait. A módosításban helyet kapnak az elmúlt öt év tapasztalatai.

1. Működési feltételek 1.1. Működés feltételrendszere 1.1.1.

Szervezeti felépítés a Pedagógiai Program megvalósításához igazgató

DÖK

igazgató h

Diákok

tantestület

4


ikt.sz.: U1/50/2014

1.2. Humán erőforrás, személyi, szervezeti feltételek 1.2.1.

 -

Tanulói összetétel:

Tanulólétszám: 50 fő Az intézmény kihasználtsági foka: 100 % A gimnazista és szakközépiskolás tanulók aránya: 25 % - 75 % Tanulók, évfolyamos bontásban alkotnak csoportot. Tanulói korcsoportok: 14-18 év 18-20 év

1.2.2.

Dolgozói összetétel

1.2.2.1. Nevelőtestület

Főállású pedagógusok: 1 fő igazgató 1 fő igazgatóhelyettes 1 fő nevelőtanár 1 fő nevelőtanár 1 fő nevelőtanár 1 fő nevelőtanár 1 fő nevelőtanár

matematika – pedagógia szakos középiskolai tanár magyar – történelem középiskolai tanár német nyelvtanár mérnök tanár fizika – kémia – matematika szakos középiskolai tanár magyar szakos középiskolai tanár biológia-földrajz szakos középiskolai tanár

A nevelőtestület munkáját segíti: 1 fő pszichopedagógia szakos tanár, a Pszichológiai Tudományok Mestere 1 fő rendszergazda, 1 fő kollégiumi titkár. 1.2.2.2. Ügyviteli és technikai dolgozók

A pedagógiai munka zavartalanságát a gondnoknő vezetésével 9 fő ügyviteli és technikai dolgozó segíti. 5


ikt.sz.: U1/50/2014

1.3. Tárgyi, dologi feltételek Az intézmény neve: Középiskolai Leánykollégium Az intézmény címe: 1145 Budapest, Uzsoki u. 34/a. Az intézmény férőhelyszáma: 50 fő leány Az intézmény munkarendje: folyamatos Az intézmény feladata, a nevelés, oktatás célja: Felsőfokú tanulmányokra készíti elő- és fel, azokat a budapesti és vidéki lakhelyű, bármelyik fővárosi gimnáziumba vagy szakközépiskolába felvételt nyert fiatalokat, akik tehetségesek, továbbtanulási szándékuk van, azonban az otthoni környezetben nincsenek biztosítva számukra a továbbtanulás feltételei. E feladatát saját, speciális pedagógiai programja szerint látja el, szintrehozó, érettségire, egyetemre, főiskolára felkészítő és nyelvvizsga-előkészítő tevékenységet folytat. A kollégium kihasználtsága évek óta 100 %, jellemző a túljelentkezés. 1.3.1.

Tárgyi, környezeti feltételek

A kollégium egy háromszintes, kerttel körülvett villaépületben működik, 12 hálószobával, 2 foglalkoztató helyiséggel, számítógépteremmel, konditeremmel, HACCP előírásoknak megfelelően működő saját konyhával, ebédlővel. A belső kialakítása rendkívül igényes, a bútorokat a diákok igényei szerint terveztettük, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A 3320 kötetes könyvtár beszerzéseinél prioritást kaptak azok a szakkönyvek, melyek a felzárkóztató és felkészítő munkát segítik. Az intézmény 17 számítógéppel rendelkezik, valamennyiről elérhető az internet. A tanulók 13 gépet használhatnak, továbbá külön USB csatlakozási lehetőséget biztosítottunk vak diákjaink számára az internet elérhetőség biztosítására. A kollégium biztosítja a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a szabadidős tevékenységek továbbá a igény esetén a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit.

6


1.3.2.

ikt.sz.: U1/50/2014

Kollégiumi kapcsolatrendszer

Az eddigi kapcsolatrendszer megtartása mellett a kétoldalúság a célkitűzés, mely a fenntartó, a szülők és a kollégiumok között eddig is hatékony volt, viszont kevés iskola veszi szívesen illetve csak addig, amíg beszélgetésről van szó. Feladat tehát, több osztályfőnököt, szaktanárt meghívni a kollégiumba, hogy a nevelőtestülettel ne csak telefonos, hanem személyes kapcsolat is kialakuljon. A fővárosi kollégiumokkal meglévő kapcsolatot idén vidéki kollégiumokkal is bővítettük, ezek megtartása, számuk növelése célszerű. Hasznos, ha diákjaink látnak nem csak fővárosi, hanem vidéki kollégiumokat is. Jobban megbecsülik, ami itt van, illetve nagyon jó, közösségformáló technikákat lehet átvenni.

2. A kollégium társadalmi szerepe A pedagógiai programok tartalmának megújulását igényli az a szemléletváltás, mely a kollégiumi nevelést új alapokra helyezi. Az új Országos Alapprogram az alábbiak szerint fogalmazza meg; A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, mellyel hozzájárul életminőség javításához, elősegíti a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében, fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhat. Megvalósítás érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a Főváros adta kulturális események kiaknázására. Programunkat úgy kívánjuk megvalósítani, hogy elősegítse az értelmiségi női szerep kialakítását.

7


ikt.sz.: U1/50/2014

3. A kollégiumi nevelés eredményessége, fenntartói, partneri, környezeti elvárások A kollégium legfontosabb feladata hozzájárulni ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában, együttműködve a szülővel és az iskolával. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során olyan alapvető ismereteket, képességeket, értékeket sajátít el, melyek segítik a társadalomba való beilleszkedésben, a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben, az önálló, egészséges és kulturált életvitel kialakításában. A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:  Kapjon minél nagyobb hangsúlyt a tanulók differenciált és egyéni fejlesztése, mely az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, valamint az egész életen át tartó tanulásra történő felkészítést is magában foglalja. Sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével. Tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra.  A tanulók életkorának megfelelő szocializáltságának, a társas együttélésnek, az alapvető erkölcsi normák elsajátításának valamint az egymás kölcsönös tiszteletben tartásának – a toleranciának, empátiának – megvalósulására különösen alkalmas a kollégiumi légkör.  A közösségi tevékenységek segítik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges jártasságok, képességek kialakítását, fejlesztését, mely által reális társadalomkép alakul ki, megismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor viszonyítási alap a kiindulási állapot, továbbá a feltételek hatása a nevelési folyamatra. A kollégium biztosítson minél stabilabb érzelmi környezetet, amelyben maximálisan megoldhatók a nevelési célok; a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

8


ikt.sz.: U1/50/2014

4. A pedagógiai tevékenység fejlesztése Az intézmény fejlesztése a „Kollégiumi nevelés országos alapprogram” alapján a „ A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése k) nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.„

4.1. Célmeghatározás A kollégium sajátos eszközeivel és módszereivel, humánus légkörben elősegíti a diákok személyiségének fejlesztését, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően tehetségük kibontakoztatását, iskolai előmenetelét, sikeres életpályára való felkészítését. A kollégiumi élet egész rendszere, „rejtett tanterve” az egyén legjobb adottságainak kibontakoztatását, fejlesztését, konstruktív életvezetését és önmagát megvalósítani képes személyiség fejlesztését szolgálja. Egy jól működő kollégium meghatározó eleme, hogy milyen a hangulata, légköre az intézménynek. Az alapvető klímadimenziók - az egységesség, a kollégiumon kívüli kapcsolatok, az aktivitás, a bensőségesség és a nemzedékek közötti harmónia - megléte az alapja a jó pedagógiai munkának. A kollégiumi alapprogram által elrendelt foglalkozásokon elsajátított ismereteket empirikus úton elmélyítik a tanulmányi kirándulások, mint kiemelt projektek.

9


ikt.sz.: U1/50/2014

Az intézmény Alapdokumentuma lehetővé teszi a sajátos nevelést igénylő, kiemelt figyelmet igénylő tanulók (vakok, nagyothallók) fogadását, nevelését is. A velük való foglalkozás olyan célokat állít a nevelőtestület elé, mint a másság elfogadása, elfogadtatása, az együttélés és a tapintatos odafigyelés, hiszen a személyiség fejlődését a környezet jelentősen befolyásolja.

4.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. A kollégiumi foglalkozások célja a diákok személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. 4.2.1.

Tanulás támogatása

A kollégium legfontosabb feladata a tanulmányi munkában való segítés. Ehhez nélkülözhetetlen az ellenőrzés, értékelés, amely sokféle szituációban, több irányból, rendszeresen és folyamatosan történik. A kollégiumi vezetésnek éppen ezért hatékonynak, szociálisan informáltnak és érzékenynek, valamint demokratikusnak kell lennie. A tanuláshoz, illetve ismeretszerzéshez való hozzájutást jelentősen megkönnyíti a nyitott tanulási környezet, melynek biztosításával az alábbi kulcsfontosságú területeket kell figyelembe venni, illetve fejleszteni:  A tanulás mindenki számára elérhetővé tétele annak érdekében, hogy a társadalom kihívásaira jobb válaszok szülessenek;  Gondolkodási képességek fejlesztése;  Tanulási kudarcok okainak feltárása, kezelése;  Rugalmas tanulási módok támogatása;  Belső igény kialakítása, önmegvalósítás a tudás megszerzéséhez;  Az információkeresés formái; Mind a középfokú, mind a felsőfokú iskolarendszer egyre jobban differenciálódik s az ennek való megfelelés előtérbe helyezi a hatékony ismeretszerzést, a megismerési, gondolkodási képességek fejlesztését. Kitüntetett fontosságú nevelési feladat a tanulás megszerettetése, vagyis olyan beállítódások kialakítása, mely elősegíti eligazodásukat, helytállásukat a munka világában. Pontosítva; az oktatás, nevelés célja, hogy az állampolgárok ne csak a munkavállaláshoz, hanem az aktív társadalmi lét megéléséhez is

10


ikt.sz.: U1/50/2014

rendelkezzenek tudással, szakértelemmel, kompetenciákkal. Tehát nem csak az értelmi képességek, hanem a személyiség teljes komplexitásában történő fejlesztése a feladat, melyhez tudatosítani szükséges a tanulás társadalmi és gazdasági hasznát. A tanulás fogalmába beleértendő az egyéni és társas tudásszerzés minden formája, színtere. Cél, az átfogó, globális perspektíva kialakítása, mely magában foglalja:    

flexibilis, értelmezői szemléletmód kialakítását; személyes tapasztalás, a családi és kisközösségi, szubjektív kapcsolódások fontosságát; párhuzamosságok, egyidejűségek és egymásra hatások felmutatását és szintetizálását; problémaorientált és megoldáskereső jelleggel.

A feladatok megvalósítását elősegíti a projektorientált tanulási módszer, mely túlmutat a szaktárgyakon, életszerű, valóságos, ahol a tanár, diák partner, biztosítja a beleszólás, a közreműködés, és a tevékeny részvétel lehetőségét. 4.2.1.1. Tanulási és gondolkozási kultúra fejlesztése

A hatékony tanulás alapvető feltétele a kommunikáció. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, tudás alapja, részben pedig az egyén szocializációjának döntő tényezője, Segít az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás, tanulási kultúra fejlesztésében. A kommunikációs készségek kifejlesztése segíti a tanulási folyamatot, a megismerést, az információk áramlását, a kapcsolatteremtést, valamint a koncentrációs fegyelmet, az önkontrollt, és a szuggesztivitást. Beszélgetés közben mindhárom kommunikációs mód – a szimbolikus, a verbális és a nonverbális – tükrözi a személyiséget, ezért szükséges felhívni a figyelmet, hogy a szimbolikus és nonverbális jelek folytonosak, hatásuk pedig nem közömbös. A kollégiumba kerülő diákok jelentős részének az általános iskolai évek alatt már kialakult egyfajta tanulási stílusa, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez a módszer hatékony marad a középiskolákban is. A mindennapi felkészülésen túl feladat a diákok tanulásra, a tudás megszerzésének képességére való megtanítása, azaz olyan tanulási képesség illetve helyes tanulási módszerek kialakítása, mely megállja helyét a középfokon is. Ezzel fejleszthető az

11


ikt.sz.: U1/50/2014

ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek, a kreativitás, az érdeklődés, a felfedezés vágya, melyekkel elkerülhetők a tanulási kudarcok s egyfajta pozitív önértékelés alakul ki. Nem kerülhető meg a tanulás vonzóbbá tétele, vagyis olyan belső igény kialakítása a tanulókban, hogy mindennapi életük részévé váljon. A feladathoz kapcsolódóan a következő készségek fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai, digitális kompetencia. Fentieken túl kiemelt területként foglalkozunk a különböző intelligenciaterületek felmérésével, fejlesztésével. Tekintettel arra, hogy ez szorosan kapcsolható a pályaorientációval kapcsolatos feladatok megoldásához is. A fejlesztés kulcsfontosságú területei:  Fiatalok bátorítása arra, hogy a kötelező oktatás befejeztével az oktatásban és képzésben maradjanak, illetve azon igény kialakítása, hogy később, mit felnőttek is motiváltak, alkalmasak legyenek arra, hogy későbbi életük során tanuljanak;  Azon módszerek kifejlesztése, melyekkel a nem formális tanulási tapasztalatokat hivatalosan érvényesíteni lehet;  Azon módszerek megtalálása, melyekkel a tanulás vonzóbbá tehető mind a hivatalos oktatási és képzési rendszerekben, mind azokon kívül;  A mindenkinek szóló tanulás kultúrájának támogatása és a tanulás társadalmi és gazdasági hasznainak tudatossá tétele a tanulókban.

4.2.2.

Erkölcsi nevelés

A csoportnak egyénre és az egyénnek csoportra gyakorolt hatása olyan eltérő, egyéni megnyilatkozásokban nyilvánulnak meg, melyek során az értékrendek ütköznek, azonban ezek rámutatnak arra, hogy a belső helyzeti feszültségek milyen beavatkozási szinttel kezelhetők annak érdekében, hogy kialakuljon az értékrend és a belső normarendszer. Tehát kell tanítani a diákokat közösségben élni, normákat, szabályokat alkotni és elfogadni. A kollégium olyan közösségi helyszín, ahová az ország különböző településeiről érkeznek a diákok, magukkal hozva az otthoni értékeket, normákat. Nevelési feladat ezeket olyan közösségi szokásokkal és mintákkal kiegészíteni, melyekkel a szociális készségek fejleszthetők. Mind a közösséggé formálás, mind pedig a 12


ikt.sz.: U1/50/2014

családi életre nevelés szempontjából legfontosabbak az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés, a kommunikációs és vitakultúra. E feladat korrekt megvalósításához tevékeny diákönkormányzat szükséges. A tanulók erkölcsi értékrendjének formálásához hozzátartozik a társadalom és a környezet iránti felelősség kialakítása is. Ennek részét képezik a munka értékének elismerése, a környezet értékeinek megtartása iránti igény. A környezeti nevelési programunknak megfelelően a természet megóvása az egyén saját erkölcsi felelősségének felismertetése is a fejlesztési területek része. Bár ebben a kollégiumban eddig nem szembesültünk az agresszivitás legkisebb jeleivel sem, mely köszönhető mind tárgyi mind személyi feltételeinknek – családias légkör, empátiával és toleranciával felvértezett pedagógusok – a prevenció továbbra is fontos. A biztonságos kollégiumi környezet, az együttélés szabályainak világos, érthető keretekben történő megfogalmazása s konzekvens betartatása valamint a kialakult hagyományok őrzése, továbbfejlesztése pozitív hatással van, a diákok magatartására, személyiségére. Az emberi, magatartásbeli késztetéseket jelentik meg a pedagógusi attitűdök. A nevelési módszerek tekintetében legfontosabb a személyes példamutatással alátámasztott normarendszer, az egységes, következetes követelményrendszer, melybe természetesen a megfelelő külső kontroll is beépült, továbbá a modellnyújtás. A kollégiumban dolgozó pedagógusoknak a szó szoros értelmében pedagógusoknak kell lenniük, nem pedig tanároknak. Vagyis nem elég az itt élő, lakó lányok szaktárgyi irányú fejlesztése, hanem a diákok családi, magánéleti problémájának megismerése, kezelése, segítése is olyan kihívás, melynek maximálisan meg kell felelni. A kollégium kis létszáma lehetővé teszi a családias légkör kialakítását, megőrzését, mely növeli a nevelés és személyes ráhatás hatékonyságát. 4.2.2.1. Erkölcsi magatartás formálása

A kollégium eddig is rendelkezett etikai kódexszel, a Házirend csatolmányaként, mely most külön témaként kap legitimitást. A megvalósításhoz kiemelkedő szerepet kell kapnia a személyiségfejlesztő kiscsoportos foglalkozásoknak, melyek során az alábbi jártasságok kialakítása, elmélyítése valósítható meg:     

kötelességtudat; mértéktartás; együttérzés; tisztelet, tisztesség; türelem, megértés; 13


   

ikt.sz.: U1/50/2014

elfogadás, empátia; szociális érzékenység; a munka megbecsülése; a környezet iránti felelősség.

A megvalósítást segíti, hogy a kollégisták olyan közösségben élnek, ahol az év minden napján olyan hatások érik, melyek segítik a tapasztalatszerzést. Fontos, hogy egy oktatási intézmény ne csak a tanulmányi teljesítményt fogadja el értékrendnek, bár a fegyelmezett tanulmányi munka hatásai pozitívak de a széles körű nevelői és közösségi értékközvetítés is jusson érvényre, megbízatásokon, feladatokon keresztül. Ez lehetővé teszi a tanulók intenzív bekapcsolódását a kölcsönhatásrendszerbe és interperszonális kapcsolatokba is. 4.2.3.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Cél, a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése a jeles magyar személyiségek munkássága alapján. Tudatosuljon bennük, hogy kik vagyunk, honnan származunk, honnan jöttünk, milyen eredményeket értünk el. Ezzel is erősítve magyarságtudatukat, ill. egészséges identitástudatuk kialakulását. 4.2.3.1. Nemzeti öntudat kialakítása

A kollégium feladata a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése, elsajátítása. A kollégium a kialakult hagyományaival, szokásrendjével és következetes elvárásaival jelentősen hozzájárul a diákok egyetemes műveltségének gyarapításához. A családi értékekre alapozva felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és nemzeti azonosságtudat fejlődését. A csoportos programok elősegítik az önkifejezési lehetőségek megtalálását. Az esztétikai-művészeti hatások gazdagítják a diákok érzelemvilágát. A kollégium lehetővé teszi a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek, hagyományainak megismerését, tiszteletét és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A tanulmányi kirándulások során empirikus úton elsajátított ismeretek jobban elmélyülnek. A kapcsolódási fejlesztendő nevelési területek az esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia.

14


4.2.4.

ikt.sz.: U1/50/2014

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégium, mint közösség alkalmat ad az együttélés szabályainak kialakítására, gyakoroltatására, így megtanulva a törvénytiszteletet, az emberi jogok tiszteletét, az erőszakmentességet. Lehetőséget ad továbbá az önkormányzatiság megismerésére, alkalmazására. Ezáltal gyakorolhatják a diákok a demokrácia alapelveit, mint a kritikai gondolkodás, elemzőképesség, felelősség, vitakultúra. A fenti célok megvalósítása során kiemelkedő szerepet kap a DÖK. 4.2.4.1. Fejlesztési követelmények

A különböző szociokulturális közegből érkező lányok számára egy kis létszámú kollégium, amelynek jól ismerik szabályait, belső rendjét jó terep arra, hogy a közéletiséget gyakorolva javaslatokat tegyenek a közösségi élet javítása érdekében és megméressék magukat, rátermettségüket, ötleteiket diáktársaik előtt kipróbálva, hogy méltóak -e képviseletükre. A diákönkormányzat gyakorlásával tudatosul bennük, hogy választók és választhatók, hogy elvárásokat fogalmazhatnak meg az őket képviselők irányába, ötleteikkel, javaslataikkal segíthetik munkájukat. Személyiségük fejlődik az építő kritika elfogadásával ill. véleményük szabatos, korrekt megfogalmazásával. A diákönkormányzat fórumain fejleszthetik vitakultúrájukat, retorikai képességüket. A szűkebb közösségért és a hazáért való tenni akarás bátorítása, identitására, hovatartozására büszke állampolgárokat eredményez. A felelős állampolgári értékek kialakítása szervesen összefügg a környezettel – természeti és emberi – való harmonikus viszonnyal. Jövőképük formálásának elengedhetetlen része és a minőségi élet folytonosságának garanciája, hogy tudatosan válasszanak, ökológiai értékeket magukénak tudjanak. A kortársak között szerzett jártasság elmélyíti az asszertivitás, tolerancia iránti készséget és felkészíti őket arra, hogy jog- és cselekvőképes értelmiségi nőként választójogukat tudatosan gyakorolják, valamint közösségi szerepet vállaljanak. Kapcsolódási területek:  Önismeret, társas kultúra  Pályaválasztás  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Média  Erkölcsi nevelés  Retorika  Ökológia

15


4.2.5.

ikt.sz.: U1/50/2014

Önismeret és társas kultúra

A helyes önértékelés kialakítása, kialakulása elősegíti, hogy a diákok képessé váljanak felismerni, megérteni, elfogadni és hatékonyan használni saját erősségeiket és gyengeségeiket. Ha megtanulják önmagukat, belső világukat az éppen aktuális trendek által követelendő elvárásoktól függetleníteni, képesek lesznek saját magukat is értékesnek, fontosnak és hasznosnak látni. Aki kellő önértékeléssel, nemes önbizalommal rendelkezik, mások problémáira is érzékenyebbé válik, ill. példát mutat. 4.2.5.1. Önismeret és társas kultúra fejlesztése

A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. Ilyenek az empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, az önismeret, önmagunk kezelésének problémaköre, a kooperációs készség elsajátítása. Az intézményünkben lakó tanulók 14-20 éves kor közöttiek. Ebben az életkorban ugrásszerűen megnő az önismereti érzékenység, ami a metakognitív ismeretrendszer és a képességek fejlesztését állítja előtérbe. Kollégiumunkban folyó tehetséggondozás okán továbbra is fokozott figyelmet kell fordítanunk az iskolai érdemjegyekre. Az értékelés, mint külső szabályozó hozzájárul a különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításához. Mind a pozitív, mind a negatív értékelés megerősíti és segíti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kibontakozását. A diákokkal kialakult folyamatos párbeszéd miatt a diákok énképe folyamatosan formálódik, amit még nagyban segít a társas környezet is. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Tehát, a kognitív, azaz értelmi képességek megszerzése mellett a feladathoz kapcsolódóan a következő jártasságok, készségek fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári. 4.2.6.

Családi életre nevelés

A család a társadalom legalapvetőbb egysége, mely mintául szolgál valamennyi fiatalnak. A mai családok már nem a hagyományos értelemben családok. A diákok jelentős százaléka csonka családban él, így a szülő örül, ha a megélhetést tudja

16


ikt.sz.: U1/50/2014

biztosítani, sajnos nem tud időt szakítani a nevelésre. Így a kollégiumnak fel kell vállalnia a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelést is. A szeretetteljes, bizalmi viszony - mely egy kis létszámú kollégiumban természetes - segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, a szexuális életben való tájékozódáshoz. A kollégium pedagógiai tevékenysége segítheti a diákokat abban, hogy a mindennapi életükben zajló történéseket jobban megértsék. Ez gondolkodó viszonyulás a mindennapi életükhöz. Célunk a családot úgy bemutatni, mint egy komplex rendszert. Hangsúlyozva a családi szerepeket, munkamegosztást a családban, a családtípusokat, a család nevelési stílusát, a szeretet kifejezésének módját, a családon belüli kommunikációt és a légkört, valamint a normák kialakítását. Ezáltal egyre differenciáltabbá válik a diákok látásmódja, így a családi élet működéséből és azok összefüggéseiből egyre többet megismernek és megértenek. 4.2.6.1. Egészséges családkép kialakításának segítése

A középiskolai évek alatt megnő a kortárscsoportok hatása az egyénre, ezért fontos, hogy a kollégiumi nevelés hogyan befolyásolja ezeket az impulzusokat, hogyan képes elmozdulást adni pozitív irányba. Az itt lakó diákok családi háttere igen különböző, ezért e téma feldolgozása széles spektrumban oldható meg. Fontos, hogy a harmonikus családi mintákat feltárjuk a diákok előtt, melyet összevetve saját családi életükkel, olyan következtetések vonhatók le, mellyel későbbi saját életüket formálni tudják. Fontos kiindulópontja a családalapításnak a párkapcsolat, ami a mai világban egyre inkább torzul. Ezáltal nem is gondolkodnak a diákok családszerepekben és szabályokban, csak sodródnak. Ezt a gondolkodásmódot szükséges helyes irányba terelni, visszaadni a család értékteremtő funkcióját. Tehát, a kollégium feladata tudatosítani a családalapítás, családtervezés, s a helyes párkapcsolat felelősségét, melynek alapja egy helyes szexuális kultúra kialakítása. A szexuális neveléshez azonban célszerű szakember bevonását kérni. 4.2.7.

Testi és lelki egészségre nevelés

A kollégium második otthona a diákoknak, ezért az egyén optimális fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy szellemi frissességét megőrizze. Ezt elősegítik a mozgásos feladatok, melyek nem csak a fizikai állapot erősítését,

17


ikt.sz.: U1/50/2014

hanem a kognitív kondíciókat is fejlesztik. Ennek segítségével megtanulja kezelni a stresszhelyzeteket. Kiegyensúlyozott személyiség nagyobb védettséget élvez a különböző pótszerek alkalmazásával szemben. Az egészségtudatos táplálkozás kialakításában jelentős szerepet játszik, hogy a kollégium saját főzőkonyhával rendelkezik, mely évtizedek óta kivívja magának az elismerést. 4.2.7.1. Egészséges életmód kialakításának segítése

A kollégium családpótló szerepébe beletartozik az ott lakó diákok életvitelének, viselkedéskultúrájának figyelemmel kísérése, helyes irányba vezetése. Tehát a testi és lelki egészségük megőrzése, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése. Jelentős hangsúllyal következetessége.

bír

a pedagógusok

személyes

példamutatása

és

Olyan szokásrendszer alakult ki a családokban, mely igyekszik a gyereket mentesíteni otthoni kötelességei alól (pl. saját környezetének rendben tartása), annak érdekében, hogy iskolai kötelezettségeit jól teljesítse. Nagyon fontos, különösen egy leánykollégiumban, (hiszen ők is családanyák lesznek) olyan belső igényt kialakítani, mely a helyes étkezési – testápolási – higiéniai szokások kifejlődéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez vezet. Ezen belül kiemelt terület az egészséges táplálkozás. A nevelőmunkához megfelelő háttért ad a kollégium épületének igényes környezete, berendezései. 4.2.8.

Felelősségvállalás másokért

Pedagógiai tevékenységünk valamennyi formájában felvállaltuk a funkcionális integrált nevelést, vagyis az együttnevelést, fejlesztést. A pedagógiai gyakorlatunkban az inkluzív pedagógia (befogadó) valósul meg, melynél figyelembe vesszük a kulcskompetenciák megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudjuk. Kollégiumunk létszámának 8 - 10 %-a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, akik a közös élettérben könnyebben megtanulnak együtt élni saját másságukkal, könnyebben sajátítják el a társadalmi érintkezés megszokott formáit, konfliktuskezelő stratégiákat. Fejlődik az alkalmazkodó képességük, szocializációjuk magasabb szintet ér el. Megfelelő motiváció révén a gyermekek 18


ikt.sz.: U1/50/2014

jobban törekszenek képességeik kibontakoztatására és reálisabb önértékelés alakul ki bennük, amihez hozzájárul a mentálhigiénés segítség is. A személyes törődés révén lehetőség van a a tájékozódási készség fejlesztésére, a tanulók hiányos fogalmainak sokoldalú, elsősorban élmények, irodalmi műremeken keresztüli bemutatása vagy a hiányzó részek konkrét tartalommal való megtöltése, a helytelen környezeti hatások következtében esetlegesen kialakuló viselkedési, magatartási rendellenességek leküzdésére. A beszélgetések során lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók olvasmányaikkal kapcsolatos kérdéseiket elmondhassák, az olvasottak megbeszélése ill. filmvetítések után a vak gyermekek hiányos fogalmainak bővítésére kellő tartalommal való megtöltésére, a hibás, téves fogalmak korrigálására. 4.2.8.1. Fejlesztési követelmények

Az integrált nevelés érdeme, hogy az ép gyermekekben felelős gondolkodás alakul ki, jobban megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz, gyakorolják az önkéntes segítségnyújtást, megértik a másság valódi jelentését. Olyan morális értékek alakulnak ki bennük, mint a tolerancia, az empátia, segítőkészség, ezáltal elfogadóvá válik, megtanulja az együttműködés más formáit, saját egészsége, épsége felértékelődik, önismerete, önértékelése erősödik. A kollégium az integrált neveléssel jó táptalajt biztosít az önkéntes feladatvállalás lehetőségének. Fontos, hogy a diákok ne kötelezettségként éljék meg a segítségnyújtást, a támogatást, hanem kezdeményezőkészségük fejlődésével váljon természetessé a másikra történő odafigyelés, az együttműködés. A fenntarthatóság nyomvonalán haladva a természetes és mesterséges értékeink megóvására, megőrzésére s a takarékosságra törekszünk. 4.2.9.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Cél a diákokban tudatosítani a környezetvédelem fontosságát, az ezzel kapcsolatos állampolgári kötelességet, jogokat. Az intézmény több területen figyelembe veszi a környezetkímélő megoldásokat; 2003 óta biztosítjuk a szelektív hulladékgyűjtést, LED izzók biztosítják több közös helyiségben a világítást. Mára valamennyi diákban kialakult a tudatos környezetvédelem. Sajnos, a mai rohanó életben a szülők egyre kevesebb időt szakítanak a környezettudatos magatartás nevelésére. Erre eddig is hangsúlyt fektettünk, azonban továbbra is feladat, hogy észrevétlenül, de tudatosan szoktassuk hozzá a

19


ikt.sz.: U1/50/2014

tanulókat környezetük szeretetére, védelmére, esztétikussá tételére a kisebb környezetből kiindulva, hogy később, tegye meg azt, amit ő ezért megtehet. Ezt a célt szolgálja kollégiumunkban a szelektív hulladékgyűjtés. Komoly nevelési feladatot jelent a nevelőtestület számára a felvilágosító tevékenység, a rászoktatás. 4.2.9.1. Fejlesztési területek

A Kollégiumi Alaptantervi foglalkozások közül a környezeti nevelés és életmód témakörök feldolgozásában jelentős segítséget nyújt a projekt módszer megvalósítása. Projektorientált tanulással a diákok cselekvőképességét is fejleszteni kívánjuk. A környezetvédelmi projekt keretében megvalósítható a játékos, fantáziadús, kérdezni tudó és engedő, a kooperatív és szociális tanulás. A célok meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél szükséges figyelembe venni, hogy lehetőség nyíljon a szociális, kognitív és konkrét munkatevékenységhez szükséges képesség mozgósítására, fejlődésére. Leginkább életszerű, praktikus, a valóságra vonatkozó ismeretek átadására törekszünk. A fenti célok megvalósítását is szolgálják a tanulmányi kirándulások. 4.2.10. Pályaorientáció

A reális szemlélet kialakításához a pályaválasztást illetően is jelentős segítséget kell adnunk a diákok számára, hiszen egy megalapozott pályaválasztási döntés a sikeres megvalósítás irányába aktivizálja a személyiség erőit, melyek egy önállóan belsőleg kiérlelt és vállalt cél megvalósítását teszik lehetővé. A fiatalok azonban csak azokra az értékekre, törekvésekre, képességekre tudnak építeni, melyeket önmagukban felismertek, személyiségük szempontjából értékeltek. Ennek az önismeretnek és önértéktudatnak a kibontakozásához szükséges hozzásegíteni a kollégium diákjait. A kiemelt figyelmet igénylő diákok pályaválasztásának segítésében döntő jelentőségű szerep jut a kollégium tanárainak és a mentálhigiénikusnak, pszichológusnak. Hiszen ők ismerik legjobban a pályaválasztás előtt álló látási fogyatékos képességeit, személyiségének pozitív, ill. negatív vonásait, közösségi magatartását, pályaérdeklődését. A pályaválasztás segítésében szükséges a valóságos igények, lehetőségek reális értékelése, az egyén érdeklődésének,

20


ikt.sz.: U1/50/2014

képességének, alkalmasságának figyelembe vétele és a kettő összhangjának megteremtése. A pályaorientációs tevékenységnél odafigyelést igényel nemcsak a diákok elképzelése, hanem annak realitása, megvalósíthatósága. Az elhelyezkedés, a munkába állás esélyét elősegíti a tudatos pályaválasztás, melynél a cél a választható szakmák minél szélesebb spektrumban történő bemutatása. Ennek megvalósításához biztos szakmai teret nyújt a Mérei Intézet. 4.2.10.1. Fejlesztési lehetőségek

A mai világban az elhelyezkedési esélyeket javítja, ha a szakmailag jól felkészült pályázó képes a kapcsolatteremtésre, az információk megértésére, szelektálására és közvetítésére. Ebben meghatározó szerepet játszik az anyanyelv, mind szóbeli, mind pedig metakommunikációs használata, valamint a szimbolikus jelek. A kollégiumi keretek a kötetlenségük és a sajátos tanár-diák viszony következtében rendkívül jó lehetőséget nyújtanak a diákok kifejezőkészségének, szókincsének fejlesztésére, ellensúlyozva a passzív információfogyasztást, mely a személyiség torzulásához vezethet. A munkavállaláshoz szükséges ismereteket bővítéséhez célszerű egy fejvadász céget meghívni, akik korrekt, naprakész információkat képesek nyújtani a végzősöknek. 4.2.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégium üzemeltetésébe, működtetésébe történő bepillantás olyan lehetőséget ad a diákoknak, mely során mintaként állhat előttük az erőforrások gazdaságos felhasználása, az egyéni és közösségi érdekek szinkronizálása. 4.2.11.1. Gazdálkodási jártasságok fejlesztése

A kollégiumba történő beköltözéssel a diákok élete jelentősen megváltozik. Azzal, hogy elkerül a szülői házból – ha csak időszakosan is – az önállóság útjára lép. Meg kell tanulnia idejét, zsebpénzét értelmesen beosztani, tehát kollégiumi nevelési feladat az önálló életvitel kialakítása, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezése, eligazodás a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában.

21


ikt.sz.: U1/50/2014

A diákönkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A mai világban elengedhetetlen a vállalkozó szellem fejlesztése, melynek kulcsfontosságú területei:  A kezdeményezőkészség és kreativitás támogatása az egész oktatási és képzési rendszerben a vállalkozó szellem fejlesztése érdekében;  Az olyan készségek elsajátításának megkönnyítése, amelyek egy üzleti vállalkozás felállításához, működtetéséhez kellenek. A fentiekhez kapcsolódóan a szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia fejlesztése valósul meg. A téma sokrétűsége, bizonyos elemeinek megvalósítása szakember igénybevételét teszi szükségessé. 4.2.12. Médiatudatosságra nevelés

A mai felgyorsult világban előnyt élveznek az informatikai médiumok. A diákok hajlamosak emiatt leszokni a hagyományos értékekről, mint a könyv, könyvtár használata. Célunk olyan szellemiség kialakítása, mely során egyfajta kritikai beállítódás alakul ki, aminek segítségével meg tudják különböztetni az értéket teremtő információkat az üres tartalmaktól.

5. A kollégiumi tevékenység szerkezete 5.1. Kötelezően biztosított foglalkozások A kollégium az Nkt. 28. §-ának rendelkezései alapján a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, annak céljától, jellegétől függően. A tanuló heti 13 órában köteles részt venni szervezett kollégiumi foglalkozáson, továbbá heti 1 órában szabadon választott foglalkozáson. A foglalkozások célja a diákok személyiségének, erkölcsösségének és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. 22


ikt.sz.: U1/50/2014

A foglalkozások formáit a rendelet 4.1. pontja pontosan szabályozza:  Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: o Tanulást segítő foglalkozások, amelyek a rendszeres iskolai felkészülést biztosítják egyéni és csoportos foglalkozás keretében. o felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, felzárkóztatás, o szakkörök, diákkörök  Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: o közösségi foglalkozások – kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó – csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. o tematikus csoportfoglalkozások az előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével,  A kollégiumi közösség szervezésével összefüggő foglalkozások: o DÖK működésének támogatása, o diákfórumok.  A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: o olyan speciális ismereteket adó foglalkozások, melyeken a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére.  Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások, állandó vagy adott eseményre szerveződő diákcsoportoknak: o a foglalkozások során hangsúlyt kap a diákok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez; o szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; 23


ikt.sz.: U1/50/2014

o az önellátás képességének fejlesztése gyakorlati ismeretek alapján; o a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; o a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.

5.2. Pedagógiai felügyelet „A kollégiumban az Nkt. 28. § (3) bekezdésének megfelelően gondoskodni kell a) az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, b) a kollégium működtetéséről, c) a kollégiumi élet szervezéséről. „ A kollégiumi élet szervezéséről, a tanulóközösség pedagógiai fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátásáról továbbá a foglalkozásokon nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről a tantestület bevonásával az intézmény vezetője gondoskodik. 5.2.1.

Szervezési feladatok

 Tanulói nyilvántartások folyamatos vezetése.  Napirend szerinti tevékenységek szervezése, felügyelete, ellenőrzése.  Egyéni problémák kezelése. 5.2.2.

Ügyeletes pedagógus feladatai

 Rendszeres ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében,  folyamatos jelenlétével biztosítja és felügyeli a Házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére,  Rendszeresen ellenőrzési az egyéni és közösségi rend fenntartását, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítését,  a pedagógiai felügyelet átadásakor dokumentált információcsere történik.

24


ikt.sz.: U1/50/2014

6. Pedagógiai tevékenység fejlesztési területei 6.1. Kötelező foglalkozások tanmenete és órabeosztása A kötelező kollégiumi foglalkozások időtartama 45 perc. Pedagógus I. Témakör: Tanulás / 10 foglalkozás / Cél: A tanuló sajátítsa el a hatékony tanulási technikákat és legyen képes azokat alkalmazni az iskolai felkészülése során. Találja meg az egyéniségének megfelelő tanulási módszereket. A megszerzett információk közt tudjon szelektálni, lényeget kiemelni. Tudja használni a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket (könyvtár, Internet). Az ismeretei mélyítéséhez, iskolai feladatihoz tudjon keresni szakirodalmat. A megszerzett ismereteket legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni. Foglalkozások tematikája: - különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása - a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése - a könyvtárhasználat rendje és módszerei Témakör: Erkölcsi nevelés (8 foglalkozás) Cél: A diákok ismerjék meg az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák épüljenek be a személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Legyenek tisztában az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék jelentőségével az emberi kapcsolatokban. A saját erkölcsi felelősség fogalmát tudja önmagára vonatkoztatni. Felismerje a mindennapi életben a morális helytállás fontosságát, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. Tudjon egyéni és felelős döntést hozni az életkorának megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetekben. A felnőtté válás küszöbén felismerje társadalmi felelősségét, kötelességtudata erősödjön.

25


ikt.sz.: U1/50/2014

Foglalkozások tematikája: - erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség A tematika megvalósításához elengedhetetlen az a tapasztalat, amelyet egy-egy kirándulás során szereznek a diákok. Pedagógus II. Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (8 foglalkozás) A foglalkozások célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, identitástudat erősítése. Nagyjaink példamutatásán alapuló toleráns, befogadó nemzet képének kialakítása. A foglalkozások tematikája:  helytörténet, szülőföld értékeinek felismerése  a magyarság helye a nagyvilágban  hazánk és az Európai Unió kapcsolata  példakép-portré készítése A tematika megvalósításához elengedhetetlen az a tapasztalat, amelyet egy-egy kirándulás során szereznek a diákok. Témakör: Állampolgárságra, demokráciára nevelés (9 foglalkozás) Cél: a demokrácia kultúrájának készségszintű elsajátítása. A helyi diákönkormányzatiság rendszeres gyakorlásával felkészülés az állampolgári jogok gyakorlására, valamint az ezzel járó kötelezettségek elfogadására. A foglalkozások tematikája:  fogalomrendszer elsajátítása, helyes használata  diákönkormányzatiság kultúrájának elsajátítása  felkészülés a felelős állampolgári létre

26


ikt.sz.: U1/50/2014

Pedagógus III. Témakör: Önismeret és társas kultúra / 5 foglalkozás / Kollégiumi foglalkozásaink során nagy figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén a csoport a társadalom kölcsönhatásainak megértését. Ilyenek a konfliktuskezelés, empátia, tolerancia, kommunikációs és vitakultúra, az önismeret, önmagunk kezelésének problémaköre az együttműködési készség elsajátítása. A foglalkozások célja, hogy az önismereti készségek, jártasságok megszerzésének szükséglete iránti igényt felkeltsük és/vagy kielégítsük. Célunk, hogy alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőséget mérlegelni. A foglalkozások lehetőséget adnak a személyes tapasztalatok, élmények nyílt feltárásával, a csoportdinamikai történések átélésével az önmegismerés és a társakra való reflektálásra, a hatékony kommunikáció elsajátítására. Cél továbbá egy bizalmi viszony kiépítése, az önnevelés igényének mélyítése, az önismeret fontossága ahhoz, hogy önmaguk és társas aktivitásaik pozitív irányba fejlődhessenek. Foglalkozások tematikája:  A kapcsolati kultúra meghatározó jellemzői. A kulturált társas kapcsolatok kialakítása. A helyes egyéni és közösségi élet szabályai. /9. Évfolyam 1 foglalkozás  A megalapozott önismeret kialakítása. Reális vágyak és célok támogatása./10. évfolyam: 1 foglalkozás  Sors és életpálya alakítása döntési helyzetek mentén. Választási lehetőségek képességének gyakoroltatása./ 11. Évfolyam: 1 foglalkozás  Mások megértése és tisztelete. A tudás és tapasztalat jelentősége az empátia és mások elfogadása szempontjából./12. évfolyam:1 foglalkozás  Az eddig elsajátított és célul kitűzött készségek alakulása a további életpálya sikeres alakításában./ 13-14. Évfolyam:1 foglalkozás A tematika megvalósításához elengedhetetlen az a tapasztalat, amelyet egy-egy kirándulás során szereznek a diákok.

27


ikt.sz.: U1/50/2014

Témakör: Pályaorientáció / 10 foglalkozás / A személyiségfejlődés útjának egyik legnagyobb kihívása a pályaválasztás. A döntés elköteleződéssel jár együtt és megmásítani nem könnyű. Egy ilyen döntés felvállalására a legtöbb diák nem igazán érett. Nem rendelkezik kellő önismerettel és saját igényére vonatkozóan nincs elegendő élettapasztalata. A pályairányítási tevékenységnek magába kell foglalni azt , hogy a tanulók maguk értékeljék saját gyengeségeiket, illetve erősségeiket lehetséges jövőbeli pályájuk vonatkozásában. Kollégiumi foglalkozásaink során a tanulók pályaválasztását úgy tudjuk segíteni, hogy a képességeken túlmenően, tisztában leszünk a tanulók motivációjával, érdeklődési sajátosságaival, elképzeléseivel és, hogy az elképzelt pálya emberileg megfelel-e a tanulóknak. Pályaorientációs tevékenységünk célja nemcsak a tanulók elképzelésének támogatása, hanem annak realitása és megvalósíthatósága is. Az elhelyezkedés, a munkába állás esélyét elősegíti a tudatos pályaválasztás, amelynél a cél a választható szakmák, képzések minél szélesebb spektrumban történő bemutatása. Ennek megvalósításához biztos szakmai teret nyújt a Mérei Intézet. Foglalkozások tematikája:  A szakmák betöltéséhez szükséges képességek és adottságok ismerete. Erősségek és gyengeségek ismerete. Érdeklődési körök családon belüli feltérképezése. / 9. évfolyam: 2 foglalkozás  Pályaválasztási dokumentumok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása. A munkával kapcsolatos igények felmérése (önismereti teszt). /10. évfolyam:2 foglalkozás  Saját képességek ismerete. Hajlam és hivatás. Érdeklődési körök, érdeklődési típusok behatárolása (önismereti teszt) / 11. évfolyam: 2 foglalkozás  A választott pálya elemzése. Munkahelyi feladatok, elvárások tudatosítása. Az álláskeresés technikái és azok ismeretei (Munkaközvetítő cég meghívása) / 12. évfolyam: 2 foglalkozás  Élet a diploma után. Jövőtervezés. Munkaerő-piaci lehetőségek, munkavállalói szerep ismerete. Munkanélküliség elkerülése. Folyamatos tanulás és önképzés jelentősége /13-14. évfolyam: 2 foglalkozás

28


ikt.sz.: U1/50/2014

Pedagógus IV. Témakör: Családi életre nevelés / 11 foglalkozás / Cél: A család a társadalom alapvető egysége, mely pozitív mintául kell szolgáljon a fiatalok személyiségfejlődésében. Különböző okok miatt a mai családok nem a hagyományos értelemben működnek, ezért foglalkozásainkon (de a kollégium egész kollektívája által segítve) szeretetteljes bizalmi viszonyt alakítunk ki minden kollégistával: a családjától távol élő-, a csonka családban élő-, a kiemelt figyelmet igénylő-, s az alkalmanként a gyermekvédelem gondozásából hozzánk került diákokkal. Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy a diákok megismerjék a családok struktúráját, működését - a komplex rendszert, mely a családtagi szerepekről, a munkamegosztásról, a párkapcsolatok kulturált kialakításáról, az öngondoskodás inspirálásáról szól. Felkészítést tartunk a takarékos és ésszerű gazdálkodásról, s a kreatív problémamegoldásról is. Cél, hogy az életünkben zajló történéseket jobban értelmezzék, differenciáltabbá váljon látásmódjuk. A családi élet működését, s azok összefüggéseit megismerjék, s megértsék. Normákat alakítsanak ki sok tekintetben, például a nevelési stílus, az erkölcsi érzék, a család belső kommunikációja, a szeretetteljes légkör, s más egyéni sajátosságokkal kapcsolatban. Párkapcsolatokkal kapcsolatban felmerülő szexuális, egészségügyi, és a családot érintő minimális jogi ismeretek megismerése is cél. Foglalkozások tematikája: -

-

-

-

A család értékteremtő funkciója, otthonunk, szerepek, működés /9.évfolyam:1 foglalkozás Harmonikus családi minták bemutatása, a család szerepe az egészséges testi-lelki fejlődésben. Kapcsolattartás idős családtagokkal, s támogatásuk./10.évfolyam:2 foglalkozás Kinek, mit jelent a család, és az otthon? A diákok gondolkodnak-e családszerepekben, s az ezekkel járó önszabályozásban, önnevelésben?/11.évfolyam:2 foglalkozás Együttműködés és felelősségvállalás a családi közösségben. A helyes felelősségteljes párkapcsolat jelentősége, s ennek kialakítási folyamata. Konfliktusok a családban. Mi minősül családon belüli erőszaknak? Jogi alapfogalmak/12.évfolyam:3 foglalkozás Gondolatok a jövőbeni családalapításról, tudatos családtervezésről, egzisztencia tervezésről, családi gazdálkodásról. A helyes szexuális kultúra jellemzői, és jelentősége a férfi-nő kapcsolatban. A szexuális élet

29


ikt.sz.: U1/50/2014

biztonsága, veszélyei, fontosabb szexuális úton terjedő betegségek./13-14. évfolyam:3 foglalkozás Témakör: Felelősségvállalás, másokért, önkéntesség /8 foglalkozás/ Cél: A szociális érzékenyítés, segítő magatartás kialakítása a kollégistáinkban. Mivel intézményünk integrált nevelést folytat – 8-10% kiemelt figyelmet igénylő diákunk van - helyben, önálló tapasztalati úton ismerik meg tanulóink a hátránnyal élők sajátos igényeit. Ebben a közös élettérben minkét résztvevő alkalmazkodó képessége, szocializációja magasabb szintre emelkedik, s eközben könnyebben sajátítják el a társadalmi érintkezés megszokott formáit, s megfelelő konfliktuskezelő stratégiáik alakulnak ki. Cél, hogy tudatosuljon diákjainkban az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága, fejlődjön empátiájuk és toleranciájuk, s hogy legyenek motiváltak segítségnyújtásra hátrányos helyzetű társaik iránt. A hátránnyal élők iránt érzett önkéntes feladatvállalás, kezdeményezőkészség belső igényükké válik, majd ez tágabb környezetükbe is kivetítődik, s az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépül, megszilárdul. Így tudatos, felelősségteljes állampolgárokká válnak, akiknek természetes a másokra való odafigyelés, s nem kötelezettségként élik meg a szükséges segítségnyújtást a legapróbb problémáktól a természeti katasztrófákkor kialakult helyzetekig. Foglalkozások tematikája: -

-

-

-

Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. Mit jelent a társadalmi felelősségvállalás és a szolidaritás – példák /9.évfolyam:2 foglalkozás Valójában mit jelent fogyatékkal élni? Ennek fajtái az enyhébbtől a súlyosig – példák felsorolása. Él-e az otthoni környezetedben ilyen ember? Mit jelent a halmozottan hátrányos helyzet? /10.évfolyam:2 foglalkozás Milyen lehet egy idősek otthona (előnyök-hátrányok)? Milyen problémák generálódnak egy beteg, magányos, megöregedett ember életében, otthonában? Mire lehet legfőképpen szükségük? Tudsz-e lakóhelyeden ilyen elmagányosodott, önálló életre lassan képtelen emberről? Tudsz-e bármivel segíteni helyzetén? /11.évfolyam:2 foglalkozás Összetartozás, együttérzés: élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. Az együttműködés és az egymásra figyelés kérdései. /12.évfolyam:1 foglalkozás, kirándulás szervezése, lebonyolítása Ismertessük a diákok a lakókörnyezetében, valamint a kollégiumunk környékén és a Budapesten fellelhető önkéntes munkák lehetőségeit és

30


ikt.sz.: U1/50/2014

jelentőségét, melyek a tágabb közösségért végezhetők/13-14.évfolyam:1 foglalkozás Pedagógus V. Témakör: Testi és lelki egészség / 10 foglalkozás / Cél: a harmonikus testi-lelki egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életritmus kialakítása. Fontos, hogy a rendszeretet belső igénnyé váljon és a tanuló az ehhez kapcsolódó szokásrendszert megalapozza. Ezért a kollégium biztosítja a tanulók számára a kulturált, esztétikus környezetet, ahol jól érzik magukat és egyúttal ízlésüket és igényességüket fejlesztik. Minden eszközzel hozzá kell járulni az egészséges életvitel igényének a kialakulásához. Fontos, mindemellett, hogy kialakuljon a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszony is. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget veszélyeztető helyeit. (kapcsolat: Kőbányai Egyeztető Fórum) A kollégium feladata, hogy helyes étkezési szokásokra nevelje a tanulókat, ehhez egészséges és kulturált étkezési lehetőséget biztosít. A napi háromszori étkezés igénybevétele is ezt hivatott segíteni. A személyi higiénia fokozott figyelemmel kísérése az ügyeletes nevelő feladata, valamint a tanulók öltözködése, tisztálkodása és közvetlen környezetének rendezettsége kapcsolódik a környezettudatosság témaköréhez is. Cél még az is, hogy ösztönözzük a tanulókat a szabadidő aktív kihasználására, kiaknázzuk a versenyszellemből adódó lehetőségeket. A játék nagy jelentőséggel bír az életkori sajátosságok miatt a fizikai felfrissülésben. A megvalósításához elengedhetetlen az a tapasztalat, amelyet egy-egy kirándulás során szereznek a diákok. Foglalkozások tematikája: A diákok nagy része (75%) szakközépiskolás, ezért a foglalkozások tematikája figyelembe veszi az NSZI (Nemzeti Szakképzési Intézet) témaajánlásait is.    

Az egészség fogalma Környezetünk állapota, különös tekintettel a szervezetet érintő hatásokra Életmód és környezet (táplálkozás, szennyezés az élelmiszerekben) Biológiai válaszaink a környezetre (allergia, belső terek levegője, számítógép)  A szociális környezet (érintőlegesen a stresszről)

31


   

ikt.sz.: U1/50/2014

Szenvedélyeink Fertőzések, járványok A virtuális környezet Alternatív lehetőségek egészségünk megőrzésére (Kriston torna, Dr. Oláh Andor, fitoterápia)

Témakör: Fenntarthatóság, környezettudatosság / 10 foglalkozás / Cél: megismertetni a tanulókkal, hogy a fenntartható fogyasztás több mint környezetbarát termék vásárlása. Csak neveléssel alakítható ki a környezettudatos vásárlói réteg. A tanulók elsősorban fogyasztóként befolyásolhatók, ezért a nevelésnek az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie:  egészség, táplálkozás, élelmiszerek okozta betegségek megelőzése  termékek veszélyei  termékek címkézése  vonatkozó jogszabályok, jóvátétel és fogyasztóvédelmi szervezetek  információ árakról, minőségről  környezetvédelem  takarékos anyag-, energia- és vízhasználat. A „zöld gondolkodásra” nevelés a háztartással kezdődik: a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegíti ezt a folyamatot. A csoport és a kollégiumi szintű túrák és kirándulások biztosítanak lehetőséget a természeti környezet megismerésére. Ennek során hangsúlyozzuk a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. A kollégium lehetővé teszi és támogatja a rendszeres testmozgást. A diákok figyelmét hívjuk fel a természeti környezet esztétikumára. Képessé kell tenni a tanulókat, a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére és csökkentésére (ökológiai lábnyom). Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a kapcsolat befolyásolja közérzetünket, életünk kilátását, minőségét. Foglalkozások tematikája: A diákok nagy része (75%) szakközépiskolás, ezért a foglalkozások tematikája figyelembe veszi az NSZI (Nemzeti Szakképzési Intézet) témaajánlásait is.  A környezetvédelem jeles napjai  Környezetvédelem a mindennapokban  Környezetbarát fogyasztás 32


      

ikt.sz.: U1/50/2014

A környezetbarát termékek jelölése Kérdőív kitöltése a fogyasztói környezettudat vizsgálatához Környezet és etika A bioszféra módosítása A felelősségteljes ember Környezet és életminőség A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlata, eredményei, perspektívái Magyarországon és az EU országaiban, jó gyakorlatok

Pedagógus VI. Témakör: Gazdasági és pénzügyi nevelés ( 12 foglalkozás ) Cél: A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézménynek sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A foglalkozások tematikája: 1. Gazdálkodás kicsiben és nagyban - Család és háztartás; családi gazdálkodás; gazdasági kockázatok a családban - A gazdaság működésének alapjai; piacgazdaság, amiben élünk. A mindenható pénz. 2. A gazdasági élet szereplői: háztartások, vállalatok, vállalkozások és az állam kapcsolatrendszere gazdasági szemmpontból. 3. Munka, fogyasztás és gazdálkodás kapcsolata; igények és lehetőségek kapcsolatrendszere és anomáliái. 4. Pénzügyi ismeretek és műveletek: megtakarítás, befektetés, előtakarékosság, portfólió; pénzügyi és banki műveletek./a kollégiumi kirándulás optimális költségvetésének elkészítése/ 5. A munka világa - Az első lépések a munka világában: munkába állás, munkajogi alapismeretek; munkahelykeresés

33


ikt.sz.: U1/50/2014

- Vállalkozások világa: a vállalkozások szűkebb és tágabb környezete - Vállalkozások világa: az ötlettől a megvalósításig - Megéri? Költségek és nyilvántartások a vállalkozásokban, a marketing a vállalkozások szolgálatában - Etikus vállalkozói ismeretek. 6. Életpálya-építési ismeretek; életpályánk pénzügyi döntései. Témakör: Médiatudatosságra nevelés / 5 foglalkozás / Cél: a kollégiumban lakó diákok értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Az időkeret szűkössége és a téma nagysága, valamint szerteágazósága miatt inkább csak egy-egy témát tudunk kiragadni és felhívni figyelmüket a rájuk váró – leselkedő – nehézségekre. A foglalkozások tematikája: 1. A kommunikáció formái, eszközei, problémái; erőszakmentes kommunikáció. 2. A média szerepe az életünkben: az internet és a média megismerése . 3. A média társadalmi szerepe. Médiahasználat, médiaetika, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. 4. Hírek, hatáskeltés, áldokumentumok, manipuláció. Az igazi Mao című „dokumentumfilm” valamint különböző reklámok feldolgozásával. 5. Médiafüggőség. Internetes zaklatás – cyberbullying. 6.1.1.

Felkészítő foglalkozások

6.1.1.1. Tanulást segítő foglalkozások, felzárkóztatás

A tanulók különböző szociokulturális háttérrel kerülnek be a kollégiumba, ezért elsődleges pedagógiai feladat a tanulási szokások megismerése, majd olyan 34


ikt.sz.: U1/50/2014

technikák elsajátíttatása, melyek hatékonyabbak, hiszen nagyon sok diák csak verbális ismeretszerzésre képes. Tanulóink különböző követelmény és tudásszintet igénylő iskolákból kerülnek hozzánk, különböző iskolatípusokban (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) tanulnak, ezért a kollégiumi tanulási tevékenység egyik alappillére a felzárkóztatás, mely javítja az esélyegyenlőtlenséget. A módszerek megválasztását befolyásolják a tanulók egyéni tudásszintjének mélysége, képességeik, tárgyi alapozottságuk, melyek meghatározzák a foglalkozások ütemét majd ehhez igazítva egyéni módszerekkel, egyénre szabottan fejleszthető tudásuk, személyiségük a mindenkori iskolai igényszintnek megfelelően. Ezt szolgálják az előkészítő vagy felzárkóztató foglalkozások 9. és 10. évfolyamon, melyek az esélyegyenlőtlenségek csökkentését is szolgálják. Valamennyi tárgynál a lexikális tudás, a logikai készség és a gyakorlás elmélyítésén túl a nevelési célok megvalósítása is realizálódik. A felkészítő foglalkozások mottója; a pedagógustól a diákhoz a tudás a személyiségén keresztül szűrődjön át. 6.1.1.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés

A tudás, az értelem, a társadalom számára érték, ezért kiemelt fontosságot érdemel a tehetséggondozás, s ennek beépítése az oktatásba. Feladata a kiemelkedő képességű tanulók számára olyan lehetőséget nyújtani, hogy az egyének, képességeiket teljesítményükbe forgathassák vissza. Tanulóink mindegyike önálló személyiség, a tehetségekre jellemző, nem egy esetben deviánsnak tűnő személyiségjegyekkel. Elsődleges nevelési feladat, hogy e tanulók szubjektumukat megtartva váljanak, a közösségbe beilleszkedni tudó, annak feltételeit elfogadó, demokratikus, kezdeményező és kreatív vezetőjelöltekké, s kialakuljon bennük a környezettel, a saját és másokkal szembeni igényesség. Manapság egy jó állás, munkakör betöltéséhez elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv tárgyalóképes tudása. Tehát elengedhetetlen, hogy diákjaink a középiskola befejezésekor az anyanyelven kívül két vagy több nyelven kommunikáló felnőttekké váljanak. A kollégiumok ezt a feladatot saját hatáskörükben csak akkor tudják megoldani, ha rendelkezésre áll főállású nyelvtanár, vagy az Intézményfenntartó Központ biztosítja az áttanítás lehetőségét. Jelenleg van német nyelvtanárunk, de gyed-en van. Ebben a kollégiumban a pedagógiai munka alapelve a motiváció, az érdeklődés felkeltése, folyamatos fenntartása, hiszen a tehetség kibontakoztatásához szakmai-pedagógiai, ill. emberi-magatartásbeli késztetések sorozata szükséges.

35


ikt.sz.: U1/50/2014

A szakmai-pedagógiai késztetést jelentik a felzárkóztató, felkészítő foglalkozások által nyújtott lehetőségek, ahol a diákoknak pontosan megtervezett ütemben szükséges részt venniük. A foglalkozások egyénileg, vagy kis csoportokban történnek, ahol nem a ráfordított idő nagysága, hanem a hatékonysága (a tanuló teljesítménye, eredménye) méri értékeit. Ezek az alábbiak: Magyar nyelv és irodalom 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Stilisztikai gyakorlatok (verselemzés) 4.) Helyesírási gyakorlatok (egyéni és kiscsoportos) 5.) Repetitorium (felzárkóztatás) 6.) Retorika (kommunikációs gyakorlatok) (kiscsoportos) Történelem 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Forráselemzés gyakorlása 4.) Repetitorium (felzárkóztatás) A tananyaghoz kapcsolódó múzeum és színház havi Idegen nyelvek 1.) Nyelvvizsga előkészítő (egyéni) 2.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 3.) Középszintű előkészítő (egyéni) 4.) Írásbeli kifejezés 5.) Szóbeli kifejezés (társalgás, folyamatos beszéd) 6.) Repetitorium (felzárkóztatás) (egyéni) Fizika 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Szintentartási foglalkozás (egyéni) 4.) Repetitorium (felzárkóztatás) (egyéni)

36


ikt.sz.: U1/50/2014

Matematika 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Versenyfelkészítő (egyéni) 4.) Repetitorium (felzárkóztatás) (egyéni) 5.) Feladatmegoldás Kémia 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Versenyfelkészítő (egyéni) 4.) Repetitorium (felzárkóztatás) (egyéni) 5.) Feladatmegoldás Biológia 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Szintentartási foglalkozás (egyéni) 4.) Repetitorium (felzárkóztatás) (egyéni) Földrajz 1.) Emeltszintű érettségi előkészítő (egyéni) 2.) Középszintű előkészítő (egyéni) 3.) Szintentartási foglalkozás (egyéni) 4.) Repetitorium (felzárkóztatás) (egyéni) A humán tárgyak lehetőséget adnak a lexikális tudás és a gyakorlás elmélyítésén túl a precíz tanulásra, munkára szoktatja a diákokat, az alkotások elemzése pedig a kreativitást, az önálló alkotói tevékenységet fejleszti. Reál tárgyak esetén elsődleges a logikai gondolkodás fejlesztése, az összefüggések megláttatása, felismerése, mely a gyakorlati alkalmazást, a feladatmegoldást segíti elő. A felkészítő foglalkozások legfontosabb célja a témakörök komplexitása, kapcsolhatósága más tantárgyakhoz és tudományterületekhez.

37


ikt.sz.: U1/50/2014

6.2. Szabadon választható foglalkozások Szabadon választható foglalkozásainkat szezonálisan illetve állandó jelleggel hirdetjük meg. Egész évben meghirdetett foglalkozás: - Idegen nyelvű foglalkozások - Emeltszintű érettségire történő felkészítés igény szerint - Nyelvvizsgára felkészítés igény szerint - Sportfoglalkozás Szezonális jellegű foglalkozások: - Kertépítés - Karácsonyi előkészületek - karácsonyfadísz-készítés - Húsvéti előkészületek A kollégium munkarendjét úgy határozza meg, hogy az alkalmazkodjon az iskolák munkarendjéhez. A szakos pedagógusok, illetve óraadók kötelezően választható foglalkozások keretében készítik fel a tanulókat az emeltszintű érettségire az általuk kiválasztott tantárgyból, tantárgyakból. Ennek tanulónkénti időtartama változó, s hatékonyságának mérése az elért eredményektől függ.

7. Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések 7.1. Tárgyi erőforrások fejlesztése A kollégium tárgyi felszereltsége megfelel az előírásoknak. Az informatika fejlődése azonban megköveteli a szintentartást. Tehát a következő öt évben is feladat a számítógéppark frissítése. Reményeink szerint a már megtörtént felmérés megvalósul.

38


ikt.sz.: U1/50/2014

7.2. Felújítások, beruházások Az épület állapota, felszereltsége megfelelő. Törekszünk arra, hogy diákjaink megbecsüljék ezt a környezetet s óvják, védjék értékeinket, azonban mindezek mellett nem nélkülözhető állagmegóvás, karbantartás. Az intézmény egyetlen neuralgikus pontja a bejárati betonút, ami nyeles telekről lévén szó, terjedelmes méretű (kb. 380 nm.). Már baleset is történt a leamortizált úton. Ennek felújítása égető. Ha figyelembe vesszük, hogy a kollégium lakói között vak diákok is vannak, az ő közlekedésüket is segítené, ha felújításkor vakvezető térelemek beépítése is megtörténne. További lehetőségekre is együttműködők vagyunk, ha a működtető anyagi lehetőségei javulnak.

8. Záradék

8.1. Készítette: A Középiskolai Leánykollégium szakmai közössége.

8.2. Nyilatkozat az elfogadásról: A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete készítette, az igazgató jóváhagyta, a nevelőtestület 2014. május 13. napján elfogadta. ………………………………… ………………………………… ………………………………… ………………………………… ………………………………… …………………………………

8.3. Véleményezés : Jegyzőkönyv mellékelve.

39


ikt.sz.: U1/50/2014

8.4. A Pedagógiai program nyilvánosságának módja: Honlap, Tanári

8.5. A Pedagógiai program hatálya: A Pedagógiai Program hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre. A Pedagógiai Program a jóváhagyást követő kihirdetésével 2014.szeptember 01től érvénybe lép és határozatlan időre hatályos. A Pedagógiai Programban foglaltak érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

8.6. A Pedagógiai Program módosítása: A Pedagógiai Program felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha a szakmai közösség nagyobb csoportja kezdeményezi. Budapest, 2014. május 13.

PH. igazgató

40


ikt.sz.: U1/50/2014

9. Csatolmányok KIEMELT PROJEKTEK

A kiemelt projektek megtervezésénél figyelembe vettük az egy-egy régió adta lehetőségeket, valamint az ott megvalósítható témaköröket. Kirándulási helyszínek Nagycenk, Fertőd, Szombathely, Győr

Aggtelek, Jósvafő, Baradla Dominica

Szeged és környéke

Pécs és környéke

Tápiógyörgye, Tápióbicske

kapcsolódás KNOAP témakörökhöz nemzeti öntudat, erkölcsi nevelés, társas kultúra, felelősségvállalás, gazdálkodás, médiatudatosság, családi élethez minták fenntarthatóság nemzeti öntudat, erkölcsi nevelés, társas kultúra, felelősségvállalás, gazdálkodás, médiatudatosság , fenntarthatóság, környezettudatosság testi-lelki egészség nemzeti öntudat, erkölcsi nevelés, társas kultúra, felelősségvállalás, gazdálkodás , médiatudatosság, fenntarthatóság, környezettudatosság nemzeti öntudat, erkölcsi nevelés, társas kultúra, felelősségvállalás, gazdálkodás , médiatudatosság, fenntarthatóság, környezettudatosság nemzeti öntudat, erkölcsi nevelés, társas kultúra, felelősségvállalás, gazdálkodás,

41


ikt.sz.: U1/50/2014

médiatudatosság, fenntarthatóság, környezettudatosság családi gazdálkodás testi-lelki egészség/erdei iskola

42


ikt.sz.: U1/50/2014

A TANULÁS TANÍTÁSA Évfolyam 9. évf.

A foglalkozás témája Tanulási módszerek

A foglalkozás célja, fejlesztendő készségek A tanuló sajátítsa el a hatékony tanulási technikákat és legyen képes azokat alkalmazni az iskolai felkészülése során. Találja meg az egyéniségének megfelelő tanulási módszereket.

Módszer/ tevékenységek Beszélgetés a tanulás fogalmáról, a különböző típusú (formális, informális stb.) tanulási tapasztalatokról. Egyéni tanulási szokások, stílusok feltérképezése. Egyéni tanulási stratégiák kidolgozása.

Időrablók

A tanuló ismerje meg a hatékony tanulást akadályozó tényezőket, szokásokat.

A tanulók házi feladatként elkészítik tanulási naplójukat. A 10. évfolyamosok felkészülnek egy előadásra az időrablókból. Majd kiscsoportokban a 10-esek segítségével elemzik a saját naplójukat és megkeresik azokat a pontokat, amelyek az eredményes tanulást, koncentrációt akadályozzák.

Képességek és azok fejlesztése

A tanuló ismerje meg saját képességeit, erősségeit és gyengeségeit, az utóbbiak fejleszthető voltát, lehetőségeit

Különböző intelligenciaterületeket vizsgáló kérdőív kitöltése, értékelése. Ennek kapcsán megbeszéljük, hogy az egyéni képességek hogyan kamatoztathatók a tanulás során, ill. hogyan lehet fejleszteni a gyengébb területeket.

3 óra

A foglalkozások során az anyanyelvi kommunikáció és szociális készségek fejlesztése valósul meg. Önismeretük bővül, megfigyelő, elemző készségük javul. 10. évf. 2 óra

Időrablók

A tanuló ismerje meg a hatékony tanulást akadályozó tényezőket, szokásokat.

A 10. évfolyamosok órán kívüli tevékenységként anyaggyűjtést végeznek, majd felkészülnek egy 43


ikt.sz.: U1/50/2014 előadásra az időrablókból. Majd kiscsoportokban közösen elemzik a 9-esek elkészült tanulási naplóját és megkeresik azokat a pontokat, amelyek az eredményes tanulást, koncentrációt akadályozzák

Képességek és azok fejlesztése

A tanuló ismerje meg saját képességeit, erősségeit és gyengeségeit, az utóbbiak fejleszthető voltát, lehetőségeit

Különböző intelligenciaterületeket vizsgáló kérdőív kitöltése, értékelése. Ennek kapcsán megbeszéljük, hogy az egyéni képességek hogyan kamatoztathatók a tanulás során, ill. hogyan lehet fejleszteni a gyengébb területeket.

A foglalkozások során az anyanyelvi kommunikáció és szociális készségek fejlesztése valósul meg. Önismeretük bővül, megfigyelő, elemző készségük javul. 11.évf.

Grafikai szervezők

A tanuló ismerje meg a különböző grafikai szervezőket. Szövegelemzésen, értelmezésen keresztül tanulja meg ezeket alkalmazni

A tanulók megismerik a tanulást segítő grafikai szervezőket, majd először közösen alkalmazzák azokat tanári segítséggel egy szöveg feldolgozásában. Ezután kiscsoportban önállóan használják, gyakorolják megszerzett tudásukat. Végül megosztják egymással a munka eredményét.

Internet a tanulás szolgálatában

A tanuló ismerje meg az Internet használatának lehetőségeit az iskolai felkészülésben. A megszerzett ismereteket legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni.

A tanulók anyagokat gyűjtenek megadott témához az Interneten páros munkában, majd azokat különböző, egyénileg választott módokon dolgozzák fel. A munka eredményeként vázlatot készítenek, melyet megosztanak egymással. Majd beszámolnak a feladat

2 óra

44


12. évf. 2 óra

A foglalkozások során az anyanyelvi kommunikációs készségek fejlesztése mellett, a lényegkiemelés, figyelem, logikai készség fejlesztése is megvalósul.

végrehajtása során felmerülő tapasztalataikról, nehézségeikről.

Szövegértés

Az érettségi szövegértési teszt feladattípusainak megismerése, megoldási lehetőségeik

Egy adott érettségi szövegértés teszt feladatain keresztül a tanulók megismerkednek a feladattípusokkal, ill. azok megoldási módjával.

Könyvtári segítség az érettségire való felkészülésben

A tanuló megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. Az ismeretei mélyítéséhez, iskolai feladatihoz tudjon keresni szakirodalmat.

A könyvtártípusok, katalógustípusok, dokumentumfajták megismerése tanári előadás keretében. A könyvtár működésének, rendszerének és a használat szabályainak megismerése. Egy adott tárgyban, vagy érdeklődési területen belül könyvek keresése, majd a tapasztalatok megosztása.

A foglalkozások során az anyanyelvi kommunikációs készségek fejlesztése mellett, a lényegkiemelés, figyelem fejlesztése is megvalósul. 13. évf. 1 óra

ikt.sz.: U1/50/2014

Az önművelés és az önfejlesztés fontossága, lehetőségei

A tanuló számára váljon fontossá az önművelés, önfejlesztés. A foglalkozás során elsősorban az anyanyelvi kommunikációs készség és az önismeret fejlesztése valósul meg.

Hétköznapi ismereteket is tartalmazó műveltségi teszt csoportos, játékos formában történő megoldása, majd beszélgetés az önművelés lehetőségeiről, szükségességéről

45


ikt.sz.: U1/50/2014

AZ ERKÖLCSI NEVELÉS Évfolyam 9. évf. 2 óra

10. évf. 2 óra

Az foglalkozás témája Mindennapi szabályaink – etikai kódex

A foglalkozás célja, fejlesztendő készségek A diákok ismerjék meg a kollégiumi együttélés alapvető normáit, ismerjék fel azok megtartásának fontosságát.

Erkölcsi érték

A diákok gondolkozzanak az alapvető erkölcsi értékekről és ismerjék fel az erkölcsi érzék jelentőségét az emberi kapcsolatokban.

Az együttélés szabályai

Módszer/ tevékenységek A 10. évfolyamosok egy tipikus kollégiumi szituációt adnak elő, amelyben folyamatosan megsértik a normákat. A szerepjáték után megbeszéljük a normaszegések okát, milyenségét. Beszélgetünk arról, hogy az adott viselkedés hogyan érint másokat, milyen más megoldási lehetőségek léteznek, és hogy miért van szükség szabályokra.

A 9 – 10 -es diákok először kiscsoportban összegyűjtik a számukra fontos erkölcsi értékeket, majd aukciós játékban állást foglalnak bizonyos értékek nagyobb A foglalkozások során fontossága mellett. szociális és kommunikációs Ezt megbeszélés követi, készségük, valamint mely kitér arra, hogyan önismeretük, empátiájuk, befolyásolja az erkölcsi erkölcsi érzékük fejlődik. érzék az emberi kapcsolatok alakulását. A diákokban tudatosuljanak A 10. évfolyamosok egyazok a normaszegések, egy szerepkártyát melyek az együttélés során húznak, melynek konfliktusokhoz vezethetnek. megfelelően kell egy Értsék meg az együttélési tipikus kollégiumi szabályok megtartásának szituációt előadniuk. A fontosságát. szerepjáték után megbeszéljük a normaszegések okát, milyenségét. Beszélgetünk arról, hogy az adott viselkedés hogyan érint másokat, milyen más megoldási lehetőségek léteznek, és hogy miért van szükség 46


ikt.sz.: U1/50/2014 szabályokra.

Értékek

A diákok gondolkozzanak az alapvető erkölcsi értékekről és ismerjék fel az erkölcsi érzék jelentőségét az emberi kapcsolatokban

A foglalkozások során szociális és kommunikációs készségük, valamint önismeretük, empátiájuk, erkölcsi érzékük fejlődik. 11. évf. 2 óra

Vitafórum

Egy morális kérdést felvető helyzet kapcsán megismerkedjen különböző álláspontokkal. Tudjon egyéni és felelős döntést hozni.

A tanulóknak egy véleményvonal-játékban különböző morális kérdések kapcsán kell állást foglalniuk. A leginkább megosztott témák közül egyet kiválasztva, vitafórum keretében ütköztetik pro és kontra véleményüket.

Konfliktuskezelés kommunikációval

A kommunikációs készség fejlesztése, a kommunikációs eszközök tudatosabb használata, önismeretben való gazdagodás. Konfliktuskezelő kommunikációs stratégiák megismerése, használata.

A tanulók szituációs játék keretében különböző konfliktushelyzeteket adnak elő. Majd megismerkednek az erőszakmentes kommunikáció alapjaival, ill. a resztoratív technika alapgondolkodásával. Ezután az előbbi szituációkat újra játsszák, alkalmazva az elsajátított ismereteket. A 13. évfolyammal közösen feldolgozandó téma. A foglalkozás előtt a tanulók interjút készítenek szüleikkel, megadott kérdések alapján. Ezt a foglalkozás keretein belül

A foglalkozások során jelentősen javul szociális és kommunikációs készségük. Önismeretük, empátiájuk, segítőkészségük fejlődik. 12. évf. 1 óra

A 9 – 10 -es diákok először kiscsoportban összegyűjtik a számukra fontos erkölcsi értékeket, majd aukciós játékban állást foglalnak bizonyos értékek nagyobb fontossága mellett. Ezt megbeszélés követi, mely kitér arra, hogyan befolyásolja az erkölcsi érzék az emberi kapcsolatok alakulását.

A munka értéke

A munka értékének felismertetése a tanulóval. A tágabb értelemben vett társadalmi felelősségvállalás gondolatának elfogadtatása.

47


A foglalkozás során szociális és kommunikációs készségük, önismeretük, empátiájuk fejlődik. 13. évf. 1 óra

A munka értéke

A munka értékének felismertetése a tanulóval. A tágabb értelemben vett társadalmi felelősségvállalás gondolatának elfogadtatása

A foglalkozás során szociális és kommunikációs készségük, önismeretük, empátiájuk fejlődik.

ikt.sz.: U1/50/2014

kiscsoportban ismertetik egymással, majd a csoport beszámolót tart a többieknek egy adott kérdéssel kapcsolatban. Ezután a frontális beszélgetés témája a munkaválasztás motivációin keresztül a munka során megtartandó erkölcsi értékek mentén folyik. A 12. évfolyammal közösen feldolgozandó téma. A foglalkozás előtt a tanulók interjút készítenek szüleikkel, megadott kérdések alapján. Ezt a foglalkozás keretein belül kiscsoportban ismertetik egymással, majd a csoport beszámolót tart a többieknek egy adott kérdéssel kapcsolatban. Ezután a frontális beszélgetés témája a munkaválasztás motivációin keresztül a munka során megtartandó erkölcsi értékek mentén folyik.

48


ikt.sz.: U1/50/2014

NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS

évfolyam

téma/tartalom

-

9. évfolyam 2 óra

-

10. évfolyam 2 óra

-

-

-

11. évfolyam

népi kultúránk értékeinek, hagyományainak bemutatása nép, nemzet, haza fogalma identitás, hazaszeretet Ki a magyar? egy nemzet megmutatkozási lehetőségei diaszpóra magyarság Mit adott a magyarság a világnak? Szellemi és materiális örökségünk. Világörökség. Egy kiválasztott európai ország bemutatása

.

cél/feladat

-

-

-

-

-

A tanuló ismerje és értékelje saját és családi otthoni közössége értékeit és tartsa tiszteletben a másokét . Ismerje meg társai szűkebb pátriáját és annak értékeit. Egészséges öntudat kialakítása a diákokban nemzetük iránt. A magyarság szimbólumainak tartalmi és formai ismerete. Népünk helyzetének ismerete a világban.

Magyarország és Európa kapcsolata a múltban és a jelenben. - Az Európai Unió és hazánk közös története és céljai. - erkölcsi példamutatás ábrázolása személyes példán keresztül - Magyarország helyzetének aktuális megítélése a nagyvilágban. - Hogyan vélekedik hazánkról a nemzetközi média? -

-

2 óra

12. évfolyam

-

1 óra

-

13-14. évfolyam 1 óra

-

Jelenünk, helyzetünk meghatározása a világban és Európában. film közös feldolgozása (pl. Hídember) portré híres személyiségekről Meghatározó médiumok értékelése, véleménye hazánkról.

kompetenciák, képességek, jártasság - tolerancia - empátia - retorika

-

érzékenyítés elfogadó attitűd kialakítása

demokrácia alapelveiben jártasság tolerancia asszertivitás

-

-

való

érzékenyítés erkölcsi érzék fejlesztése

-

-

-

nyelvi kompetencia fejlesztése vitakultúra fejlesztése

tevékenység/ módszer projekt előadás kép, fotó mint forrás elemzése kirándulás

projekt forráselemzés előadás

projekt kiselőadás

projekt filmfeldolgozás kirándulás projekt csoportmunka forráselemzés

- Kapcsolódási pontok: - mentálhigiénia, pszichológia - folklór - szociológia – nemzet - közösség-család

49


ikt.sz.: U1/50/2014

ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS Évfolya m

Téma/Tartalom

Cél/ Feladat

9. évfolya m

- a jog fogalmának közös meghatározása - a demokratikus jogállam felépítése, működése -a joggyakorlás terepei

-állampolgári jogok és kötelességek ismerete -aktív állampolgárságra demokráciára nevelés -demokratikus intézményrendszer működési mechanizmusának elsajátítása - Az önkormányzás képességének kezdeményekialakítása zőkészség - Diákönkormányzat  közös működése, és az ebben célok rejlő lehetőségek kitűzésékészség szintű nek alkalmazása képessége - demokratikus  kitartás, államformák kreativitás megismerése asszertivitás

2 óra

10. évfolya m

- A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása - Diákönkormányzat 2 ó r a

11. évfolya m

A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

2 óra

12. évfolya

- érzékenyítés, helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt - civil szerveződésekben rejlő lehetőségek ismerete - cselekvő állampolgári magatartás pl.:segítségnyújtás a bajban lévőknek (közlekedés, természeti katasztrófák, szociális nehézségek, karitatív tevékenységek, természet- és környezetvédelem, önkéntesség.) - cselekvő állampolgári - választási rendszer magatartás - felelős választópolgári

Készségek kompetenci ák Jártasság állampolgári és szociális kompetencia kezdeményezőkészség

együttműköd ési készség szociális kompetencia szociális empátia

felelősség elemzőképes

Tevékenys ég/Módsze r projekt vita motiválás aktiválás

projekt korábbi ismeretek szintetizálá sa szerepjáték - motiválás - kritikai gondolkodás fejlesztése projekt médiaanya -gok problémak özpontú elemzése szerepjáték

projekt szerepjáték 50

Középiskolai Leánykollégium, 1145 Budapest Uzsoki utca 34/a Pedagógiai Program m 1 óra 13-14. évfolya m 2 óra

törvénytisztelet - önkormányzatiság helyhatósági és önkormányzati választások

magatartás

ikt.sz.: U1/50/2014

ség

- Jelszavak, -kritikai jelmondatok társadalmi gondolkodás üzenete -szociális, demagóg politizálás állampolgári veszélyeinek kompetencia felismertetése, objektív mérőrendszer

- projekt -média anyagok elemzése- kritikai gondolkod ás fejlesztése

Kapcsolódási pontok:  történelem, szociológia, jogtudomány (Alkotmány, választójog, civil szerveződésekről szóló tv.)  társadalmi és állampolgári ismeretek  közélet, média, kommunikáció  környezetvédelem

51


ikt.sz.: U1/50/2014

ÖNISMERET ÉS TÁRSAS KULTÚRA

Évfolyam

Téma

Tartalom

Cél

Jártasság, készség Szociális és állampolgári

Módszer

9. évfolyam 1 foglalkozás

Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

A helyes egyéni és közösségi élet szabályai

Kapcsolati kultúra fejlesztése


Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

Megalapozott önismeret kialakítása

Reális vágyak és célok tudatosítása

Szociális és anyanyelvi

Teszt Megbeszélés


Társas kommunikáció

Sors és életpálya alakítása döntési helyzetek mentén

Döntési képesség fejlesztése

Érzelmi és szociális

Véleményformálás Megbeszélés


Empátia és mások elfogadása

Mások megértése és tisztelete

A másság elfogadása

Tolerancia Kezdeményező készség fejlesztés

Szerepjáték Vita

13-14 évfolyam 1 foglalkozás

Tudás és tapasztalat jelentősége

Az eddig elsajátított készségek szerepe

Az önnevelés igényének szélesítése

Interperszonális készségek fejlesztés

Adatgyűjtés Önjellemzés Megbeszélés

Megfeleltetés Értelmezés Vita

52


ikt.sz.: U1/50/2014

A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

Kapcsolódási pontok találhatók a következő TÉMAKÖRÖK tartalmában: Az erkölcsi nevelés; Az önismeret és társas kultúra fejlesztése; Testi és lelki egészségre nevelés; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; Gazdasági és pénzügyi nevelés 9. évfolyam/időkeret: 1 óra Témakör

Cél

A család értékteremtő funkciója

A jól működő család pozitív hatásainak érzékeltetése az identitáskereső tizenéveseknek

Feladat

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya

Módszer

A család jelentősége, szerepe, működése a múltban és jelenben. Az identitástudatról, Tekintély, tisztelet, szeretet, otthon fogalomkör: feldolgozás interaktív beszélgetés formájában. Egymás megismerése, családok bemutatása.

szociális képességek, érzelmek tudatossága, szabálykövetés képessége, problémakezelés képessége

ráhangolást segítő játék vagy műalkotás, direkt riportok, megismertetés-előadás irányított beszélgetés/vita

10. évfolyam/időkeret: 2 óra Témakör

Cél

Harmonikus családi minták

A család struktúrájának, szabályainak megismerése

Együttműködés, kapcsolattartás, idősekkel való foglalkozás, támogatásuk családon belül

Kiemelni a családok jelentőségének lényegét, s tagjaik összetartásának fontosságát

Feladat

A családtagok, s szerepeik ismertetése. Jól működő családtípusok bemutatása

Felmérése annak, hogy kinek mit jelent a család, az otthon, mit jelentenek, s milyen befolyással vannak életére, testi-lelki fejlődésére a család másmás generációhoz tartozó tagjai, elveik, s a család körülményei

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya szabálykövetés képessége, hitelesség, belső kontroll problémakezelés és konfliktuskezelés képessége, társas készségek, társas és szociális készségek, érzelmek tudatossága, felelősségvállalás, empátia, tolerancia, nyitottság, belső kontroll

Módszer

bemutatás: kiselőadások, interjúk véleményezés, elemzés

kérdőíves felmérés. kiértékelés, egyéni véleményezések

53


ikt.sz.: U1/50/2014


Cél

Családi szerepkörök

Rámutatni, hogy mitől működik a család. Szerepek egybeolvadása, külön válása, felcserélődése – az alkalmazkodóképesség erősítése

Elképzelés a jövőbeni saját családodról

A család létrejöttének, a családtervezés ideális feltételeinek megismertetése, melyek szükségesek a remélhetőleg lassú folyamat kezdetén

Feladat

A diákok készítsenek családfa rajzot saját családjukról, majd kiegészíteni az egyének szerepeivel. Mutassák be azt is, hogy életük során milyen változások következtek be a szerepekkel kapcsolatban – saját tapasztalatok, konzekvenciák! Saját (jövőbeni) család modellezése – életkép vázolása leírás, drámajáték, irodalmi részlet, rajz, filmrészlet segítségével

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya társas készségek, szolidaritás, segítőkészség, felelősségvállalás

társas készségek, kreativitás, anyanyelvi készségek, felelősségvállalás

Módszer

bemutatás, beszélgetés, vita

direkt riportok, művészi kifejezés, bemutatás, drámapedagógia film, vagy filmrészlet közös megtekintése elemzés


Cél

Felelősségteljes párkapcsolat

A párkapcsolatok kultúrált kialakítása, az ideális párválasztás jellemzőinek megismerése A családi munkamegosztás és felelősségvállalás megismerteté-se

Együttműködés, felelősségvállalás a családban

Konfliktusok a családban

Konfliktus lehetőségek, helyzetek kialakulásának időbeni felismerése. A szituációk megértése, kiutak megtalálása a megbeszéléstől az

Feladat

Az ideális párválasztás jellemzőinek összegyűjtése, csapdák felsorolása A családi munkamegosztás szemléltetése – példákon keresztül, kiemelve a felelősségvállalás helyét, szerepét, fontosságát a családi közösségben. Konfliktus lehetőségek, helyzetek felismertetése, ezek elkerülésének módjai, megoldások felsorolása

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya érzelmek tudatossága, bizalom, felelősségvállalás, belső kontroll szabályalkotás, szabálykövetés képessége, problémakezelés, kreativitás, önbizalom, felelősségvállalás problémák felismerésének és megoldásának képessége, konfliktuskezelés, kreativitás, önbizalom,

Módszer

gondolkodtatás, gyűjtés, felsorolás, egyéni tapasztalatok megvitatása, interaktív ismeretszerzés,

felsorolás, reality sorozatok – „docureality” műfaj - egy részének megtekintése (családi dráma,

54

Középiskolai Leánykollégium, 1145 Budapest Uzsoki utca 34/a Pedagógiai Program erőszakos megnyilvánulások miatti rendőri, orvosi, jogi segítségkérésig

ikt.sz.: U1/50/2014

önvédelem

hétköznapi csaták, emberpróbáló történet), megbeszélés

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya

Módszer

egészséges önbizalom, együttműködés, előrelátás képessége (pl. hitelfelvételnél), döntésképesség együttműködés, felelősségvállalás érzelmek tudatossága, bizalom, kitartás, képesség a másik ember szeretetére (az „egónk”! ) információszerzés és kezelés képessége, együttműködés, önszabályozás képessége, kudarctűrés, problémák időbeni felismerésének és megoldásának képessége, kreativitás

ráhangolás példák, gondolkodtatás, interaktív ismeretszerzés,

13-14.évfolyam/időkeret: 3 óra Témakör

Cél

Család és egzisztencia tervezés, családi gazdálkodás

A leendő családi életmódra hangolódás, felelősségvállalás. A közös családi élet gazdasági feltételei

Feladat

A következő kérdésekre válaszolni: Karrier, hivatás, siker és/vagy boldog családi élet?

A férfi-nő kapcsolat alapja

A helyes, felelősségteljes párkapcsolat kialakításának, majd megtartásának feltételei, ezek megismertetése

A szeretet és az együttlét értékének kiemelése. Az „együttegymásért” fogalomkör kérdései.

A helyes szexuális kultúra jellemzői, jelentősége a párkapcsolatban

Rámutatni, hogy a legfőbb cél a harmónia, a boldogság, a kiegyensúlyozottság elérése, mely a későbbiekben elvezethet a tervezett, egészséges gyermek vállalásához. Az emberi élet értékével tisztában lenni. Prevenciók elsajátítása

Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit. Beszéljünk a szexuális élet biztonságáról, veszélyeiről, és a szexuális úton terjedő betegségekről. A teherbe esés kérdései

megbeszélés lényegkiemelés irodalmi mű alapján, megbeszélés/vita

szakember segítségének igénybevétele

55


ikt.sz.: U1/50/2014

TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS Évfol yam

9. évfol yam 2 óra

Témakörök

Testi egészség: az egészség fogalma

Prevenció, életvezetés,



Testi egészség: környezetün k állapota, különös tekintettel a szervezetet érintő hatásokra

Lelki egészség egészséges életvitel Testi egészség: életmód és környezet

Jártasságo k, készségek

Fejlesztési él

Betegségek megelőzése, egyéni, belső tényezők, életmód, életvitel, lakókörnyezeti tényezők, munkavégzés, munkakörnyezet, társadalmi, mikroés makrogazdasági tényezők, az egészségügyi, szociális ellátáshoz való hozzáférés egészséget károsító szokások

Hatékony, önálló tanulás

Az egészséget fenyegető tényezők felismerése A személyes higiéniára való igény kialakítása

hatékony, önálló tanulás

Előadás/ film

Környezetünk és közérzetünk: A civilizáció kémiai összetétele, A levegő állapota; Vizeink állapota; Nehézfémek; Növényvédő szerek Sport hatása a lelki egyensúlyra

Esztétikai tudatosság Kezdemény ezőkészség

Az egészséget fenyegető tényezők felismerése. A személyes (mentális) higiéniára való igény kialakítása A környezet fizikai és mentális tisztán tartása

elkötelezetts ég

Fizikai erőnlét fejlesztése

Gyakoroltatás

Az élelmiszerek ben lévő káros anyagok ismerete A vegyszer nélküli gazdálkodás

Supersize me film

Tartalom, fogalmak

Táplálkozás, mennyiség és minőség; Szennyezés az élelmiszerekben, adalékanyagok

Természettu dományos

Módszer, eljárás, munkafor ma Előadás/ film

Megfigyelés Előadás Rendszerezés

56



12. évfolya m 2 óra 13. évfol yam 2 óra

Lelki egészség, társas kapcsolatain k

Konfliktusok, válsághelyzete k

Anyanyelvi és szociális

Testi egészség: élet a kollégiumba n, közvetlen környezetün k

Biológiai válaszaink a környezetre: allergia; Lakásunk, munkahelyünk; A belső terek levegője; A számítógépes munkahely Veszélyhelyze tek


A szociális környezet (érintőlegesen a stresszről) Szenvedélyeink Fertőzések, járványok A virtuális környezet Alternatív lehetőségek egészségünk megőrzésére (Kriston torna, Dr. Oláh Andor, fitoterápia) Kondicionáló tornák

Szociális Természettu dományos

Lelki egészség, felelősség egészségünk ért Testi egészség

Lelki egészség egészségfejleszt és

Szociális és állampolgári

Szociális és állampolgári

ikt.sz.: U1/50/2014

megismerése, a gyorséttermi étkezés negatív hatásainak tudatosítása A harmonikus társas kapcsolatok kialakításána k elősegítése Önálló életvitel, önellátás megszervezése

Szerepjáték

Érvelés, indoklás Vita Film/meg beszélés Gyakoroltatás

Erkölcsi tudat és szociális képesség fejlesztése Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése A Cooper-féle foglalkozási stressz skálát ismerje meg

Film, megbeszélés

Szükségletek rendszerezés e, egészséges életvitel támogatása

Gyakorolt atás

Bemutatás Vita

57


ikt.sz.: U1/50/2014

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG

Kapcsolódási pontok találhatók a következő TÉMAKÖRÖK tartalmában: Az erkölcsi nevelés; Az önismeret és társas kultúra fejlesztése; Testi és lelki egészségre nevelés; A családi életre nevelés; Fenntarthatóság, környezettudatosság; Gazdasági és pénzügyi nevelés 9. évfolyam/időkeret: 2 óra Témakör

A hátrányos helyzet

Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

Cél

Feladat

Szociális érzékenyítés. A szocializáció magasabb szintre emelése. Segítő magatartás kialakítása.

Intézményünkben olyan állampolgárok kiművelése, akik innovatívan tenni képesek a társadalom felemelkedéséért, embertársaikért, s a környezetünk védelméért

A hátrányos helyzet fogalmának, fajtáinak maghatározása. Közvetlen környezetünkben élő kiemelt figyelmet igénylő diákok megismerése, mindennapos gondjaik feltárása. Megtanulni életvitelszerűen együtt élni egymással és a környezettel, úgy, hogy a hosszú távú fenntarthatóság lételemévé váljon a kollégistáinknak.

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya empátia, szociális képességek, kezdeményező készség, társas készségek, viselkedés kultúra

szociális képességek empátia, tolerancia, együttműködés, segítségadás képessége, kezdeményező készség, tudatosság, elkötelezettség

Módszer

felsorolás, meghatározás, bemutatás elemzés

kutatás a médiában található anyagokban a témáról


Cél

Mit jelent fogyatékkal élni?

A közös élettérben inkluzív nevelésben részesülő kollégistáink tudatos viselkedése egymás iránt

A fogyatékosság fajtáinak összegyűjtése, és fogalmának ismertetése

Mit jelent a halmozottan hátrányos helyzet?

Felelősségérzet és segítő magatartás kialakítása a hátránnyal/halmozott hátránnyal élők iránt a fogalmak, élethelyzetek

A halmozottan hátrányos helyzet körülírása. Példák felsorolása ilyen helyzetben élő

Feladat

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya szociális képességek, kezdeményező készség, társas készségek, viselkedés kultúra egymásra figyelés, együttműködés szociális képességek, kezdeményező készség, társas készségek, viselkedés kultúra egymásra figyelés, együttműködés

Módszer felsorolás, meghatáro zás, bemutatás, elemzés

meghatáro zás, bemutatás, példák felsorolása , elemzés

58

Középiskolai Leánykollégium, 1145 Budapest Uzsoki utca 34/a Pedagógiai Program megértése után

ikt.sz.: U1/50/2014

emberekről


Cél

Időskori problémák – elesettség, betegség, elmagányosodás

Az önálló életre képtelenné váló, segítségre szoruló idősek helyzetének észrevétele, megértése

Felelősségvállalás, segítségnyújtás idős embereknek

A tudatos, belső igényükké váló felelősségérzet, együttérzés kialakítása a kollégistákban, motiváció segítségnyújtásra

Feladat A segítő magatartás lépései, részletei egy diákok lakókörnyezeté ben élő rászoruló idős emberrel kapcsolatban Valós példa interpretálása egyénileg. A passzívan visszahúzódó diákok aktivizálása

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya szociális képességek, kezdeményező készség, egymásra figyelés

segítségadás képessége, tudatosság, elkötelezettség, empátia

Módszer ismertetés, megbeszélés sikeres szervezés esetén: projekt módszer (idősotthon látogatás…) bemutatás, érvelés


Cél

Összetartozás, együttérzés

Az egyéni felelősségtől eljutni a közös felelősségvállalás jelentőségének megértéséig

Feladat

Élethelyzeteken keresztüli bemutatás. Itthoni, vagy külföldi példák a történelemből, illetve napjainkban bármely embercsoporttal kapcsolatban

Jártasságok, képességek fejlesztésének iránya együttműködés, egymásra figyelés, társas készségek

Módszer

forráskutatás, bemutatás, vagy filmalkotás megtekintése

59


ikt.sz.: U1/50/2014

FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG Évfol yam

Témakörö k Környezet ünk állapota – 1.


Környezet ünk változása; milyen előnyök és hátrányok származna ka változásból Környezet és etika

Közös felelősségü nk – 1. Azé a felelősség, aki dönt? Környezeti etika, ökoetika

Környezetünk állapota – 2.

10. évfolyam

Hogyan változott életünk

Tartalom, fogalamak

Jártasságok, készségek

A kollégium szűkebb és tágabb környezetének megismerése Mit tehetünk környezetünk állapotának megóvásáért? A szelektív hulladékgyűjtés Történeti ökológia, Mezopotámia, ÉAfrika, Európa és Észak-Amerika, Kárpát-medence környezeti változásai

Alapvető kompetenci aa természettu dományok és azok alkalmazása terén

Mindenkinek a saját közösségében kell megtenni az első lépést Vállalni kell a felelősséget döntéseinkért Értékek, élet, élő rendszerek

Kezdemény ezőképesség és vállalkozói kompetencia

A városi lakosság életének bemutatása; összehasonlítása a vidéki élettel; előnyinek és hátrányainak

Kezdeményező készség Szociális és állampolgári Természettudo mányos

Fejlesztési Cél

* Váljon érzékennyé a környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. A környezetv édelem fontosságán ak beláttatása, a kollégium tisztaságán ak hatékonyab b védelmére való nevelés * Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalni a döntés következmény. * A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, az ökológiai alapon nyugvó élővilág védelme * Az egészséges életmód lényegének megismerése, hatékonyságának növelése

Módszer, eljárás, munkafor ma Kibővített előadás Kiselőadás Eseményelemzés Szophoklé sz: Antigoné, a kórus versrészlet felolvasása

Egy témáról különböző szerepekben Szerepjáték Kerekasztal megbeszélés Filmrészletek a BarakaVilágok arca c. 1992-ben készült filmből

Előadás Rendszerezés Irányított képalkotás

60

Középiskolai Leánykollégium, 1145 Budapest Uzsoki utca 34/a Pedagógiai Program 2 óra

minősége? Környezet és életminőség Az egyéni élet minősége

kiemelése. Az allergia, mint népbetegség GDP és életszínvonal, szegény és gazdag országok, milyen hosszan és boldogan élnek az egyes nemzetek Munkanélküliség, plázakultúra Közös Tárgyi értékeink felelősségünk – megóvása 2. Megismerkedés Magyarország, a világörökség hazai mutatók magyar tagjaival Budai vár, mint a világörökség

Környezetünk állapota – 3. 11. évfolyam 2 óra

Környezet és energia összefüggése a népesség változásával A technika nem semleges Közös felelősségünk – 3. A környezetvédel em jeles napjai A Föld Napja (ápr.22.) Madarak és Fák napja (május) Környezet védelmi világnap (jún.5.) Víz világnapja Környezetünk állapota – 4.

* Az egyén környezettu datos életének alakítása

Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség

Új energiaforrások a világban: nap,szélenergia; vízierőművek; geotermikus energia A nukleáris technika

Kezdeményezők épesség és vállalkozói kompetencia Természettudom ányos

Környezetszenn yezés és következményei Mit tehetünk mi, emberek ennek csökkentéséért? Természetes vizeink, termőföldünk, növény és állatvilágunk védelme.

Természettudom ányos

Kié a felelősség, ki mit tehet a saját környezetében a 12. Mit környezete évfolyam tehetünk megóvásáért? mi? Mit tehetnénk meg 2 óra Környezetvéde- környezetünkért és lem a mit teszünk mindennapokban valójában? Mi befolyásolja a döntésünket?

ikt.sz.: U1/50/2014

Természettudom ányos Szociális és állampolgári

Kezdeményezők épesség és vállalkozói kompetencia Természettu dományos

* Időben és korban való tájékozódás; a különböző tudományágak összekapcsolása * A magyar táj sajátosságainak megóvása Olyan diákok képzése a kollégiumban, akik ötleteikkel, javaslataikkal képesek lesznek hozzájárulni a környezeti problémák megoldásához. * Megismertetni a diákokat a földünket veszélyeztető hatásokkal * Ráébreszteni őket az egyes tevékenységek súlyos következményeire * Felelős háziállattartás

Önálló munka – kiselőadások Kérdőív kitöltése a fogyasztói környezettudat vizsgálatához, kirándulás

* A tanulók felelősségvállalása a kollégium környezetének megóvásáért * Környezettudatos vásárlás, fogyasztás * Tudatosítani kell a diákokkal,

Előadások Akadémikus vita Szerepjáték Fogalomtáblázat

Előadások Konstruktív vita Szerepjáték

Adatgyűjtés, kirándulás Megbeszélés Gondolkodtatás Cselekedtetés

61


13. évfolyam 2 óra

ikt.sz.: U1/50/2014

hogy a felelős döntés a környezetük védelmében mindenkor a kezükben van. Közös Környezetszennyezés Természettudom * Megismertetni a felelősségünk – és következményei ányos diákokat a földünket 4. Mit tehetünk mi, veszélyeztető emberek ennek hatásokkal A bioszféra csökkentéséért? Szociális és * Ráébreszteni őket módosítása Mi befolyásolja állampolgári az egyes döntéseinket? tevékenységek Az ózonlyuk és a súlyos CFC-k, az következményeire üvegházhatás és a * Tudatosítani az szén-dioxid, az allergia és ökológiai lábnyom környezetszennyezés kapcsolatára; felelősség Környezetünk A környezetbarát Hatékony, önálló * A állapota – 5. termékek, Ökotanulás környezettudatos A címke, háztartás vezetése környezetbarát Szociális és termékek állampolgári jelölése Közös felelősségü nk – 5. EU-s környezetvéde lmi projektek Szelektív hulladékgyűjté s jelentősége

Az EU 6. környezetvédelmi akcióprogramja, Nemzeti Környezetvédelmi program

* Történelmi ismeretanyag bővítése * A kis ország, kis szerep – helyes értelmezése * Az igazságérze tre való készség kialakítása és fejlesztése

Ötletbörze Megbeszél és Gondolkod tatás Cselekedte tés

Tanári előadás, diák kiselőadás Öko-címkék gyűjtése Képi demonstráció Párbeszéd, vita Előadás, bemutatás Szerepjáték Gyakoroltatás Szövegértelmez éses feladat Hulladékgazdál kodás; külső előadó meghívása

62


ikt.sz.: U1/50/2014

PÁLYAORIENTÁCIÓ

Évfolyam Téma

Tartalom

Cél

Jártasság, készség

Módszer


Tevékenységek és szakmák jellemzői

Szakmák betöltéséhez szükséges képességek, adottságok

Saját képességek ismerete

Szociális Önértékelés

Adatgyűjtés Elemzés Megbeszélés

Különféle életpályák bemutatása

Érdeklődési körök családi feltérképezése

Pályaérdeklődés elmélyítése

Empátia fejlesztése

Feladatlap Megbeszélés


A munka világa és jellemzői

Pályaválasztási dokumentumok

Önálló tájékozódás


Információ feldolgozása

Tevékenységek és szokások jellemzői

Munkával kapcsolatos igények felmérése

Önismeret szükségessége a pályaválasztásban

Szociális Önkritika

Feladatlap Megbeszélés


Tevékenységek és szakmák jellemzői

Hajlam és hivatás A munkával kapcsolatos értékek Érdeklődési típusok

Saját képességek ismerete

Szociális Kommunikációs

Teszt Megbeszélés

Érdeklődési körök behatárolása

Szociális Kommunikációs

Teszt Megbeszélés

Különféle életpályák bemutatása

A választott pálya elemzése

Az álláskeresés technikái

Érzelmi Szociális Önálló Ítéletalkotás Kezdeményezőkészség

Megfeleltetés


Munkahelyi feladatok és elvárások tudatosítása Álláskeresési technikák ismerete


Élet a diploma után Jövőtervezés

Munkaerő-piaci lehetőségek Munkavállalói szerep ismerete

Vállalkozási Kezdeményező

Esetmegbeszélés Tervezés Megbeszélés külső előadóval

Tevékenységek és szakmák jellemzői 12. évfolyam 2 foglalkozás

13-14. évfolyam 2 foglalkozás

Továbbtanulási lehetőségek

Munkanélküliség elkerülése

Folyamatos tanulás és önképzés jelentősége

Munkaközvetítő cég előadása

Hatékony, önálló tanulás Felmérés Tervezés Megbeszélés

63


ikt.sz.: U1/50/2014

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS 9. évfolyam - időkeret: 2 óra Témakör

Tartalom

Tevékenység

1.1. Gazdálkodás kicsiben és nagyban Családi gazdálkodás

A családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetekben; a család bevételeinek és kiadásainak összhangba hozása

Véletlenszerű csoportalakítás családnevekkel A „családok” felállítják a különböző bevételi és kiadási kategóriákat; a csoport megvitatja az egyes családok költségvetését és közösen kialakítunk egy ideálisan gazdálkodó családi modellt.

1.2. Gazdálkodás kicsiben és nagyban A piacgazdaság, amiben élünk

Különböző elosztási rendszerek megismerése; nyert haszon – feláldozott haszon fogalmának megtárgyalása. A piac modelljének megalkotása A gazdaság szövevényes kapcsolatrendsze rének összefoglalása

Előre kiosztott – véletlenszerűen kialakított – kiscsoportban felkészülés a különböző elosztási rendszerekből, majd ezt közösen megbeszéljük, összeállítjuk az egyes elosztási típusok előnyeit és hátrányait. A szűkösség modellezése esetjátékkal. A kereslet – kínálat rendszerének modellezése.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Bizalom kialakítása a társak iránt A kommunikációs készség fejlesztése Figyelem, lényegkiemelés Vitakészség, lényeglátás és együttműködő képesség fejlesztése Szabálytartás és kompromisszumkészség fejlesztése Mások véleményének elfogadása, tolerancia Igények és szükségletek, fontossági sorrend meghatározása Annak felismertetése, hogy szembe kell nézni a szűkösség problémájával és folytonos döntések meghozatala kényszerével, vagyis a gazdaság mibenlétének tudatosítása A döntésképesség fejlesztése a nyert haszon – feláldozott haszon fogalmának alkalmazásával. Absztrakciós és modellalkotási képes-ség fejlesztése. A saját sokoldalú gazdasági szerep tudatosításával az önismeret fejlesztése; statisztikai adatokból igaz állítások megfogalma-zása, a konkrétban az általános felismerése

Módszer Frontális csoportmunka Kiscsoportos munka: adott témakörök kidolgozása és prezentálása a többiek előtt. Gondolkodástérkép Majd a hallottak közös véleményezése, elemzése, kiértékelése. Kerekasztal – körforgó Kooperatív tanulás Vitaháló Projekt módszer Egyéni és csoportmunka – elemzés Konstruktív vélemény kialakítása a csoportban Kiscsoportos munka Vélemények ütköztetése, konszenzus kialakítása www.ksh.hu külső előadó segítségével

64


ikt.sz.: U1/50/2014

10. évfolyam - időkeret: 2 óra Témakör

Tartalom

Tevékenység

2. A gazdasági élet szereplői

A háztartások, vállalatok, vállalkozások és az állam kapcsolatrendszerének bemutatása gazdasági szempontból

4. Pénzügyi ismeretek és műveletek

A pénz fogalma, szerepe, funkciói A pénz: értékmérő, fizető, értékőrző, felhalmozási eszköz. A pénz típusai A pénzügyi műveletek fajtái Hitel, lízing, faktoring Készpénzátutalás, internet banking A likviditás, a hozam és a kockázat összefüggése

A termelés és a szükséglet kölcsönhatásának bemutatása A folytonosan változó gazdasági környezetben az innováció és a kockázat összefüggésének bemutatása Annak felismertetése, hogy az államgazdasági szerepét tükrözi az államháztartás A párhuzam bemutatása a háztartások, a vállalkozások felelős gazdálkodása és az állam gazdálkodása között. A pénzügyi alapismeretek legfontosabb fogalmainak megismertetése és elsajátítatása A készpénz és a bankszámlapénz közti hasonlóság és különbség Deviza, valuta, árfolyam tartalmának tisztázása Befektetési lehetőségek: állampapír, befektetési jegy, bankbetét, kötvény, részvények, valuta, deviza, arany, biztosítások A kockázatok és azok kezelése Bankszámla típusok és kezelésük

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek A vállalkozó és az alkalmazott közötti lényeges különbségek tudato-sítása. Annak felismertetése, hogy az idegen forrás bevonásának követelménye a jövedelmezően felhasznált hitel – a gazdaság minden szereplői igaz. Kritikai gondolko-dás, az elemzőképesség fejlesztése. A felelősségtudat erősítése a gazdasági döntésekben is.

A pénzügyi alapfogalmak megismerése A mindennapokban előforduló pénzügyi szituációk elemzésével a kritikai gondolkodás, a döntésképesség és a felelős döntés képességének fejlesztése A sokoldalú információszerzés, az információk elemzése és mérlegelése, ezzel újfajta tanulási formák megismertetése A vitakészség és kompromisszum kialakításának

Módszer Projekt módszer Kiscsoportok felállítása a gazdasági élet szereplői szerint, feldolgozzák az adatokat, majd általánosítások megfogalmazása írásban, majd prezentáció a csoport előtt, közös kiértékeléssel, véleményezéssel, akadémikus vita. www.ksh.hu; www.gov.hu;

Esettanulmányok: a hitelfelvételhez kapcsolódó döntési helyzetek, befektetési kockázatok elemzése, válasz-tás az alternatívák között. Csoportmunka Kerekasztal beszélgetés Külső segítség bevonása: a Corvinus Egyetem FAKT csoportjának bevonása a téma megtárgyalásába

65


ikt.sz.: U1/50/2014

11. évfolyam - időkeret: 2 óra Témakör 3. Munka, fogyasztás és gazdálkodás kapcsolata

Életpálya építés 1.

Tartalom

Tevékenység

A munka tartalmának és jelentőségének megbeszélése, munka – munkabér, jövedelem kapcsolata. Gazdálkodás a saját pénzzel,a zsebpénz beosztása A szükséges kiadások megtervezése, a pénzért kapott szolgáltatások

Ismertessük meg a diákokkal a munka jelentőségét, a munka és munkabér közti kapcsolatot. Tudatosítani kell a munkabér és jövedelem azonosságát valamint különbözőségét. Tanulják meg a felelős gazdálkodást elsősorban a zsebpénzük jó beosztásával. Mutassunk rá az árérték arányra, az adott szolgáltatásért fizetendő pénz reális megállapítására Beszéljünk a vásárlási kockázatokról

Az első lépések a munka világa felé

Önismereti tesztek kitöltése és értékelése: motivációk és érdeklődés; képességek; értékrend; munkamód. Tárjuk fel a család, a társa-dalom hatását az értékrendre. Az egyén értékválasztása a pályaválasztással, a munka megválasztásával. Ismertessük a munkával együtt járó munkamódokat: a munkavégzés személyi és tárgyi körülményeinek egválasztása. Nyári munka és diákmunka kérdéskörét is részletezzük.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Gazdasági felelősség tudatosítása, kommunikáció; demokrácia a döntéshozatalban. Demokrácia - érdekérvényesítés- szabályalkotás, véleménynyilvánítás. Életmód: életminőség, erkölcs és jog? szabályok, normák, lelkiismeret, döntés A hosszú távú gondolkodás fejlesztése a pénzügyi döntésekben a saját segíteni tudás felismerése, a másokért vállalt felelősség A jólét és jóllét különbözősége

Az önismeret fejlesztése. Az egyén, mint potenciális munkaerő; a munkaerőpiacon hasznosítható tulajdonságok felismerése: erősségei – gyengeségeim; öndefiníció, egyéni jellemzők: érdeklődés, képesség, értékrend, munkamód meghatározása. Annak tudatosítása, hogy ezek az egyén erőforrásai. Támogatás az egyéni célok meghatározásában és a célok eléréséhez vezető egyéni tervek kidolgozásában.

Módszer Projekt munka Esettanulmány: két eltérő jövedelmű család havi kiadásainak összevetése azonos szempontok szerint. Az adatok alapján a kiadási csoportok azonosítása. Döntési játék: Melyik megoldást válasszuk? Mosogatógépet vásárol a család. Egyszerűsített költségvetés alapján kell a kínálatból az adott árut kiválasztani. Közös megbeszélés: döntési helyzetek gyakorlása, érvelés, vita, meggyőzés Vitaháló A tesztek kitöltéséhez és értékeléséhez külső szakember bevonása szükséges. Először egyéni munka: mindenki kiválasztja a neki tetsző munkát, majd számba veszi az előnyeit és a hátrányait. Ezt követően frontális csoportmunkában megvitatjuk a hallottakat. Értékütköztetések: „ Ha megfizetnek, mindegy, hogy mit dolgozol?”

66


ikt.sz.: U1/50/2014

12. évfolyam - időkeret: 3óra Témakör

Tartalom

Tevékenység

5.1. A munka világa

Vállalkozások világa: a vállalkozások szűkebb és tágabb környezete

Egy konkrét vállalkozás tanulmányozásával a vevőkés beszállítók , valamint a verseny , versenytársak értelmezése. Annak megvizsgálása, hogyan befolyásolja az önkormányzat, az állam a vállalkozások tevékenységét. A vállalkozások indításához szükséges engedélyek, adók, előírások számbavétele, adózás.


Vállalkozások: Az ötlettől a megvalósításig Mire vállalkozzunk?

A következő kérdésekre keressük a válaszokat: Mire vállalkozzunk? Milyen erőforrásaink vannak? Milyen külső erőforrásokat tudunk mozgósítani? A termelés megszervezése – elméleti síkon


Az első lépések a munka világában

A modul a munkába állásnál nélkülözhe-tetlen ismereteket nyújt, témáival a tudatos munkavállalói magatartás kialakít-ásához ad segítséget. Elsősorban a munka-szerződés munkavál-laló számára garan-ciákat nyújtó elemeit, illetve az azok hiányából származó következményeket ismerteti meg a diákokkal.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek A vállalkozások környezetében az eltérő érdekek felismerése és tudatosítása. Az állam és az ön-kormányzatok vállalkozásokra gyakorolt hatásának megértetése. A vállalkozások tágabb környezetéből érkező hatások és a vállalkozások alkalmazkodása, döntései közti összefüggés felismertetése. Az elemzőképesség, kreativitás fejlesztése: javaslattétel az alkalmazkodásra. A kreativitás, elemzőképesség fejlesztése; ötletek generálása, az ötletek megvalósíthatóságának reális értékelése. A fenntarthatóság értelmezése és érvényesítése. A vállalkozó és a befektető eltérő szempontjainak és közös érdekének megértése a külső erőforrások bevonása során.

Megismertetni a diákokkal a munkaviszony jellemzőit, a munkába állás során felvetődő döntési helyzeteket, a mérlegelendő szempontokat. Kritikai gondolkodás, felelős döntéshozatal. Tudatos munkavállalóvá nevelés Alapvető munkajogi fogalmak tudatosítása. A munkahelykeresés első lépései – információgyűjtés, szelektálás, fontossági sorrend felállítása, döntés.

Módszer Esetjáték: az iskolai büfé tágabb környezetéből érkező hírekre hogyan reagál a büfés, mint vállalkozó. A résztvevők kettős szerepben, híralkotóként és vállalkozóként éljék meg a vállalkozások folytonosan változó közegét. Lényeglátás és érvelés; a vitapartnerek meggyőzése Ötletroham arról, hogy mire vállalkozzunk. Esettanulmány arról, hogy milyen saját és külső erőforrások állnak rendelkezésre. Szituációs játék: tárgyalás külső források bevonásáról. Estejáték: egy egyszerű termelési folyamat lépései, folyamatábra megrajzolása pl.: üdvözlőkártya készítése Először egyéni munka: mindenki kiválasztja a neki tetsző munkát, majd számba veszi az előnyeit és a hátrányait. Ezt követően frontális csoportmunkában megvitatjuk a hallottakat

67


ikt.sz.: U1/50/2014


Tartalom

Tevékenység


Megéri? Költségek, bevételek, nyilvántartások

A termelés fix és változó költségeinek a számbavétele – egy termék költségkalkulációjának elkészítése. A vállalkozások adóinak számbavétele: ÁFA, munkabér és közterhei, helyi iparűzési adó. Egy termék önköltségének és lehetséges eladási árának a kiszámítása. A nyilvántartások számbavétele


Etikus vállalkozói ismeretek

Tisztázzuk a diákokkal, hogy a vállalkozás és az erkölcs egyszerre jelen lehet; meg kell értet-ni, hogy amennyiben valaki vállalkozást alapít, akkor nem csak a profitszerzés, hanem az emberségnek, a tisztességnek, a környezetért, a jövő generációért való felelősségnek is vezérelnie kell a munkájukat. A rugalmas, a változásokat kezelni tudó vállalkozások alapja a meglévő tőke mellett a dolgozói és a vezetői tudás, a belső morál.


Életpályánk pénzügyi döntései

Annak beláttatása, hogy születésünktől halálunkig áthatják életünket a pénzügyi döntések, ezért fontos tisztában lenni a tipikus döntésekkel, az információforrásokkal és a lehetséges segítő intézményekkel. Az első fontos döntés: hova megyek továbbtanulni.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Felkészülés az önálló életvitelre, családi pénzgazdálkodásra Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Konkrét ismeretek elsajátítása a reklámozással kapcsolatban.

A döntéshozatali képesség fejlesztése, körültekintő választás az ötletek között. A kritikus szemlélet fejlesztése, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Útmutató nyújtása az egyes szituációkban rejlő lehetőségek feltárásához, tudatosítva ezzel az egyéni cselekvőképesség adta tág határokat, az egyéni felelősségtudat fontosságát. Az előrelátás, mérlegelés, alternatívákban gondolkodás fejlesztése. A saját pénzügyi tervek és elképzelések kialakításához fontos az alternatívákban való gondolkodás, felelős döntéshozatal. Az információszerzés és felhasználás önállóságának növelése.

Módszer

Kidolgozott esettanulmány alapján az önköltség, az adó és a piaci ár összehasonlítása Ötletroham a veszteség csökkentésére, a nyereség növelésére. Páros munka: Egy adott termék eladásához reklámkampány készítése, bemutatása, végül közös elemzése. (konstruktív vita) Csapatépítő tréninget játszunk: 5-6 fős csapatok egy-egy színes magazint kapnak, és véletlenszerű csoportokban, az ötleteik és előzetes ismereteik , tapasztalataik alapján felállítanak egy olyan vállalatot, melyben kialakítják a funkciókat, és azt egy kollázs formájában prezentálják.

Kiscsoportban összegyűjteni, hogy egy-egy életkori szakaszunkban milyen pénzügyi döntéseket kell meghozni, majd ezek prezentálása, megbeszélése, kiegészítése. Különböző weblapok előzetes áttanulmányozása: bankok, biztosítók, magánnyugdíjpénztárak, PSZÁF.

68


ikt.sz.: U1/50/2014

MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS 9. évfolyam - időkeret: 1 óra Témakör

Tartalom

1. A kommunikáci ó

A kommunikáció formái, eszközei, problémái; erőszakmentes kommunikáció Párbeszédkultúra

Tevékenység A kommunikációs problémák felismertetése, következményeik tudatosítása. Annak elősegítése, hogy kommunikációnk a közlés és az összeköttetés eszköze legyen. Ismertessük meg a diákokkal a kommunikáció különböző formáit és eszközeit, tudatosítsuk azok előnyeit és hátrányait.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Fő célunk a kommunikáció fejlesztése, annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk a kimondott szavainkért. A kommunikáció az együttműködésre való képességet is fejleszti, valamint a konfliktuskezelésre való képességet is. Annak bemutatása, hogy a kommunikáció kétirányú folyamat Vitakészség és kifejezőkészség fejlesztése

Módszer Egyéni és kiscsoportos munka: előre kiosztott szituációkból felkészülnek az egyének, majd a csoportok kialakítják közös véleményüket. A kommunikáció és együttműködés formáinak feltárása: Hogyan lehet a felmerülő különböző igényeket egyeztetni? Kerekasztal beszélgetés

10. évfolyam - időkeret: 1 óra

Témakör

Tartalom

2. A média

A média szerepe az életünkben; az internet és a média kapcsolata

Tevékenység A média lehetőségeinek és veszélyeinek felismertetése. Annak megtanítása, hogy a tanulók okosan bánjanak a média különböző eszközeivel, ne legyenek „tudattalan” fogyasztói és ne függjenek tőle.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Annak tudatosítása, hogy a tömegkommunikáció mennyiben határozza meg korunkat. Képesek legyenek a fiatalok eldönteni, hogy mire használható és mire nem a média. Legyenek képesek kritikai szemmel nézni a média által sugallt emberképet, eszményeket. A szépség és a pozitív kisugárzás forrása a belső harmónia, ami ön magunk elfogadását, jó önértékelést jelent

Módszer Páros munka: a párok a média egyegy elemét tanulmányozva összegyűjtik azok jellemzőt, majd prezentáció a csoport előtt, közös kiértékeléssel, véleményezéssel, akadémikus vita. Ötletrohammal összegyűjtjük az internet előnyeit és hátrányait.

69


ikt.sz.: U1/50/2014

11. évfolyam - időkeret: 1 óra Témakör 3. A média társadalmi szerepe

Tevékenység

Tartalom A média társadalmi szerepe, használata. Médiahasználat, médiaetika

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása. A kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. A médiában megjelenő erőszakkal kapcsolatos problémák megfogalmazása: az erőszak mint szórakoztató, stimuláló hatáselem, érdekérvényesítő és konfliktuskezelési eszköz.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Annak tudatosítása, hogy az internet milyen biztonsági problémákat vet fel: a személyes adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak, az ismerkedés veszélyei. A hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásainak értelmezése: személyiség felbontása és megsokszorozása. A médiahasználat veszélyei: függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás. Az erőszak, mint szórakoztató, mint stimuláló hatáselem.

Módszer Projekt módszerrel dolgozunk Párokban megvizsgálják a diákok a különböző audiovizuális médiatermékeket, és összegyűjtik azok hasznosságát illetve hátrányait. Kerekasztal beszélgetésen feltárják egymás előtt a tapasztaltakat, konkréttól eljutva az általánosig. Gondolkodástérkép.

12. évfolyam - időkeret: 1óra Témakör

Tartalom

Tevékenység

4. Hírek, hatáskeltés

Hírek: a bulvártól az objektív tájékoztatásig Reklámok és függőség A közösségi oldalak

Világítsunk rá arra, hogyan találjuk a valódi híreket, és melyik az elferdített. Hogyan olvassunk a sorok között? A reklám híd a média és a fogyasztás között. Beszéljük meg hogyan veszik el szinte észrevétlenül a nem eléggé tudatosan élő ember döntési szabadsága. Manipuláció a reklámokkal, az információkkal

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek A rendelkezésre álló adat és információ-halmaz közül képesek legyenek kiválasztani a személyes életükhöz legfontosabbakat. Tudjon szelektálni a fontos és hiteles, valamint a kevésbé fontos és hiteltelen információhalmazból. Kritikai gondolkodás fejlesztése

Módszer Páros munkában feldogozzák a diákok ugyanazon hírt illetve különböző reklámokat és megvizsgálják hírek valóságtartalmát, a reklámok befolyásoló hatását és kerekasztal megbeszélésen összehasonlítjuk azt, hogy milyen eszközökkel érték el. Az igazi Mao című „ dokumentumfilmet” közösen megnézzük és beszélünk a manipulációról, mint média hatáseszközről.

70


ikt.sz.: U1/50/2014

13. évfolyam - időkeret: 1 óra Témakör

Tartalom

Tevékenység

5. Médiafüggőség. Internetes zaklatás

Reklámok és függőség Internetes, közösségi hálós függőség

Fontos tudatosítani, hogy mit tehetnek a diákok személyes szabadságuk megőrzése, a nemet mondásképességének kifejlődése érdekében. A reklámok üzeneteiből három fontos terület kiválasz-tása, amelyen keresztül a szenvedélybetegségre jellemző tulajdonságok kialakulásának utolsó három szakasza - szokás, hozzászokás, függőség – ismerhető meg.

A tevékenység célja, fejlesztendő készségek Annak tudatosítása a diákokban, hogy következményei lehetnek annak, ha nem megfelelő tartalmat töltenek fel magukról. Elemző, mérlegelőképesség fejlesztése. A szükséges, tudjon segítséget kérni.

Módszer Külső szakember bevonására van szükség.

71


ikt.sz.: U1/50/2014

A KOLLÉGIUM KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

1.Alapok 1.1.

Törvényi háttér

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai.

1.1.1. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). 2012. évi CXLIII. törvény ennek módosításáról. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény 30. és 31. §a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával, ezt 2014. febr.5-én a elfogadta a kormány 2014-2020 közötti időszakra is. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. 1.1.2. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között 72


ikt.sz.: U1/50/2014

kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. 1.1.3. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. A 2011. évi CXC. törvény 1 §. 2 bekezdés szerint „A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. A 110./2012.(VI.4.) kormányrendelet pedig kimondja, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia című kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2010-ben megjelent a harmadik, javított kiadás. 1.1.4. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

73


ikt.sz.: U1/50/2014

2. Helyzetkép 2.1.

A kollégium rövid története

Az épület 1880-ban épült vadászkastélynak, majd többszöri átalakítás, bővítés történt. A háború előtti években átalakították ki a mai tanulószobák és az igazgatói szoba rátétes faburkolatát, beépített szekrényeit, mely természetes burkolatok máig funkcionálnak. Az épület a második világháború után, 1948-ban lett leánykollégium. Ekkor jött létre a mai nyeles telek, az épület környezete társasházakkal épült be. Jelentős átalakítások nélkül működött 1986-ig. Ekkor építették be a ház tetőterét, oly módon, hogy az eredeti szerkezetet meghagyták. 2003 – ban került felújításra az alagsorban a mai igényeknek megfelelő, 70 főt kiszolgáló modern, jól felszerelt konyha és étterem. A kollégium jelenlegi tanári kara és dolgozói elkötelezettek a fenntarthatóság értékrendje és tevékenysége mellett, ezt a saját mindennapjaikban is igyekeznek érvényesíteni, ezáltal hitelesebben közvetíteni azt a diákok felé. 2.2.

A kollégium helye és épülete

A kollégium épülete 2022 nm- es telken terül el, ahol sikerült kialakítani olyan zöld, virágágyásokkal tarkított területeket, melyek a pihenést is szolgálják. Az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. A nyári hőség csökkentésére a fokozott napsütésnek kitett ablakokra fényvisszaverő fólia került, este az ablakok kinyitásával hűtjük a szobákat. Zöld növények főleg a társalgóban találhatók, hiszen itt kapnak elegendő fényt.

3. A környezeti nevelés színterei és tevékenységei a kollégiumban A kollégium az egyik legalkalmasabb színtér arra, hogy a diákok érzékenyebbek legyenek a környezeti problémák iránt, ezért feltétlenül minden területen érvényesíteni szeretnénk a fenntarthatóság és környezettudatosság szempontjait. Cél: megismertetni a tanulókkal, hogy a fenntartható fogyasztás több mint környezetbarát termék vásárlása. Csak neveléssel alakítható ki a környezettudatos vásárlói réteg. A tanulók elsősorban fogyasztóként

74


ikt.sz.: U1/50/2014

befolyásolhatók, ezért a nevelésnek az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie:  egészség, táplálkozás, élelmiszerek okozta betegségek megelőzése  termékek veszélyei  termékek címkézése  vonatkozó jogszabályok, jóvátétel és fogyasztóvédelmi szervezetek  információ árakról, minőségről  környezetvédelem  takarékos anyag-, energia- és vízhasználat. A „zöld gondolkodásra” nevelést szolgálják a Kollégiumi Országos Alapprogram megvalósítása során tartandó foglalkozások is, melyek megvalósítása évfolyami bontásban történik, az alábbi témakörökben:          

A környezetvédelem jeles napjai Környezetvédelem a mindennapokban Környezetbarát fogyasztás A környezetbarát termékek jelölése Kérdőív kitöltése a fogyasztói környezettudat vizsgálatához Környezet és etika A bioszféra módosítása A felelősségteljes ember Környezet és életminőség A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlata, eredményei, perspektívái Magyarországon és az EU országaiban, jó gyakorlatok

Az eddig is megvalósult jó gyakorlatok, amelyeket folytatni kívánunk.  Pénzügyi oktató program A FAKT-osok közreműködésével, a takarékos és ésszerű pénzgazdálkodás elsajátítása végett.  A környezetvédelem és az idegen nyelvhasználat Környezetvédelemmel és kertészkedéssel kapcsolatos angol nyelvű szókincs fejlesztése a Stockholmi Ifjúsági Vízdíj jövő évi eseményére való készülődés jegyében.  Természetes anyagok alkalmazása

75


ikt.sz.: U1/50/2014

Az épület berendezése során előnyben részesítettük és a jövőben is folytatni kívánjuk ezt a hagyományt.(parafa táblák a folyosón, természetes alapanyagú burkolatok, berendezések).  Kollégiumi étkeztetés az egészséges táplálkozás jegyében A kollégium élelmezésvezetője jelenleg a "Rendszeres étkeztetést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára" című dokumentumhoz igazodva tervezi az étlapot. Ezért a kollégiumban étkező diákok minden nap kapnak nyers zöldséget vagy gyümölcsöt. A kalciumszükséglet fedezése érdekében mindig ügyel arra, hogy a tanulók étrendjében naponta szerepeljen tej illetve tejtermék. A gabona alapú élelmiszerek közül igyekszik előnyben részesíteni a teljes kiőrlésű termékeket. A heti étrend megtervezésénél Balogh Lilla dietetikus segítségét is igénybe veszi. Az új jogszabályi környezet miatt változás fog bekövetkezni az étkeztetésben, ugyanis a jelenleg érvényben lévő ajánlást felváltja a szeptember 1-jén hatályba lépő 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet. Ezért szeptembertől a rendelet által előírtak szolgálnak majd az étlaptervezés alapjául.  Könyvtárunkban elkülönítjük és gyűjtjük a szakirodalom kiadványait  A kertész szakkör feladata Adottságaink lehetővé teszik egy kis tankert kialakítását, amelyben a tanulók megismerkedhetnek a növények növekedésével, ennek feltételeivel, az ökológiai gazdálkodásban használt alapelvekkel, eszközökkel, az ökológiai környezet kialakításának feltételeivel. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a budapesti környezetben nem biogazdaságot hozunk létre, de tanulóink, akik nagyrészt vidékiek, láthatják, használhatják azokat az eljárásmódokat és eszközöket (talajjavító, tápanyagpótló stb.), amelyek a természetesebb növénynövekedést és a talaj minőségének javulását segítik elő. Ezeket otthon is kipróbálhatják, és később alkalmazhatják saját kertjükben, ha majd erre felnőttként alkalom adódik. A virágos kert kialakítása mellett egy gyógynövénykert létrehozásán dolgozunk. A különböző gyógynövények megismerése az egészségmegőrzés, egészségtudatosság programjához is kötődik. A tanulók szemléletmódját kívánjuk formálni a megelőzés és a természetgyógyászat alapelveinek megismertetésével, ezáltal szintén a természethez közeli élet igényét szeretnénk kialakítani tanulóinkban. A tankertet önként jelentkező diákoknak szervezett szakkör keretében kívánjuk létrehozni. A kert kialakítását a projekt módszer alkalmazásával 76


ikt.sz.: U1/50/2014

szeretnénk megvalósítani, bevonva diákjainkat a döntésekbe, sőt az ő kezükbe adva a folyamat irányítását, a tanárok csak segítőként, facilitátorként vesznek részt a tervek megvalósításában. Ezáltal reméljük, hogy diákjaink aktivitása nagy lesz, és a felelősségérzetük is növekszik majd. A kert kialakításához szorosan tud kötődni komposztprogramunk, így egy komplexebb gazdálkodási rendszer válik bemutathatóvá a tanulók számára, hiszen a kész komposzt a talaj javítására használható és a tápanyagpótlás egy természetes formáját jelenti. A kert kialakítását a Diákönkormányzat is támogatja, továbbá a technikai dolgozók is segítik a munkát, egyrészt konkrét segítséget nyújtva a munkálatokban, másrészt a kert gondozásához használt szerszámok rendelkezésünkre bocsájtásával. Hosszabb távon különböző mérési és megfigyelési technikák alkalmazásával a kert alkalmas lehet, mint kutatóterep is a diákok számára, hisz sokan érdeklődnek a természet-tudományok iránt, többen ebben az irányban szeretnék folytatni tanulmányaikat.  Intézményi szinten újrahasznosított kéztörlőket használunk, a rendezvényeken nincs eldobható pohár és tányér.  Föld Napjának megünneplése Egy verseny keretében történt, ahol a diákok a HUMUSZ komposztálási versenyen nyert 5000 Ft-os könyvutalványt nyerhették meg. A vetélkedő szlogenje: „Mindent a papírról!”  Továbbképzések Az alábbi, környezetvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken vettünk részt: Zöld iroda, Humusz komposztálási képzés, SZIKE Egyesület biogazdaképző programja. Terveink közt szerepel az „Aranykalászos gazda” OKJ-s tanfolyam elvégzése. 

Fejlesztési célok Kiemelt célunk a környezettudatos magatartásra való törekvés kialakítása. Fontos számunkra, hogy diákjaink találkozzanak azokkal az információkkal, mintákkal, eszközökkel, melyek segítségével belső igénnyé válhat számukra a környezet természeti és épített értékeire való odafigyelés, azok megóvása és védelme. Erről tapasztalati tudást is szeretnénk nyújtani tanulóinknak. 77


ikt.sz.: U1/50/2014

Szeretnénk képessé tenni őket a környezet változásainak érzékelésére, és a természet összefüggő rendszerként való felfogására. A problémák bemutatásával és elemzésével, megoldási lehetőségek keresésével kritikai és kreatív gondolkodásukat kívánjuk fejleszteni. Felelősségérzetüket pedig az egyéni és közösségi döntések mentén próbáljuk növelni. Mindezzel a környezet érdekeit figyelembe vevő, aktív cselekvésre szeretnénk buzdítani őket. A kollégiumban a nem hagyományos tanórai kereteket használjuk a környezeti nevelés színtereként. A minden évben megvalósuló több napos kirándulásokon intézmény- és múzeumlátogatásokat szervezünk, idén ezt egy pályázat keretében a MATEHETSZ –szel közösen rendeztük meg. A diákokkal részt veszünk olyan akciókban, melyek a környezet- és egészségvédelmet szolgálják: - Rendszeres gyűjtési akciók pl. csipszbrigád. - HUMUSZ komposztálási programjának folytatása, hiszen 2013 őszén országos első helyezést értünk el.

78

Budapest, május 13

Recommend Documents